SZIME XII. Nemzetközi Konferencia

Pécs 2010. szeptember 16.

Egy évtizede: lineáris gondolkodás Ma: többdimenziós mátrix gondolkodás

Fejlesztés, igénybe vevői elégedettség, dolgozói elégedettség, képzés, továbbképzés, specializációMegrendelem a jogszabályokról a kézikönyvet…

Melyik évben vagyok? (mely nap?) Milyen szektor (állami, nem állami,

egyházi, for profit)? Normatív támogatásból

finanszírozott szolgáltatásaim Pályázati úton finanszírozott

szolgáltatásaim MÁK elvárások FSZH elvárások Elsődleges működést engedélyező

szerv elvárásai Szakhatóságok elvárásai Fenntartó elvárásai Feladatkiszervezés Átszervezés Racionalizálás Integráció Megrendelem az online jogtár

előfizetést és fizetek egy jogászt….. És ha jut időm az igénybe vevőkre,

akkor még…… 2

Szociális szolgáltatások – ellátástípusok – finanszírozási formák

Jogosultságok lehatárolása Térítési díj megállapítás Dokumentáció Engedélyezés Ellenőrzés

3

1993. évi III. törvény – vs. tárgyévi költségvetési tv. – vs. 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet• Demens ellátás (nappali,bentlakásos, átmeneti??)• Kiskorú fogyatékosok ellátása Szt. hatálya alá tartozó

szolgáltatásban vagy intézménybenHa a szociális intézmény a nappali ellátás keretében fogyatékos gyermekek vagy

demens személyek ellátását is vállalja, ezt a működési engedélyben - férőhelyszám meghatározása nélkül - minden esetben fel kell tüntetni. Ha az ápolást, gondozást nyújtó intézmény tanköteles korú, illetve annál fiatalabb fogyatékos személyeket is ellát, ezt a működési engedélyben - férőhelyszám meghatározása nélkül - minden esetben fel kell tüntetni. (321/2009. (XII.29.) Kr. 3. mell.kieg. szab.)

• Otthonközeli ellátás (2010.01.01.-től, ÉTK+HSG+INE finanszírozás egyben, normatíva csökkentés, adminisztrációs teher, megállapodás egyoldalú módosítása, részben új igénybevételi eljárás az eltérő jövedelemszámítási alap miatt!)

Szolgáltatások együttes igénybevétele

4

Az egyes szociális szolgáltatásokra való jogosultság törvényi meghatározásának lépései: 1. 2003. július 1. SZIGORÍTÁSA Szociális Törvény a tartós bentlakásos intézményeknél 2003. július 1-jei hatállyal bevezette a felvételt megelőző szociális rászorultság vizsgálatát(2003. évi IV. törvény az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról). A szabályozás szerint vizsgálni kellett a jövedelmi vagy a gondozásra, ápolásra való rászorultságot (önellátási képesség hiánya+jövedelmi feltételek). A hivatkozott jogszabályi rendelkezést a gyakorlatban nem alkalmazták, így 2004. január 1-ével a jogalkotó hatályon kívül helyezte.

2. 2006. január 1. „LÁTSZAT” SZIGORÍTÁSNéhány év elteltével visszatért a szociális rászorultságra vonatkozó szabályozási törekvés. 2006. január 1-től az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt. A szociális rászorultság feltételeit a települési önkormányzat rendelete szabályozza. Senki vs mindenki! (Szt. 62. § bekezdés) 5

3. 2007. január 1. SZIGORÍTÁSA Szociális törvény 2007. január 1-től három alapszolgáltatás esetében vezette be - első lépésként kizárólag a személyes körülményekre (egészségi állapot, egyedül élés, idős kor, fogyatékosság) alapozott - szociális rászorultság fogalmát (Szt. 59/A. §): A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. (2008. január 1-től felváltja a gondozási szükséglet.)

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult 1. az egyedül élő 65 év feletti személy, 2. az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, 3. a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.

A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy. Ebben a vonatkozásban súlyosan fogyatékos a fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.

6

4. 2008. január 1. SZIGORÍTÁSA Szociális Törvény 2008. január 1-től hatályos rendelkezései szerint a házi segítségnyújtás és az idősotthoni ellátás csak meghatározott gondozási szükséglet fennállása esetén nyújtható az igénylő számára. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, ami az egészségi állapottól, az ápolásra való rászorulás és az önkiszolgálási képesség mértékétől függ. 2008.01.01.-2008.12.31. közt idősek otthonába gondozási szükségletvizsgálat nélkül nem vehető fel igénybe vevő, házi segítségnyújtás esetében van 3 hónapos átmeneti ellátás indokolt esetben.Szorosabbá vált a két szolgáltatás kapcsolata: napi 4 órás gondozási szükségletig saját otthonában, ezt követően intézményi keretek között lehet ellátni az igénylőt. Külön szakértői szerv: ORSZI!5. 2009. január 1. KÖNNYÍTÉS2009. január 1-jétől idősek otthona esetében is felvehető az igénybe vevő 3 hónapra indokolt esetben!6. 2010. augusztus 17. +++KÖNNYÍTÉS2010. augusztus 17-től a gondozási szükséglet vizsgálat intézményvezetői hatáskörbe kerül. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult. 7

+„perverz” jogosultságlehatárolás :191/2008. (VII. 30.) Korm. Rendelet a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről2009. január 1-től:pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén a BNO 10 kódkönyv F 20-29, 31-32 vagy 40-42 diagnóziskódba tartozó ellátottszenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén a BNO 10 kódkönyv F 10-19 diagnóziskódba sorolható, vagy egyéb kóros függőség által okozott mentális és viselkedési zavarokban - különösen játék- vagy munkaszenvedélyben, társfüggőségben - szenvedő ellátotttámogató szolgáltatás esetén a szociálisan rászorultak csoportján belül 1,5-szeres elszámolási súlyt kap személyi segítés esetén az autista vagy halmozottan fogyatékos személy

8

1. 2007. január 1. SZIGORÍTÁSTérítési díj főszabály (Szt. 115. § (1) bekezdés) változik, intézményi térítési díj =

önköltség – normatíva, Eltérni az összegtől nem lehetAz önköltség számításának a módját az Szt. 115. § (9) bekezdés adja megKövetkezmény: térítési díj boom, ahol a fenntartó jogkövető és képzett, tapasztalt

szakemberekkel dolgozik, vagy korszerűtlen épülettel rendelkezik!2. 2008. január 1.KORREKCIÓTérítési díj főszabály változik: az intézményi térítési díjat normatíva kategóriánként

kell meghatározni az önköltség – normatíva összeg normatíva számítással. Az önköltség számításának a módját az Szt. 115. § (9) bekezdés adja meg, melytől lefele el lehet térni, azaz

intézményi térítési díj ≤ önköltség – normatívaAz önköltség összegét tárgyév március 1-jéig kell megállapítani, ez az önkormányzati

fenntartók nem tudják betartani, mert az Áht. szabályaival nem koherens.Készpénzvagyon nem terhelhető a továbbiakban.Jegyzői jövedelem és vagyonvizsgálat intézményének bevezetése (étk.,hsg, idősek o.

esetén)Vagyonnal rendelkező idősek otthona szolgáltatást igénybe vevő esetén virtuális

jövedelem kerül a jegyzői igazolásban meghatározásra, továbbá a nyugdíjminimum 20-%-a helyett 30% költőpénzt kell hátrahagyni .

Jelzálog bejegyzése a Szociális és Gyámhivatalhoz kerül, a már bejegyzett jelzálogról nem rendelkezik az Szt.

Hozzátartozó terhelésére vonatkozó szabályok ellentmondása (Szt. vs 29/1993. (II.17.) Kr.)Következmény: aki előző évben emelt, annál nincs visszalépés , a készpénzvagyon

terhelhetőségének kivétele bevételkiesést okoz, a vagyonra terhelt térítési díj nem realizálódik, sőt az emelt összegű költőpénz miatt további forráskiesést okoz az intézménynek a vagyonnal rendelkező igénybe vevő. 9

3. 2010. január 1. KÖNNYÍTÉSMivel a költségvetési törvényből eltűntek a normatíva kategóriák, ezért

a kategóriánként való differenciálásra vonatkozó szabály kikerül a 115. § (1) bekezdéséből.

Az önköltség számítás szabályai kedvezően változnak az önkormányzati fenntartók szempontjából: az önköltséget tárgyév április 1-jéig kell megállapítani a korábbi március 1-jei dátum helyett, így nem csak körülbelüli, hanem tényadatokkal tudnak dolgozni a fenntartók.

A jövedelemvizsgálat intézménye megszűnt házi segítségnyújtás és étkeztetés esetében, a személyi térítési díj számítás alapja az egy főre jutó családi jövedelem a továbbiakban. Étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében 5%-ot emelkedett a személyi térítési díj terhelés maximális mértéke.

A jövedelem-, illetve vagyonvizsgálat szabályai idősek otthona esetében szintén változtak, a vizsgálat két eleme együttesen az Szt. 119/C. §-ban kerül szabályozásra. A jövedelem, illetve vagyonvizsgálatra az ellátás igénybevételét megelőzően kerül sor. Ezt követően a térítési díj megállapításakor az Szt. 117. § (2) bekezdés szerint az ellátott havi jövedelmét kell figyelembe venni, nem pedig a jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmét.

Bekerült a térítési díj fizetés szabályai közé az önkéntes fizetés szabálya. (Szt. 117/B. §) Az ellátott vagy a hozzátartozó írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj megfizetését.

10

Idősek nappali ellátása+étkeztetés együttes igénybevétele esetén a személyi térítési díj megállapításának módja problémás:

Idős nappali +étkeztetés esete:1. térítési díj családi jövedelem alapján étkeztetésre, az x 2. térítési díj egyéni jövedelem alapján nappalira, az y3. x+y=z, ahol z nem lehet több az egyén jövedelmének 30%-nál.  Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és házi segítségnyújtás

együttes igénybevétele esetén a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében szintén egyéni jövedelem, a házi segítségnyújtás esetén családi jövedelem a számítás alapja.

Rehabilitációs intézmények előtakarékosság (betarhatatlan)

11

Az ellátotti dokumentáció egy része jogszabályban (több jogszabályban)

szabályozott egy része finanszírozási szerződés mellékleteként

előírt dokumentációs csomag szerint kötelezően vezetendő (közösségi e., ak., támszolg, jhsg, szf)

egy részét módszertani ajánlások szerint vezethető + e fenti három mód kombinációja!!!!!Példa:JHSG Igénybevételi eljárás: kérelem (9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 3. § (1) bekezdés a) pont, ac) alpont, (3)

bekezdés, 1. sz. melléklet A, B, C I.), értesítés (Szt. 95. § kötelezővé teszi, formai előírás nincs rá), szociális rászorultság vizsgálat (36/2007. (XII. 22.) SZMM 2. §, 1. sz. melléklet,

9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 8. számú melléklet), egyszerűsített előgondozás (9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 4. § (3) bekezdés a)

pont, 4. sz. melléklet), ellátotti nyilatkozat (az ellátás iránti kérelem benyújtásakor más szociális

alapszolgáltatásban részesül-e, 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 18.§); nyilvántartás (ún. „törzskönyv”) (Szt. 20. §) megállapodás (Szt. 94/B.§, egyházi, nem állami fenntartónál 94/D.§) nyilatkozat önkéntes fizetésről (Szt.117/B. § szerint, formai előírás nincs rá, írásos

nyilatkozat, ebben az esetben nem kell a jövedelemről nyilatkozni a kérelemben) Ellátotti dokumentációk: FSZH minta felfüggesztve! Tevékenység adminisztráció: FSZH minta felfüggesztve! Kérdés: 2010.01.01. óta mi alapján jelentenek a regiszterbe??? Adatok valóságtartalma? 12

Problémák az ellátotti dokumentációban: Nyilvántartandó és a nyilvántartható adatok köré nincs

külön szabályozva törvényi szinten (ld. Gyvt.) Adatok (törzs) többszöri felvétele és leírása, beírása (pl.

kérelem,előgondozás, várólista, nyilvántartás) Keveredik a nyilvántartás (törzsadatok, információs

adatok), a szociális munka szakmai dokumentációja és a tevékenység adminisztráció (elszámolás alapja)

A KSH OSAP és a szociális regiszterbe való jelentés adattartalma több esetben plusz nyilvántartások vezetésével nyerhető ki

Dilemmák: Az FSZH szociális igazgatási bírságot szabhat ki a

fenntartóval szemben, ha az országos jelentési rendszerbe történő bejelentési kötelezettségét határidőben részben vagy egészben nem teljesíti, vagy valótlan adatot szolgáltat. (226/2006. (XI.20.) Kormányrendelet 13/A. § (1) bek. )

„ha van sapka, ha nincs sapka...”MÁK és FSZH ellenőrzések elvárásai (változtatható a jogszabály melléklet?, fogalomhasználat, formátum, stb.)

13

Intézményi dokumentáció Szakmai Program – főszabály, speciális szabály,

kiegészítő szabály

Integrált intézménynél egy szakmai program – szolgáltatásonként külön szakmai program

Házirend szociális szolgáltatás esetén???

Önkormányzati fenntartók: Áht., Ámr., 2008. évi CV. tv, TEÁOR, szakfeladatrend változások miatt minden testületi ülésen Alapító Okirat és SzMSz módosítás!

14

2010. január 1-jétől hatályos 321/2009. (XII.29.) Korm. Rendelet (Új Szmr.) hatásaPozitív változások:Egyszerűsítés a gyakorlat alapjánHatáskör felcsúsztatás az SZGYH-khozGyv. és szoc. engedélyezés összehangolásaEgyéb változás:Fenntartó váltás évente egyszer, egyéb módosítás negyedéventeTovábbra is megoldatlan probléma:Alapszolgáltatások ellátási területe max. 4 szomszédos kistérség – nem oldotta meg a hálózatos engedélyezők problémájátTanyagondnoki szolgáltatás – újabb lyuk a szabályozásbanEgyéb probléma:HSG működési engedélyek problémái – életszerűtlen kapacitáskorlát!Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott ellátotti létszám száztíz százalékát, éves átlagban pedig annak száz százalékát. (Szt. 92/K. § (6) bek.)

15

Hatásköri problémák – szerepzavarok Szerepek:

• Foglalkoztatási és Szociális Hivatal - hatóság+szakma?:• Szociális és Gyámhivatal - hatóság!• Városi Jegyző – hatóság?• Módszertani intézmény – „kvázi-szakértő

2009. október 1-jétől a nem állami – egyházi normatíva igénylés, MÁK ellenőrzés szabályai külön kormányrendeletben (213/2009. (IX.29.) Kr.) + MÁK másodfok az FSZH helyett MÁK!?!?

Ha az FSZH a szociális szolgáltatót, intézményt teljes körűen leellenőrzi, a működést engedélyező szervnek az Szmr. 11. § (1) bekezdése szerinti soron következő ellenőrzést az FSZH ellenőrzésétől számított két éven belül kell lefolytatnia (Szmr. 15. § (5) bek.) – Gyakorlatban párhuzamos ellenőrzések vannak!

16

Önkormányzati feladatok – állami feladatok újragondolásaPénzbeli ellátások rendszerének újragondolása (figyelembe véve a humán közszolgáltatásokkal való összefüggéseket)Új szolgáltatási törvény (Szoc. és Gyv. IS!!!)

Szolgáltatástípusok újragondolása célcsoport specifikus helyett – probléma és szükséglet-specifikusGyv-Szoc párhuzamosságok felszámolása

Finanszírozás újragondolásaTérítési díj (önköltség plafon, egyszerűsítés, önkéntes fizetés elve)Engedélyezés rendszerének reformja (egységes rendszerben középszinten)

Dokumentáció vonatkozásában: TÁMOP 5.4.1, TÁMOP 5.4.2. eredményeit (is) és egyéb rendelkezésre álló szakmai anyagot felhasználva egységesítés (Elektronikus törzsnyilvántartás+tevékenység adminisztráció)

17

18

Erdős Zsuzsannawww.cssk.huerdos.zsuzsanna@cssk.hu