A V I I I . K E R Ü L E T I Ö N K O R M Á N Y Z AT I N G Y E N E S L A P J A

XVI. évfo lyam 5. szám I 2008. márc ius 11. I Megje len ik : kéthetente

Józsefváros - a bevándorlók szemével

KÉPES HÍREK

2

Bajza József halálának 150.és Csortos Gyula születé-sének 125. évfordulójárólemlékeztek meg március3-án a Fiumei úti temetõ-ben a tisztelõk és a ma-gyar közélet neves képvi-selõi. A Nemzeti Emlék-hely és Kegyeleti Bizott-ság tagjai, (balról jobbra)Baloghné dr. Ormos Ilona,dr. Katona Tamás,Radnainé dr. Fogarasi Ka-talin fõtitkár, dr. Gedai Ist-ván és dr. Holló József tá-bornok helyezték el azemlékezés virágait BajzaJózsef sírjánál

Koszorúzás

Február 23-án az Apáczai kiadó elõadó-termében nagy sikerrel rendezték meg aCigány Kulturális és Mûvészeti fesztivált,amelynek keretében négy autentikus fes-tõmûvész is bemutatta alkotásait. VargaLászló, Herkovics József, Kún Pál és Kö-kény Róbert képeiben egy héten át gyö-nyörködhetett a közönség. A fesztiválonközremûködött a Khamarro együttes, aSzilvási Gipsy Band, Szomora Zsolt és ze-nekara, Csonka Gábor és a Fekete angya-lok, valamint a Parno Basevara együttes.A táncok és zenei produkciók sorát ci-gány írók és költõk prózai alkotásai szí-nesítették.

A roma fesztivál

Reneszánsz bál

A Deák-Diák Iskolaebédlõterme rene-szánsz bálteremméváltozott. Az iskolaaz idén – tekintettela reneszánsz évre –A XVI. századotidézõ farsangot ren-dezett. Bubnó Ta-más, a zenei vezetõ,a zenei újjászületéskorszakos mûveirõlmesélt, majd az is-kola valamennyikorosztálya lovag-nak vagy várkisasz-szonynak öltözött.Az Énekes Iskolarendezvénye a szü-lõk körében is nagysikert aratott.

Fotó: Nyári Gyula

Fotó: Nyári Gyula

Február 26-án pókemberek, várkisasszonyok népesítet-ték be és maga Darth vader is megjelent a Tátika Óvodanagytermében. Õk voltak a legsikeresebb jelmezek vise-lõi az óvoda hagyományos rendezvényén. Az est fény-pontja az óvó nénik színi-elõadása volt, aminek kereté-ben a „Kis vakond” nadrágja címû mesét alakították szín-darabbá. A Tátika óvoda elsõ ízben rendezte zártkörûena farsangi bált, amelynek részleteirõl a szülõk is csak azovisok elbeszéléseibõl ismerhettek meg részleteket.

Ovisok exkluzív farsangja

Fotó: Nyári Gyula

KULTÚRA

3

M a még nem szerepela kvíz-játékok kita-lálandó kérdései

közt, hogy melyik zenekarhozköthetõk a „Ha cigány vagy,ne tagadd!”, az „Elrohannékmessze-messze”, a „Járok ke-lek a világban”, az Elhagytama hazámat”, a “Nem akaroksoha többet bûnben élni” cí-mû dallamok. Aki már matudja, hogy ezek a Váradi Ro-ma Café emblematikus dalla-mai, azok talán több száz mai,dúdolt, énekelt sláger birtoko-sai.

Esztéták bizonygatják, hogy aszalonzenéhez, cigányzenéhez,kávéházi és éttermi muzsikáhozegy megerõsödött polgári társa-dalom szükséges. A Váradi Ro-ma Café zenei világa készenvárja, hogy ez a polgári társa-dalmi réteg kiszélesedjen, ésmegfogalmazza igényeit.

A rangidõs Váradi 42 éves, õa Gyula, az idõsebbik. Van egyPepének becézett fiatalabbGyula is, õ az énekes szekciótagja, 21 éves. Van egyMariónak becézett Váradi is, õ afiatalabbik Váradinak, a Robi-nak a fia, 19 éves. Édesapja azegyik alapító, az idõsebbik Ró-bert, 40 éves. A családi formáci-óban Botos Tibor gitározik, Ber-ki Artúr pedig a billentyûs, akárHammond-orgonáról, akár Ro-land-zongoráról van szó.

A Váradi Café hat éve alakult,és elsõ koncertje óta töretlennépszerûségnek örvend. Ahogymondani szokás: szalad a sze-kér. Szinte minden nap koncer-teznek, próbáik egybeesnek afellépésekkel.

- Kiszolgálni, megszolgálni aközönséget! Ez az elv az irány-tû! Ehhez meg kell érezni az el-várást, beletalálni a zenei igé-nyesség szintjébe, és nem alá-menni a színvonalnak! - mond-ja Váradi Róbert, a zenekaregyik arca és frontembere.

- Milyen felismerések kellettekahhoz, hogy ilyenek legyenek, ami-lyenek? - kérdezem

- Dörömbölt a romák életétkörülvevõ valóság. A tönkre-tett, válságba került cigányze-nekarok, ellehetetlenült zenész-

dinasztiák helyzete. Az, hogynagynevû prímások a szekrénytetejére tették a hangszereiket,vagy egyszerûen zaciba rakták,mert a kávéházak becsuktak, azéttermekben, sörözõkben zene-gépek és nyerõgépek zajongtak,elfogytak a törzsvendégek, és azenész érdekvédelem a nullávalvolt egyenlõ. Hat éven át ját-szottunk Járóka Sándorral; aziskola, a képzés nem lehetettvolna jobb, a kilátások, a jövõviszont egyre sötétebbé vált.Ekkor ötlöttük ki a VáradiCafét, elektronikus és vokáloshangzásvilággal, és dallamok-ba, versbe írtuk a bennünketkörülvevõ életet, és a megma-radt érzelmi indulatokat. Har-minc országban turnéztunk, aworld-music kategóriába sorol-tak bennünket. A negyediknagylemezünk készül.

– Mit szól szárnyalásukhoz asok taccsra tett, parkoló pályánveszteglõ nagynevû józsefvárosi

cigányzenekar? Irigyek, vagybüszkék?

– Mi hívõk vagyunk, gondol-kozásunkat, viselkedésünketkemény erkölcsi, hitbéli szabá-lyok vezetik. Rajtunk nem ta-nulmányozhatók a sztár-allû-rök. Azt hiszem, szerethetõk va-

gyunk, és sokan a cigányzeneátmentõinek tartanak bennün-ket

– Minden mai zenekarnak vanklubja, szûkebb rajongótábora.Önöket józsefvárosiként ismerik,de nem tudni a kerületi „rejtekhe-lyükrõl”…

– Az eredet, a kötelékek való-ban ide horgonyoznak bennün-ket, de az a két hely, ahol „állan-dóan” vagyunk, kívül esik Jó-zsefvároson. Péntekenként aXVIII. kerületi kaszinóban (Ba-ross utca 39.), máskor a XVII ke-rületi DFX klubban (Pesti út41/c) muzsikálunk.

– Már majdnem mindent elér-tek, amit elérhettek. Milyen céljaikmaradtak?

– A mögöttünk sorakozó csa-ládok biztonságának megte-remtése. Gondolja el, máris ki-lenc pulya élete függ attól, hogymiképpen dolgozunk. Közbenállandóan feszít bennünket,hogy miképpen segíthetnénk azegész cigányság ügyén, vagylegalább a józsefvárosi zenész-családok reménytelen állapo-tán. Ki kellene találni, hogy mi-lyen legyen az a fórum, ahol ze-nész, képzõmûvész, énekes, szí-nész, versmondó és kézmûvesjózsefvárosi, aki mind-mind ro-ma, együtt megmutathatja azországnak képességeit, ha mára Jóisten tehetséggel áldottameg õket. Ne legyen vagyonõr,meg portás, meg utcaseprõ, hamuzsikusnak, mûvésznek talál-ta ki õket az Isten… H.I.

A Váradi Roma Café zamatai

Mélytüzû, ízes zamatú a mûfaj, akár a kávéra, akár azenekar varázsolta hangulatra gondolok. Eredete aklasszikus kávéházi muzsikára, a nemes szalonzenére aSeress Rezsõvel jelzett kiskocsmák lelkiségére vezethetõvissza. Benne van ugyanakkor a zenei rögtönzés, avilágszámok tökéletes ismerete, az adott hely közön-ségének lelki hullámhossza, és a képesség, hogy korunkmindennapi valóságát dalban, szövegben sûrítsék.Egyedi a mûvészetük, nehéz utánozni õket.

4

AKTUÁLIS

A Fõvárosi Szabó Ervin Könyv-tár VIII/2-e könyvtárában (Kál-vária tér 12.) március 28-án 17-kor Oroszország ma címmel azIrodalmi Körben Gede Mártonismerteti Malgin, Andrej : Az el-nök tanácsadója és RevazovArsen: Magány-12 c. könyvét.Mindenkit szeretettel várunk!

Lezárták a Kisfaludy utcátA Kisfaludy utca Práter utcaés Üllõi út közötti szakaszátcsõtörés miatt le kellett zárni,gépkocsival nem járható. Víz-csõtörés miatt ugyanis meg-sérült az épülõ mélygarázsmunkagödrének az utat meg-támasztó része. A beomlás ve-szélye miatt az utat várhatóanjúniusig - az élet- és balesetvé-delmi szempontokat szemelõtt tartva – nem nyitják mega jármûforgalom elõtt. Az okozott kényelmetlensé-gért a Fõvárosi Vízmûvek Zrt.A lakosság elnézését és türel-mét kéri.

ÚÚjj sszzaakkmmaaii eeggyyeessüülleettKerületi székhellyel, az Orczy Fórum Városközpontban(Baross u. 131.) alakult meg az Építészek, Mérnökök, Kép-zõmûvészek Egyesülete, az EMK. A szervezet azért jöttlétre, hogy segítse, támogassa az építészek, mérnökök,képzõmûvészek mûvészi alkotó tevékenységének kibon-takozását, egykori – mára szinte megszûnt – együttmûkö-dését, elõsegítse szakmájuk elvesztett presztízsének visz-szaszerzését és növelését. Az új egyesület harcot indít amára már mindent elöntõ korrupcióval (alkotmányelleneszsûrizésekkel, szakmai „pontozásokkal”, kamarai fizetett„utóképzésekkel”, stb. ) szemben. Alapító tagjai: FöldváriÉva DÍJ-díjas építész, Balogh Balázs a Mûszaki EgyetemÉpítészmérnöki Karának professzora, Ybl-díjas építész,Csete György Kossuth,- Ybl- és Prima Primissima-díjasépítész, Kovács András DÍJ-díjas építész, Pávó Zsigmondokl. mérnök statikus, Dr. Sebõk Ferenc c. egyetemi tanár,okl. mérnök statikus, Szabó András okl. mérnök statikus,Fajó János az Iparmûvészeti Egyetem volt tanára, Mun-kácsy-díjas képzõmûvész, Mengyán András a norvégBergeni Képzõmûvészeti Egyetem professzora, képzõmû-vész, Kévés György Kossuth,- Ybl- és Prima-díjas építész,a Kévés és Építésztársai Zrt. elnöke, aki az elnöki tisztet isbetölti.

Az EMk kiállításai: (jelenleg:) Fajó János képzõmûvész„Elipszisek” címû kiállítása, majd F/80’ címmel, az idén80 éves Callmeyer Ferenc Ybl-díjas kiváló építész, az Épí-tész Kamara elsõ elnökének életmû kiállítása, majd ápri-lisban a világhírû brazil építész, idén 101 éves és ma is al-kotó Oscar Niemeyer életmû kiállítása nyílik.

A kiállításokra és rendezvényekre az Egyesület és a kö-zel 10 éves Galéria szeretettel várja kedves vendégeit.

Meghívóa Józsefvárosi Önkormányzat március 15-én, 9 órakor tartja

az 1848/49-es forradalom és szabadságharc160. évfordulóján

megemlékezéséta Szentkirályi utca 23. szám alattiKatona József emléktáblánál.

Jöjjön, emlékezzen, ünnepeljen velünk!

AKTUÁLIS

5

Szociáldemokrataszínekben

Kilépett a szocialista pártból HársGábor országgyûlési képviselõ ésátigazolt a szociáldemokratákhoz.A szándékot már korábban meg-szellõztette az országos sajtó, deezeket hivatalosan csak most erõsí-tette meg az érintett, aki 24 párttár-sához hasonlóan, március 4-én ki-lépett a szocialista pártból, és belé-pett a szociáldemokrata párt jó-zsefvárosi szervezetébe. BuránySándor, az MSZP fõvárosi elnökenem titkolta rosszallását: aztmondta, hogy remélhetõleg HársGábor az utolsó olyan képviselõ,aki nem egyéni jelöltként, hanemaz MSZP listáján került be a parla-mentbe, és aki úgy lép ki a pártból,hogy nem mond le sem az ország-gyûlési, sem a helyi képviselõi he-lyérõl.

Hárs Gábor döntése hátterérõlaz alábbi tájékoztatást adta a Jó-zsefváros olvasóinak:

17 évig voltam az MSZP-ben, s 8évig a kerületi szervezet elnöke.Büszke vagyok arra, hogy kétszerválasztottak meg országgyûlésiképviselõnek, s megtiszteltetésszámomra, hogy tagja lehetek azönkormányzati testületnek is. Bal-oldali ember voltam és vagyok, sezen öregkoromban sem kívánokváltoztatni. Hogy ezt melyik párt-ban teszem, azt másodlagosnaktartom. Úgy ítélem meg, hogymost nem a szûk pártpolitizálás,hanem a baloldal többirányú erõsí-tése az elsõdleges. Meggyõzõdé-sem, hogy a két párt együtt többettehet a baloldalért, a kerületért,mint külön-külön. Ehhez kívánokhozzájárulni – immár az MSZDPtagjaként, elsõsorban azonbanképviselõként.

Csécsei Béla Józsefváros polgármestere és párttársa Gusztos Péter (SZDSZ) parlamenti képviselõközös sajtótájékoztatón ismertette kifogásait, a kerületi képviselõtestület által elfogadott nép-

szavazásról szóló önkormányzati tájékoztatással kapcsolatban.

Hárs Gábor országgyûlési képviselõ

CÍMLAPSZTORI A BEVÁNDORLÓK

6

A VIII. kerületben élaz ország legjelentõ-sebb vietnámi és kí-

nai közössége. Rajtuk kívüllaknak, dolgoznak itt afgá-nok, törökök, románok, demás nemzetek tagjai is. Jó-zsefváros egészét tekintve akülföldiek aránya különösena fiatal korcsoportban ugrottmeg – a Központi Statiszti-kai Hivatal adatai szerint azifjabb generáción belül elérika népesség 10 százalékát.Több szociológus arra fi-gyelmeztet: a csoportok kö-zött erõsíteni kell a kapcso-latot, amelyben a civil szer-vezeteknek döntõ szerepüklehet.

„Az egynyelvû és egyszoká-sú ország gyenge és esendõ…a jövevényeket jóakaratúangyámolítsad és becsben tart-sad, hogy nálad szívesebbentartózkodjanak, mintsem má-sutt lakjanak.” – tanácsoltaIstván királyunk fiának, Imrehercegnek.

Ahhoz, hogy a jövõben elfo-gadni, megérteni, szeretni tud-juk egymást, elsõ lépcsõbennem hasztalan ismerni egymásvéleményét.

Allah és a függöny

Kamil úgy járt, mint sok török:hódítani jött ide, majd rabul ej-tette szívét egy magyar hölgy,így azóta is hazánk „foglya”.Elõször 1986-ban érkezett hoz-zánk: sofõrként hetente kétszer

tette meg az Isztambul-Buda-pest útvonalat. Egy ideig veze-tett, üzletelt, majd egy különö-sen kedves utasban Kamilmegtalálta hû társát. „Persze,azért van egy másik szerelemis” – kacsint Kamil, hisz aBesiktasért (török fociklub -szerk.) még itt is dobog a szív.

– A nyolcvanas években ki-mondottan szerettünk itt élni,de mára keserûek, agresszíveklettek az emberek. Szomorúannézem a televízió mûsorait is.Bocsánat, hogy ezt mondom, deabban csak az idétlenkedés, os-tobaság, „kurválkodás” megy –folytatja szókimondóan és hi-bátlan magyarsággal.

– Törökországban a családszerepe sokkal fontosabb. A fi-atalok anyjuktól, apjuktól kap-ják a mintákat, büszkék a csa-ládjukra, az országukra. Itt szólmögöttünk a rádió, hallja? Per-cek óta egy magyar dal nin-csen... – illusztrálja gondolatait.

– Soha nem volt nehézegyütt élni Kamillal, a törökökkönnyedebbek és nyitottabbak– veszi át a szót a magyar fele-ség. – Kamil a mai napig nemfogyaszt disznóhúst, de pálin-kát és vörösbort néha kortyo-lunk. Ilyenkor lehúzzuk a re-dõnyt, úgy Allah nem látja –árulják el mosolyogva.

Üzletüket 1994-ben nyitot-ták, és a Józsefvárosi piacról ismegvan a véleményük. Mintmegtudjuk: Törökországbanminden önkormányzat, kerü-let üzemeltet egy piacot. Ellen-õrzi, felügyeli, vezeti, így a pi-acok ellenõrzött körülményekközött versenyeznek.

– Nem értem, hogy önöknélez miért nem éri meg az önkor-mányzatoknak, miért adnakmindent külföldi kézre; itt méga takarítást is külföldiek vég-zik napi 7000 forintért. Egy pa-vilon havi bérlete 120.000 fo-rint. Vajon nem éri meg a többezer pavilont az önkormány-zatnak kulturált formában

üzemeltetni? – kérdezi Kamil,majd hozzáteszi: lassan már õsajnálja a magyart.

Egyedül nem megy

Kamiltól elköszönve egy viet-námi ruhakereskedõ standjá-nál állunk meg, de nevezhet-nénk éppen professzor úrnakis, hisz korábban matemati-kusként egyetemen tanított.Hamar kiderül, hogy a viet-námiak igen tartózkodóak,mert egyikük sem hajlandó el-árulni a nevét, és a fényképe-zés is csak „hosszas udvarlás”után sikerül. Ruhaárus mate-matikusunk végül kötélnek áll,így a nõi felsõk között megtud-juk: korábban évekig több viet-námi egyetem katedráján állt,de a PhD diplomát már az EL-TE-n szerezte. Annak idejéntovábbképzésre érkezett hoz-zánk, ám elõtte otthon két évigtanulta a nyelvet. A „holjobb?”- kérdés számára is ne-héz. „Politikailag? Gazdasági-lag? A mindennapokban?” –kérdez vissza.

– Mi 1984-ben jöttünk ide,akkor Magyarország na-

Józsefváros, a magyarfõváros olvasztótégelyeA szülõk pálcikával, a fiatalok villával

A „Józsefvárosi piac” lélekszáma és területe alapján akáregy nagyobb falu is lehetne. Ha pedig demokratikus útonkapná a nevét, akkor az minden bizonnyal vietnámilenne. Itt mindenki úgy boldogul, ahogy tud: éttermet,kiskereskedést, rosszabb esetben konténert nyit. AJózsefvárosi piacon sétálva a külföldrol érkezõket arrólkérdeztük: hogyan látják hazánkat, és egyáltalán: mi avéleményük rólunk?

�

A BEVÁNDORLÓK

7

CÍMLAPSZTORI

gyon tetszett. Akkor itt voltjobb – feleli érdeklõdésünkre.

Meglátása szerint ma márnálunk sem boldog mindenki,„itt is kialakultak az alsó réte-gek, és ott nagyon nehéz élni.”Büszke a fiára, aki egyetementanul, és a késõbbiekben Buda-pesten szeretne élni boldogan,nyugodtan. Szimpatikusakszámára a magyarok, moso-lyogva említi, hogy járt márTokajban és a Balatonon is.Kulturális különbségként elsõkközött említi a család szerepét.Elmondása szerint Vietnámbana kapcsolatok erõsebbek, mígnálunk az emberek leginkábbegyedül találnak otthont.

Otthon meghalni

Magyarországon jelenleg 25ezer kínai dolgozik, döntõ há-nyaduk étteremben, ruházatiboltban, vegyeskereskedésbenvagy piacon. Szinte mindenmagyar család kapott már va-lamit Kínából, egyszer

(párszor…) használatos pólót,szezonális strandpapucsot, fe-hérnemût, karácsonyfaégõtvagy éppen csilivili mobilelõ-lapot.

– A kínaiak kimondottan ésegybehangzóan szeretik Ma-gyarországot, a fiatalok külö-nösen – árulja el lapunknakTeiko a piaci rengeteg egyikstandjánál.

Többségük Budapesten kép-zeli el a jövõt, egyre több, aki

magyarokkal barátkozik, „ma-gyarul” öltözködnek, magyariskolába járnak. Az idõsebbekis jól érzik magukat nálunk,bár õk nehezen boldogulnak anyelvvel, és „merevebben tart-ják” az otthonról hozott hagyo-mányokat. A Pesten élõ kínaicsaládokban a szülõk pálciká-val esznek, a fiatalok villával.Az üzlet miatt ugyan mindenkimarad, de az elsõ generációbólsokan „otthon szeretnének

meghalni” – teszi hozzá egy 56éves kiskereskedõ. Gyermekei-ket mégis szívesebben tudjáknálunk, ezért magyarnak neve-lik. Már Teiko is egyre többetszeretne tudni magyarul, ve-lünk együtt él, dolgozik, szóra-kozik. A magyar állampolgár-ságot viszont eddig mindösszeszázuknak sikerült megkapni,mert Kína nem ismeri el a ket-tõs állampolgárság intézmé-nyét. LL – V. M.

A Diverzi Fesztivál keretében, február végén is-mertették annak a nemzetközi kutatásnak a tapasz-talatait, amelyet a józsefvárosi bevándorlók helyze-térõl az MTA intézetei közösen végeztek 2007 áprili-sa és augusztusa között. Józsefvárosra azért esett aválasztás, mert itt a külföldi népesség szembetûnõ-en jelen van, részaránya eléri a 6,5 %-ot, ami mesz-sze felülmúlja az országos 1,5%-os szintet. Itt él azország egyik legjelentõsebb kínai és vietnámi közös-sége, de jelentõs a szomszédos országokból – Uk-rajnából, Romániából, Szlovákiából - ide érkezõ,többségükben magyar nemzetiségûek aránya is. Abevándorlás jótékonyan hat a kerület népességénekkorstruktúrájára: fiatalítja azt, mivel fõleg az aktívab-bak, fiatalabbak hagyják el hazájukat – többnyire – ajobb megélhetés reményében. Foglalkoztatásukmeghaladja a kerületi átlagot: számos kisvállalkozásáll a külföldiek tulajdonában vagy üzemeltetik azt. Azillegális foglalkoztatás nagyságára nincs adat. A vál-lalkozások zöme a kereskedelemben és a vendéglá-tásban mûködik. Az itt élõk számára gazdaságihasznot jelent a lakás vagy az üzlethelyiség külföldi-eknek való bérbeadása, és különféle szolgáltatáso-kat is nyújtanak nekik, pl. vigyáznak a gyerekre, fõz-nek stb. A bevándorlók szervezetei elsõsorban sajátközösségük belsõ összetartozását vagy a szülõhazá-hoz fûzõ kapcsolatokat erõsítik. A kerület oktatásiintézményeiben jelen vannak a külföldi gyerekek. Azelõzõ tanévben 67 óvodás, 87 általános iskolás és188 középiskolás volt köztük. Szám szerint a TolnaiLajos utcai és a Gyerek-virág óvodákba, illetve a

Losonczi téri Általános Iskolába járnak a legtöbben.A külföldi gyerekek oktatásához a pedagógusoknem kapnak túl sok állami segítséget; az eredmé-nyek elsõsorban lelkesedésüknek köszönhetõek.Mint Scheer Ferencnétõl, a Józsefvárosi EgyesítettBölcsõdék vezetõjétõl megtudtuk, a bevándorló szü-lõk már itt született gyerekei jól, akcentus nélkül be-szélnek magyarul. A szülõk szókincse 5-600 szó, deezzel is elboldogulnak. Általában a bölcsõdébe elõ-ször tolmáccsal, egy magyarul tudó, régebben ittélõ honfitársukkal érkeznek, de egy év múlva mármeg tudják értetni magukat. Arra kérdésre, hogyvannak-e vegyes házasságok, a vezetõnõ így vála-szolt: nem sok. Eddig azt volt a jellemzõ, hogy ma-gyar férfi választott magának külföldi feleséget, deez mostanra megfordult, és a magyar nõk is találnakkülföldi párt maguknak. (k.m.)

CÍMLAPSZTORI A BEVÁNDORLÓK

8

M agyarország 2007. december 21-étõl vált a schengenitérség teljes jogú tagjává. Ezért vízum nélkül utazhatnak

Magyarországra az EU-, illetve EGT-tagállamok állampolgárai(Norvégia, Izland, Liechtenstein), valamint néhány más ország,mint pl. az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Brazília,Horvátország, Izrael, Japán, Kanada, Svájc, Vatikán, Venezuelaállampolgárai. Vízummentesek az EGT-tagállamok állampolgá-rainak családtagjai, amennyiben rendelkeznek az EGT-állam-polgár családtagja számára kiállított tartózkodási kártyával,vagy valamely schengeni tagállam által kiállított tartózkodásiengedéllyel.

Vízumkötelezett külföldiek beutazásaA schengeni vízum- és beutazási szabályok csak a 90 napot megnem haladó tartózkodásra vonatkoznak. A hosszú távú, 90 napotmeghaladó tartózkodás szabályait az egyes tagállamok sajátnemzeti jogszabályai határozzák meg.Lényeges változás Ma-gyarország teljes jogú schengeni tagságával, hogy:

– Magyarországra is érvényesek a schengeni tagállamok általkibocsátott vízumok és tartózkodási engedélyek, ugyanakkor

– a magyar külképviseletek által kibocsátott egységes schen-geni vízumok és a magyar hatóságok által kiállított tartózkodásiengedélyek is érvényesek a teljes schengeni térségben.

A schengeni államok körébe 2007. december 21-tõl 24 ország

tartozik: az Európai Unió 27 tagja közül 22 or-szág (Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia,Észtország, Finnország, Franciaország, Görögor-szág, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Lit-vánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Né-metország, Olaszország, Portugália, Spanyolor-szág, Szlovákia, Szlovénia és Svédország), vala-mint Norvégia és Izland. (Az Európai Unió tag-államai közül a következõ 5 ország - Bulgária,Ciprus, Egyesült Királyság, Írország és Románia– ugyanakkor továbbra sem része a schengenitérségnek).

Hosszútávú tartózkodás A 90 napot meghaladó tartózkodás szabályozásanemzeti hatáskör, tehát nincs egységes gyakorlata schengeni tagállamok között. A Magyarország-ra hosszabb távra beutazni kívánó külföldi tar-tózkodási engedély iránti kérelmet nyújthat be.Ennek pozitív elbírálása esetén egy egyszeri, tar-tózkodási engedély átvétele céljából történõ be-utazásra, és legfeljebb 30 napos tartózkodásra jo-gosító vízumot kap. A tartózkodási engedély ké-relemhez - a beutazás céljától függõen - különbö-zõ támogató dokumentumokra van szükség.

A hosszútávú tartózkodás célja lehet: Keresõ-tevékenység, vagy tanulmányok folytatása, csa-ládegyesítés, látogatás, gyógykezelés, kutatás,vagy önkéntes tevékenység folytatása.

Forrás: Külügyminisztérium ÜGYIN

TÉZÕ

Magyarországon a VIII.kerületben él a legtöbb

külföldi. – Számuk egyes nyugat-eu-

rópai városokhoz viszonyítvanem magas, ám „amíg nincsprobléma nem érdemes velefoglalkozni” megközelítésnekkomoly veszélyei lehetnek –véli Kõszeghy Lea, a MagyarTudományos Akadémia Et-nikai-Nemzeti Kisebbségkuta-tó Intézetének munkatársa.

A tartózkodási engedéllyel akerületben élõ külföldiek szá-ma megközelítõleg 6-7%, de anem nyilvántartott személyekmiatt ez a szám a valóságbanmég ennél is magasabb lehet.A VIII. kerületben él az országegyik legjelentõsebb kínai ésvietnami közössége – a hivata-los adatok szerint Józsefvároskülföldi népességének harma-da.

A külföldi gyerekek a józsef-városi oktatási intézmények-ben az országos átlagnál jóvalnagyobb számban jelennek

meg, amely az iskolák részérõlis válaszokat igényelhet. A Jó-zsefvárosban több ilyen példátis találunk – Tolnai Lajos utcaióvoda, Gyerek-virág óvoda,Katica óvoda, Losonci téri álta-lános iskola.

– Mivel a VIII. kerületbenkülönféle nyelvi, kulturálisháttérrel, célokkal, rendelkezõcsoport van jelen, a jövõbennagyon fontossá válik a külön-féle intézmények, civil szerve-zetek együttmûködése, kom-munikációja. Ezért ezen szer-vezetek támogatása, a közöt-tük levõ kapcsolathálók kiala-kulása lehet az út a külföldiektársadalmi integrációjához –véli zárszavában KõszeghyLea. LL – V.M.

Külföld a belföldön

Külföldi állampolgárokMagyarországon

KÖZTÜNK ÉLNEK

9

Gódor Lajosnét szûkebb-tá-gabb családja, a négyszázfõs lakóközösség javasoltaArcél rovatunk szereplõjé-nek, kihangsúlyozva, hogyembersége, szakértelme,szorgalma révén egyike anagyon kevés budapesti kö-zös képviselõnek, akit be-csülni, szeretni nem csak il-lik, de szinte kötelezõ.

N em csak Ica néninek,de Icukámnak, sõtelnök-asszonynak is

szólítják - ez helyismeret éskorosztály kérdése. GódorLajosné ugyanis 1961 óta la-kik a Százados út 5., 20/Dépületében, és amikor a lakó-közösségek szószólót, ügyin-tézõt választottak, szinteazonnal õ lett a kiszemelt.1994-ben elnöke lett a VIII/2-es Lakásfenntartó Szövetke-zetnek, mivel elõtte két évenát felügyelõ-bizottsági tag-ként szerzett helyismeretet.Persze, ahhoz, hogy egynégyszáz fõs közösség meg-elégedésére végezze valaki amunkát, nem csak helyisme-retre, de türelemre, lelemé-nyességre, beleérzõ-képes-ségre és pszichológiai érzék-re is szüksége van.

- Lehet szeretni egy ilyenmunkát?- kérdezem sután,amire felparázslik a tekintete,és egy szuszra sorolja: „Min-den nap más, minden esetmás, minden lakóm más, min-den diadal és minden pofonmögött ott lapul az emberi tel-jesítmény. Az én esetemben

az, hogy magyartanárként,könyvtárosként pszichológus-ként, korábbi életemet hoztambe a lakóképviseleti munkám-ba, s hittem abban, hogy egyekkora közösség is lelkesíthe-tõ, mozgatható, mûködtethe-tõ.”

A tények és adatok imponá-lóak. 177 lakásban egyediek avízmérõórák, 30 millióért újí-tották fel a háztetõket, tízezernégyzetméteres parkolót ésparkterületet vásároltak, és te-lik a figyelembõl friss murvaterítésére, a homokozókbanhomokcserére, és ami ritkasága pesti lakóközösségek életé-

ben: lakástakarék-számlángyûjtik a megtakarításokat. Aháztömbök millión felülitörzstõkéket gyûjtöttek össze.Icukának 2010-ig szóló terveivannak, 48 kéménybélést sze-retne felújítani, teljes vezeték-cserét akar a villanyhálózat-ban, és a teljes gázvezeték-há-lózatot át akarja vizsgáltatni.Most intézi, hogy a belsõ ud-varok rózsatõit idõben takarjaki a gondnok, hogy a szeretettvirágoskert bele ne fulladjonebbe a bolondos tavaszba, éshogy megbékéléssel végzõdjékaz a kirívó eset, amikor a négy-száz lakó egyike perrel terhel-

te mindennapjait. GódornéIcuka hétfõtõl péntekig lót-fut,minden rendeletet ismer, min-den elõírást átfordít a szövet-kezet világára, és minden la-kója nevében és helyett vá-lasztja az ésszerû és a legkeve-sebb pénzbõl bonyolíthatómegoldásokat. Kicsit villany-szerelõ, kicsit postás, kicsitkönyvelõ, kicsit orvos, min-denkihez van egy jó szava, egykérdése, egy jó és egy rossz hí-re, amint azt napjaikban mon-dani szokás. A rossz hír egyéb-ként ritka madár. Icuka szemé-lyes kudarcként éli meg, ha ké-sik a szemetes és a tároló mel-lett halmozódik a szemét, ésima-malomként ismételgeti:egy mai közös képviselõnekkicsit polihisztornak s egybenezermesternek is kell lennie, ésezt nem tanítják semerre.

Amúgy egyedül él - felnõttgyerekei, akiket válása utánegyedül nevelt, diplomás em-berekként repültek ki a Száza-dos úti családi fészekbõl. Szû-kebb családja helyébe kapottegy másik, bõvebbet, aztángyorsan helyesbít: nem „he-lyett” kapta ezt a lakóközössé-get, hanem a sajátja mellé.

A Százados út 20/A-B-C-D,valamint a Hungária körút 22-24/A-B-C-D-E háztömbök la-kói állítják: Icukából csak egyvan.

Bár ne lenne igazuk, többenismernék testközelbõl a meg-értést és a szeretet napi pilla-natait Józsefváros más perifé-riáin.

H.I.

Ica néni és négyszáz fõs családja

Bõvült az ÖKO-ProgramA fûtéskorszerûsítésre eddig is volt mód, ám Budapesten ezzel a lehetõséggeleddig kevesen éltek. Pedig a távfûtéses épületekben élõknek az egyik legnagyobbproblémát a magas fûtési számlák okozzák. Ennek az az oka, hogy a lakók nemtudják egyénileg szabályozni, hogy milyen meleg legyen a lakásokban. A fûtésirendszer korszerûsítésével, költségosztók alkalmazásával ugyanis a lakók között afogyasztással arányosan oszlik meg a fûtés költsége. Azért, hogy a fogyasztókminél egyszerûbben végezhessék el a fûtéskorszerûsítést, a Fõtáv kidolgozta azÖkoPlusz Programot. A szabályozással átlagosan 15 százalékkal lehet mérsékelnia fûtés költségét. A korszerûsítés lakásonként 150 ezer forintba kerül. A kormánysikeres pályázat esetén 35 %-os vissza nem térítendõ támogatást biztosít aközösségek (társasházak, lakásszövetkezetek) számára fûtéskorszerûsítés céljára.

FÓKUSZBAN ÉLET A JÓZSEFVÁROSBAN

10

Leporolom magamat, ésfeltápászkodom

Tótfalusi Anna törékeny, alig-súlyú, 32éves filigrán asszonyka. Négy gyermeketnevel, egy 16, egy 13, és két alsó-tagozatosTótfalusiról gondoskodik. Szakképzettkereskedelmi dolgozó, de nem talál olyanpesti munkahelyet, ahol a kereskedelem-ben szokásos idõbeosztás mellett elláthat-ja a négy gyereket. Fõállású édesanyaként24700 forintot kap, e mellé gyermekneve-lési támogatás, családi pótlék és szociálisjuttatásként még 75 000 forint járul. Ahúsz négyzetméteres Dobozi utcai lakás-ban öten élnek. A galérián már nem egye-nesedhet fel a nagyfiú, erõsen megkama-szodott. A gyerekek édesapja után kérde-zek. Tótfalusi Anna tekintete élesre vált,mondatai a szépen fogalmazott érvekkel,keményen pattognak.

- Ne kívánja, hogy megnevezzem azapákat, ne akarja, hogy nevükön soroljama gyerekeket! Jó okom van, hogy védjemõket. Négy gyerek négy különbözõ iskolá-ba jár, de mindegyikben azonos a napi ve-télkedés témaköre. Nike-e a cipõd, Sony-eaz Mp-3-asod, fotóz-e a mobilod? Ne cso-dálja, hogy szégyellik a szegénységüket!Ne tudja meg az újságolvasó, hogy kik õk,legfõképpen, hogy kik az apjuk! Nem há-borúzok a gyerektartásért, ha adnak, van,ha nem adnak, nincs! A gyerekek a sza-bad akaratomból születtek, ha leszakad azég, akkor is felnevelem õket!

- Százezer forintból élnek öten. Ez nem fede-zete a maga önbizalmának, keménységének.Egyszemélyes küzdelmet folytat. Mi ad erõt?

- Van úgy, hogy azért csurran, csöppen.Ha van, aki elvállalja a két kicsi felügye-

letét, akkor lomtalanítást, takarítást válla-lok. A bejövõ pénzbõl a lyukakat tömöm.Mindenre kapható vagyok, ha a gyerekekellátása a tét. Néha azt mondom: Jaj, Iste-nem, nem bírom tovább, de más kapcsola-tom az égiekkel nincs, és ezen ne csodál-kozzon - az én gyerekkorom másról szólt.Azért hajtom magam, hogy az én gyere-keimnek is másról szóljon az élete, de néz-zen körül, a sors ismétli önmagát. A fala-kon csurog a víz, spejz nincs, a hokedli fe-lületéért közelharcot vívnak a gyerekek,mert azon írják a leckét. A lakás önkor-mányzati, háromszorosára emelték a bé-rét. A villany 17000, a gáz 4000, a lakbér5000, sokszor magam sem értem, hogy jö-vök ki a pénzbõl, és tudom, hogy nálamszegényebben is élnek sokan.

- Mi lenne a maguk életében az ötrõl a hat?- Egy nagyobb, száraz lakás. Mellet-

tünk, itt a Doboziban lebontottak egy le-robbant házat. Látja, minden ott lakó jog-címnélküli, lakást kapott a hírek szerint,én, aki egy gramm közmûdíjjal nem va-gyok adós, megint lemaradok. De törömmagam a gyerekekért, mert amit kibírok,az megerõsít.

- A szülei nevelték ilyenné?- Nevelõotthonban nõttem fel. Ott taní-

tott meg az élet, hogy, ha elesek, leporo-lom magam és feltápászkodom.

Heten, hétrõl hétreA Papp házaspárnak és öt gyerekének úgyhiányoztunk, mint üveges tótnak a ha-nyatt esés. Aki végigcsinált már egy teljeslakástatarozást, az tudja, mit jelent össze-kapkodni a festékes vödröt, fóliát,

ecsetetlétrát, csak azért, mert jönnek az új-ságírók. Az Erdélyi utcai 100 négyzetmé-teren heten élnek, s éppen heten tataroz-nak. Családi alapon, mert másra nem telik.

A másnap a tétPappék heten egy 26 négyzetméteres ház-mester-lakásban laktak hét éven át. Kilá-tástalan volt, hogy más segít rajtuk, ezértPécelen saját maguk kezdtek egy házatépítgetni, s el is jutottak a szerkezetkészállapotig. A gyerekek iskolái miatt mégisvisszajöttek Józsefvárosba. Eladták a hétéven át épített házat meg a házmester-la-kást, és vették ezt a 100 négyzetméterest,felújítandó fûtéssel. Papp László, a család-fõ egy takarító- munkaközösségben dol-gozik, rábízzák a lépcsõházakat, 190000-etkap, de a járulékokra elmegy belõle 60000forint. Pappné gyermekápoló volt a Sza-badság-hegyen, de a konvergencia elvittealóla a munkahelyét. Most fõállású édes-anya, de már munkát keres. Három fiú ésegy ikerpár kislány nevelésének a gondjanehezíti az álláskeresést.

-A Deák-Diák Iskola sokat segít –mondja. Táborok, szakkörök, benti ebéde-lés, csereüdülés könnyíti az életünket, s azis nagyon rokonszenves, hogy ez az isko-la közösségeket nevel és nem zseniképzõ.Innen kiegyensúlyozott gyerekek kerül-nek ki az életbe - mondja Pappné teli mo-sollyal. Látni, érezni, hogy õ az összetartóerõ, a jó értelemben vett tyúkanyó a csa-ládban. 25000 ezer a fõállású anyai fizeté-se, 75000 a családi pótlék, az összes csur-ranó-cseppenõ szociális támogatásokkalmintegy 250000-bõl gazdálkodnak. Nyö-

Józsefváros a végletek városrésze. Jó-módúak, szegényebbek keresik ben-ne a mindennapi megélhetés prakti-káit. Elõzõ lapszámunk körkérdéseután két józsefvárosi családhoz láto-gattunk, vállalva, hogy nem leszünkkedves vendégek, hiszen aki a csalá-di költségvetés nagyon is személyesrészletei felõl érdeklõdik, ritkán szá-míthat szívélyes fogadtatásra. A „Ho-gyan élnek?, „Mit fõznek?”, ”Mirõlálmodoznak?” - kérdései általábanmegfagyasztják a légkört, s még azsem segít, hogy dr. Várnai Andrásnéa Deák-Diák Iskola igazgatónõjérehivatkozunk. A választás a Papp csa-ládra és Tótfalusi Annára esett; szá-munkra az õ életük jeleníti meg 2008tavaszán a józsefvárosi valóságot.

Megélhetés a Józsefvárosban

FÓKUSZBANÉLET A JÓZSEFVÁROSBAN

11

gik a számlákat, általában egyhavi késé-sük van, de még mindig hisznek benne,hogy saját erõfeszítésük elõbbre viszi acsalád szekerét. 17000 a közös költség.Mostanában az átalányos villanyszámlakülönbség kiegyenlítése vágta õket föld-höz, 27000-et fizettek. Ehhez jön a gáz,víz, közlekedés, iskolai cuccok öt gyerek-re, no és az élelem. A lakástatarozásanyagköltségét úgy csípik le a többibõl, ésmindenki csinál valamit.

A gyerekek a meleg ételt tekintik mini-mumnak, s ezen belül mindenért hálásak.Igaz, még a májkrémes kenyeret is felme-legítve eszik, mert akkor az már meleg-szendvics.

- Negyven éves korukra igazi nagy-családotteremtettek maguk köré. Lettek vagy akarták agyerekeket? – kérdezem elég tapintatlanul.

- Akartuk és lettek- mondja Pappné, asorrend nagyon fontos. Kiegyensúlyozott,boldog gyerekekkel könnyebbek a napok,s annyi más örömet semmi nem kínál,mint az egymásért tevékenykedõ nagy-család - mondja. Bútoraik még alig van-nak, a tévé a földön, a számítógépengyakran összevesznek, de az is van, mintsok minden más, ami a gyerekeket szol-gálja. -„Erkölcsi alapú világképet akarunk

beléjük építeni. Ezért élünk” - szólal megPapp László.

- Mibõl áll Pappéknál az ünnepi menü?-kérdezem -, mert az egyik csemete megszólal:Anyu, éhes vagyok.

- Írja le, mert igaz. Bármilyen fõzelék acsalád kedvence. Amit kanállal lehet enni.

Fõzelékkel ünnepeljük, ha a nagyfiút

felveszik az egyházi gimibe, és ha mostéppen cserkésszé avatják a legkisebbet.Közben minden tatarozási aprómunkáértdicséret jár, hiszen mi egymásért csiná-lunk mindent, amire erõnk marad. Abbanélünk, hogy minden nap lehet tenni vala-mit a másnapi jobbért és egymásért is.

H.I.

Mi történik akkor, ha valaki elveszítia munkáját, beteg lesz, esetleg többgyermeket szeretne vállalni? Minden-napos kérdések, amelyekre az ironi-kus válasz csak az lehetne, hogy „netegye”. Írásunkban egy négytagú, átla-gos fõvárosi család példáján keresztülmegpróbáljuk bemutatni a magyar va-lóságot, a megélhetés és a talpon ma-radás nehézségeit, esélyeit. Írásunk-ban a KSH adataira támaszkodunk.

AKözponti Statisztikai Hivatal adataiszerint Magyarországon 2007-ben:

Az alkalmazásban állók havi bruttó átlag-keresete a nemzetgazdaságban: 185 004 Ft,ami körülbelül 120 000 Ft nettó átlagkere-setet jelent; a közalkalmazottak havi nettóátlagkeresete: 126 545 Ft volt. A minimál-bér 65 500 Ft, a nyilvántartott álláskeresõkszáma 445 011 fõ volt. A háztartások átla-gos létszáma 2006-ban: 2,60 fõ.

Az egy fõre jutó évi összes személyescélú kiadás, 2006-os adat szerint: 712523 Ft, (az inflációt figyelembe véve ez2008-ban körülbelül 730 000 Ft. lehet).Az egy fõre jutó évi személyes célú ki-adás (2006-ban), fõbb csoportok szerint:élelmiszer: 166 719 Ft., élvezeti cikkek:34288 Ft, lakásfenntartás: 138 917 Ft, ru-

házkodás: 33147 Ft, egészségügy: 42 036Ft, mûvelõdés, üdülés, szórakozás 56922 Ft.

Az általunk kiválasztott „mintacsalád-ban” a férj (45) egy középvállalkozásmunkatársa, havi nettó: 128 ezer forintotkeres, az egyéb jutalékokkal együtt 138ezer forintot visz haza, felesége (38) köz-alkalmazott, havi nettó bére 98 ezer fo-rint. Két gyermeket nevelnek, egy iskolásfiút (13), aki gimnáziumi felvételi elõttáll, és egy nyolc éveskislányt. Két szobás,egyedi fûtésû örökla-kásban élnek, a la-kásra húszéves fu-tamidõre hét millióforint kölcsönt vettekfel, aminek a havitörlesztõ részlete kö-zel negyvenötezer fo-rint. A családfõnek amunkájához szüksé-ge van autóra, ezértis vásároltak egy há-roméves, középkate-góriás kocsit, amineka havi törlesztõ rész-lete tizenhatezer fo-rint.

Egy kis matematika A KSH (2006-os adatai) szerint egy fõ ha-vi átlagkiadása egy hónapban 59.376 Ft(2008-ban ez körülbelül 65 ezer forint).Ezt szorozzuk meg a család tagjainak szá-mával, majd adjuk hozzá a hiteltörleszté-seket, és megkapjuk a négytagú családhavi kiadásainak összegét: 300 000 forin-tot.

Az általunk bemutatott családban kétkeresõ van, akiknek a nettó keresete ösz-szesen 246 ezer forint, vagyis ötvenezerforinttal kevesebb, mint egy átlagos négy-tagú család havi kiadása. Most akkor jö-het a százezer forintos kérdés: mibõl él-nek meg? Nyerges

A jég hátán is…

ÉVFORDULÓ 1848. MÁRCIUS 15.

12

1848. március 15-e egy történelmi kor jel-képe, egy olyan koré, amelyben az országerejét nemzeti öntudat, alkotókedv jártaát. Az 1825-ben Pozsonyba újra összehí-vott országgyûlést követõ reformkorbanaz ország jelentõs kulturális és gazdaságifelemelkedésen ment keresztül. SzéchenyiIstván, Wesselényi Miklós, majd a harmin-cas évektõl Kossuth Lajos, Batthyány La-jos, Eötvös József, Deák Ferenc és számosmás államférfi segedelmével maga a nem-zet kezdte felemelni önmagát - politikai,társadalmi és gazdasági értelemben egy-aránt.

Sorra jelentek meg újabb és újabb hírlap-ok, politikai és irodalmi közlönyök. Szín-társulatok járták be az országot, magyarszóval mûködött a közadakozásból fel-épült Nemzeti Színház,

1841. decemberében megalakult a Nem-zeti Kör a magyar kultúra elõmozdításá-nak szándékával. Mindez szükséges voltahhoz, hogy a magyar nemzet politikaiakaratát kinyilvánítsa, eljusson a március15-i vértelen forradalomhoz, majd az elsõfüggetlen magyar kormány megalakulásá-hoz.

Maroknyi ifjú indult el 1848. március 15-én kora reggel, és délutánra, tízezres tö-meggé duzzadva történelmet írtak. Amárciusi ifjak megfogalmazták az alapve-tõ szabadságjogokat, nemzeti törekvése-

ink sarkalatos pontjait, úgymint a sajtószabadságát, felelõs minisztériumot, éven-kénti országgyûlést, törvény elõtti egyen-lõséget, közös teherviselést, úrbéri viszo-nyok megszüntetését, a politikai foglyokszabadon bocsátását és - nemzeti öszsze-tartozásunk fontos kritériumaként - uniótErdéllyel.

Nyerges Zoltán

Március 15. a nemzeti összetartozás, a szabadság és függetlenség iránti vágyszimbóluma. A közös nemzeti akarat és a tisztaszívû ifjúság birodalmakatmeghátrálásra kényszerítõ erejének ünnepe. Az a ritka pillanatatörténelmünknek, amikor a nemzet egységesen lép fel a közös akarataérvényesítésére.

Forradalom és szabadságharc

ÉVFORDULÓ1848. MÁRCIUS 15.

13

A Magyar Nemzeti Múzeum Petõfi Sándor kokárdájaA Pesti Nemzetõrök Zászlaja

Jókai Mór így emlékezik vissza az eseményekreFelvirradt. Márczius 15-ike volt 1848. Tizedik évfordulója annak anagy katasztrófának, mellyel a korszellem óriási keze a régi Budapesteta föld színérõl eltörölte a jeges árvízzel, hogy helyet csináljon az újanemelkedõ dicsõ fõváros számára. Másodszor követelte a korszellem azt acsodát, mely eltörölje a régi korhadt Magyarországot s alapot teremtsenaz új, az Európában számot vetõ, szabad Magyarországnak. [……]Márczius 14-én este adtunk egymásnak találkozást az én szállásomon,melynek lakosztályán Petõfiékkel osztoztunk.Másnap reggel négyen jöttünk össze, a kitûzött találkozó helyén: Petõ-fi, Vasvári, Bulyovszky és én; de a többi társaink Degré, Bozzay, Vaj-da János, Sükey, Pálffy Albert, Emõdy, Oroszhegyi, Dobsa a Pilwax-kávéházban vártak reánk, az „úgynevezett közvélemény asztalánál”. Kora reggel volt: borús, esõs idõ.

Petõfi az elmúlt éjjel megírta költeményét: „Talpra magyar, hí a ha-za!”Én pedig a pesti tizenkét pontját a fiatal Magyarországnak: „mit kívána magyar nemzet?” a nép által megérthetõ magyarázattal alakítottamát. A tizenkét pont összeállítása Irinyi József mûve volt, aki azt a Pes-ti Kör elé terjeszté.A kérdés csak az volt márczius 15-ikének reggelén, hogy mi történjéka tizenkét pontos petitióval. Appelláljunk a népre! Ez volt közös meg-egyezésünk. Vasváry Pál, kezében elefántcsont-fogantyús botjával oly hevesen ha-donászott, hogy a pálczatõr kirepült a botjából s az én falam szögleté-ben állt meg a hegyével. „Jó ómen!” Elõre a vassal! S ezzel a szóval kezdõdött meg az örökké emlékezetes1848-iki márczius 15-ike: a sajtószabadságnak, a népszabadságnakörökké emlékezetes napja.

A Nemzeti dal elsõ nyomtatott példánya (két versszak) A tízenkét pont

HELYTÖRTÉNET

14

S étánk elsõ helyszíne aNemzeti Múzeum lép-csõje, ahol két emléktáb-

lát is találhatunk. Az elsõ em-léktábla Vasvári Pál (1826-1849) filozófus, történész, a„márciusi ifjak” egyik vezér-alakjának állít emléket, akiegyik fõszereplõje volt a 12pont megalkotásának. Mintõrnagy részt vesz az erdélyiharcokban. 1849. július 5-énHavasnagyfaluban hõsi halálthalt. A másik emléktáblát „amagyar ifjúság állítatta…az if-jú magyarság lánglelkû éneke-sének és örök dicsõségénekPetõfi Sándornak ki 1848. már-cius 15-én délután a magyarszabadságnak elsõ szabad da-lát e helyrõl szavalta el”. A va-lóságban azonban Petõfi sohasem szavalta el a múzeum lép-csõinél a Nemzeti dalt, de tar-tott itt egy beszédet március15-én, amit március 27-én dél-után 5 órakor egy újabb köve-tett, majd a március 31-én dél-után 5 órakor a múzeum elõtttartott népgyûlésen felolvastaa királyhoz intézett proklamá-cióját, és fegyverkezésre szólí-totta fel az egybegyûlteket.

A Nemzeti Múzeum kertjé-ben két bronzszobrot találunk.Az egyik Józef Wysocki (1809-1874) lengyel honvédtábornok-nak állít emléket, aki a parancs-noksága alatt lévõ mintegy 1200fõs légióval harcolt a magyarszabadságharcban. A szobor ta-lapzata hátulján azon városoknevei olvashatók (Arad, Szol-nok, Hatvan, Tápióbicske,Isaszeg, Vác, Nagysalló, Komá-rom, Buda, Szõreg, Temesvár),ahol a légió résztvett a harcok-ban. A másik szobor báró Mon-ti Sándor (1818-1954) ezredes-

nek állít emléket, aki olasz szár-mazása ellenére, mint a 4. had-test hadosztályparancsnokavett részt a szabadságharcban,bátorságáért pedig megkapta aharmadosztályú katonai ér-demjelet. A Nemzeti Múzeu-mot elhagyva, az Üllõi úton,egy hosszú séta után érkezünkmeg a Tömõ utca 6 szám alatttalálható épülethez, ahol is azemléktábla tanúsága szerint1872 és 1876 között Táncsics Mi-hály (1799-1884) lakott. A LohrJános által épített ház alapkövétmaga Táncsics tette le 1872.március 15-én, és abban emlék-iratot helyezett el. Táncsics1836-ban telepedett le Józsefvá-rosban, és két évvel késõbb in-nen is nõsült, felesége Seidel Te-réz ugyanis egy józsefvárosicsizmadia lánya volt. Táncsicsotradikális írásai miatt 1847-benelfogták, és sajtóvétség, vala-

mint izgatás vádjával elítélték.Budai börtönébõl 1848. március15-én szabadították ki. A sza-badságharc leverése után Tömõutcai lakása padlója alatt rejtõ-zött mintegy nyolc éven keresz-tül. 1869-ben az Általános Mun-kásegylet elnökévé választja,mely egy józsefvárosi asztalos-mûhelyben alakult meg. AzArany Trombita címû lapjánakszerkesztõsége a Sándor utca19. szám alatt volt. A Tömõ ut-cai házat elhagyva, a Templomutca és a Hoch János utcán ke-resztül a Horváth Mihály térreérkezünk. Itt, a téren található anévadó, Kossuth-címerrel éke-sített obeliszkje, melyet 1948-ban a VIII. kerületi Nemzeti Bi-zottság emeltetett Horváth Mi-hálynak (1809-1878), aki mintkatolikus pap, liberális történet-író 1849-ben Kossuth Lajos val-lás- és közoktatásügyi miniszte-

re lett. 1849-ben emigrált; távol-létében kötél általi halálra ítél-ték. Csak 1867-ben tért haza,majd elõsegítette az OrszágosLevéltár felállítását, és mint aMagyar Tudományos Akadé-mia tagja, a Magyar TörténelmiTársulat elnöke irányító hatástgyakorolt a történelemkutatás-ra. A Horváth Mihály térrõlutunk az Õr utca 7. szám alá ve-zet, ahol egy szerény emléktáb-la hirdeti Pais Antal emlékét,aki kerékgyártó mesterként Gá-bor Áron (1814-1849) ágyúöntõ,tüzértiszt segítõtársa volt. (AzÕr utca Józsefváros legrégebbiutcája, mely 1967 óta védettsé-get élvez.)

A Mátyás térnél a 99-es busz-ra felszállva utunk a MÁVAG-kolónia 23-24. számú épületeelõtti udvarra vezet, ahol 1947.december 31-én az országbanelõször az 1848-as forradalom ésszabadságharc 100. évfordulójatiszteletére leplezték le Loósz Já-nos bronzba öntött Petõfi mell-szobrát. Az Orczy-, majd a Fiu-mei úton végigsétálva betérünka Nemzeti sírkertbe, ahol örökálmát alussza az elsõ felelõs ma-gyar kormány miniszterelnöke,gróf Batthyány Lajos (1807-1849), és a többi 48-as: Deák Fe-renc (1803-1876), Kossuth Lajos(1802-1894), Görgey Artúr(1818-1916), Klapka György(1820-1982), Jókai Mór (1825-1904), Táncsics Mihály (1799-1884), Csány László (1790-1849),Csemegi Károly (1826-1899) sza-badságharcos, az elsõ magyarbüntetõ kódex megteremtõje,Kozma Sándor (1825-1897)nemzetõr, az ügyészség meg-szervezõje, herczeg Woroniecki-Korybut Miecislav (1825-1849),a lengyel lovas légió ezredese,Wierzbickli Longin (1825-1889)lengyel õrnagy, Lebó István(1831-1928), az utolsó 48-as hon-véd, és még sokan mások. Is-mertek és ismeretlenek, kikmind egy ügyért, a magyarnemzet függetlenségéért és sza-badságáért áldozták életüket.Legyen könnyû az álmuk, mertmegcselekedték, amit megköve-telt a haza!

Máté András

1848-as emlékhelyeinkAz idei március 15-én az1848/49. évi forradalom ésszabadságharc 160. évfor-dulójára emlékezünk. Ejeles és kivételes évfordu-ló alkalmából egy kis sétá-ra szeretném invitálni aTisztelt Olvasót, méghoz-zá Józsefváros 48-as em-lékhelyeihez.

EGYHÁZ

15

A Biblia a keresztyénséglegfontosabb könyve.

Abban különbözik mindenmás irodalmi alkotástól, hogybár szövegét és tartalmát em-berek írták le, de a szöveg ih-letõje – hitünk szerint – magaIsten volt. Ez azt jelenti, hogya Bibliában található informá-ciók, vonatkozzanak azokakár az emberre, akár Istenre,akár a transzcendens világra,magától Istentõl származnak.Ezért nevezzük a Bibliát istenikijelentésnek.

A Biblia évében a magyar ke-resztyének arra szeretnék fel-hívni az emberek figyelmét,hogy ezt a könyvet azért érde-mes olvasni, mert benne a vi-lágmindenséget és az embertteremtõ Isten megmutatja ne-künk az értelmes és boldog föl-di élet titkát, amit egyébként

minden ember keres. Sõt, Istenebben a könyvben közli velünka boldogan történõ meghalásés a boldog halál utáni élet tit-kát is. Isten e könyvön keresz-tül ki akar józanítani bennün-ket abból a hamis illúziónkból,hogy az ember boldogsága ki-zárólag a külsõ körülményei-nek, a sok pénznek és a testiegészségnek függvénye. ANagyvárad téri református

gyülekezetben ebben az esz-tendõben a vasárnapi istentisz-teleteken a Biblia legfontosabbüzenetei hangzanak el. Kam-pányt kezdtünk azért, hogy le-gyen minden egyháztagunk-nak saját Bibliája. Csütörtök es-ténként 6 órai kezdettel különtanfolyamokat indítottunk,melyeken segítjük a résztvevõ-ket a Biblia jobb megértésében.Fontosnak tartjuk, hogy megis-

merjék az emberek a Bibliaközponti üzeneteit.

A Biblia éve jegyében, április21–25. között Biblia-hetet tar-tunk a Nagyvárad téri Reformá-tus templomban. Minden este 6órakor elsõsorban olyanokat vá-runk, akik bár nem egyházta-gok, de akiket mégis érdekel,hogy milyen választ ad Isten aBiblián keresztül mai életünknagy kérdéseire, krízis helyzete-ire, egyéni és társadalmi válsá-gainkra. Ezen a héten szeret-nénk megszólaltatni majd olyanembereket is, akiknek az életét aBiblia olvasása nyomán Istenpozitív módon megváltoztatta,és emberi kapcsolataikat is meg-gyógyította. A Biblia-hétre min-den érdeklõdõt ezúton is szere-tettel hívunk.

Dr. Sípos Ete Álmosreformátus lelkipásztor

A Biblia éve a Nagyvárad téri református gyülekezetben

Templom és altemplom 1089 Budapest, Üllõi út 90.

Gyülekezeti ház - 1089 Budapest, Gaál Mózes u. 2.

Áldott feltámadás ünnepet kívánunkminden kedves olvasónak!

Húsvéti ünnepi alkalmaink:

Március 17-22. (hétfõ-szombat) 18.00Evangelizációs Passió-hét az altemplomban

Március 22. Nagypéntek10.00 Úrvacsorás istentisztelet Március 23.Húsvétvasárnap

10.00 Úrvacsorás istentisztelet Április 24.Húsvéthétfõ

10.00 Úrvacsorás istentisztelet

Személyes ügyek intézése (keresztelõ, házasság, te-metés, egyéni lelki gondozás, gyülekezetbe történõ

bejelentkezés) a Lelkészi Hivatalban. Hivatali idõ: H-P 9-13 óra között. Telefonos idõpont

egyeztetés: 210-44-59.

Húsvéti üzenetünk

Jézus mondja: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Akihisz én-bennem, ha meghal is, él, és aki él és hisz én-

bennem, az nem hal meg soha.”

(János 11,25)

Nagyvárad téri ReformátusEgyházközségMit jelent nekem a Biblia?

Protestáns lelkésztestvérem után én is szeretném elmondani: mit jelentnekem a Biblia?

Mint katolikus pap közel 50 év óta szolgálom Uramat, Jézus Krisz-tust. 1958-ban kezdtem meg teológiai tanulmányaimat, 4 féléven át,héberül és görögül is tanultam, hogy megismerjem Jézus „nyelvét”,amelyen tanítását, üzenetét elmondta. hat féléven át tartott a„Biblikum”, a Szentírásról szóló tanulmányi idõ, amelyet szigorlattalzártunk le.

Amióta kikerültem a szemináriumból, papi tevékenységem mellettis rendszeresen olvasom, tanulom, „ismerkedem” vele. Számomra Is-ten Szava. Nem hivatkozási alap, amellyel Egyházam „igazát” bizo-nyítom, nem kard, amellyel „ellenségeimet” megsemmisítem. Nem

eszköz, amellyel bebizonyítom, hogy mindenkimás rossz, elvetendõ (bálványimádó, gonosz) –

csak én vagyok a jó.Nekem a Biblia, Isten szeretetének köny-

ve, amely bemutatja számunkra aLáthatatlant, a Felfoghatatlant.Istent, „aki emberré lett”, és itt„lakozott közöttünk”, hogy „éle-

tét adja értünk”. Ezért a Szentírástmindig nagy alázattal, szerénységgel, és

félelemmel veszem kezembe. Ebbenaz érzésben az is van, hogy nem

akarom elveszíteni Isten végte-len ajándékát. Papi életemben

nekem az Oltáriszentségés Egyházam mellett: a

„mindent” jelenti aBiblia!

Bajzáth Ferenca Szent József

templom plébánosa

ORCZY-PARK

16

VEGYES

FOGSORJAVÍTÁS megvárható. 1089 Orczyút 29. Nyitva: 8-16 óráig. Tel: 303-2987VIII. KERÜLETI új társasházban száraz, vilá-gos, raktározásra alkalmas 35 m2-es helyiségkiadó. Érd.: 06-30-213-4015TÁRSASHÁZAK közös képviseletét - könyve-lését külön is – vállaljuk. Tartozások behajtá-sát kiemelten kezeljük. GENERÁL Kft. 1091Üllõi út 69. (Klinikák metróállomásánál)Tel./Fax.: 216-8802ELCSERÉLNÉM Üllõi úti 2. emeleti 56 m2-esgalériás, önkormányzati lakásom kisebbre.Érd.: 06-30-288-2109

Apróhirdetés

Orczy-park (VIII. Orczy út 1.) Tel.: 333-9501

Az Orczy-park közpark, nyitva tartás minden nap 06-22 óráig.

TÁNCHÁZ AZ ÜSZTÜRÜZENEKARRAL

15-én 15-tõl 21 óráig cigányzenekarralkísért nótahangverseny. A mûsort tánc éstombola követi. A nótakör mûvészeti vezetõje: Fényes GyörgyMinden hónap utolsó csütörtökén 15-tõl 18óráig ingyenes nótadélután.További információ és felvilágosítás: 06-30/246-0076

Március 16-án és 30-án17 órától – 18.00-ig Gyerek táncház,18 órától – 21.00-ig Felnõtt táncház.A belépés díjtalan. A táncházat Kis István ésKis Demeter Erika vezeti.

Március 22-én, szombaton 9-12 óráigBABA-MAMA BÖRZEElcserélheti, eladhatja gyermeke használt,kinõtt és megunt ruháit, játékait. Aki árusí-tani szeretne, asztalfoglalásért jelentkezzena 333-9501/113-as telefonszámon.A vásárlóknak a belépés ingyenes!

Tanfolyamok:Magyar néptánc-tanfolyam táncházasokrészére, heti rendszerességgel, keddenként19-21 óráig, ahol Erdély különbözõ tájegy-ségeinek táncaival ismerkedhetnek meg azérdeklõdõk. Az elsõ féléves táncanyag:Kalotaszeg táncai. Hozzatok magatokkal tán-cos felszerelést (cserecipõ, szoknya).Vezetik: Kis István és Kis Demeter Erika nép-tánc oktatók. Érdeklõdni a 06/20 266-68-90-es telefonszámon Demeter Erikánál.

Kreatív-Mozgás-Zene-Tánc foglalkozás aTánc-Lánc Egyesület szervezésében.Várjuka 2,5-8 éves korú gyerekeket és szüleiket.

Egyéb tanfolyamok:Jazz-balett ovisoknak és kisiskolásoknak,karate tanfolyam ovisoknak és kisiskolások-nak, nõi alakformáló torna, hastánc JoósJudittal, latin cardio, tánciskola kezdõknek,táncklub, „Táncterápia”, jógatorna Etkaanyó erõgyûjtõ módszerével, Hatha Jóga

Tanfolyamainkról részletes tájékoztatást a333-9501/113-as telefonszámon kérhetnek.

SportprogramokZöld Torna Orczy - Foci Suli - Várjuk az 1993 és 1997között született futball szeretõ gyerekeket.Orczy - Deák Foci SuliAz Orczy - Deák Foci Suli várja az 1995-1996-ban született futball szeretõgyerekeket.Eskrima – Önvédelmi Harc TanfolyamCapoiera tanfolyam Rögbi-edzések gyermekeknek és felnõt-teknek

Szabadtéri sportolásilehetõségek:

Mûfüves labdarúgó pálya: hétköznap éshétvégén reggel 7-tõl este 22 óráiglabdarúgó nagypálya, atlétikai pálya, KRESZpark, erdei futópálya

A programokkal, a tanfolyamokkal éspályabérlésekkel kapcsolatban érdeklõd-jenek a 333-13-03-mas telefonszámon nap-közben reggel 9.00-tõl délután 16.00-igDeák Csaba sportszervezõnél.

Józsefvárosi Galéria19-én 15 órakor Zenés barangolás a világlegszebb tájain - vetített képes elõadás–sorozat: Németország (Rajnai hajózás. ABodeni-tótól Aachenig). Elõadó: Kiss ImreKároly tanár, idegenvezetõ

26-án 15 órakor A Városvédõ Csoporttal

közös elõadás: „Az 1848-49-es eseményekJózsefvárosban”. Elõadó: dr. Róbert Péter,tanár

ZászlókiállításÁllandó kiállítás: „Hat földrész országai”Idõszakos: Franciaország címû plakátkiál-lítás. Megtekinthetõ március végéigNyitva tartás: kedd, szerda, csütörtök, pén-tek 12-17 óráig. (József krt. 68.)

A Józsefvárosi Kulturális ésSport KhtGyermekrajz- pályázatot hirdet

„Az én Orczy-parkom” címmel A kerületben tanuló 6-14 éves általánosiskolások számára.Rajzold le, milyennek látod az Orczy-parkot,milyen programokat szervezzünk Neked,amelyen szívesen vennél részt? Mozgasdmeg a fantáziád!

Feltételek: Pályázhatnak a kerületben tanu-ló 6- 14 éves korú gyermekek.Pályázónként 2 mû adható be A/4, vagy A/3méretû lapon, tetszõleges technikával.Az alkotásokat nincs módunkban vissza-küldeni.A rajzok hátoldalára kérjük ráírni az alkotáscímét és a gyermek nevét, életkorát és azóvoda,vagy iskola címét.A pályamunkákat a Józsefvárosi Kulturálisés Sport Kht . recepcióján lehet leadni.(1089Bp. Orczy út 1.)Beadási határidõ: 2008. április 30.A pályamunkákból Gyermeknapon aJózsefvárosi Galériában kiállítást ren-dezünk, melyre minden pályázó meghívástkap.A beérkezett alkotásokat mûvészekbõl,pedagógusokból álló zsûri bírálja el, a díja-zottakat (elsõ három helyezett és különdí-jas) levélben értesítjük. Minden résztvevõjutalmat kap.A pályázat fõvédnöke dr. Kocsis Máté,Józsefváros alpolgármestere.További információ: a 333-9501/113-asmelléken.

Újabb mélyponton a magyar gazdaság Az egy százalékot sem érte el a gazdasági növekedés az év utolsó negyedévében. A KözpontiStatisztikai Hivatal adatai szerint jóval a várakozáson alul teljesített az ország - mindössze 0,7százalékos volt a bruttó hazai össztermék bõvülése. A GDP éves növekedése is csak 1,3 száza-lék. Elemzõk recesszió közeli állapotokról beszélnek, egyesek szerint a gazdaság nem tért ma-gához a megszorítások okozta sokkhatás után. Tavaly a fogyasztói árak 7,1 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek az átlagosnál nagyobbmértékben, majdnem 13 százalékkal drágultak: a lisztért 54 százalékkal kellett többet fizetni, apékáru, a tojás, a tej pedig 20 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban. Az üzemanyag-árak is átlag felett emelkedtek - akárcsak a vezetékes gáz ára, ami 18 százalékkal nõtt.

Pannon csiga

PROGRAMAJÁNLÓ

17

Beatrix hozománya - az itáliai majo-likamûvészet és Mátyás király udvaraA Reneszánsz Év keretében láthatókiállítás a 15. század végi itáliai lu-xusmûvesség kiemelt mûfaját, a ma-jolikamûvészetet mutatja be, hazai éskülföldi múzeumok anyagából. Arészben töredékes, de igen gazdagmagyarországi anyagot Itáliából köl-csönzött, hasonló stílusú ép tárgyakegészítik ki, rámutatva a Magyar Ki-rályság és az itáliai majolikamûvé-szet központjai közötti élénk kapcso-latokra.A kiállítás megtekinthetõ: március 26– június 30. Helyszín: IparmûvészetiMúzeum (IX. Üllõi út 33-37.)

A Józsefvárosi Zeneiskola „Érdekességek anagyvilágból” címmel ad hangversenyt. Amûsorban hegedû, jazz duó, négykezes, kétzongorás, nyolckezes mûvek szerepelnek.Fellépnek az iskola tanárai, növendékei ésmeghívott vendégek. Meglepetés vendég:Oláh Árpád Cumó. Elõadás: március 14-én,pénteken 18 órakor. Helyszín: JózsefvárosiZeneiskola, Nap u. 33.

Hölgyek palettávalMárcius végéig látogatható még a Magyar nõfes-tészet 1895-1950. címû tárlat a Nemzeti Múze-umban. A 20. században volt egy fontos mûvé-szeti jelenség - a nõi festészet -, amelyrõl éppúgynem tudtunk, mint a több évszázaddal korábbidolgokról. A festmények egy része annyi megpró-báltatáson ment keresztül, hogy csoda a fennma-radásuk. Az elhanyagoltság, szétszórattatás álla-potából Saphier Dezsõ hozta vissza õket, mindentmegtéve azért, hogy a múltnak ez a darabja a je-len tanulsága legyen. A kiállítás megtekinthetõ: március 24-ig a Ma-gyar Nemzeti Múzeumban.

Múz

eum

Józsefvárosi estékGulyás Dénes, kiváló operaénekes a Józsefvárosi estékprogram-sorozat következõ fellépõje. A csodálatoshangú tenor fülbemászó áriák sorát hozza el a közön-ségnek, Hajnóczy Zsuzsa zongorakíséretével. A mû-vész, aki egyben Nagykovácsi polgármestere, emberiés mûvészi hitvallásával is megismerteti a közönséget.Elõadás: 2008. március 13. 18 óraHelyszín: Apáczai Kiadó Színházterme (VIII. Józsefkörút 63.)

Kiá

llítás

Szervusztok, Pajtikák! avagy Vitéz László és a többiek Ifjú Kemény Henrik, mint vásári mutatványos immár 75éve járja a világot, kedves bábjával a híres-neves VitézLászlóval. Vitéz László a mindig és minden helyzetbenverhetetlen, leküzdhetetlen, pajkos és furfangos, eszesés vidám magyar népi bábhõs figurája. Piros ruhájában,hegyes sapkájában, csizmával a lábán évszázadok alattsem változott. Mindig humoros helyzetekben gyõzi le azördögöket, de még a halált is. A Kemény-család 25 VitézLászló játékából hármat hoz el ifjú Kemény Henrik a Bár-ka Színházba:A füttyös ördögVitéz László és a krokodilVitéz László és a csodaládaElõadás: Március 23. 15.00, Bárka Színház

Szí

nház

Ope

raes

t Húsvéti készülõdés - Virágvasárnap A húsvéti ünnepkör és a kikelet szimbóluma-it családias hangulatban, saját kezûleg készít-hetik el azok, akik ellátogatnak Virágvasárnapa szentendrei Skanzenbe. Formázhatnak ter-mészetes anyagokból tojástartó kosárkát,nyuszit és kiscsibét, elsajátíthatják a „tojás-hímzés”, mézeskalács-írás (írókázás) ésberzselés rejtelmeit, és tanulhatnak ügyessé-get igénylõ, böjti játékokat. Készíthetnek lé-lekmadárkát kifújt tojásból, szagos vizet le-párlással, húsvéti ajtó- és asztali díszeketfriss növényekbõl.Március 16. vasárnap 10.00 - 16.00 óráig,Szabadtéri Néprajzi Múzeum, SzentendreHúsvétA szentendrei Skanzenben a húsvéti programsorán hagyományõrzõ együttesek elevenítikfel az ünnepkör szokásait, népmûvészek mu-tatják be a húsvéti tojás díszítésének gazdag,többek között reneszánsz hagyományait. AHúsvétkertben a gyerekek húsvéti tojásjáté-kokat játszhatnak: tojáskapkodást, tojásgurí-tást, tojásütést. A Játékudvarban már-már fe-ledésbe merülõ népi ügyességi és sportjáté-kokat lehet kipróbálni. A kétnapos rendez-vényre érkezõ családokat bábjátékkal, népze-nei bemutatókkal és táncházzal várják. Március 23 - 24. 9.00 - 17.00 óráig, Szabad-téri Néprajzi Múzeum, Szentendre

Skanzen

Friedrich Schiller:Don CarlosSchiller 1787-benkészült el a XVI. szá-zadi spanyol udvarikörnyezetben játszó-dó Don Carlos-szal.Don Carlos, a fiataltrónörökös, lázadóés rajongó ifjú hõs,szerelmes mostoha-anyjába, apja felesé-gébe, Erzsébetbe. II. Fülöp errõl a vonzalom-ról nem kíván tudni, de az udvar intrikusai tu-domására hozzák. A fiút szinte felõrli a feladat,hogy egyszerre feleljen meg az apa birodalmielvárásainak és barátja, Posa márki lánglelkûeszméinek. Bemutató: március 21., elõadá-sok: március 22., 23., Bárka Színház.

POSTALÁDA

18

Az olvasói leveleket szerkesztve és rövidítveközöljük, a levélírók véleményének tisztelet-ben tartásával. A megjelent levelek nem min-dig tükrözik a szerkesztõség álláspontját.

Mobiltelefon

A zt mondja a gyerek, aki alsó tago-zatos, hogy már csak páran van-

nak az osztályban, akiknek nincs mo-biltelefonjuk. Mert a többinek van.Sõt, vetélkedés van abban, hogy kinekmilyen van. Szeretném ismerni a kerü-leti vezetõk álláspontját, hogy hasz-nálható-e az iskolákban a mobiltele-fon? Mert hallani arról, hogy a korsze-rû szabadság jegyében van, ahol en-gedélyezik, és persze, az elmaradott-ság jegyében, ahol nem. A szülõ állás-pontja: jó, ha utána tudok szólni a gye-reknek, hogy merre jár, s õ is hazaszól-hat, ha netán késni fog. Ez elfogadha-tó. De ha az óra azzal telik, hogy holitt, hol ott csörren meg, illetve kezd ze-nebonázni a gyerekek telefonja, és ne-tán vetélkednek vagy verekszenek atelefonok miatt, akkor bizony nem

irigylem a pedagógusokat. Szabályoz-za ezt valami rendelet? Az egész témaa helyi önkormányzat egyeztetett ál-láspontján, vagy iskolánként változóegyezségen múlna?

R F. né, egy tanácstalan szülõa Népszínház utcából

Tisztelt Szerkesztõség!

S ajnálom. Tudom, hogy ritka, de egyönkormányzati lapot akkor érde-

mes csinálni, ha pártatlan.Ezzel nem azt mondom, hogy az elõzõ

lap nem húzott félre, de úgy veszem ész-re az Önök ténykedése még annál is fel-tûnõbben jobbra dõl.

Pedig lenne itt közös tennnivalónk elég.Például az hír, sõt országos hír, hogy egyjezsuita szerzetes éhségsztrájkol, de amintpolitikát csinálnak belõle (Heti Válasz)már nem való egy önkormányzati lapba.Miért nem írnak arról, hogy az etnikailaglegsokszínûbb kerületben miért ilyen ala-csony az emberek toleranciája, miért nemarról, hogyan kellene kitiltani a MagyarGárda nevû csürhét a kerületbõl, ahogymár több kerület megtette vagy akár ar-ról, hogy miért épülhetnek olyan csúnya,a kerületbe nem való épületek, melyek jóidõre elcsúfítják egy környék arculatát.Én nem vagyok újságíró, de úgy gondo-lom, ez lenne a dolguk. Hiszen az csaktermészetes, hogy minden helyi adófizetõ

pénzébõl mûködnek, az õ érdekeiket azeddigieknél sokoldalúbban kellene képvi-selniük.

Tisztelettel:Halász István

józsefvárosi polgár

Utcabútor-sirató

A zok közé tartozom, akik nyugdí-jas magányukból gyakran lejön-

nek az utcákra, terekre, hogy találkoz-zanak az élettel, az ismerõsökkel, sõt azismeretlenekkel is. Emlékszem, ez kel-lemes program volt, mert idõrõl idõremegpihenhetett az ember, voltak pa-dok, lócák, székek. Most nincsenek. Is-merem az indokolást is, miszerint havolnának, akkor a hajléktalanok száll-nák meg õket. Ez az, amire azt mondjaaz ember, hogy patt. A közterület-fel-ügyelet tehetetlenségének bizonyítvá-nya. Ez viszont nem pótolja az utcabú-torokat, ami minden más kerületbenvan, nálunk Józsefvárosban nincs. Vé-cére menni csak úgy lehet, hogy az em-ber beóvatoskodik egy presszóba, vagybenzin-kútnál könyörög a „kulcsért”.Megalázó. Az, meg, hogy tántorgásigkell sétálnom, mert nincs pad, aminmegpihenhetnék, a jelek szerintmagánügy.... Valóban?

Tálas Ferencnyugdíjas olvasójuk

József körút

Olvasói levelek

Atavasz az Emma hurri-kánnal jelezte érkezését.

Március elsején iszonyú szél-vihar söpört végig Európán.Magyarországra, Budapestremár a lecsillapodott lökéshul-lámok érkeztek, de ez is elégvolt, hogy milliárdos károkkeletkezzenek. Az Emma név-re keresztelt szélvihar tetemeskárokat okozott Józsefváros-ban is.

A keletkezett károkról OroszZoltán alezredest a FõvárosiPolgári Védelmi IgazgatóságVIII. kerületi parancsnoka tájé-koztatott minket. A parancsnoknyolcvan millió forintra becsülia kerületben keletkezett káro-kat, amelyben tetõszerkezetekmegrongálódása, gépkocsikrazuhant téglák, cserepek és ki-csavart fák tételei szerepelnek.

Ötven ingatlanban esett kár, ésmintegy 15-20 gépkocsi rongá-lódott meg vagy ment tönkreteljesen. Megrongálódott a Har-minckettesek tere 2., 3. számalatti ház; itt sebesülés is tör-tént, a leomló tégla egy járókelõfejsérülését okozta. A József krt.75. számú ház kéménye a tetõrezuhant, s a leomló tetõ a födé-met is átszakította. Majdnemugyanez történt a Práter utca69-ben, ahol 200-300 m2 -es fe-lületen szakadt át a tetõ. A Ta-vaszmezõ utca 5. számú ház ké-ményét is ledöntötte a szél; abetonperemek a levegõben, akéményseprõ-létra drótján lóg-nak. Az Illés utca 15-ben, a Nõ-vérszálló tetõzetén a cseréprög-zítõ lemezt öt méter hosszantépte fel az orkán. A sérültet amentõk látták el. Az épület-

károk szakszerû felmérésére aFõvárosi Mérnökügyelet stati-kusát is kirendelték. A tûzoltókminden káreseménynél megje-lentek, és elhárították az életve-szélyt. A beázások elhárításáraa Védõháló Józsefváros Kft. fó-lialemezeket helyezett el. Ahelyreállításban a Gyarmati Te-

tõfedõ Bt. munkatársai indítot-ták a munkálatokat. A reggelimûszakok indulásáig a KerületiRendõrkapitányság a Práter ut-cát az Illés utca felõl lezárta. Alakhatatlanná vált Práter utca69. számú ház egyik lakóját, azönkormányzati tulajdonú la-kásból fia fogadta be.

Orosz Zoltán alezredes sze-rint a kerületi mentési munká-latok mintaszerû együttmûkö-déssel, a lehetõ legrövidebb idõalatt zajlottak le. H.I.

Az Emma hurrikán pusztításai

MOZAIK

19

Rendõrségi hírekÉletveszélyes késelés a villamoson

A Blaha Lujza tér és a Király utca között a 4-6-os villamosonfebruár 7-én 22 óra körül, szóváltást követõen bántalmaztak éskéssel megszúrtak egy 40 éves férfit, aki életveszélyes sérüléstszenvedett. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a bûn-cselekményt O. Olivér 35 éves, T. Zsoltné 40 éves, valamint H.Imre 27 éves budapesti lakosok és - az egyelõre ismeretlen he-lyen tartózkodó – H. Norbert 20 éves férfi követték el. O. Olivértés H. Imrét február 29-én 6 óra 30 perckor, míg T. Zsoltnét 10óra 55 perckor a BRFK I. Életvédelmi Osztály beosztottjai Jó-zsefvárosban, a Mátyás téren fogták el.

**************

Illegális lõfegyver, lopott autókÁllampolgári bejelentés alapján, miszerint február 26-án 20 órakörül két személy a Budapest VIII., Bérkocsis utcában találhatóegyik lakásban lõfegyvert szándékozik értékesíteni, a BRFK Bû-nözés Elleni Osztálya és az ORFK Terrorelhárító szolgálata ösz-szehangolt akció során 26-án 21 óra körül elfogta T. Hédit és Z.Józsefet, aki megpróbált elmenekülni. A helyszínen tartott házkutatás során a nyomozók lefoglaltakegy maroklõfegyvert és 29 darab hozzávaló lõszert, valamint Z.József fényképével ellátott, más nevére szóló szlovák személyiigazolványt és vezetõi engedélyt. Ezt követõen a nyomozók házkutatást tartottak a BudapestXVI., Ákos utca egyik mûhelyében is, melyet Z. József bérelt. Ahelyszínen lefoglalásra került egy körözés hatálya alatt álló, lo-pott Seat Alhambra típusú személygépkocsi és két darab szét-bontás alatt álló személygépkocsi-fõdarab, külföldi biankó ok-irat, különbözõ indítókulcsok, valamint egy engedély nélkül tar-tott gáz-riasztó maroklõfegyver a hozzá tartozó tárral és lõsze-rekkel.

NyelvöltögetõNagyon durva vagymegdöbbentõ?

Ki kell venni az epekövét?- Nagyon durva!Lezuhant a tetõrõl?- Nagyon durva! Három-hetes húsból csinálták a pörköltet? - Nagyondurva! Megkérte az anyósa kezét? - Nagyondurva! Kétszázzal vette a kanyart? - Nagyondurva! Ez az a jelzõnk, mely a legnagyobb karriert futotta be,mindenre és minden helyzetben alkalmazható. Bármit hallasz,bármit kellene válaszolj, nem kell törnöd a fejed, hogy meg-döbbentõt, elképesztõt, félelmetest, hallatlant vagy megrendí-tõt, elgondolkoztatót, esetleg lélegzetelállítót mondj, mondd,hogy nagyon durva. Így trendi vagy, menõ és korszerû.

Ne törõdj azzal, hogy ez a jelzõ sorvasztja a nyelvet, gyalul-ja színeit! Látod, a fõember is ezt teszi. „Miniszterelnök át-küldte központi vezetésnek jelentést, mely tartalmazza kabi-net állásfoglalását is.” Mi a baj ezzel a mondattal? Az, hogynincsenek benne névelõk. A miniszterelnök átküldte a köz-ponti vezetésnek a jelentést, mely tartalmazza a kabinet állás-foglalását is. „Nekem nagyon bejön!”- hangzik korunk leg-õszintébb vallomása, s még az újságíró-iskolát vezetõ fõem-bernek is „úgy jön le a dolog”, hogy „ezt meg ezt értelmezi be-lõle”. Úgy jön le - hangzik tehát az összegezés mindarra, amitközhírré tesznek, közölnek, tudatnak, s amit te tudomásul ve-szel. Nekem egyébként a mákostészta is bejön, meg a WienerWalzer is, ami nem tánc, hanem gyorsvonat, s van egy csücsö-ri-szájú, jóalakú bemondó is, aki úgy bejön nálam, hogy utánamagamra zárom az ajtót.

Nem elõször és biztosan nem utoljára teszem szóvá, hogy avezetõség, titkárság, parlament, focicsapat, tudományos aka-démia, orvos-kongresszus, mind-mind „amely”, s nem a tisz-telet, hanem a tudatlanság jele, ha ezek elé „aki” vonatkozónévmást teszünk. Mert, ha azt mondom: „a Legfelsõ Bíróság,aki kimondta”, az nagyon durva. Mármint hiba. H. I.

É vszázada szemlélõdik, kutat, meg-figyel és összegez dr. Kovács Lász-

ló közgazdász és etnográfus. A száz-évesek derûjével, korát meghazudtoló,tökéletes mondatokban, színes elõadás-sal idézi élete legizgalmasabb fejezeteit.Festõ szeretett volna lenni, majd gé-pészmérnökként lett magyarság-kuta-tó; kutatási területe a vándorló magyar-ság szokás-etikája és lelkisége volt. Né-metül, észtül és finnül ír, beszél és for-dít, s latinul idézi a klasszikusokat.„Furor conservat” vallja, ami a napon-kénti düh, illetve indulat-adagok tettrekésztetésérõl szól. Dühe, forrpontjaszorított alkotásra egész életében.

A magyarság vándorlását Etelközbõlúgy adja elõ, hogy a hallgató filmként élimeg. A többtízezres marhacsordákkal amindig rohanó folyókon való átkelést akor szervezési bravúrjaiként meséli, akik

körülvesszük, tátott száj-jal hallgatunk. A magyaréletforma megértéseegész életére kutatási té-mát adott, de segítette eb-ben az, hogy az Alföldön,rohanó ménesek köztgyerekeskedett. Lappföl-di emlékei közt a hajdanifinn államelnököt, Kek-konent emlegeti, akivelegy sátorban aludt, majda lappföldi rénszarvasokvándorlásának titkairólbeszél. Késõbb arról esikszó, mint némították elévtizedekre az állampárt idején, amiért Te-leki Pál tanítványa, majd munkatársa volt.

Csécsei Béla, Józsefváros polgármesteretûzijátékos csokoládétortával, vitamin-ko-sárral köszöntötte a Polgáron, 1908. márci-us harmadikán született dr. Kovács Lász-lót. Az ilyenkor szokásos szerencsekívá-natok, protokoll-szövegek és jókívánságok

perceit, hamarosan az ünnepelt anekdotáiváltották fel. A születésnapi köszöntõ utánmegfejtendõ maradt a kérdés: az alacsonyátlagéletkorú Józsefváros milyen különle-ges fluidummal élteti bölcs öregjeit? Vala-mint hogyan lehetne fórumot teremteni,hogy a százévesek sokaknak mesélhesse-nek? Amíg mesélhetnek… H.I.

Százéves derûvel

OTTHON

20

A Nagypéntek, Nagyszombatés Húsvétvasárnap ünnepi étkeiA kereszténység legnagyobb ünnepe a húsvét. Az étkezésrítusai pedig tájegységenként más-más módon õrzik ahúsvéti hagyományokat. A húsvéti étkek legfontosabbja abirka volt, ezt mára másféle húsok helyettesíthetik. Sokhelyen már szombaton „megvágják” a fõtt sonkát, de több-nyire csak húsvétvasárnap reggelén tálalják. Megõrzendõhagyomány, hogy kis asztalkán aprósütemény és itókavárja a beköszöntõ vendégeket; a kosárkában tálalt színestojás és mákos bejgli is a tisztelet jele saját hagyománya-ink és a locsolók iránt. Kikezdhetetlen törvényszerûség,hogy olyan lesz a család húsvétja, amilyenné mi magunktesszük, szervezzük. Felelõsen, szeretettel készüljünk rá,mert emléke „megül”, s tovább él, de ha legyintéssel intéz-zük el, magunkat tesszük szegényebbé.

– Látja, Takácsné, most magam mondom, hogy hidegtál és a fõ-zés is „játszik”, máskülönben egy rohanás és teljes õrület lesz ahúsvétja. Legszívesebben visszarepülnék az idõben, hogy újra át-éljem a gyerekkori húsvétot, az akkori étkeket és szokásokat!

– Aztán ki akadályozza meg, hogy ugyanazt végigcsinálja, amitakkortájt a felnõttek csináltak?

– Beleszól ebbe a kordivat, a család meg a pénztárca.– Nálunk komolyan vették a böjtöt, alig vártuk a szombatot,

hogy kinyíljon a kamraajtó!– Mi már a nagyhéten megsütöttük a fonott kalácsot meg a bejg-

lit, anyám elõvette a hímzett asztalkendõt, letakarta a szakajtót, sabban vitte a templomba, papi áldásra.

– Látja, szomszédasszony, ez nálunk úgy élte túl az idõt, hogyfonott kalácsot már nem sütök, megveszem készen, kicsitrámikrózok, s azt szelem meg a fõtt sonka alá! Újhagyma, retek,fõtt tojás-karika dukál hozzá, ha meg rászán még néhány forintot,vesz egy kaliforniai piros paprikát, felcsíkozza és megbolondítjavele a tálat. A reszelt torma, meg a tubusos majonéz a ráadás.

– Maguknál még divat a tojásfestés?– Nézze, locsolkodók már nem nagyon jönnek, de az ünnep

kedvéért megfestek pár tojást, méghozzá, úgy, ahogy a nagy-anyó csinálta, cékla levével. Nagypénteken hal-rudacskákat sü-tök, mert adok a hagyományra. Persze, fagyasztottat. Majonézeskrumpli jár hozzá, és túrógombóc nyomtatónak. Nagyszomba-ton nagy magyar húslevest tálalok, farhátból és pulykanyakból,bõséges zöldséggel, s a feléhez leves-metéltet, a másik feléhezmájgombócot fõzök. Ez utóbbi is Mirelit. A levesnek ezt a másik

felét vasárnap adom fel. A szombati fõ-étkezés lecsós csirke-comb, túrós csuszával. Húsvét-vasárnap jön a húsleves és a rán-tott bõségtál, amihez hét szelet sertéscombot, hét csirkecombot,hét nagy gombafejet rántok, hozzá sok krumplipürét és hordóssavanyú-káposztát kínálok. A záró felvonás a palacsinta-torta,amihez nem kell sok fantázia, csak palacsinta, amit rétegekbenegymásra rakok, egy réteg barack-lekvár, egy réteg kakaó, egyréteg túró a titka, meg az, hogy cikkekben vágható.

Húsvét hétfõ az a nap, amikorra kifogyunk az ötletekbõl, azenergiából, s már túl lennénk az egészen. Ilyenkor jön a nagyma-ma receptje. A félretett sonkalé kap fõszerepet. A hagyományokszerint savanyú bárányleves dukálna, de én ezt „meghamisí-tom”: hús nélküli tárkonyos levest rittyentek vajgaluskával. Le-szedem a lé tetejérõl a zsírt, egy kis lábasban kevés liszttel össze-forgatom a csíkokra vagdalt zöld tárkonyt, sok tejföllel, kevésliszttel behabarom, és összeforralom a sonkalével. Amíg forrnikezd, tíz deka vajat, egy tojást kevés liszttel kikeverek, és bele-szaggatom a forrásban lévõ levesbe. Tárkonyos ecettel savanyí-tom. Másodiknak pedig rizsfelfújtat készítek.

– Na látja, összehoztuk az ünnepi menüt, van, amit elõre meglehet csinálni - majonézes krumpli, sonkás hidegtál, palacsintatorta, és a lecsós alap a szombati lecsós-csirkecombokhoz. Takarí-tásra, frizurára is jut idõ, s higgye el, aránylag takarékosak vol-tunk.

– Legyen gondja a terítésre! Ünnepi abrosz, barka-ág, egy szálgyertya feldobja az ünnepi asztalt! Gondoskodjon róla, hogy acsalád ne melegítõben ülje körül az asztalt!

– Na és a legfontosabb! Vonja be a családot az elõkészületekbe!Jobb a közös öröm!

Majonézes krumpliMásfél kiló krumplit megfõzök, megpucolom, karikára vágom.Ecetes vízben kihûtöm. Két doboz tejfel, egy nagy tubus majonéz,egy fej reszelt hagyma, só, bors, mustár összekeverve, és alaposhûtés kell hozzá.

TúrógombócFél kiló tehéntúrót, három evõkanál lisztet, két evõkanál grízt,két tojást, egy csipet sót, pici vaníliás cukrot jól összedolgo-zunk, és fél órára állni hagyjuk. Vizes kézzel gombócokat for-mázunk belõle, és sós forró vízben, öt percig forraljuk. Ha márbelül likacsos, akkor megfõtt, kész. Három dekányi meleg zsír-ra szedjük, tálra rakjuk, tejföllel meglocsoljuk, pirított morzsát,cukrot szórunk rá.

RizsfelfújtTizenöt deka rizst fél liter tej és egy deci víz keverékében, sütõ-ben megfõzök. Két egész tojást készítek magam mellé, tíz dekacukrot, két deka vajat, reszelt citromhéjat, vaníliás cukrot, öt de-ka mazsolát belekeverek a megfõtt rizsbe. A fõzés utolsó perce-it nyitott sütõajtó mellett érdemes végezni, hogy a rizsszemekmegduzzadjanak. A tojássárgáját nyolc deka vajjal elkeverem, éshozzákeverem a már kihûlt rizshez, egy kávéskanál liszttel és atojások felvert fehérjével átkavarom, s egy kizsírozott, morzsá-val behintett tepsibe vagy kuglóf-formába teszem, közepes hõ-mérsékleten fél órán keresztül sütöm. Porcukrot esetleg kakaótszórók rá, vagy baracklekvárral tálalom. (hegyi)

Fõzzünk, vagy hideget együnk?

RECEPT

OTTHON

21

Tojásfestés

K özeleg a húsvét, jönneka locsolók, s a divatos

csokitojások mellé sajátkészítésû, egyedi dara-bokat is ajándékozha-tunk. Most két nagyonegyszerû, mutatós tojás-festõ módszert muta-tunk be. A tojásfestéketaz utasítás szerint elké-szítjük, a tojásokat ke-ményre fõzzük. A foltostojáshoz tegyünk 2 teáska-nál étolajat a tojásfestékbe.Mikor belemerítjük a tojást, a fes-

ték nem fog ráragadni azokra ahelyekre, ahol az olaj van, így

különleges, valószerûtlenmintázatot érhetünk el.Ha csíkos tojást szeret-nénk, tekerjünk zsinórt,szalagot a tojás köré,vagy tegyük egykrumplis hálóba, szoro-san kössük rá, s ígymártsuk a festékes víz-be. Nem tiszta csíkokat

kapunk, hanem teljesenegyedi, különös mintáza-

tot. Egyszerû módszermindkettõ, ráadásul kellemes

családi program.

Tavaszi tisztítókúra

S zervezetünknek felfrissülésre vanszüksége a zord téli hónapok

után. A megtisztulás egyik módja, haméregtelenítõ kúrába kezdünk. Ezalatt csak zöldséget s gyümölcsöteszünk, így megszabadítjuk szerve-zetünket a felgyülemlett mérgektõl éssalakanyagoktól. Ajánlatos hetenteegyszer ennek alávetni magunkat, de2-3 napos kúrákat tartanunk. Igyunksok folyadékot, legjobb, ha ásványvi-zet, gyógyteát, frissen centrifugáltgyümölcslevet fogyasztunk. A zöld-ségek, gyümölcsök rengeteg vita-mint, ásványi sót, nyomelemeket tar-talmaznak. Rostjaik alaposan kitisz-títják a bélnyálkahártyát, s a rátapadtméreganyagokat, ezzel nagymérték-ben szinte „kitakarítják” az emésztõ-rendszert. A kúra alatt kerüljük a cit-rusféléket és a nagyon savanyú növé-nyeket (ribizli), mert azok kimarhat-ják a gyomornyálkahártyát. Így anagypénteki böjt után nyugodt szív-vel ehetünk a finom sonkából. Bõ-rünk is látványosan meghálálja böj-tünket, eltûnnek az apró pattanások,kisimul, feszes lesz arcunk!

Szemünk fénye

S zemünk, s szemkörnyékünk érzé-keny terület, így különösen nagy

figyelmet kell szentel-nünk ápolására. Azerõs fénytõl, naptólhunyorgunk, s az aprókis szarkalábak elmé-lyülhetnek, ha nemkapnak megfelelõ táp-lálást. Igen hatásosszemránckrémeket vá-sárolhatunk, s bizony35 év felett ajánlottrendszeres használatuk! Fontos, hogya krémet mindig kívülrõl befelé halad-va, körkörösen masszírozzuk be, s vi-

gyázzunk, a szemünkbe ne kerüljön.Borogatást is tehetünk alkalmankéntszemhéjunkra kifõzött teafilterbõl.Akár hidegen, akár langyosan boro-

gassuk szemünket afilterrel 10-15 percig. Apatikában vásárolha-tunk bórvízet. Ha egykis likõrös pohárbaöntjük, nagyokat pis-logva szemfürdõt ve-hetünk, ami kitisztítja,fertõtleníti fáradt sze-münket, és gyulladás-csökkentõ hatása is

van. Ha valaki sokat ül a számítógépelõtt, frissítésnek napközben is öblö-gethet. Kiss Éva

HáziasszonyoknakApró, hasznos tanácsok – csak nõknek

az Orczy-parkbanaz Orczy-parkban

a Józsefvárosi Galériábana Józsefvárosi Galériában

PUBLICISZTIKA

22

A sok hír között mindigakad egy, ami különös-

képpen megragadja az emberfigyelmét. Ezen a héten a rá-dió krónikájában számoltakbe egy felmérés eredményé-rõl, amely szerint a leendõmagyar nyugdíjasok egycsöppet sem törõdnek jövõ-jükkel. Erre a meglepõ követ-keztetésre úgy jutottak a ku-tatók, hogy megvizsgálták ajövõbeli nyugdíjasok jára-dékfizetését, valamint azegyéb megtakarítási, befekte-tési formákat. Az eredménylesújtó volt: egyrészt a mai

munkaképes korosztály egy-harmada nem szerez jogo-sultságot nyugellátásra, más-részt pedig nem fektet be,nem köt nagy összegû élet-biztosításokat, csak néz bam-bán maga elé, és várja, hogymajd az állam eltartsa. Mi-csoda felelõtlenség! – sugall-ta a tanulmányt ismertetése,hiszen ez a magatartás elõre-vetíti a szegénységben eltöl-tendõ, idõs évek rémét. 2020-ra250-500 ezer embernek nemlesz ellátása.

A probléma az, hogy e csak-nem félmilliós, szegénységgel

farkasszemet nézõ ember nagytöbbsége eddig sem ült ölbetettkézzel, hanem dolgozott, fizet-

te az adót, a nyugdíjjárulékot,tehát mindent megtett, amit azállam és a közte meglévõ, tár-sadalmi szerzõdés elõírt. Vagyha nem, akkor azért, mert – bárdolgozott – nem fizették utánaa járulékokat, vállalkozását el-vitte az adó, munkahelyét aprivatizáció, és különben is, el-múlt negyven éves, és ezértmár nem kap munkát.

Nem gondolnám, hogy ezt aproblémát nekik kellene meg-oldaniuk. Azt viszont igen,hogy az illetékes kormányzatitényezõk elõre gondolkodja-nak: mit fognak kezdeni félmil-lió ágrólszakadt, éhezõ nyug-díjas korúval. (koncz)

Mottó: Milyen ország az, ahol két kopaszraborotvált, joggingmelegítõs izomagy összeve-rekszik egy bevásárlóközpont parkolójábanazon, hogy melyikük álljon be kocsijával amozgássérülteknek fenntartott helyre?

„Nem tiszteljük a másságot” - halljuknap, mint nap az üres szólamot. Nem amásságot (ki az a más?) kell tisztelni, ha-nem a másikat. Sajnos, nem figyelünk egy-másra, a legtöbben nem adják meg a má-siknak az alapvetõ emberi tiszteletet, a rá-szorulók problémái mellett pedig közö-nyösen túllépnek, sõt sokan ki is használ-ják a másik nyomorúságát.

A segítségnyújtás és az elõzékenységnem divatos manapság. A törvényeknekmár régen nincsen visszatartó ereje, min-den kijátszható és eljátszható. Az egyiklegpitiánerebb visszaélés azonban még ígyis a rokkantmatricák jogosulatlan haszná-

lata, és a rokkantparko-lók elfoglalása. Nembûncselekmények ezek,mondhatnánk, éppencsak kellemetlenségetokoznak olyanoknak,akik rászorulnak a ked-vezményekre. De eznem így van, ez egy piti-áner pofátlanság, amipontos kórképet fest azadott ország lakosságá-ról, és jól jellemezi mo-rális színvonalát.

Egy normális országban fel sem merül,hogy valaki illetéktelenül vásároljon ma-gának ingyenes parkolásra jogosító rok-kantigazolványt, vagy elfoglalja a rászoru-lók elõl a nekik fenntartott parkolóhelyet.Magyarországon bizonyos körökben ez

nemhogy megvetendõ és lenézett cseleke-det, inkább vagánynak számít. Sajnos, itttartunk. Ideje lenne szembenézni a valóstársadalmi és morális problémákkal, ésnem üres frázisokat hangoztatni.

Ny Z

Abszurdisztán

Azok a felelõtlen nyugdíjasok!

REJTVÉNY

23

Orczy Lõrinc (1718-1789)

Beküldendõ a vastagon szedett sorok megfejtése a szerkesztõség címé-re (1082 Harminckettesek tere 2.) Beküldési határidõ: 2008. március 28.Elõzõ rejtvényünk megfejtése: Ha betiltod az alkoholt, vodkát neveznekel rólad. Nyerteseink: Horovitz László (1086 Teleki tér 5.), MayerLászlóné (185 Mária u. 56.), Mády László (1086 Szûz u. 5-7.) A könyv-jutalmat személyesen vehetik át a szerkesztõségünkben.

A 290 esztendeje született író, költõ, politikus kerületünk egyik útjá-nak, terének és a népszerû „kertnek” is névadója. Élete, munkásságarejtvényünk témája.

VÍZSZINTES: 1. Legismertebb verse /a cím folytatása a függ.26. sorban található/. 11. Finom szemcsés porból képzõdött talaj.12. Átlagosan, röv. 13. Hatalmában tart. 15. Üvegbõl csekélymennyiséget nyom, présel. 16. Régi ûrmérték. 20. Háromszorozva:latin-amerikai eredetû tánc. 21. Ráférne egy kis letörölgetés! 23.Azon a helyen felrakott /pl. barikád/. 27. Megmerevedett társa-dalmi csoport. 29. A tantál vegyjele. 30. Zea …; a kukorica rend-szertani neve. 32. Felsõbbrendû lény. 34. Tizenegyes, a németek-nél. 36. Ezt a magas tisztséget töltötte be Abaúj vármegye élén.38. Angol egyes. 39. Nantes folyója. 41. Kenyeret vág. 43. Omszkfolyója. 44. A fénysûrûség mértékegysége, a jele sb. 49. Oscar-díjasamerikai színész /David, 1909-1983/. 51. Mély haranghang. 52.Czuczor Gergely írói álneve. 56. Egyházi szertartás. 58. A fogadá-sára. 59. Zenei egyszólamúság /unisono/, röv. FÜGGÕLEGES: 1. Jótékonykodik. 2. Utca, több szláv nyelven.3. Jellegzetes dunántúli vidék. 4. Szövetségi tartomány Indiában, aBrahmaputra szeli át. 5. Csehország sportjele. 6. Bakkecske, tájszó-val. 7. One …; a foxtrott elõdje. 8. Galád, sötét lelkû. 9. Te, néme-tül. 10. Vízzel elöntõ. 14. Csüng. 16. … Royal, királyi palota Párizs-ban. 17. Vonat, angolul. 19. Szálloda. 22. Holland városNijmegentõl nem messze. 24. Énekes, régies szóval. 25. BecézettEmõke. 26. A verscím befejezése. 28. Férfi énekhang. 31. Sportszer-világmárka. 33. Filc. 35. Az egészséges életmódot népszerûsítõsportág. 36. Orczy korának szellemi irányzata, õ is ennek jegyé-ben tevékenykedett. 37. Arcrész. 40. Iri betûi, megkeverve. 42. …Olimpico; Róma olimpiai stadionja. 45. Zsigerel. 46. …-Concerto;Stravinsky szimfónikus jazzstílusban írt mûve /1945/. 47. Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat. 48. Tagadószó. 50. A bir-tokában. 53. Ezeket a nagyszabású munkálatokat vezette 1774és82 közt. 54. Apró mocsári hal. 55. Olasz elöljárószó /-nál, -nél, -on,-en, -ön/. 57. Elõadó, röv. 60. Régi felmenõ. Zábó Gyula

Magyarok cselekedetei"Nem kell mindig kaviár!"

Újsághír: „A rendõrség és az illetékes nyomozószer-vek nagyarányú kaviárhamisító bûnszövetkezetet

lepleztek le. A tiltott és hamisított kaviárforgalom kö-zel hárommilliárd forintos értékben károsította, illetvecsapta be a kereskedõket, vendéglátósokat és a vendé-geket.”

A címet köl-c s ö n v e t t e m ,mert mélyenegyetértek vele.Kicsit kárörven-dek is, és a le-csúszott rétegeke g y e d e k é n tkuncogok a té-nyen, hogy azújgazdag rétegstátuszszimbó-lumainak egyikkapitális ele-mét, a kaviárt, ily könnyû hamisítani. Lehet, hogy már azinterneten is olvasható az ál-kaviár receptje, mely szerintzselatinból golyócskákat kell formálni, egy éjszakán át hal-lével pácolni, alaposan megsózni, s gondosan adagolni azártalmatlan ételfestéket, aszerint, hogy fekete avagy vöröskaviárt akarunk házilag elõállítani. Az üzleti forgalmazás-hoz immár csak az ismerõs üvegecskét kell legyártatni, tízforint per darab, s a buli elindult.

Találkozásom a kaviárral fél évszázaddal korábbra tehe-tõ. Akkortájt voltam újonc tagja egy mûvészcsoportnakMoszkvában, s ott csábultam el, hogy megkóstoljam. Felde-reng a Metropol-szálló érdemrendekkel feldíszített, Lenintis látott büfésnõje, amint letépi az aznapi Pravda felét, s te-nyerével szto gram „íkrát” lapátol a vödörbõl a billenõsmérlegre. Élménybeszámolómban késõbb elõkelõ helyetfoglalt el az ikrával létesített randevú, s lám hová fejlõd-tünk, a honi érdeklõdés ikra-ügyben akkora, hogy a kaviártmár hamisítani is érdemes. „Aki a zselatin-golyócskákatnyeli, annak nem gyanús, hogy mit eszik?”- kérdi a nejem,aki mindig akadékoskodik. Nem gyanús - homályosítomfel – mert korábban soha nem evett igazit, nincs mércéje,amihez hasonlítson – válaszom- nem is sejtve, hogy egy ál-talános érvényû társadalomfilozófiai tételt fogalmazokmeg.

Most azt a fószert kutatom, aki beavat a golyócska-for-málás titkaiba. Zselatinom már van. H. I.

VASAS EZREDVÉG - ZENÉS IRODALMI ESTÉKA Vasas Szakszervezeti Szövetség Székházának Dísztermében(1086 Budapest, Magdolna u. 5-7.)2008. március 28.-án (pénteken) 17 órai kezdettelRímek, melódiákI. rész Simor András: Európa-Akol címû új verseskötetének, ésSzántó Erika: Ember díszletek nélkül címû könyvének bemutatójaII. rész Illényi Katica mûsoraHázigazda: Baranyi Ferenc József Attila-díjas költõ, mûfordítóBelépõjegyek 200.- Ft-os egységáron az Ezredvég kerületi aktivis-táinál és a Vasas Központi Könyvtár Alapítványnál, valamint ahelyszínen kaphatók

24

JELES NAPOK HÚSVÉT

JÓZSEFVÁROS a VIII. kerületi önkormányzat lapja � Kiadja a Józsefvárosi Kulturális és Sport Kht. � Felelõs kiadó: Szabó LajosFõszerkesztõ: dr. Koncz Mária � Újságírók: Hegyi Imre, Nyerges Zoltán � Szerkesztõség: Harminckettesek tere 2.

Telefon: 210-4900, Fax: 210-7038. E-mail: szerkesztoseg@jozsefvaros.hu � Tipográfia: Patriot XIII. Bt. Tördelés: Imrik Attia � Nyomda: Poster Press Kft. felelõs: Hajas Tamás � Terjeszti a Magyar Posta.

A Húsvéthoz, Jézus keresztre fe-szítésének és feltámadásánaktörténetéhez számos hagyo-

mány és népszokás tartozik szerte a vi-lágon. Húsvétkor ér véget a nagyböjt,amely Jézus negyvennapos pusztai böj-tölésére emlékeztet, és önmegtartózta-tásra szólít. A Húsvét magyar elnevezé-se is innen származik: a nagyböjt utánezen a napon vettek magukhoz húst elõ-ször a hívek.

A Húsvét egyházi ünnepe a nagycsütör-tök-esti misével kezdõdik, emlékezve azutolsó vacsorára, melyet Jézus a tanítvá-nyaival töltött el. Ezután elhallgatnak a

harangok - a hagyomány szerint Rómábamennek -, és a feltámadásig csak kereplõkszólnak a szomorúság jeleként.

Nagypénteken, Jézus kereszthalálánaknapján tartották a passiót: a Jézus kínszen-vedésérõl, kereszthaláláról szóló játékot.Az emberek ma is a települések szélén lé-võ kálvária-dombokra vonulnak, és meg-állnak az egyes stációknál, követve Jézuskeresztvitelének útját. A templomokbanaz oltárokat letakarják.

Nagyszombat reggelre virágokkal, zöldágakkal díszítik fel a templomokat. A leg-látványosabb nagyszombati szertartás az -elsõsorban Közép-Európára jellemzõ - fel-támadási körmenet. Estére, mikorra a ha-rangok is „visszajönnek” Rómából, a hús-véti ünnepi vacsorán a böjt feloldásaként,szokás szerint sonkát, tojást, kenyeret, ka-lácsot és bort tálalnak.

Húsvétvasárnap, a feltámadás napján, aközépkori Magyarországon szokás volt ahúsvéti határkerülés vagy határjárás. Aszombaton megkezdett, hagyományossonka mellé tojást, tormát fogyasztanak,de e nap különleges ünnepi étele a bárány.

Húsvéthétfõ a mulatságok napja; a ta-vasz egyik legvidá-mabb ünnepe, sokszabadtéri szórako-zással. Országszerteáltalános volt a hús-véti bál a falvakban,a városok környé-kén pedig népünne-pélyeket rendezteka szabadban.

A mai napig fenn-maradt népszokásszerint hétfõn van alányok locsolása (il-letve Észak-Dunán-túlon a vesszõzés).A locsolás az elmúltszázadokban még a

patak vagy tó vízébe való merítést jelen-tett, vagy a kútból való öntözést. Ez a hu-szadik században tovább finomodott. Mamár kölnivel öntözik meg a lányokat, és alegények mellett a kisebb fiúk is résztvesznek a locsolásban. A locsolásért ko-rábban tojást és szalonnát kaptak a legé-nyek, manapság a hímes tojás a jutalom.

Részletek a Parasztbibliából – A húsvéti locsolkodás annak az emlé-

kére van, hogy összementek az asszonyok,úgy mint most is: ha valami van, összefut-nak az asszonyok és beszélgetik, hogy mivan.

Oszt akkor ott is összementek az asszo-nyok és beszélgetik, hogy:

– Feltámadt az Úr Jézus, feltámadt!A Pilátus ablaka alatt, vagy hol volt!

Oszt a szolga kiment és végigöntötte õketegy vödör vízzel, hogy mit beszélnek ot-tan, menjenek onnan szét! Így van most is,ha valami van, összemennek az asszo-nyok. Mink úgy hallottuk, hogy arról vana locsolkodás.

– Amikor az Úr Jézus halála volt a föl-dön, meghalt az Úr Jézus, és akkor szerte-vitték másnap a hírt, hogy: - Feltámadt aMester!

És egy kisleány is híresztelni kezdte a fa-lúban, hogy föltámadott az Úr Jézus. A kö-tényében tojás volt. S akkor azt mondta azegyik ember, hogy: - Nem hiszem el, hogyföltámadt Jézus, csak akkor, ha a köté-nyedben pirossá változik a tojás. És a tojáspirossá változott a kötényiben, attól kezd-ve van az a piros tojás.

Nyerges Zoltán

Visszajönnek a harangokA keresztény világ egyik legjelentõ-sebb ünnepe Húsvét, amikor JézusKrisztus feltámadására emlékezünk.A keresztény ünnep gazdag szokás-világa mellett a húsvét napjainkbanis megõrizte tavaszünnep jellegét, amegújulással és a termékenységgelösszefonódó népszokásokat.

Én kis kertész legény vagyok,Rózsafákat locsolgatok.Meglocsolom az anyját, de még jobban a lányát.

Szívembõl kívánom, a hímest elvárom!**************

Húsvét második napján mi jutott eszembe:Csuprot, vízipuskát vettem a kezembe.

Elindultam véle hímeseket szedni;Adjátok hát lányok, ha nem sajnáljátok,

Ha pedig sajnáljátok, rögtön porrá váltok.

Locsolóversek