KOMA TANMENET 2 óra x 32 hét - gov.hu · Szakiskolai közismereti tankönyv 9-10. évfolyam, első kötet 9. évfolyam Kommunikáció- magyar 1 KOMA TANMENET 2 óra x 32 hét Témák

Szakiskolai közismereti tankönyv 9-10. évfolyam, első kötet 9. évfolyam Kommunikáció- magyar

1

KOMA TANMENET 2 óra x 32 hét

Témák órákra bontva

Az óra témája (tanköny-vi lecke) vagy funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

1. Bevezető óra Ismerkedés egymással, ismerkedés a tankönyvvel, a tantárgy tanulásának céljával és gyakorlati hasznával. A KOMA tananya-got nyitó szófelhő is szolgálhat a beszélgetés lapjául. Minden tanuló válasszon 2 olyan szót a szófelhőből, ami nyilvánvalóan kapcsolódik a magyartanuláshoz, és két olyat is, amivel nem lát kapcsolatot! Ezt párban beszéljék meg, a legérdekesebbeket osszák meg az osztállyal is! Jó, ha a pedagógus is beszáll. Kezd-hetnek szógyűjtéssel is, ebben az esetben csak a gyűjtött sza-vak megbeszélése után kerül sor a szófelhőre. Párban nézzék meg a tanulók, hány lecke tartozik a KOMA tantárgyhoz, és válasszanak egy-egy érdekes témát, képet, feladatot! Ezek se-gítségével át lehet tekinteni, milyen változatos a tananyag. Értelmezzék a KOMA (kommunikáció - magyar) elnevezést, jussanak el a "barát" szóig is, próbáljanak összefüggést keresni a barát szó és a tantárgy között (pl. az irodalom barátja, a könyvek barátja, művészetbarát, zenebarát)! Az oldalpárok (egy-egy lecke) címsora a jobb oldalon eligazít, hogy a tantárgy melyik részterületéhez tartozik az adott tananyag. Állapítsák meg, melyek ezek! Mondják el a tanulók, miben látják másnak a tankönyvet és a tantárgyat így első pillantásra, mint korábbi magyarkönyveiket, tantárgyukat!

A tanulás tanulása, kommuniká-ció: információkereső olvasás, társalgási stílus, kulturált véle-ménynyilvánítás. Együttműkö-dés.

A tankönyv és a tantárgy megismerése. A KOMA (kommunikáció-magyar) olyan integrált tantárgy, amelyben az irodalom és a nyelvtan (kiemelten a kom-munikáció) mellett jelentős szerepet kapnak a társművé-szetek is. A mindennapi élet jelenségeit (pl. valóságshow-k, reklámok) és a kommuni-káció új formáit (internet) is érinti. A szerzők szándéka szerint közelebb áll a tanulók világához, mint ahogyan azt korábban (általában) tapasz-talhatták. A tankönyv tri-meszterekre osztja az évet, mindegyik "évharmadban" egy projektfeladatra vannak felfűzve a témák és ismeretek. Egy-egy oldalpár két tanórára szolgál, optimális esetben ezek dupla órák, azaz egymás után következnek. A tananyag tevékenység-centrikus, a mo-tivációt a tevékenységeken keresztül kívánja felébreszteni és fenntartani. (Ez természe-tesen csak a pedagógus ha-


2




sonló szellemű, a tanulókat aktivizáló munkájával lehet-séges.)

2. Vigyázz, kész, rajt! Pro-jektbevezető: Osztály-könyv (1. lecke)

Az első trimeszter projektfeladata "az osztály könyvének" elké-szítése, azaz az osztály bemutatása valamilyen strukturált for-mában. A tanulók és a pedagógus választása alapján a formája lehet hagyományos, de sokkal motiválóbb számítógéppel ké-szülő offline vagy online megoldás (leírásuk a tankönyvben). Beszéljék meg, mi mindennek kell szerepelnie az osztály köny-vében, hogy szívesen nézegessék, tükrözze a tanulásban elért haladásukat, és hogy szüleiknek, barátaiknak is megmutassák, amikor elkészül! Amikor megegyeztek a formában és nagy vo-nalakban a tartalomban is, akkor a tankönyv táblázatának a megállapodást tükröző változatát írják le a füzetükbe is! Ez-után lehet rátérni arra, hogy milyen foglalkozású emberek ját-szanak szerepet egy könyv elkészítésében, és ezeket a szerepe-ket meg kell osztaniuk maguk között.

A tanulás tanulása, kommuniká-ció: információkereső olvasás, társalgási stílus, kulturált véle-ménynyilvánítás. Együttműkö-dés. A közös munka megtervezé-se, felelősségvállalás a közös munkáért.

Könyvészeti szakemberek, foglalkozások: szerző, szer-kesztő, grafikus, fotóriporter, képszerkesztő, riporter, nyelvi lektor stb.


3




3. Fejlesztendő képessé-gek, gyarapodó tudás (1. lecke)

A terv áttekintése után időtervet is kell készíteni, vagyis meg kell határozni, mikorra kell elkészülnie az osztály könyvének (a 20. órára), és ehhez milyen részhatáridők szükségesek! Azt is meg kell beszélni, kinek milyen kötelességei vannak, és ezeket is rögzíteni kell határidőkkel! Fel kell sorolni a tervezett pro-duktumokat (tartalmakat) az osztály és az egyén szintjén is! A könyvben található javaslatok (a táblázatban foglaltakon kívül): 4.2 portrérajz, felolvasás; 4.3 saját készítésű fotók a kommunikációról, felolvasás, A tü-csök és a hangya átirata; 4.4 a mimika és a testbeszéd feladatok megoldása közben ké-szült fotók vagy videó; 4.5 egy tanulótárs jellemzése; 4.6 felolvasás, egy stíluskövető és egy a szubkultúrákról szóló fogalmazás (ekkorra készül el a teljes bemutatkozás); 4.7 felolvasás, helyesírási próba, fogalmazás; 4.8 szófelhőkészítés, titkosírás, képversalkotás; 4.9 felolvasás, versmondás; 4.10 helyesejtési feladatok. A szóbeli feladatokat hang- vagy videorögzítéssel örökítsék meg maguk a tanulók! A pedagógus és a táblázat segítségével értelmezzék a tanulók, hogy miben fejlődhetnek a trimeszter során a KOMA tantárgy keretében! Jelöljék be a lemásolt táblázatban, mennyire elégedettek most egyes képességeikkel! Ezután házi feladatként jelöljenek ki célokat a maguk számára! A pedagógus találjon alkalmat a következő 1-2 óra során, hogy ezekre a célokra reagáljon, se-gítsen a tennivalók meghatározásában!

A tanulás tanulása, kommuniká-ció: információkereső olvasás, társalgási stílus, kulturált véle-ménynyilvánítás. Együttműködés. A közös munka megtervezése, felelősségvállalás a közös munkáért. Önértékelés. Önirányítás: célok kitűzése.


4




4. Én és az iskola, én és a tanulás: Ki vagyok én, ki vagy te? (2. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ, MŰ-VÉSZET

Az irányított ismerkedő feladat során szerzett ismeretek rögzí-tése után az ismerkedés a téma. A tanulók által felidézett (bi-zonyára többnyire informális) ismerkedési helyzetek megbe-szélése mellett kerüljön sor hivatalos, formális bemutatkozá-sokra, és a tudnivalók megbeszélésére is! Fontos, hogy teret engedjünk a fiatalok kreativitásának és produktivitásának: ne maradjanak ki a portrékészítési feladatok! Ez jó alkalom arra is, hogy beszélgessünk a Facebookra kitett fotók veszélyeiről (a kompromittáló képek miatt pl. lehet, hogy nem kapunk meg egy állást). A portrérajzolást előzze meg a Mona Lisa-képek és a szobor megnézése és megbeszélése. A Mona Lisát is lerajzol-hatják a tanulók pár vonással!

Kommunikáció: társalgási és hivatalos stílus, ismerkedés, be-mutatkozás. Kulturált vélemény-nyilvánítás műalkotásokról. Technika: hang- vagy videofelvé-tel készítése akár mobiltelefon-nal is. Internetes videó használa-ta.

A társalgási és a hivatalos stílust igénylő kommunikációs helyzetek: ismerkedés és be-mutatkozás formális és in-formális szituációkban. Leonardo da Vinci, képgyalá-zás, kreativitás, művészi sza-badság.

5. Én és az iskola, én és a tanulás: A tanulásról (2. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ - IRODALOM

A lecke második oldala a tanulás tanítását szolgálja. A tanulók megismerkedhetnek különféle tanulási stílusokkal, technikák-kal (használhatunk interneten található, egyszerű tanulási stílus kérdőíveket is). A tanulók közül többen meg tudják mondani, hogyan tudnak jobban tanulni: ha olvassák vagy ha hallják az anyagot, illetve akkor, ha valamilyen cselekvés is társul a tanu-láshoz. Érdemes a verstanulást a másodikként megjelölt mód-szerrel kipróbálni kórusban. A többi változatot ezzel vagy más verssel otthon kipróbálhatják. Hallgassák meg a verset egy színész előadásában, majd maguk is próbálják párban, értel-mezve előadni, erről készülhetnek felvételek is! Az óra további részében a tanulás hasznáról, a tanulási célokról folyjon be-szélgetés, s ha van idő, nézzék meg A jó tanuló felel vagy A rossz tanuló felel c. Karinthy-novellák egyikét videón!

A tanulás tanulása. Tanulási stí-lusok, tanulási technikák. Vers-tanulás. Életcél, tanulási cél. Technika: hang- vagy videofelvé-tel készítése akár mobiltelefon-nal is. Internetes videó használa-ta.

Tanulási stílus, tanulási tech-nikák. Kosztolányi Dezső. Szójelentés, szóhangulat. Karinthy Frigyes.


5




6. Az élővilág kommunikál - növényi és állati kom-munikáció (3. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ, NYELVTAN

Mielőtt a könyvet kinyitnák, érdemes felidézni, mit tudnak a tanulók a kommunikációról, de nem kell rendszerbe foglalni a derengő ismereteket. Inkább mondják el, hogy szerintük az élővilág mely fajai (ember, állat, növény) képesek kommuni-kálni, és az állatvilágból mondjanak példákat is! Beszéljék meg, hogy külön feladatként be lehet adni egy pl. 10 fotóból álló, változatos kommunikációs helyzeteket ábrázoló, feliratokkal ellátott fotósorozatot a következő órára! Ezután mindenki kap-hat egyet a három tankönyvi szövegből (Gombatelefon, Az állatok nyelve, A tücsök és a hangya (szürke alap). Miután elol-vassák, üljön össze két, azonos szöveget olvasó tanuló, idézzék fel, mit olvastak, és mi volt abban új! Ezután alkossanak vegyes, három fős csoportokat, és meséljék el egymásnak, amit olvas-tak! (Szervezés: A-A, B-B, C-C; majd ABC)

Kommunikáció: néma és hangos olvasás, interpretáció. Hangsúly, szünet, beszédtempó. Együttműködés. Technika: fotózás.

Növényi és állati kommuniká-ció.

7. Az élővilág kommunikál - Állati kommunikáció az irodalomban, a kommu-nikáció tényezői (3. lec-ke) KOMMUNIKÁCIÓ, IRODALOM, NYELVTAN

Ha nem dupla órát tartanak, idézzék fel, mit tanultak a tücsök kommunikációjáról, és általában a növényi és állati kommuni-kációról! Idézzék fel, ha ismerik, A tücsök és a hangya meséjét, majd olvassák is fel előbb egymásnak, néhány tanuló pedig az osztálynak! A felolvasást rögzíthetik is. Idézzenek fel olyan ta-pasztalatokat, amelyek az állati kommunikációval kapcsolato-sak! Az idő függvényében ugyanígy járhatnak el a két Jack Lon-don-szöveggel. A rövidebb lehet a gyengébben, a hosszabb (a Szöveggyűjteményben található) a jobban olvasóké. Lehetőleg mindenki hallgassa meg mindkettőt! Az óra végén a tankönyvi ábra segítségével rendszerezhetik és értelmezhetik a kommu-nikációval kapcsolatos ismereteket. Mindig hívja fel a pedagó-gus a tanulók figyelmét a "Szeretnél többet tudni" feladatokra! Ösztönözze az olvasást és a kreatív feladatok megoldását is!

Kommunikáció: néma és hangos olvasás, interpretáció. Hangsúly, szünet, beszédtempó. Együttműködés. Kreatív írás (átirat). Technika: hang- vagy videofelvé-tel készítése akár mobiltelefon-nal is.

Állati kommunikáció az iroda-lomban. La Fontaine, Jack London. A kommunikáció tényezői.


6




8. Nyelv és beszéd. Az em-beri arc és az érzelmek (4. lecke) NYELVTAN, KOMMUNIKÁCIÓ

Az óra kezdődhet a spenótos gyakorlattal, vagy bármilyen mondat többféle értelmezésre lehetőséget adó bemutatásával. Ezután javasoljuk a rövid tanári magyarázatot a nyelv és a be-széd mibenlétéről, különbségéről. Gyűjtsék össze a tanulók, milyen tényezők határozzák meg az ember egyedi beszédstílu-sát! Ezek megbeszélése után írásban jellemezzék saját beszéd-módjukat a tankönyvi minta segítségével, és kérjék ki padtár-suk véleményét is! A tankönyv 6 különböző érzelmet tükröző arcot mutat be, az aláírás angol nyelvű. A tanulók kreatívan állapítsák meg, milyen táblázat felelne meg leginkább a kapcso-lódó feladat megoldásához! (A fő soron és a fő oszlopon kívül 6 sor, 2 oszlop vagy 2 sor, 6 oszlop.) Szerepeljenek az angol és a magyar megfelelők is! Ha lerajzolják az ikonokat vagy az arco-kat is, az növeli a sorok vagy az oszlopok számát.

Kommunikáció: szóbeli és írásbe-li szövegalkotás, a mimika olva-sása. Néma és hangos olvasás. Technika: kép-, hang- vagy video-felvétel készítése akár mobiltele-fonnal is.

Nyelv és beszéd, társadalmi jelenség, jel, jelzés, jelentés, verbális, nonverbális jelek, mimika, alapvető érzelmek.

9. Nyelv és beszéd. Testbe-széd, az írásbeli kom-munikáció nonverbális elemei (4. lecke) NYELV-TAN, KOMMUNIKÁCIÓ

A testbeszéd tananyaghoz kapcsolódó ábra értelmezésével kezdjünk! Állapítsák meg a tanulók, melyek a páros és melyek az egyéni jelenetek! (A felső sorban páros, majd egyéni, a kö-zépsőben egyéni, majd páros, az alsóban páros, majd egyéni.) Először párban kíséreljék meg értelmezni az ábrákat, majd kö-zösen is! Lehetséges megoldások (más is szóba jöhet): fel-nőtt/gyerek, főnök/beosztott helyzet: szidás, számonkérés, leckéztetés; szerelem; szomorúság, tanácstalanság, összeszid-va, megalázva; felnőtt/gyerek vagy barátok: tanácstalanság és segítőkészség; felnőtt/gyerek: te felelsz, te mondd meg, hogy is van!; öröm, hurrá! Próbálják a gyerekek megjeleníteni ezeket és más helyzeteteket, valamint használni saját testbeszédüket és olvasni egymás testbeszédét! A jeleneteket videóra is vehe-tik. Az írásbeli kommunikáció nonverbális, szavakon túl "olvas-ható üzeneteit" összegyűjtve beszéljék meg, miért és mikor lehet kifejezetten kínos vagy káros ezek elhanyagolása! Hozzon a pedagógus néhány alapvető grafológiai tényt, ezek segítségé-vel játékosan elemezzék a tanulók egymás írását! Házi feladat-

Kommunikáció: a testbeszéd tudatos alkalmazása és olvasása. Együttműködés, kreativitás. Technika: videózás akár mobilte-lefonnal is.

Testbeszéd, gesztus, grafoló-gia, az írásbeli kommunikáció nonverbális elemei és szere-pük.


7




ként (vagy már az órán) készül a bemutatkozás első írott válto-zata.

10. Nagy kincs a szókincs. A világ nyelvei, a nyelv, mint jelrendszer (5. lecke) NYELVTAN, KOMMUNI-KÁCIÓ

Pieter Brueghel A bábeli torony c. képét kivetítve először sorol-ják fel a tanulók, mit látnak elsőre, aztán pedig milyen apró részleteket vesznek észre a kép alaposabb megszemlélésekor! Szükség esetén vezessük rá őket, hogy ez Bábel tornya! Segít-sünk felidézni a bibliai történetet, ha nem megy, legyen kéznél egy gyerekeknek szóló, népszerű változat! Beszélgessenek ar-ról, vajon hány nyelv lehet ma, és vajon hogyan alakultak ki a nyelvek! Ezután párban értelmezzék a témáról fordítószoftver-rel készült szövegváltozatot, nevezzék meg a tényeket, majd írják is át a szöveget helyes magyarsággal! Hallgassák meg az Illés együttes számát, értelmezzék a szöveget párban, majd közösen! Az óra zárulhat írásbeli (másolási és helyesírási) fel-adattal.

Figyelem, koncentráció, képolva-sás. Kommunikáció: szóbeli és írásbe-li szövegalkotás. Szövegértés. Emlékezet. Kreativitás. Együttműködés. Technika: internetes videó (hanganyag) használata.

Bábel tornya, a nyelvi jelrend-szer, helyesírás: tagolás, írás-jelek.

11. Nagy kincs a szókincs. A szókincs nagysága (5. lecke) NYELVTAN, KOMMUNI-KÁCIÓ

Az óra kezdődhet találgatással: mindenki leírja a füzetébe, sze-rinte hány szó lehet a magyar nyelvben. Ezután információke-reső olvasással megkereshetik a könyvben a választ (várjuk meg, amíg majdnem mindenki megtalálja). Mesélje el a peda-gógus, hogy mennyit használtak ebből nagy íróink és költőink, magyarázza el, mit jelent az aktív és a passzív szókincs! Ezután lemásolhatják és kitölthetik a tanulók a táblázatot a füzetben. Adjon néhány egynyelvű szótárt a tanulóknak, próbálják megál-lapítani, mire valók ezek, és mekkora a szóállományuk! Nézze-nek meg egy-két egynyelvű online szótárt is! A versenyfeladat segít feltárni, mennyire szűkös vagy gazdag az osztály szókin-cse, az igekötős feladat pedig az értelmezés és a definícióalko-tás képességét fejleszti. Házi feladatként a bemutatkozás töké-letesítését, valamint egy társuk bemutatását kapják a tanulók.

Kommunikáció: szóbeli és írásbe-li szövegalkotás, véleményalko-tás, táblázat értelmezése és használata. Szókincsbővítés: rokon értelmű szavak, igekötős igék (helyes-írás).

A nyelv és az egyén szókészle-te; aktív és passzív szókincs; nagy íróink (Arany, Petőfi, Jókai) aktív szókincse; egy-nyelvű szótárak.


8




12. Jelek erdejében. A jelek. (6. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ, NYELVTAN

A lecke bevezetése kiváló alkalom a gondolattérkép megisme-résére és/vagy alkalmazására. Az érzékelés módja alapján cso-portosított jelek megbeszélése után versenyfeladatot kínálunk: a megfejteni való vizuális jelek számát növelheti is a pedagógus (pl. kivetítéssel). Gyűjthetnek a tanulók természetes és mester-séges jeleket is. A Micimackóból vett idézet alkalmat ad az egyéni és páros, valamint a kifejező olvasás gyakorlására, va-lamint a kreatív írás (átírás) gyakorlására is. Idézzük fel a be-kezdés fogalmát, és alkalmazzák ennek ismérveit a tanulók! Az eredeti és az átírt szöveg felolvasásáról is készíthetnek felvételt a tanulók.

Gondolkodásfejlesztés. Kommunikáció: szóbeli és írásbe-li szövegalkotás, interpretáció, kreatív írás. Néma és hangos olvasás.

Jelek, érzékelés, érzékszervek. Természetes és mesterséges jelek. Szövegalkotás: bekez-dés.

13. Jelek erdejében. Folyta-tás (6. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ, NYELVTAN

Önismereti feladatokkal kezdődik az óra: a tanulók véleményt alkotnak írásuk nonverbális üzenetéről a füzetük alapján. Ez-után saját tapasztalataik, élményeik alapján az ifjúsági szubkul-túrákról, ezekhez való viszonyukról beszélgetnek. Ehhez bizalmi légkör szükséges! Tárjuk fel, milyen ifjúsági szubkultúrákat ismernek, és ezeket milyen jelek alapján különböztetik meg egymástól, mi ezek "nonverbális kódja"! Akár csoportmunká-ban is feldolgozhatnak egy-egy választott szubkultúrát. A jelek rendszert alkotnak, és a jelrendszer ismerete tesz bennünket képessé a kommunikációra. Mit tekinthetünk a nyelv elemei közül jelnek? Hogyan csoportosíthatók a szavak alakjuk és je-lentésük kapcsolata szerint? A képes feladat további képekkel, esetleg szavakkal egészíthető ki. A házi feladat az önjellemzés kiegészítése a szubkultúrákhoz való személyes viszonyról írott 1-2 bekezdéssel. A fogalmazásokat mindig küldjék el egymás-nak a tanulók, segítsék egymást, s csak ezután véleményezzen, javasoljon változtatásokat a pedagógus!


9




14. Mindenki más. A megér-tés nehézségei. Fogya-tékkal élők (7. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ, MŰVÉSZET

A lecke bevezető feladata érzékenyíti a tanulókat a fogyatékos-sággal élők nehézségei iránt. Beszéljék meg, mit ábrázolnak a képek, esetleg több képet, fogyatékkal élők munkáiról készült képeslapokat is nézegethetnek. Fejezzék ki szabatosan és rész-letesen, mi látható a képeken, és hogy miért tesznek vagy nem tetszenek nekik! A szokásos egyedül és párban olvasással is-merkedjenek meg a már elhunyt N. Horváth Péter versével, adják elő értelmezve! Erről hangfelvétel is készülhet. A vers kapcsán beszéljék meg a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos tudá-sukat, tapasztalataikat, segítésük lehetőségeit! Igaz, hogy a közösségi szolgálat csak az érettségizők számára kötelező, de nem tilos a szakiskolásoknak sem.

Kommunikáció: tapintat, szóbeli kifejezőkészség, néma és hangos olvasás, interpretáció. Kulturált véleménynyilvánítás, szókincs-bővítés. Képi ábrázolás szöveges tolmácsolása.

Érzékszervek, érzékelés, fo-gyatékosság, társadalmi ér-zékenység, kulturált nyelv-használat.

15. Mindenki más. A megér-tés nehézségei. Cigá-nyok vagy romák (7. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ, IRODALOM

A lecke egy provokatív állítással kezdődik, és érzékeny témát érint: "cigánynak lenni". A két szöveg kiválóan alkalmas a ci-gánysorsból kiemelkedni vágyó fiatalokról való beszélgetésre, ugyanakkor a néma és a hangos olvasásra, az interpretációra, a technika használatára és a szabad beszélgetésre is alkalmat ad. A fogalmazási és a helyesírási feladat is a művekhez kapcsoló-dik. Az óra harmadik harmadában a kommunikáció zavarait tekintjük át gyakorlati példákkal, majd az írásjelek szerepét tudatosító újabb feladattal zárul a lecke. Az olvasmányok egyé-ni vagy csoportos gyakorlásával jobb hangfelvétel készülhet. Motiváljuk a tanulókat az írásbeli házi feladat elvégzésére is, ez fejleszti önismeretüket!

Kommunikáció: tapintat, szóbeli kifejezőkészség, néma és hangos olvasás, interpretáció. Kulturált véleménynyilvánítás, szókincs-bővítés. Irodalmi művek értelmezése. Helyesírás. Önismeret.

Bari Károly, Lakatos Meny-hért, lírai én, a kommunikáció zavarai, írásjelek.


10




16. A nyelv építőkövei - Nyelvi játékok (8. lecke) NYELVTAN

Egy dupla (vagy két) órát szántunk a nyelvi játékokra. Ennek a nyelvtan, a nyelvvel való foglalkozás megszerettetése a célja. A szófelhő szavainak értelmezése már ismerős a bevezető óráról. Törekedjünk a szabatos megfogalmazásra és arra, hogy példá-kat is mondjanak a tanulók! Korábban (a 6. leckében) már volt szó arról, mit tekintünk nyelvi jelnek. Most a hangok közül kell megtalálni néhányat, amelyek jelnek minősülnek. A hangoknak a költészetben betöltött szerepével, hanghatásával és hangula-ti értékével való foglalkozáshoz választhat a pedagógus például egy csengő-bongó Kosztolányi-verset. Eljátszhatunk a rímekkel is: gyors ötletbörzével gyűjthetünk egy-egy példaszóval rímelő szavakat. A rovásírás titkosírásként való használata és dekódo-lása figyelemkoncentrációt igényel, és bizonyára élvezni is fog-ják a tanulók. Írjanak egy-egy rövid üzenetet, és fejtsék meg egy tanulótársuk üzenetét! Játékosan tekintjük át a szóelemek-ről általános iskolában szerzett ismereteket. A képzett és ösz-szetett szavakhoz kapcsolódó játékokkal a képzők és a ragok közötti különbség jól tudatosítható. Az utolsó feladat a "Rosz-szul összetett szavak", ez nehéz, ha az osztály nyelvi kultúrája nem elég fejlett. Helyette keresztrejtvénybeli meghatározások-kal is zárhatjuk az órát (a pedagógus mondja egy keresztrejt-vény meghatározásait, a jelentkezők pedig a megfejtéseket. Nem kell tekintettel lenni a betűk számára!).

Kommunikáció, együttműködés, kreativitás. Együttműködés, fi-gyelem, fegyelem, koncentráció.

Hang, betű, hangfestés, rím, mély és magas hangrend, szóelemek, szótő, képző, jel, rag, összetett szó, előtag, utótag.


11




17. A nyelv építőkövei - Nyelvi játékok, képvers (8. lecke) NYELVTAN

A barkochbát érdemes először úgy játszani, hogy a pedagógus kimegy, a tanulók megegyeznek egy szóban, és a pedagógus lesz a kérdező, kitaláló személy. Ezzel példát ad arra, hogyan kell eldöntendő kérdésekkel célratörően kérdezni. Ezután az osztály egyik fele csendben összebújva kitalál egy megfejtendő szót, a másik fele pedig kérdez, aztán szerepet cserélnek. Ez-után kissé összekapcsoljuk a tanult idegen nyelvet, sorra vesz-szük a különböző határozóragokat, és megkeressük az ezeknek megfelelő idegennyelvi elöljárószót. Az óra képversek értelme-zésével és alkotásával zárul. Az alkotás során felajánlhatunk rövid verseket is az átalakításhoz, de a tanulók maguk is kita-lálhatnak szövegeket. Ha marad idő, már órán elkezdhetjük a házi feladatnak szánt ismétlést: a szófajok áttekintését.

Kommunikáció, együttműködés, kreativitás. Az idegen nyelv és a magyar nyelv összevetése. Kép-vers értelmezése és alkotása. Együttműködés, figyelem, fegye-lem.

Barkochba, határozóragok, képvers, szófajok.

18. Irodalmi arcképcsarnok I. (9. lecke) IRODALOM, MŰVÉSZET

A lecke nem megtanulandó (450 év irodalmát nem lehet egy-két óra alatt áttekinteni)! A tájékozódást, az áttekintést szolgál-ja. Érdemes az arcképeket és a neveket összekapcsolni, elhe-lyezni az alkotókat egy idővonalon, valamely történelmi ese-ményhez is kapcsolhatjuk őket. Ezután változatos előadásban (YouTube, tanár, tanulók) hallgassunk meg és egyszerűen ér-telmezzünk néhány művet a lecke és a Szöveggyűjtemény anyagából! Hallgassunk meg egy részletet a Bánk bán c. operá-ból is! Felidézhetjük közösen a Himnusz és a Szózat kötelezően megtanult versszakait és az elhangzásukhoz kapcsolódó visel-kedési szabályt is. A "Szeretnétek többet tudni" feladatot te-gyük kötelezővé, eredményét a következő órán hallgatjuk meg!

Tájékozódó-rendszerezőképesség. A törté-nelmi és az irodalmi ismeretek összekapcsolása. Kommunikáció, véleménynyilvánítás. Irodalmi művek értelmezése. Memoriter.

Stíluskorszakok, Janus Panno-nius, Balassi Bálint, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, Katona József, Csokonai Vitéz Mihály, Széchenyi István, Erkel Ferenc, Egressy Béni, Petőfi Sándor, Arany János.


12




19. Irodalmi arcképcsarnok I. (9. lecke) IRODALOM, MŰVÉSZET

Ha a tanulók házi feladatnak kapták egy-egy alkotó bemutatá-sát és egy-egy vers megtanulását, akkor ennek meghallgatására szánjuk az órát. Erről hang- és videofelvételt is készíthetnek a tanulók. Ha nem ezt a megoldást választjuk, akkor készíthet a pedagógus egy kreatív "tesztet", "tudáspróbát", amely a 9. lecke anyagára és a kapcsolódó szövegekre épül. A feladatokat a tanulók párban, a tankönyv használatával oldhatják meg és közös ellenőrzés történik az óra végén (pl. Írjátok fel időrend-ben a költők vezetéknevét! - ellenőrzéskor a keresztnevet kell megmondani; Kik és milyen intézményeket alapítottak a lecke szereplői közül? stb.).

Kommunikáció: szereplés, kiállás, a tanultak felidézése, memoriter. Vagy: Információkereső olvasás, együttműködés, fair play.

Művészek és művek elhelye-zése az időben. Az előző órán felidézett, említett alkotók nevének és egy-két művének megjegyzése.

20. Helyesírási kiskáté. Az ábécé. A helyesírás alapelvei (10. lecke) NYELVTAN

Az ábécé közös elmondása után szótárban, lexikonban gyako-rolják a tanulók a keresést betűrend alapján! Ezután három csoportra oszthatjuk az osztályt: az A jelűek a kiejtés szerinti írásmódot, a B jelűek a szóelemző írásmódot, a C jelűek a ha-gyományos írásmódot tekintik át a tankönyv és esetleg A ma-gyar helyesírás szabályai példaanyaga alapján. Készítenek egymásnak helyesírási feladatokat (lehet szavak, szókapcsolatok diktálása), majd ezeket a feladatokat minden-kinek meg kell oldania. A javítás a könyv (vagy a szabályzat megfelelő oldalai) alapján történik. Természetesen a pedagó-gus is készíthet feladatokat, választhat diktálandó szavakat, kifejezéseket, de az előbbi módszer aktívabb és motiválóbb.

Helyesírás. Figyelemkoncentráció, precizitás, hibajavítás. Együttműködés, fair play. Önirányítás.

Ábécé, betűrend. A magyar helyesírás alapelvei.

21. Helyesírási kiskáté. Az ábécé. Különírás és egy-beírás, kisbetűs és nagybetűs írásmód (10. lecke) NYELVTAN

A második helyesírási órára pármunkát és közös ellenőrzést javasolunk. A tanulók felírják a füzetbe az alcímeket, elolvassák és párban megbeszélik, értelmezik a tudnivalókat, majd kiírják a példaszavakat és a feladatok megoldását a megfelelő alcímek alá. Az óra végződhet diktálással is, amely vagy a példaszava-kat vagy ezekhez hasonlókat tartalmaz. Ha mód van rá, online teszteket is kitölthetnek a tanulók.

Helyesírás. Figyelemkoncentrá-ció, precizitás, hibajavítás. Együttműködés, fair play.

Különírás és egybeírás, az igekötős igék helyesírása, a kis és a nagy kezdőbetű, a tulajdonnevek helyesírása.


13




22. A projektfeladat áttekin-tése (1-10. lecke)

Ezt az órát érdemes számítógépteremben tölteni, ahol a közös meghajtón már előkészítettük a projektfeladatok helyét. Szük-ség esetén kérjünk segítséget az informatikus kollégától! Az osztály könyve (vagy az aktuális cím) mappájában legyenek almappák, annyi, ahányféle feladatot be akarunk tenni a könyvbe! Egy-egy mappába az azonosíthatóság érdekében megfelelő fájlnévvel kerüljenek a tanulók munkái, pl. Bemutat-kozás bemutatás mappa, benne bemutatkozas_kovacs_p, kp_bemutatasa_horvath_zs! Jó, ha ez a mapparendszer kez-dettől él, és folyamatosan töltik a szerkesztők. Most tekintse át mindenki, hogy feltöltött-e mindent, és meg van-e elégedve munkája minőségével! Kisebb javítások még lehetségesek. Beszéljék meg, hogyan, mikor, kik szerkesztik meg a végleges változatot, és melyik mappából mi kerül be a könyvbe! Nem kell mindenkinek minden munkáját beletenni, csak a jobbakat, de a minimális tervnek teljesülnie kell minden tanuló esetében (a munka a projektbevezető táblázata és az előre megállapított szerepek szerint folyik)!

Felelősségvállalás, együttműkö-dés, önirányítás, kreativitás. Válogatás, szelektálás, fair play. Technika: szöveg- és képszer-kesztés, "kiadványszerkesztés".

23. Összefoglalás (1-10. lecke)

Mit tanultunk, miben fejlődtünk? A tanulók párban alaposan áttekintik a 10 lecke anyagát, és kiválasztják, mi volt számukra a legérdekesebb ismeretanyag és feladat (mindkettő). Ezt né-gyes csoportokban is megbeszélik, és néhány visszajelzés az egész osztály előtt is elhangzik. Mondják el, mennyire volt ér-dekes és újszerű a tananyag és a foglalkozások menete! Ezután lapozzák fel a füzetükben a Fejlesztendő képességek és gyara-podó tudás táblázatát, és értékeljék saját fejlődésüket! Min-denki mondja el, hogy miben fejlődött, és mire kell ezután még több figyelmet fordítania! A pedagógus is adjon fejlesztő érté-kelést az osztály együttműködési és feladatkultúrájára, emelje ki, mi az, amiben közösségként sokat fejlődtek, és mi az, ami-ben még fejlődniük kell!

Ön- és társértékelés, feladattu-datosság, önirányítás. Kommuni-káció: áttekintő olvasás, véle-ménynyilvánítás.


14




24. Projektzáró (1-10. lecke)

Tegyék hozzáférhetővé, mutassák be a közös munkát az osztály minden tagja, a szülők és a barátok számára is! Ez az alkalom lehet ünnepélyes bemutató is, amelyre meghívják az osztály minden tanárát és a szülőket. Készítsenek meghívót, készülje-nek az alkalomra! A tanulók előre meghatározott szereposztás szerint elmondják, mit tanultak, mit készítettek, és néhány példán keresztül bemutatják a könyv egyes fejezeteit. Kis ven-dégfogadást is rendezhetnek. A kiadvány típusától függően mindenki kapjon egy példányt vagy a hozzáférés linkjét!

A közös munka bemutatása, sikerének közös megünneplése. Vendégfogadás, társas viselke-dés. Kommunikáció.

25. Projektbevezető - osz-tályújság készítése (11. lecke)

Az óra és az oldalpár csomópontja a felkészülés a trimeszter munkájára. A projektfeladat megbeszélése és egyben a tri-meszterben várható témák kapcsolódó szempontú áttekintése. A tanév második trimesztere a média működésének megisme-rését veszi célba. Alapvetően ezt a témát támogatja a projekt-feladat, és ehhez a tematikához kapcsolódnak, illeszkednek az egyes fejezetek is, támogatva a projektfeladat működését. Nagyon fontos, hogy a diákok megértsék, - miért fontos ez a témaegység, - miért kell megismerkedniük azzal, hogy mi a tömegkommuni-káció, - milyen jelentőséggel bír napjainkban, - milyen eszközei vannak, valamint megértsék a média műkö-dését, megismerkedjenek olyan fogalmakkal és mechanizmu-sokkal, mint a manipuláció, a bulvársajtó, a virtualitás, a hazug-ság, a demagógia, a valóságshow stb. Az információs társada-lomban lehetetlen tájékozódni ezen fogalmak (és a fogalmak pontos megértése) nélkül, tájékozódás nélkül pedig az egyén-nek semmi esélye az önérvényesítésre. Tehát ezt kell a beszél-getések során nyilvánvalóvá tenni, s azt, hogy a projektfeladat ebben hogyan segíthet.

Annak megvilágítása történjen meg, hogy a reklámok, valóságs-how-k tárgyalásával nem az a cél, hogy ezekre irányítsuk a tanulók figyelmét, hanem az, hogy megértsék, hogyan működ-nek, illetve hogy a manipuláció működését megtanulják felis-merni. Ebben az esetben nem lesznek olyan védtelenek a ma-nipulációval szemben, nem lesz-nek pusztán sodródó, kallódó áldozatai a médiának, hanem tudatosan lesznek képesek hasz-nálni az információkat. Digitális írástudás kompetenciái: digitális kultúra elemeinek hasz-nálata.

Média, írott sajtó, elektroni-kus média, internet; bulvármédia; médiafogyasztás, médiafo-gyasztási szokások; tudatosság, médiatudatos-ság.


15




26. Eleméleti áttekintés: mi a média, miért fontos ismerni a működését - projektfeladat részletei-nek megbeszélése (11. lecke)

Az elméleti alapozás, beszélgetés után pedig hozzá kell látni a projektfeladat előkészítéséhez. Ez nagyon fontos, mert enélkül nem fog sikerülni a projekt érdemi végrehajtása. Világossá kell tenni, a projekt célja az, hogy a tanulók a gyakor-latban (tevékenységekben) ismerkedjenek meg a médiával, kicsiben az alkotás megtapasztalásával tanulják annak működé-sét! Fel kell vázolni, hogy nagyon sokféle megvalósítási forma lehetséges, annak függvényében, hogy milyen az osztály érdek-lődése, aktivitása! Az eredmény lehet egy kézzel írott néhány oldalas papíralapú újság, lehet számítógépen szerkesztett, nyomtatott lap, képekkel, képaláírásokkal, de lehet elektroni-kus újság is (neten) állandóan megújuló tartalommal, vonzó és érdekes vizuális információkkal, zenével, videókkal stb.. A pro-jekt lehet iskolarádió is, esetleg tévé, attól is függően, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az iskolában, telepü-lésen. A diákok ebben dönthessenek, persze a gyakorlati felté-telek megléte esetén! Lényeges a csoportok megalakítása, a feladatok alapos meg-beszélése, a részfeladatok kiosztása, ütemterv készítése a tan-könyvben megadott sablon szerint. Ugyancsak lényeges annak áttekintése, hogy a következő oldalpárok témái hogyan segítik ezt a munkát. Annak a megbeszélése is fontos, hogy ez a fel-adat milyen készségeket, képességeket igényel, melyeket ho-gyan fejleszti és milyen tevékenységek kapcsolódnak benne össze. Fontos az is, hogy megbeszéljük az értékelés szempontjait, vagyis hogy a projekt végén mit tekintünk sikernek, kitől mit kérünk számon, mit várunk el.

Csoportalakítás, munkaszervezé-si feladatok áttekintése úgy, hogy minden diáknak olyan fel-adat jusson, amelyet örömmel végez, és a megvalósításához megfelelő képességekkel és tu-dással rendelkezik. Korábbi isme-retek felelevenítése, olyan szempontú strukturálása, hogy alapot képezzen a félévi munká-hoz. A csoportalakításhoz feltét-lenül szükséges pszichológiai, szociálpszichológiai, és csoport-dinamikai szempontok figyelem-bevétele. Szociális, tanulási és munkaválla-lói kompetenciák fejlesztése: érzelmi intelligencia fejlesztése, önismeret, biztos, stabil énkép, társas kapcsolatok kialakítása, önérvényesítés, csoportban való közös munka, tanulási képesség fejlesztése (memória, figyelem), munkavállalói kompetenciák kialakítása, fejlesztése.

Együttműködés, közös mun-ka, felelősség, önismeret; szerkesztőség működése, hírügynökség; szerkesztőségben feladatok, munkakörök.

27. Kommunikáló társada-lom – tömegkommuni-káció

Az óra és az oldalpár csomópontja a tömegkommunikáció lé-nyegének megvilágítása. A tevékenységek célja, hogy a tanulók megértsék a tömeg-kommunikáció mibenlétét, működési mechanizmusait, eszkö-

Társadalmi kommunikáció, tö-megkommunikáció; média, médiakommunikáció; írott és elektronikus média;

társadalmi kommunikáció, tömegkommunikáció; média, médiakommunikáció; írott és elektronikus média;


16




(12. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ

zeit A társadalmi kommunikáció, médiakommunikáció és a tömeg-kommunikáció fogalmainak, orgánumainak, csatornáinak tisz-tázása az első lépés, illetve ezek működési mechanizmusainak feltárása. Nagyon fontos a lapok és hírportálok híreinek elem-zése, a különbségek értelmezése. Azt kell a tanulókkal megértetni, hogy az egyén nem teheti meg, hogy nem vesz tudomást a tőle sokkal távolabbi világról is. Az információs társadalom a gyors, azonnali információk világa, a mindenről azonnal megjelenő képi és verbális infor-mációk világa. Meg kell tanulni szelektálni az információkat, értelmezni a fontosakat, összevetve másokkal, meggyőződni a hitelességükről, eldönteni, hogy mire van szükség és mire nincs. Elkülöníteni a híreket az álhírektől, a valóságot a média-valóságtól, a manipulációtól, a hazugságtól, a valóságként mu-tatott fikciótól: vagyis az információhoz jutás, és annak a tudá-sa, hogy hogyan ellenőrizzük és használjuk az információt. Elméleti ismeretek elsajátítása, fogalmak tisztázása, fogalmak kapcsolatrendszerének kialakítása, ezt segítendő forrás- és képelemzés, illetve kreatív feladatok elvégzése. Nagyon fontos, hogy a tanulók fejében már meglévő ismerete-ket, tapasztalataikat a médiáról tudatossá tegyük az órák so-rán, és összhangba hozzuk a tanulandó tartalmakkal. Ez segít az elméleti ismeretek, fogalmak megértésében és elmélyítésében. Vagyis az elmélet mellett nagyon fontos a tevékenységek, a gyakorlatorientált feladatok elvégzése is, illetve a projektfel-adat kapcsolódó tevékenységeinek végzése, megbeszélése. Kommunikációs és anyanyelvi kompetenciák fejlesztése: szö-vegértés, szövegalkotás, nyelvhelyesség, helyesejtés, helyes-írás, olvasási készség fejlesztése.

média orgánumai, eszközei, csa-tornái; információ; internet, web, hírportál.

média orgánumai, eszközei, csatornái; információ; internet, web, hírportál;


17




28. Manipuláció (12. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ

A tanulók itt megismerkednek a hír, tudósítás, interjú műfaji követelményeivel. Megnéznek, elolvasnak adott műfajú egy-szerű szövegeket, ezeket megbeszélik, feldolgozzák. Megfigye-lik a szókincsét, stiláris jellemzőit. Megfigyelik a hírek és bul-várhírek jellemzőit, az alkotók által alkalmazott technikákat, (csúsztatások, elhallgatás, egyszerű vagy bonyolult közlésmód, kép és szöveg viszonya stb.), illetve megismerkednek a manipu-láció fogalmával, technikáival a sajtóban, a hétköznapokban és az erről szóló/kapcsolódó műalkotásokban Sverak, Siklósi vagy Wells művein keresztül.

Elméleti ismeretek elsajátítása, műalkotások befogadása, értel-mezése, üzenetének megértése, a témához kapcsolása. Digitális kompetenciák fejleszté-se: tájékozódás, információkere-sés, forrásellenőrzés. Kommunikációs és anyanyelvi kompetenciák fejlesztése: szö-vegértés, szövegalkotás, nyelv-helyesség, helyesértés, helyes-írás, olvasási készség fejlesztése.

Manipuláció; fikció; csúsztatás, hazugság; szándék, szándék kinyilvání-tása, elrejtése; médiatörténet kérdé-sei/érdekességek; sajtóműfajok: hír, tudósítás, riport, interjú.

29. Nyilvános kommuniká-ció (13. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ - IRO-DALOM - SZÖVEGÉRTÉS

Az óra anyaga a tömegkommunikáció és a nyilvános kommuni-káció viszonyának megvilágítása, annak tisztázása, hogy a nyil-vános kommunikáció működése milyen, mik a szabályai, műfaji követelményei. Tudatosítani kell a diákokkal, hogy a rájuk is vonatkozó szabályrendszer és elemeinek megértése és betar-tása a sikeresség egyik kulcseleme, vagyis a társadalmi sikeres-ség egyik összetevőjének elsajátítása nagyon fontos. Az állás-hirdetetés elemzésekor pedig nagyon fontos az olyan manipu-latív elemekre felhívni a figyelmet, amelyek megértése elen-gedhetetlen.

Kommunikációs és anyanyelvi kompetenciák fejlesztése: szö-vegértés, szövegalkotás, nyelv-helyesség, helyesejtés, helyes-írás, olvasási készség fejlesztése. Szociális, tanulási és munkaválla-lói kompetenciák fejlesztése: érzelmi intelligencia fejlesztése, önismeret, biztos, stabil énkép, társas kapcsolatok kialakítása, önérvényesítés, csoportban való közös munka. Tanulási képesség fejlesztése (memória, figyelem).

Nyilvános és hivatalos kom-munikáció; hivatalos kommunikáció mű-fajai: kérvény, hivatalos levél, motivációs levél; a hivatalos kommunikáció szókincsbeli és stiláris jellem-zői; a hivatalos viselkedés színte-rei és szabályai, rituálék; társadalmi sikeresség.


18




30. Nyilvános kommuniká-ció - vicc - műalkotás (13. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ - IRO-DALOM

Az óra célja humoros és irodalmi példák megértésével a kom-munikáció és a művészeti kommunikáció kapcsolatának megvi-lágítása. Örkény egypercesein keresztül a hivatalos, a tömeg- és a művészi kommunikáció kapcsolatának megmutatása. Be-pillantást engedni a diákoknak abba a folyamatba, amikor a nyilvános/hivatalos szöveg átlényegül műalkotássá, amikor a hivatali nyelv irodalmi nyelvként tud/képes működni. Megmutatni a humor példáin keresztül a hivatali nyelv túlzása-it, túlburjánzó használatát.

Elméleti ismeretek elsajátítása után kreatív feladatok, játékok, kommunikációs szituációk létre-hozása, elemzése, irodalmi szö-vegek, saját tapasztalatok elem-zése. Fontos a közös munka, a véle-ménynyilvánítás. Annak gyakor-lása, hogy a tanuló a tanultakat hogyan tudja alkalmazni saját kommunikációjában. Érzelmi intelligencia fejlesztése.

Örkény István, egyperces novellák; abszurd, humor, irónia; használati útmutató műfaja.

31. A Gutenberg-galaxistól az információs szuper-sztrádáig (14. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ

Az óra célja azt megmutatni, hogyan változik a kultúra a kom-munikációs technológiák változásával. Érdekes történelmi, kultúrtörténeti kérdéseket lehet felvetni, kutatásokat végezni. Ha az osztályt érdekli, lehet múzeumba menni (vagy neten virtuális tárlatvezetést nézni), rajzolni, tevékenykedni, filmet nézni. Érdemes a társadalomismeretet tanító pedagógussal egyeztetni, esetleg közösen programot, órát stb. szervezni. Fontos a tanulóknak azt megérteniük, hogy az információtech-nológiai változások alapvetően változtatták meg az adott civili-záció működését, az adott kultúra jellegét. Az átlépés az oralitásból az írásba, az írásból a nyomtatásba, a nyomtatásból az elektronikus kommunikációba kultúraszervező erő volt, megváltoztatta a világot, a világban élés módját. Fontos az is, hogy bepillantást kapjanak az egyes kommunikációs for-mák/módok/eszközök működésébe/hatásába.

Közös munkán, beszélgetésen, szöveg- és szituációelemzésen alapuljon a közös munka, gyakor-latközpontúan! Az elméleti isme-reteket segítségül használjuk a gyakorlati munkában. Források és képek elemzése, értelmezése. Kommunikációs és anyanyelvi kompetenciák fejlesztése: szö-vegértés, szövegalkotás, nyelv-helyesség, helyesírás, olvasási készség fejlesztése. Digitális írástudás kompetenciái-nak fejlesztése.

Gutenberg-galaxis; Gutenberg, Vörösmarty, McLuhan; könyvnyomtatás; szóbeliség (oralitás), írásbeli-ség; kultúra; civilizáció; tudás és információk átha-gyományozása.


19




32. Az információs szuper-sztráda, Wikipédia, hon-lapok, tájékozódás (14. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ

Az ismerkedés az internettel, annak jelentőségével nagyon fontos. Nagyon gyakorlatközelien, ha lehet, akkor gép és inter-net mellett, de mindenképpen legalább kivetítve a netes olda-lakat, haladjon a munka! Fontos tisztázni a net használatának alapvető kérdéseit: a net, okostelefon, tablet stb. közös és különböző lehetőségeit. Meg kell beszélni a Wikipédia lényegét, erényei és korlátait, rámutatni, hogy a tankönyvben azért van sok idézet a wikiről, hogy megtanulják használni és ellenőrizni!

Felhasználni, bevonni, rendsze-rezni a diákok saját tapasztalata-it, korábbi ismereteit, arra építe-ni a fogalmakat, az új elemeket. Közös munkán, beszélgetésen, szöveg- és szituációelemzésen alapuljon a közös munka, gyakor-latközpontúan! Digitális írástudás kompetenciái-nak fejlesztése.

Internet, információs szuper-sztráda; honlap; keresés, link; tablet, okostelefon; Wikipédia; forrásellenőrzés.

33. Internetes kommuniká-ció (15. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ

Az óra alapvető célja az, hogy a diákok felismerjék az internetes kultúra és kommunikáció lényegét, jelentőségét, azt a hatal-mas lehetőséget, amelyet ez jelent a tájékozódásban, ismeret-szerzésben, a mindennapokban, a tanulásban, ügyintézésben stb. Azonban fel kell ismerniük azt is, hogy mik a korlátai, ho-gyan kell ellenőrizni mint forrást, mire jó, mire nem! Az előző órán megkezdett munkát kell folytatni, a kapcsolatokat megte-remteni! Az biztos, hogy a diákok jelentős része kapcsolatban van a nettel, használja. Az óra egyik célja, hogy a használatot tágítsa, új, helyes irányokba terelje. Olyan lehetőségeket ér-demes mutatni, amelyeket eddig nem ismertek, vagyis hogy a net a kultúrafogyasztásnak, az ismeretszerzésnek remek mód-jai. A keresőprogramokat, fordítóprogramokat, navigációs prog-ramokat stb. is fontos megbeszélni. A tanulók egy része nagyon jártas lehet ebben, érdemes engedni, hogy ők dominálják az óra adott részét. A virtuális világok – játék és irodalom bevonásával nagyon szé-lesre nyithatjuk a kaput, olyan ismeretek felé tudunk elmenni, amelyek érzékenyítést jelentenek az irodalmi témák felé. Az általuk jól ismert játékok és Madách párhuzama segíthet a gondolkodásfejlesztésben, a látókör bővítésében, de motiváló

Elméleti ismeretek elsajátítása, a fogalmak biztos megértése. Sok példán és játékos gyakorlattal a megtanult fogalmak elmélyítése. Fontos a játékosság és a kreativi-tás, valamint az önálló vélemény megfogalmazása, önálló gondo-latmenet kialakítása. Digitális írástudás kompetenciái: digitális kultúra elemeinek hasz-nálata, szövegszerkesztő prog-ramokkal való ismerkedés, gya-korlás, helyesírás-ellenőrzés használata, fordítóprogram, ne-tes navigáció használata, forrá-sok használata, forráskritika, információkeresés.

Facebook, chat, blog; keresőprogramok, fordító-programok, netes navigáció; virtuális világ, virtuális játék; Madách: Az ember tragédiá-ja; Jankovics Marcell.


20




tényező is lehet.

34. Közösségi média (15. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ

A közösségi média az internet nagyon gyakran és szinte min-denki által használt eleme. Az órán érdemes áttekinteni a leg-gyakoribb formáit, megbeszélni használatukat, pozitívumaikat. Fontos azonban, hogy a veszélyekre, a tudatos figyelemre, önvédelemre is megtanítsuk a diákokat, ne legyenek védtele-nek a virtuális térben (adatkezelés, regisztrációs átverések, ismerkedés, chat stb.)! Ugyanakkor meg kell ismerkedniük a net lassan alakuló etikettjével is. Hogyan viselkedjenek, kom-munikáljanak, mik az elvárások, szabályok, mi a norma, a sza-bályszegés, a konszenzus stb. A játék egy-egy fordítóprogram által kidobott szöveggel remek szórakozás, ugyanakkor komoly feladat is : megérteni a szöve-get, kijavítani. Helyes mondatok, nyelvhelyesség, grammatikai ismeretek, helyesírási tudás. Azt felismerni, hogy a program mindig ott hibázik, ahol a nyelvi rendszernek valamilyen bonyo-lult vagy nem egyértelmű, nem egy az egyben megfeleltethető eleme van. Segíthet ez a játék a nyelvi kompetencia tudatosítá-sában, a nyelvtani szabályok felismerésében, a generatív grammatika elveinek gyakorlati (nem elméleti, tudományos) felismerésében.

Gyakorlati tevékenységek, fel-adatok végzése. Vélemény kialakítása, megfo-galmazása, esetleg vita, érvelés. Anyanyelvi és digitális kompe-tenciák együttes fejlesztése. Szövegértés, szövegalkotás, nyelvhelyesség, helyesírás fej-lesztése. Szociális, tanulási és munkaválla-lói kompetenciák fejlesztése: érzelmi intelligencia fejlesztése, önismeret, biztos, stabil énkép, társas kapcsolatok kialakítása, önérvényesítés, csoportban való közös munka. Tanulási képesség fejlesztése (memória, figyelem). Nyelvi kompetencia megfigyelé-se, működésének tudatosítása.

Közösségi média; működése, típusai; használati területek, szabá-lyok; emotikonok; netikett; norma, szabályszegés, kon-szenzus.


21




35. Valóság és médiavalóság (16. fejezet) KOMMUNIKÁCIÓ - MŰ-VÉSZET

Ez az óra arra szolgál, hogy a média nagyon divatos jelenségeit, műsorait, azok működési mechanizmusait ismerjék meg a diá-kok. Hogy megértsék azt, a valóságshow nem a valóságot mu-tatja, hanem egy előre megkomponált, megszerkesztett anya-got, a média ezen része előre megírt, kiválasztott történetekkel dolgozik, s azt mutatja valóságként. Fontos azt tudatosítani, hogy a média által mutatott „valóság” nem azonos a valóság-gal. Különösen érdekes ezt a hírek világával összevetni, illetve az átfedéseket megkeresni. Fontos látni és a diákokkal belát-tatni azt, hogy a médiavalóság csalóka, konstruált világ. Műkö-dési mechanizmusait kell leleplezni, tetten érni, megmutatni! Tisztázni az ide kapcsolódó fogalmakat, felmutatni a valódi értékeket a média által értékként felmutatott silányság ellené-ben!

Hírgyártás és valóság kapcsola-tának megmutatása, megtapasz-talása. ebben a projektfeladat tapasztalatai sokat segíthetnek. Elméleti ismeretek elsajátítása, a fogalmak biztos megértése. Sok példán a megtanult/megismert fogalmak/mechanizmusok elmé-lyítése. Fontos a játékosság és a kreativi-tás. Az önálló vélemény megfo-galmazása, önálló gondolatme-net kialakítása. Saját tapasztalatok aktiválása és bevonása az értelmezése. Tolerancia,az érdeklődés és ér-zékenység felkeltése, érzelmi intelligencia fejlesztése.

valóság - médiavalóság, bul-várvalóság; bulvárhír; kacsa; "kis színes"; valóságshow; sztár, celeb, művész; nézettségi mutatók; médiafogyasztási szokások


22




36. Magas- és tömegkultúra (16. fejezet) KOMMUNIKÁCIÓ - MŰ-VÉSZET

A magas és a tömegkultúra megkülönböztetése, alapvetően más működési mechanizmusainak megmutatása az óra célja. Arra kell rávilágítani, hogy az érték és a magát csak értékesnek mutató nem azonos (giccs). Érzékenyítés, az igazi érték felfede-zésének megmutatása a cél (a következő tanévben ennek majd lesz folytatása, a giccs fogalmának, területeinek tisztázásával). A pop-art és a populáris kultúra értelmezése, elkülönítése is nagyon fontos. Itt érdemes foglalkozni általában azzal a kér-déssel, hogy mi tekinthető a magaskultúra részének, csak a magaskultúra tekinthet-e értéknek. Mi a kulturális érték, mi a kulturális hagyomány. Olyan fogalmakkal érdemes operálni, mint kommersz, trendi, művészeti divat, ponyva, lektűr, mű-vészfilm, művészet fogalmának változása, élvezet, unalom – egyszóval minden olyan kérdés felvethető, ami közelebb viszi a művészet világát a diákok élményeihez, élethelyzetéhez. Csak annyira kell és lehet elméletinek lenni, amennyire a csoport érdeklődése engedi, érdemes mindig a példáknál, élményeknél maradni. Remek lehetőség Rejtő szövege annak bemutatására, hogy olvasni élvezetes dolog, lehet a regényből többet is olvas-ni, figurákat bemutatni, hátha kedvet kapnak hozzá. A szöveg-rész pedig úgy használható nyelvtani példa, mint a fordítóprog-ram szövege, azzal a hatalmas különbséggel, hogy itt minden hiba tudatos humorforrás is.

Elméleti ismeretek elsajátítása, a fogalmak biztos megértése. Fontos a játékosság és a kreativi-tás. Az önálló vélemény megfo-galmazása, önálló gondolatme-net kialakítása. Saját tapasztalatok aktiválása és bevonása az értelmezése. Tolerancia,az érdeklődés és ér-zékenység felkeltése, érzelmi intelligencia fejlesztése. Szövegértési, szövegalkotási készségek fejlesztése, helyesírás gyakorlása. A nyelvtudás mögött megbújó nyelvről való nem tudatos tudás megmutatása és felszínre hozá-sa.

Magas- és tömegkultúra; populáris kultúra; pop-art; Andy Warhol, Rejtő Jenő.


23




37. Szöveg és reklám (17. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ - NYELVTAN - IRODALOM

Az óra témája a reklámok. Ez a mindenki által jól ismert, ugyanakkor hatásmechanizmusaiban mégsem pontosan ismert terület. Ezért a diákok élményeinek felhasználásával fontos tisztázni a reklám jellemzőit, és rámutatni hazug, manipulatív voltára, tetten érni a manipuláció működését és eszközeit! Tipizálni, csoportosítani a reklámokat, megfigyelni hogyan hat más-más felületeken: plakát, elektronikus média stb.! Fontos az eszközeinél a vizualitásra is utalni, a vizuális nyelv elemeire, a humorra stb.

Problémaértelmezés: sok példán keresztül és kreatív gyakorlattal a megtanult fogalmak elmélyíté-se. Fontos a kreativitás! Az önálló vélemény megfogalmazása, önál-ló gondolatmenet kialakítása, ítéletalkotás. Ízlésformálás. Saját tapasztalatok aktiválása és bevonása az értelmezése. Digitális írástudás elemeinek elmélyítése, használata.

Reklám, manipuláció; kis reklámtörté-net/kultúrtörténet; reklámok típusai; reklámok hatásmechanizmu-sai; plakátok jellemzői, vizuális eszközrendszere.

38. Szöveg és irodalom, szövegtani alapfogalmak (17. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ - NYELVTAN - IRODALOM

Az óra egyik célja a szövegtan alapvető fogalmainak tisztázása, annak meghatározása, hogy mit és miért tekinthetünk szöveg-nek. Nagyon fontos ezeket az elméleti ismereteket sok-sok gyakorlati példán, szövegen vagy szóhalmazon, mondathalma-zon tesztelni, értelmezni, sok jó vagy rossz példát írni, létre-hozni, keresni és elemezni. Vizsgálni lehet a szövegjelleget a reklámok szövegében is. Nagyon fontos a kreatív feladat, a játék József Attila szövegé-vel! Ilyen kérdéseket is érdemes felvetni (előkészíteni a későbbi témákat): mi az irodalmi szöveg, hogyan lehet a szöveg képei-ből valódi képet csinálni, a versben ábrázolt mozgást, dinami-kát megmutatni.

Új fogalmak bevezetése, ismét-lés. Szövegértés, értelmezés. Szövegértés, szövegalkotás, nyelvhelyesség, helyesírás fej-lesztése. A nyelv képiségének megértése, műalkotások nyelvének dekódo-lása, transzformálása képpé. Érzelmi intelligencia fejlesztése.

beszéd, szöveg, tartalmi és nyelvi/nyelvtani kohézió, nyelvi, logikai összekapcsoló elemek, tartalom, szerkezet; forgatókönyv; párbeszéd (dialógus) József Attila, Palazzeschi; vizuális nyelv elemei


24




39. Művészeti ágak, műnemek, műfajok Mi a művészet (18. lecke) IRODALOM - MŰVÉSZE-TEK

Az óra feladat kicsit összefoglaló jellegű, rendszerező is, persze az új ismeretek bevezetése mellett: azokat a művészetelméleti, irodalomelméleti, esztétikai kérdéseket igyekszik tisztázni, amelyek eddigre (remélhetőleg) felmerültek, a műalkotásokkal való találkozás során. Az egyes témáknál, feladatoknál találha-tó irodalmi szövegek, műrészletek egyik feladata éppen az ér-zékenyítés, az elgondolkodtatás, hogy olyan kérdések merülje-nek fel, amelyeknek elméleti tisztázására aztán egy-egy művé-szet-, irodalomelméleti fejezetben sor kerül. A művészeti ágak, műnemek, műfajok problematikája, az irodalmi nyelv és eszkö-zei olyan területek, amelyeket már sok fejezet érintett, közelí-tett. A tanár eddigre már pontosan tudja, hogy melyik korábbi kérdések mennyire, hogyan érdekelték a tanulókat. Érdemes erre figyelni, innen indítani a téma megbeszélését. Nagyon fontos azonban a művészet fogalmának, történetének, a fogalomtörténetnek a tisztázása.

Új fogalmak bevezetése, művé-szet és művészeti ágak kapcsola-tának tisztázása kapcsolódva a korábban már megjelent irodal-mi szövegekhez. Az elméleti tisz-tázás után nagyon fontosak a gyakorlatorientált feladatok, itt jó lehet kapcsolódni a diákok élményeihez.

Művészet fogalma; művészettörténeti érdekessé-gek; művészeti élmények; művészetfogalom története; művészettörténet, esztétika, művészetelmélet.


25




40. A különböző művészeti ágak és jellemzőik (18. lecke) IRODALOM - MŰVÉSZE-TEK

Az óra témája a művészeti ágak, műnemek, műfajok fogalmá-nak tisztázása, jellemzők keresése, rövid kitekintés a korstílu-sokra. A művészeti ágak vizsgálatakor csoportban dolgozzanak az érdeklődésnek megfelelően, majd egyesítsék a tudást, ha-sonlóan kell eljárni a korstílusok megismerésekor is! Ügyelni kell arra, hogy mind verbálisan, mind vizuálisan érdekes, a fi-gyelmet felkeltő és fenn is tartó produkciók/előadások szüles-senek, hogy sikerüljön a diákok figyelmét a különböző művé-szeti ágak felé fordítani, megmutatni, hogy a művészet milyen átfogó és szerteágazó! Molière szövege arra alkalmas, hogy a próza és vers különbsé-geit megbeszéljük. Hogyan függ össze ez a kérdés a műnemekkel stb.? Lehet a darabból további érdekes, mulatsá-gos részeket felolvasni, kicsit a dráma és a szerző világába ki-rándulni? A versírási feladat lehet nagyon sikeres, de nehézkes is, attól függően, hogy a diákok mennyire aktívak és kreatívak. Ha nincs igazán kedv a versírásra, érdemes idézetekkel készülni, hogy áthidaljuk a nehézségeket. Könnyen érthető, rövid idézetek legyenek, olyanok azonban, amelyeket nem könnyű prózába „fordítani"!

Új fogalmak, ismeretek elsajátí-tása. Szövegértés, szövegalkotás, hu-mor, játék, irodalmi játék megér-tése, kreativitás, érzelmi intelli-gencia fejlesztése. Verselemzés. Annak a megértése, hogy a hu-mor, a túlzás sokszor könnyeb-ben mutatja meg egy dolog lé-nyegét, azáltal, hogy koncentrál-tabban mutatja meg a legfonto-sabb jellemzőket. Digitális kompetenciák fejleszté-se. Vizuális művészetek nyelvével való ismerkedés. Kommunikációs és anyanyelvi kompetenciák fejlesztése: szö-vegértés, szövegalkotás, nyelv-helyesség, helyesértés, helyes-írás, olvasási készség fejlesztése.

Művészeti ágak: képzőművé-szet (festészet, szobrászat, fotó), irodalom, zene, építé-szet, film, színház; korstílus (román stílus, gótika, reneszánsz, barokk, klasszi-cizmus, romantika, realizmus stb.); műnemek: líra, dráma, epika és jellemzőik; műfajok; Marno János, kortárs líra.


26




41. A nyelv másik élete – az irodalmi nyelv (19. lecke) IRODALOM

Az óra az előző órákhoz kapcsolódik, az irodalmi nyelv kérdését járja körül. Már esett róla szó, miként a vizualitás nyelvéről, eszközrendszeréről is. A cél a hétköznapi nyelvhasználattól eltérő, irodalmi nyelvhasználat jellemzőit, eszközeit bemutatni. Vagyis azt megmutatni, hogy mi történik a nyelvvel az irodalmi használatban. Kiváló segítség ebben Esterházy Péter szövege, érdemes elidőzni az értelmezésénél. Az egyik érinthető terület az irodalmi nyelv kialakulásának fo-lyamata, amelynek jelentős állomása volt a nyelvújítás. Érdemes arra a folyamatra is felhívni a figyelmet, hogy a mo-dern irodalom igyekszik hétköznapi "módon használni" a nyel-vet, Tóth Krisztina szövegét is ebből a szempontból érdemes elemezni. Esetleg lehet más, a diákok által ismert vagy keresett szöveget elemezni.

Új ismeretek elsajátítása, korábbi ismeretek, tapasztalatok, élmé-nyek értelmezése, ismétlése, rendszerezése. Szövegelemzés. Szövegértés, szövegalkotás, nyelvhelyesség, helyesírás fej-lesztése. Szövegértés, szövegal-kotás, humor, játék, irodalmi játék megértése, kreativitás, érzelmi intelligencia fejlesztése. Az idézetek megértése, műalko-tások nyelvi jelrendszerének dekódolása. Összefüggések feltárása, elemzé-se. Digitális írástudás kompetenciái-nak fejlesztése.

Időbeli és térbeli művészetek; irodalmi nyelv, hétköznapi nyelvhasználat; nyelvújítás; köznyelv; fennkölt stílus; nyelv poétikai és érzelmi funkciója; Jakobson, Esterházy Péter, Tóth Krisztina.

42. Szóképek, alakzatok (19. lecke) IRODALOM

Az óra témája az irodalmi nyelv eszközrendszerének megisme-rése, megtapasztalása. A szóképek és alakzatok megismerése-kor nagyon sok példát soroljunk, a jó irodalmi szövegek bősége segíti a megértést, de az érzékenyítésben is nagyon hasznos. Nem könnyű terület, a játékos, felismertető és kreatív felada-tok sokat segíthetnek. A Széchenyi word mosaic játékossága is segít a szó és kép, szö-veg, kép, irodalom, játék és komolyság, komoly játékosság megértésében.

Új ismeretek, fogalmak elsajátí-tása, korábbi ismeretek, tapasz-talatok, élmények értelmezése, ismétlése, rendszerezése. Szövegértés, szövegalkotás, nyelvhelyesség, helyesírás fej-lesztése. Kreatív feladatokkal a tanulási készségek, képességek fejleszté-se. Digitális írástudás kompetenciái-nak fejlesztése.

Szóképek: metafora, meg-személyesítés, szinesztézia, szimbólum; alakzatok: ismétlés, rím, fel-sorolás, fokozás, ellentét; azonosító, azonosított; eredeti, elsődleges jelentés; Picasso.


27




43. Néhány mondat a mon-datokról (20. lecke) NYELVTAN

A mondatokról szóló óra témája összetett, nem csak a monda-tokról szól, hanem a modernebb nyelvészeti, nyelvfilozófiai felfogások csíráját is kell, hogy tartalmazza! Természetesen nem kifejtve, hanem csak szemléletében. A beszédaktus-elmélet minimális elemeit foglalja össze a tankönyv első feje-zetrésze, vagyis a játékok célja annak bemutatása, hogy nem-csak igazságérték szempontjából vizsgálhatóak a mondatok, hanem cselekvésérték szerint is. Vagyis olyan mondatokat, szituációkat keressünk, a tanulók játékokban játsszák is el, ami-kor egy mondat kimondása egy cselekvéssel egyenértékű! A következő téma a generatív grammatikához kapcsolódik, a nyelvi szerkezet és jelentés kapcsolatát vizsgálja, a halandzsa és a nyelvi szerkezet, a forma és a jelentés vizsgálatával. A felada-tok persze csak játékosan utalnak erre, de annak belátása, fel-fedezése, hogy végtelen számú, soha nem hallott mondatot tudunk megérteni, illetve mondani, hogy nyelvi kompetenciánk hogyan működik – jól kapcsolható a fordítóprogramos feladat-hoz, utalva arra, hogy azt is nyelvi kompetenciánk segítségével oldották meg, vagyis többet tudunk/tudnak a nyelvről, mint amiről tudunk, hogy tudjuk. Ezek a játékok kedvet csinálhatnak a nyelvtan más szemléletű tanulásához, és majd a következő tanév leckéi kapcsolódnak hozzá.

Játékos tapasztalatok és példák elemzése alapján új kérdések, kérdésfeltevések végiggondolá-sa. Vélemény kialakítása, kérdések megfogalmazása. Kreatív feladatok végzése.

Nyelvtan; beszélő, hallgató, valóság; előfeltevések; metakommunikáció, szöveg-környezet; mondat, cselekvés; igaz-hamis, igazságérték, cselekvésérték; nyelvi kompetencia; nyelvtudás, nyelvről való tu-dás; halandzsa.

44. Egyszerű és összetett mondatok: a mondat-szerkezet kérdései (20. lecke) NYELVTAN

Ezen az órán a hagyományos leíró nyelvtan mondattani anyaga kerül terítékre. Jó estben ez ismétlés, mert korábban már ta-nulták. Érdemes elmagyarázni a szemléletbeli különbségeket a különböző nyelvtanok között (erről a következő tanévben lesz egy fejezet). A modalitások és a mondatszerkezet kérdéseit sok-sok példán, játékosan érdemes tanítani/ismételni.

Új ismeretek, fogalmak elsajátí-tása, korábbi ismeretek, tapasz-talatok ismétlése, rendszerezése. Szövegértés, szövegalkotás, nyelvhelyesség, helyesírás fej-lesztése. Gondolkodási és logikai készsé-gek fejlesztése, memória és fi-gyelem fejlesztése.

A mondat modalitása, moda-litások: kijelentő, kérdő, felki-áltó, felszólító, óhajtó; írásjelek használata a modali-tások jelzésére; egyszerű és összetett mondat, többszörösen összetett mon-dat; alárendelő és mellérendelő viszony és ezek típusai.


28




45. Trimeszter összefoglalá-sa összefoglalás

A nyelvtan, kommunikáció, irodalom-művészetek, szövegértés-szövegalkotás részek tananyagainak összefoglalása, a kapcsola-tok megteremtése és világossá tétele, rendszerezés, a projekt-záró óra előkészítése.

46. Projektzárás, értékelés A projektmunka közös bemutatása. Lehetőség szerint nagy hangsúly essen a sikerekre (egyéni teljesítmények és a közös munka értékelése), kudarcok és sikertelenségek listázása he-lyett inkább a közös munka tanulságainak levonása történjen meg! Ha a munka jól sikerült, igyekezzünk az iskolán belül nagy nyilvánosságot biztosítani neki, az osztályon kívüli diákok és tanárok bevonásával!

Szociális, tanulási és munkaválla-lói kompetenciák fejlesztése: érzelmi intelligencia fejlesztése, önismeret, biztos, stabil énkép, társas kapcsolatok kialakítása, önérvényesítés, csoportban való közös munka. Tanulási képesség fejlesztése (memória, figyelem).

47. Projektbevezető - törté-net írása (21. lecke)

Az óra és az oldalpár csomópontja a felkészülés a trimeszter munkájára. A projektfeladat megbeszélése és egyben a tri-meszterben várható témák kapcsolódó szempontú áttekintése. A harmadik trimeszter feladata egy történet létrehozása, meg-írása. A feladat további érdekességét az adja, hogy az elkészült törté-net lesz az alapja a következő tanév első projektjének, egy kép-regény megírásának és megrajzolásának. Vagyis a diákok meg-tapasztalják, hogy milyen elemekből milyen technikákkal lehet létrehozni egy történetet, hogyan alakul, változik a történet, milyen egységeket kell meghatározni, milyen változá-sok/változtatások hogyan hatnak a történet menetére, a szer-kezetére stb. Az elkészült történetet meg kell írniuk, vagyis formai, nyelvi, stiláris elvárásoknak is meg kell felelni a tartalmi elvárások mellett!

A feladat komplex: a korábban (előző trimeszter) megismert (átismételt) szövegtani tananyag felelevenítése, gyakorlati haszná-lata mellett annak a megtapasz-talása, hogy hogyan épül fel, hogyan jön létre, hogyan hozha-tó létre egy-egy történet, illetve, hogy mi a történet szerepe éle-tünkben, kultúránkban és más kultúrákban is. Részben kulturá-lis antropológiai, részben irodal-mi, részben szövegtani feladatok megoldásán vezet az út, és eh-hez kapcsolódnak a trimeszter tankönyvi fejezetei is. A témák segítik a komplex feladat megol-dását, vezetik a diákokat az

Szövegtani alapfogalmak; történet mint filozófiai, iro-dalmi és szövegtani kategó-ria; történettípusok; szereplők, mellékszereplők, főszereplők; helyszín, idő.


29




egyes aspektusokon keresztül.

48. Projektfeladat előkészí-tése - gyakorlati teen-dők (21. lecke)

Az elméleti alapozás, beszélgetés után pedig hozzá kell látni a projektfeladat előkészítéséhez! Ez nagyon fontos, mert enélkül nem fog sikerülni a projekt érdemi végrehajtása! Világossá kell tenni, a projekt célja az, hogy a tanulók a gyakor-latban (tevékenységekben) ismerkedjenek meg a történetalko-tással, kicsiben az alkotás megtapasztalásával tanulják annak működését! Meg kell beszélni, hogy nagyon sokféle megvalósí-tási forma lehetséges, annak függvényében, hogy milyen az osztály érdeklődése, aktivitása! Írhaz az osztály egy közös tör-ténetet, lehet csoportonként egyet, attól függően, hogy meny-nyire aktívak, vállalkozó szelleműek. Lényeges a csoportok megalakítása, a feladatok alapos meg-beszélése, a részfeladatok kiosztása, ütemterv készítése a tan-könyvben megadott sablon szerint. Annak áttekintése, hogy a következő oldalpárok témái hogyan segítik ezt a munkát. An-nak a megbeszélése, hogy ez a feladat milyen készségeket, képességeket igényel, melyeket hogyan fejleszti, milyen tevé-kenységek kapcsolódnak benne össze. Fontos az is, hogy megbeszéljük az értékelés szempontjait, vagyis hogy a projekt végén mit tekintünk sikernek, kitől mit kérünk számon, mit várunk el.

Csoportalakítás, munkaszervezé-si feladatok áttekintése úgy, hogy minden diáknak olyan fel-adat jusson, amelyet örömmel végez, és a megvalósításához megfelelő képességekkel és tu-dással rendelkezik. Korábbi isme-retek felelevenítése, olyan szempontú strukturálása, hogy alapot képezzen a félévi munká-hoz. A csoportalakításhoz feltét-lenül szükséges pszichológiai, szociálpszichológiai, és csoport-dinamikai szempontok figyelem-bevétele! Támaszkodni kell az előző tanév tapasztalataira! Szociális, tanulási és munkaválla-lói kompetenciák fejlesztése: érzelmi intelligencia fejlesztése, önismeret, biztos, stabil énkép, társas kapcsolatok kialakítása, önérvényesítés, csoportban való közös munka, tanulási képesség fejlesztése (memória, figyelem), munkavállalói kompetenciák kialakítása, fejlesztése.

Tanulási célok, fejlesztendő képességek, készségek meg-beszélése; egyéni képességfejlesztés lehetőségeinek áttekintése; egyén és csoport a munká-ban.


30




49. A világ mint történet – a történetmesélés hatal-ma (22. lecke) IRODALOM

Nagyon fontos, hogy ebben az órában sikerüljön a tanulók számára képet adni a szövegvilág komplex jellegéről, együtt szerepel itt irodalom, film, szimbolikus antropológiai szemlélet, nyelvészeti, narratológiai megközelítés, mindez azért, hogy sikerüljön megmutatni, megtapasztaltatni a tanulókkal a törté-netmesélés antropológiai, filozófiai jelentőségét, a történet sokféle aspektusát, bonyolult megjelenését a hétköznapokban és az irodalomban! A fejezet és az óra a történet filozófiai, kulturális antropológiai szerepével foglalkozik, azzal a funkciójával, hogy segít a világ-hoz való viszonyulásban, a világ megértésében. Történet jelle-gének, műfajának általános meghatározása, téma, helyszín, idő, főszereplők számbavétele, játék a lehetőségekkel. Ottlik Géza Iskola a határon c. regényéből vett idézettel azt mutathatjuk meg, hogy a történetek elmondása hogyan segít felfogni azt, ami körülöttünk történik. Azaz, hogy a velünk meg-történt dolgokat eseménysorba tesszük, kapcsolatot alakítunk ki az egyes elemek között, ezzel már magunk is értelmezzük azt, ami velünk történt. A történeteknek közösségképző ereje is van, éppen ezért nagyon fontos, hogy kitérjünk ennek minél több vonatkozására: a sámánok szerepére, a hagyományok szerepére, a közösségek identitását meghatározó nagy történe-tekre.

Új ismeretek, fogalmak elsajátí-tása, korábbi ismeretek, tapasz-talatok ismétlése, rendszerezése. Szövegértés, szövegalkotás, nyelvhelyesség, helyesírás fej-lesztése. Szövegelemzés. Gondolkodási és logikai készsé-gek fejlesztése, memória és fi-gyelem fejlesztése. Érvelés, vita technikáinak fejlesz-tése. Digitális kompetenciák fejleszté-se: ppt. vagy prezi készítése, szövegszerkesztő program hasz-nálata, helyesírás-ellenőrző program használata. Érzelmi intelligencia fejlesztése.

Kulturális antropológia, nép-rajz; filozófiai kérdések, lét- és ismeretelmélet; világ megértése; interkulturális kommunikáció; Ottlik Géza: Iskola a határon; transzcendenciakommuniká-ció: sámán.


31




50. A történetmesélés a gyakorlatban (22. lecke) IRODALOM

Az óra célja, hogy felhívja a figyelmet a következőkre: történe-tek létrehozásakor számos (narratológiai) szempontra figye-lünk. A trimeszter során ennek az elemeit célszerű körbejárni! Képekből történetet lehet összerakni. A különféle szereplők és helyszínek közötti kapcsolat megtalálásához számos olyan ki-egészítő elemet kell beiktatni, melyek segítségével folyamatos-sá, logikussá tud válni a történet! Itt lehetőség van a fantázia aktiválására, akár egyénenként, akár csoportmunkában is. Kü-lön kitérhetünk a szereplők, illetve a helyszínek történeteket meghatározó szerepére. Kuroszava filmjéről azért érdemes beszélni, mert arra jó példa, hogy a különböző emberek ugyan-azt a történetet teljesen máshogy láthatják. Egy-egy esemény tanúi sokszor nagyon eltérően ítélik meg a látottakat. A projektfeladat első tisztázó beszélgetéseire is van lehetőség: milyen történeteket akarnak létrehozni. A történet jellegének, műfajának általános meghatározása, téma, helyszín, idő, fősze-replők számbavétele, játék a lehetőségekkel.

Játékos tapasztalatok, források, filmek és életből vett példák elemzése alapján új kérdések, kérdésfeltevések végiggondolá-sa. Vélemény kialakítása, kérdések megfogalmazása. Kreatív feladatok végzése. Minél többet beszéljenek a diá-kok, a különböző csoportok mondják el történeteiket, hason-lítsák össze, hogy az azonos ké-pek hogyan tudtak különböző történeteket eredményezni!

Történetmondás, hagyomány; közösséget össztartó erő; történet összetevői; történetelemek viszonya; Kuroszava: A vihar kapujá-ban; krimikben a szemtanúk szere-pe; történetelemek összekapcso-lása; észlelés, értelmezés, történet-té alakítás.


32




51. Kultúrák és emberek, népköltészet, hagyo-mány (23. lecke) IRODALOM - MŰVÉSZET

Az óra fókusza a történet története – szájhagyomány, iroda-lom, irodalmi hagyomány, nemzeti hagyomány –, a történet az irodalomban. A hagyomány, a népköltészet, a kultúrák közötti különbségek megbeszélésére van itt lehetőség. Az oralitás kul-túrájától indulva, annak területeit és érdekességeit ismertet-hetjük meg a tanulókkal, a lényeg annak bemutatása, hogy az írás, nyomtatás megjelenése előtt milyen művészeti, kulturális hagyományok, formák éltek. Utalhatunk a Gutenberg-galaxis témájára, a nyomtatás megjelenésének kultúraváltoztató hatá-sára is. Illetve annak bemutatása Kepes András anyagainak felhaszná-lásával, hogy az egyes kultúrák hogyan élik meg és értelmezik az élet jelentős, kitüntetett eseményeit: halál, születés, esküvő stb., s hogy mennyire fontos a megértés szándéka, az empátia és türelem az interkulturális kommunikációban, s a megértést mennyi buktató nehezíti. Betekinthetünk az irodalmi hagyományba: a Szöveggyűjte-ményből olvassuk el a Kőműves Kelemen c. balladát, ahol a népköltészet sajátosságaira, nyelvi jellemzőire is ki tudunk tér-ni. Másrészt az óra arra is kiváló lehetőség, hogy a történetala-kítás technikáira is figyelmet fordítsunk: cselekmény sűrítése, párbeszédek, ismétlések, párhuzamos szerkezet stb.

Új ismeretek, fogalmak elsajátí-tása, korábbi ismeretek, tapasz-talatok ismétlése, rendszerezése. Szövegértés, szövegalkotás, nyelvhelyesség, helyesírás fej-lesztése. Gondolkodási és logikai készsé-gek fejlesztése, memória és fi-gyelem fejlesztése. Filmrészletek elemzése, beszél-getés. Digitális kompetenciák fejleszté-se: szövegszerkesztő program használata, helyesírás-ellenőrző program használata. Érzelmi intelligencia fejlesztése.

Oralitás, szájhagyomány; eposzok, Homérosz: Íliász és Odüsszeia; népdalok, népmesék, népbal-ladák; mítoszok, regék, mondák; nyelv világot tagoló, értelme-ző szerepe; nyelv és kultúra kapcsolata; kultúrák megértése.


33




52. Irodalmi hagyomány (23. lecke) IRODALOM - MŰVÉSZET

Az irodalmi hagyomány, a nemzeti kultúra meghatározó iro-dalmi alkotásairól is érdemes a lecke második óráján beszélni: felidézhetjük Kölcsey Himnuszát és Vörösmarty Szózatát is. Fontos, hogy a két vers elemzésére, megbeszélésre hagyjunk időt! Miért pont ez a két vers vált nemzeti identitásunk két meghatározó versévé? Milyen fontos motívumok találhatók benne? Mit jelent egy nemzethez tartozás tudata? A lecke végén visszatérhetünk a családi hagyományok jelentő-ségére, személyes életünkben játszott fontos szerepére, ön-meghatározásunk egyik kulcselemére. Ehhez kitűnő lehetősé-get ad Szabó Magda regényéből vett részlet elolvasása a Szö-veggyűjteményből.

A magyar kultúra ikonikus szöve-geivel való megismerkedés: olva-sás, elemzés, beszélgetés. Szövegváltozatok, helyesírás kérdése; szöveg és zene kapcsolata; annak megbeszélése, miért vál-tak ikonikus szövegekké. Ízlés- és véleményformálás. A diákok személyes tapasztalata-inak elmondása, a generációk közötti különbségek megbeszé-lésére. Miért vannak konfliktusok a generációk között? Milyen okai vannak ennek? Számos olyan kérdés, melyekre biztosan van-nak válaszaik a diákoknak. Projekt: Történet témájának véglegesítése, hosszúság, bonyo-lultság meghatározása, hangvé-tel (vidám, humoros, drámai, mesés, realisztikus, abszurd) átgondolása.

Nemzet, nyelv, kultúra; nemzeti hagyomány, irodalmi hagyomány; irodalomtörténet; irodalmi kánon; Kölcsey Ferenc: Himnusz; Vörösmarty Mihály: Szózat; Szabó Magda: Régimódi tör-ténet; generációk, családi hagyo-mányok.


34




53. Irodalmi arcképcsarnok II. (Próza) (24. lecke) IRODALOM

Az óra fókusza a magyar irodalom prózai alkotóinak megisme-rése, áttekintése, a magyar prózai hagyomány értelmezése, néhány műfaj rövid jellemzése. Az egyes műfajokra példák keresése az általános iskolában tanult művekre építve. Kapcso-lódik a műnemek, műfajok témához.

Fogalmak tisztázása, korszak, társadalomtörténeti környezet és irodalmi művek kapcsolatának tisztázása. Szövegelemzések, élményszerű befogadás. Érzelmi intelligencia fejlesztése. Elméleti ismeretek elsajátítása, a fogalmak biztos megértése. Sok példán keresztül és játékos gya-korlattal a megtanult fogalmak elmélyítése. A szerző és mű korának és a tör-ténelmi helyzet kapcsolatának megértése.

Epika, próza; műfajok: regény, novella, elbeszélés, legenda, monda, mese; legismertebb magyar próza-írók, a magyar prózai hagyo-mány áttekintése; irodalomtörténet-írás kérdé-sei.

54-55. Alkotók (24. lecke) IRODALOM

A fejezetben bemutatott alkotók bemutatása, műalkotásokkal való élményszerű ismerkedés. Hegedűs Géza szövegeinek ér-telmezése. A Szöveggyűjteményben található műrészletek elol-vasása, értelmezése. 54. órán: Jókai Mór, Mikszáth Kálmán 55. órán: Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula

Alkotók és műveik megismerése. Élményszerű találkozás a magyar prózairodalom szemelvényeivel. Olvasásértés fejlesztése, helyesejtés.

Jókai Mór; Mikszáth Kálmán; Móricz Zsigmond; Krúdy Gyula; prózai művek feldolgozásai, film és irodalom.


35




56. Ugyanaz, de mégsem – történetek változatai I. (25. lecke) IRODALOM - NYELVTAN

Egy történet három változatát hasonlítjuk össze: vizsgáljuk meg a hasonlóságokat és különbségeket. A Mátyás király korában játszódó történetek lehetőséget adnak arra is, hogy a diákok egy kicsit megismerkedjenek a magyar reneszánsz udvari kultú-rával. A magyar reneszánsz emlékek összegyűjtése után több csoportban prezentációt is készíthetnek a diákok Mátyás udva-ráról. Figyeljenek arra, hogy a képi-vizuális és a szöveges ele-mek egyensúlyban legyenek a bemutatók során! Ha nincs lehe-tőség számítógép használatára, akkor könyvekből gyűjtsenek adatokat, s azokból készítsenek jegyzeteket! A három történet elolvasása után a diákok írják le, akár három csoportban, az egyes történetek cselekményének vázát, a főbb szereplőket! A történet mely elemeit lehet kikövetkeztetni a cselekményből? Milyen kihagyások vannak a történetekben? Ezután töltsenek ki egy táblázatot, melyben a három történet különbségeit meghatározzák! Érdemes a párbeszédek szerepé-re is kitérni, a történetek létrejöttében a szereplők által el-mondottak is görgetik előre a cselekményt.

Szövegelemzések, élményszerű befogadás. Érzelmi intelligencia fejlesztése. Digitális írástudás kompetenciái: digitális kultúra elemeinek hasz-nálata, szövegszerkesztő prog-ramokkal való ismerkedés, gya-korlás, helyesírás-ellenőrzés használata, internetes lexikonok, források használata, forráskriti-ka, információkeresés. Ppt készí-tése. Kommunikációs és anyanyelvi kompetenciák fejlesztése: szö-vegértés, szövegalkotás, nyelv-helyesség, helyesértés, helyes-írás, olvasási készség fejlesztése.

Történetváltozatok; Mátyás reneszánsz udvara; corvinák, címer; szövegkohézió elemei; mese, népmese; mese és valóság a Mátyás-mesékben: az igazságos Má-tyás király - változatok prob-lémái.

57. Ugyanaz, de mégsem – történetek változatai I. (25. lecke) IRODALOM - NYELVTAN

A három szöveg összehasonlítása alkalmat teremt arra, hogy a legfontosabb szövegtani jellemzőket tisztázzuk: melyek azok a nyelvi elemek, melyek egy szöveg kohézióját megteremtik. A nyelvtani ismeretek felidézésére, újratanulására is alkalmat ad ez a feladat: érdemes példaként, megerősítésként használni példaszövegekként a Szöveggyűjtemény prózai szövegeinek részleteit is! A harmadik szöveg (az öcsödi változat) nyelvezetére az erőtel-jes tájnyelvi megfogalmazás jellemző. Keressék meg a szöveg-ben a tájnyelvi elemeket, hasonlítsák össze a köznyelvi formá-jukkal! Tisztázzuk a tájnyelv fogalmát, a különböző hazai és határon túli nyelvjárásokat tudják meghatározni és elhelyezni a térképen! Érdekesebbé lehet tenni a beszélgetést, ha saját élményeket is felidézhetnek a diákok akár családi, akár baráti

Sok gyakorlati tevékenység, fel-adatok megoldása, önálló elő-adás, annak értékelése. Új fogalmak, ismeretek elsajátí-tása.

Szövegkohézió nyelvi elemei: kötőszók, mutatószók, név-elők, névmások, határozó-szók, egyéb nyelvtani viszo-nyító elemek (igei személyrag, birtokos személyjel stb.); nyelvjárások, tájnyelv; nyelvjárások területi elrende-ződése.


36




körből. A nyelvjárások kialakulásának okairól is beszélhetünk, illetve a köznyelvhez való viszonyáról is.

58. Így írtok ti – a Nyugat költői (26. lecke) IRODALOM

Az óra témája a Nyugat korszaka a magyar irodalomban. A korszak bemutatása, a folyóirat történetének rövid áttekintése, jelentőségének tisztázása, bepillantás a korszak irodalmi életé-be. Lehetőleg életközelien, olyan arcát keresve, mutatva meg a korszak alkotóinak, hogy a diákok számára érdekes legyen. Ilyen szempont lehet a kávéházi kultúra, a költők egymás kö-zötti viszonya, vicceik, tréfáik stb. A korszak alkotóinak megis-merése, áttekintése, a magyar költői hagyomány értelmezése, néhány életmű vázlatos áttekintése.

Fogalmak tisztázása, korszak, társadalomtörténeti környezet és irodalmi művek kapcsolatának tisztázása. Szövegelemzések, élményszerű befogadás. Érzelmi intelligencia fejlesztése. Elméleti ismeretek elsajátítása, a fogalmak biztos megértése. A szerző és mű korának és a törté-nelmi helyzet kapcsolatának megértése. Érzelmi intelligencia fejlesztése. Digitális írástudás kompetenciái: digitális kultúra elemeinek hasz-nálata, szövegszerkesztő prog-ramokkal való ismerkedés, gya-korlás, helyesírás-ellenőrzés használata, internetes lexikonok, források használata, forráskriti-ka, információkeresés. Szövegértés, szövegalkotás, hu-mor, játék, irodalmi játék megér-tése, kreativitás, érzelmi intelli-gencia fejlesztése.

Nyugat folyóirat története, jelentősége; a korszak történetének, kul-túrtörténetének áttekintése; kávéházi kultúra Magyaror-szágon; alkotói nemzedékek; Karinthy Frigyes: Így írtok ti; irodalmi paródia.


37




59-60. A Nyugat alkotói (26. lecke) IRODALOM

Az óra fókusza műelemzés. A szöveggyűjtemény szövegeinek használata, értelmezése. (Ady Endre életművének részletes áttekintése a 10. évfolyamon szerepel majd.) Az órák célja nem a részletes életművek áttekintése, hanem szemelvényekkel bemutatni a Nyugat költőinek sokféleségét, a korszak sokszínű-ségét. 59. óra: Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső. 60. óra: Tóth Árpád, Juhász Gyula, Szabó Lőrinc, Radnóti Mik-lós.

Alkotók és műveik megismerése. Élményszerű találkozás a magyar prózairodalom szemelvényeivel. Olvasásértés fejlesztése, helyesejtés.

Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Ár-pád, Juhász Gyula, Szabó Lő-rinc, Radnóti Miklós; életük, művészetük néhány jellemzője, szövegeikkel való ismerkedés.

61. Történet – kép – tér – idő I. (27. lecke) IRODALOM - MŰVÉSZET

Az óra célja a tér- és az időábrázolás problémájának bemutatá-sa a képzőművészetben és az irodalmi alkotásokban. Melyik művészeti ág hogyan képes ezek bemutatására? A leckét indító képek az idő ábrázolására példák. Székely Bertalan vérszerző-dést ábrázoló festménye az adott eseménysornak azt a legfon-tosabb, kiemelt időpillanatát mutatja be, mely az eseménysor csúcspontja. Dalí festménye az időt már szimbolikusan, az időre utaló képi elemekkel ábrázolja, ahogy a barokk kedvenc műfaja volt a vanitas csendélet is, ahol szintén az idő múlására utaló tárgyi elemek jelentek meg a festményen. Láttatni kell a diákokkal, hogy a képek a tér élményének megragadásával képesek a legeredményesebben hatást kiváltani, míg az iro-dalmi alkotásokban az időt a cselekmény egymásutániságának leírásával tudják megragadni!

Fogalmak tisztázása, elméleti, művészetelméleti, esztétikai kérdések felvetése, tisztázása. Szöveg- és képelemzések, él-ményszerű befogadás. Véleményalkotás, annak kifeje-zésre juttatása. Érzelmi intelligencia, ízlés fejlesz-tése. Szövegértés, szövegalkotás, hu-mor, játék, irodalmi játék megér-tése, kreativitás fejlesztése.

Térbeli és időbeli művészetek lényegének megértése; hogyan ábrázolja a kép az időt; nyelvi eszközök az ábrázolás-ra; képzőművészet különböző nézőpontjai, stílusai, törekvé-sei és értelmezésük; Székely Bertalan, Dali, Cha-gall, Munkácsy Mihály; a vizuális kommunikáció esz-közrendszere.


38




62. Történet – kép – tér – idő II. (27. lecke) IRODALOM - MŰVÉSZET

Parti Nagy Lajos gyönyörű verse is arra példa, hogy a képi ele-meket hogyan ábrázolja, írja le a költő, hogyan segít a képze-letnek. Másrészt arra is jó példa a vers, hogy a képi elemek és a filozofikus tartalom (az elmúlás gondolatának megélése) ho-gyan kapcsolható össze. A diákok próbáljanak illusztrációt ké-szíteni róla, beszéljék meg, hogy a vers melyik elemét köny-nyebb képben ábrázolni, s melyiket nehéz! A Magashegyi Un-derground előadásában meghallgathatják a vers zenés feldol-gozását, így egy harmadik művészeti ág bekapcsolására is lehe-tőség van. Megbeszélhetjük, hogy a zene milyen érzékekre hat, hogyan tud érzéseket kifejezni. Jó alkalom van itt arra, hogy a különböző esztétikai minőségek jellemzőit tisztázzák a diákok, illetve azokra hozott példákkal tegyék egyértelművé jelentését. (Itt lehetőség van korábbi tartalmakra is visszatérni, pl. Örkény Istvánra.) A konkrét és elvont tartalmak, érzések ábrázolásának bemutatására további lehetőséget ad a Kukorelly Endre-vers, a Chagall-kép és a Munkácsy-festmény elemzése.

Élményszerű ismerkedés a műal-kotásokkal, értelmezés, olvasa-tok kialakítása, vélemény megfo-galmazása, érvényre juttatása. Nyelvi és kommunikációs kom-petenciák fejlesztése, tanulási kompetenciák fejlesztése. Szöveg- és képelemzés.

Irodalmi szövegek jellemzői (kapcsolódás az irodalmi nyelv lappárhoz); Parti Nagy Lajos és Kukorelly Endre egy-egy szövegének elemzése, más szövegek kere-sése; a vizuális és irodalmi nyelv összehasonlítása.

63. Beszélő képek – a kép-regények világa (28. lecke) IRODALOM - MŰVÉSZET

Az óra témája a képregény, ami egyben a következő félév egyik projektfeladatát is előkészíti. Utaljunk vissza az előző órákon megbeszélt kép és szöveg közötti kapcsolatokra, az ábrázolás lehetőségeire és korlátaira. Tisztázzuk a következőket: Hogyan kezeli a képregény a teret és az időt? Hogyan építkezik a kép-regény? Végül térjünk ki a képregények képzőművészeti, iro-dalmi vonatkozásaira is! (A pop-art művészei is felhasználták a képregényt mint műfajt.) Kapcsolódni érdemes a kortárs iroda-lomhoz, annak törekvéseihez is.

A képregény elméleti problema-tikájának tisztázása, érték és értéktelenség kérdéskörének megbeszélése. A kortárs irodalomban Kabai Lóránt (k. kabai lóránt) használja a képregényeket kifejezési esz-közként. Beszélgessenek a diá-kok arról, hogy a tankönyvben látható példa miért, miben más, mint a megszokott képregények! Véleményalkotás, annak kifeje-zésre juttatása. Érzelmi intelligencia, ízlés fejlesz-

Képregény jellemzői; képregények eszköztára; kép és szöveg viszonya a kép-regényben; mit tud kifejezni a képregény? A képregény népszerűségének oka; modern művészeti irányok, művészeti ágak keverése, "kilencedik művészet"; szövegbuborék; képsorozat; multimédia, multimédiás eszközök.


39




tése.

64. Képregények története (28. lecke) IRODALOM - MŰVÉSZET

Az óra fókuszába a képregények áttekintése kerüljön, visszate-kinteni mindarra, amit előzményként lehet meghatározni a képregényekhez! Fontos áttekinteni az ismert kommersz képregényeket, megbe-szélni azt, hogy miben különböznek a művészeti értékű képre-génytől. Érdemes megbeszélni, hogy szeretik-e a diákok, és miért vagy miért nem.

Saját élményeken és elemzése-ken keresztül ismeretek szerzé-se, értelmezés, elemzés, kont-rasztív elemzés készítése. Önálló vélemény megfogalmazá-sa. Anyanyelvi és kommunikációs kompetenciák fejlesztése, vizua-litás nyelvének gyakorlása.

Ismert képregényfigurák, szerzőik, rajzolóik; előzmények: kódexek, fal-festmények, barlangrajzok; Traianus oszlopa; populáris kultúra; Roy Lichtenstein, k.kabai lóránt.

65. Film és irodalom - a mozgókép (29. lecke) IRODALOM - MŰVÉSZET

A film, a mozgókép az óra témája. Ismét van arra lehetőség, hogy a tér – kép – idő – mozgás problémáját teljesen körbejár-juk (visszakapcsolva a korábbi felvetésekhez). A diákok a filme-zés történetéről gyűjthetnek adatokat, meghatározhatják a legfontosabb különbségeket a némafilm és a hangosfilm kö-zött. Ha van rá lehetőség, s van internetkapcsolat, nézzenek meg néhány részletet különböző filmekből, némafilmekből! Próbálják a diákok összevetni a két műfajt! Miért hiányzik na-gyon a szöveg a némafilmekből? Képzeljenek el egy képregényt szöveg nélkül! Hogyan működne? A feliratok hogyan teszik érthetőbbé a némafilmeket? A diafilmek melyik műfajra emlé-keztetik őket leginkább? Hasonlítsák össze a képregények technikáival! (Itt lehetőség van arra, hogy Dolák Saly Róbert vicces képregény-magyarázataihoz igazodva ők is írjanak vic-ces, a képek félreérthetőségére építő szövegeket. Legyenek aktívak, adjunk teret arra, hogy beszéljenek, alkossanak, bemu-tassák írásaikat! Akár mobiltelefonnal is készíthetnek vicces felvételeket a következő órára, ahol a legjobbakat bemutathat-ják.

Elméleti ismeretek elsajátítása, a fogalmak biztos megértése. Sok példán keresztül és gyakorlattal a megtanult fogalmak elmélyíté-se. Fontos a játékosság és a krea-tivitás! Az önálló vélemény meg-fogalmazása, önálló gondolat-menet kialakítása. Filmrészletek elemzése.

A film mint művészeti ág; film jellemzői, jellemzőinek változása; némafilm, hangosfilm, film-történet; filmnyelv elemei, eszközei; Lumiere fivérek, Chaplin; humor eszközei, képi humor eszközei: értés és félreértés.


40




66. Filmek és irodalmi mű-vek (29. lecke) IRODALOM - MŰVÉSZET

Az óra a film és irodalom kapcsolatával foglalkozik, különösen a megfilmesített irodalmi művekkel. Fontos tisztázni a másik művészeti ág, más formanyelv, az önálló műalkotás, illetve az adaptáció fogalmát. Az irodalom és film kapcsolatára jó példák a filmes adaptációk, híres irodalmi alkotások megfilmesítései. Azt a témát lehet jól megbeszélni a diákokkal, hogy az irodalmi művek mely elemei filmesíthetők meg, melyek kevésbé. Milyen műfajú irodalmi művek filmesíthetők meg nehezen? Hol érzék-letesebb egy filmes feldolgozás, mint a regény, s hol nehezebb a dolga a filmes műfajnak? Beszéljenek egy olyan regényről, melyet mindenki ismer! Ha van filmes feldolgozása, arra is ki lehet térni.

Műértelmezés készségének fej-lesztése, önálló olvasatok létre-hozása, vélményalkotás, véle-mények ütköztetése. Érvelés, vita technikáinak fejlesz-tése. Digitális kompetenciák fejleszté-se: ppt vagy prezi készítése, szö-vegszerkesztő program használa-ta, helyesírás-ellenőrző program használata. Érzelmi intelligencia fejlesztése.

Adaptáció; film és irodalom kapcsolata; eltérő formanyelvek találko-zása: azonos jelentések meg-fogalmazása, kifejezése; Tolkien: A Gyűrűk Ura; Jókai regényeinek megfilmesí-tése; az olvasóknak kedves (nép-szerű) magyar regények meg-filmesítése; remake-filmek; művészfilm.

67. Kortárs költők – élő iro-dalom (30. lecke) IRODALOM

Az óra témája az ismerkedés a kortárs irodalommal, azzal a céllal, hogy felkeltse a diákok érdeklődését a kortárs irodalom iránt. Szembesüljenek azzal, hogy írók, költők velünk együtt is élnek, valóban kortársaink! Különböző csoportok gyűjtsenek információkat kortárs költőinkről, napjaink irodalmi folyóiratai-ról, netes irodalmi lapokról! Nézzenek bele, olvassanak el szö-vegeket! Nézzék meg, milyen rovatok vannak bennük, mennyi-re építenek a filmes beszámolókra, videointerjúkra, netes nap-lók lehetőségeire! Érdemes egy kicsit a pedagógusnak is előre tájékozódnia, hogy tudja irányítani az órán a keresést, váloga-tást. Itt irányíthatjuk őket azzal, hogy ajánlunk nekik érdekes szerzőket, verseket.

Kortárs költészet fogalmának megértése, kortárs alkotók meg-ismerése. Ismerkedés a kortárs költészet formanyelvével. Szövegértés, szövegalkotás, hu-mor, játék, irodalmi játék megér-tése, kreativitás, érzelmi intelli-gencia fejlesztése. Digitális írástudás kompetenciái: digitális kultúra elemeinek hasz-nálata, szövegszerkesztő prog-ramokkal való ismerkedés, gya-korlás, helyesírás-ellenőrzés használata, internetes lexikonok, források használata, forráskriti-ka, információkeresés.

Kortárs költészet; kortárs költők; irodalmi lapok (nyomtatott és netes); Szép versek, Körkép; összművészeti alkotások; slam poetry; kortárs költészet formanyelv-ének jellemzői.


41




68-69. Kortárs alkotók (30. lecke) IRODALOM

A két óra témája: ismerkedés kortárs szerzőkkel, életművekkel, egy-egy kiválasztott műalkotással. A tanév folyamán már több-ször találkoztak kortárs írók neveivel (Tóth Krisztina, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos, Marno János stb.), lehet olyan szerzőt is választani, akikről eddig nem volt még szó (Tandori Dezső, Kovács András Ferenc, Lackfi János, Garaczi László). A Digitális Irodalmi Akadémián számos költő saját maga olvassa el verseit, ezekbe is érdemes belehallgatni. Részletesebben ki lehet térni a slam poetry műfajára is, ahol a rap, az irodalom, a zene és az előadóművészet, azaz a művészet és a populáris regiszter ösz-szekapcsolódik. A legnépszerűbb videomegosztó portálokon számos slampoetry-alkotás megtalálható, meghallgatható. Mivel számos olyan szöveg van, melyek tartalmukban, stílu-sukban nem valók a tanórai feldolgozásra, előre jól kiválasztott szövegeket hallgassanak meg a diákok a tanórán! Az óra leg-fontosabb célja, hogy élményszerű legyen, felkeltse figyelmü-ket a kortárs irodalom iránt, belássák, hogy a szövegek jó része olyan problémákat érint, melyekkel ők is nap mint nap foglal-koznak.

Kortárs költészet fogalmának megértése, kortárs alkotók meg-ismerése. Ismerkedés a kortárs költészet formanyelvével. Szövegértés, szövegalkotás, hu-mor, játék, irodalmi játék megér-tése, kreativitás, érzelmi intelli-gencia fejlesztése. Digitális írástudás kompetenciái: digitális kultúra elemeinek hasz-nálata, szövegszerkesztő prog-ramokkal való ismerkedés, gya-korlás, helyesírás-ellenőrzés használata, internetes lexikonok, források használata, forráskriti-ka, információkeresés.

Kortárs költők megismerése, Tandori, Borbély, Lackfi, Parti Nagy, Kovács András Ferenc, Marno, Kukorelly, Karafiáth, Nagy Gáspár, Garaczi; költészet és dalszövegek kap-csolata; versekkel ismerkedés, slam poetry.

70. Trimeszter összefoglalá-sa összefoglalás

A nyelvtan, kommunikáció, irodalom-művészetek, szövegértés-szövegalkotás részek tananyagainak összefoglalása, a kapcsola-tok megteremtése, és világossá tétele. Rendszerezés. A pro-jektzáró óra előkészítése.


42




71. Projektzárás, értékelés A projektmunka közös bemutatása, lehetőség szerint nagy hangsúly fektetése a sikerekre (egyéni teljesítmények és a kö-zös munka értékelése). Kudarcok és sikertelenségek listázása helyett inkább a közös munka tanulságainak levonása történjen meg! Ha a munka jól sikerült, igyekezzünk az iskolán belül nagy nyilvánosságot biztosítani neki, az osztályon kívüli diákok és tanárok bevonásával!

Szociális, tanulási és munkaválla-lói kompetenciák fejlesztése: érzelmi intelligencia fejlesztése, önismeret, biztos, stabil énkép, társas kapcsolatok kialakítása, önérvényesítés, csoportban való közös munka, tanulási képesség fejlesztése (memória, figyelem), munkavállalói kompetenciák kialakítása, fejlesztése.

72. Év végi összefoglalás A nyelvtan, kommunikáció, irodalom-művészetek, szövegértés-szövegalkotás részek tananyagainak összefoglalása, a kapcsola-tok megteremtése, és világossá tétele. Rendszerezés. A tanév lezárása, értékelése.

Documents

KOMA TANMENET 2 óra x 32 hét - gov.hu · Szakiskolai közismereti tankönyv 9-10. évfolyam, első kötet 9. évfolyam Kommunikáció- magyar 1 KOMA TANMENET 2 óra x 32 hét Témák