TARTALOM

Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Útban az információs társadalom felé. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9Ismét az Internetrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

Rákapcsolódás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14A gépek azonosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Az Internet szolgáltatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19Elektronikus levelezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20A világháló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22Fórumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32Hírcsoportok (newsgroup) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34A leküldõ technika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34Munkavégzés távolról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38Intranet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40Extranet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41

Az Internethez használt eszközök. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43A böngészõ használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43

Egy URL elérése, megnyitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44Hiperhivatkozás, képhivatkozás megnyitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45Navigálás a korábban meglátogatott webhelyek között . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45Visszatérés a gyakran látogatott helyekre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46Webalapú ûrlapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51Kiegészítõk, beépülõ modulok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53Az elõzmények megtekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55Levelek küldése és fogadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57A beérkezett üzenetek mezõinek beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61A böngészõ beállításai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63

Keresõrendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65Egy meghatározott keresõgép kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68Meghatározott információ keresése kulcsszavak és kifejezések használatával 70Keresési feltételek kombinációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71Részletes keresés ûrlappal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73A weblap tartalmának másolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75A weblap részeinek másolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76Objektumok letöltése egy weblapról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77

Nyomtatási elõkészületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78Weblap nyomtatási képének megtekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78Oldalbeállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79

Nyomtatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79Statikus weblapok készítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80

Weblapok készítése szövegszerkesztõvel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81Weblapok készítése a Microsoft Office eszközeivel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92Weblapok készítése weblapszerkesztõvel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98

A telekommunikáció új útjai – a médiák fejlõdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100A hipertext és a multimédia terjedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101Bérelt vonal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102ISDN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102ADSL, xDSL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104Mobil Internet-elérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104Nagysebességû mobil Internet-elérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107Kábeltévés internetezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107IP-alapú telefonálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108Vezetéknélküli kommunikáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108Bluetooth . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109

Az internet a társadalomban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110A könyvtárak fejlõdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110Tartalomszolgáltatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112Internet-szolgáltatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114Az államigazgatás automatizálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114Tanulás az interneten . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120Távoktatás és e-learning . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123A térinformatika és a távközlés kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124Globális helymeghatározás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126

Az e-kereskedelem és az e-gazdaság térhódítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127Közhasznú magyar információs adatbázisok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132

Állami és önkormányzati szervek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134Elektronikus jogforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138Kulturális oldalak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139Hírforrások, újságok, média . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141Közönségszolgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146Portálok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147

Információs rendszerek az iskolában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151Jogi tudnivalók (adatbiztonság, szerzõi jog) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156

Hitelesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156Elérhetõség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157Tulajdonjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157Internetjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158Szerzõi jogi vonatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159Licenckezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160Netikett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161

Biztonsági megfontolások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165Védett webhelyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166A digitális tanúsítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168

4 KÖZÉPFOKÚ SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ISMERETEK

A titkosítás fogalma és használatának célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169Interneten terjedõ vírusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169Biztonságos hitelkártya-használat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171A tûzfal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171A biztonságos géphasználat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172Biztonságos levelezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173

Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban . . . . . . . . . . 176A számítástechnikai környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177Titkosítási módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178A felhasználói felület és az interaktív kommunikáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179Az adathordozók miniatürizálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183Intelligens házak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183

A gépek alkalmazásának ergonómiai szempontjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187Az ergonomikus munkahely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187Az ergonomikus számítógép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188

Monotonitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188Gépház, zaj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189Billentyûzet és egér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189Képernyõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191

Az ergonomikus szoftver . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192

Multimédia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193A multimédiás PC összetevõi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195Hangkártyák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197Videokártyák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199A CD és kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200

Audio CD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202CD-ROM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203Írható CD-rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205Digitális fényképalbumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205

CD lemezek írása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207Rögzítési formátumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209Az írás végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210CD lemezek írása a Windows XP eszközeivel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212A CD-k feliratozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213

Jellegzetes multimédia-alkalmazások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215Audiofájlok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215Fotóalbumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218Szemléltetõ képek gyûjteménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223Filmek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223Térképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223Enciklopédiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224Szótárak, oktatóprogramok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225

Azonnali üzenetküldés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226

5TARTALOMJEGYZÉK

Dokumentum- és tartalommenedzsment . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230Tartalommenedzsment . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231Portál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232Illesztõmodulok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233tartalommenedzsment a gyakorlatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234

Tartalom- és dokumentummenedzsment: IBM Content Manager . . . . . . . . 234Portál: IBM Websphere Portal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236

Programozási alapismeretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238A számítógépes feladatok megoldása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239Az algoritmus és a program fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242

Az algoritmus fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242Az algoritmus ábrázolási eszközei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243A program (gépi algoritmus) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249

A programozási nyelvek fordítói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250A programozási nyelvek és megadásuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254Egy program felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255Egy program adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256A konstans és változó fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256Kifejezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257Adattípusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259

Felsorolás típusú adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259A valós típus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263

Összetett típusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265A karakterláncok (sztringek) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266A tömb mint összetett adatszerkezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266Rekord . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269

Utasítások (tevékenységek) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271Elemi utasítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272Strukturált utasítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275

A módszeres programozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287A moduláris programozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 288A strukturált programozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289A strukturált programtervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292Az objektumorientált programozás, programkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292

Programok tesztelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 294

Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295

6 KÖZÉPFOKÚ SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ISMERETEK

ÚTBAN AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FELÉ

A digitális (vagy ezen az alapon nevezhetnénk bináris) kultúra és az információs társada-lom kialakításának alapvetõ feltétele az új elektronikus kommunikációs eszközök össze-hangolt teljesítménye. Az eszközök léte és folyamatos fejlõdése azonban nem elegendõ,legalább ilyen fontos a felhasználók folyamatos képzése, illetve a jogszabályi háttér meg-teremtése. A gyors fejlõdés miatt nem könnyû egy ilyen témát feldolgozni. Gondoljunkcsak arra, hogy az elsõ Számítástechnikai alapismeretek „A” címû könyv megjelenése óta buk-kant fel a mobiltelefonon keresztüli Internet-elérés, a WAP. Elterjedtek újabb személyiszámítógépeken használható operációsrendszer-generációk – Windows 98, ME, NT 4.0,Windows 2000 Professional, LINUX. Számos közhasznú adatbázis és fizetõs szolgáltatásjelent meg a hálón. A világ több országában (köztük Magyarországon) elfogadták a digitá-lis aláírásra vonatkozó törvényt. Az USA-ban szabaddá tették a 128 bites titkosítást stb.Az elõzõ Számítástechnikai alapismeretek „B” címû könyv megjelenése (2002) óta terjedtekel széleskörûen az LCD monitorok, a notebookok, a PDA-k, terjednek az intelligens mo-bil eszközök, a szélessávú Internet-elérés, és olyan újabb személyi számítógépeken hasz-nálható operációsrendszerek jelentek meg, mint a Windows XP Home és Professional vál-tozata, a Windows Server 2003, valamint számos Linux klón. A felhasználói programok,programcsomagok tekintetében is nagy változásoknak lehettünk tanúi, hiszen megjelenta Microsoft Office XP, a MS Office 2003 rendszer, de egyre jobban terjednek az alterna-tív irodai szoftvercsomagok, mint a MagyarOffice, StarOffice, Ability, EasyOffice stb. is.

A haladás fontos elemeként említettük az oktatást. Az imént említett újdonságokmind öt éven belül jelentek meg. Akik manapság – öt éven át valamelyik egyetemen –a legmagasabb szintû informatikai képzést kapják, biztosak lehetnek abban, hogy vég-zésük után szinte azonnal ismét az iskolapadba kell ülniük, ha nehezen megszerzett tu-dásukat naprakészen akarják tartani (és akkor még nem említettük, hogy a legújabbtechnológiák csak késéssel épülnek be az oktatási anyagba). Nagyjából ötévenkénttechnológiai generációváltást tapasztalhatunk a csúcstechnológiai szektorban. Ugyanak-kor a különféle gazdasági elemzõ intézetek elõrejelzései szerint egyedül az informati-kai-kommunikációs technológiai ágazatban nõ az elkövetkezõ évtizedekben a munka-helyek száma, az összes többiben csökken. Az ilyenfajta ismeretekre alapképzettségtõl,hivatástól függetlenül (a régésztõl a lelkészig) szinte mindenkinek egyre nagyobb szük-sége lesz. Az informatikai ismeretekkel betölthetõ állásoknak csak egy kis részét teszikki a fejlesztõmérnökök számára biztosított helyek, a túlnyomó többséget a számítás- éskommunikációs technikát ismerõ szakértõk, az ilyen szolgáltatásokat értékesítõ, fel-használókat támogató szakemberek teszik ki. A (posztgraduális) képzés persze egyre in-kább távol kerül a hivatalos, állami iskoláktól, jelentõsen megnõ a profitérdekelt okta-tócentrumok és a távoktatás, fõként Internet alapú önképzés szerepe. A felsõoktatásiintézményekben pedig erõsödik az újfajta tanulás tanításának feladata.

AZ INTERNETHEZ HASZNÁLT ESZKÖZÖK

Már korábban említést tettünk a jelenleg leginkább elterjedt Internet-böngészõkrõl.A Microsoft Internet Explorere, a Netscape Navigatora (valamint a teljesen honosítottMozilla) és az Opera együttesen több mint 98 százalékát teszik ki a böngészõknek, bele-értve az összes operációs rendszer alatt futó alkalmazásokat. A következõkben ismertet-jük e programoknak a könyv írásakor érvényes legújabb változata (Internet Explorer 6.0,Netscape Navigator 7.1, Mozilla 1.6, Opera 7.2) használatának legfontosabb elemeit.

A BÖNGÉSZÕ HASZNÁLATA

Az Internet elérésére leggyakrabban használt eszközök a böngészõk. A böngészõ abla-kában jelennek meg a weboldalak. A weboldalak fölött találjuk a program kezelõszerve-it, a menüsort és az eszköztárat. A parancsok neve és a böngészõ megjelenése leginkábbaz Internet Explorer 6, és Netscape Navigator 7.1 klasszikus beállítású megjelenéseesetén hasonló, de ezek megismerése után bárki „könnyen elbánik” az Opera programkezelésével is. Különösen könnyû a magyar nyelvû kezelõfelülettel rendelkezõ böngé-szõk használatának elsajátítása. Az Internet Explorer ingyenesen elérhetõ magyar nyel-ven is a Microsoft honlapjáról, de része a cég operációs rendszereinek is. A többi bön-gészõ szintén letölthetõ a www.letoltes.com, illetve a http://letoltes.prim.hu webhelyrõl.

A programok irányításához a leggyakrabban az eszköztár gombjait használjuk, ame-lyeknek természetesen megfeleltettek billentyûkombinációkat is.

Az Internet Explorer, a Netscape Navigator és a Mozilla menüi, eszköztárai részlegesen

AZ INTERNET A TÁRSADALOMBAN

A KÖNYVTÁRAK FEJLÕDÉSE

A digitális kultúra általános elterjedésének egyik alapvetõ és fõ iránya az írásbeliségelektronizálása. Az írásbeliség elektronizálása a távközlés vívmányainak alkalmazásávalszámítógépes hálózatokon (például az Interneten) keresztül lehetõvé teszi például azírásbeliség teljes elektronizált anyagának elérését. A klasszikus könyvtári világból azelektronikus könyvtári világba történõ átmenetet az automatizált könyvtár képezi,amelynek mûködtetéséhez integrált könyvtári rendszereket alkalmaznak. Itt már szá-mítógépesítették a könyvtári munka alapvetõ mûveleteit és tevékenységeit, de a mû-vek nagyobb részét még „papírhordozón”, hagyományos könyv formájában adják ki ol-vasásra. A könyvtári katalógus és raktári nyilvántartási rendszer viszont online módon,közvetlenül, esetleg távolról is elérhetõ. Az automatizált könyvtár katalógusa, az OPAC(Online Public Access Catalogue – online nyilvános hozzáférésû katalógus) például az Internetsegítségével akár több tízezer kilométer távolságból, rendszerint éjjel-nappal is lekér-dezhetõ. A katalógusból kikérhetõ hagyományos, túlnyomórészt nyomtatott könyvek-bõl és folyóiratokból álló állomány még a Gutenberg-galaxis világát tükrözi. Itt csak amásodlagos bibliográfiai információk elektronikusak, az OPAC és a leírt dokumentu-mok ugyanakkor egymástól fizikailag távol vannak.

A katalógus és a dokumentumok közötti fizikai távolság a könyvtári állományok tel-jes digitalizációja nyomán megszûnik. Ehhez nemcsak az új gyarapodásokat kell azOPAC-ba bevinni, hanem a teljes régi cédulakatalógusokat is digitalizálni kell. 1976óta az OCLC (Online Computer Library Center, Inc. – online számítógépes könyvtári központ)foglalkozik a könyvtári katalógusok számítógépesítésével, és e húsz év alatt több mint70 millió tétel retrospektív konverzióját végezte el, ami több mint 17 000 könyvtár ka-talógusának elektronizálását jelentette. Az OCLC ügyfelei a számítógép-hálózatokonkeresztül online vagy offline módon kapcsolódhatnak adatbázisához, akik legtöbb eset-ben egyszerûen letöltik a katalógus világszerte egységesen kezelt rekordjait.

Az internet elterjedésével és a szolgáltatóházak (kiberkávéházak – cybercafé) szapo-rodásával gyakorlatilag tetszõleges helyrõl letölthetõk majd a hipermédiás állományok,illetve a hagyományos könyvek digitalizált változatai. Az internet viszonylag olcsó, dea minõségi adatbázisok információit forgalmazó szolgáltatóközpontok díját meg kell fi-zetni. Ezek a díjak feltehetõen tartalmazzák a szerzõi díjakat is.

Ugyanakkor egyre szaporodik az ingyenesen elérhetõ, közkinccsé vált és digitalizálttartalom is. Ennek egyik legfontosabb lelõhelye az ingyenesen elérhetõ Magyar Elekt-ronikus Könyvtár, mely pilanatnyilag 1727 dokumentumot tartalmaz és az OrszágosSzéchenyi Könyvtár honlapjáról érhetõ el.

INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓSTECHNOLÓGIÁK A TÁRSADALOMBAN

A megabájtos memóriacsipek és az optikai kábelek elterjedésének köszönhetõen egy-re szorosabban összefonódik a távközlés és a számítástechnika. 2005-tõl számíthatunka mobiltelefonos üzleti tranzakciók, vásárlások rohamos terjedésére (mCommerce).A nagygépes korszak óriási értéket megtestesítõ üzleti tranzakciós adatai és az elosz-tott információs korszak adatbázis-szolgáltatásai képezik a korszerû információs rend-szerek alapját. Ezek a megszokottnál sokkal inkább felhasználóbarát rendszerek az in-formációs szupersztráda lehetõségeit aknázzák ki. Az információs szupersztráda egymetafora, valójában együttmûködõ hálózatok ezreit jelenti, amelyekbe számítógépek,tv-készülékek és más elektronikus berendezések kapcsolhatók a hozzájuk tartozószoftverekkel és adatbázisokkal, illetve szolgáltatásokkal. A szupersztráda persze csakmegfelelõen nagy sávszélesség, vagyis átviteli kapacitás mellett töltheti be funkcióját.

A szoftvertechnológiában elõtérbe kerülnek azok a módszerek, amelyeknél a kódotelválasztják a megjelenítéstõl (például a Microsoft .NET Framework, vagy a Sun Javahasonló kezdeményezései). Ezekben az adatok elérése, kezelése szabványosított, elõ-re gyártott komponenseken keresztül történik, a felhasználói felület kialakítására pe-dig számos korszerû eszköz áll rendelkezésre.

A vállalati levelezésben 2000-ig a csoportos és egyéni levelezési listákat, naptárakat,feladatütemezést és szinkronizálást alkalmazták, 2000-2003 között ezeket a szolgálta-tásokat integrálták a címtárakkal a könnyebb menedzselhetõség és a nagyobb bizton-ság érdekében, valamint megteremtették a levelezõ kiszolgálók távoli elérését. 2003-tól biztosítják a tárolt információk hálózattól és platformtól, eszköztõl függetlenelérését, mely központi menedzsmenttel, vírus és spamszûréssel, 7×24-es rendelke-zésre állással egészül ki. E rendszerben távolról szinkronizálhatjuk intelligens mobilte-lefonunk határidõnaplóját, címjegyzékét, fogadhatjuk elektronikus leveleinket (a ter-jedelmes mellékletek továbbra is a levelezés kiszolgálókon maradnak).

Az internetes levelezésben terjed a korábban bemutatott levélfogadó POP3- és kül-dõ SMTP-szerverek mellett az IMAP-rendszer (Interactive Mail Access Protocoll) segítsé-gével megvalósítható távoli elérés, amikor leveleinket a szerveren fenntartott postafi-ókunkban letöltés elõtt megnézhetjük, és távolról kezelhetjük. Ez esetben elõszörcsak a levelek fejlécét küldik el. Így a feladót, tárgyat elolvashatjuk, a leveleket csopor-tosíthatjuk, az egyes levelek letöltésérõl külön dönthetünk. Az állandóan tárolt üzene-tek hátránya azonban a nagyobb helyigény. A POP3-rendszerben ezért törlõdnek alap-értelmezés szerint az elolvasott levelek a kiszolgálóról. Az IMAP-rendszert támogatjaa Netscape Messenger 4.0, Eudora valamint a MS Outlook és Outlook Express leve-lezõk (kliens programok).

A csoportok munkáját támogató, illetve a csoporttagok kommunikációját segítõszoftveralkalmazásokat a groupware-nek nevezett csoportba soroljuk. Elektronikus

187A GÉPEK ALKALMAZÁSÁNAK ERGONÓMIAI …

VédekezésRendszeres mozgással, változatos munkával, idõnként, körülbelül 50 percenként, deinkább félóránként szünetet tartva (eközben a munkaasztaltól felállva) oldhatjuk megezt a problémát. Segíthet az is, ha munkánkat úgy tudjuk ütemezni, hogy abban a vál-tozó jellegû tevékenységek váltsák egymást. Sajnos ez az adatrögzítõknél nem megold-ható, náluk marad a háromnegyed óránként beiktatott öt–tíz perces torna. Ekkor acsontfelszínek, porcok, porckorongok, ízületek, amelyeket a számítógép elõtti üldögé-lés leginkább megterhel, a mozgási ingertõl tápláló ízületi folyadékot kapnak.

Gépház, zaj

A számítógépek háza általában nehezen kezelhetõ, szerelhetõ, a zajos tápegység-ventilá-tor olykor rezonanciát is okozva zörög. A cserélhetõ háttértárakat esetlegesen nehézbehelyezni meghajtójukba.

HatásA rossz szerelhetõség általában a szerviz munkáját keseríti meg. Néha azonban az egy-szerû felhasználó is rákényszerül számítógépe felnyitására. A rezonanciával kapcsolatosállandó hanghatás, zaj fokozhatja a feszültséget.

VédekezésJobban szerelhetõ, szellõsebb, nagyobb dobozokat kell beszerezni, illetve a beszer-zéskor erre a szempontra is kell gondolni. Az asztal alá helyezhetõ toronyházak zajanem zavar annyira. Vannak olyan dobozok is, amelyekbõl a jó szerelhetõség érdeké-ben kihajtható az alaplap, és szétszedésükhöz csavarhúzóra sincs szükség. Léteznekmár olyan számítógépházak is, amelyeknél a hûtést mozgó, zajos alkatrészek nélkülvízhûtéssel, vagy a hõ számítógépházra való kivezetésével oldják meg. Ezek a házakazonban a szokásos eszközök árának körülbelül ötszörösébe kerülnek. Jobb minõsé-gû házak, tápegységek vagy ventilátorok használatával lényegesen lehet csökkentenia számítógép keltette zajt. Meglepõ, de gyakran nem a szellõzés a leghangosabb aszámítógépben, hanem a merevlemez. Vásárlás elõtt érdemes tájékozódni az egyesalkatrészek zajosságáról! A feszültség csökkentésére is hasznos a gyakrabban változ-tatott testhelyzet, a szünetek és a torna, valamint a munka utáni pihenés.

Billentyûzet és egér

A billentyûzet és az egér a használata jelenti az egyik legjelentõsebb veszélyforrást. Ezek-nek az eszközöknek a használata huzamosabb ideig tartó, természetellenes testtartás-ra kényszeríti a vállakat, a karokat és a csuklókat. A billentyûleütések jelentõsen meg-

MULTIMÉDIA

A multimédia szövegek, hangok, grafikák, képek és mozgó videófilmek együttes, interak-tív kezelését megoldó számítógépes szolgáltatás. A multimédia fontos tulajdonsága az in-teraktivitás. E nélkül a tévé is nyújtja a különféle információtípusok kezelését. A multi-médiával kapcsolatosan az interaktivitás folyamatos ember-gép–párbeszédet jelent.

A számítógépes multimédia-szolgáltatás teljessége két tulajdonságának köszönhetõ: Képes megjeleníteni a szöveges, grafikus, audio, képi, animációs és mozgó videó (ál-talában animált gif, mpeg, avi és quicktime formátumú) információkat.Nemlineáris, asszociációs kapcsolatokon alapuló navigálási lehetõséget biztosít azegyes alkalmazásokban, hogy a szükséges mértékben hozzáférjünk az elõbb felsorolttípusú információkhoz (a lineáris információtárolásra példa egy hagyományos könyv,a nem lineárisra példa egy szótár vagy egy lexikon).

A multimédiás állományok minden olyan formátumot összefoglalhatnak, amelyet a PC képes megjeleníteni

DOKUMENTUM- ÉS TARTALOMMENEDZSMENT

Az informatikai rendszerek alkalmassá váltak arra, hogy a papír alapú munkafolyamat-és dokumentumkezelést részben vagy egészben elektronizálják. A kommunikáció alétrehozástól az archiválásig egyre inkább áttevõdik a teljesen elektronizált tartalomra(pl. elektronikus levelezés, fax, elektronikus dokumentumkezelõ rendszerek).

Amikor felmerül annak igénye, hogy az infrastruktúrát kiegészítsük a szkennelt vagyeleve elektronikusan létrehozott dokumentumok kezelésével, általában egyik konkrétalkalmazásunk ilyen irányú kiegészítésére gondolunk (pl. iktatórendszer kiegészítésea szkennelt dokumentumok tárolási képességével). Ahogy egyre jobban átgondoljuk,hogy az új elem mennyi lehetõséget hordoz magában, észrevesszük, hogy a teljes inf-rastruktúrát átfogó, az összes alkalmazás számára elérhetõ tartalommenedzsment rétegimplementációjára van szükségünk. Átfogó, integrált, skálázható és biztonságos tarta-lommenedzsmentre, hiszen annak bevezetése és elsõ alkalmazáshoz való illesztéseután a többi alkalmazáshoz való illesztés már gyors és költséghatékony.

Felületi és tartalmi integráció architektúrája

Belsõ munkatársak Lakosság, Vállalkozások, Partnerek, Kormányzat

Contact Center:

telefonos ügyintézés

Wap, SMS:

mobil hozzáférés

Böngészõs

hozzáférés

Portál

Dokumentum- és tartalommenedzsment

Adattárházak, adatbázisok

Illesztõmodulok

Illesztõmodulok

„Vastag” kliens

hozzáférés

… egyéb

alkalmazások

Elektr.

levelezés

Csoport-

munka rend.

Szerkesztõségi

rendszer

Pályázati

rendszer

Pénzügyi

rendszer

Iktatási

rendszer

Szkennelõ

modul

PROGRAMOZÁSI ALAPISMERETEK

A számítástechnika jelenleg a legdinamikusabban fejlõdõ tudományág. Szinte nyomonkövethetetlenek mindazon újdonságok, amelyek naponta jelennek meg a hardver- ésszoftverpiacon. Jelentõs változáson ment át a számítógépes programok készítésénekelmélete is.

Az 1960-as, 1970-es években a számítógépes programokat olyan feladatok megoldá-sára használták, ahol numerikus adatokkal aritmetikai mûveleteket végeztek. Viszony-lag egyszerû adatbeviteli és megjelenítési eszközök álltak rendelkezésre, kis kapacitásúháttértárolókkal. A feladatokat leginkább kötegelt (batch) üzemmódú feldolgozással ol-dották meg. A programok futtatását speciálisan képzett szakemberek, az operátorok vé-gezték. A számítástechnika az elmúlt évtizedekben jelentõsen megváltozott. Fejlõdésé-nek egyik legfontosabb eleme, hogy mindenki számára elérhetõ lett a számítógép.A programokat ma már nem operátorok futtatják, hanem azok az emberek, akiknekalapvetõen nem ez a szakmájuk. A programokkal szemben ezért alapvetõ elvárás lett,hogy a felhasználó közvetlenül (interaktívan) és egyszerûen tudjon kapcsolatot tartania programmal. A szoftverek lehetõségei is jelentõsen átalakultak. A szoftver piaci ter-mék lett. A kép- és hangadatok használata mellett a program külsõ formai megjelenéseis fontos szempont lett. A programok grafikus felhasználói felületeket igényelnek, sok-féle speciális periféria kezelésével kell megbirkózniuk, mindehhez nagy kapacitású hát-tértárak és processzorok állnak rendelkezésre. Az adatok kezelése, továbbítása, feldol-gozása terén is sok új lehetõséget jelentenek az új hardver- és szoftvereszközök,hálózatok, az Internet.

A programok fejlesztéséhez – mint bármely termék elõállításához – eszközökre vanszükség. A fejlesztõeszközök korábban is, jelenleg is „félkész programmodulokkal” se-gítették a programozók munkáját, de a strukturált, kötegelt üzemmódú programokatfelváltották az objektumorientált, eseményvezérelt technológiák. Számtalan kompo-nenst kínálnak a hatékony programfejlesztéshez. Emellett a gyors és hibátlan program-készítéshez a fejlesztõeszközökbe komoly hibakeresõ eszközöket építettek be.

Egyben azonban nem változott a programfejlesztés: a tervezés korábban is ugyan-olyan jelentõséggel bírt, mint napjainkban. Egy program (alkalmazás) fejlesztését nemszabad elkezdeni alapos tervezés nélkül. A tervezésre különbözõ módszerek álltak ésállnak a programfejlesztõ rendelkezésére. A tervezés módszertana változott ugyan, dea kivitelezés csak terv alapján képzelhetõ el.

Nemcsak a programozóktól kíván az új technika sokoldalú felkészültséget, hanem afelhasználótól is. A felhasználótól egy kész program kezelése megkívánja a program ál-tal végzett feladat alapos ismeretét, a feladat megoldásának logikáját, a kezelés tech-nikai készségét. Azoknak, akik egy feladat megoldásához alkalmazást fejlesztetnek,meg kell tanulni „egy nyelven beszélni” a fejlesztõvel. Egy feladat megoldásához nem