KÖLKED-FEKETEKAPU: EGY LELŐHELY TÖRTÉNETE

A lelőhely, ami mesél nekünkA Duna egykori ága mellett, egy római kori főút mentén helyezkedett el a mintegy 9 hektáros, a 6. századközepétől a késő avar kor végéig lakott település. Az első, népes temető leletmentése után Kiss Attilanagyszabású, 1972 és 1999 között végzett tervásatásain a lelőhely 80%-a vált ismertté. A településen 170földbe süllyesztett padlójú ház, 160 gödör, 131 szabadon álló kemence, 80 árok, 5 kút és 4 rekonstruálhatószerkezetű, felszínre épített, germán jellegű ház került elő. A településen élt lakosság temetkezései isszinte teljes számban napvilágot láttak: 1255 sír több csoportban, temetőben a település szélein és azonbelül is.

A kölkedi lelőhely műhold fotón jelölve

A feltártság mértéke és a leletanyag minősége – igen előkelő, de az avaroktól eltérő származású népességsírjai és házai – egyedülállóak a Kárpát-medencében.

A Kölkeden feltárt avar kori régészeti jelenségek

Mi és hogyan került elő?A Kölked-Feketekapun feltárt egyedülálló lelőhely egy nagy kiterjedésű, sűrűn beépített faluszerű településvolt a kor feltárt emlékei alapján. A település szélén egy nagyobb és több kisebb temetővel, a házak közöttsírcsoportokkal. A lelőhely a nagy közösségi temető sírjainak bolygatása miatt vált ismertté. 1971-ben aleletanyaga zavarba ejtette a régészeket: addig egyetlen hasonló temető volt csak ismert Környéről. Akölkedi temetők a korábban az avar korról, egy tisztán nomád államról kialakult képet átrajzolásrakésztették. Nyugat-európai férfi övek, nők germán viseletben, sok késő antik ízlésű tárgy, a férfiaktöbbségénél fegyver, és csak a lósírok azonosak az avar temetőkben megszokottakkal. A problémát fokozta,hogy 1976-77-ben a település feltárása során fejedelmi rangú női síregyüttesek láttak napvilágot. A kölkeditemetők kapcsán felmerült kérdések: Kik éltek itt? Hogyan kerültek ide? Miért pont Kölkedre? Mit csináltakaz avar uralom alatt? – Mindez máig viták tárgyát képezi régészeti körökben. A továbbiakban megpróbáljuka legvalószínűbb magyarázatot felvázolni a régészeti leletek adta információk segítségével.

Képek a feltárásról ( a munkagép előtt és a létránfotózáshoz készülődve Kiss Attila régész)

Sírok

Az egykor itt élt emberek az antropológus szemévelA történeti embertannal foglalkozó szakemberek feladata az egykor élt emberek maradványainak vizsgálata.A sírokból előkerült csontokból kiderülhet milyen idős korukban haltak meg az adott kor emberei, milyenbetegségeik voltak, honnan származhattak. Milyen körülmények között élt, hogyan nézett ki a közösség,amely a temetőt használtaA lelőhelyen feltárt csontvázak antropológiai vizsgálata jelenleg is folyamatban van. Ennek ellenére számosérdekesség derült ki az itt élt népesség életéről. Mai szemmel tekintve megdöbbentőnek tűnik, hogy akölkedi közösségben a születéskor várható élettartam 20 év alatt volt. Ez természetesen nem azt jelenti,hogy ne lettek volna időskorúak a népességben, előfordultak akár a 60-70 évet megélt emberek is. A fentemlített jelenség háttérében a magas arányú gyermekhalandóság állt. A korabeli emberek életének–akárcsak a modern orvostudományt megelőző századokban– legveszélyesebb pillanata maga a születés volt.Azonban nem csak a gyermek, hanem az édesanya is ki volt téve a szülés veszélyeinek. A tény súlyosságátbizonyítja, hogy a 19-25 éves kor között elhunytak között, több mint kétszer akkora a nők aránya. A korszakemberi érzékenységére jó példa, hogy az édesanyákat több esetben gyermekükkel együtt helyeztéknyugalomra.A betegségek csupán kis része okoz csontokon is megfigyelhető elváltozást, így az utókor számára a haláloka többnyire „rejtve” marad. Azonban a megerőltető életmód, a rendszeres fizikai munka nyomot hagy acsontvázon. Az ebből fakadó panaszok napjainkban is jól ismertek, mint az ízületi gyulladások,gerincbántalmak okozta hátfájások. A kölkedi férfiak és nők egyaránt ismerték ezeket a betegségeket,azonban ezekkel a mai népességekhez képest jóval fiatalabb korban szembesültek.Kölked avar kori népességének nem csak tárgyi kultúrája, hanem embertani arculata is sokszínű volt. Atelepülést közösen használták európai gyökerekkel rendelkező– valamint az avar korban érkező, mongolidvonásokat is mutató emberek. Az avar hatalomátvétel és maga az együttélés békésen zajlott. A germáneredetű és az avar harcosok sírjai egyaránt előfordulnak, azonban fegyver okozta csontsérülést aleletanyagban eddig nem sikerült azonosítani. A megfigyelt csonttörések a mindennapi balesetek soránalakulhattak ki, ezek a mai, mezőgazdasággal, nagyállattartással foglalkozó népességek körében is gyakranmegfigyelhetők. A különböző eredetű népcsoportok egymás közötti házasodása sem kizárható, mivel olyankoponyák is előkerültek, melyeken egyszerre lehetett megfigyelni az europid és mongolid jellegű vonásokat.A kölkedi avar kori népesség eredete egyelőre még nem tisztázott, reményeink szerint azonban kutatásunkvégére közelebb juthatunk ahhoz, hogy megtudjuk, kik voltak, honnan érkeztek azok az emberek, akik azavar korban Kölkeden telepedtek le. (szerző: Szeniczey Tamás, antropológus)

Sírok

B 85. sír

Rekonstrukció: Andics Bernadett

B 119. sír

HázakA Kárpát-medence kora középkorának általános lakóháza egy szobányi szögletes lemélyített gödörből és egy2-6 oszlop tartotta tetőből állt. A szerkezet fából készült, agyagból vagy agyaggal tapasztott falakkal.Kölkeden a 7. században ilyen épületekben nemcsak laktak, hanem voltak kifejezetten pinceként, tárolóhelyként, szövőházként, műhelyként használtak is. A kölkedi településen a korai avar birodalombanegyedülállóan árokkal, kerítéssel körülhatárolt udvarokon belül egy-egy felszínre épített nagyméretű ház isállt, amelyek a mellettük levő 2-5 gödörházzal alkottak egy gazdasági egységet, háztartást.

Gödörházak és rekonstruált képük (rajz Nagy Katalin)

Felszínre épült boronaház a feltáráson és rajz, hogyan nézhetett ki, amikor állt (rajz Nagy Katalin)

A település legrangosabb családjának lakóhelye a 7. században

Rekonstrukció: Sáfár Pál

Sírok az udvar hátsó részén mély, széles vízlevezető árkok kerítik az udvart

felszínre épült gerendaház

szövőház

pinceszerű raktárak

szolgálók, szegényebb rokonok lakóhelyei

Gazdasági épületek, egyéb szerkezetekA házak között különálló kemencék épültek: sekély gödrükben állva készítették elő a főzést-sütést azasszonyok, valamiféle tető védelme alatt. Az épen maradt kemenceszájak tanúsága szerint kisebb, arasznyicipókat lehetett sütni bennük, vagy szárítani, pörkölni. A kemencéből kihúzott parázson a kemencék szájamelletti sekély gödörben pedig a kis fazekakban főzték a kását.

A házak között épített, földbe vájt kemencék

Terménytárolásra, a nagy felszíni házak eltűnése után kerek gödröket ástak. A falak készítéséhez,vakolásához, földpadlót letapasztásához használt agyagot szabálytalan, nagyméretű gödrökből ásták kihelyben. Egy esetben a gödörházhoz csatlakozó kerek gödör közepén fatönkbe rögzített malomkőpár kerültelő: a ház gerendájához erősítették a kézimalom fogóját, hogy könnyebb legyen hajtani.

Eredeti helyén előkerült malomkőpár és használatának rekonstrukciója (rajz Nagy Katalin)

Gazdasági épületek, egyéb szerkezetek

Kutakra a kora avar korban nem volt szükség: vízért a Dunához járhattak. A késő avar korban azonbanelkezdenek valamiért mély, hengeres falú, fával bélelt kutakat ásni.

A települést a kora avar korban behálózó árkok közül a nagyobbak a víz elvezetésére szolgáltak, akeskenyebbek csak az udvarokat kerítették.A település közepén egy 40 méter átmérőjű, mély, sánccal övezett körárok foglalt helyet, amelyet időről-időre kitakarítottak. Belsejében semmilyen épületnek nem volt nyoma, de elhelyezkedése, és állandókarbantartása miatt biztos, hogy igen fontos szerepet játszott a közösség életében, talán a germán írottforrásokból ismert férfiak tanácskozó helye lehetett, ahol vallási szertartásokat is végeztek.

Kút feltárása és a bélelő fa szerkezet maradványa az ásatáson készült fotón

A nagyméretű körárok bontás közben és rajz arról, hogyan nézhetett ki ez egykoron (grafika Sáfár Pál)

A TÖRTÉNET A KEZDETEKTŐL A PUSZTULÁSIG

A kezdetekAz avarok megérkezésével egy időben alapítják meg a települést. A lakók legalább egy része az avarokkárpát-medencei beköltözését megelőzően itt élt germán volt. Kiosztják az egyes családok helyét, kerítéssel,árkokkal elkülönítik. Felépítik az első boronaházakat, köztük néhány gödörházat, és a település közepén akerek építményt, ami valószínűleg a férfiak tanácskozóhelye volt, de vallási szerepet is játszhatott.A pannóniai langobard temetőkkel csaknem egyező viseletben, ékszerekkel eltemetett nők és férfiak akorabeli nyugati divatot ismerve újabb fajta csatokat, vereteket tesznek öveikre, megjelennek a bizáncitípusok is. A nők a hagyományos germán divatú, hosszan lecsüngő övekkel záró ruháik mellett a középenkorongfibulával összefogott, köntösszerű antik viseletet is átveszik.A településen a háztartásokban használt edényeket azok szemétre kidobott, összetört cserepeiből ismerjük.Kisebb fazekakban főztek, iváshoz bögréket és korsókat használtak. De mind alig változott az avar kortmegelőző pannóniai langobard időszakhoz képest. Az, hogy közben egy új nomád állam alakult a területennem változtatott sokat a kölkedi faluban lakók mindennapjain.

A TÖRTÉNET A KEZDETEKTŐL A PUSZTULÁSIG

A virágkorAz avarok rendszeres, a törvényes langobard herceg oldalán vívott itáliai háborúinak kezdetével egybeesika kölkedi lelőhely látványos felvirágzása, gazdagodása. A korábban elfoglalt telkekre, udvarokra építenekújabb házakat, a már használhatatlanná váltakat pedig feltöltik háztartási szeméttel. A településen belül alegrangosabb család a házai mellé kezdi temetni halottait.A nyugati divat követése szembetűnő: új formájú és mintájú veretek kerülnek a nők és férfiak öveire,bőrszalagos cipőire. Azonban már helyi sajátosságok is megjelennek a nemzetközi germán viseletben: avarmintára szíjvégek is vannak, a minták is helyi ízt kapnak. Jelentősen megnő a késő antik eredetű ékszerekszáma. Egyedül az eltemetett lovak sírjai jelzik továbbra is, hogy avar területen járunk.A településen is látványos a gazdagodás: tálak, korsók, palackok széles választéka, főzőedények közt akisebbek mellé olyanok is megjelenek, amiben a nagyobb családnak egyszerre lehet ételt készíteni.Korábban ismeretlen lapos sütőtálak, tárolóedények is előfordulnak. Vannak bizánci amforák, melybenolaj, bor érkezett. A vezető család háztartása nem sokban különbözik a többi előkelő harcos családjáétól. Anémiképp több edényen túl abban, hogy a háztartási szemetet kiviszik a telkükről, nem áll a szemétdomb afelszínre épült lakóház mellett.

A TÖRTÉNET A KEZDETEKTŐL A PUSZTULÁSIG

Minden változikA település képe és kiterjedése megváltozik, nagyobb területen szóródnak szét a házak. A telekrendszereltűnik, még áll a kerek gyülekezőhely a település közepén, de az árkok jó része betemetődik. Az utolsófelszíni épületek elvétve még állnak, de jobbára már csak a gödörházak láthatók. A korábban pinceszerűtárolóként, szövőházként is használt épületek, amelyekben korábban a kevésbé tehetősek éltek, ekkorramár egyértelműen lakóházakká váltak. Megváltozik az ételkészítés szokása: a házaktól különsütőkemencéket kezdenek építeni, és a főzés-sütés egyre inkább ezeknél zajlik.Az avar övtípusok egyre gyakrabban kerülnek a férfiak derekára, a germán soktagú öveknek még egy-egypéldánya használatban van a férfiaknál. A nőknél még megtalálható a csüngős övek és késő antik ízlésűfülbevalók viselete. De a kiemelkedő gazdagság megkopik, lassan eltűnik. A korszak végére új helyen nyitnaktemetőket, az általános változás a temető helyére is kiterjed.A főzésnek nemcsak a helye, hanem az edényei is megváltoznak: magas sütőtálak, bográcsok újdonságnakszámítanak, eltűnnek a nagyobb méretű főzőfazekak, helyüket az egyszemélyes kásafőző, nagyjábólegyliteres fazekak veszik át.

A TÖRTÉNET A KEZDETEKTŐL A PUSZTULÁSIG

Beköltözők és beolvadás

A korábban megindult változást felgyorsítja egy újonnan betelepülő avar eredetű közösség: atelepülés egy részén tereprendezést végeznek, hogy helyet csináljanak maguknak. Talán egyközponti, politikai akarat szándékos telepítésének nyoma, hogy a korábbi lakosok életébenközösség-összetartó szerepet játszó körárkos létesítményt is betemetik. Megnő a településnagysága, de az épületek sokkal ritkábban helyezkednek el benne. Egyértelmű a szándék újtemetők használatára. A kölkedi település képe az ekkorra szintén megváltozott avar falvakhozhasonló lesz. A temetőkben öntött bronz veretekkel díszített, jellegzetesen avar férfi övek, későiavar női ékszerek: semmi sem mutatja, hogy a megelőző században nem (csak) avarok éltek itt.Gödörházak elszórt halmaza, köztük sütőkemencék és terménytároló vermek: nehezenelkülöníthető háztartások kusza rendszere, ami a 8. század végére fokozatosan elnéptelenedik.Szinte kizárólag főzésre használt kis fazekak, bögrék vannak a szemétben egy-egy sütőharanggal,bográccsal. Asztali edényként ritka az avarok jellegzetes sárga bögréje, tálkája.

VÁLASZOKA bevezetőben megfogalmazott, a kölkedi temetők kapcsán felmerült kérdések kizárólag a régészetiforrások és a korszak kevés fennmaradt írott emléke alapján csak részben válaszolhatók meg.

Kik voltak? Hogyan kerültek ide?A kölkedi avar kori település első generációja az avarok beköltözése előtt itt élt germánok (langobardok)viseletét követi, kerámiaedényei is azokéra hasonlítanak. A régészek közt felmerült megoldás, hogy ez aközösség politikai okokból az avarokhoz menekült nyugati germán (alemann, bajuvár, frank) betelepülőlenne, nem igazolható a 6. század második felére keltezhető leletekkel. Az erős germán vonások mellettnincs olyan határozott késő antik jellege az előkerült tárgyaknak, hogy fogolyként behurcolt és letelepítettbizánci lakosok lennének. Itáliából visszaköltöző langobardok ötlete is felmerült, de az nehezenbizonyítható, hogy a falu alapítása előtt megjárták-e letelepedési szándékkal a mai Olaszországot.

Miért pont Kölkedre? A még a késő középkorban is fontos közlekedő útnak használt római hadiút és a Duna folyó az avarokbirodalmában is kulcsszerepet játszott a hadjáratokra való felvonulásoknál, és az Itália és a Balkán felé tartókereskedelemben is. A kora avar korban a Kelet-Dunántúlon megfigyelhető germán hagyományú népességmásik kiemelkedő rangú lelete, egy férfi fegyveröv aranyból készül veretei, csatja is valószínűleg a Dél-Dunántúlról származhatott.

A kölkedi lelőhely egy 18. századi térképen a római úttalA kölkedi lelőhely képe a 7. század közepén (rajz Sáfár Pál)

Mit csináltak az avar uralom alatt?A 6-7. századi avar leletanyagból kiválnak azok a germán és késő antik hagyományú leletanyagottartalmazó lelőhelyek, amelyek Keszthely-környékén alkotnak csak egységes tömböt. A Kelet-Dunántúlonés a Közép-Tiszánál az avar települések közé ágyazott, azoktól eltérő eredetű közösségek laza halmazávaltalálkozunk. Majdnem minden lelőhelynek megvan a maga saját története: eredete, integrációjának ésasszimilációjának folyamata és időbeli helyzete. Attól függően kik alapították - rangos harcosok családjai,kézművességgel (is) foglalkozó közemberek, vegyesen más eredetűekkel vagy önállóan a népek színestengerében –, másként reagálnak az avar birodalom társadalmi és politikai változásaira a 7. század utolsóharmadában.A kölkedi közösség első sorban előkelő germán hagyományú családokból állt, akik az avar uralom alatt ismegőrizhették rangjukat. Feltehetően a velük azonos eredetű népesség fölött az avar kagán jóvoltábólmegtarthatták hatalmukat, és az avarok nehézlovasait segítve mentek háborúba. A közép avar kornaknevezett nagy társadalmi változás során régészetileg láthatatlanná válik a vezető család, és egy lesz a faluaz avar birodalom sok, szinte egyforma települése közül.

VÁLASZOK

Ismeretlen lelőhelyű arany övcsat egy férfi övről és csaknem azonos ezüst párja egy kölkedi női sírból