Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar

Közigazgatási jogi tanszék

Új kihívások a katasztrófavédelemben

Készítette: Csépányi- Barczi Petra

Konzulens: Dr. Nyitrai Péter

Egyetemi Docens

2013.

1

Tartalom

1. ELŐSZÓ.............................................................................................................................. 2

2. BEVEZETÉS....................................................................................................................... 4

3. A KATASZTRÓFAVÉDELEM HELYE ÉS SZEREPE AZ ORSZÁG VÉDELMI,

BIZTONSÁGI RENDSZERÉBEN; A KATASZTRÓFAVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE ......................................................................................................................... 5

4. VÉDELMI IGAZGATÁS, KATASZTRÓFA FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA .......... 8

4.1. VÉDELMI IGAZGATÁS ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM FOGALMA ................................... 8

4.2. KATASZTRÓFÁK CSOPORTOSÍTÁSA: ........................................................................... 9

5. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK .................................................................................... 12

5.1. A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS IRÁNYÍTÁSÁRÓL, SZERVEZETÉRŐL ÉS A

VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉSRŐL

SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXIV. TÖRVÉNY ............................................................................... 13

5.1.1. A törvény szerkezete ......................................................................................... 13

5.1.2. A katasztrófavédelem szervezete, irányítási rendje; egyes szintek feladatai 14

5.1.3. A Katasztrófavédelmi szervek szervezeti ábrája............................................. 20

5.2. MIÉRT VOLT SZÜKSÉG A VÁLTOZTATÁSRA? ............................................................ 23

5.3. A KATASZTRÓFAVÉDELEMRŐL ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ EGYES TÖRVÉNYEK

MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXXVIII. TÖRVÉNY ............................................... 26

5.3.1. A törvény szerkezete: ........................................................................................ 26

5.3.2. A katasztrófavédelem szervezetrendszere, az új szabályozás alapján .......... 28

6. EGYÉB VÁLTOZÁSOK .................................................................................................. 30

6.1. KATASZTRÓFAVÉDELEM ÚJ SZERVEZETE ................................................................. 30

6.1.1. Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ................................................ 30

6.1.2. Katasztrófavédelmi igazgatóságok .................................................................. 38

6.1.3. Katasztrófavédelmi kirendeltségek .................................................................. 43

6.1.4. Tűzoltóságok ..................................................................................................... 46

7. ZÁRÓ GONDOLATOK ................................................................................................... 47

8. IRODALOMJEGYZÉK, WEBOLDALJEGYZÉK, JOGSZABÁLYJEGYZÉK .......... 48

2

1. Előszó

Napjainkban az emberi élet minden percben veszélyben van. Talán egy kis

túlzásnak tűnhet, azonban ha a történelmen végig tekintünk, már az ókorban voltak

olyan katasztrófák, események, melyek nagyon sok életet követeltek, és nagy természeti

pusztulással jártak. Ha csak a Bibliára gondolunk, Mózes I. könyve, 6-9., a Noé

bárjának történetére, vagy nyolcadik csapásra, Mózes II. könyvében (10: 1-20.), a

sáskajárásra. Ezen kívül megemlíthetjük akár a nagy szárazságot (Jeremiás könyve),

vagy az éhínséget, mely számos alkalommal megjelenik a Szentírásban. Mikor ezt

leírtam, két kérdés merült fel bennem ezzel kapcsolatban. Jogosan teszem fel azt a

kérdést, hogy miért engedi Isten, hogy katasztrófák történjenek? De úgy gondolom,

hogy ezt egy másik dolgozatban, már- már filozófiai magaslatokig lehetne magyarázni.

Nézzük a másik kérdést: mióta is vannak katasztrófák? Mióta világ a világ. És erre jó

példa a fent említett néhány esemény.

Átugorva pár ezer évet, az ipari forradalom óta egyre nőttek az emberi életet és testi

épséget veszélyeztető tényezők. Ha csak az egyre növekvő iparra gondolunk, vagy az

emberek milliárdjai által használt gépjárművekre, elgondolkodhatunk, hogy milyen

katasztrófák adódnak ebből. Az ipar és a gyárak elterjedésével megnőttek a káros anyag

kibocsátások, melyek az autók csak fokoznak. Ez az ózonréteg elvékonyodásához, ezzel

együtt pedig a Föld átlaghőmérsékletének növekedésével jár, melyet véleményem

szerint már nem lehet visszafordítani, csak lelassítani. Ez pedig magában hordozza a

különböző állatok és növények kipusztulását, végül pedig az emberi élet forog kockán.

A világ minden pontján szükség volt és van olyan szervezet kialakítására, mely a

növekvő igényeknek megfelel, és hatékonyabban képes védeni az emberi életet, illetve,

egy bekövetkezett katasztrófa esetén, gyorsan és hatékonyan képes beavatkozni, a

keletkezett károkat elhárítani, helyreállítani.

Magyarországon az első hivatásos katasztrófavédelmi szervezet 2000. január 1-jén

alakult meg, amely az évek során elavulttá vált, kevésbé volt hatékony. Ezért volt

szükség a rendszer reformrjára.

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2011.

évi CXXVIII. törvény 2012. január 1-jén lépett hatályba.

3

Dolgozatom címe, Új kihívások a katasztrófavédelemben. Az ember azt hinné, hogy

csak szakmai katasztrófavédelemről lesz szó, mégis igyekeztem a közigazgatási jog

határain belül maradni. Az viszont elkerülhetetlen volt, hogy néhol bele ne vonjak némi

szakmát, a katasztrófavédelem oldaláról.

Az új kihívásokat tágan értelmeztem. A kihívás alatt az új jogszabályi és

szervezeti változásokat értetem. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy az új

rendszer mennyire tud hozzáidomulni az új veszélyhelyzetekhez, mennyire képes

formálni önmagát ahhoz, hogy a feladatait megfelelően ellássa? Ez a reform olyan

mértékű volt, hogy abszolút kétséges volt, hogy egy már tíz éve fennálló szervezet

hogyan tud változni, hogy képes fellépni a jelenkorban felmerülő súlyos

katasztrófaveszélyeknek.

A szakdolgozatomban kifejezetten a hivatásos katasztrófavédelmi szervezeteket

vizsgáltam, mert a változások véleményem szerint a legnagyobb mértékben a hivatásos

szerveket érintették.

Munkámban leírtam, milyen jogszabályi, szervezeti és egyéb változás történt

2012-ben.

A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon sikerült megszerveznem egy

konzultációt Hegedűs Csaba tűzoltó őrnagy, Hatósági Osztályvezető Úrral, és Antal

Tibor tűzoltó őrnagy, Főügyeleti osztályvezető Úrral, akik a dolgozat megírásában

nagyon sokat segítettek.

De lássuk a dolgozatot!

4

2. Bevezetés

„A természet nem tűr hazugságot!”

Thomas Carlyle angol író

„Az emberiséget történelme során folyamatosan fenyegették a különböző

katasztrófák, veszélyhelyzetek és az olyan erőszakos cselekmények is, mint az

ellenségeskedések és a háborúk. Az emberi életre, a környezetre és az anyagi javakra

kiható kockázatok kezelésére később kialakultak azok elhárítására, a veszteségek

csökkentésére hivatott szervezeti rendszerek és szolgálatok. A Magyar Köztársaságban

a katasztrófavédelmi szervezet olyan intézmény, amely a tűz- és baleseteknél,

katasztrófahelyzetekben és más, korunkat jellemző veszélyhelyzetekben az

állampolgárok és javaik védelme érdekében fellép, és a társadalom legszélesebb

körének bevonásával végzi elhivatott feladatát.

Magyarországnak történelme során számos környezeti és emberi eredetű katasztrófával

kellett megküzdenie, s ezek jelentős veszteségeket, károkat is okoztak. Az azonban

tényszerű adat, hogy - legyen az árvíz vagy háború - a veszteségek csökkenthetőek

voltak a jól felkészült szervezetek tevékenységével.”1

„Mióta világ a világ az emberiség folytonos veszélynek van kitéve. A természeti

és civilizációs katasztrófák elleni harc mindennapossá kellett, hogy váljon.

Meg kellett tanulnia az embereknek hogyan védekezzenek az időjárás szeszélyeivel

szemben, ezért természetesen olyan helyeket, területeket kerestek, ahol életüket

biztonságban élhették, és védve voltak a viszontagságok ellen. Ahol ezen feltételek

fennálltak, letelepedtek és biztosított volt a további életük. Az utóbbi évtizedekben a

katasztrófavédelem olyan szintű fejlődésen ment át, amely már hatékony segítséget

nyújthat a bajba jutottaknak. Ebben a folyamatban nyújtottak nagy segítséget azok az

írásos emlékek, amelyek lejegyezték az egyes katasztrófák eseményeit.

Az évezredek alatt a lejegyzett katasztrófák sorát, az időszámításunk után 6.

században történt világméretű éghajlatváltozás kezdte. A klímaváltozás befolyásolta a

gazdasági és politikai érdekeket; lezárta az ókort, és megnyitotta a kaput a modern világ

fejlődéseinek, ami egyet jelentett a megváltozott körülményekhez való

alkalmazkodással.”2

1 Csépányi- Barczi Petra: Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok a jog tükrében, 2009. Miskolc (TDK

dolgozat), ME- ÁJK

2 Csépányi- Barczi Petra: Vörösiszap katasztrófa, 2011. Ózd (TDK dolgozat), NKE- HHK

5

3. A katasztrófavédelem helye és szerepe az ország védelmi, biztonsági

rendszerében; a katasztrófavédelem rövid története

A biztonság a legegyszerűbb megfogalmazás szerint fenyegetettség,

veszélyeztetettség nélküli állapot, amelynek összetevői megadnak egy tágabb

megfogalmazást. Eszerint a biztonság alkotórészét képezi a társadalmi, a jogi- és

szociális, a politikai (diplomáciai), a gazdasági, az ökológiai, az egészségügyi és a

belügyi biztonság is.

Az 1956-os események következtében Magyarországot a Szovjet nagyhatalom

gyakorlatilag elzárta a nyugati országoktól, szorosabb ellenőrzés alá vonta az országot,

és ezzel párhuzamban szorosabb köteléket alakítatott ki a keleti blokkal. A

rendszerváltásig külpolitikáról szinte nem is beszélhetünk. A javulás a nyolcvanas évek

környékén következett be, Leonyid Brezsnyev hatalomra kerülése után. Magyarország,

bár a Szovjet vezetés által meghatározott parancsokat maradéktalanul betartotta, a saját

érdekei felé irányította Moszkva céljait és figyelmét.

Tekintettel a nagymértékű elszigeteltségre, Magyarország a katasztrófák tekintetében

kedvező helyzetben volt. Joggal mondhatjuk, hogy olyan katasztrófák voltak

ismeretlenek számunkra, melyek a világ más részen folyamatosan problémát jelentettek.

Mind a természeti, mind a civilizációs katasztrófák száma jóval kevesebb volt, mint a

világ más részén. Magyarázható ez egyrészt a szerencsés földrajzi fekvéssel (az évente

előforduló, rendszeres eseményektől eltekintve – pl. árvizek – a mai napig nincsenek

nagyobb földrengések, hurrikánok stb.), másrészt pedig azzal, hogy az állam olyanfajta

mély kontroll alatt tartotta az állampolgárokat, hogy a civilizációs katasztrófák körébe

tartozó cselekmények (terrorizmus, lázadás) az emberek eszébe sem jutottak.

A rendszerváltás után Magyarországon átértékelődött a biztonság fogalma,

intenzívebben jelentkeztek olyan problémák, melyek korábban ismeretlenebbek voltak,

és kevésbé erősen jelentkeztek. A határok könnyebb átlépésének lehetőségével megnőtt

a terrorveszélyeztetettség, elterjedt az illegális fegyverkereskedelem, droghálózatok

épültek ki, megnőtt a szervet bűnözés lehetősége, és az előbbiekhez hasonló mértékű

veszélyeztetettséget jelentett és jelent a migráció. Új típusú biztonsági kihívások

jelentek meg, melynek következtében szükség volt olyan központilag irányított

szervezetekre, melyek képesek az egyre növekvő és egyre súlyosabb veszélyhelyzetek

6

hatásának minimálisra csökkentésére. Mindezektől eltekintve nyugodt szívvel

mondhatjuk, hogy Magyarország fenyegetettsége alacsony. 3

A katasztrófák nem ismernek határokat, ezért jelentős mértékben felértékelődött

a nemzetközi tapasztalatcsere és a segítségnyújtási tevékenység az országokkal, a

régiókkal és a nemzetközi szervezetekkel történő együttműködésen belül. Az elmúlt

évtized talán legfontosabb változása ez utóbbi megállapítás, amely az országunkon

belüli felelősségeink mellett nemzetközi elkötelezettséget jelent az együttműködésre és

a segítségnyújtásra, ugyanakkor a kölcsönösség alapján számíthatunk is erre.

A fentebb említett biztonságot veszélyeztető helyzeteket először a Nemzeti Biztonsági

Stratégia, azaz a 2073/2004. (IV. 15.) évi Kormányhatározat nevesíti, mely a polgári

védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvényben foglalt veszélyeztető tényezőket

egészíti ki. A Nemzeti Biztonsági Stratégia szerint Magyarországot leginkább a tömeges

megbetegedést előidéző kórokozó megjelenése, az ivóvíz célú vizek szennyezése, a

légszennyezettség, a veszélyes hulladékkal való szennyezés, a sugárterhelését előidéző

esemény, a veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező baleset, az árvíz,

a hóesés vagy hófúvás, és a belvíz veszélyezteti. A Stratégia egyébként 2012 februárjáig

volt hatályban, és a Magyarország Nemzeti Biztonságáról szóló 1035/2012. (II. 21.)

Kormányhatározat váltotta.

Modern világunkban egyre többféle katasztrófa fenyeget minket, s ez úgy tűnik a

jövőben csak romlani fog. Az emberiség esztelen módon használja ki a Föld

erőforrásait, ezzel együtt a kihalás szélére löki az egykor óriási mennyiségben

előforduló állatfajokat. Az egyensúly felborult, a növekvő veszély egyre komolyabb

munkát ró a katasztrófavédelem szakembereire világszerte.

A felsorolt új helyzeteken kívül Magyarországnak meg kellett felelnie a NATO és más

nemzetközi igények érvényesítésének, továbbá meg kellett felelni a polgári védelemnek

is az európai normákhoz.

A veszélyforrások hatékony megelőzésére, és a már bekövetkezett katasztrófák

elhárítására egy olyan szervezetre volt szükség, mely képes az új szituációknak

megfelelni. Már a kilencvenes évek elején is voltak törekvések a fejlett

katasztrófavédelmi, tűzvédelmi és polgári védelmi szervezetek létrehozására. Volt egy

próbálkozás például 1993-ban, amikor összevonták a tűzoltóságokat a polgári védelem

szervezeteivel. A 85/1993. (VI.I.) Kormányrendelet szabályai szerint egy

3 http://biztpol.corvinusembassy.com/?module=corvinak&module_id=4&cid=1 (2013. április 9. 17:42)

7

parancsnokság végezte mind a tűzvédelmi, mind a polgári védelmi feladatokat, valamint

megkapta a nukleárisbalesetek elleni védekezés, valamint a katasztrófák elleni

védekezés feladatait, és ezek koordinációját. Az Alkotmánybíróság a 18/1995. (III.29.)

határozatával megállapította az alkotmányellenességet, és hatályon kívül helyezte.

„Álláspontjuk szerint a polgári védelem a honvédelem körébe tartozik, annak

szerves része. Így rendelkezik a honvédelemről szóló törvény. A törvény ugyan

felhatalmazta a Kormányt, hogy annak végrehajtásáról gondoskodjon, de a Kormány

e rendelet megalkotásával túllépett e felhatalmazásán, amikor a Polgári

Védelem Országos Parancsnokságát megszüntetve azt beolvasztotta a BM

Tűzoltóság Országos Parancsnokságába.

Ezzel a Kormány a Hvt-vel ellentétesen a honvédelmi miniszteri felügyelet

helyett a belügyminiszter felügyelete alá rendelte a polgári védelmet.”4

Az Alkotmánybíróság ezzel a határozatával felfüggesztette a problémás rendelet

megsemmisítésére irányuló eljárást, melyet a 18/1996. (II.9.) határozatával folytatott és

szüntetett meg. A szervezetek 1996. július 31-én szétváltak.

1998-ban kezdődött el ismét a katasztrófavédelem egységesítésének

kidolgozása. Létrehozták a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és

a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999.évi

LXXIV. törvényt. Ez volt az első olyan jogszabály, mely önállóan szabályozta mind a

természeti, mind a civilizációs katasztrófák elleni védekezést, és azok elhárítását.

A katasztrófavédelmi törvény számos újítást hozott. A jogalkotók többek között

rögzítettek alapfogalmakat, melyed addig nem voltak megtalálhatók írásban, továbbá

meghatározta az egyes szervezeti szintek feladatait egy-egy katasztrófa esetére,

valamint meghatározta a szervezet és szervezetrendszer irányításának mikéntjét.

A törvény alapján jött létre és kezdte meg működését a tűzoltóságok és a polgári

védelem összevonásával, 2000. január 1-jén az Országos Katasztrófavédelmi

Főigazgatóság (továbbiakban: OKF). A katasztrófavédelmi szervezet országos

hatáskörű központi szervre, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra és területi

szervekre, megyei igazgatóságokra tagolódik. A szervezet felépítését, működési rendjét,

feladatát és hatáskörét az un. katasztrófavédelmi törvény rögzítette.

4 18/1995. (VI.I.) Alkotmánybírósági határozat

8

Az OKF a tűzoltóságok központi szerve, amely önállóan működő és gazdálkodó

költségvetési szerv volt, amely szakmailag felügyelte a tűzoltóságok munkáját és

tevékenységét.

A katasztrófavédelem a törvények és az emberi erkölcs szerint is nemzeti érdek,

minden ember köteles ennek eleget tenni, és köteles saját erejéből a lehető legtöbbet

megtenni annak érdekében, hogy a katasztrófaveszélyt elhárítsa. A védekezés egységes

irányítása állami feladat. Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra,

hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó

védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a

katasztrófavédelemben.

4. Védelmi igazgatás, katasztrófa fogalma, csoportosítása

4.1. Védelmi igazgatás és katasztrófavédelem fogalma

A védelmi igazgatás fogalmát a honvédelemről és a Magyar Honvédségről,

valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII.

törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.)

Kormányrendelet határozza meg. A kormányrendelet I. fejezetének – Értelmező

rendelkezések – 1.§ n) pontja szerint a védelmi igazgatás „a közigazgatás részét képező

feladat- és szervezeti rendszer, amely az állam védelmi feladatainak megvalósítására

létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek által végzett végrehajtó,

rendelkező tevékenység; magában foglalja a különleges jogrendre történő felkészülést,

továbbá az említett időszakok és helyzetek honvédelmi, polgári védelmi,

katasztrófavédelmi, védelemgazdasági, lakosság-ellátási feladatainak tervezésére,

szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló állami tevékenységek összességét.”

A védelmi igazgatás körébe tartozik a honvédelmi igazgatás, a lakosság

nyilvántartásával kapcsolatos igazgatási tevékenységek, valamint a dolgozat

szempontjából is releváns rendészeti igazgatás.

A rendészeti igazgatás magába foglalja a rendőrség, idegenrendészet,

útlevélrendészet, nemzetbiztonsági- és nem utolsó sorban a katasztrófavédelmi

igazgatás szabályozását.

„Katasztrófavédelem: a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési,

szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási,

riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa

9

kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok

megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak

védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását,

továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.”5

A katasztrófavédelem fogalmából kitűnik, hogy a katasztrófavédelmi igazgatás

egyértelműen a közigazgatási jog körébe tartozik, hiszen az igazgatási ciklus jó néhány

elemét (irányítás, tervezés, koordináció, végrehajtás) magába foglalja, kiegészítve,

természetesen, sajátos, szakigazgatási elemekkel.

4.2. Katasztrófák csoportosítása:

Bár a dolgozat központjában a jogi szabályozás áll, mégis úgy gondolom, hogy

érdemes a katasztrófák csoportosítását bemutatnom, hogy mindenki teljes képet kapjon

azon haváriákról, melyek bekövetkezése esetében a megfelelő katasztrófavédelmi

szerveknek helyt kell állniuk. Ez tökéletes képet mutat arról, hogy bizonyos szerveknek,

gondolok a tűzoltóságokra, a polgári védelmi szervezetekre vagy a civil szervezetekre,

mennyi problémával, milyen katasztrófákkal kell szembenézniük, amelyek a

katasztrófavédelem jogszabályi alapját is jelentheti. Először is tisztázzuk a katasztrófa

fogalmát.

A katasztrófa definícióját először a katasztrófák elleni védekezés irányításáról,

szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni

védekezésről szóló 1999. év LXXIV. törvény I. fejezetének Értelmező rendelkezései

fogalmazták meg. E szerint akkor katasztrófának minősült azon esemény, amely

szükséghelyzet, illetve minősített helyzetek kihirdetésére alkalmas volt. Ezzel szemben

a jelenleg hatályos törvényünk, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes

törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény által meghatározott

fogalom, bár nem sokban, de aszerint változott, hogy Alaptörvény hatályba lépésétől

számítva megváltozott a minősített időszakok szabályozása. Ezek alapján a hatályos

katasztrófa fogalom a következő: „a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e

helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek

életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti

környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti,

károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása

5 A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi

CXXVIII. törvény 3§ 8. pont

10

meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő

védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az

önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt

együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.”6

A katasztrófák besorolásait több szempont alapján lehetséges. A kategorizálás

történhet jelleg vagy eredet, hely, illetve annak intenzitása alapján is.

I. Jelleg alapján:

a. Természeti katasztrófák esetén olyan eseményekről beszélünk, melyet az

ember képtelen megállítani, megakadályozni. Az ember teljesen ki van

szolgáltatva a természet erejének. Ezen belül beszélhetünk meteorológia,

geológiai és biológiai jellegű katasztrófákat, mint például az árvizek,

belvizek, földrengések, viharok, vagy akár a járványok.

b. Civilizációs katasztrófákat a természeti katasztrófákkal szemben az ember

idézi elő, szándékos vagy akár gondatlan magatartásával. Ebbe a kategóriába

tartoznak a technikai jellegű - vegyi-, biológiai katasztrófák, járványok – és a

társadalmi jellegű – terrorizmus, migráció, blokád, sztrájk) veszélyeztető

tényezők.

II. Helye alapján:

a. Helyi katasztrófák közé soroljuk az olyan eseményeket, melyek kisebb

földrajzi területen (egy településen, gyárban, üzemben) következnek be, és

amelyek elhárítására elegendő a helyben rendelkezésre álló erők.

b. Regionális katasztrófák, melyek során a káresemény több települést,

nagyobb területet veszélyeztet vagy károsít, és melynek elhárítása ezzel

egyenes arányosságban nagyobb koordinációt igényel, azonban a

kárfelszámolás során a helyi erők elegendőnek bizonyulnak.

c. Országos események során jellemző, hogy a káresemények az ország nagy

részére, nagyobb régióira, vagy akár az ország egész területére kiterjednek.

III. Időintervallum szerint:

a. Gyors lefolyásúnak minősülnek az olyan katasztrófák, melyek általában

előre nem látható módon következnek be, amikor az adott szervek és

természetesen a lakosok sem képesek felkészülni. A katasztrófa lefolyása

gyors, mint például a robbanások, földrengések, vagy akár a villámcsapások.

6 A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi

CXXVIII. törvény 3§ 5. pont

11

b. A közepes lefolyású katasztrófák esetében olyan eseményekről beszélhetünk,

mint például az árvizek, melyek előre jelezhetők, az előrejelzések és a

szükséges információk birtokában megkezdhető a védekezés, a prevenció.

Az említett példa, az árvíz esetén megkezdődik a homokzsákok megtöltése.

c. A lassú lefolyású katasztrófák azonban nem csak hogy előre jelezhetők,

hanem már számítani lehet rá, hogy az adott esemény be fog következni.

Szükséges a gyors és hiteles információáramlás, szükséges a megfelelő

tájékoztatás arra, hogy a legmegfelelőbben tudják előkészíteni és

megkezdeni a katasztrófa elleni védekezést. Ha pedig már bekövetkezett a

havária, az emberek és átcsoportosításával és gazdaságmozgósítással

korlátozhatóak a katasztrófák, csökkenthetők azok hatása.

IV. Az időintervallummal párhuzamban kell megemlíteni az intenzitás szerinti

csoportosítást:

a. Relatív az a katasztrófa, melyek gyors intenzitásúak, és általában nagy

károkat okoznak. Furcsa példa, de ide sorolnám a különböző

terrorcselekményeket, mint a 2001-ben történt World Trade Center (New

York, USA) elleni merénylet.

b. Közepes intenzitású az az esemény, mely jelentős károkat okoznak, és

elhárítása nem oldható meg a helyi erők beavatkozásával, szükséges

nagyobb erőket mozgósítani.

c. Küszöb intenzitású eseményről beszélhetünk az olyan lassú lefolyású, nagy

területre, általában országhatáron átnyúló katasztrófák esetén, melyek

elhárítása csak nemzetközi összefogással valósulhat meg. Ebbe a csoportba

sorolnám a járványokat és éhínséget.

d. Az abszolút hatáserősségű katasztrófa a legsúlyosabb eset, amikor az adott

állam mind erkölcsileg, mind politikailag megrendülhet. Ebben az esetben

hiába tették meg a megfelelő védekezéseket, nem tudnak és nem is lehet a

katasztrófa bekövetkezése ellen tenni. Ilyenek a nagyon súlyos árvizek (pl.:

2010-ben levonuló árhullám a Sajón, a Bódván és a Tiszán), vagy akár a

nukleáris szennyezések (pl.: 1986. Csernobil).

V. Tér- és időkoordináta:

a. Statikusnak nevezzük azt a katasztrófát, amely az előre meghatározott helyen

és időben bekövetkezik. A károk felszámolása a rendelkezésre álló erők

12

segítségével elhárítható. Ide sorolnám az üzemi baleseteket, és az

erdőtüzeket.

b. Ezzel szemben dinamikusnak nevezzük az olyan katasztrófákat, melyek

átterjednek más területekre, más megyékre, esetenként más országokra. A

károk elhárításához sokszor nemzetközi összefogásra van szükség. Erre a

csoportra a legjobb példa a vízszennyezés (pl.: Rába habzása, vagy a

vörösiszap katasztrófa), vagy a nukleáris balesetek (pl.: Fukushima,

Csernobil).

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának,

Védelmi igazgatás alapszakán folytatott tanulmányaim során írt, Vörösiszap katasztrófa

című Tudományos Diákköri Dolgozatban már foglalkoztam az előbbiekben említett

témával.

Magyarországon, ahogy az egész világon, általában elmondható, hogy a

változásokhoz, szervezeti fejlődéshez, jogszabályi változásokhoz szükséges egy olyan

esemény, amely súlyos károkat okoz.

5. Jogszabályi változások

A katasztrófavédelem 2012-ben komoly változásokon ment keresztül, de először

nézzük mi volt a reformok előtt!

A katasztrófavédelem jogi szabályozása

- az Alkotmány,1949. évi XX. törvény,

- a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény,

- a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes

anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi

LXXIV. törvény,

- a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény, a tűz elleni védekezésről,

- a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény és más

jogszabályok egymásra épüléséből állt össze.

A jogi szabályozás során megkülönböztetünk normál időszaki és minősített időszaki

jogi szabályozást. A katasztrófavédelmi igazgatásra vonatkozó jogi szabályozás alapja a

Magyar Köztársaság Alkotmánya.

Az Alkotmány kimondta az alapvető jogok védelme érdekében, hogy:

13

„5. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország

függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített

határait.”, valamint „8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és

elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam

elsőrendű kötelessége.”

Az alapvető jogok között kvázi felsorolja a védendő jogokat, és kimondja a 70/D.§ első

bekezdésében, hogy „A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető

legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.”

A 2004.évi CV. törvény rendelkezései rendkívüli állapotok idején lépnek érvénybe,

ugyanis ez idő alatt honvédelmi munkakötelezettséget lehet elrendelni. Ez azt jelentette,

hogy mindazon férfiak és nők, akik a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel

rendelkeznek, fizikai vagy szellemi munkában kötelesek részt venni.

Rendkívüli állapotok idején számolni kell a védelmi igazgatás és a katonai szervek

együttműködésével, így a hatáskörök összeütközését, valamint bizonyos funkcionális

zavarok elkerülését be kell gyakorolni.

5.1. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes

anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV.

törvény

5.1.1. A törvény szerkezete

Az első katasztrófavédelemről szóló törvény nagy újításokat hozott mind a szervezet,

mind pedig a fogalmak körében. 2000. január 1-jén lépett hatályba, és tizenkét évig

szabályozta a katasztrófavédelem szervezetét.

A törvény szerkezetileg hat fejezetből áll:

1) Alapvető rendelkezések, mely magába foglalva az általános szabályokat, az

értelmező rendelkezéseket (fogalmakat határoz meg ezen cím alatt), valamint

meghatározza a törvény hatályát.

2) A katasztrófák elleni védekezés irányítása című fejezetben rendelkezik a

jogalkotó a Kormány, a Kormányzati Koordinációs Bizottság, a katasztrófák

elleni védekezésért felelős miniszter, központi államigazgatási szerv vezetője, a

megyei és helyi védelmi bizottságok, azok elnökének, a polgármesterek, és

egyéb szervezetek feladatairól, és – a Kormány esetében – intézkedéséről.

14

3) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó, a

katasztrófavédelem végrehajtását végző szervek és feladataik című fejezetben a

jogalkotó kodifikálja a hivatásos szervekre, a központi szervekre (OKF) és

szűkebben véve a központi szervek vezetőjére vonatkozó szabályokat,

feladataira vonatkozó részletszabályokat.

4) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályai

5) A védekezés költségeinek megtérítése és fedezete, amely rendelkezik a védekezés

anyagi feltételeinek biztosításáról.

6) Záró rendelkezések

5.1.2. A katasztrófavédelem szervezete, irányítási rendje; egyes szintek feladatai

1. számú ábra: A katasztrófavédelem irányítási rendszere Magyarországon 2000. január 1-jétől 2012.

április 15-ig7

7 Dr. Pellérdi Rezső - Katasztrófavédelem II. című tantárgyból tartott előadás vázlata, NKE-HHK, Ózd,

2010

Köztársasági Elnök

Országgyűlés

Honvédelmi Bizottság (rendkívüli áll) Tanács

Kormány

Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB.)

(Önkormányzati miniszter irányítja)

Tudományos Tanács

KKB Titkárság

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Operatív Törzs

Megyei Védelmi Bizottságok Operatív Törzs

Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok és

együttműködők

Helyi Védelmi Bizottságok

Polgármester

Gazdálkodó egységek

Állampolgárok

Veszélyhelyzeti Központ

(OKF bázisán) Ágazati minisztériumok Védekezési

munkabizottságai

Önkéntes

szerveződések

Országos

szint

Helyi

szint

Megyei

szint

Minősített

időszak

Pv. kirendeltségek

Pv. irodák

GKM

GKM dekoncentrált

szervei

15

Egyes szintek feladatai:

A katasztrófavédelem szervezete esetében beszélhetünk országos, megyei és helyi

igazgatási szintekről. Minősített időszakban pedig ezek kibővülnek, hiszen a katonai és

védelmi igazgatás szerveinek vezetését átveszi a Kormánytól a Köztársasági Elnök, az

Országgyűlés és a Honvédelmi Tanács.

A három szinten szereplő szervezetek más- más feladatokat látnak el.

A) Nemzeti szinten meg kell említeni a Kormányt, a Kormányzati Koordinációs

Bizottságot, a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert és más

minisztereket.

1) Kormány

A Kormány többek között szervező, tervező, végrehajtó, koordinációs feladatokat

lát el nagyrészt, valamint jogalkotási feladatok lát el. A katasztrófavédelmi törvény 5.§-

a így rendelkezik:

„a) megszervezi a katasztrófák elleni védekezés irányítását és a végrehajtás

összehangolását, a tervezés kormányszintű feladatainak végrehajtását, a katasztrófák

következményeinek felszámolására való felkészülés, a megelőzés és a végrehajtás

feladatainak tárcák közötti koordinációját, e koordináció érdekében létrehozza a

Kormányzati Koordinációs Bizottságot, meghatározza annak – e törvényben foglalt

feladat- és hatásköre figyelembevételével – eljárási szabályait, jóváhagyja szervezeti és

működési rendjét,

b) meghatározza a Kormány tagjainak és a védekezésben érintett állami szerveknek a

katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatait,

c) megköti a katasztrófákkal kapcsolatos kölcsönös tájékoztatásra és segítségnyújtásra,

valamint a megelőzés területén történő együttműködésre irányuló nemzetközi

egyezményeket,

d) összehangolja a katasztrófavédelemmel összefüggő oktatási, képzési, tudományos

kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységet,

e) létrehozza az országos katasztrófavédelmi információs rendszert,23

f) kihirdetésre előkészíti a veszélyhelyzetben bevezetésre kerülő, az egyes törvények

rendelkezéseitől eltérő rendeletek tervezeteit, és megküldi azokat a végrehajtásért

felelős személyeknek és szervezeteknek,

16

g) az éves költségvetésben javasolja a hazai és a nemzetközi segítségnyújtásra

fordítható előirányzat mértékét,

h) kialakítja a nemzetközi segítségnyújtásban történő magyar részvétel rendszerét.”8

2) Kormányzati Koordinációs Bizottság (továbbiakban KKB)

A KKB elnöke a mindenkori katasztrófák elleni védekezésért, a

katasztrófavédelemért felelős miniszter. A KKB feladatai a katasztrófavédelmi törvény

szerint a védelmi bizottságok és más katasztrófavédelmi szervek tevékenységeinek, a

miniszterek és államigazgatási szervek tevékenységének, valamint a Magyar Honvédség

és más rendvédelmi szervek tevékenységének összehangolása. A KKB szabályozza

továbbá az irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek katasztrófavédelemmel

kapcsolatos tevékenységét, és a KKB vezetője kezdeményezheti a nemzetközi

segítségek igénybevételét, és összehangolja a magyar és a külföldi szervezetek

munkáját. A szervezet felel a Kormány katasztrófákkal kapcsolatos döntéseinek

előkészítéséért, valamint a döntések koordinációjáért. A KKB összetételéről és

szerveiről a katasztrófavédelmi törvény végrehajtó rendelete, a 179/1999. (XII.10.)

Kormányrendelet rendelkezik.

A KKB tagjai főként államtitkárok (Pl.: Honvédelmi Minisztérium,

Pénzügyminisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Egészségügyi

Minisztérium, stb.).

Folyamatosan működteti a Veszélyhelyzeti Központot, és ideiglenesen az

Operatív Törzset. Az Operatív Törzs egyébként a Védekezési Munkabizottság (a KKB

szakmai döntés-előkészítő szerve, melynek a feladata az érintett tárca

katasztrófahelyzetben ellátandó szakmai feladatainak koordinálása) megalakulásáig

végzi az operatív döntések előkészítését, és javaslatot tesz az illetékes döntéshozóknak a

végrehajtandó feladatokról.

3) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter

2000. január 1-jétől az illetékes minisztérium az Önkormányzati Minisztérium

volt. A kormányváltások során azonban a minisztérium elnevezése változott. A

miniszter irányítja tulajdonképpen a katasztrófavédelmi szervezetek működését. Ezen

8 1999. éve LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes

anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről via

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41038.63206 (letöltés: 2013. április 10. 12:05)

17

belül kinevezi és felmenti az Országos katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjét és

helyettesét, valamint jóváhagyja az OKF szervezeti és működési szabályzatát. Mindezen

felül az ágazati miniszter megalakíthatja, létrehozhatja a katasztrófavédelmi szervezek

területi és helyi szerveit, melyek végrehajtó szervként végzik feladatukat, továbbá

szabályozza és felügyeli az irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatait

és azok maradéktalan ellátását.

4) Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Az Országos Katasztrófavédelmi igazgatóság legfontosabb feladata a prevenció,

azaz a megelőzés. Mindazonáltal, közreműködik a már bekövetkezett civilizációs és

természeti katasztrófák elhárításában, annak megszervezésében és végrehajtásában.

Ahhoz, hogy naprakészek legyenek a területi és helyi szervek, ellátja a

katasztrófavédelemmel kapcsolatos képzések, valamint alkalmazási és tervezési

feladatokat is ellát. Az önkormányzatok katasztrófavédelmi tevékenységében is

segítséget nyújt, mind a felkészítésben, mind az önkormányzatok saját tevékenységi

körében ellátandó feladatok szervezésében, és a végrehajtó állomány felkészítésében.

Az 1999. évi LXXIV. törvény értelmében az OKF vezetője, a Főigazgató

szervező, felügyelő és koordináló jogkörökkel van felruházva. Ezeken belül ő felel a

szakmai tevékenységekért és a jogszabályoknak megfelelő végrehajtásért mind területi

mind helyi szinten. A felügyeleti jogkörén belül a Főigazgató felel a szervezeti és

működési szabályzat és más szabályzók megalkotásáért. Jogszabályban meghatározott

esetekben a megyei igazgatóságok vezetőinek közvetlen utasítást adhat, és munkáltatói

jogkört is gyakorolhat a területi és helyi szervek vezetői felet.

A katasztrófák elhárítása során a munkálatokban résztvevő szervezetek munkáját össze

kell hangolni, hogy minél hatékonyabban működjön a helyreállítás. Közreműködik

szakmai szempontból a nemzetközi szerződések előkészítésében, és a

kapcsolattartásban, és biztosítja a megkötött szerződésekben foglalt rendelkezések

maradéktalan végrehajtását.

18

B) Megyei szinten kell említést tenni a megyei, fővárosi védelmi bizottságokról, és a

megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokról.

1) A megyei, fővárosi és helyi védelmi bizottság feladatai

A megyei, a fővárosi és a helyi védelmi bizottság illetékességi területén

összehangolja a Honvédelemről szóló 2004. évi CV. törvényben meghatározott

szervekkel történő együttműködést, és a feladatok ellátását. A védelmi bizottság saját

illetékességi területén összehangolja, és irányítja a katasztrófák elhárításárára történő

felkészülést, valamint együttműködik a polgármesterrel, annak katasztrófavédelmi

tevékenységének ellátásában. A védelmi bizottság továbbá koordinálja a

katasztrófavédelemben együttműködő szervek tevékenységét, mind a felkészítés, mind

a kárelhárítás körében. Irányítja, és megszervezi az akadálymentes, és kölcsönös

információáramlást, valamint a kétoldalú értesítést, tájékoztatást, esetleges

segítségnyújtást. Nem utolsó sorban pedig polgári védelmi kötelezettségei is vannak,

hiszen területi polgári védelmi szervezetet hozhat létre, és a szükséges vezetési rendszer

működéséért és fenntartásért is kötelezettség terheli.

C) Helyi szinten pedig a helyi védelmi bizottság és a polgármester áll. Tekintettel arra,

hogy a helyi védelmi bizottság feladatai és jogkörei a megyeitől nem különböznek,

ezek ismertetésétől eltekintek.

1) Polgármester

Illetékességi területén irányítja és szervezi a katasztrófák elleni védekezéshez

szükséges felkészüléseket. Köteles megalkotni a települési katasztrófa- elhárítási

terveket, valamint az abban foglalt tárgy és anyagi eszközöket biztosítani. Már

bekövetkezett katasztrófa esetén a polgármester felelős a mentési és kármentesítési

munkálatok elvégzéséért, így irányítja a katasztrófavédelmi szervek tevékenységeit.

Halasztást nem tűrő esetekben elrendelheti az élet és testi épség megóvásához szükséges

intézkedéseket.

Határozattan polgári védelmi kötelezettség ellátására szólíthatja fel azokat a

személyeket, állampolgárokat, akiket jogszabály alapján ilyenfajta kötelezettség terhel.

A szervezeti rendszerhez szorosan összefügg a polgári védelmi szervezet, melyet a

polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény szabályozott. A törvény az

19

Értelmező rendelkezések című fejezetében, a 2.§(1) a) pontjában megfogalmazza a

polgári védelem fogalmát.

„a) polgári védelem: a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat- és

intézkedési rendszer, amelynek célja a fegyveres összeütközés, a katasztrófa és más

veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek

biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a

túlélés feltételeinek megteremtése érdekében.”

A polgári védelem feladatai közé tartozik a lakosság felkészítése a védekezés

során tanúsítandó magatartásokra, tájékoztatja, riasztja a lakosságot az esetleges

veszélyhelyzet esetén. Ha indokolt, a lakosságot kimenekítheti, kitelepítheti, és

ideiglenesen óvóhelyeken helyezheti el. Katasztrófahelyzetben vagy veszélyhelyzetben

köteles a kritikus infrastruktúrák (fogalma: egy országon belül a lakosság szellemi és

tárgyi életfeltételeit megteremtő, a gazdaság működését elősegítő vagy lehetővé tévő

azon szervezetek, létesítmények, létesítményrendszerek, hálózatok összessége vagy

ezek részei, amelyek megsemmisülése, szolgáltatásaik vagy elérhetőségük csökkenése

egy adott felhasználói kör létére, lét- és működési feltételeire negatív hatással jár)9

védelmére. A polgári védelem szervezetét területi, települési és munkahelyi polgári

védelmi szervezetre tudjuk osztani.

A) Területi polgári védelmi szervezetet olyan feladatok ellátásra kell létrehozni,

amelyeket a települési polgári védelmi szervezetek nem képesek elvégezni.

Személyi állományát a polgári védelmi kötelezettek közül választják ki.

B) Települési polgári védelmi szervezetet minden település, város köteles létrehozni.

C) Munkahelyi polgári védelmi szervezetet pedig hatósági határozat alapján kell a

polgári szervnek megvalósítania.

9 http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossagvedelem_kritikus_infrastruktura (2013.

április 10. 13:51)

20

5.1.3. A Katasztrófavédelmi szervek szervezeti ábrája

2. ábra: Katasztrófavédelmi szervek szervezeti ábrája

10

A fenti ábra első pillantásra bonyolult lehet, mégis lényegesen egyszerűbb, mint

a jelenleg hatályos jogszabály alapján. Jól látható, hogy a katasztrófavédelem teljes

szervezetét az Önkormányzati Miniszter irányítja. Az Országos Katasztrófavédelmi

Főigazgatóság a központi szerv, melynek vezetője a Főigazgató, vezeti és irányítja a

helyi és területi szerveket, az Országház Tűzoltóságát, a Fővárosi Polgári Védelmi

Igazgatóságot, a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóságot és a Megyei

Katasztrófavédelmi Igazgatóságokat. A Polgári Védelmi Kirendeltségek a Megyei

Katasztrófavédelmi Igazgatóságok keretein belül működnek, a Fővárosi Polgári

Védelmi Igazgatóság irányítása alatt.

Az OKF a hivatásos önkormányzati, az önkéntes tűzoltóságok és tűzoltó egyletek felett

pedig szakmai felügyeletet gyakorol.

A régi rendszerben, tehát 2012 előtt, a tűzoltóság részéről, működött az Országos

Tűzoltó- parancsnokság, mely irányította a megyei igazgatóságokat, amelyek a

10 Dr. Pellérdi Rezső - Katasztrófavédelem II. című tantárgyból tartott előadás vázlata, NKE-HHK, Ózd,

2010

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

vezeti:

irányítja:

Irányítja:

irányít Hiv. Önk.-i ,

önkéntes

tűzoltóságok és

Tűzoltó Egyesületek

Szakmai

felügyelet

Országház

Tűzoltóság

Fővárosi Polgári Védelmi Ig.

Repülőtéri Katasztrófavédelmi

Igazgatóság

Megyei Katasztrófavédelmi

Igazgatóságok

Polgári Védelmi

Kirendeltségek

főigazgató

Önkormányzati miniszter

21

hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságok

közvetlen szakmai felügyeletét látták el.

A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok saját illetékességi és működési területtel

rendelkeztek. Az illetékesség fogalma a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás

általános szabályairól 2004. évi CXL. törvényben (Ket.) van meghatározva.

Az illetékesség azt mutatja meg, hogy az azonos hatáskörű hatóságok közül melyik

hatóság járhat el. A Ket. a következőképpen fogalmazza meg az illetékesség fogalmát:

„Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az a

hatóság jár el, amelynek illetékességi területén

a) az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye (a

továbbiakban együtt: lakcím), illetve székhelye, telephelye, fióktelepe (a továbbiakban

együtt: székhely) van,

b) az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik,

c) az ügy tárgyát képező tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, vagy

d) a jogellenes magatartást elkövették.”

A Ket. 20.§- a szerint „a hatóság hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén,

valamint kijelölés alapján köteles eljárni.”

A működési terület az a terület, ahol a tűzoltók a feladataikat (tűzoltás, műszaki mentés

stb.) ellátják, az illetékességi területükön pedig elsőfokú hatóságként járhatnak el.

A működési terület felosztását az alapján végzik, hogy melyik tűzoltóság egységei

tudnak kiérni hamarabb a káreset helyszínére.

A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok hatósági tevékenységet, tűzvédelmi

hatósági, engedélyezési és szakhatósági („Törvény vagy kormányrendelet az ügyben

érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott

szakkérdésben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell

beszereznie. A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek

megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik, ennek hiányában törvény vagy

kormányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja.”11

)

ügyeket végeztek, melyek során a Ket. alapján jártak el.

A tűzoltóságok feladatai a megelőzésben nem merülnek ki. További feladatai a

tűzoltás- és műszaki mentés körében az elsődleges cél a bajba jutott emberek mentése, a

tűz tovább terjedésének megakadályozása és eloltása, akár anyagi kár okozása mellett

11 Ket. 44.§ (1)

22

is, korlátozva a személyes szabadsághoz, a magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő

jogokat. A műszaki mentés, természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai

folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb

cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi

javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről - a rendelkezésére álló, illetőleg az általa

igénybe vett eszközökkel - végzett elsődleges beavatkozói tevékenység.

Ez jól mutatja, hogy a vagyonvédelem sokszor nem esik egybe a

katasztrófavédelemmel. A műszaki mentéssel összefüggő feladat a tűzvizsgálati eljárás,

melynek során arra próbálnak fényt deríteni, hogy mi okozta a tüzet, történt-e

bűncselekmény, használtak-e valamilyen iniciáló anyagot.

A hivatásos önkormányzati tűzoltóság, mint elsőfokú tűzvédelmi hatóság feladatai

közé tartoztak a következők:

a) az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűzoltóságok

beavatkozásával kapcsolatos előírások alól, - azonos biztonságot nyújtó

előírások megtétele mellett - kérelemre eltérést engedélyezhet,

b) a beépített tűzvédelmi berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben jár

el,

c) tűzvédelmi hatósági ellenőrzést tart,

d) jogszabályban meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szab ki,

e) lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást,

f) hatósági bizonyítványt ad ki,

g) a tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azt a munkavállalót, aki a

munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, illetőleg a tűzjelzésre vagy

tűzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges

ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja.

h) A tűzvédelmi ellenőrzés, a tűzvizsgálati eljárás során feltárt hiányosságok, a

tűzkárok megelőzése érdekében felhívja az ügyfél figyelmét a

jogszabálysértések megszüntetésére, és szükség esetén tűzvédelmi hatósági

intézkedést tesz, az üzemeltetést, a tevékenység folytatását, az anyagok tárolását

- amennyiben a rendeltetéstől eltérően közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt

jelent - a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig szünetelteti, a jogszabályok

keretei között megállapítja a tűzvédelmi kötelezettségeket.

i) A lakosság tájékoztatása érdekében propaganda tevékenységet folytat.

23

j) Szervezi, irányítja, végrehajtja a hivatásos önkormányzati tűzoltók

továbbképzését, az egyes beosztáshoz szükséges szakképesítés megszerzésével

kapcsolatos feladatokat.

k) Biztosítja a rendkívüli időszakra való felkészülést, szolgálatellátást.

5.2. Miért volt szükség a változtatásra?

A katasztrófavédelemnek már szüksége volt a változásra. Miután hirtelen

megnövekedett a természeti és civilizációs katasztrófák száma, a veszélyforrások

ellenőrizhetetlenné váltak. A katasztrófavédelemnek reagálnia kellett erre a tendenciára,

a régi szervezeti rendszer mondhatni elavult volt az új feladatokhoz.

Számos természeti és civilizációs katasztrófát említhetünk, amely hatással volt az új

szabályozás kidolgozására. Természetiek között kell megemlíteni a 2010-ben a Sajón, a

Bódván, és a Tiszán egyszerre lefolyó, Borsod megye történetének legnagyobb árvizét.

Szintén 2010-ben történt a Borsod megyei Bánrévén egy pusztító jégeső, amelyben több

száz lakóingatlan sérült meg. „Ép háztető nem maradt, szerencsésebb esetben csak

meglyuggatta a jég, de a legtöbb helyen nem hagyott rajta egy cserépdarabot sem. A

tetőket próbálták befedni, persze csak ideiglenesen, léccel, fóliával.”12

Az ipari katasztrófák körében pedig a Paksi Atomerőműben történt üzemzavart,

valamint a jóval nagyobb és súlyosabb katasztrófát, a kolontári vörösiszap katasztrófát.

A vörösiszap katasztrófa Magyarország eddigi legnagyobb és legsúlyosabb ökológiai

pusztítással járó katasztrófája történt 2010. október 4-én. Az ajkai székhelyű Magyar

Alumínium Zrt. területén található X. számú iszaptárózó kazettájának északi és nyugati

gátjának találkozásánál átszakadt, és egy közel 60 méteres rés keletkezett. A vörösiszap

felső rétegét az akkoriban leesett nagyobb mennyiségű eső fellazította, és a vízzel

hígított, erősen lúgos vörösiszap elárasztott hat települést, közel 6000 hektáron,

Kolontárt, Devecsert, Somlóvásárhelyt, Tüskevárt, Apácatornyát és Kisberzsenyt. A

legnagyobb pusztítást Kolontáron és Devecseren végezte az ár. Kolontáron két utcán, 40

lakóházat árasztott el 3 hektáros területen, míg Devecseren 19 utcán, 230 lakóházat ért

el az iszap, 7 hektáron. De most nézzük egymás után az eseményeket és a katasztrófa

hátterét.

12 http://www.boon.hu/anya-en-sirni-fogok---katasztrofa-banreven/news-20100704-01522525

(2013. május 19. 16:33)

24

1. kép: Vörösiszappal elárasztott területek

13

Ez, a tíz ember életét követelő katasztrófa adta meg a „kezdő lökést” egy új jogszabályi

alap, és egy teljesen új szervezeti struktúra kialakítására. A változások célja a gyorsabb

és hatékonyabb beavatkozás, a reagáló képesség növelése, valamint a humán

erőforrások hatékonyabb elosztása.

A jogszabályi alappal együtt változott a szabályozási környezet, melyen belül

megalkotásra kerültek a hatósági feladat- és hatáskört biztosító jogszabályok, és belső

szabályzók. Fejlesztéseket hajtottak végre a szervezeten. Ezen belül növelték a hatósági

állomány létszámát, és kialakították az integrált katasztrófavédelmi hatósági

osztályokat.

Nagyon sok új katasztrófavédelemre vonatkozó jogszabály született, és nagyon sokat

módosítottak.

A) Új jogszabályok:

- A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó törvények módosításáról szóló

2011. évi CXXVIII. törvény

- A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény

- A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló

347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet

- A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló

63/2012. (XII. 11.) BM rendelet

13 http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag_kolontar_satellite

(2013. május 19. 16:42)

25

- A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és

védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény

- Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről,

valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm.

Rendelet

- Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos

Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. Rendelet

- A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piacfelügyeleti eljárásának

részletes szabályairól szóló 367/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet

- 441/2012. (XII.29.) Korm. rendelet a hulladékról szóló törvénnyel összefüggésben

egyes kormányrendeletek módosításáról.

B) Módosításra kerülő jogszabályok:

- A tűvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a

tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011.

(XII. 7.) Korm. rendelet, (módosította a 368/2012 (XII.17.) Korm rendelet-beépült

az eredetibe)

- 234/2011 (XI.10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó

egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény

végrehajtásáról.(módosította a 368/2012 (XII.17.) Korm rendelet-beépült az

eredetibe)

- 4/2008. (VIII.1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről (módosítva a

71/2012. (XII.14.) BM rendelettel)

- 43/2011. (XI.30.) BM rendelet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi

területéről (módosítva a 71/2012. (XII.14.) BM rendelettel)

- A tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról szóló 44/2011. (XII. 5.) BM

rendelet, (módosítva a 67/2012. (XII.14.) BM rendelettel)

- A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a

tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi

szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet, (módosítva

a 67/2012. (XII.14.) BM rendelettel)

- A bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és

folytatásának részletes szabályairól szóló 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet

(módosítva a 67/2012. (XII.14.) BM rendelettel)

26

Joggal felmerülhet a kérdés, hogy miért volt szükség ezekre a reformokra. A már

leírtak alapján a katasztrófavédelem célja a már régi rendszer teljes korrekciója volt.

Amellett, hogy megtartják a helyi önkormányzatok közreműködését, növelni kívánták a

hivatásos állománnyal rendelkező katasztrófavédelem szerepét.

„Új bevetésirányítási rendszer jön létre, az eddigi – hivatásos és köztestületi

tűzoltóságokon működő – szétaprózott megoldás helyett a megyékben és a fővárosban

alakulnak műveletirányító központok, az ezekben használt szoftver a rendelkezésre álló

erők és eszközök optimális bevetését teszi lehetővé. Racionálisabban alkalmazza a

katasztrófavédelem a speciális képességekkel bíró egységeit, őket a kapacitás

kihasználásának javítása érdekében bevonják az alapfeladatok ellátásába, és szükség

esetén hajtják végre egyéb feladataikat, például a kutyás keresést, búvármentést,

alpintechnika segítségével történő mentést.”14

5.3. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

szóló 2011. évi CXXVIII. törvény

5.3.1. A törvény szerkezete:

A 2011. évi CXXVIII. törvény mindösszesen nyolc fejezetből áll.

1. fejezet: az Alapvető rendelkezések, melynek három alpontja van:

a. Általános szabályok, mely megfogalmazza, hogy a katasztrófavédelem

minden Magyarországon élő személynek kötelezettsége, hiszen ez egy

nemzeti ügy.

b. Az Értelmező rendelkezések a katasztrófavédelemre vonatkozó

alapfogalmakat fogalmazza meg.

c. A törvény hatálya Magyarország területére terjed ki.

2. fejezet: a Katasztrófák elleni védekezés irányítása címet viseli. Ebben a

fejezetben taglalja a jogalkotó a Kormány, és a többi katasztrófavédelemmel

kapcsolatos feladatokat ellátó szervek feladatait.

3. fejezet: A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá

tartozó, a katasztrófavédelem végrehajtását végző szervek és feladataik című

fejezetben olvashatunk a katasztrófavédelem központi szervéről, annak

irányításáról.

14 http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=958

(2013. május 19. 17:11)

27

4. fejezet: a Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés

című fejezetben, a Seveso irányelvek alapján, találhatóak a veszélyes

anyagokkal foglalkozó üzemekre vonatkozó szabályokat tartalmazza.

5. fejezet: A katasztrófaveszély és veszélyhelyzet című fejezetben a jogalkotó

főként a minősített időszakok során szükséges feladatokat és intézkedéseket

foglalja magában.

6. fejezet: A polgári védelmi szervezetek működése, a gazdasági és anyagi

szolgáltatás körében a polgári védelem és a katasztrófavédelem kapcsolatáról, a

polgári védelmi feladatokról írt a jogalkotó.

7. fejezet: A felkészülés és a védekezés költségeinek megtérítése és fedezet

8. fejezet: Záró rendelkezések.

Az új katasztrófavédelemre vonatkozó törvény legújabb és legnagyobb újítása,

hogy megfogalmazta, mi is az a katasztrófaveszély. A 2011. évi CXXVIII. törvény 3.§

9. pontja szerint a „Katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot, amelynek

következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének

valószínűségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az

élet- és vagyonbiztonságot.”

28

5.3.2. A katasztrófavédelem szervezetrendszere, az új szabályozás alapján

Az irányítási rendszert továbbra is három szintre lehet osztani: országos, megyei,

helyi szintekre. A feladatok bemutatása során, az előzőekben kifejtett feladatokat és

hatásköröket jelen fejezetben nem taglalnám, csak azokat szeretném kifejteni, ahol a

legtöbb újonnan bekerült szabályokat találhatóak.

Ezen szinteken elhelyezkedő szervek feladatai a 2011. évi CXXVIII. törvény alapján a

következők:

1. A Kormány feladatai

5. § A Kormány a katasztrófavédelem megszervezése és irányítása körében:

e) kihirdetésre előkészíti a veszélyhelyzet idején bevezetésre kerülő rendeletek

tervezeteit, és megküldi azokat a végrehajtásért felelős személyeknek és

szervezeteknek,

f) az éves költségvetésben tervezi a hazai és a nemzetközi segítségnyújtásra fordítható

előirányzat mértékét,

Köztársasági Elnök

Országgyűlés

Honvédelmi Bizottság (rendkívüli állapotban): Tanács

Kormány

Katasztrófavédelmi Kormányzati Koordinációs

Bizottság (KKB.)

Tudományos Tanács

KKB Titkárság

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Operatív Törzs

Megyei Védelmi Bizottságok Operatív Törzs

Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok és együttműködők

Helyi Védelmi Bizottságok

Polgármesterek

Gazdálkodó egységek

Állampolgárok

Veszélyhelyzeti Központ

(OKF bázisán) Ágazati minisztériumok Védekezési munkabizottságai

Önkéntes szerveződések

Országos szint

Hely

i

szin

t

Megyei

szint

A KATASZTRÓFAVÉDELEM IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE

Különleges jogrend

Kv. kirendeltségek

Ht. Tűzoltóságok

Pv. irodák

NGM

NGM dekoncentrált szervei

29

g) gondoskodik a központi költségvetési tervezés keretében a katasztrófavédelem

működésének és fejlesztésének pénzügyi feltételeiről,

h) meghatározza a nemzeti kockázatelemzési, -értékelési és feltérképezési

követelményeket,

i) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszternek a honvédelemért felelős

miniszter véleményének kikérését követően kialakított javaslatára meghatározza a

polgári védelmi szervezetek összlétszámát,

j) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter útján irányítja a megyei védelmi

bizottságok katasztrófavédelmi feladatainak végrehajtását.

2. A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter feladatai

(2) b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének javaslatára

kinevezi, illetve felmenti a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve

vezetőjének helyettesét vagy helyetteseit,

e) háromévente jelentést készít az Országgyűlésnek és a Kormánynak a főbb természeti

csapásokra és az ember okozta katasztrófákra kiterjedő kockázatelemzésekről, a

katasztrófák elleni védekezésre történő felkészülés helyzetéről, illetve a védekezésről,

g) gondoskodik az EU polgári védelmi tevékenységének hazai koordinálásáról és

végrehajtásáról, ennek keretében biztosítja a kapcsolattartást és a képviseletet az EU

intézményeiben,

h) a külpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve részt vesz a nemzetközi

segítségnyújtásban,

i) felelős a kritikus infrastruktúrák védelméért a katasztrófák elleni védekezés területén,

j) jóváhagyja a központi Veszélyelhárítási tervet.

3. A legmarkánsabb változást a polgármester kibővült feladataiban találhatjuk,

minthogy a katasztrófavédelem célja az volt, hogy a helyi szinten, az

önkormányzat közreműködésével egy hatékony rendszert hozzanak létre.

(1) A polgármester (a fővárosban a főpolgármester) az illetékességi területén irányítja és

szervezi a felkészülés és a védekezés feladatait. E feladatok végrehajtására – a hivatásos

katasztrófavédelmi szerv területi szerve egyetértésével – közfoglalkoztatási támogatást

igényelhet az erre a célra létrehozott költségvetési előirányzat terhére, a külön

jogszabályban meghatározottak szerint.

30

c) gyakorolja katasztrófavédelmi ügyekben az elsőfokú polgári védelmi hatósági

jogkört, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe,

d) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a területi, települési, kerületi és

munkahelyi polgári védelmi szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be,

e) felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezet

megalakításáért,

g) a gazdálkodó szervezetek részére határozattal elrendeli a polgári védelmi

kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek

megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását,

h) biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő,

rendelkezésre bocsátott technikai berendezések működtetését,

i) részt vesz a feladatainak ellátása érdekében, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek

által szervezett felkészítéseken,

j) kijelöli a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladataiban közreműködő

közbiztonsági referenst.

6. Egyéb változások

6.1. Katasztrófavédelem új szervezete

A legnagyobb és legmarkánsabb változások kifejezetten a katasztrófavédelem

körében történtek, annak mind a központi, mind a területi, mind a települési szintjén.

Az új törvény új feladatköröket adott a katasztrófavédelemnek, melyet integrált

katasztrófavédelmi hatósági tevékenységnek neveznek. Ez a hatósági tevékenység

magába foglalja az iparbiztonságot, a polgári védelmet és a tűzvédelmet.

6.1.1. Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Az OKF vezetője a főigazgató, akit a katasztrófavédelemmel foglalkozó miniszter

– belügyminiszter - nevezi ki. Az OKF gyakorlatilag jogosult minden alsóbbrendű

szervének a feladatát ellátni.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megtestesíti az egységes és integrált

szervet, melynek elemei a megyei igazgatóságok, és a katasztrófavédelmi

kirendeltségek.

31

A rendvédelmi szervek közül csupán a katasztrófavédelem rendelkezik MSZ EN ISO

9001:2009 szabványú minőségirányítási rendszerrel. „Ez a szabvány egyben tanúsítható

szabvány is, és a minőségirányítási rendszerek (a közbeszédben sokszor

minőségbiztosítási rendszerek) tanúsítása e szabvány a követelményeinek való

megfelelőséget vizsgálja. A független, tanúsító általi tanúsítás eljárása (auditálása) után

a tanúsító kiállít az adott szervezetre egy tanúsítványt, amivel igazolja az ISO 9001

szerint kialakított minőségirányítási rendszer követelményeknek megfelelő

működését.”15

Eljárhat elsőfokú és másodfokú hatóságként. Elsőfokú hatóságként eljár például:

- Eltérés engedélyezése a megújuló energiaforrásokat - biogázt, bioetanolt,

biodízelt - hasznosító létesítmények tűzvédelmének műszaki követelményeiről

szóló rendelet meghatározott létesítési előírásai alól.

- Tűzvédelmi szakértőkről nyilvántartást vezet.

- A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tűzvédelmi ügyeiben való eljárás.

- Eljár a területi szerv tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezői

tevékenységével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban.

- Tűzvédelmi hatósági ügyekben eltérési engedélyezési eljárások (Nabucco

gázvezeték kiemelt beruházás).

Másodfokon eljáró hatóság:

- Másodfokon - a főváros területén - eltérés engedélyezése a megújuló

energiaforrásokat - biogázt, bioetanolt, biodízelt - hasznosító létesítmények

tűzvédelmének műszaki követelményeiről szóló rendelet meghatározott

használati, vagy a tűzoltóság beavatkozásával kapcsolatos előírásai alól.

- A radioaktív anyag termelését, előállítását, tárolását, használatát, felhasználását,

átalakítását szolgáló nem nukleáris létesítmény létesítése, üzembe helyezése,

üzemeltetése, átalakítása, javítása, megszüntetése tekintetében. Nyitott

sugárforrás esetén. Tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében

elsőfokú szakhatóságként jár el.

- A felülvizsgált biztonsági elemzés alapján dönt az engedély

meghosszabbításáról, illetve annak feltételeiről.

- A felülvizsgált biztonsági jelentés alapján dönt az engedély

meghosszabbításáról, illetve annak feltételeiről. Stb.

15 http://hu.wikipedia.org/wiki/ISO_9001 (2013. május 23. 0:29)

32

- 4. számú ábra: Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezeti ábrája

16

16 http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_szervezeti_abra

(2013. május 21. 19:21)

33

A 2011. évi CXXVIII. törvény alapján számos új osztály jött létre. Megalakult a

gazdasági főigazgató- helyettesének intézménye, melynek illetékessége alá tartozik a

GEK, a Gazdasági Ellátó Központ.

1) Gazdasági főigazgató- helyettes

Feladatkörei a következők:

- „az alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek tevékenységének irányítása,

szakirányítása;

- a területi szervek tevékenységének szakmai irányítása;

- intézkedések, a felsőbb szervekhez történő előterjesztések kidolgozásának

irányítása;

- a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök végrehajtásának

irányítása, illetőleg felügyelete,

- a fejlesztési programok, tervek, pályázatok, projektek kialakításának és

megvalósításának irányítása;

- túlmunka, túlszolgálat elrendelése;

- az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek beszámoltatása,

valamint a szükséges információkkal való rendszeres ellátása;

- feladatkörében, illetve a főigazgató megbízása alapján együttműködés

szervezése, fenntartása és fejlesztése állami, kormányzati, önkormányzati,

társadalmi szervezetekkel.”17

A gazdasági főigazgató irányítása alá tartozik a Költségvetési, az Informatikai, a

Műszaki, az Ingatlangazdálkodási, Beruházás szervezési és

Projektelszámoltatási, a Heros Zrt., valamint a Gazdasági Ellátó Központ.

2) Gazdaság Ellátó Központ (GEK)

A Központ 2010-ben jött létre, költségvetési szervként. A GEK

alaptevékenysége, hogy biztosítsa és ellássa a Pest Megyei Katasztrófavédelmi

Igazgatóság és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság pénzügyi ellátását, és

a feladatkörébe rendelt költségvetési szervek gazdálkodással és adatszolgáltatással

összefüggő feladatokat. Ezen kívül bérszámfejtést végez a katasztrófavédelem

hivatásos állományú tagjainak, valamint üzemelteti a megyei és országos logisztikai

17 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzata

34

rendszert, valamint a központi és a regionális kiképző raktár bázisokat. Egy szó,

mint száz, a katasztrófavédelem vagyonával, raktárkészleteivel kapcsolatos

feladatokat látja el.

A GEK első pár hónapja a vörösiszap katasztrófa helyszínén történő

logisztikával, a technikák biztosításával telt. Az első félév legfontosabb feladata a

költségvetési hiányok kiegyensúlyozása, a fölösleges és költséges szerződések

felmondása volt. Az országos felmérések azt mutatták, hogy a logisztika rendszerek,

és a bennük tárolt anyagok, eszközök is elavultak, rászolgáltak a reformra.

„A helyzet felmérésekor rossz állapotban lévő, nehezen üzemeltethető ingatlanokat

találtunk. A raktárbázisok többsége túlságosan távol van az adott igazgatóságtól,

ráadásul olyan helyen, ami mondjuk nagy hóesésben, kiadós esőzés idején szinte

megközelíthetetlen. Klasszikus hidegháborús elhelyezésű, a lehetséges támadási

pontoktól minél messzebbre telepített, a legtöbb esetben úgynevezett kéziraktár-

jellegű objektumokról beszélünk. Hozzátenném, hogy üzemeltetési személyzet

sincs.”18

A cél az volt, hogy korszerűbb technika álljon a beavatkozó szervek

rendelkezésére.

A GEK vezetője felel a feladatkörébe utalt szervezeti egységért, működésének azok

irányításáért, valamint a GEK szervezetére vonatkozó szabályok betartásáért felel,

illetve ő maga is hozhat belső szabályzatokat. Tervezi, szervezi és ellenőrzi a

különleges jogrendre való felkészítés folyamatát.

A Gazdasági Ellátó Központ igazgatója felel a hivatásos állomány számára kiadott

vagyon rendeltetésszerű használatáért, valamint az alapító okiratba foglalt számára

kiadott feladatkörök ellátásáért.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon, a főigazgató helyettes

illetékességén belül működik a Hatósági- koordinációs és Művelet-elemzési Főosztály,

a Központi Főügyeleti Osztály, és az újonnan létrehozott Főfelügyelőségek. A

Tűzoltósági és a Polgári Védelmi Főfelügyelő, quasi az Országos Parancsnokságot

testesítik meg, éppen ezért ezt a szaknyelv parancsnoki vonalnak nevezi. Ők

ellenőrzéseket hajthatnak végre, de az integrált katasztrófavédelmi hatósági

tevékenységeket, tehát a hatósági ügyeket a Hatósági Osztály hajtja végre, a felügyelő

18 Katasztrófavédelem Magazin, LIV. Évfolyam, 6. szám, 2012. június, p5, Budapest, ISSN- 1586- 2305

35

csupán szakmai iránymutatást ad. Hatósági Osztály mindhárom szinten működik.

Határozatait a Ket. alapján hozza.

A) Polgári Védelem Főfelügyelőség

A polgári védelem Magyarországon az I. világháború után, 1935-ben kezdett

kialakulni. Akkor született meg ugyanis a légvédelemről szóló törvény. Az I.

világháború alatt már léteztek olyan fegyverek - főként repülők-, melyek nem csak a

frontvonalon harcoló katonákat, hanem a hátországot, a polgári lakosságot is

bombázták. A polgári lakosságon kívül célpontok voltak a létfontosságú, ma már

kritikus infrastruktúrának nevezett gazdasági és ipari létesítmények. Éppen emiatt

hozták létre a légoltalom fogalmát, és szervezetét.

Az 1949-es Genfi Egyezmény kijelentette, hogy a polgári védelmi szervezetek

kizárólag humanitárius tevékenységet folytathatnak, fegyveres összecsapásokban nem

vehetnek részt, arra nem is kényszeríthetőek. Magyarország ezt a rendelkezést, illetve

Egyezmény 1989. évi 20. törvényerejű rendelettel ratifikálta. Később, ahogy a katonai

veszélyek egyre csökkentek, már- már elmúltak, a polgári védelem feladata is változott,

ma már inkább katasztrófaveszélyben van feladata. A központi cél azonban változatlan

maradt, hiszen a lakosság életének, testi épségének és vagyonának védelme, valamint az

életben maradás feltételeinek biztosítása a cél.

A 2011. évi CXXVIII. törvény a polgári védelmet magába integrált, hatályon

kívül helyezve, a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvényt.

Éppen ezért hozták létre a Polgári Védelmi Felügyelőség intézményét. A polgári

védelmi főfelügyelő a megyei főfelügyelő és a katasztrófavédelmi kirendeltség- vezető

irányításában, jogszabályi keretek között végzi tevékenységét. A főfelügyelő

közreműködik a polgári védelmi szervezetek – települési és munkahelyi –

létrehozásában. Egy katasztrófa esetére, a katasztrófavédelmi követelményeknek

megfelelően részt vesz a polgári védelmi szervezetek felkészítésében, és alkalmazásuk

tervezésében. Elsődleges célja a lakosság katasztrófaveszélyben történő riasztásának,

tájékoztatásának tervezése, valamint az egyes szervek – kirendeltségek, őrsök stb. – ez

irányú munkáját koordinálja. A főfelügyelő segítséget nyújt a polgármestereknek, az

egyes hatósági tevékenységek végrehajtásában, valamint részt vesz a külső védelmi

tervek és veszélyelhárítási tervek elkészítésében, és annak gyakorlatában. Az emberi

élet megóvására létrehozott építmények védelmében is közreműködik, rendkívüli

jogrend esetén pedig ellenőrzi és végrehajtja a korábban tervezetbe foglalt követendő

magatartási szabályokat.

36

Minden katasztrófavédelmi kirendeltségen, és megyei igazgatóságon működik polgári

védelmi főfelügyelőség, melyet az Országos Polgári Védelmi Főfelügyelő koordinál és

irányít (jelenleg Dr. Tóth Ferenc tűzoltó dandártábornok).

B) Tűzoltósági Főfelügyelőség

Magyarországon az 1800-as években jöttek létre az első tűzoltóságok, melyek az

évek során nagymértékű fejlődésen mentek keresztül. A tűzoltóságok célja a

tűzmegelőzés, a különböző események során a gyors és hatékony beavatkozás, az

emberi élet megmentése, illetve a tűzvizsgálat lefolytatása.

Az Országos Tűzoltósági Főfelügyelet két alcsoportból áll, a Tűzvédelmi és a

Tűzoltósági Főosztályból.

Ba) Tűzvédelmi Főosztály

- Az Országos Tűzvédelmi Szabályzattól való eltérés engedélyezése.

- Tűzoltó technikák tekintetében piacfelügyeletet gyakorol.

- Lefolytatja a tűzvédelmi szakértői engedélyezési eljárásokat.

- Bejelentéshez kötött tűzvédelmi tevékenység tekintetében felügyeletet lát el.

- Másodfokú tűzvédelmi hatóságként jár el. Stb.

Bb) Tűzoltósági Főosztály

- Irányítja és ellenőrzi az alárendeltségében működő osztály tevékenységét.

- Tűzoltóságok szakmai felügyeletét látja el.

- Kapcsolatot tart a segítségnyújtásban részt vevő szervekkel.

- Szakfelügyeleti tevékenységet lát el. Stb.

C) Iparbiztonsági Főfelügyelőség

Az Iparbiztonsági Főfelügyelőséget – főként - a 2010-es vörösiszap katasztrófa

következtében hozták létre. Addig nem voltak különösebb ellenőrzés alatt a veszélyes

anyagokkal foglalkozó üzemek, vagy éppen nem volt megfelelően szervezve veszélyes

anyagok szállításának ellenőrzése.

Az iparbiztonság létrehozása a katasztrófavédelmi törvény legnagyobb és legfontosabb

eleme. Új fogalomként került bevezetésre a katasztrófavédelmi törvénybe a Seveso

irányelvek alapján a küszöbérték alatti ipari üzem, amely „egy adott üzemeltető

irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény végrehajtására kiadott jogszabály

szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő

mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban

meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények.”

Néhány szó a Seveso irányelvekről.

37

A Seveso I. Irányelvet 1982-ben írták alá. A 82/501/EGK irányelv foglalta

magában az egyes ipari tevékenységekkel járó súlyos baleseti kockázatokról szóló

rendelkezéseket. Taxatíve meg voltak határozva a veszélyes anyagok tárolására, és

mennyiségére vonatkozó szabályok és elvárások. Irányelv célja, hogy szigorúbb

ellenőrzésekkel csökkentsék a veszélyes anyagot tároló, feldolgozó, előállító veszélyes

üzemekben az ipari balesetek kockázatát, a balesetek hatásait minimalizálják és ezek

érdekében védelmi intézkedéseket vezessenek be.

A Seveso I. Irányelv módosításaként jött létre a Tanács 96/82/EGK számú

döntésében II. Irányelv, 1996. december 3-án. Jelenleg ez a hatályos ipari és vegyi

katasztrófák elleni védekezésre vonatkozó szabályok fundamentuma az Európai Unió

tagállamaiban. Az irányelv célja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek

megelőzése, következmények mérséklése, ipari- és környezetbiztonság növelése. A

jogszabály hatályát kiszélesítették, több intézményt vontak a törvény hatálya alá,

azonban elmaradt ezen üzemek, gyárak taxatív felsorolása.

Később történtek nagyobb méretű katasztrófák, amelyek a Seveso II. Irányelv

módosítását vetették fel. Erre 2003/105/EK rendeletben került sor. A módosítás okai

között kell említeni a 2000-ben a Tiszán lefolyó cianid és nehézfém szennyezést, vagy

egy holland pirotechnikai cégnél történt, 22 ember halálát követelő robbanást.

Összefoglalva elmondható, hogy a Seveso I és II. célkitűzése nem más, mint a súlyos

ipari balesetek lehetőségének minimalizálása, illetve a már bekövetkezett ipari

katasztrófák mind az emberre, mind a környezetre való negatív hatásának csökkentése.

Az iparbiztonság keretén belül van szabályozva az ADR ellenőrzés, vagyis a

veszélyes áruk szállításának ellenőrzése, melynek szabályait szigorították, és belföldön

kizárólagos ellenőrzési jogkörrel látták el a katasztrófavédelmi helyi és területi szerveit.

Ezzel létrejött egy egységes Iparbiztonsági Hatóság, és bevezették a katasztrófavédelmi

bírság fogalmát. A katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a

katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. (X.

12.) kormányrendelet bekezdései szerint a 2011. évi CXXVIII. törvény IV. fejezete – A

veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés – alá tartozó

valamely eljárás során a hatóság szabálytalanságot vagy hibát észlel, bírság szabható ki,

melynek értéke akár a három millió forintot is elérheti. Katasztrófavédelmi

hozzájárulást két esetben kellett megfizetni: a katasztrófavédelmi törvény IV.

fejezetének hatálya alá tartozó alsó-, felső- és küszöbérték alatti üzemek

üzemeltetőinek, valamint a IV. fejezet hatálya alá nem tartozó a veszélyes áruk közúti

38

szállítására vonatkozó jogszabály (ADR) alapján az azt végző gazdálkodó

szervezeteknek.

A katasztrófavédelmi hozzájárulásra vonatkozó szabályokat azonban az

Országgyűlés 2012 júniusának végén, hatályon kívül helyezte.

A létrehozott iparbiztonságnak tulajdonképpen négy fő irányvonala van:

1) Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek felügyelete („Veszélyes anyagokkal

foglalkozó üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze,

ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben – ideértve

a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is – veszélyes anyagok vannak jelen a

törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket

elérő mennyiségben (tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari,

mezőgazdasági vagy egyéb besorolására”).19

2) Veszélyes áruk szállításának ellenőrzése

3) Kritikus infrastruktúra védelme („Kritikus infrastruktúra: Magyarországon

található azon eszközök, rendszerek vagy ezek részei, amelyek

elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, az

egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociális jólétéhez,

valamint amelyek megzavarása vagy megsemmisítése, e feladatok folyamatos

ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna.”)20

4) Nukleáris baleset- elhárítás.

6.1.2. Katasztrófavédelmi igazgatóságok

„A katasztrófavédelemi feladatokat megyei szinten a megyei katasztrófavédelmi

igazgatóság, Budapest területén pedig a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság végzi.

A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és a Fővárosi Katasztrófavédelmi

Igazgatóság, mint hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó

rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos állományúak, kormánytisztviselők,

köztisztviselők és közalkalmazottak.

A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és a Fővárosi Katasztrófavédelmi

Igazgatóság, mint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve önállóan működő

19 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények

módosításáról 3.§ 28. pont

20 234/2011. (XI. 10.) Korm. Rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények

módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról 1.§ 25. pont

39

és gazdálkodó költségvetési szerv, amely jogszabályban meghatározott ügyekben

hatóságként jár el, ellátja a jogszabályokban részére meghatározott feladatokat, irányítja

a hivatásos tűzoltóságokat és a katasztrófavédelmi kirendeltségeket. A hivatásos

katasztrófavédelmi szerv területi szerve ellátja az önkormányzati tűzoltóságok

felügyeletét, ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek

tevékenységét.”21

Az igazgatóságok szolgáltatási felügyeleti jogkörrel rendelkeznek. Ez azt jelenti,

hogy felügyeletet gyakorol a kéményseprő szolgáltatás, valamint a tűzoltó-, és beépített

tűzjelző készülékek felett. Ezen kívül szervezi és lebonyolítja a tűzoltó szakvizsgát,

rendelkezik a tűzoltó szakfelszerelésével, és eljár panaszügyekben. Csak egy példa az

előbb leírtakra. Az utóbbi időben megemelkedett az olyan ügyek száma, amikor az első

fokú hatóság azért büntetett meg egy természetes személyt, mert az érkező

kéményseprőt nem engedte be. A kéményseprő nem próbálta meg ismét felkeresni a

mulasztó lakost, így az első fokon eljáró hatóság, a katasztrófavédelmi kirendeltség,

megbírságolta a lakost, aki ezért panasszal és fellebbezéssel fordult a megyei

igazgatósághoz. Azzal indokolták sok esetben a mulasztást, hogy ők jóhiszeműen jártak

el, mert nem is tudtak a kéményseprés aktuális idejéről. A problémára fény derült, mert

a kéményseprésre vonatkozó törvény szerint a kéményseprés idejéről a helyben

szokásos módon kell tájékoztatni a lakosságot, és az, aki nem tartózkodik otthon, vagy

nem engedi be a kéményseprőt, azonnal meg kell bírságolni. Az ilyen elsőfokú

határozatok nagy részét a másodfokú hatóság tömegével semmisíti meg.

A megyei igazgatóság eljárhatnak első és másodfokú hatóságként is. Elsőfokú

hatóságként jár el – például - a következő ügyekben:

- lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást,

- tűzvizsgálati jelentést ad ki,

- azon beépített tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár,

amelyek tervezése és kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban teljes

körűen nem szabályozott,

- A Kormány által kiemeltté nyilvánított ügyekben a 2006. évi LIII. törvény 2.§ (1)

bek. a) pontja szerint, (pl.: Nabucco gázvezeték)

- Radioaktív hulladék átmeneti tárolójának és végleges hulladéklerakó létesítése,

üzemeltetése, átalakítása, megszüntetéséhez, lezárása, és az aktív, valamint a

21 https://kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450021/450094/450036/450037#paragr2

(2013. május 20. 20:58)

40

passzív intézményes ellenőrzésre történő áttérés tekintetében nyitott sugárforrás

esetében, a tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében elsőfokú

szakhatóságként jár el, a 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 4. számú melléklet

V. táblázat 5. pontja alapján. Stb.

Másodfokú hatóságként jár el abban az esetben, ha az első fokú határozatot a

kirendeltség hozta. Csupán néhány példa:

- Az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket tartalmazó

távközlési építmények engedélyezési eljárásaiban, annak elbírálása kérdésében,

hogy az építmény megvalósítása a jogszabályban rögzített tűzvédelmi

követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek

mellett megfelel-e, a 362/2008.(XII.31.)Korm. rendelet 1.§ és 1. melléklet 1.

pontja szerint,

- Éghető töltet esetében tárolótartály létesítése, használatba vétele esetén. A

létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak és tűztávolságoknak való

megfelelés. Első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság. Másodfokon eljáró

tűzvédelmi szakhatóság.

- Vásárok és piacok engedélyezésében a tűzvédelmi követelmények teljesülésének

ellenőrzése.

- Létesítményi tűzoltóság működésének kötelező előírása.

- "A" osztályú bányászati hulladékkezelő létesitmény építési és használatba vételi

eljárása során belső vészhelyzeti terv megfelelőségének kérdésében. Stb.

A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok feladatai közt említeném az

iparbiztonsági, tűzvédelmi és polgári védelmi hatósági hatásköröket, irányítja az

önkormányzati, létesítményi és önkéntes tűzoltóságokat. Szabályozza, irányítja és

koordinálja a megyei tűzvédelmet, annak rendszerét. Meghatározott esetekbe jogosult

bírságokat kiszabni.

41

3. ábra: A megyei igazgatóságok szerveinek felépítése22

22 http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_szervezeti_abra

(2013. május 21. 0:01)

42

A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezetőjét, az igazgatót a BM- OKF

főigazgatója nevezi ki. Hatás-, és feladatkörében vezeti az igazgatóságot, és biztosítja az

igazgatóság működését. Különböző szakmai tevékenysége mellett, jóváhagyja az

igazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát, szakmai belső szabályzókat ad ki. Az

igazgató felelős az igazgatóság vagyonának rendeltetésszerű felhasználásának.

A megyei igazgatóságok igazgató helyettesének irányítása alatt áll a Megyei

Főfelügyelőség, a Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály, a Megyei Főügyeleti Osztály, a

Megyei Műveletirányítási Ügyelet, és a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat. A fenti

ábra, még az eredeti helyzetet mutatja, amikor még a Katasztrófavédelmi Mobil Labor

(továbbiakban: KML) a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat alá tartozott, de 2013.

április 22-től a KML az Iparbiztonsági Főfelügyelőség alá tartozik.

A katasztrófavédelmi igazgatóságon megyei főfelügyelőségek működnek, melyek

jogszabályban előírt, vagy az igazgató által kiadott feladatokat látnak el. Részt vesz az

igazgatóság szakterületi állományának kialakításában, annak tájékoztatásában,

oktatásában, de hatósági ügyeit a Hatósági Osztály látja el.

A Tűzoltósági Főfelügyelő feladata, hogy egyrészt irányítsa a felügyelőség munkáját,

feladatainak ellátását, valamint ellenőrzi a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat

tevékenységét. „Ellátja a hivatásos, az önkormányzati, valamint a létesítményi

tűzoltóságok és tűzoltó egyesületek tűzoltási, műszaki mentési és katasztrófa-elhárítási

tevékenységének szakmai felügyeletét, segíti a tűzoltó egyesületek munkáját. Szervezi a

megyei tűzoltósport és szakmai versenyeket. Végzi a műszaki mentő bázisokkal

kapcsolatos szakmai feladatok koordinálását, irányítja és ellenőrzi a helyi szervek

tűzvizsgálati és a tűzvizsgálathoz kapcsolódó szakértői tevékenységét.”23

A Megyei Polgári Védelmi Főfelügyelőség végzi a települések veszélyességi fokozatba

való besorolását, közreműködik a veszélyhelyzeti tervezésben, valamint ellátja a polgári

védelemmel kapcsolatos minden feladatot, pl.: kidolgozza a lakosság riasztására és

tájékoztatására vonatkozó szabályokat, meghatározza azt, hogy egy riasztás esetén a

lakosság milyen magatartási szabályokat kövessen, elrendelheti a katasztrófasújtott

településekről a lakosság ideiglenes kimenekítését, kitelepítését, megszervezi a

kitelepített lakosság befogadását, valamint a katasztrófa elhárítása után megszervezi és

végrehajtja a lakosok visszatelepítését.

23 http://veszprem.katasztrofavedelem.hu/index.php?subpage=1&subpage1=45 (2013. május 23. 1:02)

43

A Megyei Iparbiztonsági Főfelügyelő ellátja mindazon feladatokat, melyeket a 2011.

évi CXXVIII. törvény IV. fejezete az ő hatáskörébe telepített. Részt vesz a veszélyes

anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, üzemzavarok vizsgálataiban, hatósági

ellenőrzést hajt végre. Ezen kívül részt vesz a veszélyes anyagokkal dolgozó, azokat

felhasználó, előállító üzemek engedélyezési eljárásában. Hatásköre alá tartozik a

veszélyes anyag szállításának közúti, vasúti, illetve Magyarországon annyira nem

elterjedt vízi és légi ellenőrzését. Ebbe az ellenőrzésbe a kirendeltségek, és a hivatásos

tűzoltó parancsnokságok hivatásos állománya is bevonható.

Külön szervezeti egységként látja el feladatát a Gazdasági Igazgató- helyettesi

Szervezet, a Humán szolgálat, az Ellenőrzési szolgálat, és a Hivatal.

Az Ellenőrzési Szolgálat közvetlenül a Megyei Igazgató alárendeltsége alatt végzi

munkáját. Alapvetően az a feladata, hogy fellépjen minden jogszabály és belső

szabályzó megsértésével szemben. Kezdeményezheti egyes szervezeti egységek soron

kívüli ki- és átvizsgálását.

6.1.3. Katasztrófavédelmi kirendeltségek

A katasztrófavédelmi kirendeltségeket a katasztrófavédelemről és a hozzá

kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hozta

létre. Feladatai között említeném meg, hogy szakmai feladatot gyakorol az

önkormányzati, a létesítményi és az önkéntes tűzoltó-parancsnokságok és egyesületek

felett. Közreműködik, és megszervezi a lakosság riasztásával, tájékoztatásával

kapcsolatos feladatokat, azok végrehajtásának szabályait. Részt vesz továbbá a

települések katasztrófavédelmi besorolási eljárásban.

A katasztrófavédelmi kirendeltség eljárhat, mint szakhatóság, illetve eljárhat első fokú

hatóságként is.

A legfontosabb jogkörök, melyben szakhatóságként jár el, a teljesség igénye nélkül:

- „Építésügyi hatósági eljárásokban való közreműködésben, telekalakítási

eljárásban.

- Működési, és telepengedélyezési eljárásban.

- A szálláshely-szolgáltatási tevékenység engedélyezési eljárásban.

- Zenés, táncos rendezvények tartására vonatkozó eljárásban.

- Utak építési, forgalomba helyezési és megszüntetési eljárásában.

- A magyar kereskedelmi engedélyezési hivatal hatáskörébe tartozó sajátos

építményfajták engedélyezési eljárásában.

44

- Pirotechnikai termékek üzletben történő forgalmazásával kapcsolatos

engedélyezési eljárásban.”24

Egy főigazgató által kiadott belső szabályzó alapján a kirendeltségek elsőfokú

hatóságként járnak el – például - a következő ügyekben:

- Létesítményi tűzoltóság működésének kötelező előírása a 239/2011. (XI.18.)

Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése alapján.

- Hulladékkezelési tevékenység engedélyezése esetén, a környezetbiztonság

katasztrófavédelmi vizsgálata a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/C. § d)

alapján.

- A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a katasztrófavédelmi

kirendeltséget jelöli ki, amely lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást a 259/2011.

(XII.7.) Kr. 1. § (1) l) pont szerint.

Abban az esetben, ha a kirendeltség jár el első fokon, a másodfokú hatóság a megyei

katasztrófavédelmi igazgatóság.

24 http://vas.katasztrofavedelem.hu/index.php?subpage1=140&subpage=3&subpage2=144

(2013. május 20. 19:11)

45

A katasztrófavédelmi kirendeltségek szervezeti felépítése

25

Az ábrán jól látszik, hogy katasztrófavédelmi kirendeltséget a kirendeltség vezető

irányítja. A kirendeltségek a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet helyi szerveként

működik, melynek illetékessége körébe tartoznak a hivatásos tűzoltó parancsnokságok,

valamint a polgári védelmi irodák. A hatósági osztály a felügyelők által végzett

ellenőrzések alapján – a Ket. szabályait betartva - határozatokat hoznak.

25 http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_szervezeti_abra

(2013. május 20. 19:26)

46

6.1.4. Tűzoltóságok

2012. január 1-je előtt a tűzoltóság „a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről

és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 31.§ (1.) szerint a hivatásos

önkormányzati tűzoltóság (továbbiakban HÖT) a községekben, a városokban, a megyei

jogú városokban és a fővárosban az önkormányzat intézményeként működik, ahol

tűzoltási és műszaki mentési feladatokat végez, valamint közreműködik tűzveszély

esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában, és ennek érdekében állandó készenléti

szolgálatot tart.

A tűzoltóságok az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakmai felügyelete

alatt működnek. Az OKF a tűzoltóságok központi szerve, amely önállóan működő és

gazdálkodó költségvetési szerv, amely szakmailag felügyeli a tűzoltóságok munkáját és

tevékenységüket.”26

Bár a tűzoltóság feladata és hatásköre quasi nem változott, továbbra is a tűzoltás és a

műszaki mentés a feladatuk. A legmarkánsabb változás, hogy a hivatásos

önkormányzati tűzoltóságok 2012. január 1-jétől állami kézbe kerültek. Ennek nyilván

vannak pozitív és negatív hatásai, azonban ha mindent végig gondolunk, láthatjuk, hogy

nem sok minden változott, csupán nagyobb ellenőrizhetőséget, és a pénzek tisztább

mozgását eredményezett.

Csak vegyük a finanszírozási példát. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok

működési és fenntartási költségeit az állami költségvetésből normatív hozzájárulásként

kapta, figyelembe véve a tűzoltóság előírt legkisebb létszámát és gépjárműállományát.

Az állam a normatív támogatást a tűzoltóságot fenntartó önkormányzatnak utalja át, ami

köteles a teljes összeget a tűzoltó parancsnokságnak átadni. Bár az önkormányzati

tűzoltóságok több település védelmét látják el az állami támogatást kizárólag az

önkormányzat kaphatta meg, amelynél a tűzoltóság működik. Jól láthatjuk, hogy a

tűzoltóságok a finanszírozásukat korábban is az állam által juttatott normatív

támogatásból kapta, most, mióta állami tűzoltóságokról beszélünk, annyival kapnak

kevesebb pénzt a parancsnokságok, amennyit az önkormányzat, mint támogatást

juttatott.

26 Csépányi- Barczi Petra, Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok a jog tükrében c. TDK dolgozat,

ME- ÁJK, 2009

47

7. Záró gondolatok

A katasztrófavédelmi törvény létrehozásával a szervezet oly módon változott,

hogy az emberek életét- testi épségét-, védelmét hatékonyabban képes kiszolgálni a

rendszer. A dolgozat elején feltett kérdésem, hogy sikeres volt-e az átalakítás? Erről

egyelőre nem lehet pontos választ adni, még korai lenne. A rendszer még formálódik,

alakul, folyamatban van a rendszer „finomhangolása”, ami azt jelenti, hogy az újonnan,

Dr. Bakondi György Főigazgató szerint előzmény nélküli szervezet folyamatos

korrekciót igényel, melyet, ha sikerrel elvégeznek, nem lesz szükség további

javítgatásokra.

A végleges formájában egy fenntartható, gazdaságosabb rendszer a cél, melyet eddig

nem feltétlenül sikerült megvalósítani. Szeretném kiemelni, hogy a rendszer épp

változás alatt áll, nyilván ennek tudható be, hogy a költségek nagyban nem változtak.

Folyamatban vannak az egyes hivatásos tűzoltóságok illetékessége alá tartozó őrsök

kialakítása. Létrehozásának alapja a régi törvény alapján kialakított diszlokáció

továbbfejlesztése. A diszlokáció az ország tűzvédelmi lefedettségére szolgál, azzal,

hogy mérsékli a vonulási távolságokat, valamint növeli és a megerősíti az önkéntes és

önkormányzati önkéntes tűzoltóságok rendszereket. A katasztrófavédelmi őrsök

létrehozásának az oka, hogy minden településre húsz percen belül kiérkezzenek a

tűzoltó fecskendők, és időben meg tudják kezdeni az élet- és vagyonmentést. Az őrsök

hatásköre, természetesen, szakmai irányítás alatt, kiterjed majd a helyi szintű polgári

védelmi, iparbiztonsági és katasztrófavédelmi feladatok ellátására.

A természet bármikor megmutathatja, hogy az ember nem képes az uralma alá

hajtani. Gondolhatunk itt akár a 2011-es japán földrengésre, vagy akár a Katrina

hurrikánra. Igaz, Magyarországot ilyen jellegű katasztrófák kevésbé fenyegetik, mégis

fel kell készülnünk mindenre. Ha az a szerv, amely a katasztrófák elhárítására hivatott

nem rendelkezik megfelelő jogszabályi, anyagi, személyi és technikai háttérrel, vagy ha

nem működik megfelelően, nagyon kevés esély van arra, hogy az emberek,

állampolgárok életét veszélyeztető tényezők elháríthatóak lennének. Hazugságok

közepette nem lehet megvédeni sem az embereket, sem a nemzetbiztonságot.

48

8. Irodalomjegyzék, Weboldaljegyzék, Jogszabályjegyzék

1. 18/1995. (VI.I.) Alkotmánybírósági határozat

2. 1999. éve LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról,

szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni

védekezésről via http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41038.63206

3. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes

törvények módosításáról

4. 234/2011. (XI. 10.) Korm. Rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó

egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról

5. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szervezeti és Működési

Szabályzata

6. Csépányi- Barczi Petra: Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok a jog tükrében,

2009. Miskolc (TDK dolgozat)

7. Csépányi- Barczi Petra: Vörösiszap katasztrófa, 2011. Ózd (TDK dolgozat), NKE-

HHK

8. Dr. Pellérdi Rezső - Katasztrófavédelem II. című tantárgyból tartott előadás vázlata,

NKE-HHK, Ózd, 2010

9. Katasztrófavédelem Magazin, ISSN- 1586- 2305

10. http://biztpol.corvinusembassy.com/?module=corvinak&module_id=4&cid=1

11. http://hu.wikipedia.org/wiki/ISO_9001

12. http://vas.katasztrofavedelem.hu/index.php?subpage1=140&subpage=3&subpage2=144

13. http://veszprem.katasztrofavedelem.hu/index.php?subpage=1&subpage1=45

14. http://www.boon.hu/anya-en-sirni-fogok---katasztrofa-banreven/news-20100704-01522525

15. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag_kolontar_satellite

16. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossagvedelem_kritikus_infrastru

ktura

17. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=958

18. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_szervezeti_abra

19. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_szervezeti_abra

20. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_szervezeti_abra

21. https://kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450021/450094/450036/450037

#paragr2