7/17/2019 Kalandozások Géza István

http://slidepdf.com/reader/full/kalandozasok-geza-istvan 1/4

erettsegizz.com Érettségi tételek

A magyar államalapítás

Kalandozások

 A nomád magyarság – mint minden nomád nép – már korábbi szálláshelyeikrőlis indított portyákat a szomszédjaik ellen, melyek a honfoglaláselőkészítésében is szerepet játszottak. Azonban a Kárpát-medencemegszerzése után is f olytatódtak a kalandozások.

Leggyakrabban nyugat felé támadtak. A leggyakoribb célpontjaik Észak-Itália,Bajorország és Szászország voltak, de a gyors mozgású lovas csapataikkaleljutottak Franciaországba és Dél-Itáliába. Sőt átkeltek a Pireneusokon,

valamint délen is támadást indítot tak Bizánc ellen. A hadjáratok elsődleges célja a zsákmányzserzés volt . Őseink elsősorbangazdag templomokat, kolostorokat raboltak ki, ahonnan aranyat, ezüstöt ésdrága szöveteket zsákmányoltak. Foglyok tömegét hurcolták el, akiketeladtak rabszolgának vagy szolganépeiket gyarapítot ták velük.

 A kalandozások sikerei döntően a hűbéri berendezésű országokszéttagoltságának köszönhetők. Belső harcaik miatt nem tudtakeredményesen ellenállni. A győzelmekben szerepet játszott a nyugatiakszámára ismeretlen harcmodor. A fegyelmezett magyar csapatok hevestámadásai, színlelt menekülései megbontották a fegyelmezetlen nyugatialakulatokat, így a magyarok sorozatos vereségeket mért rájuk.

 A magyar támadások összef ogásra sarkallták a nyugat iakat . I. (Madarász)Henrik szász uralkodó adófizetéssel vásárolt békét a magyaroktól, anyugalmat erőgyűjtésre használta fel. Később megtagadta az adót ésütőképes páncélos seregével 933-ban legyőzte a betörő magyarokat amerseburgi csat ában. A rabló hadjárat még folytatódt ak, azonban Henrik f ia, I.

(Nagy) Ottó döntő csapást mért a mieinkre Augsburgnál 955-ben, ami anyugat i kalandozásoknak a végét jelentet te.

Válaszút

 A X. század végén, a kalandozások lezárulása után a magyarság válaszút elékerült. A tét nagy volt: fennmaradás vagy pusztulás. Az egyik út a nomádnépek sorsa volt: rövid tündöklés után szétszóródás. A másik lehetőség:csat lakozás a kialakuló keresztény, feudális Európához, amely amegmaradást biztosította. Ez konkrétan azt jelentette, hogy a törzsi-nemzetségi előkelőknek önmaguk és kíséretük eltartását a harci vállalkozásokhelyett biztosabb alapokra kellett helyezniük. Szolgáltatásokra kellettkényszeríteniük a szegény szabadokat. A vezető réteg erre tett kísérletet a

7/17/2019 Kalandozások Géza István

http://slidepdf.com/reader/full/kalandozasok-geza-istvan 2/4

csehekkel, lengyelekkel, dánokkal azonos időben. Az események menete ishasonló volt. Erőskezű vezetők emelkedtek ki, legyőzték vetélytársaikat,megszerezve a földek nagy részét. Majd csatlakoztak népükkel akereszténységhez, és az új rend támogatására létrehozták az egyházihierarchiát.

Géza fejedelem (972-997)

 A törzsszövetség élén két méltóság (fejedelem) állt . Kuszán 904-es halálaután megszűnt a kettős fejedelemség, így a vezetés Árpád és utódainakkezébe került. Árpád utódai a nomád öröklési rend szerint követték egymást,tehát mindig a nemzetség legidősebb férfitagja örökölte a hatalmat(szeniorátus). Így került a f ejedelmi székbe Géza (Árpád dédunokája) 972-ben.

Mikor Géza fejedelem lett, az ország eléggé súlyos helyzetben volt.Megnőttek a belső ellentétek, de igazán veszélyessé a külpolitikai

körülmények váltak. A magyar törzsszövetség két nagyhatalom szorításábakerült: a Bizánci Császárságéba és I. Ottó császári jogara alatt létrejöttNémet-római Birodalmába. Az utóbbi volt a veszélyesebb, nehézfegyverzetűlovassága miatt, ezért Géza először a németekkel való békére törekedett.973-ban követeket küldött Quedlinburgba, ahol békét kötött a Német-RómaiCsászársággal cserébe lemondott ausztriai és morvaországi területeiről.Továbbá megállapodtak a keresztény hittérítők tevékenységeiről és magyar földre küldéséről is. A kereszténység felvételével Géza leszerelte a németekmagyarországi terjeszkedési szándékának ürügyét, idehaza pedig saját

fejedelmi hatalmának megerősítéséhez használta fel az idegen papokat.Lerakta az ország alapjait, erős hatalmat épített ki. A Dunántúlon fegyveresharcokkal leverte az ellenálló nemzetségfőket. Házassági politikája soránfiának, Istvánnak (Vajknak) is bajor hercegnőt kért feleségül: Gizellát. Erdélytpedig már előzőleg megszerezte házasságával, az erdélyi gyula lányát,Saroltát vette feleségül. Lányait is keresztény hatalmak vezetői családjaibaházasítot ta, egyiket a lengyel herceghez, a másikat a velencei dózséhoz.

Szent István (997-1038)

 A 10. sz.-ban kialakuló fejedelmi hatalom előret örése, különösen Gézakeménykezű politikája ellenállást váltott ki. Istvánnak először a nyíltlázadásokkal kellett számolnia, így felszámolta a törzsfők hatalmát. Istvánelőször Koppány felkelését (997) verte le, aki a szeniorátusra támaszkodvaakart uralkodó lenni. Később - hogy az ország egész területe az ellenőrzésealá kerüljön - az erdélyi gyulát (1003), végül a Temes-vidék urát, Ajtonyt győzile. 1001. január 1-én királlyá koronázták a II. Szilveszter pápa által küldöttkoronával.

 Az államforma fejedelemség helyet t feudális királyság let t . Ekkor már anemzetiségi szállásterületek jelentős hányadát uralta. Első királyunk kezdetthozzá az államszervezet kiépítéséhez. A hatalom alapja tehát a földbirtokvolt és a szolgálat fejében földbirtokot adományoztak. Az egykori

7/17/2019 Kalandozások Géza István

http://slidepdf.com/reader/full/kalandozasok-geza-istvan 3/4

nemzetségfők székhelyén álló, immár királyi városokba saját emberét, azispánt helyezte. Az ő szolgálatára rendelte a várnépet. Munkájuk ésszolgáltatásaik tették lehetővé az ispán számára, hogy a rábízott vármegyevédelmét az ottani várkatonasággal biztosítsa. A várkatonaság avárjobbágyoknak (várispán) nevezett elöljárók irányítása alatt állt. Az ispánnaka közigazgatás mellett igazságszolgáltatási jogköre is volt a vármegyében. Az ot t élő lakosság másik nagy hányadát a terület én lévő királyi, királynői,

illetve hercegi udvarházak ellátása és az azokhoz tartozó udvari birtokokmegművelésére rendelték. Őket nevezték udvarnokoknak. Munkájukat azudvarnokispán vagy nádorispán és az udvarnagyok szervezték meg. Ezutóbbiakra egy-egy megye udvarházainak igazgatását bízták.Tevékenységüket a királyi főhivatalnokok ellenőrizték. Ezzel lényegébenkialakult a királyi vármegye (mint közigazgatási egység) szervezete, a királyiudvarból mint központból irányítot t közigazgat ás hierarchiája.

István az új rendet és szervezet et törvényekkel is igyekezet t megerősíteni.

Az egyházszervezet kiépítése

  a hittérítést külföldi papok végezték -> István uralkodása alattbefejeződött  10 egyházmegye (királyi nagybirtokokon léteztek) volt: győri,esztergomi, gyulafehérvári, veszprémi, pécsi, váci, egri, kalocsai-bácsi,csanádi, bihari, erdélyi   két érsekség: esztergomi és kalocsai-bácsi->magyar érsekség létrehozásával a magyar egyház nem kerülhetett a németérsekség uralma alá   az egyház vezetője az esztergomi érsek

papképzés megindulása, kolostorok és szerzetesrendek alapítása(Pannonhalma)   megszilárdítása az egyházszervezetnek   gazdaságiháttér: egyházi tized bevezetése (dézsma), hatalmas birtokadományok minden 10 falu köteles templomot építeni (II.törvénykönyv)   bevezette akötelező templomba járást   bevezette az asylum jogot: aki templombamenekül nem büntethető, d köteles szolgálni azt   papok felett csak azegyházi bíróság ítélkezhetet t

István államszervező tevékenysége

 királyi tanácsot hozot t létre (nádorispán és eszt ergomi érsek) keményenrendet teremtett (lásd fent)   új törvényeket alkotott (2 törvénykönyv)-> újbirtokrend, egyház helyzete, királyi birtok sérthetetlensége, szigorúbüntetések az „új rend” fenntartásához

István külpolitikája

 bekapcsolódik az európai politikába o Jeruzsálem felé vezető zarándokútbiztosítása o egyházi méltóságok meghívása (Gellért) o Szövetség a bizáncicsászárral (Sámuel bolgár cár legyőzése: 1018) o 1030- II. Konrád német-rómaicsászár támadásának visszaverése („felégetet t föld” takt ikája --- -> 1031-benbékét köt ).

7/17/2019 Kalandozások Géza István

http://slidepdf.com/reader/full/kalandozasok-geza-istvan 4/4

István trónörököse

István államépítő tevékenységét a trónörökös, Imre hercegvadkanvadászaton lelt halála sodorta veszélybe 1031-ben. Így Vazul lett volnaa trónörökös, azonban 1031-ben megvakíttatják. Ennek következtében IstvánOrseoló Pét ert jelölte ki utódjának.

Összegzés – István érdemei

István érdeme a magyar állam megteremtése, a keresztény feudálismonarchia létrehozása, a hűbéri társadalom alapjainak lerakása, ahonalapítás.

Halála után 45 évvel, 1083-ban avatták szentté. Apja politikáját folytatva,sikerült a keresztény megszilárdításával Magyarországot beillesztenie a

keresztény hitű Európába, ezzel biztosítva a f ennmaradást .