Intézményi minőségbiztosítás,és a második körös intézményi akkreditáció

2007. január 17.

Páczelt István

A MAB akkreditációs rendszere

A vizsgálat tárgya (intézmény, kar, szak, doktori iskola) minőségi szempontból hiteles, azaz akkreditált,

ha a MAB

a minőséghitelesítési eljárása eredményeként határozatban kimondja az akkreditációs követelményrendszerben lefektetett minőségi küszöbszint (akkreditációs minimum) elérését.

Korábbi Éves minőségügyi jelentés (alapvetően szak orientációs és az oktatás szervezés kérdéseire vonatkozik)

A második akkreditációs körre való felkészülés (kari és intézményi önértékelés)

A harmadik akkreditációs körre való felkészülés (kari és intézményi önértékelés)

0 1 2 3 4 5 6 7 8 1 évek

Két éventi Kari és intézményi önértékelések

Skálaelem Kritérium Az akkreditáció érvényességi ideje

Akkreditált (A)

az akkreditáció 8 évre szól

(A)

Az akkreditációs minimum teljesül, a minőségi működés biztosított.

A soron következő intézményi akkreditációs eljárás lezárásáig.

az akkreditációhatározott idejű

ideiglenes (8 évnél kevesebb ),

(AHI)

Előakkreditáció esetén: az akkreditációs minimum jelentős hányada teljesül, a többi időarányosan teljesíthető. Intézményi akkreditációnál: az akkreditációs minimum teljesül. A minőségi működést biztosítandó néhány minőségi elvárás teljesítése határidőhöz kötött.

Az akkreditációs eljárást lezáró MAB határozatban megadott határidő. A MAB

határozatban szereplő elvárások adott határidőre történő teljesítése a majdani

további akkreditáció feltétele.

Nem akkredit

ált(NA)

NA Az akkreditációs minimum nem teljesül.

a felsőoktatási minőségügy a felsőoktatási intézmények tevékenységeinek (elsősorban a képzés) minőségének egyrészt a kormányzati szintű szabályozásával, másrészt a felsőoktatási intézményi szintű szabályozásával foglalkozik.

A minőségbiztosítási/minőségmenedzsment rendszerek feladata – a jogszabályok és a belső szabályzatok figyelembevételével – minőségügyi tevékenységek által a vállalati/intézményi minőségpolitika megvalósítása, ehhez megfelelő minőségügyi vezető, szervezet és eljárásrend, továbbá erőforrások kellenek.

Intézményi akkreditáció során

Az intézményi-, és ha vannak karok, akkor a kari szintű értékelés a minimumkövetelmények teljesítésén túl azt is vizsgálja, hogy az adott szervezeti keretek, feltételek mentén az intézményi (kari) menedzsment irányítása biztosítja-e, hogy az intézmény képzési és kutatási tevékenysége (azaz az intézmény alaptevékenységei) a kitűzött célokat megvalósító eredményhez vezetnek-e.

Az intézményi akkreditációt olyan formában kell végigvinni, hogy az értékelje az eltelt 8 év tevékenységét, de egyben teremtse meg a kétciklusú képzésre való képesség vizsgálatának lehetőségét is.

előtérbe kerül a második akkreditációs értékelés során a tudományágankénti képzésre való képesség megítélése

Az akkreditáció során az intézmények és a karok működésének rendszerszintű vizsgálata előtérbe kerül, hiszen ez mutatja meg, hogy mennyire lesznek képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez, átalakítani képzéseiket a megfelelő minőségbiztosítás mellett.

Az integrációban érintett intézmények esetében az értékelés kiterjed az integrációs folyamat következményeinek elemzésére.

Látogató bizottság

MAB az intézménytől független, minőségértékelésben jártas, felkészült szakértőkből álló látogató bizottságot (LB-t) kér fel a minőséghitelesítésre és minőségértékelésre

A LB minden tagja minőségértékelésre felkészítő képzésben vesz részt

Szakok párhuzamos akkreditációja

Egyidőben az ország összes felsőfokú

Intézményében sor kerül az illető szak (képzési ág) felülvizsgálatára

Kíváló lehetőség a képzési helyek összehasonlítására

Szak akkreditálható, ha

- teljesülnek az akkreditációs minimumkövetelmények,

- az oktatási folyamat szervezettsége, a végzett hallgatók tudás és készség szintje eléri a szakmában kialakult minimális elvárásokat.

Az akkreditációs értékelés eredménye (az akkreditációs jelentésben megfogalmazott összegzés):

Akkreditációs minősítés (akkreditálható – nem akkreditálható): az egyetem/főiskola egészére, annak összes karára, valamint az összes képzése tekintetében.

Minőségértékelés: az értékelő bizottság megállapításai az akkreditációs küszöbszint felett nyújtott minőségről.

Ajánlások: az értékelő bizottság minőség fejlesztésére szolgáló javaslatai, ajánlásai.

Akkreditációs terv: következő akkreditációs értékelésig javasolt idő- és elvárási terv.

A második intézményi akkreditációs értékelés kiemelt feladatai

Az intézmény által művelt tudományágak mindegyike esetén a tudományághoz rendelt

oktatók, kutatók tudományos teljesítménye, innovatív készsége,

tudományos műhelyek hazai, nemzetközi elismertsége, színvonala,

pályázatokon való szereplések, gazdasági élet megbízásai, laborok, gyakorló helyek felszereltsége,

kiépítettsége, tudományos információkhoz való hozzájutás

szervezettsége, színterei, oktatási megújulási készség

alapján felmérni az adott tudományágban az FSz, A, M, ill. PhD képzésekre való képességet.

Az intézményi minőségbiztosítási rendszert felhasználva a működés színterein (intézmény, kar), a működés

oktatási, kutatási, szolgáltatási, gazdasági, ellátási, diák-szociális területein

kialakult állapotokat figyelembe véve,

eldönteni az intézmény és/vagy kar akkreditálhatóságát .

Minőségbiztosítási rendszer

Kar, intézmény minőségbiztosítási rendszer megléte és annak működtetése nélkül nem akkreditálható. (Nincs előírva milyen elv alapján épüljön fel, legyen és működtessék).

ISO 9004:2000 szabvány modellje Teljeskörű minőségmenedzsment (Total Quality

Management, TQM) EU kívánalmakat kielégítse

Az Intézmény minőségirányítási rendszer kiépítésének célja: az egyetem/főiskola "vevői" (hallgatói, leendő

alkalmazók, társadalom, stb.) igényeinek mind teljesebb kielégítése, az elégedettség fokozása,

oktatási színvonal növelése, alap és alkalmazott kutatások eredményes

végzése, hatékony működés fokozása.

Mikor beszélhetünk minőségbiztosítási rendszerről egy intézményen belül

Akkor ha rendszer működése során megtaláljuk:a.) a működési feladatok meghatározásánál: - az intézményszintű küldetés és stratégiai célokat

és ezeket meghatározó eljárást, mely magában foglalja a felülvizsgálatot, valamint a szükséges változtatási lehetőséget,

- a célok eléréséhez szükséges stratégiai terveket a megvalósításához szükséges feltételek meghatározásával. Az intézmény gazdálkodásában megjelenik a szükségletek biztosításának forrásai is,

- a stratégiai tervek megvalósításához tartozó cselekvési programokat, valamint

- megjelenik a fentiek teljesülésének ellenőrzése, időbeni követése. Megtörténik-e a teljesülés értékelése, és a szükség szerinti beavatkozások, változtatások.

b.) a „napi” működésre vonatkozó szabályozás területén:

- a működés meghatározó területeire vonatkozó szabályozást,

- a működés elégséges szintű dokumentáltságát,

- a működés rendszeres értékelését, valamint,

- az értékelés eredményétől függő beavatkozásokat.

c.) a „minőségi működést felügyelő” minőségbiztosítási szervezetet, amelyek a felsőfokú intézmények struktúrájához igazodó:

Tanácsadó testület: - az intézményi tanács alá rendelt „intézményi

minőségbiztosítási és értékelési” bizottság, - a kari/intézeti szervezetségben a kari tanács alá

rendelt „kari minőségbiztosítási és értékelési” bizottság,

Operatív és adminisztratív feladatokat ellátó: - Minőségbiztosítási Iroda/osztály/Igazgatóság, - kari/intézeti szinten minőségügyi felelős.

d.) a működés eredményt megtestesítő, vagy a változását mutató paramétereket:

- intézményi mutatók (régióban, tudományos életben betöltött szerep; nemzetközi megítélés és kapcsolat);

- kari szintű mutatók (tudományos terület; kutatás, alkalmazott kutatás; régióban, tudományos életben betöltött szerep; nemzetközi kapcsolat; stb.),

- szak szintű mutatók (diploma piaci értéke; „vevők” elégedettsége; tudományos eredmények; kibocsátott diploma és minősítése; jelentkezők száma; lemorzsolódás; stb.).

Önértékelés

Az önértékelés célja az oktatás, kutatás színvonalának, az intézmény működésének a megítélése, problémainak feltárása.

A MAB által javasolt értékelési szempontok, és a hozzájuk kapcsolt adattáblázatok az önértékelés segítését célozzák.

Önértékelés

Az önértékelésen alapuló intézményi jelentésnek az intézmény vonatkozásában még két lényeges kérdéskört is célszerű megjeleníteni:

-az intézmény rendelkezik-e az ott folyó oktatáshoz, kutatáshoz szükséges potenciálokkal, illetve a több lépcsős oktatási rendszer melyik szintjét éri el,

- a meglévő potenciálokat hogyan működteti, használja fel a céljai eléréséhez, megvalósításához.

Önértékelés

Az intézmény önértékelési (akkreditációs) jelentésének tartalmaznia kell azon adatokat, adatfeldolgozásokat, valamint elemzési eredményeket,

amelyek alapján a Látogató Bizottság is el tudja végezni a maga értékelését

Önértékelés

A MAB által ajánlott szempontrendszer alapján készített önértékelés az azt készítő intézményeket abban segíti, hogy:

a minősítési szempontonként megadott minősítési tényezők (a vizsgálandók) a felkínált értékskála mentén értékelhetők;

a javasolt adattáblázatok tartalmazzák azokat az adatokat, amelyeket a MAB a külső értékelés szempontjából fontosnak ítél.

EU sztenderek vizsgálati értékelési területei - Minőségpolitika, stratégia és

minőségügyi eljárások, - Programok indítása, követése és

rendszeres belső értékelése - A hallgatók értékelése - Az oktatók minőségének biztosítása - Tanulástámogatás, eszközök és

hallgatói szolgáltatások - Belső információs rendszer - Nyilvánosság

A felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjei http://www.mab.hu/a_hatarozatok.html

Az akkreditációs útmutató és mellékletei- 1. melléklet: Önértékelésen alapuló intézményi akkreditációs

jelentés szempontjai- 2. melléklet: AJÁNLÁS A MINŐSÉGÉRTÉKELÉSI

SZEMPONTRENDSZERHEZ IGAZODÓ AKKREDITÁCIÓS HÁTTÉRANYAG ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ

- 3. melléklet: A) Intézmény, kar akkreditációjának A) Intézmény, kar akkreditációjának feltételeifeltételei,, B) Az intézményi-akkreditáció eljárási B) Az intézményi-akkreditáció eljárási

menete (2006/2007) menete (2006/2007)

- 4. melléklet: Intézményi akkreditációs eljárás LB

jelentése

http://www.mab.hu/a_szabalyok.html

Önértékelés : MINŐSÍTÉSI SZEMPONTOK

I. Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások

Vizsgálandó (intézményi/kari szinten): az intézmény minőségbiztosítási rendszere, a minőségbiztosítási rendszer működését

segítő szervezeti struktúra

Mit oktatunk?

II. Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése Képzési tudományági/szakonkénti (új képzés

alap, mester szakokra vonatkozó) vizsgálatok A felhasználói partnerek véleménye a

szervezetről és teljesítményéről (intézményi/kari szinten):

a) Rendszeres visszacsatolás kérése a munkáltatóktól, munkaerőpiaci és más szervezetektől.

b) Partnerkapcsolatok menedzselése.

Kinek oktatjuk?

III. A hallgatók értékelése (intézmény/kari szinten) és a hallgatói elégedettség mérése

Állami intézmények Egyetem: 18 Főiskola: 13

Egyházi, alapítványi intézmények Egyetem: 7 Főiskola: 34

25 egyetem, 47 főiskola

Főiskolai, egyetemi, BSc, MSc szintek

40

80

120

160

40 80 120 160

Elmélet kreditben

Gyakorlat kreditben

(110,70)

mérnök

(50,130)

(140,160)

[5 év]

[3év]

(170,160)

[5.5év]

[3.5év]

(100,110)

BSc

MSc

Főiskolai szint.

Egyetemi szint

okl. mérnök

200

Elm.TT=30

Gazd=10 40+10=50

Gyak.Szakma: törzs=25 szakirány=55

80-10=70

Kívánalom:

A mesterszak és az annak alapját képező alapképzési szak együttesen el kell, hogy érje a jelenlegi egyetemi képzés színvonalát.

Összehasonlítás

Egyetemi BSc+MSc Term.t.(átl.) 25% (max.) 24% Gazd.hum.t. 10% 12% Szakmai t. 30% 35% Diff. szakm. 35% 29%

A BSc-ben induló képzés jellegéből adódóan alacsonyabb tudományos megalapozottságú és szemléletű, mint az a régi egyetemi oktatásban volt. Tehát nagyobb munkaráfordítással lehet csak a régi, megkívánt szintet elérni.

Ez két úton érhető el: A BSc-ben lehetőség van Akadémiai

szakirány felvételére. Az MSc több kreditet biztosít és követel meg a

természettudományi ismeretek elsajátítására.

Ki oktat?

IV. Az oktatók minőségének biztosítása

A vonatkozó irányelvek közül: az oktatók rendelkezzenek a megfelelő szakmai

és pedagógiai felkészültséggel és tapasztalattal, legyenek képesek a teljesítményükre vonatkozó

visszacsatolások kezelésére, teljesítményük ezek alapján való javítására,

az intézmény biztosítsa továbbképzésük lehetőségét,

s rendelkezzék eszközökkel a bizonyíthatóan nem megfelelő oktatók eltávolítására.

Szakvezető, szakirányvezető, tantárgyfelelős, további oktató :

Publikációs tevékenységePályázatokon való részvételeHazai, nemzetközi kapcsolataiK+F munkákban való részvételKonferenciák szervezésePedagógiai tevékenysége

Egy kar valamilyen Tudományág adatbázisába mindazon személyek kerülnek, akik munkásságukat az elmúlt min. 5 évben a szóban forgó tudományág profiljában végezték, publikációjuk, pályázataik stb. ide tartoznak.

Ha valaki tudományos minősítettségét más tudományágban szerezte meg, fel kell tüntetni azt is, mióta foglakozik az új tudományággal.

Az elvárt teljesítmény tudományágaktól függ. Pl. műszaki esetben: A személyek tudományos publikációi

Szakfelelős, szakirányfelelős. Évi két publikáció (mesterképzéshez

idegennyelvűek) + egy előadás Vezetőoktatók

Minimum évi egy publikáció (mesterképzéshez idegennyelvű) + egy előadás

Oktatók Évi egy publikáció / előadás.

Pályázatok, gazdasági megbízatások

Szakfelelős, szakirányfelelős: Elmúlt 10 év alatt min. két pályázat és

egy gazdasági megbízatás vezetése Vezető oktatók:

Elmúlt 10 év alatt min. két pályázatban / gazdasági megbízatásban való részvétel

Oktatók: Elmúlt 10 év alatt min. egy

pályázatban / gazdasági megbízatásban való részvétel

Tudományágankénti tudományos rendezvények Két évente min. egy tudományos: hazai

(alapszintű képzésnél) , nemzetközi (mester szintű képzésnél) megszervezése.

Pedagógiai tevékenység

Tantárgyak anyagának modernizálása Új tantárgyak, szakok létrehozásában való

részvétel Jegyzetek, tankönyvek írása Új oktatási módszerek bevezetése Tehetséges hallgatókkal való foglalkozás

(TDK, PhD képzés) Hallgatói vélemények (pozitív, negatív) Stb.

Az intézmény (karok, szervezeti egységek) emberi erőforrásainak tervezése, irányítása és továbbfejlesztése (nem csak az oktatók-kutatók vonatkozásában kell elvégezni a vizsgálatot, hanem az oktatást kutatást segítő személyzet vonatkozásában is)

Képzési ágak- tudományágak

Tudomány- Szakok ágak----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Gépészm. Villamosm. Mechatronika M. M. Prog.t. Menedzser inform inform

Gépészeti t. * * * §Villamosm. t. o * * §Informatikai t. o o * o * *Matematika- o o o o * *és számítás t.Fizika, kémia t. o o o o o oGazdálkodási- o o o * o oés szervezést.

* - szakmai minőség fő meghatározója o - alapozó ismeretekhez való elengedhetetlen hozzájárulás§ - szakirányok vitele

Leterheltség „szabályozása”

Tantárgy: Egy-egy félévhez kapcsolódó, indexbe bejegyzett, kredithez hozzárendelt, egy oktató által gondozott, ismeretek közlésére, begyakorlására alkalmas oktatási egység.

A hallgatók a tantárgyhoz kötődő tananyagot előadások, gyakorlatok, szemináriumok stb. látogatásával, aktív részvételükkel ismerik meg. A tananyag elsajátítása a hallgatótól további otthoni, önálló munkát is megkövetel. A tantárgyhoz kacsolódó követelmények teljesítése kredittel kifejezett munkamennyiséggel jellemzett. Jóval kevesebb tantárggyal kellene az oktatást

megszervezni!

Alap + mesterképzésben egy oktató összességében maximum 25 kredit értékű tantárgyak halmazát gondozhatja,

azaz 5 kredites tantárgyak esetén 5 tantárgy, 4 kredites tantárgyak esetén 6 tantárgy, 3 kredites tantárgyak esetén 8 tantárgy, 2 kredites tantárgyak esetén 12 tantárgy

felelőse lehet.

V. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások (intézményi/kari szinten)

Minden képzési program esetében álljanak rendelkezésre megfelelő eszközök a tanulás támogatására, biztosítottak legyenek a hallgatók által elvárható hallgatói szolgáltatások.

A vonatkozó irányelvek közül: mind a fizikai, mind a szellemi- és humán szolgáltatásokat

biztosítani kell, ezek kialakításakor vegyék figyelembe a hallgatói (vissza)

jelzéseket, az intézmény rendszeresen vizsgálja felül és folyamatosan javítsa

e szolgáltatások minőségét.

Intézményi szinten végzendő vizsgálatok, minősítések

Az intézmény (karok, szervezeti egységek) erőforrások kezelése (menedzselése):

Az intézmény (karok, szervezeti egységek) folyamatainak (oktatás-kutatás) módszeres megtervezése és menedzselése:

VI. Belső információs rendszer (intézmény/kari szinten)

Az információk terjedjenek ki egyebek között: a hallgatók előrehaladására és teljesítményükre, a képzési programokkal, stb. való

megelégedettségükre, a munkaerőpiaci alkalmazhatóságukra, az oktatói teljesítményekre, az intézmény kulcsfontosságú

teljesítménymutatóira, más hazai és külföldi intézményekkel való

összehasonlításokra.

A szervezet kulcsfontosságú eredményei A szervezet kulcsfontosságú mutatói Az intézmény gazdálkodásának eredményét

bemutató mutatók Tudományos publikációk statisztikai adatai A TDK-n résztvevő hallgatók száma A doktori iskolák működési eredményeiVizsgálandó: Doktori iskola felvételi rendszere,

témavezetők kiválasztása. A doktori képzésben résztvevő hallgatók létszáma, abszolutóriumot szerzettek száma, doktori fokozatot szerzettek száma. Hazai és nemzetközi kapcsolatok. Fokozatok megszerzéséhez szükséges idő. Éves jelentések, azokból levonható következtetések.

Értékelése a létszám és az eredmény az időszakokra vonatkozó eltérés trendje az intézmény önértékelési rendszerében meghatározott értékelő skála szempontjai szerint.

VII. Nyilvánosság

Az Az önértékelési rendszer önértékelési rendszer skálájánakskálájának kialakításkialakítása elengedethetetlen a tényleges a elengedethetetlen a tényleges helyzetértékeléshez és a további teendők helyzetértékeléshez és a további teendők megtétéléhez!megtétéléhez!

Az útmutató I.-V. fejezeteihez alkalmazható skála:

0 Az intézmény/kar nem hozott létre megfelelő intézkedéseket

1 A megfelelő intézkedések betervezettek

2 A megfelelő intézkedések tervezettek és megvalósítottak

3 A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak és ellenőrzöttek

4 A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek.

5A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek, és szervezetbe teljes mértékben integráltak.

Az útmutató VI. fejezetéhez alkalmazható skála:

0 Nincs mért eredmény

1 Az intézmény/kar méri kulcsfontosságú eredményeket. Az eredmények stagnálnak vagy negatív tendenciát mutatnak

2 Az eredmények szerény fejlődést mutatnak

3 Az eredmények valós fejlődést mutatnak.

4 Az intézmény/kar kiváló eredményeket ér el és az összevetés pozitív a saját célokhoz képest

5Az intézmény/kar kiváló eredményeket ér el és az összevetés pozitív a saját célokhoz mérten, valamint más szervezetekkel történő összehasonlító értékelések alapján is további pozitív eredményeket realizál.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!