Embed Size (px)
Citation preview
Környezetvédelem
NGB_KM002_1
4. Levegővédelem
2018/2019. tanév I. félév
Győrfi András
phd hallgató
SZE AHJK - Környezetmérnöki Tanszék
Előadás tartalma
A légkör szerkezete és összetétele
A légkör fizikai állapothatározói
Légszennyező anyagok és forrásai
Üvegházhatás
Globális felmelegedés
Globális felmelegedés hatásai
Savas eső
Szmog
Ózonpajzs sérülése
A légkör keletkezése
Légkör kialakulása -földi élet kifejlődése
4,5 milliárd évvel ezelőtt erősen redukáló légkör
A földfelszín megszilárdulása után — lehűlés
Oxidáló légkör: növények életműködése
O + O2→O3
A légkör összetételének alakulása
A légkör összetétele és fizikai jellemzői
A légkör
A legmobilisebb szállítóközeg
helyi hatások - globális léptékűvé válnak
emberi egészség, városi levegő: lokális hatások
savas esők: regionális probléma
üvegházhatás, ózonprobléma: globális környezeti jelenség
A Földet körülvevő gázterek és plazmák a bolygó gravitációs és mágneses tere
tartja fogva, héjakba rendezve.
A légkör vertikális szerkezete
Troposzféra
Átlagos vastagsága 11 km
A légkör összetételének 80 %-a a teljes légkör térfogatának 1,5 %-át elfoglaló troposzférában található
Meteorológiai folyamtok
Szennyeződések dinamikus színtere
Léghőmérséklet világátlaga: 14 °C
Léghőmérséklet felfelé átlagosan 6,0-6,5°C-ot csökken km-enként
Sztratoszféra
Felső határa átlagosan 50 km magasságban
A légkör 19 %-át sűríti az össztérfogat 5,5 %- ába
Ozonoszféra
Hőmérséklet: kb. -50 °C-ról 0 °C-ra emelkedik
A légkör vertikális szerkezeteMezoszféra
Kb. 80 km magasságig
A levegő hőmérséklet újra folyamatosan csökken (-120 °C-ig)
Nagyon alacsony a levegő sűrűsége
Meteoritok
Elnyeli az UV sugárzás nagy részét
Termoszféra
A hőmérséklet rohamosan emelkedik (>1200 °C), Naptevékenység erős hatása (>3500 °C)
500 km-ig
Ritka levegő
Exoszféra
Alsó határa: 700-1500 km körülinek vélt
Felső határa fokozatosan olvad bele a bolygóközi térbe
Elektromágneses jelenségek
A légkör tömeg-és térfogatarányos
összetétele
A légkör vertikális szerkezete
A levegő összetétele
Aerodiszperz rendszer
Pillanatnyi összetétele nyomás-, hőmérséklet- és magasság-függő
Földtörténeti és Történelmi léptékben is módosul
A levegő összetétele
Vendéggázok
Vízgőz
Egyenlítőnél 3-4 %-ban, mérsékelt égövben kb. 1 %-ban
Légkör öntisztulása
Szennyező gázok
Biológiai, vulkanikus vagy légköri folyamatok
Metán, kénhidrogén, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, ammónia, ózon
Szilárd halmazállapotú és cseppfolyós részecskék
1. Föld és óceánok felszínéről,
2. Vulkanikus kitörések
3. Légköri reakciók eredménye
A légkör gázalkotóinak megoszlása és a
tartózkodási időtartam szerinti csoportjaik
A légkör állapota és változásai
Idő: a légkör pillanatnyi fizikai állapota, amelyet az éghajlat elemeinek adott időpontban jellemző értékei határoznak meg (hőm., légny., felhőzet, szél stb.).
Időjárás: Az idő fizikai állapotának változása a téridőben - időleges, egyedi. Időjárási elemek.
Éghajlat: egy földrajzi térség időjárási rendszere - általános, szabályszerű, viszonylag állandó.
Meghatározza az időjárás- változás átlagát, kilengéseit, korlátait, szórását.
Hatással vannak:
napsugárzás, szél,
Tengeráramlások, földrajzi
viszonyok
A levegő fizikai állapothatározói
Napsugárzás: éghajlatformáló tényező, a földi élet feltétele; a földfelszín és a légkör primer energiaforrása.
Összes energia:
4 %-a UV-,
56 %-a fény-,
40 %-a infrasugárzás.
Sugárzás intenzitáscsökkenése:
elnyelődés (abszorpció):
szóródás:
visszaverődés
maradék besugárzás átlagértéke: 41 %. - ez a földfelszínre ténylegesen jutó mennyiség
Valóságos érték:
Időtartam, anyag, alak, tájolás, hajlásszög, szín, stb.
A levegő fizikai állapothatározói
Léghőmérséklet
A levegő hőállapotát számszerűen jellemző fizikai alapmennyiség
A napsugárzás a vízbe ~200 m-ig, a talajba ~2 m-ig hatol be
Napi és évi járás
Meteorológiában: napi mérések (1-2 m magasan 1, 7, 13, 19 óra) számtani
középértéke a napi középhőmérséklet
Hazánk évi középhőmérséklete: 11 °C körüli
A levegő fizikai állapothatározói
Légnyomás
A kiválasztott felületegység fölötti légoszlop
önsúlya, 1 Pa = 1 N/m2, 1 bar = 100 000 Pa
Napi és évi periodikus járás a hőmérsékletváltozás
következtében
Szél
Vízszintes légmozgás, a vektor iránya: ahonnan fúj
36 fokozatú szélirány-skála: meteorológia, repülés,
környezetvédelem
Szélsebesség: a szélmezőben mozgó levegő által
időegység alatt megtett út (m/s vagy km/h)
Szélskála: szélerő által kifejtett jelenségekhez
rendelt értékek (pl.: Beaufort-skála 12 fokozatú)
A levegő fizikai állapothatározói
Levegő nedvességtartalma
Abszolút páratartalom: 1m3 levegőben lévő
vízpára mennyiségét mutatja (g/m3)
Telített levegő
Relatív páratartalom: a levegőben lévő
vízpára arányát mutatja adott hőmérsékleten
a lehetséges telítettséghez
Hőmérséklettől függően
Melegben: harmat és eső
Hidegben: dér és hó
Hirtelen lehűléskor: dara és jég
A levegő fizikai állapothatározói
Látástávolság
Felhőzet mennyisége
Leárnyékolja a talajfelszínt, záró rétegként
Éghajlatalakító tényezők
Kozmikus és lokális jelenségek
A Nap sugárzása és annak veszteségei
A földrajzi szélesség
A földfelszín anyaga
Az óceánoktól mért távolság
Az óceánok áramlatától mért távolság
Tengerszint feletti magasság, felszínformák, hajlásszög, növényzet
Hegyláncok légtömegmozgás-eltérítő hatása
Emberi tevékenység következményei
Magyarország éghajlati jellemzői
Északi mérsékelt klímaöv, éghajlata mérsékelten szárazföldi
Szeszélyes, változatos időjárás
Évi középhőmérséklet: 11 °C körül
Évi átlagos csapadékmennyiség: 580 mm
Havas napok száma: 15-30
Napsütéses órák átlaga: 1700-2100 óra/év
Leggyakoribb és legerősebb az ÉNy-i szél, közepes szélsebesség
A légszennyezés forrásai
Légszennyező anyag
Azok az anyagok, amelyek olyan mértékben jutnak a levegőbe, hogy azzal az
embert és a környezetét kedvezőtlenül befolyásolják vagy anyagi kárt okoznak
Természetes káros szennyezőanyag-koncentrációk kialakulásához nem vezetnek
Mesterséges
Területileg koncentráltan
Korlátolt kiterjedésű térbe
Ártalmatlan szintre
A környezetszennyezés primer folyamatai
Emisszió
Időegység alatt a levegőbe bocsátott szennyező anyagok mennyisége
(mértékegysége: kg/h)
Transzmisszió
A légszennyező anyagok térbeli helyzete és megoszlása változik a nyílt légkörben
való mozgás hatására
Immisszió
A légszennyező anyagok talajközelbe kerülése után kialakult levegőminőség
(koncentráció, pl. g/m3)
Légszennyezést okozó emberi
tevékenységek
Emissziójának fajtája és mennyisége függ
Lakosság száma
Tüzelőanyag fajtája és mennyisége
Ipari termelés mértéke, korszerűsége
Légszennyező anyagok leválasztásának foka
Gépjárművek száma, műszaki színvonala
Éghajlat
Emisszió
50 % közlekedésből
25 % iparból
25% fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származik
A környezetszennyezés primer
folyamatai
Adott helyen és adott időpontban az immisszió a következőktől függ:
az emisszióforrások koncentrációjától és intenzitásától,
a tovább terjedési körülményektől (meteorológiai helyzet, topográfiai viszonyok),
az emissziók fajtájától, továbbá a szennyezőanyagok átalakulási folyamataitól (pl.
különféle káros anyagok reakciói egymással a napfény hatására, kondenzáció,
oxidációs és redukciós folyamatok).
A légszennyező források fő típusai
Pontforrás
Koncentrált paraméterű források
Egyértelműen meghatározható
A légszennyező anyagok koncentrációja
A hordozó gázok térfogatárama
A környezetbe kilépő anyagok mennyisége
A légszennyező források fő típusai
Területi forrás
Mérések, számítások és következtetések útján meghatározható
A környezetbe kerülő anyagok mennyisége
A hordozó gáz térfogata és áramlási sebessége
A szennyező anyagokat kibocsátó felület nagysága NEM határozható meg
A légszennyező források fő típusai
Vonalas légszennyező forrás
Meghatározható
A rajtuk áthaladó forgalom nagysága
A járműfajták egyedi kibocsátása
Számítható
A szennyező hatás mértéke
A légszennyező anyagok csoportosítása
szilárd
cseppfolyós
gáz halmazállapotú légszennyezők
koncentráció: k = mg/m3, g/m3
Környezetszennyező anyagok és
forrásaik
Környezetszennyező anyagok
fűtőanyagok elégetésének termékei
ipari
háztartási, intézményi
mezőgazdasági
katonai tevékenységek termékei
Környezetszennyező források
időbeli eloszlás
időszakos
folyamatos
egyenletes
időben változó
eredet
ipari
települési
mezőgazdasági
közlekedési
lokalizálhatóság szerint
pontszerű
diffúz
vonal menti kibocsátás
kémiai összetétel
Gázhalmazállapotú nyomanyagok
VOC:
Freonok (Fluor-klor szénhidrogének): A freonok tipikus képviselői a CF2Cl2 és
a CFCl3. A freonok kémiai és hőhatásnak ellenállnak, nem égnek és kevéssé
mérgezőek.
Gyógyszervegyészeti technológiákban műanyagok háborítására, hűtőgépek
hűtőfolyadékként, a vegytisztításban és elektronikus alkatrészek tisztítására
A sztratoszféra ózonrétegének lebontásához jelentős mértékben járulnak
hozzá (stabilitás).
Gázhalmazállapotú nyomanyagok
VOC:
PAH (Policiklikus aromás szénhidrogének): Nagy molekulasúlyú, 4-7
benzolgyűrű összekapcsolódásából eredő vegyületek.
Főleg a gépkocsik kipufogógázakban, a különböző szerves anyagok nagyobb
hőmérsékletű (T > 700 oC) kezelésénél (égetés, elgázosítás, hőbontás stb.)
képződnek.
A vegyületcsalád (PAH-ok) több tagja bizonyítottan rákkeltő. Az emberre
gyakorolt hatásuk (természetesen más légszennyezőkkel együttesen):
fejfájás, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, köhögés, hányás, hasi görcsök stb.
Gázhalmazállapotú nyomanyagok
VOC:
Dioxinok (PCDD = Poliklórozott Dibenzó Dioxinok):
Rendkívül veszélyes környezetszennyezők. Igen stabilak a környezetben, és az állati
szervezetekben kummulálódnak.
Forrásaik: az egyes forgalomban lévő kémiai anyagok, különböző eredetű hulladékok,
fosszilis tüzelőanyagok égetése, robbanómotorok füstgázai.
A zsírszövetekben raktározódnak el. A főbb toxikus tünetek: testsúlynövekedés,
májkárosodás, bőrelváltozások, immunrendszer károsodás, rákbetegség
Egyéb antropogén szennyezők
Kén-hidrogén (H2S):
Kellemetlen szagú, mérgező gáz. Szaga olyan intenzív, hogy 1:100 000 hígításban is észrevehető.
A természetben egyrészt vulkáni gázokból, másrészt a bomló szerves anyagokból származik. Az óceánok H2S kibocsátása 30 -106 t/év, a szárazföldé 7 -106 t/év.
Ipari eredetű forrásként említhető a vegyigyárak, olajfeldolgozók, kokszolóművek és a papíripar.
Etilén (C2H4):
Az etilén, mint a kipufogógáz egyik alkotórésze elsősorban a városokban gyakori.
Káros hatással van a növényzetre, ezen belül a növények működésére (többek között a lóherénél, dohánynál, hónapos reteknél).
Kb. négyszer mérgezőbb, mint a SO2. Egyidejű jelenlétükkor hatásuk összeadódik.
A virágrügyek lehullását és a kevesebb
Egyéb antropogén szennyezők
Szénhidrogének (CnHm)
Fő forrásuk: benzinmotorok kipufogógáza, üzemanyagtartályok,
lefejtőtelepek, valamint benzinkutak (párolgási veszteség). A szén-
hidrogén származékok különböző vegyi üzemekből, olajfinomítókból
és lakkozó üzemekből származnak.
Hidrogén-fluorid (HF)
Igen mérgező vegyület, ami a vegyiparból, az alumínium kohókból
és az üveggyárakból került a környezetbe.
A HF a gázcserenyílásokon keresztül a növények levelébe jut,
nagyobb koncentrációban pusztulásukat is okozhatja.
A táplálékkal az állatok szervezetébe kerülő fluoridok sántulást és
bénulást idéznek elő. A tehenek szervezetébe jutó fluoridok a
tejben is
Egyéb antropogén szennyezők
Ózon (O3)
NO2-ból és O2-ből képződik. A NO2 abszorbeálja az ultraibolya
sugarakat, NO-ra és oxigén atomra bomlik. Az oxigén atomok a
levegőben lévő oxigén molekulákkal ózonná alakulnak.
A nagy ózonkoncentráció mindenfajta szervezet sejtjeit elpusztítja.
Hatására a növényeken rozsdabarna foltok jelennek meg, a levél
felszíne elszíntelenedik.
Az emberben elpusztítja a tüdőszöveteket, tüdőödémát okoz, azaz a
tüdőhólyagocskák vizes folyadékkal telnek meg.
A levegő öntisztulása
1. A szennyező anyag a légtérből eltávozik
Ülepedés: a szennyezés durva frakciója távozik az atmoszférából
Kihullás: radioaktív anyagok kikerülése a légkörből
Adszorpció, abszorpció: gáznemű szennyeződések megkötése
Kondenzálódás: csapadékkal kihullás
Kimosódás: a csapadékhullás átmossa a légréteget
2. A szennyező anyag kevésbé ártalmas anyaggá átalakul
3. A szennyező anyag koncentrációja csökken, felhígul
Diffúzió: szelek turbulens mozgásainak hatására a szennyező anyag hígul
Üvegházhatás
A légkör hővisszatartó képessége.
E nélkül a Föld felszínén átlagosan 30 fokkal alacsonyabb lenne az
átlaghőmérséklet. (+15 °C ; -18 °C)
A Föld hőmérsékletét a Napból érkező rövidhullámú sugárzás és a Föld
felszínéről a világűrbe távozó hosszúhullámú sugárzás energia egyensúlya
határozza meg.
Üvegházhatás
A Napból érkező sugárzás felmelegíti a Föld felszínét, amely igyekszik
visszasugározni az energiát az űrbe. Ez a sugárzás azonban már nem hasonlít
az eredetihez, mert annál sokkal hosszabb infravörös hullámokból áll,
amelyet például a vízgőz és a szén-dioxid is elnyel. Így ez a sugárzás nem
képes elhagyni bolygónk atmoszféráját, tovább melegítve azt.
A légkör tehát hasonlóan viselkedik, mint az üvegházak teteje, visszatartja a
sugárzást, s hozzájárul a Föld felszíni hőmérsékletnek további emeléséhez
Üvegházhatás
Üvegházhatás
Természetes éghajlatingadozás vagy antropogén éghajlatváltozás?
Üvegházhatású gázok
Csapdába ejtik a földfelszín által visszasugárzott napenergia egy részét
CO : az utóbbi 40 évben rohamosan nő
Metán: gyarapodása 200 éve közel egyenletes
egy metánmolekula 23x, tömegét tekintve 95x hatékonyabb, mint a CO2-molekula
NO : gépkocsi-közlekedés és energiatermelés hatása
Freonok (CFC-k): 1940-1980 rohamos növekedés,
1980: beszüntették a termelést - ózonpajzs ritkulása
Üvegházhatás
A szén-dioxid-mennyiség növekedésének okai
Fosszilis tüzelőanyagok égetése (40000 t/perc)
Trópusi erdők felégetése (700 t/ha)
Hiányzó növényzet hiányzó fotoszintézise
A szén-dioxid-mennyiség alakulása
100.000 éven át 180-280 ppm
Ma: 390 pp
2030-ban: 560 ppm - 2-5 °C hőmérséklet-emelkedést jelent a bolygón
Üvegházhatás
Üvegházhatás
Az éghajlatváltozás trendje Közép-Európában
800-2000
Globális átlag hőmérséklet és
CO2 alakulása a Földön
CO2 kibocsátási adatok
Globális felmelegedés
Melegszik-e az éghajlat?
Globális hőmérséklet-emelkedés mértéke
140 év alatt 0,6 °C
Grönland, Antarktisz, magashegységi gleccserek: jégtakarók olvadása mérhető
A tengervíz hőmérséklete is emelkedik
Sok vagy kevés?
Jégkorszaki időszak után a felmelegedés: száz év alatt 0,3-0,6 °C (6-8 °C-os
változás kétezer év alatt)
Elmúlt 100 év melegedési üteme hasonló a jégkorszaki gyors változásokhoz
Globális felmelegedés
Globális felmelegedés hatásai
Grönland, Antarktisz, magashegységi gleccserek: jégtakarók olvadása mérhető
nyáron több jég olvad el, mint amennyi télen újra megfagy.
A Rohne-gleccser visszahúzódása az Alpokban 1910-2003
Globális felmelegedés hatásai
A globális felmelegedés okozta Északi-sarki jégolvadás miatt hatalmas
tömegű édesvíz kerülhet az Atlanti-óceánba, aminek következtében irányt
változtathat, lelassulhat, vagy akár meg is szűnhet az egyik legnagyobb
óceáni szállítórendszer a Golf-áramlás. Emiatt több mint 10 °C-ot is
csökkenhet Észak-Európa téli középhőmérséklete.
Világóceán mélytengeri és felszíni áramlásainak rendszere az ún. óceáni
szállítószalag egyedüli jelentős leáramlási zónája az Atlanti-óceán északi
részén található. Az áramlás jellege alapján hőmérsékleti és a
sótartalombeli különbségek kiegyenlítődésére irányul. A hidegebb és
nagyobb só koncentrációjú sűrűbb víz lesüllyed az észak-atlanti térségben.
A globális melegedés következtében jelentős mértékben olvadó sarki jég
csökkentheti a leáramlás mennyiségét és intenzitását az olvadó jég
alacsony sótartalma miatt, ami elméletileg legvégső esetben akár az
áramlás leállásához is vezethet, mivel magát az áramlatot a só
sűrűségkülönbsége (gradiense) hajtja.
A tengervíz hőmérséklete is emelkedik
Globális felmelegedés hatásai
Globális felmelegedés hatásai
A jégtakaró olvadásának következtében emelkedik a tengerek vízszintje. A
tengerek szintje a XIX. századi értékekhez képest: + 10-25 cm.
A vízszintemelkedés elsősorban a kicsi szigetországokat és az alacsonyan fekvő
tengerparti területeket, például Hollandiát és Floridát érinti. Az IPCC óvatos
becslése a következő 100 évre 21-70 cm-es emelkedést prognosztizál
(Alexandria, Velence, Tokió, Kiotó).
A hullámok magassága az Észak-atlanti térségben az elmúlt 30 évhez
viszonyítva 50%-kal emelkedett.
A globális felmelegedés miatt olyan helyeken tűnnek fel veszélyes kórokozók,
ahol eddig még nem fordult elő, ezeken a területeken viszont még nem
készültek fel a probléma kezelésére
Globális felmelegedés hatásai
Az Elba 2002-es áradása
Globális felmelegedés hatásai
Szélsőséges időjárás következtében egyre több az orkán, hurrikán, olyan
helyeken pusztítanak, ahol korábban nem. Gyakoribbakká válnak az árvizek és
belvizek.
Sokféle szélsőséges időjárásfordult elő. Az USA Éghajlati Adatgyűjtő Központja
által vezetett Szélsőséges Időjárási Mutatók értékei az 1970-es évek végétől
folyamatosan emelkednek, a globális felmelegedés kimutathatósága óta. -pl.
jelentős mértékben megemelkedett a szélsőséges felhőszakadások száma.
Globális felmelegedés hatásai
Globális felmelegedés hatásai
A sivatagosodás egyfajta talajpusztulás, ami
száraz, félszáraz és száraz-félnedves
területeken fordul elő igen különböző
tényezők eredményeképpen, beleértve a
klímaváltozást és az emberi tevékenységet is.
Legnagyobb károk Afrikában, Ázsiában, Észak-
Amerikában (éves gazdasági kár 42 milliárd $)
Természetes növényzet és talaj pusztulása
Földhasználati lehetőségek beszűkülnek
(mezőgazdasági használatra alkalmatlanná
válik)
Következmény: egyre kevesebb és
terméketlenebb föld mind nagyobb
igénybevétele - éhínség, népvándorlás, helyi
háborúk
Globális felmelegedés hatásai
Globális felmelegedés hatásai
Gyarapodik a Vörös Lista
Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) -Vörös Lista.
A nemzetközi szervezet, melynek 77 ország a tagja 1948
óta adja közre rendszeresen a veszélyeztetett fajok Vörös
Listáját.
A gyűjtemény a legnagyobb veszélyben lévő fajokat
fenyegetett fajoknak nevezi, és a 3 kategóriába sorolja
őket:
Kihalt fajok
Veszélyeztetett fajok (kihaló, végveszélyben, sebezhető)
Mérsékelten veszélyeztetett és vagy nem veszélyeztetett
fajok.
Globális felmelegedés hatásai
Európában veszélyeztetett:
az emlősök 42%-a, a madarak 15%-a és a lepkék és hüllők 45%- a. (pl. sarki
róka, Ibériai hiúz, mókus fokozottan veszélyeztetettek)
A biodiverzitás etikai, érzelmi, környezeti és gazdasági szempontból is
fontos. Az ökológiai
Globális felmelegedés hatásai
El Nino: A meleg víztömeg Dél- Amerika keleti partjainál
halmozódik fel, itt okoz nagy esőzéseket.
a tápanyagban gazdag víz áramlása elmarad, a halászati hozamok
katasztrofálisan lecsökkennek.
Miközben Indonéziában aszályos időszak következik be a monszun
helyett.
Emberi egészség veszélyeztetése
A globális felmelegedés káros hatással van az emberek
egészségére
Hőhullámok áldozatai közül a legtöbb 65 év fölöttiek
Hőhullám (1995, 2003): Európában, USA-ban több ezer ember halt meg
szívrohamban és légúti megbetegedésekben.
Franciaországban 6000-8000-re becsülték a többlet halálozásokat.
Savas esők
A csapadékvíz kémhatása természetes körülmények között, a benne oldott
széndioxid miatt enyhén savas, pH = 5-6,5
Az emberi tevékenység, a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből az ipar, a
közlekedés hatására azonban nagy mennyiségű kén-dioxid és nitrogén-dioxid
kerül a légkörbe. A légkör vízgőzével kén- és salétromsavat képezhetnek.
A szén-dioxiddal szemben a kén-dioxidból keletkezett kénsav és a nitrogén-
dioxidból létrejövő salétromsav akár 2,4 pH-értékű savasodást is okozhat.
Savas esők
Ha a savas eső belekerül a folyókba, vagy a tavakba,
csökkenti a víz pH-ját, ami nagyon veszélyes, például a
halak számára. Amikor a víz pH-a 5,5-nél kisebb lesz, akkor
a halak elpusztulnak, vagy betegekké válnak.
A savasodás folyamata kioldja az anyagokat, amik károsak
lehetnek a táplálkozási lánc felsőbb szintjein álló
madarakra, emlősökre, az emberrel bezárólag.
Amikor a talaj savassá válik, az alapvető ásványok (pl.:
kalcium (Ca) és a magnézium (Mg)) kioldódnak, mielőtt a
fák és más növények növekedésükhöz fel tudnák használni,
ez csökkenti a talajok termékenységét.
A veszélyes és mérgező anyagokat, mint az alumínium (Al),
kioldja és ezek felhalmozódnak a talajban, ami a talajok
leromlásához vezet.
Savas esők
Savas esők
Közvetlen
Erdők és édesvizek savasodása
Szántóföldek savasodása
Közvetett
Növénypusztulás
Embert érintő hatások
Fémek, építmények, műemlékek korróziója (Magyarországon 20 milliárd Ft/év az okozott kár)
Védekezés lehetőségei
Olajok, szenek kéntartalmának csökkentése
Magasabb kibocsátók
Technológiai változtatások
Meszezés
Savasodást tűrő növényfajok
Speciális védőborítások alkalmazása
Szmog
szmog magyarul füstködöt jelent
a füst apró szemeseire a levegő I páratartalma kicsapódik, ködöt alkot
Szmog (Los Angeles-i)
Nyáron nem csak a hőmérséklet növekedik, hanem a talaj közeli ózontartalom is emelkedik.
Az elmúlt 50 évben az ózon terheltsége a levegőnek megháromszorozódott. Ennek oka Európában első sorban az ipar és a személyközlekedés növekedése volt.
A talaj közeli ózon egy kis koncentrációban egy teljesen normális része a levegőnknek, de nyári melegfrontoknál, tehát magas hőmérsékleti értékeknél (25 °C-35 °C) sok napsütésnél és szélcsendnél NOx-kból és szénhidrogénekből még több ózon képződik.
Miközben éjjel az ózonértékek lecsökkenek, napközben ismét egészen magassá válik a koncentráció. Az ózon általában normál esetben a kiindulási anyagok levegőbe kerülése után néhány órával keletkezik. (pl. Mexikóváros, Athén, Sao Paoló)
A szélirány és a levegőrétegek közti áramlási viszonyok következtében a levegő tömegek 10-100 km-es távolságba is elkerülhetnek, így előfordulhat, hogy Győrben kibocsátott anyag Budapesten okoz talaj közeli ózonnövekedést.
Szmog (Londoni)
Télen az úgynevezett London-típusú szmogról beszélünk, a gőzgép elterjedésével ugyanis a XIX. századi angol fővárost sújtotta először. Magas légnyomás, magas relatív páratartalom (> 80 %), alacsony hőmérséklet (-3 °C- +5° C)
A hideg levegő kevesebb vizet tud megkötni, mint a meleg, ezért hamarabb kicsapódik a légkörben kavargó szén- és porszemcsékre.
A Kárpát-medencében különösen „megül” a hideg, ezért térségünkben a füstköd a tél állandó velejárója.
A talaj közeli ózon azonban sok káros egészségügyi hatásokat okoz. Magas koncentrációban az ózon, mint egy nagyon agresszív izgatógáz lép fel, ami irritálja a szemet, az orrot és a torkot. A légutak és a tüdőhólyagocskák begyulladhatnak.
Feszültségérzés a mellkasban köhögés és rekedtség lehetnek a következmények.
Különösen veszélyeztetettek az érzékeny és beteg emberek, mint pl. az asztmások, krónikus bronchitisben szenvedők és a szív és keringési betegségben szenvedő emberek.
A csecsemők és a kisgyerekek különösen érzékenyen reagálnak az ózonra. Ők többször lélegeznek egy perc alatt, mint a felnőttek. De a növényzet még sokkal jobban ki van téve ennek a veszélynek.
Az ózonpajzs sérülése
Freonok és halonok (márkanevek), CFC- gázok,
magyarul: klórozott-fluorozott szénhidrogének
hűtőgép, palack hajtógáza, tűzoltás, habosító,
habszivacs
kikerülnek a légkörbe, feljutnak a sztatoszférába és a
fény hatására elbomlanak
1993. július 1.: nem gyártható freon hajtógázas palack
1993 végéig: a hűtőgépgyártás és a műanyagipar
egészében kiküszöbölték a freonok használatát
Az ózonpajzs sérülése
Köszönöm a figyelmet!
