ÖSSZEFOGLALÓ A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK ...©ves_jelentés...Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről 5 1. Bevezetés A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működését

ÖSSZEFOGLALÓ

A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK

IGAZGATÓSÁG

2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről

2

A beszámoló összeállításában közreműködtek:

Tirják László igazgató

Kalivoda Béla általános igazgatóhelyettes

Kalán Józsefné gazdasági igazgatóhelyettes

Bánfi Péter természetmegőrzési osztályvezető

Ezer Ádám ökoturisztikai és környezeti nevelési osztályvezető

Parczen Balázs területfenntartási és őrszolgálati osztályvezető

Weisz Zoltán vagyongazdálkodási osztályvezető

Buzás Krisztina humánpolitikai ügyintéző

Czanka Gábor erdészeti és vadászati felügyelő

Danyik Tibor ökológiai felügyelő

Greksza János tájvédelmi felügyelő

Gyenes Nóra ökoturisztikai-környezetinevelési felügyelő

Harsányi Dezső Attila őrszolgálatvezető-helyettes, halászati felügyelő

Mogyorós Edit Nóra mezőgazdasági felügyelő

Orcsikné Fazekas Edit informatikai felügyelő

Pozderka Imre mezőgazdasági felügyelő

Pócs Gabriella ökoturisztikai felügyelő

Pusztai Mátyás birtokügyi felügyelő

Romhányi Józsefné földnyilvántartói ügyintéző

Sallainé Kapocsi Judit ökológiai felügyelő

Szelényi Balázs zoológiai felügyelő

Szilágyi Ferencné könyvelő

Velencei Erika számviteli ügyintéző

Zelenák Krisztián mezőgazdasági felügyelő


3

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 5.

2. Személyi állomány 6.

3. Területi adatok 7.

3.1. Védett, védelemre tervezett természeti, Natura 2000 és egyéb területek 8.

3.1.1. Védelemre tervezett természeti területek 9.

3.1.2. Védett természeti területek 9.

3.1.3. Natura 2000 területek 9.

3.1.4. Nemzetközi jelentőségű területek 12.

3.1.5. Megkülönböztetett védelemben részesülő területek 12.

3.1.6. Magas Természeti Értékű Területek 13.

3.2. Területvásárlások, kisajátítások adatai 15.

3.3. Saját vagyonkezelésű területek 16.

3.4. Terület nélküli értékek 17.

3.4.1. Kunhalmok, földvárak 17.

3.4.2. Egyedi tájértékek 17.

4. Kutatás és monitorozás 18.

4.1. Kutatás 18.

4.2. Monitorozás 19.

4.3. TIR-be betöltött és betöltésre előkészített adatok 23.

5. Kezelési tevékenység 24.

5.1.A) Kezelési tervek 24.

5.1.B) Natura 2000 fenntartási tervek 24.

5.2. Élőhely-fenntartás, kezelés 25.

5.2.1. Az élőhelyeket érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások 25.

5.2.2. Élőhely-fenntartási, kezelési tevékenységek 25.

5.3. Élőhely rehabilitáció 29.

5.4. Fajvédelmi tevékenységek 33.

5.4.1. A fajokat érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások 33.

5.4.2. Fajmegőrzési tevékenységek ismertetése 33.

5.5. Saját állatállomány 39.

5.6.. Erdőterületek, erdőgazdálkodás 41.

5.7. Vadászterületek, vadgazdálkodás 42.

5.8. Halászati vízterek 43.

5.8.1. Védett vízterek 43.

5.8.2. Védett halastavak 44.

6. Projektek 45.

7. Jogi és ügyirat forgalommal kapcsolatos tevékenység 49.

7.1. Az Igazgatóság ügyiratforgalma 49.

7.1.1. Szakvéleményadás, adatközlés a hatóságok számára 49.

7.1.2. Jelentési feladatok a Minisztérium számára 50.

7.1.3. ügyfelekkel történő levelezés 50.

7.2. Szabálysértési ügyek 50.

7.3. Természetkárosítási ügyek 50.

7.4. Büntető ügyek 51.

7.5. Polgári jogi ügyek 51.

8. Természetvédelmi Őrszolgálat 53.


4

9. Költségvetés és vagyon 54.

9.1. Kiadások 56.

9.2. Bevételek 57.

9.3. Vagyon 58.

9.3.1. Befektetett eszközök 58.

9.3.2. Forgóeszközök 59.

9.4. Épületek 60.

9.5. Eszközök 60.

10. Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok 61.

10.1. Ökoturisztikai és környezeti nevelési infrastruktúra 61.

10.1.1. Látogató-, fogadó- és oktatóközpontok 61.

10.1.2. Tanösvények 62.

10.1.3. Egyéb bemutatóhelyek 62.

10.1.4. Társadalmi kapcsolatok 62.

10.2. Programok, szolgáltatások 63.

10.3. Kiadványok 66.

10.4. Látogatóstatisztika 68.

10.5. Tervezett fejlesztések 69.

10.6. Együttműködési megállapodások 69.

10.7. Fontosabb események 70.

11. Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel 71.

12. Külföldi együttműködés 72.

13. Ellenőrzések 73.

14. Fontosabb célkitűzések a következő évre 74.


5

1. Bevezetés

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működését 2011-ben a szélsőséges

időjárás – egy komoly belvizekkel induló koratavasz után rendkívüli csapadékhiány mellett

– nagyban befolyásolták a kedvezőtlen gazdasági folyamatok is. Az államháztartási

egyensúly megőrzéséhez szükséges költségtakarékossági intézkedések rendkívül

érzékenyen érintették Igazgatóságunkat, hiszen eredeti előirányzatunk 17,7%-a került

zárolásra, majd elvonásra. Tovább nehezítette az eredményes és hatékony működtetést,

hogy az intézmény engedélyezett létszáma egy drasztikus – több mint 36 %-os –

csökkentést követően, évek óta mindössze 55 fő. E kedvezőtlen körülmények között

különösen komoly szervezési feladatot jelentett az intézmény működőképességének

megőrzése. A költségtakarékosság érdekében az intézmény valamennyi tevékenységét

átfogó intézkedési tervet dolgoztunk ki és hajtottunk végre, ügyelve arra, hogy a

megtakarítási lehetőségek alkalmazása mellett a bevétel- és költséghatékonyság növelő

intézkedések is megjelenjenek. Feladataink ellátásának biztosításában jelentős szerepe volt

az Európai Uniós források bevonásának, a pályázati lehetőségek kiaknázásának.

A fenti korlátozó és támogató feltételek rendszerében Igazgatóságunknak sikerült

fenntartania működőképességét és megvalósítania a szakmai célkitűzéseket. Pénzügyi

szempontból összes bevételünk – a pályázati források eredményes bevonásának

köszönhetően – közel duplája lett az eredeti előirányzatnak.


6

2. Személyi állomány

Az Igazgatóság engedélyezett létszáma 55 fő volt 2011. évben is. 2011-ben az éves

átlagos statisztikai létszám 98 fő, amely az Igazgatóság által 2011. évben elnyert országos

közfoglalkoztatási programban résztvevőket és a Maros-ártéren lévő erdősítések kézi

ápolására foglalkoztatottakat is tartalmazza.

Az Igazgatóság személyi állományában jelentős változást eredményezett a 2011.

évben elnyert országos közfoglalkoztatási program, melynek keretében 2011. január 17. és

2011. december 31. között, átlagosan 37 főt foglalkoztatott az igazgatóság közel 12

hónapon át, ezzel elősegítve a munkaerő-piaci visszailleszkedésüket. Tekintettel arra, hogy

minden tájegységünkön a foglalkoztatottak helybeliek voltak, ez a program kitűnően

szolgálta az Igazgatóság tevékenységének megismertetését és elfogadottságát is. További

pozitív hatást eredményezett még, hogy a program keretében 12 fő szerezhetett

mezőgazdasági erő-, munka- és rakodógép-kezelői szakképesítést, mely javítja a

munkaerő-piaci helyzetüket, elhelyezkedési lehetőségeiket.

2011. június-július hónapjaiban 20 fő vett részt az Igazgatóság vagyonkezelésében

lévő Maros-ártér területi egységen található erdőrészletek kézi ápolásában, miután a

közbeszerzési eljárásban nyertes vállalkozó visszalépett.

Személyi állomány:

Dolgozó (fő)

Szakképzettség

Alapfokú Középfokú Felsőfokú Nyelvismeret 2011-ben szerzett

vizsgák

Kormánytiszt

-viselő 0 7 42

angol: 18

német: 5

spanyol: 1

közig. alapvizsga: 1

közig. szakvizsga: 2

Mt. hatálya

alá tartozó 18 27 4

angol: 7

német: 1

Szerződéses 0 0 0

Összesen 18 34 46

Létszám: 98


7

3. Területi adatok

Működési terület: 799.873 ha

Védett

Ebből

fokozottan

védett

Védelemre tervezett

db ha ha db ha

Nemzeti Park 1 51.125 6.419 3 bővítés 333

Tájvédelmi Körzet 0 0 0 1 5850

Természetvédelmi Terület 4 162 0 1 106

Láp 0 0 0 0 0

Szikes tó 10 665 0 0 0

Összesen 15 51.952 6.419 6.289

Ebből

Ramsari terület 3 5.464 2016 0 0

Bioszféra Rezervátum 0 0 0 0 0

Világörökség 0 0 0 0 0

Európa Diploma 0 0 0 0 0

Terület nélküli értékek

Természeti Emlék 0

Forrás 0

Barlang 0

Víznyelő 0

Kunhalom 573

Földvár 49

Natura 2000 41 150.646


8

3.1. Védett, védelemre tervezett természeti, Natura 2000 és egyéb területek

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területét a környezetvédelmi,

természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatot ellátó szervek kijelöléséről

szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 3. számú melléklet II. Fejezet 9. a-c. pontja

állapítja meg.


9

3.1.1. Védelemre tervezett természeti területek

Név Terület

(hektár)

Védetté nyilvánítás

állapota

Körös-Maros Nemzeti Park bővítése I 282,9 Tárcaegyeztetésen

Körös-Maros Nemzeti Park bővítése II. 23,1 Tárcaegyeztetésen

Körös-Maros Nemzeti Park bővítése III. 26,8 Előkészítés alatt

Körösközi Tájvédelmi Körzet 5850 Előkészítés alatt

Kishomok Természetvédelmi Terület 106 Előkészítés alatt

3.1.2. Védett természeti területek

Az Igazgatóság működési területén lévő országos jelentőségű védett természeti területek:

Körös-Maros Nemzeti Park

Dénesmajori Csigás-erdő Természetvédelmi Terület

Szeghalmi Kéktó Természetvédelmi Terület

Szarvasi Arborétum Természetvédelmi Terület

Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 23. § (2) bekezdése alapján védett

szikes tavak.

Az Igazgatóság működési területén nyilvántartott láp nem található.

Az Igazgatóság működési területén lévő két helyi jelentőségű védett természeti

területen a természetvédelmi kezelést az Igazgatóság látja el:

Anna-liget Természetvédelmi Terület

Kondorosi kónya zsálya termőhelye Természetvédelmi Terület

3.1.3. Natura 2000 területek

Típus

Nyilvántartott

terület

(db)

Terület

(hektár)

különleges madárvédelmi terület 7 101090,88

jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület 9 6567,79

jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési

terület 25 94784,13


10

Az Igazgatóság által jelölt különleges madárvédelmi területek listája

No. Területkód Név Terület

(hektár)

1. HUKM10001 Kígyósi-puszta 8771,93

2. HUKM10002 Kis-Sárrét 8340,35

3. HUKM10003 Dévaványai-sík 25214,04

4. HUKM10004 Vásárhelyi- és Csanádi-puszták 21832,54

5. HUKM10005 Cserebökényi-puszták 28074,66

különleges madárvédelmi terület összesen: 92233,52

Más Nemzeti Park Igazgatóságok által jelölt különleges madárvédelmi területek listája

No. Területkód Név Terület*

(hektár)

1. HUKN10007 Alsó-Tiszavölgy 8213,20

2. HUHN10003 Bihar 644,16

különleges madárvédelmi terület összesen: 8857,36

*a site a KMNPI működési területére eső területrészének nagysága

Az Igazgatóság által jelölt jóváhagyott különleges természetmegőrzési területek listája


(hektár)

1. HUKM20003 T-erdő 136,63

2. HUKM20011 Körösközi erdők 5635,16

3. HUKM20020 Gyepes-csatorna 170,25

4. HUKM20021 Sarkad-Fás 117,5

5. HUKM20022 Köles-ér 71,12

6. HUKM20023 Korhány és Holt-Korhány 49,24

7. HUKM20024 Orosi tölgyes 57,13

8. HUKM20025 Gyantéi erdők 221,58

jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület: 6458,61


11

Más Nemzeti Park Igazgatóságok által jelölt jóváhagyott különleges természetmegőrzési

területek listája


(hektár)

1. HUHN20004 Felső-Sebes-Körös 109,18

jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület: 109,18


Az Igazgatóság által jelölt jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek

listája


(hektár)

1. HUKM20001 Vásárhelyi és Csanádi gyepek 16419,46

2. HUKM20002 Vásárhelyi Kék-tó 3910,09

3. HUKM20004 Száraz-ér 1521,66

4. HUKM20005 Deszki gyepek 537,06

5. HUKM20006 Mágocs-ér 126,04

6. HUKM20007 Csorvási löszgyep 12,91

7. HUKM20008 Maros 5964,59

8. HUKM20009 Mezőhegyes-Battonyai gyepek 94,73

9. HUKM20010 Gyula-Szabadkígyósi gyepek 10633,92

10. HUKM20012 Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös 1979,86

11. HUKM20013 Bélmegyeri Fás-puszta 652,46

12. HUKM20014 Dévaványa környéki gyepek 14027,2

13. HUKM20015 Hortobágy-Berettyó 3079,21

14. HUKM20016 Sebes-Körös 1455,21

15. HUKM20017 Hármas-Körös 7818,24

16. HUKM20018 Holt-Sebes-Körös 285,25

17. HUKM20019 Dél-Bihari szikesek 6521,54

18. HUKM20026 Tóniszállás-Szarvasi gyepek 586,66

19. HUKM20027 Cserebökény 10000,19

20. HUKM20028 Tőkei gyepek 2985,68

21. HUKM20029 Szentesi gyepek 606,04

22. HUKM20030 Lapistó-Fertő 1902,72

23. HUKM20031 Kurca 198,59

jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: 91319,31


12

Más Nemzeti Park Igazgatóságok által jelölt jóváhagyott kiemelt jelentőségű természet-

megőrzési területek listája


(hektár)

1. HUKN20031 Alsó-Tisza hullámtér 3264,82

2. HUHN20013 Közép-Bihar 200,00

jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: 3464,82


3.1.4. Nemzetközi jelentőségű területek

No. Név Kihirdetés éve Terület

(hektár)

1. Kardoskúti Fehér-tó Ramsari Terület 1979 494,9636

2. Biharugrai Ramsari Terület 1997 2780,6883

3. Montág-puszta Ramsari Terület 2008 2188,6805

Ramsari terület összesen: 5464,3320

3.1.5. Megkülönböztetett védelemben részesülő területek

Igazgatóságunk működési területén 1 db erdőrezervátum található, Szeged

határában, a Maros Hullámtér Erdőrezervátum.

Községhatár Tag Részlet Terület (ha) Zóna

Szeged 100 A 21,04 Magterület

Szeged 99 A 11,56 Védőzóna

Szeged 99 B 17,18 Védőzóna

Szeged 99 C 3,97 Védőzóna

Szeged 99 NY1 0,20 Védőzóna

Szeged 99 NY2 0,31 Védőzóna

Szeged 100 B 1,92 Védőzóna

Szeged 100 E 3,84 Védőzóna

Szeged 100 NY 0,42 Védőzóna

Szeged 100 UT 0,14 Védőzóna

A Nemzeti Ökológiai Hálózatba tartozó elemek a Területrendezési Tervek

felülvizsgálata során mind az érintett megyei (Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok,),

mind pedig a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő települési

rendezési tervekbe beépítésre kerültek, kerülnek.


13

3.1.6. Magas Természeti Értékű Területek

A Magas Természeti Értékű Területek, korábbi nevükön Érzékeny Természeti

Területek kialakítása és lehatárolása elsőként a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program

keretében történt meg. 1998-ban Igazgatóságunk kilenc Érzékeny Természeti Terület

kialakítására és lehatárolására tett javaslatot (Dévaványai sík, Csanádi - Vásárhelyi

puszták, Kis-Sárrét, Körösszög, Kígyósi területek, Vésztő -Szeghalom környéke, Gyula -

Dobozi ártér, Körös-völgy, Maros-völgy). A program elnevezése, az Európai Unió

költségvetési ciklusaihoz, azok magyarországi intézkedéseihez igazodva folyamatosan

változott, ahogy a programhoz lehatárolt területek is folyamatosan felül lettek vizsgálva.

A jelenlegi Magas Természeti Értékű Területek a 2009. szeptember 1.-2014.

augusztus 31. közötti időszakra meghirdetett, az Új Magyarországi Vidékfejlesztési

Program agrár-környezetgazdálkodási intézkedéshez igazodva lettek kialakítva.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a fent említett

időszakban 3 Magas Természeti Értékű Területet (MTÉT) működik:

1. Dévaványa és környéke MTÉT

2. Békés-Csanádi hát MTÉT

3. Kis-Sárrét MTÉT

Ezeken az úgynevezett zonális, azaz egyértelmű lehatárolással kijelölt területeken,

az ott jellemző élővilágra specifikusan összeállított, de általában egy faj nevével fémjelzett

előíráscsomagok pályázhatóak.

Az MTÉT területek adatai térinformatikai szoftverrel generált adatok, illetve a

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal történő együttműködés keretében átadott

adatok, illetve azok alapján számított adatok.

1. Dévaványa és környéke MTÉT

Teljes terület: 77 564 ha

Támogatható terület: 68 710 ha

Natura 2000 terület: 30 459 ha

Védett természeti terület: 13 088 ha

Érintett települések: Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Gyomaendrőd,

Kertészsziget, Körösladány, Mezőtúr, Szeghalom, Túrkeve

Célprogramok:

- Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (teljes MTÉT

területen)

- Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal (A/2 zóna)

- Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (teljes MTÉT területen)

- Természetvédelmi célú gyeptelepítés (teljes MTÉT területen)


14

2. Békés-Csanádi hát MTÉT





Érintett települések: Ambrózfalva, Apátfalva, Békéssámson, Csanádalberti, Csanádpalota,

Hódmezővásárhely, Kardoskút, Királyhegyes, Magyarcsanád, Makó, Nagyér, Orosháza,

Pitvaros, Székkutas, Tótkomlós

Célprogramok:

- Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (A/1, B, C zóna)

- Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal (C

zóna)

- Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal (C zóna)

- Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal (A/2 zóna)



3. Kis-Sárrét MTÉT





Érintett települések: Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Mezőgyán, Okány,

Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Vésztő, Zsadány

Célprogramok:

- Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (A és C zóna)

- Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal (B zóna)

- Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal (C

zóna)



Igazgatóságunk MTÉT-ekhez kapcsolódó feladatai:

- 1. Belső szakmai feladatok: Magas Természeti Értékű Területek:

o lehatárolás,

o monitoring,

o felülvizsgálat,


15

- 2. Külső szakmai feladatok:

o szakértői közreműködés a célprogramok, illetve jogszabályi előírások

ellenőrzésében,

o tájékoztatás, szaktanácsadás,

o kaszálási bejelentések fogadása,

o a célprogramokhoz kapcsolódó írásos vélemények kiállítása.

MTÉT területeken MTÉT célprogramban szereplő területnagyságok (ha)

Szántó

túzok

Szántó

vadlúd

daru

Szántó

madár

apróvad

Szántó

kék

vércse

Gyep-

gazdálkodás

túzok

MTÉT

össz

Természet-

védelmi

gyeptelepítés

Békés-

Csanádi-hát 2 026 0 499 1 089 4 147 7 762 0

Dévaványa 13 372 0 0 411 7 783 21 567 135

Kis-Sárrét 1 506 212 0 0 2 748 4 465 13

Összesen: 16 905 212 499 1 501 14 678 33 794 148

3.2. Területvásárlások, kisajátítások adatai

Igazgatóságunk működési területén 2011. évben az alábbi jogcímek szerint volt

lehetőség növelni az állami tulajdont, illetve került vagyonkezelésünkbe ingatlan.

1./ Környezetvédelem és Energia Operatív Program / KEOP / földvásárlásra

fordítható keretéből 34,4943 ha nagyságú 543,24 AK értékű ingatlant vásároltunk meg. A

fenti KEOP keret túlnyomó részét jogerős FVM Hivatali határozatok végrehajtására

fordítottuk. Ennek során 107 személytől vásároltuk meg AK értékét, kisajátítási eljárás

lefolytatása nélkül.

2./ A Vidékfejlesztési Minisztérium „Természetvédelmi kártalanítás” elnevezésű

20/02/09/00 számú törvényi soron szereplő fejezeti kezelésű előirányzat terhére

biztosítható, a 14/2011. (VIII.19.) VM utasítás 46.§-a és a megállapodás 1.) pontjában

felsorolt jogszabályok figyelembevételével a Vidékfejlesztési Minisztériummal kötött

megállapodás alapján. A fejezeti kezelésű előirányzat terhére 1 főtől fokozottan védett

természeti területet vásároltunk, 2,5316 ha nagyságban 79,24 AK értékben.

3./ Igazgatóságunk költségvetésének terhére 3 személytől vásároltunk összesen

2,0800 ha nagyságban 32,45 AK értékben.


16

3.3. Saját vagyonkezelésű területek

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a védett természeti területek

természetvédelmi kezelését részben gazdálkodók bevonásával, bérleti szerződés keretében,

részben saját eszköz- és munkaerő- állományával, jelentős állatállomány segítségével,

valamint szükség esetén vállalkozási szerződéssel, saját használatban végzi. A területek

kezelése az elfogadásra került vagyonkezelési koncepció, a hosszú távú vagyonkezelési

terv (2007-2016), valamint az éves vagyonkezelési tervben foglaltaknak alapján történt.

A) Saját használatban kezelt területek

Saját használatban elsősorban azon területe kezelése történik, amelyek esetében az

elvégzendő élőhely-rekonstrukció, illetve –rehabilitáció, speciális természetvédelmi

kezelés, vagy a saját állatállomány ellátásának érdekében indokolt. Ezen felül saját

használatban kezeljük azon területeket is, melyeknek kezelése eseti jellegű, nem igényel

minden évben beavatkozást.

Az Igazgatóság használatában kezelt területek közül az egységes területalapú

támogatás előírásainak megfelelően kezelt terület nagysága 7882,85 hektár, melyből az

agrár-környezetgazdálkodási programban 3117,92 hektár érintett.

B) Idegen hasznosításban kezelt területek

A védett természeti területek idegen használatban történő kezelése bérleti szerződés

keretében történik. A természetvédelmi kezelés szabályait a szerződés részét képező

előíráscsomag rögzíti. A használat és kezelés elvégzéséhez olyan megbízható partnereket

keresünk, akik az előírások betartását vállalják és az ehhez szükséges erőforrásokkal

rendelkeznek. Előnyben részesülnek a legeltető állatállománnyal rendelkezők. A bérleti

szerződések – számában – jelentős része egy éves futamidejű. Az agrár-

környezetgazdálkodási támogatások igénybe vételéhez a pályázatot nyert gazdálkodók

részére 10824 hektár területnagyságban biztosítottunk 2014. augusztus 31. napjáig

érvényes bérleti szerződést.

2.2. táblázat: A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság saját vagyonkezelésű

területeinek fontosabb adatai

Vagyonkezelt

terület Saját használatban Hasznosításba adott *

összes (hektár) hektár % hektár %

Szántó 8 320,7543 3 563,7377 42,83 4 757,0166 57,17

Gyep 19 752,5500 7 331,7058 37,12 12 420,8442 62,88

Kert 0,4112 0,4112 100,00 0,0000 0,00

Szőlő 1,1682 1,1682 100,00 0,0000 0,00

Gyümölcsös 1,6414 1,6414 100,00 0,0000 0,00

Nádas 180,2153 154,8106 85,9 25,4047 14,10

Halastó 81,1163 0,2092 0,26 80,9071 99,74

Erdő 2 054,4802 2054,4802 100,00 0,0000 0,00

Kivett 2 416,6258 1440,3137 59,60 976,3121 40,40

Összesen 32 809,8024 14548,4780 44,34 18260,4847 55,66 *Gazdasági évet figyelembe véve (október 30-i állapot szerint)


17

3.4. Terület nélküli értékek

Igazgatóságunk működési területén nyilvántartott Természeti Emlék; forrás,

víznyelő, barlang nem található.

3.4.1. Kunhalmok, földvárak

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a természet védelméről

szóló 1996. évi LIII. törvény 23 §. (3) g) pontja alapján 49 db földvárat tartunk nyilván.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található kunhalmok

teljes körű (levéltári, térképi illetve terepi azonosítás) felmérése 2007-2011. évben zajlott le.

Mindösszesen 2228 db kunhalom, illetve halom hely (elpusztult egykori halom) került elő,

amelyek közül 573 db halom felel meg mindenben a természet védelméről szóló 1996. évi

LIII. törvény 23. § (3) bekezdés f) pontjának. A 2011.évben a MePAR rendszerbe bekerült

halmokszáma 253 db.

3.4.2. Egyedi tájértékek

Összesen 29 település 1076 db egyedi tájértéke került eddig felmérésre. 2010-2011.

években 12 új település egyedi tájértékeinek számbavételére, illetve TIR-be történő

feltöltésére, rendszerezésére került sor.


18

4. Kutatás, monitorozás

4.1. Kutatás

No. Kutatási téma

megnevezése

Helyszín A kutatást végző szervezet/

magánszemély és

témafelelős

Külső megbízás

díja

(Ft)

Az eredmények

rövid ismertetése

1. A Tompapusztai löszgyep

bővítés fajkészletének vizsgálata

és az egyes sztyeppekre jellemző

fajok telepítésének kidolgozása

KMNP Tompapusztai

löszgyep bővítése

Pro Planta 3M Bt.

(Csathó András István)

250.000.- A KMNP Tompapusztai löszgyepen az

előforduló fajok számbavétele és a telepítési

koncepció kidolgozása. Elkészült a bővítési

terület fajkészletének aktuális listája is.

2. A Tompapusztai löszgyep

bővítés részletes talajtani

térképének elkészítése

KMNP Tompapusztai

löszgyep bővítése

Barczi Bt.

(Dr. Barczi Attila)

230.000.- A KMNP Tompapusztai löszgyep területére

részletes talajtani térkép készült talaj-

mintavételezés alapján. A löszgyep talaja

döntően kiválóan morzsás szerkezetű, szépen

fejlett mészlepedékes csernozjom.

3. Az erdélyi hérics (Adonis

hybrida) filogenetikai vizsgálata

KMNP Csorvási löszgyep Debreceni Egyetem

(Dr. Molnár V. Attila-

Dr. Sramkó Gábor)

300.000.- Genetikai vizsgálat történt több más mintával

összehasonlítva, morfológiai vizsgálattal

kiegészülve. A csorvási állomány volgamenti

héricsnek (Adonis volgensis) bizonyult.

4. A dél-tiszántúli pusztagyepek

(lösz- és szikes-pusztagyepek)

malakológiai feltárása

KMNP Csorvási löszgyep

Tatársánci ősgyep,

Kígyósi-puszta, Csanádi

puszták, Tompapuszta

Deli Tamás

300.000.- A szikesek mikrodomborzati és talajtani

tényezőinek, ill. a löszvidékeken végzett

visszagyepesítések csigákra gyakorolt

hatásvizsgálata. 22 mintavételi helyen 18 faj

5611 egyede került elő.

5. Az atracélcincér (Pilemia

tigrina) lárvális fejlődésének

vizsgálata

Csanádi-hát KMNPI

(Danyik Tibor)

0.- Mintavételi helyen a fejlődő lárvák fenoló-

giájának és viselkedésének nyomonkövetése

történt, melynek ismeretében a területek

kaszálása biztonsággal időzíthető a lárvák

talajszint alá húzódásához

6. Kisemlősök állomány-

alakulásának vizsgálata

KMNP Dévaványai-

Ecsegi puszták

OecoSystem Bt

(dr. Tóth László)

300.000,-. Mintavételezés élvefogó csapdákkal a kijelölt

mintaterületen. Az idei évi mezei pocok

(Microtus arvalis) gradáció jól nyomon

követhető volt.


19

4.2. Monitorozás

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság monitoring rendszere az alábbi témaköröket tartalmazza, mely magába foglalja az országos

programokat is (NBmR, Natura 2000 monitoring):

I. A Nemzeti Park élőhelytérképezése VII. Kiemelt jelentőségű gerinctelen fajok monitoringja

II. Natura 2000 területek élőhelytérképezése VIII. Gerinctelen fajok közösségi monitoringja

III. Kiemelt jelentőségű élőhelyek cönológiai monitoringja IX. Vizes élőhelyek és vízfolyások halfaunisztikai monitoringja

IV. Növénytársulások monitoringja (10 társulás, 14 mintaterület) X. Ritka és telepesen költő madárfajok monitoringja (42 faj)

V. Natura 2000 élőhelytípusok monitoringja XI. Vizes élőhelyek vízimadárállomány-monitoringja (3 terület)

VI. Kiemelt jelentőségű növényfajok monitoringja (23 faj) XII. Kiemelt jelentőségű emlősfajok monitoringja (6 faj)

No. Téma-

kör

Monitoring téma

megnevezése

Helyszín A kutatást végző

szervezet/magánszemély

és témafelelős

Külső megbízás

díja

(Ft)

Az eredmények

rövid ismertetése

1. II. Tőkei gyepek kiemelt

jelentőségű

természetmegőrzési terület

élőhelytérképezése

Tőkei-gyepek kiemelt

jelentőségű különleges

természetmegőrzési terület

(HUKM20028)

Deák József Áron 400.000.- Elkészült a Natura 2000 terület 1:10 000 méret-

arányú élőhelytérképe 3100 hektáron.

2. III. A Tompapusztai löszgyep

bővítés gyepesedésének

vizsgálata

KMNP Tompapusztai

löszgyep és bővítési

területe

Pro Planta 3M Bt.

(Dr. Bartha Sándor- Csathó

András István)

500.000.- Az ősgyepen 4 db 1000 m2-es, a bővítési

területen 13 db 1000 m2-es kvadrát, illetve 2-2 db

52 m hosszú linea felvételezése történt. Az

ősgyep jó állapotú, a bővítési terület is fajgazdag,

néhány természetvédelmileg jelentős fajjal.

3. III. A Körös-Maros Nemzeti

Park Kígyósi-puszta kiemelt

élőhelyeinek monitoringja

KMNP Kígyósi puszta CSEMETE

(Dr. Margóczi Katalin)

100.000.- A Kígyósi-puszta területén cönológiai kvadrátok

újrafelmérése történt 25 ponton, mely a 2007-es

felméréssel került összehasonlításra. Jelentős

változás nem volt kimutatható.

4. IV. Növénytársulások felmérése

az NBmR keretében -

mocsári sásos (Caricetum

KMNP Kis-Sárrét KMNPI

(Sallainé Kapocsi Judit)

0.- A társulás felmérése kétévente történik 50x50

méteres mintavételi kvadrátban a Kis-Sárréten.

Jelentős változás nem volt kimutatható.


20

acutiformis) társulás


az NBmR keretében –

bárányparéjos vakszikes

(Camphorosmetum anuuae)

társulás

KMNP Kardoskúti

Fehértó

KMNPI


0.- A társulás felmérése évente, a Kardoskúti Fehértó

területén 3x17db egymással érintkező 1x1 m

mintavételi kvadrátban történik. A terület a 2010.

évi csapadékviszonyok hatására átalakult bárány-

paréjosból széles és keskenylevelű gyékényessé.


az NBmR keretében _

bajuszpázsitos-sziki sóballás

(Crypsido-Suaedetum

maritimae) társulás

KMNP Kardoskúti

Fehértó

KMNPI


0.- A társulás felmérése évente történik állandó

mintavételi területen a kardoskúti Fehér-tó

nyugati medencéjének É-i részén 70 db 1x1

méteres mintavételi kvadrátban. A kvadrátban

társulás kis borításban volt jelen.

7. VI. Volgamenti hérics (Adonis

volgensis) monitorozása

KMNP Csorvási löszgyep,

KMNP Dévaványai-

Ecsegi puszták,

KMNP Tatársánci ősgyep

KMNPI


0.- A csorvási és a két telepített állomány esetében

történt tőszámlálás az egyes korosztályokat külön

számolva. A korábbi évekhez hasonló volt az

összes tőszám, azonban a virágzó állomány

nagysága az idén kisebb volt.

8. VI. Kónya zsálya (Salvia nutans)

monitorozása

KMNP Tatársánci ősgyep

KMNP Csanádi-puszták

KMNP Dévaványai-Ecsegi

puszták, Kondorosi kónya

zsálya termőhelye TT

KMNPI


0.- A faj állományának felmérése történt a két

őshonos és a két telepített termőhelyen. A virágzó

hajtásszám az elmúlt évekhez viszonyítva

alacsonyabb volt, az összes tőszám nem változott

jelentősen..

9. VI. Kisfészkű aszat (Cirsium

brachycephalum)

monitorozása

KMNP Kis-Sárrét

KMNP Mágor-puszta

KMNPI


0.- Új, eddig ismeretlen termőhelyeken került elő a

faj Natura 2000 területeken, Sarkadkeresztúr,

Vésztő és Szeghalom környékén.

10. VI. Törpemandula (Amygdalus

nana) monitorozása

KMNPI működési területe KMNPI


0.- A faj állományának felmérése a KMNPI

működési területén történt 15 mintavételi

helyszínen. A legtöbb helyen az állományok

kiterjedése csökkent a három évvel ezelőtti

felméréshez képest.

11. VI. Vízilófark (Hippuris

vulgaris) monitorozása

KMNP Körös-ártér KMNPI


0.- A faj állományának felmérése a Körös-ártér

Gyigérzugi-mocsarában, az ismert termőhelyen.

A korábbi évekhez hasonlóan a növény nem

került elő az idei felmérés során sem.


21

12. VI. Sziki lórom (Rumex

pseudonatronatus)

monitorozása

KMNP Bélmegyeri Fás-

puszta

KMNPI


0.- A faj állományának felmérése történt a

Szolgaerdő tisztásán. A száraz időjárásnak

köszönhetően kevesebb tő mutatkozott a korábbi

felmérésekhez képest.

13. VI. Heverő iszapfű (Lindernia

procumbens) monitorozása

KMNP Dévaványai-

Ecsegi puszták

KMNPI


0.- A faj állományának felmérése 4 db 1x1 km-es

kvadrátban és egyéb ismert élőhelyein. 2011-ben

az ismert termőhelyeken a belvízborítás hiánya

miatt nem jött elő a faj.

14. VII. A magyar tarsza (Isophya

costata) állományának

monitoringja a Maros-gáton

KMNP Maros-ártér KMNPI

(Danyik Tibor)

0.- A faj felmérése ismert élőhelyein, NBmR

protokoll szerint. A vizsgált területen a

meghatározásra került a faj elterjedése és

denzitása.

15. VII. A sztyeplepke (Catopta

thrips) állományának

monitorozása a Csanádi

pusztákon

KMNP Csanádi puszták KMNPI

(Danyik Tibor)

0.- A sztyeplepke rajzás és állománynagyság

vizsgálat a Csanádi pusztákon. A 2011-es évben

nagyon gyenge rajzás volt tapasztalható,

mindössze néhány példány került megfigyelésre.

16. VIII. A Kígyósi-puszta

lepkefaunájának felmérése

KMNP Kígyósi-puszta Szalkay József Magyar

Lepkészeti Egyesület

(Sum Szabolcs)

500.000.- A Kígyósi-puszta lepkefaunájának felmérése. 256

éjjeli és 46 nappali lepkét sikerült kimutatni,

ebből 9 védett faj.

17. VIII. Nagylepkefajok faunisztikai

felmérése a Körös-ártéren

KMNP Körös-ártér KMNPI

(Danyik Tibor)

0.- A Körös-ártér védett természeti terület egy

szakaszának nagylepke felmérése (2. év). A

2010-es évhez képest lényegesen magasabb

fajszám került rögzítésre, 1 védett faj került elő.

18. IX. A Száraz-ér halfaunisztikai

monitoringja

HUKM20004 kiemelt

jelentőségű természet-

megőrzési terület

(országhatár-Tótkomlós)

Vaskos Csabak Bt.

(Sallai Zoltán)

500.000.- A Száraz-ér (HUKM20004) site felső

szakaszának Natura 2000 halfaunisztikai

szempontú felmérése. Az összesen kimutatott 16

faunaelemből 3 faj védett, egyben közösségi

jelentőségű faj.

19. X. Ritka és telepesen költő

madarak monitoringja

KMNPI működési terület KMNPI és

MME Csongrád és Békés

Megyei HCS

300.000.- Rendszeresen, vagy alkalmilag költő kiemelt

jelentőségű madárfajok állományfelmérése (42

faj).


22

20. XI. Vizes élőhelyek

vízimadárállomány-

monitoringja

KMNP Kis-Sárrét,

KMNP Kardoskúti

Fehértó,

KMNP Csanádi puszták

KMNPI és

MME Csongrád és Békés

Megyei HCS

300.000.- Heti szintű vízimadármonitoring

három Ramsari területen: Biharugrai-halastavak,

kardoskúti Fehér-tó, Montág-puszta.

21. XII. Ürge (Spermophilus citellus)

monitoringja

KMNP Dévaványai-

Ecsegi puszták, KMNP

Kígyósi-puszta, KMNP

Kis-Sárrét

KMNPI

(Szelényi Balázs)

0.- Állományfelmérés NBmR modszertan szerint, az

összes a korábbi évekbenmégtermészetes

állománynál. Idén csak az áttelepítési helyszínen

(Kígyósi-puszta) sikerült kimutatni a jelenlétét.

22. XII. Épületlakó denevérek

monitoringja

KMNPI működési terület Utasi Gabriella

350.000.- 9 jelentős, 5 csonkafülű denevér, 2 nagy

patkósdenevér és 2 hegyesorrú denevér kolónia

került felmérése.


23

4.3. TIR-be betöltött és betöltésre előkészített adatok

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a Természetvédelmi Információs

Rendszer üzemszerű működéséhez a föld- és birtokügyi modult és a vagyongazdálkodási

és védett érték modult tölti, teszteli.

A biotikai adatok importálási menetrendjét az alábbiak szerint tartjuk

kivitelezhetőnek; a központi protokollok megléte illetve a szinkronizációs problémák

megoldása ennek a feladatnak feltétele.

Kb 10 000 rekorddal az alábbiak:

Védett és jelentős növényfajok adatai

Kiemelt jelentőségű gerinctelen fajok adatai

Gerinctelen fajok közösségi monitoringjának adatai

NBmR hal monitoring adatai

Ritka és telepesen fészkelő madárfajok adatai

NBmR épületlakó denevérek monitoringjának adatai


24

5. Kezelési tevékenység

5.1.A) Kezelési tervek

No. A védett vagy védelemre

tervezett terület neve

Védettség Jogszabályként

megjelent

Állapot

1. Dénesmajori Csigáserdő TT védett igen kihirdetve

2. Szarvasi Arborétum TT védett igen kihirdetve

3. Szeghalmi Kéktó TT védett igen kihirdetve

4. Szarvasi Történelmi Emlékpark

TT védett igen kihirdetve

5. Körös-Maros Nemzeti Park

bővítése (Zsadány, Mezőgyán) tervezett nem kihirdetés céljából felterjesztve

6. Körös-Maros Nemzeti Park

bővítése (Magyarcsanád) tervezett nem kihirdetés céljából felterjesztve

7. Körös-Maros Nemzeti Park védett nem területi egyeztetésre alkalmas

dokumentáció elkészült

8. Körösközi-erdők TK tervezett nem területi egyeztetésre alkalmas

dokumentáció elkészült

5.1.B) Natura 2000 fenntartási tervek

No. Natura 2000 terület neve

Területkód Elkészítés éve Elkészítés forrása

1. Kis-Sárrét KMT HUKM10001 2007 Túzokvédelmi LIFE program

2. Dévaványai-sík KMT HUKM10003 2007 Túzokvédelmi LIFE program


25

5.2. Élőhely-fenntartás, kezelés

5.2.1. Az élőhelyeket érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások

A 2010. év rendkívüli csapadékos időszaka átnyúlt 2011. év elejére is. Tél végén a

gyepek jelentős része, sőt a szántók egy része is víz alatt állt. Az enyhe tavaszt aszályos

nyár követte, amit a július közepétől augusztus első hetéig tartó esős lehűlés szakított meg.

A rendkívüli aszály ősszel is folytatódott, egészen december közepéig tartott. Az év

folyamán térségi szinten a csapadékátlag nem érte el a sokéves átlagot, a Nemzeti Park

területén mért értékek 265 és 495 mm között alakultak. A szélsőségesen száraz időjárás

meghatározó volt a területek ökológiai állapota szempontjából.

Az előző évi rendkívüli csapadékviszonyok hatására, a száraz tavasz ellenére a

mélyfekvésű területek, mocsarak, mocsárrétek jellemzően csak a nyár elejére, közepére

száradtak ki teljesen. Szikes tavainkon is csak júliusban következett be a teljes kiszáradás,

őszi vízborításuk azonban szélsőséges módon elmaradt, csak a december közepétől az év

végéig lehullott jelentősebb csapadék hatására jelentek meg újra vízfelületek.

A szikes gyepek a vízállásos részeken később, máshol már május első felében

elkezdtek kisülni. A kaszálások után, a júliusi esők hatására kizöldültek, sarjút hoztak,

augusztusban azonban ismét „kiégtek”.

A Hármas-Körösön és a Maroson a legnagyobb árhullám január folyamán vonult le,

melyet március utolsó harmadában egy kisebb árhullám követett. Augusztus közepétől az

alacsony vízállás következtében a Maroson előtűntek a homokpadok, zátonyok, néhány

ponton gázlók alakultak ki. Az év végére a Köröst, a Marost és a Hortobágy-Berettyót is

szélsőségesen alacsony vízállások jellemezték. A Körös-ártér holtágai nyár végén, ősz

elején kezdek kiszáradni.

5.2.2. Élőhely-fenntartási, kezelési tevékenységek

Kis-Sárrét

Az Igazgatóság Földesi-telepén elhelyezett 48 darabos, négy éves szürkemarha tinó

állománya a tájegységi szintű 300 hektáros területkezelésen belül, 60 hektáron legelt. Az

előző évhez képes változást jelent, hogy az állatállomány téli elhelyezése Réhelyben

valósul meg.

A Túzok LIFE program keretében felvállalt kötelezettségeinknek eleget téve

összességében 51,25 hektár telepített gyep kezelését végeztük el művelési ág váltás

céljából. A fennmaradó, botanikai szempontból értékes gyepterületek kezelését

mechanikailag végeztük, az állapotfenntartás, az elnádasodás, becserjésedés

megakadályozása végett.

A mocsarak vízellátottsága általában optimális volt, vízpótlásra nem volt szükség,

sőt Kivágáson túl sok is volt a víz, a terület gyékényesedni kezdett.


26

A biharugrai-begécsi halastórendszert jelenleg három társaság kezeli. A Zöldhalmi,

Csík, Szilas, Emlék, Bodorok, Begécs II – IX tavakon folyt halgazdálkodás, a Gazdák,

Kissziki, Begécs-I, Jankovich, Nagysziki és Ludas tavak kaptak ugyan vízpótlást, de nem

voltak halasítva. Az Erdős, Kárászos, Új-tó I-II és a Ludas-ívók szárazon álltak. Begécsen

és Ugrán egyaránt komoly fenntartási munkák folytak, a csatornarendszerek kotrása,

teleltetők felújítása, halágykotrás.

A kis-sárréti térségben a gazdálkodók 1300 marhával és 3680 birkával legeltettek.

Az erdőterületeken csökkent az erdészeti tevékenység intenzitása, mind a

fahasználat, mind az erdőművelés tekintetében, viszont sok erdőnek nem minősülő

területen végeztek szociális célú cserje – és favágást, ami rendkívül nagy zavarást okozott.

A régi kaszált tisztások helyreállítása az AKG program miatt felgyorsult.

Bélmegyeri Fáspuszta

A Fáspuszta gyepének állapota jó, bár egyre jobban cserjésedik. A kiszáradó fák

pótlását szolgáló mikro-fásításokban a fák növekedése idén a rendkívül kevés csapadék

miatt stagnált.

Az erdőkben az elmúlt 10 év véghasználatai elsősorban a természetvédelmi

szempontból kevésbé értékes állományokat érintették, de így is viszonylag sok a felújítás

alatt lévő terület. Az ápolási munkák rendszeresen vegyszeresen történnek, így a talaj

bolygatásának elmaradása miatt az erdősítések elegyessége jó, bár néhány helyen gondot

jelent az amerikai kőris.

Dévaványai-Ecsegi puszták

A területei egységben, bemutatási, területkezelési céllal tartott magyar szürke

szarvasmarhák, bivalyok és racka és cigája juhok legelőterülete, valamint a téli

takarmányszükséglet előállítása szolgáló kaszáló 1421 hektár nagyságot tett ki.

A dévaványai Túzokvédelmi Mintaterületen lévő szántókon (115 hektár) a

felparcellázott területen váltakozva termesztünk kis parcellákon repcét, lucernát , őszi

búzát, őszi zabot, illetve végzünk ugarművelést. A dürgőhelyként is jelentős, a

Mintaterületen belül lévő gyepterület kezelése részben legeltetéssel, részben kaszálással,

részben szárzúzással történt. A jelentős sziki kocsord állománnyal rendelkező gyepeket

kaszálással kezeltük. A Minaterületen kívül további szántóterületeket ugaroltattunk

túzokvédelmi céllal, valamint a ködmönösi részen 35 hektár lucernával és 16 hektár

gyeppel telepített rész, ebben az évben is mind túzokvédelmi, mind szálastakarmány

betakarítás szempontjából nagy jelentősséggel bírt. A Réhelyi parton, mely a túzokvédelmi

mintaterülethez közvetlenül, de kerítésen kívül csatlakozik, további 150 hektárt kezeltünk

részben KEOP keretében.


27

A Túzok LIFE keretében 152 hektár gyeppel, illetve füvesherével vetett

szántóterület kezelését végeztük.

A Dévaványai-Ecsegi puszták térségében az Igazgatóság állományán kívül a

gazdálkodók 985 marhával, 30 lóval és 1420 birkával legeltettek.

Kígyósi-puszta

A területi egységben 260 hektár legelőterület kezelését valósítottuk meg a Dévaványai-

Ecsegi pusztáról átszállított 252 db üszővel. Téli takarmány előállítására nem volt szükség

a területi egységben, mivel az állatállomány téli gondozása a Réhelyben kialakított

telelőhelyen történik.

A KEOP keretében visszagyepesített 136 hektár terület utógondozása

mechanikailag történt. A visszagyepesedés érdekében további parlagszántókat szárzúztunk,

ezzel elősegítve a spontán visszagyepesedést.

A puszta déli részén a mezei élettérhez kötődő fajok védelmi szempontjai szerint

saját használatban művelt területek (109 hektár) kezelését, 2011. évben az eredeti

koncepció szerint folytattuk. A kezelés során mind a költési, mind a téli időszakban

kedvező kultúrák (őszi búza, évelő rozs, zab, vetett gyep, pihentetett terület, lucerna,

vöröshere, cirok, köles, füveshere, édeskömény) kerülnek telepítésre/fenntartásra

kisparcellás kialakításban, részben ugarkeverékként. A cserjesáv mentén és a parcellák

között füves mezsgyéket alakítunk ki, a munkaműveletek ütemezésére különös figyelmet

fordítunk. Ezek a szempontok kiterjesztésre kerülnek a szomszédos, bérleti szerződés

keretében kezelt szántóterületekre is, melyek szegélyében cserjetelepítést is végeztünk.

Az Igazgatóság által végzett kezelési tevékenységeken kívül a pusztán a

gazdálkodók közel 1200 marhával, 37 bivallyal, 60 lóval és 1850 birkával legeltettek.

Körös-ártér

A legeltetési időszakban 100 db szürkemarha tinó legeltetésével és folyamatos

gyalogakác irtással az Álomzug kezelését elvégeztük. A legeltetés mellett az adventív

fajok irtása folyamatos munkát jelent, mely során gépi és kézi munkaerővel a területek

karbantartása, új területek kezelésbe vonása történik.

A terület jelentős részét a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok kezelésében

lévő elsődleges árvízvédelmi védvonalak és azok fenntartási sávjai teszik ki. Ezeken a

gazdálkodási tevékenység a fenntartási célú kaszálásokra terjedt ki. A KMNP Körös-ártér

területi egység kaszálóin a rendkívüli aszályos időjárást ellensúlyozták a kedvező

mikroklímai adottságok, így átlagosan 3 t/ha fűtermést volt a jellemző. A Körös-ártérben

az Igazgatóság állományán kívül a gazdálkodók 830 marhával és 340 birkával legeltettek.


28

Cserebökény

Cserebökényben a gazdálkodók 195 marhával és több mint 5000 birkával

legeltettek. 890 hektárnyi gyep kaszálásra is került. A szántóföldi kultúrákat előbb a belvíz,

majd az aszály lényegében tönkretette.

Kardoskúti Fehértó

A tájegységben folytatódtak a korábbi tevékenységek, az itt lévő magyar szürke

szarvasmarha, cigája és racka juh törzsállomány révén több mint 1700 hektár kezelését

valósítottuk meg legeltetéssel és kaszálással. Ezen felül 91 hektáron végeztünk

ugaroltatást, mely részben visszagyepesítési célú, egy része pedig a közelben lévő kék

vércse telep egyedeinek is kedvelt táplálkozó helye volt. A 92 hektáron vetett árpa, zab,

kukorica, valamit zöldugar egyrészt az állatállomány takarmányaként került felhasználásra,

másrészt a Fehértó közelsége miatt a vonuló darvaknak és vadludaknak is táplálkozó

helyül szolgált.

Az év eleji nagy belvízborítás miatt téli legeltetés nem volt, csak év végén az

aszályos decemberben, amikor a puszta déli és északi felén kisebb számban juhokat,

néhány lovat és marhát legeltettek. Az aszályos nyár ellenére, a tavaszi belvizeknek

köszönhetően közepes mennyiségű és jó minőségű szénát kaszáltak. A kaszálás június

közepétől indul és augusztus közepéig tartott.

Csanádi puszták

A Csanádi-pusztákon összességében 1750 hektár gyep, valamit parlagterület

kezelését végezzük szürkemarhák legeltetésével, valamint a szálastakarmány előállítása is

ezen a pusztarészen történik. 2011-ben legelő állománnyal sikerült megjelenünk a

Királyhegyesi pusztán is.

A Montág-puszta északi részében 2005. őszétől túzokvédelmi céllal kerültek

szántóföldek saját használatba (51 ha), mely területen a túzokvédelmi munka 2011-ben is

folytatódott. Túzokvédelmi céllal további 83,84 hektár lucerna fenntartását végeztük el,

melyről a termést az állatállomány téli takarmányszükségletének kielégítésére használunk

fel. Ezen felül 36 ha területet ugaroltattunk, szintén túzokvédelmi céllal.

A saját vagyonkezelésű területeken kívül jellemző az alullegeltetés.

Maros-ártér

A réhelyi állatállományból a vegetációs időszakra ideszállított 108 egyedből álló

szürkemarha tinó gulya legeltetésével, illetve folyamatos gyommentesítéssel, kézi és gépi

gyalogakác irtással történt a területek állapotfenntartása/fejlesztése.


29

Számottevő legelő jószág a Bökényi-öblözetben nyugati felén legelt, másutt inkább

csak a gátőrházaktól a gátakra hajtottak ki juhokat. Bökényben a most már évek óta folyó

legeltetés következtében erőteljesen szorul vissza a gyalogakác. A vetyeháti részen 2011-

ben az erdőgazdálkodó mintegy 6 hektáron végzett véghasználatot, 12 hektáron

nevelővágást, 16 hektáron erdőfelújítást. Az év eleji jeges ár erdőfelújításokat károsított,

amelyeket ismételni kellett.

Tompapusztai löszgyep

A 2007-ben bevezetett, sávos kaszálással történő kezelést megszakítva idén

magfogás céljából került sor 7 hektáron késői kaszálására.

Csorvási löszgyep

A védett terület térségében Csorvás településtől nyugat felé több ezer hektáros

elöntések alakultak ki télvégén, tavasszal. Az ott lakók szerint ilyen még nem fordult elő

tudomásuk szerint. A belvíz a Sarkadi tanyánál a mezsgyét kivéve a teljes bekerített

területet elöntötte. A mélyebben fekvő részeken nem kizárt, hogy a még elő nem bújt

hérics töveket is érintette. A vasúti árokban szerencsére jelentős és hosszantartó elöntés

nem alakult ki. A vasút mellett a Körtefánál a dűlőút menti taposás elkerülése érdekében

oszlopokat ástunk le gyep szélére. Ősszel a Csorvási Önkormányzat közmunkásai -

szerződés alapján - a vasútmentén a hérics termőhelyeket lekaszálták, a kaszálékot

lehordták.

5.3. Élőhely rehabilitáció

Kis-Sárrét

A KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0013 projekt keretében öt élőhely rehabilitációt

szolgáló beruházás zajlott a területen 2011-ben. Az első a Mezőgyáni gyepek két

meghatározó részét, a Nagygyantét Mezőgyánnal összekötő 42154. számú közlekedési út

északi oldalán lévő Kis-Gyantét, illetve az út déli oldalán fekvő Eperjest érintette. Az egy

vízgazdálkodási egységet képező területet szilárd burkolatú utak, földutak, azok árkai,

valamint csatornák tagolták több egységre. A beruházás célja a terület vízháztartásának

javítása, illetve a közlekedéssel járó zavarások csökkentése. A Kis-Gyantét érintő

beruházás során három bukós műtárgy megépítése mellett a csatornák profiljának

csészeszelvénnyé alakítása történt meg. A bukós műtárgyak vasbetonból kerültek

kialakításra, melyben a szabályozás lehetőségét betétpallók biztosítják. Az Eperjesi legelőt

érintő beruházásrész során a legelő egységét megbontó földút, annak árkai, valamint a

vízgazdálkodást kedvezőtlenül befolyásoló csatornák megszüntetése megvalósult.


30

A második, a Zsadány 0156/28h hrsz-ú gyepterület rehabilitációja. A terület védetté

nyilvánítása előtt, a 80’-as években libatartással foglakoztak itt. Az állattartás során a

keletkezett hulladék elszállítása maradéktalanul nem történt meg, majd a telep

felhagyásával jelentős mennyiségű törmelék maradt a helyszínen. A gyepen szétszórtan

lévő törmelék a terület kezelését megakadályozta, megindult a roncsolt terület

csalánosodása, cserjésedése. Tekintettel arra, hogy a mechanikai gyomirtás nem volt

megoldható, rövid időn belül nagy növedékkel jelent meg a bodza, illetve a fehérakác

sarjhajtásai. A rekonstrukció során a jelentős mennyiségű szemét összeszedése, valamint

hulladéktelepre történő elszállítása valósult meg. A szemét eltávolításával, illetve az

érintett terület gyepesítésével a roncsolt terület helyreállításának beruházási része

megvalósult.

Két szervesen összefüggő részprojekt keretében elvégeztük a Madárvártától északra

elhelyezkedő, mintegy 6000 m2 nagyságú betonnal fedett területrész helyreállítását, illetve

a Biharugra 0310/3b hrsz-ú ingatlanon lévő két tó rekonstrukcióját. A rekonstrukció során

a beton feltörése és elszállítása, az elszállított hulladék helyére a rekonstruált déli tóból

kitermelt iszap elhelyezése, a beavatkozási terület gyepesítése, illetve fás szárú növények

telepítése valósult meg. A két tó rekonstrukciója során a déli tó esetében az elsődleges cél a

vízimadarak részére táplálkozó hely biztosítása, az északi tó esetében pedig őshonos,

mocsári halfajok állománymegőrzése, szaporítása. A déli tó kotrásával 0,7370 hektár nyílt

vízfelület jött létre. A kotrás során kitermelt anyag felhasználásával a tó nyugati részén

áthaladó elektromos távvezeték alatti rész feltöltése és a tó közepére tervezett sziget

kialakítása megtörtént. A fennmaradó anyag a gyeprekonstrukcióval érintett részen került

elhelyezésre. Az északi tó rekonstrukciójával a tó nádasában kacskaringós vonalvezetéssel,

öblözetekkel ellátott nyiladékot valósítottunk meg fenékkotrással. A tavak közvetlen

feltöltése gravitációs úton, a beruházás keretében kialakított tolózárral szabályozható

átereszekkel történik. A gravitációs töltés határát meghaladó igény kielégítése érdekében

megépítésre került a két tó nyugati csatlakozási pontjánál egy szivattyúállás, ahonnan

szivattyúval a vízpótlás megoldható. A tavak leürítése az átereszen keresztül gravitációsan,

illetve szivattyúzással végezhető el.

A Szalontai-legelőn, a Zsadány 0156/28h hrsz-ú gyepen található egy olyan artézi

vizet feltáró fúrt kút, amelyben nyomás hatására a felszín fölé emelkedik a víz, ezzel

folyamatos vízellátást biztosítva az év teljes időszakában. A kút és annak környékének

állapota folyamatosan romlott, a kút mellett található beton itatóvályú összetört, a kút vizét

nem fogadta magába, annak feleslegét nem vezette el. A kifolyó folyamatosan vízben állt,

ezzel veszélyeztetve a kút hosszú távú üzemelését. A kút az elmúlt évtizedekben

elsősorban az állatállomány itatását szolgálta, de folyamatos vízhozamával a környező

gyepterület állapotát is természetvédelmi szempontból kedvezően befolyásolja.

Bélmegyeri Fáspuszta

A KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0013 projekt keretében 20 hektáron történt cserjeírtás a

szikes erdei rét társulások megőrzése érdekében.


31

Mágor-puszta

Ugyancsak a KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0013 projekt keretében, szeptember vége és

november eleje között, száraz talajállapotok mellett zajlott Mágor-pusztán, mintegy 400

hektárt érintően a korábban öntözést, illetve belvízelvezetést szolgáló árok- és

csatornarendszer felszámolása a területen lévő depóniák felhasználásával. A kivitelezés a

jelentősebb csatornák esetében lánctalpas és egy gumikerekes erőgéppel, illetve ládás

földgyaluval, a kisebb csatornák nyomvonalán tárcsázással történt. A megszüntetett 17 738

fm árok és 3098 fm csatorna nyomvonalain a kivitelezést követően a gyepesítés is

megtörtént. A projekt keretében további 10,57 hektár nagyságú, gyepek közé beékelődött

szántóterület visszagyepesítését is megvalósítottuk.

Dévaványai-Ecsegi puszták

A KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0013 projekt több részprojektje érintette a Dévaványai-

Ecsegi puszták területét is. A Dévaványa 01034 hrsz-ú major a 80’-as évektől kezdődően

folyamatosan leépült. A projekt megkezdéséig funkcióját teljesen elveszítette, a területen

csak a romok voltak észlelhetőek. Az ingatlanon található épületmaradványokat

maradéktalanul eltávolítottuk, így a terület gépi kezelése megvalósítható, a gyeptársulás

helyreállítható. Hasonló beavatkozás történt Udvarnokon, a Gyomaendrőd 01628/1 hrsz-ú

területen lévő állattartó épületet romjai esetében is.

A KEOP programban rögzített célok megvalósítása érdekében a területi egységben

összességében 230 ha kiterjedésben hajtottunk végre gyepesítést, illetve további 85 hektár

területen túzokvédelmi ugart alakítottunk ki.

Kígyósi-puszta

A KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0011 projekt keretében a Kígyósi-puszta déli részén,

Kétegyháza községhatárban július közepétől szeptember elejéig zajlottak a Török-halom

rekonstrukciós munkálatai. A Török-halmot 1968-ban tárták fel, majd a régészeti feltárást

követően szinte teljes egészében elhordták (a halom DK-is sarkát már ezt megelőzően). A

feltárás révén szintvonalas vázlatok és fényképdokumentáció is rendelkezésre állt a

halomról. A halom maradványának felszínéről a jobb állapotú foltok a munkálatok

megkezdését megelőzően gyeptéglával felszedésre kerültek, majd a helyreállított halomtest

alsó harmadába kerültek visszahelyezésre. A halomtest gyepesítése 2011. szeptemberében

történt a Tompapusztai löszgyepről aratott, egyszikűek dominanciája jellemezte

keverékkel, illetve kis tételben más halmokról származó kétszikű fajok magjainak

elszórásával.

Ugyancsak a KEOP pályázat keretében 2010-ben visszagyepesített 136 hektár

terület utógondozása történt. 2011-ben telepítésre került 40 db, egyenként 0,5 hektáros

cserjefolt és facsoport, egy 1,5 hektáros erdősáv és elegyfajok bevitele történt 40 hektár,

korábban tölgymakk vetéssel telepített állományba.

A visszagyepesedés érdekében további parlagszántókat szárzúztunk, ezzel

elősegítve a spontán visszagyepesedést.


32

Körös-ártér

A KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0013 projekt keretében a területi egység alsó szakaszán

elhelyezkedő, a gyep egységét megbontó (vízháztartás problémái, gyalogakácosodás)

csatornák, árkok megszüntetése megtörtént 12 km hosszban.

Kardoskúti Fehértó

Ugyancsak KEOP élőhely-rekonstrukciós beavatkozásként 49 hektár szántóterületet

gyepesítettünk vissza Csomorkányban, illetve további 16 hektáron alakítottunk ki

túzokvédelmi ugart.

Csanádi puszták

A legjelentősebb élőhely rehabilitációs beavatkozás a területen a Montág-mocsár

egységét megbontó csatornák megszüntetése KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0013 projekt

keretében. Ezzel a nemzetközi jelentőségű vizes élőhely vízháztartása kedvező irányba

fordult. A Királyhegyesi pusztába beékelődött 46 hektáros szántóterület visszagyepesítése

szintén megtörtént.

Maros-ártér

A hullámtérben elhelyezkedő területekből mintegy 400 hektár vízháztartását érinti a

KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0013 projekt keretében végezett csatorna rekonstrukció.

Ugyancsak a KEOP keretében 152 hektáron valósítottuk meg a gyepesítést 2010-2011.

években, két ütemben. 2011-ben megtörtént 22 hektár erdő telepítése és 23 hektár

korábban telepített tölgyes elegyítése is.

Tompapusztai löszgyep

A tompapusztai gyep speciális kezelését a közvetlenül mellette lévő szántóterület

bevonásával végeztük. A 27 hektár szántó gyepesítésének folyamatát folyamatos

gyommentesítéssel segítettük elő. A gyepesedés meggyorsítása érdekében a gyepterület

magtermésének betakarítása és a szántóra kijuttatása történt meg 160 kg mennyiségben, 5

hektár nagyságon. Szeptemberben megtörtént a gyep és a bővítési terület határán álló

akácfasor eltávolítása is.


33

5.4. Fajmegőrzési tevékenységek

5.4.1. A fajokat érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások

A száraz gyepek növényfajaiban az idei év nem okozott nagy változást, a szikesek

élőhelyei hamarabb kiszáradtak. A löszgyepi fajokban jelentősebb állományváltozás nem

volt tapasztalható. A vizes élőhelyekhez, főként mocsarakhoz kötődő fajok közül számos

visszaszorult, így például. a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) kevesebb virágzó

hajtást hozott. A belvízfoltokhoz kötődő iszapnövény fajok nem jelentek meg 2011-ben a

belvízfoltok hiánya miatt.

A kétéltű és hüllőfajok számára a szaporodási időszakban a mélyfekvésű

területeken, mocsarakban, holtágakban, kubikokban még ideális feltételek voltak. A

tavaszi vízborítás a csapadék- és szélsőséges időjárási jelenségektől mentes nyári

időszakkal párosulva általánosságban a fészkelő madárfajok szempontjából is kedvező

volt. Több terület esetében is átlag feletti mennyiségben kezdtek költésbe egyes

partimadárfajok, állománynövekedés volt tapasztalható a gémtelepek többségénél és a

költések eredményessége is jellemzően jól alakult. Rekordmennyiségben költöttek idén a

Nemzeti Parkban a kék vércsék (Falco vespertinus) és a szalakóták (Coracias garrulus). A

költési siker szempontjából kedvező év volt a túzok (Otis tarda) és a kiemelt jelentőségű

ragadozómadárfajok, a parlagi sas (Aquila heliaca), a kerecsensólyom (Falco cherrug) és

rétisas (Haliaaetus albicilla) szempontjából. A tavaszi madárvonulás során a nagy

területeket borító belvíz miatt a vízi- és partimadárfajok csapatai nagy területen szóródtak

szét, kevésbé koncentrálódtak a hagyományos pusztai vizes élőhelyekre, ezzel szemben a

rendkívül száraz őszi viszonyok között az átlagosnál is jobban megnőtt a halastavak

jelentősége. A hosszú száraz időszaknak köszönhetően a kisemlősöknél jelentős gradáció

volt tapasztalható az ősz során.

5.4.2. Fajmegőrzési tevékenységek ismertetése

Ebben a fejezetben kizárólag az élőhelyfenntartástól, élőhelykezeléstől független

fajvédelmi tevékenységeket ismertetjük.

Faj, fajcsoport tevékenység hatás

volgamenti hérics

(Adonis volgensis)

szaporítás

állományfelmérés

A számlálások alapján az állomány 3550 tő

volt Csorváson.

kónya zsálya

(Salvia nutans)

szaporítás

állományfelmérés

A számlálások alapján a virágzó tőcsoportok

száma 158 volt.

löszgyep specialista

fajok (42 faj)

maggyűjtés,

szaporítás

A Szegedi Füvészkerttel kötött megállapodás

keretében 42 db löszgyep specialista

növényfaj maggyűjtése és szaporítása

kezdődött el

kétéltűek

(Amphibia)

közúti kétéltűátjárók

kialakítása

14 átjáró és két oldalon összesen 3280 méter

terelőfal kiépítése a 4431 jelű közúton

12+150 – 13+560 közötti szelvényében


34

fekete gólya

(Ciconia nigra)

költőpárok felmérése,

ellenőrzése

12 ismert költőpár

fehér gólya

(Ciconia ciconia)

a fészkek fészek-

tartóra helyezése,

vezetékszigetelés

45 fészek tartóra helyezése

rétisas

(Haliaeetus albicilla)


ellenőrzése

18 költőpár, 13 sikeres költésből 23 kirepült

fióka

parlagi sas

(Aquila heliaca)


ellenőrzése


fióka

kerecsensólyom

(Falco cherrug)

műfészek kihelyezés,


ellenőrzése


fióka

kék vércse

(Falco vespertinus)

Műfészkek

kihelyezése,

karbantartása,

ellenőrzése

280 költőpár; 660 db költőláda a működési

területen

székicsér (Glareola

pratincola) költőhelyek

felderítése, védelme

1 telepen 9 pár költött sikeresen

túzok

(Otis tarda)

állományfelmérés,

fészekmentés

A tavaszi maximum a működési területen

491 pld.; 12 pld. visszatelepített madár.

denevérek

(Chiroptera)

épületlakó kolóniák

felmérése

9 jelentős - 5 csonkafülű denevér, 2 nagy

patkósdenevér 2 hegyesorrú denevér -

denevérkolónia került felmérése.

Volgamenti hérics (Adonis volgensis)

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 2011-ben a Debreceni Egyetemmel

kötött megállapodás keretében a Csorváson élő hérics filogenetikai vizsgálatát célozta

meg.

A korábban Adonis x hybrida G. Wolff ex Simonk. és Adonis tanssylvanica

Simonov néven szereplő héricsről azt feltételezték, hogy a tavaszi és a volgai hérics

hibridje és azok genetikai állományát hordozza. 2011-ben Sramkó Gábor és kollégái célul

tűzték ki a héricsek filogenetikai vizsgálatát és ennek a tisztázását. A kutatások eredményei

azt mutatják, hogy Csorváson tiszta genetikai állományú volgamenti hérics (Adonis

volgensis) él a korábban vélt erdélyi hériccsel (Adonis x hybrida) szemben. (Sramkó in ed.)

KMNP Csorvási löszgyep:

Csorváson a virágzó tövek száma 2011-ben: 729 tő volt, mely kevesebb, mint az

utóbbi 6 évben számolt virágzó tőszám. A nem virágzó tövek száma 2011-ben 1300 tő

volt, mely több, mint az utóbbi 5 évben számolt tő. A virágzó és a nem virágzó tövek

száma együttesen 2029 tő volt.


35

KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták – Ördögsánc (telepített állomány):

Ördögsáncon a betelepített idősebb tövek közül idén 18 virágzó tő volt, amely

kevesebb, mint a tavalyi években. 33 nem virágzó idősebb tő, 176 fiatal és 74 csíranövény

került elő.

KMNP Tatársánci ősgyep (telepített állomány):

A Tatársáncon 11 virágzó tő, 35 nem virágzó idősebb tő, 46 fiatal, 68 csíranövény

volt jelen 2011-ben.

A kerítésen kívüli korábbi (2004-es és 2005-ös) magvetésekből 124 fiatal és 3 nem virágzó

idősebb tő volgai hérics volt jelen.

A 2011. évi volgamenti hérics felmérés összesített adatai Csorváson, Tatársáncon,

Ördögsáncon:

Kónya zsálya (Salvia nutans)

Az idősebb virágzó és nem virágzó összes tőcsoportok száma az alábbiak szerint

alakult a négy területen: Kondorosi kónya zsálya termőhelye TT (a pufferterületen lévő

szaporított tövekkel együtt): 90 tőcsoport, KMNP Tatársánci ősgyep: 77, KMNP

Dévaványai-Ecsegi puszták Ördögsánc (Ecsegfalva): 48, a KMNP Csanádi puszták

legdélebbi pusztafoltján a Királyhegyesi-pusztán (Csanádpalota) kb. 64.

A 2011-es állományadatok és a korábbi évek magvetéseinek eredményei az

alábbiak szerint alakultak.

Kondorosi kónya zsálya termőhelye, útmezsgye:

Kondoroson a mezsgyében a korábbi évekhez képest a Salvia nutans virágzó

tőcsoportok száma sokkal kevesebb volt, mint a korábbi években: 11 tőcsoport (2007: 34,

2008: 39, 2009: 57. 2010 : 41), a virághajtások száma is jóval kevesebb volt, mint a

korábbi években : 27 virághajtás (2007: 97, 2008: 127, 2009: 224, 2010: 241). A virágtalan

idősebb tőcsoportok száma 20 volt.

Csorvás

2011

Tatársánc

2011

Ördögsánc

2011

Virágzó tőszám 729 11 18

Nem virágzó idősebb tő 1300 35+3 33

Fiatal tő 1017 46+124 176

Csíranövény 504 68 74

Összesen: 3550 287 301


36

Kondorosi pufferterület:

A pufferterületen 2006-ban 40 ponton, 2007-ben 21 ponton, 2008-ban 160 ponton,

2009-ben 128 ponton, 2010-ben pedig 44 ponton történt megvetés.

A magvetések eredményeként a pufferterületen 2011-ben 44 virágzó Salvia nutans

tő volt, mely 102 virághajtással virágzott, ezen kívül 25 nem virágzó tőcsoportot lehetett

elkülöníteni. Salvia betonicifolia 15 virágzó tőcsoport volt jelen, mely 49 virághajtással

virágzott, nem virágzó tőcsoport nem fordult elő.

KMNP Tatársánci ősgyep:

Tatársáncon összesen 77 Salvia nutans virágzó és nem virágzó idősebb tőcsoport

volt jelen 2011-ben (2007:45, 2008: 57, 2009: 50, 2010: 66 ), melyből 53 virágzott 174

virághajtással, 24 tőcsoport pedig nem virágzott.

KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták, Ördögsánc (telepített állomány):

Az Ördögsáncnál 48 tőcsoport Salvia nutans volt jelen összesen, melyből a nem

virágzó tőcsoportok száma: 14. A virágzó tőcsoportok száma 34, a virághajtások száma:

87. A 2009. évi őszi, 38 ponton elvetett magokból 18 fiatal, kis növény volt megtalálható

2011-ben.

KMNP Csanádi-puszták, Királyhegyesi-puszta (telepített állomány):

2011-ben a virágzó és a nem virágzó tőcsoportokat igen nehezen lehetett

elkülöníteni és az összes tőcsoport számát meghatározni, mert a növények egy 5x10

méteres területen egybefüggő foltot alkottak. Itt a becsült idősebb tőszám 50 körül van. A

nagy foltnál csak az összes virághajtás számot lehetett pontosan megadni: Salvia nutans

261 virághajtás, Salvia betonicifolia 57 virághajtás volt. A foltot GPS-el körbemértük és

rögzítettük a sarok-koordinátákat. A körbemért folton belül kb. 1500 kis növényt is lehetett

találni. Az összefüggő folttól távolabbi részeken is voltak tövek: Salvia nutans: 14

tőcsoport, mely mind virágzott 45 virághajtással és 1 Salvia betonicifolia tőcsoport 17

virághajtással. Így összesen 306 Salvia nutans virághajtás és 74 Salvia betonicifolia

virághajtás volt a területen.


37

Löszgyep specialista növényfajok szaporítása

A Dél-Tiszántúlon a legveszélyeztetettebb és leginkább megritkult élőhelyek a

löszpusztagyepek. Ezek helyreállítása megkezdődött a szántók visszagyepesítésével, mely

leginkább a Csanádi-pusztákat érinti. A spontán betelepülő, generalista fajok mellett

azonban a specialista növényfajok bejutása korlátozott, amiatt, hogy a fajok nem élnek a

gyepesítendő területek közvetlen szomszédságában, valamint a térségben is ritkák. Ezért

42 specialista növényfaj kertészeti körülmények közötti előnevelését kezdtük meg a

későbbi, visszagyepesedő területekre történő kitelepítésük érdekében. Ebben az évben a

fajok állományaiból magszedés, a magok tisztítása és tárolása történt, valamint egyes fajok

esetében palánta előnevelés is elkezdődött. A fajok kiültetésére a következő évben kerül

sor.

Kétéltűvédelem

A Kígyósi-puszta területi egység egy forgalmas útszakaszán a 2003. óta zajló

kétéltűmentési tevékenység részeként, a probléma végleges megoldásaként KEOP

forrásból 14 kétéltűátjáró és két oldalon összesen 3280 méter terelőfal kiépítése történt

meg a 4431 jelű közút 12+150 – 13+560 közötti szelvényében.

Fekete gólya (Ciconia nigra)

A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan

végeztük. A nemzeti parkban 5 pár, azon kívül további 7 pár költése vált ismertté a

működési területen.

Fehér gólya (Ciconia ciconia)

2011-ben a működési területen 45 fészek tartóra helyezése történt meg.

Rétisas (Haliaeetus albicilla)


végeztük. A nemzeti parkban 10 pár, azon kívül további 8 pár költése vált ismertté, ebből

13 pár volt sikeres (23 kirepült fióka).

Parlagi sas (Aquila heliaca)


végeztük. A nemzeti parkban 4 pár, azon kívül további 20 pár költése vált ismertté, ebből

16 pár volt sikeres (27 kirepült fióka).


38

Kerecsensólyom (Falco cherrug)


végeztük. A nemzeti parkban 3 pár, azon kívül további 15 pár költése vált ismertté,

melyből 12 pár volt sikeres (44 kirepült fióka). A 18 párból mindössze 2 pár költött

természetes fészekben.

Kék vércse (Falco vespertinus)

Az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan kihelyezett 660 költőláda nagyban

hozzájárul a faj állományának növeléséhez. A működési területen 2011-ben ismert 280

költőpár kiemelkedően magasnak számít. A költőpárok döntő része mesterséges

költőládában fészkelt.

Túzok (Otis tarda)

A tavaszi túzokszámlálás eredményei a következők szerint alakultak 2011-ben:

Dévaványai-Ecsegi puszták 450 pld., Csanádi-puszták 15 pld., Kis-Sárrét 26 pld.

A Túzokvédelmi Állomásra bekerült tojásokból 20 kelt sikeresen és 12 csibét

repatriáltunk a Túzokvédelmi Mintaterületen.

Székicsér (Glareola pratincola)

Rizsföldek környezetében 9 pár székicsér költött sikeresen.

Ürge (Spermophilus citellus)

Feltehetően a 2010.évi rendkívüli csapadékviszonyok következtében a korábbi

években még alacsony egyedszámmal jellemzett élőhelyiről idén nem sikerült kimutatni a

jelenlétét. Ebben az évben csak a Kígyósi-puszta déli részén lévő telepítési helyszínen

(2009. évi telepítés) észleltük. Ez az egyedüli védett területen található állománya

működési területünkön.Saját vagyonkezelésű területként az élőhely kezelése megoldott

(juhokkal legeltetett).

Denevérvédelem

A jelentős épületlakó fajok állományainak felderítése, felmérése biztosított volt. A

működési területen 2011-ben 9 jelentős kolónia (5 csonkafülű, 2 nagy patkósorrú és 2

hegyesorrú denevér) volt ismert.


39

5.5. Saját állatállomány

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 3 állattartó telepen telelteti

állatállományait, innen oldjuk meg a további területek legeltetését is.

Az Igazgatóság állatállománya:

Tájegység Magyar

szürke

szarvasmarha

Bivaly Racka

juh

Cigája

juh

Egyéb Összesen

Dévaványai-

Ecsegi puszták 891 162 62 8 22 1145

Kardoskúti

Fehértó 340 264 306 910

Csanádi-puszták 323 323

Összesen: 1554 162 326 314 22 2378

*2012.02.20-i állapotnak megfelelően

Az Igazgatóság állatállományának változása:

161 195249 267

320381

492596

880929

1044

1168

1508

1671

1867

2100

22912378

0

500

1000

1500

2000

2500

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Év

egyedszám

Dévaványai-Ecsegi puszták:

A Dévaványai-Ecsegi pusztákon tartjuk bivaly állományunkat és magyar

szürkemarha állományunk jelentős részét. A további fajok elsősorban bemutatási célokat

szolgálnak a Réhelyi Látogatóközpont térségében.


40

Bivaly állományunk jelenleg 162 db. A tehenek jól vemhesültek, 39 tehénből 36

ellett ebben az évben, ami 92%-os ellési százalékot jelent. A vásárolt bikával immár két

háremben folyt a legeltetés 2011.-ben. A növendék bivalytinók vágásérett korban és

súlyban vannak.

Kardoskútról és a Csanádi pusztákról 2011 őszén 382 db borjú került átszállításra.

A magyar szürkék száma ezzel 891-re nőtt Dévaványán. Az értékesítések folyamatosan

történnek a vágásérett tinók vonatkozásában. 2011.-ben eddig közel 80 db került eladásra

meglévő partnereink részére. Az idősebb tinók jól híznak, jövőre további értékesítések

szükségszerűek. Ismét telelőhelyet alakítottunk ki Atyaszegen, a Csikószínnél. Több

beruházást is végrehajtottunk az állomány növekedése miatt. Út köti össze Réhelyt és a

Szalai tanya telelő helyet, felhajtó helyet és mérlegelési lehetőséget alakítottunk ki

Réhelyben, gépbeszerzések történtek. Az idei szálastakarmány jelentős részét saját

gépekkel takarítottuk be. A tankolást helyben, egy vásárolt mobil tartány kocsiból oldottuk

meg, ami jelentős üzemanyagköltség megtakarítást eredményezett.

A dévaványai állományból kerülnek kihelyezésre a gulyák a távolabbi legelőkre,

így 2011-ben a Kis-Sárrétre, a Kígyósi-pusztára, a Körös- és a Maros ártérre.

Kardoskúti Fehértó:

Kardoskúton, a Sóstói-telepünkön tartjuk racka, cigája és magyar szürkemarha

törzstenyészeteinket. A juhoknál már korábban, a szürkemarha esetében 2011-ben létszám

elérte a tervezett mennyiséget. A juhászatban 91 cigája és 190 racka bárány született,

melyből 33 cigája- és 111 rackabárány értékesítésre, a többi bárány tenyésztésbe került,

kiöregedett egyedek cseréjére. Szürkemarhából a 2010-2011-es ellési szezonban 206 borjút

neveltünk fel. A jövő évi pároztatáshoz 4 db fiatal tenyészbikát vásároltunk, 1 egyedet a

Fertő-Hansági Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett bikavásáron, 3-at pedig Szomor

Dezső tenyésztőtől.

Csanádi-puszták:

Igazgatóságunk magyar szürke szarvasmarha állománya a Montág-pusztai telepen

323 tenyészállat, illetve ennek a szaporulata. A 2010-2011-es ellési szezonban közel 176

borjút neveltünk fel. Ez az állomány a Csanádi puszták három részterületén, a Montág-, a

Kopáncsi- és a Királyhegyesi-pusztán a saját vagyonkezelésben lévő legelőink kezelését

hivatott biztosítani.


41

5.6. Erdőterületek, erdőgazdálkodás

A Körös Maros Nemzeti Park közel 10 %-a, mintegy 5.000 ha üzemtervezett

erdőterület. Ennek több mint 90 %-a van állami tulajdonban, melyből a KMNPI 2.160 ha

erdőterületnek az erdőgazdálkodója, a DALERD Zrt. 2.045 ha védett erdőn gazdálkodik

(Szegedi Erdészet 900 ha, Körös-vidéki Erdészet 910 ha, Gyulai Erdészet 235 ha). A többi

mintegy 500 ha állami tulajdonú védett erdő a Vízügyi Igazgatóságok (ATIKÖVIZIG,

KÖRKÖVIZIG, KÖTIKÖVIZIG) vagyonkezelésében van. A fennmaradó mintegy 300 ha

védett erdőterület magánszemélyek kezelésében van.

A nem KMNPI vagyonkezelésben lévő erdőterületeken az erdőgazdálkodás az

erdőtervek alapján folyt. A 2011. évben a DALERD Zrt. Szegedi Erdészete a Tisza és a

Maros hullámterében található, 2010. évben megsemmisült erdőfelújításainak

megismétlésében, a Vidékfejlesztési Miniszter Úr külön jóváhagyásával, kapott engedélyt

meghatározott elegyarányban nemesnyár csemete alkalmazására védett területen.

A nem védett, de NATURA 200 hálózatba tartozó erdőterületek nagysága 6.887 ha.

Az ezen területeken lévő erdőket Igazgatóságunk 2010. évben természetvédelmi

szempontból felmérte. A Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságával

közösen az ezekre a területekre érvényes üzemterveket felülvizsgáltuk. A felülvizsgálat

során, a felmérések alapján Igazgatóságunk javaslatot tett az érvényes üzemtervek

módosítására, a védendő értékek megóvása érdekében, melyeket az Erdészeti Igazgatóság,

a jogszabályi lehetőségeken belül beépített az üzemtervekbe. 2011. évben ezen módosított

üzemtervek alapján folyt az erdőgazdálkodás a NATURA 2000 hálózatba tartozó

erdőterületeken.

Saját erdőkben végzett munkák 2011. évben

2011. évben tovább folytattuk a nem őshonos állományok őshonos fajokból álló

erdőkre való lecserélését.

Véghasználataink 2011. évben nem voltak.

A Körös-árterében a 2010. évi téli és tavaszi árvizek közel 50 ha területen

pusztították ki a többéves erdősítéseket, de ezek pótlása 2011. évre tolódott át. Ezen

területek teljes ismétlésre szorultak. Ezen erdőfelújításokat 2011. évben, részben tavasszal,

részben ősszel elvégeztük. A tavasszal elvégzett erdősítéseket 2011. év során ápoltuk is.

Tavasszal erdősített területek: Kunszentmárton 51 C (4,84 ha), Kunszentmárton 51

D (1,59 ha), Kunszentmárton 51 G (1,35 ha), Kunszentmárton 51 J (0,63 ha),

Kunszentmárton 51 L (2,48 ha), Mezőtúr 301 B1 (2,62 ha), Mezőtúr 301 B3 (3,23 ha),

Mezőtúr 305 B (0,42 ha)

Ősszel erdősített területek: Kunszentmárton 40 F2 (2,70 ha), Kunszentmárton 40

G2 (4,15 ha), Kunszentmárton 40 H1 (3,71 ha), Kunszentmárton 49 C (1,24 ha),

Kunszentmárton 49 E (1,51 ha), Mezőtúr 301 B4 (2,71 ha), Mezőtúr 301 B6 (2,92 ha),

Mezőtúr 305 C (3,00 ha), Mezőtúr 305 D (3,79 ha), Öcsöd 46 B (2,07 ha), Öcsöd 65 A

(4,17 ha)


42

A Maros-árterében a folyamatos erdősítések ápolását, pótlását végeztük.

Magyarcsanád 10 A (2,00 ha), 10 E (2,54 ha), 10 G (3,94 ha), 15 E (2,05 ha), 15 F (3,29

ha), 15 G (3,29 ha), 16 I (3,25 ha), 16 J (2,01 ha), 16 K (3,29 ha), 16 Q (3,01 ha), 17 B

(6,71 ha), 17 F (2,10 ha), 18 E (3,17 ha), 18 F (3,00 ha), 19 A (5,67 ha), 19 G (1,92), 19 H

(2,62 ha), 20 A (0,95 ha), 22 E (2,70 ha), 22 F (2,04 ha), 43 B (3,00 ha), Makó 28 I (3,83

ha), 28 U (1,43 ha), 29 B (1,20 ha), Szeged 192 I (2,47 ha), 192 K (2,70 ha), 192 M (3,17

ha), 192 O (4,76 ha), Apátfalva 10 B (2,45 ha), 10 D (3,39 ha), 11 b (3,35 ha). E mellett a

KEOP projektből 22,00 ha erdőtelepítést végeztünk el 11,00 ha kocsányos tölgyest és

11,00 ha szürkenyáras kőrisest.

A Kis-Sárréten a a folyamatos erdősítések ápolását, pótlását végeztük. Geszt 10 K

(4,74 ha), 85 B (0,65 ha), 86 B (0,71 ha), 88 C (3,00 ha), 88 D (1,82 ha), 88 W (0,91 ha),

89 B (3,56 ha), 94 A (2,67 ha), Vésztő 33 A (0,3 ha), 33 B (0,7 ha), 35 A (4,06 ha),

Zsadány 36 D (0,58 ha), 36 E (1,44 ha), 36 F (1,81 ha), Vésztő 0183/6, 0183/10 (3,00 ha)

A Kígyósi-pusztán a folyamatos erdősítések ápolását pótlását végeztük.

Szabadkígyós 25 C (0,8 ha), 27 E (5,5 ha), Gyula 284 B (0,5 ha), 284 C (6 ha), 284 D (6

ha), 285 A (0,5 ha), 285 B (6 ha), 285 D (6 ha). E mellett a KEOP projektből 22,00 ha

fásítást végeztünk el cserjékkel, szürkenyárral, kőrissel.

5.7. Vadászterületek, vadgazdálkodás

A Körös-Maros Nemzeti Park területén, a KMNPI saját vadászterületein kívül 48

olyan vadgazdálkodási egység működik, melynek területe kisebb-nagyobb részben érint

országos jelentőségű védett természeti területet.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 4 vadászterülettel rendelkezik, melyek

elsődleges funkciója a természetvédelmi értékek védelmének elősegítése. Ennek

megfelelően a vadászterületek különleges rendeltetésűek. A vadászterületek kiterjedése:

KMNPI Dévaványai vadászterület: 4.215 ha.

KMNPI Szabadkígyósi vadászterület: 1.580 ha

KMNPI Kardoskúti vadászterület: 1.547 ha

KMNPI Montág-pusztai vadászterület. 2.193 ha

A vadászterületeken vadászható állatfaj egyede kizárólag természetvédelmi

érdekből, mennyiségi szabályozás, állategészségügyi ok, valamint kármegelőzés céljából

ejthető el, vagy fogható be. Egyéb vadgazdálkodási tevékenység csak természetvédelmi

érdekből, állategészségügyi okból, kármegelőzés miatt, vagy vadmentés jelleggel

végezhető. A vadászterületen esetlegesen képződő bevételek teljes egészében a területen

élő növény- és állatvilág élőhelyeinek megőrzésére, javítására fordítandók.


43

5.8. Halászati vízterek

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak önálló halászati joga nincs.

Természetes halászati vízterek a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

természetvédelmi kezelésében lévő országos jelentőségű védett természeti területeken a

következők:

- Hármas-Körös folyó (12+000-Sebes-Körös és Kettős-Körös torkolatig) 551 hektár

- Hortobágy-Berettyó folyó 160 hektár

- A Hármas-Körös folyó hullámtéren belüli holtágak összesen: 78 hektár

- Holt Sebes-Körös vésztői szakasza, holtágaival 67 ha

5.8.1. Védett vízterek

A fenti halászati vízterek halászati illetve horgászati hasznosításának jogát a Körösi

Halász Szövetkezet és a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége gyakorolja.

A folyóvizek vonatkozásában a gazdálkodási szempontok maradéktalanul

megfelelnek a természet védelméről szóló törvény által megfogalmazott gazdálkodási

elveknek. Ezen túlmenően, a halászati hasznosítókkal egyetértésben, a Hármas-Körös

folyó országos jelentőségű védett természeti területei vonatkozásában (valamint a Maros

folyón) négy halfaj kikerült a halászati és horgászati hasznosíthatóság alól, amelyek a

következők: aranykárász (Carassius carassius), compó (Tinca tinca), garda (Pelecus

cultratus) és a kősüllő (Stizosteidon volgense). A halászati hasznosítók önálló

kezdeményezése alapján további korlátozásként jelent meg egyes keszegfajok

méretkorlátozásának bevezetése a Körösökön. Bevezetésre került, hogy a területen

horgászatot folytatóknak kötelezően maguknál kell tartaniuk golyóstollat, mérleget és

mérőszalagot.

A természetes halbölcsők, illetve ívóhelyek száma kicsi és ezek ívásra

alkalmassága az aktuális vízviszonyoktól függ. A meglévő kubikgödrök, illetve

hullámtéren belüli holtágvégek ívásra, illetve ivadéknevelésre történő alkalmassá tétele az

eddigiekben nem valósult meg, bár a halászati hasznosítók pályázataiban már az első

ötéves tervekben is szerepelt ennek a fejlesztésnek a megkezdése. A természetes ívóhelyek

relatív hiányát próbálják meg mérsékelni valamelyest a hullámtéren belüli un. „szentély”

jellegű holtágak és a mentett oldali holtágak hullámtéren belüli maradványai.

A 2011-es év során egy árhullám érintette a Hármas-Köröst, amely minimális ívási

feltételeket biztosított a halfajok számára. A nyári árhullám során a folyó ki sem lépett

medréből, csak megközelítette a mederél peremeit.


44

A „szentély” jellegű holtágak vonatkozásában egyetlen kivétellel kizárólag

korlátozott halászati hasznosítás történik. A korlátozások a következők: a halászati

tevékenység teljes körű szüneteltetése március 1. és május 31. között, a kizárólagos

szelekciós halászat, továbbá a mesterséges ivadék telepítés feltételekhez kötése, amely e

víztereken a ragadozóhalak ivadékainak kijuttatását teszi lehetővé csupán. Ezeken a

holtágakon az anyahal befogások sem kerülnek engedélyezésre. Horgászati hasznosítási

forma kizárólag a Gyigerzugi holtág adott szakaszán, az erre a célra kijelölt helyeken

engedélyezett. Kisszerszámos halászati mód egyetlen ilyen holtágon sem alkalmazható.

5.8.2. Védett halastavak

A Körös-Maros Nemzeti Park területén két halastó-rendszer található, a Biharugra-

Begécsi-, és a Kenderes-szigeti.

A Biharugra-Begécsi-halastórendszert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel

kötött szerződés alapján két gazdasági társaság és egy közhasznú alapítvány használja.

Az ecsegfalvi Kenderes-szigeti-halastórendszer esetében a Magyar Nemzeti

Vagyonkezelő Zrt. a halastórendszer vagyonkezelési jogának Igazgatóságunk részére

történő átadásáról döntött. A halastórendszer vagyonkezelői joga 2010. december 16-án

lett bejegyezve Igazgatóságunk javára. A vagyonkezelői jog megszerzéséig a halastó

rendszert a Körös-vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége, Horgászegyesületek Csongrád

Megyei Szövetsége és a Közép-Tisza- vidéki Horgászegyesületek Szövetsége közösen

üzemeltette. Igazgatóságunk – a másik két szövetséggel egyetértésben - a Körös-vidéki

Horgász Egyesületek Szövetségével 2011. január 1-től 2015. december 31-ig érvényes

„Bérleti Szerződés Természetvédelmi fenntartás elvégzése érdekében” című okirattal és az

évenként megkötendő „Természetvédelmi fenntartási megállapodás” című

dokumentummal az üzemeltetésben megállapodott.


45

6. Projektek

Élőhely védelem és helyreállítás a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

területén – KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0013 számú projekt

Programidőszak: 2010.04.27. – 2012.12.31.

Célkitűzések: Élőhely rehabilitáció a Nemzeti Park területén. A projekt 25

projektelemrészből áll össze az alábbiak szerint:

1.) Kis-Sárrét:

- árkok, utak megszüntetése

- volt libatartó telep rendbetétele- hulladék eltakarítás, tereprendezés

- Madárvárta mögötti terület rendbetéte – gyepesítés, fásítás

- Madárvárta melletti tavak rendbetétele (kotrás)

- cserje zúzás

- pozítív kút környékének rendbetétele

- két facsoport kialakítása

2.) Dévaványa-Ecsegi puszták

- volt állattartó telep rendbetétele- hulladék eltakarítás, tereprendezés, Dévaványa

- volt állattartó telep rendbetétele- hulladék eltakarítás, tereprendezés,

Gyomaendrőd

- a Túzoktelep mögötti erdő rendbetétele –invazív fajok eltávolítása, tisztás

kialakítása

- fogolyvédelmi terület kialakítása cserjesávokkal

- visszagyepesítés

- túzok élőhely kialakítás gyep-pillangós vetéssel

3.) Bélmegyeri Fáspuszta

- cserjeirtás

4.) Mágor-puszta

- csatorna megszüntetés és gyepesítés

5.) Csanádi puszták

- vizes élőhely fejlesztése – csatornák, töltések rendezése

- löszpusztagyep kialakítása


6.) Körös-ártér

- árkok, csatornák rendbetétele – Iriszló, Malomzug, Brenazug öblözetei

- denevér-tornyok építése

7.) Kardoskúti Fehértó


- túzok élőhely kialakítás gyep-pillangós vetéssel

8.) Maros-ártér

- Csatorna és műtárgy rendezés

- Szántók és rontott nemesnyarasok visszagyepesítése, ligeterdők kialakítása

- tögyes elegyítés ha

Eredmények: A 2010. évi eredmények az 5.3. fejezetben kerültek bemutatásra.


46

Élő- és élettelen természeti értékek megőrzése, rekonstrukciója érdekében történő

komplex beruházás a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kígyósi-puszta területi

egységén – KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0011 számú projekt

Programidőszak: 2010.04.27. – 2012.12.31.

Célkitűzések: Élőhely rehabilitáció, továbbá egy roncsolt kunhalom helyreállítása és egy

kétéltű átjáró-rendszer kialakítása. A projekt 6 projektelemrészből áll össze az alábbiak

szerint:

- fa- és cserjefoltok kialakítása – 20 ha

- erdősáv telepítés – 1,5 ha

- tögyes elegyítés – 40 ha

- visszagyepesítés – 140 ha

- Török-halom rekonstrukciója

- kétéltű átjáró kialakítása

Eredmények: A 2010. évi eredmények az 5.3. fejezetbenkerültek bemutatásra.

KEOP-4.2.0/B-09-2010-0006 „Megújuló energián alapuló fűtési és hmv

rendszerek kiépítése a Szarvasi, a Réhelyi Látogatóközpontokban és a Túzokvédelmi

Állomáson”

Programidőszak: 2010.09.24. – 2011.06.25.

Célkitűzések: A szarvasi Körösvölgyi és a dévaványai Réhelyi Látogatóközpontban, illetve

a Túzokvédelmi Állomáson a fűtéssel és melegvíz ellátás esetében a földgáz és tartályos

gáz kiváltása megújuló energiával.

Eredmények: A Körösvölgyi és a Réhelyi Látogatóközpont esetében egy-egy 80 kV-os,

míg a Túzokvédelmi Állomáson egy 40 kV-os faelgázosító kazán lett telepítve a hozzá

tartozó puffertartállyal és vezérlő berendezésekkel együtt. A Réhelyi Látogatóközpontban

ezen kívül elkészült a napkollektoros melegvízrendszer, valamint a Túzokvédelmi

állomáson a teljes központi fűtésrendszer is.

HU-SRB/0901/122/120 „A kék vércse és a szalakóta védelme” Magyarország-

Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program

Programidőszak: 2010.07.01. – 2011.09.30.

Célkitűzések: a szalakóta és a kék vércse Csongrád és Bács-Kiskun megyei, valamint

vajdasági állományának közös monitoringja és aktív védelme műfészkek kihelyezésével.

Eredmények: 300 db mesterséges költőláda és 250 db fészekodú kihelyezése; egységes

állományfelvétel.

HURO/1001 „A Körös-Maros Nemzeti Park és a Cséffai Természeti park határon

átnyúló jellegének fejlesztése” c. Magyarország-Románia Határon Átnyúló

Együttműködési Program

Programidőszak: 2012.03.01. – 2013.02.28. (jelenleg: támogatásra kiválasztott, előkészítés

alatt)

Célkitűzések: a KMNP Biharugra térségében lévő területei és a Cséffai Természeti Park

által alkotott 13 000 hektáros határon átnyúló védett terület természetvédelmi és

ökoturisztikai tevékenységeinek összehangolása, fejlesztése.


47

LIFE09NAT/HU/000384 „A kerecsensólyom védelme Bulgáriában,

Magyarországon, Romániában és Szlovákiában” c. LIFE+ Nature and Biodiversity

program

Programidőszak: 2010.10.01 - 2014.09.30.

Célkitűzések: veszélyes vezetékszakaszok madárbarát átalakítása; tapasztalatátadás a

romániai partnerek részére.

Eredmények: szigetelendő szakaszok lehatárolása, ütemterv elkészítése az

áramszolgáltatóval.

LIFE10NAT/HU/000019 „A parlagi sas védelme Magyarországon a

konfliktushelyzetek kezeléséve” LIFE+ Nature and Biodiversity program

Programidőszak: 2012.01.01 – 2016.12.31. (jelenleg: támogatásra kiválasztott, előkészítés

alatt)

Célkitűzések: a parlagi sas állományának monitoringja, a mérgezéses esetek megelőzése,

visszaszorítása.

Pályázat benyújtása a LIFE + Nature and Biodiversity program kiírására a kék

vércse élőhelyeinek demonstratív kezelése érdekében a Körös-Maros Nemzeti Park

Kardoskúti Fehértó részterületén

Programidőszak: 2012.09.01. – 2018.03.01. (jelenleg: elbírálás alatt)

Célkitűzések: demonstratív kékvércse-központú élőhelykezelés a KMNP Kardoskúti

Fehértó részterületen.

AKG – Agrár-környezetgazdálkodás Programidőszak: A 2009-2014-es öt gazdasági év.

Célkitűzések: Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés célja a termőhelyi adottságoknak

megfelelő termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható

mezőgazdasági gyakorlat kialakítása, ezzel összefüggésben a környezet állapotának

javítása, minőségi élelmiszer előállítása, valamint a gazdaságok életképességének

megtartása és gazdasági hatékonyságának növelése e rendeletben meghatározott

célprogramok által előírt kötelezettségvállalások alapján felmerülő többletköltségek és

kieső jövedelem ellentételezésének megvalósításával.

Eredmények: Az Igazgatóság terület-fenntartási tevékenységébe illesztett módon történt a

jogszabályba foglalt európai közösségi célok megvalósítása. A 2009-2014-es öt gazdasági

évre vonatkozó támogatási időszak harmadik évében a vállalt feladatok teljesítése

megvalósult. 2009-2014. időszak alatt AKG programban 3 117,92 hektár kiterjedésben

veszünk részt: - Extenzív gyepgazdálkodás célprogram 218,86 ha

- Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal 2 612,06 ha

- Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal 186,30 ha

- Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal 100,70 ha


48

SAPS – Egységes területalapú támogatási rendszer Célkitűzések: A gazdaságok életképességének javítása, a termőföld védelme érdekében tett

intézkedések megvalósítása.

Eredmények: Az Igazgatóság élőhely-fenntartási tevékenysége 2011. évben 7882,85 hektár

nagyságon volt összeegyeztethető a támogatási rendszer feltételeivel. A kezelés során a

legelő állatállományunk létszámának növelésével, illetve a területhez köthető fajvédelmi

programok fejlesztésével emeltük a 2010. évi (7621,54 ha) támogatásban részesülő

területméretet. A terület-fenntartási tevékenységünk finanszírozása jelentős részben a

SAPS kifizetései alapján történt.


49

7. Jogi és ügyirat forgalommal kapcsolatos tevékenység

7.1. Az Igazgatóság ügyiratforgalma

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 2011. évi ügyiratforgalma 13 330 irat

volt, 3478 főszámon.

7.1.1. Szakvéleményadás, adatközlés a hatóságok számára

Az Igazgatóság szakmai közreműködésének három jellemző területe a

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek hatósági, szakhatósági

munkájának segítése, az önkormányzatok rendezési terveivel kapcsolatos véleményezések

és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalokkal való együttműködés a magas

természeti értékű területek ellenőrzésében, a kaszálási bejelentések kezelésében.

Igazgatóságunk működési területe három környezet- természetvédelmi és vízügyi

felügyelőség illetékességi területével fed át. A felügyelőségekkel 2011-ben 492 ügyben

voltunk kapcsolatban, ebből 270 db a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és

Vízügyi Felügyelőség, 173 db az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi

és Vízügyi Felügyelőség és 49 db a Közép- Tisza-vidéki Környezetvédelmi,

Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hatáskörébe tartozott.

A települési önkormányzatokkal 114 ügyben álltunk kapcsolatban 2011-ben, ezek

közül 65 db volt a rendezési tervekkel kapcsolatos szakmai véleményezés.

Az AKG 2009. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. közötti ciklusának harmadik

évében, a 2011-es évben zajlott ellenőrzések során 38 gazdálkodó és közel 2.250 ha

helyszíni ellenőrzésénél nyújtottunk segítséget Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok

megyében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal munkatársainak. A 61/2009.

(V.14.) FVM rendeletben foglalt feladatok ellátása (kaszálási bejelentés fogadása, lucerna

kaszálandó terület kijelölése, villanypásztor használathoz írásos vélemény kiállítása,

legeltethető terület kijelölése) Igazgatóságunknál a 2011-es évben több mint 613 kaszálási

bejelentést és egyben kaszálandó terület kijelölést, 7 esetben villanypásztor használathoz

írásos vélemény kiállítását és 16 esetben legeltethető terület kijelölését eredményezte.

A Natura 2000 és Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények Natura

2000 területekre vonatkozó előírásai vonatkozásában szakértői közreműködésre a Natura

2000 program helyszíni ellenőrzéseiben a 2011-es évben 96 gazdálkodónál, közel 16.600

ha-on került sor; az MVH részéről 3 megyei kirendeltség ellenőreinek, az Igazgatóság

részéről 9 természetvédelmi őr és 1 felügyelő közreműködésével. A 269/2007. (X.18.)

Korm. rendeletben foglalt feladatok ellátása (kaszálási bejelentés fogadása, téli legeltetés

engedélyhez szakértői vélemény adása) Igazgatóságunknál a 2011-es évben több mint 660

kaszálási bejelentést eredményezett. Ezeken túlmenően A 2011-es évben új elemként a

Nem termelő beruházások támogatása keretében 2 gazdálkodó pályázatának megvalósítása

került ellenőrzésre, mindkettő madárvédelmi berendezések kihelyezését vállalta.


50

7.1.2. Jelentési feladatok a Minisztérium számára

A Vidékfejlesztési Minisztériummal folytatott levelezésünk 190 ügyiratot foglal

magában. Ennek zöme a 2011. évi költségtakarékossági intézkedésekkel kapcsolatos

adatkérés a Pénzügyi Főosztály részéről. Ide kapcsolódik a közbeszerzési eljárások

engedélyeztetésével kapcsolatos ügyiratforgalom is. Jelentősebb még – 19 ügyirat – a

természetvédelmi szakmai főosztályokkal folytatott levelezés, jelentések megküldése.

7.1.3. Ügyfelekkel történő levelezés

Ügyiratforgalmunk igen jelentős hányadát teszi ki a különféle pályázatokhoz

kapcsolódó levelezés, a külső közreműködők munkájának szervezése, koordinálása,

jelentések készítése. Ugyancsak jelentős a vagyonkezeléshez kapcsolódó ügyiratforgalom,

különösen a nem saját kezelésben kezelt területek mintegy félezer szerződésének

bonyolítása kapcsán. Ezeken túlmenően jelentős a védett területek, bemutatóhelyek

látogathatóságával, a Nemzeti Park természeti értékeivel kapcsolatos érdeklődés, bár ennek

jelentős része telefonon kerül bonyolításra, ügyiratként nem jelenik meg.

7.2. Szabálysértési ügyek

Igazgatóságunkon megalakulása óta viszonylag alacsony a hatósági intézkedést

igénylő ügyek száma. Ez alapvetően három körülménynek tudható be. Egyrészt védett

területeink (az alig ismert geszti- és a szabadkígyósi kastélyparkot kivéve) csak külterületi

ingatlanokat fednek le. Másrészt ezek a területek döntően állami tulajdonban vannak, ezért

a természetvédelmi szempontból megfelelő kezelés biztosításának koordinálása viszonylag

könnyebben megoldható. Harmadrészt a Nemzeti Park területei nem tartoznak a tömeg-

turizmus célterületei közé, az ide látogatók pedig már általában megfelelően tájékozottak a

minimális természetvédelmi elvárások vonatkozásában, az esetleges intézkedést igénylő

esetekben is többnyire elegendő a figyelmeztetés.

Fentieknek megfelelően 2011-ben Igazgatóságunkon mindössze két szabálysértési

eljárás került lefolytatásra.

7.3. Természetkárosítási ügyek

Mivel a nemzeti park igazgatóságok nem látnak el hatósági feladatokat a

természetkárosítási ügyekre csak közvetett rálátásunk van, elsősorban mint a potenciális

természetkárosítások észlelője és bejelentője. Tudomásunk szerint 2011-ben a Nemzeti

Park működési területén nem indult természetkárosítási ügy.


51

7.4. Büntető ügyek

2011-ben 4 esetben tettünk feljelentést védett, fokozottan védett madarak szándékos

pusztítása miatt, az alábbiak szerint:

No. Dátum és

közig.terület Faj Leírás Ügy kimenetele

1. 2011.04.21

Körösladány parlagi sas

Fészek alatt hím madár teteme.

Laborvizsgálat eredménye:

karbofurán mérgezés.

Szeghalmi RK: Az elkövető

kiléte nem volt megállapítható.

2. 2011.04.22.

Békés holló

Fészekben és alatta elpusztult

öreg és fiatal madarak.


karbofurán mérgezés.

Békési RK: Feljelentésünkre

válaszul azt írták: "a

cselekmény nem

bűncselekmény"

3. 2011.10.11.

Gyomaendrőd parlagi sas


karbofurán mérgezés

Szarvasi RK: Az eljárás

folyamatban.

4. 2011.11.19.

Székkutas parlagi sas

Vadászat során találtak rá a

tetemre. A röntgen 25

sörétszemet mutatott ki a madár

testéből.

Hódmezővásárhelyi RK: Az

elkövető kiléte nem volt

megállapítható.

Fentieken túlmenően Természetvédelmi Őrszolgálatunk munkatársa – az Alsó-

Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

munkatársával együtt – szakértőként közreműködött egy Romániából Olaszországba

irányuló illegális lőtt madárszállítmány ügyében, amelyben a másodfokú, jogerős bírósági

ítélet megszületett. Sajnálatos joggyakorlat, hogy az ilyen ügyekben csak a szállítást

végzővel szemben folyik büntetőeljárás, a felbujtóval szemben nem.

7.5. Polgári jogi ügyek

Igazgatóságunk polgári jogi ügyei a vagyonkezeléshez, lejárt tartozásból adódó

követeléshez kapcsolódnak.

Vagyonkezelésünkbe tartozó védett természeti területen 5 esetben tettünk

feljelentést falopás miatt. Az illegálisan kitermelt faanyag elszállítását többnyire sikerült

megakadályoznia Természetvédelmi Őrszolgálatunknak, de az elkövetők felderítése

gyakran eredménytelen.


52

2011. évben a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak 12 magánszeméllyel és

két gazdasági társasággal szemben állt fenn lejárt tartozásból adódó követelése összesen

5.993.973,- Ft tőkeösszegben, melyek esetében ügyintéző kezdeményezte az ügy jogi útra

terelését. A tartozások 80%-a haszonbérleti díjtartozás, a fennmaradó rész estében

vételárrész tartozásból, természetvédelmi kezelési részfeladat ellátására kötött

szerződésben meghatározott termés utáni díjfizetési kötelezettség elmulasztásából adódik a

tartozás.

2011-ben két esetben ügyvédi felszólítás történt, melynek eredményessége 2012-

ben mutatkozik meg. További két esetben fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése

történt. A folyamatban lévő ügyek közül nyolc esetben volt szükséges bírósági végrehajtás

kezdeményezése, a két gazdasági társaság, melyek tartoznak Igazgatóságunknak

felszámolás alatt állnak. Az adósok közül egy személy fizette meg teljes tartozását 2011.

december 31.-ig, három esetben pedig részteljesítés történt.

2011 évben négy magánszemély esetében javasolta ügyintéző az összesen

3.237.567,- Ft tőkeösszegű lejárt tartozás fizetési meghagyás útján történő rendezését: Két

esetben ügyvédi felszólítással élt Igazgatóságunk az adósokkal szemben, melyek

eredménytelennek mutatkoztak, így 2012-ben fizetési meghagyás iránti kérelem kerül

elküldésre. 2.686.569,- Ft tőketartozás esetében jogerős fizetési meghagyás került

kiállításra, melynek hatására az adós 2012-ben rendezte tartozását. 379.998,- Ft

tőketartozás esetében jogerős fizetési meghagyás alapján bírósági végrehajtás

kezdeményezése után az adós megfizette tartozását.

Korábbi évekből áthúzódó tartozások esetében 378.332,- Ft tőketartozás

megfizettetésére jogerős fizetési meghagyással bír Igazgatóságunk, a végrehajtás

kezdeményezése előtt ügyvédi felszólítással éltünk. Három esetben a végrehajtás alatt álló

adósok részletekben teljesítik adósságukat. Egy esetben a végrehajtás során

személygépjármű lefoglalás történt, annak értékesítéséről év végéig nem kaptunk értesítést.

Két végrehajtási ügy esetében a korábbi ingatlanárverések sikertelensége miatt 2012-ben

újra lebonyolításra kerülő árveréshez meghatározásra és megküldésre kerültek az

ingatlanok becsértékei. Egy esetben a végrehajtó kezdeményezte az adós nyugdíjából

történő letiltást, azonban a levonást kezdeményezni a NYUFIG nem tudta, így az eljárás

szünetel. 1.276.850,-Ft tőketartozás esetében az adósok ellen felszámolási eljárás van

folyamatban, melyek közül a tavalyi év során egyik sem zárult le.


53

8. Természetvédelmi Őrszolgálat

A Természetvédelmi Őrszolgálat létszáma 2011. év végén 19 fő volt. Ennek

értelmében az egy főre jutó védett természeti területek nagysága átlagos, az egy főre jutó

működési terület mértéke jelentősen az országos átlag feletti.

Az őrszolgálati kollégák munkáját két újabb 2011-ben beszerzett szubméteres GPS

segíti. 2011. év során öt kolléga nem volt szolgálati gépjárművel ellátva. A gépjárművek

jellemzően idős, erősen használt állapotúak. A természetvédelmi őrök terepi ruházati

ellátottsága a jogszabálynak megfelelő. Az utánpótlás a gyártásnak megfelelően,

hullámokban került használatba. Az optikai, fototechnikai és telefonkészülék ellátás a

feladat jellegének megfelelő. Az irodai elhelyezés és informatikai hozzáférés minden

őrszolgálati tag részére biztosított.

A különböző szervekkel kötött együttműködési megállapodások közül elsősorban a

rendőrkapitányságokkal volt élő a kapcsolatunk. Az együttes szolgálatellátással végzett

ellenőrzések száma meghaladta az ötvenet. Kisebb számban végeztünk közös

ellenőrzéseket a polgárőrökkel, mezőőrökkel, halőrökkel és közterület-felügyelőkkel.

Igazgatóságunk természetvédelmi őrei a Natura 2000 és a Magas Természeti Értékű

Területek, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által végzett ellenőrzései során 139

alkalommal vettek részt. A vagyonkezelési tevékenység közvetlen termelésirányítási

feladatait továbbra is az őrszolgálat látja el. A hatósági típusú feladatellátás esetében a

legnagyobb tömeget a hatósági engedélyekben rögzített ellenőrzési és irányítási munka és

a természetvédelmi őrzési tevékenység jelenti.

A Természetvédelmi Őrszolgálat végzettség szerinti összetételét az alábbi táblázat

mutatja be.

Végzettség

felsőfokú Középfokú Összesen

Létszám 16 3 19


54

9. Költségvetés és vagyon

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő épületek és

építmények műszaki állapota elfogadható. A halaszthatatlan karbantartási és felújítási

munkák elkészültek. A megfelelő műszaki állapot érdekében a szükséges beavatkozásokat

a jövőben is el kell végezni. Az Igazgatóság megfelelő színvonalú, hatékony működése, a

természetvédelmi és vagyonkezelési feladatok ellátása érdekében a korábbi években

elkezdett fejlesztések 2011. évben is folytatódtak a lehetőségekhez mérten, azonban

költségtakarékossági okokból minden még halasztható munkát elhalasztottunk.

A 2011. évben jóváhagyott felújítási keret terhére az alábbi munkálatokra került sor:

1. A dévaványai Túzokvédelmi Állomás vízellátását biztosító kút teljes felújítása. A

közel harminc éves kút fala és szűrője már nem volt megfelelő, ezért a teljes

csövezést és a szűrőt is cserélni kellett.

2. A Sóstói telep III. számú hodály elöregedett nádtetője további borításokkal már

nem volt javítható, ezért a teljes nádazás cseréjére került sor.

3. A Kardoskúti Múzeum épületénél visszatérő probléma volt a fal salétromosodása és

vizesedése, mely a rossz szigetelésre utalt. A felújítás során új szigetelő réteg került

a falba és ezzel együtt a szükséges vakolatcsere és az épület belső festése is

elkészült.

4. A Bökényi iroda melléképülete a hiányos, rossz állapotú nyílászárók miatt nem volt

biztonságos. A munkálatok során megtörtént a nyílászárók cseréje, a sérült vakolás

helyreállítása közmunkásaink bevonásával.

5. A korábbi évekhez hasonlóan folytatódott a megfigyelőtornyok biztonságos

használata érdekében szükséges felújításuk.

A 2011. évi beruházások során az alábbi feladatok teljesültek:

1. A saját kezelésű védett természeti területeken a feladatok elvégzéséhez szükséges

gépbeszerzések 2011-ben Uniós források bevonásával folytatódtak. Ennek

keretében beszerzésre került egy gréder, mely az utak karbantartását segíti, két

állatszállító pótkocsi, egy nagyteljesítményű mezőgazdasági erőgép, egy

üzemanyagszállító tartályos pótkocsi, KEOP pályázati forrásból egy-egy eke, fogas,

kombinátor, erdészeti zúzó és erőgép.

2. A Bökényi irodában a korábbi elektromos fűtés kiváltására elkészült a központi

fűtés egy faelgázosító kazánnal.

3. A dévaványai Réhelyi Látogatóközpont szomszédságában lévő Szalai tanya

állattartó telepéhez elkészült egy új stabilizált burkolatú út, mely a telep

megközelítését könnyíti a kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett is.

4. Az Ugrai-rét mellett felépült egy megfigyelő torony, mely az őrszolgálat és kutatók

számára lehetővé teszi a rét és környezete zavarásmentes megfigyelését.


55

5. KEOP támogatásból a Körösvölgyi és Réhelyi Látogatóközpontban, illetve a

Túzokvédelmi Állomáson a korábbi gázfűtés költségeinek csökkentése érdekében

beépítésre kerültek a faelgázosító kazánok, valamint a Túzokvédelmi Állomáson

elkészült a teljes központi fűtés is.

6. KEOP támogatásból a Körös-Maros Nemzeti Park hat területi egységén összesen

11 helyszínen elkészültek a tervezett élőhelyrekonstrukciós építési beruházások. A

munkálatok során roncsolt területek helyreállítására, csatorna rendszerek

rekonstrukciójára, felesleges utak és csatornák megszüntetésére, töltés építésére és

egy tó rekonstrukciójára került sor.

7. Szintén KEOP támogatásból elkészült a Kígyósi-pusztán lévő Török-halom

rekonstrukciója, valamint a Gyula-Szabadkígyós műút védett természeti terület

melletti szakaszán 14 átjáróból és terelőelemekből álló kétéltűátjáró.

8. Az állatállományok gondozása érdekében beszerzésre kerületek szivattyúk, melyek

a pusztai kutakból történő itatást biztosítják. Beszerzésre kerültek továbbá

villanypásztorok, mérlegek.

9. A szakmai és őrszolgálati munka segítése érdekében GPS készülék, távcsövek,

fényképezőgép tartozékok beszerzésére került sor.


56

9.1. Kiadások

MEGNEVEZÉS

Védett

természeti

területek

területgondozás

Védett

természeti

területek és

természeti

értékek

bemutatása

Környezetvédelem

és

természetvédelem

területi igazgatása

és szabályozása

Közmunka

program

Munkáltatói

lakáskölcsön

folyósítási

alap

Mindösszesen

Intézményi alapfeladatok ellátása 689 112 93 288 11 178 51 321 21 357 866 256

Nemzeti parki környezeti nevelési

találkozó 300 300

Nyugati földikutya országos

helyzetének értékelése 300 300

TÉKA program keretében új egyedi

tájérték kataszterek elkészítése …

1 200 1 200

Erdőtelepítések ápolása határozott

idejű munkaerő foglalkoztatásával

6 559 6 559

LIFE, KEOP, határon átnyúló

pályázatok 302 767 28 351 331 118

Natura 2000 területek monitorozása 300 300

Kiadások mindösszesen 1 000 238 121 939 11 178 51 321 21 357 1 206 033


57

9.2. Bevételek

MEGNEVEZÉS

Védett

természeti

területek

területgondozás

Védett

természeti

területek és

természeti

értékek

bemutatása

Környezetvédelem

és

természetvédelem

területi igazgatása

és szabályozása

Közmunka

program

Munkáltatói

lakáskölcsön

folyósítása

Mindösszesen

Intézményi alapfeladatok ellátása 926 095 92 981 11 178 44 767 1 332 1 076 353

Költségvetési szerveknél

foglalkoztatottak 2011. évi

kompenzációja

2 276 307 2 583

Nemzeti parki környezeti nevelési

találkozó 300 300

Nyugati földikutya országos

helyzetének értékelése 300 300

TÉKA program keretében új egyedi

tájérték kataszterek elkészítése …

1 200 1 200

Erdőtelepítések ápolása határozott idejű

munkaerő foglalkoztatásával 2 622 2 622

Megújuló energián alapuló fűtési és

helyi melegvíz-ellátó rendszerek

kiépítése a Szarvasi, a Réhelyi

Látogatóközpontokban és a

Túzokvédelmi Állomáson

330 290 330 290

Natura2000 területek monitorozása 300 300

Bevételek összesen 1 263 083 93 588 11 178 44 767 1 332 1 413 948


58

9.3. Vagyon

9.3.1. Befektetett eszközök

Ezer forintban

Sorszám Megnevezés

Állományi

érték 2011

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

1 Vagyoni értékű jogok 615

2 Szellemi termékek 145

I. Immateriális javak összesen 760

1

Ingatlanok és kapcsolódó

vagyonértékű jogok 4 597 211

2

Gépek, berendezések és

felszerelések 231 685

3 Járművek 25 544

4 Tenyészállatok 75 150

5 Beruházások, felújítások 133 878

II. Tárgyi eszközök összesen 5 063 468

1 Tartósan adott kölcsönök 3 040

III. Befektetett pénzügyi eszközök 3 040

A)

Befektetett pénzügyi

eszközök összesen 5 067 268


59

9.3.2. Forgóeszközök

Ezer forintban

FORGÓESZKÖZÖK

1 Anyagok 113 804

2 Növendék, hízó és egyéb állatok 125 254

3 Késztermékek 21 267

I. Készletek összesen 260 325

1

Követelések áruszállításból és

szolgáltatásból 145 601

2 Egyéb követelések 1 682

II. Követelések összesen 147 283

III. Értékpapírok összesen 0

1 Elszámolási számlák 265 036

2 Idegen pénzeszközök számlái 78 786

IV. Pénzeszközök összesen 343 822

1.

költségvetési aktív függő

elszámolások 10 055

2

Költségvetési aktív átfutó

elszámolások 48 932

V.

Egyéb aktív pénzügyi elszámolások

összesen 58 987

B)

FORGÓESZKÖZÖK

ÖSSZESEN 810 417

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN: 5 877 685


60

9.4. Épületek

Az épület típusa* Száma (db) Növekedés a tárgyévben (db)

Iroda 6

Szolgálati lakás 2

Állattartó épület 18

Egyéb állattartó építmény 17

Tanya 4

Egyéb 6 * A turisztikai létesítmények a 10. fejezetben kerülnek részletezésre

9.5. Eszközök

Az eszköz megnevezése Száma (db) Növekedés a tárgyévben (db)

Mezőgazdasági munkagép 79 8

Terepjáró 23

Motorkerékpár 4

Kerékpár 81

Vízijármű 6

Videokamera 2

Állványos távcső 16

Kézitávcső 61 7

Éjjellátó készülék 1

Számítástechnikai eszközök

(számítógépeg, monitorok,

nyomtatók, stb.)

121

Telefonok (mobil, veztékes) 76

Fénymásoló 11

Bútorok ( asztal, szék,

szekrény , ágy, polc, fogas

stb.. )

973

Fenyőbútor 38

GPS + kézi terminálok 43

Műszaki gépek ( TV, hűtő,

gáztűzhely, video, mikro ) 82

Szakmai gépek ( mikroszkóp,

projektor, írásvetítő, vetítő

vászon, analizáló műszer )

74


61

10. Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok

10.1. Ökoturisztikai és környezeti nevelési infrastruktúra

10.1.1. Látogató-, fogadó- és oktatóközpontok

Réhelyi Látogatóközpont: 1986-tól üzemelő és azóta a térség szakmai, turisztikai

és oktató bázisává fejlődött Réhelyi Látogatóközpont 2003-ban új oktató és szállásépülettel

bővült. A Réhelyi Látogatóközpont sajátossága a túzokvédelmi munka és ősi magyar

háziállatfajták bemutatása. Az oktató- és szállásépületben 48 fő részére szállás vehető

igénybe. Szakmai továbbképzések, előadások, tréningek megtartására nyújt lehetőséget az

épületben található két 50 fő befogadóképességű előadóterem és a két 25 fős oktatóterem.

A Réhelyi Látogatóközpontban működő Ködvirág Erdei Iskola minősített erdei iskola

programszolgáltató hely. A múzeumi épület emeleti részén található állandó kiállítás

bemutatja a terület egyedülálló értékét a túzokot, valamint a tájegység élővilágát és

történetét. A központ külső bemutatóhelyein túzok, magyar szürke marha, bivaly, rackajuh,

mangalica sertés, baromfi- és galambfajták figyelhetők meg. A látogatóközpontból

kiindulva tanösvény mutatja be a terület jellemző növény- és állatvilágát. A védett

területen kijelölt kerékpártúra útvonalak bejárásához kerékpárok bérelhetők.

Körösvölgyi Látogatóközpont: A 2003 májusában megnyitott látogatóközpont a

szarvasi Anna-ligetben, az Igazgatóság székházának szomszédságában található. A

látogatóközpont sajátosságát a Dél-alföld természeti értékeinek bemutatása jelenti. A

főépületben a Dél-Tiszántúl természeti értékeit bemutató állandó kiállítás tekinthető meg.

A 100 fő befogadóképességű, korszerű technikával ellátott konferencia terem, és a 25 fős

oktatóterem konferenciák, tréningek helyszíne lehet. Az Anna-ligetben kialakított 2 km

hosszú, 8 bemutató táblával ellátott tanösvény került kialakításra, amelyet gyógynövényes

kert és a park faállományát bemutató gyűjteményes kert egészít ki. A Körösvölgyi

Látogatóközpont is várja erdei iskolás programokkal a diákokat.

Bihari Madárvárta: A 2007-től működő erdei iIskola hagyományos szerkezetű, a

bihari tájra jellemző építészeti stílus elemeit tükrözi. A szállásépületben 7 db 3+3 ágyas

fürdővel ellátott lakrész és 3 db 2 ágyas, szintén külön fürdővel rendelkező szoba található,

így összesen 48 fő elszállásolására alkalmas. 90 m2-es nagyterme előadások, értekezletek,

gyakorlati foglalkozások lebonyolításának optimális színtere, valamint a hozzá kapcsolódó

melegítőkonyhával az étkeztetés megoldására is alkalmas. Az épület teljes

felszereltségéhez egy komplex oktatási eszközrendszer is hozzátartozik.


62

10.1.2. Tanösvények

Név Helye Hossza Jellege

Réhelyi Tanösvény Dévaványa-Réhely 1,5 km bemutató

Kígyósi Tanösvény Szabadkígyós 5 km bemutató

Anna-ligeti

Tanösvény

Szarvas, Anna-liget 1,5 km bemutató

Kisvátyoni

Tanösvény

Geszt 8 km bemutató

Mágor-pusztai

Tanösvény

Vésztő-Mágor 500 m bemutató

Halásztelki

Tanösvény

Szarvas, Körös-ártér 3 km bemutató

10.1.3. Egyéb bemutatóhelyek

Az Igazgatóság egy múzeumi kiállítóhelyet is üzemeltet Kardoskúton. A

Kardoskúti Múzeum kiállítási anyagát 1989-ben készítette a Békés Megyei Múzeumok

Igazgatóságának Természettudományi Osztálya. A kiállítás átalakítása, frissítése már

időszerű lenne, de az itt létesíteni kívánt harmadik látogatóközpont ezt a feladatot is át

fogja venni. A természettudományi kiállítás mára már inkább dokumentumértékű, a

lehengerlő látnivalókhoz, interaktivitáshoz „szokott” múzeumlátogató turistáknak ez a

kiállítás már nem képvisel nagy vonzerőt, ugyanakkor van igény a múzeumi körülmények

között átadott ismeretterjesztésre is. Igazgatóságunk tervezi a kiállítás pályázati forrásból

történő felújítását, korszerűsítését. A Múzeum épületében 2011. év folyamán

talajnedvesség elleni védekezést hajtottunk végre a támfalak utólagos résvágásos

szigetelésével, illetve felújító festést végeztünk.

10.1.4. Társadalmi kapcsolatok

A Körös-Maros Nemzeti park Igazgatóság kiemelt fontosságúnak ítéli meg

kapcsolatainak szervezését és a közönségkapcsolat ápolását. A természetvédelem

feladatainak ellátásához a társadalom támogatottságára is szükség van, az Igazgatóság

célkitűzéseinek, eredményeinek kommunikálásában fontos szerepet kapnak a régió

legolvasottabb és leghallgatottabb médiumai.

A régió szakkiállításain, vásárokon, falunapokon, régiós rendezvényeken

információs ponttal, kiállítási anyagokkal veszünk részt. Igazgatóságunk 2011-ben

kitelepüléssel részt vett többek között a következő rendezvényeken:

Utazás Kiállítás, Budapest,

Körösök Völgye Határtalan Vándortúra és Zenei Fesztivál, Békés, Békéscsaba,

Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé,

Magyar Nemzeti Parkok Hete nagyközönségi rendezvény, Pécs,

Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Nap,

Természetvédelmi Igazgatók Ülése, Tihany,

VII. Hármas-kerületi kézi aratóverseny, Kunszentmárton,


63

Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely, Kézműves Nap,

Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely, Sárréti Hagyományok és Sziki Ízek Fesztiválja,

Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás, Budapest.

A helyi, regionális és országos sajtóban, televízióban rendszeresen szerepelt az

Igazgatóság. Az országos és regionális jelentőségű eseményekről, fejlesztésekről

sajtótájékoztató formájában tájékoztattuk a lakosságot.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapjának fejlesztése folyamatosan

zajlik. A friss híreinket, közleményeket, programajánlókat a honlapon tesszük mindenki

számára elérhetővé.

10.2. Programok, szolgáltatások

A programok nagy része a látogatóközpontokra koncentrálódik. Az Igazgatóság

2005-től évente jelenteti meg turisztikai programajánló füzetét, melyben a programokon

kívül a látogatóközpontok egyéb szolgáltatásai is bemutatásra kerülnek.

Az elmúlt években a látogatóközpontokban az állandó kiállításon kívül időszakos

kiállítást is megtekinthettek az érdeklődők. 2011-ben a Réhelyi Látogatóközpontban a

„Fokozottan védett madarunk, a fehér gólya” c. kiállítás egész szezonban, „A vizek

élővilágáról” c. kiállítás három hétig volt látogatható. A Körösvölgyi Látogatóközpontban

Máté Bence fotókiállítását négy hónapig tekinthették meg az érdeklődők, majd az „Év

természetfotósa 2010” a NaturArt fotókiállítása két hónapig volt látogatható.

Tanösvénytúrák, tematikus túrák: előre meghirdetett időpontokban a

tanösvényeken (pl. botanikai túra, fülemülék éjszakája, gombaismereti túra).

Túzokles: dürgő túzokkakasok megfigyelése a Dévaványai-Ecsegi pusztán,

egyénileg vagy max. 4 fős csoportokban, előzetes bejelentkezéssel. Szállás a

látogatóközpontban igényelhető.

Kék vércse gyülekező: madármegfigyelés szakvezetővel, előzetes bejelentkezéssel.

Barnabás Nap: Ez a nap a néphagyomány szerint a gyógyfűszedés, valamint a

szénakaszálás kezdetének napja. Bemutatásra került, hogyan kell a gyógynövényeket

szakszerűen szedni, illata, külseje alapján meghatározni és végül megtanulhatják a

teakészítés fortélyait. Az érdeklődők megismerhették a gyógynövények gyűjtésének,

szárításának, felhasználásának titkait, szabályait.


64

A Nemzeti Parkok Hete programsorozat keretében több nyitott programot és

kedvezményt biztosítottunk. Túravezetés volt a Kígyósi-pusztán, a Kardoskúti Fehértó

részterületen és a Kis-Sárréten. Madárgyűrűzés, túzokmegfigyelés és őshonos állatok

bemutatása színesítette a programot. A programsorozat keretében rendeztük meg a már

hagyományossá vált „Szent Iván éjjelén” c. programot, melyet csillagászati túra egészített

ki, ahol az előadásokat és bemutatókat a Kunszentmártoni Csillagászati Környezet- és

Természetvédő Egyesülettel közösen tartotta a nemzeti park. Ezen az estén

felelevenítődnek a hagyományok, népszokások, hiedelmek, éjszakába nyúló csillagászati

megfigyeléseket tehetnek az érdeklődők. 2006. óta kerül megrendezésre, igen népszerű,

régiós vonzerejű program, 2011-ben előadást hallgathattak meg és ultrahangos

detektorozáson vehettek részt az érdeklődök.

Fehértó Napja: Kardoskút Község Önkormányzata és a Körös-Maros Nemzeti

Park Igazgatóság 2000. óta minden szeptember harmadik hétvégéjén közösen rendezi meg

a Fehértó Napja természetvédelmi napot. A programot természetvédelmi vetélkedő,

kézműves foglalkozások, filmvetítés, ősi magyar háziállatok és a Fehértó megfigyelése

alkotja. 2011-ben az elmúlt 3 évhez hasonlóan kulturális programokkal is bővítettük a

rendezvény kínálatát. A látogatók délelőtt 9 órától délután 5 óráig tekinthették meg a

nemzeti park Kardoskúti Fehértó területi egységét természetvédelmi őrök

közreműködésével. Pusztaközpontban büfé és ebéd lehetőség várta az érdeklődőket. 2011-

ben XII. alkalommal megrendezett Fehértó Napja talán a legsikeresebbnek mondható,

mintegy 1500 látogatóval. Új programelemként népi játszóház, őshonos magyar baromfi-

és galambfajták, magyar óriásnyúl bemutató, póni-lovagoltatás színesítette a

programkínálatot.

A természetvédelem jeles napjai kiemelt jelentőséget kapnak a nemzeti park

programajánlatának kialakításakor. Az Európai Nemzeti Parkok Napja minden év május

24-én az egész Európára kiterjedő, kampányjellegű rendezvénysorozat, mely a nemzeti

parkok és egyéb védett területek célkitűzéseire és jelentőségére kíván ráébreszteni. Ez

alkalomból a Réhelyi Látogatóközpontban napot hirdetettünk meg, a Körösvölgyi

Látogatóközpontból kiindulva a Hármas-Körös mentén kerékpártúrán vehettek részt az

érdeklődők.

A Víz és Meteorológiai Világnap, a Környezetvédelmi Világnap, Állatok

Világnapja alkalmából természetvédelmi vetélkedőket, ismeretterjesztő előadásokat,

hulladékgyűjtési akciókat, nyílt napokat hirdetett meg az Igazgatóság, a Madarak és Fák

Napján madárgyűrűzésen és az immár hagyományossá vált vers- és prózamondó

versenyen vehettek részt az érdeklődők.

Minden év október első hétvégéjén kerül megrendezésre az Európai

Madármegfigyelési Napok. Az akciót a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság és a

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közösen szokta megtartani a

Kis-Sárréten, a Biharugrai halastavaknál. 2011-ben 40 fő vett részt a programon.

Hosszú hétvégi programajánlat: az Igazgatóság 2009 óta hirdeti meg a Réhelyi

Látogatóközpontban és a Bihari Madárvártában. A hosszú hétvége keretében biztosítunk 2

éjszaka szállást, félpanziós ellátást és a programokon való részvételt igény szerint

(túravezetés, előadás, játszóház stb.).


65

Az Igazgatóság környezeti nevelési munkája főként szakmai előadások, erdei

iskolás foglalkozások, természetvédelmi vetélkedők megrendezése, túravezetések, illetve

előre meghirdetett programok lebonyolítása révén valósul meg. Alábbi táblázat a

meghirdetett programokon, természetvédelmi vetélkedők döntőin résztvevők számát

tartalmazza.

Esemény Helyszín Résztvevők

száma

„Özönvíz és szélvihar”- Meteorológiai Világnap

(március 22.)

Körösvölgyi

Látogatóközpont 65 fő

„Természet akcióban”-Máté Bence, fotókiállítása

(április 1-június 30.)

Körösvölgyi


„Hajnali túzokdürgés” (április 1-május 8.) Réhelyi


„Fokozottan védett madarunk, a fehér gólya” –

kiállítás (április 1-október 31.)

Réhelyi


„Ébred a liget” – botanikai túra (április 9.) Körösvölgyi


Réhelyi Madárbarátok Köre Klub (április 26-

december 10.)

Dévaványai-Ecsegi

puszták Össz.:272 fő

„A méhek napja Magyarországon” (április 29.) Körösvölgyi


Fülemülék éjszakája (április 30.) Körösvölgyi


VIII. Fekete István Vers- és Prózamondó Verseny

(május 6.) – Madarak és Fák Napja

Réhelyi


„A vizek élővilágáról” kiállítás (május 6-20.) Réhelyi


„Madárlesen az Anna-ligetben”- madárgyűrűzés –

Madarak ás Fák Napja (május 10.)

Körösvölgyi


Madarak és Fák Napja (május 13.) Bihari Madárvárta 92 fő

Európai Nemzeti Parkok Napja – „Körös-körül”

kerékpártúra (május 24.) Körös-ártér 6 fő

„Túzok-tusa” természetismereti vetélkedő döntő –

Környezetvédelmi Világnap (június 3.)

Körösvölgyi


Barnabás napi gyógynövényes foglalkozás (június

10.)

Körösvölgyi


Erdei séta – túravezetés a Kígyósi Tanösvényen

(június 20.) Kígyósi puszta 9 fő

Szikes tavak és puszták élővilága – szakvezetés a

Fehér-tónál (június 21.) Kardoskúti Fehértó 15 fő

Madárles a Biharugrai – halastavakon (június 22.) Kis-Sárrét 22 fő

„Szent Iván éjjelén” (június 25.) Körösvölgyi


Játékos családi kalandtúra az Anna-ligetben (július

8.)

Körösvölgyi


VI. Természetvédelmi Tábor (július 11-16. és 25-

30.)

Réhelyi



66

Esemény Helyszín Résztvevők

száma

Tikkadt szöcskenyájak rovarász túra az Anna-

ligetben (augusztus 5.)

Körösvölgyi


„Kék vércse gyülekezés” (szeptember 1-27.) Dévaványai-Ecsegi

puszták 16 fő

„Az év természetfotósa 2010” NaturArt

fotókiállítása (szeptember 1-október 31.)

Körösvölgyi


Európai Madármegfigyelő Napok (október 1.) Kis-Sárrét 40 fő

Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő döntő

(október 3.) – Állatok Világnapja

Réhelyi


Csillagászati Észlelési Nap (október 8.) Réhelyi


10.3. Kiadványok

Az elmúlt évben egy új térképpel bővült kiadványkínálatunk, mely a Kis-Sárrétet és

a terület határon átnyúló folytatásaként a Cséffai Természeti Parkot mutatja be. A 2011-es

évben is folytatódott az igazgatóság időszaki kiadványának kiadása, elkészült a Crisicum

VI. Az ökoturisztikai kínálatunkat bemutató programajánló megjelentetését az utazás

kiállításra időzítettük, hasonlóan az elmúlt évekhez.

Kiadvány Megjelenés éve

1. Kis-Sárrét leporelló 1998

2. Réhelyi Látogatóközpont leporelló 1999, 2003, 2006, 2008

3. Kisvátyoni Tanösvény leporelló 2002

4. Kígyósi-puszta leporelló 2002

5. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság leporelló 2002, 2006

6. Körösvölgyi Látogatóközpont leporelló 2003, 2006

7. Turisztikai Programajánló (2005-től évente) 2005, 2006, 2007, 2008,

2009, 2010, 2011

8. Ecotours in the Körös-Maros National Park leporelló 2006

9. NATURA 2000 területek fenntartása legeltetéssel a

Montág (Csanádi) pusztán lep.

2006

10. Élőhely rekonstrukciók és erdei iskola kialakítása

leporelló

2006

11. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 16 oldalas

kiadvány (magyar)

1997; aktualizálva,

újranyomva 2007

12. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 16 oldalas

kiadvány (angol)

1997; aktualizálva,

újranyomva 2007

13. Dévaványai-Ecsegi puszták kiadvány 1997 2009

14. Kis-Sárrét kiadvány 1998 2009

15. Kardoskúti Fehértó kiadvány 2002

16. Kígyósi puszta kiadvány 2002

17. Mágor-puszta kiadvány 2004

18. Körös-ártér kiadvány 2004

19. Csanádi-puszták kiadvány 2005

20. Maros-ártér kiadvány 2005

21. Cserebökény kiadvány 2005


67

22. Réhelyi Tanösvény munkáltató füzet 2002

23. Kerékpártúrák a Dévaványai-Ecsegi pusztákon

leporelló

2002

24. Anna-ligeti tanösvénykísérő 2003

25. Kis-Sárrét „Az ártéri tájgazdálkodással a Tisza

biológiai változatosságáért” program jelentősége a

Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét térségében

2007

26. Szabadvezeték-kiváltás, illetve –megszüntetés a

KMNP Igazgatóság területén

2007

27. Túzoklesen – a Körös-Maros Nemzeti Park

Igazgatóság hírlevele

2007

28. Réhelyi Tanösvény Kalauz 2008

29. Crisicum I. (a KMNP időszaki kiadványa) 1998

30. Crisicum II. 1999

31. Crisicum III. 2000

32. Crisicum IV. 2008

33. Crisicum V. 2009

34. Crisicum VI. 2011

35. Kis-Sárrét-Bihari Madárvárta leporelló 2009, 2010

36. Kis-Sárrét térkép 2011


68

10.4. Látogatóstatisztika

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található, szabadon

látogatható védett természeti területeket felkeresők száma 2011-ben megközelítőleg 80 100

fő volt. A közönségkapcsolatok kialakítása és folyamatos fenntartása érdekében

Igazgatóságunk számos rendezvényen vett részt kiállítóként. Az Igazgatóság kiállítóhelyeit

felkereső érdeklődők száma körülbelül 3 000 fő volt.

A nemzeti park igazgatóság ökoturisztikai bemutatóhelyek regisztrált látogatói (2011)

Bemutatóhely neve Fizetős látogatók (fő)

Nem fizetős látogatók (fő)

Összesen (fő)

1 Körösvölgyi Látogatóközpont 3 562 629 4 191

2 Réhelyi Látogatóközpont 4 231 1 049 5 280

Regisztrált látogatók összesen: 7 793 1 678 9 471

A nemzeti park igazgatóság ökoturisztikai szolgáltatásainak regisztrált igénybevevői (2011)

Szolgáltatástípus Fizetős

látogatók (fő) Nem fizetős

látogatók (fő) Összesen

(fő)

Szakvezetéses túra, nyílt túra 1 851 1 059 2 910

Nyílt nap, jeles nap, saját szervezésű rendezvény

513 493 1 006

Erdei iskolai program 116 0 116

Természetvédelmi táborok 21 18 39

Kulturális jellegű rendezvények (pl. koncertek) 0 1 500 1 500

Regisztrált igénybevevők összesen: 2 501 3 070 5 571

Szálláshelyek nemzeti park igazgatósági működtetésben (2011)

Szállóvendégek száma (fő) 1 234

Vendégéjszakák száma (fő) 2 460

Bemutatóhelyek és szolgáltatások összesen: 15 042

Szállóvendégek 1 234

Mindösszesen 16 276


69

10.5. Tervezett fejlesztések

A Bihari Madárvártán téli időszakban mutatkozó szálláshely igény növekedés tette

indokolttá az épületek fűtéskorszerűsítésének elvégését, melynek előkészítését 2011-ben

elvégeztük. A fűtéskorszerűsítés 2012. év folyamán valósul meg.

Az Anna-ligeti és a Réhelyi Tanösvény fejlesztése interaktív elemekkel az

ökoturisztikai szezon kezdetére, azaz 2012. április 1.-re készül el.

A Körösvölgyi Látogatóközpont állandó kiállítását megnyitó rövidfilm felújítása is

esedékessé vált, ez szintén 2012. első negyedévében realizálódik.

10.6. Együttműködési megállapodások

2011-ben több együttműködési-, partnerségi megállapodás is született hazai

partnerszervezetekkel (pl. pályázatokhoz, cserekapcsolatról, szakmai tevékenység

összehangolásáról, egymás linkjeinek elhelyezéséről honlapon), melyek közül néhányat

felsorolunk a teljesség igénye nélkül:

- Varázslatos Magyarország Természetfotó Nonprofit Kft.,

- KÖVIZIG Ifjúsági Klub Közhasznú Kulturális Egyesület,

- „Nyújtsd Segítő Kezed” Alapítvány,

- Mécses Szolgáló Közösség Egyesülete,

- Körös-sárréti Civil Szervezetek Szövetsége,

- Gyulai Foglalkoztatási Közhasznú Egyesület,

- SZÉP-KÖR Környezetvédelmi és Városszépészeti Közhasznú Egyesület,

- Benka Gyula Evangelikus Általános Iskola és Óvoda,

- Általános Művelődési Központ Óvodai Intézményegység,

- Jövő Építők Turisztikai Desztináció Menedzsment Közhasznú Egyesület,

- Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.,

- Erdélyi Múzeum Egyesület,

- VM Kelet-Magyarországi Agrár-szakképző Központ,

- Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium,

- Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány.

Az előző évekhez hasonlóan 2011-ben is több felsőoktatási intézménnyel kötöttünk

együttműködési megállapodást a hallgatók gyakorlati képzésére vonatkozóan: pl. Szent

István Egyetem Mezőgazdasági – és Környezettudományi Kar.

Igazgatóságunk több támogató nyilatkozatot is kiadott 2011-ben: Hétszínvirág-

Tüskevár Nonprofit Bt., Bóbita Alapítvány, Zöld Szikla Művészet – és Természetvédő

Alapítvány, Budapesti Corvinus Egyetem Szarvasi Arborétum, EU PCM Közhasznú

Nonprofit Kft.

A Körösök Völgye Turista Egyesülettel folytatott együttműködés keretében

kölcsönösen támogatjuk egymás tevékenységét a környezeti nevelés és szemléletformálás

területén.


70

A Manófalva Oktatási Alapítvánnyal az idei évben az alapítvány iskolájában,

valamint a Réhelyi Látogatóközpontban több természetvédelmi és hagyományőrző

programot (Réhelyi Madárbarátok Köre Klub, Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő)

szerveztünk iskolások részére.

A Dévaványai Kulturális és Hagyományőrző Egyesülettel, illetve a Nimfea

Természetvédelmi Egyesülettel kölcsönösen támogatjuk egymás munkáját. Több

természetvédelmi és környezeti nevelési programot szerveztünk az érdeklődők részére (IV.

Természetvédelmi Tábor, Takarítási Világnap, Vers-és Prózamondó Verseny).

10.7. Fontosabb események

A Bihari Madárvárta Erdei Iskola 2011-ben helyt adott a Vidékfejlesztési

Minisztériummal közös szervezésben megrendezett Környezeti Nevelési Szakmai Napok

című rendezvénynek.

Az elmúlt évben „Természet akcióban” címmel Máté Bence, a BBC Év

Természetfotósa 2010. győztesének fotókiállítását tekinthették meg látogatóink időszakos

jelleggel, illetve az ősz folyamán „Az év természetfotósa 2010” NaturArt fotókiállítás volt

megtekinthető a Körösvölgyi Látogatóközpontban.

Kiállítói standdal jelen voltunk többek között az Utazás Kiállításon, a Magyar

Nemzeti Parkok Hete központi rendezvényén, a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádén.

Igazgatóságunk kiemelt rendezvényét, a Fehér-tó Napját, tizenkettedik alkalommal

rendeztük meg 2011. szeptember 17-én a MOL Zrt. támogatásával, a Kardoskúti

Önkormányzattal közös szervezésben.


71

11. Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel

Közszolgálati tevékenységünk szempontjából kiemelkedő fontosságú a Békés

Megyei Kormányhivatallal megalakulása. A Kormányhivatallal az elmúlt év során

kialakítottuk az együttműködés formáját és rendszerét. Igazgatóságunk tagja a Békés

Megyei Államigazgatási Kollégium Koordinációs Bizottságának, amelynek munkájában

rendszeresen részt veszünk. Szakmailag legfontosabb partnereinkkel, az érintett három

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel jó és hatékony

munkakapcsolatot tartunk fenn. A rendőri szervekkel az együttes szolgálatellátások

rendszeresek, ezekhez 2011-ben bekapcsolódott a az erdészeti-, mezei-, vadászati- és

halászati szakszemélyzet is. Szoros szakértői, ellenőrzési kapcsolatban állunk a

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal is. Általánosságban jól működőnek

nevezhető a munkakapcsolatunk az érintett települési, megyei önkormányzatokkal is.

Tagjai vagyunk Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetségnek, a Magyar Szürke

Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének és a Magyar Bivalytenyésztők Egyesületének.

Évek óta gyümölcsöző kapcsolataink vannak a Magyar Madártani és

Természetvédelmi Egyesület Békés- és Csongrád megyei helyi csoportjaival, akik

hatékonyan segítik madártani kutatási és monitorozási tevékenységünket.

A környezeti nevelési és ökoturisztikai partnerségi és társadalmi kapcsolatrendszer

fenntartását és növekedését figyelembe véve, 2011-ben Igazgatóságunk fokozottan volt

jelent különböző országos, megyei és regionális rendezvényeken. Kiállítói standdal jelen

voltunk többek között az Utazás Kiállításon, a Magyar Nemzeti Parkok Hete központi

rendezvényén, a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádén, a Békés Megyei Vadásznapon, a

Körösök Völgye Határtalan Vándortúra és Zenei Fesztiválon (Békés, Békéscsaba), a

Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napon, továbbá a Vésztő-Mágor Történelmi

Emlékhely több rendezvényén. Igazgatóságunk részt vett 157 önkéntes bevonásával a „Te

Szedd! Önkéntesen a tiszta Magyarországért” című hulladékgyűjtési akcióban, melynek

során 105 ha területről 140 zsák hulladékot szedtünk össze és szállítottuk el a

hulladékgyűjtő pontokra, lerakóhelyekre. Igazgatóságunk pártoló tagja a Körös-menti

Turisztikai és Kulturális Egyesületnek. A környezeti nevelés hatékonyságának növelése

érdekében szakmai előadásokat tartottunk a régió iskoláiban (pl. Jankay Tibor Két Tanítási

Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon Békéscsaba, Benka Gyula Evangélikus Általános

Iskola Szarvas, VM szakiskolák).


72

12. Külföldi együttműködés

Igazgatóságunk hagyományosan jó kapcsolatokat ápol és megalakulása óta

együttműködik a magyar-román határmenti területek kezelésével foglalkozó romániai

intézményekkel.

Maros-völgyi Természeti Park (Parcul Natural Lunca Muresului)

A Maros-völgyi Természeti Park Igazgatóság teljes állománya tanulmányúton vett

részt a Körös-Maros Nemzeti Parkban 2011. októberében. A tapasztalatcsere alkalmával

lehetőség nyílt a két igazgatóság aktuális tevékenységeinek részletes bemutatására és

megvitatására, valamint a jövőbeni együttműködési területek meghatározására.

Cséffai Természeti Park (Parcul Natural Cefa)

A Természeti Park védetté nyilvánítása hosszú várakozást követően 2010.

december 2-án megtörtént.

Az Igazgatóság a Cséffai Természeti Park kezelését ellátó Erdélyi-szigethegység

Természeti Park Igazgatósággal közösen 2011. februárjában pályázatot nyújtott be a

Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program HURO/1001 kiírására.

A benyújtott, 84 000 EUR költségvetésű pályázat a két park tevékenységeinek

összehangolását célozza a „Határon átnyúló védett terület fejlesztése a Körös-Maros

Nemzeti Parkban és a Cséffai Természeti Parkban” címmel. A pályázat év végi kedvező

elbírálása révén a pályázat 2012. március 1. és 2013. február 28. között kerül

megvalósításra-

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Nemzeti Park Tanácsa a román fél

meghívására 2011. júniusában a Cséffai Természeti Parkban tartotta soron következő

ülését.

Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség

Az érintett intézmények képviselői az együttműködési megállapodás keretében a

közösségi jelentőségű vizes és vízhatás alatt álló élőhelyek kezelésére vonatkozó

együttműködésben állapodtak meg. A kapcsolattartás a két intézmény között folyamatos.

Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség

Az együttműködés fő területét a kékvércse-védelmi LIFE program közös

végrehajtása adta. A végső jelentést a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, mint a

pályázat kedvezményezettje, 2010. áprilisában megküldte az Európai Bizottság részére. A

végső jelentés elfogadása 2011-ben megtörtént. A program résztvevői a program

eredményeinek fenntartása érdekében négy éven keresztül vállaltak különböző monitoring

és védelmi tevékenységeket.

Az utóbbi években hasonló kapcsolatrendszert igyekeztünk kiépíteni a szerbiai

partnerekkel is. Ennek a munkának a keretében több vajdasági szervezettel

együttműködünk, mint a Vajdasági Tartományi Természetvédelmi Intézet, Vajdasági

Madártani és Madárvédelmi Egyesület.


73

13. Ellenőrzések

A Körös – Maros Nemzeti Park Igazgatóság 2011. évre elkészített ellenőrzési

munkatervét stratégiai és középtávú ellenőrzési tervek, valamint kockázatelemzés alapozta

meg, az év folyamán újra felülvizsgálatra került a Belső Ellenőrzési Kézikönyv. Az

Igazgatóság igazgatója gondoskodott a megfelelő belső ellenőrzés kialakításáról és

működéséről. A kapacitás felmérés alapján megállapítható, hogy az Igazgatóság által

ellátott feladatok összhangban vannak a belső ellenőri időráfordítással. A tárgyévre

tervezett ellenőrzések teljesítése teljes mértékben megvalósult, terven felüli ellenőrzésre

nem került sor. Igazgatóságunk az ellenőrzésekhez szükséges tárgyi feltételekkel,

rendelkezik. A belső ellenőr vállalkozói szerződés keretében került foglalkoztatásra. A

funkcionális függetlenség megsértése és összeférhetetlenségi esetek nem fordultak elő. Az

ellenőrzési jelentések megfelelnek a velük szemben támasztott szakmai

követelményeknek, a megállapítások az érintett területek vezetői és munkatársai részéről

elfogadottak. A megfogalmazott javaslatok érdemben segítik a gazdálkodási tevékenység

szakszerű és racionális munkavégzését. Az ellenőrzések során jelentős szabálytalanságok

nem kerültek megállapításra.

A FEUVE szabályrendszere az előző években kialakításra került. Intézményünknél

a tervezés, a kötelezettségek vállalása és a kifizetések rendje szabályozott formában

történik. Az ellenőrzések során kisebb észrevételek megtételére került sor, amelyek

elsősorban a gazdálkodási tevékenység javítását szolgálták. A megállapításokra,

észrevételekre intézkedési terv készült. Az észrevételekben, javaslatokban meghatározott

feladatok végrehajtásra kerültek.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnál lezajlott külső ellenőrzések:

Energia Központ Nonprofit Kft: Megújuló energián alapuló fűtési és hmv

rendszerek kiépítése KEOP-4.2.0/ B/09-2010-0006

Záró helyszíni ellenőrzés volt intézkedési tervet nem kellett készíteni.

Energia Központ Nonprofit Kft: Natura 2000 területek fentartása legeltetéssel

Montág(Csanádi)-pusztán KIOP-1.5.1.1-2005-04-0004/2

Nyomonkövetési időszak záró helyszíni ellenőrzés volt, intézkedési tervet nem

kellett készíteni.

Békés Megyei Kormányhivatal Az országos közfoglalkoztatási program keretében

nyújtott támogatás munkaerő-piaci ellenőrzése.

Megállapításra került, hogy az egyik közmunkás Magyar Munkaügyi adatbázisba

bejelentésre került, majd ugyanezzel a nappal ki is jelentették. Igazgatóságunk levelet írt a

Magyar Államkincs-tár Zala Megyei Igazgatóság Illetmény-számfejtési Irodájának aki

2011. november 11-én javította a hibát.

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft:

Magyarország-Szerbia IPA Határon átnyúló Együttműködési Program

HUSRB/0901/122/120/02 záró ellenőrzése.

Intézkedési tervet nem kellett készíteni.


74

14. Fontosabb célkitűzések a következő évre

A legfontosabb célkitűzésünk továbbra is a szakmai feladatok színvonalas ellátása,

külső források bevonásával a pénzügyi stabilitás folyamatos fenntartása, a szakmai,

közigazgatási és gazdasági környezet változásainak gyors és eredményes kezelése,

amelyhez az új szakmai lehetőségek feltárása és az intézményi innováció nyújthat

segítséget.

Igazgatóságunk a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési

Program keretében a Cséffai Természeti Parkkal sikeresen pályázott a határon átnyúló

védett terület fejlesztése érdekében. A mintegy 22 500 eFt költségvetésű, 12 hónap

futamidejű pályázat vállalásait 2012-ben kell végrehajtani, amely egységes tájékoztató

táblák kihelyezését, kiadványok készítését, tapasztalatcserét elősegítő rendezvények,

összehangolt monitoringot foglal magába. Különösen nagy feladatot jelent a nemzetközi,

magyar-román természetvédelmi konferencia megrendezése Szarvason.

Igazgatóságunkon több Európai Uniós társfinanszírozású pályázat fut, melyek

eredményes megvalósítása és részben sikeres befejezése, az utókövetés megindítása az év

legfontosabb feladatai közé tartoznak. 2012. év végén a KEOP-3.1.2/2F/09-2009

támogatásával futó pályázataink 861 000 eFt támogatási értékben zárulnak le.

A LIFE10NAT/HU/000019 „A parlagi sas védelme Magyarországon a

konfliktushelyzetek kezelésével” LIFE+ program idei feladatainak végrehajtása, a pályázat

költségvetésének az igazgatóságra eső része mintegy 32 500 eFt.

Igazgatóságunk rendezi meg a Bonni Egyezményhez kapcsolódóan a közép-európai

túzokpopulációk megőrzését célzó Egyetértési Memorandum harmadik, soros ülését

Szarvason, amely kiemelt nemzetközi rendezvénynek számít.

Az Európai Unió következő, 2014-2020 közötti költségvetési ciklusához

kapcsolódó, élőhely-helyreállítást célzó pályázati forrására pályázati javaslatok

előkészítése.

A természetvédelmi területkezelés szakmai elvárásoknak megfelelő, eredményes és

költséghatékony végrehajtása, elsősorban Európai Uniós források felhasználásával és új

lehetőségek feltárásával, kiaknázásával. Az Igazgatóság 3118 hektár területtel vesz részt az

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program agrár-környezetgazdálkodási intézkedéseiben,

ahol túzok és kék vércse élőhely-fejlesztési célprogramok végrehajtását vállaltuk. Az

ökológiai minősítésbe vont területeinket 4770 hektárral bővítjük 2012-ben, biztosítva a

biominősítés lehetőségeinek szélesítését.


75

A KEOP-3.2.0/11 pályázati forrásra 3 pályázatot nyújtottunk, illetve nyújtunk be,

mintegy 750 000 eFt-os költségvetéssel, amelyek keretében a természetvédelmi kezeléshez

kapcsolódó állattenyésztési infrastruktúrafejlesztést valósítunk meg Kardoskúton. A

beruházás mintegy 1300 hektár védett és fokozottan védett természeti terület szakszerű

kezelését teszi lehetővé a megvalósulást követően.

A XIII. Fehértó Napjának megrendezése Kardoskúton, amely Igazgatóságunk

legfontosabb és leglátványosabb rendezvénye. A Látogatóközpontok színvonalas

működtetése, új programok beindításával, mint például a májusban megnyíló, a

madárvonulást bemutató időszaki kiállítás vagy a túzokdürgéshez, a kék vércse

gyülekezéshez, a daruvonuláshoz kapcsolt ökoturisztikai csomagok kidolgozása és

végrehajtása.

Documents

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK ...©ves_jelentés...Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről 5 1. Bevezetés A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működését