Kettős modalitású kétnyelvűség

Kontaktusjelenségek szociolingvisztikai vizsgálata siketeknél

III. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia

MTA Nyelvtudományi Intézet, 2009. február 6.

Rácz Szilárd

Pécsi Tudományegyetem – Eötvös József Collegium

Az előadás felépítése

1. A siket közösségek kétnyelvűsége2. Nyelvi kontaktusok modellje3. A kontaktusba lépő kódok rendszere4. Az első kísérlet bemutatása: nyelvi

kontaktusok bimodális kétnyelvűségi helyzetben

1. A siket közösségek kétnyelvűsége(Grosjean 1992, 2008)

„Kétnyelvű az, aki mindennapi érintkezése során két vagy több nyelvet kommunikatív, szociokulturális szükségleteinek megfelelően (szóban/írásban illetőleg jelelt formában) rendszeresen használ.” (Bartha 1999:40)

nyelvészeti-antropológiai nézőpont

1. A siket közösségek kétnyelvűsége

• kisebbségi kétnyelvűség: Mo. kb. 30-40 ezer fő (Bartha et al. 2006: 852)

• nem ismerik el őket kétnyelvűeknek (nyelvközösség vs. fogyatékos csoport)

• a siketség tartóssága miatt nem zajlik le a nyelvcsere (Hattyár 2004)

• a hallás hiánya miatt többségi nyelvet csak részlegesen sajátítják el (háttér, nyelvelsajátítás ideje)

1. A siket közösségek kétnyelvűsége

• nincs jelnyelvi egynyelvű mód• A kétnyelvű nyelveinek és a nyelvfeldolgozó

mechanizmusoknak az aktivációs szintje az idő egy adott pontján (Grosjean 2008: 39)

• eltérő modalitású nyelvek kapcsolata:• a nyelvi megnyilatkozás (jelelés és beszéd)

egyidejűleg mindkét nyelven ↔hangzó nyelvi kapcsolatok szekvenciális jellege(Bishop 2005; Emmorey 2005)

2. A nyelvi kontaktusok modellje

Két jelnyelv érintkezésénél

Hangzó nyelv és jelnyelv érintkezésénél

Hangzó nyelvi kontaktusokra jellemző

Egyedi jelenségek

Lucas–Valli 1992

Hangzó nyelv és jelnyelv kapcsolata

„Bimodal bilingualism”• a két nyelv párhuzamos megjelenése• code-blending (Emmorey et al. 2005)• pszicholingvisztikaváltozat: a jelnyelv és a hangzó nyelv között

Reilly–McIntire 1980

Hangzó nyelv és jelnyelv kapcsolata

• pidzsin (Woodward 1973; Reilly– McIntire 1980; Cockely 1983)

• harmadik rendszer, hibridizáció (Whinom 1971; Romaine 1989)

• bázisnyelv: nem lehet megállapítani (Auer 2000)

• Kontaktusjelelés:a két nyelv elemeit kombinálja egyedi módon (Lucas-Valli 1992; Lucas 2000)

Kontaktusjelelés:néhány jellemző

Társadalmi • többségi kétnyelvű

partnerrel: (kölcsönös igazodás)

• keverés: a hangzó normához való igazodás kisebbségi nyelv használat közben

• a keverés siketek közt negatívabb („halló akcentus”)

Nyelvészeti• jelnyelv és hangzó nyelv

szintaxisa és morfológiája is (igék ragozása)

• angol morfémák, elöljárószavak

• tér-és tekintethasználat• egyes szavak, suttogás,

szájmozgás

(Lucas-Valli 1992)

Kontaktusba lépő kódok rendszere

Hangzó nyelv: • beszélt formában: artikuláció (Ann 2001)• jelelt formában: manuálisan kódolt rendszerek

(rendszeres jelek, MCE)• másodlagos jelelési rendszer (Davis–Supalla

2001)• hangzó nyelv vizuális modalitású reprezentációja

(Grosjean 2008)

• jelnyelvi jelek + hangzó nyelvi morfológia és szintaxis

• ujj-abc: egy másodlagos jelrendszer (Lucas 2000)

Kontaktusba lépő kódok rendszere

Jelnyelv:• jelnyelv és kontaktusváltozat különbsége?• szimultaneitás: nyelvi elemek

rétegződése, nyelvi ökonómia (Wilbur 2003)

Nyelvi kontaktusok bimodális kétnyelvű helyzetben: kísérlet

• előtanulmány: 2 alkalom, számbavétel, • siket személy kettős modalitású (hangzó és

jelnyelvi) kétnyelvű nyelvprodukciója: nyelvválasztás a partnerek függvényében (jelnyelv és köztes változatok)

• jelnyelv domináns siket k.sz. (kérdőív: nyelvhasználat, kompetencia, ismeretség)

• kísérleti helyzet: videóüzenet továbbítása, rajzfilm

Kísérlet…

Fiktív partnerek• P1: erős, jelnyelvi domináns siket• P2: „gyenge” siket• P3: halló tolmács • P4: halló gyógypedagógus, középfokú tanfolyamHipotézisek:• siketes jelnyelvet csak P1-nél láthatunk • P1-től P4 felé haladva egyre több lesz a kevert

elem, megjelenik a kontaktkód is

Módszertani problémák

Koncepció• sokkal homogénebb jelelés• P1 és P4 közötti különbségekTranszkripció• glosszázós módszer (Mongyi–Szabó 2004)• videóelemező program (kockáról kockára)• hiányos korpusz, következetes jelölés

nehézsége

Módszertani problémák: hatásuk az elemzésre

• P1: 2 perc• P4: 2+2 perc =4 perc• Cél: artikuláció jelenléte, funkciói, jeleléshez

való viszonya• egyes kontaktusjelenségek: az eltérő modalitású

rendszerek kapcsolódási lehetőségei• pontatlanság, további elemezések, • csak a legszembetűnőbb jelenségek,

nagyságrendi mutatók

1. A kódhasználat a partnerek függvényében

Partner P1 P4

Teljes artikulációs kép 43 66

Részleges artikulációs kép

15 8

Összesen 58 81 (=74 +7 )

Az artikulációs képek aránya a két mintában (120 s)

Részleges aránya P1:.26% – P4:10-11%

Részleges szájkép szerepe: lexikalizálódott (Wilbur 2003: 341)

P1: Szabályszerű használat: tör [történik] , sik [sikerül], sárg [sárga]

P4: lassúbb, jelölt, rendszertelenebb

1. A kódhasználat a partnerek függvényében

A nyelvprodukció dinamikája:• manuális elemek szekvenciális kapcsolódása –

hangzó nyelvhez kötöttség (Wilbur 2003) • több hangzó nyelvi elem a P4-es

mintában(szintaxis, morfológia)• DE, MERT• HÁTRA, MELLETTE, EGY • P1: toldalék: ÉG(ból/ből) + égből szájkép

Jelnyelvi és hangzó nyelvi elemek kapcsolata

• két artikulációs rendszer: két nyelv egyidejű jelenléte

• nem szekvenciálisan követik egymást: nincs kódváltás

• kódvegyítés(code-blending, Emmorey 2005)

• szájképek és manuális jelek viszonya• egyéb sajátos kontaktusok

• szájképek többsége szemantikailag megegyezik a manuálisan kifejezett tartalommal (Emmorey 2005: 666)

(1)mit tévé antennaMIT / TÉVÉ [prof.-b] ANTENNA(2) NÉZ-2-

fel

• Szemantikai eltérések:(2)

áramMEGRÁZ

• „árammal megrázza” • Megnyilatkozás két nyelven• Funkciómegosztás

Néhány további jellemző

Szimultaneitás + kiegészítő szájkép(3) ismer

ISMER TE ?

Néhány további jellemző

• nyelvi elemek időbeli viszonya: legtöbbször egybeesik, kivételek is

(4) inter INTERNET-SZÁMÍTÓGÉP (INTERNET)

• kézmozgás gyorsabb

Összegzés

P1: siketes jelelésP4: több artikuláció, teljes szájkép, változat

jobban kötődött a hangzó nyelvhez (vö. kérdőív)

• jelnyelvi-hangzó nyelvi kétnyelvűség fő jellemzője: kódvegyítés

• információtartalom: ekvivalens, kiegészítő• kézjelek sebessége gyorsabb• két nyelv képes egyidejűleg aktív lenni

Összegzés

• előtanulmány: módszertani buktatók • valós partnerek, interjúk készítése• társalgások rögzítése, nagy elemszámú

minta• jelnyelvkutatásban jártas siket munkatárs• döntés nyelvi mintákról, terepmunka• oktatási helyzetek

Köszönetnyilvánítás

• Dr. Szabó Mária Helga• Csömör Károly

Felhasznált irodalom• Ann, J. 2001: Bilingualism and Language Contact. In: Lucas, Ceil (szerk.): The

Sociolinguistics of Sign Languages. Cambridge: Cambridge University Press. 33-60.• Bartha Csilla 1999: A kétnyelvűség alapkérdései. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.• Bishop, Michele–Hicks, Sherry 2005: Orange Eyes. Bimodal Bilingualsm in Hearing

Adults from Deaf Families. In: Sign Lanugage Studies 5/2. 188-230.• Lucas, Ceil 2000: Language contact phenomena in deaf communities. In: Estudios de

Sociolingüísticos 1. 145-152.• Lucas, Ceil–Valli, Clayton 1992: Language Contact In The American Deaf

Community. San Diego: Academic Press. • Cokely, Dennis Richard 1983: When is a Pidgin not a Pidgin? An alternate analysis of

the ASL-English contact situation. In: Sign Language Studies 12. 1-24.• Davis, Jeffrey–Supalla, Samuel 1996: A Sociolinguistic Description of Sign Language

Use in a Navajo Family. In: Lucas, Ceil (szerk.): Sociolinguistics in Deaf Communities. Washington D.C.: Gallaudet University Press. 77-106.

• Emmorey, K et al. 2005: Bimodal bilingualism. Cod-blending between spoken English and American Sign Language. In: Cohen, James et al. (szerk.): ISB4. Proceedings of the 4th International Symposium on Bilingualism. Somerville, MA: Cascadilla Press., 663-673.

• Grosjean, Francois 1992: The Bilingual and the Bicultural Person in the Hearing and in the Deaf World. In: Sign Language Studies 77.. 307-320.

Felhasznált irodalom• Grosjean, Francois 2008: Studying Bilinguals. Oxford UP.• Hattyár Helga 2004: A siket közösségek és a nyelvcsere. In: P. Lakatos Ilona–T.

Károlyi Margit (szerk.): Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. A 12. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: Tinta Kiadó. 77–87.

• Lancz Edina–Berbeco, Steve 1999: A magyar jelnyelv szótára. Budapest: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége – SHL Hungary.

• Mongyi Péter–Szabó Mária Helga 2004: A jelnyelv nyelvészeti megközelítései. Budapest: Fogyatékosok Esélye közalapítvány. [Jelnyelvi tolmácsképző sorozat]

• Padden, Carol–Humphries, Thomas:2004: Hangok egy kúltúrából. Siketek Amerikában. Budapest: Fogyatékosok Esélye Közalapítvány. [Jelnyelvi tolmácsképző sorozat]

• Reilly, Judy S.–McIntire, Marina L. 1980: ASL and Pidgin Sign English. What's the difference? In: Sign Language Studies 9. 151–192.

• Wilbur, Ronnie B. 2003: Modality and The Structur of Language. Sign Languages Versus Signed Systems. In: Marschark, Marc–Spencer, Patricia Elisabeth (szerk.): Oxford Handbook of Deaf Studies, Language and Education. Oxford: University Press. 332-346.

• Woodward, J.C. 1973: Some characteristics of Pidgin Sign English. In: Sign Language Studies 3. 39-46.

Köszönöm szépen a figyelmet!