KESERÜ-ÖNKÉNYURALOM PT 2

KESERÜ KATALIN: MAGYAR MŰVÉSZET AZ OSZTRÁK ÖNKÉNYURALOM ÉS A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN

BEVEZETÉS

-1970-es évek: Gerevich Tibor, Németh Lajos, Fülep Lajos, Zádor Anna foglalkoznak a témával-Zádor Anna-féle korszakolás: 1760-1810=klasszicizmus előtörténete, 1810-1830=klasszicizmus kibontakozása, 1830-1860=érett klasszicizmus (de ezt eszmetörténeti és társadalomtörténeti jelenségek árnyalják romantika, realizmus)-az 1848/49-es forradalom NEM stiláris vízválasztó-1849-1867 (szharc bukása és kiegyezés közötti időszak) új helyzetet teremtett okai:

a magyar művésznövendékek képzése Párizsba, Münchenbe tevődik át (Bécs és Pest mellett) a tilalmak miatt megnő az érdeklődés a művészeti események iránt ez az önkényuralmi helyzet önálló korszak, fejlődés majd a kiegyezés után lesz

A KIEGYEZÉS ÉS A DUALIZMUS ÁLLAMRENDSZERE – TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS

-kiegyezéssel (1867) létrejön az Osztrák-Magyar Monarchia-Magyarország független Bécstől törvényhozásban, végrehajtásban, igazságszolgáltatásban, közigazgatásban fejlődik a magyar gazdaság-közös ügyek: uralkodó személye, külügy, hadügy, pénzügy-Eötvös-féle nemzetiségi törvény (1868), horvát-magyar kiegyezés-fejlődés jelei: közlekedés (vasút 1882-ben létrejön a MÁV + dunai gőzhajózás), hírközlés, oktatás, hitelrendszer

A KÉPZŐMŰVÉSZET SZEREPÉNEK ÉRZÉKELÉSE A NEMZETI JELLEG REPREZENTÁLÁSÁBAN

-Magyarországon nem beszélhetünk önálló nemzeti iskoláról a képzőművészetben-nálunk ez inkább tartalmi sajátosság, mint stílusbeli hazai történelmi/életképi témák

EGYÉNI: formákban keresendő arctípusok, viseletek, szokások, tájak-a nemzeti jelleg megfogalmazása szorosan összefüggött a REALISTA szemlélet kialakulásával:

-az elméletek alapja: Henszlmann Imre-szerinte csak a nemzetiből elinduló művészet lehet egyetemes értékű-eltörli a népi és magasművészet közti határt realista nézeteivel-a lényeg és jellegzetességek megragadására buzdított (idealizálás helyett) legjellemzőbb pillanat, elevenség (a kánonszerű konvenciókon alapuló akadémizmussal szemben)-a németalföldi művészetet tekintette alapnak

-’40-es évek: Karl Rahl és Waldmüller elhagyják az akadémiát és magániskolákban a természet utáni festést gyakorolják-ha a realizmus a nemzethez köthető, akkor az önkényuralom csak az idealizmus előretörését hozhatta-az újjászületésben az irodalom játszotta a vezető szerepet, a nemzetet, a falusi életet állítva a középpontba (Kemény Zsigmond, Toldy Ferenc)-Marastoni Jakab magániskolája a történeti és a természet utáni festést oktatta, bár nem tudta felvenni a versenyt más, külföldi iskolákkal-Ormós Zsigmond művészeti író Széchenyire alapozva pontosította a nemzeti jelleg tartalmát

-meghatározza a historizmust (= nemzeti jellegű művészet, amely a múltban keresi gyökereit)-antik szépség alapján értékelte a műveket (idealizmus és realizmus egysége)-az akadémizmus szószólója követője Keleti Gusztáv

-az idealizmus előretörése, a realizmus háttérbe szorulásának okai: történelmi: önkényuralom ideológiai: a festményeknek erkölcsi példamutatás a feladatuk (népnevelés)

1


-a 60-as évekre fontossá vált a nemzet kiművelésének feladata megszületik a KULTÚRNEMZET gondolata (a művészetközpontú polgárosítás, a népnevelő művészet főalakja Eötvös József) Eötvös a kultúrán keresztül akarta MO-t Nyugattal egyenrangúvá tenni-a nemzeti stílus egy eszme kifejezésére szolgál egy általános nemzeti gondolat közvetítője

NÉPNEVELŐ NEMZETI MŰVÉSZET

1. Történelmi festészet

-Eötvös ezt a műfajt tartotta a nemzeti művészet kizárólagos képviselőjének ébren tartója a nemzeti öntudatnak, emlékezetnek-a történelmi festészet feladatai:

hiteles lélekábrázolás realista alakformálás

ezek mind a hiteles történelmi eszme visszaadását szolgálják-az 50-es években, új romantikus eszmék tűnnek fel

pl.a magányos, pusztulásra ítélt és a folytonos idegen hódítással szemben mindig hősiesen ellenálló nemzet képe (képletes megjelenítésben, szharc ábrázolása tilos)-ekkoriban 2 új képtípus jelenik meg:

1. művelődéstörténeti kép (életképszerű, historizáló környezet/viseletábrázolással)2. korkép mind a 2 típus az életkép sajátosságaival az állam és kultúra virágzását ábrázolták

pl. Orlai: Emese álma-a Nemzeti Múzeum frízei már teljességben reprezentálták ezt a gondolatkört kompozíció és forma megmerevedése, élettelen ideológia, idealizáltság

2. Népi életkép

-a nép, mint politikai tényező eltűnt a közéletből (ezalatt mindig a parasztságot értik)-első nép életkép:

Madarász Viktor: Dózsa népe (= nép, mint történelmi erő)-a parasztság révén minden műfajnál erősebben hangsúlyozta a népi, nemzeti jelleget-felfigyelnek a népi táncra, viseletre, zenére, mint speciálisan magyarra-alantasabb műfajnak tartották a történeti képnél (a közönségeset testesíti meg) a különbség az árakon is meglátszott-főszereplőik gyakran betyárok (a történeti képek hőseinek népi változatai)-mégis nagy érdeklődés övezte, mert ezeken a képeken feléled a romantika, de nem szorítja háttérbe a realizmust-a képék stilárisan nem szakadnak el a biedermeier stílustól-mégis ebben a témakörben született a kor egyetlen eredeti stílusa: a nemzetinek és egyetemesnek egyaránt nevezhető realizmus

pl. Izsó parasztfigurái

3. Tájfestészet

-alföldi témakor kialakulása nemzeti jelleg, főként életképek háttereként szolgál-romantikus témák: Balaton és felvidéke, Felvidék romos várai, hegyei-táj és történelem egyesítésének igénye-ihlet: Petőfi költészete-itt erős a realizmus-később önálló képtípus lett, a nemzeti jellegű tájképfestészet képviselője-grafikai albumok elterjedése

2


4. Néphiten alapuló nemzeti mitológia képi ábrázolásai

pl. Than Mór: Vigadó lépcsőháza (Tündér Ilona)

AZ ÉRTELMISÉG A KÉPZŐMŰVÉSZET SZEMÉBEN (1850-1867)

-milyen volt az értelmiség a képzőművészet tükrében? ezt leginkább a művészeti intézmények és a portré műfaján keresztül lehet bemutatni-művészet egyben politikai gondolatot közvetít-intézmények:

1. Magyar Képzőművészeti Társulat: -összefonódott a hazai politikai mozgalommal feladatául a kultúra terjesztését és a közművelést tűzte ki céljának (elnöke: Andrássy Gyula volt)- lapja: Magyar Képzőművész, amely az egyetlen képzőművészettel foglalkozó lap volt programja: polgárosítás és kultúraterjesztés mellett a művészi és politikus értelmiség összekapcsolása is

2. Pesti, később Magyarországi Műegylet: -kereskedelmi jellegű ezáltal nem reagált a magyarországi változásokra- tagjainak száma az ’50-es években szintén gyarapodott a Társulatéhoz hasonlóan- DE: visszaesés, mert túl nagy figyelmet fordítottak a külföldi művészekre, idegennyelvű levelezéseket folytattak-1867-ben egyesültek az MKT-val

3. Nemzeti Képcsarnok- egyetlen valóságos, festményekből álló arcképcsarnokunk ebben a korban- a Nemzeti Múzeum része volt- 1862-re a gyűjtemény leginkább portrékból állt (főleg művészek és tudósok, később államférfiak, katonák, történelmi személyek is) párhuzam: MTA arcképgalériája zártkörűbb: csak az elhunyt tagok arcképeit és mellszobrait tartalmazta

4. Erdélyi Múzeum- főbb részei: könyv-, régiség-, éremtár, természetrajzi gyűjtemény, füvészkert tehát a honismeret tárgyainak gyűjtésével foglalkozott- képtár: 1867-től, gr. Bánffy Dénesné 50 képes adománya indította el (Bánffy Dénesné nem csak arisztokrataként, hanem műgyűjtőként is adakozott)

- egyre nőtt az adakozó magánszemélyek száma pl. Reményi Ede hegedűművész, Ormós Zsigmond jogi végzettségű, akkor művészeti író, arisztokraták (Sina Simon báró, Pejacsevich család, Esterházy Pál, Teleki Miksa, Nádasdy család, Pálffy Lipót)- meglévő művek megvételére gyakran gyűjtéseket indítottak a Nemzeti Múzeum számára Székely Bertalan: II. Lajos; Egri nők

Madarász Viktor: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönbenMarkó Károly hagyatéka

- különböző egyházi méltóságok, „gyárnokok”, egyesületek és vidéki városok is pártolták a múzeumot, s rajta keresztül a nemzeti művészetet- műpártolásban más a műfaji hierarchia: főleg táj- és arcképfestők képzését támogatták az arisztokratáink- a fő műpártolók az MKT tiszteletbeli tagjai lettek- értelmiség: akik a művészettel illetve politikával foglalkoztak

PORTRÉ

- terjesztői az illusztrált lapok voltak- első szám címlapján Deák Ferenc arcképe

3


- „Az Ország Tükre” közölte a legtöbb portrét, 1862-től az értelmiség kiszélesedésének dokumentuma- 1865-től allegóriákkal bővül (művészet, tudomány, haza...)- + művészeti tanulmányok, és életrajzok (fő: Izsó Miklós) kitűnő bizonyíték a képzőművészet fontosságára a népnevelésben- hasonló lap: „Vasárnapi Újság” 1854-től

GRAFIKAI MŰVEK

- ’50-es években indult meg a grafikai művek sokszorosítása legnagyobb számban a portrék terjedtek- az arcképcsarnokokban a társ. Feslő és középrétegének minden jelentős képviselője szerepelt-- egyes portrék allegóriákká váltak pl. Széchenyi (halála után róla jelentek meg a legnagyobb mennyiségben portrák, amelyek hozzásegítettek kialakítani a nemzetben élő Széchenyi-képet) Deák Ferenc portréi - történelmi témájú arcképsorozatok is ekkor terjedtek el, az 1861-es enyhülés után a szabadságharcot is így örökítették meg (bár még volt cenzúra)

pl. Vahot (kiad.): Az 1849-i magyar tábornokok arcképcsarnoka- szimbólum lett: Orlai Petrich Soma: „Kazinczy és Kisfaludy kibékülése” a művelődéstörténeti képtípus egyik első darabja és a történelmi portré és egy jeles tevékenységet ábrázoló életkép ötvözése

SZOBRÁSZAT

-’50-es évek vége felé a magyar nép kiemelkedő alakjainak is buzgalommal kezdtek gyűjteni, hogy emléket állíthassanak nekik- szoborleleplezési láz – gyakran ünnepi esemény, albumot is kiadtak, a folyóiratok közölték a szobrokat- eleinte (a politikai elfojtás miatt) színészek és az irodalom képviselői kaptak szobrot pl. Kazinczy-ünnepély, Eötvös beszédével kultusz lett, akárcsak Orlai képe, és Múzeumkerti szobra-Katona József emlékszobor, 1857-ben készítette Züllich a Nemzeti Színháznak (megrendelő Tomory Anasztáz) – nem tetszett! (kezében álarc, mintha színész lenne)-a szobrokat gyűjtésekből finanszírozták-- Nemzeti Színház körül szabadtéri szoborcsarnok kezdett kialakulni – kultuszhely lett- Nemzeti Múzeum körül is:

Ferenczy István Kisfaludy szobrával kezdődött (végül csak 1875-ben állították fel)Váy Miklós: Berzsenyi szobraSzéchenyi Ferenc, KazinczyGerenday: Vörösmarty

- emellett falvak és városok is versengtek emlékművek állításáért- fő szobrászok: Züllich Rudolf, Gerenday, Dunaiszky László, Izsó Miklós- folyóiratok illusztrálták és terjesztették a szobrokat- Széchenyi halála vezette be a politikusok szobrainak készítését- a Duna-korzón politikusok szoborcsarnoka kezdett kialakulni

KÉPLÁTÁS, KÉPÉRTELMEZÉS A 19. SZÁZAD KÖZEPÉN MAGYARORSZÁGON – ORMÓS ZSIGMOND MUNKÁSSÁGA TÜKRÉBEN

-Ormós Zsigmond:művészeti író

4


-ő az egyetlen, aki Henszlmannon kívül módszeresen törekedett a művészet történetének megismerésére és megismertetésére-a képzőművészetek terén iskolázatlan volt, azaz nem volt „akadémiai festő”, mint addig a műértők, mint pl. Barabás, Orlai, vagy Keleti Guszáv-az ún. műértő vagy műbarát típusba tartozott, azonban ezt sajátosan politikusi vonásokkal gazdagította a magyar művészet fellendítése, külföldön való elismertsége vezette, ezért szorosan kötődik kora hazafiasságához-írásai: úti jegyzet műfajában: Utazási emlékek hat kötete-művészmonográfiák (pl. Cornelius, Raffaello)-Franz Kugler módszerét alkalmazza 1-1 mű bemutatásánál a műalkotásnak elsősorban érzéki jelenségként való felfogása

-stíluskategóriák (Ormós alapján):-német szakirodalomból átvett stíluskategóriák román, gótikus, reneszánsz, manierista, eklektikus, azaz akadémikus, barokk, azaz naturalista, antik remek, azaz klasszicista és romantikus értékelésük a klasszicizmus esztétikáján alapul-antik eszményeket felélesztő esztétákat fontosabbnak tartotta még a festőknél is (pl. Winckelmann, Goethe, Kugler)-Ormós stíluseszménye kora átmeneti ízlését követte a klasszicizmus esztétikája az ideális szépséget emelte piedesztálra, ami a művészeti gyakorlat Raffaello-kultuszában valósult meg

-műfajok:-aszerint rangsorolja őket, hogy milyen közel állnak az ideálishoz

-magasabb rendű: mitológiai, bibliai, vallás, történelem-alacsonyabb: életkép és a többi

-a naturalizmust összeegyeztethetetlennek látta a vallásos festészettel-életkép: realizmus megnyilvánulási formája alig becsülte őket, csak társadalmi szerepük miatt-tájkép: hangulatkifejező műfaj, mint az elégiák, a lírai költészet (C. Lorrain, Markó Károly)-arckép: a valóság felmagasztalását várta tőle (példakép Tiziano)-csendélet: legkevésbé magasztos műfaj

-technikák:-sokszorosított grafika: közvetlenül láthatóvá teszi a gondolatot-rajz: eszme megfogalmazódása érhető tetten rajta-festmény: maga a tökéletesség-falkép: még a festménynél is nemesebb

-az ideális-reális ellentétpárral nemzeti stílusokat is jellemzett (olasz festészetet eszményíti, németet felületesnek tartja)-felfigyelt a nemzeti jelleg kifejezésének fontosságára a nemzeti stílus megalkotásán fáradozott-az eszme elsőbbsége az önkényuralom idején a filozófiai és esztétikai gondolkodás alapja

A KULTUSZ KÖZTES HELYE KAZINCZY MAGYARORSZÁGI KULTUSZÁNAK TÜKRÉBEN

-az irodalom kultikus tisztelete Mo.-n is 19. századi keletű megnyilvánulási formáiban szerepet kap a képzőművészet irodalmi személyiségek felmagasztalása (kultusszobrok)-Mo-n ennek a kultusznak a kibontakozása az önkényuralom idején figyelhető meg, s első komplex példája Kazinczy Ferenc születésének 1859-es centenáriuma alkalmából rendezett ünnepség volt ezen esemény előzményei: a költőről még életében készült festett és szoborporték (26 db), vagy pl. J. Ender 1828-as Kazinczy-portrája, amelyen íróeszközök, könyvek felsorakoztatásával reprezentálja a szellem emberét-a “nagy ember” fogalma a francia felvilágosodás szülötte-Kazinczy halála után “halhatatlanítása” több szálon futott Bajza József és Toldy Ferenc kiadásában megjelentek Eredeti munkái (1835, 1839) gyűjtés indult emlékszobrának elkészíttetésére

5


-a nemzeti öntudat létrehozójának az írást tartották ez összefüggött a nemzeti kultúrák megteremtésével, amennyiben eszköze az anyanyelv, majd a nyomtatás rohamos terjedésével polgárjogot nyert-a nemzeti nyelvek használatával az irodalom a demokratikus nemzeteszme kialakítója lett ez a kibontakozó nemzeti érzés Kazinczy működésében teljesedett ki (nyelvújítás)-Kazinczyt születésének centenáriumán azért ünnepelték, mert megformálta a nemzetet a népből, nyelvalkotó tevékenységével, melynek révén a nyelv élővé vált gondolkodásra alkalmas eszközzé, ami a nemzet életképessé tételét jelentette-Orlai Petrics Soma: Kazinczy és Kisfaludy találkozása kiltuszképpé vált Velazquez Bréda átadása című festmény kompozícióját vette át kettős portré vagy szobor a romantika új vallása a barátság fényében alakult ki barátság portré barátság mellett koreszme megfogalmazása is benne-Kazinczy centenáriuma nyomán kultuszhelyek képződtek a költő szülő- és nyughelyén-Ybl Miklós klasszicista emlékháza Kazinczy számára (Kazinczy félbemaradt házának emlékházzá való alakítása)

A PETŐFI-ARCKÉP VÁLTOZÁSAI. ADALÉKOK ROMANTIKUS MŰVÉSZETÜNK KORSZAKOLÁSÁHOZ

-Petőfi Sándor alakja, munkássága jó szemléletetése az itthoni romantikának Barabás 3 Petőfi arcképe Orlai enteriőrös Petőfi portréja - ’50-es évek: Petőfi dalköltőként való éltetése a róla készült ábrázolásokban (pl. Barabás,

Orlai, Lotz)- ’50-es évek végén a romantikus korszak irányában bekövetkezett változás figyelhető meg ekkorra tudatosult a szab.harc elvesztése és az önkényuralom súlya egyre inkább a fájdalom fogalmazódott meg a műveken- Petőfi alakjában is a visszavonhatatlan veszteség fájdalmát fogalmazta meg több művész:

Orlai: Petőfi Debrecenben Izsó: Haldokló Petőfi

-’60-as évek 2. fele: kiegyezés előkészítése, lassú újjászületés ehhez már nem volt szükség Petőfi alakjára-’70-es évek: megváltozott a reprezentáció stílusa a kiegyezés lehetővé tette, hogy Petőfi 1860 óta tervezett pesti szobrára gyűjtés induljon Iszót kérték fel a mű elkészítésére

- Izsó tervei a szoborra hősiesebb Petőfi kép bemutatása (csak vázlatok készültek)-Huszár Adolf szobra (Izsó halála után) gesztikuláló színésszé alacsonyította a művet, amelyen az indulat érvényesült-a romantikus realizmus megjelenésével született meg az egyetemes művészettel és a többi művészetekkel egyező stílus az ún. nemzeti a művészetben

MUNKÁCSY MIHÁLY VALLÁSOS KÉPEINEK ÚJRAÉRTÉKELÉSE

- Munkácsy a mai Magyarországon kívül eső területen (Munkács, Ukrajna) született, gyermek- és serdülőkora egy részét a Partiumban töltötte-1868-ban vette fel hivatalosan a Munkácsy nevet-miközben nem teremtünk itt méltó körülményeket a tehetségek kibontakozásához, ami sok esetben külföldön következik be, az ott sikeressé vált honfitársainkat előszeretettel illesztjük a magyar kultúra, művészet vagy tudomány történetébe ennek következtében e történettípusnak sajátos karakterisztikumává válik a haza elhagyásának szükségszerűsége-2005: Magyar Nemzeti Galéria Munkácsy a nagyvilágban című kiállítása-Ormós Zsigmondnál járt 1862-ben, aki bevezette őt gyűjteményébe, melynek jelentőségéről a Szépművészeti Múzeumba került képei is tanúskodnak (pl. Lorenzo Lotto: Mária gyermekével és Assisi Szent Ferenccel, a 79. leltári számon). Ormós ekkor írhatta Peter Cornelius német nazarénus

6


festőről szóló monográfiáját (Pest, 1863). Elképzelhető, hogy Munkácsy a Rómában Szent Lukács Céhet alapító (1810), a legenda szerint a Madonnát életében lefestő szentre hivatkozó, a kép eredeti, szakrális jelentéseit és funkcióit visszakereső nazarénus csoport tagjának művészetével is megismerkedett akkor-kép és vallás kapcsolatát elemezve a művészettörténet-írás (legutóbb Hans Belting) az ikont (imago) és a historiát (az üdvtörténet narratív előadását) különbözteti meg mindkettő eredeti funkciója az Írásra való emlékeztetés-Munkácsy életútja során először Ormósnál és a német nazarénusokkal kapcsolatban találkozhatott hasonló törekvéssel: a reális és ideális (a korabeli német és a reneszánsz itáliai) világ/kép összeegyeztetésével-1870-ben Düsseldorfból kifejezetten Rembrandt (és Frans Hals) tanulmányozására látogatott Hollandiába barátjával, Paál Lászlóval-a protestáns teológiai racionalizmussal, a 19. századi szellemi életet radikalizáló, katolikus egyház elleni mozgalmakkal egybeesett a művészet egyházbírálata, Jézus alakjának megidézésével; törekvése az egykori, a bibliai helyszínek földrajzi, történeti és társadalmi valóságának megismerésére, a bibliai témájú kép hitelének ez úton való visszaállítására- Munkácsyt nem hagyta érintetlenül egyik szemlélet sem: 1873 őszén, Barbizonban tartózkodván ismerte meg Millet-t és csendes panteizmusát-Munkácsy szomszédja, Gustave Doré, akinek ma a strasbourgi Modern és Kortárs Művészeti Múzeumban látható monumentális és vizionárius, Krisztus elhagyja a Praetoriumot (1867-72) című festménye, valamint Kálváriája (1877), tömegjeleneteikkel bizonyára ismertek voltak Munkácsy előtt-a magyar festő párizsi környezete a kor európai szellemi és művészeti arisztokráciája volt, melyhez ő maga is tartozott hozzásegítette ehhez - művein és legbensőbb művészbarátain, művészettörténeti műveltségén és a múzeumok világában jártasságán kívül - a Siralomház párizsi aranyérme, a kritika és gyűjtőinek figyelme, házassága (feleségével Hollandiában találkozott) és menedzsere, Karl Sedelmeyer

Krisztus Pilátus előtt (1880)-a források szerint Sedelmeyer műkereskedő javaslatára készült Munkácsytól 30, a műhöz élő modell után készült és főként fejtanulmányt ismerünk, melyek a bibliai történet - ha nem is hiteles, de - reális történetként való megjelenítésének szándékáról tanúskodnak-ismeretes Munkácsy öt kompozícióvázlata is, melyek a Krisztus körüli, illetve vele egy képtérben látható alakok laza csoportkompozíciói-a képen Krisztus alakja az írott történeti forrásoknak felel meg az Istenember idealizálás nélküli azonosítása egy élő emberrel - a realista Munkácsy újítása ikonszerű az alak a kép egészének jelentéstartalma értelmében, mely felidézi Jézust a maga lehetséges realitásában, ugyanakkor képe nemcsak történetére, de ígéretére, egy másik, jövendő országra is emlékeztet retrospektív és prospektív emlékezet közt a jelen realitását épp Jézus (az igazság) képe hordozza, teremti meg-Munkácsy jelenete egyúttal az üdvtörténet egy állomását is megmutatja (Kihallgatás Pilátus előtt) Jézus mondandójának horderejét a közönség reakciói bizonyítják historia és ikon eggyé válik a képén-Jézus életének utolsó napjából hiányoznak a csodák. Ráadásul dicsfény nélküli az alak a képen. 19. században ismert templomtérbe épp ezért, a szakralitás hiánya miatt nehezen képzelhető bele, hacsak nem protestánsba. „Valósággal kálvinista kép a Krisztus Pilátus előtt" - írta később Feleky Géza általánosan átélhetővé teszi az igazság megjelenésének drámáját-a kép ráadásul természetes nagyságukban mutatja az alakokat, amint az az ikonfestészetben is szokásos volt a középkorban tere nyitott a néző irányába, bevonva őt a drámába (ráadásul Sedelmeyer házában a földre volt állítva)-Magyarországon akkor 80 000 ember látta - nyolcvanezer korona bevétel származott a belépődíjakból, amiből Munkácsy ösztöndíjat alapított magyar művésznövendékeknek

Golgota (1883)-Csontváry másik bibliai képe, a Passió (1903) ugyancsak visszautal Munkácsyra, a Golgotára (Csontváry sikertelenül kereste Munkácsyt Párizsban)

7


-eg és föld közé feszülő alakja a mindkét oldalról magára hagyatotté, amint „kiálta Jézus, mondván: Én Istenem, én Istenem! miért hagytál el engemet?"-az ég sötétségen átütő vörös foltja alkonyati plein air képeinek festői jelenségeivel rokon Csontváry-rokonság

Ecce Homo (1896)-töviskoronás Krisztusa tette teljessé Jézus lelki passiójának megjelenítését. -nem hagyományos trilógiát alkot tehát a három hatalmas kép (nem „fejlődik" a történet), de három változatát mutatja tömeg és ember/igazság ellentétének, a küldetéstudatú ember menthetetlen magárahagyatottságának, szenvedésének-Rembrandt-i hatás: „kifejezést, mely egy pillanatban a lélek egész történetét összpontosítja egy arcra"

-barátai időközben meghaltak, Munkácsy környezete megváltozott az alkotói magány mellett a barátokat is nélkülöznie kellett-időközben Rembrandt kultusza nőtt Párizsban Baudelaire A romlás virágaiban a világ fároszai egyikeként szólt Rembrandtról (1857), s hogy Munkácsyt is apostolként kezdték emlegetni, több könyv is megjelent Rembrandt életéről és művészetéről, legutóbb épp akkor, amikor Munkácsy első vázlatait készítette az Ecce homóhoz, 1893-ban, illetve amikor Munkácsyt, képe befejezése után, szanatóriumba kellett szállítani-bibliai képeit ekkor Rembrandt Éjjeli őrjárata óta az első igazi drámai képekként értékelték, és a kép sikere minden képzeletet felülmúlt (csak Budapesten 315 ezer látogatót vonzott a Millenniumi kiállításon)-Csontváry Raffaello képein éppen az isteni dinamikát (másképpen a kép hitelességét) hiányolja ezt felfedezhette Munkácsy monumentális művein (melynek alapkövét Rembrandt fektette le)-a Munkácsy „sötét" vallásos képeitől eltérő plein air „fényfestészetben" éppúgy, mint a historia és ikon egyesítéséből származó drámai kompozícióktól különböző, ikonikus jellegű szimbolista képeken megtaláljuk Munkácsy nyomát

VÁRÁBRÁZOLÁSOK – TÁJ ÉS TÖRTÉNELEM A HISTORIZMUS FESTÉSZETÉBEN MAGYARORSZÁGON

-1871-ben a Magyar Tudományos Akadémia palotájának felolvasótermében (Kisfaludy terem) keretbe foglalták s falra helyezték Ligeti Antal négy, reprezentatív igénnyel készült magyarországi tájképét-mindegyik tájkép várábrázolás is: szélesre nyitott panorámában látjuk Trencsényt, Hricsót, Szepesvárt s a Balatont Szigligettel-a múlt idejének a jelen idejébe való tudatos beépítése, így a 18. század vége óta történelmi tájfestészetünk is a szélesebben értelmezett historizmusba tartozik-a történeti táj mint műfajok vegyítéséből született műfaj nem előzmények nélküli őrzi a konkrét tájat bemutató vedutafestészet hagyományát-19. század: a táj általában valamely emlékszerű architektúra jelenléte miatt válik történetivé (ritkábban történelmi alakok szerepeltetése révén)-várábrázolás és nemzeti múlt összefonódása korábban ritka-a felvilágosodás teremtette igény a világ- és honismeretre a grafikus „látképek" (köztük a hiteles várképek) meghonosodását eredményezte-a természeti érzékenység a múlt titkait őrző emlékek iránti érzékenységgel párosulva hívta életre a romantikus művészet romkultuszát, így névtelen várábrázolásait is, a historizmus asszociatív-evokatív típusát képviselve kibontakozását segítette egy olyan műfaj is, mely alkalmat adott konkrét helyhez kötött festői várábrázolások bemutatására: az útikalauzé (grafikus illusztrációkkal)-a 19. század utolsó harmadáig „fokozat s műtani felosztás szerint" a tájkép maga a műfajok rangsorának utolsó helyén állt-múlt és jelen ilyen egységes szemlélete viszont a historizmusnak mint magatartásnak jellegzetesen magyarországi megfogalmazása

8


kritériumok: a panorámikus térben a részletező, staffázsfigurákkal megmozgatott előtér erősebb színekkel jelenjék meg, mert „közeli", s „finom" színek, „halvány világítás" legyen a háttérben, még akkor is, ha ott a fő motívum (hegy vagy vár), mert így kellő távolságba kerül-ezek a mesterségbeli fogások egyrészt realizmus és idealizmus, klasszicizmus és romantika ötvözetét jelentik a kor magyar esztétikai felfogása jegyében-festőink jórészt a bécsi és német akadémiákon tanultak, ahol tovább élt az ideális táj tradíciója, párosulva a biedermeier tárgyilagossággal-a kortársak képein a világos szerkezetet, az ábrázolás hűségét értékelték, s azt, hogy puszta festői megoldásokkal (fény- és színkezeléssel) sajátos hangulatokat tudtak kelteni, amelyek esetenként történelmiek, különösen, ha konkrét és közismert emlékhelyhez kötődnek-Keleti Gusztáv, első jelentős kritikusunk, ilyenformán a tájkép három fajtája között tett különbséget (ezek az ideális, a reális és a történelmi) ezek egységét találta ideálisnak-ezzel szemben Nagybányán már önálló életre kel pl. a táj-a várábrázolás megjelenésekor kétféle gyökerű és típusú (1800-1850):

1. a kiemelkedő jelentőségű történelmi hely vedutaszerű ábrázolása2. romantikus irodalomtól ihletett illusztráció, melyen a történelmi vagy képzelt alakok mögött megjelenített képzelt (ideális) vagy konkrét (rekonstruált) vár egyaránt evokatív jellegű

-a romárázolásokon a romantika az emberi világ mulandóságának, törékenységének vagy a magánynak, elhagyatottságnak és bizonytalanságnak éreztetésében nyilvánul meg, esetleg a természeti erők vad, romboló hatalmának megmutatásában-frissebb jelenség ezeknél az a tájrajz vagy építészeti rajz, kép, melyen a történelmi emlékek jelentik a főmotívumot, s a képíró azok pontos ábrázolására törekszik, de kiegészíti a kompozíciót apróbb életképi részletekkel is-vár és rom mint a nemzeti múlt és jelen szembesítése Kölcsey költészetében vissza-visszatérő szimbólum a Himnusztól (1823) a Drégelen (1825), Zrínyi dalán (1830) át a Husztig (1831), a német romantika holdfényes, romos tájain konkrét történelmi szituációban túllépő epigrammáig-festészetünkben (s a formálódó közös történelmi tudatban) a romok-várak közül Visegrád emelkedett ki, mint a legtöbb asszociációt keltő, mert jelentős emlékekben leggazdagabb történelmi hely-a közízlés: Visegrádot nemzeti emlékhelyként látogatták, s a vár-rom allegória párja a publicisztika toposza lett

Markó Károly: Visegrád, 1828-sok a Balaton-felvidéki illusztráció (Kisfaludyak nyomán)-az irodalmi-anekdotikus vagy vedutajellegű grafikák után Brodszky munkáin a romantikus múltidézéssel együtt jelenik meg és uralkodik el a romantikus természet a maga érintetlen, önálló világával össze lehet vetni Caspar David Friedrich-el-a század közepétől szélesebb körű romantikus (Brodszky) és akadémikus (Ligeti) korszak köszöntött be (kb. 1890-ig) Ligeti Antal képei-a képek közületi elhelyezése pedig arra utal, hogy „hieroglifikus" mondanivalójuk: a poézissé minősült nemzeti hagyomány közérthető volt, miként azt egykor Kölcsey kívánta-az egyre növekvő példányszámú hetilapok e második periódusban is folytatták az előzőnek még zártabb körben terjedő illusztráló hagyományát, a várismertetéseket

pl. Vasárnapi Újság-az elszaporodó várismertetéseknek és várábrázolásoknak az önkényuralom korában amúgy is különös jelentősége volt jelentése pedig megfordult: értéket a rom, negatívumot az ép vár hordozott a szabadságharc után a további forradalmak megelőzésére az uralkodó ugyanis egy új erődrendszer építését határozta el, amiből végül csak a gellérthegyi Citadella valósult meg 1850-1854 között-az 1840-es évektől ismét a grafikában látjuk megjelenni az úgynevezett esztétikai historizálás előfutárait, mégpedig az összefoglaló honismertető munkák illusztrációiként hiteles, a múlt valamely dátumával jelzett várképek ezek, általában metszett előképek után készítve-a történeti hűség a negyvenes években jelenik meg a várábrázolásokon, elsősorban és következetesen Mátyáshoz, a Hunyadi család tagjához-Visegrád több százezer forintos helyreállításhoz a műemléki téren még Bécshez kötött ország mindössze 400 Ft 34 krajcárt kapott a Hunyadiak vára helyreállításának keserves története

9


önmagában elég bizonyíték a bécsi udvar magyar várak iránt táplált ellenszenvére (a helyreállítás 1872-ben kezdődött)-1872-ben, az 1840-es évek elvetélt kezdeményezése után Magyarországon is megalakulhatott a Műemlékek Ideiglenes Bizottsága

-tagja volt Henszlmann Imre, Ipolyi Arnold, Rómer Flóris-az archeológia fellendülésével, az illusztrációk mérnöki felmérés jellegűvé válásával párhuzamosan a 80-as évektől a festészet és grafika eddig nem látott gazdagságban ontja a várképeket, olyannyira, hogy az ifjabb generációk pályakezdésére is hatással vannak Brodszky és Ligeti mellett így feltűnnek az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat tárlatain Telepy Károly, Szinyei Merse Pál, Mednyánszky László, Györök Leó, Gundelfinger Gyula még a hagyományos megoldásokhoz kötődő, panorámikus történelmi tájképei + változatos szerkezetű, lovagvárakhoz, végvárakhoz, alföldi várakhoz egyaránt kapcsolódó, plein air megoldású várképek-a múlt immár elérhetetlen szelleme festői álomképként gazdagította századunk elejének művészetét

-múlt és jelen, természet és ember, élő és holt anyag historizmusban felvetett összekapcsolása Gulácsynál a teljesség 20. századi vágyát, a világban való otthonkeresést érzékelteti, a hazát az érzelmekben felfedező és birtokba vevő egykori elődeire emlékeztetve

-a várábrázolások sokasága és jelentősége a 19. században azonban már a biedermeierben sajátosságokat mutat: általános asszociatív-evokatív karakteréhez az irodalom- és történelemkutatás nemzeti vonatkozásokat társított, így jelentőségét megnövelte a kortárs nemzeti létben is

A HEGYEK VÁLTOZÓ JELENTÉSE A MAGYAR MŰVÉSZETBEN

-a Kárpátok mint Magyarország területét körbefogó, azt meghatározó hegylánc a 19. század történelmi és természeti érdeklődése és a történeti-természeti ismeretek népszerűsítése folytán rögzült a köztudatban-a nemzetközi szecesszió és szimbolizmus stíluskategóriákkal összefoglalható művészete mellett az impresszionizmus sajátos, közép-európai plein air változata virágzott ki - Münchenből kisugározva -, más- és másként a különböző tartományokban-művésztelepek és tanulmányutak révén a művésznövendékek keresztül-kasul járták a régiót, és megismerték kultúráját-az alföldi táj, illetve a várromokkal ékes hegyvidékek váltak - egymástól eltérő földrajzi sajátosságaikkal, népéleti vonatkozásaikkal és történelmi utalásaikkal - az ún. „nemzeti művészet" reprezentánsaivá a 19. század közepén (az irodalommal karöltve)-ha számba vesszük a Kárpátok eddigi képi jelentéseit, önmaga fenséges, királyi volta, hazát meghatározó jelenléte mellett a lélekre gyakorolt hatását, s így az emberre is vonatkoztatott természeti világkép teljességét emelhetjük ki -a szabad lélek, a szabadság madara, a sas viszont ugyanúgy otthonos a hegyvidéken, mint a síkságon

Mednyánszky László -1852-ben született a Felvidéken-arisztokrata családjának köszönhetően örökölte a birtokképek és a történeti táj hagyományát-Barbizon és a francia realizmus látásmódja és festői megoldásai hagyták benne a legmélyebb nyomot-a Mednyánszky-életműre jellemző ciklikusság, ismétlés alapján tárgyalható műtárgycsoportok egyike, a „folyókanyarulatnak" nevezett tematikus képcsoport

pl. Tiszai halászat alföldi képtípus-fent és lent jelentősége festészetében, sajátos fényszimbolika ég és föld misztikus egysége

pl. Dunajeci tájrészlet, 1895-Mednyánszky technikája (a festőkéssel felrakott és kikapart foltok), színhasználata (alapszínek és származékaik sűrű egymás mellettisége)

10


-az 1890-es évek első felére datált havasi képeinek gyors, lendületes ecsetkezelése, a felső képmezők szikrázó fehérje és hideg (kék, zöld) színei, az előterek meleg, barnás árnyalatai az enyésző élet és az élettelenség ellentétét feloldó tárgyilagos festői gyönyörködés példái

pl. Hegyi tó,1895-festett háborús képeket is

Csontváry természetfilozófiája is részben a hegyvidék megjelenítésében öltött formát:- egyetlen, monumentális tátrai képe

A Nagy-Tarpatak a Tátrában (1904-05)

LIGETI ANTAL

-1891-ben, Ligeti Antal halála után hagyatéki kiállítást rendeztek műveiből az akkori Műcsarnok épületében (ma Képzőművészeti Egyetem). A festőművész munkáinak az volt az első, a jelenlegi pedig a második kiállítása-élete jelentős részét szentelte az akkoriban a művészettel múzeumi műtárgyak útján ismerkedő művésznövendékek tanulmányainak segítésére-Ligeti a festészet olyan műfajának egyik első magyar mestere is, mely műfaj a kortárs művészetben elgondolkodtatóan jelentős szerepet játszik, s ez a tájkép-életművére az 1850-es évek közepén (1854-58) Itáliában és a Közel-Keleten (a Szentföldön és Egyiptomban) grófi támogatással tett festői utazás, valamint a megelőző és következő évek fóti tartózkodása döntő hatással volt, úgy első városi vedutáit, mint várábrázolásait (a Károlyi-birtokhoz tartozó Füzér váráét), valamint saját stílusának és tájképi tematikájának kialakulását tekintve-Ligeti mestere: Markó Károly-a sivatag- és pusztakép mint tájképtípus nemcsak a szabad életre emlékeztetett, de azt ígérhette is az önkényuralom idején, az 1850-60-as években, miután Petőfi költészete az egyéni szabadság jelképévé tette az Alföldet volt neki ilyen-az égi fényhatások és a borongós földi szféra kettőssége jelenvalóvá tette a messzeséget, miközben a színek melankolikus érzetet keltenek-Ligeti műbírálati feladatokat is ellátott-Ligeti az egymásra rímelő földi és égi színekkel a teremtett világ „fenséges összhangzatát” ragadta meg-ő is festett Taormina képet magasabb nézőpontból készült ennek következtében a központi motívumot, a színház körbe foglalt romjait szinte a mélybe zuhanva látjuk, tágas világtól körbeölelve szeretett a magasból körbetekinteni (ezt igazolja az is, amit az Etna tetejéről letekintve érzett)-festészete tehát az apró részletek és a nagy egész közt teremtette meg a kapcsolatot-feltűnik köztük egy másik, vissza-visszatérő gondolat is: a fény megragadásáé:

pl. Naplemente Capri szigeténpl. Olasz táj folyóval

A NÉPI ÉLETKÉP AZ 1850-ES, 60-AS, 70-ES ÉVEKBEN

-népi életkép ezekben az évtizedekben elsősorban paraszti életképet jelentett, ebből fakadó tulajdonságaira épült a műfaj ideológiája, esztétikája-a nemzeti jelleg az önkényuralom idején egyik fenntartója lehetett a nemzetnek, az Ausztriától való különbözőségünk tudatának-a kiegyezés után a nemzeti jelleg, de az eszményesítés jelentősége is csökkent-a művészetet széles közönség körében kedveltté tenni csak közismert témákkal és elismert ábrázolási móddal lehet, ami jelen esetben a bécsi biedermeier realizmus s a romantikus couleur local vegyítését jelenti-mégsem voltak annyira népszerűek az életképek okai:

1. nem foglalkoztak a műfajjal a legjelentősebb gondolkodók (Eötvös)2. lenézték a jól képzett művészek (Székely), mert az eszmék hiányoztak belőle

11


3. alacsony volt egy-egy életkép ára is-a népi életképek műfajában jelentkeztek az első irodalmi illusztrációk is:

-Than Mór, Irinyi Sándor Petőfi egy-egy versének ihletésére készítettek grafikákat-Lotz Károly a János vitézhez rajzolt sorozatot zsánerfestményeinek stílusában, amit rézkarcban közöltek ezek az illusztrációk rávilágítanak a magyar életképfestészet és Petőfi költői hagyatéka közötti szoros kapcsolatra

-a népi életképeket többféleképpen csoportosíthatjuk kompozíciós szempontból elkülöníthetők a tájnak nagy szerepet hagyó alföldi képek, az utcarészletekkel lezárt falusi képek s az enteriőrök (a 70-es években a közelebbi képkivágat a jellemzőbb)-tematikailag a gyakran tánccal tarkított népünnepélyek-népszokások, a csikós, pásztor alakja, a betyártéma, katona- vagy honvédképek, a még ezeknél is különösebb kóbor alakok (cigányok, zsidók, koldusok), a nemzetiségek szokásai s az anekdotikus jelenetek sorolhatók fel-a betyárok, a pusztai emberek általában a festőiségnek tág teret adó, különleges arányú alföldi tájban jelennek meg -a mulatságok, népszokások, katonajelenetek viszont kulisszaszerűen festett falusi háttér előtt zajlanak-a cselekmény a néző felé félkörívben nyílik ki-Barabás Miklós, Than Mór képein feltűnő mulatságok, szokások és történeti vonatkozások a 60-as évekre érik el tisztult formájukat Izsó táncoló figuráinak, Székely Ölelés című képének, Munkácsy Siralomház-változatainak lényeget kiemelő realizmusában

IZSÓ ÉS A NEMZETI ROMANTIKA

-Izsó a Táncoló parasztok egy részét - feliratuk szerint - Debrecenben, a Csokonai-szobor készítése kapcsán mintázta, feltehetően természet után-Izsó Miklós életművét három műfajjal lehet jellemezni. Ezek: a portré- és emlékszobrászat, a népi életkép és a szimbolikus-allegorikus jellegű kompozíciók

Széchenyi-szobor-Izsót is befolyásolta nyilván, mint a többieket, a korszellem, a romantika szelleme, mely az egyéniségnek, kivált az oly kiemelkedőnek, mint Széchenyi István, szinte vallásos tisztelettel adózott + a társadalmi elkötelezettség, amely ugyancsak a romantika következményeként a polgárság, a köz érdekében a köztéri szoborban látta a szobrász feladatát-hasonlóság és eszményítés elve magyar ruházat fontos!-„legyen nemesen egyszerű, de nagyszerű"-a klasszicista, romantikus és realista esztétika ötvözése-Izsó valóban megfogalmazta mindazt, amit a hazát építő, a polgárosodást megalapozó, a hazával azonosuló Széchenyi képviselt-Izsó a romantika pátosza nélkül, külső s belső jellemet sűrítve, a belső erőt, a tetteket formákba fogalmazva alkotott emlékszobrot romantika és realizmus határán VÉGÜL: Engel József ízlése a végrehajtásban

Terrakotta táncoló parasztok-sorozat, 1864-amit a zenéről írtak akkoriban, vonatkozik a táncra is, Izsó parasztsorozatának témájára-a mozdulatok állandó ellentétéből építkező férfitánc minden mozzanatában a klasszikus szobrászat kontraposztóját mutatja-alapos megfigyelés eredményeként születtek ezek az ihletésükben tán romantikus, szerkezetükben az akadémikus klasszicizmusra támaszkodó, de végül is realista szobrok-a terrakotta kiválóan megfelelt a témának és a szemléletnek ugyanez a sorozat bronzban vagy márványban idegenül hatna, márpedig a korabeli szobrok végleges formában ezekből készültek

Búsuló juhász, 1862-érdekesség, hogy MÁRVÁNY szokatlan a témához

Ételhordó parasztasszony Csokonai-emlékmű

12


-az anyagválasztásra visszatérve: nem elhanyagolható kérdés a Csokonai-szobor esetében sem, amelynek gipsz mintája sokkal sikerültebbnek mondható, mint a kivitelezett bronzöntvény az apró részletekben szinte rokokó könnyedséggel dúskáló faragás ugyanis bronzban nehézkesebb formát nyert

Sebesült honvéd, 1869-magát és a zászlót vonszoló alakja a lefelé húzó súlyos formákkal a kilátástalan csüggedés megfogalmazása -Izsó, a szabadságharc VII. hadtestének honvédje tizenkilenc ütközetben vett részt-Izsó művén semmi nyoma a kiegyezés utáni optimizmusnak, de még a romantikus hősi pátosznak sem-a zászlóval nemcsak a súlyt teremtette meg, hanem a honvédalakot országos szimbólummá emelte -az ellentétekből épülő, mégis tömbszerű, zárt formaegyüttes másik fő eleme, a lehajtott fej a magára maradt ország szomorú sorsának, a magába fordulásnak is jele

Haldokló Petőfi, 1864

LOTZ KÁROLY

-Marastoni Jakab akadémiájának növendéke-az 50-es évek elején Weber Henriknél tanult -1852-ben Bécsbe ment, s hamarosan Karl Rahl magániskolájába iratkozott-a magyar művésznövendékek hagyományos útját járva itt a késő reneszánszra alapozott akadémizmus törvényeit sajátította el kortársával, Than Mórral együt mindketten Rahl haláláig (1865) maradtak Bécsben, mint a mester legtehetségesebb tanítványai, akikkel együtt dolgozott reprezentatív falképmegrendelésein

pl. Arsenal-Lotz magyar népi életképei Petőfi költői életképeihez váltak hasonlatossá a köztudatban. Talán ezért is fogott a János vitéz illusztrálásába már a 60-as évek elején-Lotz zsánerképeinek festői változása: a világos színek, a fény eluralkodása bizonnyal összefügg festői technikájának módosulásával a Rahltól eltanult szürke előfestést ő is, miként mestere, az évek során fehér aláfestéssel cserélte fel ezzel könnyedebbé, ragyogóbbá váltak színei, formái-falképfestészetében, mely mennyiségileg életműve jelentősebb része, szintén nyomon követhető e változás

Nemzeti Múzeum freskói-első nagy történelmi falképsorozata, egyszersmind első állami megbízatása a Nemzeti Múzeumban még a Rahl-iskola stílusában készült Than Mórral dolgozták fel, frízszerű folyamatossággal, a magyarok történetét

MTA freskói-Lotzot 1881-ben kérték fel a két falfestmény elkészítésére az MTA-ba + a lunetták és mennyezet díszítésére-1887-ben kezdte meg a munkát a mennyezeten a Költészetet és Tudományt allegorizáló kompozícióival, az ablakok fölötti ívmezők természetrajzot, mennyiségtant, irodalmat, történettudományt, jog- és államtudományt jelképező alakjaival és az I. István kora című hármasképpel az egyik oldalfalon-a bal oldali mezőben Könyves Kálmán kora a keresztény felvilágosodásé, utalva a boszorkányperek megszüntetésére is, tudós szerzetesek alakjai révén-a jobb oldali mező főalakja Nagy Lajos, első egyetemünk alapítójaként, a művészetek patrónusaként-Toldival a hősköltészet, Julianus baráttal a történetkutatás, Anonymusszal, Thuróczival a történetírás jelenik meg a freskón-Mátyás az olasz és magyar humanisták között az egyetemes és magyar kultúra újabb találkozásának szimbóluma a bal oldali kép főalakja Pázmány Péter, körülötte a magyar

13


nyelvű kultúra megteremtői, a mecénás Bethlen Gáborral triptichon jobb mezőjének főalakja Zrínyi, a költő, akit írók-költők vesznek körül

-a nagy egyházi megrendelések sem kerülték el Hittudományi Akadémia kápolnája szentélyének félkupolájába Szent István felajánlja a

magyar koronát Mátyás templom freskó- és színes ablakciklusa, amire 1891-ben kaptak megbízást Székely

Bertalan és Lotz pécsi székesegyház Székellyel megosztott freskói

-szekkó megoldás tihanyi apátsági templom budapesti belvárosi templom

-az eddig tárgyalt falképek Lotz reprezentatív festészetének egyik csoportját, a hagyományos értelemben vett reprezentációt képviselik, a történelmi Magyarországhoz, annak összefonódó egyházi és világi életéhez kötődnek-a kiegyezés után megújuló polgári Magyarország jellegzetes középülettípusai és a magánélet reprezentációját kielégítő palotái másfajta falképeket kívántak könnyedebb, érzékibb, akár mitológiai ábrázolások

Vigadó lépcsőházának Tündér Ilona történetét feldolgozó, frízszerűen körbefutó falképe-Lotz élete végén még a Szépművészeti Múzeum reneszánsz csarnokához készített akvarellvázlatokat (1904)-Lotz allegorikus falképeinek tematikailag külön csoportját képezik a régi börze egykori palotájának Okosság, Igazság, Ipar, Kereskedelem-allegóriái (1872-72), a Várbazár, a Keleti pályaudvar allegóriái (Az ipar, A távírás, A hajózás, A vasút, 1884)-az egykori Kúria előcsarnokának mennyezetképén, Justitia diadalán az illuzionista, diadalívekkel jelzett architektúra keretében, az Igazság nyomában felviruló élet jelképei közt az anyagi boldogulás alakjai éppúgy helyet kapnak, mint a művészetek múzsái (ma Néprajzi Múzeum, 1894-95)-igazodva a magánélet szférájához, választotta ki a mitológiai alakokat, alkotta meg az évszakok, életkorok, foglalatosságok allegóriát, gyakran életképi elemekkel szőve át őket-Bacchusok, nimfák, Vénuszok, múzsák, Ámor és Pszyhé-, Diana és Akteon-kompozíciók születnek ekkoriban egyre-másra ecsetje alatt (1880) a sötét hátterekből kibontakozó félaktok (1870-es évek) is a 80-as évekre váltanak át könnyed rajzolatú, levegős, fényben fürdő kompozíciókká

pl. Fürdés után-ez a korszak a Kornélia-arcképekkel teljesedett ki a 90-es években számolatlanul festette aranyló fényekkel körülvett nevelt lányáról, estélyi és köznapi ruhában, historizáló kosztümben a vibráló, érzéki portrékat-Lotz művészetét élete során s halála után is megbecsülték 1868-ban tagjává választotta a bécsi képzőművészeti akadémia

ELTE BTK FŐÉPÜLET

-addig a Nemzeti Múzeum és a később lebontott Nemzeti Színház közti terület a füvészkerthez tartozott, melyen Eötvös József közoktatási miniszter rendelte el az első építkezéseket (vegytani intézet), s a programot Trefort folytatta az élettani, az ásványtani intézettel (ez Weber Antal munkája, a mai A épület), nem messze pedig az Egyetemi Könyvtárral-a műegyetem mindaddig a főépületben volt, amíg a budai Duna-parton ki nem alakítottak számára egy jóval nagyobb campust a 20. század elején, ahol azóta is székel-egyetem campusának hét pavilonból álló együttese ennek és a műegyetemi főépületnek a tervezője Steindl Imre volt-„nagyléptékű oszloprenddel” kezdődik az egyik, mely hármas bejárat előtt áll, s amely szabad – mára sajnos megrongálódott – loggiát tart-a bejárat tengelyére fűződik a reprezentatív előcsarnok és a lépcsőház, melynek falait és boltozatait, íveit valaha díszítőfestés borította (feltárása napjainkban folyik), s ahonnan a termek mesterien

14


kiképzett, fakeretelésű ajtói nyílnak, valamint a belső udvar, amit nemrégiben üvegtetővel láttak el, s a kari könyvtár kapott benne helyet -Steindl kétemeletes, szimmetrikus épülete a szintenként változóan kiképzett, felfelé növekvő ablaksorával az itáliai reneszánsz palotaépítészet felelevenítése-már első nagy középületén, az Új Városházán együtt alkalmazta a mázas kerámiát a nyerstéglával Zsolnay Vilmossal azonban csak később került kapcsolatba: a műegyetem díszítményei miatt járt személyesen a pécsi gyárban, s ettől kezdve munkásságuk összefonódott az addig színtelen, klasszicista kisvárosból az ő – és más építész-tervezők – munkája nyomán élettel teli, színes város született-a főpárkány alatti nagy, íves ablakokat terrakotta pilaszterek tagolják, s az ívháromszögekbe az egyetemen tanított tárgyak allegóriái kerültek, párosával-1910-ben itt volt a 2. és egyben utolsó Csontváry kiállítás Magyarországon egy meghívó alapján

A LECHNERI TÉRKOMPOZÍCIÓ

-a lechneri lelemény alapvetően a fényre, azaz az azt teljességében beengedő csarnokszerkezetre épül: az acélvázas, üvegfedésű térre, ahol a megvilágítás – és így a műtárgyak néző elé tárulása – teljes-Lechner az Iparművészeti Múzeumban az új kiállítási csarnoktípust egybekomponálta a múzeumoknál (korábban a palotáknál) szokásos bevezető terekkel, s Lechner térszervező hajlama itt bontakozhatott ki a legteljesebben-a kiállítási csarnok hatalmas üvegtetején beáradó fény kiteljesít egy fénykompozíciót, melyhez hozzátartozik – visszafelé nézve - a lépcsőházak és oldalfolyosók ablaksorain beengedett illetve a bejárattól beszűrődő fény is több axisra épülő fényjátékok szimfóniája-Lechner térkompozíciója tehát a majdnem négyszárnyú épület középtengelyében bontakozik ki-Lechner épületei, építészetének első három korszakában klasszikus rendszerűek + sarokhangsúlyozás-Lechner Ödön központi térsorai részben centrális (a lépcsőházi csarnok fénykompozíciójának teljessége erre utal), részben hosszanti elrendezésűek-Victor Horta, vagy Gaudí téralakításaihoz hasonlítja a szöveg Lechner néhány tervezési módszerét, kialakítását-mindhárom építész tájékozódásában meghatározó szerepet játszottak a gótika és a neogótika elméletei, Horta és Lechner esetében a reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus is, Gaudít és Lechnert inspirálta az iszlám építészet, ezeken kívül Gaudí a katalán, Lechner az indiai építészetet tanulmányozta-Lechner központi hangsúlyai középületeinek lépcsőházaira estek, ezek váltak nagy, reprezentatív terekké-Lechner épülete példájaként tekinthetjük tehát a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumot, melynek grandiózus, klasszicista lépcsőháza a megelőző korok kastélyainak reprezentációs funkciót kielégítő, önálló és egybefüggő terű, több szintet áttekinthetővé tévő lépcsőházaira-a folyamatos vagy áramló tér megteremtője volt tehát a magyar építészetben, miként Horta Belgiumban, Gaudí Katalóniában („térorganizmus”)-munkái még: Földtani Intézet, Áru- és Értéktődzse Palotája, Postatakarékpénztár, kecskeméti Városháza-Arts and Crafts házak: lényege, hogy a ház központja pedig a hall lett, melyből a tér különböző irányaiba nyílnak a különböző funkciókat betöltő helyiségek-életterek

pl. Leovics Simon szabadkai palotája-az egy pontból (lényegében a kandallótól) kiinduló és organikusan fejlesztett térsorok gyakorlata a századfordulóra több építészeti központban is meghonosodott. Chicagóban Frank Lloyd Wright vezette be családi házaiban az 1890-es években (Oak Park), hogy majd a modern, a környezettel egységet képező, szabad alaprajzú amerikai ház alaptípusává váljon; Barcelonában Gaudí a Casa Batlló (1904-1906) és a Casa Mila (1906-1912) városi épületeinek központba tervezett lépcsőházával teremtette meg az áramló tér lehetőségét, mely az előbbiben a hullámzó homlokzaton, az utóbbiban a belső terekben is megtapasztalható

15


-városligeti korcsolyacsarnok: ezt „egyik legsikerültebb alkotás”-ának tartja, melyet sok más munkájánál jobban szeretett, s melynek mint pavilonnak sajátos alaprajza összefügg egész sor épületének térformáival, térkapcsolataival és térrendszerével, valamint a környezettel mint építészeti szemponttal

NEMZETI GONDOLAT A 19. SZÁZAD MAGYAR ÉPÍTÉSZETÉBEN

-az építészet függ leginkább a megrendelő társadalom (közület, állam) adottságaitól, igényeitől, s azért középületeket, mert általuk a közérzület reprezentálja magát- Lechner építészetének sajátos arculatot ad az ornamentika építészeti alkalmazása, építészeti elemmé formálása-a Parlament budapesti változatának stílusvitáján a gótika győzött a középkori gyökereikben rokon angol és magyar alkotmányosság 19. századi ideálját az angol gotizáló parlament mintájára (is) kívánta reprezentálni Steindl és a megrendelő (az épület a berlini Reichstag 1872-es pályázatán szereplő angol versenyterv hatását mutatja)-az Iparművészeti Múzeum jelenidejűségével és összetettségével valódibb záróakkordja a komplex nemzeti gondolatnak mint a parlament-Lechner nagyjából egyidejűleg tervezte a kecskeméti városházát Lechner nem is változtatott a városházák funkcionálisan középkori, a századok során kiérlelt típusán, sőt formailag puritanizmusra törekedett a vörös tégla falburkolattal erre rakta a magyar jelleget hangsúlyozó részleteket: a felvidéki pártázatos reneszánszra hivatkozó elemeket és virágos kerámiadíszeket az oromzatra, főpárkányra (gyanilyen virágmotívumokat festettek belül a nagyterem egyébként historizáló díszítményei közé) nemzetközi forma és magyar ornamentika bravúros ötvözése-virágos stílusnak nevezhetnénk ezt a szecesszióssá formált népies eklektikát, mely a népit - talán az új stílusú népművészet elterjedése következtében is - beépíti az európai tradícióba azáltal, hogy középületen közös kinccsé emeli-Kós Károly épületek népi jelleg (Kós, Áldás) Zrumeczky Dezső

16

Documents

KESERÜ-ÖNKÉNYURALOM PT 2