/

4 Szombat, 197S. március 13.

tovább ? A szakmunkások szakkö-

aépiskolá iának levelező hall-ttntót 1974 őszén kezdhették el tanulmányukat a Rózsa Ferenc középiskolában, hogy heti eu .-szeri konzultációs rendszerű oktatásban három é.v alatt a már korábbról meglevő szakmai képesítésük mellé szakközépiskolai vég-zettséget is szerezzenek. Ma-gyar nyely- és irodalmat, tör'ánelmet, matematikát, fi-zikát. kémiát tanulnak, és minden bizonnyal az utolsó tanévben megismerkedhet-nek majd az állampolgári és közgazdasági ismeretek alap-éival ls. Képzésük során a közismereti tárgyak oktatá-sát szeretnénk összekapcsol-ni a már meglevő szakmai képesítésükkel. A matemati-ka, fizika és a kémia isme-retanyagának az oktatása lói szolgálhatja a meglevő szak-mai képzettségüket, ha el-méleti ismeretük gyarapítása mellett azok szakmai-gya-korlati elemeit láttatjuk.

Országszerte, így váro-sunkban is, igen magas azok-nak a szakmai képesítéssel rendelkező dolgozóknak a száma, akik oktatáspoliti-kánk korábbi zártsága miatt csak alig vagy egyáltalán nem juthattak el szakközép-iskolai végzettségig. Ez a le-hetőség ma teljesen nyitott, minden szakmai képesítés-sel rendelkező számára. Ér-deklődésük évről évre nő; a tsnéveleji csoportlétszámok túlzottan magasak — ám már az első tanév folyamán indokolatlanul lecsökkennek.

Hallgatóink megnyerése a folyamatos tanulásnak, a konzultációs órák rendszeres ;>ito rá tárának, csak részben l. ötótlhet a tanulmányt sza-badsághoz. legalább ennyi-re a szaktanári szemlélet, bánásmód függvénye is. A folyamatos vagy rendszerte-len részvétel a konzultációs órákon befolyásolhatja az eredménves továbbhaladást. Bár a többség ffíT.3 százalék rendszeresen eljár heti egy-szeri órákra, rendszertelenül teszik ezt. 39.3 százalékban, és egvsltatán nem Jár csak az évközi konsulticlóra, és as év végi vizsgákra a hall-gatók 0.3 azásaléka. Tapasz-talataink szerint a folyama-tos tanulás elhanyagolása Időszakos és aránytalanul nagy tanulási kénysaert is ielenthot, ezért nem ritka, hogy az évközi beszámoló-kon a felkészülés, a tudás egyáltalán nincs meg, vagy alig létezik. A napi rendsze-res tanulás kedvező képet mutat: naponta fegalább 2 órát tanul a hallgatók 54,8 százaléka, és ennél is több órát naponta 45,1 százalék. Fenntartásunk mellett két-ségbe vonni sem volna sza-bad, hogy ennyi időt fordí-tanak a folyamatos tanulás-ra, hiszen köztudott, többsé-gük 5—10 éve vagy annál korábban fejezte be általá-nos iskolai és szakmunkás-i pző intézeti rendszeres ta-nulását. „Kiesésük" a rend-i. eres és folyamatos tanu-1 iilxM évek múltával érez-teti a hatását, így az iVten-

v tanulási kényszer, az el-kötelezettséget is Jelentő igénybevétel időlegesen le-het túlméretezett is. Ezek összetevőit nekünk látni kell, és tudni, hogy szükség ese-tén oldani és tartalmilag gazdagítani tudjuk. Ilyen ol-dást és gazdagítást lehető-ség a felnőtUélektan. és fel-nőttoktatás módszertant is-merete lehet. Es ez ma még meglehetősen hiányos. Csuk aa utóbbi években van mó-dunk olyan elemekkei kiegé-szíteni ismeretünket, ame-lyek nélkül eredményesen haladni már nem is lehet.

Szükségünk van arra, hogy megragadjunk minden lehe-tőséget ismereteink gyarapí-tására, mert az eredményes tanulás- tanítás, • megkez

Ián találjuk a felnőttokta-tásra vállalkozókat, diffe-

dett tanulmányok befejezé- társadalmi összefüggéseitől, sének egyik legfontosabb esz- az egyén körülményeitől, köze, a mi kezünkben van. Míg mérlegünk egyik olda-llyen eszköz például a hall-gatóink tanulmányi munká-jában fellelhető nehézségek renciált érdeklődésükkel és ismerete. 84-en az arányta- felkészültségükkel, kitartá-lanul magas munkahelyi le- sukkal, benne az iskola lég-kötöttséget említik, 53 dol- körével, a szaktanárok tö-gozp a családi élet gondjait rekvésóvel, munkájuk ered-emeli ki, és csak három em- ményességével — a mérleg líti meg, hogy nem is ér- másik serpenyőjében lát-deklődik a tanulas iránt. Az nunk kell a munkahely gon-iskolától kapott kevés segít- doskodását, a velük való tő-séget, mint a haladással osz-szefüggő nehézséget, 44 em-líti. Lehet ez az iskola és a

rődést, munkahelyi és csa-ládi életüknek gyakran túl-zottan is hullámzó gondjait.

szaktanári munka eredmé- Tapasztalatunk szerint na-nyességének a minősítése is? gyon kevés ma még az olyan Aligha! Azzá ugyanakkor, ha munka nincs eléggé aláren

is válhat munkahely, nhol a munkás-a szaktanári továbbképzéssel megbízottak

kapcsolatokat keresnek azis-delve a felnőttoktatás célki- kólákkal. Pedig legalább tűzéseinek. Az egyes tantár- annyira fontos motiváló té-gyak nehézségi foka szerinti nyező lehetne, mint a körül-megítélés lehet szubiektiv. tekintésre törekvő szaktaná-Kiemelkedik a szaktárgyak rí munka. Jelenleg a mun-közül a matematika és a fi- káltatóknak mindössze 37,5 zika, mint nehéz tárgy. A százaléka érdeklődik rend-tanulás nehézségét vagy a szeresen a tanulás iránt, tárgy megítélését befolyásol- nem rendszeresen 35,5 szá-hatja a „nagyon régen fog- zalékuk és egyáltalán nem lnlkoztaiu veié" minősítés a munkáltatók 28,9 százalé-mellett a feldolgozás mód- ka. Nehezen egyeztethető ez szere. A tanulással szorosan össze az előlegezett bizalom-összefüggő, nem ritkán meg- m al , a tanulmányi szabad-szakításával is együttjáró ne- ság kedvezménnyel. Pedig hézségek vizsgálata között csak egy Iskolában egyetlen találjuk, hogy többségük nem tanév soráij is nagyon ma-tanul folyamatosan, hogy a Sas a kedvezménynanok szá-munkahelyi és a családi le- ma: a megkérdezett 312 hali-kötöttségük nagy. A tanul- gatónk 3895 szabadnapot, te-mányi munka megszakításé- nulmányi szabadságot nak egyik okaként 65 említi Ami egy dolgozónak meg sikertelen szereplését a több mint 10 éves foly konzultációs órákon, mint tos munkaideje, végső soron a lemorzsolódás- Hallgatóink is tudják hoz vezető okot. Ezzel is mét eljutunk a heti egysze

ezt, az esti-levelező diákbizott-ságunk egyik programpont-

rl 40 perces konzultációk ja. Velük és értük igyeK-vizsgálatakor. Ügy látjuk, ta- szünk dolgozni. Törekvéseink nár-diák kapcsolatról van oktatás, és művelődéapoliti-itt szó, arról, hogy a szak- kai célkitűzéseinkből fahad-tanár a motiváló eszközöket nak, és azokat így igyekez-tudatosan vagy kevésbé tu- nek szolgálni. Vizsgálatunkat datosan alkalmazza. is ebből a megítélésből vál-

Köztudott. hogy a felnőtt- láttuk és végeztük. oktatás egyik fontos területe a tantermekben folyó mun-ka, ami nem választható el

Horváth Ferenc, Rózsa Ferenc középiskola

igazgatója

Bárdos Pál új könyve Bárdos Pállal Is, Fenákel Végtelen nagy irodalma van

Judittal is úgy van vala-hogy a szegedi irodalmi közvélemény: már négy éve ugyan Pesten élnek s dol-goznak, még mindig szegedi íróknak tartjuk őket Itt kezdték, itt tették le irodal-mi névjegyüket — figyel-jük hát munkásságukat, ol-vasók és szakmabeliek. Egy kalmazkodásánuk tekintélyes szegedi prózaíró és lázadásai oly így ajánlotta társaságban Bárdos Pál új könyvét, aa Egy évtizedet: „Ez igazi írói munka 1"

Kar lenne most vissza-menni novellás kötetekhez.

ae ehhez hasonló témáknak, tehát az írói vállalkozás roppant merész. Am azért lett sikeres, mert Igazán em-beri a megközelítés és a fel-dolgozás. A gyermek teljes őszintesége, romlatlanság-!, naiv rácsod ilkozásai, kérdé-sei és reagálásai, fizikai al_

hogy talán jobban érzékelte-tik a kor szörnyű valósé-át, mint az egvkori, de gyakran absztrahálódó kimutatások, dokumentumok, a szörnyű-ségek leírása. A gyermeki

regényekhez vagy az akár lélek tükrén valahogyan Szegeden bemutatott drámá-jához, a hasonlítás nem len-ne szerencsés. Nem, mert új könyvében — melyet re-gényműfajba sorolnak — az élmény, a személyes élet elemi erővel tör föl és van jelen. A valósággal, egy bizonyos valósággal való test- és lélekközeli ügyét, ügyünket látjuk irodalommá nemesedve.

Egy kilenc—tízéves gye-rek és a zsidótörvény, a

még a lehelet ls jobban lát szik. Es az író nem ravasz-kodik, nem a felnőtt bújik a gyerek bőrébe — csak a a írd bányássza fel emlékeit. A gyerek nem keres törté-nelmet, ideológiát — de üt-közik vele. Ezek a z ütközé-sek magas érzelmi hőfokon mennek végbe és egv gye-

Nagyon sok igazságot fáj-dalmasan és töredelmesen mond el, s nagyon sokszoe elszégyelli mag át, mikor bi-zonyos dolgokat le kell ír-nia. Egy kor, egy nemzedék sok-sok polgára helyett kell ezt még mn (s elszenvednie. Ám a műalkotás ezen sokat nyer s a mondanivaló iga-

képessége zát. hitelét, szenvedélyét erő-emberlek, siti.

„Magamból téptem ki egy darabot..." — írja köny-ve végén. Es a keserűség annyi idő után ts süt, éget. „Egyetlen állat sem pusztít a saját fajában, csak az em-ber, a szerszámkészítő, u gondolkodó, a művész, az istenkereső..," Valahol ma is, valahol mindig — azóta is Vietnámban vagy Chilé-ben vagy Rhodésiában vagy Indonéziában vagy a baszk földön, de valahol, Ügy hi-szem. ez a szomorú meg-győződés tépette ki a lélek-ből azt a darabot, mely

rek konzekvenciái születnek könyvvé, regénnyé változott. belőlük. Az ebben való írói következetességet igen nagy-ra kell becsülni, mert a

gettó, a láger hatalmas megvalósítás művészi erejét konfliktusa bontakozik ki. is ebből meríti az író.

s a Szépirodalmi Kiadó gon-dozásában a z év első köny-vei között eljutott az ol-vasóhoz.

Sz. S. t

A jégmezők kincse

A múlt század végefelé a Yukon folyamvidékén és Alaszkában lejátszódott hí-res „aranyláz" ma már el-törpül az Eszaki-sarkkörön túli területeket hatalmába ej-tő „olajláz" mellett Manap. ság az arany helyett a nyers-olaj csábítja a kincséhes em-bereket Alaszkába és Kanada kietlen, hóhorította északi vidékeire.

A geológusok már régóta rebesgették, hogy a sarkvi-dék a folyékony és szilárd halmazállapotú természeti kincsek kimeríthetetlen tár-

Munkaverseny a mezőgazdaságban Az MSZMP XI. kongresz- hogy mind aa egyéni, mind Az anyagi és erkölcsi el-

sírnia, valamint hn/ank fel- a brigadvállalások párhu- ismerés sem maradt el. A szabadulásának 30. évfor- zamban voltak as üzemi közös gazdaságokban és dulója tiszteletére kibonta- tervekkel, s az ágazati el- szakszövetkezetekben 4757 hozott munkaversenyben képzelésekkel. Az egyéni személyt részesítettek 4 mil-a a á p sikereket értek el a vállalások összesen mintegy lió 8 9 7 ezer forint anyagi mezőgazdaságban dolgozó H millió forintot tettek ki. elismerésben. Az egy sze-kollektivdk, szocialista bri- A brigádvállalások összege mélyre jutó átlag meghalad-gadok. Az elmúlt évben t.o- elérte a 46 millió forintot, s ja az ezer forintot Ugyan-vább folytatódott a munka- ezt a kollektívák 72 millió akkor erkölcsi elismerést vefsenv. s a közelmúltban a' forintra, azaz 154 százalékra 1983-an kaptak. A munka-TESEOV értékelte a felsza- teljesítették. Igaz, 17 brigád verseny tovább folytatódik. badujasi munkaversenyek adós maradt a felajánlások második szakaszát. Az ered- valóraváltásával. Elsősorban ményekhez hozzájárult az is, a hozamok növelésére, az hogy a szervezést, az irányi- önköltségek csökkentésére, tást nagymértékben segí- az anyag és alkatrészek ta-tették a párt- és KlSZ-szer- karékos felhasználására tet-vezetek. szamonkérték, majd tek felajánlásokat, értékették aa elvégzett A ^ v é t k e z t é k g a z d á l k o -municai. dási eredményeiben megmu-

A munkaversenybe 475 tatkozik a szocialista mun-brigád nevezett be, s ebből kaverseny hatása. A leg-444 szocialista brigád. A eredményesebb szakasz a felszabadulási munkaver- társadalmi munka vallalá-seny második szakasza eró- saban és teljesítésében mu-sitette a brigádmozgalmat, tatható ki. Á szövetkezeti tartalomban is tovább fi- gazdák kommunista szom-nomodott, fejlődött a ver- batokat tartottak, óvodák, seny. ugyanakkor több részt- iskolák építését, támogatták vevő tett felajánlást. A szo- társadalmi munkával és vetkezetek gazdálkodási éa pénzzel. Ennek érdekében társadalompolitikai eredme- ;<o szóvetkezet tett felaján-nyelt szintén jól szolgálta a lást. A varos- ós községpoli-nemes versengés. ttKai célok megvalósítasa

A tavalyi év gazdálkodó- érdekében járdákat, utakat sát több tényező zavarta, ífiy építettek, karbantartottak, a Szeged környékén nagymér- játszótereket gondozták, tékü elemi kárt szenvedtek vagy újakat létesítettek. A a közös gazdaságok, ennek felajánlott összeg másfél ellenére igen sok helyen lel- millió forint volt, ezt 278 kilsmeretesen, eredményesen százalékra teljesítették. Je-foglalkoztak a versennyel, lentős volt a szövetkezett-ígv például a szegedi Fel- ken belüli társadalmi munka szabadulás, a s-vged-szőregl is, a közös gazdaságokban Tisza—Maros szöge Tsz-ben karbantartották az utakat, és a mórahalmi Haladás üzemi fürdőket, ebédlőket és Szakszövetkezetben. A fel- parkokat, ugyanakkor Ifjú-szabadulási munkaverseny sági, üzemi klubokat is tá-második szakaszáról 80 téesz mogattak, és az idős, nyűg-ös U szakszöve'kezet közül dijas, járadékos tagokat is 35 gazdaság Küldött értéke- Társadalmi munka vállalást lést. 55 téesz tett, 3 millió 663

A termeléssel összefüggó ezer forint értékben, ezt 191 vállalásokat jellemezte, százalékra teljesítették.

Sz. L. I.

háza. A vállalkozók aaon-ban némi kétkedéssel fogad-ták a tudósok lelkendező je-lentéseit, Egészen 1968-ig, amikor minden kétséget ki-záróan bebizonyosodott, hogy az Alaszkában fekvő Prud-hoe-öbölben, mintegy 240 kilométernyire a Bnrrow-foktól a világ egyik leggaz-dagabb nyersolaj-lelőhelye található. Amint ez lenni szokott, a nyersolaj mellett rövidesen a íöldgázkincs-nek is nyomára bukkantak.

Az egykori aranyásóknak sokszor csupán egyetlen csá-kányból állott egész felsze-relésük. A nyersolajtársasá-gok hasonlíthatatlanul job-ban felszerelték alkalmazot-taikat a sarkkörön túli tar-tózkodásra, de ezeknek is éppoly kemény és szívós em-bereknek kell lenniük, mint elődeiknek.

Az ószak-alaszkal Brooks-hegylánc lábánál az olajtáv-vezeték építői számára tá-bort hoztak létre. A fagy-mentes csendes-óceáni Val-dea kikötőig kell lefektetni-ük az Egyesült Államok

nyersolajszükségletének mintegy 10 százalékát szál-lító csővezetéket.

Isiéi a burgonyáról Lapunk vasárnapi számé -

ban megjelent Gép nem jár • ta, ember nem bírta cikkünk sok emberben váltott ki fel-háborodást. Alábbiakban egy munkásnó leveléből köz-lünk:

„Hogyan lehetséges, hogy ennyi, többnyire vezetési hi-bára csak most figyelnek fel? A szerződést be nem tartó állami gazdaságot nem lehet felelősségre vonni? A téesz vezetősége senkinek nem tartozik számadással, hogy a földekről minden ba van-e takarítva?

A gyárak dolgozói sávo-sén segítenek a mezőgazda-ságnak, ha a gépek nem bír-nak a földekre menni, de előbb a termelőszövetkeze-teknek ls mindent meg kel-lene próbálni, ami saját erejükből telik. Ez esetben is, ha résziből kiadták vol-na a burgonyát szedésre, még mindig jobban járt volna a téesz és a népgaz-daság is. A téesz kára mind-annyiunk kára, ós senkinek sem lehet közömbös, ha eny-nyl pénz és munka véss kárba. Kalapács Józa efne, Gomba u. 3.

Az üzemi baleseti jegyzőkönyvről

M. S. szegedi olvasónkat munkavégzés közben üzemi baleset érte. Emiatt kórházba szállították, hosszú ideje ke-resőképtelen. Munkahelyéről többen is meglátogatták, és úgy értesült, hogy a balesetét már kivizsgálták. Olvasónk sérelmesnek tartja azt, hogy munkatársait kihallgatták, de vele még nem beszéltek. Olvasónk szerint o baleset ölt-hibáján kívül következett be. A vállalat eljárása azonban nyugtalanítja, ezért kéri, ismertessük, hogy az üzemi bal-eset körülményeit hogyan kell kivizsgálni'!

a szakszervezet észrevétele-ket tehet és kérheti, hogy ezeket is vegyék fel a jegy-zőkönyvbe. A jegyzőkönyvet, a vállalat által megbízott vezető, a biztonsági megbí-zott és a szakszervezeti bi-zottság társadalmi munka-védelmi felügyelője írja alá-

Az érvényes jogszabályok gálát során a valóságnak nvúi' V Ira'lT idni a sérült előírása szerint: a vállalat megfelelő választ kel) beir- dnlmwóni.k „CT néldánvl i minden előreláthatólag ha- ni. A jegyzőkönyvnek tob- J g g f " r e t u K b E ö t " t i rom napon túli keresokepte- bek között tartalmazna kell m e g k e l , 6 l , i ? n i t0vábbá egy lenseget okozó uzeml bal- a balesetserult adatait a p é i d 4 n y t p e d i g a ttaU„er-esetet azonnal, de legké- baleset korul menyeinek resz- v e z e t e k

y m e t ! yei tanácsának,

sobb 24 oran belül köteles letes leírását, továbbá a kt- . . . . kivizsgálni a szakszervezeti vizsgálást végzők nevét. Rá Abban az esetben, ha a bizottság megbízottjának be- kell vezetni még a táppán- b a l e s ^ Ü2»™» eredete, a bal-vonásával. Ez vonatkozik az zes utalvány szerinti orvosi o k » m i a t t a val alat es utólag bejelentett balesetek- diagnózist és azt az időt, a s é r ü l t k o z o t t v l t a merül re ls. A vizsgálat eredmé- amelyet a sérült betegállo- f eL a szakszervezeti bizott-nyét a4 e eélra rendszerest- mányban töltött, il'etve, ha ságnak az állásfoglalását tett „Üzemi baleseti jegyző- a sérült a jegyzőkönyv to- kell kérni, A vita e'döntésó-

k e l 1 vábbitásának határidejéig ben a szakszervezeti bizott-rögzíteni A jegyzőkönyv — . , . , , , a jogszabályoknak megfele- n e m W 0 ® ^ M . a kereső- ság állasfoglalasa az irány. lően — olyan kérdéseket tar- képtelenség kezdetét. adó. talmaz, amelyekre a vtas- A sérült, a vállalat vagy Dr. v . u .