HAJDÚ-BIHARI

KAKTUSZKEDVELÖK tájékoztatója

- KEZIRüTKÉHT -

Á Debreceni- és Hajdú-Bihar megjei ívEivelödési Központ; kiadvánjFs

Szerkesztíőxdr,Nemes Laqos kertészmérnök 4olo Debrecen Bofcanikus keri;

KAKTUSZKEDVELŐK TÁJÉKOZTATÓJA

1 9 7 6 . / - f .

íNDOXiATOK A SZSUVáZKi'í ^ Y ^ ^ H K A K T U S Z G Y O J T É S

50 ÉVES ÉVFORDULÓJÁRA.

Az ember és a létét jelentő növényvilág k a p c s o l a t a örök, megbonthatatlan. Minden ellenkező kisérlet az emberi élet vé­gét jelentené. Az emberi környezet kialakításában döntő s z e r e p e van az élő­világnak. A legmodernebb lakás, függetlenül a benne f e l h a l m o ­z o t t bútorok, képek, szobrok halmazától c s a k akkor válik o t t ­honná, ha megtaláljuk benne az élő növényvilág néhány képvi­selőjét. A muskátliktól, rozmaringtól violától mosolygó k i s ablakokról számos énekünk költeményünk tanúskodik. Innen egye­nes út v e z e t a "modern" városi jellegű lakások féltenyérnyi erkélyéig . Ahol a hagyományos növények már nem vagy c s a k nehezen képesek megélni. Ez a felismerés v o l t e g y i k /de nem k i ­zárólagos/ elindítója a múlt század második felében a pozsgás-növények - k a k t u s z o k egyre nagyobb térhódításának. E z t megelő­ző időben c s a k kevés ember, főleg az a k k o r i nagyurak e g z o t i k u s különlegességként t a r t o t t a k k a k t u s z o k a t , pozsgásnövényeket. L e g f e l j e b b néhány b o t a n i k u s k e r t b e n találkozhattunk v o l n a velük. Hazánkban a századforduló idején még a l i g egy pár magángyűjtemény akadt. Növényéilománytdt száz - százötven f a j r a korlátozódott. Ezek közül a le g i s m e r t e b b e k , melyekről Írásos emlékünk maradt K o s s u t h L a j o s o n kivül Csapod! István rákosszentmihályi, v a l a ­mint Répási G y u l a pápai gyűjteményei. /Összehasonlítás képpen, ma, többszáz gyűjtő r e n d e l k e z i k 5oo-looo f a j t számláló gyűjte­ményei/ Bár az első világháború előtti időkből találkozunk né­hány k o r a b e l i lapban k a k t u s z o k a t , pozsgásnövényeket i s megemlí­tő Írással, magyarországon a húszas évek elejére tehető a kak-tuszgyüjtés "szenvedélyé" válásának időpontja. Természetesen ebben i s közrejátszott a háború utáni f e l s z a b a d u l t a b b , múltat f e l e d t e t n i akaró közízlés változása: a d i v a t , A régi, térről, formáról a l k o t o t t fogalmakat az emberhez közelebb álló, simább vo n a l a k váltották f e l . S az új formákhoz jól illőnek találták a k a k t u s z o k s z o k a t l a n , b i z a r alakját,

A kialakuló "növény d i v a t o t " még f o k o z t a az a tény, hogy a Főorvos nyilvános t e r e i n p a r k j a i b a n I s megjelentek a télálló

- 2 -

k a k t u s z o k . Ez elsősorban Magyar Gyulának a Kertészeti Taninté­z e t tcUüárának érdeme v o l t . A k o r a b e l i társadalmi lapokban, k e r ­tészeti szaklapokban egyre sűrűbben j e l e n t e k meg k a k t u s z o k k a l foglalkozó Írások. Mind több ember f i g y e l m e t keltették f e l ezek a kedves, v i s z o n y l a g o s a n k i s igényű növények. Megismerésük majd gyűjtögetésük nagyon rövid idő a l a t t szenvedéllyé vált. Az érdek­lődés fokozását nagyban elősegítette a jó üzleti érzékkel r e n ­delkező kertészek, virágnagykereskedők, Így Czigány László, Hendrich, Gutmann és T s a . tömeges k a k t u s z i m p o r t J a . Állandó k i ­állításaik, bemutatóik nem maradtak hatástalajiok. 1 9 2 6-ban meg­a l a k u l t a kertészeti Egyesület keretében a Kaktuszkedvelők Szak­osztálya. Elnöke a gyermekkora óta botanizálgató Maros Imre főge-ológus l e t t . Maros Imre k a k t u s z o k k a l k a p c s o l a t o s munkássága egy­ben a magyarnyelvű s z a k i r o d a l o m megalapozását i s j e l e n t i . írásai az "Uj idők" c. társadalmi h e t i l a p b a n , majd később a "kertészeti lapok"-ban és a "Kertészeti Szemle"-ben j e l e n t e k meg. 1 9 2 8.-ban dr . Szabó Zoltán " S z o b a i növények élete és gondozása" c . "iNépsze-rü Természettudományi Könyvtár" sorozatában megjelenő könyvének a "Pozsgásnövények gondozása" cimü f e j e z e t e v o l t Mai'os Imre E l ­ső, összefoglaló ismertetése a kaktuszokról. Ebben az Időszakban alakította k i gyűjteményét a mai magyar kaktuszgyüjtő tábor ne s z ­t o r a a mindannyiunk s z e r e t e t t Józsi bácsija, Gaál József Pápán. Ugyancsak a húszas évek közepén k e z d t e e l a gyűjtést a C s i l i kaktuszkedvelő Szakkör múltévben eJ.hunyt elnöke Kondér István a második világháború utáni időszal;; k a k t u s z o s e/lmóleti ismeretek l e l k e s terjesztője, A harmincas évek közepénz j e l e n i k meg Petrá­n y i F e r e n c Kertészeti Tanintézeti tanár könyve a "Virág és d i s z -kartészet" , mely egyúttal a Tanintézet tankönyvéül i s szolgált. Érdekessége, hogy a "Pozsgás /szxildtulens/ növények gondozása és szaporítása" c . f e j e z e t e t i s Maros Imre i r t a . A kertészeti szaS..-lapok egyre több " k a k t u s z o s " c i k k e l írással öi-vendezteti meg a gyűjtőket. Ez viss'ont nero véletlen, A szerkesztők ktizöl t, t a j ál-Jtik Magyar Gyulát, később Dr. Domokos Jánost, az állandó r o v a t ­vezetők között Ág Istvánt a Fővárosi Kertészet Vágány u t c a i t e ­lepének kak ; u s z k u l t u r a vezetőjét. /Ma a Sasad MgTSz. eJnöke/ Megtaláljuk a rovatvezetők között Froramer Istvánt, iCulcsár Ro­z s o t , d r . B a l l a n e g e r Róbertot, Aozél Mártont, Föl<U íereiio , és még nagyon sok l a s s a n feledésbe merüjö l e l k e s b t t a n i k u s t ,

- 3 -

kak ( n s y/'.yiij I • • ; .

Maros iirrrc i ' ; -h.Mi váfatlajiul meghalt. Utóda Földi F e r e n c ve-zcl, i l i i v i d a i/;akosztályt. Majd Kassára h e l y e z i k , a veze­tés 3i( l a h i i i i.y alülniikre marad. A második világháború kitörése és £iz ozt k í a * > U í miiKjerit elseprő v i h a r , nem kímélte a k a k t u s z -i'VyiiJtoUcít -siMít. A )\i'it>tMMÍ ' Mii időszak már egy újabb l a p a magyar kaktuszgyüj-I ÓH i i i.-x, iliiMi. Do az ötven év előtti gyüjtötársalnkra, munkás-.s:i .iki;, ' i . l IS -irc i-<! t.c t t e l emlékezünk, az általuk megkezdett u t a t i(vy«k,s/,unk s/é I osebbé taposva közelebb kerülni a növényvilág a kaki u,-,zcili. ó.s nem utolsó sorban embertársainkhoz.

B a r t a l l s Imre

- k -

A L o b l v i a nemzetség X I .

8 . c s o p o r t : Pugionaenthae Backbg.

E g y e t l e n f a j t a r t o z i k i d e , a m e l y e t mélyen a t a l a j b a húzódó répa­gyökér j e l l e m e z . A hosszú, tőrszerü peremtüskék m i a t t a növény képe eltér a többi, kistermetű, répagyökerü fajtól.

l.L.pugiomacantha /Rose e t Böd./ Backbg.

Gömbalakúi magányos vagy sarjadzó tulajdonságú növény, hosszú répagyökérrel. A tulajdonképpeni - t a l a j f e l e t t i - növényi rész k i c s i , f e l o l t v a megnyúlik és hengeressé válik, l o cm-t i s elér­h e t i . Atitérője h-^ cm, s z i n e tompazöld. T e t e j e enyhén bemélyedő,

A ferdelefutású, a l a c s o n y , keskeny bordáinak száma l 6 - 1 7 ,ma­gasságuk és szélességük 5 mm körüli, A tüskék száma 4 - 7 , hossziik 2 - 3 cm, a perem- és a középtüskék nem különülnek e l , Szinük ság-gásfehér vagy szürke,

A virág 4-5 cm hosszú és széles. A l e p e l l e v e l e k vöröses-sár­gák vagy vörösek. A felső porzósor feltűnően hosszú. A termés zölt, 1 cm átmérőjű, h a j a s . A mag vesealakú, 2 mm hosszú, rájicos felületű, sötétbarna, bemélyedő e l l i p t i k u s köldökkel.

Bolíviából, V l l l a z o n környékéről 3.400 m magasról származik meredek, köves terűleteken, mélyen a t a l a j b a sülyedve él.

A tűskék husszúsága e fajnál gyakran változó. E m i a t t dr.Sha-f e r / 1 9 1 7 / a korábban gyűjtött növényeket nem határozta meg, B r i t t o n és Rose i s c s a k mint L o b l v i a s p - k e t Írják l e e z e k e t , c s a k később derűit k i hovatartozásuk, miután a virágzás,valamint a virág- és magszerkezet bizonyított. S h a f e r közlése s z e r i n t az általa gyüjtöttpéldányok feltűnően világos-sárga virágúak v o l ­t a k . E z t később a leírások alapján Rose i s megerösiti. Ezek a növények s a j n o s elkallódtak.

Hasonló tulajdonság alapján került közlésre a

l u s . f l a v i f l o r a Backbg.

Tüskéi barnásak, a törzsalakénál Jóval sötétebbek. Származása e g y e z i k a törzsfajéval.. Termesztésben saját gyökerén a l i g nevelhető, virágot i s nehezen hoz. F e l o l t v a az aprótestű növény hamar virágzik.

- 5 -

A lassú növekedés m i a t t a növényi t e s t meglehetősen kemény, A feloltásra szánt növény csak erős nyomással kÖtŐdik az a l a n y h o z ,

9 . c s o p o r t : B r e y i f l o r a e Backbg,

Feltűnően rövidcsövű virágokat hozó f a j c s o p o r t . A legzömökebb t e r m e t a L.breviflorá-ra jellemző. É-Argentinában és D - B o l i v i -ában korlátozott területeken f o r d u l n a k elő.

1 ,L, b r e v i f l o r a Backbg:.

Nyomott gömbalakú, fényes sötétzöld, tetején b e n y o m o t t növény, A bordák száma 2 2 - 2 5 , ezek k e z d e t b e n csak 3 mm szélesek, élük tompa, később élesednek és l a p o d o d n a k 6 mm-ig,,A d u d o r o k a l a t t a rovátkák ferdén állnak. Az areólák megnyúlt hosszúkásak, f e ­hér g y a p j a s a k , 5 mm átmérőjűek, A tűskék száma 25 i s l e h e t , a perem- és a kÖzéptűskék nehezen különíthetők e l , A tüskecso­mókban egyesek egészen rövidek és tövük v a s t a g a b b . Idősebb k o r ­ban ezek meggörbülnek, és hosszúságuk elérheti a 1 3 mm-t.Oly­k o r elkülönülnek és középre rendeződnek.Kezdetben minden tűs-ke barnás, később világosabb, A virág 3 cm hosszú, a tölcsér csöve nagyon rövid, A tölcsér l e g n a g y o b b szélessége 3 ,2 cm,A virág s z i n e fénylő vérpiros, a külső l e p e l l e v e l e k világosabbak. Argentínából, S a l t a környékéről származik

2 .L. c i n n a b a r i n a / l i o o k , / B r . e t R.

Nyomott gömbölyű, j e l l e g z e t e s e n sötétzöld bőrű f a j , besülyedt tetővel ós 18 -2 1 c s a v a r v o n a l u bordával. Ezek keresztbenálló rovátkálckal hosszúkás d u d o r o k r a o s z l a n a k . Az aroolák k e r e k e k vagy hosszúkásak, A peremtűsko k~6, számul<: o l y k o r l o i s l e h e t . Legtöbbször egészen hozzásimulnak a növény felületéhez-Méretük 1 cm körüli, egyesek köz tűk J'Ö v^idebbek, A. közéíjfcűskék száma 1-3 /nagyritkán/ h/, A l a p j u k v a s t a g a b b . Előfordul, hogy a középtűske / k / hiányzik vagy később j e l e n i k meg. V a l a m e n n y i tüske s z i n e világos-sárga vagy világos-barna.

A virág 3-^ széles, trombitaszerűen n y i t o t t , kívül b a r -

- ő -

nás-sárga, belül skarlátvörös, A b i b e sárga, a portok sárgás--fehér, a porzószál kármlnpiros. A felső körben állók l o mm hosszúak. Bolíviából származik, Cochabaraba - Ssmta Cruz közötti terület­ről,

v a r . g r a n d l f l o r a R ausch.

A k i f e j l e t t növény 4 - 5 cm magas és l o cm széles l e h e t . A perem­tüskék száma 8 - I 0 , hosszuk 1 cm körüli, a középtüske 2 cm hosz-szú i s l e h e t . Valamennyi tüske s z i n e sárgás-barna. A virág 8 - I 0 cm hosszú és u g y a n i l y e n széles l e h e t . A torméskez-demény ovális, a cső zöld, barnás-féket én h a j a z o t t . A külső l e ­p e l l e v e l e k lándzsaszerüek, rózsaszín peremmel és zöldes közép-o s i k k a l , A belsők lekerekítettek, l 4 mm szélesok, sötétvörösek, kékes árnyalatúak. A portok vörös. A bibeszáL rövid 1 5 - 2 o mm, s z i n e vörös, az alapnál zöld. A b i b e 8 ágú, zöld szinü, a gomb alakú termés 1 5 mm átmérőjű. Lelőhely:Bolívia,Padi 1 1a m e l l e t t 2 3 0 0 m.

- - lus.spínosa / S P / Y . I t o

Méreteiben a törzs alaknál neigyobb növényi t e s t és 1 5 - 2 o mm hosszú, mindig megjelenő középtüskék j e l l e m z i k . Az egyedülálló növény a tüskék mérete m i a t t feltűnően eltér a típustól.

— . —

Az egész c i n n a b a r i n a "alakkör" tulajdonképpen sok k i s f a j összes­ségéből áll. A változatos tüskehabitus és a nagy földrajzi e l ­terjedés i s e r r e enged következtetni. Várha<«ó, hogy a szétválasztás utáin sok, eddig i s m e r e t l e n L o b l v i a névvel találkozunk, melyek a gyűjtőnek gondot, a kereskedelemnek örömet s z e r e z n e .

T.L.chereauníama /Schlumb^/Backbg.

1 8 5 6 óta i s m e r t f a j .

- 7 -

Bőre sötét, lorabzöldszinü. A bordák enyhén c s a v a r t lefutásiak a kezdetben keskenyek, élesek, később e l l a p o s o d n a k és ferdén erő­sen rovátkol ttá válrjak. Az areolák oválisak, fehér g y a p j a s o k , egymástól 1 -1 ,5 cm-re áll­nak, A néha enyhén kuszált peremtüskék száma 8 - I 0 , szinük vilá­gos-sárga, vörös a l a p p a l , A középtüskék száma 1 - 3 ,vagy gyakran hiányzik, erősebb az előbbieknél, A. l e p e l kivül zöld vörös s z e ­géllyel, belül fényes kármlnpiros. A b i b e 8 ágú, zöld szinü. Termesztésből l e i r t f a j , a l a k i hasonlósága a c i n n a b a r i n a föld­r a j z i területéhez u t a l j a , S c h e l l e a L , c i n n a b a r i n a változatának t a r t j a , b ^ r az általa l e i r t variáció jóval nagyobb virágú mint a Backeberg-féle f a j , C e l s árjegyzékében / 1 8 6 7 / s z e r e p e l egy E c h i n o c a c t u s c h e r e a u n l a -nus c s a k mint nom,nud,, de ez már azonosíthatatlan, Weber és Schumann s z e r i n t ez cseik a c i n n a b a r i n a társneve l e h e t e t t akkor,

4,L.acanthoplegma /Backbg./Backbg. Alacsony, 6 cm körüli, l o - 1 2 cm átmérőjű, levélzöld szinü nö­vény. A t e t e j e szürkén molyhos. A bordák a l a c s o n y a k és k e s k e ­nyek, számuk 25 körüli.Az árszerü peremtüskék száma 9-11 , a csúcs! részen ezek összefonódnak, h o s s z u k 2 cm i s , l e h e t , s z a r u -szdLnüek, Középtüske n i n c s vagy néha 1 l e h e t . A virágok 5 cm hosszúak és négy cm körüli átmérőjűek, A. cső nagyon rövid, l e g ­f e l j e b b 1 cm hosszú, zöld szinü, l a z a barnás szőrzettel borít­v a , A külső l e p e l l e v e l e k keskenyhosszuak, olajzöld színűek, A belsők tűzvörösek, 1 cm körüli szélesek, felül tompán l e k e r e ­kítettek, A porzószálak két sorban állnak, a felső-sor vöröses--zöld, az alsó halvány vörös, A b i b e világoszöld, a blbeszál a l u l zöld, felül vöröses-zöld,

Bolíviából,Ansaldo környékéről 2100 m magasról származik.

l u s . v l o l a c e a h o r t .

Csak az Ibolyás-llla szinü virágával tér e l a törzsfajtól.

atL.cii^a.YigigJ'ai Backbg,

Kevés gyűjteményben található, nagyon r i t k a növény. T e s t e k e -

- 8 -

meny h i i s o s , magányos, zömök o s z l o p . Magassága 12 cm körüli. 15-

l 6 bordája kezdetben l a p o s . A s u g a r a s a n álló merev peremtüskék száma 15-2o körüli, h o s s z i i k 2 - 2 , 5 cm, szinük szarusárga vagy barna, később megszürkül. A l a p j i i k kezdetben vörös. A szaruszí­nű középtüske h o s s z a 5 cm, enyhén visszagörbül.A virág 4 - 5 cm hosszú, 5-6 cm átmérővel. A belső l e p e l l e v e l e k okkersárgák vagy világossárgák, a külsők sötétsárgák vagy Ibolyás-sárgák. A t o r o k zöldes. Egy-egy virág két n a p i g nyílik, A növény l a s s a n növekedő és soká virágzik. Dél-Bolivla, T u p i z a környékén honos.

ó.L.akersli Ra u s c h

A magányos - 'csak sérüléskor sarjadzó - növény magassága 2 -3 cm, szélessége 7 - 8 cm körüli. E g y e t l e n , mélyenülő répagyökere van. Bőrének s z i n e sötétzöld, gyakran ibolyás árnyalattal. Tompaélü, dudorokra o s z t o t t bordáinak száma 18 körüli, ezek 15-2o mm ma­gas a k és 7 -8 mm szélesek. Az areolák a dudorok felső részén ül­nek, 2 - 3 mm átmérőjűek, fehérgyapjasok, 4 - 5 peremtüskéje 7-12

mm hosszú, enyhén meggörbült, szinük fehértől barnáig sokféle átmenettel. Középtüske r e n d s z e r i n t 1, néha hiányzik, h o s s z a 2o-3o ram i s l e h e t , v a l a m i v e l erősebb az előbbinél, felfelé Íve­sen görbülő. Valamennyi tüske hajlékony, A virág 4o mm hosszú és 2o mm széles, A terméskezdemény tojásalakú, A cső keskeny, ibolyás-vörös, sötétbarna p i k k e l y e k k e l , b a r n a szőrzettel, A külsőlepellevelek lándzsa alakúak. Ibolyás rózsaszínűek, a b e l ­sők, hasonlók, de rövidek kb. 12-14 mm hosszúak, A torok rózsa­színű vagy fehér, A porzószál 6 mm hosszú, narancssárga szinü, A blbeszál 2 o - 2 5 mm, fehér, a b i b e 8 águ, 7 mm hosszú,sárga szinü,

A termés gömbölyű, 2o-3o mm átmérővel. Magvai aprók, a L.te g e -l e r i a n a - h o z hasonlók. Peruból, Oyon vidékéről származik.

7 . L . f r i , J U Rausch

Az előbbihez hasonló testű és g-yökerü, meg'közelitően azonos mé­retű, világos vagy szűrkészöld bőrű f a j . 2o bordája egyenesen

- 9 -

lefutó, összefüggő. Areólál k e r e k e k vagy oválisak, 2 mm átmérő­v e l , fehéren gyapjasok, egymástól 7 - l o mm-re állók. 9-11 perem­tüskéje 7 -8 mm hosszú. Ez utóbblak lazán borítják a növény t e s ­tét, színük fehér vagy sárgás. Középtüske 1 vagy hiányzik, h o s z -s z a 8 ram. A legfelsők mereven kiállók, barnás vagy f e k e t e csúcs-c s a l . A virág 25 mm hosszú és 35 rmn széles. A terméskezdemény gömb­alakú, a eső rövid világos p i k k e l y e k k e l borított, lazán besző­ve fehér vagy b a r n a hájazattál. A külső l e p e l l e v e l e k k e s k e n y -lándzsásak, kanalasodók, zöldes-rózsaszinüek. A belsők l e k e r e ­kítettek, szálkás csúcsúak, p i s z k o s ibolya-vörösek. A eső c s a k l o mm hosszú. A porzószálak két sorban állnak. Az alapnál v a ­lamennyi i b o l y a p i i - o s szinü. A blbeszál 15 mm hosszú,zöld szinü, hasonló a 6 ágú b i b e . A termés gömbalakú 7 mm átmérőjű. A mag megnyúlt gömbalakú 1 ,5 mm hosszú és 1 mm széles. A maghéj f e k e ­t e , szemölcsös, a köldök bemélyedő. Argentínában, S a l t a tarmományban Rhodeo környékén honos 2 8 o o -

3ooo m raagasságban.

S . L . c i n t i e n s i s C a r d .

Gömb- vagy hengeralakú, 5o cm magasságot és l o cm átmérőt i s elérő szürkészöld növény. Az a l a c s o n y bordák száma 2o körüli. A taréjszerüen r e n d e z e t t peremtüskék száma 15-2o közötti, h o s z -szuk o , 5 - l , 5 cm. Középtüskeszám 1 -3, hossztik 2 , 5 cm körüli, szinük fehér. A virág tölcséralakú, 5 cm hosszú, cinóberpiros, a cső 1 cm hosszú. Bolíviában, Dél-Cinti tartományban, Impora m e l l e t t honos,3ooo

m magason.

v a r . e l o n g a t a Rítt.

A törzsfajnál megnyultabb, 6o cm-t i s elérő 8 cm átmérőjű vál­t o z a t . Bordái 4 - 7 mra magasak, keskenyek. Az areolált 3 -4 mm át­mérőjűek, o , 5 - l cm távolságban állók. A virág 3 ,5 cm hosszú, aranysárga vagy halványabb. B o l i v i a Mendez tartományában, T a r i j a és E l Puente környékén ho­nos. Ritter-fóle száma FR 82.

- l o -

Q.L.oamataqulnesls C a r d .

Zömök, oszlopszerü t e s t e szürkészöld szinü, l o cm magas és v a ­l a m i v e l szélesebb. Baltaszerü d u d o r o k r a f e l o s z t o t t bordái 1 cm magasak, számtik 22 -25 közötti. Areolál 1-1 , 5 cm távolságra áll­nak egymástól. A tűszerű, kezdetben merev tüskék megkülönböztet-h e t e t l e n e k , számuk 15-17, hosszuk 5-35 mm, szinük barna. A nagyszámú virág a növény tetején j e l e n i k meg, hosszvik 4 - 5 cm, átmérőjük 4 cm körüli, A külső l e p e l l e v e l e k cinóbervörösek, k i ­h e g y e z e t t e k . A porzószálak két sorban állnak, a l u l sötétvörösek, felül cinóber-vörösek. A b i b e világoszöld. A cső fehérhajas,vö­rös p i k k e l y e k k e l . Bolíviából, Dél-Cinti vidékéről, Cajnataqui és C a r r e r a s közötti A b e i c a területről származik, 2300 m magasról.

l o . L . k u p p e r i a n a Backbg.

Magányos, l o cm magas, 8 cm átmérővel. A tetőrésze barnás-zöld. Ferdénlefutó, éles bordáinak száma 2 o,ezek később ellaposodnak, élük l e s i m u l , magasságuk 4 mm körüli. A k e r e k areolák 1 -1 ,5 cm-r e állnak egymástól, fehéren g y a p j a s a k , később a gyapjuszálak megnőnek. Tüskéinek száma l o , az öreg növényen 2o körüli. A kö­zéptüskék csak az öreg növényen különülnek e l , inkább hosszuk­k a l , mint állásukkaJ . Méretük 4 cm i s l e h e t , mlg a többi tüs­ke 2 , 5 cm marad. A 4 - 5 cm hosszú virág kivül piszkos-vörös, a cső vöröses-zöld. A belső l e p o l l e v e l e k halvány-sárga vagy fehé­r e k . A porzószálak világossárgák. A. terméskezdemény gömbalakú. Dél-Bolivlában, T u p i z a környékén honos. Ujabban fehér és fényessárga / l u s . a l b a és l u s . f l a v a / virágú példányok i s előkerültek a termőhelyen, K.¥ilke közlése nyomán,

- - l u s , r u b r i f l o r a Backbg.

Tüskéi halványabbak vagy fehérek, A külsC l o n e l l e v o J c k elállók, lándzsaszerüek, A belsők enyhén hullámosak. A torok sötét-vörös, A virág fénylőpiros.

- 11 -

11. L . l i o r r i d a R i t t .

Csak részben tér e l az előbbi törzsfajtól, R l t t e r s z e r i n t ezek a következők: Magassága 2o-3o cm. Bordaszáma l 6 - l 8 , e z e k magassága 1 ,5 cm, Areolál 1 ,5 -2 cm távolságban állnak egymástól, a l a k j u k ovális, méretük 12 mm, A tüskék -sötétbarnák, később megszürkülnek. A peremtüskék száma 12-14, az alsók 1 -3 cm, a felsők 2 - 6 cm h o s z -szúak. 4 - 6 középtüskéje egyenes, 3-8 cm hosszú. A virág barnás--aranysárga, 8 cm hosszú és 5 cm átmérőjű. A. porzószál a l u l hús­p i r o s . Bolíviából, a déli E l Puentéből származik 3ooo m magas­ról. Ritter-féle száma FR 9 7 4 .

12. L . n e o c l n n a b a r i n a Backbg.

Gömbalakú, magányos testű, később megnyúló, 12 cm magasságot és 6 - 7 cm átmérőt i s elérő élénkzöld f a j . T e t e j e fehér gyap­j a s . Boi'dái éleslefutásúak. Szélességük 1 , 5 - 2 cm, számunk 18 körüli. Az areolák 1 , 5 -2 cm távolságbein vannak. A peremtüskék száma l o - l 4 szinük barnás, hoas.zuk 1 cm. A 3-5 hasonló szinü középtüske erősebb, 1 , 5 -2 cm hosszú. A virág kármlnpiros, t o r ­k a fehér, 2 , 5 - 3 cm hosszú, 3 r5 cm átmérővel, A cső rövid zöld, a p i k k e l y e k sötétvörösek. A porzószál kármlnpiros, a l u l zöldes szinü. Bolíviában, Chapera és Punata tartományokban, Co3oni m e l l e t t 34oo m magason él, •

n . L . o l l g o t r l c h a Card.

A t e s t magányos, 8 cm magas és ugyanennyi átmérőjű, világos--zöld szinü. C s a v a r v o n a l u bordáinak száma l 8 , ezek később b a l ­taszerü ptipokra tagolódnak. Magasságuk 4 , szélességük 7 mm körüli. Az areolák 8 mm távolságban állnak, süriin egymás mel­l e t t . A tüskék megkülönböztethetetlenek, számuk 15 köiMili, tü-szerűek, fehérszinűek, hossztik 1 , 5 cm. A növény tet«ijét bebo­rítják. A nagyszámú virág a növény tetején nő k i , h o s s z a 3 ,

átmérője 2 ,5 cm, színe világos vörös. A c»ő c s a k fél cm hpsjz-

- 12 -

szú, fehér h a j z a t t a l enyhén borított, a p i k k e l y e k vörösek, A l e p e l l e v e l e k hosszúkásak, lekerekítettek, A porzószálak két sorban állnak, b l b o r p l r o s a k , az alsó sorban az a l a p j u k zöld, A b i b e 5 ágú, zöld, Bolíviában honos Cochabamba, Cuchu Punata környékén 26oo m magasságban,

l 4 , L , p s e u d o c l n n a b a r l n a Backbg-

A zöldszlnü t e s t zömök, magányos 6 , 5 cm átmérővel és 5 cm ma­gassággal, A t e t e j e világosbarna gyapjúval borított. A bordák száma 2o-25 közötti. Lefutásuk enyhén spirális. Az areolák 1

cm-re állnak egymástól. A peremtüskék száma l 4 , hosszuk 7 -8

mm. Kezdetben szaruszinüek, majd barnásak. Az a l a p j u k és csú­csuk sötét, A középtüskék száma 7 i s l e h e t , szinük e g y e z i k az előzővel, hosszuk 1-1 ,5 cm. A kármlnpiros virág 3 cm hosszú. A tor o k i s kárminplros szinü. A cső 1 ,5 cm hosszú, enyhén gyap­j a s h a j j a l borított. A b i b e zöld. É-Boliviából származik /Cardenas s z e r i n t / .

d r . Nemes L a j o s

- 13 -

I r o d a l m i szemle

W i l l y Cullmann: K A K T E E N

Verlag- Eugen Ulmer S t u t t g a r t J 9 7 5 .

/ 1 9 6 3 . 1 9 7 1 . /

Harmadik kiadását érte e l a korábbi nagysikerű kiadvány. Méltatlan l e n n e néhány sorban i s m e r t e t n i az utóbbi évek e g y i k legkiválóbb német nyelvű k a k t u s z o s szakirodalmát, ezért rész­l e t e s e b b ismertetést adunk róla. A 280 o l d a l n y i t e r j e d e l e m b e n a fontosságnak megfelelő h e l y e t f o g l a l n a k e l a f e j e z e t e k . Rövid történeti visszapillantást kapunk a kaktuszgyü j tés és a kalctuszos i r odalom területéről, s a j n o s c s a k a német, angol és f r a n c i a nyelvterűletekről. Ért­h e t e t l e n ma már, hogy a többi európai állam történetéből a szá­munkra f o n t o s ismertetés miért nem került be eddig a k a k t u s z o s közvéleménybe, i l l e t v e miért vállalta ennek feladatát a könyv szerzője. Ugyancsak rövid f e j e z e t e k f o g l a l k o z n a k a kaktuszok lelőhelyeinek egyes-főleg szélsőséges - a d a t a i v a l , v a l a m i n t a kaktuszoknak, mint k u l t u r - és haszonnövényeknek szerepével.

Részletes Ismertetést kapunk olvasmányos stílusban a rend­szerezésről. Ebben a rövid történeti áttekintés után a rend­s z e r t a n i egységekről /nemzetség,faj.forma/, a leírás módjáról, a növények megfigyeléséről, találunk tájékoztatást. I t t kap h e l y e t a Buxbaum-féle f i l o g e n e t i k u s n a k vélt k a k t u s z ­r e n d s z e r részletefí Ismetetése i s .

A morfológiai, anatómiai és élettani f e j e z e t e k az i d e t a r t o ­zó növényi s z e r v e k /gyökér, növénytest, tüskék, virág, termés, mag/ felépítését, összetételét és szerepét i s m e r t e t i k .

A szerző segitséget nyújt a gyűjtemények létrehozásához és ápolásához. Ezen belül az elhelyezés, növényedények, talaj,hő­mérséklet, fényigény, tápanyagutánpótlás, átültetés, magvetés, oltás, dugványozás, importnövények kezí^ése betegségek és oko­zóik, v a l a m i n t a hybrldnövények tárgykörét öleli f e l . Örömmel fedeztük f e l az oltás tái-gyalásánál a2» Opuntia " s z e l e f ' a l a n y -

- I k -

ként alkalmazását, mint magyar oltásmódot /Ungarische Pfropf-methode/ és első alkalmazóját Hubai István gyüjtőtársunk nevét. Mind neve, mind elme azonban több figyelmet érdemelne /Hutai, Recsk/, lévén bővített kiadás a jelző a cim a l a t t . Bizony,Jó néhány éve Eger város polgáraként ismerjük őt.

A könyv legterjedelmesebb és legkeresettebb f e j e z e t e /167 oldalnyi terjedelemben/ a nemzetségek és fajok Ismertetésével foglalkozik, abc sorrendben. A 253 nemzetség nevében a társne­vek i s szerepelnek. A nemzetségek jellemzői után a fajok ismer­tetése következik.

Jellemzésük csak a nagy mü vázát tudja, ismertetni, a t a r ­talmi gazdagság bemutatására nem i s mernénk vállalkozni.Foko­zottan áll ez a kiváló fénykép anyagra. A 332 fekete-fehér,60 színes kép valamint a I 3 g r a f i k a a szövegrész gazdag dokumen­tálását szolgálja. A képek és színek tisztasága azonosítási forrásul szolgálhat minden gyűjtőnek a növényi meghatározásá­hoz.

Két észrevételünket legyen szabad említeni:

1. A német nyelvterületen általában e l t e r j e d t Mamillarla fo­galmat laasználja tudatosan a Mamillarla helyett.Pedig e nem­zetségfogalom a közhiedelemtől eltérően nem a Mamma, hanem a Mamilla szóból ered. 2. A könyv elején a Szerző a KaktuszgyüjtS Egyesületek cimét közli, ismét csak a német nyelvterületről. A többi európai egyesületről elfeledkezik. Nem találjuk az angol,francia, cseh és szlovák, lengyel,olasz,dán,norvég,elmeket pedig ezek i s Burópában vannak. Csak a kellő Informáltság hiányának tulajdonithatjuk, hogy az önálló magyar kaktuszkedvelS szakkörök elmei i s hiányoznak,re­méljük nem sokáig.

Végezetül egy hidegzvihany: könyvkereskedelmünk loUk /•gyezer-negyvennógy/ ft-ért adja kezűnkbe e könyvet megrendelés után több hónapos várakozással.

A szerkesztS

- 15 -

Bemutatjuk a ... COTYLEDON UNDULATA Haw.-t

A növény a Varjuháj félék /Crassulaceae/ családjába tartozik, E nemzetség közel 5o f a j t fog össze, közülük sajnos csak néhány ismert az irodalomból és a gyakorlatból.

Növényünk Dél-Afrikából, Fokföldről származik. Merevszárú törzse 30-60 cm-t i s elérhet, A levelek szórt ál­

lásúak, vastag húsosak, fehér v i a s s z a l bevontak. Alakjuk romboid, csúcsl részük tojásdad' Jell e g z e t e s bélyeg e tojnál a hullámos és porcos levéléi,A hullámozottság néha annyira feltűnő, hogy •fodros hatású az egész levéléi. Az idős, k i f e j l e t t növények l e ­v e l e i 8-I0 cm hosszúak és 5-6 cm szélesek.

Virágzatát hosszú virégszáron hozza, egyes virágok 2-2,5 cm hosszúak, A szirmok narancsszinüek, a csúcsuk Idővel piros szín­be megy át,Virága nem öröm a gyűjtőnek, mert e l v e s z t i a növé»y a szép formáját.

Szaporítását magvetéssel i s megkisérolhetJ«k, de magvai rend­kívül aprók, porszerüek, takarást nem igényelnek, rövid ideig csiráképesek.

Elterjedtebb szaporítás módja a levéldugványozás, a gyökerez-tetés idejét eltaJálnl nehéz. Az adott körülmények közötti t a ­pasztalatok e téren i s fontosak.

- 1 6 -

A. h i r t e l e n hőmérséklet változást nem s z e r e t i , legtöbbször levélhullás ennek a következménye. Hasonló jelenség kiséri a tartós fényhiányt is.Szép formáj'ú növényt csak a l a c s o n y és egyen­l e t e s hőmérsékleten nevelhetünk l o - 1 2 C'^-on. Magasabb hőmérsék­l e t e n felnyurgulás, a l a c s o n y a b b esetén levélhullás a következ­mény.

M i n t minden v i a s z b e v o n a t o s növényt e z t sem szabad p e r m e t e z n i 1 1 1 .levelére v i z e t f o l y a t n i , m e r t a v l a s z b e v o n a t o t a folyadék lemos s a .

Növekedési i d e j e a t a v a s z i és őszi hónapokban v a n , a hosszú n a p p a l o k idején növekedése megáll. I l y e n k o r szabadban félárnyék­ban kíván elhelyezést mérsékelt öntözés m e l l e t t . Lassú növeke­désű, r e n d s z e r e s gondozást igénylő növény

D r . N . S z e n t i r m a y Teréz

S a g l l o n e v a g y p f l a n z i l ?

A két Gymnocalycitmi f a j körül az elmúlt időben több vélemény i s k i a l a k u l t .

A növények rendszerezésével foglalkozó tudomány - a növény­r e n d s z e r t a n - az élővilág fejlődésének törvényei alapján hatái-ol-t a körül a f a j t , m i n t l e g f o n t o s a b b r e n d s z e r t a n i egységet.E s z e r i n t a f a j nem más, m i n t az egymásba átmenő a l a k s o r o z a t o k a t magában­foglaló r e n d s z e r t a n i egység, tehát a fejlődés folyamatának egy meghatározott szakasza, •bből következik, hogy az egy nemzetsé­gen belüli, azonos a l a k t a n i megj«lené»ü, külső bélyegekben ha­sonló f a j o k nem csak a k a k t u s z o k gyüjtőinek,hanem a rendszerezé­sükkel foglalkozó kutatóknedc i s g o n d o t okoznalt besorolásuknál.

A f a j f o g a l m a a meghatározás s z e r i n t , tehát nem -tói - l g á:-l a p o t , a szomszédos f a j o k élesen nem határolha,tók e l egymástól e m i a t t . Leírásuk a lehetőség s z e r i n t m i n d i g néhány jellemző pél­dányról történik - m i n t e g y középutón járva - és ettől előre és hátra l e h e t eltérés /bordaszám,tüskékszáma,virágméretek s t b , / . Ez a lehetőség, v a g y i s az átmenetek léte o k o z z a a címben f e l t e t t kérdést i s . A f a j o k tehát különbőz' értékűek, különféle fejlődé­s i állapotot j e l e n t e n e k . Természeti a d o t t sáljaikban nem egyontők, csak a megjelölésben.

- 17 -

Ezeknek a gondolatoknak alapján szeretnék f o g l a l k o z n i a cimben szereplő két növénnyel.

A Gymnocalyeium s a g l l o n e és p f l a n z i l f a j o k a t sokan egy f a j - ' , nak 111. a két nevet egy f a j társnevének /synoníma/ tartják. Elősegíti e z t néhány i r o d a l m i forrás i s . ¥.Haage s z e r i n t / l , 2 , /

a G . f l a n z i i c s a k abban különbözik a saglíone-tól, hogy n i n c s e ­nek áll alakú dudorai,tüskéi gyengébbek és világosabbak, bim­bói hegyesebbek. A rövid virágcső m i a t t néhány i r o d a l m i forrás­ban a B r a c h y c a l y c i u m nemzetséghez sorolják e z e k e t . Különösen árjegyzékek s z e r e t i k ezen a néven közölni.C.Backeberg a Glbbo-sa a l c s o p o r t b a s o r o l j a önálló fajként mindkettőt,részletes a l a k t a n i bélyegeiket i s m e r t e t v e / 3 / .

F.Buxbaum és G.Frank /h/ Gymnocalyeium rendszerünkben külön szériákba h e l y e z i k a két f a j t / S e r i e s X . S a g l l o n e s F . B u x b . i l l . S e r i e s X l . P f l a n z l a n a F.Buxb./.

A B.Schütz-féle r e n d s z e r - amely a magvakra a l a p o z z a a f a ­jok szétválasztását - / s / a Mlcroseminae alakkörbe s o r o l j a mindkettőt önálló fajként. E z t a rendszerezést találjuk ürbán Sándor müvében i s /6/. Ha vizsgálat alá vesszük a két f a j t , színre,tüskére, virág- és növény nagyságára vonatkozóan eltérő tulajdonságokat t a p a s z t a ­lunk. Ehhez a földrajzi elterjedés különbözősége csak hozzáse­gít.

Álljon I t t összehasonlításul egymás m e l l e t t a két f a j leírá­sa , hogy szemléletes le g y e n a különbség.

Gymnocalvclvmi s a g l l o n e

/ C e l s / B r . e t R./

P o r t e f . H o r t . l 8 o : i 8 4 7 111. The C a c t . I I I : 1 5 7 , 1 9 2 2

Magányos, gömbalakú, kb. 3o cm magas, bőre kékes-zöld. Nagy ái-lalakú dudorokkal moívrakott bordáinak száma 13-32 közötti, Ai^eolái hosszúltásuK , enyhén g y a p j a s a k . Tüskéinek száina 8 - 1 0 ,

idősebb korban több I s l e h e t , hosszuk h cm körüli. A középtüs­kék száma 1 vagy l e h e t . A tüskék s z i n e vöröses-barna vagy fekete.Vii'ága 3 Í 5 cm hosszú, rövid csövű,szine fehér vagy

- l 8 -

rózsaszín, a l a k j a zömök tölcsér. Magja apró, fénytelen f e k e t e , vagy vörös kb. 0 , 6 mm átmérőjű. Lelőhelye: ARGENTÍNA, S a l t a Tucuman, Catamarca környéke

G-ynmocalyclum p f l a n z i l

/ V p l . / ¥erd.

Z f S . i : 83-84. 1923 111.

B l ü h . K a k t . T . 9 4 . j u l l . 1 9 3 5 .

Gömbalakú, néha sarjadzó növény, 4o-5o cm magas, bőre bárso­nyos tompán világoszöld, vagy sárgás-zöld szinü. Bordáinak száma 7 , az Idősebb növényeken több I s , a l a k j u k lapos,széles. Jól láthatók r a j t u k az átlós Irányú rovátkák.Areolálk oválisak, g y a p j a s a k . Tüskéinek száma 6 - 9 , l e h e t kevesebb I s , e s e t l e g több I s . Hosszuk 2 , 5 cm. Középtüske r e n d s z e r i n t 1, különálló és r e n d s z e r i n t rövidebb mint a peremtüskék. Színük fehér vagy sárga, csúcsuk sötét. Felületük érdes. Virág 5 cm széles és magas, fehér vagy lazacrózsaszln, tölcséralakú. Magja apró, tompán f e k e t e , kb. 0 , 5 mm átm.

Lelőhelye: BOLÍVIA, R i o P i l c o m a j a környéke.

- 19 -

Irodalom!

1, W.Haage: Das p r a k t i s c h e KaJcteenbuch i n Farben Neuraan V e r l a g 197o,

2 , W.Haage: Freudé Mit Kakteen Neuman V e r l a g 1956 .

3, C.Backeberg: D i e C a c t a c e a e I I I . Veb Gustav F i s c h e r V e r l a g 1959.

kf F.Buxbaum-G.Frank! D i e G l l e d e r u n g d e r Gattung Gymnocalyeium I n Kakteon und andere S u k k u l e n t e n 1 9 7 1 .XXII,

5, B,Schüt2i! I n " F r l c i a n a Rada I " Zpráv,C, 1, 3 . 1 9 6 2 ,

6 , A,Urbán: Carovné t r n e V y d a v a t e l s t v o S l o v . a k a d . v i e d 1972 .

Libnár A n t a l Budapest, Vécsey u. 5.

- 2o -

Vladimír S z a l a u h i n !

AndreJ V a z n e s z e n s z k i j n a k

K A K T U S Z O K

Barátaim, Mennyi külsőség p u f f a s z t j a

világunkat 1

íinberek, k i k búzavirágon n e v e l k e d t e k és réti margarétán,

Döbenettel Bámulják a zöld növényt,

melynek a neve - k a k t u s z . S mlg gyanakodva szemlélgetik,

úgy tűnik Nekik,

hogy: Csúnya, Nevetséges, A s s z i r a e t r i k u s , Érthetetlen, Okoskodó, Modernkedő, Rombolja a zenét

és a formák plaszticitását, Megbontja a hagyományokat

és a kánonokat. U j j a t húz a józan ésszel. Hatásvadászó

és u t a t elálló. És általában t o r z , szúrós. És botrányos módon I g y e k s z i k elhomályosítani a margarétát

és a búzavirágot. Kiilönös ,

d e I d ő v e l mtVv'-^o.srLk t n o r / s z o k J ; j k ö k o í.

Az emberek: S z o k a t l a n formájukat,

Csodálatos r a j z o l a t u k a t . Egyéniségüket, Mert h i s z tán n i n c s i s közöttük

két azonos példány. És megtanulnak gyönyörködni bennük. Ezekben a formátlan és szúrós

nyomorultakban Fűszeres és fEinyar szépséget

találnak 1

I g a z i szépséget. Hazugság, Rágalom: Nem formátlanok őkl A homok a nap a l a t t e g y s z e r fehér,

másszor vörös. Cseppekkel i t a t g a t v a . Táplálgatva n e v e l k e d t e k a s i v a t a g b a n . Tán szkizofréniás művész f e s t e t t e őket. A l a k j u k a t varázskéz formálta Éjjeli órában,

kávés-bagós han g u l a t b a n . Majd szaporította őket

nekünk. De ismerjük e l , hogy a kéz erős v o l t . És minden v o n a l kifogástalan,

sőt mondhatnám: szigorú A képzelet kimeríthetetlen v o l t , S tán egy k i s csinytevés i s benne. De minden vonásban érezhető A b e f e j e z e t t alkotás, a művészet. És én Négy órán át nézegettem Négyszáz kaktuHzt,

a gyűjteményt. K i c s i k v o l t a k a kaictuszok, De mind i g e n határozott.

- 22 ~

Meglepő, Érthetetlen, A s s z i m e t r l k u s , U j j a t húzó

a józan ésszel. Hagyományokat és kánonokat bontó, / A réti margaréta szemszögéből, A nyírfa szemszögéből,/ De szerkezetük mindenekfölött

választékos v o l t : A nagy Szobrász-Müvész

nem hibázott. És számomra fölnyilt a szépségük. Gyönyörködni k e l l bennük,

nemcsak a mezőben, Ápolni v a l a m e n n y i t ,

nemcsak a rétet. És, Bár az iskolában nem o k t a t t a k

bennünket i l y e s m i r e , Megértitek majd, hogy e növények Természetesek, Mint a kagylók, k o r a l l o k ,

t e n g e r i h a l a k , S pompázatosak,

mint a szálló nyári felhők. Ha I s z t o k az erős fűszeres

Italokból, Elégedetlenek l e s z t e k

a meleg t e j izével. Én nem dobok követ

p i t y p a n g r a , rózsára, H i s z gyönyörűek és nem vétettek, A jázmin sem, A l i l i o m sem

a folyó f e k e t e tükrén. De idővel megértitek,

hogy túl édeskések.

- 23 -

S mégis Ízetlenek a levélkék, virágocskák, ágacskák, szirmocskák.

/ L i t e r a t u r n a j a r o s s z i a . No I , 1974, jan.í*./

Fordította: Zsupán Iván és Urbán Sándor

A kaktuszok oltása

L a s s a n másfél évtizede, hogy az első két keiktusz "darabot" - E c h i n o p s i s h i b r i d e t és Mammillaría gracílist - összeillesz­tettem, megkíséreltem az oltást. Ma már ez mosolygós szép em­lék. Azóta sokat o l t o t t a m , s o k a t beszélgettünk gyüjtőtársaim-maJ , v i t a t k o z t u n k érdemes e, szükséges e o l t a n i , s hogyan o l t ­sunk.

Összefoglalom t a p a s z t a l a t a i m a t , i s m e r e t e i m e t .

Mit nevezünk oltásnak a kertészeti g y a k o r l a t b a n ?

Az oltás egy mesterséges szimbiózis - közös élet - létrehozá­s a . Egy növényi s z e r v e z e t egy részének egy másik növényi s z e r ­v e z e t egy részével /vagy egészével/ történő ol y a n egyesítése, amelynél az anyagok /nedvek/ áramlása az egy i k és másik nö­vényi s z e r v e z e t között lehetségessé válik. A két komponens /összetevő/ közül az e g y i k r e n d s z e r i n t nagyobb részben a táp­anyagfelvételt, a másik az asszimilációt végzi. Az oltás elmélete, A növények testét s e j t e k alkotják. Ismerünk élő /aktív/ és élettelen /passzív/ s e j t e k e t . Az aktív részek a sejtplazmából, a sejtmagból és a szintestecskékből tevődnek össze. A passzív részok a s e j t f a l , a s e j t n e d v és a plazmazárványok. A s e j t e k osztódással szaporodnak. Az ogy föladatot ellátó s e j t e k ösz-szességét szöveteknek novez/'ük. Két c s o p o r t j u k van: az o s z ­tódó /morisztóma/ ós £iz állandósult szövetek. Minden f i a t a l s o j t képes osztódásra. ^r.Y részük hamar e l v e s z t i e képessé­güket, állandósulnak. Más s e j t c s o p o r t o k v i s z o n t megtartják osztódó képességüket /gyökoi-ck, tonyészcsúcsok, a fryökói- és a

- 2h -

t e s t vastagodását okozó szövet, a kambium/. Osztódó szövet a növény bármely részén - p l d . sérüléskor a heggesztőszövetek / k a l l u s z / - k e l e t k e z h e t n e k . A tenyészcsúcson egyforma s e j t e k k e l e t k e z n e k , elhelyezkedésüknek megfelelően három szövetrészt alk o t n a l c : a külső rétegből a l a k u l k i a bőrszövet, a középső­ből a szállítószövet, mlg a belsőből az alapszövet. A bőrszövet, mely védi a növényt a külső hatásoktól az e p i ­d e r m i s z . A szállítószövetek, melyek nyalábolcká /edénynyalábok/ c s o p o r t o s u l n a k biztosítják a tápanya^^olt mozgását. Az alapszö­v e t a bőrszövet és az edénynyalábok között h e l y e z k e d i l c e l /raktároz, asszimilál, a növény testét szilárdltja, s t b . / Az oltás után lezajló f o l y a m a t o k a t nem ismerjük elég pontosan. Nagy vonalakban i g y a l a k u l l i a t : a sebzés! felületeken a seb­zés folytán megséi^ült /roncsolódott/ s e j t e k bizonyos hormon­féleségeket választanak k i , ezek erősen aktivizálják a felület közelében és a felszínen lévő ép osztódó s e j t e k e t . A.z osztó­dó s e j t e k összenőnek, majd részben átalalculnaic odénynyalábok-ka, s ezek hozzák létre a tényleges össze]töt;tetést , az együ( élés feltételeit. A r o n c s o l t s e j t e k felszívódnak. Az egy családot alkotó s megfelelő affinitással rendelkező nö­vényeket o l t u n k . Az affinitás a két rész egjTnáshoz való v i s z o ­nyát, az összenövés mielőbbi létrejöttét, az összenövés tartós­ságát, az edénynyalábok lehető g y o r s kialakulását, megfelelő tápanyagatvltelt j e l e n t . Az egy családba tartozó növények nera feltetelenül jó affinitásuak egymással szemben.

Nem feltételként, de i n d o k o l t követelményként k e l l figyelőmbe vennünk:

a. / a z a l a n y és a nemes életritmusa incglcözel Itőon egyező l e g y e n , ne párosítsunk k o r a i t a v a s z i Indutású növényt késői indulásuval;

b. / nevelési, tartási igényük féiTy és hőmérséklet vonatko­zásában hasonló l e g y e n . A hőmérséklet! igényre j e l ­lemző r o s s z példa: M y r t i l l o c a c t u s g,(,o„ietrizansra p l d . R e b u t l a t o l t a n i .

Oltsunk vagy sem k a k t u s z o k a t ? Sokan e l v e t i k alkalmazását. Érveik:

természetellenes,

- 25 -

esztétikailag kifosásolható, a "nemes" részek a gyo r s , erősebb növekedés m i a t t de­formálódnak, nem tartják meg j e l l e g z e t e s formájukat, veszítenek e r e d e t i szépségükből, tüskézetük g y a t r a , rövidebb életűek az o l t o t t növények.

Mégis miért o l t u n k ? S z o b a i vagy s o k s z o r még üvegházi kultúrában i s nehezen, vagy s z i n t e reménytelenül nevelhető növények f e l o l t v a az a l a n y egy­szerűbb, kevésbé igényes v o l t a m i a t t könnyen megtarthatók, gon­dozási munkánk egyszerűsödik, Lassú növekedésű növények gyorsabban nőnek: 2 -3 év a l a t t virág­zóvá nevelhetünk o l y a n o k a t , melyek virágzására 5-6 évet i s vár­hatnánk. Ez előnyt j e l e n t a tenyésztői munkában. P l d , az öt éves korban virágzó növényt 2 éves korában virágoztathatjuk, tehát 5 generációt vizsgálhatunk meg l o év a l a t t 25 év h e l y e t t , így virágzott nekem 15 hónapos korában a P e i r e s k i o p s i s r a o l t o t t Copiapoa hypogaea. Az o l t o t t növények virágzása gazdagabb mint a saját gyökéren tartottaké. P l d , a törpe T u r b i n i c a r p u s o k 2 -3

éves korukban i s r e n d s z e r e s e n l - l virágot hoznak e g y s z e r r e , ugyanakkor o l t v a az i l y e n idős növények k-3 virágot i s hoznak e g y s z e r r e . Az o l t o t t növények m a g t o k j a i r e n d s z e r e s e n 2o-3o %-

k a i több Magot t a r t a l m a z n a k .

Oltással a kissé vagy c s a k Idősebb korában sarjadásra hajlamos növényt korábban sarjadzásra késztethetjük. A s a r j a k szaporí­tási lehetőséget biztosítanak. Ennek Jelentősége a ritkább nö­vényeknél érvényesül. Az 1966. évben e l v e t e t t 2o szem E u l y c h n i a r i t t e r i magból négy növényem l e t t . A két f e l o l t o t t növényről a második évben hét oltható s a r j a t szedtem l e . Pusztulásnak i n d u l t /gyökérnyak rohadás/ növények felső még egészséges részét, melynek gyokereztetése már reménytelen l e n ­ne, oltással megmenthetünk. Speciális e s e t e k :

a. / a kakastai'é.j formák, a ki^lszfcáták saját gyökerén a l i g tarthatüjv, szép növényt n e v e l n i nem tudunk, s az oltás s z i n t e az Cívyoiiu!! szaporitá&i formájuk,

b. / a k l o L ' o f i l l nólküil növények csak f e l o l t v a maradnak üle tt)en .

A.Z oltás ellenzőinek érveirő!.

fVx (>ií;..tt növónyek - különösen, ha alo.csonyan o l t o t t u k őket -setiutiivel sem természet " e l l e n e s e b b e k " mint luár ma^^a a tény:a természetes környezetből k i r a g a d o t t növény oserépbo beültetve Megfelelő a l a n y kiválasztásával, a lehetőség s z e r n t i maximá­l i s fénymennyiséget adva - a t a l a j minőséget sem e l h a n y a g o l v a - az oltások gyakran elérik vagy néha meghaladják a saját gyei kéreh n e v e l t növéily szépségét /tüske, s t b . / A Mammillaria a u r e l l a n a t a T r i c l j o c e r e u s p a chanol alanyon f e l n e v e l v e : h a j s z c -rü körtüskéinek h o s s z a a saját gyökéren n e v e l t növény tüskéi­nek hosszát 2 - 3,-szorosan meghaladják. Rövidebb élet? Ebben igazik van, ha a növények t e l j e s élettar­tamát A'-esszük f i g y e l e m b e . De, ha csak a virágzó élettartamot vizsgáljuk, az o l t o t t növény javára b i l l e n a mérleg n y e l v e . Fordított ol tás esetén / l . később/ jelentiősen megrövidül a "nemes' rész" élete, de ezit különben i s csak a sarjadás, a s z a l)Oi'l tás kedvéért al k a l m a z z u k , (ísetleg a h i h e t e t l e n virágpom­páért /Rebutiaknál/. • Az oltásról általában. Bármely oltási formát i s a l k a l m a z z u k : találkozunk általános érvényű, e l v e k k e l , munkamódszerekkel. Az összeillesztési felületek, a s e b h e l y e k simák legyenek,ne r o n c s o l t a k , A vágásnál egyenes felületeket alakítsunk k i . Vigyázzunk, vágásnál önkénytelenül i s mélyítjük a felületeket könnyen homorúra alakítjuk. Ajánlatos a vágást, a metszést a kés pengéjének a tövénél kez d e n i és a penge hegyénél b e f e j e z n i . Végig húzzuk a kés pengé­jét a vágásnál a felületen. Húzó és nem nyomó vágással dolgoz zunk, semmiképpen ne "fürészeljünk". Csak a f r i s s vágási felületek f o r r n a k össze. Kezdetben vagy később i s , ha óvatosak akarunk l e n n i az caanyon a nemes elő­készítéséig hagyjunk egy vékonyabb takarólapot /az első vágás után egy ujabb metszfelületet alakítunk k i / . E z véd a szára­dástól. Csak akkor távolítsuk o l , mikot- az a l a n y r a a k a r j u k h e l y e z n i a "nemest". A legjobb oltási felületnek, o t t a legjobb elvágni az a l a n y t , a h o l az ez évi növekedés kezdődött. /Az Opuntia "levél", /p©n tosabbein szártag/ más l a p r a tíirtozlk./.

- 27 -

E z t a növény testén r e n d s z e r i n t Jól felismerjük: i t t kezdődik az üdébb, f r i s s zöld s z i n t mutató e p i d e r m i s . Vigyázzunk a f r i s s növekedési részek erősen besülyednek, behú­zódnak! Csak egész f i a t a l magoncok o l t h a t o k f r i s s növésű rész­r e , de ekkor az a l a n y csúcsát erősen kihegyezzük. Ha a vágásnál érezzük, hogy középen - az edénynyalábok átvágá­sánál nehezen megy át a kés - a l a c s o n y a n vágtuk az alainyt, az edénynyalábok fásodnak. Csak a kimondottan lágyhúsu "nemest" próbálhatjuk meg s i k e r a reményében f e l o l t a n i . E s e t l e g segíthet még a "közbe oltás" /l,később/. Az oltás magasságát /alanymagasság/ az s z a b j a meg, hogy milyen célt akarunk elérni: ha "kész" növényt o l t u n k , a h o l c s a k a tartás gondját kívánjuk leegyszerűsíteni: 4 - 5 cm magas a l a n y t használjunk, így az a l a n y a "nemes" pár éves növekedése után s z i n t e a l i g észreve­hető: minden átültetésnél v a l a m i v e l több kerül belőle a föld­be, s a "nemes" i s mindjobban "ránő"; gyors növekedés elérése érdekében / e z t c s a k a korábbi virágzás, e s e t l e g e s további vegetatív szaporítás érdekében kövessük e l / o l y magasan o l t s u n k , ahogy c s a k l e h e t . Ugyancsak magac, 15-2o

cm-es a l a n y t használjunk a kakastaréjoknál i s / p e r s z e , l i a van ,.,/. Az átmérők egyezőségének kérdése /az a l a n y és a "nemes" egy­forma átmérője/ véleményem szerint inkább c s a k esztétikai kér­dés. Ha lehetséges azért egyforma átraérőjüeket válasszunk k i . Ha nem, aidtoi' egy időre csúnyább J e s z az oltás, s f o k o z o t t gondot ki>; / fo r d i t a n x i n k a r r a , hogy a szabadon maradt, arány­l a g nagy sobfolület fertőzést ne k a p j o n .

/ F o l y t a t jui<y

A u g u s z t l n y i Béla

X V I . ÉVFOLYAM. Budapest, 1910. július 1. 13. (36S. SZÁM)

A K E R T A K E R T É S Z E T Ö S S Z E S Á G A I T M A G Á B A F O G L A L Ó

K E R T E S Z E T ! S Z A K L A P .

M A U T H N E R Ö D Ö N .

A . . K o n " «Ióntet<»t i n a i e r W n k e r t ö kö(5i.iri)c rrs i»re PSÓK t fro 10 K . Kcrtéitr*k rPMRM «set£ • . t , ft ü . - S«Tts«l.l. W."'ri. mint NI ÍT,. a»m

f o p » . l U t n n t el •tiifiiotfi««L.

M E G J E L E N I K M I N D E N . HÓ I . É N É S I&-ÉN.

SzerkesztSség és kiadóhivatal: V I I . , Rottenbiller-utcza 33. sx. a. Hová » lat Sítíleml rtszél képezi l ízlemínyet, valamint a Hirdetések. a« elDIlzetésI pénzek mldeniiak U lakié

változások Jelentendök. Egyes szám ára 60 fillér.

"A Burbank-féle kaktuszokról.

A »Kcrt« kedves olvLisóinak már több ízben volt alkalma olvasni Burbankiói és csodálatos sikereiről, melyek által az egész világ figyelmét magára vonta. Szinte hilictelenül sok sikere van, melyeket hosszú, fáradságos, de lélekemelő raunkájával el­ért s nevét örökké kilörölhetetlenné tette.

Sikerének egyik legfontosabb tárgyát természetesen a iüsiiétlen gyümölcsöző kak­tuszok képezik, melynek kultiválására és az egész világrészen való tenyésztésére részvénytársaság volt alakulóban. Ezen társaság a mult évben angol nyelven irt s kiadott füzetben ismerteti mindazon tudnivalókat, melyek ezen kaktuszokhoz fűződnek. ismertető füzetet angolból magyarra fordította: Fricdlaendcr Kata uraő s »A Kert« számára átdolgozta Grigev György m. kir. állami mükertész, a mint az alább olvasható.

* Burhank legnagyobb sikere. Az uj takar­

mány-növény, kaktusz, szinte forradalmat idéz elő a gazdaságban és kereskedelemben. Hogy mit jelent voltaképpen a tövistelen kaktusz, azt egy ily kis ismertetés kere­tében elmondani csaknem lehetetlen. Csu­pán a íontosabb, lényegesebb adatokat lehet a Burbank-féle kaktuszról megem­líteni.

Hogy az egész történetét elmondjuk, ahhoz egy hatalmas kötetnek lapjai szük­ségeltetnének. A Burbánk kaktuszának leírása, de legfőképp annajc a tizenhat, türelmes iparkodásban eltöltött évnek a

* A növény, valamint az ellenvélemények ismerete azonban a nagy dicséreteket minden­esetre módosítja. K.

története, a mit a »növényélet bölcse* Búr-bank Lutlicr a csoda-munkának szentelt, egy egész könyvet tölthetne meg, miért is jogosan követel magának egy kis helyet az irodalomban.

Képzeljenek kérem egy embert, ki a világ összes kaktuszféléit összegyűjti, kiválogatja mindezen válfajtákból a legjobbakat, ke­resztezve ezután milliónyi palántát nevelve és újból keresztezve őket, kiválogatja és újra válogatja, keresztezi es a türelemnek és munkás tevékenységnek tizenhat évi ernyedetlen kifejtése után milliónyi elvetett kaktusz palántából kiválik hét növény, a melyek nemcsak gerincztelcnek, hanem olyan növéssel és táplálóértékkel is bírnak, a milyen után oly soká törekedett.

E z dióhéjban, a mit Burbank Luther a kaktussz.ü tett. Néha 100,000 palántá­ból elpusztított í)9,999-et. Az egy meg-maradottat figyelte és gondozta, mint az anya a szopós gyermekét. Burbank-nak türelmet, végtelen türelmet kellett szelleméhez hozzáadni, hogy tüskétlen kak­tusza teremjen. Ugy mondják, egyetlen általa előállított növényféléje sem, vagy a mit a növényvilágban bárki valaha ter­melt, előálhtott, nem részesült olyan figye­lemben vagy gerjesztette fel annyira a bá­mulatát és érdeklődését a czívilizált világ­nak, mint ép]5en a tüskétlen kaktusza.

A tüskenélküli kaktusz termelésének je­lentősége abban nyilvánul, hogy fája szí­vós talíc.rmányt nyújt a házi állatok min­den fajtájának.

Ezen kaktuszfaj bármely talajban meg­terem s feltűnő, hogysem a praktikus em­berek figyelmét elkerülje, kik szarvasmarhá­kat, lovakat, juhokat, disznókat tenyész-

— 406 —

tcnck. Ilyen körülmények mellett a világ már is sokat hallott Burbank kaktiiszáról.

A kaktusz-korszak elkerülhetetlen.

A kaktusz-korszak most hajnalodik. — TÍZ vagy husz év múlva sok jól infor­mált ember ugy hiszi, a tövistelen kak­tusz fogja helyettesíteni az alfalíát vagyis a Inczernát a czivilizált világ legnagyobb részében. Mert az kevés vagy semmi ön­tözést nem kíván és mégis megterem majdnem minden talajban és sokkal keve­sebb figye em mellett, mint a mennyit az alfalfa, luczerna megkíván és termésének mint takarmánynak sokkal nagyobb az az eredménye. — Burbank kísérletező tanyáján, Saiita Rosáhan a Burbank tüs­kétlen kaktuszának, egy fajtája a termé­keny talajban bámulatos mennyiséget ho­zott holdankmt mint takarmány. A Bur'-bank tüskétlen kaktusza, mely egyúttal gyümölcstermő is, 100 tonna takarmányt és 50 tonna gyümölcsöt termelt holdan-kint. Ezenfelül a szerves sók rendesen nagyobb mennyiségben találhatók a kak­tuszban, mint bármely más takarmányban. Ezen sók nagy értékkel bírnak az állatokra, a mi mellett még az is figyelembe veendő, hogy a kaktusz még annyi vízzel is ellátja az állatokat, mint a mennyire azoknak szükségük van. Havaiíban és Mexikóban például hat hónapig eléltek az állatok a kakfuszon egy csepp víz nélkül.

A Burbank-kaktusz szívósabb természstU a vadkaktusznil.

Burbank kaktusza nem csak nagyobb mennyiséget termel holdankint minden más kaktusznál, de szívósabb is mint a vad kak­tusz. Burbank Santa Rosai tanyáján egy vad kaktusz a Burbank kaktusz mellé ültetve, elpusztult, mig a Burbank kak­tusza virult és fejlődött. E szívósabb, gyor­sabban fejlődő kaktusz valósággal kiölte a vad kaktuszt, mely a szomszédságban

igyekezett megélni, azonos körülmények között .

A hol csak honos a kaktu.=;z, ott a Bur­bank-féle kaktusz ís mindenütt megterem, sőt oly helyeken is, a hol a vadkaktusz már nem terem meg. Különben szabály le­hetne ; a hol a füge és Ericalyptus megnő, ott fogják a kaktuszból ís a legjobb ered­ményt elérni.

A hol a hőmérséklet nem száll a 25 C fok­nál alább, ott mint évelő terem legjobban. Hol semmi egyéb az egész éven át nem terem, ott ezen kaktuszok még nőnek ; de ugy hiszik, hogy a Burbank kaktusza ott is sikerrel lesz termelhető nyáron, mint éves növény, hol szigorú hideg tél van, ha a nyár forró és legalább hat havi termő idő van. Az ily vidékeken mint egyéves növénye­ket kezelve.

Némelyek szerint 25 vagy több torma kitűnő takarmányt nyújt kevés vagy éppen semmi öntözéssel és aimyi gondozással, a mely szóra sem érdemes.

A társaság azt tanácsolja, hogy azok a kik meg akarják próbálni évenkinti ter­melését, csak néhány növényt vegyenek előbb és próbálják ki körülményeik között.

Csakis ilyen kisérlet után lehet biztos tudást szerezni arra, hogy a kaktusz jöve­delmezően termelhetö-e, mint évesnövény bármely éghajlat alatt is.

Kísérleteket tesznek nemsokára a Bur­bank-kaktusz termelésével a világ minden országában, mert a társaság levelezése az egész földgolyót átöMí. Hanpard W. S. »A növényélei uj teremtménytit czimü mun­kájában a következőket mondja az uj kaktusz termelését i l k t ő l e g : »A kopár földtekén két billió hétszáz millió holdra becsülhetik. Ezen terület hatezer négy­szög mértfölddel nagyobb, mint az Egye­sült Államok, beleértve ennek sziget­tulajdonát is.

Mindezt a területet, kivéve némely ese­teket, a hol éppen semmi eső sem esik, fel

. - 4 0 7 -

lehet hasziuUni az embcvi ós állati eledel termelésére, ha szükséges.

Ös-.-\rábia iingy részét líiloncz billió négy­szög mértíöUire becsülik hozzávetőleg, s ezt, ha szükséges, gyakorlatileg mind fel lehet használni a kaktusz számára. A föld­gömbnek termékeny \'ídékci nagyobbak

e k é t v i d é U n c i ; v.;l:iuu 20 wuWWi

s z ö g m c r í f ö k l , t i / r r J i n t biih.'* Iioid'.n ír;i;',,

a ho l m i n d e n l á i u i y i t ^ i n i é k v i i y i'uidi'.p

k a k t u s z m é g n a g y o b b !;yi>r...asá.i;;,';;l : i ó , m i m

p u s z t a s á g b a n , mert uj iKLli iI ir .a- en'-l

vesz fel í ö l d m i v c l é s a lal t .o

Griser György.

A L e n g y e l Kaktuszbarátok Egyesületének elnöke és a titkára mgr, Z o f i a K a b i e s z i l l . J . K o t e c k i a következő felhívás közzétételé­r e kérte Tájékoztatónkat:

I I . Nemzetközi K a k t u s z - és S z u k k u l e n s Kiállítás '76.

A L e n g y e l Kaktuszbarátok Egyelüsete és a Sziléziai Müvelödési-park szervezésében a II,Nemzetközi K a k t u s z - és Pozsgás Kiállí­tást 1976, máj.29. j u n . 9 - i g t a r t j u k 2ooo m' kiállítási terüle­ten a Sziléziai Müvelődésipark kiállító pavilonjában Katowice-Chorzow-ban.

S z e r e t e t t e l hibunk minden k a k t u s z - és s z u k k u l e n s kedvelőt kiál­lítóként és vendégként, A programról és a Symposiumról részletes tájékoztatást kaphat­nak Önök az alábbi címtől,

P o l i s e Towarzystwo Mliosnikow Kaktusów Z e r z a d Glówny

íto-l68 Katowice 28 post box l 8 P o 1 a n d