PSSTERZSJB-TI VAHAS l^TSLÍnjsi HÁS KaLtuss Szakkörének

T A J Í i i r C Z T A T Ó J A

1S66. 3.évfolyam lo . szár - .

J - t . •

7

/

S t e n c i l s z a ' " ; 52 Példányszá'": 25o 1C66. október hó

- 1 - Stencilszá^n: 53 ^ Példányssái": 25o í

1 . Szál'J^-al tá jéko '^tató; A kaktuszok növényvééol"^e : I r t a : Dr T'észáro' Soltéin:,

I , J^ész. Bevezetésül do in iá l . ' u k azokat a rcvánj'védeliéi á l rp foga i "^a-k a t , amelyek--.1 J5í:'c:élni fo'..^^nk, A ncvény véőalef" a l k a l ' ^ a z o t t tudo"'.;.ny, ' " i l j a a ncvé;\Yek -ígisaséges f e j l ődésének b i z t o e i t á -sa, a növ ^nyok'!^eg^7Ód'íg'0 ff:; é l ő ér é l i t t e l o n környezet káros b e h a t á s a i t ó l , A növényvédelo'^ ' lo '^pl -x tuőo^'ány, egy sereg e l -n^életi esakt. jrúlet ÍE'~'Gret'.^it v e s - : i kö lcsön ée használ ja f e l , így a nővén: védolv-.'^ sajgód- i l l ' j t v v ? i-'sztudolmányai között ^a jd vala^^ennyi b i o l ó g i a i alaptudo""Íny Ki^írcpel, Csak példaként e ' " l i tsük "'e,;- a l3gfontoEabbal ; . ; t : nL'vényélettan, növényrond-s z e r t a n , álj-atrcnö s f . o r t a n , r o v a r t r . r , - . i l l a t - és növény cöno lóg ia , ö k o l ó g i a , novcnykórtan, Icói-élottan, kórbonctan, biokét"ia, t o x i k o l ó g i a , : t b , A növényvédele"" jID.nndó f o j l ő d é r é t a '"e zÖgazd asággal rze^^ben t d ' * ' a s a t o t t , egyre növol^vő Ijjányek bxi.t o s i t j á k . A növény véd e -l e ' " a "ezőg'^Edr.sági tudű'^^nyoknak f o n t c o ágazata, tori^éet b i z t o s í t ó hatás.ivpJL é v r ő l - é v r e jülciitŐD össsegeknok a k i e s é ­s é t ő l " " e n t h e t i " j g a '"o:,cgazdat3:^gi t o r '^c lés t , I - i a magunk k i s - nagyon, i ű p r o f i l í r o z o t t - "gazdaságunkban" a kaktuszok k ö z ö t t , a növényvódelo'"'nűk tor'^'ószoteEen csak nagyon k i s réf;'-.jt haj-ználjuk f 3 l - lennek e l l enére ugyanazok­k a l az alapfogí^ŰL-^rkkal do lgozunk, ""clyoklcol a nag:yüzo'^i n ö ­vé nyvédeleT", riézsük "c=g, ' ' ' e l y j k i r osolr az a lapfogalmak. Próbáljuk ^eg e l ő s z ö r i : : ; \'.j.lr. -st k ; p n i a r r a a kérdésre , ' " i t nevoaünk egészsoí.of:, i l l , bo tog r-.Üvónynok, ^'ésZL'égea egy növény a l ikor , lia cz -xv zoto szabáTyos f e l é p í t é s ű , s z e r v e i épek és élef^ilkcdé í.e z a v j r t a l r r . , körny-zötéhez és annak ál landó vá l tozáca ihoz rJ.k'^l '"azkodni képos, Sz az a l k a l m a z ­kodási képeseég az é l ő szorvíízot Ofryik l e g f o n t o s a b b , n l a p -votő tu la jdoné i ; a. Az og.;';, zséget. ..':c-rveset képos a külső

- 2 - Stencilszá'^: 54 Féldcxnysza'^: 25o

be fo lyások karos hat .^sait e r i i . . r i t a n i , ' ' ' i tő l l e h e t akkor beteg anovány? Ha é l s t e fol5aí^:.:.n o lyan befo lyások alá kerü l , ' "elyek "egha l? " ják a l k a l ' " a z k o d a s i Lepességtinek h a t á r a i t , '^ert a h a t j . -

£0k vagy t u l erősek, vagy t u l heve£ek, va;-y t u l s o t t a n hosszan­tar tók .

Gondol juk csak '"eg, hogy a kaktuszok ' ^ e n r y i v e l nehezebb h e l y z e t ­ben vannak a betegL^ieeket okozó kültő Lat: . .sokkal sze'^ben, ' " i n t az őshonos növények.. A kgktuszoknak nálunk egy eleve ' " e g v a l t o -z o t t környezethoz k e l l p lka l '^azkodniok . Az általunk n e v e l t k a k ­tuszok egyedfe j lődésük során egészen '"d.s hatások ala kerülhet ­nek, " i n t a ' " i lyenekhez őse ik szá'^talan nemzedék sor-.n a t ö r z s ­f e j l ő d é s folya^'-^n a lka l '^azkodtak , Tövéig elnkét a környezethez való alkal^^azkoő^^^s i s coksi.or a n n y i r a " " e g t e r h e l i , hogy ""ár '"aga ez a " e g t e r h e l é s i c tul '^egy a növény a lka l " ' a zkod j . s i képességein. U t a l n i szeretnék i t t azokra a "kér^'es" növényekre, ' "elyeknek f e l n e v e l é s e , va(-,y aliár csak '" 'egtartacr. i s gondot okoz. Ezek a növények ter^'ésb^lyükön ugyanolyan j ö l f e j l ő d n e k , virágoznak és szaporodnak, " i n t nJ^lunk b ^ r ^ e l y i k őshonos, v a j y Meghonoso­d o t t növény,

Megbetegedés esetén a nor-'-_lÍK pzerve^et élef^üködé ^ében, '"eny-ny iség i és ' " inőségi va,ltoz_.LOk á l lanak be, A "egbetegedés ""^g-nyilvánulhat puczt. ,n az életműködések zavarciban, i l y e n k o r be ­szélünk ^ ü k ö d é s i / f u n k c i o n a l i s / b e t e g s é g r ő l . Tág érteledben i l y e n '"üködési betegségnek t e k i r t h ?t jük azt i s , lia f e l n ő t t , l á t s z ó l a g szép , egészséges növényünk ne'" v i r á g z i k . Ha a "üködési zavarok ' ^ e l l e t t a szervezet i l l , az e^yes szervek i s "egvúlt óznak, akkor a betegséget s z e r v i n e k / o r g a n i k u s / nevezzük,

A betegséget okozó hatosokra az é l ő szervezet rakciót ad, v i s z a -h a t . Ezek a v isszahat , : sok ' " i r t o l v . i l t o z ^sok j e l e n t k e z n e k a n ö -vényeno Az elváltozásol int tüneteloiek /Eyí^pto^a/ nevezzük. A tünetek ad j i .k " eg a betegség kül^ő képét , a kóiképet . A tünet ­c s o p o r t o t é l e t t a n i okok és növényi kórokozók á l t a l k i v á l t o t t

- : - S t e n c i l ü z i " : '.>5 Példánysaá'^: 25o

betegsi^^ek esettín LorkúpneL, á l l a t i kártevők hatásának esetén kárkégnek nevessük* As é l e t t a n i betegség.ok?t ne" paraz i tás bet3g3é;_éknek i c szo­kás nevesnia Okuk löket a külv i lág b. . .r"c ly tényezőjének t ú l s á ­gosan erős v o l t a / h c , féiíy, s z é l , a lev-.v ő l-:áro& szennyeződé- ' s e i , s t b . / a tap lá lékar ; agok h i j ,nya /hi j .nybetegségek - F»F.K. nyo"*ele"ek/ va ^ y bőtégo / Iwbőség , t u l sok v i z s t b , / végül vpJ.a-" e l y be lső zavar , p l : s.nya:-csere, növekedési , v i t a m i n és hormon-zavar , s t b , és rendel lenesoégek,

A f e r tőző betegségeket .:e::tóz:-í / i n f e c t i o / v á l t j a k i é s a b e t e g ­ség oka valamely növér.yi kórokozó, A kár té te leket á l l a t i : z 3 i v e z e t e k okozzcxk, eseknok a károsod i -soknpk as e l ő f e l t é t e l e teko^t kártevő á l l a t i szervezet j e l e n l é t e . Az egyes • bategs j ' ekí í t ér az c l l e r a k vrJló védekezést i s a k ö v e t ­kező hdr "as t a g o l ;,s E Z M . i n t f o g j u k t . a ^ g y a l n i :

1 , í l e t t a r i b.vteg^é :ok, 2, Növéryi kórokozók á l t a l okozott betegsc^gek, 3, i ' l l r t i kártevők á l t a l okozott betegségek.

Az é l e t t a n i bete^.c.é, ek tc.r_ yalc'.sa e l ő t t t e k i n t sük át a növéryok-re ható , a növény é l e t é t be f o l y I j o l ó külső tényezőket , Ezeket a tényezőkéit négy csoportba £-orolkatjuk:

a, Z l i ' ^ r t ikuL : - tényezők / f é n y , hő, s z é l , s t b . / . b . Edafi lojE / t a l a j / / t a l a j , f i z i k a i és ké'^iai t u l a j -

donsu.;.:ai/ c , P i z i o ; , r r i f i k u s / k i t e t t s é g , t c r i g e r s z i n t f e l . f ^ a -

gas ; iag/ d . P io t ikuö / e " b e r , á l l a t o k , növények/

Ezek közül az e l^c liovro" cso ; iortba t o r o l t tényezők okozhatnak é l e t t a n i " egbetegedé sek , ha h a t o s a i k tnl"cnne2í. a növény a l -knl'^azkodási képecsé^ének 1- t o r a i n .

_ 4 -

PoglallLoanunk Ir-öll ocy o lyan élc.tta>:i rer.döllaneL-sésjsel, ' "oly o g y i k csoportba S Ü " s o r o l^ir tó , oz a ijf£P"l_^^, a deü-enerácio, Tulajdonl idpon elarü^.odÓLÍ fo lyamatról van c z ó , " c l y a hor &zu időn . i t , több ro^'z^déLen ii:v..reDztu.l v o g e t a t i v u t o n G z p p o r i t o t t növényel-nól l á p f i i . A I s romld . - j o le iLónt a f a j /va- .y a f a . j t V órtákec tulajdon3á,,,ai ccc l .L jnnok, L^-\-;;iű'~.Drtobb pé lda a b u r g o ­nya Ic-ro'^'lása, az e l l o n a v^t[>^xi'^ó időnkénti - op t i r r^a i c t c -nyéczhelyen történő - u j r a t o r ^ e l é e j v e l v jde] :eznok. Ehhez ha ­sonló az tichinpoaisol;n..vl t a p a s z t a l h tó - z a j e l e n s é g , hogy a sok nemzedéken ...t csak dugv : r y oz \^:sal s r - p p o r i t o t t növények, lassanként e l v c - s z i t i k a f - . j r a jel ie ' '^ző t u l a j d on£„gaikat, v i -rágzas i készséc^uket s t b . "00 tov.i.bb i^enve, a kali ;tuL 'Sfajok többségénél a "íiiioncok szob iak , a f a j r a jellemzőbbek s jobban i s v i r . i g o z n a k , " i n t a s a r j a i ' s a r j a i b ó l f e j l ő d ö t t növények, Sz az ogy ik oka annak a t i rokvé snek, ko, y gyü jt^:"ényünket a lehetőséghez kép^^st "rigvotéSiiel f e j l e ; : ; : t jL ik , Nézzük "eg most a k l i m a t i k u s k?-.t..i.o]: . t l l . - ' l okozott boteg ! :é : ,ekot: Az é g ­h a j l a t és idűjárc^s U v c t k e z t ;ber: b u . . l l o t t életmüködéci v . . l -tozások csak nehezen i f ".^^rke l .')k f u l , " e r t s z i n t e Lr l i - e t e t l en az eg.;".szségös é s beteg növény közö t t , a krtárvonalr t m^.-i^uz-n i , Nom t u d j u k por tosan ""o i o g a l " a z i 1 , m ^ jj3-j_o t e r j e d a növény alkalmazkodása ét " i k o r teki ' - i t jük " a r betegnek a növényt. Gondol junk c s a k a ro ; szabb fényviszonyok "^ie.tt gyengébben f e j l ő d ö t t tüskésetru , va^y a nüvé::y t c c t é n e k kevésbbé i n ­tenz ív szireződésérc- , Váj jon e z t betegségnek te l i i in t jük -e va^,y se"? A v i rágzá t - e l m r r a d . . t a n a k i . lehetnek, k l i m a t i k u s oka i / fényhiány s t b . / I t t k e l l ",3 . e m i i t e a i , hogy a fény erősségén és '"inő^égén k i v i I L f o i t o c ténye;-.ő a " .^világit-..;.s t a r t a " . ^ i r . Fövényeinknek c.:"k egy része közömbös ez i rányt , " L V S reczülaiek kia.tOrozott •''érhető igényei vai^nalü. Egyes f a -j o l a i a l a megvi lág í tás optimu ' ' 'a 14 ó r r , vp. y röv idebb , ezelr; a rövidnappalotí ngvények cíal-: i l y e n kuii-iményok között v i -r...gosnak. í'áe f a j o k koiczabb " e v i l á g i t . . r t .igényelliek v i ­rágzásukhoz, ezek a ho t tzunappa los rövétyek . Gondoljunk a

*- 5 - S t e r o i l . n i m r 57 Téldauí/Bzu'''. 25o

r - o - y r - t l c m - r r , - • l - / ' - - • p-nloi.- r . c v ' r y , C f ^ l : ő c czű l v i r á g z i k , ezért v . . . l t a k r l o t t c ' . k nnpjának v i r á g j á v á . /^•'^Oöjegyzendő; ho;y nyéron ÍÍ: v i r ü g o z t r t h a t ó , ha takarác -c a l a ffiegviL\git...£.- i c c t - r t a " : t ke l l ők >p..;; •"egrövid l t j u k . / A kaktuczoknc: i a "egvilágit..i!c iclőt-rta^^ának éc hatacának i s ­merete mjg t o v ^ b L i •'e^-^figyelócöket i génye l . Röviden tekintsük át az eg;-er 4;-.h.q j l a t i tényezők l±lnyának i l l t ú l z o t t bőségének o k o z a t a i t : Fényhiány: esetén a növényei: " e g n y u l n a k ; színük sárgászölddé v ^ l i k , s zövete ik l a z . J : , tüskuzcta]. e l s a t n y u l , ne " vlrágozns.k.

Tu 1 zo11_ fénj^^bésjjhatáSu.ra a növény.d-v f e l ü l e t e mo/vpirocodik / a n t o c i á n - k é p z ő d é s / a lazább részek me-^égnekc Az é:,é3i f o l ­t o k később t o r z növekedést er-?d"ényezneko A növények fé^y i -ránt i rugalmaí;s_.ga nagy, de a h i r t e l e n v. . ltozclsoktól óvnunk k e l l őke t , tehát f o n t o s a megfelelő szoktatás / á r n y é k o l á s /

Levegő. Fontos a l o v a g " t i e s t a s r i g a , a t izel lőztetéenek i t t i s szerepe van„ A levegő £zéndioy.id tpx talm,u.nsk növekedése 0^011 a növény ast-zin^ilációs tevékenyr.é:,ét, Táplálékban gazdag, j ó l c z e l l S z ö t t , nedves t a l p jókban a 1 g:r . 'cebb a mikroszert fezotek életműködése, ezek a t a l a j o k t e r m e l i l : a legtöbb szénd iox idot ,

füetgu^ok a növényekre np.gyon k^^rotan h a t n a k , íTözülük l e g -karosabb a kénesoavr, ^z, ^c-lyot lia a l.ívegő egymillio^^od r é s z ­bon t a r t a l m a z , a növény ^...r k r o s o d i k , A légzőnyi láso] :on át j u t a növény testébe és a s...öv--tekét r o n c s o l jar

Hőmérséklet. Egész-n .d ta lanoc adat i n t a növények hcop-t imu^a . .Italában 25- 3o G fo ] - körül v a r . A Z é l e t je lencégek n é -h.:ny folílzal a fag-yport f e l e t t ixzdődnok. az optimum körül a l';ger(5sebbBk, 45 C f o M g v i j r a csökkennek, 5o C f o k körül l e á l l n a k . Ez a i-'l.ala rővényf aj ónként v . i l ' ' . ozó , nagy különbsé­gek különösen a skála a l só hat.^.rán é s z l e l h e t ő k . Sck Icutató

w 6 - S tenc l l£2 ,> ; 58 Példányszám; 25o

a növények a n t o c i a n tartaim..„t a h i d e g g e l szembeni védőesz ­köznek t a r t j a , egyesek "melegítő s z ínekrő l " beszé lnek. A nö ­vények pihenőidőszakérrJi megszaásában i s l egtöbbször a hő -hiánynak van a l eg fontosabb szerepe. Vigyáznunk k e l l a r r a , hogy ne hosszabbítsuk meg tú l zo t tan ezt a p ihenést , v i s z o n t a pihenőidőszak a l a t t növénveinket mf -j; c,abb hőmérséiaette l ne késztessük növe]:edásre. Az optimális p ihenési hőmérséklet á l ta lában 6 - 1 o C f o k körül van..

I-egfa^~yás: A növény be lse jében 0 C.fok a l a t t i hő^érsékleten j é g k r i s t á l y o k k e l e t k e z n e k , " e l y e k a s e j t f a l a k a t e l r o n g y o l ­ják .

B:}:^^£^í2:^JI!^sÍ2:£i^J}:i-^:^l^]rj:. ^ növények 0 C f o k f e l e t t i hőmér­sékleten i fa^ryk . rokat s r . e n v e d h e t n e k ' j j e l derül t ég ese­tén a növény Ivisug. rz . i s u t j _ . n annyi hőt i s v e s z í t h e t , hogy be l se j ében a hőmérséklet f a ypont a l . i e s i k és jéglo- ist^lyok k e l e t k e z n e k , Szt a jelenc^^get k í s é r l e t i l e g eddig csak t r ó ­p u s i növényeknél s ikerül t " e . - f i - y e l n i ,

B i o l ó g i a i f a::,'pont.. Egyes növények ^.r alacsony p o z i t i v hő-mérséli leti értékek m e l l e t t irj tönl remcanek, különösen m^leg t e r ü l e t e k r ő l szarmp.só növényeknél ^11 fenn az a j e l e n s é g , hogy ne" képesek tartósan e l v i s e l n i a + 2 + 8 C f o k k ö z ö t t i hőmérsékleti értékeket se" .

V i h i j i n y j A kaktuszok ar_,nylag j ó l t r i k , de fe j lődésükben l e ­á l lnak , Tulzo_tt_ v izbőség különcsen alacsony hőmérsékleten a gyökérzet sőt az egész növény elrothedásához v e z e t h e t . I t t k e l l ' megemlíteni a harmat fontosságátc A kaktuszok nagy r é ­sze o lyan területel .en konos, aho l a nagy n a p i hőmérsékleti ingadozások i ^ i a t t a harmat mennyisége j e l e n t ő s , e s e t l e g f e l ­ér az év i csapadékicais A kaktuszok e'. kez a l k a i m a z k . d t a k ,

- 7 - S tonc i l szam; 59 Pűie ..n-az^r. 250

tüskáik , ssőre ik rr.di_.ció. cc-ucsokkórt v i . olkcc-n .űí, reájuk könryen lecsapódik a Ifve^o r . d v e L ; . J j o , A l ecsapódot t nedves­sé:? a tüskézeten keresztül képes felbzlvódnio A karért, a nö­vény részére sómentos v i z e t L:zolr..-.-..t - 1 , a növényen be lü l h i -í . i tó lag h a t , k i e g y e n l í t i a gyökerek dltcvL f e l v e t t tö^^ényebb EÓoldatot,

A t a l a j f i z i k a i a.xlapota^ a t - l a j jzeri .ezetében j u t k i f e j o -zés re , A kaktuszok o t e k i n t e t b o n "og lehetősen so]i£:t tűrnek,

A 'i^g'-laj ké"'iai_ "t^l/^JfgO^f .J^-j- L c z J l a PT^-rcl i t t ne" ld.ve.nok szó lni . . Ennek r é s z l e t e z é s e é L:' mogvitat...í.a külön eleadc^st i -gényb l ,

Egyos lé t fontossagu e 1 emek hiánya, va:,y t ú l z o t t bősége sú­l y o s betegségekhez v e z e t h e t .

Nitrogén hiány növényein lenéi ar...nylag r i tkán f o r d u l e l ő , A tú lzo t tan szegény horokos t a l a j o k o n a növények e l c s o n e v é s z e -sodése a l t a l c i b a n a N. hiányra vezethető v i s s z a , N,szegény he lyen f e j l ő d ö t t növény ter""(-.te últrl .Jjan k i L C b b , virágZ;*sa és termésprodukcioja csökken, A N, h i ^ i i y a a virágok T"odd5-ségét i c o k o z h a t j a , A nagyfo];u kián.y külső leg a n t i c i á n - k é p ­ződésben m u t a t k o z i k " e g ,

Nitrogén tjőség a növények b u j a f e j l ő d é tét okozza, A v e g e t a ­t í v szervek t ú l z o t t f e j l ő d é te a r e p r o d u l : t i v szervek rovása­r a t ö r t é n i k , A N, tültji.plalts...g h c t , ! . ....ra gyorsan ás e r ő t e l ­jesen f e j l ő d ő szövete! : l az . :k l e t z r e k s fogékonycguk a gC^ba-betűgségekkel szebben ugrusszarüen megnő. F, tult . - .pláltságot r. t ú l z o t t , egyoldalú szervestr^^gyáz..s okozhat .

- 8 - Stencilszú'^: 60 Példúnysaá'": 23-0

Káliu^ hiány a növényei torsuláe-okat okoshat , a virágzás és ter^ésképzés cró'pen lecsökken, e se t l eg a növény e l p u s z ­t u l .

Foszfor hiány hatására a növény t e s t é n fe l tűnően élénk zöld s z i n t ész le lhetünk, s virá^^záG és az érés i d e j e e l ­t o l ó d i k , F. hiánynál a növekedés "egczünik , a k l o r o f i l l azonban hosszabb időn á t orőtebb s z i n n e l "^egm^rad,

^"íé.szhi íny a g y a k o r l a t b r n a l i g f o r d u l e l ő ,

NyogJolemek azok a l é t fontosságú e legek, " e l y e k a növény szájára - bár i gen csekély ^L^rnjicíi\bon - f e l t é t l e n ü l szük­ségesek. Savanyu talajoknál f e l l é p h e t a Ca és 1% hiány s GzzGl párhuzaCJosan f e l szaporodhatnak az A l és I^n-ionok, Az. A l , gyökéraéreg. T u l sok Al« h - t í s á r a a gyökorok r ö ­v i d e k r"p,radnak, ^Megvastagodnak, gyök : ' rczőröket nc^ f o j -lOEztonek, Növolrvő H i o n koncentr>.cióv-1 /savanyúbb PI^/ több A l "egy o l d a t b a . Savanyu t a l r jókon a I'-n i s v o o z é -l y o e l o h o t , sz ."betűnő jcl^.: a növ;',nyek f o k o z o t t anto í ián képzésG,

F i z i o g r f 1 Icus tényezők hiányáról röviden csal: a n n y i t o'''-l i tünk " e g , kogy a " r g a s hegyekről származó növén;í 'eink á l t a l " e g k i v i n t i n s z o l a c i ó t körülményeink között m 2< <3ni a l i g t u d j u k , dc ez c tak al :kor vezet betegséghez, ha a h i ­ány o l y a n e r ő s ; hogy f. növény jel lemső tulajdonságai f o -kozatonsan eltűnnek,

2, Go"babotegL'.^t<'ek; Plry10phtoras^lágyr01hadLÍ.s^; Phytóphtora omnivora / c a c t o r u m / Kórkép: A "ogtámadott növény f u l ü l c t ' n / a ma^rrt-madott r é ­szen/ fehéres penészgyóp. Az epider '^is a l i g v á l t o z i k , a növény be lee j jbo . n a:.onban "víjindul a rothadás . Főleg a

- S - s tenci lszám: 61 Példányszám; 25o

f i a t a l magoncokat k á r o s í t j a , A kórokozónak a k ü l ö n f é l e fák és c s e r j é k között szái^talan gazdanövénye v a n . Védekezés; megelőzés / c s á v á z á s , t a l r j f e r t ő t l e n i t é s / a gyanús csiraröv5nyeket e l t á v o l í t a n i . Kaktuszok nedves gzértő rothadása: I le iminthospor ium cact ivoruT", ^ Ü M P J . ^ f e r t ő z ö t t növény tövéné l sö té tsz inü rothadási h e l y e k , a s",övetek megpuliulnak, a növény e l d ő l . Főleg a f i a t a l magoncokat karOí , ; it j r , , • Védekezés: mj_nt Phytopthora esetén , ozürkepenész B o t r y t i s c i n e r e a : Gyűjtőnév, t i s z t a t enyésze ­t e k s e g í t s é g é v e l '^ár több f a j t k i v á l a s z t o t t á k . Kórkép; a megtár"adott növényi részek megbarnulnak, a növény f e l ü l e t é n puha barnás f o l t o k ke l e tkeznek , m^jd a növény e l r o t l i a d . Párás levegőben a megtámadott f e l ü l e t e n szürke­szürkészöld penészgyep j e l e n i k ^eg, Elsősorban seb.en át f e r t ő z , de ép f e l ü l e t e n . , t i s képér a f e r t ő z é s r e . Ennél a betegségnél nagy szerepet j á t s z i k a növény egyedi f o g é ­k o n y s á g a / á l l a p o t a / . Hajlamosító tényezők; 1 , / Túlzottan párás, pangó levegő , / s z e l l ő z t e t é s / 2, / Nitrogén tult . i ,pláltság / l a z a szöveteket eredményez/ 3, / Gyors h a j t a t a s / " " " / a kóros gomba opt i '^é l is hőmérsé>J.ete 25 C f o k , T'agvetéskor a c s i r a s z i k a l a t t i szárát e l r o t h a s z t j a . Sürü u l l á s kedvez a betegségnek. Védekezés: 1 , / Iviagvetésnél Megelőzés / c sávázás és t a l a j f e r t ő t l e n i t é s / 2, / Idősebb növényeknél per^^etezés g o ^ a ö l ő s zerekke l

/ l fo-os bordói l é /

Fusariu?"os rothadás i 'usarium oxycporji '^. Edénynyaláblakó gombafa j . Tracheoi^ycosist okoz, Általában szapro f i t ikuí an é l a t a l a j ban , - c sak a l k a i af"sz erűen l é p

- l o - StencilE2á"' : 62 Példány szár": 25 o

p a r a s i t i k u s fázista-^ A nedves " e l é g k l i r " a kedvez a b e t e s é g -nek. Hüoptimuma 25-3o C fok.-Kórkép; Főleg a ur.-zy'^é-.c és gumós dísznövényeket, vrdamint a cukorrépát éc burgonyát k . : . ros i t j ' - ^ , A szár alsó részeiben r edénynyaláb gyürü b a r n u l - Kaktuszoknál i s ez a tünet . A b u r ­gonyát raktáron 6 két a l a t t e l p u s z t í t j a . Védekezés. A növényről a beteg rész t l evág juk , I ' indadd ig s z e l e t e l j ü k a növényt, n i . - ; ;-.z edénynyalábok barnp^sága t e l ­jesen i^egszünik. Az egészséges részt beszár i tás után ú j r a gyökerezte t jük . /'A s z e l e t e l é s n é l ügyeljünk a küés f e r t ő t l e ­n í t é s é r e , nehogy a fertc2:t^í.;t az u t o l s ó Metszési f e l ü l e t r e i s átvigyük. / A s z e r k , / Fenésedé s Glooosporidium opunt iae Kórkép; barna f o l ' t o k , p, f o l t o k később besüppednek. Nedves körülmények között rothad,.,s l ép f e l e Védekezés: Ez a g o r " b a f r . j a szőlőfenésedé s /G l , a r "pe lophaguTy rokona. A szulőfenésedés e l l o n rézkénporral való porozást, "VP ,'y 6 f^-os bordói l é v e l való pormatezést j a v a s o l n a k , A gombabetegséeekről által : 'br 'n; A gC^babetérségeknek kedvez a nedves, meleg környezet , v a g y i az üvegházak kli '^akörülményei, A gombák szívesen támadják "e a l a z a szöveteket . Ezek s z e r i n t a gof^babete£ségök f ő l e g üveg p l a t t t a r t o t t és a l i g s z e l l c z t e t e t t növényekre veszé lyesek . Az edze t t növényeket sokl'.'^l ritkábban támadják meg, A go^babetegségek különösen veszé lyetek a f i a t a l magveté­sekre , A mp^vetéseket főle^; kezdetben állandóan üveg a l a t t , melegen és párusan t ' . r t j u k . Ez a mikroklíma nagyon a l k a l " ^ . s a kórokozó gombék e l s j p o r o c ás Irao Ehhez járu l "lég az .a h a j -laf"os itó tényező, hogy a f i a t a l növényeket óvjuk a külső kör nyezet káros h a t ó é i t ó l s e zzo l a szükeé^;os kényeztetésse l e l ő s e g í t j ü k a gombrbetegsé .,ök eredményes támadását, A f i a ­t a l növények s z i k a l a t t i j zára különösen fogékony a f e r t ő ­z é s r e , .

- 11 S t é n c i l c c ^ " : r J l d ányssi'"':

A f e l a d a t tehát a ^ei-elczóe, ^'árvetéseinket ne a k a r j u k e x t r é " körülmúnyck kozötc t a r t r a i i , >• e r t ez nemctak a go"'-bákra, hane^ a c z i rázó "at -vakra i s káros , ezért a k örnyeze-t e t mesterségesen k o l l alk-^imf.tlannrá t e n n i a gomb-',k s z á " ! -

Zötes f e r t ő t l e n i t é s ü c Ha a magvetést "égit ; gCbabetegsé f támadta "eg / f o l t o k b a n p u s z t u l n a k , é lde lnek a k i s növények/ i yekezzünk a f e r t ő ­zöt t részt az egé:3zs5.,ect61 o l l í r t á r o l n i , esétlef : k i e m e l n i , s a ""p^yetégt gomboölö s z e r e k k e l permetezni p o r o z n i r Az idősebb növényeknél a "e e l őzés azt j e l e n t i , hO:;y a n ö ­vényeket edze t ten a,:v .jlJ-' .k, i külső behat-lsoktól ne" óvjuk Jobban, mint a'^^ennyire ez f e l t é t l e n szülésé;ges» Bőven s z e l l ő z tétünk / h a lehetccé , . van r l ave^; nélkül t a r t j u k novényoin-k o t / a t a v a i i z i é ' ő s z i n;,L:,yobb h 5 i r ^ adózásoktól som óvjuk őket f ö l ö s l e ^ o s o n , h iszen hrzájuliban i s n?" :yok p . np.pi s z é l ­sőségek. Nem " h r j t r t j u k " Őket n i trogénnel vagy s z e r v e s t r á ­gyáva l , mert a gy. .rsan nőtt l a z a szövetű növények e l l e n -él lókápessége k i r e L t ,

Végül míg a n n y i t , hof y a gcmbabetersé, éknél n i n c s szíikségünk az egyes gombaf^.Jok meghat;.roz-xGára, amf n mi eszközeinkkel legtöbbször no" i y lehetsé , -oo . Elegendő, h a f e l i smer jük , hog gombabetegséggel van dolgunk s gomh&ölőszerekkel permetezünk porozunk, i l l , novényeináiet o l y a n körülmények között t a r t j u k hogy a mindenütt nagy tö'^egben Jelenlévő fombaspórák ne b e ­t e g i t has sék meg őket .

3 . / Á l l a t i kártevők; Gyökérfonalféreg I 'eloido.-yno i r c o g n i t a , A régebbi szakirodalom a gyökér fonal féreg f a j o k a t egy f a j ­ként Heterodera n a r i o n i néven e m l í t i . Az hpgy az egyes IJeloidogyne f a j o k - :ely növényeket Icárositanak, t i s z t á ­

zásra vár .

\. Ennek k é t u t j a van : a vetőma; csávásása ás p. t a l a j e l ő -

- 12 - S t e n c i l s z á " : 64 Példányszá": 25o

Körkép; A növény f e j l ő d é i g "e /rál lc A növény gyökerei közül a f ö l d e t kimosva, a -yökereken kisebb nagyobb '^egvastagodásókat ta lá lunk / k ö l e s t ő l d ió nagyságig / A "egvastagodások a l a t t i gyökérrészek e l h a l n a k . Számos gazdanövénye i smeretes a d í s z ­növények ée zöldaágíélék között /Cikla'^en, ChryBanthe"n»D/ Védekezés; Gyökérféreg f e r t ő z é s b ő l a kaktuszokat k i lehet g y ó g y í t a n i , A f e r t ő z ö t t növény gyökérzetét levágjuk és a n ö ­vényt ú j ra gyökerezte t jük . Pontos a Megelőzés a f e r tőzés^en -

tes t a l a j és c se rép . T a l r j f e r t ő t l e n i t é s g ő z ö l é s s e l vagy szén-kénegezésse l . / l l i t e r szénkéneg köbméterenként/ / f e r t ő z é s esetén a f e r t ő z ö t t t a l a j t k i k e l l dobni a cserepet ped ig i z z i -t á s s a l f e r t ő t l e n í t e n i , a s z e r k , / Ászkák; Onisc idae , Nappal n y i r k o s , párás helyeken re j t őznek , á jssaka t á p l á l k o z ­nak , e lsősorban hulladékevők, de zsenge növényi részeket i s f ogyasz tanak .

Védekezés; porozás DDT vagy' HCH hatóanyagú s z e r e k k e l .

Üvegházi szöcske ; Tachycines asynamorus. Kórkép: Csiranövényeket Megrágja, idősebb növények zsenge r é -aseln i s rág. Számos gazdanövénye i^^eretea. Védekezés, Porozás HCH-val e s e t l e g D7)T-vel, összecsalogathatő romlott s ö r r e l , " e l y e t vékonynyaku üvegben p e r e c i g a fö ldbe Btillyésztünk.Szabadon t a r t o t t növényeinket "^áa szöcskék, sás­kák é s tücskök i s káros í that ják . Védekezés ugyanaz mint az előzőknél, Lötetü; G r y l l o t a l p a vu lgár i s Kórkép; A t a l a j f e l s z í n e a l a o t járatokat á s , a szabadföldbts k i ü l t e t e t t f i a t a l növényeket k i t ú r j a . Tápláléka f ő l e g á l l a t i eredetű . Védekezés: " A r v a l i n " c s a l é t e k k iszórása l o naponként mégis , ' " é t e l n i .

- 13 - Stenci lszám: 6 5 Példányszám: 25o

GomV)rszunyogol : Sciar<-i f a j o k . Lárvájuk á l l i t é l a g kaktuszokban i s k á r o s í t . Valószínűbb, hogy az á l l a t o k cs.ak a mir rothadó kaktuszokra rakják peté iket c yédekezés ; porozés HCII -va l ,

V i a s z OS [rvp ké i'p a j z s t e t ü : Rhlzoecus f a l c i f e r Kórkép: A növénye]- gyökerén é l , f e h é r szálakból á l l ó v iaszváladék a l a t t , A f e r t ő z ö t t rövények f e j l ő d é s e megál l , e s e t l e g e l i s pusztulnako Ha a növényt a cserépből k iüt jük , a gyökérlal-da f e l s z í n é n és a cserép fa lán f ehér , penész­szerű f o l t o k a t , va y bevonatot ta lá lunk. Védekezés; A ^^yökerek k c z { i l a f ö l c e t kimossuk, a gyökér­z e t e t n i k o t i n o s szappanos vagy IICH-s káliszappanos p e r ­metlébe mártva, a nc'Vényt f r i s s fö ldbe és u j cserépbe á t ­ü l t e t j ü k . Ha gyökér fo r p l f éregge l együtt f o r d u l e l ő , a gyökérzetet l e k e l l v . - - n i és a növényt ú j ra gyökorez te tn i ,

Gyapjastetü: Planococcus c i t r i Kórkép; A f e r t ő z ö t t növények korompenészes v o l t u k k a l h í v ­ják f e l a figyelM^^eto A növényen e l r e j t ő z v e r e n d s z e r i n t csoportosan m e . t a l á l h a t ó k a fehéren v iaszos p a j z s t e t v e k i s . Védekezés: Ismételt n i k o t i n o s , HCH-s, vagy pajrathionos p e r ­metezés , , f ü s t ö l é s parath ionos s z e r e k k e l , /Fu'^ato:x/

Sgyéb pajz3tetv_ek; Ccccidae A k i f e j l e t t á l l a t o k r e n d s z e r i n t p a j z s a l a t t é lnek, l á r v á ­i k szabadon mozo.-nak. Kártételük a növény sz ivogatásából á l l . nyomokban megte lepsz ik a korompenész. Védekezés; permetezés parath ionos s z e r e k k e l , va.gy szobai körülményekvkőzőtt a növény l e k e f é l j s e káliszappanos v í z ­z e l .

- 14 - S t e n c i l s z á " : 66 Példányszám: 25o

Takácsatkák Tetranychieee / vöröspókok / Sok f a j , sok tápnovénnyelc A növényeken s z i v o r a t n a k . Szívásaik nyom;:n a növényeken karna pontok , f o l t o k k e l e t kéznek, Külcrösen k e d v e l i k a vékonybörü üdezöld f a j o k a t . /Chamaecereus s l l v e s t r i i R e t u t i a s t k , / Védekezés: Permetezés sz isztemiirus s z e r e k k e l , vagy "^ész-k é n l é v e l . Poroz Is kéRporral , Permetezés m.is atkaöló 'sze-r e k k e l . A n i k o t i n n a k és a k l ó r o z o t t szénhidrogéneknek a t k a o l 5 hatásuk n i n c s . E s e t l e g elegendő o . 5 - l fo-os ká­l i s z a p p a n o l d a t t a l történő poi^^etezés.

Kaktusz t a k . l c t a t k a . T e r u l p ^ I p u s cactorum. Kórkép: a növén^y testén parásodott , rozsdaszinü f o l t o ^ később a növekedés során t o rzu lások . Az atkák p i r o s a k , szövedék nélkül élnek a növényeken. Védekezés: atkaölőszerel -kel , S p e c i á l i s védekezés: növényeket h i g enyvoldatba '^árt-j u k , A megsz.'.radó enyvréteg e l p u s z t í t j a az atkákat. Az enyvréteg langyosv izes permetezéssel t á v o l i t h a t ó e l . Szőrös ha jas növényeknél ez a módszer nem alkalm^gható,

^ -ez te lencs ig : k : L i ^ a c i d a e , Kórkép: a növénybe l y u k a k a t rá.gna.k, e s e t l e g egészen k i -odvas i t ják ri növények;etKalad ..suk helyét ezüstös bevo­nat j e l z i . Védekezés: metaldehidos c s a l é t e k k e l , / l líg, korpát 6 g r . m e t a l d e h i d d e l és 6 dl« v i z z e l összekeverünk, /

Az előzőekben közöl t tanulmányit d r I^észáros Zoltán t a g ­társunk 1964- ..'vben I r t a , Az abban fOj l a l t a k r:;a i s i d ő ­szerűek és " i v e i a sze j te^ber 2 6 - i előadás témalcörévol kapcs o l a t o s a k , szüksé; ean ek tart , ;• t t u k ta^ ' : ja ink tá j é k o z -t a t a s a érdekében a tanulmány k ö z l é s é t , A tanulmánynak

- 15 - S t o n c l l s z l m . 67 Példány szúr: 25 o

T I , részG a növényvé3űle'~"len haszn. . . l^tos véd<5szerek f e l ­soro lását t a r t a l m a z z a . I - l v e l ezek közül a legtöbb csak néregvásár lás l en, ;edél lyel vr^y "^ŐÍ; e z z e l sem szerezhető t e a f e l s o r o l á s köz lését ' " e l l ő z tük , A s ze rk ,

2, / Szakköri ?: irek Szeptember 26-án Dr í-észáros Zo l t „n a kaktuszok k a r t e v ő i r ő l t a r t o t t e l őadás t . Október l o - é n a k i a d o t t Í-Ü s o r t ervünktől e l térően Schui^mgi Rezső tagtársunk t a r t o t t na-ysikerű előadást "ősz és t a l a kaktuszok ápolásának k r i t i l - a i s időszaka" cimr-^el. Előadásában sok év tapasz ta la táró l sz..'molt l e , túlnyomórészt üveglaázi kultúrával k a p c s o l a t b a n , de i s ' ^ e r t e t t e azokat a t a p a s z t a l a ­t a i t i s , melyeket üvegháza megépítése e l ő t t , bérházi lakáséi­ban s z e r z e t t , •'''•endkivül érdekes v e i t a fagy okozta k f i roso -dásokkal kapcso la tos me .rf i /ryelése a fagynak az egyes k a k ­t u s z f a j o k r a g y a k o r o l t e l t é r ő ha tásáró l . A k i az előadást k e l l ő figyelem^^-^el M^eghal lgatta rendkívül sok hasznos t u d ­n iva ló t " ^ e r i t h e t e t t abbó l ,

3>/ Növénye sere . Prokop Rezső tagtársunk / p u d a p e s t , ZX. Aszta los Sándor u , 3, / e l c seré lné i l l . é r tékes í tené az alább f e l s o r o l t növé­n y e i t : Acanthocalycium vio laceum C l e i s t o c a c t u s s t r a u i i s i i Coryphantha r a p i d a c a n t h a Do lycho the le longimr.roa

u e b e r l f ori^iü E u r c u l o s a

Echinocactus ingene g r u s o n i i

- 16 - Stenc i l s s r l " ' : 68 Példányszá"': 25o

Schinocereus p e c t i n a t u s v. castaneus S r i o c a c t u s l e n i n / h a u s i i Sspostoa l a n a t n -

r i t t e r i i nana

E u l y c h n i a castanea F r a i l e a s c h i l l i n s l i a n a Gy^nocalyclu"" ^íQj^'an j v i c h i i

" v , f r i e d r i c h i i q u e l i a n u ^ g i l t o s u f ^ ^ u l t i f l o r u r " venturianuT^ guanchinense v a r . r o l u s t a b odenbend er ianui^ nasanonse

Ha'^atocactus s e t i s p i n u s L o b i v i a f a^at imer 's is

p e n t l a n d i i b r e v l f l o r a h e r t r i c l i i a n a po ly cepha la nealeana

^íaniillaria c e n t r i c i r r l x a . W i e s i n g e r i i rhodantha penthacant l ia o r t i s - a r u b i o n a neocoronar ia l a n a t a p a r k i n s o n i i hahniana ap inos i s s ima var.saniTuinea

- 17 - Stenci lszú ' " : 69 PéldlnyDsdm: 25 o

I'^a^^'-iliari a bocaaana bocasana v . r o ü o i f l o r a bűcasana v . a l l i f l o r a e l o r i f a t a var . r u f ocrucaís, schulaef j ia p a c h i c y l l n c l r i c a woodb i i s e m p e r v i v i i ze l^annlana erytroLperma macatlantínsls co lu^biana k l i 3 s i n , i l a n a a l b i l a n a t a elegáns haageana ? " i c r i h e l l a T" icrohel iopsÍ£ naoxystax p e r b e l l a

Melocactus nery a n J o e n u B

depressus Notocactus o t t o n i s

" vpjT.para^^oiensis " v a r . t e n u i s p i m i s

pai^peanus Oreocereus c e l s i a n u s

neoce ls ianus t r o l l i i

P s e u d o l o b i v i a hamatantlia

- 18 - StencilszdTT' : 70 Példányszám; 250

Rebut ia m a r s o n e r i i k e s s e l r i n t r i a n a

T r i c h i c e r e u s pasacana T r i x a n t h o c e r e u c b l o s s f e l d i o r u ^

1 , '