KÖRNYEZETVÉDELEMKÖRNYEZETVÉDELEM

4.4.

2006.2006.

Előadó:

Széll Andrea

egy. tanársegéd

TARTALOMTARTALOM

• a víz jelentősége

• hazai helyzet

• szennyező források

• vízminősítés, vízminőségi kategóriák

• vízszennyezés, eutrofizáció

• vízminőség szabályozása

• a szennyezés csökkentésének eszközei

• szennyvíztisztítás

A VÍZ JELENTŐSÉGE

- A Földfelszín 510 millió km2, 70,84 %-át borítja víz, a teljes vízkészlet 2 milliárd km3

- az élet a vízben jött létre

- minden élőlény szervezetének jelentős része (ember kb. 70 %)

- 3% édesvíz, sarki jégtakarókban és gleccserekben (krioszféra) a java (Bajkál-tó 20% édesvízkészlet), 97 % sós víz (35 g só / 1 l tengervíz)

- a vízigény gyorsabban nő, mint a népesség: a Föld lakosságának ¼-e nem jut egészséges ivóvízhez, több, mint felének nincs higiénikus lakhelye

- sivatagi országok vízellátása kritikus, de Nagy-Britannia és Lengyelo. is: nagy népesség, szerény vízkészletek, gazdaság intenzív használat

- víz állandó körforgásban: 11 nap az átlagos tartózkodási idő az atmoszférában

Légkör

14 billió t

Világóceán

1,4 X 106

Kontinensek

Folyók 1,2Tavak, mocsarak 280

Jég 24 000Felszín alatt víz 60 000

Párolgás 70Párolgás 350

Csapadék 320Csapadék 100

Folyók 30

VÍZSZENNYEZÉS FORRÁSAI

- A levegő szennyezőanyagai az atmoszférából nedves vagy száraz kihullás révén jutnak a felszíni vizekbe

- A földfelszínről: a talajból kimosódva vagy a növény – állat – ember – szennyvíz úton

Víz megjelenési formáiVíz megjelenési formái- vízpára az óceánok és a szárazföld közti vízforgalomban (felszín feletti vizekfelszín feletti vizek)- állóvizek (beltenger, tó, mocsár), vízfolyások (felszíni vizekfelszíni vizek)- felszín alatti vizekfelszín alatti vizek::

felső rétegben talajnedvesség, első vízzáró réteg felett talajvíz, parti szűrésű víz (a talajvíz egy vízfolyással hidraulikus kapcsolatban van, utánpótlása több, mint 50%-ban a vízfolyásból származik), vízzáró rétegek között rétegvíz, mélyebben mélységi víz, karsztvíz a karbonátos kőzetek (mészkő, dolomit)

hasadékaiban

Állóvizeink felszíne 1000 km2, az ország területének 1,1%-a. Legnagyobb természetes tavak: Balaton 596 km2, Velencei-tó 26 km2, Fertő tó felülete 280 km2, (82 km2 Magyarországon).

A nagy vízfolyások – Duna, Tisza, Dráva – minőségét a felvízi országok határozzák meg. (95 % vízhozam külföldről érkezik)

A felszíni vizek jelentősége:A felszíni vizek jelentősége:

- nem ivóvíz minőségű frissvíz használat forrása 80%-ban- a kisebb minőségi igényű vízhasználatok céljára könnyebben hozzáférhetők, vízkivétel olcsóbb

A felszín alatti vízkészlet az ország vízellátása szempontjából jelentős, lakossági vízellátás több mint 90%-ban

Minőségének rendszeres észlelése a ‘80-as évek közepétől kezdődött (észlelőhálózatok)

A talajvízkészlet szinte az egész ország területén szennyezettnek tekinthető (megfigyelő kutak)

- A réteg- és mélységi vizek őrzik genetikájukból és természetes védettségükből adódó minőségüket

- Ismert néhány felszín alatti vízbázis helyrehozhatatlan elszennyeződése

- Gyakran rendkívüli (havária) vízszennyezés:kialakulása gyors, váratlan, előre nem jelezhető időpontban és olyan szennyező hatást gyakorol a vizekre, amely azok öntisztulását erősen korlátozza, élővilágát vagy egészében elpusztítja, ezért a víz használati értéke csökken, vagy használatra rövidebb-hosszabb időre alkalmatlanná válik.

Leggyakoribb havária okok:Leggyakoribb havária okok:

- a potenciális szennyezőforrásokat képező (termelő, szállító, tároló, tisztító, stb.) berendezések meghibásodása, vagy gondatlan kezelése,

- baleset, természeti katasztrófa,

- országhatáron túlról származó szennyezőanyag vízbejutása, stb.

Szennyezőanyag fajta Előfordulási arány (%)

Kőolaj és származékai Kommunális szennyezésekSzerves ipari szennyezések

Szervetlen ipari szennyezésekNövényvédőszer

HígtrágyaMűtrágya

Rothadó szerves szennyezőanyagAmmónium

Egyéb szennyezőanyagIsmeretlen szennyezőanyag

37,44,29,54,61,56,90,81,90,413,019,8

Rendkívüli szennyezések szennyezőanyag – fajtánként

I. Kémiai vízminősítésÁltalános kémiai jellemzők: össz-sótartalom: értéke a hidrológiai és geológiai környezettől függ Anionok (CO3

2-, HCO3-, Cl-, SO4

2-) és a kationok (Ca2+, Mg2+, Na+, K+) aránya fontos (pl. másodlagos szikesedés)oldott oxigéntartalom: egységnyi térfogatú vízben, adott hőm.-en és nyomáson a vízben lévő oldott O2 mennyisége függ a szennyezőanyagok mennyiségétől, minőségétől és a víz oldott sótartalmátólszerves anyagok: bonyolult összetétel, a gyakorlatban oxigénfogyasztással jellemezzük.

BOI5 (biokémiai oxigénigény): oldott oxigénmennyiség, amelyet az aerob szervezetek a vízben lévő szerves anyag lebontására 20 oC-on, 5 nap alatt elfogyasztanak

KOI (kémiai oxigénigény): a vízben lévő szerves anyagok oxidálószerekkel (kálium-dikromát), nedves úton elvégzett oxidációja során felhasznált oxigénmennyiség

II. Biológiai vízminősítésHalobitás: a víz ökológiai és biológiai szempontból legfontosabb szervetlen kémiai tulajdonságainak (összes sótartalom, pH, vezetőképesség, ionösszetétel) összességeTrofitás: a vízi életközösségek primer szervesanyag-produktivitását fejezi ki alapja a fotoszintézis mértéke, amelyhez megfelelő mennyiségű és spektrumú fény, alkalmas hőm., szervetlen növényi tápanyagok, klorofilltartalmú algák, vízinövények kellenek

Jellemzésére: összes algaszám, P- és N-formák, klorofilltartalom

Szaprobitás: a vízi ökoszisztéma szervesanyag-lebontó képességét fejezi ki, a trofitás ellenében hat, energiaveszteséggel jár

- jellemzői a lebontásra vagy rothadása alkalmas szerves anyag és a heterotróf szervezeteknövekedése a vízszennyezés eredménye, ennek eredménye oxigénhiány, mértékét az emberi tevékenység fokozza. Jellemzésére BOI5, KOI

Toxicitás: vízi életközösségek életműködését gátoló, csökkentő, megszüntető vízminőségi jellemzők összessége

Mérgezőanyagok nemcsak külső forrásokból származnak, hanem a vízben is jelen vannak, pl. NH3, H2S, kékalgák toxinjai

- toxicitás meghatározása: közepes tűrés határa, amely adott anyag konc.-ját jelenti, amelynek oldatában a kísérleti élőlények fele életben marad

III. Bakteriológiai vízminősítés

Az ivóvíz fekáliás szennyezettségének kimutatása kólibaktériumok meghatározásával

Kóliliter: az a legkisebb vízmennyiség, amelyből a kólibaktérium kitenyészthető.

Kóliszám: 100 ml vízből kitenyészthető baktériumtelepek száma – a szabvány a kóliszámban 0-2 telep/100 ml határérték. Ez felett fertőtleníteni kell.

Vízminőségi kategóriák: (MSZ 12749:1993)

Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés

I. osztály: kiváló víz Mesterséges szennyezőanyagoktól mentes, tiszta természetes állapotú vizek, kevés az oldottanyag- tartalom, teljes az oxigéntelítettség, csekély a tápanyagterhelés, szennyvízbaktérium nincs benneII. osztály: jó víz Külső szennyezőanyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kicsit terhelt, mezotróf víz. A vízi szervezetek fajgazdagsága nagy, egyedszám kicsi. A víz természetes szagú és színű. Kevés a szennyvízbaktérium

III. osztály: tűrhető vízMérsékelten szennyezett, a szerves és szervetlen anyagok és a biol. hasznosítható tápanyagterhelés eutrofizációt okozhat. Van szennyvízbaktérium. Átmenetileg kedvezőtlen életfeltételek. Szag.IV. osztály: szennyezett vízKülső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel terhelt, biológiai tápanyagokban gazdag víz. Az oxigénháztartás jellemzői tág határok közt, lehet anaerob állapot is. Nagy baktériumszám (szennyvízbakt.) és egysejtűek tömegesen. Víz zavaros, vízvirágzás. Káros anyagok konc. elérheti a krónikus toxicitás értékeit is.

V. osztály: erősen szennyezett víz

Különböző eredetű, szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel erősen terhelt víz, esetenként toxikus. Szennyvízbaktérium tartalma közelít a nyers szennyvizéhez. A biológiailag káros anyagok és az oxigénhiány korlátozzák az életfeltételeket. Zavaros, nem átlátszó. Káros anyag konc. nagy, vízi életre nézve krónikus, toxikus szintet is elérhet.

VízszennyezésMinden olyan hatás, amely a felszíni és felszín alatti vizek minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes folyamatok biztosítására csökken vagy megszűnik.

Pontszerű szennyezés: szennyezőanyagok egy adott helyen (pl. csővezeték, csatorna, szennyvízcsatorna) jutnak a vízbe. Üzemeknél, szennyvíztisztító telepeknél, erőműveknél, szénbányáknál, olajkutaknál.Koncentrált, helyhez kötött, hatása jól mérhető, a műszaki beavatkozások jól meghatározhatók.

Nem pontszerű: a forrás nagy területen szétterülve nehezen azonosítható. Pl. felszíni lefolyás, mg.-i művelés alatt álló talajból kimosódás.

Szennyezőanyagok csoportosítása- fertőző anyagok,- oxigénigényes hulladékok (szennyvíz, trágya),- vízben oldódó szervetlen vegyületek,- szervetlen növényi tápanyagok,- szerves vegyületek (olaj, benzin, műanyag, növényvédő szerek stb.),- görgetett és lebegtetett hordalék,- radioaktív anyagok, hő.

Fertőző anyagok: baktériumok, vírusok, protozoák és féregparaziták, betegségeket terjesztenek: tífusz, kolera, vérhas… fekáliával jutnak a vízbe, fő forrásuk a szikkasztók, pöcegödrök, vágóhidak, tisztítatlan szennyvizek. Oxigénigényes hulladékok: a felszíni lefolyás, a túlterhelt vagy rossz hatásfokú szennyvíztisztító telepek, olajfinomítók, élelmiszeripari üzemekből, textil-, papírüzemekből Aerob szervezetek felszaporodnak, csökken a víz oldott oxigéntartalma, vízi élet megszűnik.

Anaerob mikroorganizmusok toxikus és bűzös anyagokat termelnek: H2S, NH3, CH4…

Vízben oldódó szervetlen vegyületek: savak, sók, mérgező fémek, savak, sók (Na, Ca) csapadék- és öntözővízből, kőolajkitermelés során, csapadék lefolyásból. Utak sózása: autók, hidak korrodálódnak, rongálódnak, vegetáció pusztulása, ivóvízbázis szennyeződése.

Szervetlen növényi tápanyagok: Foszfor, nitrogén.Szennyvíztelepekről, ipari kibocsátásból, lefolyásból, szántóföldi mű- és hígtrágyából. Több tápanyag – algavirágzás (vízvirágzás), rontja a víz szagát és ízét, napsugarak nem jutnak át. A foszfor az ivóvízben fontos tápanyag, a nitrát veszélyes, karcinogén és toxikus.

Szerves vegyületek: mikroszennyezők: kis koncentrációban is károsakpl. nyersolaj a tengerben, a baktériumok természetes anyaggá dolgozzák fel.

Többségük szintetikusan előállított szerves anyag, pl. kőolaj és származékai, peszticidek (növényvédő szerek) perzisztencia: természetes lebomlással szembeni ellenálló képesség.

Kőolaj pontszerű forrásból: szennyvízkifolyás, nem pontszerűből: szállítás, tárolás.

Íz- és szagrontók, mérgezőek az életközösségekre nézve, karcinogének, néhány talajlakó baktérium CxHy-bontó.

Huminanyagok: talaj kimosódása és a növényi anyagok bomlása során keletkeznek, nem toxikusak, de más vegyületekkel reagálva azzá válhatnak.

pl. víztisztítás: klór → kloroform, rákkeltő. Fémkomplexeket is képeznek, segítik az oldatba jutást.

Üledékek: hordalékot alkotó talajszemcsék, felszíni lefolyásból eredő szerves és szervetlen anyagok.

Ivóvízkezeléskor eltávolíthatók, ritkán okoznak bajt (kivétel: karcinogén azbeszt, a vízellátó hálózat csőanyagának alkotója).

- zavarossá teszik a vizet, felületükön megkötnek mérgező fémeket, növényvédő szereket, baktériumokat.

- gyengítik a napsugarak áthatolását, a növényeket, kopoltyúk eltömésével vízi állatok pusztulnak el, mederfeltöltés.

Toxikus fémek: alacsony koncentráció, de megkötődnek és felhalmozódnak – ember és állathoz is eljutnak a táplálékláncban (bioakkumuláció). Meghatározatlan ideig maradnak vegyületekben, bármikor környezetre káros fémformák alakulhatnak ki.

3 csoport:3 csoport: - esszenciális elemek (Zn, Co, Kr, Mn, Mo, Cu, Fe) élő szervezet működéséhez kellenek - stimuláló mikroelemek (Ti) - toxikus (Ag, Hg, Cd, Pb) elemek

Bizonyos konc. után az esszenciális is toxikussá válik és több toxikus is létfontosságú lehet – megfelelő koncentráció!!

Fémek mozgása: oldhatósági viszonyoktól függ. Az oldhatatlan fém biológiailag inaktív. Komplexképzés fontos szerepe a fémmozgásban (bioakkumuláció)

Radioaktív anyagok: természetes és mesterséges radionuklidok. Ra226, Ra228, Sr90 és U238 mélységi vizekből, hévízkutakból, atomerőművekből, nukleáris fegyvergyártáskor

Atomrobbantásokból globális sugárszennyeződés, balesetek. pl. Csernobil, a legnagyobb gond: I131, Cs-izotópLaborokból is juthat a hidrológiai körfolyamatba. Kőzetek természetes radioaktivitása – vízbe jut. DNS-mutációk, genetikai rendellenességek, rák.

Hőszennyezés: erőművek és ipartelepek hűtővíz felhasználása miatt. Csökkenhet a vízben oldható oxigén mennyisége, romlik a víz öntisztulása, fokozódik az élőlények anyagcseréje, egyensúly felborul.

A) Felszíni vizek szennyezése, öntisztulás, eutrofizációA vízbe jutott szennyezőanyag koncentrációja és formája a belépéskor megváltozhat: hígulás, biokémiai lebomlás, biológiai erősítés és ülepedés.

intenzitás függ a befogadó víz térfogatától, sebességétől. Nagy, gyors folyású vízben kis mennyiségű szennyezőanyag gyorsan alacsony konc.-ra lecsökken, a biokémiai lebontáshoz szükséges oldott oxigén gyorsan pótlódik.

Öntisztulás: ha megfelelő a szerves anyag higítása, és elég az oldott oxigén mennyisége, a mikrobák a szerves anyagot veszélytelen, stabil végtermékké bontják le → természetes egyensúly, helyreáll a fotoszintézis, légzés egyensúlya.

Szervesanyag feldúsulása, aerob bomlás: a víz oldott oxigéntartalma elfogy → anaerob szervezetek: nitrát-, szulfát-, foszfátgyökök és más szerves vegyületek oxigénjét hasznosítják, bűzös végtermékek (H2S, foszfin, szerves savak). Néhány szintetikus szerves vegyület már kis koncentrációban is káros hatású.

A biológiai lebomlás alig működik (DDT, PCB-k, izotópok, Hg-vegyületek), a biológiai erősítés során felhalmozódhatnak a szervezetekben.Ülepedéskor csökken a szerves és szervetlen szennyezők mennyisége, a hordalékhoz kötődve leülepednek.

Tavak, tározók szennyeződése: vízcsere akár 100 évig is, vízfolyásnál pár nap. Érzékenyek a műtrágya-, olaj-, mikroszennyezésre.

legnagyobb probléma: eutrofizáció felgyorsulása: természetes folyamat, a tó vízgyűjtő területének lefolyása és eróziója miatt a tó feldúsul növényi tápanyagokban.

Az emberi tevékenység okozta tápanyag-túlterhelés forrásai:- Műtrágya lefolyása,- Természetes lefolyás,- Szerves trágya lefolyás,- NOx-oldódás (motor),- Kezeletlen és tisztított kommunális szennyvíz bevezetése,- Detergensek (foszfát),- Lefolyás és erózió (bányászat, építőipar).

Mesterséges vagy gyorsított eutrofizáció, foszfát- és nitrát-koncentráció nő.

Hatások:Hatások:- tavak pár évtized alatt elöregednek (természetes úton pár ezer év)- nyáron a vízinövények elhalt részei bomlanak, megnő az algamennyiség, vízvirágzás, kellemetlen íz- és szaganyagok - oldott oxigéntartalom lecsökken az aerob bomlás miatt, halfaj-összetétel megváltozik: oxigénigényes fajok eltűnnek- további tápanyagfelesleg esetén és anaerob bomlások (toxinok is keletkeznek) során állatvilág pusztul - veszélybe kerül a víz felhasználása ivóvíz, sport, horgászat, üdülés, öntözés stb. céljára

Eutrofizáció szabályozásaEutrofizáció szabályozásaInput módszerek: csökkenteni a tápanyagok bejutását a tavakbaOutput módszerek: megtisztítani az előrehaladott állapotban lévő vizeket

Input módszerek1. Fejlett szennyvíztisztítási technológiák alkalmazása, szennyvizekből a foszfor 90 %-át eltávolítani – mehet a befogadóba2. limitálni a mosószerek, tisztítószerek P-tartalmát3. földhasználat szabályozása, talajkímélő művelési technológiák4. szennyvizek eltérítése gyors folyású patakok irányába

Output módszerek

1. Fenékkotrás – nagy, mély tavaknál nem alkalmazható, de sekélynél sem mindig hatékony, a kiülepedett toxikus anyagok szuszpenzióba kerülnek

2. Eltávolítani a túlburjánzott növényzetet – zavaró és költséges

3. Herbicidekkel és algicidekkel szabályozni a nemkívánt flórát – szennyez, másra is káros

4. Levegőztetés – költséges és energiaigényes

Az input módszerek a leghatékonyabbak

B) Felszín alatti vizek szennyezése

- Parti szűrésű víz, talajvíz, karsztvíz, rétegvíz - ivóvízigény fedezésére

A talajvíz szinte teljesen elszennyeződött, karsztvizek használata nem fokozható, parti szűrésűeké nő (közművesített területeken 40 %)

A szennyvízbaktériumok, lebegtetett anyagok zöme a talajban kiszűrődik, a víz leszivárog.pl. homoktalajok kisebb, a finomabb szemcseméretű talajok nagyobb szűrőképességűek

Ha a szennyezés bekerül a felszín alatti vizekbe, a lassú vízmozgás miatt lassan terjed, konc. lassan csökken, évtizedekig tart.

Szennyezőforrások- szennyvízvezetékek- szennyvízelhelyező kút - szivárgás felszíni vizekből - szemét - szennyvíztároló - üzemanyagtartály - olajkúti betáplálás- veszélyes hulladék: vízzáró rétegen át

- két forrás: veszélyes anyag, nehézfém kimosódása szeméttárolókból, veszélyes-hulladék tárolókból

Elvileg tökéletes megoldás: a vízzáró rétegek közé elhelyezett hulladék, gyakorlatilag a tökéletlenül lezárt gáz- és olajkutak, robbantások, földrengések miatt a vízadó rétegbe jut szennyezés.

Vízminőség szabályozásaA társadalmilag szükséges vízigény megkívánt minőségű szintjét biztosítja jogi, műszaki és gazdasági eszközökkel, összhangban a természeti és társadalmi tényezőkkel. - műszaki, adminisztratív beavatkozási tevékenység, amelynek célja egy vízfolyás vízminőségi paramétereinek előírt korlátok közt tartása.

Modellek: feltár összefüggéseket, a változások becsülhetők, előrejelezhető következmények. A vízminőségi igények a vízhasználati céltól függően (ivóvíz, sportolásra, ipar…) más komponensekkel és határértékekkel adhatóak meg.

- részben közvetlen ösztönző elemek (vízjogi engedélyezés és kötelezés), minden vízi munkához, vízhasználathoz a tervezés fázisában is engedély (elvi vízjogi engedély) kell

- részben közvetett ösztönző elemek, pl. gazdasági kényszerpl.: hiányzó szennyvíztisztító építési költségét rövid idő alatt felülmúló szennyvíz- és csatornabírság

- gazdasági szabályozással történő közvetett hatás a vízminőségre, pl. pénzügyi támogatás.

A vízszennyezés csökkentésének technológiai eszközei

A termelés során keletkező szennyeződés mértéke függ a termelési technológia színvonalától és a termelés volumenétől.

Csökkentési lehetőségek:1. Tisztítás: a szennyvíz vagy egyéb hulladék-

anyag szennyező anyagainak kivonása, átalakítása, ezek szennyezést nem okozó környezeti elhelyezése

2. Újrafelhasználás és visszanyerés: a használt, illetve szennyvizek újrahasznosítása, a hasznosítható anyagok visszanyerése

3. Technológiai változtatás: technológia változtatása, hogy a szennyezőanyag-kibocsátás megszűnjön, vagy mérséklődjön

4. Termékmódosítás: helyettesítő termékek bevezetése, anyagtulajdonság módosítása, eredményeként a szennyező hatás csökkenthető vagy kezelhető

5. Megszüntetés: szennyező anyag gyártásának, forgalmazásának megszüntetése, a szennyező anyagok vízbejutásának megakadályozása

6. Szétszórás: a szenny- vagy használt vizek nagy területén diszperz módon történő szétszórása, talajba helyezése, vagy nagy víztömegben elosztása

7. Késleltetés: a szenny- vagy használt víz kibocsátás időszakos leállítása, tározása, a befogadó szempontjából kedvezőbb időszakban történő bejuttatása

8. Átvezetés: a szennyvizeknek más szelvénybe, vagy más nagyobb vízhozamú vízfolyásba való átvezetése

9. Hígítás: az oldott szennyvíz térfogat növelése, a káros hatások csökkentése és az öntisztuló képesség fenntartása céljából

10. Környezeti tisztítás: a befogadó élővíz tisztítása a bevezetett szennyező anyagok eltávolítása, káros hatás csökkentése

Műszaki beavatkozások:

- szennyvíztisztítás - újrafelhasználás - technológiai víztisztítás - szennyvíz tározás - regionális csatornázás - kisvízhozam szabályozás - befogadók tisztítása

A szennyvíztisztítás célja: szennyvizek kezelése, amelynek eredményeként a tisztított szennyvíz, minősége alapján a befogadó élővízbe károsodás nélkül, ártalommentesen bevezethető.

Három fő rész:- elsőfokú vagy mechanikai tisztítás - másodfokú vagy biológiai tisztítás - harmadfokú vagy kémiai, ill. fizikai - kémiai tisztítás

Az újrafelhasználás a kibocsátandó víz egy részének felhasználása, a vízkészletek mennyiségi és minőségi tehermentesítése érdekében

A technológiai változtatás: a termelési eljárás, a vízgazdálkodás, és a termékfelhasználás módjának módosítására irányul - cél a szennyezőanyag kibocsátás csökkentése, vagy megszüntetése.- a környezetszennyezés megelőzésének egyik legfontosabb feladata

A szennyvizek tározása a vízkibocsátás tervszerű visszatartása, majd szabályozott leeresztése - a befogadó minőségi állapota illetve hidrológiai viszonyai szempontjából legkedvezőbb időszakban

A regionális csatornázás: nagy területre kiterjedő, több település szennyvizét összegyűjtő szennyvízcsatorna rendszer - megszüntethetők az egyedi szennyvízbevezetések - fejlett technológiájú központi szennyvíztisztítóval védhető a befogadó minősége

Pl. Velencei tó térségében, a tavat körülfogó gyűjtőcsatornával, illetve központi szennyvíztisztító művel kiváltották a nagy számú egyedi bevezetést.

A kisvízhozam szabályozás - a befogadó vízminőség szempontjából kritikus kisvízhozamának adott mértékű növelése - öntisztító képesség fenntartása, fokozása- szennyezések hígítás hatására bekövetkező csökkentése

A befogadók tisztítása- az adott vízfolyás teljes vízhozamát tisztítás-technológiai vagy egyéb módszerekkel kezelik, a vízminőség javítása céljából

A szennyvízelvezetés, mint zárt folyamat:

gyűjtés, kezelés, elvezetés.

Gyűjtés

- elválasztott rendszerű csatornahálózattala szennyvíz és csapadékvíz külön kerül kezelésre, célszerű az ipari technológiai szennyvizeket is elkülöníteni a kommunális szennyvíztől és a csapadékvíztől- egyesített rendszerű csatornahálózattal- előny: csapadék átöblítő hatása miatt ritkább dugulás - hátrány: záporok esetén túlterhelődés, a szennyvíz tisztítatlanul jut a befogadóbaIpari szennyvizek együtt kezelése a többivel a szennyvíztelepen : időben változó mennyiség és minőség kiegyenlítése céljából

Házi szennyvíz higító és közömbösítő hatása - előny: pelyhesedés elősegítése- gazdasági előny: nem kell költséges tisztítóművet létesíteni

Települési szennyvíztisztítás technológiai lépései:

- fizikai (mechanikai) tisztítás,

- biológiai tisztítás,

- harmadlagos tisztítási eljárások (N és P eltávolítás, fertőtlenítés, ozmózis).

A mechanikai kezelés - általában a durva szennyeződés és a lebegtetett anyagok eltávolítására szolgál

A biológiai kezelés- a szerves anyag lebontását nitrifikáció (N-vegyületek lebontása denitrifikáló baktériumokkal) folyamatával

A harmadlagos tisztítás célja - további tisztítás, pl. kellemetlen íz- és szaganyagok eltávolítása

MechanikaiRácsokRácsok: : vízben úszó és lebegő anyagok eltávolítása, a rácsmögötti technológiai elemek védelme a mechanikai rongálódástól (törés), rácsszemét elkülönítése. Rács pálcaköze 5-50 mm. Íves és síkrács, álló és fekvő rács. Rácsszemét sorsa: felaprítás (szennyvízzel kezelik), eltávolítás (iszappal kezelik). HomokfogókHomokfogók: : nyers ásványi anyagok kiülepítése, hogy a szerves anyag lebegve maradjon. Ehhez a csatornában áramló szennyvíz sebességének csökkentése kell (0,3 m/s-ra).

- függőleges átfolyású: víz tölcsér alakú medencébe, onnan a víz feláramlik, a homok kiülepedik.

- légbefúvásos: a változó terheléshez is jól alkalmazkodnak, a befújt levegő kis sebességnél is lebegteti a szerves anyagokat és a szennyvíz zsír- és olajtartalmát felúsztatja a felszínre (lefölözés).

Ülepítő medencék:feladata a biológiai tisztítókra jutó terhelés csökkentése (előülepítés), vagy a biológiailag bontható anyag víztől elválasztása (utóülepítés).

A kiülepített iszapot az ülepítőtérből el kell távolítani, és kezelni:

hosszanti (lipcsei medence) éssugárirányú (Dorr-medence) átfolyású ülepítő.

A leülepedett iszapot kotrókkal terelik az iszapgyűjtőbe, az úszó iszapot lefölözik.

Nagyobb szervesanyag-terhelés esetén pelyhesítőszerek adagolása, hatásfok javításapl. megfelelő pH beállításával savak, lúgok, Na-szilikát, Al2(SO3)3, polielektrolitok.

Többszintes ülepítők: - teljesítmény növelésére és méretcsökkentésre - sorba vagy párhuzamosan kapcsoltak- a kiülepedett iszap a felső szintről az alsó ülepítőtérbe jut és ott rothad

Biológiai

- szervesanyag tartalom csökkentésére- mikrobák irányított tevékenysége, alapanyag a szennyvíz oldott és kolloid állapotú szerves anyaga- végterméke részben kiülepíthető (baktériumtelepek), részben gáz halmazállapotú (CO2, CH4, H2S, NH3, N2). Az aerob részhez folyamatos szellőztetés kell.A biológiai tisztítás lehet természetes (szűrőmezős, esőztető öntözéses, halastavas) és mesterséges (csepegtetőtestes és eleveniszapos).

Csepegtetőtestes: - fixfilmes eljárás, gyakori- a lebontást nagy fajlagos felületű anyagon kialakított biológiai hártya (film) végzi- a film biológiailag aktív határfelületére ér a szennyvíz, a mikrobák adszorbeálják az oldott és kolloid anyagokat- a folyton vastagodó sejtréteg egy idő után leválik, és mint levált iszap, utóülepítőben szedik össze

Csepegtetőtest: hagyományos töltőanyagú (habsalak, tufa, érdes kőzet), műanyag betétes, tárcsás

- műanyag betétes: élelmiszeripari szennyvízzel kevert települési vagy ipari szennyvizek résztisztítására, 50-80 % hatásfok. - tárcsás rendszerek: a teljes biológiai tisztítás igényénél, kívánt hatásfok 85 %.

Eleveniszapos tisztítás: levegőztetés, ülepítés- a mikrobák pehelyszerű iszapos szuszpenzióként lebegnek a medencében- lebontáshoz szükséges oxigént levegőztető berendezések adják - a felületi levegőztető az oxigént a folyadékcseppek szétszóródása által és a vízfelszínen belépő buborékok képzésével viszi be

Utókezelés

- cél: foszfor és más tápanyagok eltávolítása, mikroszennyezők visszatartása, patogén élőlények eltávolítása, fertőzőképesség lecsökkentése.

Klórozás (a tisztítási folyamat végén) - nemcsak a baktériumokra és vírusokra, de oxidáló hatású a szerves anyagokra is, cianidokat és szulfidokat oxidál

Ipari szennyvizek kedvezőtlen tulajdonságaik miatt külön kezelendők:

- toxikus anyagok (nehézfémek), biokémiai folyamatok gátlása,- magas oldható szervesanyag tartalom, O2-hiány nő- színt és zavarosságot okozó anyagok, - eutrofizációt gyorsít a tápanyag túlsúlya,- szerves mikroszennyezők (toxikus és karcinogén),- olajtartalmú anyagok, élettevékenységet gátolnak, esztétikai problémák,- savak és lúgok, toxikusak, élővilágot károsítanak,- patogén anyagok.

A vízminőség szabályozás JOGI eszközeiA vízminőség és a vízmennyiség elválaszthatatlan egymástól, a jogi szabályozásnak ki kell terjednie mindkettőre.

A víz mennyiségi védelmére:- vízkészlethasználati díj - ivóvíz- és a csatornahasználati díj - ivóvízhasználati pótdíj

Vízkészlethasználati díj évi 500 m3-nél több vizet fogyasztó vízhasználók fizetikA díj összege a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség (m3), az alapjáradék (Ft/m3), a vízkészlet-kategória, a vízminőségi osztály, és a vízhasználat jellegétől függő módosító tényező alapján.

- takarékosságra ösztönöz, mert meghatározott mennyiségen felüli vízhasználat után 200 % pótdíjat kell fizetni - egyben a szennyvíz mennyiségét is csökkenti.

Ivóvízdíj és csatornadíj

a közüzemi víz- és csatornamű vállalatok által szolgáltatott ivóvízért, illetve csatornamű használatért kell fizetni

Ivóvízhasználati pótdíj

az ipari célra ivóvíz-minőségű víz használata esetén kell fizetni

A víz minőségét védő jogszabályok: - Közvetlen ösztönző a hatósági kényszer (vízjogi engedély). - Közvetett ösztönző a gazdasági kényszer (a tisztítótelep építési költséget meghaladó szennyvízbírság, illetve a szennyvíztisztító építéshez pénzügyi támogatás (pl. Központi Környezetvédelmi Alap))

A vízminőség szabályozás legfontosabb jogi eszköze a szennyvízbírság: - anyagi hátrány okozásával (pénzbüntetéssel) kényszeríti a szennyezőt a károsodás felszámolására- bírság kiszabása, ha a szennyvízben lévő szennyező anyagok mennyisége meghaladja a meghatározott határértéket

Rendkívüli szennyezés (műszaki meghibásodás, baleset, gondatlan kezelés, felszíni vagy felszín alatti vízkészletek veszélyeztetése) esetén a bírság többszörös lehet

Különösen káros szennyezés (a szennyező anyag határértékét ötszörösen, a toxikus anyagok esetében kétszeresen meghaladó szennyvízkoncentráció) bekövetkezésekor a bírság kétszeres. A szennyvízbírság progresszív, a második évben 2x, harmadikban 3x, negyedikben 4x, az ötödik és az azt követő években ötszörös.

A vízminőség védelem feladatai- egy bekövetkezett szennyezést követően a vízminőség helyreállítása- a kárelhárítás azon tevékenységek összessége, amelyek a rendkívüli vízszennyezések (havária) elleni védekezésre illetve azok kártételeinek elhárítására, megelőzésére vagy enyhítésére irányulnak.

A vízminőségvédelem elemei:- a vízminőség rendszeres vizsgálata, értékelése és minősítése, - azoknak a műszaki beavatkozásoknak a végrehajtása, amelyek segítségével elérhető a megfelelő vízminőség, - a rendkívüli szennyezések elleni védekezés vagy vízminőségi kárelhárítás

A környezetvédelmi felügyelőségek laboratóriumai az MSZ 12 749 szabványban előírtak szerint és gyakorisággal vizsgálják a meghatározott paramétereket.

A védekezés körébe tartoznak:- megelőzési, konkrét védekezési tevékenységek - a szennyezett víz által okozható károk megakadályozása

A megelőzés leghatékonyabban a potenciális szennyezőként szóba jövő üzem, intézmény, stb. technológiai illetve vízgazdálkodási rendszere keretében oldható meg.

A vizek szennyezését vagy vízminőség romlását a vízminőségi figyelőhálózat (törzshálózat) észleli, és jelzi a területileg illetékes szervek felé.

KöszönöKöszönömm aa

figyelfigyelmet!met!