Kidolgozott 2013-as urbanisztika tételek (1)

2013-as Urbanisztika tételek Szabó Anikó

Közigazgatási urbanisztika I.

1. Mi a településföldrajz tárgya, területei?

A települések kialakulásával, térbeli elhelyezkedésével és a közöttük kialakuló térkapcsolatokkal, a települések belső szerkezetével, társadalmi és gazdasági mozgásjelenségeivel foglalkozik a településföldrajz, amely a társadalomföldrajz egyik önálló ága. (19. század második felében alakult ki) Két nagy ágát különböztetjük meg: városföldrajz és faluföldrajz.

Területei: Településtér: A településtér foglalkozik a különböző lakóhelytípusokkal, a

környezetnek a települések méretére és építészeti jellegére gyakorolt hatásával, a települések nagyság és funkciók szerinti megosztásával egy-egy régión belül.

Földrajzi fekvés: A települések fekvését, a földrajzi fekvésből származó előnyök és hátrányok körét, a települések természeti tájhoz fűződő kapcsolatát vizsgálja.

Településnevek: A településnevek vizsgálatával a település eredetére és keletkezési körülményeire lehetett következtetni.

Településmorfológia: A települések alaprajzával, belső szerkezetével, az épületállomány különböző jegyeivel foglalkozó irányzat.

Településhierarchia-elméletek: A települések alá- és fölérendeltségi viszonyaival, a településhálózaton betöltött szerepével foglalkozik.

Urbanizáció: Az urbanizáció globális terjedésével és szintjeivel a Föld egyes térségeiben, a fejlett világ országaiban megfigyelt urbanizációs ciklusokkal, a településformációk és agglomerációk szerkezetével, városok belső térfolyamataival foglalkozik.

Településszociológia: A települési társadalom rétegződésével, a különböző társadalmi csoportok lakóhelyének térbeli elkülönülésével és a települések belső társadalmi jelenségeivel foglalkozik.

Építészettudomány: A települések külső építészeti arculatának leírásával, morfológiai és esztétikai jegyeinek meghatározásával, az épített környezet értékeinek feltárásával visz közelebb a települések életének jobb megismeréséhez.

Településtan: A települések fejlődésének legkomplexebb, legátfogóbb vizsgálatát végzi. Ötvözi a szaktudományok ismereteit.

2. Melyek a településtan alapfogalmai?


A településtan alapvetően a településföldrajzból alakult ki. A településtan a településföldrajzon kívül a jogtudományi, építéstudományi, szociológiai, szociográfiai, statisztikai, történelmi, kommunikációs, marketing- vezetés-és szervezéstudományi ismereteket is tartalmaz. A településtan a közigazgatás-tudomány egyik lényeges alkotórésze, s a települések törvényszerűségeivel, fejlődésével és működtetésével foglalkozó tudomány.

Település: A település fizikai értelemben olyan az ember által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely, amely lakó-és gazdasági célú épületekből, valamint a hozzájuk tartozó egyéb építményekből áll. A település az ember, az emberi társadalom létformája, a természeti feltételek és adottságok a társadalmi-gazdasági jelenségek és folyamatok, valamint a műszaki-építészeti elemek együttesének és egymásra kölcsönösen ható tényezőinek történeti és térbeli koncentrációja. A település térben és időben lassan, folyamatosan változó, fejlődése követő jellegű, szerves és szervtelen rendszerek tartalom és forma egysége, amely önmagában nem értelmezhető, csak rendszerben hálózatban. Térben rendkívül tartós képződmény, épületállománya, külső megjelenése és belső szerkezet időben csak lassan változik. A települések eloszlása egyenlőtlen. A településsűrűség elsősorban a gazdaság térbeli eloszlását követi, de egyéb dolgok is hatással vannak rá (pl.: településfejlesztési politika).

Településhálózat: Településhálózat alatt értjük egy földrajzi vagy közigazgatási területegység valamennyi településének összefüggő rendszerét. A településhálózattal rokon fogalmak a településrendszer és a településállomány.

Településhierarchia: A településhálózaton belül az egymástól funkció, nagyság közigazgatási szerepkör infrastrukturális fejlettség tekintetésben eltérő települések között térbeli kapcsolat, gazdasági politikai közigazgatási alá-és fölérendeltség viszony, az ún. településhierarchia alakul ki.

3. Hogyan osztályozhatjuk a települést?


Települések már több mint tízezer éve léteznek a Földön, a történelem során sokféle település jött létre.

Sokféle szempont szerint lehet osztályozni őket:1) A hasznosítás módja szerint ismerünk állandó és ideiglenes településeket. A két

csoport közötti sajátos átmenetet alkotnak az állandó jelleggel épült, de az évnek csak egy részében használt szezonális teleülések (nyaralók).

2) Földrajzi fekvés szerint megkülönböztetünk hegy-, domb- és sarkvidéki településeket.

3) Lakóépületek száma alapján szórványtelepülések: egy-két épületből álló magányos települések pl. tanya, farm csoportos települések: több házból álló, besűrűsödött település (városok, falvak)

A szórványtelepülések többségét a mezőgazdaság hozta létre (magyar tanya magashegységek pásztortanyái) Esetenként a szolgáltató gazdasági funkció révén is kialakulhatnak szórványtelepülések (pl. vasúti őrházak, kutatóállomások).A magányos és csoportos települések között átmeneti típusok is léteznek, ezek a törpefalvak. Törpefalvak: 10-100 fő közötti üzlettel, iskolával, templommal, egyéb ellátó intézménnyel nem rendelkező, közigazgatásilag nem önálló (nyírségi tanyabokrok).

4) Alaprajz szerintAz utcahálózat, a telkek és a rajtuk levő épületek elhelyezkedése, vagyis az alaprajz szerint megkülönböztetünk ősi, szabálytalan vagy fiatal, szabályos alaprajzú településeket, illetve a kettő kombinációjából alakult ki a vegyes településszerkezet.Az alaprajz utal a település keletkezésének körülményeire földrajzi fekvésére, s következtethetünk a település funkcióira, méretére. Az alaprajzot a közúti utcahálózat rajzolja ki. Az utcahálózat nem más, mint vonalas, műszaki infrastruktúra, a település szerkezetének legfontosabb eleme. Ezen kívül még szerepet játszik a vasúthálózat, a műszaki vezetékek, élővizes csatornák.

5) Szerepkör alapján központi funkciókkal rendelkező városok a környékbeli népesség ellátását

végzi (kórház, középiskola, áruház) központi funkciókkal nem vagy részlegesen rendelkező városok alapfunkciókkal rendelkező települések (iskola, óvoda, bolt) falvak

6) Gazdasági jelleg szerint mezőgazdasági (falvak többsége) ipari (városokra jellemző) szolgáltató (városokra jellemző) sajátos csoport a lakófunkciójú ún. alvó települések

7) Méretük alapjánA népességszám szerinti felosztás azonban a településfejlődés eltérő természeti-társadalmi feltételeinek és a településhálózat helyi adottságainak megfelelően a világ egyes országaiban eltérő lehet.

4. Mi a településfejlődés tartalma?


A település természetes rendszer, s mint természetes rendszernek megvannak a saját belső, fejlődési törvényszerűségei. Az inputok határozzák meg, hogy a fejlődés milyen konkrét formában jelenik meg egy-egy településen, vagyis milyen lesz az eredmény, az output. A település olyan sokkomponensű, bonyolult rendszer, amelyben minden mindennel összefügg és minden mindenre hatással van.

Településkategóriák lakosságszám szerint: >200 fő: törpefalu 200-500 fő: aprófalu 500-2000 fő: kisfalu 2000-5000 fő: nagyfalu 5000-10000 fő: óriásfalu 10000-20000 fő: kisváros 20000-100000 fő: középváros 100000-500000 fő: nagyváros 500000-1000000 fő: regionális nagyváros 1000000-10000000 fő: metropolisz >10000000 fő: megapolisz

Változó a besorolás: Kínában 20 000 fős település is falu, USA-ban 20 fős település is város. Ma Magyarországon az a település pályázhat városi rangra, amelynek van központi funkciója, azaz van vonzáskörzete.Napjainkban a fogyasztó társadalom korában, a városok gazdaságának meghatározó részét már többnyire nem az ipar teszi ki, mint az ipari forradalom korában, hanem a szolgáltatások összessége. Egy fejlett, gazdasági erőt képviselő település gazdaságát a tercier szektorban, a szolgáltatásokban foglalkoztatottak arányával lehet jellemezni. Minél többen dolgoznak a szolgáltatásokban, annál erősebb gazdasági lábon áll a település. Az információs társadalom küszöbére érkezve a gazdasági szektorok közül a kvartener, a negyedik válik a legjelentősebbé. Ez nem más, mint a tudományos kutatás, a felsőoktatás és a kultúraipar, valamint a régi kézműipari termékek újjáélesztése.Jelenleg a világ legfejlettebb, gazdaságilag legerősebb településhálózata a kaliforniai Szilícium-völgy, amely a tudományos világ központi bázisa. Magyarországon a primér gazdasági szektor már lassan egy évszázada sajnos nem gazdasági húzóerő Európában. A mezőgazdaságot a szocializmus mesterségesen még pár évtizedig életben tartotta, sőt magas színvonalon működtette is. Az ipari forradalom korában az ipari adottságot tekintve is erős volt az ország, a magyar települések szekunder fejlődésének viszont betett Trianon, az erőforrások területi leválasztásával. A tercier viszont egy olyan gazdasági szektor, amelyhez erőforrásokkal nem nagyon rendelkezett az ország, de még szolgáltatási tradíciókkal sem. A jövő településfejlődési erőforrása a tudomány, tudás, amelyek az eddigi legdemokratikusabb elosztást mutatják az egész Földön. A tudást elvileg bárki, bárhol megszerezheti, akár az interneten keresztül, ami a modern világ legnagyobb csodája. Az internet a világ tudását elvileg mindenhol, mindenki számára elérhetővé teszi.Az információs társadalom új erőforrása a tudás, a tudás szupersztrádája az internet. Ezért rendkívül nagy fontosságot kell tulajdonítani az ország szélessávú lefedésének, a digitális írástudás elterjedésének, az optikai gerinchálózatnak a felhasználókig való kiépítésének. Az internet eljuttatása az emberekhez viszont azt jelenti, hogy a kvartener szektornak, a jövő meghatározó települési gazdasági tényezőjének az erőforrásait szabadítjuk fel. Ez a mai településfejlődés legfontosabb tényezője. A fenntartható fejlődés alapelvei:


decentralizáció: közszolgáltatási feladatok helyi szinten való ellátása szubszidiaritás: jó döntéshez a legtöbb információ áll rendelkezésre partnerség: civil szervezetek, egyházak bevonása a fejlesztési tevékenységbe transzparencia: átláthatóság a lakosság szemszögéből is addicionalitás: a fejlesztéshez szükséges az önerő megléte programozás: a kistérségi területfejlesztési program illeszkedjen a megyeibe, az a

regionálisba, a regionális az országos szintűbe

A területfejlesztési gyakorlatban bekövetkezett változások a centrum kontra periféria helyzetét is alapvetően megváltoztatják. (először az unió nyugati felén). Az Unió a gazdaságpolitikai integrációja szellemében a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások szabad, határokon átnyúló áramlása egy versenyhelyzetbe lök minden egyes régiót, s azon belül minden egyes települést.

5. Melyek a településfejlődés tényezői az információs társdalomban?


A településfejlődés legfontosabb tényezői: tőkeáramlás nemzetközi útvonalainak a felismerése autópályákhoz való közúti csatlakozás biztosítása szélessávú internetes hálózat elérhetősége tercierbe és kvartenerbe történő beruházás

A településfejlődés klasszikus tényezői a múltban is meghatározóak voltak, de a jelenben is hatnak. Ezek közül a fenntarthatóság elve, a települések környezettudatos fejlesztése és a szennyező hatások csökkentésének igénye említhető. A kialakulás szempontjából és a földrajzi környezetben található tényezőket két csoportra sorolhatjuk:

helyzeti energiára: a földrajzi fekvésből fakadó előnyös fekvés helyi energiára: a helyben rendelkezésre álló, a település fejlődését elősegítő

természeti adottságok

Helyzeti energiákA település abszolút fekvését a földrajzi koordinátákkal lehet megadni, a relatív fekvése viszont azt árulja el, hogy a szomszédos településekhez vagy valamelyik adottsághoz képest kedvező vagy kedvezőtlen a földrajzi fekvése.

eltérő jellegű természetföldrajzi tájak találkozása (síkság-hegyvidék, szárazföld-tenger): Történelmi okok miatt az ilyen helyeken, a cserekereskedelem révén ún. vásárvárosvonalak alakultak ki.

természetföldrajzi nagytájak középpontjai: Egy-egy nagytáj minden pontjától egyforma távolságban, lehetőleg középen alakult ki a közigazgatási központ

forgalmi helyzet: átkelőhely, gázló, szoros, hágó, határátkelőhely, offshore (adókedvezmény, kereskedelmi osztópont), folyótorkolat, öböl, autópálya-csomópontok, kapuvárosok

Helyi energiákA helyi energiák általában olyan adottságok, amelyek a társadalomtól függetlenül rendelkezésre állnak.

domborzat: A hegyoldalak meredeksége, megközelíthetősége határt szab a városépítésnek.

víz: Mindig nélkülözhetetlen szolgáltatási elem a településeken. ásványkincsek, kőzetek, energiahordozók: Ezek a helyi energiák képesek a

semmiből felemelni egy-egy várost, miután a társadalmi igény megszűnik az illető ásvány után vagy kimerülnek a bányák, a település is elveszti helyi energiáját.

környező táj szépsége, esztétikai értéke: Nemzeti parkok, üdülési, kiránduló pontok, de ez csak akkor áll fent, ha társadalmi igény van rá.

vallási zarándoklatok célállomásai, vásárok színhelyei, kulturális események, történelem nevezetes emlékhelyei

Ehleiter József a településfejlődésben az alábbi tényezőket különíti el: természeti: A természeti tényezők az éghajlat, elegendő ivóvíz, a talaj kedvező

adottságai lehetnek. Földrajzi determinizmus: kizárólag a természeti adottságok felelősek egy-egy nép településeinek kialakulásáért, államba szerveződéséért.

gazdasági: A gazdaság fejlődésével a természeti földrajzi tényezők kezdték elveszíteni egyeduralmukat a településfejlődés generálása terén. Itt fontos szerepe van


a technikának, építészetnek. A technika és gazdaság mindenhatóságát hirdető közgazdasági elmélet a földrajzi nihilizmus.

társadalmi: Azok a települések, amelyek munkahelyeket tudnak ajánlani, ezáltal nagyobb népességet tudnak magukhoz vonzani. A jelent fogyasztói társadalomban megfigyelhető jelenség az, hogy amire van társadalmi szükséglet, legyen az áru vagy szolgáltatás, az kapható.

irányítási: A településirányítás minősége is jelentős tényező lehet a települések fejlődésében. A településirányítás fő alkotóeleme a településpolitika. A településpolitika fogalmazza meg a településfejlesztés céljait, eszközeit és forrásait. A településfejlesztés és a településrendezés együttes jelenti a településtervezést. A településpolitika által szintén meghatározott a településüzemeltetés.

6. Ismertesse a településhierarchiát és a települési funkciókat.


A települések egymással szoros kapcsolatban fejlődnek, egyesek közülük kiemelkednek a településhálózatból, mert rendelkeznek olyan funkciókkal, illetve az őket megjelenítő intézményekkel, amelyekkel mások nem. Minden település rendelkezik alapfunkciókkal, de a települések rangját, a településhálózaton belül elfoglalt helyzetüket meghatározó funkciók a központi funkciók.

Alapfunkciók: Azok a települési szolgáltatások, melyeket a lakosság napi rendszerességgel vesz igénybe, azaz minden településre jellemző. Ezek lényegében a kötelező önkormányzati feladatok, amennyiben a közszolgáltatásokra gondolunk, illetve alapvető élelmiszerellátás.

Központi funkciók: A falvak többsége csak alapfunkciókkal rendelkezik, a városok rendelkeznek a központi funkciókkal, amelyekkel ellátják a környék lakosságát. (kórház, középiskola, stb.)

Jellegük szerint az alábbi főbb csoportokba sorolhatjuk a központi funkciókat: munkahelyek: Amennyiben a regisztrált munkahelyek száma egy településen

meghaladja a helyben rendelkezésre álló munkaerő számát, akkor munkaerőt vonzanak a környező településekről, így kialakul a település körül egy munkaerő-vonzáskörzet. Ez szoros kapcsolatot teremt a települések között, hiszen az ingázó dolgozók a munkahelyük településén szolgáltatásokat vesznek igénybe, ezzel idézve elő a város fejlődését, működését.

kereskedelem, egyéb gazdasági szolgáltatások: Az alapvető árucikkeket rendszerint lakóhelyünk közelében szerezzük be. Minél nagyobb értékű és bonyolultabb az árucikk, térben annál messzebbre kell érte menni. Vannak bizonyos áruk, amelyeket csak nagyobb városokban tudunk megvásárolni (pl.: gépkocsi). Így a kereskedelem is hozzájárul a települések közötti hierarchikus viszony kialakulásához.

közigazgatás: A települések méretének növekedésével a helyi bankfiókok, biztosítási irodák száma, az igénybe vehető lakossági szolgáltatások köre egyre bővül. Az állam által fenntartott közszolgáltatásokra is a hierarchia a jellemző (pl.:igazságszolgáltatás).

egészségügy: Az orvosi alapellátást rendszerint lakóhelyünkön vesszük igénybe, szakrendelésre, kórházba már városba kell utaznunk.

oktatás és kultúra: Az iskolarendszerre és a kulturális intézmények térbeli eloszlását is meghatározza a hierarchia.

szervezés és irányítás: Amikor a nagyobb vállalatok egy-egy régiót vagy ország egészét lefedő tevékenységüket oly módon szervezik, hogy a fontosabb régióközpontokba helyezik a fő központjukat, s a településhierarchián lefelé haladva osztják el a kisebb hatáskörű telephelyüket. (pl.: MÁV)

7. Mi a vonzáskörzet?


A városok központi funkciójú intézményei által rendszeresen városi szolgáltatásokkal ellátott, kiszolgált területeket hívjuk vonzáskörzetnek. Mivel a központi funkciók intézményei a környék településein hiányoznak, esetleg számuk és minőségük nem kielégítő, ezért a vonzáskörzet települései rá vannak szorulva a központi településre, „vonzódnak” hozzá. Egy központi funkciójú intézményekkel rendelkező település vonzáskörzetének térbeli kiterjedése többféle módon is meghatározható.

Matematikailag-statisztikailag kiszámítható két központ között a vonzáskörzet határa. (Távolság/Tömeg) A távolság mérése történhet légvonalban is, bár egyszerűbb a közúton mért távolságot alkalmazni. A tömeget a településen élő lakosok száma adja.

A vonzáskörzet kiterjedése empirikus úton is meghatározható. Valamennyi központi funkcióról felmérést készítünk a kapcsolatteremtések gyakoriságát tekintve, s ennek alapján meghatározhatjuk a vonzódó települések körét. A vonzáskörzet települései nem egyforma intenzitással vonzódnak a központhoz, s rendszerint a centrumtól távolodva fokozatosan csökken a vonzás intenzitása. Ezek alapján egy központ komplex vonzáskörzete az alábbi övezetekre osztható:

agglomerációs övezet: ahol az adott központ vonzása abszolút, más központok átvonzása nem mutatható ki

hegemón vonzásöv: ahol egy adott központ vonzása az uralkodó, de esetenként már más központok vonzóhatása is kimutatható

domináns vonzásöv: ahol egy adott központ mellett más központok erőteljes vonzóhatása is érvényesül, de a kapcsolatteremtések relatív többsége még mindig az adott központra esik

átmeneti vonzásöv: ahol egyszerre több egyenrangú központ vonzása érvényesül

Egy-egy központ vonzáskörzetének kiterjedés sok tényezőtől függ (nagyság, közlekedéshálózat, környék településhálózata). Általában elmondható, hogy a népesebb, fejlettebb közlekedési hálózattal rendelkező városok kiterjedtebb vonzáskörzettel rendelkeznek.

A nagyobb városok vonzáskörzete el is nyelheti a kisebbét. Két nagyjából hasonló méretű, egymás szomszédságában fekvő város vonzáskörzete össze is adódhat (pl.: ikervárosok, kettősvárosok). Pl.: régen Pest és Buda. Önálló közigazgatással rendelkező városok, általában folyók és öblök két oldalán keletkeznek. A legnagyobb városok vonzáskörzete, különösen kis területű, egyközpontú országok esetében lényegében az ország egész területét lefedheti. A vonzáskörzetek nagysága alapján a központokat rangsorolhatjuk.

8. Ismertesse a vonzáskörzet modelleket (Christaller, Lösch, Vance)!


A városok központi funkciójú intézményei által rendszeresen városi szolgáltatásokkal ellátott, kiszolgált területet hívjuk vonzáskörzetnek. Mivel a központi funkciók intézményei a környék településein többnyire hiányoznak, a vonzáskörzet települései rá vannak szorulva a központi településre. Egy-egy központ vonzáskörzetének kiterjedése sok tényezőtől függ, egyebek mellett a központ nagyságától, a közlekedéshálózat fejlettségétől, a környék településhálózatától. Általában elmondható, hogy népesebb városok kiterjedtebb vonzáskörzettel rendelkeznek. Ugyanígy, a fejlett közlekedési hálózattal rendelkező, ezáltal jól megközelíthető központok vonzástere is tágabb, szembe a forgalmilag elzárt megközelíthető településekkel.

Christaller-modellWalter Christaller – német geográfus, központi funkciókat betöltő, a környéküket ellátó központi helyeket vizsgált. Vizsgálatának alapját az egyes települések fajlagos telefonellátottsága képezte Dél-Németországban (akkoriban még újdonság volt a telefon). Ezt egy képlettel számította ki, amelyet végül egy térképre vezetett fel, majd az azonos értékkel rendelkező központokat térben összekötötte. Összesen 7 hierarchia szintet különböztetett meg. Elsőként tárta fel a települések térbeli kapcsolatainak hexagonális irányait, s azon belül a településhierarchia hexagonális térkapcsolati törvényszerűségeit. Rávilágított hogy a települések szoros kölcsönhatásban és mindig rendszerben fejlődnek, térbeli elhelyezkedésük nem a véletlen műve, azt bizonyos, akár geometriailag is leírható törvényszerűségek jellemzik.

Lösch-modellAugust Lösch - német állampolgár, Lösch vizsgálataiban a különböző gazdasági tevékenységek térbeli elrendeződésének szabályszerűségét, valamint, a gazdasági ellátó körzetek kialakulásának mikéntjét elemezte egy idealizált, tökéletesen sík térségben, ahol a mezőgazdasági termelést folytató, alárendelt települések elhelyezkedése egy iparcikkeket termelő központ körül egyenletes, és a maximálisan elérhető legnagyobb sűrűséget veszi fel. Vizsgálataihoz az észak-amerikai Indianapolis és Toledo térsége szolgáltatta a kísérleti szerepet. Minél értékesebb, bonyolultabb egy termék, annál nagyobb a felvevőkörzete, hiszen annál kisebb jelentőséggel bír a szállítási költség. Ő is rávilágít, hogy nagyon fontos szerepe van a hatszög alakú kiterjedésnek, hiszen a Földön ez a legtökéletesebb térkitöltő forma, így a tér minden pontja részesül az ellátásban. Megfigyelte, hogy egy nagyváros körül egymást váltogatva 6 központgazdag és 6 központszegény folyosó alakult ki.

Vance-modellJ. E. Vance amerikai geográfus, az észak-amerikai térség településhierarchiája az anyaország és a gyarmatok között zajló kereskedelmi kapcsolatok révén jött létre. Vance a fejlődés 5 szakaszát különböztette meg:

1. gyarmatosítók információt gyűjtése a természeti kincsekről, helyi lakosságról2. az első állandó települések létrehozása (kereskedőtelepek, kikötők), kereskedelem

megindulása3. népesség kirajzása, apróbb falvak létrehozása, kikötőkből kereskedelmi központok

válnak


4. az első jelentős centrumok kialakulása a parttól távolabb eső helyeken is, létrejön az anyaországtól független belső kereskedelmi hálózat

5. regionális centrumok megerősödése, sűrű kisvárosi rendszer kialakulása

A Vance-modell lényegében a külső tényezők hatására kifejlődő, s nem a belső szervesen alulról építkező településhálózatra szolgáltat példát. Nyilvánvaló, hogy ha a területi tervezés és a közigazgatás szakemberei nem ismerik a települések fejlődésével kialakuló, a fenti modellekkel feltárható kapcsolatokat, és a közutakat, vasutakat úgy tervezik, hogy ezeknek a kapcsolatoknak nincsenek tudatában, bizonyos települések lakosságát akaratlanul is büntetik azzal, hogy csak átszállásokkal, kerülő utakon juthatnak el a saját központjukba, illetve más központhoz kényszerítik őket.

A rang-nagyság szabály Minél népesebb egy település, annál előkelőbb helyen van a településhierarchiában, A rang-nagyság szabály első alkalmazója E. Auerbach német geográfus volt.

9. A tanya kialakulása, osztályozása.


Külső formai jegyek alapján megkülönböztetünk térben magányosan elhelyezkedő egy-egy lakóházból álló ún. szórvány vagy más néven magányos településeket. A magányos települések közös jellemzője, hogy a lakó- és munkahely térben nem különül el egymástól.

Két nagy csoportra osztható: városias illetve falusias magányos településre.A városias magányos településeket az ipar és a szolgáltató tevékenységek hozzák létre – bányaváros, ipartelep. Ezek része olykor központi funkcióval is bír, napközben sok embernek nyújt munkahelyet, állandó lakóinak száma mégis elenyésző. A szórványtelepülések túlnyomó része azonban falusias magányos települések közé tartozik, melyek kivétel nélkül mezőgazdaságra és állattenyésztésre települtek. Csak az ott lakóknak nyújtanak lakóhelyet, központi funkcióval nem rendelkeznek (pl.: magyar tanyák).A magányos és csoportos települések (város, falu) között nincs olyan éles határ. Sok átmeneti típus különböztethető meg: majorok, tanyaközpontok, nyírségi tanyabokor. A városias átmeneti forma is létezik. Azt hogy mikor beszélhetünk csoportos településről, a lakók, lakóházak száma mellett a kiszolgáltató intézmények megléte, illetve a közigazgatásilag önálló települési lét dönti el.

A szórványtelepülések kialakulására ható tényezők:Kialakulásához természeti és társadalmi-gazdasági tényezők egyaránt hozzájárultak a történelem során. A természeti tényezők közül a szélsőséges domborzati és klimatikus viszonyok említhetők. A társadalmi-gazdasági tényezők sorából kiemelkednek a földbirtokviszonyok és a művelési mód, amelyek ugyancsak szórványtelepülések kialakulásához vezethetnek (pl.: farmok).

A falusi szórványtelepüléseket keletkezésük szerint az alábbi főbb csoportba sorolhatjuk: elsődleges ősi szórvány: Elsősorban természeti tényezők játszanak szerepet a

kialakulásában. pl.: Franciaországban, skandináv államokban, magashegységi területek

hézagkitöltő szórvány: Ahol a terület nagyobb hányadát előbb csoportos települések népesítik be, majd később a közöttük fennmaradó hézagokba települnek a szórványtelepülések. pl.: Közép- és Nyugat-Európa erdős területein, magyar tanya

másodlagos szórvány: Akkor beszélünk róla, ha egy korábban már meglévő csoportos település felbomlik, és népessége térben szétszóródik. pl.. Rhone deltavidéke

elsődleges modern szórvány: nem előzte meg csoportos település a szórványt, és kialakulása az újabb történelmi korszakokra tehető. pl.: Észak-Amerika farmtelepülései

A magyar tanyahálózat kialakulása és jellemzői:A tanyák és egyéb, az állattartáshoz kötődő tanya jellegű szálláshelyek már a hódoltság kora előtt felbukkantak az Alföldön. A tanyák kialakulásának történeti előzményét a török hódítás szolgáltatta, amelynek során az Alföld mainál jóval sűrűbb, helyenként aprófalvas településhálózata nagy részben elpusztult. Az elpusztított aprófalvak népessége, nagyobb falvakba menekültek, amelynek következtében városok alakultak ki. (Debrecen, Kecskemét)


A 18. században a gazdálkodásban fokozatos átalakulás ment végbe, ismét benépesült az Alföld. Az Alföldön két új településforma honosodott meg: telepes falvak, tanyák. A tanya fejlődésének ezen első fázisában még nem szolgált állandó lakóhelyeként a tulajdonosnak. A folyószabályozási, átmentesítési munkálatok révén új szántóterületek jöttek létre, amely jelentősen felgyorsította a tanyaképződést. A tanyafejlődés második fázisa kezdetét veszi, a mezőgazdasági termelés egyre belterjesebbé vált, ennek részeként a legeltető állattartást fokozatosan az istállózó állattartás váltotta fel, ami szükségessé tette állandó személyzet kitelepülését is a tanyára, ezzel kezdetét vette a tanyák állandó jellegű benépesülése. A tanyafejlődés harmadik fázisa egy társadalmi jellegű változással volt összefüggésben. Az új öröklési rend szerint a birtok szétosztása során csak a legidősebb örökölhette a falubeli lakóházat, a többiek maguk földjén új tanyákat létesítettek, ahova véglegesen kiköltöztek. A 20. században is folytatódott a fejlődés, minden hasznosítható földterület bekapcsolódott a mezőgazdaságba. A negyedik szakaszt az 1945-ös földreform jelentette, amikor a földhöz jutott kisparasztok többsége a kiosztásra került földön tanyát építtet. A második világháborút követően beindultak a tanyafölszámolások. 1950-től rendeletileg tiltották az új tanyák létrehozását. A fiatalok városba költözésével fokozatosan felszámolták az üresedő tanyákat. A rendszerváltozással, de a háztáji gazdaságok megerősödésével részben már az előtt is, új fejlődési, illetve fennmaradási perspektívák nyíltak a hazai tanyák számára (pl.: magán agrárgazdálkodás, turizmus). Új jelenség az alföldi nagyvárosok környékét, hogy a tanyavilágot elérte a szuburbanizáció. A nagyvárosokból kiköltöző fiatal és tehetős népesség a tanyaöv városokhoz közeli, jól megközelíthető és a napi ingázást lehetővé tevő részére zúdul rá. Az Alföldön jelentős különbségeket fedezhetünk fel a tanyák elterjedését és formáját tekintve. Különbséget tehetünk a tanyák települési formája szerint is:

szórt tanya: tipikusan egyedülálló, a térben szórtan elhelyezkedő magányos települések

tanyautca/sortanya: térben egymás mellé sorba rendeződött sortanyák, melyek gyakran országutak mellé települtek

tanyabokrok: 15-20 tanya csoportulásából áll

10. A falu fogalma, szerkezete, osztályozása


A falusi települések képezik a városok mellet a csoportos települések másik nagy osztályát. Hagyományosan a falvak jelentik a mezőgazdasági termelés települési környezetét.Falunak nevezzük mindazokat a kisebb lélekszámú településeket, melyek nem rendelkeznek központi funkciókkal, szerkezetükre a laza, földszintes beépítés jellemző és a kommunális és infrastrukturális ellátottságuk a városokhoz képest elmaradottabb.

A falvak mérete a törpefalutól az óriásfaluig terjedhet, vagyis lakosságuk lehet 200 fő alatt, de elérheti a tízezret is. A falusi népesség aránya egy területen nagymértékben függ attól, hogy jogi közigazgatási értelemben hol húzzák meg a városok határát és az adott ország társadalmi-gazdasági fejlettségétől is. A falusi népesség aránya egy adott országon belül regionálisan is jelentős eltéréseket mutat (pl.: Alföld). A falvak gazdasági jellege és funkció szerinti osztályozása:

A falvak gazdasági jellegére a mezőgazdaság, vagyis a primer gazdasági szektor túlsúlya volt jellemző. A falvak szolgáltatták a mezőgazdasági népesség lakó- és munkahelyét, innen került ki a népesség élelmiszer-szükséglete a városokba. A XX. század során a fejlett gazdasági országokban a falvak gyors ütemű minőségi átalakuláson mentek keresztül és a mezőgazdasági funkciókon felül, újabb funkciókkal gazdagodtak. Napjainkban a fejlett államok falvainak egyik legjellegzetesebb funkciója a lakófunkció. Ez a funkció különösen a nagyvárosok környékén, a szuburbanizáció nyomás sokszorosára duzzadt falvak esetében domináns. A nagyvárosok környéki alvótelepülések egy idő után esetenként beleolvadnak a központi településbe (ez az agglomerációs folyamat).

A falvak külön csoportját alkotják az ipari falvak, amelyek többnyire egyetlen ipari funkcióra szakosodtak, ahol a helybeliek többsége is dolgozik.

A szolgáltató funkcióra szakosodott falvak az idegenforgalom fejlődése révén alakultak ki, ezek a nyaraló- és üdülőfalvak, (termálvíz, vízpart).

Forgalmi jellegű falvak közé tartoznak tipikusan a határátkelőhelyek, ahol a közlekedés, az áru- és személyforgalom levezetése történik

A települések alaprajz szerinti osztályozása:

A falusi települések alaprajzát 3 lényeges elem határozza meg: 1. az épületek2. az épületeket körülvevő telkek3. a telkek együttesét magukba foglaló telektömbök, amelyek egyúttal megszabják az utcák futását isAlaprajzuk szerint a falvaknak 2 nagy csoportja ismert: a szabályos és a szabálytalan alaprajzú falvak. A kettő között léteznek átmeneti formák is, ilyen a körfalu és az orsós falu.halmazfalu: A szabálytalan alaprajzú falvak legősibb típusa a halmazfalu. Itt az alaprajz minden eleme szabálytalan elrendeződést mutat. A házak szabálytalan összevisszaságban állnak, szabálytalan alakúak a telkek és a telektömbök, így az utcák futása is. A halmazfalu nagyon elterjedt alaprajzi forma. Többféle módon keletkezhet: szórványtelepülésből besűrűsödés útján, vagy amikor a falu egyetlen magányos településből kifelé terjeszkedéssel jön létre (az utóbbi ritka Magyarországon, „szer” településekre jellemző). A halmazfalvak sajátos változatát képviselik a két-beltelkes halmazfalvak, amelyek a korábbi nomád állattartással állnak összefüggésben (pl.: Hajdúböszörmény). A két-beltelkes halmazfaluban


minden gazdának két telke van, egy belső (lakó) és egy külső (gazdasági), innen származik az elnevezés. Alaprajz szempontjából a két-beltelkes halmazfalu utcahálózata szabálytalan sugaras halmazfalu. A két-beltelkes faluból kialakuló sugaras halmaz mellett megkülönböztethetünk kusza halmazt és rostos halmazt. A kusza halmaz ahol semmiféle szabályosság nyoma nem fedezhető fel az utcák futásában. A rostos halmaz településen a dombvidéken kialakult falu egymással közel párhuzamos völgyekre és dombhátakra épült, így a település szerkezete némi párhuzamosságot mutat a főbb útjaival.körfalu: Átmenetet képez szabályos és szabálytalan alaprajzi formák között. Esetükben a házak egy kör alakú térséget vesznek körül, a belső térről rendszerint 1-2 kijárattal. A belső tér szerepe kettős, egyrészt legelő, másrészt éjszakára ide hajtják be az állatokat. A körfalu különösen olyan népek körében gyakori, ahol kitüntetett szerepe volt az állattartásnak és a védelmi funkciónak. (pl.: Nyíregyháza tanyabokorjai)szalagtelkes falvak: A szabályos alaprajzú falvak fiatalabbak. Legrégebbi csoportjuk a szalagtelkes falu, amelyre keskeny, viszonylag hosszú, szalag alakú telkek a jellemzőek, szabályosan egymás mellé rendeződve, egy vagy több sorban. orsós utcájú falu: Orsós utcájú falunak hívják a szalagtelkes falvaknak azt a változatát, amely főleg az észak-német területeken terjedt el. Ez a falu mindig egy útvonal mentén fekszik, a telkek két oldalról fogják össze az utat, ami középen orsószerűen kitágul. (pl.: Kassa)úti falu: A szalagtelkes falvak másik nagy csoportja az úti falu. Ez a típus többnyire egy országút mentén jön létre, telepítés révén. Elterjedésükben fontos szerepet játszhattak a német telepesek. A védelem fontos szerepet játszott. A házak az utcára merőlegesen futnak, végükön lőrésszerű ablakokkal, ahonnan az út forgalma folyamatosan felügyelhető, védhető. Több altípusa van: egyutcás, többutcás, zsákutcás, keresztutcás. Egyutcás úti falu esetén egy út két oldalán sorakoznak a házak, mellékutcák nincsenek, ez a legősibb altípusa, ebből jött a későbbiekben létre a többi altípus. A Többutcás szalagtelkes úti falu Magyarország egyik legelterjedtebb falutípusa. A szalagtelkes úti falvak gyakran sikátorosodhatnak, azaz egy keskeny telek egyik oldala teljes hosszában beépül (3-4 ház) és a bejárati kaput elbontják, amely révén zsákutca jön létre (pl.: Szentgál).sorfalu: A szalagtelkes falvak harmadik nagy csoportja a sorfalu. A sorfalu is hosszú keskeny szalagtelkekből áll, s annyiban különbözik az előzőektől, hogy a telkek nem valamilyen országút mentén sorakoznak, hanem egy természetföldrajzi tájelemet követnek, ami lehet pl.: patak, homokfal, völgyvonal. A sorfalunak két altípusa van: erdőtelkes falu és láptelkes falu. Az erdőtelkes falu erdős vidéken jött létre, erdőirtások helyén. A láptelkes falu lecsapolt mocsarak, kiszárított lápok helyén jöttek létre.sakktábla alaprajzú falu: Ez a legfiatalabb formája a szabályos alaprajzú falvaknak. Mérnöki módon tervezték őket, az utcák párhuzamosan és derékszögben keresztezik egymást (pl.: Dél-Alföld).

11. A város fogalma, osztályozása


Statisztikai városfogalom: mennyiségi megközelítési mód, a városokat a településhálózat népesebb tagjával azonosítja és a városi jogállást népességszámhoz köti.Funkcionális városfogalom: a városok funkcionális szerepkörére helyezi a hangsúlyt, azt tekinti városnak, amelynek központi funkciója van és a saját népességük mellett a környező települések lakóit is ellátják áruval és szolgáltatásokkal.

Városnak tekinthetjük a településhálózat nagyobb népességű, központi funkciókkal rendelkező, kiemelt közigazgatási jogállású tagjait. Szemben a falvakkal a városok aktív keresőinek többsége a szekunder és a tercier gazdasági szektorban dolgozik. A városok látják el a falvak lakóit magasabb szintű szolgáltatásokkal és részben munkaalkalmakkal is. A városok külső megjelenésére általában a zártsorú, emeletes beépítés és intenzív terület kihasználás jellemző, a népsűrűségük magas.

Városok csoportosítása: A városokat leggyakrabban gazdasági jelleg és funkcionális szerepkör szerint lehet csoportosítani.

Gazdasági jelleg a városoknak a társadalmi munkamegosztásban játszott szerepét mutatja és leginkább a helyben foglalkoztatott munkaerő szektoronkénti megoszlásával határozható meg.

A funkcionális jellegről a városoknak a területi munkamegosztásba játszott szerepe, illetve az ezt létrehozó funkciói alapján beszélhetünk. Minél népesebb egy város, funkciói annál összetettebbek és magasabb rangúak, ennél fogva annál magasabb helyet foglal el a településhierarchián belül.

A városok funkciós jellegei: Talán a legősibb s mindmáig legfontosabb városképző funkció a kereskedelmi

szerepkör. Az áru és termékek elosztása, a vásárváros forgalmilag jól megközelíthető helyen van. (városvonalak mentén, folyami átkelőhelyeken, tengerparti kikötőhelyeken)

Sajátos, ősi városképző funkciót jelnet a védelmi szerepkör. Hosszú időn át ez a funkció jelentette a hazai városok jelentős részének legfőbb szerepkörét. Egy vár ugyanis nem csak az adott települést védte, hanem a szűkebb-tágabb környék lakóinak védelmét is szolgálta.

Ősi eredetű központi funkció az igazgatási kormányzati szerepkör, amely részben védelmi funkciókkal karöltve fejlődött. Erősen hierarchizált, a hierarchia csúcsán állnak a fővárosok, majd a tartományok székhelyei, majd egy megyeszékhely, és egy alacsonyabb járási szintű közigazgatási székhely következik.

Vallási szerepkör: püspöki székhelyeken várat emeltek, ez zarándokhellyé, vagy templomvárossá vált. (pl.: Máriapócs)

Kulturális szerepkör: iskola- és egyetemvárosok, művészeti központok, múzeum- és műemlék városok, fesztiválvárosok.

Ipari szerepkör: fejlődésének alapja a nyersanyag kitermelése és feldolgozása jelentette. (pl.: Selmecbánya)

Közlekedési szerepkör: tömeges áru- és személyszállítás után közlekedési csomópontok jöttek létre és az ebbe települt városok közlekedési szerepükkel emelkedtek ki. Ide tartoznak a vasutak kereszteződésébe települt ún. vasúti csomópontok (pl.: Szolnok, Záhony). Autópályák mentén is fejlődésnek indultak a városok (pl.: Törökbálint).


Idegenforgalmi szerepkör: turizmus tömegessé válásával lépett a városképző funkciók közé (pl.: Siófok, Hévíz).

A városok alaprajz szerinti csoportosítása:Alaprajz tekintetében a városok két nagy csoportra oszthatók:

természetesen fejlődött városok: szerkezete szabálytalan elrendeződésű utcahálózattal rendelkezik, fokozatos és hosszan tartó növekedés eredményeként jött létre. Többnyire besűrűsödés révén alakult ki (pl.: Bécs). Illetve kifelé történő terjeszkedés révén is létrejöhettek, amikor egy város egy kicsiny településmagból kifelé növekszik.

alapított városok: tervszerű, szabályos alaprajzzal rendelkeznek. A város alapítói, ismerve a település leendő funkcióit és népességszámát, előre megtervezik a különböző funkciók térbeli elhelyezkedését.

sakktábla alaprajzú: egymást derékszögben metsző utcahálózat és szabályos négyszög vagy téglalap alakú telektömb jellemzi. (pl.: Chicago)

sugaras-gyűrűs alaprajzú: központból kiinduló sugárutak és az azokat harántirányban keresztező körutak pókhálószerű együtteséből áll.

12. A város szerkezete és jelenségei.


A városok funkcionális térszerkezetének történelmi háttereMinden település lakó-, munka- és szolgáltatási helyek térbeli együttese Mendöl Tibor szerint meghatározott térbeli rendet vesznek fel. Ez az elrendeződés lényegében a legtöbb európai nagyvárosnál jól kivehető és hosszú történelmi fejlődés eredményeként állt elő.

Az európai városokban általában 4 funkcionális övezet megléte mutatható ki. Legbelül található az első munkahelyöv, más néven city. (CBD= Central Business

District) Lakófunkciója csökevényes, elsősorban a munkahelyek magas koncentrációja jellemző rá. Lakófunkciója csökevényes, munkahelyek magas koncentrációja jellemző. főként az irányítás és kis térigényű szolgáltatás központja.

A belső munkahelyövet az első lakóhelyöv fogja körül, itt domináns a lakófunkció, bérházakból áll

Az első lakóhelyövet kívülről a második munkahelyöv fogja körül. Ide települtek a nagy térigényű funkciók (pl.: pályaudvarok, raktárok, temetők).

A város peremén kialakult a második lakóhelyöv, amelyet kertes családi házak, villák, lakótelepek jellemeznek.

Ez az elrendeződés, szabályos, koncentrikus formában ritkán fordul elő. Módosítja a domborzat és a vízrajz, de módosítja a várostervezés is. Az elrendeződés mellett meghatározható a népesség társadalmi státusz szerinti elkülönülése is az egyes övezetekben.

A telekárak szerepe a városok belső funkcionális rendjébenA telekárak térbeli rendező ereje csak a szabad ingatlanpiaccal rendelkező városokban érvényesülhet. A különböző funkciók között verseny indul meg a telkek iránt, leginkább a városközpontokban válik kiélezetté. A város központjától kifelé haladva lineárisan csökken a gazdasági tevékenységek egységnyi területre jutó jövedelemtermelő képessége. A versenyben az a funkció győz, és az a tevékenység képes megtelepedni, amelyik a legtöbb hasznot tudja megtermelni az adott területen. Így a különböző funkciók haszongörbéi együttesen határozzák meg a hasznosítás jellegét. Erre a görbére hatással van a közlekedési rendszer, környezet minősége és állapota, lakónegyed presztízse, bűnözés.

13. Városökológiai modellek.


Az amerikai városszociológián belül a két világháború között indult útjára a szociálökológiai irányzat. Az irányzat képviselői a chicagói egyetem szociológusai közül kerültek ki. 3 önálló városökológiai modellt dolgoztak ki. Megfogalmazták a korabeli nagyvárosok szerkezetében fellelhető térbeli szabályszerűségeket

Chicagói koncentrikus modellKét szerzője: Burgess és Park. A modell értelmében a várost koncentrikus övezetekre lehet osztani. A központban a CBD található, amelynek neve a modellben Loop (hurok, kanyar), ide koncentrálódik a szolgáltató szektor zöme (felhőkarcolók, áruházak, szállodák). A cityt kívülről egy átmeneti övezet követi, amely erős leromlásnak indult. Belső gyűrűjében továbbra is gyárak sorakoznak, külső részén pedig alacsony színvonalú lakónegyedek, slum-osodó lakóöv húzódik („Kis-Szicília”, „Alvilág”, „Gettó”, „Kínai város”). A harmadik övezetet az ipari munkásság lakóöve képezi, kisebb bérházakkal, s valamivel jobb épületátlaggal. Ezt követi a felsőbb osztályok lakóterülete, az ún. „fényes terület”, középosztálybeli családokkal. Végül legkívül található az ötödik övezet az ingázó települések, alvóvárosok vagy elővárosok öve. Burgess később még 2 kiegészítő övezetet is leírt, amelyek már nem kapcsolódnak közvetlenül a városhoz, a 6. mezőgazdasági övezet (ellátóöv), s legkívül a 7. a „metropolisz hátországa” (vonzáskörzete).Szukcesszió: belülről az átmeneti övezettől kifelé haladva növekszik a társadalmi státusz.

Szektorális modellHomer Hoyt Burgessék modelljéből indult ki, 64 amerikai várost vizsgált. Azt vizsgálta, hogy a kutatott városok mely részein élnek a felsőbb rétegek, az úri középosztály tagjai. A lakbérek szintjét vette alapul. Ráébredt, hogy a magas státuszú népesség lakónegyedei nem koncentrikus övenként, hanem szektorálisan helyezkednek el; ezek a szektorok az idő folyamán egyre kijjebb, a városok pereme felé tolódnak el.

Többpólusú modellHarris és Ulmann elmélete. A középpontban az a hipotézis állt, hogy a város térbeli növekedésével párhuzamosan egyre több funkcionálisan specializálódott magterület alakul ki. A városon belül lesz közigazgatási centrum, bevásárló negyed, ipari negyed, kikötőnegyed stb. így a város több pólus körül kezd el növekedni (pl.: Budapest esetében: Újpest, Csepel, stb.). A munkahelyek térbeli differenciálódása az szerintük, ami a városok belső szerkezetét végső soron meghatározza nem a társadalmi csoportok térbeli szegregációja.

14. Mi a városi szegregáció?


A XIX. század derekán nyilvánvalóvá vált, hogy a modern nagyváros társadalmi térben erősen szegregált, az egyes társadalmi csoportok a városon belül külön-külön, jól lehatárolható lakónegyedekbe húzódnak. A nagyvárosok népessége igen gyakran különül el, szegregálódik etnikai különbségek mentén. Ha ez a folyamat extrém méreteket ölt, gettósodásról beszélünk.

Lehetőség nyílt viszont a társadalmi szegregáció matematikai-statisztikai mérésére, kétféle módszer segítségével:

disszimilaritási index: két társadalmi csoport földrajzi távolságát, azaz megoszlásukban fellelhető különbségeket határozhatjuk meg.

szegregációs index: egy adott társadalmi csoportnak az összes többihez viszonyított elkülönülését adja meg.

A nagyvárosok népessége igen gyakran különül el etnikai különbségek mentén. Ha ez a folyamat extrém méreteket ölt, gettósodásról beszélünk. A faji-etnikai alapon kialakuló, erősen szegregált, önálló szubkultúrával rendelkező és alacsony státuszú negyedeket hívjuk gettónak. A világ legnépesebb városait körbevevő slumosodott gettók minden infrastruktúrát, közbiztonságot nélkülöző zónák. A nyomornegyedek lakói a környező vidékről vándoroltak megélhetés reményében ezekbe a nagyvárosokba, amelyek szolgáltatásai, munkahelybővítő kapacitásai nem tudtak megbirkózni a beáramló népesség nagy számával, ezt a fajta városnövekedést nevezzük globalizációs urbanizációnak.

15. Mutassa be az urbanizáció szakaszait!


A település ki- és belélegzési fázisait urbanizációs szakaszoknak nevezzük. A városiasodás, vagyis a központi funkciók megjelenése és terjedése ki-és belégzési szakaszokkal jár együtt. A belégzésnek jelenleg két szakaszát ismerjük: urbanizáció és reurbanizáció. A kilégzésnek szintén 2 szakaszát írták le: szuburbanizáció és dezurbanizáció. Valójában csak urbanizációról és dezurbanizációról beszélhetünk. A település légzésekor nem a levegő, hanem a munkaerő és a tőke ki-beáramlásáról beszélünk. Az urbanizációs modellben a város köré két zónát jelöltek ki: a közvetlen vonzáskörzetet és a tágabb vonzáskörzetet. Ezt a két körzetet érinti a város légzése.

Klasszikus urbanizációA klasszikus urbanizáció során a mezőgazdaság gépesítésével felszabaduló munkaerő a közelebbi és távolabbi környékről egyaránt az ipari munkahelyeket ajánló városba áramlik. A megnövekedő népesség szolgáltatásfejlesztéseket tesz szükségessé, amelyek beruházást, tőkét és újabb munkaerőt vonzanak. Ez a központi város abszolút koncentrációja, ekkor válik nagyvárossá, vagy metropolisszá a központi város. A szakasz egyértelmű nyertese a központi város, ahol megállíthatatlan a lakosságszám növekedése és az új szolgáltatások, új munkahelyek megjelenése.

Korai szuburbanizációEnnek során a központi város már olyan mértékben zsúfolttá és szennyessé válik mind a környezet, mind a társadalom tekintetében, hogy a tehetősebb rétegek elkezdenek kiköltözni a közvetlen vonzáskörzet még érintetlen zöldövezeteibe, kistelepüléseire. A kiköltözéssel a közvetlen vonzáskörzet, a város „alatti”, vagyis a szuburbán övezet is elkezd fejlődni, a megnövekedett lakosságot új szolgáltatások igyekeznek ellátni. A lakosság mellett a tőkekiáramlás is megkezdődik a vonzáskörzetben. A központi városba a beáramlás már csak a tágabb környékről folytatódik.

Klasszikus szuburbanizációEnnek során a közvetlen vonzáskörzetbe már nem csak a központi városból kiáramló tőke és munkaerő érkezik, hanem a tágabb környékről és még távolabbról, esetleg külföldről a központi városba tartó tőke is megáll a szuburbán övezetben, mert ott több helyet, még tisztább környezetet talál, mint a központi városban. Ekkor jelennek meg a közvetlen vonzáskörzetben a kapuvárosok. Ennek a szakasznak az egyértelmű nyertese a szuburbanizációs zóna, mert az erőforrások minden irányból ideáramlanak.Az övezet települései urbanizálódnak.

Kezdeti dezurbanizációEnnek során a központi város már olyan mértékben zsúfolt és szennyezett mind a környezeti, mind társadalmi relációban, hogy a tőke és munkaerő már a távolabbi környékre is kiköltözik; annál is inkább, mert a szuburbanizációs övezet települései kezdenek „megtelni”. Ugyanolyan zsúfolttá kezdenek válni, mint a központi város. A szuburbán övezet fejlődése még folyik, de a tágabb környék települései is kezdenek felértékelődni, élhetővé válni. A fázis egyértelmű vesztese a központi város, melynek népessége csökken.

A kifejlett dezurbanizációEnnek során még mindig folyik a központi városból a tágabb környékre történő népesség és tőkeáramlás, de megindul egy érdekes folyamat: a közvetlen környékről is megkezdődik a kifelé irányuló mozgás. Ez azt jelenti, hogy a szuburbán zóna is megtelt. Többé már nem vonzó lakó- és munkahely. Ez is zsúfolttá, szennyezetté válik. Ennek a szakasznak a nyertesei


egyértelműen a tágabb környék települései, vagyis a legkülső zóna, ahová a beáramlás történik mind a központi városból, mind a közvetlen vonzáskörzetből.

A reurbanizációEnnek során a központi városban az egyes városrészek tömeges rehabilitációja kezdődik meg. A lerobbant városrészeket újjáépítik, és magas presztízsű lakóparkokká, üzleti negyedekké varázsolják. Ezáltal újra megindul egy beáramlás a központi város revitalizált negyedei felé. Ennek a szakasznak a vesztese a közvetlen vonzáskörzet, ahonnan csak kiáramlás történik.Beáramlás még tart a tágabb környék felé, ill. újra megindul a központi város felé, vissza.

Ezek a folyamatok persze nem „vegytisztán” mennek végbe, pl. egy reurbanizációs folyamat a város egyes részén már elkezdődött, de a többi részében még leginkább a dezubranizáció figyelhető meg.

16. Sorolja fel az Ön településének (szülővárosának, falujának, vagy kerületének) településfejlődési tényezőit! (4-5 tétel alapján)


17. Mutassa be az Ön településének (szülővárosának, falujának, vagy kerületének) szerkezetét és funkcióit! (6-10 vagy 11 tétel alapján)


18. Mi a településtervezés?


A településtervezés fogalmával úgy vagyunk, hogy egzakt törvényi definíció híján mindenki úgy értelmezi, ahogyan akarja, érthet a kifejezés alatt bármit, ami egy adott település valamilyen irányú fejlesztését irányozza elő. A településtervezés magában foglalja mindazon eszközöket, módszereket, amelyek a településügy megvalósítását szolgálják. Olyan folyamatjellegű cselekmény, amelynek célja, hogy a településügy egy konszenzuson alapuló célt érjen el.A településtervezés stratégiai eszközei: településfejlesztési koncepció, településfejlesztési program, településfejlesztési terv, településszerkezeti terv, szabályozási terv, helyi építési szabályzat.A településügy a településfejlesztési, településrendezési és településüzemeltetési tevékenységek összessége. A településpolitika a településüzemeltetési, településfejlesztési, településrendezési tevékenységek megvalósítását szolgáló eszközök összessége. A településpolitika a településügy megvalósítását takarja.

19. Milyen településtervezési alapfogalmakat ismer, és milyen kapcsolat van ezek között?


A településtervezés fogalmával úgy vagyunk, hogy egzakt törvényi definíció híján mindenki úgy értelmezi, ahogyan akarja, érthet a kifejezés alatt bármit, ami egy adott település valamilyen irányú fejlesztését irányozza elő. A településtervezés magában foglalja mindazon eszközöket, módszereket, amelyek a településügy megvalósítását szolgálják. Olyan folyamatjellegű cselekmény, amelynek célja, hogy a településügy egy konszenzuson alapuló célt érjen el.A településtervezés stratégiai eszközei: településfejlesztési koncepció, településfejlesztési program, településfejlesztési terv, településszerkezeti terv, szabályozási terv, helyi építési szabályzat.A településügy a településfejlesztési, településrendezési és településüzemeltetési tevékenységek összessége. A településpolitika a településüzemeltetési, településfejlesztési, településrendezési tevékenységek megvalósítását szolgáló eszközök összessége. A településpolitika a településügy megvalósítását takarja. A településpolitika feladatai: helyi településpolitika kialakítása, fejlesztési rendezési, üzemeltetési feladatok összehangolása, településfejlesztési koncepciók, programok, tervek kidolgozása megvalósítása, településrendezés, településüzemeltetés. A településirányításon mindazon tevékenységeket értjük, amelyek a település életéhez, működéséhez szükségesek, beleértve a folyamatos működést, illetve a változáshoz igazodó fejlesztést. A településpolitika kialakítását és végrehajtását is tartalmazza.

Településirányítási módszerek:

befelé forduló helyi elit adminisztratív/ügyintéző technokrata/szakértői partneri/érdekegyeztető innovatív/cselekvésorientált

20. Mi a településfejlesztés lényege, és miként szabályozza a hazai jogrendszer?


A településfejlesztés a település társadalmi és gazdasági erőforrásainak, környezeti minőségének, műszaki, anyagi és humán ellátásának olyan fejlesztése, amely a fenntartható fejlődés érdekében megteremti a település lakossága számára az életszínvonal növekedésének, az életminőség javulásának egyensúlyi feltételeit.A településfejlesztés elemei, cselekvési területei:

a település társadalmi viszonyainak feltárása humán és műszaki infrastruktúrájának fejlesztése a település gazdaságának, gazdálkodásának elősegítése a település természeti és épített környezetének megvédése, a település és

környéke fejlődését, működtetését minden elemében átható fenntarthatósági követelménynek szem előtt tartásával.

A településfejlesztés legfőbb feladata a települési erőforrásokra, adottságokra és a helyi lakosság kezdeményezésére építő fejlesztési irányvonal meghatározása, ennek keretében:

fejlesztési koncepciók, tervek kidolgozása és megvalósítása társadalmi-természeti települési környezet fenntartható fejlődésének biztosítása vonzó vállalkozási környezet megteremtése helyi innováció feltételeinek javítása a megfelelő helyi adó- és támogatási

gyakorlat kialakításával természeti, műemléki, kulturális értékek települési szintű kezelésének

fejlesztése a közszolgáltatások megteremtése

A településfejlesztési tervezés, olyan folyamat, mely a település társadalmi, gazdasági, környezeti és műszaki-fizikai helyzetének elemzésére alapozott, a lakosság, a településpolitikai döntéshozók, a civil szerveződések és érdekképviseletek, valamint több tudományág szakembereinek bevonásával készülő, a település hosszú, közép- és rövid távú fejlődési irányainak meghatározását szolgálja.A település:

meghatározza saját jövőjére vonatkozó célját a hozzá vezető utat kijelöli a feladatokat kijelöli a megvalósítást biztosító eszközöket.

A településfejlesztésnek 3 egymással összefüggő, időtávban hierarchikusan elkülöníthető fázisa van:Hosszú táv: településfejlesztési koncepcióKözéptáv: településfejlesztési programRövid táv: településfejlesztési terv

Magyarországon az elmúlt húsz évben sem a szakmai körök sem az egymást váltó kormányok nem foglalkoztak megfelelően a teleülés-és településhálózat-fejlesztésével. Inkább a regionalizmusra és vidékfejlesztésre irányult a tevékenységük. Úgy gondolták, hogy a településfejlesztés nem része a területfejlesztésnek, inkább az önkormányzatok feladatához tartozik. A települések befelé fordultak, saját gondjaikkal foglalkoztak, és kevesebb figyelem irányul térségükre.

A településfejlesztés részletes szabályozása hiányzik a hazai jogrendszerből, három törvény van, ami megemlíti a településfejlesztés és településrendezés fogalmát.

Helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényAz Mötv. önkormányzati jogként biztosítja azt, hogy a feladat és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben az önkormányzat önállóan járhat el. A helyi közszolgáltatások körében


számos területen lehet illetékes, ez a településpolitika körébe tartozik. Pl.: településfejlesztés, lakásgazdálkodás, csatornázás, helyi tömegközlekedés, vízrendezés, helyi közutak és közterületek fenntartása, közbiztonság, energiaszolgáltatás biztosítása. Az új szabályozás szerint az önkormányzatok kötelező feladatai jelentősen szűkültek: jellemzően az alapfokú közszolgáltatásokért felelnek (kivéve a kulturális területet, valamint egyes szociális ellátások esetében a középfokú ellátásokat is), valamint több, korábban kötelező feladatot – így például az óvodák kivételével a köznevelési intézmények, valamint a kórházak fenntartását – az állam(igazgatás) kifejezetten el is vont. A településfejlesztés fogalmát nem határozza meg. A településfejlesztés valójában egy keretet adó mechanizmus, amely a felsorolt ellátást magában foglalja.

A területfejlesztésről, területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvénySzabályozási körébe nem került be a településfejlesztés. A következőképpen rendelkezik a településfejlesztésről: „A településfejlesztésre és a településrendezésre külön törvény rendelkezései az irányadók” Viszont ilyen törvény azóta nem született.

Az épített környezet alakításáról, védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényA településrendezés eszközei között említi a településfejlesztési koncepciót, meglehetősen röviden, de jól definiálja a fogalmát: „A településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum.” A törvény tehát csak a településrendezés tartalmát szabályozza, a településfejlesztésre vonatkozóan tartalmi, módszertani meghatározásokat nem tesz.

21. Milyen munkarészei vannak a településfejlesztési koncepciónak?


Ez egy olyan stratégia, amely tartalmazza a település társadalmi, gazdasági, környezeti szempontjaira alapozott elképzeléseket. Tekintettel van a nagyobb térség fejlesztési programjára, illeszkedik hozzá. (12-20 éves terv) Fontos, hogy a koncepció világosan, egyszerűen megfogalmazott jövőképet vázoljon fel a település számára.

A településfejlesztési koncepció alapvetően négy munkarészből áll:

1. Adat-és információgyűjtés: elkerülhetetlen egy egzakt, minden szakterületre kiterjedő adatgyűjtés. Statisztikai felméréseket, hivatalos adatokat, a dekoncentrált szervek adatait és a polgármesteri hivatalok adatait kell felhasználni. Az adatok három fő területre tejednek ki: a település társadalmára, humán erőforrásaira vonatkozó adatokra, a település gazdaságának adatai, illetve a település természeti és művi környezet adataira. (Gyakran alkalmaznak ehhez SWOT-analízist)2. Kommunikáció: biztosítja a társadalmi részvételt, mivel a legfontosabb feladat a lakosság minél szélesebb körű bevonása a tervezési folyamatba. Önálló programot kell rá kidolgozni, amelynek tartalmaznia kell a kommunikációs folyamat lépéseit, az információátadás módszereit, feltételeit és eszközeit, a kommunikációban részt vevők kijelölését, megjelenésük formáját. Három módszer létezik rá: kérdőíves felmérés, fókuszcsoportos megbeszélés közvélemény-kutatás.3. Prioritási lista összeállítása: a kiértékelt adatokból valamint a lakosság véleményének összegzéséből pontosan fel lehet mérni a település állapotát. A szakmai értékelésekből és az információkból összeállítható a fejlesztési témák fontossági listája. A javaslatok a következőket tartalmazzák: a település előnyös adottságainak erősítését szolgáló javaslatokat, a lehetőségeket és azok megvalósítására vonatkozó javaslatokat, a társadalom vágyainak, kívánságainak a megvalósításához szükséges lépéseket, a hátrányos jellemzők csökkentésének, megszüntetésének feltételeit, a fejlesztésből adódó kockázatok csökkentésére vonatkozó elképzeléseket.4. A településfejlesztési célok és eszközök összefoglalása: maga a kész dokumentum. Ennek olyan erős politikai konszenzus és széles körű társadalmi legitimáció által támogatott program kell, hogy legyen, amely nagymértékben megfelel a településen élők, dolgozók, tanulók érdekeinek, igényeinek.

A négy munkafolyamat után a település képviselőtestülete a koncepciót határozattal fogadja el. A koncepció végrehajtása gyakran problémát okoz az önkormányzatok számára (forráshiány, a dolgozók inkább végrehajtók, mintsem stratégiai megvalósítók). A településfejlesztési koncepció megvalósítása azokon a településeken sikeresebb, ahol a helyi vezetés innovatív, cselekvésorientált, partneri, korporatív, érdekegyeztető, szakértői.

22. Miért célszerű ún. komparatív településfejlettség-vizsgálatot készíteni?


A településfejlesztési koncepciók készítésénél gyakori hiba szokott lenni, hogy a koncepció készítője a hogyan és ahová kérdésekre kíván csak választ adni, a honnan kérdése megválaszolatlan marad. Sok esetben egy egyszerű SWOT-analízissel letudják a dolgot, holott ha hibás alapokról indul ki a koncepció, akkor tévutakra vezetheti a települést. Ennek a problémák a kiküszöbölését a komparatív települési fejlettség-vizsgálattal lehet megelőzni.Egy település fejlettsége sokféle szempontból jellemezhető: közlekedési, gazdálkodási, intézményi, közbiztonsági, infrastrukturális, egészségügyi, oktatási, környezetvédelmi oldalakról. Ezért egy komplex fejlettségmutatót szokás használni. A komplex fejlettségmutató a részmutatók információtartalmát egy számban foglalja össze, és így kapott számérték alkalmas a fejlettségi struktúrák összehasonlítására.A komparatív településfejlettség-vizsgálat célja, hogy:

bemutassa azokat a település-fejlettségi változókat, amelyeket érdemes figyelembe venni egy település helyzetének értékelésénél

meghatározza a település helyét az adott területi környezetben értékelje azoknak a változóknak a mozgását, amelyek fejlődési üteme eltér a

területi környezetben található településekétől javaslatot tegyen komplex fejlettségmutató kidolgozására ismertesse azokat a főbb tulajdonságokat, amelyek a sikeres település ismérvei

lehetnekA vizsgált település során számos adat, információ keletkezik. Ezekből az alapadatokból képeznek részmutatócsoportokat. Ezek jellemzik a település fejlettségét, adott helyzetét, és együttesen a település fejlettségi struktúravektorát képezik.Jellemző részmutatócsoportok:

demográfiai lakásellátottsági kommunális fejlettséget jellemző szociális és egészségügyi fejlettség oktatási-művelődési helyzetet jellemző kereskedelmi ellátottságot jellemző vállalkozási hajlandóságot jellemző társadalmi státuszt jellemző

A vizsgálatot a koncepció készítését megelőző három-négy év adatai alapján célszerű elvégezni. A vizsgálat nemcsak arra alkalmas, hogy a település fejlettségét megmutassa, de arra is, hogy pozicionálja a települést a többi vizsgált településhez képest.

23. Miért fontos a lakosság bevonása a koncepció készítésébe?


A települések fejlesztésében nemcsak az önkormányzatok, hanem a gazdálkodó és társadalmi jellegű szervezetek is részt vesznek, ill. maga a lakosság is aktív szerepet játszik. A társadalmi szervezetek a településfejlesztésben szervezik a helyi társadalmat az aktív településpolitikai részvételre, kifejezik a települési társadalom egyes csoportjainak a véleményét, elősegítik a fejlesztési koncepciók és tervek konszenzusos kialakítását, valamint ellenőrzést gyakorolnak az önkormányzati fejlesztések felett.A településfejlesztési koncepció készítésekor a legfontosabb feladat a lakosság minél szélesebb körű bevonása a tervezési folyamatba. A kommunikációs rész lényegében összefügg az adat és információgyűjtési résszel, hiszen jórészt itt is erről van szó, csak ebben az esetben a lakosság szubjektív véleménynyilvánítására van szükség.A helyi társadalom bevonása biztosítja azt a széles alapokon nyugvó konszenzust, amely a hosszútávra készülő koncepciót legitimálni tudja a lakosság számára is.

A lakosság véleményének kikérése jellemzően 3 módszer alapján biztosítható: kérdőíves felmérés: a leggyakrabban elterjedt módszer a lakosság

véleményének a megismerésére. Fontos, hogy a kérdéseket adatgyűjtéssel összhangban állítsák össze, és lehetőleg ne tartalmazzon előítéletes megfogalmazásokat.A kérdőívet a települési újságban, ill. a település preferált helyein célszerű elhelyezni.

fókuszcsoportos megbeszélés: legnagyobb előnye az interakció, mivel a kutató személyesen találkozik a célcsoportok tagjaival, így személyes tapasztalatokat is leszűrhet a beszélgetésekből. A fókuszcsoport összeállításának az alapelve az, hogy a csoport tagjai reprezentálják a település lakosságát, azaz a 16 éve ingázó tanulótól, a 80 éves öreg néni, bácsi is részt vegyen benne.

közvélemény-kutatás: Talán a közvélemény-kutatás adja a legpontosabb információkat a település vezetői számára. Hátránya csupán az, hogy rendkívül költséges.

Azért nagyon fontos a lakosság bevonása a koncepció tervezésére, mivel ez egy hosszú távú folyamat (12-20 év) és az esetleges polgármester cserénél elkerülhető az, hogy az új polgármester gyökeresen más koncepciót alakítson ki, hiszen a lakosok véleménye a legfontosabb. Amennyiben viszont a polgármester és a városvezetők kizárólag maguk állítanának össze ez ilyen koncepciót, az garantáltan megvalósíthatatlan lesz.

24. Mi a fő problémája a településrendezés és a településfejlesztés viszonyának hazánkban?


A településfejlesztési tervezés nem része, hanem előzménye a településrendezési tervezésnek.A településrendezés szorosan összefügg a településfejlesztéssel, a településrendezési dokumentumok logikus folytatásai kellene, hogy legyenek a településfejlesztési koncepciónak, de ez hazánkban nincs egzakt módon szabályozva.

Hazánkban sajátosan az építésügy volt az ágazati szakterület, amely a terület- és településrendezés kérdéseit szabályozta. A területfejlesztésről és területrendelkezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezik egy önálló településfejlesztési törvény megalkotásának szükségességéről. A településrendezés az építésügybe integrálódott. Így az 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) tartalmazza településrendezési jog szabályait. A törvény legsúlyosabb hibája, hogy mindezeket a területeket az építéstudomány települési kategóriának tekinti, holott ezek a feladatok a településtudomány integratív rendszerébe illeszkednek. A zűrzavart tovább fokozta, hogy az Étv. nem, vagy csak elnagyoltan szabályozza a legfontosabb fogalmakat. Mindennek ellenére megállapítható, hogy a településrendezés jogi szabályozása alapvetően megoldódott. A törvény részletes eljárási rendet ír elő a településrendezési szabályok és a helyi építési szabályzatok elkészítésének menetére.

A gyakorlatban egy-egy ilyen településrendezési tervet építész szakemberek készítenek. Számtalan település készített már úgy településszerkezeti tervet, hogy a készítő leült a polgármesterrel, hogy mégis mit szeretne elérni az önkormányzat az elkövetkező néhány évben, majd ezeket az elképzeléseket összefoglalták „rendezési tervet megalapozó településfejlesztési koncepció” elnevezéssel, azonban ez nem mindig jellemző és ez egy probléma.

25. Mi a településszerkezeti terv?


A településrendezési terv egyik fajtája a szabályzási terv mellett. A településszerkezeti terv a településfejlesztési koncepció alapján meghatározza az egyes területrészek felhasználási módját, a műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait.A településszerkezeti tervnek kötelezően megalkotandó és alátámasztó szakági munkarészekből kell állnia:

kötelező: környezetalakítás, közlekedés, övezeti tervlap készítése alátámasztó: tájrendezés, közművesítés, hírközlés

Egy-egy településnek egyéb speciális helyi sajátosságai is lehetnek, ezek is bekerülhetnek a településszerkezeti tervbe. A településszerkezeti terv nem lehet konstans. Fontos, hogy kiszámítható, átlátható keretet biztosítson évekre, de szükséges az időnkénti megújítása is, ezért 10 évente felül kell vizsgálnia az önkormányzatnak. A tervet az önkormányzat határozattal fogadja el. A településszerkezeti terv egy térképes dokumentum. A különböző jelölések a különböző terület felhasználási egységeket, építési övezeteket jelenti, melyek egységes jelölések. Négy lakóterületi kategóriát állapít meg az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények), amelyeket négy színskála segítségével kell szemléltetni. A lakóterületi kategóriák: nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias.

26. Mi a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat?


Azt hogy egyes építési övezetekben mit lehet építeni, hogyan, stb. azt a településszabályozási terv tartalmazza. A szabályozási terv a település közigazgatási területének a beépítésre szánt részét (belterületét) ábrázolja, beleértve annak egyes, legalább telektömb nagyságú területrészeinek a felhasználásával és beépítésével, tovább a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket. A szabályozási terv két részből áll?

szabályozást tervalap (térképes, rajzi munkarész) helyi építési szabályzat (szöveges munkarész)

A szabályozási terv egységben kell, hogy legyen a településszerkezeti tervvel. Amennyiben eltérés van a kettő között, akkor a településszerkezeti tervet előzetesen módosítani kell. A szabályozási terv elkészítése kötelező újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek kialakítása esetén. A szabályozási tervet szelvényekre szokták bontani, így lehetővé válik egy-egy terület részletes ábrázolása. A szelvényeken az egyes telkek, valamint a rajta található felépítmények is megtalálhatóak.

A helyi építési szabályzat a település beépítésre szánt területén a helyi sajátosságoknak megfelelően az építés rendjét megállapító helyi települési önkormányzati rendelet. Helyi építési szabályzatot minden olyan esetben készíteni kell, amikor szabályozási tervkészítés is kötelező. A településszerkezet és a terület felhasználás rendszerezése érdekében a települések igazgatási területét, építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezetekre kell osztani, melyeket a településszerkezeti terv és a szabályozási terv egyaránt tartalmaz:

beépítésre szánt terület (belterület, építési övezet): beépített vagy további beépítésre kijelölt terület, amelyen belül az építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10%. (pl.: lakóterület, nagyvárosi lakóterület, kisvárosias lakóterület, kertvárosi lakóterület, falusias lakóterület, vegyes terület: üdülők, ipari területek)

beépítésre nem szánt terület (külterületi övezet): amelyen belül az övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5%. (közlekedési és közműterület, zöldterület, erdőterület, mezőgazdasági terület, vízgazdálkodási terület)

A beépítésre szánt területeken az építési telkek minimum 10%-át be kell építeni! A beépítés felső határa építési övezetenként eltérhet egymástól. A beépítésre nem szánt területeken is lehet építmény, azonban az építmény összterülete nem haladhatja meg a telek nagyságának 5%-át.

27. Mi a tervtanács a településtervezésben?


A tervtanácsok (pontosan: településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsok). Megalakulásukról a 252/2006. (XII.7.) kormányrendelet szók, hatályba 2007. január 1-jétől léptek. A tervtanácsok a szerkezeti tervek, építési szabályzatok véleményezése mellett véleményezik többek között minden új építésű, 20ezer m2 szintterületet meghaladó méretű ipari, kereskedelmi, logisztikai létesítmény tervét, valamint az 5 ezer m2 szintterületet meghaladó egyéb rendeltetésű épület tervét. A tervtanács bírálattal dönt a hatáskörébe tartozó ügyekről. Vezetője az állami főépítész.

28. Milyen feladatai vannak az állami főépítésznek?


Az állami főépítész és az általa vezetett iroda 2007. jan. 1-től működik a közigazgatási hivatalok keretei között, illetékessége megegyezik a hivataléval. Feladata sokrétű, térségfejlesztés terén véleményezi különböző térségi fejlesztési koncepciókat, véleményezi az egyedi fejlesztési projekteket, pályázatokat, településfejlesztéssel kapcsolatban pedig a településfejlesztési koncepció, véleményezési eljárásban működik közre. Leginkább összetett feladatai a terület és településrendezéssel kapcsolatosak. Nyilatkozattal állást foglal a területi rendezési tervek összhangjáról, ellátja a térségi terület felhasználási engedélyezési hatósági feladatokat, valamint szakhatóságként működik, és vezeti a területi tervtanácsot. A főépítésznek komoly befolyása van a településrendezési tervekre vonatkozóan. Kötelezően állást foglal a településrendezési terveknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról. Véleményezi a településrendezési eszközök megfelelőségét. Elbírálja egyes, az országos követelményeknél megengedőbb településrendezési követelmények érvényesíthetőségét, és vezeti az állásfoglalási joggal bíró területi településrendezési és építészeti tervtanácsot.

29. Mi a lényege a településrendezési szerződésnek?


A közérdekű fejlesztési feladatoknak a magánbefektetők részértől történő átvállalása Európa több országában kialakult. A szabályozott eljárások, módszerek kölcsönösen előnyösek mindkét oldal számára.Az Étv. 2006. évi módosításával bevezetésre került a településrendezési szerződés jogintézménye, lehetőséget teremtve ezzel a közérdekű és magánérdekű fejlesztések harmonizálására. Az együttműködés eddig elsősorban a településrendezési tervek készítésére korlátozódott, és a tervezési költségek magánfejlesztőkre történő áthárítását célozta. Ezek a megállapodások a magánbefektetők elképzeléseinek kedveztek. A közérdek hatékonyabb képviselete érdekében ezért a településrendezési szerződések esetében a mainál részletesebb szabályozásra, a feltételrendszer szigorítására lenne szükség.

30. Hogyan működnek közre a civil szervezetek a településtervezési döntések meghozatalánál?


Komoly és ez ideig kihasználatlan erőforrást jelentenek a civil szakmai szervezetek. Jelenleg a mintegy 50 ezer civil szakmai szerveződésnek csak 6%-a foglalkozik a településfejlesztéssel, településtervezéssel, döntően a kisebb településeken.Az önkormányzati és a tervező szakemberek többsége eddig még kellő mértékben nem ismerte fel, hogy számukra előnyöket rejt a civil szférának a tervezési folyamatba történő bevonása.A közösségi részvétellel történő tervezés esetén válhatna nyilvánvalóvá az érintettek számára, hogy a tervezők és a döntéshozók milyen nehézségekkel küszködnek a környezet alakítása, a településfejlesztés és- rendezés tervezése során.

A területfejlesztésben általában 3 eltérő érdekeltségű partner jelenik meg: Önkormányzatok Helyi vállalkozói kör Civil társadalom

Magyarországon a nonprofit szervezetek jelentős része települési szinten szerveződik. Működésük jórészt a települési önkormányzatoktól függ, a nonprofit szervezetek közel egyharmada bevételeinek több mint kétharmadát a települési önkormányzattól kapja. A civil szervezetek tevékenységének erősödése az utóbbi évekre datálható. Az önkormányzatok egyre inkább felismerik, hogy igenis van létjogosultsága a civilek településfejlesztésbe történő bevonásának.

A kifejezetten településfejlesztési célú szervezetek legjellemzőbb tevékenységei: településszépítés, környezetvédelem ismeretterjesztés, népszerűsítés helyi társadalmi élet szervezése település fenntartás építés, fenntartás lobbizás kommunális szolgáltatás térségfejlesztés helyi fejlesztés

A civil szervezetek az Mötv. 54. § alapján az alábbiak szerint érvényesíthetik érdekeiket az önkormányzatoknál: „A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.”

Célszerű lenne az is, ha a civil szervezetek delegálhatnának állandó vagy rendszeresen meghívott tagokat az önkormányzat bizottságaiba. A civil szervezetek szakértőit esetileg is meg lehetne bízni különböző önkormányzati döntések előterjesztésében való közreműködésre, vagy az önkormányzat egyes akcióinak közös szervezésére.

31. Mit jelent a siker a városversenyben, és hogyan mérhető?

A település a piacon, versenypályán van. Az erős településnek nő a népességmegtartó képessége.


A városversenyben a település sikere, a győztesek közé kerülése természetesen pénzben, anyagi jólétben mérhető; mégpedig a helyben maradó és közszolgáltatásokba fektetett jövedelemmel, vagyis a lakosság jólétét szolgáló jövedelemtermelés mértékével mérhető.A jövedelemtermelés mértéke függ a termelő tevékenység jövedelmezőségétől, az elosztási viszonyoktól, a munkanélküliség mértékétől, települési környezet tisztaságától, szennyező anyagok és hatások mértékétől, bűnözés mértékétől.

A városversenyben való sikert indikátorokkal mérik. pl.: mennyi a nemzetközi gazdasági irodák száma a városban? Van- e a városnak kapuszerepe? Hány felsőoktatási intézménye van? Van- e kutatóintézete? Az önkormányzat költségvetésének hány %-át tudja kultúrára, művelődésre fordítani?

A várospolitikával szemben az az elvárás, hogy sikeressé tegye a várost a városversenyben. Célja, hogy elősegítse a lakosság egyre szélesebb rétegei számára a tartós jövedelemnövekedést, javítsa a közszolgáltatások mennyiségét és minőségét, növelje a helyi adóbevételeket, bővítse a helyi piacot a gazdasági tevékenység élénkítésével, munkahelyek teremtésével, átképzéssel.

32. Melyek a településirányítás időszerű feladatai?

- A tercier dominancia növelése a település gazdaságában- A kvaterner erősítése


- Innovációs gazdasági tevékenységek ösztönzése- Gazdasági döntési központok városba csábítása- Kvalifikált helyi munkaerő növelése- Az immateriális értékrenddel kapcsolatos szolgáltatások piaci elősegítése- Helyi társadalom polarizációjának a mérséklése (képzés, átképzés)- Negatív externáliák kezelése (externália: környezetszennyeződés, bűnözés)- A globalizációs tőkével és a multikkal való együttélési képesség megszerzése- Helyi ICT (információ-kommunikáció-technológia) fejlesztése- Helyi és helyközi közlekedésfejlesztés- Helyi, saját adóbevételek növelése, lakossági egyeztetéssel

33. Kik a várospolitika szereplői, és mi a szerepük?

- operátorok: gazdasági társaságok ügyvezetői, ők működtetik a helyi gazdaságot, mint menedzserek


- fejlesztők: tőkések, cégtulajdonosok, az operátorok tanácsára ők dönthetnek a beruházások mellett

- fogyasztók: képviselik a helyi vagy az ideiglenesen a városba érkező vásárlóerőt- helyi önkormányzat: ő teremti meg a feltételeket a fejlesztésekhez, ő a

településirányító- központi kormányzat: makrogazdasági és jogi környezet kialakításában vesz részt-

kénytelen-kelletlen a mindenkori világgazdasági trendekhez alkalmazkodva- civil szervezetek: helyi lakosság érdekképviseleti csoportjai- egyházak: erős társadalmi véleményformáló hatása van

34. Miért sajátos áru a település? Jellemezze!


A település sajátos áru, mert sok vásárlónak és többször is eladható ugyanaz a település, az eladás során a tulajdonviszonya nem változik és az eladás eredménye: a település népességmegtartó képességének erősödése.

Ami eladható: hírnév: CI (arculat), PR (a település szolgáltatásainak, értékeinek vonzó híre,

reklámja) konkrét szolgáltatás telephely műemlék, kultúra, hagyomány szennyezetlen természeti és társadalmi környezet

A vevőkör lehet: saját lakosság operátorok (tőkét működtető gazdasági menedzserek) fejlesztők fogyasztók

Amikor a vevő megvásárolja a települést, akkor tulajdonképpen bizalmat vesz, elhiszi, hogy az adott településen érdemes lakni, dolgozni, termelni, beruházni, odalátogatni és az ottani szolgáltatásokat igénybe venni. Tehát a vevő elhiszi az eladó termék kínálatát, képességét, értékét és alkalmasságát, egyszóval kompetenciáját. Az ilyen a bizalmat eladásra kínáló tevékenységet kompetenciamarketingnek nevezi a szakirodalom.

A településmarketing a tevékenységi köröknek megfelelően felméri a település erőforrásait (audit), a lehetséges piac összetételét (szegmentáció), építi a település arculatát (imázs) és eladja az arculatot (kommunikáció).


35. Mi adható el a település eladásakor?

Ami eladható: a település hírneve: két komponense van: CI (arculat), PR (a település

szolgáltatásainak, értékeinek vonzó híre, reklámja) a település konkrét szolgáltatásai (oktatás, egészségügy, szórakoztatás,

kereskedelem, stb.) a település mezőgazdasági telephelyei (amennyiben azok az uralkodó tőkeáramlás

útvonalában esnek, pl.: közelben autópálya van) a település gazdag, érdekes történelme, műemlékei a település kultúrája, érdekes hagyományai szennyezetlen természeti és társadalmi környezet (tiszta, rendezett település,

vállalkozásbarát helyi társadalom)

36. Kik lehetnek a város vevői?


A vevőkör lehet: saját lakosság (legfontosabb vevőkör, nélkülük nem működik a településmarketing) operátorok (tőkét működtető gazdasági menedzserek) fejlesztők (tőketulajdonosok, akik a tőkeáramlással kapcsolatos döntések hozzák) fogyasztók (a városba látogató turisták, betegek, diákok, vásárlók)

Amikor a vevő megvásárolja a települést, akkor tulajdonképpen bizalmat vesz, elhiszi, hogy az adott településen érdemes lakni, dolgozni, termelni, beruházni, odalátogatni és az ottani szolgáltatásokat igénybe venni. Tehát a vevő elhiszi az eladó termék kínálatát, képességét, értékét és alkalmasságát, egyszóval kompetenciáját. Az ilyen a bizalmat eladásra kínáló tevékenységet kompetenciamarketingnek nevezi a szakirodalom.

A településmarketing a tevékenységi köröknek megfelelően felméri a település erőforrásait (audit), a lehetséges piac összetételét (szegmentáció), építi a település arculatát (imázs) és eladja az arculatot (kommunikáció).

37. Mit jelent az auditálás a településmarketingben?


A településmarketing egyik területe. A település erőforrásainak, pozitív és negatív értékeinek és adottságainak a felmérése, feltérképezése, listázása, összeírása, leltárba vétele. A településmarketing alapja az audit. A felmérő, nyilvántartásba vevő tevékenység első és legfontosabb tárgya a településen található adottságok, teljesítmény, a kínálat köre, az, amiből a termék felépíthető. A település auditálás három nagy csoportja: érték, imázs, tevékenység.

Elengedhetetlen, hogy a településünk legközelebbi versenytársait is auditáljuk, hiszen az ő adottságaikat is ismernünk kell, amikor saját adottságainkat akarjuk piacosítani. (pl.: Gyulának ismernie kell Békéscsabát)

38. Mit jelent a szegmentálás a településmarketingben?


A településre potenciális vevők csoportosítása, a lehetséges vásárlói célcsoportok kiválasztása, meghatározása, igényeinek felmérése.

Az értékaudit kereslet része egy piaci, szegmentációs tevékenység. Itt kell felderítenünk, hogy milyen annak a piacnak a szerkezete, ahol a település arculatát értékesíteni szeretnénk. Azt is definiálhatjuk, hogy kik lehetnének vevők a teleülésünk adottságaiból szerzett arculatra más települések lakosságából. Ezek meghatározása a piaci szegmentáció eredménye: a célcsoportok körvonalazódása.Végül az értékaudit negyedik része a stratégia, ami szintén szegmentációs tevékenység. Azt vizsgálja, hogy milyen szempontokból érdemes szegmentálnunk a piacot (milyen legyen az arculat, milyen tevékenység stb.?). Azt határozza meg, hogy a településünkön létesítendő beruházásnak mekkora a tőkeigénye, a megtérülése, kockázata, jövedelmezősége stb.

39. Mit jelent az arculattervezés a településmarketingben?


A település arculatának tervezése, a kirakat berendezése az audit során meghatározott készletből, a szegmentáció során meghatározott igényekhez igazítva.

Az imázsauditot szintén négy csoport alkotja. A CI jelenti az imázst, vagyis az arculatot. Ez az eladandó településtermék.

belső CI: a helyi lakosság identitástudata, tehát, hogy mennyire képes azonosulni a településével.

külső CI: mást települések lakossága és vállalkozói mit gondolnak a mi településünkről

partner CI: a mi településünk képe, ahogy azon települések lakosságában és fejlesztőiben él, amelyek nem versenytársaink (pl.: testvérvárosok)

szakmai CI: fejlesztők, valamint a politikai és a közigazgatási vezetők tudatában kialakult képet jelenti

A települési imázs minőségileg lehet: lakóhelyi: a település képét kellemes, kívánatos lakóhelyként tünteti fel elsősorban szolgáltatási: a településen hozzáférhető szolgáltatások minőségét és mennyiségét

helyezi előtérbe turisztikai vagy idegenforgalmi: a szabadidő eltöltésével kapcsolatos lehetőségekre és

szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt viselkedési vagy önismereti: arra alapul, hogy a belső CI és a külső CI milyen messze

van egymástól

Reprezentatív felmérések és kérdőívek segítségével megláttathatjuk a településünkről a helyiekben és a más településen élőkben kialakult képet, arculatot.

40. Mi a feladata a kommunikációnak a településmarketingben?


A kommunikáció feladata az imázs eljuttatása a lehetséges és kiválasztott vevőkörhöz, a célcsoportokhoz.

A településmarketing célú kommunikáció legfontosabb tartalmi eleme az, hogy igyekezzen középpontba állítani a település valamely komparatív előnyét. Minden település megtalálhatja a maga történelmi vagy kulturális komparatív versenyelőnyét (pl.: Koppenhága- kis hableány szobra).A termékek hírnevére is lehet versenyelőny, amit pl. a hungaricumok képviselnek: kecskeméti barackpálinka, tokaji aszú, makói hagyma. Minden településen, ha elvégzik az auditot, található valamilyen komparatív versenyelőny, egy hagyomány, egy híres történelmi alak.

A település helyi lakossága igen nehéz vevő a saját településre. Jó példa erre egy önkormányzati közmeghallgatás, ahol nagyon jó, ha minden századik helyi lakos megjelenik. A helyi fórumok, rendezvények, az érték audit termékeinek elérhetővé tétele lassan megismerteti a helyi lakossággal a helyi értékeket. Tehát a feladat a három M felhasználásával megtalálni azt a témát, ami a helyi lakosságnak értéket jelent, ami érdekli őket, amit hajlandóak megismerni, és érdekükben áll megszeretni, megvédeni, fenntartani, megkímélni. A kommunikációnak ezeket a tartalmakat kell megtalálnia és közvetítenie a helyi lakosság felé.

Ha a helyi lakosság az őt megszólító kommunikációs tartalomra és formára fogékony, akkor a településmarketing lépései után tömegesen is megismeri, megkedveli, és hajlandó megvédeni és fenntartani települését, így tulajdonképpen megveszi azt. Innen kezdve a település egészséges, piackész, eladható természeti és társadalmi környezettel rendelkezik, ami vonzza a tőkét, a vállalkozást, még akkor is, ha az adott település nem esik a tőkeáramlás nemzetközi útvonalába.

Korunkban a kommunikáció a településmarketing szolgálatában csakúgy, mint más területen, konvergál az informatikához: az internethálózat és a GSM telefonhálózat és a digitális kábel tévé hármas konvergenciájának vagyunk tanúi.

3 G mobil: mobil, internet IpTV: internet, tévé mobiltévé: mobil, tévé iPod: internet, kábeltévé, mobil

A külföldi tapasztalatok alapján elmondható, hogy az internet és tévé konvergenciája olyan hatékony eszközt ad a helyi társadalomnak, az egy településen élők kezébe, amellyel meghatványozódik a helyi közösségépítési folyamat. A településmarketing számára is fontosak a kommunikációs eszközök.

41. Mi jellemzi a település auditálás három nagy csoportját?


A település auditálás három nagy csoportja: érték, imázs, tevékenység.

Értékaudit első csoportja az adottságokat foglalja magába a településről. természeti környezeti adottságokat gazdasági helyzetet társadalmi adottságokat tartalmaz

Elengedhetetlen, hogy a településünk legközelebbi versenytársait is auditáljuk, hiszen az ő adottságaikat is ismernünk kell, amikor saját adottságainkat akarjuk piacosítani. (pl.: Gyulának ismernie kell Békéscsabát) Az értékaudit kereslet része egy piaci, szegmentációs tevékenység. Itt kell felderítenünk, hogy milyen annak a piacnak a szerkezete, ahol a település arculatát értékesíteni szeretnénk. Azt is definiálhatjuk, hogy kik lehetnének vevők a teleülésünk adottságaiból szerzett arculatra más települések lakosságából. Ezek meghatározása a piaci szegmentáció eredménye: a célcsoportok körvonalazódása.A kapcsolat része elsősorban gazdasági, másodsorban kulturális kapcsolatok feltárását tartalmazza. A kapcsolatok ismerete elengedhetetlen, az önkormányzat nem képes a kereslet meghatározására, ha nincsenek ismeretei a településen működő gazdasági, kulturális társaságokkalVégül az értékaudit negyedik része a stratégia, ami szintén szegmentációs tevékenység. Azt vizsgálja, hogy milyen szempontokból érdemes szegmentálnunk a piacot (milyen legyen az arculat, milyen tevékenység stb.?). Azt határozza meg, hogy a településünkön létesítendő beruházásnak mekkora a tőkeigénye, a megtérülése, kockázata, jövedelmezősége stb.

A versenytársak értékauditjának ismeretében a stratégia meghatározhatja továbbá, hogy a településünkre hozandó gazdasági vagy kulturális tevékenység által versenyelőnyhöz juthatunk-e?

A települési versenyelőny lehetséges szempontjai az értékaudit stratégiájában. Milyen legyen- a működtetési költség?- az erőforrás-igény?- a goodwill (jó szolgálat)?- beszállítói feltétel?- piaci részesedés?- értékesítési hálózat?- nyereség mértéke?- alkalmazott technológia?- szellemi kapacitás?










van egymástólReprezentatív felmérések és kérdőívek segítségével megláttathatjuk a településünkről a helyiekben és a más településen élőkben kialakult képet, arculatot.

A tevékenységauditot szintén négy csoportba lehet sorolni:

gazdasági: a fejlesztésekhez a településirányítónak vonzó feltételeket kell biztosítania (telephelyimázs kritériumok)

turisztikai: amikor turistákat szeretnénk a településünkre csalogatni, eseményszervezés és a települési infrastrukturális szolgáltatásokra kell helyezni a hangsúlyt (szállás, parkolás) Ha a turisták jó benyomással távoznak a településünkről, akkor településünk külső imázsát hatékonyan tudják javítani.

PR: differenciáltnak kell lennie célcsoportonként, lehet belső és külső PR is, Minden más célcsoportnak, más és más tartalommal kell közvetíteni a település arculatát.

infrastrukturális: arra koncentrál, hogy vajon a településünkön a szolgáltatások összessége megfelelő módon működik-e ahhoz, hogy ne okozzon csalódást a településre látogatónak? (közlekedés, szálláshely, vendéglátóhely, köztisztaság, biztonság)

42. Milyen versenyelőny szempontok vannak az érték auditálásban?


A versenytársak értékauditjának ismeretében a stratégia meghatározhatja továbbá, hogy a településünkre hozandó gazdasági vagy kulturális tevékenység által versenyelőnyhöz juthatunk-e?

A települési versenyelőny lehetséges szempontjai az értékaudit stratégiájában. Milyen legyen- a működtetési költség?- az erőforrás-igény?- a goodwill (jó szolgálat)?- beszállítói feltétel?- piaci részesedés?- értékesítési hálózat?- nyereség mértéke?- alkalmazott technológia?- szellemi kapacitás?

43. Melyek a gazdasági telephely-választás tényezői? Mitől függ, hogy jön-e, vagy megy a tőke?


A település gazdasági erejét a benne működő gazdasági tevékenységek összessége adja, a szakmai CI fontos része a Weber-féle telephely-választási elmélet érvényesülése.A gazdasági telephelyválasztás legfontosabb tényezői:

Milyen a szállítási költség? Milyen a ő költség? Milyen a rendelkezésére álló infrastruktúra?

További szempontok: Milyen a politikai stabilitás? Milyen a jogbiztonság? Milyen a jelen lévő konkurencia? Milyen a helyi vásárlóerő? Milyen a helyi adó? Milyen a helyi imázs? Milyen a helyi munkaerő képzettsége? Milyen a helyi fogyasztási tradíció? Milyen a helyi társadalom? Milyen a fekvés?

Az operátorokat és a fejlesztőket motiváló különbség alapú telephely imázs lényege az, hogy a településünkre, mint telephelyre elkészítik, „auditálják” az összes adottságot a fentiek tükrében. Számukra ismeretesek az optimális telephely iránt való elvárások, a fenti tényezők szerint. Az elvárások összességéből kivonják a mi településünk adottságainak összességét. Ha az eredmény pozitív, akkor mennek, vagy nem jönnek; ha negatív, akkor maradnak vagy jönnek.Ha a szakmai CI kedvező, akkor nagyobb eséllyel indulhatunk különféle állami pályázatokon.

44. Jellemezze az imázs audit területeit!










van egymástólReprezentatív felmérések és kérdőívek segítségével megláttathatjuk a településünkről a helyiekben és a más településen élőkben kialakult képet, arculatot.

45. Jellemezze a tevékenység audit területeit!


A tevékenységauditot szintén négy csoportba lehet sorolni:

gazdasági: a fejlesztésekhez a településirányítónak vonzó feltételeket kell biztosítania (telephelyimázs kritériumok)

turisztikai: amikor turistákat szeretnénk a településünkre csalogatni, eseményszervezés és a települési infrastrukturális szolgáltatásokra kell helyezni a hangsúlyt (szállás, parkolás) Ha a turisták jó benyomással távoznak a településünkről, akkor településünk külső imázsát hatékonyan tudják javítani.

PR: differenciáltnak kell lennie célcsoportonként, lehet belső és külső PR is, Minden más célcsoportnak, más és más tartalommal kell közvetíteni a település arculatát.

infrastrukturális: arra koncentrál, hogy vajon a településünkön a szolgáltatások összessége megfelelő módon működik-e ahhoz, hogy ne okozzon csalódást a településre látogatónak? (közlekedés, szálláshely, vendéglátóhely, köztisztaság, biztonság)

46. Hogyan mérhető a településmarketing eredménye?


Az egyik érékelő eszköz a SWOT-analízis lehet, amelynek során egy egyszerű mátrixban kell feltüntetni a település adottságainak erősségét, gyengeségét, lehetőségét és veszélyeit.

A településmarketing értékelő eszköze a teljesítmény-fontosság portfólió, ahol a teljesítmény alatt a településünk auditált adottság együttesét, értékeit tekintjük meg, mégpedig úgy, hogy a kedvezőekből levonjuk a kedvezőtleneket. A fontosság alatt pedig a településünkre látogatók számát tüntetjük fel egy időperiódusban.

magas

alacsony

alacsony magas

A szürke egér kategória azt jelenti, hogy a településen nem történt meg az értékaudit. (nincs a településen semmi értéknek tekinthető adottság, ha van is érték azt nem tárták fel) Az ilyen település nem emelkedik ki semmivel, beleolvad a szürke átlagba.A Pató Pál kategória azt jelenti, hogy van ugyan értéke a településnek, sokan látogatják, de nem történt meg az auditálása, nem épült rá marketingstratégia, nem jelenik meg a település külső és belső CI-imázsában.A hiába szép kategória azt jelenti, hogy példaszerű a településmarketing- audit, stratégia, CI-kialakítás történik a településen, csak az a hiba, hogy nincsen mögötte valódi érték, komparatív versenyelőnyt jelentő objektum, rendezvény, vagy pedig túl sok a negatív adottság és ezek lenyomják az értékeket. A jó marketingtevékenység ellenére sincsen látogatottsága a településnek.A kívánatos siker kulcsa kategóriába sorolt településen példaszerű a marketing, megtörtént az értékek auditálása, kidolgozták a stratégiát, megjelent a CI, szegmentálták a piacot, és a kommunikáció célba ért: jönnek a vendégek, ill. jön a tőke, a beruházás; munkahelyek létesülnek, nő a népességmegtartó képesség, egyszóval a település sikert ér el a városversenyben.

A településmarketing-tevékenység sikerét, állapotát mérik még egy vizsgálattal, ez a kereslet-versenyképesség portfólió. Ennek a vizsgálatnak a során a függőleges tengelyen a települési értékekre épülő CI, vagyis a település hírneve szerepel (kereslet). A vízszintes tengelyen pedig a rendelkezésre álló tőke mértéke látható (versenyképesség).

Teljesítmény

Fontosság

Hiába szép Siker kulcsa

Szürke egér Pató Pál


A településmarketing stratégia típus szerint lehet alap- és időstratégia. Az alapstratégia kínálatfejlesztés, piacnyerés vagy piacra lépés céljával jelenik meg. Az időstratégia lehet úttörő (teljesen új termék vagy szolgáltatás eladása, új célcsoport bevonása) vagy követő (működő minta követése).Versenyelőny szempontjából lehetnek költségek minimalizálására törekvők, minőségi szolgáltatást megcélzók, mennyiségi szolgáltatást preferálók és innováció orientáltak.Piacmegdolgozás és piaclefedés szempontjából lehetnek célcsoportosak vagy differenciálatlanok, ill. piaclefedés szerint teljes vagy részleges.Piaci magatartás szempontjából proaktív, reaktív, ill. offenzív és defenzív stratégiákat különböztetünk meg.Vevőorientáció szempontjából alacsony árakra vagy a szolgáltatási preferenciákra, extra szolgáltatásokra építők.Konkurencia szempontjából kooperálhatnak a konkurenciával, alkalmazkodhatnak a piaci helyzethez, elkerülhetik a konkurenciával való összeütközést, vagy kiprovokálhatják a konfrontációt.Eszközorientáció szempontjából növelhetik a kínálatot vagy a kommunikációs tevékenységüket erősíthetik.

47. Ön szerint az Ön települése /kerülete/ a teljesítmény – fontosság portfolió tekintetében milyen helyzetben van, és mi lehet ennek az oka? (46 tétel alapján)


48. Mit tenne Ön, hogy települését /kerületét/ kedvezőbb helyzetbe hozza egy kereslet-versenyképesség portfólió keretén belül? (46 tétel alapján)


49. Miért a legfontosabb vevő a saját lakosság a településen?


A saját lakosság úgy veszi meg a települést, hogy ott lakik.Hová megy szívesen a tőke, a beruházó? Ahol van vagyonbiztonság, ahol van iskolázott munkaerő, ahol rendezett a település természeti környezete és ahol innovációra hajlamos a helyi lakosság.Nem megy viszont oda a tőke, ahol ún. megélhetési bűnözés van, ahol leromlott a település természeti környezete, ahol nagy a munkanélküliség, ahol közönyös a lakosság és depressziós a helyi társadalom.A településmarketing belső CI-jében a saját lakosság azonosul a településsel 3 alapvető formában: behódolás (jutalom, büntetés hatására), azonosulás (szimpátia esetén), internalizáció (belső szükséglet kialakulása esetén).

A településmarketing szempontjából elsődleges a terület szerinti azonosulás.Ennek megjelenési formái:

kontinens ország megye kistérség település városrész utca szomszédság ház, lakás autó

Minél kisebb a terület, annál erősebb az azzal való azonosulási vágyunk.

A települést úgy veszi meg a helyi lakosság, hogy azonosul vele, mégpedig az internalizáció szintjén, tehát nem behódolásként, jutalom reményében, hanem belső szükségletként, tehát lokálpatriótaként.

Mi a módja az eladásnak, ha lokálpatriótákká akarjuk tenni a helyi lakosságot?Válasz a három M megismertetni, megszerettetni, megvédetni.Szükséges a megismerés ahhoz, hogy megkedveljük, megszeressük a településünket, hiszen amit nem ismerünk, azt nem is szerethetjük.Szükséges, hogy megszeressük a településünket, hiszen amit nem szeretünk, azt nem fogjuk megvédeni.Szükséges megvédeni, hogy a településünk piacképes áru lehessen rendezett és tiszta társadalmi és természeti környezettel.Ez csak a helyi lakosság aktív részvételével sikerülhet.

Fontos, hogy ne csak a pozitív értékeket, az erősségeket, hanem a SWOT-analízissel a veszélyeket és gyengeségeket is megismertessük velük, különben nem fogják tudni, hogy mit, miért kell védeniük.

50. Ön – mint polgármester – hogyan vásároltatná meg a saját lakossággal a települését /kerületét/? (49 tétel alapján)


Közigazgatási urbanisztika II.


51.A településügy fogalma, stratégiai és operatív komponensei

Tág értelemben a településsel való törődést, foglalkozást jelentik, azaz- a településüzemeltetési,- a településfejlesztési, - és a településrendezési tevékenységet.Pontos definícióját tekintve azonban nélkülözhetetlen a településügy (kiváltképp a településüzemeltetés) céljainak, feladatainak, aktuális kontextusának meghatározása.

Stratégiai komponensei:Települési tervezés: településfejlesztés + településrendezés

Operatív komponensei:Településüzemeltetés ~ települési közszolgáltatás-szervezés ~ települési infrastruktúra-gazdálkodás

52. A település, mint rendszer


C. West Churchman szerint a rendszer olyan alkotóelemek halmazaiból épül fel, amelyek rendszeren belül a fő célokért működnek együtt.Tehát egy rendszer elemzése során tekintetbe kell venni az elemeket, struktúrát, funkciót.

Így a települést egy adott célt szolgáló (funkcionális) rendszerként szemlélte. Az elemzést 3 részre tagolta:

1. A rendszer elemei, azaz a legegyszerűbb (tovább már nem bontható) alkotórészek: az ott élő emberek, a lakók által – a cél elérése érdekében – igénybevett létesítmények és települési környezet. 2. A struktúra (szerkezet, azaz az elemek közötti kapcsolat), amely lehetővé teszi a rendszer működését.3. A település, mint rendszer funkciója, működésének fő célja: az ott lakó embercsoport BŐVÍTETT TÁRSADALMI ÚJRATERMELÉSE” (Beluszky Pál; a „társadalmi újratermelés” a megfelelő életkörülmények folyamatos biztosítását, a „bővített” a fejlődés lényegi szerepét jelenti).

A rendszerré válás folyamata:

Egy rendszert a funkcióján keresztül logikus bemutatni. Tehát először arra kell válaszolnunk, hogy mi a település fő célja? Az ott lakó embercsoport bővített társadalmi újratermelése.A fő cél definiálása után a rendszer elemei a fontosak, tehát az ott élő emberek, valamint a település határai között található létesítmények, amelyeket az ott élők igénybe vesznek.A rendszer elemei közötti, meghatározott strukturális rendbe szerveződő kapcsolatok azután ezeket az elemeket településsé formálják.A struktúrákat (sok egyéb csoportosítás lehetősége mellett) két fő csoportba lehet sorolni:- organikus (természetes): ez a spontán, irányítás nélkül szerveződő rendszer, mint pl. az emberi szervezet;- irányítási (mesterséges) rendszerek: ide tartoznak a települések is, amelyeknél döntés születik a rendszer-folyamatokról, azokba beavatkoznak, illetve ellenőrzik. Irányítás nélkül nem működnek a települések.

53. A helyi közszolgáltatások fogalma, csoportosítása


Közszolgáltatás: A közszolgáltatásokon egyszerre kell értenünk a közösség érdekében végzett szolgáltatásokat, illetve a közösség által szervezett szolgáltatásokat.Helyi közszolgáltatás: A közszolgáltatás egy része le van határolva, nem az ország egészére érvényes, hanem a települési közösségre. Közösségi által szervezett szolgáltatások alatt pedig elsősorban a települési önkormányzatok szervezésében végzett szolgáltatásokat értjük.

Új MÖTV (2011. évi CLXXXIX. Tv.):

Helyi közügyek: Helyi önkormányzás és a lakossággal való kapcsolattartás szervezeti, személyi és

anyagi feltételei Lakosság helyi közszolgáltatásokkal való ellátása

Kötelező feladatok:Törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök

egészséges ivóvíz-ellátás közvilágítás közútfenntartás, parkolás környezetvédelmi tervezés, hulladékgazdálkodás köztemető fenntartása óvoda egészségügyi alapellátás közművelődés támogatása, könyvtár

(Az új MÖTV elvonta a kötelező feladatok közül az általános iskolákat, és a szociális alapszolgáltatást)

Feltételesen kötelező:Differenciálás lehetséges különösen:

a) a gazdasági teljesítőképesség; b) a lakosságszám; c) a közigazgatási terület nagysága alapján.

Önként vállalt:Ide tartozhat minden olyan helyi közügy, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Azonban nem veszélyeztethetik a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

Választható (a feltételesen kötelező és az önként vállalt határán): lakásgazdálkodás csatornázás, szennyvízkezelés energiaellátás (közreműködés) helyi tömegközlekedés biztosítása kéményseprő-ipari közszolgáltatás közművelődési intézmények helyi közbiztonság, vagyonvédelem sport, rekreáció

Tehát amit az MÖTV leír:1. településfejlesztés, településrendezés;


2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);6. óvodai ellátás;7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;9. lakás- és helyiséggazdálkodás;10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;15. sport, ifjúsági ügyek;16. nemzetiségi ügyek;17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;19. hulladékgazdálkodás;20. távhőszolgáltatás;21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

54. A helyi közszolgáltatások szervezésének gazdasági alapjai


Alapja az önkormányzati vagyon, mely törzsvagyonból (korlátozott és korlátozottan forgalomképes) és egyéb vagyonból (forgalomképes) áll.

Törzsvagyon(forgalomképtelen

)- polgári jogügylet tárgya nem lehet

Törzsvagyon (korlátozottan

forgalomképes)- polgári jogügylet

tárgya tv., ök-i rend. által meghat. módon

Üzleti vagyon(forgalomképes)

- irányadók: a polgári jog szabályai

• helyi közutak és műtárgyaik,

• helyi ök. tulajdonában lévő terek és parkok

• a helyi önkormányzat

tulajdonában lévő nemz. ker-i

repülőtér és ami hozzá tartozik

• önkormányzati tulajdonba kerülő vizek/közcélú vízi

létesítmények• amit tv. vagy ök.

rend. kiemelt jelentőségű

nemzeti vagyonnak

nyilvánít

• helyi ök. tulajdonában álló

közművek• helyi ök. tulajdonában

álló, általa fenntartott intézményekhez /

költségvetési szervekhez

kapcsolódó épület(rész)ek• a helyi önkormányzat

többségi tulajdonában álló, köz- vagy

parkolási szolg-t ellátó gazdasági

társaságban fennálló, helyi önkormányzati

tulajdonban lévő társasági részesedés

• minden más- önként vállalt

feladatellátáshoz vagy vállalkozási

tevékenységhez

Bevételek:

Saját külső


rendszeres Helyi adók Feladatfinanszírozás a kötelező feladatokhoz

eseti illetékbevételekbírságok saját tevékenységből, vállalkozásból,vagyon-hasznosításból származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat, bérleti díj

egyéb eseti támogatások (pl. ÖNHIKI) különféle (pl. EU-s, központosított előirányzatok) pályázatok

2013-ban jelentős elvonások!! SZJA 100%-san átengedik, a gépjárműadó esetében pedig 40%-ot engednek át.

A kiadások szerepe

Nem elhanyagolható jelentőségű a kiadások aránya a bevételekhez képest. Az önkormányzatoknak gazdasági lehetőségeikhez képest aránytalanul sok feladatot kell ellátniuk. Ennek okán 3 féle stratégia közül „választhatnak”:

kevesebb funkció – teljes körű ellátása minden funkció – részleges teljesítése bizonyos funkciók – teljes, más funkciók – részleges teljesítése

Pénzügyi nehézségeiket áthidalhatják: hitelfelvétellel önkormányzati vagyon elidegenítésével kötvények kibocsátásával

55. Az interaktív önkormányzat modellje ( a „papírsárkány-séma”)


A helyi önkormányzatok hatalma végső soron az államtól származik. Szükséges az állam és a helyi önkormányzatok viszonyának tisztázása. Az állam és a helyi önkormányzatok viszonyának integrációs modelljét és autonómiamodelljét különítették el.

integrációs modell: Az állami szuverenitás egy és oszthatatlan, ebből pedig az következik, hogy a helyi önkormányzatok csupán delegált feladatokkal rendelkezhetnek, az önkormányzatok önállósága korlátozott. Így az önkormányzatiságot a gyakorlati megfontolások jellemzik inkább, mint pl. a rugalmasság, egyszerűség, célszerűség kritériumai.

autonómiamodell: Lényege,, hogy a helyi önkormányzatoknak világosan elhatárolt szerepköre, és nagyfokú szabadsága van. Azonban itt problémák merülnek fel az erőforrásokkal kapcsolatban.

interaktív önkormányzati modell előzményei: New Public Management- Új Közmenedzsment 1970-es évek második felétől alakult ki hagyományos jóléti állam elosztórendszerei az 1973-as olajválság után már nem

tarthatóak fenn az ún. neokonzervatív állam a menedzseralizmus bizonyos eszközeit felhasználása

által gyűri le a válságot (közkiadások visszafogása, nagy ellátórendszerek már forrásokból való kiegészítése)

Az interaktív önkormányzat modellje egy lehetséges megoldás kínálhat az erőforrási problémákra. Az interaktív modellt követő önkormányzat már nem csupán az államtól várja a működéshez, feladatainak teljesítéséhez, elengedhetetlen erőforrásokat, hanem kész az őt körülvevő társadalmi közeggel való minél sokrétűbb együttműködésre is. A társadalmi közeg heterogén szereplőket foglal magába, de ezeket leegyszerűsítve négy csoportba sorolhatók, amelyet a papírsárkány-sémának nevezett ábra mutat.

56. Közszolgáltatások ellátása magánszervezetek által

helyi önkormányzat

III. magánszektor

I. más helyi önkormányzatok II. civil szektor

II. egyházak


A piaci szektor bevonását megcélzó különféle megbízásos konstrukciók esetében az önkormányzatot nem feltétlenül illetik meg a tulajdonosi vagy irányítói jogosítványok, a közigazgatás a szolgáltatóval kötött üzleti megállapodás keretében látja el a feladatát. A megbízásos konstrukciókat úgynevezett közszolgálati szerződések keretében kötik meg, amely az államnak/önkormányzatnak, hogy a közszolgáltatások közszolgáltatás jellege biztosítva legyen, sajátos jogosítványokat (pl. ellenőrzés) biztosít.

Néhány alapvető típus:

PPP-konstrukciók (public-private-partnership): „fejlesztés”. Beruházási tevékenységet is megvalósító komplex együttműködés esetén használják.

kiszervezés: „csak működtetés” Üzemeltetési tevékenységek átadását megcélzó konstrukció.

koncessziós szerződések: Törzsvagyon tulajdonosi jogainak ideiglenes átengedése esetén. Tartósan állami/önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyakhoz tartozó tulajdonosi jogok egy részének ideiglenes (max. 35 évre szóló) átengedését jelentik a vagyontárgyakhoz fűződő beruházási és üzemeltetési célból létrehozott gazdasági társaság számára. A koncesszióban az eszközök tulajdonjoga kötelezően az államnál maradnak, ugyanis a nem értékesíthető állami vagy önkormányzati törzsvagyon részét képezik.

57. Az integrációs modell irányába tett fő lépések a 2010-es kormányváltás után


Egyes önkormányzati feladatok az államhoz kerültek:- pl. kórházak, közoktatási intézmények fenntartása

Új feladatfinanszírozási rendszer: - kötelező feladatok feladatalapú támogatása; - minden feladatra: saját bevételből, átvett bevételekből, központi költségvetési támogatásból

Hitelfelvétel, kötvénykibocsátás megszigorítása (2011. évi CXCIV. tv. fizetési kötelezettség max. évi saját bevétel 50%-áig + ált. kell a kormány előzetes hozzájárulása)

Szigorúbb kontroll: pl. a fővárosi/megyei kormányhivatalok törvényességi felügyelete(korábbi ellenőrzéssel szemben: normasértést kiküszöbölő és/vagy szankcionáló jogi aktusok is)

Cserébe eddigi adósságok átvállalása:- 5000 lakos alatt: 100%, kivéve a vállalkozási célú hitelek (max. 40%)- 5000 lakos felett: 40-70% az iparűzési adóból származó bevétel alapján

58. Közjavak, díjfizetéses javak, magánjavak és a közszolgáltatások


KÖZÖS FOGYASZTÁS EGYÉNI FOGYASZTÁSMások a fogyasztásból nem zárhatóak ki

KÖZJAVAK (közút, stb.) KÖZÖS KÉSZLETŰ JAVAK (közlegelők, közjóléti erdők tenyészetei, tiszta levegő, stb.)

Kizárhatóság a fogyasztásból DIJFIZETÉSES javak (közműves ivóvíz, tömegközlekedés, kábel-tv, stb.)

MAGÁNJAVAK (autó, minden magántulajdon)

Közjavak:Közgazdaságtani megközelítés: azok a termékek, amelyek fogyasztásából más fogyasztók nem zárhatók ki, s amelyek fogyasztása nem is gátolja a többi fogyasztót. A közjavak szolgáltatása tehát a települési infrastruktúra-gazdálkodás egyik igen fontos feladatának tekinthető.

Díjfizetéses javak:A közjavakhoz képest könnyebben piacosíthatóak. Azonban a közösség érdekében végzett szolgáltatásnak tekinthető, annak ellenére, hogy nem a közszféra a szolgáltató. (pl.: ivóvíz-szolgáltatás magánkézben, azonban ekkor is ellenőrzési jogköre van a közszférának.)

Magánjavak:Egy része nem tekinthető luxusfogyasztásnak. Megfelelő lakáshoz pl. minden állampolgárnak hozzá kellene jutnia.

Közszolgáltatás: Olyan szolgálat, mely két dolog miatt lesz köz: egyrészt közösségi szervezésben jön létre, másrészt társadalmi közös szükségletet elégít ki.

59. Az infrastruktúra fogalomtörténete, definíciója


infrastruktúra: latin eredetű szóinfra: valami alattstructura: épület, szerkezetnyers fordításban: Alapépítmény? Alapszerkezet?

Infrastruktúrán valami létrejöttének, kialakulásának, létezésének, fejlődésének alapját, előzményét, előfeltételét értjük.

Fogalomtörténet:Hadtudomány definíciója volt, harci egységeket kiszolgáló katona egységek, majdelső közgazdaságtani definíció: Paul N Rosenstein-Rodan által:„feltételek komplexuma, amely a magántőke és a lakosság szükségletét elégíti ki, alapvető szolgáltatás, amely nélkül az árukat és a szolgáltatást nyújtó intézmények nem tudnak működni”

Úgy is mondhatnánk, hogy az infrastruktúra közvetett módon, a szükséges feltételek megteremtésével járul hozzá a gazdasági-társadalmi szféra működéséhez.Azonban nem egyértelmű, hogy melyek azok az infrastrukturális elemek, amelyek közvetett módon járulnak hozzá az árukat és szolgáltatásokat nyújtó intézmények működéséhez.

A gazdasági-társadalmi szféra működéséhez hozzájáruló feltételek (létesítmények, eszközök, speciális szaktudással rendelkező személyek) gyűjtőfogalma.

60. Az infrastruktúra felosztása


Az infrastruktúrán belül két alrendszer különíthető el: a termelői és szociális.

Termelői infrastruktúra: (más elnevezéssel: műszaki vagy technikai) biztosítják egy adott területen az ipari és mezőgazdasági vállalatok településéhez és eredményes működéséhez szükséges anyagi-műszaki feltételeket. (pl.: közlekedés, szállítás, energiaellátás, vízellátás, szennyvízelvezetés és kezelés, raktározás) Valakik ide sorolják a szellemi infrastruktúrát és személyi infrastruktúrát.Szociális infrastruktúra: (más elnevezéssel: lakossági, humán vagy települési) egy tréség népessége számára biztosítja a megfelelő élet- és kulturális feltételeket. (pl.: kereskedelmi, vendéglátó ipari létesítmények)

A termelői infrastruktúra elemeinek többé-kevésbé ugyanúgy megvannak a szociális vonatkozásai, mint ahogy a szociális infrastruktúra elemeit sem függetleníthetjük teljes mértékben a termelői szférától.

Ezért Abonyiné Palotás Jolán elkülöníti ezeken belül az anyagi (amelynek esetében maga a műszaki-technika szerkezete a lényeges), illetve a nem anyagi (amelyik elsősorban a tudományos, társadalmi, kulturális stb. funkciója révén tölti be szerepét) alcsoportokat.

A gazdasági fejlődéssel együtt folyamatosan változik az anyagi javak előállítása szempontjából relevánsnak minősíthető infrastrukturális feltételrendszer is. A meglévő


infrastrukturális elemek mellett vizsgálataink során állandóan újabbakkal és újabbakkal szembesülhetünk. Így megkülönböztetik a kemény és puha infrastruktúrát.

Kemény infrastruktúra: az infrastruktúra hagyományos elemeiPuha infrastruktúra: az új társadalmi-gazdasági kihívásokhoz, a gyors műszaki-technológiai változásokhoz, átalakuláshoz alkalmazkodó infrastruktúra. (pl.: bank- és hitelélet)

61. Hirschman elmélete az infrastruktúrafejlesztésről


Egyenlőtlen növekedési elméletAlbert Otto Hirschman szerint a társadalmi rezsi tőkének nevezett állami infrastrukturális beruházások olyan alapvető beruházások, amik a mezőgazdasági, ipari és tercier tőkéhez szükséges feltételeket teremtik meg. Az infrastrukturális beruházások és a közvetlen termelőtőke között összhangra van szükség, ennek figyelmen kívül hagyása aláássa a gazdasági növekedés lehetőségeit.Az infrastruktúra viszonylag magas tőkeigényéből és a hosszú megtérüléséből kell kiindulni az összhangra való törekvésnélHirschman két lehetséges alternatívát dolgozott ki ennek következtében a fejlődő országok számára:1. „fejlesztést infrastrukturális többletkapacitással”, ahol az infrastruktúra fejlesztése megelőzi a közvetlen termelőágazatokét.2. „fejlesztést infrastrukturális kapacitáshiánnyal”, ahol a közvetlen termelőágazatok fejlesztése előzi meg az infrastruktúráét.

Mindkét alternatívának lehetnek hátrányai:

1. Infrastrukturális többletkapacitással jellemezhető fejlesztés: (megelőző típus reprodukciója) A nagyarányú infrastrukturális fejlesztés az adott ország erőforrásainak nagy részét felemészti, így a gazdasági fejlődés üteme átmenetileg lelassul. Ez csak teljesen zárt gazdaságokat érint teljes mértékben, mert külső erőforrásokkal (hitelekkel) orvosolható. (adósság csapda veszélye!)

2. Infrastrukturális kapacitáshiánnyal jellemezhető fejlesztés: (utólagos típus reprodukciója) Az infrastrukturális szükségletek állandó elhasználása és a meglévő készletek felélése idővel a közvetlen termelőágazatok további fejlődését akadályozzák.

Megoldás: a fejlesztési politikáknak lehetőségeikhez mérten az infrastruktúra és a közvetlen termelőágazatok közötti egyensúlyra célszerű törekedniük kell.

62. A települési infrastruktúra definíciója, a definíció főbb problémái


Az infrastruktúrának elkülöníthető regionális szintjei vannak. Kőszegfalvi György által honosodott meg a fogalom. A települési infrastruktúrához sorolhatók az infrastruktúra azon szektorai, amelyek a legszorosabban kapcsolódnak a településekhez, zavartalan működésük, kiegyensúlyozott fejlődésük döntő feltételét jelentik.

A település térbeli-fizikai határai között található mindazon létesítmények (lakó-, munka- és pihenőhelyek, szolgáltatóintézmények) összessége, amelyeket az ott élő embercsoport bővített társadalmi újratermelésének érdekében folyamatosan igénybe vesz.

2 általános jellegű probléma:1. a települési infrastruktúra szektorainak a település térbeli-fizikai határai közé szorítása: nem biztos, hogy csak a település térbeli-fizikai határai közé szorított infrastruktúra kapcsolódhat szorosan egy adott település avartalan működéséhez. Vannak olyan önkormányzatokhoz tartozó infrastrukturális feladatok, melyeknek megvalósítása gazdaságosabb több település összefogásával. pl.: BKV2. településekhez legszorosabban kapcsolódó infrastrukturális szektor problémája: mondhatnánk, hogy a település működéséhez szükséges alapfunkciók tartoznak ide, de ennél ez bonyolultabb, mert az infrastrukturális jellemzők nagyban függnek a lélekszámtól és/vagy a vonzáskörzet szerepétől. Ezért a jogalkotó a bizonyos közszolgáltatások feltételes jellegét előírhatja (lélekszámhoz köti a kötelezettséget). Valójában nem igen lehet elhatárolni a település lélekszámához, illetve vonzáskörzetéhez kapcsolódó infrastrukturális rendszereket, mert ezek egyszerre szolgálják a településen élők valamint a vonzáskörzethez tartozók igényeit.

63. A települési infrastruktúra nyolc szektora


Lakásállomány: nélküle nem létezik település, ez a legfontosabb szektor Közösségi szolgáltatások ellátására, közvetítésére alkalmas intézmények: oktatás,

művelődési, egészségvédelmi-gyógyászati, kereskedelmi-vendéglátó intézmények Lakossági igényeket kielégítő javító-szolgáltató szervezetek, kisipari műhelyek:

Olyan igények kielégítésére kell itt gondolni, mint a ruhaneműk, lábbelik, lakberendezési tárgyak javítása, lakások korszerűsítése, mosás, takarítás, stb. Viszonylagos térvesztéssel kellett szembenézniük, mivel a háztartások technikai felszereltsége javult és a társadalom fogyasztói szemlélete uralkodóvá vált.

Közüzemi szolgáltatások létesítményi és hálózati rendszerei: a lakosság, vagy a lakosság közvetlen ellátásához szolgáltatásokat nyújtó közösségi és közellátási intézmények ellátását biztosító szolgáltatások. (pl.: energiaellátás, villamos-, gáz-, víz- és távhőellátás, hírközlési rendszerek)

A települési környezet védelmére hivatott létesítmények, berendezések: A környezet védelme nélkül nem beszélhetünk fenntartható fejlődésről. (pl. hulladéklerakók, szemétégetők, zajvédő falak)

A településen belüli szállítás-közlekedés hálózati és létesítményi rendszerei: Egyrészt a közlekedés-szállítás hálózatai, másrészt az egyes hálózatos működését biztosító létesítmények. A település zavartalan működése érdekében néha a település határain átnyúlnak.

Üdülési, pihenési célokat szolgáló intézmények: korlátlan közhasználatú zöldfelületek, korlátozott közhasználatú zöldfelületek, közhasználat elől elzárt zöldfelületek, sportlétesítmények tartoznak ehhez a szektorhoz.

A települések fenntartásával, üzemeltetésével foglalkozó létesítmények: az eddig felsorolt rendszerek zavartalan működését, hatékony funkcionálásuk feltételeit biztosítják.

64. A telekpolitika főbb elemei a településeken


Az épített környezet a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített része, amely elsősorban az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. Az épített környezet alakításakor a legmesszebbmenőkig figyelembe kell venni az úgynevezett környezeti szempontokat.

A rendszerváltást követően elkezdődött a törvényi szabályozás: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló

törvény (építésügyi törvény) 253/1997. (XII.20.) Korm.rendelet az országok településrendezési és építési

követelményekről (OTÉK)A környezettudatos szemlélet, szakmaiság, helyi érdekek figyelembevételét helyezi a hangsúlyt. A szabályozás ágazati jellegéből adódnak problémák.

A települési ingatlanpolitika a települési önkormányzatoknak a településen található ingatlanállománnyal kapcsolatos stratégiai céljait, illetve a megvalósítás eszközeit foglalja magában.

Az építésügyi törvény kimondja, hogy a településrendezési feladatkör ellátása fő szabály szerint a települési önkormányzat, valamint szerveik építésügyi feladataihoz tartozik, amelyet a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elfogadásával, továbbá a településrendezési feladatok megvalósulását biztosítandó jogintézmények alkalmazásával látnak el.Építésjogi követelmények: építési tevékenységet végezni, csak a helyi építési szabályzat, szabályozási terv előírásainak megfelelően szabad.

A településrendezési folyamatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények:

a) építésjogi követelmények,b) tilalmak,c) telekalakítás,d) elővásárlási jog,e) kisajátítás,f) helyi közút céljára történő lejegyzés,g) útépítési és közművesítési hozzájárulás,h) településrendezési kötelezések,i) kártalanítási szabályok,j) településrendezési szerződés,k) összevont telepítési eljárás,l)településképi véleményezési eljárás,m) településképi bejelentési eljárás,n) közterület-alakítás.

Telek kifejezés az építésügyi törvény szerint az egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterületet érti.Az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek esetén a kialakítandó telkekre vonatkozó szabályozást a településrendezési dokumentumok tartalmazzák.A telek-átalakítás lehet:

telekcsoport újraosztása telekegyesítés telekfelosztás


telekhatár-rendezésElső fokon a járási földhivatal, másodfokon a megyei földhivatal jár el.

A települési önkormányzat bizonyos esetekben telekalakítási tilalmat rendelhet el.Egyéb sajátos jogintézmények is rendelkezésére állnak az önkormányzatnak:

elővásárlási jog kisajátítás: (2007. évi CXXIII. Tv.)(kivételes esetekben, közérdekből, törvényben

meghatározott esetekben és módon – teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás) kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés: Ha a helyi építési szabályzat szerint

kiszolgáló út létesítése, bővítése vagy szabályozása szükséges, és a rendeltetésszerű használat biztosítás érdekében az adott telkek igénybevétele indokolt, vagy a más telken történő megvalósítás a tulajdonban nagyobb sérelemmel járna, a fővárosi és megyei kormányhivatalok a teleknek kiszolgáló út céljára szükséges részét a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti. Kártalanítás szükséges!

65. Az építési tevékenység szabályozásának főbb elemei a településeken


Beépítésre szánt területen épület csak építési telken helyezhető el. Építési telek csak a jogszabályok által megszabott feltételek beteljesülésével lehet egy terület. Az építőnek is be kell tartania a szabályokat, bizonyos esetekben építésügyi hatósági eljárás szükséges (ha jogszabály másként nem határoz első fokon a települési önkormányzati hivatal jegyzője, másodfokon az illetékes közigazgatási hivatal jár el).

Az építésügyi hatósági eljárások szabályait a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet részletezi.

Elsőfokú építésügyi hatóság: 175+23 járásszékhely települési önkormányzat (fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjeMásodfokú építésügyi hatóság: Fővárosi és Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége.

De az úgynevezett kiemelt első fokú építéshatósági feladatok esetében a járási (fővárosi kerületi) hivatal ágazati szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatalok, és/vagy a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok járnak el. A járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok látják el minden esetben a műemlékekkel kapcsolatos feladatokat is. Az ún. „sajátos építményfajtákra”, ill. repülőterekre, leszállópályákra külön szabályozás vonatkozik.

A kiemelt első fokú építéshatósági feladatok:

a Kormány által rendeletben (nemzetgazdasági szempontból) kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyek,

eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyek, integrált hatósági eljárás esetében külön jogszabály szerinti közreműködő vagy

társhatósági feladatok, kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések

megtételét érintő ügyek, valamint az első fokú általános építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyek

Az úgynevezett építésfelügyeleti feladatok esetében a járási építésügyi hivatalok és/vagy a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok számos feladatot átvettek az építésügyi hatóságtól, pl.:

- építési folyamat felügyelete- építmény műszaki állapotának ellenőrzése- szabálytalan építkezések feltárása

Építési engedély:A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletben sorolja fel az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek körét.

Építésügyi bírság szabható ki, ha építési tilalom vagy változtatási tilalom áll fenn.

66. Kormányzati szintű lakáspolitikák az ezredforduló után


lakáspolitika fogalma: Törvényalkotói, kormányzati szinten:

- a lakásszektor fő változási irányai- a lakáshoz jutás stratégiai céljai- megvalósítás eszközei

2000-2002: „Otthonteremtési Program”• jelzálogleveles és kiegészítő kamattámogatás• ÁFA-visszaigénylés újból, SZJA-visszaigénylés megemelése• bizalom a „filtráció” automatizmusában• panelprogram• önkormányzati lakásépítés serkentése (75%-os állami támogatás)

Az Orbán-kormány 2000-ben a Széchenyi-tervhez kapcsolódóan meghirdette az Otthonteremtési Programot. Kritika: inkább a jobb módú középosztály jutott lakáshoz a rászorulók helyett. Ezt nem tagadták, de azt mondták, hogy a középosztály egy katalizátor szerepet tölt be, hiszen az ő régi lakásaikat valamilyen módon a rászorulók megszerezhetik. = filtráció: társadalomban kialakult láncolatok (jobb módú család régi otthonába rászorulók költöznek, míg a jómódúak egy új, modernebb lakásba, amit megengedhetnek maguknak)Lakáshitelezést elősegítő programok:1. jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek: bárki igénybe vehette2. kiegészítő kamattámogatás: fiatal házasok és/vagy nagycsaládosok vehették igénybe

Az áfa-visszaigénylés 1999-ben történt visszaállítása az Otthonteremtési Program részét képezi, a szocpolt és a félszocpolt érintetlenül hagyta.

Panel program: lakóépületek energiatakarékossá tétele, hőszigetelése, felújítása, épületgépészeti rendszerek korszerűsítése.Az Otthonteremtési Program ma is vitás pont, hiszen a filtrációs folyamat nem érte el a célját, mindemellett a program komoly eredményeket ért el.A 2002-ben hatalomra kerülő szocialista-liberális koalíció görcsösen próbálta folytatni az Otthonteremtési Programot, de egyre kevesebb eredménnyel. Ezt a 2008-as gazdasági világválság még inkább lehetetlenné tette (=finanszírozhatatlan lett). 2002-2008: a költségvetésre nehezedő terhek miatt a megszorítások, illetve a kompenzációk sajátos elegye

• 125/2009. (VI. 15.) Korm. Rendelet: lakástámogatási rendszer felfüggesztése

2004-től: A forinthiteleknél látszólag kedvezőbb kamatozású devizahiteleket vezették be, azonban a 2008-as világválság következtében nem tudták törleszteni a hiteleket.

Rögzítették az árfolyamokat: 2011. évi LXXV. törvény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről Hatályos: 2011. október 1-jétől (igénylés lehetősége: 2013. március 29-ig

meghosszabbítva) (max. 20 millió Ft értékű devizakölcsön esetén) Max. 60 hónapos védőernyő, amely

alatt az adósok fix árfolyamon (180 HUF/CHF, 250 HUF/EUR, 2,5 HUF/JPY) törleszthetnek.

Havi törlesztő részlet árfolyamgát feletti része gyűjtőszámlára kerül, amelyből a tőkerészt az adós, a kamatrészt a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt az állam


és a bankok 50-50%-ban megosztva fizetik ki. (extrém árfolyamok – pl. 340 HUF/EUR – feletti törlesztési kötelezettséget az állam teljes mértékben megtéríti)

Közszférában dolgozók esetében további kedvezmények:- kamat-támogatás- egyszeri, vissza nem térítendő támogatás

Az Új Otthonteremtési Program 256/2011. (XII. 6.) Korm. Rend. A lakásépítési támogatásokról:

(a) SZOCPOL újra- Lakástulajdonnal nem rendelkező, köztartozásmentes természetes személyek (ill.

házas- vagy élettársak) igényelhetik, ha legalább egyikük munkaviszonyban áll- összege függ az eltartott/vállalt gyermekek számától, a lakásnagyságtól és a lakás

energiakategóriájától (1-1,3 *os szorzó alkalmazandó energiakategóriák szerint)

(b) Kamattámogatott hitelek- Köztartozásmentes természetes személyek igényelhetik, ha – házas- vagy élettársak

esetén legalább egyikük – munkaviszonyban áll- kamattámogatás időtartama maximum 5 év, mértéke változatlan- Állampapírhozam 50%-a gyermekszámtól függetlenül

(b1) Új lakás vásárlása, építése esetén: (Max. 30 millió Ft értékű ingatlan, 15 millió Ft értékű hitel esetén)(b2) Használt lakás vásárlása, lakóingatlan korszerűsítése esetén: (Max. 20/15 millió Ft értékű ingatlan/költség 10 millió Ft értékű hitel esetén)(b3) Késedelmes jelzáloghitellel vagy felmondott kölcsönnel terhelt lakóingatlanok megvásárlásához,(b4) a hátralékos adós által kisebb lakás vásárlásához, (b5) lakóingatlan fedezetű késedelmes deviza jelzáloghitel kiváltására felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez a kormány szintén nyújt kamattámogatást!

67. Az önkormányzati bérlakásszektor alakulása a rendszerváltás után


1990-ben Magyarország egészét tekintve az állami tulajdonban, illetve tanácsi kezelésben lévő bérlakások aránya az európai viszonylatban is magas aránynak számító 24% volt. 1990-ben és 1991-ben az önkormányzati törvény, illetve az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról intézkedő törvény a tanácsi bérlakásokat önkormányzati tulajdonúvá alakította.Az önkormányzati tulajdonba került bérlakásszektor esetében egyre nagyobb problémát jelentett az üzemeltetés/fenntartás kérdése. A ’90-es évek elejére az ingatlanok állapota leromlott, a lakbérbevételek csupán töredékét fedezték a házfenntartásra fordított kiadásoknak. A probléma megoldására lényegében három út kínálkozott. Azonban az önkormányzati tulajdonban maradt lakások privatizációja lett a domináns stratégia. Az 1993. évi LXXVIII. törvény (bérlakástörvény) kimondta, hogy a határozatlan időre bérbe adott önkormányzati lakásra vételi jog illeti meg a bérlőket, de még azok hozzájárulásával az egyeneságbeli rokonokat is. Az önkormányzatok áron alul szabadultak meg az eladható lakásoktól. Az 1990-es évek végéhez közeledve az önkormányzati tulajdonban egyre inkább a szerényebb jövedelmű bérlők által lakott kisebb értékű lakások maradtak.Ennek következtében a 2000-es évek elejére nemzetközi viszonylatban Magyarországon nagyon alacsony lett az önkormányzati bérlakások száma, a megmaradt lakások leromlás pedig tovább folytatódott.Az Otthonteremtési Program céljaként határozta meg az önkormányzati bérlakásépítés támogatását. Ennek keretében az önkormányzatok

szociális elhelyezés alapján történő bérbeadás céljából, költségelven megállapított lakbérek alkalmazása mellett, bérbeadás céljából, fiatalok, hallgatók részért bérbe adható garzonházak létesítése céljából, nyugdíjasház vagy idősek otthona létesítése céljából új lakás vagy új lakóház

építésére, vásárlására és használt lakás vagy lakóház vásárlására, illetőleg e lakások korszerűsítésére, bővítésére, felújítására, valamint önkormányzati vagy egyházi tulajdonú ingatlanok lakáscélra történő átalakítására

pályázat útján támogatást igényelhettek, amelye összege a bérlakás létesítéséhez szükséges beruházási költség 70-80%-át érhette el.

Szociális bérlakás, költségelvű bérlakás, nyugdíjasház vagy idősek otthona, illetve fiatalok, felsőoktatási hallgatók számára bérbe adható garzonházak létesítése céljából pályázat volt benyújtható az Állami Támogatású Bérlakás Program forrásaira.A hallgatói garzonok lakói felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos, házas vagy élettársi kapcsolatban élő hallgatói lehettek, akik legfeljebb öt évig lakhatnak ebben az ingatlanban.A bérlakás-építési program népszerű volt, de mivel a pályázatok értéke meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat, nem tudott átütő sikereket elérni. A szocialista-liberális koalíció hatalomra kerülését követően az állami bérlakás-építési program teljesen megszűnt, a nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen bérlakás arány lényegében változatlan maradt.

68. Az egyetemes szolgáltatás a villamosenergia- és a gázszolgáltatás példáján


Egyetemes szolgáltatás: a versenynek leginkább kitett kisfogyasztók, azaz a háztartások, és alacsony felhasználási limit alatti vállalkozók részére létrehozott villamosenergia-, ill. gázkereskedelem körébe tartozó sajátos értékesítési mód, amely az ország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében vehető igénybe.

Villamosenergia-szolgáltatás

A döntően közcélú erőművekben előállított villamos energia az elektromos berendezések működéséhez, és így a modern kor embere számára is nélkülözhetetlen energiaforrás. Nem elsősorban a települések szintjén szabályozott a villamosenergia-szolgáltatás.

A villamosenergia-termelés, -elosztás és –szolgáltatás rendszerváltozás utáni szervezeti kereteit az 1994. évi XLVIII. törvény hozta létre, akkor még egy központilag szabályozott modell keretei között. Ekkor hozták létre az energiaszektor szabályzó hatóságaként funkcionáló Magyar Energia Hivatalt. (Magyar Villamos Művek monopóliuma)A hazai villamosenergia-szektor piaci szemléletű átalakítása a 2001. évi CX. törvény keretei között kezdődött meg, azonban egyelőre csak egy kettős működési modell keretei között. A kettős működési modell a közüzemi szektor és a szabadpiaci szektor különválasztásán alapult. (a közüzemi piacon MVM monopolhelyzete) A közüzemi piacon szerezhették be a villamos energiát azok a fogyasztók, akik nem voltak jogosultak a szabadpiacon vásárolni, vagy nem akartak arra kilépni. A szabadpiacon az feljogosított fogyasztók magánjogi szerződések alapján vásárolhattak villamos energiát, azonban még senkinek sem kellett kilépni a szabadpiacra.A teljes piaci modellt a 2007.évi LXXXVI. törvény (villamosenergia-törvény) célozta meg. Eszerint a közüzemi ellátás helyét is a tiszta versenypiaci modell venné át. A kisfogyasztók védelme érdekében bevezette az egyetemes szolgáltatás fogalmát, amely szerint a villamosenergia-szolgáltatás az ország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlító, átlátható ár ellenében vehető igénybe. Magyar Energia Hivatal kontrollál a szabadpiaci árak felett. Egyetemes szolgáltatásra jogosultak között további két szabályozás lépett életbe:

végső menedékes fogyasztó: azaz az egyetemes szolgáltatásra jogosultak szolgáltatójuk gazdasági ellehetetlenülése esetén sem maradnak ellátás nélkül

védendő fogyasztó: a szociálisan rászorulók és/vagy fogyatékkal élők, akik számára kedvezmények folyósíthatók

Az egyetemes szolgáltatók a területi áramszolgáltatók lettek.

Jelenlegi szabályozásHatósági áron vásárolják a villamos energiát az egyetemes szolgáltatók, háztartási fogyasztók és egyetemes szolgáltatásra jogosult kisvállalkozások.Piaci áron a kereskedők, piaci felhasználók vásárolhatják meg a villamos energiát.

A piaci viszonyok felügyeleti szerve a Magyar Energia Hivatal maradt.

A hálózati engedélyes monopolhelyzetéből származó problémák kivédése érdekében létrehozták:

• villamosenegia-vásárlási szerződést • hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést

A hatósági ár tartalmazza: csatlakozási díj, rendszerhasználati díj, villamos energia ára.


Az egyetemes szolgáltatás esetén: méltányos, tisztán és könnyen összehasonlítható, átlátható (jelenleg: HATÓSÁGI) árszabásra van szükség.

78/2012 (XII. 22.) NFM Rend. „10%-os rezsicsökkentő rendelet” valójában: Rendszerhasználati díjak: -12,6% Villamosenergia-szolgáltatási díj: -8,8%

Speciális jogintézmények: végső menedékes fogyasztó: egyetemes szolgáltató fizetésképtelensége esetén

életbe lépő védelem védendő fogyasztó:

szociálisan rászorultak fogyatékkal élők

A települési önkormányzatok és az áramszolgáltatás:

közvilágítás, mint kötelező önkormányzati feladat közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban települési alapinfrastruktúra-fejlesztés

keretei között (költségei részben vagy egészében átháríthatók, közműfejlesztési hozzájárulás révén)

közintézményi felhasználó (az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelően)

Gázszolgáltatás

A gázszolgáltatás típusai: propán-bután vezetékes tartályos

A földgáztermelés, -elosztás és –szolgáltatás rendszerváltás utáni első szabályozását a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, illetve a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény szabályozta. Ebben a központilag szabályozott modellben a hazai, valamint az import földgáz beszerzésének jogát egyetlen nagykereskedő a Mol Rt. kapta meg. A Magyar Energia Hivatal szabályozta.A kettős működési modell létrejöttét a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvényhez köthetjük. 1995-ben megkezdődött a privatizáció a földgázszektorban. A törvény a gázfogyasztók két csoportját különítette el. A közüzemi fogyasztók csoportjába a háztartási fogyasztók kerültek, akik hatósági áron jutottak hozzá a földgázhoz. A feljogosított fogyasztók számára lehetőség nyílt a szabadpiacra való kilépésre. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (földgáztörvény) a földgázellátás terén lehetővé tette a tiszta versenypiaci modell kereteit, azaz a háztartási fogyasztók és a 20 köbméter/óra kapacitást meg nem haladó vásárol kapacitással rendelkező egyéb felhasználók kivételével a versenypiacra való kilépés kötelezővé vált. A kisfogyasztók jogai védelme érdekében sor került itt is az egyetemes szolgáltatás és védendő fogyasztó/végső menedékes fogyasztó kategóriájának a bevezetésére.

Jelenlegi szabályozás


Hatósági áron vásárolják a földgázt a háztartási fogyasztók és az egyetemes szolgáltatásra jogosult kisvállalkozások.Piaci áron a kereskedők, piaci felhasználók vásárolhatják meg a földgázt.

A piaci viszonyok felügyeleti szerve a Magyar Energia Hivatal maradt.

Hálózati engedélyes monopolhelyzetéből származó problémák kivédése érdekében létrehozták:

földgázvásárlási szerződést csatlakozási és elosztóhálózat-használati szerződést

A hatósági ár tartalmazza: csatlakozási díj, alapdíj, gázdíj.Az egyetemes szolgáltatás esetén: méltányos, tisztán és könnyen összehasonlítható, átlátható (jelenleg: HATÓSÁGI) árszabásra van szükség.

78/2012 (XII. 22.) NFM Rend. „10%-os rezsicsökkentő rendelet” valójában: alapdíj: -10% gázdíj: -8,2% Biztonsági készletezési díj: -1,8%

Speciális jogintézmények: végső menedékes fogyasztó: egyetemes szolgáltató fizetésképtelensége esetén életbe

lépő védelem védendő fogyasztó:

szociálisan rászorultak fogyatékkal élők

A települési önkormányzatok és a gázszolgáltatás:

közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban települési alapinfrastruktúra-fejlesztés keretei között (költségei részben vagy egészében átháríthatók, közműfejlesztési hozzájárulás révén)

közintézményi felhasználó (az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelően)

69. Távhőszolgáltatás a településeken


Különböző fűtési módokat vizsgálhatunk, a fűtés lehet egyedi, amikor helyiségenként van elhelyezve egy kályha vagy konvektor. Azaz az egyedi fűtéseknél a hőtermelő és a hőleadó egy szerkezeti egységben került kialakításra. A központi fűtés esetében a ház valamennyi helyisége részére csak egy hőtermelő áll rendelkezésre, melyből az egyes helyiségek fűtőtestjeit különböző módon látja el hővel. Több épület, háztömbök és nagy lakótelepek hőellátása azonban megoldható úgy is, hogy tőlük távol, nagy teljesítményű kazánokat üzemeltető fűtőművekben történik a szükséges hőenergia ellátása. Az így megvalósított hőtermelési módot nevezzük távhőszolgáltatásnak. A távhő döntő hányadát ún. kapcsolt erőművekben, a villamosenergia-termelésnél és más ipari folyamatokban, valamint a hulladékégetésnél keletkező, amúgy veszendőben menő hulladékhő hasznosításából nyeri.A hagyományos erőművekben előállított távhő sokkal veszteségesebb, és környezetszennyezőbb megoldás. A távhővel együttesen a melegvíz-ellátást is végzik, kb. a háztartások 17%-át látja el 92 településen.

A távhőellátás hatályos szabályozását a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (távhőtörvény) tartalmazza. A távhőtörvény szerint a területileg illetékes település önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat az engedélyez a távhőtermelő létesítmény létesítésére, távhőtermelésre, valamint a távhőszolgáltatásra engedéllyel rendelkező vagy engedélyesek útján köteles biztosítani a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátását. A távhőszolgáltató társaságok az önkormányzat (állam) többségi tulajdonában vannak. Gyakorlatban: mindössze 3 távhőszolgáltató cégben nincs 100%-os önkormányzati tulajdon.A távhőszolgáltatók során a fogyasztóvédelmi feladatokat a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság látja el.

A távhő ára tartalmazza: csatlakozási díj, értékesített távhő ára, távhőszolgáltatás díja.

A (maximalizált) hatósági ár szerkezetét és alkalmazási feltételeit a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. (már nem a település képviselőtestülete!) Javaslathoz azonban kell az érintett önkormányzatok képviselőtestületének állásfoglalása.

Az ellenőrző hatóság itt is a Magyar Energia Hivatal.

78/2012 (XII. 22.) NFM Rend. „10%-os rezsicsökkentő rendelet” értelmében csökkentik 10% a távhő díját.

70. A helyi közutak fenntartása és a települések


1988. évi I. törvény (közúti törvény) szerint:

út: Járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterületet, illetőleg magánterület.Az úthálózat közutakból és a körforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. Az állami tulajdonban lévő közutakat országos közútnak, a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő közutakat helyi közútnak nevezhetjük.

Azt, hogy egy közút országos vagy helyi közútnak minősül-e, azt az út jelentősége, forgalmi terhelése és a forgalom összetétele határozza meg. A besorolás megváltozásának esetén beadvány alapján a Nemzeti Közlekedési Hatóság (gyorsforgalmi utak) és a közlekedési felügyelőségek (máskor) határozatban döntenek.

Útépítés engedélyezéseÚtépítés engedélyezése közlekedési felügyelőségek által; kisebb jelentőségű építések/javítások esetén nincs szükség engedélyezésre.

Az építési folyamatAz építtető (főszabály szerint a közútkezelő) együttműködhet az útépítés egyéb érdekeltjeivel. Ha az útépítésben az érdekeltek legalább 2/3-a részt vesz, útépítési érdekeltségi hozzájárulás vethető ki.

Helyi közutak kezelői lehetnek: helyi önkormányzat; fenntartásra, fejlesztésre, fejlesztéssel kapcsolatos üzemeltetésre létrehozott költségvetési szerv; 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szerv; koncessziós társaság

A helyi közutak fenntartásáról a hely önkormányzat kezelő útján gondoskodik:Helyi közút biztonságos közlekedésre alkalmassá tétele, valamint esztétikus és kulturált közvetlen környezet kialakítása, helyi közút forgalmi rendjének kialakítása, helyi közút esetleges megrongálódásának kijavítása, helyi közút tisztántartása (hó eltakarítás, síkosság elleni védekezés is).

71. A parkolás biztosítása és a települések


A helyi közutakon, magánutakon, tereken, parkokban a közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai körébe sorolható 2010 óta, mivel számos visszaélés történt. Várakozási (parkolási) közszolgáltatást csak a helyi önkormányzat, vagy kizárólag ezen közszolgáltatási feladat ellátására alapított költségvetési szerv, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, illetve önkormányzati társulás láthat el.

A közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a közúti közlekedésről szóló törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosítása felhatalmazta a helyi és a fővárosi önkormányzatot, hogy rendeletben kijelölje a várakozási területet. A törvény szerint díjfizetési kötelezettség olyan várakozási területén és időszakra rendelhető el, amelyen az adott időszakban a járművek várakozására alkalmas helyek átlagos foglaltsága, azaz a telítettség a 70%-ot meghaladja. A várakozási díj mértékét a helyi és fővárosi önkormányzat rendeletében egy órára vonatkozó várakozási díjként határozza meg, a díj mértékének meghatározásakor figyelemmel kell lenni a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségére.

Ami az önkormányzatok/parkolási társaságok által alkalmazható szankciókat illeti, várakozásonként egy órai várakozási díjat, továbbá pótdíjat akkor kell fizetni, ha a jármű díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozik, vagy a kifizetett várakozási időt egy óránál rövidebb időre történt fizetés esetén 5 perccel, egy órára vagy annál hosszabb időre történt fizetés esetén legalább 15 perccel túllépi.A pótdíj összege a pótdíj kiszabásának napját követő 15 napon belüli befizetés esetén az adott napon belül díjköteles időszakra és további kétórai várakozásra számított várakozási díj, 15 napon túli befizetés esetén az egy órai várakozási díj negyvenszerese.A várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.

72. A tömegközlekedés biztosítása és a települések


A helyi tömegközlekedés biztosítását az önkormányzati törvény csupán a választható önkormányzati feladatok között említi, így önkormányzati tulajdonban lévő közlekedési vállalatok csupán néhány nagyvárosunkban működnek. Gyakori, hogy a helyi tömegközlekedési feladatokat is állami tulajdonú közlekedési vállalatok (pl. a területileg illetékes Volán társaságok) látják el.

Törvény mondja ki, hogy a helyi közlekedésben a települési önkormányzat, helyközi közlekedésben az állam feladata a közforgalmú közlekedés részeként a lehető legmagasabb színvonalú menetrend szerinti autóbusz-közlekedés biztosítása. Az önkormányzati feladatok ellátásáról a helyi önkormányzatok képviselő-testülete, állami feladat ellátásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik. Az önkormányzatok és a miniszter azonban írásban megállapodhat a törvénytől való bizonyos fokú eltérésben. (pl. helyközi járattal történő helyi személyszállítás).Az állam az önkormányzatoknak a személyszállítás ellátásához kiegészítő normatív támogatást biztosít. A szolgáltatóknak ellentételezi az általa nyújtott utazási kedvezmények miatti bevételkiesést.

Megkülönböztető sajátosság a vasúti pálya léte. Ez a helyi vasúti pálya esetében az önkormányzat vagy olyan szervezet tulajdonában állhat, amelyben az ök. legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.

2012. Évi XLI. törvény a személyszállítási szolgáltatásokról:

A települési önkormányzat, valamint önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata lehet, a Fővárosban a Fővárosi Önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat) kötelező feladata:a) a helyi személyszállítás fejlesztésére vonatkozó - az országos, a regionális és az elővárosi közforgalmú személyszállítással, az épített és természeti környezet védelme érdekében összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott - koncepciók jóváhagyása, valamint azok végrehajtásának megszervezése,b) a gazdaság és a társadalom személyszállítási közszolgáltatások iránti igényének megállapítása, nyomon követése,c) a közszolgáltatások megszervezésével kapcsolatos intézményi és szabályozási keretek kialakítása, a helyi személyszállítási közszolgáltatások megszervezése, a közlekedési szolgáltató kiválasztása, a helyi személyszállítási közszolgáltatások – a személyszállítási közszolgáltatási szerződések megkötésével történő – megrendelése,d) a helyi közlekedés díjainak szerződés keretében történő megállapítása, a helyi személyszállítási közszolgáltatások bevételekkel nem fedezett indokolt költségeinek megtérítése, valamint a szolgáltatások teljesítésének ellenőrzése.

73. Az egyetemes postai szolgáltatás és a települések


Az egyetemes postai szolgáltatónak állandó vagy mobilposta segítségével kell biztosítania az egyetemes postai szolgáltatást. Mobilposta esetén köteles a település legalább egy központi helyén elérhetőségi pontot kijelölni és oda levélgyűjtőszekrényt telepíteni. A levélgyűjtőszekrénynek mozgáskorlátozottak által is elérhetőnek kell lennie.A Magyar Posta Zrt. az elmúlt évtizedben tömegesen zárta be a kistelepüléseken található postahivatalokat, de emellett számos, korábban postai szolgáltatással nem rendelkező település részesül újabban mobilposta szolgáltatásban.

2012. Évi CLIX. Tv. A postai szolgáltatásokról• Egyetemes postai szolgáltatás elérhetősége:- Levélgyűjtő szekrény: minden településen- felvételi pontok a lakosság 95%-ától max. 5 km, 99%-ától max. 10 km távolságban- kézbesítési pontok: 25 000 lakosonként, de legalább minden településen egy

74. A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény és a települések


7 nagy társaság: 5 állami+ 2 budapesti (lakosság 35%-át látják el).A maradékon körülbelül 390 egyéb önkormányzati tulajdonban lévő üzemeltető osztozik(Méretük s ennél fogva mérethatékonyságuk rendkívül heterogén).

A 2011. évi CCIX. Törvény a víziközmű-szolgáltatásról:

víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amelya) település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását vagyb) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja.

A parlament a 2011. év végén fogadta el, érdemi részei 2012. július 1-jén léptek hatályba • Szigorított működési feltételek (szolgáltatók száma csökkeni fog)• Erősebb kontroll az árak területén Hatósági árak szolgáltatóként

Magyar Energia Hivatal emellett szakmai-felügyeleti tevékenységet is ellát 10%-os rezsicsökkentés itt is?

• Víziközmű köztulajdonban

A vízi közművekkel kapcsolatos települési önkormányzati feladatok:• a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó tervek kialakítása és

végrehajtása• a helyi víziközművek működtetése (létesítés, fenntartás, üzemeltetés)

Tulajdonra vonatkozó szabályozás:• állami tulajdon• Önkormányzati tulajdon• működtetési jog üzemeltetési szerződésben történő 15-35 éves átengedése

Az üzemeltetési szerződés típusai:• Vagyonkezelési szerződés: Vagyonkezelés (pl. fejlesztés) a szerződés fennállása alatt a

szolgáltató feladata. Csak az ellátásért felelős, vagy rajta kívül az állam, a települési önkormányzat vagy ezek közös tulajdonában lévő (beleértve a GT-ket is) víziközmű-szolgáltatók esetében.

• Bérleti-üzemeltetési szerződés: Fejlesztés a szerződés fennállása alatt is az ellátásért felelős feladata. Csak az ellátásért felelős, vagy rajta kívül az állam, a települési önkormányzat vagy ezek közös tulajdonában lévő (beleértve a GT-ket is) víziközmű-szolgáltatók esetében.

• Koncessziós szerződés: Magántőke bevonásának egyetlen formája. Víziközmű-társulatok keretei között történő létesítés/fejlesztés nem koncesszióköteles.

75. Az ár- és belvízvédekezés főbb problémái a településeken


Nemzetközi összehasonlításban Magyarország vízkár-veszélyezetettsége Európában egyedülálló. A hazánkba érkező folyóvizek vízgyűjtő területeinek döntő hányada a határokon kívül helyezkedik el, s könnyen érthetővé válik: a víz általi kártételek megelőzése csak roppant korlátozott mértékben, a szomszéd országokkal való szoros együttműködésben lehetséges. A medencefekvés, illetve az utóbbi időszak kiszámíthatatlan, nagy intenzitású esőkkel jellemezhető időjárása miatt hazánk ráadásul nemcsak az árvizek, de a belvizek által is veszélyeztetve van.

A helyi vízkárelhárítással kapcsolatos települési önkormányzati feladatok:védelem:

- legfeljebb két település érdekében álló védőművek létesítése- ök. tulajdonában lévő védőművek fejlesztése, fenntartása;- vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő egyéb feladatok

védekezés: az élet- és vagyonbiztonság érdekében, az árvíz, a belvíz kártételeinek megelőzését, elhárítását, illetőleg mérséklését szolgáló műszaki és államigazgatási feladatok végrehajtása

Védekezés:• miniszter• Országos Műszaki Irányító Törzs• igazgatóság• Fővárosi/megyei védelmi bizottság• helyi szintű védekezés

A 232/1996. (XII.26.) Korm.rendelet a helyi szintű védekezésről:A települési önkormányzatok feladatai között a védőművek, azok műtárgyai és tartozékai, valamint a védekezési berendezések, gépek, eszközök és felszerelések karbantartását, a védekezési tervek és nyilvántartások elkészítését, kiegészítését, saját védelmi szervezetek megszervezését és felkészítését, ezek rendszeres, évenkénti felülvizsgálatát, valamint védekezési gyakorlatok tartását írja elő.

A saját szervezettel védekező települések által fenntartott művekben az árvíz- és belvízvédekezés feladatait a település közigazgatási határán belül a polgármester (fővárosban főpolgármester) a polgármesteri hivatal útján látja el. A védekezés irányításával a polgármester a védelemvezetőt bízza meg. Az árvízvédelmi és belvízvédelmi szakaszokon a védekezés műszaki feladatainak irányítása a szakasz-védelemvezető feladata.

Ami a kárenyhítéshez kapcsolódó feladatokat illeti, az egyes károsultak tényleges támogatásával, a települési keretösszeg igénylésével kapcsolatos feladatokat a település polgármestere, míg az egyedi igénybejelentések alapján a jogszabályi feltételek megléte fennállásának ellenőrzését és konkrét támogatási összeg megállapítását a jegyző végzi.

76. Vízitársulatok vs. víziközmű társulatok


A víziközmű társulat a vízgazdálkodási társulatok egy csoportja. Maga a víziközmű társulat közfeladatként a település, az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, belterületi vízrendezését és csapadékvíz elvezetését szolgáló vízilétesítményeket hoz létre, illetve fejleszt. Alapításához az szükséges, hogy az érdekeltek, azaz az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok kétharmada az alakuló taggyűlésen elhatározza megalakulását, elfogadja alapszabályát, valamint több mint a fele megválassza ügyvezető és ellenőrző szervét. A víziközmű társulatok a tagok érdekeltségi hozzájárulásából, valamint az érintett helyi önkormányzat és az állam költségvetési, illetve egyéb támogatásaiból látják el közcélú feladataikat. Az érdekeltségi hozzájárulás mértékét a víziközmű társulat közgyűlése állapítja meg. Az érdekeltségi hozzájárulás alapját jelentő érdekeltségi egység az érdekeltségi területen lévő ingatlannak és érdekeltséget megalalapozó jogcímen ténylegesen használt részére eső vízfogyasztás vagy szennyvízkibocsátás alapszabályban meghatározott mennyisége, vagy az érdekeltségi terület négyzetméterben meghatározott egységnyi része. Ha a víziközmű társulat az alapszabályban meghatározott közcélú feladatát megvalósította, jogutód nélkül szűnik meg. Ilyenkor az elkészült víziközművet szolgáltatásra alkalmas állapotban az önkormányzat részére adja át.

A vízitársulat a hazai vízgazdálkodás nagy múltra visszatekintő intézménye. Megalakulásukban bizonyos helyi vízgazdálkodási problémák, elsősorban a víz elleni védekezés játszotta a főszerepet: mentesíteni a földterületeket, megvédeni azokat, rendezetten elvezetni a vízfelesleget. A vízügyi törvény értelmében a vízitársulatokról külön törvény, aktuálisan a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény rendelkezik. Ennek alapján a vízitársulatok területi vízgazdálkosági közfeladatok ellátására létrehozott jogi személyiséggel rendelkező közhasznú gazdálkosó szervezetek, amelyek tevékenységüket működési területükön látják el. Szakmai feladataik: vízrendezés, vízkárelhárítás, árvízmentesítés, mezőgazdasággal kapcsolatba hozható feladatok, vízvisszatartási, víztározási feladatok. Megalakulása akkor történik meg, ha az érdekeltek, azaz az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak az érdekeltségi egység aránya szerint számított több mint kétharmada az alakuló gyűlésen elfogadja alapszabályát, megválasztja a társulatvezető testületi szerveit és tisztségviselőit, kimondja megalakulását, és megválasztja a küldötteket. A települési önkormányzatok a település teljes belterületével tagjai a társultnak. A társulat a tagok társulati hozzájárulásából, valamint az érintett helyi önkormányzat és az állam költségvetési, illetve egyéb támogatásaiból, továbbá a vállalkozásból származó eredményéből végzi közcélú feladataikat. Az közcélú érdekeltségi hozzájárulásnak a hektáronként fizetendő mértékét a vízügyi igazgatásért felelős miniszter évente rendeletben állapítja meg. Vízitársulat esetében a társulati hozzájárulás alap- és differenciált hozzájárulásból áll. A hozzájárulás összegét a küldöttgyűlés állapítja meg, az alap-hozzájárulás hektáronkénti összege nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző naptári évre megállapított közcél érdekeltségi hozzájárulás fele.

77. A Települési Környezetvédelmi Program


A településszintű környezetvédelmi tervezés alapja. Kidolgozása a települési önkormányzatok kötelező feladata. A programot az önkormányzat képviselő-testülete hatéves időtartammal, rendelettel hagyja jóvá, gondoskodik a feladatok végrehajtásáról, feltételeinek biztosításáról. A programot legalább kétévente felül kell vizsgálni. A környezetvédelmi törvény kifejti, hogy a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban kiemelten kell tartalmaznia:

a légszennyezés-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép

készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervvel,

a zöldfelület-gazdálkodással, a települési környezet és a közterületek tisztaságával, az ivóvízellátással, a települési csapadékvíz-gazdálkodással, a kommunális szennyvízkezeléssel, a településihulladék-gazdálkodással, az energiagazdálkodással, a közlekedés- és szállításszervezéssel, a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a

környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és előírásokat.Ezen kívül a települési környezetvédelmi program feladatai/előírásai egyéb környezeti problémákra, valamint a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokra is kiterjedhetnek.

Tartalma: helyzetértékelés, elérni kívánt célállapot, az ezek érdekében végrehajtandó intézkedések, finanszírozás megszervezése, intézményrendszer kialakítása, különleges intézkedéseket igénylő területek.

78. A Települési Önkormányzati Környezetvédelmi Alap


A környezetvédelmi törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a települések a környezetvédelmi feladataik megoldásának elősegítése érdekében önkormányzati rendelettel önkormányzati környezetvédelmi alapot hozzanak létre. A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei között a törvény a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összegét, az illetékes környezetvédelmi bírságok összegének 30%-át, a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott részét, a települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összegét és a külön nem nevesített egyéb bevételeket sorolja fel. Magának az önkormányzati környezetvédelmi alapnak a létrehozatala nem kötelező, de erősen ajánlott, ugyanis az ezzel nem rendelkező önkormányzatok elesnek a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok egyébként az önkormányzatot megillető részétől. Az önkormányzati környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás a települési önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozik. Felhasználásáról a képviselőtestületnek évente, a költségvetési rendelet és zárszámadás elfogadásával egyidejűleg kell rendelkeznie.

79. A helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítás


A természetvédelmi törvény országos jelentőségű védett természeti területeket és helyi jelentőségű védett természeti területeket különböztet meg. Ha a védett természeti érték, terület védelme csak különleges intézkedésekkel biztosítható, a természeti értéket, területet vagy annak egy részét fokozottan védetté kell nyilvánítani. A védetté nyilvánításra alkalmas területek típusait a természetvédelmi törvény tételesen felsorolja. A települési természetvédelem célja, hogy megőrizze és fenntartsa azokat az élőhelyeket, ahol őshonos növény- és állatfajok még előfordulnak. Ennek érdekében a települési önkormányzatok törvényben meghatározott esetekben természetvédelmi feladatokat is ellátnak. A települési önkormányzat a természet védelmének helyi-területi feladatai ellátására az önkormányzat környezetvédelmi alapjában természetvédelmi célokat szolgáló részt hozhat létre. A védelemre alkalmas területek, a természetvédelmi szempontból fontos, de oltalom alatt még nem álló értékek sok esetben önkormányzati területek, vagy azok kezelésében, ellenőrzésük alatt állnak. Védelmükhöz elsősorban a környezetükben élőknek fűződik érdeke, ezért védetté nyilvánításuk a települési önkormányzatok hatásköre. Ha az előkészítés helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításra irányul, a helyi védetté nyilvánítást a települési önkormányzati jegyző, a fővárosban a főjegyző készíti elő. Az előkészítés során meg kell vizsgálni a védetté nyilvánítás indokoltságát, a védelem céljainak megvalósításához szükséges intézkedéseket és a védelemhez szükséges feltételek, pénzügyi eszközök biztosíthatóságát, valamint a védelem várható következményét. A természeti terület védetté nyilvánításának előkészítése során az előkészítést végző egyeztető megbeszélést és szükség szerint helyszíni szemlét tart, amelyre meghívja a javaslattevőt, valamennyi érdekelt hatóságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetőleg akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti. Jelentős számú érdekelt esetén a meghívás történhet hirdetménynek a helyi önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével vagy más, helyben szokásos módon történő közhírré tétele útján is. Az előkészítést végző az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet és összefoglalót készít, amelyet a védetté nyilvánításra vonatkozó javaslattal együtt előterjeszt a védetté nyilvánításra jogosulthoz.Az előkészítőnek a terület védetté nyilvánításának indokoltságát alátámasztó iratok megküldése mellett meg kell keresnie az Igazgatóságot, hogy kívánja-e a terül országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását. A védetté nyilvánító hatóság a települési önkormányzat képviselőtestülete. A védetté nyilvánítás rendeletben történik meg. A helyi védetté nyilvánítás esetén a jegyző a védetté nyilvánító, illetve a védettség feloldásáról rendelkező önkormányzati rendeletet hivatalból megküldi az Igazgatóságnak, amely nyilatkozatát 60 napon belül megadja. Ha a terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása indokolt, a védetté nyilvánítás előkészítését az Igazgatóság az országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítás szabályai szerint folytatja le. Terület védetté, fokozottan védetté nyilvánításának tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, a védettség feloldását követően pedig törölni kell a védettség tényét. A helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztéséről, őrzéséről a védetté nyilvánító települési önkormányzat köteles gondoskodni. Utóbbi hatékony biztosításának érdekében a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot működtethet. A helyi jelentőségű védett természeti területeken a természetvédelmi érdekből elrendelt gazdálkodási korlátozás, illetve tilalom esetén vagy a termelésszerkezet jelentős megváltozásának előírása következtében keletkező kár esetén a kártalanítási igény jogalapjáról és mértékéről a jegyző dönt, amely ellen nincs helye fellebbezésnek.A természetvédelmi igazgatás feladatai a miniszter, államigazgatási szervek és a jegyző látják el. A települések szintjén a jegyző szintjét kell kiemelnünk. A jegyző hatás- és feladatköre


elsősorban a helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos. Engedélyezés, kötelezés és szankcionálás, ezek is a jegyző hatáskörébe tartoznak! A helyi jelentőségű védett természeti területet a jegyzőnek táblával kell megjelölni, amellyel fel kell hívnia a figyelmet a védettség tényére, valamint az ebből fakadó főbb korlátozó rendelkezésre. A védett természeti területeken folytatott engedélyköteles tevékenységhez a helyi jelentőségű védett természeti területek esetében jegyzői engedély szükséges. A helyi jelentőségű védett természeti területeken végzett gazdasági tevékenység bizonyos eseteiben a jegyző az illetékes.A jegyző korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti értéket és területet károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységeket. A helyi jelentőségű védett természeti területen való közlekedést a jegyző korlátozhatja, illetve megtilthatja. Szükség esetén kezdeményezheti továbbá a hatáskörrel rendelkező hatóságnál építési, telek átalakítási tilalom, illetőleg egyéb, jogszabályban meghatározott használati korlátozás elrendezését.A jegyző hatósági feladatai kapcsán még a természetvédelmi bírság kiszabását kell megemlítenünk. Ez esetben a jegyző természetvédelmi hatóságként akkor járhat el, ha a bírság kiszabásának jogalapja lehet, tehát:

a természet védelmét szolgáló önkormányzati rendelet, illetve a jegyző egyedi határozata előírásainak megsértése;

helyi jelentőségű védett természeti terület állapotának, minőségének jogellenes veszélyeztetése, rongálása, károsítása;

a helyi jelentőségű védett természeti terület jogellenes megváltoztatása, átalakítása, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenység folytatása;

védett élő szervezet, életközösség élőhelyének, illetőleg élettevékenységének jelentős mértékű megzavarása;

a jegyző engedélyéhez, hozzájáruláshoz kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélküli vagy attól eltérően végzése.

80. A zöldfelület fogalma, szerepe, típusai


Zöldfelület: a település felszínének biológiailag aktív része. Sajátságos képződmény, az emberi tevékenység által átformálva vannak jelen. Nem összekeverendő a zöldterülettel!!

A zöldfelület-gazdálkodással kapcsolatos feladatoknak és előírásoknak a Települési Környezetvédelmi Programban kell szerepelniük. Az OTÉK-ban pedig az szerepel, hogy a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes zöldfelületi rendszer kialakításáról a helyi építési szabályzatban, a szabályozási tervben kötelező gondoskodni.

Zöldfelületek szerepe: Ökológiai szerep: Javítja a település ökológiai adottságait. Befolyásolja, módosítja a

helyi klíma alakulását, a levegő minőségét. Használati szerep: Számos létesítmény a feladatát csak úgy töltheti be, ha

növényekkel betelepített külső terekkel, kertekkel épülnek meg. A közparkok, játszóterek használati értékét döntően meghatározza a telepített növényzet. Egyes funkciók ellátására csak növényzettel betelepített területek alkalmasak (pl.: temetők, strandok).

Vizuális esztétikai szerep: A települési kép megjelenésében, az utcakép formálásában fontos szerepet játszik a növényzet.

Zöldfelületek alapvető típusai: a korlátlan közhasználatra szánt zöldfelületek: állandó növényzettel fedett

közterületek a zöldterületekkel azonosíthatók, s a településen élő lakosság pihenési/rekreációs céljait szolgálják (pl.: kisebb közkertek, nagyobb közparkok)

a korlátozott közhasználatú zöldfelületek: meg vannak nyitva a településen élők előtt, de használatuk a szóban forgó zöldfelület tulajdonviszonyai vagy más okok miatt jellemzően korlátok közé van szorítva (pl.: strandok, botanikus kertek)

közhasználat elől elzárt zöldfelületek: a nagyközönség számára meg nem nyitott zöldfelületek összessége (pl.: családi- és társasházak kertje)

Szóban forgó zöldfelületi elemek típusai: zöldterületek belterületi erdők lakóterületek kertjei zöldfelületi jellegű intézmények jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények az előző elemeket összekapcsoló fasorok egyéb sajátos zöldfelületek

81. A zöldterület fogalma, típusai, a zöldterületekhez tartozó követelmények


A beépítésre nem szánt területek közül a települések a zöldfelületi rendszerhez kétfajta területfelhasználási egység tartozik: a zöldterületek és az erdők.

Zöldterület: állandóan növényzettel fedett közterület. A zöldterület a településrendezési fogalomként egy területfelhasználási egységet, azaz a település igazgatási területén belüli azonos szerepkörű, jellegű, beépítettségi intenzitású területrészt jelöl ki. A 253/1997. (XII.20.) Korm.rendelet a közkerteket és a közparkokat sorolja a zöldterület kategóriájába.

A zöldterületek esetében elsőként a megközelíthetőség kritériumait kell hangsúlyoznunk. Eszerint a zöldterületeknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőknek kell lenniük, de az akadálymentesség is alapvető követelményeként jelentkezik velük szemben. A be nem építhetőség kritériuma komoly zavarok forrása lehet. Ez nem jelenti az épületek elhelyezésének teljes tilalmát, hiszen az OTÉK alapján a beépítésre nem szánt területeken is megengedett a telkek beépítettségének legfeljebb 5%-a. Ennek alapján a zöldterületeken legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el az alábbi épületek:

a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely) vendéglátó épület a terület fenntartásához szükséges épület.

A zöldterületek települések területén belüli kialakítására és fenntartására a települési önkormányzatok feladata.

82. Köztisztasági vs. településtisztasági szolgáltatások a településeken


Köztisztasági szolgáltatásoknak a teleülési szilárd hulladékkal kapcsolatos szolgáltatásokat nevezzük. 2012. Évi CLXXXV. tv. A hulladékról:

• Települési hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló szilárd hulladék.• Háztartási hulladék: háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött,

valamint nagydarabos hulladék, ideértve a lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, valamint a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot.

• Háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartásokon kívül képződik, és jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló.

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás:A közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, elszállítását, kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás.

A közszolgáltató által végzett hulladékgazdálkodási tevékenység kiterjed: a háztartási hulladékra, közterületi hulladékra és a gazdálkodó szerveknél keletkező, a háztartási hulladékhoz hasonló hulladékra.

Településtisztasági szolgáltatásoknak a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos szolgáltatásokat nevezzük.

Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett olyan szennyvíz, amely emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik.

Közműpótló szerep: elsősorban a csatornázatlan településeken jelentős! (szippantós kocsi)

1991. Évi XX. Tv: leeresztő helyének kijelölésével, valamint a közcélú ártalmatlanító telep létesítésével kapcsolatos feladatokat a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat képviselőtestülete látja el.

83. Az új hulladékgazdálkodási törvény és a települések(Az új hulladékgazdálkodási törvény: 2012. Évi CLXXXV. tv. A hulladékról)


Az állam közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeit az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) szervezi.

Országos Hulladék-gazdálkodási Terv/Megelőzési Program (6 évre):OHÜ + környezetvédelmi hatóság + helyi önkormányzatok dolgozzák ki, országgyűlés fogadja el.

Területi Hulladékgazdálkodási Terv/Megelőzési Program:OHÜ dolgozza ki, készítésükbe az OHÜ többek között a helyi önkormányzatokat is bevonja.

Közszolgáltatói Hulladék-gazdálkodási Terv (legalább 3 évre):Egyeztetés a települési önkormányzattal, jóváhagyja a környezetvédelmi hatóság.

A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja.

A közszolgáltató kiválasztása: Főszabály szerint közbeszerzés útján történik. 2013 júniusától: hulladék-gazdálkodási közszolgáltatási engedélyt, OHÜ minősítést csak többségi köztulajdonú szolgáltató kaphat.A közszolgáltató feladatai: Közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvétele, elszállítása, kezelése, hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartása/üzemeltetése.

Az ingatlantulajdonosok kötelesek: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételek biztosítani a

közszolgáltató részére (ingatlan területén keletkező települési hulladék gyűjtése, átadása)

a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybe venni (hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj fizetése)

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj:Tartalmazza: a rendelkezésre állási díjat + ürítési díjatHatósági ár: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal + az OHÜ javaslatára a miniszter állapítja meg.Jelenleg a 2012-es (még a települési önkormányzatok képviselő-testületei által meghatározott) befagyasztott árak az érvényesek.

Az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelése mellett a közterületek szervezett, rendszeres tisztántartása is önkormányzati feladatnak minősül. A tulajdonos köteles gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakasz, a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. A szórakozó-, vendéglátó- és árusítóhelyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt a használó köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani, a közterület rendeltetésétől eltérő célra történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetének tisztántartása a használó feladata.

84. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás céljai, tartalma


Kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény.

A kéményseprő-ipari közszolgáltatás szervezett ellátása a kémény, valamint tartozékainak műszaki felülvizsgálatára, ellenőrzésére, tisztítására és szakvélemény adására terjed ki. Legfontosabb célja a tűzvédelem, emellett célként jelenik meg a környezetbarát és gazdaságos fűtési módok elterjesztése és a baleset megelőzés.A kéményseprő-ipari közszolgáltatás a megyeszékhely, megyei jogú városi (+Érd) és a fővárosi önkormányzat kötelező feladata, amelynek működési területén való ellátását a községi, városi önkormányzat, illetőleg azok társulása a megyei önkormányzattól átvállalhatja.

Közszolgáltatási szerződés/közszolgáltató feladata:- ellenőrzés- tisztítás- műszaki felülvizsgálat

Ingatlantulajdonos kötelessége: a közszolgáltatás igénybevétele (közszolgáltató feladatainak lehetővé tétele, engedelmeskedés a közszolgáltató kötelezéseinek, az önkormányzat képviselőtestülete által meghatározott közszolgáltatási díj megfizetése).

85. Kegyeleti közszolgáltatások vs. temetkezési szolgáltatások


A temető kategóriáján belül többféle típus különíthető el. Ezek közül nekünk a köztemető a fontos.

Köztemetőnek az önkormányzat tulajdonában lévő temetőket, továbbá azokat a nem önkormányzati tulajdonban lévő temetőket nevezzük, amelyben az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti.

A köztemetők kapcsán kétféle szolgáltatástípust említhetünk meg: a kegyeleti közszolgáltatások és a temetkezési szolgáltatások.

Kegyeleti közszolgáltatások: a közigazgatási urbanisztika szempontjából azok a relevánsak, amelyeken a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységeket értünk.A köztemető fenntartásának/üzemeltetésének legfontosabb előfeltétele a köztemető létesítése, amely a települési önkormányzat kötelező feladata. A temetőtulajdonos köteles biztosítani az utat, ravatalozót, a halottak ideiglenes elhelyezésére szolgáló tárolót és hűtőt, boncolóhelyiség-csoportot, a temető bekerítését vagy élő sövénnyel való lehatárolását, vízvételi lehetőséget, illemhelyet, a temető területének parkosítását, az utak sorfásítását, hulladéktárolót. Továbbá köteles gondoskodni a köztemető esetleges bővítéséről, lezárásáról, megszüntetéséről.Az ellenőrző hatóság a temető fekvése szerinti járási hivatal.A köztemető fenntartásáról és üzemeltetéséért a települési önkormányzatnak kell gondoskodnia, azonban más is üzemeltetheti a temetőt. A felekezeti temetők, jogilag nem tisztázottak, ad hoc megoldások. Más gazdálkodó szerv is üzemeltetheti, ebben az esetben a kegyeleti közszolgáltatási szerződés ad keretet a megállapodásnak. A temetéssel kapcsolatos kegyeleti közszolgáltatási díjakat a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg.

A temetkezési szolgáltatások a kegyeleti közszolgáltatásokkal összehasonlítva jóval közelebb állnak a piaci szolgáltatásokhoz, hiszen ezeket a feladatokat általában magánvállalkozások látják el a kereskedelmi vállalkozásokra jellemző általános szabályok szerint. A temetési szolgáltatások díjában így a felek szabadon állapodnak meg, azaz a temetési szolgáltatások körében piaci ár érvényesíthető. Ezzel együtt közérdekű szolgáltatások is, ezért ha a piaci szereplők nem vállalják adott településeken a temetkezési szolgáltatások ellátását, az önkormányzat köteles a mindenkit megillető végtisztességhez kacsolódó szolgáltatásokat biztosítani. A szolgáltatás engedélyezési, felügyeleti hatósága: a temetkezési szolgáltató székhelye szerinti járási hivatal.

A temetés, mint önkormányzati feladat:Ha az elhunyt temetésére kötelezett nincs vagy nem lelhető fel, a halálozás helye szerint illetékes települési önkormányzat (ill. a fővárosi kerület) polgármestere köteles gondoskodni.

86. A praxisjog gyakorlásának főbb sajátosságai


A háziorvosi ellátás megszervezése a települési önkormányzat feladata. A háziorvos önálló orvosi tevékenységet csak személyesen folytathat az önkormányzat által meghatározott háziorvosi körzetben, a működtetési jogot engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől.

A háziorvosi tevékenység piacosításának döntő fontosságú lépése volt a háziorvosi működtetési jognak az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvényben történő szabályozása. Praxisjogon a törvény az ÁNTSZ által a területi ellátási kötelezettség körében dolgozó háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos részére adott önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jogot ért. Korábban a törvény hatálybalépésekor ingyen szerezték meg a működtetési jogot a rendszerben már bent lévő háziorvosok, de napjainkban több millió forintért vásárolják meg. A működtetési jog eladható és átörökíthető ugyan, de csak személyesen, s csakis a működtetési jog gyakorlására jogosult személy által gyakorolható.

87. A vállalkozó háziorvosok finanszírozása


A finanszírozási rendszer 1993-ban átalakult, a bázisfinanszírozást a teljesítményelvű, normatív finanszírozási rendszer váltotta fel, változott az ellátandó lakosság korösszetételét jelző súly- és korcsoportsáv, az orvos szakképzettségét kifejező szorzó a teljesítménydíjazás része lett, új elem, a degresszió is bevezetésre került, továbbá 1997-ben bevezették a gondozási szorzót.

A háziorvosi praxis bevételi forrásai:I. Országos Egészségügyi Pénztártól származó bevételek:

1. Fix díj + területi pótlék2. Pontpénz + korrigált fejkvóta3. Ambuláns ellátás4. Ügyeleti díj

II. Egyéb jogszabály által meghatározott bevételekIII. Egyéb jogszabályok által nem meghatározott bevételek

I. OEP-től származó bevételek

1. Fix-díj+ területi pótlék:A legjelentősebb az OEP-től származó bevétel, mely körzettípusonként és kártyaszámtól függően kerül meghatározásra havonta összegszerűen.

Fix-díj:

2. Pontpénz+ korrigált fejkvóta:

A fix díj módosítására kerül az alábbi szorzókkal:

1,1-es szorzó, ha önálló épületben praktizál 1,3-as szorzó, ha több településen működő rendelőben

dolgozik 1,5-ös szorzó, ha kistérségi támogatási alap

célelőirányzatból támogatott település, ha a lakosságszám eléri a 800 főt, vagy a leghátrányosabb helyzetű kistérséghez tartozó települések közül kettő vagy több településre terjed ki a körzet és a lakosságszám 800 és 1500 fő között van.

Területi pótlék:


OEP-től származó bevétel, mely a páciens életkora alapján kerül meghatározásra. A kártyaszám alapján összesítik a pontszámokat és szorzóval az értéke meghatározásra kerül. (Egy pont novembertől kb. 183 Ft/fő) Az orvos csak akkor jogosult erre, ha az egyes korcsoportokhoz tartozó érvényességi idő lejárta előtt a betegen ismételt orvosi vizsgálatot végez.

A korcsoportonkénti fejkvóta:0-4 év közötti bejelentkezett biztosított után 4,5 pont 5-14 év közötti bejelentkezett biztosított után 2,5 pont 15-34 év közötti bejelentkezeti biztosított után 1,0 pont 35-60 év közötti bejelentkezett biztosított után 1,5 pont60 év feletti bejelentkezett biztosított után 2,5 pont

Ez a teljesítményarányos finanszírozás kiegészül a szakképzetségi szorzóval:1: alapszakvizsga* nélkül1,2: alapszakvizsga nélkül, 25 év gyakorlattal1,3: alapszakvizsgávalIlletve kiegészül egy speciális képlet alapján számított degressziós szorzószámmal, amely a túlságosan nagy körzetekkel rendelkező háziorvosok díjazását fogja vissza valamelyest.

3. Ambuláns ellátás:Amennyiben az orvos ambuláns ellátást végez, 1 estért maximum 600 Ft térítésben részesül.

4. Ügyeleti ellátás:Az ügyeleti ellátás alapösszege 40FT/fő, melyhez a település lakosságszámtól függően szorzó alkalmazandó.

II. Egyéb jogszabály által meghatározott bevételek lőfegyvertartásra való egészségi alkalmasság pszichológiai vizsgálata: 6550 Ft lőfegyvert tartani szándékozó, illetve tartó személyek vizsgálata: 4350 Ft gépjármű-vezetői, vízijármű-vezetői alkalmassági vizsgálat: 1150-6550 Ft véralkohol-vizsgálathoz vérvétel: 4350 Ft kábítószer szintjének kimutatása érdekében végzett vérvizsgálat: 5400 Ft látlelet kiadása: 3200 Ft részeg személy detoxikálása: 6550 Ft az ellátott személy ellenőrzése azért, hogy az egészségbiztosítás egészségügyi

szolgáltatásaira jogosultként szerepel-e: 50 Ft

A háziorvosok kiadásai: asszisztens, a nővér, a takarítónő munkabére és járulékai rendelő bérleti díja, rezsiköltségek felhasznált gyógyszerek költsége számítógép, szükséges programok költsége orvosi eszközök ráfordításai utazás benzinköltsége veszélyes hulladék elszállításának kiadásai

Ha a bevételekből kivonjuk a kiadásokat kb. nettó 80-90 ezer Ft a bérük az orvosoknak.88. Háziorvosi körzetek vs. a fogorvosi alapellátás körzetei


Háziorvosi körzet:Háziorvosi tevékenység általában csak a települési önkormányzat rendeletében meghatározott területi ellátási körzetben gyakorolható. A háziorvos alapvetően az itt lakókat fogadja rendelésén: az ellátási körzetben lakókat csak kivételes esetben utasíthatja vissza. Emellett azonban- hogy lehetővé váljon a szabad orvosválasztás, illetve a háziorvosok minőségi versenyeztetése- máshol lakó betegeket is fogadhat.

Fogorvosi körzet:A fogorvosi alapellátás szervezése hasonló a háziorvosi ellátáshoz azzal a kivétellel, hogy a fogorvosi alapellátásban kizárólag a területi alapelv érvényesül, nem kell, illetve nem lehet bejelentkezni az alapellátó fogorvoshoz. Ennek megfelelően nem lehet alapellátó fogorvost választani a területileg illetékes fogorvostól eltérő szolgáltató személyében.

89. Az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás


Ügyeleti ellátás: napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségi esetekben biztosítja az egészségügyi ellátás folyamatos igénybevételének lehetőségét.

Az ügyeleti rendszeren belül megkülönböztetünk fekvőbeteg-ellátáshoz köthető ügyeleti szolgálatot, illetve fekvőbeteg-ellátáson kívül szervezett ügyeletet.

Az ügyeleti szolgálat a háziorvosoknak a sürgős orvost tevékenységek elvégzése céljából szervezett szolgálata. Ez lehet változó telephelyű ügyelet, amikor az adott napon az ügyeletet ellátó háziorvos rendelője az ügyelet helyszíne, illetve azonos telephelyű ügyelet, amikor az adott ügyeleti körhöz tartozó háziorvosok ugyanazon a helyszínen látják el az ügyeleti szolgálatot. A másik lehetőség a központi ügyelet megszervezése, amely az érintett háziorvosi körzetek lakosságának folyamatos vagy meghatározott időben történő alapellátási szintű sürgősségi ellátása az adott területet ellátó mentőszolgálattal együttműködve.

A háziorvosi ügyelet megszervezése önkormányzati feladat. Az OEP az ügyeleti ellátás finanszírozására a területileg illetékes önkormányzattal vagy egészségügyi intézményével vagy azzal köt szerződést, akivel az önkormányzat feladatátadási/átvállalási szerződést kötött.

Az ügyeleti alapellátás finanszírozása: alapdíj (40 Ft/fő) 2,1* - 1,3* területi szorzó lakosságszám szerint, 80 ezer fő felett speciális számítással központi ügyelet: 20-30%-os emelt díj, mentőkkel való közös diszpécserszolgálat

esetén + 10%)

90. Az iskola-egészségügyi ellátás


Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet értelmében a 3-18 éves korosztály, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevők megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátása az iskolaorvos és iskolavédőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet a fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látnak el.

Az iskolaorvos feladata pl. a gyermekek, tanulók egészségi állapotának vizsgálata, követése; alkalmassági vizsgálatok elvégzése; közegészségügyi és járványügyi feladatok; elsősegélynyújtás; részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében. Részmunkaidejű iskolaorvos maximum 800 főt láthat el. Max. 2400 ellátott lehetséges több teljes munkaidejű védőnő alkalmazása esetén. Gyógypedagógiai intézményekben 800 tanulónként egy teljes munkaidejű iskolaorvos szükséges.

Az iskolavédőnő feladata pl. a gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése; elsősegélynyújtás; az orvosi vizsgálatok előkészítése. 800 (gyógypedagógiai intézményekben 400) fő felett teljes munkaidőben kell alkalmazni. Max. 1000 főt láthat el egy iskolavédőnő.

Az iskola fogorvos legfontosabb feladata a gyermekek, tanulók csoportos szűrővizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelőben évente kétszer, szorgalmi időben. Valamennyi intézmény számára fogászati rendelőt kell kijelölni. Teljes munkaidejű iskola fogorvos 1200 fő felett szükségeltetik. Egy teljes munkaidőben alkalmazott fogorvos max. 1800 főt láthat el. Fogyatékos gyermeket a létszám meghatározásnál kétszeresen kell figyelembe venni.

Iskolaorvosi feladatokat lehetőség szerint iskola-egészségtan és ifjúságvédelem szakvizsgával is rendelkező háziorvosi, belgyógyász vagy csecsemő-gyermekgyógyász orvos láthat el. Az iskola fogorvos lehetőség szerint gyermek-fogszakorvos vagy gyermekfogászatban járta fogorvos.

91. A szociálpolitika célja és alrendszerei


A szociális ellátások kiindulópontja a gazdasági jólét és a társadalmi biztonság minimuma, mint alapvető állampolgári jog.

„Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. (Magyarország Alaptörvénye, XIX. Cikk, (1) bekezdés)

A népesség elöregedése, illetve a tartós munkanélküliség problémái egyre gyakrabban vetik fel, hogy a jóléti állam legalább részben adja fel a pozícióit, illetve váltsa fel azokat az öngondoskodás ideájával. Az eredmény: szabályozottság (1993. évi III. törvény), illetve a rászorulókkal szemben táplált indulatoktól nem mentes viták eluralkodása a közbeszédben.

A szociális biztonság minimumát két nagy szociálpolitikai alrendszer biztosítja: a társadalombiztosítás és szociális ellátások.

Társadalombiztosítási ellátások: Nem alanyi jogon járnak, az ide tartozó nyugdíj, táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyes, gyed, munkanélküliek ellátása járulékfizetéshez kötött.

Szociális ellátások: Alanyi jogon járnak, idetartozó ellátásformákat a törvényalkotó leginkább a „felnőttvédelemre” összpontosító többször módosított 1993. évi III. törvény részletezi, de meg kell emlékeznünk a szociális ellátások család- és gyermekvédelmet szolgáló formáiról is.

A szociális ellátásokról dönthet képviselő-testület, jegyző, járási hivatal, lehet állami feladat is.


A szociális ellátásokon belül kötelezőek a szociális alapellátások 2011. évi CLXXXIX. Tv. 23. § (4) szerint a települési önkormányzatok feladata:

• pénzbeni ellátások• természetbeni ellátások• szociális szolgáltatások.

Választható feladat a szakosított ellátási formák.A szolgáltatástervezési koncepció 2000fő felett kötelező: tartalmazza a helyzetfeltárást, igényfelmérést, konkrét intézkedéseket, illetve az ehhez szükséges forrásokat és intézkedéseket.

92. Az aktív korúak ellátása


Az aktív korúak ellátás a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás.Az aktív korúak ellátása a rendszeres szociális segély illetve a rendelkezésre állási támogatás keretei között valósul meg.

Rendszeres szociális segélyre azok jogosultak, akik pl. egészségi, mentális, családi állapotuknál fogva nem képesek keresőtevékenységet folytatni, míg a rendelkezésre állási támogatás munkavállalásra képesek, de munkát nem találók számára jelent áthidaló megoldást.A keresőképtelenség felülvizsgálati hatósága a települési önkormányzat jegyzője.Az aktív korúak ellátása csak azokat illeti meg, akik vagyontalanok, illetve az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 90%-át. (ÖNYM=28.500 FT)Aktív korúak ellátására egy családban csak egy személy jogosult.A rendelkezési állási támogatás feltétele az együttműködés, amelynek keretében visszavezetik a támogatottak a valós munkaerőpiacra. Az együttműködés keretei között előírható még a családsegítő szolgálattal való együttműködés, illetve az általános iskola elvégzése is.

Rendszeres szociális segély:feltételek:

• egészségkárosodott• (vagy) 14 éven aluli gyermeket nevelő szülő (ha a gyermek ellátása napközbeni

ellátást biztosító intézményben nem lehetséges)*• (vagy) 5 éven belül betölti a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt*• (vagy) önkormányzati rendelet alapján rendszeres szociális segélyre jogosult (pl. a

közfoglalkoztatást akadályozó családi, egészségi, mentális okok esetén)**kell (mindhárom esetben!!!):

• nyilatkozat az együttműködésről• a „beilleszkedést segítő programban” (kapcsolattartás tanácsadás, képzés), való

részvételösszege: max. a nettó közfoglalkoztatási bér/fő (jelenleg: 49 453 Ft) 90%-a (az állami hozzájárulás 90 %, hajléktalanok esetén 100%)

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás:Ez abban az esetben jár, ha rendszeres szociális segély nem jár neki.

összege: az ÖNYM 80%-a, tehát 22.800 Ft ( Egységes, a Munkerő-piaci Alapból történik az állami hozzájárulás, amely a foglalkoztatást helyettesítő támogatás 80%-a)feltételek:

• közfoglalkoztatásban önhibájukon kívül nem vesznek részt• (vagy) keresetpóló juttatással nem járó képzésben vesznek részt

szükséges hozzá: A megelőző évben (legalább 30 nap) keresőtevékenység v. közfoglalkoztatásban v. munkaerő piaci programban való részvétel v. legalább 6 hónapos képzésben való részvétel.

Együttműködési kötelezettséggel jár, azaz a felajánlott munkát el kell fogadnia.

93. A pénzbeli szociális ellátások felsorolása/meghatározása


Pénzbeli szociális alapellátások:1. időskorúak járadéka: Nyugdíjhatárt betöltő, megélhetést biztosító

jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek kérelmezhetik a polgármesteri hivatalban.

2. aktív korúak ellátása: Az aktív korúak ellátás a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az aktív korúak ellátása a rendszeres szociális segély illetve a rendelkezésre állási támogatás keretei között valósul meg.

3. lakásfenntartási támogatás: A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásainak viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

4. ápolási díj: Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

5. átmeneti segély: Az átmeneti segély a létfenntartást veszélyeztető rendkívül élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére kialakult támogatási forma.

6. temetési segély: A települési önkormányzat a rendeletben meghatározott feltételek szerint temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy kötelezett hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

94. A természetben nyújtott szociális ellátások felsorolása/ meghatározása


1.Köztemetés:Halálesettől számított 30 napon belül a halálozás helye szerinti polgármester gondoskodik róla, ha • a kötelezett nem lelhető fel• a kötelezett nem gondoskodik a temetésről (mert költségek alól mentesítve van)

2.Közgyógyellátás:Megállapítója a járási hivatal, kivéve a méltányossági közgyógyellátást.A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. Térítésmentesen igénybe vehetik a TB által támogatott termékeket, azaz gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, gyógyászati ellátásokat. Összege korlátozva van! Közgyógyellátásra alanyi jogon, normatív alapon és méltányossági alapon jogosultak.

3.Egészségügyi ellátásra való jogosultság:- maximum öregségi nyugdíj minimum 120%-a /fő esetén, ha családja vagyontalan- maximum öregségi nyugdíj minimum 150%-a egyedül élő eseténA járási hivatal egy évig érvényes hatósági bizonyítványt állít ki, s továbbítja az adatokat az OEP felé (járási hivatal jegyzőtől elvont hatáskör)

4. Adósságkezelési eljárás:A szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. Adósságnak minősül a közüzemi díjtartozás, a közösköltség-hátralék, a lakbérhátralék, lakáscélú kölcsön hátraléka. Legalább 50 ezer Ft-os és 6 havi vagy a szolgáltatás kikapcsolását eredményező adósság esetén a települési önkormányzat határozatban állapítja meg. Max. az adósság 75%-át lehet kérni az önkormányzattól, az összeg max. 300 ezer Ft lehet. Nagy összegű, hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződések esetén külön szabályozás (hosszabb futamidejű szolgáltatás, jelzálog bejegyzése).

95. A szociális szolgáltatások felsorolása/ meghatározása


1. Étkeztetés: (kötelező)A települési önkormányzatok által kötelezően ellátandó étkeztetés keretében a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni.2. Házi segítségnyújtás: (kötelező)A szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást, úgymint az alapvelő gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, illetve a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtás.3. Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás: (nem kötelező)Célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányból eredő hátrányok enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. Falugondnoki szolgáltatás működése lehetséges 600 fő alatti településen, tanyagondnoki szolgáltatás működése 70-400 fő külterületi helyen működtethető. 4. Családsegítés:A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A 2000 főt meghaladó lakosságszámú települései önkormányzatok számára kötelező szolgáltatás.5. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: (állami feladattá vált)Saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.6. Közösségi ellátások: (állami feladattá vált)Pszichiátriai és szenvedélybetegek számára nyújtott ellátási formák összessége. 7. Támogató szolgáltatás: (állami feladattá vált)Célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása.8. Utcai szociális munka: (állami feladattá vált)Hajléktalanok helyzetének figyelemmel kísérése, szükség esetén ellátás kezdeményezése.9. Nappali ellátás: (idősek ellátására 3000 fő feletti településen, illetve 10000 fő feletti lakosság esetén kötelező a nappali ellátás)A hajléktalan, illetve saját otthonukban élő, de napközben ellátásra szoruló személyek, pszichiátriai vagy szenvedélybetegek, felügyeletre szoruló fogyatékosok, autisták részére biztosít lehetőséget a napközben tartózkodásra, társas kapcsolatokra, az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, szervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.

96. A pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások felsorolása/ meghatározása


1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény:A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult bizonyos támogatási formák (gyermekétkeztetés normatív kedvezménye, ingyenes tankönyv, egyéb kedvezmények), illetve az ide kapcsolódó pénzbeli támogatás igénybevételére. A jegyző egy évre állapítja meg.2. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás:Az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban vagy időskorúak járadékában részesül.3. Óvodáztatási támogatás:Évi rendszerességű óvodáztatási támogatást folyósít a települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll.4. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás:A település önkormányzat képviselőtestülete a gyermeket a rendeletben meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.5.Gyermektartásdíj megelőlegezése:A bíróság által jogerősen megítélt tartásdíj esetén van helye, ha gyermektartás összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá a gyermeket gondozó nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve ha a gyermeket gondozó családban egy főre jutó átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj kétszeresét. A járási hivatal folyósítja a központi költségvetés terhére.6.Otthonteremtési támogatás:Célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. A járási hivatal folyósítja a központi költségvetés terhére.7. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekek után megállapítható ellátások:Közlekedési támogatás, gépkocsi szerzési támogatás. Azonban ez a szabályozás már nem hatályos, a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről külön tárgyalja.

97. A gyermekvédelmi szolgáltatások felsorolása/ meghatározása


1. Gyermekjóléti szolgáltatás/szolgálat: (kötelező)Olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. 2.Gyermekek napközbeni ellátása: (kötelező)A családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. 3.Bölcsőde: (10 ezer fő felett kötelező)A családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. 4.Gyermekek átmeneti gondozása: (kötelező)A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának, szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodni.

98. A köznevelés szervezésének aktuális problémái és a települések


Attól a naptári évtől, amelyben a gyermek a 6. életévét augusztus 31-ig betölti(Indokolt esetben – szakértői bizottság javaslata alapján –a gyermek további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban), addig a tanévig, amelyben a gyermek a 16.* életévét betölti(SNI-s tanuló esetében: meghosszabbítható annak a tanévnek a végéig, amelyben 23. életévét betölti) tankötelezettnek számít!A tankötelezettség elvileg magántanulóként is teljesíthető:igazgató kétségei esetén kormányhivatal a gyámhatóság/gyermekjóléti szolgálat véleménye alapján dönt (halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén gy. sz. szakvéleményének beszerzése kötelező)

óvoda: A gyermeket 3 éves kortól a tankötelezettség kezdetéig nevelő – és napközbeni ellátását biztosító – intézmény. kötelezettség: (2014. IX. 1-től) attól az évtől, amelynek aug. 31-i napjáig a gyermek 3. életévét betölti, napi négy óra óvodai nevelés. Indokolt esetben az 5. év betöltéséig a jegyző mentességet adhat.

általános iskola: Az alapfokú nevelés-oktatás színtere- 2006-tól csak nyolc évfolyamos általános iskola működhet.

középiskolák:• gimnázium: cél: ált. műveltség és felkészítés az érettségire, továbbtanulásra; 4 (esetleg

6, 8 évf.+ nyelvi felkészítő) évf.• szakközépiskola: cél: ált. műveltség és felkészítés a szakmai érettségire,

továbbtanulásra; 4 középiskolai évfolyam, amit szakmai vizsgára való felkészítés követ.

szakiskola: cél: érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképesítés megszerzése; (2013. IX. 1-től) három szakképzési évfolyammal, amely közismereti képzést is magában foglal.

2013. január 1-jétől:Az alapfeladatok ellátásáról az óvoda kivételével az állam a fenntartói feladatokat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ útján látja el – 198 járási tankerület/19 megyeközponti tankerület, az óvoda esetében a települési önkormányzat útján gondoskodik.

Továbbá: egyházi és nemzetiségi önkormányzatok is fenntarthatják, illetve nem állami fenntartók.

A települési önkormányzatok (3000 fő felett át kell venni, felmentés csak kivételes esetben) is átvehetik az intézmények működtetését, köznevelési szerződéssel:

- általános iskolai nevelés-oktatását- középiskolai nevelés-oktatását- alapfokú művészetoktatását- kollégiumi ellátását- sajátos nevelési igényű gyerekek ellátását

- SZAKKÉPZÉS KIVÉTELÉVEL! Működtetés alatt értik: a nem szakmai dologi kiadásokat (pl. épület állagmegóvása, rezsi); technikai személyzet (pl. gondnok, takarító) foglalkoztatását.

99. A közművelődés támogatásával kapcsolatos települési önkormányzati feladatok


közművelődési intézmények: • művelődési otthon, ház, központ, szabadidő központ,• közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermekház, faluház,• az oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat ellátó általános művelődési

központ,• az alaptevékenységéhez kapcsolódóan közművelődési feladatokat is ellátó önálló vagy

többfunkciós, közös igazgatású kulturális és sportlétesítmény,• stb.

közgyűjtemények:• könyvtárak• levéltárak• muzeális intézmények• kép- és hang archívumok

egyéb kulturális intézmények:• mozi• színház• stb

A helyi közművelődési tevékenység támogatása a teleülési önkormányzat kötelező feladata. A gyakorlatban a közművelődési törvény mindössze a megyei jogú városok, a városok, a fővárosi kerület számára írja elő a közművelődési tevékenységek folyamatos megvalósíthatósága érdekében a meghatározott szakmai, személyi és infrastrukturális hátteret feltételező közművelődési intézmény biztosítását. A községek esetében csupán az ún. közösségi színtér biztosítása a kötelező, márpedig szakmai, személyi és infrastrukturális háttér hiányában a közösségi színtér kritériumát szinte bármi kielégíti. A települési önkormányzat a közművelődési feladatok ellátását megfelelő jogi személlyel, magánszeméllyel közművelődési megállapodás útján is teljesítheti.

100. A nyilvános könyvtári ellátás és a települések


(A nyilvános könyvtári ellátás 1997. évi CXL. Tv.)

Legfontosabb követelmény a mindenki által használhatóság és megközelíthetőség. Fontos, hogy könyvtári szakember alkalmazzon, kizárólag könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas helyiséggel rendelkezzen, rendszeresen tartson nyitva helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek legyenek, és statisztikai adatokat szolgáltasson. Ellátja a könyvtári alapfeladatokat.

A közművelődési törvény meghatározott feladatok ellátását is előírja. Ilyen nyilvános könyvtár pl. az OSZK, a különféle tudományos szakkönyvtárak valamint a közkönyvtárak.

A közkönyvtárak közé a települési és a megyei könyvtárak tartoznak. A települési és a megyei könyvtári ellátás biztosítása a helyi önkormányzatok kötelező feladata. A települések ezt nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy önkormányzatok közötti társulásban nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy nyilvános könyvtár szolgáltatásának megrendelésével teljesíthetik.A nyilvános könyvtári ellátásból adódó feladatok finanszírozásához a központi költségvetés hozzájárul.A települési könyvtárak az alapkövetelményeken túl kötelesek gyűjteményüket és szolgáltatásaikat a helyi igényeknek megfelelően alakítani, közhasznú információs szolgáltatást nyújtani, helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjteni és szabadpolcos állományrésszel rendelkezni.

Documents

Kidolgozott 2013-as urbanisztika tételek (1)