Kognitív pszichológia

Kötelező irodalom

M. W. Eysenck, M. T. Kean: Kognitív pszichológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,2003.

Atkinson R. L., Hilgard, E. R., Atkinson, R.C., Smith, E.E., Bem, D.J.: Pszichológia. Osiris, Budapest, 2005

Követelmény Kollokvium

Teszt formájában

Kialakulása

Fiatal területe a pszichológiának

1950-es években jön létre

Atyja Noam Chomsky (1928- )

Kialakulásának okai

A mesterséges intelligencia kutatása

A számítógépek megszületése

Lehetővé tették a kognitív folyamatok modellezését

Emberképe Az embert elsősorban információfeldolgozó lényként értelmezi

FIGYELEM

INGER

szenzoros folyamatok

percepció döntés és

válasz reakció

válasz kivitelezése

RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA

HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA

VÁLASZ

Tárgya Az emberi megismerés (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, tanulás, nyelvelsajátítás)

Módszerei

Viselkedészavarok megfigyelése, megfigyelések elemzése.

Objektív módszerek:

EEG – Elektroenkefalogram (agyi elektromos hullámok rögzítése)

EMG - elektromiogram (izomfeszültség mérése),

GBR - galvános bőrreakció (érzelmeket kísérő változás),

Szemmozgás rögzítése.

Rögzített viselkedési válaszok. Mimika, elpirulás, stb.

Kulcsfogalma Mentális reprezentáció

Séma

Sémák

Bartlett

A séma az észlelés központi kognitív struktúrája. A teljes észlelési ciklusnak az a része, amely az észlelőhöz képest belső, a tapasztalat által módosítható, és az észlelt dologra nézve valamiképpen specifikus.

Az élő szervezet a külvilágból érkező ingerek révén a helyzethez leginkább kötődő, korábbi észlelések során eltárolt, felépült sémáját aktivizálja, mely felveszi az új információt és ily módon megváltozik.

Irányítja a továbbifelderítő mozgásokat és helyváltoztató tevékenységet még több információelérése érdekében, melyek felvétele tovább alakítja.

Sémák

Biológiai szempontból a séma az agyi ideghálózat egy része. Fiziológiai struktúrák és folyamatok egy, az ingerek által aktivizált területe, mely állandóan változik, nem egy központ, vagy egy statikus szerkezet, hanem a bevezető szenzoros idegeket, a sématároló interneurális hálózatot és a kivezetőmotoros, ill. efferens idegeket jelenti.

Kognitív térkép

Tolman (1948)

A kognitív térképek a térbeli világról az agyunkban meglévő emlékek összessége, amely alapján a térbeli világban tájékozódunk.

Jellegzetes elemeik:

az ösvények (pl. utcák)

a csomópontok, az ösvények találkozási pontjai (pl. terek)

a területek, melyeket azonos földrajzi tulajdonság jellemez (pl.lakótelep)

a szélek, a területek határai (pl. folyók).

A séma működési vázlata

SÉMA

TÁRGY

(ingermintázat)

IRÁNYÍT

MINTÁT VESZ MÓDOSÍT

FELDERÍTÉS

Érzékelés és észlelés

Az érzékelés (szenzáció) fogalma

• A receptorok segítségével történő ingerek felvétele és ingerületté, azaz elektromos impulzussá alakítása

Az észlelés (percepció) fogalma

• Az ingerület tudatosítása és annak integrálása—>magasabb idegrendszeri folyamatokat (kérgi) feltételez

A küszöbök fogalma

• Abszolút alsó küszöb: az a legkisebb ingererősség , amelyet már érzékelni tudunk.

• Abszolút felső küszöb: az a legnagyobb ingererősség, amit még érzékelni tudunk.

• Különbségi küszöb: az ingerek közötti legkisebb eltérés, amely az érzékletben is változást okoz.

Az érzékleti modalitások

• Látás

• Hallás

• Szaglás

• Ízlelés

• Bőrérzékletek (tapintás, hőmérséklet, fájdalom)

Látás

• Érszékszerv: szem

• Adekvát ingere: a fény (elektromágneses hullám)

• 400-700 nanométer fénysugarakat vagyunk képesek érzékelni

A receptorok

A retina elektronmikroszkópos képén jól látszanak a pálcikák

és a közöttük a csapok

A színlátás

• Szín: a fény hullámhosszúsága adja

• Jellemzői: világosság (a fény intenzitása határoz meg), telítettség (a szín tisztasága)

• Kb. 7 millió a színek száma, ha a világosságot és a telítettséget is figyelembe veszük

A hallás

• Érzékszerv: fül

• Adekvát ingere: hang (a levegő molekuláinak a rezgése adja, hullám formájában terjed)

• 16-20.000 hertz közötti frekvenciát vagyunk képesek érzékelni

• A hang jellemzői: hangerő (amplitudó), hangmagasság (a hullámok rezgése), hangszín (felhangok)

Szaglás

• Érzékszerv: orr

• Adekvát ingere: a levegőben oldott gáznemű molekulák

• A szagok száma: kb. 60.000

Ízlelés

• Érzékelés helye: a nyelven található ízlelőbimbók (kb. 10.000 db)

• Adekvát ingere: a nyálban oldott kémiai anyagok

• Négy alapíz: édes (nyelv hegye), savanyú (a nyelv oldala), sós (a nyelv egész felületén), keserű (a nyelv gyökén)

Bőrérzékletek

• Tapintás (mechanoreceptorok)

• Hőmérséklet (hideg és melegreceptorok)

• Fájdalom

Fájdalomérzékelés

• Fázisos fájdalom: erős, gyorsan nő és csökken

• Tónusos fájdalom: tompa és állandójellegű.

Az észlelés funkciói

• Lokalizáció

• Felismerés

Lokalizáció

• Figura-háttér

• Perceptuális organizáció elvei

• Távolság- és mélységészlelés

• Mozgásészlelés

Tárgyak észlelése a) Alak – háttér észlelés (Gestalt)

Újabb példa az alak-háttér szerveződésre

A perceptuális organizáció elvei

• Hasonlóság elve

• Közelség elve

• Jó folytatás elve

• Zártság elve

• Közös sors elve

Szervezőelvek

Közelség Hasonlóság Zártság

Tárgyak észlelése b) perceptuális szerveződés

jó folytatás elve hasonlóság elve

közelség elve zártság elve

[ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [

Távolság- és mélységészlelés

• Monokuláris jelzőmozzanatok

• Relatív nagyság

• Relatív magasság

• Takarás

• Lineáris perspektíva

• Levegő perspektíva

• Binokuláris jelzőmozzanatok

• Binokuláris diszparitás

Távolsági jelzőmozzanatok

lineáris perspektíva

relatív nagyság

relatív magasság

árnyékolás

takarás részletgazdagság

Binokuláris diszparitás

Mozgásészlelés

• Látszatmozgás (a retinán álló kép)

• Phi-jelenség

• Film

• Valódi mozgás (a retinán elmozdul a kép)

• Relatív mozgás

• Abszolút mozgás

Felismerés

• Hubel-Wiesel (a primitív vonások-élek, szögek stb.- felismerésére ad magyarázatot)

• vonásdetektorok: egyszerű, komplex és hiperkomplexsejtek

Észlelési konstanciák

• Definíció: az észlelt tárgy észlelése állandó, annak ellenére, hogy az észlelés során a retinális kép a tárgyról megváltozik.

• Fajtái: nagyság, alak (forma), világosság konstancia

A figyelem

A figyelem fogalma

• Az ingerek közötti szelektálás

A figyelem sajátosságai

• Terjedelem: hány tárgyat tudunk figyelmünkkel egy adott pillanatban megragadni (7+-2)

• Tartósság: azt mutatja meg, hogy mennyi ideig vagyunk képesek figyelmünket egy adott dologra irányítani (nagy egyéni különbségeket mutat)

• Megosztottság: azt jelzi, hogy egyszerre hány dologra tudunk párhuzamosan figyelni

• Átvitel: azt fejezi ki, hogy hogyan tudjuk figyelmünket egyik dolgogról a másikra irányítani

A figyelem fajtái

• Szándék szerint

- Szándékos figyelem

- Önkéntelen (spontán) figyelem

További formái:

- Automatikus figyelem

- Kitartó figyelem (éberség)

Szándékos figyelem

• A figyelmi tevékenység tudatos mentális erőfeszítést igényel

• Fenntartását segíti: a feladattudat, a tervszerűség, az önkontroll és az érdeklődés

Önkéntelen figyelmet vált ki

• Hirtelen erős inger

• Szokatlan inger

• Mozgó tárgy

Automatikus figyelem

• Nem igényel tudatos odafordulást és mentális erőfeszítést sem

• Gyakorlás révén alakul ki

• Lehetővé teszi a figyelem megosztását

Kitartó figyelem

• Hosszú ideig fennálló

• Nagy mentális erőfeszítést igényel

• Befolyásolja: motiváció, elvárások,érdeklődés, előzetes ismeretek és tapasztalatok

• Legnagyobb ellensége az idő

A figyelem elméletei

• Broadbent: szűrőmodell

• Treismann: jelcsillapító rendszer

• Kapacitásmodellek

Az emlékezet

Tárolás a hosszú távú memóriában

Ebbinghaus felejtés-görbéje

Forrás: Ádám P.-Balogh L.-Mailát L-né-Nádudvari I-né: Általános

pszichológia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990 - 79.o.

Kódolás

Tárolás

Előhívás

Elhelyezés a

memóriában

Megőrzés a

memóriában

Visszanyerés a

memóriából

Az emlékezés három szakasza

A kódolást elősegítő tényezők

• Ismétlések száma

• Szervezetünk és idegrendszerünk állapota

• Személyes adottságainktól (motiváció,akarat, érzelem, érdeklődés stb.)

• Együttes érzékszervi hatásoktól (pl. audiovizuális tanulás)

• Előzetes ismeretektől és tapasztalatoktól

Az előhívást segítő tényezők

• A kódolás pontossága, mélysége, kidolgozottsága

• Az információk szervezése

• Ismétlés, újraszervezés

• Előhívási támpontokhoz való kapcsolás

• Kontextus hatás

Az előhívás két formája

• Felismerés

• Felidézés

Az emlékezet társas modellje

Forrás: Bernáth László – Révész György (1995): A pszichológia alapjai

Tercia Kiadó, Budapest, 115.o.

Ismételgetés: - fenntartó, - feldolgozó.

bem

enő

info

rmáció

szenzoros

tár

rövid távú

memória

hosszú

távú

memória

1. TÖBBSZÖRÖS EMLÉKEZETI TÁR

felejtés

Szenzoros tárak jellemzői

• Modalítás-specifikusak (pl. ikonikus, haptikus, echoikus)

• Kapacitása viszonylag nagy

• Tárolási idő: pár másodperc (táranként változik)

• A felejtés formája: elhalványulás

A rövid távú emlékezet (RTM) jellemzői

• Kódolás: akusztikus és vizuális

• Kapacitása: 7+-2 tömb

• Tárolási idő: kb. 30 másodperc

• A felejtés formája: elhalványulás, kiszorítás

A munkamemória

• Baddeley és Hitch dolgozta ki

• Az RTM megismerési és információ feldolgozási folyamatokban játszott szerepére ad magyarázatot

• Három fő része: artikulációs hurok, téri-vizuális hurok és egy modalitás független központi végrehajtó

A.J. Baddeley és G.J. Hitch

A hosszú távú memória (HTM) jellemzői

• Kódolás: elsősorban szemantikusan történik

• Kapacitás: korlátlan

• Tárolási idő: korlátlan

• A felejtés formái: interferencia (retrográd és proaktív)

• Fontos a konszolidáció: az emléknyomok megszilárdulása (hippokampusz)

Az explicit és implicit emlékezet (Shachter)

• Explicit emlékezet

- Szemantikus (a világról való általános ismereteink tára)

- Epizódikus (önéletrajzi emlékezet)

• Implicit emlékezet

- itt tároljuk a készségeinket

Emlékezet

Explicit

(deklaratív)

Implicit

(nem deklaratív)

Epizodikus Szemantikus Készségek Erőfeszítés Kondicionálás Nem

asszociatív

Emlékezet

Implicit

(nem deklaratív)

Kondicionálás Nem

asszociatív

Előhívás

Akusztikus

kód

Vizuális

kód

Korlátozott

kapacitás

(7±2)

kiszorítás

és el-

halványulás

Gyors

elhalványulás

Tárolás Kódolás

Hosszú távú

Emlékezet

Kódolás

Rövid távú

Értelmes

kapcso-

latok ki-

alakítása;

Jelentés

mélyebb

fel-

dolgozása

Emlékezeti

keresési

és

aktivációs

modellek

Tárolás Elő-

hívás

Hibák a

mássalhangzók

felidézésében

Előhívási

hibák,

inter-

ferencia,

keresési és

aktivációs

modellek

Kon-

szolidáció

Az emlékezés fajtáinak jellemzői JELLEMZŐK SZENZOROS

REGISZTER

STM

short time

memory

LTM

long time memory

Az információ

belépése

figyelem előtti figyelmet kíván „újrajátszás”

Az információ

fenntartása

lehetetlen szándékos

figyelem

„újrajátszás”

ismétlés

szerveződés

Az információ

formája

a bemenő inger

pontos másolata

fonetikus

vizuális

főleg

szemantikus

Kapacitás nagy kicsi határtalan

Információvesz-

teség

elhalványodás kiszorítás

hanyatlás

nem vész el,

hozzáférhetősége

csökken

Az emléknyom 1-2 mp 5-20 perc percektől évekig

Mnemotechnikai eljárások

• Definíció: az emlékezet hatékonyságát növelő eljárások

• Példák:

- Helyek Módszere (Szimonidész): szólisták tanulására alkalmas

- Kulcsszó-módszer: jól alkalmazható idegen szavak tanulásánál

Az emlékezeti torzítások

Konzisztencia hatás: a múltat a jelennek megfelelő módon rekonstruáljuk

Átváltási hatás: a múltat a jelennel összeütköző módon rekonstruáljuk

Utólagos bölcsesség: múlt eseményeit jelenlegi tudásunknak megfelelően idézzük fel (előre megmondtam, hogy úgy lesz)

Egocentrizmus: múltunkat énkiemelő módon idézzük fel (Jól emlékszem)

Sztereotipizálás: a múltbeli események általánosítása

Teszthatás

A 60-as évektől elkezdődött az előhívási folyamatok kutatása, korábban a tárolásra helyezték a hangsúlyt

Az ismételt előhívás segíti a hosszú távú emlékezetet ellentétben az újratanulással.

Rövid távon az újratanulás eredményesebb, a pedagógia célja azonban a hosszú távú tudás kialakítása.

Tulving: Fontos az információ rendelkezésre állásra és az információ

elérhetősége.

Az előhívás konstruktív módon megváltoztatja az elért emlékezeti információt.

Elizabeth Loftus: emlék-implantáció

Robert Bjork: kívánatos nehézség a tanulásban

A teszt tehát nem csak ellenőrzésre szolgál, hanem tanulási folyamat is amely emlékezetformáló és hosszú távú tudást épít.

Magyarországon: Racsmány Mihály

Az értelmi fejlődés Piaget szerint

Alapfogalmak: egyensúly, séma, asszimiláció, akkomodáció

Szenzomotoros szakasz (0-2 év): észlelés és mozgás a világ megismerésének eszközei, tárgyállandóság kialakulásával zárul

Műveletek előtti periódus (2-7 év): a gyermek nem képes műveleti szintű reprezentációra, valódi logikai műveletek nem végezhetők.

Konkrét műveletek szakasza (7-12 év): konzerváció kialakul, decentrálás, műveletek végzése. Metakogníció fejlődik, oszt.

Formális műveletek szakasza (13 évtől): elvont műveleti gondolkodás, hipotézisalkotás jellemző. Fejlett emlékezet.

SZENZOMOTOROS GONDOLKODÁS SZAKASZA ( 0-2 év)

1.szakasz ( 0-2.hó) : veleszületett reflexsémák használata

2.szakasz ( 2-4.hó) : elsődleges cirkuláris reakciók, saját testre irányuló mozgások

3.szakasz ( 4-8.hó) : másodlagos cirkuláris reakciók, azon sémák fejlődése, melyeknek érdekes hatása van a környezetre, külsőleg orientált reakciók

4.szakasz ( 8-12.hó) : másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja, cél-eszköz viselkedés kezdete

5.szakasz ( 12-18.hó) : harmadlagos cirkuláris reakciók, explorációs tevékenység, új eszköz-cél sémák felfedezésére irányul

6.szakasz ( 18-24.hó) : szimbolikus reprezentációk megjelenése, kezdődő gondolkodás

MŰVELET ELŐTTI GONDOLKODÁS SZAKASZA ( 2-7.ÉV)

Jellemzői :

egocentrikus, nem tudja mások perspektíváját átvenni

egyszerre csak egy dimenzióra figyel, a többi dimenziót és a dimenziók közötti kapcsolatot figyelmen kívül hagyja

nem képes műveletek végzésére ( művelet: egy információ átalakítására vonatkozó mentális szabály , mely megfordítható)

szinkretizmus

szemléletvezérelt

ultra jelenségek: animizmus, artificializmus, finalizmus, gyermeki realizmus

kollektív monológok

KONKRÉT MŰVELETEK SZAKASZA

( 7-11.ÉV)

Jellemzői :

decentrálás

képes több dimenzióra figyelni és az ezek közötti kapcsolatokra is

gondolkodási reverzibilitás

konkrét, szemléletvezérelt ( verbális fogalmakkal, konkrét tárgyak jelenléte nélkül nem tud problémát megoldani helyesen)

képes műveletek végzésére : sorba rendezés, osztályozás, kategorizálás, konzerválás

számok, mennyiség, súly, térfogat állandóság

FORMÁLIS MŰVELETEK SZAKASZA

( 12.ÉVTŐL- )

Jellemzői :

hipotetikus-deduktív, hipotéziseket állít fel és ezeket módszeresen ellenőrzi

szisztematikus

kombinatorikus

absztrakt, elvont

Heteronóm erkölcs jellemzői

Külső forrásból származik az erkölcs, a felnőtt iránti tiszteletből fakad

szabályok, normák betartása a büntetéstől való félelem miatt, engedelmeskedni kell!

szó szerint kell venni és betartani a szabályokat

nem lehet megváltoztatni a szabályokat

következmény etika

szándék, enyhítő körülmény figyelembe vétele nincs

Jellemző a hit az igazságos világban

Autonóm erkölcs jellemzői

9 éves kortól

a szabályokat elfogadja és betartja, mert megértette a lényegüket

nem kell szó szerint venni és betartani a szabályokat

a szabályok megváltoztathatóak közös megegyezés alapján

szándék, enyhítő körülmény figyelembe vétele