Kedd, 1976. július 13. 5

SZESEDI

HETEK A Skorpió együttes

hangversenye, az újsze-gedi szabadteri színpa-don ma este 8 órakor.

Kass János grafikus-művész kiállítása a Bartók Béla Művelődé-si Központban, július 25-ig.

Hegyi Flórián ncpi fafaragó kiállítása a Bartók Béla Művelődé-si - Központban, július 35-lg.

A Móra Ferenc Mú-zeum állandó kiállítá-sai.

Próbák a színpadon Tegnap megkezdődtek

Szegeden az idei szabadtéri játékok színpadi próbái. Az ember tragédiájának köz-vetlen előkészületei. Madách drámájának főbb szereplői természetesen nem érkeztek készületlenül, a rendező Szinetár Miklós vezetésé-vel jónéhány próbát tartot-tak már Budapesten, ame-lyek folytatásaként hétfőn délelőtt a szegedi színház-ban vették át az egyiptomi, athéni és római színek anya-gát Félix Lászlónak, a ren-dező asszisztensének irá-nyításával. Este a dómszín-padot először a statiszták vették birtokukba, majd kö-rülbelül 8 órától próbált az egész stáb. A mai menet-rend hasonló lesz.

Mint ismeretes, a főbb szerepekben fiatal művé-szek debütálnak a Játéko-kon: Hegedűs Géza, Bán-sági Ildikó és Lukács Sán-dor. A vállalkozás nincs előzmény nélkül, hiszen Vá-mos László is hasonló el-képzelésekkel rendezte itt

a Rómeó és Júliát 1972-ben, címszerepeiben Kalocsay Miklóssal és Kútvölgyi Er-zsébettel, akik azóta is bi-zonyítottak. A szereposztás érdekessége még, hogy íon-tosabb feladat jut egy tel-jes osztálynak a színművé-szeti főiskoláról, valamint a Szegedi Egyetemi Szín-padnak, továbbá először vesz részt szabadtéri pro-dukcióban ekkora létszám-mal a Szegedi Nemzeti Színház: 15 művésze kap szerepet a különböző szí-nekben. Néhányan többet is: Kovács János például Athénben az első demagót, Londonban Lovel, az 14. színben pedig az eszkimó jelmezét ölti magára. A sze-gediek közül szóhoz jut még Mentes József. Máriáss Jó-zsef, Bagó László, Szabó István, Gyiirki István. Mar-tin Márta, Katona András, Kovács Gyula, Nagy Zoltán, Marosi Károly, Király Le-vente, Miklós Klára, Gé-mest Imre és Jachinek Ru-dulf.

Az ember tragédiája a szabadtérin

Honi- után Bánffy

Panelház a Belvárosban

2 Csak utalunk a Tragédia szabadtéri nyitó előadásá-• nak mámoros fogadtatására: „Csoda az árkádok kö-

zött. Csoda a templom tornyai előtt. Csoda a szegedi ég a l a t t . . . " és az első, már kimondott párhuzam-óhajtás: „Madách drámai szimfóniája, a szabadtéri játékok salz-burgi ünnepével." Lugosi Döme részletes információkat adott a színpad két dimenziós elrendezéséről. (A Szegedi Szabadtéri Játékok története 1931—1937; Budapest, 1938) megemlítve, hogy Hont Ferenc misztériumnak fogta föl a Tragédiát, a felső színpad a mennyországot, az alsó a pa-radicsomot ábrázolta.

Helyi kiadvány (A Szegedi Szabadtéri Játékok múltja, jelene és jövője; Szeged, 1959) utal Hont Ferencnek korábbi, a szabadtéri gondo-latát fölvető cikkére, a „Gemier a szegedi színház-ról" címűre, amelyben az ú j tömegjáték megvalósításának igényét fogalmazza meg. El-mondja ez a kiadvány: Hont először ellenezte a kul-tuszminiszter elképzeléseit, miszerint művészi passiójáté-kokra hivatott a játékok programja, mégis engedett, hiszen a lehetőségek körét maga ls a moralitásokkal, mirákulumokkal és miszté-riumokkal rajozta meg. He-vesi Sándor (a Magyar Pas-sió rendezője) is ellenezte a Tragédia bemutatását, illetve csupán misztériumjátékot ja-vasolt.

Hont Ferenc végül is misz-tériumot rendezett a Tragé-diából. A Tiszatáj 1960-as nyári különszáma foglalja össze a mű szegedi előtörté-netét. Az 1933-as bemutató-ról leírja, hogy Hont Ferenc a mű transzcendens jellegét hangsúlyozta, a középkori misztériumból kifejlődő sors-

drámát. Ami csak részben felelhet meg a műnek, amennyiben a végzetlátás szerepet játszik a Tragédiá-ban, és amennyiben történel-mi tény, hogy a tömegek szembefordulásai a feudális renddel tényleg vallásos kön-tösben jelentkeztek. Hanem Hont a lehetetlenre vállal-kozott — ír ja a Tiszatáj. — „E korban már nemcsak nem szükséges a kapitalizmus kri-t ikájának misztérium-játék-ban történő kibontása, de nem is lehetséges, hiszen a kapitalizmus elleni osztály-harc nem a' kapitalizmus ideológiáján belül indít ideo-lógiai támadást, hanem a munkásosztály ú j ideológiá-jával, a dialektikus és törté-nelmi materializmus ideoló-giájával, amellyel pedig a Tragédia nincs rokonság-ban." A cikk szerzője (r—) szerint Hont felfogása sötétí-ti a Tragédia különben is komor színeit.Luciíer játék-mesterként Ádámot a végzet-erejű transzcendens hatalmas eszközévé teszi — ami ellen-kezik a madáchi koncepció-val.-^ Mig Lucifer lázadása

egyértelmű, Ádámé ellent-mondásos, benne a transz-cendens lázad a testi ellen, és fordítva, megbénul Ádám-ban a hősi, a küzdelemre szólító akarat. Máskülnöben a színpad nemesen egyszerű és lenyűgöző térhatású volt — tette hozzá —, 300 főnyt statisztériával, s újí tásként itt láthatott a néző először táncjátékot, melyben Hont Ferenc Gemiert követte.

A következő évben, 1934-ben. gróf Bánffy Miklóst kérték fel rendezőnek. Hont mellőzéséről Pásztor József könyve pletykaízű intimitás-sal szolgál. Valamelyik újság t. i. idő előtt nyilvánosságra hozta a rendezőcserét, mire Hont Ferenc állítólag úgy nyilatkozott a Magyarország-ban, hogy a téren ra j ta kí-vül senki sem rendezhet A bizottság válaszában képte-lenségnek tartotta Hont ki-jelentését. A tényeken ez; persze mit sem változtat. Pásztor József lelkesen mél-ta t ja az ú j koncepciót is: „Gróf Bánffy Miklós, ez a Jókai fantáziájából életre-kelt magyar úr, és Oláh Gusztáv, a legkiválóbb ma-gyar szcenikus, teljesen ú j célokat tűzött ki maga e l é . . . el tudta tüntetni a színpad és a nézőtér között levő éles határvonalat, és a hatalmas közönséget az előadás, a Tra-gédia aktív szereplőjévé tet-te."

Nikolényi István

A játszma Ismert humoris táink—köz-

tük a szegedi Boncz Géza — írásaiból tűzött néhányat szombat esti műsorára a te-levízió. S bár a jelenetek kü-lön-külön is nevettetőek, szó-rakoztatóak, a rendezői kon-cepció még megtoldotta őket egy ötlettel: a téma és a helyszín hasonlósága folytán még sokrétűbben, tanulságo-sabban mutatkoztak meg a pereskedő emberek ártalmas vagy inkább csak nevetni-való tulajdonságai.

A szombat esti összeállítás a szórakoztatás mellett a mai magyar humor sokarcúságát is igyekezett felvillantani, a vasárnap esti tévéjáték arra próbált válaszolni, milyen tartalékaink vannak a nézők krimiéhségének kielégítésére. Az idegek 'felkorbácsolásának már hagyományai vannak te-levíziónkban, igaz, ezek ed-dik főként külföldi produk-ciókból öröklődtek. A „re-

cept" röviden fgy hangoz-hatna: végy egy gyilkost, le-het szenvtelen, intellektuális bűnöző, ösztönökre hallgató „laikus", vagy kényszer ha-tására gyilkoló: állíts vele szembe egy felügyelöt; félel-metesen okosat, célratörőt, vagy esetleg ráhibázót, s máris megvan a lényeg. A cselekmény majdhogynem mellékes, legtöbbször a sza-vaknak is csak annyi a je-lentőségük, hogy félrevezetik a nézőt, s megcáfolják logi-kusnak hitt fejtegetéseit.

Bán Ernő és Némelhy Gyu-la forgatókönyvírókról sze-rencsére kiderült: nem tisz-telik a hagyományt. Patta-násig feszült dialógusokkal, titokzatos jelenetekkel ajzot-ták idegeinket, s közben „megfeledkeztek" a gyilko-sokról. Következésképp hul-lával sem szolgálhattak, s ami a legkülönösebb, az ál-dozat nekünk sem hiányzott. A Szemes Marianne rendezte

A játszma vér és fegyverro-pogás, halálhörgés és agyba markoló sikoly helyett szelle-mes, fordulatos, intellektuá-lis játékot adott, s a krimi-nél szokatlan módon a kö-zönséget is bevonta a rejté-lyek megfejtésébe. Hasonló-képpen újdonságnak számí-tott, hogy először tekinthet-tünk a magyar elhárítás mai, mindennapos munkájába, s noha a történet meglehető-sen eltért a megszokott kém-históriáktól, azért megőrizte e műfa j legfontosabb sajá-tosságait. Az egymással szemben álló felek egyfor-mán felkészültek, agyafúrtak, mindenre elszántak voltak, s hogy a játszmából végül is a Galambos Erzsi, Inke László. Juhász Jácint képviselte ha-zai elhárítás került ki győz-tesen, az elsősorban a tisz-tességes szándékon, a meg-győződésen múlott.

L. Zs.

Megjelent a panel a Bel-városban, egyetlen háznál, egy nem „telepszerű" épít-kezésnél. A Madách utca és a Szilágyi utca sarkán álló ötszintes épület hirdeti az ú jabb építészeti érdekessé-geket. Ügy tűnik ez a ház minden korábbi hiedelmet cáfol. Megvétózza a tervezők vélekedését, miszerint fog-híjas telekre nehéz méretre építeni. (A szabvány hatá-rai miat t nem lehet a panelt faragni, vagy toldani, ezért előfordulhat, hogy a ház „lötyög", nem kapcsolódik a többi épülethez.) Ügy lát-szik, a daru is tud gazdasá-gosan dolgozni, és az ele-meket szállító gépkocsik za-vartalanul térülnek-fordul-nak. Ügy látszik, a Belváros képét nem zavarja, a re-konstrukció elvével nem el-lenkezik ez a betonház. A hétköznapi ember fejében ezek a gondolatok végigci-káznak, ahogy j á r j a a vá-rost, és elismeréssel adózik Szegednek. Az elismerés el-sősorban abból következik, hogy a Belváros ú j ruhá t vett magára, kifestette ma-gát, kipöttyent. Olyannyira, hogy a külföldiek valami szép dobozhoz kezdik ha-sonlítani.

A vértolulással születő gondolatok mellett, a varo-sát szerető ember nyugtat ja magát, mert eszébe jut, nem illik bántani a panelt. Amikor egyik évről a má-sikra ennek segítségével le-het csak tízezreknek otthont teremteni, akkor nem sza-bad egy rossz szót sem rá -mondani. Annál is inkább, mert a lakótelepen eszébe sem jut a korholás, meg-szokta már a szürkés, „né-holszíneződő" falakat. Tud-ja, a tömeges lakásépítke-zést más módon nem lehet megoldani, de azt is tudja, ezzel a technológiával csak telepszerűen gazdaságos épít-kezni. Azt is sejti, hogy az épületek felöltöztetéséhez milliárdok kellenének, mert a burkolóanyag nagyon drá-ga és arra nincs pénz.

Somogyi Károlyné felvétele

Tető alá kérült a panelház

Aztán megint eszébe jut a hagyományos városkép, ami Szegedet megkülönbözteti a többi várostól, és nem érti, hogy került a panelház a város szívébe. Ügy érzi, ez nem oda való.

A Madách és Szilágyi ut-ca sarkán tető alá hozott háznak különös története van. Kényszer szülte hely-zetből —, hogy a DÉLÉP-nek helyiségekre van szük-sége, ahonnan a belvárosi építkezéseket irányítja — készült a terv, ami sajnos már megvalósult. Az iroda-ház úgy épült, hogy néhány év múlva lakni is lehessen benne — ekkorra ugyanis a DÉLÉP tető alá hozza az igazit. Tehát nem lesz fel-vonulási épület ebből, amit egykor majd lebontanak. (Ebben az esetben ez drága mulatság lenne.) •

Bemutatkozott a panel a Belvárosban, igaz, nem ová-ció, vagy nagy taps, kö-

zönségtetszés kíséretében. Ez a bemutatkozás nem jelenti azt, hogy a házgyári techno-lógia gyakorlattá válik a Nagykörúton belül. A ter-vezés szigorú elve: a Bel-város jellegének megfelelő-en építsék be a foghíjakat, vagy a tömbbelsőket. Ezért vették le a napirendről azt, hogy a Szent István téri, Bocskai, Vidra, Madách ut -cák határolta tömbbe ház-gyári lakás kerüljön. Ebben az esetben minta tömbre-konstrukciót ha j tanak végre és példát szeretnének adni az elkövetkezendő tömbbe-építkezésekhez.

A mindennapok esztétiká-ja természetesen állandóan változik. Előfordulhat, hogy néhány év múlva panelépü-letet szeretnénk látni a Belvárosban, mert azok ak-korra már olyan tetszetősek lesznek.

H. M.

Aranyérem Lipcsében, közönségsiker Leningrádban

A magyar mezőgazdaság termelésének közel 30 száza-léka exportra kerül. Nem-csak a magyar konyha, a magyaros vendéglátás híres messze földön, hanem azok a termékek is, melyeket me-zőgazdaságunk és élelmiszer-iparunk előállít. A külföldi fogyasztók tájékoztatása ú j és hagyományos árucik-keinkről, kutatási és terme-lési eredményeink bemuta-tása a különböző országok-ban megrendezett kiállítá-sokon történik.

A Gabonatermesztési Ku-tató Intézet nemcsak a ha-zai, hanem a külföldi kiállí-tásoknak is résztvevője. Je-lenlétével egyrészt bepillan-tást enged kutatási eredmé-nyeibe, másrészt demonstrál-ja azt a munkát, amely nem-zetközi együttműködéssel folyik. Szereplésével elősegí-ti, hogy a hagyományos magyar vetőmag-export ú j faj ták, hibridek megismer-tetése révén bővüljön.

A HUNEGXPO közelmúlt-ban Leningrádban rendezett Magyar Mezőgazdasági és Élelmiszerpirai Kiállításán az intézet hibridkukoricák-kal. búza és őszi árpa fa j -tákkal szerepelt. Különösen nagy érdeklődést váltottak ki a kukorica hibridek, köz-tük a szovjet kísérletekben is jól szerepelt K SC 360, Kollektív SC 440. Az igen korai szemes hibridek (Sze-gedi TC 255 és Szegedi MSC 287), valamint a BEKE 270 silóhibrid pedig azokban a szovjet nagyüzemekben le-hetnek különösen értékesek, amelyek kizárólag rövid te-nyészidejű kukoricák ter-

mesztésére kényszerülnek, így aztán érthető, hogy az intézet — különösen e ki-állításra készített — fajta-ismertetői gyorsan gazdára találtak.

A Lipcsétől alig pár kilo-méterre fekvő, nagy kertvá-ros (Markkleeberg) gyönyörű parkjában rendezi két éven-ként az NDK az „AGRA" m e z ő g a z d a s á g i k iá l l í tás t , mely napjainkban is a láto-gatók ezreit fogadja. A ki-állításon külön pavilonban kaptak helyet a KGST-orszá-gok. A hatalmas csarnok kö-zel harmadában muta t j ák be gazdasággal kapcsolatos a 9 ország eddigi, a mező-együttműködésének eredmé-nyeit, köztük a növényneme-sitésben elért sikereket is.

Hazánk ízléses kiállításá-nak ezúttal is egyik résztve-vője a GKI. Az intézetet az NDK-ban jól ismerik, hisz szinte nincs olyan silókuko-ricát termelő mezőgazdasági üzem, amelyben BEKE 270 silóhibridet még ne vetettek volna. (E kukorica „apja" NDK, „anyja" magyar, a ve-

tőmagját hazánk hibridüze. mei állítják elő, a szülői vo-nalak fenntartása a GKI-ben folyik.)

A BEKE 270 értékét — amellett, hogy a világ egyik legnagyobb területen szapo-rított hibridje — muta t ja az is, hogy már az 1972. évi AGRA-n aranyérmet nyert. Az intézet — az előzetes hí-r e k s z e r i n t — a z ide i k i á l l í -tásról ú jabb aranyéremmel tér haza.

Bemutatott termékeink kö-zött olyan — itthon egyre nagyobb területen termesz-tett — búzafajták szerepel-nek, mint a GK—F 2, a GK 3, a kukoricák közül az igen korai és a korai hibridek, valamint az elmúlt évbeft „minősített" GK 58 őszi árpa és a GK 70 napraforgó.

Az AGRÁ-n hazánk nem-csak kiállított termékeivel, kutatási eredményeivel ara-tott sikert, hanem békés-csabai táncegyüttesével, kecs-keméti, bábolnai, hortobágyi lovasaival, haj tóival és lo-vaival is.

Dr. Proksza János

Tótágas Esztergomban Hetek óta mozgalmasak az

esztergomi gyerekek napjai: Palásthy György filmrendező nagy kísérletének részesei, a Tótágas cimü, első magyar gyermekmusical felvételein szerepelnek. A színhely a Széchenyi tér : itt napi 8—10 órán á t peregnek a jelene-

tek, s 250 gyerek — óvodás, kisiskolás és kamasz — fá-radságot nerrt ismerve viszi színre a sosemvolt városká-ban „megesett" történetet.

Az alkotás Palásthy György negyedik gyerekfilmje, be-mutatóját karácsonyra ter-vezik.