kompetenciák a gyakorlatban hallgatói és munkáltatói szemmel

1

SZABÓ SZILVIA: A KOMPETENCIÁKRÓL. „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010” ZSKF TKK FÜZETEK 8.

KOMPETENCIÁK A GYAKORLATBAN

HALLGATÓI ÉS MUNKÁLTATÓI SZEMMEL

SZABÓ SZILVIA „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.”

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONTJA AZ OKTATÁSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL

ZSKF TKK FÜZETEK

8.

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA

BUDAPEST 2010. ÁPRILIS

2


________________________________________________________________________________________________

„PEGAZUS” PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 ________________________________________________________________________________________________

37/TKOKA II. PÁLYÁZATI KUTATÁS

„A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ELVÁRÁSAI A SZAKMAI KÉPZÉS ÁTALAKÍTÁSÁRA.”

________________________________________________________________________________________________

KOMPETENCIÁK A GYAKORLATBAN HALLGATÓI ÉS MUNKÁLTATÓI SZEMMEL

SZABÓ SZILVIA ________________________________________________________________________________________________

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

KÉSZÜLT AZ OKTATÁSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY

TÁMOGATÁSÁVAL „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.”

BUDAPEST 2010. ÁPRILIS

________________________________________________________________________________________________

ZSKF TKK FÜZETEK 8. ________________________________________________________________________________________________

ZSKF TKK

3


A jelen kiadvány a 37/tkOKA II. Pályázati Kutatás „A gazdasági szereplők elvárásai a szakmai képzés átalakítására. A munkaerőpiac keresleti oldalán megfogalmazódó elvárások kompetencia-alapú módszertani kutatása a műszaki szakmai képzés különböző szintjein (érettségi előtti, utáni és felsőfokú szakképzés)”keretein belül készült kutatásokra épül. A kiadvány megjelenését támogatta a „PEGAZUS” TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 program.

© L’Harmattan Kiadó, 2010. © Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2010. © Szabó Szilvia, 2010. A kiadványt szakmailag lektorálta: Kónya József ISBN 978-963-236-361-5 Sorozatszerkesztő: Kabai Imre A kiadásért felel: Gyenes Ádám A kiadó kötetei megrendelhetőek, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L’Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u. 14-16. [email protected] www.harmattan.hu A borító Ujváry Jenő, a nyomdai előkészítés a Robinco Kft. munkája.

4


TARTALOMJEGYZÉK

OLDALAK

1. BEVEZETÉS 5

2. A KOMPETENCIA ALAP-DEFINÍCIÓJA ÉS FONTOSSÁGA 6

3. A KOMPETENCIÁK MEGÍTÉLÉSE – AZ EMPIRIKUS VIZSGÁLATOK

TAPASZTALATAI 16

4. AZ ONLINE ÉS A SZEMÉLYES KÉRDEZÉS KOMPETENCIA-EREDMÉNYEINEK

ÖSSZEHASONLÍTÁSA 32

5. ERŐSSÉGEK – GYENGESÉGEK 38

6. IRODALOMJEGYZÉK 41

________________________________________________________________________________________________

ZSKF TKK FÜZETEK 8. ________________________________________________________________________________________________

5


1. BEVEZETÉS A téma kétségtelenül széleskörű szakirodalmi háttérrel rendelkezik, hiszen ha csak a kompetencia-

fogalom előfordulását keressük a hagyományos nyomtatott publikációban, vagy az Interneten, szinte

„ránk dől” az a hatalmas információ-mennyiség, ami a fogalommal kapcsolatban létrejött. Manapság alig

van szakirodalmi forrás, amely a kutatásról, fejlesztésről és képzésről úgy szólna, hogy közben a

nevezett fogalom, illetve annak alkalmazása ne kerülne szóba.

Éppen ezért meglepő – és olykor a kutató számára zavarba ejtő – hogy milyen sokszínű

értelmezését adják a szerzők a fogalomnak. Ahány forrás, annyi felfogással találkozhatunk, tehát

érezhetően nem alakult még ki konszenzus, egységesség sem a hazai, sem a nemzetközi

szakirodalomban a kategóriával kapcsolatosan. Magyarázható ez azzal a ténnyel, hogy ahány kutató,

annyi megközelítés. Minden kutató a saját céljainak megfelelő kompetencia fogalmat használ,

esetlegesen újat alkot. Így saját témájának, nézőpontjának, szempontrendszerének megfelelően

értelmezi, csoportosítja a kompetenciákat. Az álláspontok nem teljesen egybevágóak. A kérdés az, hogy

mely álláspont fogadható el a szakképzés-kutatás témája szempontjából?

Természetesen jelen tanulmánynak nem feladata az egység megteremtése, vagy a vitás kérdések

eldöntése. Mégis szükséges valamilyen alapértelmezés a szakképzési kutatási célok és eredmények

bemutatásához. Ennek érdekében a továbbiakban szakirodalmi tájékozódással rövid áttekintését adom

e kusza fogalmi rendszernek, majd meghatározom a kutatásban és az értekezésben használatos

kompetencia-értelmezéseket, definíciókat.

6


2. A KOMPETENCIA ALAP-DEFINÍCIÓJA ÉS FONTOSSÁGA

Az „ősforrás”, Noam Chomsky1 talán legszemléletesebb megközelítése adta az alapot a rendszerezéshez,

aki a „generatív grammatika” fogalma mentén beszélt arról a jelenségről, hogy a gyerekek minden

kultúrában nagyon könnyen és gyorsan sajátítják el az idegen nyelvet.2 Az a sajátosság, amely a

helyzettől és szituációtól függetlenül a segítségére van: a kompetencia. A példa azt igazolja, hogy nem

csupán a megtanult ismeretek új helyzetben való alkalmazásáról van szó a nyelvtanulás esetén. A

háttérben megjelennek a született adottságok, élettapasztalatok és egyéb tényezők, amelyeknek szinte

kibogozhatatlan, mondhatnánk ösztönös mechanizmusa hat ránk. Chomsky fogalmazta meg először (a

múlt század 60-as éveiben), hogy ennek megfelelően nem csak a nyelvészetben, hanem más területeken

is hasonló módon lehetne értelmezni a kompetenciát.3

Chomsky óta, alig fél évszázad alatt, óriási jelentőségűvé vált a kompetencia fogalom és

értelmezés. A mindennapok információ-halmazában, gyorsan változó világunkban rádöbbenünk arra,

hogy sikerességünk érdekében képességeink fejlesztése fontosabb a tudás megszerzésénél. Ezért a

képességek, attitűdök jelentősége felértékelődött. Az „ős meghatározáson” túl számtalan helyzetben

próbálták a fogalmat definiálni a szakemberek, kutatók. Mindegyikből kitűnik, hogy nem egy konkrét

kézzelfogható (materiális) emberi vonásról beszélünk, hanem gyakorlati jelenségek halmazával állunk

szemben.

2.1. A KOMPETENCIA FOGALMAK ÉS ELMÉLETEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE

Szakmai munkánk és kutatásaink során gyakran tettük fel a kérdést a hallgatóságnak: Mi a kompetencia?

Majdnem minden esetben néhány perces gondolkodást követően elhangzott, hogy jártasságot,

illetékességet, hozzáértést és jogosultságot értenek alatta. Azonban az ily módon megfogalmazott

választ nehezen tudja a hallgatóság jelentéstartalmában értelmezni és a fogalmat pontatlanul, nem

egyszer helytelenül alkalmazta.

1 Amerikai nyelvész, a generatív nyelvtan elméletének megalkotója (1928. dec. 7.)

2 Generatív grammatika – Chomszky munkásságának központi fogalma

3 http://feflearning.hu/hun/doc/udvardi.doc (letöltés dátuma: 2006. 03. 16.)

http://feflearning.hu/hun/doc/udvardi.doc

7


A Bakos-féle Idegen szavak és kifejezések szótára két meghatározást említ4:

1. illetékesség, jogosultság,

2. szakértelem.

A kompetencia kifejezés gyakori a szóhasználatunkban, éppen ezért kell, hogy ismerjük

tartalmának jelentését. Alapvetően a szakértelem biztosítja a hozzáértés képességét. A különféle

kompetencia-elméletek szempontjából is a szakértelem, és a képesség mutat jelentőséget.

Boyatzis5 „a rátermett vezetőről szóló” gondolatindító sorait felidézve még korántsem értük el a

kívánt fogalmi kört. Chomskyt követően, a hatvanas évek modern kompetencia mozgalmai burkában

számos definíció látott napvilágot, amelyek megfontolásra érdemesek. Igazolja ezt (a teljesség igénye

nélkül) olyan szellemi tőke, mint McClelland,6 Spencer és Spencer,7 vagy az Amerikai Menedzsment

Szövetség állásfoglalása.

A fogalom minél pontosabb meghatározása érdekében a következő táblázatban foglalom össze a

kompetencia kifejezés néhány jelentős, a szakirodalmakban található definícióját:

1. táblázat. Kompetencia definíciók a szakirodalomban8

Szerző Kompetencia definíció

Amerikai Menedzsment Szövetség

„Az egyén általánosítható tudása, motivációi, legbensőbb személyiségjegyei, társasági szerepei vagy képességei, készségei, amelyek egy munkakörben nyújtott kiemelkedő teljesítményhez köthetők”.

D. C. McClelland „A kiválóan teljesítők személyiségjellemzője, pontosabban az egyén olyan tulajdonsága, amely nélkülözhetetlen egy szerepben vagy munkakörben nyújtott hatékony teljesítményhez.”

R. E. Boyatzis „Az egyén hatékony és/vagy kiváló munkaköri teljesítményt eredményező személyiségjellemzője.”

L.M.Spencer S.M. Spencer

„Egy személy alapvető, meghatározó jellemzői, melyek okozati kapcsolatban állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony és/vagy kiváló teljesítménnyel.”

4 Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, 1974, Akadémiai Kiadó, 427. p.

5 Boyatzis, Richard E.: The competent manager. New York, 1982, Wiley, In Klein Balázs – Klein Sándor: A szervezet lelke. Budapest, 2006, EDGE 2000. Kiadó, 65. p.

6 McClelland, David (50-es évek) – vizsgálta az emberek teljesítmény, barátság és hatalom iránti szükségletét. In Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés. Budapest, 2001, KJK KERSZÖV Kiadó, 93. p.

7 Spencer és Spencer: Competence at work, In Klein Balázs – Klein Sándor: A szervezet lelke. Budapest, 2006, EDGE 2000. Kiadó, 73. p.

8 Szelestey Judit: Kompetencia modell kidolgozásának elméleti háttere, tudományos munkája alapján saját szerkesztés (kézirat) 5. p.

8


A táblázatból kitűnik, hogy alapvetően meghatározó az ember magatartása és személyisége,

melyet a munka, a teljesítmény és a hatékonyság függvényében vizsgálunk.

A történetiségében egymásra épülő definíciós törekvéseknek eredményeként napjainkra számos

olyan írás látott napvilágot, amely a háromszektorú gazdaság (állami, magán, nonprofit) emberi

erőforrás-állományának kompetencia alapú vizsgálatával foglalkozik. Az ilyen szakanyagok kompetencia

definiálása képezi az alapját a kutatási beszámolóban bemutatásra kerülő szakképzési gyakorlatnak.

Kiemelve Spencer és Spencer (1993) meghatározását, a kompetenciák egy személy alapvető,

meghatározó jellemzői, melyek okozati kapcsolatban állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony

és/vagy kiváló teljesítménnyel.

A kompetencia ebben az esetben a következő összetevők együtteséből áll:

az ismeretek, a tudás,

a jártasságok, a készségek, a képességek,

a szociális szerepek és értékek,

az énkép, személyiségvonások és

a motivációk.9

2.2. A KOMPETENCIA-ELMÉLETEK HATÁSA ÉS JELENTŐSÉGE NAPJAINKBAN

A pszichológiai megalapozást követően a rohamosan változó környezetünkben (mikro- és makroszinten),

különös tekintettel a fejlődés tendenciájára és dinamikájára, egyre bővült és tudományos tartalommal

telítődött a kompetens személyiségről alkotott nézet. A fentiek alapján látható, hogy USA-ban, vagy az

Európai Uniós gyakorlatban, már régóta elfogadott és alkalmazott a nevezett terület, hazánkban

azonban eléggé újkeletűnek tekinthető. A fogalom használata és gyakorlati megjelenése elsősorban a

rendszerváltás és az uniós politikánk hatásaira vezethető vissza.

Gyakorlati oldalról a piaci versenyben szerepet vállaló multinacionális szervezeteknél jelent meg az

emberi erőforrás vetületében, míg elméleti, módszertani gyökereit az andragógia, mint

9 Spencer és Spencer: Jéghegy modell, In Mohácsi Gabriella: Kompetencia modell nemzetközi környezetben 1-2. rész. Humánpolitikai Szemle 1996/11-12. szám, 3-11. és 3-15. p.

9


multidiszciplináris tudományág foglalja magába. Nem véletlen, hogy az V. Nemzetközi Felnőttoktatási

Konferencián Hamburgban a „life long learning” koncepció egyik kulcsproblémájaként fogalmazódott

meg, majd más konferenciák is a kompetencia alapú képzéseket helyezték előtérbe.10 Az a tény, hogy a

kompetencia és a kompetetív személy több tudományág integrációja mentén értelmezhető, felveti azt a

gondolatot, hogy a globalizáció és az abból eredő paradigmaváltás megkövetel egy professzionális

felfogást. Eszerint ne csak a megszerzett iskolai bizonyítványok legyenek mérvadóak az egyén

képességét, teljesítményét és hatékonyságát illetően, hanem a készségek, képességek és jártasságok,

vagyis a hozzáértés és rátermettség is számítson.

Az Európai Bizottság által „az egész életen át tartó oktatás és tanulás európai évében” kiadott

Fehér Könyv is a kognitív társadalomhoz közelít, és első lépésnek tekinti a kompetenciák elismerését.

Felveti annak nemzeti, majd a szubszidiaritás elvét.11 Előre vetíti, hogy az egyéni viselkedésminták között

elsajátított kompetenciákat mérhetővé és kézzelfoghatóvá kell tenni, hiszen Galilei tanítása szerint:

„Ami mérhető, mérd meg, ami nem mérhető, tedd mérhetővé”. Ennek szellemében is szükséges a

legalapvetőbb kompetencia-definíciókat meghatározni.

Az információs társadalom jellegénél fogva lehetővé teszi és igényli az egyén részéről a szociális és

fizikai környezetének megismerését. Ennek kapcsán készségeket és probléma-megoldási stratégiákat

fejleszt ki, melyek a mindennapi gyakorlatban a körülöttünk lévő, rohamosan változó világ elemzésének

eszközeit szolgálják. Ebből kiindulva a kompetencia nem azonos a dolgokról való statikus tudással.

Sokkal inkább egy aktív folyamat, hiszen mindenkinek személyre szabott kompetenciái vannak, mellyel

képes az egyes ember a mindenkori szituáció befolyásolására, irányítására, és az egyén érdekeinek való

megfeleltetésre.

A kompetencia fogalma a munka világában az emberi erőforrás menedzsment valamennyi

területén alkalmazható. Így a munkaköri követelmények meghatározásában, a toborzásban és

kiválasztásban, a teljesítmény-értékelésben, az ösztönzés-menedzsmentben, a karrier- és utánpótlás-

tervezésben, a személyzetfejlesztésben. Szerepe van a változásokban, a kultúraváltás elindításában,

10

Tanítani és tanulni. A kognitív társadalom felé. Fehér könyv. Budapest, 1996, Munkaügyi Minisztérium. Letölthető: http://www.sulinet.hu/iskola/feherkonyv.doc (letöltés ideje: 2006. október 29.)

11 szubszidiaritás fogalma – minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelősség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetők. Forrás: http://www.idegen-szavak.hu/?oldal=keres&megjelenit=4548 (letöltés ideje: 2007. október 31.)

http://www.sulinet.hu/iskola/feherkonyv.doc

http://www.idegen-szavak.hu/?oldal=keres&megjelenit=4548

10


kommunikálásában, kezelésében is. Ennek értelmében a szervezeti stratégia részeként megfogalmazott

és a stratégia megvalósításához szükséges kritikus kompetenciák valamennyi emberi erőforrás

rendszerben megjelennek, támogatva az integrált működést.12

A szakképzési fogalomtár a kompetencia (competences) fogalmát a következően magyarázza: „A

bizonyított/kimutatott és egyéni befogadóképesség ahhoz, hogy alkalmazzuk a know-how-t, a

jártasságokat, a képzettségeket vagy tudást annak érdekében, hogy a szokásos és változó munkahelyi

helyzeteknek és követelményeknek eleget tegyünk. Különböző módokon lehet elsajátítani: formális,

nonformális és informális úton. A kompetenciák lehetnek tárgy-specifikusak (szakmai tudás),

módszertan-specifikusak (a gondolkodás és az elhatározás képessége és az újítási készség), illetve

kapcsolat-specifikus (nyelvi és kommunikációs jártasság, csapatmunka).”13

Tovább kutatva a fogalom értelmezését, arra a megállapításra jutottunk, hogy létezik egy

napjainkra jellemző felfogás, mely szerint leegyszerűsítve megkülönböztethetünk három alapvető

kategóriát,14 amely közelebb visz a téma-kifejtésben alkalmazható kompetencia fogalom

meghatározásához:

1. tudás (knowledge): az élet legkülönbözőbb területeiről, az egyén által megszerzett és

megszerezhető ismeretek összessége,

2. jártasság, készség (skill): oktatás, képzés (tanulás) és egyéni tapasztalatszerzés során

elsajátítható, egy adott feladathoz, vagy munka elvégzéséhez felhasználható, ahhoz szükséges

tudás,

3. kompetencia (competence): annak a képessége, hogy az élet különböző szituációiban alkalmazni

tudjuk tudásunkat, tapasztalatainkat, személyes adottságainkat.

Ez a felsorolás azonban meglehetősen mechanikus és logikátlan, hiszen a fogalmat önmagával

magyarázza: szerepel benne a kompetencia szó. Arra azonban mégis jó, hogy elősegítsen egy szakmai

12

A Magyar Köztársaság Rendőrsége Munka- és magatartásértékelési és karriertámogatási kézikönyve (készítette: RTF RVTKI, Dr. Szakács Gábor – Bokodi Márta), Budapest, 2002, 3. p.

13 http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kebg/0/10864/fogalomtar.html (letöltés ideje: 2007. október. 31.)

14 Udvardi-Lakos Endre: Kompetencia, modularitás – paradigmaváltás a gyakorlatban. Forrás: http://www.ktk.pte.hu/main/main.php?id=788 (letöltés ideje: 2007. október 21.)

http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kebg/0/10864/fogalomtar.html

http://www.ktk.pte.hu/main/main.php?id=788

11


állásfoglalást munkánkra vonatkozóan, hogy elkötelezzük magunkat valamely megközelítés mellett,

illetve, hogy a későbbi fogalomalkotás érdekében kiemeljük a szükségesnek tartott és hasznosítható

definíciós elemeket. Erre a későbbiekben, a „szakképzés – vizsgálatok” kompetencia alapú kutatási

összefüggésben kerül sor.

2.3. AZ EURÓPAI UNIÓ GYAKORLATORIENTÁLT MEGKÖZELÍTÉSE

Meglátásunk szerint közelebb visz a kutatásban megjelenő gyakorlati felvetésekhez, ha figyelmet

fordítunk az Európai Unió alábbi kategóriáira:15

1 Alapkompetenciák, báziskompetenciák: azokat a személyiség-jellemzőket foglalják magukba,

amelyek gyakran előfordulnak, amelyeket általánosan alkalmazunk az élet legkülönbözőbb

területein. Ezek megteremtik az alapot ahhoz, hogy a kulcskompetenciák, a generikus és a

funkcionális kompetenciák kialakíthatók legyenek (ilyenek például az írás, az olvasás, a számolás,

a szövegértés).

2 Kulcskompetenciák: nem egyetlen szakma tartozékai, hanem valamennyié. Kiegészítik az előbbi

kategória elemeit. Az Európai Unió az alábbi kulcskompetenciák meglétét, illetve folyamatos

fejlesztését preferálja:

anyanyelven való kommunikáció,

idegen nyelven való kommunikáció,

matematikai készségek,

alapkészségek a tudományban és a technológiában,

informatikai készségek,

a tanulás tanulása,

interperszonális és állampolgári készségek,

vállalkozói készségek,

kulturális tudatosság (általános műveltség).

15

Detailed work programme ont he follow-up of the objectives of education and training systems in Europe (2002) eredeti dokumentum alapján.

12


A felsorolt kompetenciák átfogó jellegűek, nemcsak egy szűk területen, egy meghatározott

tevékenységgel kapcsolatosan alkalmazhatók, hanem széles körben transzferálhatók más–más területre,

a megváltozott körülményekre is.

3 Generikus kompetenciák: Olyan általános, független és rugalmas, transzverzálisnak tekinthető

kompetenciák alkotják, amelyeknek elsajátítása nem köthető semmilyen speciális tárgyhoz. A

munka világában valamely szervezet valamennyi munkakörére, vagy egy-egy munkaköri

csoportjára vonatkozó viselkedés-együttes. A legfontosabbnak tartott generikus kompetenciák a

következők:

egy munkafolyamat racionális megszervezése, az idővel, az energiával és az anyaggal való

takarékosság,

a problémaérzékenység és problémamegoldás, az alternatív megoldási lehetőségek

összehasonlítása,

a lényeglátás, a döntésképesség,

az együttműködés, a kommunikációs készség,

az innováció és a kreativitás.

4 Speciális vagy funkcionális kompetenciák: az egyes munkakörök sikeres ellátásához szükséges

viselkedés-repertoár, a kimagasló teljesítményt szolgáló szakmai tudást foglalják magukba.

Ezeket csak meghatározott képzési folyamatban lehet megtanulni. Ilyen szakmai kompetencia a

villanyszerelő munkához tartozó specifikus és rutin feladatok elvégzéséhez szükséges képesség,

tudás, ismeret.16 Mindegyiknek jelentős szerepe van az egyén életében és a szervezetek

működésében is. Kívánatos lenne a jövőben az együttes megvalósításuk a szakképzésben a

kompetencia-fejlesztéssel.

A szakma-specifikus kompetencia meghatározások egyértelműen a generikus és a speciális vagy

funkcionális kompetenciákat tekintik alapnak.

16

Az Európai Unió szerint: báziskompetenciák, munkakompetenciák, vezetői-vállalkozói kompetenciák, ismeretek.

13


2.4. AZ ÉRZELMI KOMPETENCIA – NAPJAINK KOMPETENCIA ALAPÚ MEGKÖZELÍTÉSI

GYAKORLATA

Kutatóként szem előtt kell tartanom, hogy a kompetenciák mindenfajta meghatározása és értelmezése

csak átmeneti lehet, hiszen maga a jelenség folyamatosan kész a módosításra. Amikor pedig bármilyen

változásnak eljön az ideje, ki fognak alakulni azok az eszközök amelyek alkalmasak lesznek a további

kompetencia-fogalmak felfedezésére és kialakítására. Ennek megfelelően elfogadhatjuk, hogy napjainkra

felértékelődik az érzelmileg intelligens munkavállaló személye is. Az érzelmi kompetencia szerkezete az

alábbiaknak megfelelően két nagy csoportba, és további alcsoportokba tagolható17:

1) Személyes kompetencia: Ezek a kompetenciák határozzák meg, hogyan tudunk saját magunkkal

bánni.

Én-tudatosság: saját belső állapotaink, preferenciáink, erőforrásaink és intuícióink ismerete

Érzelmi tudatosság. Érzelmeink és azok hatásának felismerése.

Pontos önértékelés: erősségeink és korlátaink ismerete.

Önbizalom: értékeink és képességeink biztos tudata.

Önszabályozás: képesség, amely lehetővé teszi, hogy kezelni tudjuk belső állapotainkat,

impulzusainkat és erőforrásainkat

Önkontroll: a hátráltató érzelmek és impulzusok kordában tartása

Megbízhatóság: őszinteség és igazmondás.

Lelkiismeretesség: a saját teljesítményünkkel kapcsolatos felelősségvállalás

Alkalmazkodás: a változás kezelésében megmutatkozó rugalmasság.

Innováció: találékonyság, nyitottság az új ötletekkel, megközelítési módokkal és az új

információval szemben.

Motiváció: olyan érzelmi jellegű törekvések, amelyek serkentik és irányítják a kitűzött célok elérését.

Teljesítmény-motiváció: a kiválóság fejlesztésére, vagy egy adott szintjének elérésre

irányuló késztetés.

Elköteleződés: igazodás a team, vagy a szervezet céljaihoz.

Kezdeményezőkészség: készenlét a felmerülő lehetőségek megragadására. 17

Goleman, Daniel – Boyatzis Richard E. – Mckee Annie: A természetes vezető. Budapest, 2003, Vince kiadó, 326 p.

14


Optimizmus: a kitűzött célok elérésére irányuló kitarts, az akadályok, kudarcok ellenére.

2) Szociális kompetencia: Ezek a kompetenciák határozzák meg, hogyan kezeljük társas

kapcsolatainkat.

Empátia: mások érzéseinek, szükségleteinek és meggyőződéseinek ismerete.

Mások megértése: ez a képesség teszi lehetővé, hogy megértsük mások érzelmeit és

nézőpontját és aktív érdeklődést tanúsítsunk mások meggyőződése iránt.

Mások fejlesztése: ez a képesség elősegíti mások fejlődési szükségleteinek megértését és

mások képességeinek fejlesztését.

Kliensközpontúság: képessé tesz arra, hogy elvárjuk, felismerjük és teljesítsük az ügyfelek

szükségleteit. .

A sokszínűség értékelése: a kibontakozás lehetőségének biztosítása tőlünk különböző

emberek számára. .

Politikai tudatosság: egy team érzelmi feszültségeinek és erőviszonyainak észlelése.

Társas készségek: Olyan készségek, amelyek lehetővé teszik, hogy másokból az általunk kívánt

reakciót váltsuk ki.

Befolyásolás : hatékony módszerek bevetése mások meggyőzésének érdekében.

Kommunikáció: pártatlan érdeklődés mások véleménye iránt, és képesség, amely lehetővé

teszi, hogy meggyőzőek legyünk.

Konfliktuskezelés: tárgyalási képesség, amely lehetővé teszi az ellentétek feloldását.

Vezetés: egyének és teamek inspirálása és irányítása.

Kapcsolatépítés: hasznos ismeretségek ápolása.

Együttműködés: képessé tesz arra, hogy másokkal együtt dolgozzunk közös céljaink

érdekében.

Csapatszellem: a munkacsoport összhangjának megteremtése a közös célok elérése

érdekében.

Feltétlenül itt kell szót ejtenünk az érzelmi intelligencia és az érzelmi kompetencia közötti

relációról, kapcsolatról. Daniel Golemann, Richard Boyatzis és Annie McKee korunk irányadó munkáit

(kompetencia kutatásait) használtuk fel.

15


Ennek értelmében az érzelmi intelligencia (EQ) az intelligencia vagy a képességek azon fajtája,

ami a saját és mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásolásával

kapcsolatos.

Az érzelmi kompetencia (EK) olyan tanult készség, amely a kiválók egyéni teljesítményét, és

ezáltal a szervezetek eredményességét döntően meghatározza. A megfelelő intellektuális

képességet és a szakértelmet - vagyis a szakmai kompetenciát - adottnak tekinti, amelyek

szükségesek ugyan a munkavégzéshez, de a siker elsősorban nem tőlük függ.

Az érzelmi kompetencia annyiban tér el az érzelmi intelligenciától, hogy közelebb van a gyakorlati

élethez, olyan személyiségvonás, amely kiemelkedő munkavégzéshez vezet. Az EQ az egyén általános

jellemzője, az EK viszont munka specifikus készségek összessége. Mindkettő az életkorral, a tudással, a

tapasztalással gyarapszik, vagyis kevésbé függ a genetikai adottságoktól, a gyermekkori élményektől,

mint a hagyományos értelemben használt intelligencia-hányados.

A kompetencia-fogalom szűkített felfogása szerint a közepest a kiválótól az érzelmi

kompetenciájuk szintje különbözteti meg egymástól. Ha egy jelölt a szakmai és a módszertani

kompetenciákban lemarad a többiek mögött, de személyes és szociális kompetenciái magasabbak a

többiekénél, akkor ő lesz a jó szakember. Az érzelmileg kompetens emberek tudnak a legkönnyebben

alkalmazkodni a munka változó világához. Már a kiválasztás folyamatában az értelmi intelligenciára és a

szakmai tudásra helyezik a hangsúlyt egy jelölt munkaköri megfelelésénél. Ezzel szemben az érzelmi

kompetencia közelebb áll a gyakorlati szituációkhoz, hiszen az a hatékonyabb munkavégzéshez vezet.

(Továbbá a kompetencia alapú munkaerő-tervezésben, a teljesítményértékelésben és az erre épülő

személyzetfejlesztésben is szükséges lenne az érzelmi kompetenciára helyezni a hangsúlyt. )

http://hu.wikipedia.org/wiki/Intelligencia

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9pess%C3%A9g

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rzelem

16


3. A KOMPETENCIÁK MEGÍTÉLÉSE – AZ EMPIRIKUS VIZSGÁLATOK TAPASZTALATAI

Az alábbiakban az online kérdőívek révén a 390 válaszadó volt tanuló kompetenciákkal kapcsolatos

válaszait elemezzük. A kérdés így hangzott:

„Kérjük osztályozza az alábbi készségeket, kompetenciákat aszerint, hogy (A) milyen mértékben

rendelkezett velük a végzése megszerzésekor, és (B) mennyire szükségesek azok a mostani (legutóbbi)

munkájához. Amennyiben jelenleg nincs állása, de korábban volt, a legutóbbira vonatkozóan

válaszoljon! Ha még nem volt állása, kérjük, hogy csak az A oszlopot töltse ki! (Az 5-ös azt jelenti, hogy

nagyon nagy mértékben rendelkezett ill. szükséges, az 1-es azt, hogy egyáltalán nem. A közbülső

értékekkel árnyalhatja véleményét.)”

A válaszadók mindegyikére vonatkozott tehát az (A) rész, azaz arra kértük minden válaszadónkat,

hogy – retrospektív módon – becsülje meg és osztályozza le a megadott kompetenciákat 1-től 5-ig arra

vonatkozóan, hogy mennyire rendelkezett velük végzésekor (a kérdésben megadott skálaértékeket

figyelembe véve). A következő esetben, a (B) résznél viszont csak azokat kértük válaszadásra, akik eddigi

pályafutásuk során már dolgoztak eredeti végzettségüknek megfelelő munkakörben. A következő

táblázatban foglaljuk össze az egyes részminták elemszámait (lásd az 1. táblázatot).

2. táblázat: Elemezhetőek-e a kompetencia-válaszai – eredeti végzettsége szerint (fő és százalék) (Elemezhető: ha nem pályaelhagyó, nem változott végzettsége, szakképzettsége és már volt legalább egy munkahelye, ahol végzettségének megfelelően dolgozott.)

nem elemezhető elemezhető Összesen

villanyszerelő Fő 27 47 74

Százalék 36,5% 63,5% 100,0%

technikus Fő 135 119 254

Százalék 53,1% 46,9% 100,0%

mérnök-asszisztens Fő 30 32 62

Százalék 48,4% 51,6% 100,0%

Összesen Fő 192 198 390

Százalék 49,2% 50,8% 100,0%

„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (N=390)

17


A második táblázatot alig több mint a megkérdezettek fele (50,8 százalékuk, azaz 198 fő) töltötte

tehát ki. Ezen belül a villanyszerelők száma 47 fő, a technikusoké 119 fő, míg a mérnök-asszisztenseké 32

fő (különösen a technikusoknál volt jelentős a veszteség: csupán 46,9 százalékuk felelt meg a szűrő

kritériumoknak).

A táblázatokban felsorolt kompetenciák a következők voltak:

1. elméleti szaktudás, felkészültség

2. szaktudás alkalmazás a gyakorlatban

3. innovatív készség, újító szellem

4. probléma-megoldási készség, leleményesség

5. nagy munkabírás, kitartás

6. beszédkészség

7. íráskészség, fogalmazási készség

8. kézügyesség

9. nyelvtudás

10. számítógép ismeret, informatikai tudás

11. emberi konfliktusok kezelése

12. konfliktustűrés

13. együttműködés egy csapattal

14. megfelelő csapatszellem kialakítása

15. munkaszervezés

16. előrelátás, tervezőkészség

17. mások szakmai vezetése

18. mások irányítása, utasítása

19. gyakorlati szakismeret

20. tanulási képesség

21. precizitás, részletekre figyelés

22. időbeosztás

23. kritikai gondolkodás

24. önálló munkavégző képesség

25. alkalmazkodóképesség

26. koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása

27. rendszerező gondolkodás, átlátóképesség

28. tolerancia, más nézetek tisztelete

29. figyelem, szabályok követése

30. általános tájékozottság, műveltség

18


Az alábbiakban áttekintjük az online kérdőívek eredményeit. Először a (B) kérdéssorra adott

válaszokat tekintjük át, vagyis arra vagyunk kíváncsiak, hogy az egyes szakmák gyakorlásához

mennyire szükségesek az egyes kompetenciák. Ezt követően az (A) részt elemezzük, azaz

megvizsgáljuk, milyen mértékben rendelkeztek – saját bevallásuk szerint – válaszadóink az egyes

kompetenciákkal végzettségük megszerzése idején. Végül a két kérdésre adott válasz különbségeit

– vagyis a „hiányokat” vesszük sorra.

Elemzéseink során először egy-egy ábra révén az átlagok szakmák szerinti eltéréseit vesszük

sorra, kiegészítve egy táblázatba foglalt variancia-analízis eredményeképpen nyert statisztika

segítségével. Végül a szakmánként legnagyobb különbséget mutató kompetenciák átlagértékeit

egy-egy speciális megjelenítés – ún. „pókháló-ábra – segítségével is bemutatjuk.

3.1. MENNYIRE SZÜKSÉGESEK AZ EGYES KOMPETENCIÁK MUNKÁJÁHOZ?

A második kérdés – (B) mennyire szükségesek az egyes kompetenciák a munkájához – feldolgozása

során a következő eredmények születtek (lásd az 1. ábrát és a 3. táblázatot). A szakmák szerinti

eltérések elemzéséhez az F-próbát alkalmaztuk, illetve a „magyarázóerő” mérésére az Eta-négyzet

statisztikát használtuk (lásd az értékeket a 3. táblázat utolsó oszlopában).

Eszerint a három szakma gyakorlásához szüksége kompetenciák a „kézügyesség”

tekintetében térnek el a legnagyobb mértékben (itt az Eta-négyzet értéke: 0,0082 – amely egyben

megadja a szakok „magyarázó erejét”: 8,2 százalékot – a továbbiakban csak ezt az értéket

közöljük). A villanyszerelők átlagértéke itt kimagasló: 4,45 az ötfokú skálán, miközben a másik

póluson a mérnök-asszisztensek helyezkednek el (3,40 pontos átlagértékkel).

A második legnagyobb különbséget a „szaktudás alkalmazása a gyakorlatban” kompetencia

mentén tapasztaltuk (az Eta-négyzet értéke: 8,1 százalék). Ebben az esetben is a villanyszerelők

átlaga a legnagyobb (4,44), míg a technikusoké a legkisebb (3,58).

A következő kompetencia a sorban a „fegyelem, szabályok követése” (Eta-négyzet: 6,9

százalék), szintén a villanyszerelők átlagértéke a legnagyobb (4,68), igen magas a mérnök-

asszisztenseknél (4,38), míg ez esetben is a technikusok átlaga a legalacsonyabb (4,18).

19


1. ábra: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben szükséges) - Szűrt

18 – Eredeti végzettség szerint.


18

Csak azokat vontuk be, akik nem pályaelhagyók, nem változott végzettségük, szakképzettségük és már volt legalább egy munkahelyük, ahol végzettségüknek megfelelően dolgoztak. (N=198)

3,41

4,68

4,16

4,23

4,54

4,21

4,41

3,38

3,97

4,43

3,98

4,41

3,09

3,23

3,90

3,88

3,92

4,26

3,80

3,63

3,53

2,49

4,45

3,70

3,48

4,49

4,36

3,73

4,44

4,11

3,49

4,18

3,81

4,06

4,06

4,23

4,51

3,32

3,84

4,28

3,65

3,81

3,23

3,16

3,71

3,70

4,07

4,41

3,94

3,78

3,66

2,99

3,90

3,30

3,83

4,43

4,40

3,59

3,58

3,35

3,66

4,38

4,14

4,50

4,24

4,31

4,47

3,83

4,11

4,47

3,87

4,20

4,00

3,90

4,34

4,24

4,21

4,57

4,28

4,14

4,23

3,40

3,40

3,93

4,03

4,50

4,53

4,11

4,03

3,63

2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00

30 Általános tájékozottság, műveltség

29 Fegyelem, szabályok követése

28 Tolerancia, más nézetek tisztelete

27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség

26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása

25 Alkalmazkodóképesség

24 Önálló munkavégző képesség

23 Kritikai gondolkodás

22 Időbeosztás

21 Precizitás, részletekre figyelés

20 Tanulási képesség

19 Gyakorlati szakismeret

18 Mások irányítása, utasítása

17 Mások szakmai vezetése

16 Előrelátás, tervezőkészség

15 Munkaszervezés

14 Megfelelő csapatszellem kialakítása

13 Együttműködés egy csapattal

12 Konfliktustűrés

11 Emberi konfliktusok kezelése

10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás

09 Nyelvtudás

08 Kézügyesség

07 Íráskészség, fogalmazási készség

06 Beszédkészség

05 Nagy munkabírás, kitartás

04 Probléma-megoldási készség, leleményesség

03 Innovatív készség, újító szellem

02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban

01 Elméleti szaktudás, felkészültség

mérnök-asszisztens technikus villanyszerelő

20


Az Eta-négyzet értékei alapján a negyedik legnagyobb különbséget az „elméleti szaktudás,

felkészültség” kompetencia esetében regisztráltuk (6,4 százalék). A szakmák közötti sorrend

hasonló az előzőekhez: a villanyszerelőknél a legnagyobb (4,11), őket követik a mérnök-

asszisztensek (3,58), míg a legalacsonyabb itt is a technikusok esetében az átlagérték (3,35). Ezeket

a szakmánkénti eltéréseket jól nyomon követhetjük a következő ábrán (lásd a 2. ábrát).

2. ábra: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben szükséges) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; (*): A legnagyobb eltérés – az óramutató járásával ellentétes irányban csökkenő sorrend.


2,00

2,50

3,00

3,50

4,00

4,50

5,00

15 Munkaszervezés

06 Beszédkészség







09 Nyelvtudás







08 Kézügyesség (*)

mérnökasszisztens technikus villanyszerelő

21


A második kompetencia-csoportba azokat az itemeket soroljuk, amelyek esetében még a

szak változó magyarázó ereje meghaladja az 5 százalékot. A következő kompetenciák tartoznak

ide: „koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása” (Eta-négyzet: 5,2 százalék); a legnagyobb

érték a villanyszerelőknél mérhető (4,54 pont), őket követik a mérnök-asszisztensek (4,06 pont).

Hasonló nagyságrendű eltérések (Eta-négyzet: 5,1 százalék) tapasztalhatóak a „gyakorlati

szakismeret” esetében, az átlagértékek sorrendje hasonló módon alakul az előzőekhez (a

legnagyobb a villanyszerelőknél: 4,41; következnek a mérnök-asszisztensek: 4,20; végül a

technikusok: 3,81). Végül hasonló magyarázó erő mellett (Eta-négyzet: 5,1 százalék) itt találjuk a

„mások irányítása, utasítása” kompetenciát is. A sorrend itt alaposan megváltozik: a legnagyobb

értéket a mérnök-asszisztenseknél mértünk (4,00 pont), őket a technikusok követik (3,23 pont),

végül a villanyszerelők következnek (3,09 pont).

A következő csoportba azokat a kompetenciákat soroljuk, amelyek esetében az Eta-

négyzetek 4 és 5 százalék közé esnek. A „nyelvtudás” esetében a vizsgált statisztika értéke 4,9

százalék, az ötfokú skálán mért átlagértékek a mérnök-asszisztenseknél a legnagyobbak (3,40

pont) és a villanyszerelőknél a legkisebbek (2,49 pont). Az „íráskészség, fogalmazáskészség” (Eta-

négyzet: 4,7 százalék) kompetencia esetében az előzőhöz képest kissé felborul a sorrend: itt a

technikusok átlagértéke a legkisebb (3,30 pont), a mérnökasszisztenseké a legnagyobb (3,93 pont).

Az „előrelátás, tervezőkészség” következik a sorban (Eta-négyzet: 4,3 százalék), az előző

kompetenciához hasonlóan alakulnak a szakmák szerinti átlagértékek (mérnökasszisztensek: 4,34;

technikusok: 3,71). Végül a „mások szakmai irányítása” kompetencia tartozik még ebbe a

csoportba, melynek az Eta-négyzet értéke megegyezik az előzőével, a szakmák szerinti sorrend is

ugyanúgy alakul (mérnök-asszisztensek: 3,90; technikusok: 3,16).

Érdemes szemügyre venni azokat a kompetenciákat is, amelyek esetében az eltérések

minimálisak. A legkisebb különbségeket az „önálló munkavégző képesség” (4,41 és 451 között

mozognak az átlagértékek), a „nagy munkabírás, kitartás” (4,43 és 4,50 között), valamint az

„alkalmazkodóképesség” (4,21 és 4,31 között) kompetenciákat, ahol az Eta-négyzet értéke 02

százalék. Egy árnyalattal nagyobb 0,4 százalékos Eta-négyzet értéket mértünk a „probléma-

megoldó készség, leleményesség” esetében (itt az átlagok minimális és maximális értékei: 4,36 és

4,53), de még jóval az 1 százalék alatt van az „általános tájékozottság, műveltség” esetében is (az

Eta-négyzet: 0,4 százalék; a minimális és maximális átlagértékek: 3,41 és 3,66).

22


3. táblázat: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben szükséges) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve.

villanyszerelő technikus

mérnök-asszisztens

Összesen Eta-

négyzet

08 Kézügyesség 4,45 3,90 3,40 3,95 ,082

02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 4,44 3,58 4,03 3,86 ,081

29 Fegyelem, szabályok követése 4,68 4,18 4,38 4,32 ,069

01 Elméleti szaktudás, felkészültség 4,11 3,35 3,63 3,58 ,064


4,54 4,06 4,24 4,20 ,052

19 Gyakorlati szakismeret 4,41 3,81 4,20 4,02 ,051

18 Mások irányítása, utasítása 3,09 3,23 4,00 3,33 ,051

09 Nyelvtudás 2,49 2,99 3,40 2,93 ,049

07 Íráskészség, fogalmazási készség 3,70 3,30 3,93 3,50 ,047

16 Előrelátás, tervezőkészség 3,90 3,71 4,34 3,86 ,043

17 Mások szakmai vezetése 3,23 3,16 3,90 3,30 ,043

10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 3,53 3,66 4,23 3,73 ,035


4,23 4,06 4,50 4,17 ,032

28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,16 3,81 4,14 3,93 ,031

06 Beszédkészség 3,48 3,83 4,03 3,78 ,030

23 Kritikai gondolkodás 3,38 3,32 3,83 3,42 ,028

15 Munkaszervezés 3,88 3,70 4,24 3,83 ,028

03 Innovatív készség, újító szellem 3,73 3,59 4,11 3,70 ,024

11 Emberi konfliktusok kezelése 3,63 3,78 4,14 3,80 ,020

20 Tanulási képesség 3,98 3,65 3,87 3,76 ,019

12 Konfliktustűrés 3,80 3,94 4,28 3,96 ,018

13 Együttműködés egy csapattal 4,26 4,41 4,57 4,40 ,015

22 Időbeosztás 3,97 3,84 4,11 3,91 ,010

21 Precizitás, részletekre figyelés 4,43 4,28 4,47 4,35 ,009

14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 3,92 4,07 4,21 4,06 ,008

30 Általános tájékozottság, műveltség 3,41 3,49 3,66 3,50 ,006


4,36 4,40 4,53 4,41 ,004

25 Alkalmazkodóképesség 4,21 4,23 4,31 4,24 ,002

05 Nagy munkabírás, kitartás 4,49 4,43 4,50 4,45 ,002

24 Önálló munkavégző képesség 4,41 4,51 4,47 4,48 ,002

ÁTLAGOK 3,94 3,81 4,12 3,89


23


3.2. MILYEN MÉRTÉKBEN RENDELKEZETT AZ EGYES KOMPETENCIÁKKAL

VÉGZETTSÉGE MEGSZERZÉSEKOR?

A következőkben azt vizsgáljuk meg – az előzőekhez teljesen hasonló módon – hogy az egyes

kompetenciákkal milyen mértékben rendelkeztek a megkérdezettjeink, amikor megszerezték a

szakképzettségüket. Itt is a legnagyobb átlag-különbségeket mutató kompetenciák elemzésével

kezdjük, melyek alakulását követhetjük nyomon a 3. ábrán.

3. ábra: Milyen mértékben rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; (*): A legnagyobb eltérés – az óramutató járásával ellentétes irányban csökkenő sorrend.


2,00

2,50

3,00

3,50

4,00

4,50



15 Munkaszervezés


08 Kézügyesség




09 Nyelvtudás







26 Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása (*)


24


4. ábra: Milyen mértékben rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint.


3,71

4,20

4,06

3,95

4,28

4,05

4,17

3,64

3,74

4,19

3,66

4,05

3,22

3,36

3,70

3,54

3,75

4,19

3,83

3,82

3,52

2,32

4,40

3,65

3,57

4,30

3,86

3,51

3,95

3,84

3,78

3,63

3,63

3,71

3,63

3,87

3,95

3,38

3,46

3,97

3,53

3,51

2,75

2,76

3,43

3,21

3,61

4,03

3,58

3,38

3,85

2,92

4,06

3,73

3,64

3,79

3,84

3,53

3,42

3,37

3,92

4,23

4,00

4,12

3,92

4,04

4,37

3,77

3,84

4,26

4,04

3,85

3,50

3,46

3,85

3,68

3,85

4,04

3,65

3,58

4,22

2,56

3,96

3,82

3,89

4,24

4,07

3,71

3,66

3,72

2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00









22 Időbeosztás







15 Munkaszervezés






09 Nyelvtudás

08 Kézügyesség


06 Beszédkészség







25


Az adatok szerint a „koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása” kompetencia szerint

tapasztalhatóak a legnagyobb különbségek a három szakma között (lásd a 4. ábrát és a 4.

táblázatot is). Ebben az esetben az Eta-négyzet értéke 9,5 százalék, miközben a legkisebb átlagot a

technikusoknál mértünk (3,63 pont az ötfokú skálán), a mérnök-asszisztenseknél ez az érték 3,92,

míg a villanyszerelőknél regisztráltuk a legnagyobbat (4,28 pontot). Hasonló nagyságrendű

eltérések tapasztalhatóak a „mások szakmai vezetése, irányítása” kompetenciánál. Itt az Eta-

négyzet értéke: 9,4 százalék, a minimális értéket ez esetben is a technikusoknál tapasztaltuk

(2,76), míg a legnagyobbat – 3,46 pontot – a mérnök-asszisztenseknél.

A következő csoportba azokat a kompetenciákat soroljuk, amelyek esetében az eltérések

nagyságrendje (az Eta-négyzet értéke) 6 és 8 százalék közé esik. A „fegyelem, szabályok követése”

kompetencia esetében az Eta-négyzet értéke: 7,9 százalék, itt a villanyszerelők és a mérnök-

asszisztensek esetében hasonló átlagértéket mértünk (4,2 körül alakult mindkettő), míg a

technikusoké ettől jóval elmarad (3,63 pont). Hasonló a helyzet a „mások irányítása, utasítása”

esetében is (itt az Eta-négyzet értéke 7,2 százalék): a technikusoké a legkisebb átlagérték (2,75

pont), míg a másik két szakma esetében 3,2 és 3,5 között található. Az „elméleti szaktudás,

felkészültség” kompetencia Eta-négyzet értéke 6,6 százalék, a villanyszerelők érezték – relatíve – a

legfelkészültebbnek magukat végzésükkor (az átlagérték itt 3,84), őket a mérnök-asszisztensek

követik (3,72 ponttal), majd a technikusok következnek (3,37 ponttal).

A „nagy munkabírás, kitartás” és a „gyakorlati szakismeret” kompetenciák esetében még

éppen a 6-os érték fölött található az Eta-négyzet értéke (6,3 illetve 6,0 százalék). Az átlagértékek

abban a tekintetben itt is hasonlóan alakulnak, hogy a technikusoké a legalacsonyabb. A gyakorlati

szakismeret elsajátítása saját bevallásuk szerint a villanyszerelőknek sikerült a legjobban: 4,05

átlagpontot mértünk esetükben. Őket a mérnök-asszisztensek követik 3,85-ös pontértékkel, míg a

technikusoké a legalacsonyabb itt is: 3,51 pont. Nagy munkabírással nagyjából azonos mértékben

rendelkeztek a mérnök-asszisztensek és a villanyszerelők (4,2 és 4,3 pont között ingadoznak az

átlagértékek), míg a technikusoknál 3,79 pontot regisztráltunk.

A legkisebb eltéréseket az „íráskészség, fogalmazási készség” (Eta-négyzet: 0,4 százalék) és

az „innovatív készség, újító szellem” (Eta-négyzet: 0,5 százalék) mértünk: mindkét kompetencia

esetében 3,5 és 3,8 között ingadoztak az átlagértékek.

26


4. táblázat: Milyen mértékben rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve.



Összesen Eta-

négyzet


4,28 3,63 3,92 3,82 ,095

17 Mások szakmai vezetése 3,36 2,76 3,46 2,99 ,094

29 Fegyelem, szabályok követése 4,20 3,63 4,23 3,85 ,079

18 Mások irányítása, utasítása 3,22 2,75 3,50 2,96 ,072

01 Elméleti szaktudás, felkészültség 3,84 3,37 3,72 3,54 ,066

05 Nagy munkabírás, kitartás 4,30 3,79 4,24 3,98 ,063

19 Gyakorlati szakismeret 4,05 3,51 3,85 3,69 ,060

09 Nyelvtudás 2,32 2,92 2,56 2,72 ,049

02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 3,95 3,42 3,66 3,59 ,048


3,52 3,85 4,22 3,83 ,046

28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,06 3,63 4,00 3,77 ,045

08 Kézügyesség 4,40 4,06 3,96 4,13 ,039

15 Munkaszervezés 3,54 3,21 3,68 3,35 ,038

20 Tanulási képesség 3,66 3,53 4,04 3,63 ,038

11 Emberi konfliktusok kezelése 3,82 3,38 3,58 3,50 ,037


3,95 3,71 4,12 3,82 ,035

16 Előrelátás, tervezőkészség 3,70 3,43 3,85 3,55 ,033

22 Időbeosztás 3,74 3,46 3,84 3,57 ,031

24 Önálló munkavégző képesség 4,17 3,95 4,37 4,06 ,031

23 Kritikai gondolkodás 3,64 3,38 3,77 3,49 ,031

21 Precizitás, részletekre figyelés 4,19 3,97 4,26 4,07 ,019

06 Beszédkészség 3,57 3,64 3,89 3,66 ,014

12 Konfliktustűrés 3,83 3,58 3,65 3,65 ,013

14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 3,75 3,61 3,85 3,67 ,009

25 Alkalmazkodóképesség 4,05 3,87 4,04 3,94 ,009


3,86 3,84 4,07 3,88 ,007

30 Általános tájékozottság, műveltség 3,71 3,78 3,92 3,79 ,007

13 Együttműködés egy csapattal 4,19 4,03 4,04 4,06 ,006

03 Innovatív készség, újító szellem 3,51 3,53 3,71 3,56 ,005

07 Íráskészség, fogalmazási készség 3,65 3,73 3,82 3,73 ,004

ÁTLAGOK: 3,80 3,56 3,86 3,66


27


3.3. KOMPETENCIA-HIÁNYOK: MENNYIRE LENNE SZÜKSÉG A MUNKÁBAN –

MENNYIT HOZOTT AZ ISKOLÁBÓL?

Talán a legfontosabb „hozadéka” a korábbiakban ismertetett kompetencia-vizsgálati

rendszerünknek, hogy ennek segítségével kimutathatjuk az egyes képzések legfontosabb erényeit

és hibáit. Nevezetesen a szükséges és a „hozott” kompetenciák különbségei révén kimutathatóak

azok a szegmensei az egyes képzéseknek, ahol mindenképpen módosítani, javítani kell a képzés

szerkezetén (lásd az 5. ábrát).

5. ábra: „Kompetencia-különbségek” (rendelkezett végzésekor - szükséges munkájához; az ötfokú skálán)– Szűrt – Eredeti végzettsége szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; (*): A legnagyobb eltérés – az óramutató járásával ellentétes irányban csökkenő sorrend.


-,80

-,60

-,40

-,20

,00

,20

,40

,60

06 Beszédkészség10 Számítógép-ismeret, informatikai

tudás









09 Nyelvtudás

08 Kézügyesség




07 Íráskészség, fogalmazási készség (*)


28


6. ábra: „Kompetencia-különbségek” (rendelkezett végzésekor - szükséges munkájához; az ötfokú skálán)– Szűrt – Eredeti végzettsége szerint.


,29

-,46

-,10

-,29

-,28

-,14

-,20

,13

-,24

-,19

-,30

-,33

,06

,09

-,30

-,42

-,31

-,17

,03

,21

-,10

-,16

-,10

-,10

,05

-,23

-,49

-,21

-,50

-,27

,30

-,56

-,17

-,36

-,43

-,35

-,56

,05

-,37

-,31

-,13

-,31

-,49

-,41

-,30

-,50

-,45

-,36

-,35

-,42

,21

-,08

,16

,44

-,21

-,64

-,56

-,07

-,16

,01

,31

-,19

-,12

-,40

-,31

-,27

-,11

-,04

-,28

-,22

,22

-,37

-,46

-,46

-,50

-,56

-,35

-,56

-,62

-,50

,00

-,78

,59

-,07

-,11

-,24

-,45

-,33

-,38

,10

-1,00 -,80 -,60 -,40 -,20 ,00 ,20 ,40 ,60 ,80





26 Koncentrációkészség, a figyelem öszpontosítása




22 Időbeosztás







15 Munkaszervezés






09 Nyelvtudás

08 Kézügyesség


06 Beszédkészség







29


A következőkben sorra vesszük az egyes kompetenciák különbségeit minden szakma

esetében, amelyeket úgy számítottunk ki, hogy a „hozott” kompetencia-értékekből levonjuk a

„szükséges” kompetencia-értékeket. Az így keletkező átlagértékek azt fejezik ki, hogy milyen

mértékben térnek el a szükségeshez képest a képzés során megszerzett készségek: amilyen

mértékben és amilyen irányban eltérnek a nullától (ezek a „diszkrepanciák”), olyan jellegűek és

súlyosságúak a képzés „hibái”, „hiányosságai”.

Ez esetben is a szakmák szerinti eltérések mértékéből indulunk ki: itt az Eta-négyzet értékei

arra utalnak majd, hogy az egyes kompetenciák diszkrepanciái hol térnek el a legnagyobb

mértékben egymástól. Ebből a szempontból az „íráskészség, fogalmazási készség” mutatja a

legnagyobb eltéréseket: itt az Eta-négyzet értéke 4,6 százalék. A rendkívüli eltéréseket a technikus-

képzés anomáliája okozza: a volt tanulók szerint ennek a kompetenciának az elsajátítása során

sokkal magasabb szintre jutottak el, mint amire a munka világában szükségük van (ez a „pozitív

diszkrepancia”, vagy nevezhetjük „túlképzésnek” is, melynek mértéke: +044 pont az ötfokú

skálán). A másik két szakmánál nem tapasztaltunk anomáliákat: mind a villanyszerelők, mind pedig

a mérnök-asszisztensek esetében az „ideális” nullához közeli értéket mértünk (-0,10 az egyik és -

0,07 a másik érték).

Tanulságos az „emberi konfliktusok kezelése” kompetencia adatsora is: a második

legnagyobb eltérést mértünk (itt az Eta-négyzet értéke: 4,3 százalék), ugyanakkor a technikusoknál

és a mérnök-asszisztenseknél jelentősebb negatív diszkrepancia mutatkozik (-0,42 az egyik és -0,50

a másik érték), míg a villanyszerelőknél ellenkező irányba lendül ki a mutató: náluk +0,21 a mért

érték. A következő jelentősebb differencia a „nagy munkabírás, kitartás” esetében tapasztalható.

Az Eta-négyzet értéke: 4,1 százalék, mind a három szakmánál hiány mutatkozik – csak

meglehetősen eltérő mértékben. Míg a technikusoknál -0,64 a negatív diszkrepancia mértéke (igen

jelentős „alulképzést” érzékeltek a munka világában), addig a másik két szakma esetében

lényegesen „konszolidáltabb értékeket mértünk (-023 és -0,24 a két mutató).

Ha kiszámítjuk a diszkrepanciák összesített mértékét (az egyszerűség kedvéért az egyes

értékek négyzetösszegeit vettük), akkor kitűnik, hogy a legtöbb anomália a mérnök-asszisztensek

képzése esetén tapasztalható (jól látható ez az 5. ábrán is – itt a diszkrepanciák négyzetösszege:

4,36 pont, míg a technikusoknál: 3,98 pont, viszont a villanyszerelőknél mindössze 2,00 pont – az

átlagérték: 2,98 pont; lásd az 5. táblázat alján). Az is megállapítható, hogy a 28 esetből csupán

négyszer pozitív irányú az eltérés, minden más esetben „alulképzésükről” számoltak be a

megkérdezett mérnök-asszisztensek.

30


5. táblázat: „Kompetencia-különbségek” (rendelkezett végzésekor - szükséges munkájához az ötfokú skálán)– Szűrt – Eredeti végzettsége szerint. Az eltérések mértéke szerint rendezve.



Összesen Eta-

négyzet

07 Íráskészség, fogalmazási készség -,10 ,44 -,07 ,23 ,046

11 Emberi konfliktusok kezelése ,21 -,42 -,50 -,29 ,043

05 Nagy munkabírás, kitartás -,23 -,64 -,24 -,48 ,041

24 Önálló munkavégző képesség -,20 -,56 -,11 -,41 ,038

08 Kézügyesség -,10 ,16 ,59 ,16 ,034

09 Nyelvtudás -,16 -,08 -,78 -,21 ,028

12 Konfliktustűrés ,03 -,35 -,62 -,31 ,027

17 Mások szakmai vezetése ,09 -,41 -,46 -,32 ,026

18 Mások irányítása, utasítása ,06 -,49 -,46 -,38 ,026

20 Tanulási képesség -,30 -,13 ,22 -,12 ,023

13 Együttműködés egy csapattal -,17 -,36 -,56 -,35 ,016

29 Fegyelem, szabályok követése -,46 -,56 -,19 -,48 ,015


-,50 -,16 -,38 -,28 ,012

01 Elméleti szaktudás, felkészültség -,27 ,01 ,10 -,04 ,011


-,10 ,21 ,00 ,10 ,010

25 Alkalmazkodóképesség -,14 -,35 -,27 -,29 ,008

06 Beszédkészség ,05 -,21 -,11 -,13 ,008

03 Innovatív készség, újító szellem -,21 -,07 -,33 -,14 ,006


-,28 -,43 -,31 -,37 ,005


-,31 -,45 -,35 -,41 ,004

16 Előrelátás, tervezőkészség -,30 -,30 -,50 -,33 ,004

22 Időbeosztás -,24 -,37 -,28 -,33 ,003

23 Kritikai gondolkodás ,13 ,05 -,04 ,05 ,002

21 Precizitás, részletekre figyelés -,19 -,31 -,22 -,27 ,002

28 Tolerancia, más nézetek tisztelete -,10 -,17 -,12 -,15 ,001


-,29 -,36 -,40 -,35 ,001

15 Munkaszervezés -,42 -,50 -,56 -,49 ,001


-,49 -,56 -,45 -,53 ,001

30 Általános tájékozottság, műveltség ,29 ,30 ,31 ,30 ,000

19 Gyakorlati szakismeret -,33 -,31 -,37 -,32 ,000

ÁTLAGOK: -,17 -,25 -,25 -,23


Megjegyzés: Az eltérések négyzetösszegei („a diszkrepanciák összesített mértékei”): villanyszerelők: 2,00 pont; technikusok: 3,98 pont; mérnök-asszisztensek: 4,36 pont. Átlag: 2,98 pont.

31


4. AZ ONLINE ÉS A SZEMÉLYES KÉRDEZÉS KOMPETENCIA-EREDMÉNYEINEK

ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A kutatásaink alapvetően módszertani kísérletek voltak: a pályakövető vizsgálatok

eszközrendszerét próbáltuk ki egy speciális mintán. Elsősorban a sokoldalú megközelítésre

törekedtünk – így tettük ezt a kompetenciák mérése esetében is. Egyrészt ugyanazoknak a

személyeknek feltettük ugyanazokat a kérdéseket: a fentebb vizsgált kompetencia kérdéssort a

személyes kérdőíves megkeresések során a 390 online válaszadónk közül kiválasztott 100 fő

esetében újra lekérdeztük. Másrészt egy egészen más jellegű kérdéssor révén is vizsgáltuk a

kompetenciák alakulását (lásd erről bővebben Grajczjár István tanulmányát).

A következőkben bemutatjuk azokat az összehasonlító elemzéseinket, amelyeket az online

és a személyes kérdezés során nyert adatokon végeztünk el. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire

„megbízható” a vizsgálati eszközünk: ha később ugyanazokat a személyeket újra megkérdezzük,

vajon ugyanazt válaszolják-e. Ebben az esetben nem biztosíthattuk, hogy valóban ugyanazokat a

személyeket keressük fel újra – de a 390 korábban válaszoló személyből választottuk ki az ismételt

adatfelvételünk alanyait.

Az eredményeket először abban az esetben mutatjuk be, amikor a „szükséges”

kompetenciákat kérdeztük. Adataink szerint (lásd a 6. táblázatot és a 7. ábrát) a „nyelvtudás”

kompetenciájának átlagértékei „mozdultak el” a két kérdezés során a legnagyobb mértékben. Az

eltérések mértékeit az egyes szakmák szerinti online és személyes kérdőívekből számított átlagok

összevetésével mértük (kiszámítottuk az eltérések négyzetösszegeit – itt ez 0,98 –nak adódott; a 7.

ábrán ezek nagyságának sorrendjében ábrázoljuk a kompetenciákat). Szemmel láthatóan a

mérnök-asszisztensek átlagértéke bizonyult a „leginstabilabbnak”: míg az online kérdezések során

ennek a kompetenciának a „szükséges” voltát 3,40 –ra értékelték, néhány hónappal később a

személyes kérdezések eredményei szerint már csak 2,50 –nyira „volt rá szükség”. Hasonló

anomáliák tapasztalhatóak a „mások irányítása, utasítása” kompetencia esetén a

villanyszerelőknél: 3,09-ről 3,82 –re „növekedett” ennek fontossága.

A legstabilabbnak a „tolerancia, más nézetek tisztelete” kompetencia mérése bizonyult: alig

néhány tizeddel mozdultak el az átlagértékek mindhárom szakma esetében (különösen kicsi a

változás a technikusoknál: mindössze 5 századdal tér el a két átlag). Elfogadhatóan kicsi a

négyzetösszeg értéke a „koncentrációkészség” kompetenciánál is (alig haladja meg a 0,07 értéket).

32


6. táblázat: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben szükséges) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az online és a személyes kérdezések eredményeinek eltérései. Eredeti végzettsége szerint.

Online kérdőívek eredményei

Személyes kérdőívek eredményei

villany-szerelő (N=47)

techni-kus

(N=119)

mérnök-asszisz-

tens (N=32)


techni-kus

(N=21)

mérnök-asszisz-

tens (N=8)

01 Elméleti szaktudás, felkészültség 4,11 3,35 3,63 3,83 3,48 4,00

02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 4,44 3,58 4,03 4,08 3,76 3,88

03 Innovatív készség, újító szellem 3,73 3,59 4,11 3,08 3,76 4,00


4,36 4,40 4,53 4,25 4,33 4,25

05 Nagy munkabírás, kitartás 4,49 4,43 4,50 4,08 4,19 4,25

06 Beszédkészség 3,48 3,83 4,03 4,08 3,81 4,00

07 Íráskészség, fogalmazási készség 3,70 3,30 3,93 3,75 3,33 3,63

08 Kézügyesség 4,45 3,90 3,40 4,33 4,33 3,13

09 Nyelvtudás 2,49 2,99 3,40 2,75 2,67 2,50

10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 3,53 3,66 4,23 4,00 3,76 4,25

11 Emberi konfliktusok kezelése 3,63 3,78 4,14 4,17 3,95 4,25

12 Konfliktustűrés 3,80 3,94 4,28 4,17 4,19 4,38

13 Együttműködés egy csapattal 4,26 4,41 4,57 4,58 4,76 4,38

14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 3,92 4,07 4,21 4,50 4,19 4,25

15 Munkaszervezés 3,88 3,70 4,24 3,92 4,24 4,13

16 Előrelátás, tervezőkészség 3,90 3,71 4,34 4,08 4,29 4,38

17 Mások szakmai vezetése 3,23 3,16 3,90 3,67 3,38 4,25

18 Mások irányítása, utasítása 3,09 3,23 4,00 3,82 3,38 4,13

19 Gyakorlati szakismeret 4,41 3,81 4,20 4,42 4,14 4,63

20 Tanulási képesség 3,98 3,65 3,87 3,92 3,67 4,25

21 Precizitás, részletekre figyelés 4,43 4,28 4,47 4,25 4,67 4,50

22 Időbeosztás 3,97 3,84 4,11 4,25 4,10 4,38

23 Kritikai gondolkodás 3,38 3,32 3,83 3,25 3,81 3,50

24 Önálló munkavégző képesség 4,41 4,51 4,47 4,17 4,38 4,88

25 Alkalmazkodóképesség 4,21 4,23 4,31 4,42 4,48 4,38


4,54 4,06 4,24 4,50 4,33 4,25

27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 4,23 4,06 4,50 4,50 4,24 4,63

28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,16 3,81 4,14 4,33 3,86 4,25

29 Fegyelem, szabályok követése 4,68 4,18 4,38 4,33 4,00 4,75

30 Általános tájékozottság, műveltség 3,41 3,49 3,66 3,08 3,38 4,00

ÁTLAGOK 3,94 3,81 4,12 4,02 3,96 4,15

„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (Online kérdőívek; N=198 és Személyes kérdőívek; N=41)

33


7. ábra: Szükséges kompetenciák: az online és a személyes kérdezések eredményeinek eltérései szakmánként (személyes – online eredmények). Eredeti végzettsége szerint. (Az eltérések nagysága szerint rendezve – eltérések négyzetösszege alapján.)


0,17

-0,04

0,05

-0,11

0,21

0,27

-0,06

-0,36

-0,18

0,37

0,28

0,47

-0,28

-0,33

-0,24

0,32

-0,12

-0,41

-0,35

0,01

0,04

0,54

0,58

0,60

0,44

-0,13

0,18

-0,65

0,73

0,26

0,08

0,05

0,27

0,03

-0,07

0,25

0,18

0,02

0,18

0,39

0,25

0,26

0,10

0,13

-0,11

-0,13

0,35

0,43

-0,24

-0,18

0,33

0,54

0,17

0,12

-0,02

0,22

0,49

0,58

0,17

0,15

-0,32

0,15

0,11

0,01

-0,31

-0,28

0,07

0,13

0,38

-0,16

0,03

0,10

0,27

0,02

0,37

0,34

0,41

-0,20

-0,28

-0,25

0,37

0,43

-0,12

0,11

0,04

-0,03

0,35

-0,33

0,04

-0,11

0,13

-0,90

0,03

-1,00 -0,80 -0,60 -0,40 -0,20 0,00 0,20 0,40 0,60 0,80 1,00











22 Időbeosztás






08 Kézügyesség




15 Munkaszervezés



06 Beszédkészség






09 Nyelvtudás

ÁTLAGOK


34


A következőkben azokat az eredményeket elemezzük, amikor arra kérdeztünk rá, hogy

„mennyire rendelkezett” az egyes kompetenciákkal, amikor befejezte tanulmányait. Adataink

szerint (lásd a 7. táblázatot és a 8. ábrát) a két kérdezési mód legnagyobb eltéréseit ez esetben a

„megfelelő csapatszellem kialakítása” kompetenciánál tapasztaltuk (az egyes szakmák szerinti

online és személyes kérdőíves átlagok eltéréseinek négyzetösszegeit számítottuk ki itt is – a 8.

ábrán ezek nagyságának sorrendjében ábrázoljuk az egyes kompetenciákat).

Mint az adatainkból leolvasható, különösen a villanyszerelőknél vannak jelentősebb

eltérések: az online kérdezésnél ennek a kompetenciának az átlagértéke 3,75 volt, a második

adatfelvétel eredménye ennél lényegesen jobb: 4,31.

Igen nagyok az eltérések az „önálló munkavégző képesség” esetében is. Itt a mérnök-

asszisztensek válaszai térnek el jelentősebb mértékben (az első kérdezésnél az átlag 4,37 volt, míg

a másodiknál „lecsökkent” 3,75-re), de hasonló anomáliák tapasztalhatóak a villanyszerelőknél is.

Valamivel kisebbek az eltérések a „mások irányítása, utasítása” kompetencia esetében.

Különösen a technikusok átlagértékei mozdultak el a második adatfelvétel során: míg az online

kérdezésnél 2,75 volt az átlagérték, addig néhány hónappal később már 3,14 –et mértünk. Jelentős

különbségeket produkált a villanyszerelők mérés-párja is: míg az első adatfelvétel 3,22 –os átlagot

eredményezett, addig a második 3,53 –at. A „gyakorlati szakismeret” kompetencia mérése

esetében a mérnök-asszisztensek átlagértékei bizonyultak instabilnak: 0,43 ponttal „csökkent” ez

az érték az ismételt adatfelvétel során. Ugyanitt viszont igen stabilan „viselkedett” a technikusok

átlagértéke.

Az ellenkező póluson a „rendszerező gondolkodás”, az „alkalmazkodóképesség” és az

„íráskészség, fogalmazási képesség” helyezkedik el: megfigyelhető, hogy a két kérdezési mód

átlagértékei viszonylag nagy stabilitást mutatnak. Még elfogadhatóak a különbségek a

„beszédkészség”, a „konfliktustűrés”, a „probléma-megoldási készség, leleményesség”, valamint a

„munkaszervezés esetében is (az eltérések négyzetösszegei alatta maradnak a 0,06 –os értéknek).

35


7. táblázat: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzettsége megszerzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett) - Szűrt – Eredeti végzettség szerint. Az online és a személyes kérdezések eredményeinek eltérései. Eredeti végzettsége szerint.

Online kérdőívek eredményei

Személyes kérdőívek eredményei


techni-kus

(N=113)

mérnök-asszisz-

tens (N=29)


techni-kus

(N=59)

mérnök-asszisz-

tens (N=25)

01 Elméleti szaktudás, felkészültség 3,84 3,37 3,72 3,75 3,65 3,71

02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 3,95 3,42 3,66 3,75 3,65 3,54

03 Innovatív készség, újító szellem 3,51 3,53 3,71 3,69 3,39 3,35


3,86 3,84 4,07 3,75 4,04 4,13

05 Nagy munkabírás, kitartás 4,30 3,79 4,24 4,00 3,89 4,13

06 Beszédkészség 3,57 3,64 3,89 3,75 3,75 3,92

07 Íráskészség, fogalmazási készség 3,65 3,73 3,82 3,50 3,81 3,92

08 Kézügyesség 4,40 4,06 3,96 4,38 4,14 3,63

09 Nyelvtudás 2,32 2,92 2,56 2,63 3,02 2,63

10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 3,52 3,85 4,22 3,25 3,95 4,08

11 Emberi konfliktusok kezelése 3,82 3,38 3,58 4,06 3,42 3,75

12 Konfliktustűrés 3,83 3,58 3,65 4,06 3,60 3,63

13 Együttműködés egy csapattal 4,19 4,03 4,04 4,56 4,19 4,25

14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 3,75 3,61 3,85 4,31 4,00 4,00

15 Munkaszervezés 3,54 3,21 3,68 3,69 3,37 3,58

16 Előrelátás, tervezőkészség 3,70 3,43 3,85 3,75 3,58 3,50

17 Mások szakmai vezetése 3,36 2,76 3,46 3,27 3,00 3,33

18 Mások irányítása, utasítása 3,22 2,75 3,50 3,53 3,14 3,42

19 Gyakorlati szakismeret 4,05 3,51 3,85 3,81 3,61 3,42

20 Tanulási képesség 3,66 3,53 4,04 3,69 3,81 3,75

21 Precizitás, részletekre figyelés 4,19 3,97 4,26 4,13 3,89 3,79

22 Időbeosztás 3,74 3,46 3,84 3,56 3,51 3,50

23 Kritikai gondolkodás 3,64 3,38 3,77 3,50 3,42 3,50

24 Önálló munkavégző képesség 4,17 3,95 4,37 3,75 3,82 3,92

25 Alkalmazkodóképesség 4,05 3,87 4,04 4,06 4,00 4,17


4,28 3,63 3,92 4,13 3,96 3,83

27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 3,95 3,71 4,12 3,94 3,72 3,96

28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,06 3,63 4,00 3,88 3,68 3,79

29 Fegyelem, szabályok követése 4,20 3,63 4,23 3,81 3,74 4,17

30 Általános tájékozottság, műveltség 3,71 3,78 3,92 3,94 3,68 4,00

ÁTLAGOK 3,80 3,56 3,86 3,80 3,68 3,74


36


8. ábra: Rendelkezett végzésekor a kompetenciákkal: az online és a személyes kérdezések eredményeinek eltérései szakmánként (személyes – online eredmények). Eredeti végzettsége szerint. (Az eltérések nagysága szerint rendezve – eltérések négyzetösszege alapján.)


-0,01

0,01

-0,15

0,18

0,23

-0,11

0,15

0,23

-0,19

-0,09

-0,09

0,24

-0,14

-0,27

-0,20

0,31

-0,30

-0,03

-0,16

0,05

-0,18

0,03

-0,39

0,18

0,37

-0,07

-0,24

0,31

-0,42

0,56

0,00

0,01

0,13

0,08

0,11

0,02

0,20

0,16

-0,10

0,05

0,24

0,28

0,04

0,04

0,10

0,23

0,10

0,10

0,08

0,33

0,15

0,05

0,28

0,11

-0,14

0,16

-0,08

0,10

0,39

-0,13

0,39

0,12

-0,16

0,13

0,10

0,03

-0,02

0,06

-0,10

0,08

-0,21

-0,13

-0,01

0,17

-0,27

-0,14

-0,12

0,06

-0,12

-0,34

-0,09

-0,35

-0,34

-0,29

-0,06

-0,36

0,21

-0,47

-0,43

-0,08

-0,45

0,15

-0,12

-0,60 -0,40 -0,20 0,00 0,20 0,40 0,60 0,80




06 Beszédkészség



15 Munkaszervezés









09 Nyelvtudás


08 Kézügyesség



22 Időbeosztás










ÁTLAGOK


37


5. ERŐSSÉGEK – GYENGESÉGEK

Végül a kompetencia-mérőeszközünk egy további lehetséges „hasznosítását” mutatjuk be: a

személyes kérdőívekben szerepelt két olyan kérdés, amelyek a válaszadók „erősségeire” illetve

„gyengeségeire” vonatkoztak (lásd az 5. mellékletet, a „volt tanulók személyes kérdőívét”, azon

belül az V.F. és az V.G. kérdéseket). Ugyanakkor a korábban alkalmazott 30 itemes kompetencia-

kérdéseket használtuk: megkértük válaszadóinkat, hogy ezekkel a kódszámokkal jelöljék

„erősségeiket” és „gyengeségeiket” (három-három válasz volt lehetséges).

Az adatok feldolgozása után egy plasztikus képet kaptunk arról, hogyan gondolkodnak

megkérdezettjeink saját képességeikről a munka világában. Különösen érdekes az „osztályzatok”

révén kialakult „önképeket” összehasonlítani ezekkel a „spontán” eredményekkel.

Először az „erősségeket” mutatjuk be (lásd a 9. ábrát – a kompetenciákat olyan sorrendben

mutatjuk be, ahogy a három szakma értékeinek átlaga csökken). Kiemelkedik a „számítógép-

ismeret” kompetenciája, amelyet megkérdezettjeink legtöbbje erősségének tart. Különösen magas

az említések aránya a technikusoknál (31,6 százalékuk jelölte meg legalább egyszer a három

lehetőség közül). Kedvezőnek ítélik meg a „probléma-megoldó képességeiket” és a „nagy

munkabírásukat” is válaszadóink. A legkevésbé büszkék a koncentrációkészségükre és az

íráskészségükre a megkérdezettek.

A „gyengeségek” esetében (lásd a 10. ábrát) saját bevallásuk szerint a „nyelvtudás” hiánya

okoz a legtöbb gondot (de legalább is lelkiismeret-furdalást). Különösen a mérnök-asszisztensek

érzik ennek hiányosságait (52,4 százalékuk legalább egyszer megjelölte), de a másik két szakmánál

is ez van az első helyen (39,3 százalékban említették a technikusok és 43,8 százalékban a

villanyszerelők). A következő „neuralgikus pont” a kompetenciák sorában az időbeosztás

képessége: mind a három szakma képviselőinél ez foglalja el a második helyet (33 és 38 százalék

között mozognak az értékek).

A legkisebb arányban megjelölt „gyengeség” az „alkalmazkodóképesség”, az „előrelátás,

tervezőkészség”, de viszonylag ritkán fordul elő a „precizitás” hiánya, a „megfelelő csapatszellem

kialakításának” képessége és a „nagy munkabírás” is.

38


9. ábra: Mit tart erősségeinek – a megadott kompetenciákból? Eredeti végzettsége szerint. (Három válasz lehetséges; %)

„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (Személyes kérdőívek; N=100)

,0%

,0%

,0%

,0%

,0%

,0%

6,3%

6,3%

12,5%

6,3%

,0%

,0%

12,5%

18,8%

12,5%

6,3%

18,8%

12,5%

12,5%

,0%

12,5%

18,8%

12,5%

25,0%

18,8%

18,8%

12,5%

31,3%

12,5%

12,5%

1,8%

1,8%

,0%

1,8%

3,5%

5,3%

5,3%

5,3%

5,3%

5,3%

3,5%

8,8%

7,0%

5,3%

7,0%

12,3%

8,8%

12,3%

12,3%

15,8%

10,5%

12,3%

14,0%

10,5%

17,5%

14,0%

15,8%

15,8%

28,1%

31,6%

,0%

,0%

9,1%

9,1%

4,5%

4,5%

,0%

,0%

,0%

9,1%

18,2%

4,5%

9,1%

9,1%

9,1%

,0%

4,5%

4,5%

4,5%

4,5%

18,2%

18,2%

18,2%

18,2%

9,1%

22,7%

27,3%

13,6%

22,7%

27,3%

,0% 5,0% 10,0% 15,0% 20,0% 25,0% 30,0% 35,0%

26 koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása


17 mások szakmai vezetése

29 fegyelem, szabályok követése

18 mások irányítása, utasítása

23 kritikai gondolkodás

22 időbeosztás

16 előrelátás, tervezőkészség

30 általános tájékozottság, műveltség

28 tolerancia, más nézetek tisztelete

15 munkaszervezés

03 innovatív készség, újító szellem

20 tanulási képesség

14 megfelelő csapatszellem kialakítása

12 konfliktustűrés

06 beszédkészség

27 rendszerező gondolkodás, átlátóképesség

25 alkalmazkodóképesség

24 önálló munkavégzés képessége

09 nyelvtudás

21 precizitás, részletekre figyelés

19 gyakorlati szakismeret

11 emberi konfliktusok kezelése

01 elméleti szaktudás, felkészültség

08 kézügyesség

02 szaktudás alkalmazása a gyakorlatban

13 együttműködés egy csapattal

05 nagy munkabírás, kitartás

04 probléma- megoldási készség, leleményesség

10 számítógép ismeret, informatikai tudás


39


10. ábra: Mit tart gyengeségeinek – a megadott kompetenciákból? Eredeti végzettsége szerint. (Három válasz lehet; %)

„Szakképzés-vizsgálatok 2008-2010.” ZSKF TKK (Személyes kérdőívek; N=100)

,0%

6,3%

,0%

6,3%

,0%

,0%

12,5%

6,3%

6,3%

6,3%

,0%

,0%

12,5%

,0%

12,5%

,0%

12,5%

,0%

12,5%

,0%

12,5%

18,8%

18,8%

25,0%

6,3%

12,5%

18,8%

12,5%

37,5%

43,8%

1,8%

1,8%

1,8%

1,8%

3,6%

5,4%

1,8%

5,4%

5,4%

1,8%

7,1%

3,6%

5,4%

8,9%

3,6%

12,5%

5,4%

8,9%

7,1%

14,3%

7,1%

12,5%

5,4%

8,9%

17,9%

14,3%

14,3%

19,6%

33,9%

39,3%

4,8%

,0%

4,8%

4,8%

4,8%

,0%

,0%

,0%

,0%

9,5%

4,8%

19,0%

4,8%

4,8%

9,5%

,0%

9,5%

9,5%

9,5%

4,8%

14,3%

,0%

19,0%

14,3%

9,5%

14,3%

14,3%

14,3%

38,1%

52,4%

,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0%

25 alkalmazkodóképesség

16 előrelátás, tervezőkészség

13 együttműködés egy csapattal

21 precizitás, részletekre figyelés

14 megfelelő csapatszellem kialakítása

05 nagy munkabírás, kitartás

04 probléma- megoldási készség, leleményesség

30 általános tájékozottság, műveltség

24 önálló munkavégzés képessége

19 gyakorlati szakismeret

27 rendszerező gondolkodás, átlátóképesség

26 koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása

11 emberi konfliktusok kezelése

06 beszédkészség

01 elméleti szaktudás, felkészültség

23 kritikai gondolkodás

20 tanulási képesség

08 kézügyesség


03 innovatív készség, újító szellem

02 szaktudás alkalmazása a gyakorlatban

15 munkaszervezés

10 számítógép ismeret, informatikai tudás

29 fegyelem, szabályok követése

18 mások irányítása, utasítása

17 mások szakmai vezetése

28 tolerancia, más nézetek tisztelete

12 konfliktustűrés

22 időbeosztás

09 nyelvtudás


40


6. IRODALOMJEGYZÉK

1. A 2008-AS RFKB DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK ELEMZÉSE. AZ RFKB DÖNTÉSEK, TIHANYI JAVASLATOK ÉS

MUNKAERŐPIACI ELŐREJELZÉSEK ÖSSZEVETÉSE, MKIK GVI, 2009.

http://www.gvi.hu/data/research/szakiskola_2009_rfkb_dontesek_090307.pdf LETÖLTÉS

IDEJE: 2009.03.02.

2. A KAMARAI SZAKKÉPZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA, TÉNYEK, ADATOK. MKIK, BUDAPEST, 2007.

http://www.mkik.hu/download.php?id=8449

3. A KOMPETENCIA AZ ISMERETEK, KÉPESSÉGEK ÉS ATTITŰDÖK EGYSÉGE: KEREKASZTALVITA A

KOMPETENCIAFEJLESZTÉSRŐL ÉS A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSRÓL

HTTP://WWW.OKI.HU/OLDAL.PHP?TIPUS=CIKK&KOD=KOMPETENCIA-16_EGYSEG

LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02.

4. A KOMPETENCIA KÉRDÉSKÖR JELENTŐSÉGE A MUNKA ÉS AZ OKTATÁS (KÉPZÉS) VILÁGÁBAN

HTTP://74.125.77.132/SEARCH?Q=CACHE:PJMADCOFWTWJ:WWW.FATCAT.HU/TIKI-

DOWNLOAD_FILE.PHP%3FFILEID%3D1+KOMPETENCIAFEJLESZT%C3%A9S+TUDATOSS%C3%A1G%C3%A1

RA&HL=HU&CT=CLNK&CD=6&GL=HU LETÖLTÉS IDEJE: 2009.02.28.

5. A KÖZÉP- MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. BUDAPEST, EXPANZIÓ

HUMÁN TANÁCSADÓ, 2009.

6. A KÖZOKTATÁS A VERSENYKÉPESSÉG ÉS A TÁRSADALMI KOHÉZIÓ SZOLGÁLATÁBAN. AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

HOSSZÚ TÁVÚ KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2005 – 2015, KÉZIRAT, SULINOVA, OPEK, 2005.

7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA: SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013-IG OKTATÁSI

MINISZTÉRIUM, FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM BUDAPEST

8. A PARTICIPÁCIÓ FOGALMA HTTP://WWW.HRPORTAL.HU/INDEX.PHTML?PAGE=FEATURE&ID=34352

LETÖLTÉS IDEJE: 2010.02.11

9. A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁGOK HATÁROZATAINAK FELDOLGOZÁSA A SZAKKÉPZÉS

IRÁNYAIRÓL ÉS ARÁNYAIRÓL 2009., http://www.oh.gov.hu LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02.

10. A SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM I. SZAKASZÁNAK HATÁS- ÉS BEVÁLÁS VIZSGÁLATA – VEZETŐI

ÖSSZEFOGLALÓ. BUDAPEST, MONDOLAT IRODA, 2008.

11. A SZAKKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON 2009. REFERNET ORSZÁGJELENTÉS. BUDAPEST, OKTATÁSI OBSERVATORY,

2009.

http://www.gvi.hu/data/research/szakiskola_2009_rfkb_dontesek_090307.pdf

http://www.mkik.hu/download.php?id=8449

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kompetencia-16_egyseg

http://74.125.77.132/search?q=cache:PjmAdcOfwtwJ:www.fatcat.hu/tiki-download_file.php%3FfileId%3D1+kompetenciafejleszt%C3%A9s+tudatoss%C3%A1g%C3%A1ra&hl=hu&ct=clnk&cd=6&gl=hu



http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=feature&id=34352

http://www.oh.gov.hu/

41


12. A SZAKKÉPZÉS TARTALMI, MÓDSZERTANI ÉS SZERKEZETI FEJLESZTÉSE: ÚJ SZAKKÉPZÉSI SZERKEZET

(ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁS) /NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV PROGRAMIRODA.

https://www.nive.hu/nft/dokumentumtar/3.2.1_Osszefoglalo_leiras.pdf LETÖLTÉS IDEJE:

2009.03.02.

13. A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI ÁLTAL KIALKÍTOTT

ÁLLÁSFOGLALÁS (2008. NOVEMBER 21.) A PÁLYAORIENTÁCIÓNAK AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARETÓ TANULÁS

STRATÉGIÁIBA VALÓ FOKOZOTTABB INTEGRÁLÁSÁRÓL (2008/C 319/02 – AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA

– 2008. 12. 13.) http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=full_kulfoldi_palyaor_eu_elgpn


14. ALFRED KIESER (1995): SZERVEZETELMÉLETEK, AULA KIADÓ, BUDAPEST, 81-162 P.

15. AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS EURÓPAI KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERÉNEK LÉTREHOZÁSÁRÓL (AZ

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA – 2008/C 111/01), AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA

16. AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA HTTP://EUR-

LEX.EUROPA.EU/JOHTML.DO?URI=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML LETÖLTÉS IDEJE: 2010.02.06.


17. BAKACSI GYULA (2001): SZERVEZETI MAGATARTÁS ÉS VEZETÉS. KJK KERSZÖV KIADÓ, BUDAPEST

18. BALOGH ANDRÁS: POSZTFORDIZMUS, GLOBALIZÁCIÓ HTTP://WWW.JGYTF.U-

SZEGED.HU/TANSZEK/FOLDRAJZ/OKT_SEGEDANYAGOK/ALT_TARSF_GYAK/F4.DOC LETÖLTÉS IDEJE:

2010.02.06.

19. BÁNHIDYNÉ SZLOVÁK ÉVA – MAKÓ FERENC – JANÁK KATALIN (2003): AZ OKJ KORSZERŰSÍTÉSE AZ EURÓPAI

UNIÓS CSATLAKOZÁS FIGYELEMBE VÉTELÉVEL. BUDAPEST, NSZI

20. BARACSKAI ZOLTÁN (2007): PROFI COACH. BUDAPEST, EMENTOR MEDIA KIADÓ, BUDAPEST

21. BARBER, M.– MOURSHED, M. (2007): MI ÁLL A VILÁG LEGSIKERESEBB ISKOLAI RENDSZEREI

TELJESÍTMÉNYÉNEK HÁTTERÉBEN? MCKINSEY & COMPANY.

22. BIZOTTSÁGI MUNKADOKUMENTUM – KONZULTÁCIÓ A JÖVŐBENI „EU 2020” STRATÉGIÁRÓL. AZ EURÓPAI

KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, BRÜSSZEL, 2009. 11.24., COM(2009)647 VÉGLEGES,

http://ec.europa.eu/dgs/secretariat_general/eu2020/docs/com_2009_647_hu.pdf LETÖLTÉS

IDEJE: 2009.03.02.

23. BORBÉLY PECZE TIBOR BORS – KISS ISTVÁN (2009): EURÓPAI PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKPOLITIKAI HÁLÓZAT

(ELGPN) 2009. I. FÉLÉVES KÖZGYŰLÉS (BESZÁMOLÓ, ÖSSZEFOGLALÓ A HÁLÓZATI MUNKÁBAN VÁLLALT

MAGYAR FELADATOKRÓL AZ NPT SZÁMÁRA). EDUCATION AND CULTURE DG, LUXENBURG, 2009.

http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=full_kulfoldi_palyaor_eu_elgpn LETÖLTÉS IDEJE:

2009.03.02.

https://www.nive.hu/nft/dokumentumtar/3.2.1_Osszefoglalo_leiras.pdf

http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=full_kulfoldi_palyaor_eu_elgpn

http://eur-lex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML

http://eur-lex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML

http://www.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/foldrajz/okt_segedanyagok/Alt_tarsf_gyak/f4.doc

http://www.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/foldrajz/okt_segedanyagok/Alt_tarsf_gyak/f4.doc

http://ec.europa.eu/dgs/secretariat_general/eu2020/docs/com_2009_647_hu.pdf


42


24. BOYATZIS, RICHARD E. (1982): A RÁTERMETT VEZETŐ. (EREDETI MŰ CÍME: THE COMPETENT MANAGER: A

MODEL FOR EFFECTIVE PERFORMANCE) WILEY, NEW YORK

25. COMMUNICATION FROM THE COMISSION – EUROPE 2020. ( A STRATEGY FOR SMART, SUSTAINABLE AND

INCLUSIVE GROWTH) EURPEAN COMISSION, BRUSSELS, 3.3.2010., COM(210)2020

26. CSERMELY PÉTER (2009): SZÁRNY ÉS TEHER –A MAGYAR OKTATÁS HELYZETÉNEK ELEMZÉSE. (HÁTTÉRANYAG. A

BÖLCSEK TANÁCSA OKTATÁSI SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A BIZOTTSÁG ÁLTAL FELKÉRT SZAKÉRTŐKNEK AZ

ELEMZÉSEI) BUDAPEST

27. DÁVID JÁNOS (2009): MKIK-GVI KÉRDŐÍVES MUNKAERŐPIACI FELMÉRÉS ALAPJÁN ÁTADOTT ADATBÁZIS EGYES

KÉRDÉSEINEK MÁSODELEMZÉSE, AZ ELKÉSZÍTETT MÉLYINTERJÚK ALAPJÁN INTERJÚELEMZÉS, 3K CONSENS IRODA,

BUDAPEST, KÉZIRAT

28. DOBÁK MIKÓS (2001): SZERVEZETI FORMÁK ÉS VEZETÉS. KJK KERSZÖV KIADÓ, BUDAPEST

29. FAZEKAS KÁROLY – KÖLLŐ JÁNOS – VARGA JÚLIA (SZERK.) (2008): ZÖLD KÖNYV A MAGYAR KÖZOKTATÁS

MEGÚJÍTÁSÁÉRT (GREEN BOOK FOR THE RENEWAL OF HUNGARIAN PUBLIC EDUCATION 2008).

http://oktatas.magyarorszagholnap.hu/images/ZKTartalom.pdf LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02.

30. GOLEMAN, DANIEL – BOYATZIS RICHARD E. – MCKEE ANNIE (2003): A TERMÉSZETES VEZETŐ. VINCE KIADÓ,

BUDAPEST

31. GOLEMAN, DANIEL (2004): ÉRZELMI INTELLIGENCIA A MUNKAHELYEN. EDGE 2000 KIADÓ, BUDAPEST

32. GUBÁN GYULA – KADOCSA LÁSZLÓ (2009): ADEKVÁT KOMPETENCIA-FEJLESZTÉSI KUTATÁS A FELSŐFOKÚ

SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEINEK ÉS ERŐSSÉGEINEK FELTÁRÁSÁRA – ALKALMAZHATÓ ADATGYŰJTÉSI ÉS OKTATÁSI

MÓDSZERTAN KIDOLGOZÁSA. NSZFI, BUDAPEST

33. HENCZI LAJOS (SZERK.) (2007): KÉZIKÖNYV A SZAKMAI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉHEZ. MKIK-NSZFI, BUDAPEST

34. HERMANN ZOLTÁN – IMRE ANNA – KÁDÁRNÉ FÜLÖP JUDIT – NAGY MÁRIA – SÁGI MATILD – VARGA JÚLIA

(2009): TALIS – ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS AZ OECD NEMZETKÖZI TANÁRKUTATÁS ELSŐ EREDMÉNYEIRŐL.

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET, BUDAPEST

35. http://ec.europa.eu/commission_2010-

2014/president/news/documents/pdf/20100303_1_en.pdf LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02.

36. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2008:111:0001:0007:HU:PDF


37. JEKKEL ANTAL (SZERK.) (2006): A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE. MKIK, BUDAPEST

38. KAROLINY MÁRTONNÉ – LÉVAI ZOLTÁN – POÓR JÓZSEF (2007): EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT A

KÖZSZOLGÁLATBAN. MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV. SZÓKRATÉSZ KIADÓ, BUDAPEST

http://oktatas.magyarorszagholnap.hu/images/ZKTartalom.pdf

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/president/news/documents/pdf/20100303_1_en.pdf

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/president/news/documents/pdf/20100303_1_en.pdf

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2008:111:0001:0007:HU:PDF

43


39. KESZI ROLAND: MUNKASZERVEZÉSI DETERMINIZMUS ÉS TÁVMUNKA

HTTP://WWW.KROLIFY.HU/ADATOK/FILE/KESZI_MUNKASZERV_I_DETERM_VEGL.PDF


40. KLEIN BALÁZS – KLEIN SÁNDOR (2006): A SZERVEZET LELKE. EDGE 2000 KIADÓ, BUDAPEST

41. KLEIN SÁNDOR (2004) MUNKAPSZICHOLÓGIA, EDGE 2000 KIADÓ KFT., BUDAPEST, 12-13 P.

42. KOVÁCS MIKLÓS (2008): A GYAKORLATI OKTATÁS MÓDSZERTANA. (HEFOP 3.3.1.P-2004-09-0102/1.0),

GYŐR

43. KÖPECZI BÓCZ TAMÁS (SZERK.) (2008): A SZAKKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON 2008. REFERNET

ORSZÁGJELENTÉS. OKTATÁSI OBSERVATORY, BUDAPEST

44. KÖPECZI BÓCZ TAMÁS (SZERK.) (2008): REFERNET SZAKKÉPZÉS-POLITIKAI JELENTÉS MAGYARORSZÁG 2008.

ELŐREHALADÁS A SZAKKÉPZÉST ÉRINTŐ SZAKMAPOLITIKAI PRIORITÁSI TERÜLETEKEN.

45. LANGER KATALIN (2001): KARRIERTERVEZÉS. TELOSZ KIADÓ, BUDAPEST

46. LÁZÁR GYÖRGY (2008): A RÖVID TÁVÚ MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISOK KÉSZÍTÉSÉNEK KIALAKULÁSA ÉS

FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON, 1989-2008. INTERNETEN ELÉRHETŐ AZ ALÁBBI CÍMEN:

http://www.mmpp.hu/docs/prognozis_2008_Lazar_Gyorgy_prognozis_tortenelem_08060

5.pdf LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02.

47. LENGYEL IMRE (2003) VERSENY ÉS TERÜLETI FEJLŐDÉS: TÉRSÉGEK VERSENYKÉPESSÉGE MAGYARORSZÁGON,

JATEPRESS, SZEGED, HTTP://WWW.ECO.U-SZEGED.HU/REGION_GAZDFEJL_SZCS/PDF/KONYV6/SZERK-4-

REGSPEC.PDF, LETÖLTÉS IDEJE: 2009.04.10.

48. MAKÓ CSABA, ILLÉSSY MIKLÓS, CSIZMADIA PÉTER (2008): A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÚJ ÚTJAINAK KERESÉSE: A

SZERVEZETI INNOVÁCIÓK SZEREPÉNEK FELÉRTÉKELŐDÉSE, I. RÉSZ, TÁRSADALOMKUTATÁS 2008/3. 337-

354 P.

49. MODLÁNÉ GÖRGÉNYI ILDIKÓ (2002): A SZAKKÉPZÉS KÖZPONTI PROGRAMJAINAK FEJLESZTÉSE. IN: ÚJ

PEDAGÓGIAI SZEMLE, http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=Tartalmi-valtozasok-10-

Modlane LETÖLTÉS IDEJE: 2009.03.02.

50. MOHÁCSI GABRIELLA (1996): KOMPETENCIA MODELL NEMZETKÖZI KÖRNYEZETBEN 1–2. RÉSZ.

HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 1996/11–12. SZÁM

51. MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN – KRÁLIK TIBOR (2009): AZ EGYSÉGES MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KERETRENDSZER

BEVEZETÉSE. TÁMOP 2.2.1. -08/1 -2008-0002, NSZFI, BUDAPEST

52. NAGY LÁSZLÓ (2005): A KOMPETENCIA ALAPÚ, MODULÁRIS SZAKKÉPZÉSI STRUKTÚRA – A HUMÁNERŐFORRÁS

– FEJLESZTÉSI PROGRAM 3.2.1 INTÉZKEDÉSÉNEK EDDIGI EREDMÉNYEI IN: SZAKKÉPZÉSI SZEMLE XXI. ÉVFOLYAM

2005/4 NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET, BUDAPEST

http://www.krolify.hu/adatok/File/Keszi_munkaszerv_i_determ_vegl.pdf

http://www.mmpp.hu/docs/prognozis_2008_Lazar_Gyorgy_prognozis_tortenelem_080605.pdf

http://www.mmpp.hu/docs/prognozis_2008_Lazar_Gyorgy_prognozis_tortenelem_080605.pdf

http://www.eco.u-szeged.hu/region_gazdfejl_szcs/pdf/konyv6/Szerk-4-regspec.pdf

http://www.eco.u-szeged.hu/region_gazdfejl_szcs/pdf/konyv6/Szerk-4-regspec.pdf

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=Tartalmi-valtozasok-10-Modlane

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=Tartalmi-valtozasok-10-Modlane

44


53. PETROVICS NÁNDOR (2007): A SZAKKÉPESÍTÉSEK KÖZPONTI POGRAMJA. (MÓDSZERTANI SEGÉDLET A

PEDAGÓGIAI MUNKÁHOZ), NSZFI, BUDAPEST

54. PINTÉR ZSOLT (2001): HOGYAN CSINÁLJUNK KARRIERT? HORTON BOOKS KIADÓ, BUDAPEST

55. RADÓ PÉTER (SZERK.) (2005): TANULÁS MAGYARORSZÁGON. SULINOVA KHT., BUDAPEST

56. RUDAS JÁNOS (1990): DELFI ÖRÖKÖSEI: ÖNISMERETI CSOPORTOK: ELMÉLET, MÓDSZER, GYAKORLAT.

GONDOLAT KIADÓ, BUDAPEST

57. SEBŐK ORSOLYA (2002) A KLASSZIKUS KARRIER A MÚLTÉ: AZ ÚJGAZDASÁGBAN CSAK A SOKOLDALÚ EMBEREK

LESZNEK SIKERESEK HTTP://WWW.CONS.HU/INDEX.PHP?MENU=CIKK&ID=195 LETÖLTÉS IDEJE: 2009.04.09.

58. SZABÓ ZOLTÁN (2008): A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS ÉS A KÉPZÉSI STRUKTÚRA ALULNÉZETBŐL, SZAKOKTATÁS

2008/10. SZÁM

59. SZÉKELY ISTVÁN (2006): AZ ELŐZETES TUDÁS FELMÉRÉSÉNEK ÉS ELISMERÉSÉNEK ELVEI, FORMÁTUMAI ÉS

RENDSZERSZERŰ ALKALMAZÁSA A HEFOP 3.5.1 PROGRAMFEJLESZTÉS SORÁN. BÉKÉSCSABAI REGIONÁLIS

KÉPZŐ KÖZPONT

60. SZILÁGYI JÁNOS (SZERK.) (2005): A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉSI

STRATÉGIÁJA 2005-2013. MKIK, BUDAPEST

61. SZILÁGYI KLÁRA (2000): MUNKA- PÁLYATANÁCSADÁS MINT PROFESSZIÓ. KOLLÉGIUM TANÁCSADÓ,

SZOLGÁLTATÓ KFT., BUDAPEST

62. TÁJÉKOZTATÓ A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL (INFORMATION ON THE

LEGAL REGULATION OF REGIONAL INTEGRATED VOCATIONAL TRAINING CENTRES)/ MINISTRY OF EDUCATION

AND CULTURE, JANUARY 7 2008.

http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=2085&articleID=230427&ctag=articlelist&iid=

1 LETÖLTÉS IDEJE: 2009. 02.17.

63. TANÍTANI ÉS TANULNI. A KOGNITÍV TÁRSADALOM FELÉ. FEHÉR KÖNYV. BUDAPEST, 1996. MUNKAÜGYI

MINISZTÉRIUM.

64. TÓTH ANDRÁS–GRAJCZJÁR ISTVÁN (2007) DIFFERENT ROADS TO THE SIREN SONGS OF THE EXTREME RIGHT IN

HUNGARY. IN: CHANGING WORKING LIFE AND THE APPEAL OF THE EXTREME RIGHT – ASHGATE KIADÓ,

ANGLIA, 10. FEJEZET, 201-217 P.

65. TÓTH ISTVÁN GYÖRGY (2009): AZ OKTATÁS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÖRNYEZETÉNEK ALAKULÁSA A

KILENCVENES ÉVEK MAGYARORSZÁGÁN HTTP://WWW.OKI.HU/OLDAL.PHP?TIPUS=CIKK&KOD=KONF2001-

TOTH LETÖLTÉS IDEJE: 2009. 02.17.

66. Török Balázs - Pető Balázs (2009): Feladatbankok az euróapai szakképzési rendszerekben.

TÁMOP -2.2.1 – 08/1-2008-0002, NSZFI, Budapest.

http://www.kepzesevolucioja.hu/index.php/component/content/article/38-meres-

http://www.cons.hu/index.php?menu=cikk&id=195

http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=2085&articleID=230427&ctag=articlelist&iid=1

http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=2085&articleID=230427&ctag=articlelist&iid=1

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=konf2001-Toth

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=konf2001-Toth

http://www.kepzesevolucioja.hu/index.php/component/content/article/38-meres-ertekeles/105-feladatbankok-az-europai-szakkepzesi-rendszerekben

45


ertekeles/105-feladatbankok-az-europai-szakkepzesi-rendszerekben LETÖLTÉS IDEJE: 2009.

02.17.

67. UDVARDI-LAKOS ENDRE (2003): LIFELONG-LEARNING, MODUL, KOMPETENCIA (TÉZISEK, ÉS MAGYARÁZATOK)

IN SZAKKÉPZÉSI SZEMLE

68. VERES PÁL – BORBÉLY –PECZE TIBOR BORS (2009): ÖSSZEFOGLALÓ AZ EURÓPAI PÁLYAORIENTÁCIÓS

SZAKPOLITIKIA HÁLÓZAT (ELGPN) 5. HÁLÓZATI ÜLÉSÉRŐL. RIGA

http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=full_kulfoldi_palyaor_eu_elgpn LETÖLTÉS IDEJE:

2009. 02.17.

69. ZACHÁR LÁSZLÓ (SZER.) (2008): ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI FEJLESZTÉSEK A FELNŐTTKÉPZÉSBEN – HEFOP

3.5.1 „KORSZERŰ FELNŐTTKÉPZÉSI MÓDSZEREK KIDOLGOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA”. NSZFI, BUDAPEST

70. ZACHÁR LÁSZLÓ (SZERK.) (2008): A SZAKKÉPZÉS RENDSZERE - HEFOP 3.5.1 „KORSZERŰ FELNŐTTKÉPZÉSI

MÓDSZEREK KIDOLGOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA.” NSZFI, BUDAPEST

________________________________________________________________________________________________

ZSKF TKK FÜZETEK 8. ________________________________________________________________________________________________


Documents

kompetenciák a gyakorlatban hallgatói és munkáltatói szemmel