Upload
dinhnhan
View
215
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszerei
Ismétl ődő mozdulatok értékelése
Munkarendszerek kialakításának munkatudományi alapelvei
Ergonómiai elvek munkarendszerek tervezéséhez (ISO 6385:1981)
• 0. Bevezetés
• 1. Tárgy
• 2. Alkalmazási terület
• 3. Fogalom meghatározások
• 4. Általános irányelvek
3. Fogalom meghatározások I.
• 3.1 munkarendszer: ember és a munkaeszköz munkafolyamatban való együttm űűűűködését foglalja magába
• 3.2 munkafeladat: célul kit űűűűzött munkaeredmény
• 3.3 munkaeszköz: munkarendszerben használt tárgyak (szerszámok, gépek, készülékek, bútorok, berendezések)
• 3.4 munkafolyamat: A munkarendszeren belül az ember, a munkaeszköz, az anyag, az energia és az információ kölcsönhatásának térbeli és id őőőőbeli sorrendje
3. Fogalom meghatározások II.
• 3.5 munkahely: munkafeladat teljesítéséhez kijelölt térrész
• 3.6 munkakörnyezet: tényez őőőők, melyek az emberre hatnak a
munkahelyen ( fizikai, kémiai, biológiai, szociális és kulturális)
• 3.7 munkaterhelés( vagy küls őőőő behatások)
• 3.8 munka-igénybevétel: küls őőőő körülmények és követelmények
összessége, melyek képesek megváltoztatni az ember fizikai és/vagy pszichikai állapotát
• 3.9 munkafáradás: a munka-igénybevétel nem pathológ iás hatása, mely pihenéssel teljesen megsz űűűűntethet őőőő
4. Általános irányelvek
• 4.1 A munkahely és a munkaeszközök kialakítása
• 4.2 A munkakörnyezet kialakítása
• 4.3 A munkafolyamat kialakítása
4.1 A munkahely és a munkaeszközök kialakítása
• Kialakítás a testméretek figyelembevételével
• Igénybevétel csökkentése
� Testhelyzetek és váltogatásuk
� Izomerőőőők
� Testmozgások összhangja
• Jelzések, kijelz őőőők és kezel őőőőelemek kialakítása
� Jelzések és kijelz őőőők száma, típusa
� Kezelőőőőelemek száma, típusa, m űűűűködtet őőőő
testrész
2
4.2 A munkakörnyezet kialakítása
• A, munkatér méretei
• B, szell őőőőzés
• C, munkahelyi klíma
• D, világítás
• E, munkatér, munkaeszköz színe
• F, akusztika
• G, emberre ható mechanikai rezgések és lökések
• H, veszélyes anyag, sugárzás
• I, védelem a kedvez őőőőtlen id őőőőjárási hatások ellen
4.3 A munkafolyamat kialakítása
• A, feladatb őőőővítés (hasonló tevékenységek esetén)
• B, feladatb őőőővítés (eltér őőőő tevékenységek esetén)
• C, tevékenységcsere
• D, munkaszünetek (szervezett vagy személyesen meghatározott)
Ezek foganatosítása érdekében különösen ügyelni kell :• E, figyelem és teljesít őőőőképesség változása nappal és
éjszaka• F, az egyént őőőől, illetve életkortól függ őőőő
teljesít őőőőképesség elérése
• G, az egyéni fejl őőőődés
Ipari munkahelyek ergonómiai értékelés célja
• A munka, a környezet és az ember-gép rendszer okozta terhelés felmérése.
• Az igénybevétel csökkentési lehet őőőőségeinek
feltárása.
• A tevékenység hatékonyságának növelése, az emberi biztonság és kényelem figyelembevételével.
• Az egészségkárosodás kockázatának el őőőőjelzése
• Stb..
Az ergonómiai program várható eredményei
• Csökken őőőő megbetegedések, sérülések, és
dolgozói kártérítési kiadások
• Növekv őőőő munkahatékonyság
• Javuló egészségi állapot
• Csökken őőőő hiányzás és fluktuáció
• Javuló alkalmazotti morál
Példa ergonómiai akciók követésére
Szakérőifelmérés
Dolgozóifelmérés
Orvosifelmérés
12...
Prioritások
Újprojektek
Események
Kockázatértékelés
Intézkedés
Kockázatfelmérés
Példa ergonómiai program lefutására
Ergonómiai programindítása
Ergonómiai teamkijelölése, képzése(majd frissítése)
Szűrővizsgálat(évenként felülvizsgálat)
Prioritási lista
További források:� Munkabalesetek kivizsgálása� Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása� Új munkahelyek / átalakítások vizsgálata� Dolgozói bejelentések� Különböző szemlék megállapításai
Főbb elemei� Dolgozói megkérdezés� Foglalkozás egészségügyi adatok� Szakértői vizsgálat
Jellegzetes tagok� Munkavédelem� Termelésfejlesztés� Termelésirányítás� Foglalkozás egészségügy� Emberi erőforrás kezelés� Szakértő� Operátorok, közvetlen állomány
Menedzsment feladatok� Politika meghatározás� Célkitűzés� Vezetői elköteleződés� Vezetői szemlék tartása� Forrás biztosítás
Ergonómiai program működtetése� Ergonómiai fejlesztések megvalósítása� Ergonómiai elvek érvényesítése, pl.
közreműködés termelésfejlesztésben� Együttműködés foglalkozás
egészségüggyel, munkavédelemmel� Ergonómiai adatok gyűjtése
Prioritási listakarbantartása
Fejlesztések kijelöléseFejlesztések
megvalósítása
Fejlesztések és aprogram értékelése
3
Előőőőkészítés
• Információgy űűűűjtés
� a tevékenységr őőőől
� a felhasználókról
� a technológiáról
� a környezetr őőőől
• Lehetőőőőségek és korlátok felmérése (elvi, technikai, tér-id őőőő stb.)
• Követelményjegyzék és ütemterv készítése
Munkahelyek ergonómiai értékelése és fejlesztése
• Előőőőzetes értékelés
• Módszer kidolgozása
• Pilot study
• Munkahelyek felvételezése
• Értékelés
• Megvalósítás
• Ellenőőőőrzőőőő vizsgálat
Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésetapasztalatok
• Tervezési fázisban optimális
• Rendszerszemlélet űűűű alkalmazás ("minden
mindennel összefügg")
• Intuitív módszerek meger ősítése (kísérleti munkahelyek tesztelése)
• Dolgozók bevonása, participáció (kérd őív)
• Technikai lehet őségek el őnye (video, CAAA)
Ipari munkahelyek ergonómiai értékeléseFejlesztési javaslatok
• Áttervezés, módosítás
� Munkahely elrendezés
� Szerszámok és eszközök
� Környezeti paraméterek
• Szervezés, ellátás
� Munkarend
� Védőőőőfelszerelés
� Szociális szolgáltatások
• Kiválasztás, képzés, participáció
� Követelmények és terhelések ismerete
� Egyéni képességek és korlátok ismerete
Az ergonómiai vizsgálat helye a folyamatban
• Problémafeltárás – Hol a baj?
• Tervezés – Megfelel-e az el őőőőírásoknak,
szabványoknak, ajánlásoknak?
• Tesztelés – Lehet-e javítani?
• Összehasonlítás – Melyik megoldás a jobb?
• Értékelés – Valóban jó?
• Ellenőőőőrzés – Még mindig megfelel őőőő? Lehet még
javítani?
Csak kevés probléma nagyon összetett és nehéz
A legtöbb problémát viszonylag kis erőfeszítéssel meg lehet oldani
20%
80%
A 80:20-as Pareto szabály
• Az ergonómiai problémák 80%-a megoldható az erőőőőfeszítések 20%-ával, míg a megmaradó 20% probléma megoldásához az er őőőőfeszítések 80%-a
szükséges.
4
Alkalmazható módszerek
• Ellenőőőőrzőőőőlista
� GME list
� Check-Points
• Szubjektív fáradtságérzés megítélése
• Video playback
• Toyota módszer
• Kérdőőőőív
• Számítógéppel támogatott antropometriai értékelés (CAAA)
GME ergonómiai ellenőőőőrzőőőőlista
Nyak hát
Kar könyök
kéz
Derék Comb térd
Leírás
1. A művelet közben a nyaka vagy háta kerül-e kellemetlen helyzetbe? Például:
� � a. előre dőlés � � b. elfordulás � � c. előrehajolás és elfordulás 2. A művelet közben a kézfeje
vagy csuklója kerül-e kellemetlen helyzetbe? Például
� a. a csukló kifeszítése vagy elfordulása � b. az ujj kemény felülethez nyomása � c. csukló körzése � 3. Az idő egy részében guggol
vagy térdel?
� 4. Rendszeresen üt vagy nyom a tenyerével?
� � 5. Dolgozik a vállával és a
kezeivel?
� � 6. A feladatok többségét kinyújtott
és megfeszített karral végzi?
� � 7. Ha használ mechanikus eszközt (manipulátort), azt a testétől távol, kinyújtott kézzel kezeli?
� � 8. Tart kinyújtott kézzel súlyos tárgyakat vagy eszközöket? P
� � � � 9. Kezel 4,5 kg-nál nehezebb tárgyakat? Kell konténereket mozgatnia? � 10. Lefelé fordított tenyérrel meg
kell fognia súlyokat?
11. Használ-e olyan szerszámokat, amelyeknek � a. Nehéz tartani a nyelét (markolatát)? � b. A nyele (markolat) fémből készült? � c. Tömege 4.5 kg-nál több vagy a kifejtett nyomaték nagyobb 20 Nm-nél? � d. A kezelőszervét lehetetlen több újjal is működtetni? � e. Fentről lefelé függesztett a szerszám? � 12. Bármely (bal vagy jobb) kézzel kezelhető a szerszám? � 13. Kényelmetlen helyzetbe kényszeríti a szerszám
használata a kezet vagy a csuklót?
� � � � 14. A művelet túlnyomó részében azonos testhelyzetben kell maradnia? � � 15. Ismétlődően be kell ülnie az autóba? � � � � 16. A munkavégzés helye túl alacsony vagy túl magas? � � 17. Érintkezik éles, hegyes anyagokkal? � � � � 18. Megfelelően nagy a munkahely? � � � � 19. Csúszós, ferde, vagy lépcsős a munkahely?
� Jelölje be, az előforduló eseteket! Alkalmazási eljárás • Jelölje a terhelt testtájakat! • Kövesse a fehér mezőket jobbra! • A munka tartalmazza valamelyiket a feltüntetett
szempontok közül? • Ha igen, jelölje azt pipával
� Váltogatják a különböző munkahelyeket? � Vannak problémáik a zajjal, hőmérséklettel,
világítással vagy a környezettel? � Használnak személyes munkavédelmi eszközöket,
bakancsot, kesztyűt, szemüveget? � Ön felügyeli a munkáját?
Kérjük a lap hátlapján az ergonómiai javaslatait fogalmazza meg!
Ergonómiai ellen őőőőrzőőőő listák
• Anyagmozgatás és tárolás
• Kéziszerszámok
• Termelőőőő berendezések biztonsága
• Munkahely kialakítás fejlesztése
• Világítás
• Építmények
• Veszélyes anyagok és tényez őőőők kezelése
• Jóléti létesítmények
• Munkaszervezet
Kéziszerszámok
• Ismétl őőőődőőőő feladatokhoz speciális szerszámok vannak?
• A segédenergiával m űűűűköd őőőő eszközök biztonságosak, a
munkavédelmi eszközöket használják?
• Az állandó helyen folyó m űűűűveletekhez függesztett
szerszámokat használnak?
• Az anyagok és megmunkálás alatt lev őőőő anyagok rögzítésre
satukat és fogókat használnak?
• Használnak kéztámaszt precíziós feladatok ellátásáh oz?
• A lehet őőőő legkönnyebb eszközöket használják (kivéve az üt őőőő
szerszámokat)?
Termelőőőő berendezések biztonsága
• Védik a kezel őőőőszerveket a véletlenszer űűűű műűűűködtetést őőőől?
• A vészkapcsolók tisztán láthatók és elérhet őőőők a dolgozótermészetes helyzetéb őőőől?
• A különböz őőőő szabályozók könnyen megkülönböztethet őőőők
egymástól?
• A dolgozó kényelmesen lát és elér minden kezel őőőőszervet?
• A kezel őőőőszervek a m űűűűködtetési sorrendben vannak elhelyezve?
• A természetes elvárásoknak megfelel őőőően kell a kezel őőőőszerveket műűűűködetni?
Biztonsági megoldások
5
Munkahely kialakítás fejlesztése
• A munkafelület magassága minden dolgozónak a könyökmagasságába vagy kicsit az alá esik?
• Az alacsonyabb dolgozók is elérik a kezel őőőőszerveket
és anyagokat a természetes helyzetükben?
• A magasabb dolgozók számára is van elég hely a lábak és a test mozgásához?
• A gyakran használt anyagok, eszközök és kezelőőőőszervek könnyen elérhet őőőőek?
• Minden munkaállomásnak stabil, többfunkciós munkafelülete van?
Rongycsavarás
Könyök kint
Rossz vibráció
Vállak túl magasan / alacsonyan Komfort zóna Rossz rálátás
Ergonómiai alapproblémák fizikai munkánál I.
Fenék fent Vízszintes távolság
Törzscsavarás Álló- ülőmunka Statikus munka
Hajlított csukló
Ergonómiai alapproblémák fizikai munkánál II. PROBLÉMA
GÉP
GÉP
GÉP
EGYENES VONALÚ SZERSZÁM
A CÉL 900-OSELFORDÍTÁSA
A látás és a fej-nyak helyzete Az optimális munkamagasság
6
A csukló helyzete A fizikai teljesítmény befolyásoló tényez őőőői és a szabványok
Testméretek
Erőkövetelmények
Testtartás és mozgások
EN 547-1, EN 547-1, EN 547-1Az emberi test méretei
EN 1005-4A géphez viszonyított, munka közbenitesttartások és mozgások értékelése
EN 1005-2A gépek és a géprészek kézi kiszolgálása
EN 1005-4
A géphez viszonyított, m
unka közbeni testtartások ésm
ozgások értékelése
EN 894-3 A kijelzők és a kezelőelemektervezésének ergonómiai követelményei
3. rész: Kezelőelemek
EN 1005-3A gépkezeléshez ajánlott erőhatárok
EN 1005-4:2005 + A1: Gépek biztonsága – Az ember fizikai teljesítménye 4. rész
A géphez viszonyított, munka közbeni testtartások és mozgások értékelése
• Populáció meghatározása
• Feladat elemzés
• Szükséges ergonómiai adatok meghatározása
• CAAA
• Kockázatértékelés
• Operátorokkal
• Kockázatértékelés
7
A helyes testhelyzet tervezésének alapelvei
• Tervezzünk természetes testhelyzetekre
• Ösztönözzünk gyakori testhelyzet változtatásra
• Alkalmazzunk megfelel őőőő háttámaszt ül őőőő testhelyzetben
• Biztosítsuk az er őőőőkifejtéshez szükséges optimális testhelyzetet
• Kerüljük
� a fej és törzs el őőőőredőőőőlését,
� a felemelt fels őőőőkart igényl őőőő testhelyzeteket,
� a csavart és aszimmetrikus testhelyzeteket,
� a mozgástartomány széls őőőő helyzeteit tartósan igényl őőőő
testhelyzeteket,
� az érzékeny szövetek igénybevételét a test megtámasztására.