Iroda az interneten - TDK

BUDAPESTI CORVIUS EGYETEM TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Iroda az interneten

Hol vannak a web alapú alkalmazások határai?

Fülöp Szabolcs Zsolt 2007

BCE – TDK Fülöp Szabolcs Zsolt: Iroda az interneten 2007

Vezetői összefoglaló

A dolgozat során azt vizsgáltam, hogy a webes alkalmazások fiatal, és még kevéssé ismert

világa mennyire jelent konkurenciát a hagyományos szoftveripari szereplőkkel szemben.

A munka első lépéseként definiáltam a webes alkalmazások fogalmát és a vizsgálat

terjedelmét, ezután ismertetőt készítettem a vékony- és vastagkliens megoldásokról. Mivel a

vékonykliens-megoldások képzik a webes alkalmazások filozófiai hátterét és előnyeik jó

része is ebből származtatható.

Kitekintést végeztem a webes alkalmazások mai piacára, mely során azt tapasztaltam,

hogy az átlagos igényű felhasználók illetve kis – és középvállalati szektor számára a

speciális igényeken kívül csaknem minden problémájára megoldást tudnak nyújtani.

Végeztem egy pénzügyi elemzést a költségek egymáshoz való viszonyíthatósága érdekében,

mely során arra jutottam, hogy mind a közvetlen, mind a közvetett költségei alacsonyabbak

az új megoldásoknak és ezen kívül finanszírozási szempontból is előnyösebb konstrukciókat

nyújtanak.

Végeztem egy kérdőíves kutatást az egyéni felhasználók között, amelyből kiderült, hogy

azok a felhasználók tájékozottak legkevésbé az új lehetőségekről, akik a legtöbb hasznot

élvezhetnék az új megoldások használatával.

Ezen kívül megvizsgáltam egy non-profit egyesület és egy hazai középvállalat esetét.

Mindkét példa azt mutatta, hogy vannak olyan információtechnológiai problémák,

amelyeken ezek a szereplők költségmegtakarítást érhetnek el a hatékonyság növelésével

egyidőben.

1


Tartalomjegyzék

1. Gondolatébresztő .................................................................................................................3

2. Bevezetés .............................................................................................................................4

3. Mi az a webes alkalmazás?..................................................................................................6

3. 1. Technológia .................................................................................................................6

3. 2. Vastagkliens-architektúra: ...........................................................................................7

3. 3. Vékonykliens-architektúra: .........................................................................................8

3. 4. Jelenlegi legelterjedtebb modellek ..............................................................................8

4. A lekötés ..............................................................................................................................9

5. Webes technológia - mint vékonykliens-modell ...............................................................11

6. Webes technológiák alkalmazási területei:........................................................................12

7. Pénzügyi elemzés ..............................................................................................................15

8. Webes alkalmazások előnyei és hátrányai.........................................................................17

8. 1. Előnyök......................................................................................................................17

8. 1. 1. Pénzügyi nézőpont.................................................................................................17

8. 1. 2. Produktivitás és hatékonyságnövekedés: ..............................................................18

8. 1. 3. Biztonság - széles értelemben: ..............................................................................19

8. 2. Hátrányok ..................................................................................................................22

9. Gyakorlati kutatás..............................................................................................................24

9. 1. Egyéni felhasználók...................................................................................................25

9. 2. Kis- és középvállalati felhasználók ill. non-profit szektor ........................................26

10. Összefoglalás ...................................................................................................................30

11. Továbbmutató gondolatok...............................................................................................30

12. Mellékletek ......................................................................................................................34

12. 1. Kérdőív - Egyéni felhasználók ................................................................................34

12. 2. Kérdőív - Vállalati felhasználók..............................................................................36

2


1. Gondolatébresztő

I see little commercial potential for the Internet for at least 10 years. William (Bill) Gates, 1994.

Procter & Gamble Global Business Services (GBS) has enrolled as a charter enterprise customer of Google Apps, a successful consumer product suite now available to enterprises. P&G will work closely with Google in shaping enterprise characteristics and requirements for these popular tools.

Laurie Heltsley, Director, Procter & Gamble Global Business Services with 135,000 employees

The Swedish Police are interested in Google Apps Premier Edition because we want to see how this

new innovation and distribution model can increase organizational productivity and decrease costs. National police service in Sweden with 22,000 employees

2005-2006-ban bekövetkezett az, amire kevesen kötöttek volna fogadást 10 vagy akár 5 évvel

ezelőtt. A Microsoft, mit a hagyományos szoftveripar emblematikus figurája kénytelen

felvenni a kesztyűt egy teljesen új versenytárrs ellen. A webes világ vállalatai, élükön a

Google-lel, nem hirtelen, de meglepték a szoftveróriást. Bill Gates, a Microsoft volt első

embere bejelenti, hogy belépnek a webes alkalmazások piacára. [Fried, 2005]

Ez a bejelentés felületesen nézve még nem tűnik akkora mérföldkőnek. Ha azonban arra

gondolunk, hogy a Microsoft jóval több mint egy évtizede működő és eredményes stratégiát

kénytelen megváltoztatni, mindjárt másképp fest a kép. Valamint azt se felejtsük el, hogy nem

azért lép be egy új piacra, mert terjeszkedni kíván, hanem azért, mert komoly fenyegetésnek

érzi a webes alkalmazásokat. Lépéskényszerben van.

3


2. Bevezetés

Bár a színfalak mögött elindultak a stratégiák kidolgozásai, illetve megtörténtek a

bejelentések, ma - 2007 tavaszán - annak a felhasználónak, aki a megoldások gyakorlati

használatáról kézzel fogható tapasztalatot akar kapni, vagy szeretne látni egy ilyen működő

rendszert Magyarországon, még nincs egyszerű dolga. Ez a dolgozat annak próbál utánajárni,

hogy milyen változások indultak el az utóbbi időben, hol tartunk ma ebben a folyamatban, és

vajon mit hoz a közeli jövő. Megvizsgálom, hogy milyen technológiai filozófia áll az új

alkalmazások mögött, miben mások az új üzleti modellek a régiekhez képest, illetve melyek

azok a felhasználói csoportok, amelyek érintettek a változásban.

Tételmondatom:

A jelenlegi általános gyakorlattal ellentétben hatékonyabban - vagyis olcsóbban,

gyorsabban, egyszerűbben - lehetne bizonyos felhasználói körnek, bizonyos dolgokat

weben végezni.

Milyen felhasználói körnek?

A dolgozat vizsgálatának alanyai az otthoni egyéni felhasználók, a non-profit szektor,

valamint a kis és közepes vállalkozások. Előzetes ismereteim szerint ezek azok a fogyasztók,

akik leginkább célcsoportjai lehetnek ennek a kezdődő folyamatnak. Bár az interneten

fellelhető számos eset, amelyekben nagyvállalatok is alkalmazzák az a megoldásokat, illetve

számos pilot-projectről hallani [Google (c)], ez a szektor egy teljesen más kutatást igényelne.

Mit hatékonyabb a weben végezni?

Azok a tevékenységek, amelyeket vizsgáltam, bizonyos szempontból nagyon sokrétűek,

azonban az közös bennük, hogy széles tömegek számára jelentenek megoldást, vagyis

valamilyen szintén "általános" irodai, kommunikációs és akár szórakozási tevékenységeknek

foghatók fel. Ha webes divatkifejezéssel szeretnénk összefoglalni, akkor amiről beszélek, az

az "Office 2.0" (hasonlóan a Web2.0 kifejezéshez).

Ezek közül a legáltalánosabban használt eszköz az e-mail, de a kutatás tárgyát képezik az

4


azonnali üzenetküldés, az egyszerű szövegszerkesztés és táblázatkezelés, prezentációkészítés,

a széles értelemben vett tudásmanagement, a projectmanagement és ezen továbbmenve

érintőlegesen a CRM rendszerek és egyes specializáltabb szakmai programok is.

Miért hatékonyabb ez a módszer?

A módszer hatékonysága a felhasznált eszközök jellemzőiben, valamint a megváltozott

munkamódszerben keresendő. A webes alkalmazásokat olcsóbb számítógép- és

szerverparkkal, illetve állandó nagysebességű internetkapcsolattal érjük el. Emellett ezek

programok jellemzően jelentősen olcsóbbak hagyományos társaiknál és nem igényelnek

különösebb karbantartást sem.

Munkamódszer szempontjából a "kevesebb több" elvet követik, különösen szem előtt tartva az

egyszerű és intuitív használhatóságot. Emellett a csoportmunka és az együttműködés kiemelt

területe ezeknek a megoldásoknak, ami a hagyományos szoftverekre nem igazán mondható el.

A fent vázolt webes megoldások felsőbbrendűségét azonban komoly utánajárás és elemzés

nélkül elhamarkodott lenne kijelenteni, ugyanis a jelenlegi fogyasztói gyakorlat többségében a

hagyományos megoldásokat részesíti előnyben, az új technológiák elterjedtsége meglehetősen

alacsony. Ebben előzetes feltételezésem szerint a biztonsági és kockázti tényezőknek jelentős

szerepük van, jelenleg a bizalom az új éra temékei felé igencsak kérdéses. Másrészről a

megoldások olyannyira a technológia élvonalát jelentik és olyannyira frissek, hogy a régi

megszokásokat és berögződéseket még nem sikerült megváltoztatni.

Ezzel vissza is kanyarodtunk az első kitételhez, vagyis ahhoz, hogy kik azok akik ezeknek a

megoldásoknak az elsődleges célcsoportjai lehetnek? Az előfeltevésem szerint az egyéni

felhasználók, a non-profit szektor, valamint a kis és közepes vállalkozások, mert ők a

legköltségérzékenyebbek, illetve ezzel összefüggésben a legnyitottabbak az újdonságokra és a

hatékonyabb megoldásokra. További érv, hogy munkamódszereik és jellemzőik (kis létszám,

nem túl specializált munkavégzés) miatt a lekötöttségük sokkal kisebb a nagyvállalatokhoz

viszonyítva és ebből fakadóan az átállási költségeik is jelentősen alacsonyabbak. Ők képezik

tehát a kutatás elsődleges fókuszát.

5


3. Mi az a webes alkalmazás?

A webes alkalmazások olyan számítógépes programok, amelyeket internetböngészőn keresztül

kell használni és az adatforgalom hálózatokon - mint az internet és az intranet - keresztül

történik. Ezek az alkalmazások a vékonykliens-architektúra technológiai modelljére épülnek,

amelyek kliensprogramként pusztán az internetöngészőt használják, vagyis semmilyen előre

telepített asztali programot nem igényelnek. [Wikipedia, (a) ]

3. 1. Technológia

A vékony kliens technológia nem újkeletű, azonban az ilyen szintű felhasználásra, amelyet az

elmúlt években látunk, ezelőtt nem volt példa. A módszer lényege, hogy egy feladat

elvégzésében egy szerver és egy kliensprogram is részt vesz, a kettő közötti kommunikációért

pedig valamilyen hálózati kapcsolat a felelős. A modellben a szerver - a központi egység -

végzi a számítási feladatokat, míg a kliens az adatok megjelenítéséért és az adatok beviteléért

felelős.

Ezzel szemben a "hagyományos" vastagkliens modellben a felhasználó számítógépe végzi el

mind a számítási feladatokat, mind a megjelenítést és az adatbevitelt, valamint a végső adatok

tárolásását is. [Wikipedia, (b)] A két modellnek számos előnye és hátránya van. Ezeket egy

egyszerű táblázatban foglaltam össze:

a technológia jellemzői vékonykliens-modell vastagkliens-modell

jellemzően résztvevő eszközök szerver, hálózat kliensek

csak kliensek hálózata vagy szerver-hálózat-kliensek

számítási feladatok szerver kliens

adattárolás szerver kliens

kliens értéke alacsony magas

szerver értéke magas közepes

adminisztrációs költségek alacsony magas

adatbiztonság magas alacsony

energiafelhasználás alacsonyabb magasabb

össz hálózati terheltség jelentősen alacsonyabb magasabb

bővíthetőség / cserélhetőség egyszerű nehéz

multimédiás felhasználás nehézkes egyszerű, szokványos

6


Az elméleti összehasonlítás mellett a könnyebb érthetőség miatt érdemes megnézni a két

lehetséges számítógéppark modellt vizuálisan is. A technikai részleteket pontosan nem

sorolom fel, csupán egy összefoglaló, betekintő képet szeretnék adni az elterjedt

megoldásokról.

3. 2. Vastagkliens-architektúra:

A megoldás jellemzői:

A szerver főként az olyan általános feladatokat látja el, mint az e-mail szerver, adatmentés,

internet proxy, tűzfal, esetleg webszerver és csoportmunkát segítő alkalmazások. Ezen kívül a

speciális szakmaspecifikus programok esetén kap szerepet pl. közös adatbázisként. A kliensek

önálló munkát végeznek, mindegyik erős processzorral, saját tárhellyel, sok memóriával van

felszerelve. Mivel minden egyes munkaállomás "külön életet él", a szoftverek karbantartása,

illetve a meghibásodások kezelése komoly költségekkel jár, ami általában emberi

munkaidőként jelenik meg. Egy egy verziófrissítés vagy programcsomagváltás különösen

nagy munkát igényel.

A felhasználók közötti kommunikáció és együttműködés jellemzően megosztott mappákon és

e-mailen keresztül zajlik. Ennek hátrányai mindenki számára ismertek, a dolgozatnak nem

ezek bemutatása a célja.

7


3. 3. Vékonykliens-architektúra:


A szerveren fut minden alkalmazás, minden számítási kapacitás itt összpontosul. A kliensek

csak megjelenítő és adatbevivő szerepet játszanak. A programokat jellemzően távoli asztali

kapcsolattal vagy böngészőn keresztül érik el. Ezzel a módszerrel jelentősen csökkenthetők a

hardverköltségek és az adminisztrációs költségek is. A klinesek cseréje pl. percek alatt

megtörténhet, amellett, hogy jóval kevesebb alkalommal van ilyenre szükség. Egy programot

elég egyszer telepíteni a szerverre, máris mindenki eléri azt, ezen kívül az adattárolás is jobban

menedzselhető és biztonságosabb is.

Munkamódszer tekintetében a vastag kliens megoldás több hátránya kiküszöbölhető (pl. a

szétszórt adatok problémája), de a kommunikáció és az együttműködés tekintetében

önmagában nem jelent megoldást.

3. 4. Jelenlegi legelterjedtebb modellek

A hagyományos szoftveripar jórészt a vastagkliens-módszert részesíti előnyben, ezért a

jelenleg ezek a legelterjedtebb megoldások. A Microsoft különböző programcsomagjai, a

Windows és az Office gyakorlatilag az utóbbi évekig egyeduralkodó volt a piacon. A

csoportmunka elősegítése érdekében - amely az elmúlt 5 évben egyre nagyobb szerepet kap -

8


különböző szerverekre telepíthető programcsomagok állnak rendelkezésre, amelyek azt a

helyzetet idézik elő, hogy már egy közepesnek mondható 50-200 számítógépből álló hálózat

esetén is erős szerverekre van szükség, amellett hogy a vastagkliens-megoldás miatt a kliensek

is nagyteljesítményű asztali számítógépek. Ez rendkívüli módon megnöveli mind a hardver,

mind a szoftverköltségeket.

4. A lekötés

Mielőtt továbbhaladnék a webes alkalmazások konkrét leírására, fontosnak tartom felhívni a

figyelmet egy komoly információtechnológiai problémára, amely napjainkban jellemzi az

iparágat. A jelenlegi kvázi-monopolisztikus helyzet egyik okozója ez a stratégia, ami a maga

nemében persze racionális és kifizetődő.

A lekötés (lock-in) az a szituáció, amikor a vevő függővé válik egy adott szállító termékeitől

vagy szolgáltatásaitól, és egy másik szállítóra való áttérése csak komoly költségáldozatok

útján lehetséges. Ez a jelenség különösen ismert a szoftveriparban, a hagyományos gyártók

egyik kiemelt taktikai fegyvere. [Wikipedia (e)] A helyzet nem csak a pénzben megjelenő

költségek miatt keletkezhet, hanem bizonyos fájlformátumok, adatformátumok, felhasználói

szokások miatt is. Sőt ez utóbbiak gyakran nagyobb nehézséget okoznak, mint az egyszerű

pénzügyi korlátok, ugyanis egyszerű pénzbefektetéssel nem orvosolhatók.

A lekötés első lépéseként a gyártók meggyőzik a vevőket, hogy az ő terméküket vagy

szolgáltatásukat válasszák. Amennyiben ez megtörtént, lehetőséget biztosítanak a vevő

számára, hogy kipróbálja, megismerje a terméket. Ezt követi a "sáncolás" szakasza: úgy

alakítják ki termékiket és azok árát, hogy megnyerjék fogyasztóikat a technológiába való

befektetésre. Ha ez sikerül, idővel egyre jobban elkötelezik magukat mellettük.

A lekötés jelensége a következő esetekben érhető tetten:

• szerződéses kötelezettség:

határozott időtartamra szóló szerződések esetén a szerződéstől való elállás kompenzációs

kötelezettségekkel jár.

• tartós beszerzések:

9


miután a fogyasztó valamilyen nagy volumenű beruházás mellett döntött, a jövőben a

pótlásokat csak azonos vagy kompatibilis termékek gyártóitól tudja beszerezni.

• márkaspecifikus ismeretek:

amennyiben valaki megtanult használni egy programot, jelentős hatékonyságromlást

tapasztal, amikor ugyanazt a feladatot egy másik, számára ismeretlen programban kell

elvégeznie, ezért nem szívesen tér át másik programra.

• információs és adatbázisok:

a fájlformátumok már említett problematikája. Az adatbázisok esetén különösen

kellemetlen, ha fontos, nagy mennyiségű információ "ragad benne" a korábbi

rendszerünkben.

• szakosított szállítók:

minél specializáltabb a termék, annál nehezebb új szállítót találni hozzá a régi helyett

• keresési költségek:

a váltáshoz elengedhetetlen az információgyűjtés, az alternatívák összehasonlítása, mely

jelentős időt vesz igénybe.

• hűségprogramok:

az összegyűjtött pontok, kuponok, engedmények biztosítják, hogy a vásárló a következő

alkalommal is az előző szállítóját válassza.

[Kiss, 2006]

Ahogy a lekötés különböző formáinál látjuk, a módszer célja, hogy a versenyző piacokat

monopolisztkus piaccá alakítsák, legalább egy időre. Ez nagyban megnehezíti a vásárlók

dolgát, és megdrágítja a felhasználást. Ahogyan azt az elkövetkezőkben látni fogjuk, a webes

megoldások pontosan ezeknek a korlátoknak a lebontását teszik lehetővé, és rohamos

terjedésüknek ez az egyik kulcsa.

10


5. Webes technológia - mint vékonykliens-modell

A webes alkalmazások a vékonykliens megoldások egy speciális típusa. Lényege, hogy a

programok futtatását és elérését az interneten keresztül teszi lehetővé a szolgáltató. A

fogyasztónak - legyen szó akár magánszemélyről, akár vállalatról - semmilyen előre telepített

programot, szervert, speciális berendezést nem kell felhasználnia, csupán egy

internetböngészővel és egy nagysebességű internetkapcsolattal kell rendelkeznie ahhoz, hogy

elérje a szolgáltatást. A 21. század első évtizedére ez már nem jelent problémát a fejlett világ

egyik részén sem.


A szerver gyakorlatilag csak az internetelérést teremti meg, esetleg webszerverként

funkcionál. A kliensek gyakorlatilag hardverfüggetlenek, akár egy mobiltelefonról is

működőképes a technológia, így bárhonnan elérhető. A modell további jellemzőivel később

később nagyobb terjedelemben is foglalkozni fogok.

A webes alkalmazások azonban nem csak technológiailag jelentenek újdonságot, az eddigi

üzleti modellt is felforgatják. Egy hagyományos terméket - amelyet meg kell venni és utána

birtokolni lehet - szolgáltatássá alakítanak át, amelyet a felhasználó saját igénye szerint

bővíthet vagy szűkíthet, különösebb beruházás vagy átszervezés nélkül. Ennek az IT-költségek

megtérülésére (ROI), illetve a beruházáshoz szükséges tőkére komoly hatása van. Később egy

pénzügyi számítás keretében erre is vissza fogok térni.

11


6. Webes technológiák alkalmazási területei:

Mielőtt továbbmennék az új modell elemzésével, körbetekintek a mai webes alkalmazások

piacán, mintegy betekintést adva, hogy melyek azok a területek, ahol sikeresen alkalmazzák a

módszert. Ez a piac nem olyan stabil, mint a hagyományos szoftveripar, egyik napról a

másokra jelennek meg új szereplők, akik rövid idő alatt nagy részesedést szerezhetnek.

• E-mail

A legelterjedtebb webes platform, gyakorlatilag a web megjelenése után nem sokkal már

elérhetőek voltak e-mail kliensek az interneten. Ezen a területen adoptálták leghamarabb a

módszert és ez mondható a legfejlettebb területnek is. Már számos szolgáltatónál elérhető,

hogy saját domain-név alatt is üzemeltetnek e-mail alkalmazásokat, ezzel megnyílt az út a

vállalati felhasználók előtt.

A jelenlegi piacvezető a Yahoo, azonban ő inkább az egyéni felhasználói szegmensre

fókuszál. A Google 2007 elejétől [Google (b)] már kimondottan vállalati felhasználóknak

is nyújt szerződésesen nagy rendelkezésre állású megoldásokat, ő a legfelkapottabb

jelenleg a piacon.[Business Week, 2007]

Néhány ár ízelítőül: Google Apps 50$/user/year, Yahoo 35$/user/year, Zoho

36$/user/year

• Office-alkalmazások: szövegszerkesztő, táblázatkezelő és prezentációszerkesztő

Ebben a szegmensben a 2006-os évtől erősödött fel a verseny. Mára már megértek ezek az

alkalmazások is a használatra. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a Google Apps

nevű programcsomag (email, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, naptár, stb.) egyre

növekvő ütemben terjed az amerikai kis- és középvállalatok körében, de nagyvállalati

felhasználásra és pilot-projectekre is van példa. [Bogatin, 2007] A leginkább kiforrott

"office helyettesítő" megoldásokat azonban jelenleg a Zoho (Writer és Sheet), valamint a

ThinkFree szállítja.

Néhány ár ízelítőül: Google Apps-ban integrált, Zoho ingyenes, ThinkFree 49$/user/year

• naptár

Naptáralkalmazások az e-mailhez hasonlóan már egy jó ideje léteznek, azonban a vállalati

felhasználókat is kielégítő megoldások csak szintén a 2006-os évben jelentek meg. A már

megszokott Yahoo, Google, Zoho trió a legelterjedtebb, előbbi az egyéni felhasználók,

12


utóbbi kettő a vállalati felhasználók körében.

Néhány ár ízelítőül: Google Apps-ban integrált, Zoho-ban ingyenes

• Chat - azonnali üzenetküldés

A kommunikáció az egyik olyan sarkalatos pont a webes alkalmazások szállítóinak

stratégiájában, ami könnyen tetten érhető. A csoportmunka elősegítése egyre

elfogadottabb egyre fontosabb cél. A Google és a Zoho különböző alkalmazásai is

tartalmaznak integrált megoldásokat.

Néhány ár ízelítőül: Google Apps-ban integrált, Zoho-ban integrált

• Széles értelemben vett tudásmenedzsment

Ez egy elég tág kategória, mivel a különböző szakértők különbözőképpen csoportosítják

azokat a programokat, amelyekkel magánszemélyek saját használatra vagy vállalatok

csoportos munkavégzésre könnyen és gyorsan weblapokat hozhatnak létre, amelyeket

közösen szerkeszthetnek.

Ilyenek az eléggé elterjedt wiki programok, egyszerű honlapszerkesztők és egyéb

szervező-funkciókat ellátó szerkeszthető-tartalom megoldások. A Google és a Zoho ebből

a körből sem hiányozhat.

Néhány ár ízelítőül: Zoho ingyenes, Google Apps-ban integrált

• Projektmenedzsment

Ide a kifejezetten projektek nyilvántartására, feladatok szervezésére, meetingek

összehozására és beszámolásra szolgáló, rendkívül intuitív és letisztult programok

sorolhatók. Ebben a szegmensben még a többihez viszonyítva is nagy a hozzáadott értéke

a webes modellnek. Nincs szükség szinkronizációra az egyes számítógépek között és a

hagyományosan Excelben végzett munkához viszonyítva nagyságrendi előrelépést

jelentenek. Ezek az alkalmazások az USA-ban rendkívül népszerűek, főként a kis és

közepes vállalatok körében. A legnagyobb szereplők itt a 37signals és a Zoho Projects.

Néhány ár ízelítőül: Zoho 144$/year/10project - 960/year/unlimited, Basecamp

288/year/15 project - 1200$/year/100 project

Itt elérkeztünk egy olyan ponthoz, ami már túlmutat az "általános"-nak nevezhető

felhasználási területeken és fél lábbal már átlóg a szakmai speciális programok területére. A

13


szakértők véleménye szerint mi sem bizonyítja jobban a webes alkalmazások szolgáltatóinak

térnyerését, minthogy ilyen szegmensekben is meg tudták bolygatni a szakmai közéletet.

• CRM és marketingrendszerek

A vevők nyilvántartására, menedzselésére, elemzésére és az ezzel összefüggő

feladatok ellátására szolgáló rendszerek. Ezek főként azokat a kis és középvállalatokat

célozzák meg, amelyek vagy e-mailben vagy Excelben (mindkettő alkalmatlan

komolyabb CRM munkára) vagy esetleg sehogy nem kezelték eddig ezt a területet.

Ismert szereplők a 37signals Highrise, Zoho CRM, de a kategória királya a Saleforce,

amelyet a neves Wired magazin 2007 márciusában a 7. leginnovatívabb vállalatnak

rangsorolt. [Wired, 2007] Ezek az alkalmazások még az Oracle-nak és az SAP-nak is

komoly fejtörést okoznak, akik minössze pár évvel ezelőtt döntöttek a KKV szektorba

való belépésről.

Néhány ár ízelítőül: 37signals Highrise 288$/year/6 user - 1200$/year/40user, Zoho

864$/year/6 user - 5760$/year/40 user

• Adatbáziskezelés és adatbányászat

A célcsoport szintén a kis- és közepes vállalatok és a non-profit szektor. A

legismertebb szállítók a Zoho, a Dabble DB és a LucidEra. A szaksajtóban

egyértelműen pozitív visszhangot keltettek ezek az alkalmazások is, illetve

felhasználóim száma folyamatosan növekszik. Ezek az alkalmazások már elég

speciálisak, a LucidEra pl. komplett Business Intelligence megoldást nyújt, nem kevés

borsot törve az SAP és az Oracle orra alá. [Kemsley, 2007]

Néhány ár ízelítőül: Zoho ingyenes, Dabble DB 300$/5 user/year - 600$/15 user/year,

LucidEra 36000$/year/100 user

Ha végigtekintünk ezen a listán, könnyedén beláthatjuk, hogy kisvállalkozásunk szoftvereit

akár egyik hétről a másikra a kukába tehetjük és irodánkat felköltöztethetjük az internetre. Ha

mi is akarjuk.

14


7. Pénzügyi elemzés

Mint minden elemzésnél, itt is fontos, hogy tisztában legyünk a pénzügyi előnyökkel és

hátrányokkal. Az informatikai költségek számbavétele mindig kényes téma, mert számtalan

olyan költségtényezővel kell számolnunk, amelyek vagy nehezen becsülhetők, vagy pénzügyi

kiadásként meg sem jelennek. Azonban ha ezeket nem vesszük számításba, komoly hibát

követünk el.

A költségszámítás mellett kvalitatív tényezőket is figyelembe vettem. Nehezen

számszerűsíthető költségek a tanácsadói díjak, karbantartási költségek, kieső munkaidő, a

rendszer fenntartásához szükséges emberórák száma és a különböző kockázati faktorok.

Két fiktív esetet vázoltam fel, mindkettőt két szenárióban (10 ill. 120 munkaállomás), az

elsőben egy egyszerű Microsoft alapú komplett irodai szoftvercsomaggal számoltam szakmai

programok nélkül (mivel ezek szakmaspecifikusak és lehet, hogy a kis- és középvállalati

szektorban sokszor nem is alkalmazzák őket). A másik esetben kizárólag webes megoldásokat

vettem számításba, azonban nem csak az Office-ban megtalálható funkciókat fedtem le,

hanem projektmenedzsment, CRM és adatbáziskezelő megoldást is. A CRM és az

adatbáziskezelőnél nem felhasználónkénti licencelés volt, így a fiktív vállalat méretéhez

viszonyított csomagot alkalmaztam a modellben.

1. eset: 10 munkaállomás, Office + Exchange

2. eset: 120 munkaállomás, Office + Exchange

3. eset: 10 munkaállomás, 10 licences Google Apps Premium, Zoho Project (max 10

projektes verzió), 37signals Highrise (6 felhasználós licenc) és Dabble DB (5

felhasználós licenc)

4. eset: 120 munkaállomás, 120 licences Google Apps Premium, Zoho Project (korlátlan

projektes verzió), 37signals Highrise (40 felhasználós licenc) és Dabble DB (15

felhasználós licenc)

Minden esetben diszkontált jelenértékkel számoltam, ahol a diszkontfaktor 5% volt. Az

eredmény a következő táblázatban látható:

15


A kalkuláció csak a jól számszerűsíthető költségeket tartalmazza a fent említett, nehezen

becsülhető költségeket nem. A webes alkalmazások alkalmazása esetén ugyanakkor már

kitértem rá, hogy a járulékos költségek és az adminisztrációs költségek is alacsonyabbak mint

a hagyományos alkalmazások esetén, ezért ezek valószínűsíthetően nem befolyásolnák

ellenkező irányba az eredményt. Hangsúlyoznom kell ugyanakkor, hogy a kalkuláció célja

nem a pontos költségek kiszámítása, hanem összehasonlítást kíván nyújtani a költségek

arányaira vonatkozóan.

Amennyiben a vállalat számára megfelelőek ezen szoftverek funkciói, de csak ebben az

esetben, akkor a webes alkalmazásokra való áttérés egy ötéves ciklussal számolva amellett,

hogy jelentős költségmegtakarítást is eredményez, még szélesebb funkcionalitást és

hatákonyabb munkavégzést is magával hozhat.

16


8. Webes alkalmazások előnyei és hátrányai

Miután felhasználói és fogyasztói szemszögből áttekintettük, hogy milyen technológiai és

üzleti modell áll a webes alkalmazások hátterében, illetve van egy összbenyomásunk a piacról,

valamint a költségekről, következzen itt egy átfogó elemzés az új megoldások előnyeiről és

hátrányairól. A következőkben megvizsgálom, hogy melyek azok az aspektusok, amelyekben

az új modell változást hoz és ezeknek milyen hatásuk vannak a vásárlókra.

8. 1. Előnyök

8. 1. 1. Pénzügyi nézőpont

Mivel az üzleti világban általában a pénzügyi nézőpont érdekli leginkább a felsővezetőket,

ezért ezzel kezdem.

• Hardverköltségek alacsonyabbak

Ahogy azt a technológiai modell leírásakor bemutattam, a hardvereken jelentős

erőforrások és pénz spórolhatók meg. A minimális szerverkapacitás és a legegyszerűbb

számítógépek felhasználásával a hardverköltségek a töredékükre csökkenthetők. Nem

beszélve arról, hogy az alacsonyabb hardverköltségek magukkal hozzák az

alacsonyabb áramköltségeket is, ami napjainkban egyre magasabb részét teszi ki az IT-

költségeknek.

• Szoftverköltségek alacsonyabbak

A piaci körképben láttuk, hogy egy felhasználóra vetítve a szoftverkötségek

alacsonyabbak. A másik fontos dolog, hogy míg egyes hagyományos szoftvereket nem

is érdemes bizonyos vállalatméret felett bevezetni a magas költségek miatt, a webes

modellekben ez legtöbbször a választékos csomagok miatt nem jelent problémát.

• Szolgáltatásként megjelenő költségek

Ahogy a hozzávetőleges pénzügyi modellben láttuk, amellett, hogy a szoftverköltségek

alacsonyabbak a hagyományos társaikénál, havidíjas szolgáltatásként jelenik meg, ami

a diszkontált költségeket tovább csökkenti. Ezen kívül nem kötnek le nagy tőkét a

beszerzés pillanatában, ami a kis- és közepes vállalatok szegmensében különösen

17


fontos tényező. Továbbá az informatikai költségek jobban tervezhetővé, jobban

követhetővé válnak, ami a gazdasági felsővezetés számára komoly előnyökkel jár.

• Az adminisztrációs és fenntartási költségek alacsonyabbak

A technológiai sajátosságokból fakadóan jóval kevesebb emberi erőforrást emészt fel a

hardver- és szoftverpark menedzselése. Nincs verziókövetés, nincs frissítés, nincs

telepítés. A hardverhibák esetén a szoftverek érintetlenek maradnak.

• Összességében kisebb TCO

A mai IT-elemzések egyik kedvelt mutatója a Total Cost of Ownership. Ez azt jelenti,

hogy egy informatikai rendszer minden költségét beleszámolják az elemzésbe, nem

csak a puszta termékköltségeket. Az általam vizsgált vállalati esetből ki fog derülni,

hogy ez a webes alkalmazások esetén valóban alacsonyabb az eddigi megoldásokkal

szemben.

8. 1. 2. Produktivitás és hatékonyságnövekedés:

• Bárhonnan elérhető

Mivel a technológia sajátosságaiból fakadóan a kliens kizárólag egy internetböngészőt

kíván meg, ezért a dolgozók nincsenek helyhez kötve, szinte bárhonnan elérhetik a

programokat. Az utóbbi években egyre inkább teret nyer a távmunka és az otthoni

munkavégzés, ezeket a munkamódszereket kifejezetten elősegíti. A felhasználók

elérhetik saját alkalmazásaikat útközben, a repülőtéren, otthonról és a legtöbb esetben

akár mobil eszközökről (mobiltelefon, kézi számítógép) is.

• Csoportmunka

Már többször hangsúlyoztam, hogy az elmúlt évek egyik nagy slágere a csoportmunka.

A legtöbb webes alkalmazás kifejezetten a csoportmunka elősegítését szem előtt tartva

lett kifejlesztve, a technológia szintén segíti ennek megvalósulását. Ez nagy előnyt

jelent a hagyományos módszerekkel (e-mail és megosztott mappák) szemben. A közös

projekten dolgozó munkatársak azonos forrásból dolgozhatnak, közösen szerkeszthetik

a munkafájlokat, a változtatások követése jelentősen egyszerűbb és hatékonyabb. Az

azonnnali üzenetküldőkkel kombinálva pedig azonnali, egyidejű munka is megoldható

18


egymástól távol lévő munkatársak esetén is. (pl. Google Spreadsheetsbe integrált chat)

A webes alkalmazások mottója : "Oszd meg, ne csatold!"

• Egyszerű, letisztult felület

A webes alkalmazások nem a tengernyi funkciójukkal versenyeznek, hanem

használatuk egyszerűségével, átláthatóságával, vagyis a letisztult, intuitív

munkafelülettel. A munkafelület-ergonómia szintén felkapott téma az utóbbi években

(vö. Ms Office 2007), de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a webes alkalmazások

jóval a hagyományos alkalmazások előtt járnak e téren. Az átállási költségek

figyelembevételekor fontos szempont, hogy az új alkalmazások használatát a dolgozók

könnyen és gyorsan megtanulhassák, így a webes alkalmazásoknak ez gyakorlatilag

egy kötelező eleme.

Az interjúk igazolták azt a feltevésemet, hogy a dolgozók és az egyéni felhasználók jó

része a funkciók kb. 5-20%-át használja ki és a hagyományos szoftverek bonyolultsága

kifejezetten hátráltatja a munkát. Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy

bizonyos felhasználói körnek (nem mindenkinek!) kimondottan hasznos a kevesebb

funkció.

• Együttműködés egymással

A webes szolgáltatók általában nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a termékeik a

lehető legkönnyebben kommunikáljanak más gyártók termékeivel. Ez egyrészt fontos

ahhoz, hogy a vásárlók kiléphessenek a lekötési ciklusukból, illetve fontos azért is,

mert a többségük nem komplett szolgáltatást nyújt, hanem egy egy részterületre

fókuszál. Ez nagy előny a felhasználóknak, mert összekapcsolhatják az egyes

rendszereiket, és elkerülhetik az újabb lekötést. [példa: Gonsalves, 2007]

8. 1. 3. Biztonság - széles értelemben:

• Adatbiztonság

Az informatikai rendszerek egyik sarkalatos pontja az adatbiztonság, ami különösen

nagy szerepet kap a vállalati felhasználók esetén. A jelenleg legelterjedtebb módszerek

a rendszeres adatmentés (szalagra vagy lemezre), illetve a különböző tükrözési és

RAID-megoldások. Ezek azonban komoly szakértelmet és karbantartást igényelnek,

19


nem beszélve a hardverköltségekről. A webes alkalmazások szolgáltatói általában

jelentősen felkészültebbek ezen a téren, mint az egyéni felhasználók ill. a kis és

közepes vállalkozások, így számukra mindenképpen nagyobb adatbiztonságot jelent ez

a modell.

• Rendelkezésreállás

Hasonlóan az előzőhöz, szintén az IT-rendszerek egyik legsarkalatosabb pontja -

különösen vállalati környezetben - azonban főleg egy kicsi vagy közepes

számítógépparkkal és informatikai osztállyal rendelkező vállalatnál okozhat komoly

fennakadásokat. Egy-egy számítógépes hiba esetén súlyosabb esetben akár órákra vagy

napokra elhúzódhat a hibaelhárítás a felkészültség és a megfelelő eszközök hiánya

miatt. Webes alkalmazások használatakor mindössze az internet-kapcsolat minőségére

kell figyelmet fordítani, ugyanis az alkalmazások szolgáltatóinak jó része

megdöbbentően jó rendelkezésre állást biztosít, illetve fizetős szolgáltatások

jellemzően 99,9%-os rendelkezésre állást ajánlanak. [Google, (d)]

• Emberi tényezők, adatlopás

Amennyiben egy rövid időre félre tesszük adataink kiadásának a félelmét - amiről majd

a hátrányoknál fogok szót ejteni -, be kell látnunk, hogy a webes megoldások

biztonságosabbak a hagyományos társaiknál. Mára már köztudott tény, hogy az

adatlopások döntő többségét vállalat belső dolgozói követik el, a külső betörések

száma nagyságrendekkel alacsonyabb ennél. Mindkét veszélyforrás esetén kisebb

kockázattal kell szembenéznünk webes technológia használatakor. Minden szolgáltató

naplózza a történéseket, amelyek legtöbbször könnyen elérhetőek, a külső

behatolásokkal szemben pedig egy specialista cég szolgáltatása sokkal nagyobb

biztonságot nyújt, mint egy vállalati e-mail vagy webszerver.

• Adminisztrációs terhek

Ahogy a pénzügyi aspektusnál már említettem, a webes megoldások sokkal kevesebb

adminisztrációs terhet jelentenek az IT-szakemberek számára, nem kell foglalkozni az

egyes alkalmazások verziószámaival, lincenceivel, frissítéseivel. A felhasználó és a

vállalat minden áldott nap a legutolsó verziót használhatja, a verziókövetés

szükségtelenné válik. Szintén adminisztrációs előnyt jelent a vírusveszélyek drasztikus

20


csökkenése, melyek kifejezetten a hagyományos IT-rendszereken terjednek, vagyis

asztali e-mail klienseken, dokumentumokban és asztali chat programokban.

Az egyszerűbb hardverstruktúra miatt mind a kliens mind a szerverhardverek

karbantartása, üzemeltetése, adminisztrációja jelentősen egyszerűsödik, az

internetkapcsolat fenntartása az elsődleges feladat. A vállalati informatikusok az IT-

rendszerek fenntartása helyett valódi feladatukra, az IT-rendszerek összehangolására és

fejlesztésére koncentrálhatnak.

• Lekötés - be és kilépési költségek

A hagyományos programok jellemzően három oldalról kapcsolhatók ehhez a témához:

• egyrészt jelentős egyszeri beruházást igényelnek szoftver oldalról (és gyakran

hardver oldalról is),

• másrészt használatuk során a legtöbbször a lekötés már korábban kifejtett

jelenségével találkozhatunk,

• harmadrészt a hagyományos szoftverek gyártói mindent megtesznek annak

érdekében, hogy saját formátumaikat, adatbázisaikat minél nehezebben

lehessen átültetni más alkamazásokba egy áttérés esetén.

A webes alkalmazásoknál ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy a programok

mindegyike ingyenesen, előre kipróbálható, és amennyiben nincsen megelégedve a

funkciókkal a vásárló, úgy továbbállhat egy másik szolgáltatóhoz. Az átállási

költségeket megpróbálják adatimportáló megoldásokkal csökkenteni, illetve nem jelenik

meg a nagy beruházási igény a többnyire havidíjas rendszer miatt. Mindez persze nem

erkölcsi jóindulatból teszik: a versenybe való belépésük a hagyományos modellt követve

valószínűleg nem lenne sikeres, de a vásárló és a felhasználó szempontjából ez lehetőség

hozzáadott értéket képvisel.

A sikeres webes alkalmazások jelenleg nem élnek a lekötés legtöbb módszerével, az

adataink könnyen és gyorsan exportálhatók, visszanyerhetők és továbbvihetők.

(Azonban kérdéses, hogy ez a megoldás hosszú távon is így marad-e.)

21


8. 2. Hátrányok

Az előzőekben sorra vettük a webes alkalmazások használata esetén jelentkező előnyöket,

azonban nem szabad azt hinnünk, hogy ennek a megoldásnak csak pozitív oldalai vannak, a

reális kép kialakításához a hátrányokat is számba kell venni. Itt újra hangsúlyoznom kell, hogy

az összehasonlítást első sorban az egyéni felhasználók, a non-profit szektor és a kis- és

középvállalkozások szempontjából végeztem, a hátrányok a nagyvállalatoknál ettől jóval

eltérőbb képet mutathatnak.

• Adatbiztonság

A webes alkalmazások jellegükben a bizalmi termékekhez különösen hasonlítanak,

nehéz megszokni, hogy az adataink nincsenek fizikai valójukban előttük a

szerverszobában. A legtöbb vállalatvezetőt ez érthető módon kétségekkel tölti el,

adataink biztonságát egy tőlünk teljesen különálló szolgáltatóra bízzuk, és legtöbb

esetben a helyi biztonsági mentés nem egyszerű feladat (e-mail POP3 protokollon

keresztül és a rendszeres adatexportálás). Azonban azt látnunk kell, hogy a technológia

az ilyen megoldások felé tendál, talán néhány év múlva ez már nem tűnik olyan

szokatlannak, mint ma.

• Rendelkezésre állás

Rendelkezésre állás szempontjából két kritikus tényezőt kell megemlítenünk. Egyrészt

szintén csak bízhatunk abban, hogy az alkalmazás szolgáltatója megfelelően végzi a

dolgát, másrészt abban is csak reménykedni tudunk, hogy az internetszolgáltató is

biztosítja az általunk elvárt színvonalat. Ezekkel a tényezőkkel szintén az a legnagyobb

probléma, hogy a vállalaton kívül álló szereplők befolyásolják, nehezen

internalizálhatók.

• Az alkalmazás szolgáltatójának stabilitása

Mivel függőségi kapcsolat jön létre egy viszonylag új iparág viszonylag új

szereplőivel, ezért felmerülhet az a kérdés, hogy mi garantálja azt, hogy pl. egy újabb

dotcom válság keretein belül újdonsült partnereink nem fejezik be működésüket egyik

napról a másikra. Ez a jelenlegi piaci körülmények között a hagyományos gyártókkal

valószínűleg nem fordulhat elő, a Microsoft viszonylag stabilan tartja pozícióját :)

22


Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a bizalom hiánya az, ami a leginkább jellemezheti a fent

elhangzott hátrányokat. Ma még valószínűleg nincs meg a piac minden szereplőjében az a

fajta nyitottság, ami a webes alkalmazások tömeges elterjedéshez szükséges.

• Átállási költségek

Annak ellenére, hogy hangsúlyoztam, hogy a webes alkalmazások szolgáltatói

megpróbálják minél inkább csökkenteni az átállási költségeket, ha kisebb mértékben is,

de számolnunk kell ezekkel. Egy közepes vállalat teljes alkalmazásállományának

webre való áthelyezésekor olyan nehezen becsülhető költségek jelentkeznek, mint a

tanácsadói díjak, a munkatársak képzése, az átállásból adódó esetleges adatvesztés,

munkaerőkiesés, és a szervezeti ellenállás. Az internetkapcsolat minőségi javításához

szükség lehet beruházásra, amit szintén meg kell említenünk, bár 2007-ben ez már

valószínűleg nem okoz releváns problémát.

• Kevés funkció

Bár az eddigiekben előnyként aposztrofáltam az alkalmazások egyszerűsödését és a

felületek letisztultságát, mindenképpen figyelembe kell vennem, hogy bizonyos

felhasználói körnek az általában rendelkezésre álló funkciók nem kielégítőek.

Mindenképpen előzetes mérlegelést igényel, hogy az adott vállalkozás számára

megfelelőek-e a kínált feltételek. A nagyobb vállalatok igényeit (állításuk szerint)

többnyire ezek a rendszerek nem elégítik ki, specializáltabb munka esetén pedig sok

esetben szóba sem jöhetnek. Amennyiben mégis egy ilyen megoldás mellett dönt a

vállalat - lehet, hogy megszokott gyakorlatokat kell helyettesítenie vagy

egyszerűsítenie.

• Testreszabhatóság

Igaz ugyan, hogy a hagyományos szoftverek esetében, amelyek az általam említett

célcsoportot célozzák sincs általában túl nagy lehetőség a testreszabásra, azonban a

webes alkalmazásokban jellemzően még ennél is kevesebb testreszabási lehetőség áll

rendelkezésre. A hagyományos szoftvereknek jórészt megvan az az előnyük, hogy a

funkciók széles skálájával rendelkeznek, így ha testreszabhatóságot nem is nyújtanak,

de a legtöbb ember megtalálja benne a számára fontos különlegesebb funkciókat is.

23


9. Gyakorlati kutatás

Az előzőekben bemutattam, hogy milyen elméleti jellemzői, előnyei ill. hátrányai vannak a

webes alkalmazások használatának, valamint áttekintettük az új módszer technológiai és üzleti

hátterét, végeztem egy egyszerű kutatást az elérhető adatokra és alkalmazásokra vonatkozóan.

Azonban kíváncsi voltam, hogy a gyakorlat igazolja-e az elhangzott állításokat

Magyarországon, mi a témáról a véleménye az egyéni felhasználóknak, és mi a non-profit

illetve a kis- és középvállalati szektornak.

Előzetesen felállítottam néhány hipotézist, melyeket szem előtt tartva végeztem az elemzést.

1. 2007-ben a technológiák lehetővé teszik, hogy ha valaki mindennapi otthoni, vagy

kisvállalati környezetben használja a számítógépét, akkor egyik napról a másikra,

különösebb megrázkódtatások nélkül egy csupasz operációs rendszerrel, és egy

böngészővel felvértezve elboldoguljon a mindennapi munkában. Ennek vizsgálatára

egyéni élményeket is felhasználtam, ahogyan ez a dolgozat is a Google Docs &

Spreadsheets ingyenes webes alkalmazásban készült, ill. az általam felsorolt

programok csaknem mindegyikét kipróbáltam a gyakorlatban is.

2. A felhasználók jelenleg szinte kizárólagosan Windows és Office termékeket

használnak a mindennapi munkára, függetlenül az igényeiktől és elvárásaiktól.

Feltételezésem szerint ez igaz mind az egyéni, mind a vállalati szereplők esetén.

3. A webes alkalmazások súlya Magyarországon minimális, de nem elsősorban a

felhasználhatóságuk, hanem a berögződések és a nyelvi nehézségek miatt.

4. A vállalati esettanulmány feltételezésem szerint vissza fogja igazolni azokat az

általános állításokat, amelyeket a webes alkalmazások előnyeinél és hátrányainál

felsoroltam. Ennek a vizsgálatára a kérdőívbe beépítettem a következő részt: "kérem

válaszainál vegye figyelembe, hogy ha esetleg nem eredeti (másolt) programokat

használ, akkor mennyiben változnának a szokásai, ha holnaptól lehetetlen lenne ezeket

használni"

5. A "kalózkodás" visszaszorítására tett erőfeszítések és a Windows termékciklus-váltás

felgyorsítja a webes alkalmazások elterjedését

24


9. 1. Egyéni felhasználók

Az általam használt kérdőívet a mellékletek közé csatoltam. A kérdőívek kiküldésénél azt

tartottam szem előtt, hogy lehetőleg különböző informatikai képzettségű emberek kapják meg

a kérdőívet, ezzel is csökkentve a kis mintából fakadó esetleges torzításokat. A 20 kiküldött

kérdőívből 12 érkezett vissza. A kérdések jellegéből fakadóan nem végeztem statisztikai

elemzést, inkább megpróbáltam minőségi ismérvek alapján felhasználói csoportokba sorolni a

válaszadókat. Így két nagy tábort tudtam megkülönböztetni:

Tulajdonságok \ fogyasztói csoport Egyszerű felhasználó Power user - hozzáértő

Mire használják a számítógépet? hírolvasás, zene, képek, naptár, videónézés, e-mail, bank ügyintézés, egyszerű szövegszerkesztés, chat

egyszerű felhasználó jellemzői plusz: videószerkesztés, játék, komplett naptár - tennivalólista szervezés, fájlcsere, bonyolultabb képszerkesztés, fájlműveletek, segédprogramok

Speciális igények mértéke Kicsi Nagy

Költségérzékenység Nagy Kisebb

Az egyszerűség igénye a hozzá(nem)értésből fakadóan Nagy Kicsi

Hardveres erőforrás ellátottság Kicsi Nagy

Habár a két csoport nem különül el ilyen fekete-fehéren egymástól, de könnyen észrevehető

különbségek jellemzik a felhasználókat igényeik szempontjából.

A felhasználók egy része nem követi igazán a technológiai változásokat, nem használja

számítógépét speciális, nagy erőforrást igénylő alkalmazásokra és sokkal költségérzékenyebb

a hardverek tekintetében is, mivel a számítógép számára egy egyszerű eszköz. A webes

alkalmazások technológiai modellje és előnyei kiválóan összeegyeztethetők ennek a

csoportnak az igényeivel. Azonban a kutatás eredménye szerint ez a csoport a legkevésbé

tájékozott a lehetőségek tekintetében és emiatt legtöbb esetben nem is gondolják, hogy ilyen

választási lehetőségük is van. Nem meglepő módon mindegyik válaszadó használ Microsoft

25


Office csomagot, de több válaszadó nem volt megelégedve a az általa használt alkalmazások

használhatóságával.

A másik csoport tagjai azok, akik lényegesen több dologra használják a számítógépet és

ezekhez általában sok funkcióval bíró, összetett programokat alkalmaznak. Nekik nem minden

esetben elegendőek a webes alkalmazások által nyújtott funkciók és az általuk végzett

feladatok jó részére nincs is technikailag lehetőség ebben a modellben. Ez a csoport jobban

tisztában van a lehetőségekkel és a kockázatokkal, többségük használ is egy-egy webes

alkalmazást (pl. e-mail, naptár) nyilvánvaló előnyeik miatt. Így a megcélzott közönségből ők

sem maradhatnak ki.

Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a kérdőívek alapján mindkét csoport nagy arányban

használ nem jogtiszta szoftvereket, de az ilyen lehetőségek megszűnése esetén hajlandó lenne

változtatni a szokásain és költséghatékonyabb megoldást választani. A jelenlegi gyakorlat

szerint a hagyományos gyártók vagy nem képesek, vagy nem akarnak gátat szabni az ilyen

felhasználásnak. Ennek bizonyára taktikai okai vannak, de ezek vizsgálata nem képezi a jelen

dolgozat tárgyát.

Összességében elmondható, hogy különböző termékekkel, de mindkét csoport megcélozható.

Valószínűleg azonban tisztán webes alkalmazások használata az egyéni felhasználók körében

rövid és közép távon nem fog bekövetkezni.

9. 2. Kis- és középvállalati felhasználók ill. non-profit szektor

Bár bizonyos aspektusból két különböző csoportról van szó, de mégis számos hasonlóságot

mutatnak, ezért együtt vizsgáltam őket. Közös jellemzőik a költségérzékenység, a nem túl

specializált felhasználás (vagyis jellemzően univerzális programokat használnak), az

informatikai felkészültség alacsonyabb szintje (mivel nem engedhetik meg maguknakba nagy

IT-részleg fenntartását). Ezekből következően sokkal rugalmasabbak az új megoldások felé,

ill. nagyobb kockázatvállalásuk is e téren. A kis létszám miatt az innovativitás és a kísérletező

attitűd is közös jellemzőjük. A nagyvállalatokhoz viszonyítva - a munkaállomások alacsony

száma miatt - az átállási költségük, vagyis az előző szállítótól való szabadulás illetve az új

szállítóval való kapcsolat költsége sokkal alacsonyabb ebben a szektorban. Éppen ezért

megfigyelhető az a tendencia, hogy a webes alkalmazások szállítói különösen nagy hangsúlyt

26


fektetnek ezen vásárlók igényeinek kielégítésére.

Non-profit eset

A non-profit szektor vizsgálatának keretébe egy 2006 szeptemberében történt, belülről

tapasztalt esetet írok le röviden:

Az EVK Szakkollégium körülbelül 60 aktív taggal működik és mintegy 150-200 fős alumni

hálózattal rendelkezik. Saját szerveren keresztül üzemeltették weblapjukat, e-mailrendszerüket

és egy belső információs központot. Ezen elemek közül az e-mailszerver és saját webkliens

alkalmazásuk helyett a Google Apps for Education csomagot vezették be saját domain név

alatt, ezzel az eredetileg jogtisztaság szempontjából kérdéses, valamint állandó karbantartást

igénylő levelezőrendszert az egyik legnépszerűbb és legfeljettebb alkalmazáscsomag váltotta

fel. Az email megoldáson kívül egy internetes projektmenedzsment alkalmazást is integráltak

belső információs oldalukra, amely maximálisan kielégíti egy ilyen szervezetnek az igényeit.

Az átállás különösebb probléma nélkül zajlott le. Jelenlegi tagokon kívül kb. 80 alumnitag is

használja az új levelezőrendszert, amelynek rendelkezésre állása ugrásszerűen megnőtt a

régebbi megbízhatatlan és nagy karbantartásigényű rendszerhez képest. Az átálláskor

közvetlen anyagi költségek nem keletkeztek, így a non-profit egyesületnek nem jelentett

anyagi megterhelést a váltás.

Vállalati esetelemzés

A vállalati életben történő alkalmazás kutatásához egy 130 munkaállomással rendelkező

vállalat példáját vizsgáltam:

A vállalat 17 éve működik, komplett logisztikai szolgáltatásokat nyújt, árbevétele 2006-ban

elérte a 3 milliárd forintot. 300 dolgozójából kb. 150 szellemi alkalmazott és összességében

130 munkaállomással rendelkezik. 2,5 évvel ezelőtt hagyományos vastagkilenses

számítógépparkját vékonykliens-architechtúrájú megoldással váltotta föl, melynek

eredményeképpen 110 vékonyklienst, 10 vastagklienst és 10 laptopot üzemeltet jelenleg. A

dolgozók túlnyomó része az elektronikus levelezést és a táblázatkezelést használják a

mindennapi munkavégzés során, ezeket 2006 nyara előtt Microsoft Office programcsomaggal

végezték. Az elektronikus levelezés egy Linux alapú levelezőszerveren keresztül történt,

amelyet külső szakember segítségével tartottak karban havi néhány tízezer forintos szerződés

27


fejében. A vállalat ezen kívül több, számára nélkülözhetetlen szakmai programot is használ

pl.: raktározási, szállítmányozási, pénzügyi, kontrolling ill. számlázási feladatok ellátására.

A nem kielégítő rendelkezésre állás, a magas adminisztrációs terhek, és a magas

tárhelylefoglalság miatt 2006 augusztusában tértek át a Google Apps Standard Editionre (az

ingyenes verzió), amely e-mail, szöveg- és táblázatkezelés ill. chat és naptár funkcióval is

rendelkezik. A levelezőszervert így teljesen sikerült kiváltani, az átállásnak a

munkaidőkiesésen és a belső oktatáson kívül nem voltak közvetlen költségei. A

tapasztalatokat a rendszergazdával történt interjú alapján a következő pontokba tudom sorolni:

• hardverköltségek: az előzőleg bevezetett vékonykliens-architechtúra jelentős

költségmegtakarítást jelent hosszú távon az előző rendszerhez viszonyítva, egy-egy

kliens-számítógép beszerzése ma már kevesebb mint 50.000 Ft-ba kerül a vállalatnak.

A régi levelezőszerver kiiktatása miatt jelentős tárhelykapacitás szabadult föl, így a

szerver életciklusa valószínűleg hosszabb lesz a tervezettnél.

• szoftverköltségek: Közvetlen lincencköltség nem jelentkezett az átálláskor, mivel a

standard verzióra váltottak. Hosszabb távon a vékonykliens architechtúra miatt nem

kell újra és újra OEM licenceket vásárolni a számítógéppark növelése és cseréje esetén.

• adminisztrációs költségek: közvetlen költségmegtakarítást jelent a linuxos

programozó nélkülözése, illetve az új levelezőrendszer a felhasználók felvételén és a

levelezőlisták kezelésén kívül semmilyen költséggel nem jár. A vékonykliens-

architechtúra használatával viszont jelentős költségmegtakarítással számolnak mind a

meghibásodások, mind a hibajavítások gyorsasága miatt.

• rendelkezésre állás: az eddigi hét hónap tapasztalata azt mutatta, hogy a felsővezetői

félelmek ellenére még nem jelentkezett szünet a szolgáltatásban, tehát az informatikai

vezető szerint valóban "99,9%-os" a rendszer, az ingyenes verzió esetén is.

• lekötöttség: az informatikai vezető külön kiemelte, hogy a rendszer bármilyen

problémája estén egy-két mérnöknap munka felhasználásával vissza tudnak állni az

eredeti megoldásra és ez nagy megnyugtatást jelent mind neki, mind a felsővezetésnek.

• miért nem a fizetős, prémium verzió?: az erre irányuló kérdésemre az IT-vezető azt

válaszolta, hogy jelenleg a vállalat nem használná ki a prémium szolgáltatásból

28


származó előnyöket. Pl. a tárhelyszükséglet szempontjából jelentősen alatta vannak a

lehetőségeiknek, ezen kívül nincs szükségük azokra a rendszerintegrálást segítő

prémium eszközökre, amelyeket a prémium szolgáltatásban ajánlanak. A már így is

csaknem 100%-os rendelkezés állás miatt a szerződésesen garantált 99,9%-os

folyamatosság szintén nem jelentene előrelépést.

A valósághoz hozzá tartozik, hogy jelenleg a Google Apps programcsomagból kizárólag a

levelezőrendszert használják, ugyanis kizárólag ez rendelkezik magyar nyelvű felülettel. A

dolgozók jelentős részének problémát okozna az angol felületen való munka, így sok olyan

előnyt nem tudnak kihasználni, amelyet lehetne, többek között ez is az oka annak, hogy a

standard verziót használják és egyelőre nem integrálják bele egy közös felületbe a jelenlegi

rendszereiket. A tervek tekintetében az IT-vezető elmondta, hogy folyamatosan szemmel

tartják a lehetőségeket és amennyiben a nyelvi akadályok elhárulása lehetővé teszi, a vállalat

jelenlegi alkalmazásainak egy részét is webes alkalmazásokra cserélné, illetve jelenleg

megoldatlan problémák kezelésére is ezt a módszert alkalmaznák.

29


10. Összefoglalás

A piaci környezet, a technológiai modellek, a költségelemzés valamint a kérdőíves kutatás és a

vállalati esetelemzés után a következő megállapításra jutottam:

A jelenlegi általános gyakorlattal ellentétben hatékonyabban - vagyis olcsóbban,

gyorsabban, egyszerűbben - lehetne az átlagos igényű egyéni felhasználóknak a

mindennapi számítógépes feladatait, ill. a non-profit szektornak és a kis- és

középvállalatoknák a nem szakmaspecifikus irodai munkájukat webes

alkalmazások segítségével végezni.

Az egyéni felhasználók:

• kisebb hardver és szoftver költségekkel,

• egyszerű és könnyen megtanulható alkalmazásokkal,

• programok telepítésének és karbantartásának szükségessége nélkül

tudják a nem speciális, nem nagy hardverigényű multimédiás igényeiket kielégíteni a legújabb

technológiák segítségével.

A non-profit szektor szervezetei valamint a kis- és középvállalalkozások:

• legtöbbször ingyen vagy alacsony költségen,

• akár szerverpark fenntartása nélkül,

• biztonságos és nagy rendelkezésre állású,

egyszerű problémákra egyszerű megoldást kínáló rendszereket tudnak kialakítani.

11. Továbbmutató gondolatok

A dolgozat írása közben több olyan téma is a látókörömbe került, amely számos kérdést vetett

fel bennem, de a saját gondolatmenetembe már nem volt beilleszthető. Ennek ellenére

fontosnak tartom ezeket megemlíteni, mivel további kutatásra érdemesnek tartom őket.

30


Egyrészt az újdonsült iparág az eddigiektől teljesen eltérő, szokatlan üzleti modellel dolgozik:

szolgáltatásként árulja termékét, kizárólag interneten keresztül. Gyártóik akár néhány fős

"garázscégek" is lehetnek, amelyeknek fizikai terjedelmét jótékonyan elfedi az internetes háló.

Ez az új üzleti modell azonban nem triviális módszerekre épül, érdemes lenne a felszín alá

nézni akár vezetés-szervezési szemszögből is.

A dolgozatból szándékosan kimaradtak a hozzáértő felhasználók, azaz a "power user"-ek,

akiket mint többször említettem rengeteg funkcióval és nagy teljesítménnyel lehet megfogni.

Szintén kimaradtak a nagyvállalatok a fókuszból, akiknek specializált igényeik vannak és

óriási szervezetük fenntartása valamint nagy mennyiségű információik kezelése a jelenlegi

megoldások a legtöbb szakember szerint még nem alkalmasak. Azonban lehet, hogy ez egy-

két éven belül változni fog, esetleg már most is csak a berögződések és a

kockázatminimalizálás tartják őket vissza az új módszerek kipróbálásától. Ez a kérdés csak

egy vállalat teljes megvizsgálásával és egy gyakorlati bevezetés példáján keresztül

válaszolható meg.

A harmadik dolog, ami felkeltette a figyelmemet az az, hogy a webes alkalmazások

szolgáltatóinak az open source szoftvergyártókkal való összefogása, egymás termékeinek

kiegészítése további hardver- és szoftverköltség megtakarítást jelenthetne a fogyasztóknak.

Így kialakíthatóak lennének olyan komplett platformok, amelyek egyszerű harverekre

épülnének, nyílt forráskódú operációs rendszert és böngészőt tartalmaznának, a felhasználók

pedig ezeken keresztül érnék el a webes alkalmazásokat. Mindezt kulcsrakész megoldásként

szállítva, hogy az eredeti célcsoport, az egyszerű igényű, szaktudással nem rendelkező

felhasználó számára is alkalmas eszköz lehessen.

31


Felhasznált irodalom

• Bogatin, Donna [2007]: Google Apps for Enterprise: Next Salesforce.com? http://blogs.zdnet.com/micro-markets/?p=1015 (letöltés ideje: 2007.04.02 14:20)

• BusinessWeek [2007]: Google Steps Into Microsoft's Office.

http://www.businessweek.com/magazine/content/07_07/b4021070.htm (letöltés ideje: 2007.03.29. 15:40)

• Fried, Ina [2005]: Gates: We're entering 'live era' of software. http://news.zdnet.com/2100-3513_22-5926237.html (letöltés ideje: 2007.03.26 12:51)

• Gonsalves, Antone [2007]: LucidEra Launches On-Demand Business Intelligence http://intelligententerprise.com/showArticle.jhtml?articleID=197800689 (letöltés ideje: 2007.04.02 11:10)

• Google

• (a): http://docs.google.com (letöltés ideje: 2007.03.27 15:12)

• (b): Google Apps grows up. http://googleblog.blogspot.com/2007/02/google-apps-grows-up.html (letöltés ideje: 2007.04.02 18:40)

• (c): Google Apps Customers.

http://www.google.com/a/help/intl/en/admins/customers.html (letöltés ideje: 2007.04.02 18:10)

• (d): Gmail service level agreement. http://www.google.com/a/help/intl/en/admins/sla.html (letöltés ideje: 2007.04.02 11:32)

• Kemsley, Sandy [2007]: LucidEra launches today. http://www.ebizq.net/blogs/column2/archives/2007/03/lucidera_launch_1.php (letöltés ideje:. 2007.04.01 18:12)

• Kiss Gergely [2006]: A lekötés felismerése és kezelése. BCE előadás, Digitális világ gazdaságtana kurzus, 2006. 11. 23.

• Wikipedia • (a): Web application. http://en.wikipedia.org/wiki/Web_application (letöltés

ideje: 2007.03.29 14:13) • (b): Client (computing).

32


http://en.wikipedia.org/wiki/Client_%28computing%29 (letöltés ideje: 2007.03.29. 14:20)

• (c): Client-server. http://en.wikipedia.org/wiki/Client-server (letöltés ideje:

2007.03.29 14:27) • (d): Rich internet application.

http://en.wikipedia.org/wiki/Rich_Internet_Application (letöltés ideje: 2007.03.29 14:33)

• (e): Vendor lock-in. http://en.wikipedia.org/wiki/Vendor_lock-in (letöltés ideje:

2007.04.02 20:04) • Wire [2007]: The Wired 40. http://www.wired.com/wired/archive/15.04/wired40_list.html

(letöltés ideje: 2007.03.29 11:12)

33


12. Mellékletek

12. 1. Kérdőív - Egyéni felhasználók

Kedves Címzett!

Az utóbbi néhány évben több, hagyományosan asztali szoftvert kiváltó internetes alkalmazás látott napvilágot. Ezek egy része az eredetileg offline (hálózati elérés nélküli - pl. Excel, Paint, Photoshop) munkavégzésre használt programoknak állít versenytársat, másik része viszont funkcióbővülés útján nőtt fel az asztali szoftverek színvonalához (pl. email kliensek).

Az új éra képviselői a folyamatos elérhetőséget, a kis hardverigényt, a telepítés nélküli használhatóságot, a csoportmunka támogatását és az egyszerűséget hangoztatják mit versenyelőnyt.

De mennyiben jelentenek ezek veszélyt a már elterjedt és ismert programokra, illetve mennyire alternatívái ezeknek ma, 2007-ben? TDK dolgozatomban erre keresem a választ, és arra kérem Önt, a kérdések megválaszolásával segítse kutatásomat.

Köszönettel:

Fülöp Szabolcs Zsolt

Általános munkavégzésre vonatkozó kérdések:

Milyen feladatok ellátására használ Ön a számítógépes programokat? A szórakozás jellegű alkalmazásokat pl. filmlejátszás, zenehallgatás, játék kérem hagyja figyelmen kívül, de pl. a képszerkesztőt számolja ide!

Ezeket mely konkrét szoftverekkel végzi?

Ön számára mennyire fontos, hogy ezek a szoftverek összetett és speciális funkciókkal is rendelkezzenek? (pl. a Word számtalan funkciója)

A széles funkciólista és az összetettség Önt inkább segítik, vagy inkább hátráltatják a mindennapi munkában? Kérem, röviden indokolja is válaszát!

Az IT költségekre vonatkozó kérdések:

(kérem válaszainál vegye figyelembe, hogy ha esetleg nem eredeti (másolt) programokat használ, akkor mennyiben változnának a szokásai, ha holnaptól lehetetlen lenne ezeket

34


használni)

Mennyire költségérzékeny Ön a számítógépes alkalmazások tekintetében? Inkább megengedheti magának a több funkcióval járó drágább programokat, vagy inkább az olcsóbb és kompaktabb megoldásokat keresi? Kérem, röviden indokolja is válaszát!

Mennyire költségérzékeny Ön a hardverek tekintetében? Inkább megengedheti magának az új hardverek folyamatos beszerzését, vagy inkább az olcsóbb, kis erőforrásfelhasználást biztosító megoldásokat keresi? Kérem, röviden indokolja is válaszát!

Az ön informatikai képzettségére, és a számítógépes programok bonyolultságára vonatkozó kérdések:

Mennyire "hozzáértő" IT tekintetben Ön - megítélése szerint - az európai átlagfelhasználóhoz viszonyítva?

Mennyire fontos hogy Ön a lehető legegyszerűbb, legletisztultabb alkalmazásokat használja?

Megfelelnek-e az Ön által előzőleg támasztott kritériumnak az Ön által jelenleg alkalmazott szoftverek?

A webes alkalmazások sarkalatos pontjaira vonatkozó kérdések:

Mennyire fontos Önnek, hogy út közben vagy több különböző helyről is elérje a programjai fő funkcióit? (pl. levelezés, a saját szövegszerkesztője, naptár)

Mennyire bízik Ön a webes alkalmazások szolgáltatóinak adatkezelésében illetve diszkréciójában? Használna Ön jó szívvel ilyen alkalmazásokat?

Mennyire bízik az Ön környezete a webes alkalmazások szolgáltatóinak adatkezelésében illetve diszkréciójában? Mi okozza a legtöbb kétséget?

Ön szerint a mai internetes technikák alkalmasak-e irodai és alapvető számítógépes alkalmazások webes szolgáltatására, vagy ez még egy nagyon kiforratlan és kockázatos technika?

Köszönöm hogy válaszaival segítette a munkámat. Amennyiben érdekli Önt a kutatás eredménye, kérem jelezze azt.

Üdvözlettel:


35


12. 2. Kérdőív - Vállalati felhasználók

Tisztelt IT-Vezető!

Az utóbbi néhány évben több, hagyományosan desktop szoftvert kiváltó webes alkalmazás látott napvilágot. Ezek egy része az eredetileg offline munkavégzésre használt programoknak állít versenytársat, másik része viszont funkcióbővülés útján nőtt fel a desktop szoftverek színvonalához (pl. email kliensek).

Az új éra képviselői a folyamatos elérhetőséget, a kis hardverigényt, a telepítés nélküli használhatóságot, a csoportmunka támogatását és az egyszerűséget hangoztatják mit versenyelőnyt.

De mennyiben jelentenek ezek veszélyt a már elterjedt és ismert programokra, illetve mennyire alternatívái ezeknek ma, 2007-ben? TDK dolgozatomban erre keresem a választ, és arra kérem Önt, a kérdések megválaszolásával segítse kutatásomat.

Köszönettel:


A vállalati általános irodai munkavégzésre vonatkozó kérdések:

Milyen általános irodai feladatok ellátására kell számítógépes programokat használniuk Önöknél az irodai dolgozók többségének? Kérem hagyja figyelmen kívül a speciális területeket (pl. marketingkiadványok készítése, elszámolási rendszer, stb)

Ezeket az általános irodai feladatokat jelenleg milyen konkrét szoftverekkel végzik?

Ön szerint mennyire fontos az Ön vállalatánál, hogy ezek a szoftverek összetett és speciális funkciókkal is rendelkezzenek? (pl. a Word számtalan funkciója)

A széles funkciólista és az összetettség az Ön vállatánál inkább segítené, vagy inkább hátráltatná a dolgozók mindennapi munkáját? Kérem, röviden indokolja is válaszát!

Az IT költségekre vonatkozó kérdések:

Mennyire költségérzékeny az Ön cége a számítógépes alkalmazások tekintetében? Inkább megengedheti magának a több funkcióval járó költségnövekedést, vagy inkább az olcsóbb és

36


kompaktabb megoldásokat keresik? Kérem, röviden indokolja is válaszát!

Mennyire költségérzékeny az Ön cége a hardverek tekintetében? Inkább megengedheti magának az új hardverek folyamatos beszerzését, vagy inkább az olcsóbb, kis erőforrásfelhasználást biztosító megoldásokat keresik? Kérem, röviden indokolja is válaszát!

A dolgozók képzettségére, és a számítógépes programok bonyorultságára vonatkozó kérdések:

Mennyire "hozzáértők" IT tekintetben az Ön vállalatában az alkalmazottak az európai átlaghoz viszonyítva?

Mennyire fontos hogy az alkalmazottak a lehető legegyszerűbb, legletisztultabb alkalmazásokat használják?

Megfelelnek-e ennek a kritériumnak az Önök által jelenleg alkalmazott szoftverek?

A webes alkalmazások sarkalatos pontjaira vonatkozó kérdések:

Mennyire fontos az Ön cégénél, hogy az alakalmazottak út közben vagy otthonról is elérjék az általános irodai alkalmazások fő funkcióit? (pl. levelezés, szövegszerkesztő, naptár)

Mennyire bízik Ön a webes alkalmazások szolgáltatóinak adatkezelésében illetve diszkréciójában? Használna Ön jó szívvel ilyen alkalmazásokat?

Mennyire bízik az Ön vállalatának felsővezetése a webes alkalmazások szolgáltatóinak adatkezelésében illetve diszkréciójában? Mi okozza a legtöbb kétséget?

Ön szerint a mai internetes technikák alkalmasak-e irodai alkalmazások webes szolgáltatására, vagy ez még egy nagyon kiforratlan és kockázatos terület?

Köszönöm hogy válaszaival segítette a munkámat. Amennyiben érdekli Önt a kutatás eredménye, kérem jelezze azt.

Üdvözlettel:


37

Documents

Iroda az interneten - TDK