erettsegizz.com Érettségi tételekKözépkori egyetemek, szerzetesrendekKözépkori egyetemek

A világ első egyetemei mind európaiak voltak, mivel a régebbi ázsiai és af rikaioktatási intézmények még nem adtak akadémiai fokozatot . Ugyanakkortudvalevő, hogy magas fokú oktatási intézmények már régebben is léteztekKínában, Egyiptomban és Indiában - némelyikük még ma is működik.

Az első akadémiát Kr. e. 387-ben a görög f ilozófus, Platón alapítot taAkadémosz ligetében, Athén közelében, ahol a diákjainak f ilozóf iát ,matemat ikát és testnevelést tanítot t , mintegy előfutáraként a moderneurópai egyetemeknek. Más görög városok is ismert té váltak oktatásiintézményeikről: Hippokratész városa, Kos, az orvosi iskolájáról, Rodosz pedigf ilozóf iai iskoláiról. A legismertebb ókori görög "egyetem" az AlexandriaiMúzeum és Könyvtár volt . Platón után körülbelül ezer évvel a modernegyetemekhez hasonló intézmények alakultak Perzsiában és az Iszlámvilágban, nevezetesen a Gundishapuri Akadémia, később pedig az Al-AzharEgyetem, Kairó egyeteme.

A Karoling korszakban arisztokraták gyerekeinek oktatása céljából egy híresakadémiát hoztak lét re Charlemagne-ban, hogy segítsék a birodalomvezetéséhez szükséges szakismeretek elsaját ítását . Ez már előrevet ítet te azegyetemek kialakulását a 11. században.

Európa egyetemei legnagyobb számban, a középkorban, Angliában,Franciaországban, és Itáliában jöt tek lét re a 10- 14. század első felénekfolyamán.

Az első európai középkori egyetemek Bolognában (Itália) és Párizsban(Franciaország) jöt tek lét re, ahol jogot , orvostudományt és teológiátoktat tak.

A bolognai iskolában a 10. századtól kezdve tanítot tak, egyetemmé pedig1088-ban avat ták. Jelentős itáliai egyetem volt még a Modenában és ReggioEmiliában - R. E. egy birtokos szerkezet , jelentése : Emilius által -alapítot t (1175), a vicenzai(1204), az arrezoi(1215), a páduai(1222), asienai(1240) és a római La Sapienza(1303), valamint a pizzai(1338) és aferrarai(1391) egyetemek.

A párizsi intézmény 1150 óta egyetem. Franciaországban jóval kevesebb, bárhasonló fontosságú egyetem létesült a 10-14. században. Ilyen például atoulouse-i(1229), az avignoni(1303), és az orléansi(1306). Franciaországban amagas preszt ízsű, elit Grand écoles-ba a legkiválóbb diákok közül is csakazon kevés kiválasztot t járhatot t , akik a bölcsész, közgazdasági vagy mérnöki

szakon megfeleltek a nagyon kemény felvételi követelményeknek.

Angliában a két legfontosabb oktatási intézmény volt az oxfordi egyetem,ahol 1096 óta tanítanak, egyetemmé avatására azonban csak 1167-ben kerültsor; valamint a cambridge-i, ahol a tanítás már a 12. századbanmegkezdődöt t , egyetemként azonban csak 1209-től működöt t . Nagy-Britanniában egy egyetemet parlament i jóváhagyással vagy királyi okirat talalapíthat tak a tudósok tanácsának javaslatára, és csak a legkiválóbbakkaphat tak bármilyen diplomát .

Európában akkor mehetet t egyetemre valaki, ha teljesítet te a triviumot : anyelvtan, a retorika és a logika tárgyakat , valamint a kvadriumot, ami azaritmetika, geometria, zene és csillagászat tárgyakból („Hét szabadművészet”) állt össze. Az egyetemeket általában statútummal vagy alapítóokirattal hozták lét re.

A periférián található területeken az egyetemek alapítása rendszerint a 14.század közepére( Krakkó, Prága) ill. második felére tehetők.

Magyarország legrégebbi egyetemei az 1367-ben alapítot t pécsi egyetemés az 1395-ben lét rehozot t óbudai egyetem voltak, amelyek a török uralomigműködtek. (A pécsi egyetemet 1923-ban újra megnyitot ták.)

Az egyetemek széles körű autonómiát élveztek a középkorban, annakelőnyeivel (szabadság), és hát rányaival (állandó összeütközések ahelybéliekkel és a világi hatalommal -pl. Villon korában a Sorbonne).

A tanítás módjáról: ekkor alakul ki a mai nagyelőadás-szemináriumrendszer, mivel kevés volt a könyv, a professzorok 100 (olykor több) diáknaktartot tak előadást , s az idősebb diákok ezt magyarázták el szemináriumikeretek közt a kisebbeknek.

Középkori szerzetesrendek

Szerzetesrend vagy rend alat t az egyházuk által jóváhagyot t szabályok,regulák szerint élő és általában közös fedél alat t , kolostorban (rendházban,monostorban, zárdában) lakó szerzetesek (barátok), illetve szerzetesnők(apácák vagy nővérek) közösségét ért jük. Szinte minden vallásban kialakult ezaz istentiszteleti életforma.

A katolikus egyház szerzetesrendjei

Az ókeresztény világban csak a 4. század elejétől, körülbelül 332-től létezik aszerzetesi élet forma. A mai szerzetesrendektől nagyon eltérőremetekolóniákból fejlődtek ki ekkor az első szervezet t rendek Egyiptomban.A kelet i ortodox egyházak szerzetesi rendszerének atyjaként SzentBaszileioszt t isztelik, míg a nyugat i világ rendjei Nursiai Szent Benedekfellépésétől kezdve alakultak ki. A szerzetesek közöt t új világkép alakult : azáltalánosan, társadalmilag is elfogadot t istentisztelet mellet t a rendek tagjai

szigorúbb életvitelt fogadtak. A keresztény rendek folyamatos változásonmentek keresztül az 1. évezredben. Többek közöt t a rendek széles körébenelfogadot tá vált a három fogadalom betartása: tisztaság,engedelmesség és szegénység- csuhájuk kötelén erre három csomóemlékeztet i őket . Ezeken felül a kolostorok saját szabályzatot alkot tak,melyek betartása kötelező volt a tagoknak. A szerzetesi rendek jogi viszonyasokáig rendezet len volt , és csak lassan alakult ki a monasz t ikus (zártkolostori) önigazgatási rendszer. A pápák a rendek fontos támogatói let teka 6-7. században-több rend is közvet lenül a pápai irányítás alá került .

A kelet i és nyugat i rendek közöt t i eltérések a nagy egyházszakadás utánváltak egyre jelentősebbé. Az egyházszakadás után a katolikusszerzetesrendek különböző szabályokat , célokat dolgoztak ki saját magukszámára. Ezek a szentnek tekintet t feladatok, azonban gyakran fennakadtaka Vat ikán szűrőjén, ugyanis a pápák minden egyes szerzetesrendszabályzatát külön engedélyhez kötöt ték, így nem fordulhatot t elő eretnekirányzat a kolostorokban. A kora középkortól kezdve egészen a reformációidőszakáig virágoztak a kolostorok, amelyek gyakran az állam hiányzógondoskodását pótolták, ezért aztán a vallási tartalom mellet t sok ágrabomlot t a szerzetesi mozgalom. Voltak, akik a szegényeket segítet ték,tanítot tak, betegeket ápoltak vagy harcoltak. Az egyre szélesebbterületeken szerepet vállaló szerzetesek hamarosan elvilágiasodtak, ésegyre távolabbra kerültek a vallásos hit től.

A sajátos célok és szabályok alapján vannak igazi rendek vagy más névenordók, és egyszerű szerzetesi társulatok, amelyeket kongregációnakneveznek. Kialakultak női és férf i rende k , szemlélődő, tevékeny vagyvegyes kolostorok. Mégis a szerzetesrendeket leginkább két csoportbalehet bontani: léteznek a koldulórendek és a monasztikus rendek. A koldulóés a monaszt ikus rendek közöt t i különbséghez hozzá tartozik az is, hogy akolduló rend a későbbi fejlemény! Miért? A korai monaszt ikus rendekelvonulnak az emberektől, a kolostor általában erdő szélén, völgyben,emberektől távol található, a remeteséghez hasonlító közösség. Ez a koraközépkor kaot ikus viszonyainak leginkább megfelelő közösségi forma. Éppenezért alakulnak a 13. században az első ferences és domonkos koldulórendek,mert ők már bemennek a városba (egy erdő szélén célszerűt len koldulni) azemberek közé, tanítani stb. Hangsúlyos a város, mert ekkor már (13. sz.)vannak városok! És hol alakul meg a ferences rend? A városiasodó Észak-Itáliában!

A katolikus egyház szerzetesrendjeinek közös vonása az evangéliumitanácsok vállalása, a szegénység, t isztaság és az engedelmességfogadalma által. A szerzetesi fogadalmak lényege, hogy a szerzetesek(katolikus hitük szerint ) szabaddá váljanak Isten és embertársaik szolgálatára.

A Szent Benedek-rend (bencés rend, bencések) a Római Katolikus Egyházszerzetesrendje, melyben Szent Benedek Reguláját (szerzetesi szabályzat )követ ik későbbi szabályokkal és modern szokásokkal kiegészítve, ebből veszi

a példát az összes többi, mindnek ez az előképe, az egyházmegszervezésének egy fontos állomása. Szigorú közösségekben éltek,kolostoraik a középkorban gazdaságilag önellátók voltak, sokat tet tek aföldművelés, kézművesség föllendítéséért . Jelszavuk: „Ora etlabora”(Imádkozz és dolgozz). A rend tagjai szüzességet , szegénységet ésengedelmességet fogadtak. Szent Benedekhez kapcsoltan fontos tudnivaló,hogy ez az első nyugat i-keresztény szerzetesrend és első kolostor (529.Monte Cassino).

A többi nyugat i vallási rendtől jelentősen eltérnek; nincs hivatalos „SzentBenedek-rend” az Egyházon belül, hanem több függet len háza van, amelyeklaza Kongregációt alkotnak (például kamalduliak), amelyek képviselik magukata Bencés Konföderációban. Ma főleg hit tudománnyal és tanítássalfoglalkoznak. Több önálló ága alakult ki a rendnek, pl. a nálunk is nagyszerepet játszó ciszterciek. A legszebb és legrégibb magyar bencés rendházPannonhalmán áll (996-ban alapítot ták). Jedlik Ányos, a dinamó feltalálója,bencés pap volt .

A premontrei rend (vagy norbert rend) egy római katolikus szerzetesrend,amely Szent Ágoston reguláját követ i. Angliában fehér kanonokok néven isismerik (rendi öltözetük színe alapján). A rendet Szent Norbert 1120-banalapítot ta a Laon mellet t i Prémont rében. Norbert nem sokkal későbbMagdeburg érseke let t .

Szent Norbertnek komoly szándéka volt , hogy a németországi kanonokiközösségekben szigorúan szabályozot t élet formát vezessen be. 1120-ban alaoni egyházmegyében működöt t , így ot t egy elhagyot t helyen, az Aisnemegyei Prémont rében, alapítot ta meg kolostorát 13 társával együt t . Őkmindannyian reguláris kanonokok voltak és Szent Ágoston reguláját követ ték,de elfogadtak egy függeléket is, amely nagyobb szabadságot biztosítot tszámukra. Norbert jó barátságban volt Clairvaux-i Szent Bernát tal, és aciszterci eszmék is nagy befolyással voltak rá mind a rendi életmódban, minda rendi kormányzás területén.

Mivel a premont rei rend tagjai nem szerzetesek voltak, hanem ún. reguláriskanonokok, ezért a feladatuk a prédikálás és a lelkipásztori szolgálat ellátásavolt , ezért is nagyszámú plébánia tartozot t kolostoraikhoz.

1126-ban, amikor megkapta a pápai jóváhagyást , már kilenc ház tartozot t arendhez, majd ezt követően gyorsan elterjedt egész Nyugat -Európában, így a14. század közepére már több mint 1300 férf i és 400 női közösség alakultmeg. A premont reiek kiemelt szerepet játszot tak a vendek megtérítésében azElbán és az Oderán túli területeken. A rend folyamatos reformokon mentkeresztül.

A 19. század közepén a rend csaknem teljesen megszűnt , összesen nyolc házmaradt , azok is mind Auszt riában. 2005-ig a rend minden kont inensen elterjedtközel 100 házzal.

Magyarországon a rendszerváltás után két helyen telepedet t vissza apremont rei rend: Csornán és Gödöllőn van jelenleg rendi közösségük. Kétgimnáziumot is fenntartanak Szombathelyen és Gödöllőn.

A Pálos Rend az első és egyet len magyar alapítású, férf i szerzetesrend,hivatalos elnevezése lat inul: Ordo sanct i Pauli primi eremitae (Első RemeteSzent Pál Rendje). A rend Thébai Remete Szent Pál (228–341), az első ismertremete nevét vet te fel. A Rend központ ja jelenleg Lengyelországban van.1250-ben alapítot ta Esztergomi Boldog Özséb (1200–1270). A Pilisben, aHármas-barlang közelében, Szántón (Pilisszántó) épült első kolostoruk, aSzent Kereszt . Szent Ágoston szabályait alkalmazták. Címerükben ot t a holló,akárcsak majd a Hunyadi-családéban. A rend első rendházai a Kesztölcközelében lévő Klast rompusztán, illetve a Pécs fölöt t i Jakab-hegyen épültek.A 13. sz. végén már Erdélyben és Horvátországban is állnak pálos kolostorok.1301 körül épül a Szent Lőrinc kolostor Buda fölöt t , a Szent Pál-hegyen (Hárs-hegy), mely a rend főkolostora lesz. A fehér szín a rend általános jelzője ésviselete, megkülönböztetendő a feketeruhás papoktól és a szürkeruháskóborló remetéktől. A 15. sz. végén Mátyás király több pálos kolostort alapít ,illetve más rendektől átad. Ezek közöt t az első Zsámbék premont rei kolostoravolt . 1498-ban, Szent jobbon (Sâniob), épült II. Ulászló alapításával az utolsómagyar királyi pálos kolostor. Ennek romjai 2004-ben kerülnek újra napvilágra.Az 1400-as évek végére közel százharminc pálos rendi kolostor működik azakkori Magyarországon.

A f erences rend (f ranciskáriánusok, ferencesek) egy római katolikusszerzetesrend, melyet Assisi Szent Ferenc (1182. - 1226. október 4.) alapítot t1209-ben. Ferenc 1209-ben elhatározta, hogy apostoli szegénységbenfolytat ja életét . Durva csuhában és mezít láb, elkezdet t a megtérésrőlprédikálni. Hamarosan többen csat lakoztak hozzá. A rend 1210-ben szóban,majd 1223-ban, írásban nyert megerősítést III. Ince pápától. Az új rend, amelyszigorú szabályai folytán nagy hatással volt a kor szellemére, óriásiarányokban terjedt az ismert világrészekben.A rend alapszabályainak szigoraidővel nagy belső viszályoknak let t okozója, és emiat t a rend több kisebb éskét nagy ágra oszlot t , az obszervánsokra és a minoritákra. A viszályok hosszúsora után, a szigorú fegyelem hívei (az obszervánsok - a szabályt megtartók)nagy többségben voltak, és a végleges kiegyezés alkalmával 1517-ben X. Leópápa az obszervánsoknak adta a rend házait . A kolostor élén áll a guardián(gárgyán, papgazda). A különböző t isztségek választás által töltetnek bebizonyos időre. Magyarországon a rend talán már 1224-ben megjelent . Elsőkolostoruk Esztergomban volt . Kolostoraik nemsokára külön rendi tartománytképeztek. IV. Béla támogat ta a rendet ; tagjai közül választot ta gyóntatóját ,és az esztergomi kolostorba temet tet te el magát nejével s if jabb f iávalegyüt t .

A szerzetesek nagy sikerrel működnek a bosnyák félhitűek és bogumilokmegtérítésében, ezért IV. Béla az Al-Duna vidékére is át telepítet te őket , skülönösen az 1363-ban felállítot t bolgár bánságban nagy sikerrel működtek. Atörök hódolt ság idején az országban a törökök által elfoglalt területen csak a

ferencesek végeztek lelkipásztori munkát . A hódolt sági viszonyok közepet telétszámbeli föllendülés indult meg. 1950-ben Magyarországon a rendkolostorait elvet ték, a szerzeteseket elűzték. A rendszerváltás után a rendtöbb kolostorát visszakapta. A rend következő kolostorai ismeretesek a XIII.századból: a budavári, az esztergomi győri, a nagyszombat i, a nyit rai, anyulsziget i, a pataki, pozsonyi, a radnai, a székesfehérvári, szemennyei és averőcei kolostor. A rendnek Magyarországon jelenleg Budán, Budapest -Rózsadombon, Budapest -Pasaréten, Szentendrén, Esztergomban, Szeged-Alsóvároson, Gyöngyösön, Mát ráházán, Pesten, és Sümegen van kolostora.

A ciszterciek (magyarul gyakran, de helytelenül cisztercita rend) rómaikatolikus szerzetesrend. Nursiai Szent Benedek rendjének egyik ága, melynekkeletkezésére alkalmul szolgált , hogy Szent Benedek rendjét az eredet ifegyelemre és szellemre visszavezesse. Szent Róbert 1098 márciusában húszrendtársával Citeaux-ban (innen a név), Dijon vidékén telepedet t le egyelhagyatot t , zord helyen, hogy it t , a világtól elzárva, könnyebben követhessékmindenben Szent Benedek szabályzatát . Szent Róbertnek egy év múlvavissza kellet t térnie Molesme-be, utána Szent Alberik vet te át az új telepirányítását , aki határozot t lépéseket tet t az önálló rend kifejlesztésére. Egyideiglenes szabályzat összeállítása, a ruházat színének meghatározása(fehér habitus, barna, később fekete skapuláréval) és II. Paszkál pápától 1100-ban kapot t védelmi okirat szolgáltat ták az önálló fejlődés alapjait . Az új rend ateljes szervezet tséget a következő apát , Szt . István alat t , 1119-ben érte elaz úgynevezet t Carta Caritat is szabályzat tal. Ugyancsak ekkor virágzot t felaz új rend, elsősorban azért , mert Szent Bernát harminc társával együt tbelépet t a rendbe, és egyéniségével az egész keresztény világban nevet ésdicsőséget szerzet t neki, belső életét is századokra megszentelte. A nőiciszterci szerzetesek eredete bizonytalan. Némelyek szerint Szent Bernátnővére, Szent Humbelina, mások szerint maga Szent Bernát alapítot ta. A 14.században az összes férf i és női cisztercita kolostorok száma meghaladta az1750-et .

Szabályzata, a Carta Caritat is által megalapítot t szervezet , a legbölcsebbkonst itúciók egyike, mely egyrészt a tökéletes cent ralizációt viszi keresztül,másrészt az egyensúlyozó erőkről okosan gondoskodik. Citeaux-ban mindenévben tanácskozást (capitulum) tartanak, amelyen minden apát kötelesmegjelenni.

A ciszterciek a művelődés legkülönbözőbb ágaiban szereztek maguknakérdemeket . Legfőbb érdemük és az egyetemes kultúrára legnagyobbhatással bíró működésük a gazdaságtan, tanítás, hithirdetés, zene ésépítészet (gót ika) terén volt .

Magyarországon az első ciszterci kolostor 1142-ben épült : Cikádor (a maiBátaszék, Tolna megyében), és III. Béla, valamint utódjai, különösen Imre királybuzgólkodtak a ciszterci rend hazai elterjesztésében; az előbbi alapítot taPilis, Pásztó, Szentgot thárd, az utóbbi Zirc, mai napig fennálló egyesítet tapátságokat . A hanyat lás jelei a 14. század vége felé kezdtek mutatkozni, az

egységes szervezet darabokra hullot t , önálló kongregációk alakultak ki.Jelenleg a rend Magyarországon iskolákat tart fenn, Budapesten, Egerben,Pécset t és Székesfehérváron.

Domonkos- rend (domonkosok, dominikánusok) a 13. sz- ban SzentDomonkos által alapítot t kolduló rend, a prédikáló testvérek rendjénekelnevezése. A ciszterciták sikertelen tevékenységét látva - mellyel azeretnekmozgalmakat igyekeztek megfékezni - a Domonkos-rend olyan újt ípusú szerzetesközösségről álmodot t , amely teljesen az igehirdetésnekszenteli magát . A pápa azért bízza meg őket az inkvizícióval, mert teológiailagmessze ők a legképzet tebbek (a jezsuitákig) s ez elsősorban szellemiküzdelem, a kínvallatás és a máglya már csak ult ima rat io. A szegénységenalapuló ideáljuk a városközösségek felépítését követő vagyonközösségbenvalósult meg. A rend tagjai kötelezték magukat ara, hogy szegénységbenélnek, koldulással tarják fenn magukat . Kézművesmunkát nem végeztek, főhivatásuk az állandó tudományos képzést és a prédikációt tekintet ték. Aházimunkák elvégzésére laikus (azaz nem papi rendben lévő) testvéreketalkalmaztak. Később Domonkos megalapítot ta a szerzet női ágát , aDomonkos-apácák rendjét . A dominikánusok mellé harmadrend isszerveződöt t (’Krisztus hadserege), amely szükség esetén fegyverrel isküzdöt t az eretnekek ellen és védte az egyház vagyonát . 1231-től a rendtagjai töltöt ték be a pápai inkvizitorok feladatát . A 13. sz-tól a rend nagy erejűfejlődésnek indult , 1390-ben már 13 ezer szerzetest számlált - akik közöt tAlbertus Magnus, Aquinói Szent Tamás, és Eckart Mester - fontos szerepetjátszot tak a teológiai megújulásban és az eretnekség elleni harcban. A 14.században a hanyat lás jelei mutatkoztak, amelyek hatására belsőreformfolyamatok indultak meg olyan neves reformátorok vezetésével, mintSienai Katalin és Savonarola. Magyarországon a rend 1220-ben telepedet tmeg. Feladatuk a kunok megtérítése volt . Julianus barát az ősmagyarokfelkutatására vállalkozot t . A dominikánusok női ágának volt tagja SzentMargit , IV. Béla magyar király leánya. Kolostoruk a Nyulak- szigetén(Margit sziget ) állt . II. József korlátozta a működésüket , 1948 után a rendmagyarországi tartományát feloszlat ták a kommunisták - mint az összestöbbi szerzetesrendet .

Karthauziak (néma barátok), az a szerzetesrend, melyet Szt . Brúnó hattársával egyetemben 1084-ban, a Chart reuse nevű vadonban, Grenoblemellet t alapítot t , Franciaországban. A rendtagok Szt . Benedek szigorítot tszabályait követ ték, amelyhez később Guigo Péter rendfőnök különstatútumokat csatolt . Ezek szerint a karthauziak templomuk körül egyenkéntkülön házban laktak, húst sohasem et tek, szigorú hallgatást tartot tak,meztelen testükön durva szőrruhát viseltek s az ájtatosság mellet t házimunkával, tudományokkal és könyvek másolásával foglalkoztak. A szerzetélén állt a prior s a nyolcévenként választot t def initor. A rendet III. Sándorerősítet te meg 1176-ban, minek következtében nagy virágzásnak indult úgy,hogy 1567-ig 230 férf i- és 17 női kolostort alapítot tak Európa számosországában. A rend sokat szenvedet t a huszitáktól, törököktől, areformációtól és a vallásháborúk idején, később pedig a f rancia

forradalomban, a napóleoni háborúkban és a szekularizáció folytán. Jelenlegösszesen 6 férf i- és 2 nőkolostoruk van Itáliában (a certosai, pisai és t risult iikolostorokat az állam foglalta le), 3 Spanyolországban, 1-1 Németországban,Angliában, Auszt riában és Svájcban. Hazánkba IV. Béla telepítet te őket .Legrégibb kolostoraik többek közt a tárkányi, a várad-előhegyi és az ercsi. Atörök puszt ítás és a protestant izmus terjedése mindezekre enyészetethozot t . A karthauzi apácák rendjét 1234-ben alapítot ták, a karthauziakszabályait vet ték át s az utóbbiak vezetése alat t állt ak.

Ortodox szerzetesek

A kelet i ortodox kereszténységben a szerzetesség némiképpen eltér anyugat i, katolikus világ kolostoraitól. A lényegi alapok megmaradtak ugyan, deaz ortodox kolostorokban a vallásos áhítat a legfontosabb eleme maradt aszerzetesi életnek, a társadalomban végzet t munka nem került előtérbe. Akelet i kereszténységben ezen kívül nem alakultak ki olyan nagy, többkolostorból álló rendek, mint nyugaton. Mégis az ortodox szerzetesekneknagyobb jelentőségük van a nép vallási életében, mint a katolikus világban. Aszerzetesek az angyalokat tekint ik példaképüknek. A kelet i rendek úgytanítanak, hogy a hétköznapi embernek példát mutatnak. Rendkívül szigorúéletmódjukban első helyen áll Isten imádata. Magukat lelki harcosoknak tart ják,akik a világért és az emberek üdvösségéért imádkoznak. A szerzetesiközösség tagjai komolyan veszik a külvilágtól való elvonulást , és gyakran csaksaját családjukkal tart ják a kapcsolatot . Jellemző az ortodox szerzetesi ruhais, amelyet csak felszentelt szerzetesek viselhetnek, a novíciusoknak (újonnancsat lakozóknak) ez t ilt ot t . Ez a ruha a fekete reverendából, vagy isorasszábólés a fátyolos fekete fejfedőből, a szkúf iából áll - a fekete jelképezi, hogy akülvilág számára ők már meghaltak. A szerzetesi rangokat is szigorúan veszik.Külön szerzetesi iskolájuk, teológiájuk van, amely magas képzet tséget nyújt .Az egyet len ortodox szerzetesrend, a több nyugat ihoz hasonlóan elterjedtszabályzatú és célú bazilit a rendje: vagyis Szent Baszileiosz követői. Abazilit áknak ugyanakkor van egy nyugat i ága is. A legnevezetesebb ortodoxkolostorok közé tartozik az Athosz-hegy Görögországban, az Alaverdikolostor Grúziában, a Kirillo-Belozserszkij monostor Oroszországban.

Bazilita- rend (bazilit ák, Vazul- rend). Nagy Basziliosz bizánci egyházatyaalapítot ta a szerzetesrendet (361), amely mind a mai napig a kelet i egyházegyet len szerzetesrendje. Regulája engedelmességet , szegénységet ,t isztaságot , visszavonulást és lemondást követel meg tagjaitól. A Nagy SzentBazil Rend jelenleg a világon különböző ágazatokban, kongregációkbanműködik.

Ősi kelet i keresztény egyházak

A szorosan vet t ortodox egyházakon kívül az ősi kelet i egyházakban is jelenvannak a szerzetesrendek. Ezekre eredet ileg főként az ortodox t ípusúberendezkedés volt a jellemző, ami ma már sok esetben keveredik a nyugat ivilág normáival is. Főleg az örmény egyházban terjedt el a maroniták ésbazilit ák rendje, de több más kelet i ország kolostoraiban is megtalálhatók e

szerzetesrendek követői.