2009. OKTÓBERLIII. ÉVFOLYAM

604. SZÁM

Itt van az õsz, érkezik,

s mindent betakargat.Kányádi Sándor

VOLT EGYSZER

EGY

FA

MÁTÉ ANGI

olt egyszer egy fa.Állt egylábon, másik lábát felhúzta, mintha fázna.Mintha fázós madár volna.

Ennek a fának dús zöld lombja volt, dús zöld lombjábandúskodtak a levelek. Tollászkodtak, borzolták maguk. S a tol-lászkodó levelek közt esténként pusmogtak a zöld diók.

Ez a dús zöld fa világra mutatta látnivaló szépségét: leveleitrendezte, ágait igazgatta, törzsébe, dióiba erõt gyûjtött.

A világ pedig nézte, hát hogyne nézte volna, bólogatott, háthogyne bólogatott volna ekkora szép láttán:

– Micsoda dús! Micsoda zöld! Micsoda tollászkodás!Ez idõ tájt – a bólogató mondás tájékán – ért az ég peremére

egy vörös fáradt, aki nem volt más, mint a Nap. – Hosszú már nekem az ég. Magas már nekem az ég. Nem

bírja a lábam. Te madár, zöld madár, hordoznál-e engem?– Hordozlak én, szíves örömest, szolgállak én, te szép, vö-

rös, hasas, égen járó Nap – dobbant bele szíve a fának, meg-roggyant az az egy lába.

Azon naptól fogva a fa minden reggel odahajolt, ahol az égkezdõdött, dús zöldjébe emelte a Napot, gömb, gömb hátán –mint a fagylalt, zöld gömbön vörös gömb –, fölhordta az égtetejére, majd esténként az ég alján lecsúsztatta magáról.

Eközben észre sem vette, hogy leveleibõl eltûnt a hersegés,ágaiból a duzzadó növekedés, meghasadt a fényes zöld adiókon, odalett lombjának dúsa.

Mindene égett zörgéssé, kopogássá változott a nagy hor-dozásban.

Állt féllábon a fa, lombja égett, vörösre vált, majd hullanikezdett.

Állt égre ijedt ágaival, s ágai közül, a diókkal együtt, földrehullatta a Napot is.

Vörös lett a fû, a bokrok, a kertek, a házak, az emberek.

V

2

Óriás fa az éjszakaFelnõ fölénk sátorzata.Ringatózik a tövénEmber, állat és növény,Reszket kocsonyás árnyék.

Az éjszaka nagy méneseA világot nyargalja be.Csobban a víz, ág recseg,Felhõ fröccsen, hold reped,Patkójuk ahol jár még.

Fényes ketrec az ablakunk,Teszünk-veszünk, pakolgatunk,Szvettert kötünk, zúg fejünk,Felállunk vagy leülünk,Élni parazsas játék.

Tengernyi mély a paplanunk,Épphogy bele nem fulladunk,Mélyre süllyed el a ház,De a reggel kihalász,Dallal a világ vár még.

Fénylik az égen a holdkörte,csillagitallal megtöltve.Ha valaki nagyokat hörpölne,elfogyna egészen a holdkörte.

De egyre nagyobb a holdkörte,nincs ki belõle hörpölne.Ragyogón, színültig megtöltvemosolyog az égen a holdkörte.

BALÁZS IMRE JÓZSEF

A HOLDKÖRA HOLDKÖR TETE

UN

IPA

N H

ELG

Ara

jzai

LACKFI JÁNOS

ÉJSZAKAÉJSZAKAMÉNESEMÉNESE

3

Együtt utazott a Szél, a Hideg mega Meleg. Szembe jött a szegényember, s már messzirõl köszönt:

– Jó napot, nagyságos uram!Azt kérdi a Meleg:– Kinek köszönt az a szegény

ember?– Nekem! – mondja a Szél.– Nem neked, hanem nekem! – csat-

tan fel a Hideg.Addig osztozkodtak, hogy közben a

szegény ember elhaladt mellettük. Aztmondja a Meleg:

– Menjünk vissza, kérdezzük meg!Úgy is lett. Visszamentek megkér-

dezni. – Ugye, nekem köszöntél, te szegény

ember? – szólítja meg a Meleg.

4

itatkozott egyidõben a Szél aNappal, hogy

melyikük erõsebb.Egyszer azután azt mondta a Nap a Szél-

nek:– Tegyünk próbát. Amott megy egy köpö-

nyeges ember, próbálkozzunk, melyikünkveszi le a válláról a köpenyeget.

Hozzáfogott elõször a Szél, megragadta azember gallérját, tépte, cibálta elõre-hátra aköpenyeget, de mentül erõsebben rángatta,a szegény ember annál erõsebben burkoltabele magát, s nem engedte elragadni a köpe-nyeget.

Mikor aztán a szél belefáradt a hasztalanerõlködésbe, akkor hozzáfogott a Nap: elkez-dett mosolyogni az utasra melegen, mindmelegebben. A jámbor lassanként kiburkoltamagát a köpenybõl, azután a karjára vette,késõbb levetette a kabátját és a mellényét is.

– Látod – mondotta a Nap a Szélnek –,hogy én erõsebb vagyok, mint te?

V

Olvasgató kisebbeknek

A SZÉLRÕLKét magyar népmese

– Én bizony a Szél nagyságos úrnak kö-szöntem.

– Megállj, te szegény ember, jöjjöncsak el a kánikula, majd adok én neked,olyan meleg lesz, hogy elolvadsz! – fenye-getõzött a Meleg.

– Bánom is én, csak a Szél nagyságosúr legyen ott! – így a szegény ember.

Most a Hidegen volt a sor:

– Hát akkor nekem köszöntél?– Nem én, kérem, hanem a Szél nagy-

ságos úrnak!– Megállj, jöjjön csak el a tél, olyan hi-

deg lesz, hogy megfagysz! – csikorogtadühösen a Hideg.

– Bánom is én, csak a nagyságos Szélúr ott ne legyen! Kutya bánja a hidegetszél nélkül!

BUJÁKI LÍVIA

A SZÉLA SZÉLIde fut, oda fut, kanyarog,odajön, amikor nyaralok,odajön, amikor telelek,odahoz hideget, meleget.

Van olyan, amikor keresem,de ha jön, zavarom hevesen.Udvaron, utakon, terekenha söpör, ami holt, eleven.

Csupa fütty, zene, egy zenekar!Hegedül, amivel csak akar.Van-e, mondd, az a hely, az a lyuk,hova be sose megy, sose jut?

Hajtja a barika-sereget,haragos, panaszos, kesereg.Ilyen is, olyan is, kamaszos,ha susog, ha kacag, aranyos!

LÁSZLÓ NOÉMI

TERTERVVEgy szeles naponneked adomleghosszabb sálam,legszebb kalapom,az ég három sarkát,az alvó napot,a felhõket –nyiss rajtuk ablakot.

Egy szeles naponkitalálom,melyik csupasz ágonhintázik az álom,óvatos kézzelnyakon csípem,ablakod alá terítem.

BAK SÁRA rajzai

5

6

Hol volt, hol nem volt, voltegyszer egy kisnyúl,úgy hívták, hogy Zöldfü-

lû. Tavasszal született, és mégsemmit sem értett a világból.Ugrándozott a patakparton, ésfûtõl-fától, repülõ madártól kérdezgette:

Mit fecseg a fürge patak?Éjjel a hold miért dagad?Mért hajnalban ébred a nap?Gomba fején mért van kalap?Mért virágos lent a völgy?Két fülecském miért zöld?

Susogtak a füvek, zúgtak a fák, búgtak amadarak. Zöldfülû szerette volna érteni, hogymit mondanak, hegyezte is a fülét, de hiába:

– Nem értem, nem értem! Zöld fülemmelnem értem, hogy mit súg-búg-zúg nekem a vi-lág!

Mit fecseg a fürge patak?Éjjel a hold miért dagad?Mért virágos lent a völgy?Két fülecském miért zöld?

Lefutott a völgybe, és meghempergett a vi-rágokban. A sok virágportól olyan sárga lett afüle, mint a csurrantott méz.

– Sárga füllel jobban értem? – nézett körül.

Hegyezte a sárga fülét. Ám akárhogy he-gyezte, sárga füllel sem értette, hogy mit súg-nak a füvek, mit zúgnak a fák, mit búgnak a

madarak.Így telt el a tavasz. A kisnyúl

fülérõl lekopott a sárga virág-por. Közben megtanulta, hogymerre találja a legédesebb en-nivaló gyökereket és a legtisz-tább innivaló vizet. Megtanul-

ta, hogy a nap minden hajnalban fölkel, és min-den este lenyugszik. Hogy a hold elõbb dagad,aztán elfogy, s ha elfogyott, újra dagad. Hogy agomba kalapja alatt apró magok ülnek, s haszétszórja õket a szél, a magokból új gombákszületnek.

Egy meleg nyári napon Zöldfülû hiába menta patakhoz: egy korty vizet sem talált benne.Ugrándozott a parton, és fûtõl-fától, repülõ ma-dártól kérdezgette:

Hová tûnt a fürge patak?Mért tûz ilyen forrón a nap?Mért szamócás lent a völgy?Két fülecském miért zöld?

Susogtak a füvek, zúgtak a fák, búgtak amadarak.

– Nem értem, nem értem! Zöld fülemmelnem értem, hogy mit súg-búg-zúg nekem a vi-lág! – kesergett Zöldfülû.

Lefutott a völgybe, és belehempergett a sza-mócába. Olyan piros lett a füle, mint a hajnalpír.

CSEH KATALIN

KÉRDÉSEKMiért kék az égi paplan?Mi rejtõzik felleg-habban?

Miért forró, mondd, a nap?Fején miért nincs kalap?

Miért lebben puha szellõ?Létezik-e szellõ-sellõ?

Miért hallgat a rengeteg?Gondja kevés vagy rengeteg?

Miért magas a jegenye?Hol van a világ teteje?

Miért, mi végre a várakozás?Illékony, múlékony minden varázs?

Miért szeretnék csak úgy lenni,álmok és való közt jönni-menni?

A TITKOK TITKA

DÖBRENTEY ILDIKÓ

7

– Piros füllel jobban értem? – nézett körül.Hegyezte a piros fülét. Ám akárhogy he-

gyezte, piros füllel sem értette, hogy mit súg-nak a füvek, mit zúgnak a fák, mit búgnak amadarak.

Így telt el a nyár. A kisnyúl fülérõl lekopott apiros szamócalé. Közben megtanulta, hogy azerdõben barátok is vannak, meg ellenségek is.Hogy a napsütéstõl gyümölcs édesedik a fá-kon, és bogyó érik a bokrokon. Hogy a nagyforróság után nagy esõk jönnek, s akkor újramegtelik vízzel a patakmeder.

Egy õszi napon, mikor Zöldfülû úgy érezte,hogy már-már mindent tud, belenézett a patakvizébe, és azt kérdezte:

Honnét jön a fürge patak?Mi lesz, hogyha nem süt a nap?Mért sárgult meg lent a völgy?Két fülecském miért zöld?

Hirtelen megzörrent mellette a bokor, ésegy bóbitás madár röppent fel róla.

– Kövess, kövess, Zöldfülû! – búgta.– Értem, mit búg a madár! – ugrott nagyot a

kisnyúl. – Zöld fülemmel értem, hogy engemszólít! – s boldogan eredt a madár nyomába.

Amerre elhaladtak, mindenütt suttogó fü-vek és zúgó fák kívántak jó utat nekik.

– Értem, mit súgnak a füvek, mit zúgnak afák! – ujjongott Zöldfülû. – Zöld fülemmel ér-tem, hogy jó utat kívánnak nekünk!

A víz folyásával szemben haladtak. Elöl re-pült a bóbitás, utána ugrabugrált Zöldfülû. Abóbitás végül leszállt egy bokor ágára:

– Most megmutatom neked a titkok titkát! –búgta.

Zöldfülû hegyezte a fülét, és körbelesett:– ...A titkok titkát?!... – de nem látott mást,

csak egy mohos sziklát. A szikla tövében vízbugyogott fel a földbõl. Eltûnt a patak.

– Miért ér véget itt a patak? – kérdezte csa-lódottan.

– Nem ér véget! Itt kezdõdik!– Mi az a kicsi bugyogás?– Az a bugyogás a titkok titka: a forrás!Erre már jobban odanézett Zöldfülû. Nézte

a csöpp, fölbuggyanó vizet, és hallgatta abóbitás búgását:

– A titkok titka, hogy minden lesz valamibõl,és mindenbõl lesz újra valami. Az éjszakábóllesz a nappal, a nappalból lesz az éjszaka. Atavaszból lesz a nyár, a nyárból az õsz, s azõszbõl is lesz valami: a tél!

– A tél – bólintott a kisnyúl.Ott álltak a forrásnál sokáig. A bóbitás bú-

gott, a kisnyúl bólogatott. és egyik bólintásánálúgy látta, hogy elõrekonyuló fülecskéje nemzöld többé, hanem éppolyan szürke és sely-mes, mint amilyen az öreg nyulaké szokottlenni.

FORRÓ ÁGNES rajzai

Valamikor régen a Szent Anna-tó vizébentündérek éltek. Palotájuk ott volt a tófenekén, onnan jártak ki esténként a

partra, játszadoztak, énekeltek, táncoltak, ked-vükre mulatoztak. Csengõ kacagásuk betöl-tötte a környéket, és odacsalta azt a fiatal pász-torlegénykét, aki ott õrizte a juhokat a tó köze-lében. A fiú megbújt a vastag fák törzse mö-gött, onnan bámulta a tündérek királynõjét,aki elkábította szépségével.

A tündérek mulatozásának egyszer végeszakadt, mert egy szent életû öreg remete a tópartján kunyhót épített magának. Hozzáfogottegy kápolna barkácsolásához is, sõt fából tor-nyocskát is épített melléje. Az egészet maga fa-ragta zsindellyel födte be, aztán addig gyûjtö-getett a szomszédos falvakban, amíg egy kisharang is került a tornyocskába. De milyen ha-rang? Csilingelõ hangja betöltötte az egész vi-déket, sokszorosan verték vissza a hegyek,zúgták a tavat körülvevõ bokrok és fák.

A tündérek lehúzódtak a tó fenekére, és sír-va borultak össze, mert nem tudták elviselni,

hogy földi halandó szebb hangot tudjon elõ-varázsolni, mint az õ énekük volt. Szégyenük-ben nem jöttek ki a tó partjára, pedig a pásztor-legény most is ott ólálkodott.

Egyszer aztán megint megpillantotta a tün-dérkirálynõt. Egyenesen feléje tartott, leültmellé a puha mohára, és suttogni kezdett lágy,túlvilági hangján:

– Hallod-e, te pásztorlegény? Szeretnéd hal-lani a mi énekünket?

– Nagyon szeretném! – felelte a legényke.– Csak akkor hallod meg újra, ha elhozod ne-

kem a remete szépen szóló harangocskáját. Olyan bájosan nézett a fiúra, hogy az elvesz-

tette józan eszét, és remegve válaszolta:– Elhozom a harangocskát, csak újra hall-

hassam dalotokat, s gyönyörködhessem tán-cotokban.

Egy esõs, viharos, sötét éjszaka a pásztorle-gény fellopakodott a toronyba, leemelte a ha-rangot, beletette egy zsákba, és levitte a tópartjára. Egy tündér nyomban eltûnt vele amély tóban.

Reggel ment harangozni a remete, hát voltharang, nincs harang. Bánatában se nem evett,se nem ivott, csak siratta a harangot.

Amint ott kuporgott kunyhója elõtt, minthacsak véletlenül történt volna, arrafelé tereltenyáját a pásztorlegény, mert hajtotta a lelkiis-meretfurdalás. Megszólította a remetét:

– Mit búsulsz, öregapám?– Az éjjel egy gonosz ember ellopta a haran-

gocskámat – nézett könnyes szemével a le-gényre a remete.

„Gonosz ember vagyok? Tolvaj is vagyok?” –döbbent meg a pásztorlegény, aki nagyonmegsajnálta a remetét. „Fájdalmat okoztamembertársamnak!” – harangozott benne a bûn-tudat, és nyomban elhatározta, hogy jóvá teszihibáját, s ha törik, ha szakad, a harangocskátvisszaszerzi. Visszaszerzi, de hogyan?

A tündérek a kisharang elnémulása óta es-ténként újra kijöttek vigadozni a tópartra, ésgúnyosan dalolták:

Gingalang, gingalang,Nincs harang, nincs harang!Elmehetsz, remete,Nem sirat senki se.Gingalang, gingalang,Nincs harang, nincs harang!

MOLNÁR KRISZTINArajzai

Elmondta a bukaresti Chereches Anna2009 májusában amarosvásárhelyi OrszágosRegemondóversenyen

8

DUKA JÁNOS

A REMETE ÉS

A TÜNDÉREK

Ez a gúnyolódás nem-csak a remetének, a pász-torlegénykének is rosszulesett. Bezzeg most márnem tudott gyönyörködnia tündérek énekében, ajuhait is másfelé térítette, segyre azon töprengett, ho-gyan szerezhetné vissza aharangocskát.

Egy este aztán elrejtõ-zött egy hatalmas fatörzsmögé, ott várta meg azidõt, amikor a tündérek fel-jönnek mulatozni a tó part-jára. Fel is jöttek, és rá-kezdtek a gúnyolódó nótára:

Gingalang, gingalang,Volt harang, nincs harang!

– Ha nincs, hát lesz! – kiáltott a legényke, az-zal odaszaladt, ölbe kapta a tündérkirálynõt, ésvitte befelé az erdõbe. – Addig nem engedlekel, míg a harangot vissza nem adjátok!

A tündérek azonban királynõjük segítségéresiettek, megragadták mindkét kezét, és húztáka tó felé. Nagy küzdelem kezdõdött a legénykeés a tündérek között. A legényke tudta, hogyha elérik a tó vizét, menthetetlenül vége van, seharang, sem az õ élete többé!

Ekkor juhai, melyek megérezték gazdájukveszedelmét, segélyére siettek. A pásztorle-

gényke egyik kezével be-lemarkolt a legerõsebbkos gyapjába, a másikkalkeményen tartotta a tün-dérkirálynõt, aki érezte,hogy nem szabadulhat,ezért alkudozni kezdett:

– Eressz el, visszaadoma harangocskát!

– Elõbb a harang, csakaztán a szabadság! – felel-te a legényke.

A tündérkirálynõ belát-ta, hogy sem erõvel, semravaszsággal nem boldo-gul, parancsot adott, s a

tündérek felhozták a partra a harangot.A legényke visszavitte a toronyba, és nagyon

örült, hogy jóvá tehette a hibáját. Hát még aremete milyen boldog volt, amikor meghúzta akötelet, s meghallotta, hogyan száll a harang-szó hegytõl hegyig, és hogyan verik vissza azta bércek többszörös erõvel.

A tündérek pedig úgy eltûntek a tó környé-kérõl, mintha ott sem lettek volna, mert a tün-dérek nem élhetnek ott, ahová földi halandóbetette a lábát.

A gyöngyszemként csillogó Szent Anna-tóvizében ettõl kezdve az emberek ezrei gyö-nyörködnek, és szájról szájra adják ezt a szépmondát a mi örömünkre...

KÉ

PE

KDICSÕ MÚLTU

NK

BÓ

L

��

VETÉLKEDÕ

��

A nagyváradi A. MureºanuIskola IV. osztályosai:Kor Viktória: „Attilasüvege”, Szász Mercedesz:„Isten ostora” és „Istenkardja” – gyurma, BallaImola: „Isten kardja”–szövés-fonás.

Hun pajzs és ostor.Osvald Stephannie,Dacia Általános Iskola,Nagyvárad

Kardok, tõrök.Beküldte a paptamási

iskola tavalyi II. és IV. B osztálya.

9

Bályok Bihar megye északke-leti részén, a Berettyó balpartján terül el. Lakosainak

száma majd másfélezer. Elsõ írásos említése 1213-ból va-

ló. A birtokot Mátyás király elko-bozta Bályoki Szilveszter földesúr-tól, és a váradi püspöknek adományozta, akia Berettyó mentén elterülõ ligetbe fából ké-szült kastélyt terveztetett. Ez 1491-ben, ami-kor már a Somlyói Báthoryak voltak a tulaj-donosok, fel is épült. 1884-ben házasság ré-vén a Károlyi családé lett. Õk építtették a mais álló, impozáns, barokk stílusú kastélyt. Kétépületét folyosó köti össze, amely alatt a Kis-berettyó folyik át. Két partja kõborítású, vi-rággal szegélyezett volt, vizét egy méter ma-gasra felduzzasztották, hogy csónakázni lehessen rajta. A parkot 783évelõ és 1108 lombhullató fával telepítették be. Íme néhány ritkaság:kínai pagodafa, török mogyoró, kaliforniai ciprusfa, amerikai tölgy,

kaukázusi-, fehér Douglas-, mocsári fenyõ (amibõl Romá-niában ezen kívül még csak két példány volt), virginiai bo-róka, évszázados kõris és platánfák. 1944-ben a grófok el-mentek, a kastély és parkja „senkiföldje” lett. Azóta több intézményis helyet kapott benne, de állapo-ta folyamatosan romlik. 1981-bena parkot védetté nyilvánították.Sajnos a védettségbõl semmi semvalósult meg.

A bályoki kazettás mennyezetû reformá-tus templom négy részletben épült. A legré-gebbi, a gótikus kápolna az Árpád-kor vé-gén, 1298-ban, a nagyhajó és a tölgyfábólx alakban összeácsolt harangláb a XVI. szá-zadban épült. Az illesztéseket keményfábólfaragott szegekkel fogták össze. A XVII.század vége felé felépült a torony. 1895-ben felújítják a templomot,és megépítik a déli szárnyat, a mai fõbejárattal. 2001-ben a külsõ-belsõ javítás eredményeként a bályoki református közösség „ProEcclesia" díjat kapott. A vallási türelem legszebb bizonyítéka, hogya kis létszámú katolikusok templom híján, havonta egyszer a refor-mátus templomban tartják a misét.

Bályokot nehéz „magasról” fényképezni

Karunkkal mérjük és védjük

Itt születtem

Ki vigyáz ma a grófikastélyra?

Négy korszak egytemplomban

10

Iskolánk 1700, óvodánk 1847 óta van. A mostanikétnyelvû iskolát 1964-ben avatták fel. Azóta sok áta-lakításon, modernizáláson ment át, jelenleg a központifûtés felszerelésén szorgoskodnak.

A monda szerint az elsõ bályoki ház a Felszegen épültmeg. Lankás dombok aljában, dús lombú fák közöttbõvizû forrás csobogott. Bályoki Szilveszternek megtet-szett ez a hely. Elhatározta, hogy házat épít a forrásmellett, ám egy kígyó élt ott, s a környékrõl mindenkitelriasztott. Az ifjú nagy tükröt tartott maga elé, a kígyóa tükörben magát meglátva nekiugrott annak a „másik”kígyónak, az ifjú pedig karddal levágta a fejét. Róla nevezték el a falutBályoknak. A bõvizû forrás ma utcakút, a helybeliek innen hordják az üdítõforrásvizet.

Régen szinte minden háznál foglalkoztak kenderter-mesztéssel. Ez a munka egész évben tartott. Tavasszalelvetették, miután megnõtt, kinyûtték, nyáron áztatták,törték, tilolták, megtaposták, téhével kifésülték, ígynyerték a csepût. Bábukba kötötték, télen megfonták,megszõtték. Ma már csak a szép szõttesek és a padlásokzugában fellelhetõ guzsalyak, sulykok, mángorlók emlé-keztetnek erre az idõszakra.

Falunkbanmég most is em-

legetik a régi tengeri-hántók, tollfosztók,

disznótorok, lakodalmak vidám hangulatát. Ezeket ha-gyományõrzõ mûsorainkban mi is szívesen felelevenít-jük. Részt veszünk a helybéli ünnepségeken, mint aszüreti bál, karácsonyi mûsor, szilveszteri mulatság,farsangi maszkabálozás, húsvéti locsolkodás, pünkös-dölés, anyák napi megemlékezés, Európa- és gyermek napi programok,rajzversenyek, népi játékok, mesemondás.

Összeállította KovácsKatalin, Seres Erzsébettanító néni, a margittaiIII. F és a bályoki III.B.osztály tanulói, akik az

elmúlt tanévben a„Berettyó mentén” címû

nevelési programkeretében együtttevékenykedtek.

11

Itt élt a monda-beli kígyó

A kendert nyûtték, tilolták,fonták, szõtték, hímezték

Ünnepeinkkel hagyo-mányt õrzünk

A mezõbaji Lázár Henriettaapró levélkékbõl alakította ki aszõlõgerezd mosolygó szemeit.

A gyergyószentmiklósi Fogarassy Mi-hály Iskola tavalyi IV. B osztálya úgy készített szép tájképet,hogy õszi színekkel foltos alapot festett, majd száradás után gon-dosan rárajzolta a fák kontûrjét Rusu Anna és Csáki Renátatanító nénik irányításával.

A vékony rajzlap alá tettlevélbõl sokféle érdekeskép készülhet. A désiCîmpean Erik mindenlevelet más-más színûre satírozott, Tankó EmõkeCsíkszeredából több színt használt ugyanazon alevélen. Az átsatírozott levélformákba halat,madarat, lepkét is beleképzelhetsz.

Kerner Henrietta, szatmárnémeti olvasónkszínesre festett száraztésztából ragasztotta ezta kecses virágot.

LLeevvééll--sszzõõllõõ

LLeevvééll--kkééppeekk

ÕÕsszzii eerrddõõ

LLaasskkaa--

vviirráágg

12

A zimándújfalvi HorgaMónika tanító néni a mákgubóalsó részébe hurkapálcát rögzí-tett. A madár többi testrészétpapírból készítette: szárnyát a szabásmintaszerint, farkát, gallérját bevagdosott téglalapból,a csõrét körcikkbõl. A szem papírból ragasztvavagy rajzolva is kifejezõ. Jómadár a mákmadár?

A kolozsvári Apáczai Líceumban,Kulcsár Margit tanító néni osztályá-ban õszi színû szövetre öntapadós fó-liából levélformákat ragasztottak agyerekek, majd szitán keresztül ken-ték fel a találó színû festéket, végül le-vették az öntapadósokat, és megraj-zolták a levelek erezetét.

A kolozsvári Bóbita játszóházban Szabó Kingatanító nénitõl tanultuk a kukoricacsutka-törökbasa ké-szítését. A kukoricacsutkát kissé megvizezzük. Ha acsuhé megpuhult, óvatosan felhajtjuk, és turbánszerûenmegbogozzuk a végét. Három kukoricaszemet kieme-lünk – kettõnek a helye a szemét jelöli, a harmadikatvisszatesszük a helyére úgy, hogy alája csíptetünk né-hány szál kukoricahajat bajusznak.

TTöörröökk bbaassaa

SSzzöövveett--kkéépp

13

MMáákkmmaaddáárr

14

SZEPTEMBERIMEGFEJTÉSEK1. nyaralás 2. foci

3. kirándulás 4. vakáció 5. napozás

1

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

2 R3

1

2

3

4

5

6

7

8

9

1

2

3

4

5

6

7

4 A5

6

7

8

9 N10

Nagy Tímea,Brassó: kedvenctantárgyam.

1. Nem ott 2. Rö-vid szúrófegver 3.Pénzben kifejezettértéke 4. BecézettEtelka 5. Kapni sze-retne 6. Áraszt 7. Üt8. Nem ül 9. Vajat ke-nyérre simít 10. Fo-hász

�

Elekes Bea,Gyergyószentmik-lós: kedvenc Napsu-gár-rovatom.

1. Szintén 2. Vés3. Kígyó a Dzsungelkönyvében 4. Nemez 5. Lombos nö-vény 6. Irsai Gézanévjegye 7. Sír 8. Ki-csinyítõképzõ 9. Fal-vég!

�

Pista Dóra, Ma-rosvásárhely: ked-venc mesefigurám.

1. Mérleget hasz-nál 2. Fejünk része3. Nem vak 4. Nemfölé 5. Futóversenyvége 6. Vízlelõ hely7. Becézett Aladár

�

Úgy rendezd adominókockáka t ,hogy a betûket ösz-szeolvasva õszi ese-mény neve alakuljonki.

�

Márk Elõd, Gyer-gyóalfalu: kedvencíróm.

1. Férfinév 2. El-adni szeretne 3. Szí-nes tantárgy 4. Be-cézett Dénes 5. Vágaz esze 6. Félénkállat 7. New ... 8. ...berek, nádak, erek 9.Lángra lobban 10.Medál 11. Muzsika12. Tartozik valaki-nek

�MMII AAZZ?? TTAALLÁÁLLDDKKII!!

�

Se oldala, se feneke, mégismegáll a víz benne.

�

Akkor vagyok legmelegebb,amikor hideg van. Akkor va-gyok leghidegebb, amikor me-leg van.

�

Se hárfája, se gitárja, mégisszól a muzsikája.

�

Szádba teszed, mégsemeszed.

�

Szürke szárnyú, nagy madár,szürke lesz a nagy határ, haõsszel a földre száll.

�

Két kezemmel füled fogom, sott csücsülök az orrodon.

�

Csak a tiéd, mégis másokhasználják többet.

�

Erdõn voltam, parton leszek,vízen járok, s tûzben veszek.

�

Se esze nincs, se szemenincs, mégis igazságot szól.

�

Melyik út nem porzik sose?

�

O

I

Z

R

J

I

O

Y

K

L

Ú

R

E

D

É

C

L

LR

A

T

Á

Ü

UL

E

TS

I

G

SZ

M

Kosma Krisztina,Tasnád

Felhõ

Pince, kályha

Tücsök

Kanál

Köd

Szemüveg

A neved

Csónak

Mérleg

A Tejút

VÍZSZINTES1. Sós Kati névjegye3. Ezt mondjuk az

õrnek, hogy beenged-jen a táborba

8. Zakatolni kezd!10. Megfejtés11. Keleti nép13. Fel (angolul)15. Ideiglenes épület

(BARAKK)17. Kettõs betû

18. Némán látod!19. Becézett Iza20. Nyeregben van!21. Ókori birodalom volt

(ASSZÍR)23. Jómagam24. Ejnye-bejnye25. Megfejtés27. Emberek, angolul28. Mûvet színpadon

bemutató29. Zátony szélei!

FÜGGÕLEGES1. Megfejtés2. Kínai harcmûvészeti

sportág4. Enni kezd!5. Rés6. Sportbíró fújja7. Néma Zoli!9. Megfejtés12. Duplán: lányok ked-

venc játéka14. Megfejtés

16. Megfejtés17. Színes ceruzával

rajzol19. Az erõs ember

csupa ...21. Apa párja22. Sínszélek!23. Villanykörte25. Nem igazi26. Rúdvég!

MÜ

LLER

VIL

MO

S r

ejtv

énye

1 2

J3 4 5 6 7

Ó8 9 10

11 12 13

S14

15 16 17

18

É19

20 21 22

A23 24

25 26 27

E28

Ó29

E havi feladatom hat fegyver nevét rejti.Ezekkel pályázhatsz az öt októberi

könyvjutalom egyikére.Postázd mielõbb!A Rejtvénykirály

!HHaavvoonnttaa

55 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii

�RREEJJTTVVÉÉNNYY--PPÁÁLLYYÁÁZZAATT

a harcost afegyverével.

KÖSDÖSSZE

1

A

C

E

D

B

2

4

53

15MÜLLER KATI rajzai

16

Zimándújfalvi aranymondások.Beküldte Horga Mónika taní-

tó néni.

Bandi: A madarak úgy repülnek,mint a halak – rajban.

Az osztály elõtt egy gyermekszaval, kissé akadozik.

Ákos: Biztos lámpaláza van, ég-nek a lámpák.

Anna: A szóvégi ú majdnemhosszú.

Matek óránÁkos: Nekem nem annyi az

eredmény.Anna: Biztos vírusos a ceruzád!

Rudi óra végén: Ez egy virtuálisjáték!

Tanító néni: Régen a gyerekekpalatáblára írtak, nem volt nekiksem füzetük, sem könyvük.

Robi: De jó volt nekik!

Bandi: A kör egy lehetetlenbezárt vonal.

Tordaharasztosi aranymondás.Beküldte Bartha Denise tanító

néni.

Környezetismeret órán:– Riki, hogyan lesz a búzából ke-

nyér?– A búzát elvetik, a búza kibújik,

megnõ, megérik, learatják, elviszika malomba és megmalomolják(megõrlik).

TTii TTii

mmoonnddmmoonndd----

ttááttookkttááttookk

1

2

3 4

5

6

7

8

910

11

12

13

14

15

1617

18

19

20

21

22

23

2425

261

27

28

29

30

RAJZOLDMEG

a pontokat a számozásszerint – 1-tõl 30-ig.KÖSD

ÖSSZE

folytonos vonallal, majd színezd ki az alföldi szûrmintát. Ha vá-szonra másolva kivarrod, és fényképét elküldöd nekünk, jutal-mat kapsz. Egyed Andrea Írás-elõkészítõ könyvébõl

gyümölcs hiányzik a két üreskockából? Figyelj, és rajzolj!MILYEN

17

A vándormadarakkalegyütt keltek útra érsemjé-ni olvasóink és Vanyó-

Kecskés Éva tanító néni, de õk nem Afriká-ba, csak ide, Kolozsvárra utaztak. Megláto-gatták szerkesztõségünket, és – bélyeggyûj-tõk lévén – ajándék-belépõt kaptak a botani-kus kertbe.

Gratulálunk a tordai Jósika Miklós Líce-um színvonalas diáklapjához, a szellemescím-grafikához. Várjuk, hogy a következõ lap-számokban az elemisták is szóhoz jussanak.

A szatmárnémeti Ianoº Abigél sorai nya-rat és Napsugár-tábort varázsolnak az októ-beri ködbe: „A legemlékezetesebb nyári él-ményem a Napsugár-tábor, amelynek emlé-két olyan jó felidézni. Éreztük, hogy mi,gyerekek voltunk a középpontban. Olyan jóvolt, hogy csapatjátékokban idegen gyer-mekekkel kerülhettünk össze, így sikerültmegbarátkozni velük. Elmondhatom, hogynem volt mellõzve senki sem, mindenkireegyformán ragyogott a Napsugár ezen a he-lyen. Sajnálom, hogy csak egyszer lehet eljut-ni ebbe a táborba, de ha tanító néni leszek,pár év múlva saját tanítványaimmal talán új-ból elmehetek.”

LLEEVVEELLEEZZÕÕ

1. Írjatok egy-egy mondatot akövetkezõ szavakkal:

vezéreké – vezérekké; tegez – tegezz; szablya – szabja;

török (ige) – tõrök – török (fõnév) – törõk

2. Magyarázzátok meg röviden a kifejezések át-vitt értelmét: kardoskodik, letaglózta a hír,bárdolatlanul viselkedik, céloz valamire,lándzsát tör mellette.

3. Töltsétek ki Kiss Dénes szójáték-piramisátúgy, hogy minden irányban többször is ismételtértelmes szavakat olvashassunk, és csakis a K, E,É betût használjátok.

Szólj, szám!

!HHaavvoonnttaa

33 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii

18

Szás

z Sz

intia

, Sz

ilágy

som

lyó

Szab

ó D

ávid

, N

agyv

árad

K

É

K

K

É

K KK

K

19

Krumpliból vagy radírgumiból – felnõtt segít-

ségével – faragj néhány egyszerû formájú pe-

csétnyomót: kört, négyzetet, téglalapot. Mû-

anyag fóliára nyomott festékbe mártogatva õket

könnyen ábrázolhatsz sok egyforma egyedbõl álló

tömeget – kiránduló gyerekeket, focicsapatot, vonu-

ló madárrajt, teherautósort, stb. Ha változtatni aka-

rod a színt, elõbb nedves ronggyal töröld le a pecsét-

rõl az elõzõ festéket.

Munkádat kíváncsian várom, a legszebbeket

megjutalmazom. Maszat Mûvész

A huszárcsapathoz ötféle pecsétet használtam. Miután megszáradt a festék,

vonalas rajzzal egészítettem ki a színfoltokat.

!HHaavvoonnttaa

33 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii

A testvérem, Attila 6 éves, jó fiú. Szeret autó-val és kupástraktorral játszani. Sok könyvevan, szeret színezni.

Molnár Erzsébet, Magyarlapád

Attila elsõs, és sok segítségre van szüksége atanulásban. Én pedig próbálok segíteni nekiminél többet, hogy jó tanuló legyen.

Nagy Dalma, Szatmárnémeti

Arni hétéves. Néha verekedni is szoktunk,de azért jóban vagyunk. Mikor hazajön az isko-lából, mindent elmond, ami vele történt. Jó,hogy van testvérem. Fazakas Dalma, Désháza

Brigitta 11 éves. Mindig mindent megtesz,amire kérem. Õ a világon a legjobb testvér.

Márton Dorottya, Csíkszereda

Szeretem az öcsémet. A neve Krisztián Zsolt,hatéves, a kedvenc állata a dinó. Õ a legjobbtestvér a földkerekségen.

Hevesi Anett Cintia, Mezõbaj

Két nagyobb testvérem van. Csak hétvégénjönnek haza, mert Szatmáron járnak iskolába.nagyon jó, hogy van testvérem, szeretem õket.

Portik-Hegyi Bernadett, Tasnád

Az én testvérem 14 éves. Kedvenc állata a ló.Szeret olvasni, tanulni. Sokat szokott itthontakarítani. Lukács Izabella, Árpád

A testvérem 15 éves. Ha összeveszünk, 5 percmúlva kibékülünk. Õ segít az angol, magyar,matek háziban, és én úgy hálálom meg, hogyadok neki egy puszit, és megölelem.

Bálint Eliza, Belényes

TTEESSTTVVÉÉRREEKK KKUUCCKKÓÓJJAA

Juhá

sz H

enri

ette

,Sz

atm

árné

met

i

20

...a növények is ismerik és al-kalmazzák a reklámokat?

Amíg a bokros erdõszélen mégéretlenek a termések, addig sava-nyúak és zöldek, alig lehet õket ész-revenni a lombok között.Ilyenkor a magokban szuny-nyadó „növénybébi”, a csí-ra még fejletlen, önállóéletre képtelen. Megvál-tozik a helyzet, amint acsíra útrakész állapotbakerül.

– Készen vagyok, jöheta reklám! – üzeni ilyenkora sejtek vegykonyhájába,ahol megindul a piros fes-ték gyártása, s az éretttermések messzire viríta-nak a zöld lombok közül.Miért éppen piros színû a termések nagyrésze? Azért, mert a piros a madarak kedvencszíne. Hamar terjed a madárvilágban a hír: Lát-tátok? Megnyílt a cserjesoron a falatozó! Jön-nek is a vendégek seregestõl csemegézni. Le-nyelik egyben a gyümölcsöt, a húsos résztmegemésztik, a keménymagok s benne az érettcsíra azonban sértetlenülhalad át a bélcsatornáju-kon. A madár messze re-pül, és valahol elpottyant-ja ürülékében a magot,amelybõl új növény fejlõ-dik. – Nini – mondja ilyen-kor az ember –, itt is nõttegy galagonyabokor!

...a világítóbogaraksegítik a rendõröket abûnözõk elfogásában?

1972. október 14-én ér-dekes hír jelent meg azegyik amerikai újságban: a mi szentjánosboga-runk amerikai rokonait a rendõrök eredmé-nyesen használták a kábítószercsempészek el-fogására. Ezek a bogarak ugyanis a heroin ha-tására valósággal felizzanak. A csempészeknyomába eredõ rendõrök ezért apró hálóbanvilágító bogarakat vittek magukkal.

Jó lenne tudni, mennyire vált beez a módszer, és használják-e mégma is.

...a szentjánosbogarakat az ûr-kutatásban is felhasználják?

Ehhez persze tudnikell egy kis kémiát is!Ahhoz, hogy a szentjá-nosbogarak világítsa-nak, két anyagnak: a lu-ciferinnek és a luciferáz-nak kell egyesülnie. Eh-hez azonban energiáravan szükség, amit azadenozintrifoszfát szállít.Brrrr! Micsoda kacifán-tos név! Az ember nyel-ve beletörik a kimondá-sába. Tudják ezt a kémi-kusok is, ezért a hosszú

nevû vegyületet egyszerûen ATP-nek becézik.Az ATP minden élõ sejtben jelen van. Ahol vanATP, ott van élet, ahol nincs ATP, ott élet sincs.Ez adta az ûrkutatóknak a remek ötletet: le-génység nélküli ûrhajót kell a Marsra küldeni,amit markolóval és fényérzékeny készülékkel

szerelnek fel, no megszentjánosbogár kivonat-tal, amiben van luciferinés luciferáz. Az ûrhajó le-száll a Marson, a marko-ló felmarkol egy kisport, és azt a fényérzé-keny készülékben levõszentjánosbogár-kivo-natra teszi. Ha az világí-tani kezd, akkor a por-ban van ATP, tehát aMarson van élet. Ugyemilyen egyszerû? Mint akétszerkettõ!

TUDOD-E,HOGY...

BITAY ÉVA

Említsetek olyan cserjéket, amelyeknek

vörös a termése.

!HHaavvoonnttaa

33 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii

KKIISSKKÓÓPPÉÉ

CSILLAG ISTVÁN rajzai

Har

cos

mag

yaro

knak

har

cos

mad

ara.

Más

nak

sóly

om,

nekü

nk é

gi je

lkép

: tu

rul.

22

Önzõ korunkban mindenki csak magára, legfönnebb szûk családjá-ra gondol. Az igazi nagyok a közösségért is tudtak áldozatothozni. Nagy Magyarok sorozatunk eddigi személyiségei mind ezt

tették: tudásukkal, erejükkel, vagyonukkal, munkájukkal mások javátszolgálták. A legnagyobb áldozatot azok hozták, akik életüket adták esz-ményeikért, az igazságért, a szabadságért: a hõsök csatában estek el, avértanúkat (mártírokat) kivégezték.

160 évvel ezelõtt, 1849. október 6-án Aradon a szabadságharc13 honvédtábornoka halt vértanúhalált.

Aulich Lajos a szabadságharc utolsó honvédelmi minisztere. Fontos szere-pe volt a tavaszi hadjáratban és az isaszegi gyõzelemben. Német volt, nem isbeszélt magyarul. Németajkú volt a hadbíróság is, mely kötél általi halálraítélte a magyar szabadság védelméért.

Damjanich János szerb származású honvédtábornok a 3. hadtest parancs-noka volt. Soha nem vesztett csatát. Gyõzelmeihez nagyban hozzájárult katon-ai tudása és bátorsága. Lábtörése után kinevezték az aradi vár parancsnokává.A várat 1849. augusztus 19-én átadta az oroszoknak, akik kiszolgáltatták abosszúéhes Haynaunak. Kötél általi halálra ítélték.

Dessewffy Arisztid császári tisztbõl lett a magyar szabadságharc táborno-ka. Fontos szerepe volt a honvédsereg vezetésében, a kápolnai csatában és atavaszi hadjáratban. A temesvári csata után csapatát át akarta vezetni Török-országba, végül menekülés helyett a fegyverletételt választotta. Kötél általi ha-lálra ítélték, de ezt „kegyelembõl” golyóra változtatták.

Kiss Ernõ örmény-magyar milliomos volt. Debrecenben az Országos Fõpa-rancsnokságot vezette, majd hadügyminiszter-helyettes lett. Világosnál esettorosz fogságba. Haynau fõbe lövette.

Knezich Károly horvát származású császári tisztbõl lett honvédtábornok.Részt vett a délvidéki harcokban, a tavaszi hadjárat több csatájában.Világosnál tette le a fegyvert. Az aradi hadbíróság akasztásra ítélte.

A 13 aradi vértanú

Mindig csak szolgáltam. És halálommal is szol-gálni fogok. Forrón szeretett magyar népem éshazám, tudom megértik ezt a szolgálatot.

Tegnap hõsök kellettek, ma mártírok... Ígyparancsolja ezt hazám szolgálata.

Legyõztük a halált, mert bármikor készekvoltunk elviselni azt.

Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e?Árpádok dicsõ szentjei virrasszatok a magyar if-júság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.

Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztényés én is az vagyok. Csak az ördög keverhette ígyössze a kártyákat.

Ön

23

Lahner György katonai pályáját a császár hadapródjaként kezdte. 1848nyarán már honvéd hadosztályparancsnokként Délvidéken harcolt. A szabad-ságharc hadiiparának irányítójaként komoly szerepe volt a honvédség fegy-ver- és lõszerellátásában. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte. 54. születés-napján végezték ki.

Az örmény gyökerû Lázár Vilmos is elhagyta a császári-királyi hadsereget,hogy a magyar szabadság oldalán harcoljon. Az észak-magyarországi hadtesthadosztályparancsnoka volt. Bem József ezredessé léptette elõ. Karánsebes-nél esett fogságba. Golyó általi halálra ítélték. 34 évet élt.

A legfiatalabb aradi vértanú, Gróf Leiningen-Westerburg Károly németfõnemes volt. Magyar felesége révén magyar nemzeti érzülettel állt a szabad-ságharc oldalára. Elõbb a szerbek ellen harcolt, majd a tavaszi hadjáratban,Buda bevételénél, Komáromnál, Miskolcnál vívott sikeres ütközeteket. A had-bíróság felakasztatta. 30 éves korában halt mártírhalált.

Nagy-Sándor József a császári hadsereg nyugdíjasaként hõsiességével ki-tûnt a temesvári, a szolnoki csatában. A tavaszi hadjáratban a fõsereg lovassá-gi parancsnoka volt, Buda ostrománál személyesen vezette rohamra katonáit.A komáromi, váci és debreceni csata után Világosnál tette le a fegyvert. Ahadbíróság kötél általi halálra ítélte.

Poeltenberg Ernõ osztrák származású honvédtábornok. Bár nem beszéltmagyarul, lélekben magyar volt, ezért átállt a szabadságért küzdõ honvéd-sereghez. A pákozdi csatában, majd Görgey felvidéki hadjáratában harcolt. Õvezette a kápolnai, a gyõri, a komáromi és a görömbölyi csatát. Vezérõrnagy-ként került orosz fogságba. 36 éves korában ítélték kötél általi halálra.

Schweidel József osztrák nemes, császári tiszt volt a Sándor-huszároknál.Ezredét a forradalom kitörésekor Bécsbõl hazavezette Magyarországra. Hon-véd lett: a fel-dunai hadtest hadosztályparancsnoka és a kormány székhe-lyeinek (Pest, Szeged, Arad) városparancsnoka. A világosi fegyverletétel utánaz aradi hadbíróság golyó általi halálra ítélte.

Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az is-teni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.

Krisztus keresztje tövében érett apostollá azapostolok lelke, és bitófák tövében kell for-

radalmárrá érni a magyar lelkeknek.

A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérokmunkáját.

De rettenetes volna most az elmúlásra gondol-ni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulokIstenem elé, hogy hõssé, igaz emberré, jó katonává tett.

Minket az ellenség dühös bosszúja juttatottide. Szép kis deputáció megy az Úristenhez,hogy a magyarok ügyét képviselje!

A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásérthatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmiembersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.

24

Török Ignác a császár mérnökkari tisztjeként állt a magyar szabadságharcmellé. Komárom, Buda és Szeged várának erõdítését irányította. A világosifegyverletétel után a hadbíróság kötél általi halálra ítélte.

Gróf Vécsey Károly császári huszárezredesbõl lett magyar honvédtábor-nok. Délvidéken, majd a tavaszi hadjáratban harcolt. Jóval a fegyverletételután, csak augusztus 21-én adta meg magát az oroszoknak, akik kiszolgáltat-ták Haynaunak. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte azzal a súlyosbítással,hogy utolsóként végezzék ki az aradi vár a tövében, amit nemrégen õ foglaltel a császáriaktól. Végig kellett néznie társai akasztását, akik sorra búcsúztakel egymástól. Vécseynek már nem volt kitõl búcsút vennie, õ Damjanich holt-testéhez lépett, és megcsókolta a kezét.

Gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt szintén október 6-án, Budapestenlõtték agyon. A vértanúk száma október 6-a után is szaporodott: KazinczyLajos ezredes, Peter Giron, Woronieczki Mieczyslaw, AbancourtKároly, Szacsvay Imre országgyûlési jegyzõ, Csányi László kormánybiztos,Perényi Zsigmond, az országgyûlés felsõházának elnöke és még sokan, aki-ket késõbb végeztek ki, vagy akik a börtön falai közt pusztultak el.

Látjátok, mennyi az idegen név, származás, a császári tisztbõl lett honvéd a szabadságharcmártírjai között? Igaz és tiszta az a cél, mely az idegeneket, sõt az ellenség legjobbjait is ma-gához vonzza! Az osztrák hatalom írmagját is ki akarta irtani a lázadásnak. Haynau tábor-

szernagy, a „bresciai hiéna” vérszomjasan üldözte a szabadságharc vezéreit. Kegyetlensége mi-att tiltakozott az orosz cár, háborgott Európa. Amikor évek múlva Londonba utazott, az egyik

gyárban a munkások ráismertek, ésronggyá pofozták.

A megtorlás éveiben a magyar asszo-nyok némán tiltakoztak: bilincs alakúkarkötõt viseltek, melynek csüngõjére avértanúk nevének kezdõbetûjét vésték.Ez volt a titkos jel, melyrõl felismertékegymást 1848 eszméinek õrzõi.

Amagyar nemzet nem tud sza-badság, igazság és méltóságnélkül élni. Vésd eszedbe az

aradi vértanúk utolsó szavait, hiszen ahalál küszöbén neked üzentek: Krisztu-sé legyen a szíved, és magyar népedé azéleted.

Zsigmond Emese

Nemsokára Isten legmagasabb ítélõszéke eléállok. Életem parányi súly csupán, de tudom,hogy mindig csak Õt szolgáltam.

Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem éshazám szolgálatáért lángolt.

mesélek a fiúknak, de a lányok is belekuk-kinthatnak ezekbe az oldalakba, hiszen haszükség volt rá, a történelem során min-dig bátran fegyvert ragadtak õk is.

Mielõtt aggódó szüleitek kivennék keze-tekbõl ezt a Napsugárt, megnyugtatomõket: nem durvaságra és kegyetlenségretanítalak titeket, hanem vitézségre éshelytállásra. Az igazi harcos – ilyen voltHunyadi János is – nem támad, hanemvéd. Karja, szíve erõs, lelke igaz. Nem veszi el a másét, de élete áránis megvédi, ami az övé: családját, jószágát, hazáját. Fiúk, nõjetek har-cos, igazlelkû férfiakká.

Van-e játékfegyveretek? Engem hiába hívtok, hogy pák-pák-pák, csattogó, villogó golyószóró-val, bádogpisztollyal, puskával kaszaboljuk a képzeletbeli ellenséget, vagy „tömegmészárlást”játsszunk a számítógépen, nézzünk a tévében. Azt se várjátok, hogy a milliók életét kioltó bom-bákról meséljek nektek. Ezeken az oldalakon a régiek fegyverei-rõl, a kardról, az íjról, a parittyáról lesz szó. Ilyet kérjetek aján-dékba, ezekkel játsszátok azt, hogy olyan erõsek, ügyesek, bát-rak vagytok, mint a hajdani vitézek.

A régiek tudták, hogy az élet szent, ölni bûn. Soha nem gyil-koltak könnyû szívvel, kegyetlenül. Azért vadásztak, hogy le-

gyen, mit enniük, ésazért harcoltak, hogymegvédjék életüket avadaktól, a gonoszemberektõl. Mert go-noszok mindig vol-tak, éppen azért,hogy próbára tegyékaz igazakat.

A legelsõ fegyver akõ volt. Pattintva, élezve szúrt és vágott, fanyélrekötözve nagyobb erõvel és távolabbra csapott le. Ígyszületett meg az elsõ tõr, balta, lándzsa, parittya.

A bibliai történet szerint Dávid parittyájával terítette le az óriás Góliátot. Európában az ókortóla XVII. századig, a természeti népeknél pedig még ma is elterjedt messzehordó hajítófegyver aparittya. Egy hosszú bõrszíj széle-sebb közepébe tették a kõ, cserépvagy ólomlövedéket, nyújtott karralmegforgatták, és az egyik szárat elen-gedve kiröpítették a követ. Az ágasfá-ra kötött csúzlit vagy pici változatát, adrótra, ujjra bogozott cseszle- vagybolhaparittyát ti is elkészíthetitek,csak óvatosan lövöldözzetek vele.

Régi fegyverekrõl

25

A katapult gerendákból, kötelekbõl készült óriásparittya. Többszáz méterrõl is beröpítette a követ az ostromlott várba.

Amint a követ fém (bronz, vas, acél) helyettesítette, aszúró, vágó fegyverek egész sora született meg. A tõr,a bárd, a balta, a fokos közelharcra szolgált. A legfi-nomabban megmunkált tõröket a perzsa ötvösök ké-szítették. Az arab férfiak övében ma is meg-megvil-lan a fényes-éles penge.

A túlélõkés a legmodernebb spanyol kato-nai felszerelés része. Éle vág, szúr, fûrészel,

tüzet csihol, szigonnyá, lándzsává alakítható, nyelé-ben sebtapasz, gyógyszerek, tengervíz-sótlanító tab-letta, csipesz, szike, iránytû, horgok, damil, csali rejtõ-zik, tokja parittyaként vagy jelzéseket leadó tükörkénthasználható.

Ékesít is, üt is, ró is – ez áll rovásírással a 3000 évesmagyar fokoson, melyet egy Róma melletti harcmezõntaláltak meg. Ilyen fokost a bronzkorban csakis a Kár-pát-medencében készítettek. Felirata tömören elmondja,hogy harcoltak, faragtak és írtak (róttak) is vele.

A buzogány nem más, mint szeges, láncos, fém vagyfa „ököl”. Ezzel szakította be Botond vezér Bizánc érc-kapuját. Aranyból, drágakõbõl elkészítve a buzogány akirályi hatalom jelképe: jogar.

Hogy hívják

az indián

fokost?

DEÁK FERENCrajzai

A dárdát,lándzsát, ge-relyt, dzsidáthajították, szúr-tak vele, a kop-jával ökleltek,lelökték lováróla páncélos ellen-séget.

Szent Lászlót mindig csatabárd-dal, karddal ábrázolják. Ezekkelharcolt a délceg lovagkirály.

26

Hárman sem bírnátok súlyos buzogányát, Parittyaköveit, öklelõ kopjáját; Elhûlnétek, látva rettenetes pajzsát, És, kit a csizmáján viselt, sarkantyúját.

(Arany János: Toldi)

A kard a legrégibb és legelterjedtebbfegyverek egyike. Hossza, szélessége,alakja koronként és népenként változott,de az ókortól a XX. századig széles e vilá-gon harcoltak vele, és még ma is része akatonai parádéknak.

Az õsmagyar fegyverkovácsok éleskardjait az ötvösök indás-palmettás arany-és ezüstlemezekkel díszítették. Atillakardját népünk hite szerint Isten küldte,hogy az igazság fegyvere legyen.

A vezérek, hogy csapataikat lelkesítsék, kivont karddal, elsõként rohan-tak harcba, persze nem ilyen, drágakövekkel kirakott díszkarddal.

27

A

B

D

E

„Övezd fel kardodat oldaladra,hogy ezáltal az igazságosság ha-talmát gyakorold.” A magyar ko-ronázási szertartás fontos részea felövezés, vagyis a kard felkö-tése a király derekára, majd a ki-rályvágás. A király fellovagolt azország megyéibõl hozott földbõlemelt királydombra, és a koro-názási karddal a négy égtáj felévágva keresztet rajzolt: kifejeztehatalmát, és Isten oltalmába he-lyezte országát.

A szkíták, a hunok, a magya-rok õsi szokása, hogy a hadba hí-vás jeleként véres kardot hor-doztak körül az országban.

Mit jelent: feje fölöttlóg Damoklész

kardja.

F

Az ókori rómaiak a rövid, egyenes legio-nárius kardot (1), a törökök a görbe jata-gánt (2), a japánok a hosszú, keskeny sza-murájkardot (3), a franciák a hajlékonypárbajtõrt (4), a magyarok az enyhén íveltszablyát (5) kedvelték. A széles pengéjû,hosszú és egyenes lovagi kardot, a pallost(6) ma megemelni is alig tudnánk.

Melyik lehet?

Párosítsd a betût a

hozzá illõ számmal.

C

28

Az íj az emberiség egyik legõsibb fegy-vere. Túlélte a tûzfegyverek feltalálását: azõserdõk törzsei ma is íjjal vadásznak. Azókori római nyilak 100 méterre, a középkorinyílpuskák, számszeríjak 225 méterre lõt-tek. Mindenki ismeri az angol Robin Hood,a svájci Tell Vilmos íjász-legendáit, de vajontudjuk-e, hogy a magyar lovasíjászok év-századokon át legyõzhetetlenek voltak.Egész Európa a magyarok nyilaitól rette-gett. Könnyûlovasságunk menekülést szín-lelve, vágtában hátrafele fordult, és nyílzá-porral kaszálta le az ellenséget. A vissza-csapó íjat felajzani, a trappoló lovon ponto-san célozni, szemmel nem is követhetõ

gyorsasággal röpíteni egyik nyílvesszõt amásik után csak az tudja, aki kiskorátólezt gyakorolja, aki hamarabb tanul meglovagolni, mint járni – akár õseink.

tegez

bronz, vasnyílhegy

szárnyasnyílvesszõ

bõrbõl, bélbõlsodort ideg,vagy húr

falapocskákbólragasztott íj

A tank õsét, a kétkerekû, lovak által röpített harcikocsit a sumérok használták elõször ötezer évvelezelõtt, de az ókori egyiptomiak, a hettiták, a per-zsák, a görögök, az etruszkok is ismerték.

A középkori nyugat-euró-pai nehézlovasság bokáigvasba, takarókba bújtatta aszerencsétlen lovakat, s ma-ga is mázsás páncélt öltött,ezért daruval kellett a nye-regbe emelni. A könnyûfegyverzetû magyar har-cost viszont lova röpítette,segítette, nem ritkán meg-

mentette, Árpád korában a sírba is követte. Jóval késõbb,a huszárok vitézségében is szerepe volt a gyors pari-páknak. A Hunyadi-huszárnak nemcsak viselete hason-lított a csikóséra: az ostort is veszedelmes fegyverkénthasználta.

Hogy hívják a

cowboyok

„kötél-

fegyverét”?

Az idomított harci ele-fántok agyarát fémszarvvaltették még félelmetesebbé.Ezek a mozgó sziklák azon-ban sem Hannibált, semDareioszt nem segítettékgyõzelemre. Az ókori Kart-hágó hadvezére hiába pró-bálta meghódítani Rómát, aperzsa királyt pedig legyõz-te Nagy Sándor.

Bár a tûzfegyvereket jóval késõbbfedezték fel, történetük sajnos mégistúl gazdag. A kínai puskaportól azatombombáig, az elöltöltõs puskától agolyószóróig, az ágyútól a lézerpisztolyig, a mustárgáztól a bi-ológiai fegyverig förgetegesen fejlõdik a pusztítás tudománya,mely ma már földi létünket fenyegeti. A párviadalban, pár-bajban egy ember, a csatában százak, ezrek, a világháborúban

milliók, az atom vagy biológiai háború-ban az egész emberiség pusztul el.Mi védhet meg?

A régi harcos pajzzsal, sisakkal,vastag bõrruhával, sodronying-gel, páncéllal védte magát. A hu-szárruha fémszálas sujtását, a vi-

tézkötést sempusztán dísz-nek szánták.

Gábor Áronágyúja

A felsoroltak közülmelyik fegyvert

használjuksporteszközként is?

De a legnagyobbvédelmet mégis ahit, az igaz szándék, az ima, az égieksegítsége jelenti. Az újszülött Akhille-uszt édesanyja a Sztüx vizébe mártotta,hogy fegyver ne árthasson neki. Ám asarkát fogta, így az sebezhetõ maradt.Szent István Mária oltalmába ajánlottaMagyarországot. Jézus, segíts! – kiáltot-ták Nándorfehérvár, Szigetvár vagyEger védõi. Hányszor csúszott el a kard-csapás, torpant meg a nyílvesszõ, a go-lyó a nyakban viselt Mária-érmen, kereszten.

Mária köpenyébe burkol, Jézus velünk van. Csakhiggyük, hogy harcban, békében egyaránt igazBethlen Gábor fejedelem fohásza: Ha Isten

velünk, ki ellenünk?Zsigmond Emese

29

Fazakas Pálma,Marosvásárhely

Benedek Bernadette,Gyergyószentmiklós

Orzac Réka, Nagybánya

30

Ferencz András, Marosvásárhely

Õszi szellõ fúj a réten,Elment a nyár nem túl régen.Vörösbe öltözött a bükk,Minden állat lefeküdt.Hideg esõ csordogál,Nemsokára tél lesz már.

Elekes Anita, Érsemjén

Õsz, õsz, õsz,szüretel a csõsz.Fújdogál a hideg szél,levegõben táncol a sok falevél.Készülõdnek a madarak,s egy-kettõre itt is hagynak.Mikor ébred a természet,hozzánk újra visszatérnek.

Banga Anita Krisztina, Szászrégen

Hideg szellõ csiklintja az orrunkat,Megkezdõdött az iskola!A földön a levelek ropognak,Az ablakok már nincsenek nyitva.A levelek össze vannak fújva,Az állatok már fáznak,De kár, hogy nincs nyár!Kellemes õszi napokat kívánok!

Rausch Bianka Krisztina, Gyergyószentmiklós

Az erdõben a levelek szõnyeget alkotnak,és a földre hullatja a makkját a mókuska.Itt van az õsz, látjuk, hogy érkezik,és az erdõben minden állat elbújik.A gyerekek végre iskolába mennek,hívogatják a kicsi gyerekeket:„Gyertek, gyertek, vár a suli,majd meglátjátok, micsoda buli!”

Nagy Bettina Tünde, Érsemjén

Itt van az õsz, eljött már,Búcsúzik a napsugár.Fecskék, gólyák, verebek!Jönnek már a hidegek!Vigyázzatok, verebek,Hidegek a reggelek!Hûvösek már a szelek,Bújjatok el, verebek!

Tóth Tímea, Érsemjén

A csapathoz csatlakozik egy madár,

Ennek örül a madártanár.

Több a földön a levél,

Mint háztetõn a fedél.

A lomb hullása egyre bõvebb,

Készül lassan a levélszõnyeg,

bejön az õsz lassan a faluba,

Indulásra vár a nyár a kapuba’.

Csatlós Zsanett Tímea, Szászrégen

Hullnak a levelek a fáról,Érik a szõlõ az ágon.Iskolakezdés van már,Minden tanár várva vár.Szüreti bálokat készítenek,A termekben gyorsan díszítenek.Levélszõnyeg van a földön,Szép táj van a völgyön.

Szakács Noémi Beatrix, Dicsõszentmárton

Gáll Anna,Gyergyó-szentmiklós

Irkafirka

31

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ,MÜLLER KATI képszerkesztõ. A szerkesztõség postacíme: 400462 Cluj, Bld. C. Brâncuºi nr. 202. ap. 101.,C.P.137. Telefon/fax: 0264/418001. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: naps.sziv@napsugar.roHonlapszerkesztõ: KOMÁROMY LÁSZLÓ; www.napsugar.ro A lapok árát a következõ bankszámláravárjuk: Cont IBAN RO45RNCB0106026602080001 B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR– EDITURA SRL. CUI: 210622 Készült a kolozsvári TIPO OFFSET Kft. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 2,5 lej

E lapszám támogatói:

Napsugár, napsugár,Édes, drága napsugár,Te köszönsz rám minden nap,Édes, drága napsugár.Amikor elborul az ég,Te nem vagy ott,Csak a csúnya fekete felhõk,Akiket nem szeretünk.

Kristály Edvárd, Balánbánya

Eljött az õsz, Nagyon vártuk,A sok jó gyümölcs

megérett.A szüret is megérkezett,Ujjongnak a szõlõskertek.

Varga Rita, Marosbogát

Eljött az õsz, az ágyvetõ ember,Sárga levelek a földön hevernek,Gyerekek az avarban sietnek,S a madarak az országból elmennek.Örvendek az õsznek, Pont úgy, mint a nyárnak,Esõ esik, de mindhiába, El kell menni az iskolába.

Hadnagy Káren, Dicsõszentmárton

Megérett a szõlõ,Iskolába hív a csengõ.Elindult a sok gyerek,S köztük Benedek.Minden gyerek azt mondja,Hogy jó ez az iskola.Ehhez én is csatlakozom,Jól tanulok, megmutatom.

Nagy Kriszta, Szalárd

Vágjátok ki, ésragasszátok

nevetek melléa gyûjtõlapra.

OKTÓBER

�

Nem tudom kifejezni magam,És engem nagyon bánt e tudat.Még nincs elég szavam a „szótárban”,Csakis ez lehet az oka.Tudom, még sok van, mit tegyek,Hogy amit szeretnék, azt elmondjam.Ilyen tanácsot nincs kitõl kérjek,Mert ma kinevetik a költõket.Így csak magam gondolkodom,S tudom, majd megtalálom,

mi legyen a legjobb.Mali Dénes Levente, Vámfalu

Címlap: UNIPAN HELGA

Adorján Katica,Csíkmenaság

Kiss Kimberly,Marosvásárhely

Andrási Bianka, Margitta

Csizmadia Kinga, Gyergyószentmiklós

Irkafirka

Dankó Blanka Adél, Nagybánya

Bencan Mia, Szabadka

Bodor Anett, Kovászna

Cser László, Nagyvárad

Kozma Dávid, Margitta

Traxler Roland, Nagybánya

Maszat Mûvész

KIÁLLÍTÁSAaa ttaavvaallyyii õõsszz lleeggsszzeebbbb rraajjzzaaiibbóóll

Háttér: Kozma Dávid, Margitta