Különös biztosítási feltételekadmin.mag91.hu/feltetelek/allianz_mezogazdasagi...4/51 AHE-11536/1 A jelen különös biztosítási feltételek alapján az alábbi növénybiztosítási

1/51 AHE-11536/1

Mezőgazdasági növénybiztosítás

Különös biztosítási feltételek

2/51 AHE-11536/1

Tartalomjegyzék

1. Általános rendelkezések .......................................................................................................... 3

1.1. A biztosítás tárgya, területi és időbeli hatálya (kockázatviselési időszak) ............................ 3

1.2. A biztosított / szerződő ............................................................................................................ 4

1.3. A biztosított növénykultúrák ................................................................................................... 4

2. Biztosítási szerződés egyes típusai ......................................................................................... 4

2.1. „A” típusú mezőgazdasági biztosítás ..................................................................................... 4

2.2. „B” típusú mezőgazdasági biztosítás .................................................................................... 15

2.3. „C” típusú mezőgazdasági biztosítás ................................................................................... 23

Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító szerződés típus: ................................................... 34

2.4. „D” típusú kiegészítő mezőgazdasági biztosítás ................................................................. 34

3. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok .............................................. 45

4. A biztosítási összeg meghatározásának speciális szabályai ................................................ 45

5. Az önrészesedés speciális szabályai...................................................................................... 46

6. A biztosítási díjra vonatkozó speciális szabályok ................................................................. 47

7. A szerződő, illetve a biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettségére vonatkozó speciális szabályok ......................................................................................................................... 47

8. A biztosító szolgáltatására, a kártérítés megállapítására vonatkozó speciális szabályok .. 48

9. A biztosítási szerződés módosítására vonatkozó speciális rendelkezések ......................... 49

10. A kárbejelentés és kárbejelentéshez csatolandó további dokumentumok ........................ 49

11. Fogalom meghatározások ..................................................................................................... 50

12. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól ............................................................................. 51

3/51 AHE-11536/1

A mezőgazdasági növénybiztosítás külö-nös biztosítási feltételei azokat a rendelke-zéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 01-10-041356, szék-hely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződőnek/biztosítottnak a jelen különös biztosítási feltételek alapján –a mezőgaz-dasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, valamint a me-zőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről szóló 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet (a továbbiakban: jogszabály) szerint – létre-jött, díjtámogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági növénybiztosítási szerző-déseire és az azokhoz kötött, díjtámogatás igénybevételére nem jogosító kiegészítő biztosításokra alkalmazni kell. Jelen különös biztosítási feltételek a Mező-gazdasági növénybiztosítások általános biztosítási feltételeivel (továbbiakban: álta-lános biztosítási feltételek) együtt alkotják a biztosítási szerződésekre vonatkozó álta-lános szerződési feltételeket. Díjtámogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági biztosítási szerződések kötése esetén a biztosító annak tudatá-ban jár el, hogy az ügyfél a szerződés tárgyát képező mezőgazdasági biztosí-tás díjához nyújtott támogatást kíván igénybe venni. Ennek ismeretében kizáró-lag olyan díjtámogatás igénybevételére jogosító biztosítási szerződést köt, amely megfelel a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rend-szerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendsze-rek létrehozásáról szóló 73/2009/EK taná-csi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonat-kozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1120/2009/EK bizottsági rendelet 47. cikkében foglalt követelményeknek.

A díjtámogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági biztosítási szerződések kizárólag a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és a legalacsonyabb értékeinek kizárásá-val képzett hároméves átlagában a me-zőgazdasági termelő szokásos éves ter-mésének több mint 30%-át elpusztító jégesőkár, aszálykár, az elemi kárese-mény okozta mezőgazdasági árvízkár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadás-kár, tűzkár, illetve homokveréskár miatti gazdasági veszte-ségeket fedezi.

Amennyiben a biztosító az előző bekez-désben rögzített 30%-os határértéknél kisebb mértékű biztosítási események vagy az előző bekezdésben felsorolt biz-tosítási eseményeken kívül más esemé-nyek után is nyújt kártérítést, úgy támo-gatás a biztosítási szerződésnek és az annak alapján kiállított számlának kizá-rólag a díjtámogatásra jogosító feltéte-leket tartalmazó, egyértelműen elkülö-nült része után vehető igénybe. A mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához csak abban a naptári évben igé-nyelhető támogatás, amely naptári év termelésére a szerződés vonatkozik. Díjhátralékos szerződés esetén díjtámo-gatás nem igényelhető, támogatás csak a díjelőírás teljes összegének a megfizeté-se esetén nyújtható!

1. Általános rendelkezések

1.1. A biztosítás tárgya, területi és időbeli hatálya (kockázatviselési idő-szak)

1.1.1. A biztosítási fedezet a létrejött biz-tosítási szerződésben rögzített, MePAR azonosítóval megjelölt kockázatviselési helyeken található, és biztosítási összeggel fedezetbevont, az ajánlaton, illetve az éves adatközlőn feltüntetett naptári évben be-takarított növénykultúrákra terjed ki.

4/51 AHE-11536/1

A jelen különös biztosítási feltételek alapján az alábbi növénybiztosítási szer-ződések köthetők:

Díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típusok: „A” típusú mezőgazdasági biztosítás „B” típusú mezőgazdasági biztosítás „C” típusú mezőgazdasági biztosítás

Díjtámogatás igénybevételére NEM jo-gosító szerződés típus: Kiegészítő biztosítás („D”)

Nem vehető igénybe díjtámogatás, ha ugyanarra a növénykultúrára több bizto-sítóval kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján igényelnek támoga-tást. 1.1.2. A biztosítás időbeli hatálya (koc-kázatviselési időszak) A jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés az ott megjelölt naptári év legfeljebb egy éves kockázatviselési időszakának a termelésére vonatkozik. A biztosítás a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett káreseményekre nyújt fede-zetet. A kockázatviselési időszak kezdetét és vé-gét a káreseményre vonatkozó különös biztosítási feltételek, míg a kockázatviselés naptári évét a kötvény tartalmazza. A kockázatviselési időszak kezdete nem lehet korábbi, mint az aláírt ajánlat biztosí-tóhoz történő beérkezését követő nap 0.00 órája. Az ezen időpont előtt bekövetkező károkat a biztosított viseli.

1.2. A biztosított / szerződő

1.2.1. A biztosító szolgáltatására a biztosí-tott jogosult. Biztosított az a mezőgazdasági termelő lehet, aki a használatában lévő termőföld-ön termelt növénykultúra hozamára (ter-més) jogosult. Biztosított a termőföldnek az ajánlaton név szerint megjelölt tulajdo-nosa, kezelője, bérlője, haszonbérlője.

1.2.2. A biztosítást megkötheti bármely természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely a növénykultúra megóvásában érdekelt, vagy aki/amely a szerződést ilyen érdekelt személy javára köti. Ha a szerződő fél nem a mezőgazdasági termelő, díjtámogatás csak a mezőgazda-sági termelő meghatalmazása alapján megkötött és a meghatalmazásban megje-lölt típusú biztosítási szerződés alapján vehető igénybe. 1.2.3. A biztosított termelő nevét, lakcím-ét/székhelyét, adó vagy adóazonosító szá-mát, ügyfél-azonosító számát a biztosítási szerződés tartalmazza.

1.3. A biztosított növénykultúrák

A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosított növénykultúrának minősül a biztosított használatában lévő, szántóföldi kultúrák termelésére valamint ültetvények művelésére szolgáló, a biztosítási szerző-désben a tárgyidőszakban érvényes MePAR azonosítóval meghatározott termőföldte-rületen lévő, és a szerződő által az ajánlat mellékletét képező, illetve az éves adatköz-lésen meghatározott és biztosítási összeg-gel megjelölt a biztosítási adatközlőn meghatározott szántóföldi kultúra és ül-tetvény (lábon álló növényi kultúra). 1.3.1. A biztosításnak ki kell terjednie a biztosított növénykultúra teljes területé-re.

2. Biztosítási szerződés egyes típusai

Díjtámogatás igénybevételére jogosí-tó szerződés típusok:

2.1. „A” típusú mezőgazdasági bizto-sítás

2.1.1. A biztosítás tárgya: Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítás a következő növénykultúrákra köthető meg:

5/51 AHE-11536/1

búza és kétszeres és egyéb búza (kivéve tönkölybúza) (GAB01);

árpa (GAB04);

káposztarepce (IPA02);

tritikále (GAB08);

rozs (GAB03);

napraforgómag (IPA17);

kukorica (GAB06);

borszőlő ültetvény (ULT19);

alma (ULT01);

hagyományos gyümölcsös alma (HAG01);

egyéb szőlőültetvény (ULT20);

körte (ULT15);

hagyományos gyümölcsös körte (HAG15).

Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítás az alább felsorolt biztosítási események-re (kárnemekre) kizárólag együttesen köthető meg.

2.1.2. Tavaszi fagykár 2.1.2.1. Biztosítási esemény és kockázat-viselési időszak 2.1.2.1.1. Tavaszi fagykár: a téli nyu-galmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényekben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a ter-mőrügyek, virágok vagy terméskezdemé-nyek elhalnak, és ennek következtében a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést szenved. Tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magas-ságban mért mínusz 2 ºC vagy annál ala-csonyabb hőmérséklet.

2.1.2.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: Alma és körte esetén a termőrügyek

pirosbimbós, ill. fehérbimbós állapota, de leghamarabb április 01-e;

szőlőnél a művelési módnak és fajtának megfelelően véglegesen metszett tőke

rügyfakadása, de leghamarabb április 01-e;

szántóföldi kultúrák esetében április 01-e.

A kockázatviselési időszak vége: Május 31-e.

2.1.2.3. Önrész Tavaszi fagykár esetén a megállapított kár-összegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási ösz-szegének 50%-a.

2.1.2.4. Biztosítási szolgáltatás, kártérí-tési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke az üzemenként és a károsodott növénykultúrára megállapí-tott biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérí-tést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgálta-tást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a ká-rosodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.

Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.1.3. Téli fagykár 2.1.3.1. Biztosítási esemény és kockázat-viselési időszak 2.1.3.1.1. Téli fagykár: a kockázatvi-selés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, vala-mint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek téli fagy miatt bekö-vetkezett elhalásából adódóan legalább 30%-os hozamcsökkenést eredményező káresemény.

6/51 AHE-11536/1

Téli fagy: a kockázatviselés helyén, a talaj-szinttől számított két méter magasságban mért mínusz 15 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

2.1.3.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: Az őszi vetésű gabonanövények és az

őszi káposztarepce esetében a kelés; alma, körte és szőlő esetében november

30-a. A kockázatviselési időszak vége: tárgyév március 31-e.

2.1.3.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felso-rolt kizárásokon túlmenően a téli fagykár-biztosítás nem terjed ki: a szántóföldi növények esetén téli fagy-

kár folytán termésveszteségben meg-nyilvánuló súlycsökkenéses károkra;

a hiányos kelés okozta károkra; arra az esetre, ha a szerződő/biztosított

a károsodott szántóföldi területet május 31-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz);

a fej és bakművelésű szőlő takarásának elmulasztása esetén bekövetkező ká-rokra;

a nem megfelelően beérett vesszők, hajtások, termőrészek miatt keletkező károkra;

a biztosított szőlő, körte- és almaültet-vények esetén a visszametszést nem in-dokoló téli fagykárokra;

arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott alma, körte, szőlő ültet-vényt április 30-ig nem metszette vissza (melyet a biztosító a helyszínen ellen-őriz);

2.1.3.3. Önrész Szántóföldi növénykultúrák esetében a megállapított kárösszegből abszolút ön-részként levonásra kerül a károsodott nö-vénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Alma, körte és szőlő esetében a megállapí-tott kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növénytáblára vonatkozó bizto-sítási összeg 70%-a kerül levonásra.

2.1.3.4. Biztosítási szolgáltatás, a kárté-rítési összeg megállapítása: A kárküszöb mértéke a károsodott nö-vénytáblára megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.


A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Az őszi kalászosokban (őszi búza, őszi árpa, tritikálé, rozs), valamint az őszi káposzta-repcében bekövetkezett – kárküszöböt meghaladó – állománykipusztulásos kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 80 %-a. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott táblát kiszánt-ják, ill. újrahasznosítják és erről legkésőbb május 31-ig írásban bejelentést tesznek.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. Almánál, körténél és szőlőnél a kárküszö-böt meghaladó – visszametszést indokoló – károk esetén a megállapított kárból a károsodott növénytábla biztosítási össze-gének 70%-a kerül levonásra. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott alma, körte, szőlő ültetvényt visszametszik és erről leg-később április 30-ig írásban bejelentést tesznek.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a.

7/51 AHE-11536/1

2.1.3.5. Egyéb rendelkezések Az ajánlatot és mellékletét - a termény-jegyzéket (adatközlést) - legkésőbb április 30-ig kell benyújtani. Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadásának feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely szerint a nö-vények kikeltek, és a vegetációs stádium-hoz képest jó fejlettségi állapotban vannak, alma, körte és szőlő esetén pedig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfelelő-en beértek. A nyilatkozatot a biztosító jo-gosult ellenőrizni és a nem megfelelő fej-lettségű kultúrát, területet(eket) a biztosí-tásból kizárni. 2.1.4. Elemi káresemény okozta mező-gazdasági árvízkár 2.1.4.1. Biztosítási esemény és kockázat-viselési időszak 2.1.4.1.1. Elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár: a kockázatvise-lés helyén termesztett növényekben az árvíz miatt bekövetkezett olyan kárese-mény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okoz-ta, amennyiben azt jégesőkár, aszálykár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár vagy felhőszakadáskár okozta. Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfo-lyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz. Árvízkár-események: a biztosításba vont növények befullad-

nak és teljesen elpusztulnak, vagy rész-leges károsodást szenvednek;

nem pusztulnak el, de termést nem hoznak;

a már érett termés a vízborítás vagy annak utóhatása miatt nem aratható le és ezért tönkremegy, illetve abban oly mértékű romlás következik be, hogy abból eredően az semmilyen célra nem használható fel.

Állománykipusztulásos árvízkár: a növé-nyek állományának a vízborítás következ-tében május 31-ig bekövetkező oly mérté-kű kipusztulása, amely miatt az eredeti

termelési cél megvalósulása lehetetlenné válik és a terület újrahasznosítását teszi szükségessé.

Súlycsökkenéses árvízkár: növények ter-mésében árvíz következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termés-veszteség.

2.1.4.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: szántóföldi növényeknél a kikelés, kiül-

tetés, palántázás, vagy telepítés idő-pontja;

alma, körte és szőlő esetén a szerződés hatálybalépése.

A kockázatviselési időszak vége: szántóföldi növényeknél a betakarításig

tartó időszak, de legkésőbb november 30-a;

Alma, körte és szőlő esetében a betaka-rításig tartó időszak, de legkésőbb nov-ember 30-a.

2.1.4.2. Kizárások: Az általános biztosítási feltételekben felso-rolt kizárásokon túlmenően az árvízkár-biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra: a hóolvadás miatt bekövetkező árvíz-

károkra; arra a növénykárra, amely az árvíz fel-

színi vízborítása nélkül nagyfokú talajel-ázás, vagy elgyomosodás miatt követ-kezett be;

a lehulló csapadék és hóolvadás által okozott kárra,

az eróziós károkra; a hatósági kirendeléssel, vagy anélkül

végzett árvíz megelőzési, illetve árvíz-védelmi munka során felmerülő károk-ra;

a medrükben maradt vízfolyások, a mesterséges csatornák magas vízállá-sából eredő átszivárgások, buzgárok ál-tal okozott károkra;

a csapadékvizekből származó felszíni vízborítások (belvizek) káraira;

a szükségtározók elárasztásával felme-rülő károkra;

a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási

8/51 AHE-11536/1

Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta te-rületeknek minősülő helyen belül bekö-vetkező árvízkárokra;

a talajvíz átlagos szintjének megemel-kedése miatt keletkező károkra.

2.1.4.3. Önrész A május 31-e előtt bekövetkező állomány-kipusztulásos árvízkárok esetén a megálla-pított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a.

A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút ön-részként a károsodott növénytábla biztosí-tási összegének 40%-a kerül levonásra. 2.1.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kárté-rítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott nö-vénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%-a. A 40%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.



A kárküszöböt meghaladó állománykipusz-tulásos károknál a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).


A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárból a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 40%-a kerül levonásra . Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.1.5. Tűzkár 2.1.5.1. Biztosítási esemény és kockázat-viselési időszak Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesz-tett növényekben a tűz miatt bekövetke-zett olyan káresemény, amely természeti jelenség következtében (pl: villámcsapás) a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Tűz: természeti esemény, így többek kö-zött villámcsapás, szárazság, öngyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füst-hatás kíséretében. 2.1.5.1.1. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növényekben a kelés, kiülte-

tés, palántázás vagy telepítés; almában, körtében, szőlőben a szerző-

dés hatálybalépése. A kockázatviselési időszak vége: Szántóföldi növényekben a betakarítás,

a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-e;

alma, körte, szőlő esetén a szerződés megszűnése.

2.1.5.1.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felso-rolt kizárásokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockáza-tok tűzkárok esetén: a gyomszabályozás elmaradása miatt

keletkező vagy tovaterjedő károk; az emberi beavatkozás miatt keletkező

tűzkárok. 2.1.5.2. Önrész Az alma, körte és szőlő aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező tűzkára esetén a megállapí-tott kár összegéből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott területre eső biztosítási összeg 80%-a.

9/51 AHE-11536/1

Alma, körte és szőlő tűzkára esetén, amennyiben az az aktuális termőév kezde-te és a betakarítás között következik be, a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalma-zásra.

Szántóföldi növények tűzkára esetén a biz-tosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalma-zásra. 2.1.5.3. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí-tési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott terü-letre megállapított biztosítási összeg 30 %-a. A 30 %-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.



Almában, körtében és szőlőben az aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarí-tás után bekövetkező – kárküszöböt meg-haladó – kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott terület bizto-sítási összegének 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20 %-a.

Alma, körte és szőlő aktuális termőév kez-dete és a betakarítás között bekövetkező – kárküszöböt meghaladó – kára esetén a megállapított kárból a biztosítási szerző-désben szereplő abszolút és/vagy levoná-sos önrész kerül levonásra.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). Szántóföldi növények, ültetvények kárkü-szöböt meghaladó kára esetén a megálla-pított kár összegéből levonásra kerül a biz-tosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.1.6. Jégesőkár 2.1.6.1. Biztosítási esemény és kockázatvi-selési időszak

2.1.6.1.1. Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Jégeső: szilárd halmazállapotú jégszem-szemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék. Tőkiveréses jégesőkár: A növények tőál-lományának május 31. napjának 24:00 órájáig jégverés következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé. Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében kelet-kezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

Minőségi jégesőkár: alma, körte és a szőlő termésében jégverés miatt bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül.

2.1.6.1.2. A kockázatviselési időszak: 2.1.6.1.2.1. Tőkiveréses jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy

telepítésű növényekben a kelés, ültetés, telepítés .

A kockázatviselési időszak vége: Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy

telepítésű növényekben május 31. nap-jának 24:00 órája.

2.1.6.1.2.2. Súlycsökkenéses és minő-ségi jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növényekben a kikelés, kiül-

tetés, palántázás vagy telepítés ; almában, körtében, szőlőben az aktuális

termőév kezdete, de leghamarabb a szerződés hatálybalépése.

10/51 AHE-11536/1

A kockázatviselési időszak vége: Szántóföldi növények esetében a ter-

mény betakarítása, de legkésőbb a szer-ződés megszűnése;

Alma, körte és szőlő esetén az érést szabályozó, vagy a betakarítást meg-könnyítő vegyszeres kezelés időpontját követő 5. nap 24:00 órája, annak hiá-nyában a betakarítás, de legkésőbb a szerződés megszűnése.

2.1.6.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki: a jégverés mechanikai hatásán kívüli

egyéb károkra (pl. hideghatás stb.); azokra a károkra, amelyek közvetett

oksági kapcsolatban vannak a jégverés-sel, mint természeti jelenséggel (ún. következményi károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszte-ség stb.);

2.1.6.3. Önrész Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. A május 31-e előtt bekövetkező tőkiveréses jégesőkárok esetén a megállapított kárösz-szegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott terület biztosítási össze-gének 80%-a. A súlycsökkenéses és minőségi jégeső-károk esetén, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték a szerződésben szereplő levonásos ön-

rész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz;

a szerződésben szereplő levonásos ön-rész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés le-vonásos és abszolút önrészt is tartal-maz;

a szerződésben szereplő abszolút ön-rész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz.

Jégesőkároknál búza, árpa, rozs, tritikálé és őszi káposztarepce esetén, amennyi-ben a káresemény a tárgyév augusztus 01-je után következett be, a biztosító: a szerződésben szereplő levonásos ön-

rész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz;

a szerződésben szereplő levonásos ön-rész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz;

a szerződésben szereplő abszolút ön-rész mellett 30%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz.

2.1.6.4. Biztosítási szolgáltatás, a kár-térítési összeg megállapítása

A kárküszöb mértéke a károsodott terü-letre megállapított biztosítási összeg 30%-a. A 30%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.



2.1.6.4.1. Tőkiveréses jégkárok: A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást és újravetést, újrapa-lántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembe-vételével kell megállapítani. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a ká-rosodott terület biztosítási összegének 80%-a.

11/51 AHE-11536/1


Szántóföldi növények esetében a biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.

2.1.6.4.2. Súlycsökkenéses károk: A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biz-tosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.1.6.4.3. Minőségi jégkárok A biztosító a kárt a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint álla-pítja meg. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biz-tosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A minőségi jégesőkárok térítése csak a pótdíj ellenében megkötött minőségi jégesőkár záradék alapján történik, felté-ve, hogy a szerződés a záradékra vonatko-zóan is létrejött és hatályba lépett. 2.1.7. Viharkár 2.1.7.1. Biztosítási esemény és kockázatvi-selési időszak 2.1.7.1.1. Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza azál-tal, hogy a vihar a kalászosoknál és a repcénél szemkive-

rést, kalászletörést illetve becőletörést okoz, valamint az állomány oly mértékű megdőlését okozza, mely a termény be-takarítását lehetetlenné teszi;

az alma és szőlő esetében termésleve-rést okoz;

kapás kultúrák esetében oly mértékű megdőlést, tányér-, vagy csőletörést okoz, mely a termény betakarítását le-hetetlenné teszi.

Vihar: a legalább húsz m/sec szélsebesség.

Állománykipusztulásos viharkár: A növé-nyek tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig vihar következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé.

Súlycsökkenéses viharkár: növények ter-mésében vihar következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termés-veszteség.

Minőségi viharkár: növények termésében jégverés miatt bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékle-tét képező záradék alapján pótdíj ellené-ben térül.

2.1.7.1.2. A kockázatviselési időszak: Állománykipusztulásos viharkárok ese-tében: a kockázatviselési időszak kezdete: Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy

telepítésű növényekben, a kelés, ültetés, telepítés.

a kockázatviselési időszak vége: Az őszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű

növényekben május 15-e; a tavaszi vetésű, ültetésű, telepítésű

növények esetében május 31-e. Súlycsökkenéses viharkár esetében a kockázatviselési időszak kezdete: a kalászos és a kapás kultúráknál, vala-

mint az őszi káposztarepcénél a szerző-dés hatálybalépése;

almánál, körténél a tisztuló hullás befe-jeződése;

szőlőnél a fürtök megjelenése. A kockázatviselési időszak vége: Kalászosoknál, kapás kultúráknál és a

repcénél a technológiai érettséget, illet-ve az aratás megkezdését követő 21 nap

12/51 AHE-11536/1

(deszikkálás esetében annak időpontjá-tól számított 5. nap 24. órája), legfel-jebb azonban a szerződés megszűnése;

alma, körte esetén a technológiai érett-séget, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés megszűnése;

szőlőnél a szüret, de legkésőbb október 30-a.

Minőségi viharkárok esetében a kocká-zatviselési időszak kezdete: almánál, körténél a tisztuló hullás befe-

jeződése; szőlőnél a fürtök megjelenése.

a kockázatviselési időszak vége: alma és körte esetén a technológiai

érettséget, illetve a betakarítás meg-kezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés meg-szűnése;


2.1.7.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki azokra a vihar-károkra, amelyek: a kalászosok esetében a kalász lenyaklá-

sában, az állomány megdőlésében nyil-vánulnak meg, amennyiben a betakarí-tógép vágóasztala képes a termés beta-karítására;

a kalászosok túlérett állapotában a technológiai érettségtől, illetve az ara-tás megkezdésétől számított 21. nap 24. órája után következtek be.

2.1.7.3. Önrész 2.1.7.3.1. Kukoricában és napraforgóban május 31. napjának 24:00 órája előtt bekö-vetkező állománykipusztulásos viharkárok esetén a megállapított kár összegéből ab-szolút önrészként levonásra kerül a káro-sodott területre vonatkozó biztosítási ösz-szeg 80%-a. Ültetvényekben május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztu-lásos viharkárok esetén a megállapított kár

összegéből abszolút önrészként a károso-dott területre vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra. Kalászosok esetén az érés kezdetét, repce esetén pedig a becők kifejlődését megelő-ző viharkárok esetén a biztosító a károso-dott területre vonatkozó 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. Almában és körtében augusztus 01. előtt bekövetkező viharkárok esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozó 70%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megál-lapított kár összegéből kerül levonásra. 2.1.7.3.2. A biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítási feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész ke-rül alkalmazásra

- Alma és körte esetén, amennyiben a viharkár augusztus 01. és szept-ember 30. között következik be;

- szőlő esetén; - kalászosok esetében, amennyiben a

kár az érés kezdete után következik be (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat);

- napraforgó és kukorica esetében; - repce esetében, amennyiben a kár

a becők kifejlődése után következik be,

A fenti esetekben, amennyiben a károso-dott növényt a kár bekövetkezését meg-előzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték a szerződésben szereplő levonásos ön-



a szerződésben szereplő abszolút ön-rész mellett 20%-os levonásos önrész is

13/51 AHE-11536/1

alkalmazásra kerül, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz.

2.1.7.3.3. Búza, árpa, rozs, tritikálé és őszi káposztarepce esetén, amennyi-ben a káresemény a tárgyév augusztus 01-je után következett be, a biztosító: a szerződésben szereplő levonásos ön-




2.1.7.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí-tési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott terü-letre megállapított biztosítási összeg 30%-a. A 30%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.



Állománykipusztulásos viharkárok: Az állománykipusztulásos károkat szántó-földi növények esetében a kiszántást és újravetést, újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mérték-ben elpusztult növényállomány területé-nek figyelembevételével kell megállapíta-ni. Szántóföldi növények kárküszöböt megha-ladó állománykipusztulásos kára esetén a megállapított kárból levonásra kerül a ká-rosodott területre vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. Ültetvények esetében a károsodott terület-re vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra. A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a. Súlycsökkenéses viharkárok: A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). Minőségi viharkárok: A kár megállapítása a szerződés mellékle-tét képező záradékban foglaltak szerint történik. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzített önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A minőségi viharkárok térítése csak a pótdíj ellenében megkötött minőségi viharkár záradék alapján történik, felté-ve, hogy a szerződés a záradékra vonat-kozóan is létrejött és hatályba lépet. 2.1.8. Felhőszakadás kár 2.1.8.1. Biztosítási esemény és kockázatvi-selési időszak 2.1.8.1.1. Felhőszakadáskár: a kocká-zatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra leg-alább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén

14/51 AHE-11536/1

lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t. Állomány kipusztulásos felhőszakadás-kárnak minősülnek a szántóföldi kultúrák esetében a május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkezett, az állomány legalább 40%-át kipusztító károk, melyek a károso-dott növénytábla kiművelését indokolják.

Súlycsökkenéses felhőszakadáskár: nö-vények termésében felhőszakadás követ-keztében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

2.1.8.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növényekben a kelés, kiülte-

tés, palántázás vagy telepítés; almában, körtében, szőlőben az aktuális

termőév kezdete. A kockázatviselési időszak vége: Szántóföldi növényekben a learatás, a

termés leszedés, illetve a földből való ki-szedés, de legkésőbb november 30-a;

almában, körtében, szőlőben a termés leszedés, leszüretelés, de legkésőbb november 30-a.

2.1.8.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően nem térülnek meg a felhősza-kadással, mint természeti jelenséggel köz-vetett oksági kapcsolatban álló alábbi károk(ún. következményi károk): a felhőszakadás miatt kialakult kóroko-

zók és kártevők, ill. ezekből eredően ki-alakult fertőzöttség által okozott ter-mésveszteség

a felhőszakadás következtében a talaj-ban keletkezett károk, és a felhőszaka-dás következtében kialakuló vízállás ál-tal okozott károk.

almánál, körténél és szőlőnél a kárt kö-vető év vegetációs időszakára ható ter-méscsökkentő tényezők miatti károk,

állománykipusztulásos kár esetén a ki-pusztult növények cseréjének költségei.

2.1.8.3. Önrész Állománykipusztulásos felhőszakadás károk esetén a megállapított kár összegé-ből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó bizto-sítási összeg 80%-a.

Súlycsökkenéses felhőszakadáskárok ese-tén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növénytábla biz-tosítási összegének 40%-a kerül levonásra. 2.1.8.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí-tési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott nö-vénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%. A 40%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.


A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses felhőszakadáskárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott nö-vénytábla biztosítási összegének 40%-a Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

A kárküszöböt meghaladó állománykipusz-tulásos felhőszakadáskároknál a megállapí-tott kárból a károsodott növénytábla bizto-sítási összegének 80%-a kerül levonásra. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. 2.1.9. Aszálykár 2.1.9.1. Biztosítási esemény és kockázatvi-selési időszak

15/51 AHE-11536/1

2.1.9.1.1. Aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Aszály: az a természeti esemény, amely-nek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül har-minc egymást követő napon belül a lehul-lott csapadék összes mennyisége a tíz mil-limétert nem éri el. 2.1.9.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: őszi vetésű kultúrák esetében március

01-e, de leghamarabb a tábla átlagában a második pár levél megjelenése (10 cm);

tavaszi vetésű kultúrák esetében május 01-e, de leghamarabb a tábla átlagában a második pár levél megjelenése (10 cm);

alma, körte és szőlő esetén május 01-e. A kockázatviselési időszak vége: őszi vetésű kultúrák esetében az aratás

megkezdése, de legkésőbb augusztus 1-e;

tavaszi vetésű kultúrák esetében az ara-tás megkezdte, de legkésőbb szeptem-ber 15-e;

alma, körte és szőlő esetén a szüret megkezdése, de legkésőbb szeptember 15-e.

A kockázatviselési időszak kezdetekor kö-telező a terület szemléje, vizsgálni kell a kultúrára jellemző és elvárható agrotech-nikai sajátosságokat. 2.1.9.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően - nem terjed ki az alábbi károk-ra:: a 10 cm-es növénymagasság eléréséig

bekövetkező hozamveszteségekre; a biztosított kultúrákban aszály követ-

keztében keletkezett, a termés minősé-gének romlásában jelentkező károkra.

az ajánlat biztosítóhoz történő beérke-zését követő nap 00.00 óráját megelő-zően bekövetkező károkra.

2.1.9.3. Önrész

Aszálykár esetén a megállapított kárösz-szegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási ösz-szegének 50%-a. 2.1.9.4. A Biztosítási szolgáltatás és a kártérítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke az üzemenként és növénykultúránként megállapított biz-tosítási összeg 50%-a. Az 50 %-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.


A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a ká-rosodott növénykultúra teljes üzemi szintű biztosítási összegének 50%-a.

A szolgáltatás alapját a teljes biztosított hozam és a teljes területen (üzemenként és növénykultúránként) elvégzett termés-becsléssel meghatározott valós termés különbsége képezi. Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.2. „B” típusú mezőgazdasági bizto-sítás

2.2.1. A biztosítás tárgya: A „B” típusú mezőgazdasági biztosítás az alábbi szántóföldi növényekre és ültetvé-nyekre köthető meg. Szántóföldi növények:

kukorica (GAB06),

zab (GAB05),

szójabab (IPA01),

lencse (HUV06),

16/51 AHE-11536/1

száraz borsó (HUV01),

csicseriborsó (HUV08),

zöldborsó (ZOL37),

cukorborsó (ZOL38),

takarmányborsó (TAK18),

mezei borsó (TAK19),

lóbab (HUV02),

csemegekukorica (ZOL43),

cukorrépa (CUK01),

zöldbab (ZOL41),

uborka (ZOL23),

sárgadinnye (GYU01),

dinnye (GYU01),

tökre oltott dinnye (GYU03),

paprika (ZOL27),

fűszerpaprika (AGF01),

paradicsom (ZOL22),

fejeskáposzta (ZOL04),

kelkáposzta (ZOL05),

karfiol (ZOL01),

brokkoli (ZOL02),

sárgarépa (ZOL28),

tök (ZOL25),

spárga (ZOL14),

mák (IPA10),

szárazbab (ZOL40),

burgonya (BUR01),

vöröshagyma (ZOL30),

napraforgómag (IPA17),

hibridnapraforgó (VET34),

hibridkukorica (VET33),

cukkini (ZOL26),

mustármag (IPA08),

olajretekmag (IPA11),

olajtökmag (IPA12),

tönkölybúza (GAB01)

durumbúza (GAB02),

cékla (ZOL32),

retek (étkezési célra) (ZOL35),

torma (ZOL36),

pasztinák (ZOL45),

spenót (ZOL13),

petrezselyem (ZOL16),

zeller (ZOL08),

sóska (ZOL12),

rizs (RIZ03),

földimogyoró (IPA06),

búza és kétszeres és egyéb búza (kivéve tönkölybúza) (GAB01).

Ültetvények:

termesztett bodza (GYU08),

meggy (ULT16),

hagyományos gyümölcsös meggy (HAG16),

cseresznye (ULT17),

hagyományos gyümölcsös cseresznye (HAG17),

málna (GYU04),

piros ribiszke (GYU09),

egyéb ribiszke (GYU10),

piszke (GYU05),

földieper (GYU02),

dió (ULT08),

hagyományos gyümölcsös dió (HAG08),

naspolya (ULT07),

hagyományos gyümölcsös naspolya (HAG07),

mogyoró (ULT09),

hagyományos gyümölcsös mogyoró (HAG09),mandula (ULT10),

hagyományos gyümölcsös mandula (HAG10),

sárgabarack (ULT04),

hagyományos gyümölcsös sárgabarack (HAG04),

szilva (ULT06),

hagyományos gyümölcsös szilva (HAG06),

őszibarack (ULT03),

hagyományos gyümölcsös őszibarack (HAG03),

nektarin (ULT03),

birs (ULT19),

hagyományos gyümölcsös birs (HAG18).

A következő biztosítási eseményekre (kárnemek-re) külön-külön és együttesen is köthető biztosítás.

17/51 AHE-11536/1

2.2.2. Jégesőkár 2.2.2.1. Biztosítási esemény és kockázatvi-selési időszak 2.2.2.1.1. Jégesőkár: a kockázatvise-lés helyén termesztett növényekben a jég-eső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszem-csékből és azok képződményeiből álló csa-padék.

Tőkiveréses jégesőkár: A növények tőál-lományának május 31. napjának 24:00 órájáig jégverés következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé.

Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében kelet-kezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

Minőségi jégesőkár: gyümölcsösök, pap-rika, paradicsom, dinnye, tök, zöldborsó, zöldbab és dohány termésében jégverés miatt bekövetkezett minőségi értékcsök-kenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül.. 2.2.2.1.2. A kockázatviselési időszak: 2.2.2.1.2.1. Tőkiveréses jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy

telepítésű növényekben a kelés, ültetés, telepítés.




tetés, palántázás vagy telepítés; gyümölcsösök esetén az aktuális ter-

mőév kezdete, de leghamarabb a szer-ződés hatálybalépése.

A kockázatviselési időszak vége:

Szántóföldi növények esetében a ter-mény betakarítása, de legkésőbb a szer-ződés megszűnése;

ültetvények esetén az érést szabályozó, vagy a betakarítást megkönnyítő vegy-szeres kezelés időpontját követő 5. nap 24:00 órája, annak hiányában betakarí-tás, de legkésőbb a szerződés megszű-nése.

2.2.2.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki:

a jégverés mechanikai hatásán kí-vüli egyéb károkra (pl. hideghatás stb.);

azokra a károkra, amelyek közvetett oksági kapcsolatban vannak a jég-veréssel, mint természeti jelenség-gel (ún. következményi károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszteség stb.).

2.2.2.3. Önrész Súlycsökkenéses és minőségi jégeső-károk esetén a biztosítási szerződésben szereplő eső abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.

A május 31-e előtt bekövetkező tőkiveréses jégesőkárok esetén a megállapított kárösz-szegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott terület biztosítási össze-gének 80%-a.

A súlycsökkenéses és minőségi jégeső-károk esetén, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték a szerződésben szereplő levonásos ön-



18/51 AHE-11536/1


Búza esetén, amennyiben a káresemény tárgyév augusztus 01-je után követke-zett be, a biztosító: a szerződésben szereplő levonásos ön-






A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: 2.2.2.4.1. Tőkiveréses jégesőkárok: A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást és újravetést, újrapa-lántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembe-vételével kell megállapítani. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a ká-rosodott terület biztosítási összegének 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) Szántóföldi növények esetében a biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.

2.2.2.4.2. Súlycsökkenéses károk: A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biz-tosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.2.2.4.3. Minőségi jégesőkárok A biztosító a kárt a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint álla-pítja meg. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biz-tosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A minőségi jégesőkárok térítése csak a pótdíj ellenében megkötött minőségi jégesőkár záradék alapján történik, felté-ve, hogy a szerződés a záradékra vonatko-zóan is létrejött és hatályba lépett. 2.2.3. Téli fagykár 2.2.3.1. Biztosítási esemény és kockázatvi-selési időszak 2.2.3.1.1. Téli fagykár: a kockázatvi-selés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, vala-mint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek téli fagy miatt bekö-vetkezett elhalásából adódóan legalább 30%-os hozamcsökkenést eredményező káresemény. Téli fagy: a kockázatviselés helyén, a talaj-szinttől számított két méter magasságban mért mínusz 15 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

2.2.3.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: Az őszi vetésű szántóföldi növények

esetében a kelés;

19/51 AHE-11536/1

gyümölcsösök esetében november 30-a;

A kockázatviselési időszak vége: tárgyév március 31-e.

2.2.3.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felso-rolt kizárásokon túlmenően a téli fagykár-biztosítás nem terjed ki: a szántóföldi növények esetén téli fagy-



a károsodott szántóföldi területet június 30-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz);


a biztosított ültetvények esetén a visz-szametszést nem indokoló téli fagykár-okra;

arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott ültetvényt április 30-ig nem metszette vissza (melyet a biztosí-tó a helyszínen ellenőriz).

2.2.3.3. Önrész Szántóföldi növénykultúrák esetében a megállapított kárösszegből abszolút ön-részként levonásra kerül a károsodott nö-vénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Ültetvények esetében a megállapított kár-összegből abszolút önrészként a károso-dott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra. 2.2.3.4. Biztosítási szolgáltatás, a kárösz-szeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott nö-vénytáblára megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgálta-

tást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.

. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Az őszi vetésű szántóföldi növényekben bekövetkezett – kárküszöböt meghaladó – állománykipusztulásos kár esetén a megál-lapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 80 %-a. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott táblát kiszánt-ják, ill. újrahasznosítják és erről legkésőbb május 31-ig írásban bejelentést tesznek.


A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. Ültetvényeknél a kárküszöböt meghaladó – visszametszést indokoló – károk esetén a megállapított kárból a károsodott növény-tábla biztosítási összegének 70%-a kerül levonásra. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott ültetvényt visszametszik és erről legkésőbb április 30-ig írásban bejelentést tesznek.


A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a. 2.2.3.5 Egyéb rendelkezések Az ajánlatot és mellékletét - a termény-jegyzéket (adatközlést) - legkésőbb április 30-ig kell benyújtani. Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadásának feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely szerint a nö-vények kikeltek, és a vegetációs stádium-hoz képest jó fejlettségi állapotban vannak. ültetvények esetén pedig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfelelően beér-tek. A nyilatkozatot a biztosító jogosult ellenőrizni és a nem megfelelő fejlettségű kultúrát, területet(eket) a biztosításból kizárni.

20/51 AHE-11536/1

2.2.4. Vihar- és homokveréskár 2.2.4.1. Biztosítási esemény és kockázatvi-selési időszak 2.2.4.1.1. Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza azál-tal, hogy a vihar

a gyümölcsösök esetében termés-leverést okoz;

a szántóföldi növények esetén szemkiverést, illetve termésletörést (kalász, becő, hüvely, gubó, cső, stb.) okoz, valamint az állomány oly mértékű megdőlését okozza, mely a termény betakarítását lehetet-lenné teszi.

Vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebes-ség. Állománykipusztulásos viharkár: A növé-nyek tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig vihar következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé. Súlycsökkenéses viharkár: növények ter-mésében vihar következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termés-veszteség.

Minőségi viharkár: növények termésében jégverés miatt bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékle-tét képező záradék alapján pótdíj ellené-ben térül. Homokverés kár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a homokverés miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű kipusztulását okozza. Homokverés: a vihar következtében meg-valósuló természeti esemény, amelynek eredményeképpen a kockázatviselés he-lyén a levegő által szállított szemcsék a szántóföldi növények állományában me-chanikai sérüléseket okoznak.

2.2.4.1.2. A kockázatviselési időszak: Állománykipusztulásos viharkárok ese-tében: a kockázatviselési időszak kezdete: Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy




növények esetében május 31-e. Súlycsökkenéses viharkár esetében a kockázatviselési időszak kezdete: szántóföldi növényeknél a szerződés

hatálybalépése; almás termésű és csonthéjas gyümöl-

csűekben a tisztuló hullás befejeződése; héjas és bogyós gyümölcsűekben az

elvirágzás; szamócában az általános virágzás; szőlőnél a fürtök megjelenése.

A kockázatviselési időszak vége: szántóföldi növényeknél a technológiai

érettséget, illetve a betakarítás meg-kezdését követő 21 nap (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 5. nap 24. órája), legfeljebb azonban a szerződés megszűnése;

gyümölcsösök esetén a technológiai érettséget, illetve a betakarítás meg-kezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés meg-szűnése;

ültetvényeknél érésgyorsító vegyszeres kezelés esetén a kezelést követő 5. nap 24:00 órája.

Minőségi viharkárok esetében a kocká-zatviselési időszak kezdete: ültetvényeknél a tisztuló hullás befeje-

ződése. a kockázatviselési időszak vége: ültetvények esetén a technológiai érett-

séget, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés megszűnése.

21/51 AHE-11536/1

Homokverés kár esetében: A kockázatviselési időszak kezdete: Az elvetett vetőmag csírázásának kez-

dete; a palánta végleges helyre ültetése.

A kockázatviselési időszak vége: Azon időpont, amikor az alkalmazott

agrotechnika ugyanabban a vegetációs időszakban lehetővé teszi a növényzet újra vetését/palántázását, de legkésőbb június 15-e.

2.2.4.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki azokra a vihar-károkra, amelyek: a kalászosok esetében a kalász lenyak-

lásában, az állomány megdőlésében nyilvánulnak meg, amennyiben a be-takarítógép vágóasztala képes a ter-més betakarítására;

a kalászosok túlérett állapotában a technológiai érettségtől, illetve az ara-tás megkezdésétől számított 21. nap 24. órája után következtek be;

homokverés esetén a szélerózió hatá-sára a vetőmag elsodródása miatt ke-letkeztek.

2.2.4.3. Önrész 2.2.4.3.1. Ültetvényekben május 31. nap-jának 24:00 órája előtt bekövetkező állo-mánykipusztulásos viharkárok esetén a megállapított kár összegéből abszolút ön-részként a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra. A szántóföldi növényeknél a május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztulásos viharkárok esetén a megállapított kár összegéből abszolút ön-részként levonásra kerül a károsodott terü-letre vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Kalászosok esetén az érés kezdetét, repce esetén pedig a becők kifejlődését megelő-ző viharkárok esetén a biztosító a károso-dott területre vonatkozó 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.

2.2.4.3.2. A biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítási feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész ke-rül alkalmazásra

- kalászosok esetében, amennyiben a kár az érés kezdete után következik be (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat);

- napraforgó és kukorica esetében. A fenti esetekben, amennyiben a károso-dott növényt a kár bekövetkezését meg-előzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték a szerződésben szereplő levonásos ön-




Viharkároknál kalászosok esetén ameny-nyiben a káresemény a tárgyév augusz-tus 01-je után következett be, a biztosí-tó: a szerződésben szereplő levonásos ön-




Homokveréskárok esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként levo-násra kerül a károsodott területre eső biz-tosítási összeg 80%-a.

22/51 AHE-11536/1


A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgálta-tást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Állománykipusztulásos viharkárok: Az állománykipusztulásos károkat szántó-földi növények esetében a kiszántást és újravetést, újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mérték-ben elpusztult növényállomány területé-nek figyelembevételével kell megállapíta-ni. Szántóföldi növények kárküszöböt megha-ladó állománykipusztulásos kára esetén a megállapított kárból levonásra kerül a ká-rosodott területre vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. Ültetvények esetében a károsodott terület-re vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra. A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a. Súlycsökkenéses viharkárok: A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). Minőségi viharkárok:

A kár megállapítása a szerződés mellékle-tét képező záradékban foglaltak szerint történik. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzített önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A minőségi viharkárok térítése csak a pótdíj ellenében megkötött minőségi viharkár záradék alapján történik, felté-ve, hogy a szerződés a záradékra vonat-kozóan is létrejött és hatályba lépet. Homokverés károk: A kárküszöböt meghaladó homokveréskár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott területre eső biztosítási összeg 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. 2.2.5. Tűzkár 2.2.5.1. Biztosítási esemény és kockázatvi-selési időszak 2.2.5.1.1. Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely természeti jelenség következtében (pl. villámcsapás) a növénykultúra leg-alább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Tűz: természeti esemény, így többek kö-zött villámcsapás, szárazság, öngyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füst-hatás kíséretében.

23/51 AHE-11536/1

2.2.5.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növényekben a kelés, kiülte-

tés, palántázás vagy telepítés; ültetvények esetén a szerződés hatály-

balépése. A kockázatviselési időszak vége: Szántóföldi növényekben a learatás, a


ültetvények esetén a szerződés meg-szűnése.

2.2.5.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felso-rolt kizárásokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockáza-tok tűzkárok esetén: a gyomszabályozás elmaradása miatt


tűzkárok. 2.2.5.3. Önrész Az ültetvények aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövet-kező tűzkára esetén, a megállapított kár összegéből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott területre eső biztosítási összeg 80%-a. Ültetvények tűzkára esetén, amennyiben az aktuális termőév kezdete és a betakarí-tás között következik be, a biztosítási szer-ződésben szereplő abszolút és/vagy levo-násos önrész kerül alkalmazásra. Szántóföldi növények tűzkára esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalma-zásra. 2.2.5.4 Biztosítási szolgáltatás, a kártérí-tési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott terü-letre megállapított biztosítási összeg 30 %-a. A 30 %-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.



Ültetvényekben az aktuális termőév kezde-te előtt, valamint a betakarítás után bekö-vetkező – kárküszöböt meghaladó – kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott terület biztosítási össze-gének 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20 %-a.

Ültetvények aktuális termőév kezdete és a betakarítás között bekövetkező – kárkü-szöböt meghaladó – kára esetén a megál-lapított kárból a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos ön-rész kerül levonásra.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). Szántóföldi növények, valamint ültetvé-nyek kárküszöböt meghaladó kára esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.3. „C” típusú mezőgazdasági bizto-sítás

2.3.1. A biztosítás tárgya: A „C” típusú mezőgazdasági biztosítás bármely Magyarországon termesztett nö-vényre megköthető, a 2.2.1. pontban meghatározott növények azonban nem biztosíthatók jégesőkárra, téli fagykárra, viharkárra és tűzkárra. A következő biztosítási eseményekre (kárnemekre) külön-külön és együttesen is köthető biztosítási szerződés. 2.3.2. Jégesőkár 2.3.2.1. Biztosítási esemény és kockázatvi-selési időszak

24/51 AHE-11536/1

2.3.2.1.1. Jégesőkár: a kockázatvise-lés helyén termesztett növényekben a jég-eső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Jégeső: szilárd halmazállapotú jégszem-csékből és azok képződményeiből álló csa-padék. Tőkiveréses jégesőkár: A növények tőál-lományának május 31. napjának 24:00 órájáig jégverés következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé. Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében kelet-kezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

Minőségi jégesőkár: gyümölcsösök ter-mésében jégverés miatt bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül.. 2.3.2.1.2. A kockázatviselési időszak: 2.3.2.1.2.1. Tőkiveréses jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy





tetés, palántázás vagy telepítés; gyümölcsösök esetén az aktuális ter-

mőév kezdete, de leghamarabb a szer-ződés hatálybalépése.

A kockázatviselési időszak vége: Szántóföldi növények esetében a ter-


ültetvények esetén az érést szabályozó, vagy a betakarítást megkönnyítő vegy-szeres kezelés időpontját követő 5. nap 24:00 órája, annak hiányában betakarí-

tás, de legkésőbb a szerződés megszű-nése.

2.3.2.1.2.3. Minőségi jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: A biztosítási szerződéshez – pótdíj elle-

nében – kötött záradékban meghatáro-zott időpont;

A kockázatviselési időszak vége: A biztosítási szerződéshez – pótdíj elle-

nében – kötött záradékban meghatáro-zott időpont.



oksági kapcsolatban vannak a jégverés-sel, mint természeti jelenséggel (ún. következményi károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszte-ség stb.).

2.3.2.3. Önrész Súlycsökkenéses és minőségi jégeső-károk esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos ön-rész kerül alkalmazásra.





25/51 AHE-11536/1


Búza, árpa, rozs, tritikálé és őszi káposz-tarepce esetén, amennyiben a kárese-mény tárgyév augusztus 01-je után kö-vetkezett be, a biztosító: a szerződésben szereplő levonásos ön-






A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: 2.3.2.4.1. Tőkiveréses jégesőkárok: A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást és újravetést, újrapa-lántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembe-vételével kell megállapítani. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a ká-rosodott terület biztosítási összegének 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)

Szántóföldi növények esetében a biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. 2.3.2.4.2. Súlycsökkenéses jégeső-károk: A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biz-tosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.3.2.4.3. Minőségi jégesőkárok: A biztosító a kárt a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint álla-pítja meg. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biz-tosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A minőségi jégesőkárok térítése csak a pótdíj ellenében megkötött minőségi jégesőkár záradék alapján történik, felté-ve, hogy a szerződés a záradékra vonatko-zóan is létrejött és hatályba lépett. 2.3.3. Aszálykár 2.3.3.1. Biztosítási esemény és kockázatvi-selési időszak 2.3.3.1.1. Aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Aszály: az a természeti esemény, amely-nek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül har-minc egymást követő napon belül a lehul-lott csapadék összes mennyisége a tíz mil-limétert nem éri el. 2.3.3.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

26/51 AHE-11536/1

őszi vetésű kultúrák esetében március 01-e, de leghamarabb a tábla átlagában a második pár levél megjelenése (10 cm);

tavaszi vetésű kultúrák esetében május 01-e, de leghamarabb a tábla átlagában a második pár levél megjelenése (10 cm);

ültetvények esetén május 01-e. A kockázatviselési időszak vége: őszi vetésű kultúrák esetében az aratás

megkezdése, de legkésőbb augusztus 01-e;

tavaszi vetésű kultúrák esetében az ara-tás megkezdése, de legkésőbb szept-ember 15-e;

ültetvények esetén a szüret megkezdé-se, de legkésőbb szeptember 15-e.

A kockázatviselési időszak kezdetekor kö-telező a terület szemléje, vizsgálni kell a kultúrára jellemző és elvárható agrotech-nikai sajátosságokat. 2.3.3.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően - nem terjed ki az alábbi károk-ra: a 10 cm-es növénymagasság eléréséig

bekövetkező hozamveszteségekre; a biztosított kultúrákban aszály követ-

keztében keletkezett, a termés minő-ségének romlásában jelentkező károk-ra;

az ajánlat biztosítóhoz történő beér-kezését követő nap 00.00 óráját meg-előzően bekövetkező károkra.

2.3.3.3. Önrész Aszálykár esetén a megállapított kárösz-szegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási ösz-szegének 50%-a. 2.3.3.4. A Biztosítási szolgáltatás és a kár-térítési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke az üzemenként és növénykultúránként megállapított biz-

tosítási összeg 50%-a. Az 50 %-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgálta-tást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a ká-rosodott növénykultúra teljes üzemi szintű biztosítási összegének 50%-a.

A szolgáltatás alapját a teljes biztosított hozam és a teljes területen (üzemenként és növénykultúránként) elvégzett termés-becsléssel meghatározott valós termés különbsége képezi. Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.3.4. Elemi káresemény okozta mező-gazdasági árvízkár 2.3.4.1. Biztosítási esemény és kockázatvi-selési időszak 2.3.4.1.1. Elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár: a kockázatvise-lés helyén termesztett növényekben az árvíz miatt bekövetkezett olyan kárese-mény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okoz-ta, amennyiben azt jégesőkár, aszálykár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár vagy felhőszakadáskár okozta. Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfo-lyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz. Árvízkár-események: a biztosításba vont növények befullad-



a már érett termés a vízborítás vagy annak utóhatása miatt nem aratható le

27/51 AHE-11536/1

és ezért tönkremegy, illetve abban oly mértékű romlás következik be, hogy abból eredően az semmilyen célra nem használható fel.

Állománykipusztulásos árvízkár: a növé-nyek állományának a vízborítás következ-tében május 31-ig bekövetkező oly mérté-kű kipusztulása, amely miatt az eredeti termelési cél megvalósulása lehetetlenné válik és a terület újrahasznosítását teszi szükségessé.

Súlycsökkenéses árvízkár: növények ter-mésében árvíz következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termés-veszteség. 2.3.4.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növényeknél a kikelés, kiül-


Ültetvényeknél a szerződés hatálybalé-pése.

A kockázatviselési időszak vége: Szántóföldi növényeknél a betakarításig


Ültetvények esetében a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-a.



színi vízborítása nélkül nagyfokú talaj-elázás vagy elgyomosodás miatt kö-vetkezett be;

a lehulló csapadék és hóolvadás által okozott kárra;


végzett árvíz megelőzési, illetve árvíz-védelmi munka során felmerülő ká-rokra;

a medrükben maradt vízfolyások, a mesterséges csatornák magas vízállá-

sából eredő átszivárgások, buzgárok által okozott károkra;


a szükségtározók elárasztásával fel-merülő károkra;

a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokra;


2.3.4.3. Önrész A május 31-e előtt bekövetkező állomány-kipusztulásos árvízkárok esetén a megálla-pított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút ön-részként a károsodott növénytábla biztosí-tási összegének 40%-a kerül levonásra. 2.3.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí-tési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott nö-vénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%-a. A 40%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.





28/51 AHE-11536/1

A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárból a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 40%-a kerül levonásra. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.3.5. Téli fagykár 2.3.5.1. Biztosítási esemény és kockázatvi-selési időszak 2.3.5.1.1. Téli fagykár: a kockázatvi-selés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, vala-mint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek téli fagy miatt bekö-vetkezett elhalásából adódóan legalább 30%-os hozamcsökkenést eredményező káresemény. Téli fagy: a kockázatviselés helyén, a talaj-szinttől számított két méter magasságban mért mínusz 15 ºC, vagy annál alacso-nyabb hőmérséklet. 2.3.5.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: A szántóföldi növények esetében a ke-

lés; a gyümölcsösök esetében november

30-a. A kockázatviselési időszak vége: A szántóföldi növények és a gyümölcsö-

sök esetében a tárgyév március 31-e. 2.3.5.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felso-rolt kizárásokon túlmenően a téli fagykár-biztosítás nem terjed ki: a szántóföldi növények esetén téli fagy-



a károsodott szántóföldi területet június 30-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz);



arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott ültetvényt április 30-ig nem metszette vissza (melyet a biztosí-tó a helyszínen ellenőriz);

gyümölcsösök esetén a visszametszést nem indokoló téli fagykárokra.

2.3.5.3. Önrész Szántóföldi növénykultúrák esetében a megállapított kárösszegből abszolút ön-részként levonásra kerül a károsodott nö-vénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Ültetvények esetében a megállapított kár-összegből abszolút önrészként a károso-dott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra. 2.3.5.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí-tési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott nö-vénytáblára megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.


A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: Az őszi vetésű szántóföldi növényekben bekövetkezett – kárküszöböt meghaladó – állománykipusztulásos kár esetén a megál-lapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 80 %-a. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott táblát kiszánt-ják, ill. újrahasznosítják és erről legkésőbb május 31-ig írásban bejelentést tesznek.

29/51 AHE-11536/1





2.3.5.5. Egyéb rendelkezések Az ajánlatot és mellékletét - a termény-jegyzéket (adatközlést) - legkésőbb április 30-ig kell benyújtani. Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadásának feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely szerint a nö-vények kikeltek, és a vegetációs stádium-hoz képest jó fejlettségi állapotban vannak, ültetvények esetén pedig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfelelően beér-tek. A nyilatkozatot a biztosító jogosult ellenőrizni és a nem megfelelő fejlettségű kultúrát, területet(eket) a biztosításból kizárni. 2.3.6. Tavaszi fagykár 2.3.6.1. Biztosítási esemény és kockázatvi-selési időszak 2.3.6.1.1. Tavaszi fagykár: a téli nyu-galmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényekben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a ter-mőrügyek, virágok vagy terméskezdemé-nyek elhalnak, és ennek következtében a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést szenved.

Tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magas-ságban mért mínusz 2 ºC vagy annál ala-csonyabb hőmérséklet. 2.3.6.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: Az almás termésű és csonthéjas gyü-

mölcsöknél a termőrügyek pirosbimbós ill. fehérbimbós állapota, de a téli fagy-biztosítási módozat megkötése esetén leghamarabb április 01-e;

héjas gyümölcsöknél a barka megjele-nése, de leghamarabb április 01-e;

a bogyós gyümölcsűeknél az első virá-gok megjelenése, a szamócánál az álta-lános virágzás, de leghamarabb április 01-e;

a szőlőnél a művelési módnak és fajtá-nak megfelelően véglegesen metszett tőke rügyfakadása, de leghamarabb áp-rilis 01-e;

a zöldségnövényeknél a kiültetés, kipa-lántázás, kikelés időpontja, de legkoráb-ban április 01-e;

szántóföldi kultúrák esetében április 01-e.

A kockázatviselési időszak vége: Május 31-e. 2.3.6.3. Önrész Tavaszi fagykár esetén a megállapított kár-összegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási ösz-szegének 50%-a. 2.3.6.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí-tési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke az üzemenként és a károsodott növénykultúrára megállapí-tott biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérí-tést nem nyújt.


A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a ká-

30/51 AHE-11536/1

rosodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.

Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.3.7. Felhőszakadás kár 2.3.7.1. Biztosítási esemény és kockázatvi-selési időszak 2.3.7.1.1. Felhőszakadáskár: a kocká-zatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra leg-alább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t. Állomány kipusztulásos felhőszakadás-kárnak minősülnek a szántóföldi kultúrák esetében a május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkezett, az állomány legalább 40%-át kipusztító károk, melyek a károso-dott növénytábla kiművelését indokolják. Súlycsökkenéses felhőszakadáskár: nö-vények termésében felhőszakadás követ-keztében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. 2.3.7.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növényekben a kelés, kiülte-

tés, palántázás vagy telepítés; gyümölcsösökben, szőlőben az aktuális



gyümölcsösökben a termés leszedés, leszüretelés, de legkésőbb november 30-a.

2.3.7.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően nem térülnek meg a felhősza-kadással, mint természeti jelenséggel köz-vetett oksági kapcsolatban álló alábbi károk (ún. következményi károk): a felhőszakadás miatt kialakult, kór-

okozók és kártevők, ill. ezekből eredő-en kialakult fertőzöttség által okozott termésveszteség;

a felhőszakadás következtében a talaj-ban keletkezett károk, és a felhőszaka-dás következtében kialakuló vízállás által okozott károk;

a kárt követő év vegetációs időszakára ható terméscsökkentő tényezőkre, to-vábbá állománykipusztulásos kár ese-tén a kipusztult növények cseréjének költségei.


Súlycsökkenéses felhőszakadáskárok ese-tén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növénytábla biz-tosítási összegének 40%-a kerül levonásra. 2.3.7.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí-tési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott nö-vénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%. A 40%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.


A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses felhőszakadáskárok esetén a megállapított

31/51 AHE-11536/1

kárból levonásra kerül a károsodott nö-vénytábla biztosítási összegének 40%-a Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

A kárküszöböt meghaladó állománykipusz-tulásos felhőszakadáskároknál a megállapí-tott kárból a károsodott növénytábla bizto-sítási összegének 80%-a kerül levonásra. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. 2.3.8. Viharkár 2.3.8.1. Biztosítási esemény és kockázatvi-selési időszak 2.3.8.1.1. Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza azál-tal, hogy a vihar a kalászosoknál és a repcénél szemkive-


a gyümölcsösök esetében termésleve-rést okoz;

kapás kultúrák esetében oly mértékű megdőlést, termés-, tányér-, vagy cső-letörést okoz, mely a termény betakarí-tását lehetetlenné teszi.

Vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebes-ség. Állománykipusztulásos viharkár: A növé-nyek tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig vihar következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé. Súlycsökkenéses viharkár: növények ter-mésében vihar következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termés-veszteség.

Minőségi viharkár: növények termésében jégverés miatt bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékle-tét képező záradék alapján pótdíj ellené-ben térül. 2.3.8.1.2. A kockázatviselési időszak: Viharkár esetében: Állománykipusztulásos viharkárok ese-tében: a kockázatviselési időszak kezdete: Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy







elvirágzás; szamócában az általános virágzás.




ültetvényeknél érésgyorsító vegyszeres kezelés esetén a kezelést követő 5. nap 24:00 órája.


ződése; szőlőnél a fürtök megjelenése.

a kockázatviselési időszak vége:

32/51 AHE-11536/1

ültetvények esetén a technológiai érett-séget, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés megszűnése;



sában, az állomány megdőlésében nyil-vánulnak meg, amennyiben a betakarí-tógép vágóasztala képes a termés beta-karítására;


2.3.8.3. Önrész 2.3.8.3.1. Ültetvényekben május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztulásos viharkárok esetén a megállapított kár összegéből abszolút ön-részként a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra. A szántóföldi növényeknél a május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztulásos viharkárok esetén a megállapított kár összegéből abszolút ön-részként levonásra kerül a károsodott terü-letre vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Kalászosok esetén az érés kezdetét, repce esetén pedig a becők kifejlődését megelő-ző viharkárok, esetén a biztosító a károso-dott területre vonatkozó 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. Almában és körtében az augusztus 01. előtt bekövetkező viharkárok esetén a biz-tosító a károsodott területre vonatkozó 70%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levo-násra.

2.3.8.3.2. A biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítási feltételben szerep-

lő abszolút és levonásos önrész kerül al-kalmazásra

alma esetén, amennyiben a kár augusz-tus 01. és szeptember 30. között követ-kezik be;

szőlő esetében; repce kivételével a szántóföldi növények

esetében, amennyiben a kár az érés kezdete (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, ami-kor a vihar a termésletörést okozhat) után következik be;

repce esetében, amennyiben az a becők kifejlődése után következik be





2.3.8.3.3. Árpa, rozs, tritikálé és őszi káposztarepce esetén amennyiben a káresemény a tárgyév augusztus 01-je után következett be, a biztosító: a szerződésben szereplő levonásos ön-




33/51 AHE-11536/1


A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgálta-tást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Állománykipusztulásos viharkárok: Az állománykipusztulásos károkat szántó-földi növények esetében a kiszántást és újravetést, újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mérték-ben elpusztult növényállomány területé-nek figyelembevételével kell megállapíta-ni. Szántóföldi növények kárküszöböt megha-ladó állománykipusztulásos kára esetén a megállapított kárból levonásra kerül a ká-rosodott területre vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) Ültetvények esetében a károsodott terület-re vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra. A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a. Súlycsökkenéses viharkárok: A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). Minőségi viharkárok: A kár megállapítása a szerződés mellékle-tét képező záradékban foglaltak szerint történik.

A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzített önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A minőségi viharkárok térítése csak a pótdíj ellenében megkötött minőségi viharkár záradék alapján történik, felté-ve, hogy a szerződés a záradékra vonat-kozóan is létrejött és hatályba lépet. 2.3.9. Tűzkár 2.3.9.1. Biztosítási esemény és kockázatvi-selési időszak 2.3.9.1.1. Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely természeti jelenség következtében (pl. villámcsapás) a növénykultúra leg-alább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Tűz: természeti esemény, így többek kö-zött villámcsapás, szárazság, öngyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füst-hatás kíséretében. 2.3.9.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növényekben a kelés, kiülte-

tés, palántázás vagy telepítés; a gyümölcsösökben, szőlőben a szerző-

dés hatálybalépése. A kockázatviselési időszak vége: Szántóföldi növényekben a learatás, a


a gyümölcsösökben, szőlőben a szerző-dés megszűnése.

34/51 AHE-11536/1

2.3.9.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felso-rolt kizárásokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockáza-tok tűzkárok esetén: a gyomszabályozás elmaradása miatt


tűzkárok. 2.3.9.3. Önrész Ültetvények aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövet-kező tűzkára esetén, a megállapított kár összegéből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott területre eső biztosítási összeg 80%-a.

Ültetvények tűzkára esetén, amennyiben az aktuális termőév kezdete és a betakarí-tás között következik be a biztosítási szer-ződésben szereplő abszolút és/vagy levo-násos önrész kerül alkalmazásra. Szántóföldi növények tűzkára esetén a díjtájékoztatóban szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalma-zásra.

2.3.9.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí-tési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott terü-letre megállapított biztosítási összeg 30 %-a. A 30 %-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.



Ültetvényekben az aktuális termőév kezde-te előtt, valamint a betakarítás után bekö-vetkező – kárküszöböt meghaladó – kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott terület biztosítási össze-gének 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20 %-a.


Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). Szántóföldi növények, valamint ültetvé-nyek kárküszöböt meghaladó kára esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító szerződés típus:

2.4. „D” típusú kiegészítő mezőgaz-dasági biztosítás

A „D” típusú kiegészítő biztosítás mind-három típusú - „A”, „B” és „C” - díjtámo-gatás igénybevételére jogosító szerző-dés esetében megköthető. 2.4.1. A biztosítás tárgya: A „D” típusú kiegészítő biztosítási szer-ződés valamennyi Magyarországon ter-mesztett növénykultúrára megköthető az alábbi biztosítási eseményekre (kárnemekre) vonatkozóan külön-külön és együttesen is. 2.4.2. Jégesőkár 2.4.2.1. Biztosítási esemény és kockázatvi-selési időszak 2.4.2.1.1. Jégesőkár: a kockázatvise-lés helyén termesztett növényekben a jég-eső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra 30%-nál kisebb mértékű hozamcsökkenését okozza. Jégeső: szilárd halmazállapotú jégszem-csékből és azok képződményeiből álló csa-padék.

35/51 AHE-11536/1

Tőkiveréses jégesőkár: A növények tőál-lományának május 31. napjának 24:00 órájáig jégverés következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé. Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében kelet-kezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. Minőségi jégesőkár: gyümölcsösök, pap-rika, paradicsom, dinnye, tök, zöldborsó, zöldbab és dohány termésében jégverés miatt bekövetkezett minőségi értékcsök-kenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül. 2.4.2.1.2. A kockázatviselési időszak: 2.4.2.1.2.1. Tőkiveréses jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy




2.4.2.1.2.2. Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növényekben a kikelés, kiül-

tetés, palántázás vagy telepítés; almás termésű és csonthéjas gyümöl-

csűekben a tisztuló hullás befejeződése, de leghamarabb a szerződés hatályba-lépése.

héjas gyümölcsűekben az elvirágzás; bogyós gyümölcsűekben az első virágok

megjelenése, szamócában az általános virágzás;

szőlőben, a fürtök megjelenése. A kockázatviselési időszak vége: Szántóföldi növények esetében a ter-


gyümölcsökben, szőlőben, az érést sza-bályozó vagy a betakarítást megkönnyí-tő vegyszeres kezelés időpontja, annak hiányában a termés leszedése, leszüre-

telése, de legkésőbb a szerződés meg-szűnése.



oksági kapcsolatban vannak a jégverés-sel, mint természeti jelenséggel (ún. következményi károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszte-ség stb.);

2.4.2.3. Önrész

Súlycsökkenéses és minőségi jégeső-károk esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos ön-rész kerül alkalmazásra.






Árpa, rozs, tritikálé és őszi káposztarepce esetén, amennyiben a káresemény

36/51 AHE-11536/1

tárgyév augusztus 01-je után követke-zett be, a biztosító: a szerződésben szereplő levonásos ön-




2.4.2.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí-tési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott terü-letre eső biztosítási összeg 5%-a. A „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosító akkor nyújt szolgáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott területre eső biztosítási összeg 5%-át és kisebb, mint a növénykultúra biztosítási össze-gének 30%-a.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: 2.4.2.4.1. Tőkiveréses jégesőkárok: A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást és újravetést, újrapa-lántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembe-vételével kell megállapítani. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a ká-rosodott terület biztosítási összegének 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) Szántóföldi növények esetében a biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. 2.4.2.4.2. Súlycsökkenéses jégesőkárok: A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biz-tosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.4.2.4.3. Minőségi jégesőkárok A biztosító a kárt a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint álla-pítja meg. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biz-tosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A minőségi jégesőkárok térítése csak a pótdíj ellenében megkötött minőségi jégesőkár záradék alapján történik, felté-ve, hogy a szerződés a záradékra vonatko-zóan is létrejött és hatályba lépett. 2.4.3. Viharkár 2.4.3.1. Biztosítási esemény és kockázatvi-selési időszak 2.4.3.1.1 Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra 30%-nál kisebb mértékű hozamcsökkenését okozza azál-tal, hogy a vihar a kalászosoknál és a repcénél szemkive-


a gyümölcsösök esetében termésleve-rést okoz;

egyéb növények esetében oly mértékű megdőlést, termésleverést, tányér-, vagy csőletörést okoz, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi.

Vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebes-ség. Állománykipusztulásos viharkár: A növé-nyek tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig vihar következtében előálló

37/51 AHE-11536/1

oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé. Súlycsökkenéses viharkár: növények ter-mésében vihar következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termés-veszteség.

Minőségi viharkár: növények termésében jégverés miatt bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékle-tét képező záradék alapján pótdíj ellené-ben térül.

2.4.3.1.2. A kockázatviselési időszak: Viharkár esetében: Állománykipusztulásos viharkárok ese-tében: a kockázatviselési időszak kezdete: Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy







elvirágzás; szamócában az általános virágzás.




ültetvények esetén érésgyorsító vegy-szeres kezelés esetén a kezelést követő 5. nap 24:00 órája.


ződése; szőlőnél a fürtök megjelenése.

a kockázatviselési időszak vége: ültetvények esetén a technológiai érett-

séget, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés megszűnése;


A kockázatviselési időszak kezdete: kalászos kultúráknál esetén az érés kez-

dete (az érés kezdete az a fejlődési álla-pot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést, kalászletörést, szártörést okozhat);

őszi káposztarepcében a becők kifejlő-dése;

kapás kultúráknál a megtermékenyülést követően;

almás termésű és csonthéjas gyümöl-csűekben a tisztuló hullás befejeződése;

héjas és bogyós gyümölcsűekben az elvirágzás;

szamócában az általános virágzás; szőlőnél a fürtök megjelenése.


érettséget, illetve a betakarítás meg-kezdését követő 21 nap (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 5. nap 24. órájáig), legfeljebb azonban a szerződés megszűnése;

ültetvények (szőlő kivételével) esetén érésgyorsító vegyszeres kezelés esetén annak időpontja, annak hiányában a technológiai érettséget, illetve a betaka-rítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés megszűnése;

szőlőnél szüret, de legkésőbb október 30-a.

38/51 AHE-11536/1


sában, az állomány megdőlésében nyil-vánulnak meg, amennyiben a betakarí-tógép vágóasztala képes a termés beta-karítására;;

kártevők vagy kórokozók fellépése foly-tán álltak elő;


2.4.3.3. Önrész 2.4.3.3.1. Ültetvényekben május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztulásos viharkárok esetén a megállapított kár összegéből abszolút ön-részként a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra. A szántóföldi növényeknél a május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztulásos viharkárok esetén a megállapított kár összegéből abszolút ön-részként levonásra kerül a károsodott terü-letre vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Kalászosok esetén az érés kezdetét, repce esetén pedig a becők kifejlődését megelő-ző viharkárok esetén a biztosító a károso-dott területre vonatkozó 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. Almában és körtében az augusztus 01. előtt bekövetkező viharkárok esetén a biz-tosító a károsodott területre vonatkozó 70%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levo-násra. 2.4.3.3.2. A biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítási feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész ke-rül alkalmazásra alma esetén, amennyiben a kár augusz-

tus 01. és szeptember 30. között követ-kezik be;

szőlő esetében; repce kivételével a szántóföldi növények

esetében, amennyiben a kár az érés kezdete (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, ami-kor a vihar a termésletörést okozhat) után következik be;

repce esetében, amennyiben az a becők kifejlődése után következik be.





2.4.3.3.3. Árpa, rozs, triticale és őszi káposztarepce esetén amennyiben a kár-esemény a tárgyév augusztus 01-je után következett be, a biztosító: a szerződésben szereplő levonásos ön-




2.4.3.4 Biztosítási szolgáltatás, a kártérí-tési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott terü-letre eső biztosítási összeg 5%-a.

39/51 AHE-11536/1

A „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosító akkor nyújt szolgáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott területre eső biztosítási összeg 5%-át és kisebb, mint a növénykultúra biztosítási össze-gének 30%-a. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Állománykipusztulásos viharkárok: Az állománykipusztulásos károkat szántó-földi növények esetében a kiszántást és újravetést, újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mérték-ben elpusztult növényállomány területé-nek figyelembevételével kell megállapíta-ni. Szántóföldi növények kárküszöböt megha-ladó állománykipusztulásos kára esetén a megállapított kárból levonásra kerül a ká-rosodott területre vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. Ültetvények esetében a károsodott terület-re vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra. A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a. Súlycsökkenéses viharkárok: A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). Minőségi viharkárok: A kár megállapítása a szerződés mellékle-tét képező záradékban foglaltak szerint történik. A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra

kerül a biztosítási szerződésben rögzített önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A minőségi viharkárok térítése csak a pótdíj ellenében megkötött minőségi viharkár záradék alapján történik, felté-ve, hogy a szerződés a záradékra vonat-kozóan is létrejött és hatályba lépet. 2.4.4. Tűzkár 2.4.4.1. Biztosítási esemény és kockázatvi-selési időszak 2.4.4.1.1. Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely természeti jelenség következtében (pl. villámcsapás) a növénykultúra 30%-nál kisebb mértékű hozamcsökkenését okoz-za. Tűz: természeti esemény, így többek kö-zött villámcsapás, szárazság, öngyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füst-hatás kíséretében. Klimatikus eredetű tűz: nem emberi be-avatkozásra visszavezethető tűz. 2.4.4.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növényekben a kelés, kiülte-

tés, palántázás vagy telepítés; a gyümölcsösökben, szőlőben a szerző-

dés hatálybalépése. A kockázatviselési időszak vége: Szántóföldi növényekben a learatás, a


a gyümölcsösökben, szőlőben a szerző-dés megszűnése.

2.4.4.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felso-rolt kizárásokon túlmenően a biztosítással

40/51 AHE-11536/1

nem fedezett károk, illetve kizárt kockáza-tok tűzkárok esetén: a gyomszabályozás elmaradása miatt

keletkező vagy tovaterjedő károk. 2.4.4.3. Önrész Ültetvények aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövet-kező tűzkára esetén, a megállapított kár összegéből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott területre eső biztosítási összeg 80%-a.

Ültetvények tűzkára esetén, amennyiben az aktuális termőév kezdete és a betakarí-tás között következik be a biztosítási szer-ződésben szereplő abszolút és/vagy levo-násos önrész kerül alkalmazásra. Szántóföldi növények tűzkára esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalma-zásra.

2.4.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí-tési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott terü-letre eső biztosítási összeg 5%-a. Klimatikus eredetű tűzkároknál a „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosító akkor nyújt szolgáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott területre eső biztosítási összeg 5%-át és kisebb, mint a növénykultúra biztosítási össze-gének 30%-a. A nem klimatikus eredetű tűzkároknál a biztosító szolgáltatása a biztosítási ösz-szeg 30%-át meghaladó károkra is kiter-jed. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Ültetvényekben az aktuális termőév kezde-te előtt, valamint a betakarítás után bekö-vetkező – kárküszöböt meghaladó – kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott terület biztosítási össze-gének 80%-a.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20 %-a.


Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). Szántóföldi növények, valamint ültetvé-nyek kárküszöböt meghaladó kára esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzített abszolút és/vagy levonásos önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.4.5. Elemi káresemény okozta mező-gazdasági árvízkár 2.4.5.1. Biztosítási esemény és kockázatvi-selési időszak 2.4.5.1.1. Elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár: a kockázatvise-lés helyén termesztett növényekben az árvíz miatt bekövetkezett olyan kárese-mény, amely a növénykultúra 30%-nál ki-sebb mértékű hozamcsökkenését okozta, amennyiben azt jégesőkár, aszálykár, vi-harkár, tavaszi fagykár, téli fagykár vagy felhőszakadáskár okozta. Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfo-lyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz. Árvízkár-események: a biztosításba vont növények befullad-



a már érett termés a vízborítás vagy annak utóhatása miatt nem aratható le

41/51 AHE-11536/1

és ezért tönkremegy, illetve abban oly mértékű romlás következik be, hogy abból eredően az semmilyen célra nem használható fel.

Állománykipusztulásos árvízkár: a növé-nyek állományának a vízborítás következ-tében május 31-ig bekövetkező oly mérté-kű kipusztulása, amely miatt az eredeti termelési cél megvalósulása lehetetlenné válik és a terület újrahasznosítását teszi szükségessé.

Súlycsökkenéses árvízkár: növények ter-mésében árvíz következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termés-veszteség. 2.4.5.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növényeknél a kikelés, kiül-


Ültetvényeknél a szerződés hatálybalé-pése.

A kockázatviselési időszak vége: Szántóföldi növényeknél a betakarításig


Ültetvények esetében a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-a.



színi vízborítása nélkül nagyfokú talaj-elázás vagy elgyomosodás miatt kö-vetkezett be;

a lehulló csapadék és hóolvadás által okozott károkra;


végzett árvíz megelőzési, illetve árvíz-védelmi munka során felmerülő ká-rokra;

a medrükben maradt vízfolyások, a mesterséges csatornák magas vízállá-

sából eredő átszivárgások, buzgárok által okozott károkra;


a szükségtározók elárasztásával fel-merülő károkra;

a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokra;


2.4.5.3. Önrész A május 31-e előtt bekövetkező állomány-kipusztulásos árvízkárok esetén a megálla-pított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút ön-részként a károsodott növénytábla biztosí-tási összegének 40%-a kerül levonásra. 2.4.5.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí-tési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott nö-vénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%-a.

A „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosító akkor nyújt szolgáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott növénytáb-lára eső biztosítási összeg 40%-át és ki-sebb, mint a növénykultúra biztosítási összegének 30%-a.



42/51 AHE-11536/1


A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárból a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 40%-a kerül levonásra. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.4.6. Téli fagykár 2.4.6.1. Biztosítási esemény és kockázatvi-selési időszak 2.4.6.1.1. Téli fagykár: A kockázatviselés helyén, nyugalmi perió-dusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásá-ból, valamint az ültetvényekben a termőré-szek vagy növényegyedek téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan 30%-nál kisebb mértékű hozamcsökkenést eredményező káresemény. Téli fagy: a kockázatviselés helyén, a talaj-szinttől számított két méter magasságban mért mínusz 15 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet. 2.4.6.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: A szántóföldi növények esetében a ke-

lés; a gyümölcsösök esetében november

30-a. A kockázatviselési időszak vége: A szántóföldi növények és a gyümölcsö-

sök esetében a tárgyév március 31-e. 2.4.6.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felso-rolt kizárásokon túlmenően a téli fagykár-biztosítás nem terjed ki: a szántóföldi növények esetén téli fagy-



a károsodott szántóföldi területet június

30-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz);



arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott ültetvényt április 30-ig nem metszette vissza (melyet a biztosí-tó a helyszínen ellenőriz);

gyümölcsösök esetén a visszametszést nem indokoló téli fagykárokra;

2.4.6.3. Önrész Szántóföldi növénykultúrák esetében a megállapított kárösszegből abszolút ön-részként levonásra kerül a károsodott nö-vénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a. Ültetvények esetében a megállapított kár-összegből abszolút önrészként a károso-dott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra. 2.4.6.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí-tési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott terü-letre eső biztosítási összeg 50%-a.

A „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosító akkor nyújt szolgáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott terület biz-tosítási összegének 50%-át és kisebb, mint a növénykultúra biztosítási össze-gének 30%-a.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: Az őszi vetésű szántóföldi növényekben bekövetkezett – kárküszöböt meghaladó – állománykipusztulásos kár esetén a megál-lapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 80 %-a. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott táblát kiszánt-

43/51 AHE-11536/1

ják, ill. újrahasznosítják és erről legkésőbb május 31-ig írásban bejelentést tesznek.





2.4.6.5. Egyéb rendelkezések Az ajánlatot és mellékletét - a termény-jegyzéket (adatközlést) - legkésőbb április 30-ig kell benyújtani. Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadásának feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely szerint a nö-vények kikeltek, és a vegetációs stádium-hoz képest jó fejlettségi állapotban vannak, ültetvények esetén pedig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfelelően beér-tek. A nyilatkozatot a biztosító jogosult ellenőrizni és a nem megfelelő fejlettségű kultúrát, területet(eket) a biztosításból kizárni. 2.4.7. Felhőszakadás kár 2.4.7.1. Biztosítási esemény és kockázatvi-selési időszak 2.4.7.1.1. Felhőszakadáskár: a kocká-zatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra 30%-nál kisebb mértékű hozamcsökkenését okozza.

Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t. Állomány kipusztulásos felhőszakadás-kárnak minősülnek a szántóföldi kultúrák esetében a május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkezett, az állomány legalább 40%-át kipusztító károk, melyek a károso-dott növénytábla kiművelését indokolják. Súlycsökkenéses felhőszakadáskár: nö-vények termésében felhőszakadás követ-keztében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. 2.4.7.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növényekben a kelés, kiülte-

tés, palántázás vagy telepítés; gyümölcsösökben, szőlőben az aktuális


termés leszedés, illetve a földből való ki-szedés, de legkésőbb november 30-e;

gyümölcsösökben a termés leszedés, leszüretelés, de legkésőbb november 30-a.

2.4.7.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően nem térülnek meg a felhősza-kadással, mint természeti jelenséggel köz-vetett oksági kapcsolatban álló alábbi károk (ún. következményi károk): a felhőszakadás miatt kialakult, kór-

okozók és kártevők, ill. ezekből eredő-en kialakult fertőzöttség által okozott termésveszteség;

a felhőszakadás következtében a talaj-ban keletkezett károk, és a felhőszaka-dás következtében kialakuló vízállás által okozott károk;

a kárt követő év vegetációs időszakára ható terméscsökkentő tényezőkre, to-

44/51 AHE-11536/1

vábbá állománykipusztulásos kár ese-tén a kipusztult növények cseréjének költségeire.


Súlycsökkenéses felhőszakadáskárok ese-tén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növénytábla biz-tosítási összegének 40%-a kerül levonásra. 2.4.7.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí-tési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott nö-vénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%-a.

A „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosító akkor nyújt szolgáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott növénytáb-lára eső biztosítási összeg 40%-át és ki-sebb, mint a növénykultúra biztosítási összegének 30%-a.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses felhőszakadáskárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott nö-vénytábla biztosítási összegének 40%-a Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho-zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

A kárküszöböt meghaladó állománykipusz-tulásos felhőszakadáskároknál a megállapí-tott kárból a károsodott növénytábla bizto-sítási összegének 80%-a kerül levonásra. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.

2.4.8. Homokveréskár 2.4.8.1. Biztosítási esemény és kockázatvi-selési időszak Homokverés kár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a homokverés miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra 30%-nál kisebb mértékű kipusztulását okozza. Homokverés: a vihar következtében meg-valósuló természeti esemény, amelynek eredményeképpen a kockázatviselés he-lyén a levegő által szállított szemcsék a szántóföldi növények állományában me-chanikai sérüléseket okoznak. 2.4.8.1.2. A kockázatviselési időszak: Homokverés kár esetében: A kockázatviselési időszak kezdete: Az elvetett vetőmag csírázásának kez-

dete; a palánta végleges helyre ültetése.

A kockázatviselési időszak vége: Azon időpont, amikor az alkalmazott

agrotechnika ugyanabban a vegetációs időszakban lehetővé teszi a növényzet újra vetését/palántázását, de legkésőbb június 15-e.

2.4.8.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki azokra a károk-ra, amelyek: Homokverés esetén a szélerózió hatá-

sára a vetőmag elsodródása miatt ke-letkeztek.

2.4.8.3. Önrész Homokveréskárok esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként levo-násra kerül a károsodott területre eső biz-tosítási összeg 80%-a. 2.4.8.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí-tési összeg megállapítása A kárküszöb mértéke a károsodott terü-letre eső biztosítási összeg 50%-a.

45/51 AHE-11536/1

A „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosító akkor nyújt szolgáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott terület biz-tosítási összegének 50%-át és kisebb, mint a növénykultúra biztosítási össze-gének 30%-a.


A homokveréskárok mértékét az újrave-tést, vagy felülvetést, illetve újrahasznosí-tást szükségessé tevő mértékben elpusz-tult növényállomány területének felméré-sével kell megállapítani. A kárküszöböt meghaladó homokveréskár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott területre eső biztosítási összeg 80%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.

3. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok

A 2. pontban az egyes kárnemeknél leírt speciális kizárásokon túl a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki: a termesztés-technológiai előírások be

nem tartása vagy azok helytelen végre-hajtása miatt keletkezett károkra;

a gyomszabályozás elmaradása miatt keletkező vagy tovaterjedő károkra;

ültetvények esetén a hajtásrendszerben (törzs, ág, vessző, stb.) keletkezett ká-rokra;

kártevők vagy kórok fellépése következ-tében bekövetkezett károkra;

a kettős hasznosítású növények biztosí-tásba be nem vont iker- vagy társtermé-sében keletkezett károkra;

learatott, leszedett, földből kiszedett termésben keletkezett károkra;

a magra termett növények szalmájában, illetve szárában előálló károkra;

a termés minőségében, illetve annak romlásában jelentkezett károkra;

a magtermés csíraképességének csök-kenésében vagy a termés egyéb

beltartalmi értékvesztésében megnyil-vánuló károkra, mint pl. a sikértartalom, olajtartalom, cukortartalom, fehérjetar-talom, toxintartalom;

ültetvényeknél a kárt követő év vegetá-ciós időszakára ható terméscsökkentő tényezőkből eredő lárokra, továbbá ál-lománykipusztulásos kár esetén a ki-pusztult növények cseréjének költségei-re

a kárral érintett termény értékesítésé-ből, illetve annak meghiúsulásából adó-dó károkra;

azokra a károkra, melyek a biztosító kockázatviselésének a kezdete előtt ke-letkeztek;

a szőlő, körte és alma ültetvények állag-káraira;

a mag, ill. vetőmag minőségi értékvesz-tésében megnyilvánuló károkra;

4. A biztosítási összeg megha-tározásának speciális szabályai

A biztosítási összeg megállapítása a követ-kezők szerint történik: A biztosítási összeg meghatározása szántóföldi növények és ültetvények ese-tén tűz-, jégeső-, tavaszi fagy-, téli fagy-, vihar-, elemi káresemény okozta mező-gazdasági árvíz-, homokverés-, felhősza-kadás-, aszálykár kockázatokra: Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egy-ségár (Ft/t) X biztosított terület (ha), ahol a hozam: a biztosítani kívánt növénykul-

túra biztosított területének 1 hektárra (ha) eső, a tárgyévet megelőző három év hozamából vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és a legalacso-nyabb hozamértékeinek kizárásával képzett hároméves termésátlaga.

egységár: a biztosítani kívánt növény-kultúra tárgyévre meghatározott hoza-mának tonnánkénti egységára forint-ban;

biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra teljes vetésterületének nagysága hektárban.

46/51 AHE-11536/1

A biztosítani kívánt növénykultúra hoza-mát, egységárát, és a biztosított vetésterü-letet a szerződő/biztosított határozza meg a szerződés megkötésekor. Ha a biztosított nem rendelkezik a megelő-ző három évben elért vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacso-nyabb értékeinek a kizárásával képzett termésátlaggal, akkor a megelőző három évben, vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékei-nek a kizárásával képzett hároméves, a biztosítási szerződéssel lefedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál elérhető, az adott növénykultúrára és az adott évek-re vonatkozó megyei vagy országos átlag-termés adatokat kell figyelembe venni.

5. Az önrészesedés speciális szabályai

A biztosító által alkalmazott önrészesedé-sek a következők: 5.1. Kárküszöb Kárküszöb: A károsodott területre illetve károsodott növénytáblára eső vagy az üzemenként és növénykultúránkén számí-tott biztosítási összegnek a káresemény-től függően meghatározott százaléka. Kárküszöb alkalmazása 5.1.1. Díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típusok („A, B és C”) esetében az egyes káreseményekre vonat-kozó kárküszöbök: tűz-, jég-, vihar- és homokveréskár

esetén a károsodott területre eső biz-tosítási összeg 30%-a,

elemi káresemény okozta mezőgaz-dasági árvízkár és a felhőszakadáskár esetében a károsodott növénytáblára eső biztosítási összeg 40%-a,

aszálykár és tavaszi fagykár kockáza-tok esetében az üzemenként és nö-vénykultúránként, téli fagykár eseté-ben növénytáblánként számított biz-tosítási összeg 50%-a.

5.1.2. Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító szerződés típusok: Kiegészítő biztosítás („D”) esetében

az egyes káreseményekre vonatkozó kárküszöbök:

tűz-, jég-és viharkár esetén a károso-dott területre eső biztosítási összeg 5%-a,

elemi káresemény okozta mezőgaz-dasági árvízkár és a felhőszakadáskár esetében a károsodott növénytáblára eső biztosítási összeg 40%-a,

homokverés-és téli fagykár esetén a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a.

A kárküszöböt el nem érő károk esetén a biztosító kártérítést nem nyújt! 5.2. Önrészesedés alkalmazása 5.2.1. Levonásos önrész: A kárrendezés során megállapított kárnak a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, amely a kárküszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapí-tott kár összegéből kerül levonásra. 5.2.2. Abszolút önrész: 5.2.2.1. A károsodott terület-re/táblára vonatkozó abszolút önrész: a károsodott területre/táblára vonatkozó biztosítási összegnek a biztosítási szerző-désben meghatározott százaléka, amely a kárküszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapított kár ösz-szegéből kerül levonásra. 5.2.2.2. Az üzem valamely teljes növénykultúrájára vonatkozó abszolút önrész: a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási ösz-szegének a biztosítási szerződésben meg-határozott százaléka, mely a kárküszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapított kár összegéből kerül levonásra.

5.2.2.3. Az üzem valamennyi nö-vénykultúrájára vonatkozó abszolút ön-rész: a biztosított összes növénykultúrájá-nak teljes üzemi szintű vetésterülete biz-

47/51 AHE-11536/1

tosítási összegének a biztosítási szerző-désben meghatározott százaléka, mely a kárküszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapított kár ösz-szegéből kerül levonásra.

Amennyiben abszolút és levonásos önrészt is tartalmaz a szerződés, abban az esetben a kárrendezés során megállapított kár ösz-szegéből először az abszolút önrész, majd a fennmaradó összegből a levonásos ön-rész kerül levonásra.

6. A biztosítási díjra vonatkozó speciális szabályok

6.1. A biztosítási díj megállapítása A biztosítási díj a biztosító díjszabása sze-rint a biztosított növénykultúrára vonatko-zó díjtétel és a jelen különös biztosítási feltételek 4. pontjában meghatározottak szerint számított biztosítási összeg szorza-ta. A biztosítási szerződés részét képező köt-vény termelők szerinti bontásban, valamint „A”, „B” és „C” típusonként összesítve, a biztosításba bevont növénykultúrák feltün-tetésével tartalmazza az adó nélkül számí-tott biztosítási díjat és kármentességi ked-vezmény esetén a kármentességi kedvez-ménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítási díjat. 6.2. A biztosító vállalja, hogy „A”, „B” és „C” típusú biztosítási konstrukció sze-rinti bontásban tárgyév november 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elké-szített kötvény sorszámát is tartalmazó, adó nélkül számított biztosítási díj és kár-mentességi kedvezmény esetén a kármen-tességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítási díj megfizeté-séről szóló igazolást állít ki a Mezőgaz-dasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető, az MVH honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szol-

gáltatás segítségével hozzáférhető felü-leten.

7. A szerződő, illetve a biztosí-tott közlési és változás-bejelentési kötelezettségére vonatkozó speci-ális szabályok

7.1. A szerződő, illetve a biztosított közlési kötelezettsége A szerződő, illetve a biztosított – a szerző-dés megkötésekor – az adatközlő lap kitöl-tésével vagy más egyéb módon, de min-denképpen írásban köteles a biztosító ren-delkezésére bocsátani az alábbi informáci-ókat/adatokat: 7.1.1. Szerződő/biztosított személyére vonatkozó adatok: a biztosított neve, lakcíme, székhelye,

cégjegyzékszáma, adószáma vagy adó-azonosító száma;

ügyfél-azonosító száma.

7.1.2. A biztosításra vonatkozó adatok: a biztosítani kívánt növénykultúra neve

a biztosított növénykultúra tárgyévi ho-zamának tonnánkénti egységára;

a biztosítani kívánt növénykultúra vetés-területe hektárban;

a biztosítani kívánt növénykultúra ter-mésátlaga a szerződéskötést megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett három-éves termésátlaga, amennyiben a bizto-sított ezekkel az adatokkal rendelkezik;

a kockázatviselés helye. Az egységár meghatározásánál a szerző-dőnek / biztosítottnak figyelembe kell ven-nie az aktuális piaci, tőzsdei, hatósági és szerződéses árakat valamint a reális ter-mőhelyi viszonyokat és az alkalmazott agrotechnológiát. Az adatközléssel együtt a terület azonosí-tásához szükséges dokumentumot (MePAR blokkazonosító / biztosított nö-

48/51 AHE-11536/1

vénykultúra / terület ha) is a biztosító ren-delkezésére kell bocsátani. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hiva-tal (MVH) a tárgyév július 15-ig tájékoztat-ja a biztosítót az egységes kérelemben a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás igénybevételi igényt bejelentő nevéről, ügyfél-azonosító számáról, az egységes kérelemben rögzített terület nagyságáról és azok MePAR azonosítóiról, a bejelentett kultúrákról. A szerződő által a biztosítás kötésekor megadott területadatok előzetes adatköz-lésnek tekintendők. A területadatok az MVH fenti tájékoztatása alapján módosul-hatnak. Végleges adatközlésnek az MVH-tól kapott adatok minősülnek. Amennyiben a biztosításra feladott terü-let kevesebb az MVH nyilvántartásában szereplőnél, a biztosított terület megnö-vekszik az Egységes Kérelemben meg-adott területre. Amennyiben a biztosí-tásra feladott terület nagyobb az MVH nyilvántartásában szereplőnél, a biztosí-tási fedezet ugyanazon a feltételekkel a különbözetre is kiterjed. MVH nyilván-tartásában szereplőt meghaladó terület-re vonatkozó biztosítás díjához azonban állami támogatás nem vehető igénybe és a kötvényen ”INE” kezdetű biztosítás-ként szerepel 7.2. A szerződő, illetve a biztosított változás-bejelentési kötelezettsége Amennyiben a szerződés megkötésekor a biztosított még nem rendelkezett ügyfél-azonosító számmal, az ügyfél-azonosító szám megállapítása tárgyában hozott dön-tés kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül köteles az ügyfél-azonosító számot bejelenteni a biztosítónak.

8. A biztosító szolgáltatására, a kártérítés megállapítására vonat-kozó speciális szabályok

8.1. A biztosítási esemény bekövetkezé-sekor a biztosító a biztosítási szerződéssel

fedezett és a kárküszöböt elérő károkat a szerződésben a biztosítási esemény bekö-vetkezésekor folyó biztosítási időszakra és a biztosítási esemény bekövetkezése sze-rinti kockázatviselési helyre megjelölt biz-tosítási összeg, illetve szublimit erejéig, az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg. A biztosító nem nyújt kártérítést

a tényleges veszteséget megha-ladóan,

a kárküszöböt el nem érő kárra, az ajánlat biztosítóhoz történő

beérkezését követő nap 00.00 óráját megelőzően bekövetkező káreseményekre.

8.2. A biztosító a kár mértékét a me-zőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, vala-mint a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltét-eleiről szóló 143/2011.(XII.23.) VM ren-delet alapján állapítja meg. 8.3. A kártérítés mértékének megál-lapítása: A kártérítés mértékének megállapítása kétlépcsős kárrendezés keretében történik.

A káresemény bekövetkezésekor – előszemle keretében - a biztosító felméri a biztosított növénykultúrá-ban keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (hozam, egységár, terület) figyelembevételével és "előszemle-jegyzőkönyvet" készít,.

A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mér-téke már egyértelmű (Pl: kipusztulá-sos károk, totálkárok, vagy egyértel-műen felmérhető részkárok) a bizto-sító helyszíni területszemle során meghatározza az előszemle során károsodottnak ítélt területeken a kár várható mértékét, és "kárbecslési jegyzőkönyvet" készít.

49/51 AHE-11536/1

A hozamcsökkenést a biztosító saját hely-színi ellenőrzése és nyilvántartása alapján állapítja meg. A károk megállapítása a következők figye-lembevételével történik: a károsodott terület nagysága, a növényeknek a biztosítási esemény

nélkül várható, becsült hozama (maxi-mum a biztosított hozam),

a becsléssel megállapított kár százalé-kos mértéke,

az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. Ha a kárkori forgalmi (piaci, tőzsdei) egy-ségár nem éri el az adatközléskor meg-adott egységárat, akkor a biztosító a kárko-ri forgalmi egységár alapján állapítja meg a kár mértékét. A palántával nem pótolható szántóföldi növények állománykipusztulásos kára ese-tén az újrahasznosításként vetett, ültetett, palántázott, telepített növényekre csak az újabb biztosítás megkötése után visel koc-kázatot a biztosító. A biztosító elektronikus káraktát készít a biztosítási esemény bekövetkeztekor. A kárfelvételi dokumentumok, melyeken a felek a kár meghatározásához szükséges alapadatokat rögzítik:

o jegyzőkönyv, o mintavételi lapok, o blokktérképek, o fényképfelvételek, o károsult végleges kárnyi-

latkozata, o egyéb, a kármegállapítás-

hoz a kár jellegétől függő és a kártérítést befolyásoló nyilvántartás vagy doku-mentum.

9. A biztosítási szerződés mó-dosítására vonatkozó speciális rendelkezések

9.1. A biztosítási szerződés kizárólag a felek közös megegyezésével, írásban mó-dosítható. A biztosításba bevont növénykultúrára vonatkozóan a tárgyévre megadott hozam és egységár vonatkozásában azonban szerződésmódosításra nincs lehetőség. 9.2. A biztosítási szerződés a vetésterü-let nagyságára, illetve a biztosított növény-kultúra fajtájára vonatkozóan legkésőbb a biztosítani kívánt növénykultúra vetésének, illetve palántázásának megkezdéséig mó-dosítható. A módosítás a biztosítási időszak első nap-jára visszamenőleges hatályú. 9.3. Ha a vetésterület, illetve a biztosí-tott növénykultúra módosításában a felek megállapodnak, akkor annak következté-ben a biztosítási összeg is megváltozik. A biztosítási összeg változására tekintettel a biztosítási díj is módosulhat. A területadatok a Mezőgazdasági és Vi-dékfejlesztési Hivatal (MVH) tájékozta-tása alapján is módosulhatnak, és ennek következtében változhat a biztosítási díj is! A biztosítási szerződés módosítása esetén a biztosító a módosított tartalmú kötvényt és a módosítást alátámasztó adatokat – ideértve a módosítással érintett biztosított növénykultúrára, a hozamra, a területre, a blokkazonosítókra, és A, B és C típusonként összesítve a biztosítottankénti díjelőírásra vonatkozó adatokat – legkésőbb a tárgyév augusztus 31-éig megküldi az MVH részé-re.

10. A kárbejelentés és kárbeje-lentéshez csatolandó további do-kumentumok

10.1. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét,

ügyfél-azonosító számát, a károsodott növénykultúra nevét,

50/51 AHE-11536/1

a károsodott kultúra üzemi szintű terü-letének nagyságát,

a károsodott kultúra biztosítási értékét hektáronként,

a kárt vagy károkat okozó kárnemet vagy kárnemeket,

a súlycsökkenés becsült mértékét és a kárnyilatkozatot,

a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer szerinti he-lyét (MePAR azonosító),

a károsodott terület nagyságát. 10.2. A jelen különös biztosítási feltételek értelmében a biztosító abban az esetben nyújt kártérítést, ha a káreseményt kiváltó időjárási jelenség bekövetkeztét tűz esetén a tűzeset keletkezésének

helye szerint illetékes hatóság igazolja, elemi káresemény okozta mezőgazda-

sági árvízkár, homokverés kár, elemi káresemény valamint mezőgazdasági árvízkár vonatkozásában pedig az Or-szágos Meteorológiai Szolgálat a ren-delkezésére álló adatok alapján, interne-tes honlapján vagy külön eljárásban iga-zolja, indokolt esetben az Országos Víz-ügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Környe-zetügyi Intézet, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal bevo-násával.

11. Fogalom meghatározások

A jelen különös biztosítási feltételek alkal-mazásában: mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló

növényi kultúrára kötött vagyonbiztosí-tás;

kárakta: a biztosító szolgáltatásának összegszerű megállapításához szüksé-ges iratokat tartalmazó nyilvántartás, mely az alábbi adatokat tartalmazza: o a biztosított nevét, lakcímét, szék-

helyét, ügyfél-azonosító számát, o a károsodott növénykultúra nevét, o a károsodott kultúra üzemi szintű

területének nagyságát, o a károsodott kultúra biztosítási ér-

tékét hektáronként,

o a kárt vagy károkat okozó kárnemet vagy kárnemeket,

o a hozamcsökkenés becsült mérté-két és forintosított értékét,

o a biztosítási esemény Mezőgazda-sági Parcella Azonosító Rendszer azonosító szerinti helyét (MePAR azonosító),

o a károsodott terület nagyságát, és o a kifizetett kártérítés ösz-

szegét.

Elemi káresemény: a jégesőkár, aszály-kár, belvízkár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadáskár;

Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy álló-vizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendsze-resen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése;

Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvo-nala és az elsőrendű árvízvédelmi mű-nek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület;

Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyás-ok melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvé-delmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti;

Vízjárta területek: időszakosan elön-tésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen: o a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az

olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, víz-rendezés előtt rendszeresen, a sza-bályozást követően pedig időszako-san vízzel borítottak;

o a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túl-nyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített;

o a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, víz-mosások által érintett olyan terüle-

51/51 AHE-11536/1

tek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző;

o a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonula-tok, terepmélyedések, amelyek ere-dete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, má-sodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi létesítmény, valamint annak műtár-gya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, ren-deltetésszerű használatát biztosítja, il-letve szolgálja;

Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőren-dű árvízvédelmi műnek minősített ár-vízvédelmi töltés épült;

Ügyfél-azonosító szám: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben rögzített tízjegyű szám, amely az intézkedésben való részvétel során az ügyfél egyedi azonosítására szolgál. Ezt az adatot a biztosítási köt-vény tartalmazza.

Újrahasznosításnak minősül: o a palántával nem pótolható szántó-

földi növények esetében a felülvetés, illetve a károsodott növénykultúra megszüntetése, majd közvetlenül új növénykultúra telepítése,

o a palántával pótolható növények ese-tén a sérült, elpusztult palánták pótlá-sa.

o Mezőgazdasági termelő: mezőgaz-dasági díjtámogatás iránti kérelmet benyújtó, a mezőgazdasági és vidék-fejlesztési támogatási szerv által nyil-vántartott ügyfél.

12. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól

Az Allianz Hungária Zrt. jelen különös biz-tosítási feltételei a korábban alkalmazott feltételekhez képest az alábbi eltéréseket tartalmazzák:

A feltételek módosultak a jogszabályi változásoknak megfelelően.

A tavaszi fagy és a téli fagy fogalmak módosultak.

Az elemi káresemény okozta mezőgaz-dasági árvízkár és a felhőszakadáskár kockázatoknál a kárküszöb mértéke 50%-ról 40%-ra módosult.

A „D” típusú mezőgazdasági biztosítás a következő kockázatokkal egészült ki: elemi káresemény okozta mezőgazda-sági árvízkár, téli fagykár, felhőszaka-dáskár, homokveréskár.

A regisztrációs szám fogalom helyett az ügyfél-azonosító fogalom került beve-zetésre.

Allianz Hungária Zrt.

Documents

Különös biztosítási feltételekadmin.mag91.hu/feltetelek/allianz_mezogazdasagi...4/51 AHE-11536/1 A jelen különös biztosítási feltételek alapján az alábbi növénybiztosítási