A TECHNOLÓGIA MÉRFÖLDKÖVEI KÉMIKUS SZEMMEL

A vegyészek és vegyészmérnökök számos fejlesztése a mezőgazdaság és az élelmiszerbiztonság területén lehetővé tette számunkra, hogy többet termeljünk, többet takarítsunk be, és bőséges, tápláló ételeket fogyasszunk. A XIX. és a XX. század fordulóján egy átlagos család asztalára a pincéből, az udvarról és saját földjeikről származó termények kerültek: tej az istállóból, tojás a baromfiudvarról, zöldség a veteményeskertből; a húst jégveremben tárolták, és a tűzhely szén- vagy fatüzelésű volt. Az elmúlt évszázad alatt sok minden megváltozott. A gazdaságok ma már sokkal termelékenyebbek. A modern földművesek a bőségesebb termés elérése érdekében felhasználják a kémiai fejlesztések eredményeit: a műtrágyát, a növényvédő szereket. Az új technológiák előnyeit a fogyasztók élvezik azáltal, hogy a termékek ízletesebbek, gusztusosabbak és rendszeresebben elérhetők. Mára annyi élelmiszert tudunk termelni, hogy a Föld rohamosan növekvő lélekszámú népességének minden tagját kielégítő szinten el lehetne látni.

IV. 1. Műtrágyák és tápoldatok A nitrogén megkötése A Haber-Bosch eljárás A műtrágyák fejlődése Zöld Forradalom és hibridnövények

IV. 3. Élelmiszer-előállítás, -kezelés, -biztonság A szacharin és a mesterséges édesítőszerek Vitaminok és ásványi anyagok Konzerválás és gyártási fejlesztések Élelmiszer-biztonság és minőség-ellenőrzés

IV. 2. Terményvédelem és rovarirtás A Bordeaux-i eljárás és a gombaölő szerek A DDT és a rovarirtó szerek Haszonállatok védelme A gazdaságok gépesítése

IV. 4. Élelmiszerek tárolása Élelmiszerek csomagolása A hűtőfolyadékok és a freonok Mikrohullámú sütő Tiszta víz

IV. MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁG

IV. MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁG

Kronológia

1881 A francia Louis Pasteur felfedezi a lépfene (antrax) elleni vakcinát, mellyel juhokat és sertéseket olt be.

1883 Johan Gustav Kjeldahl, dán kémikus kidolgozza a szerves anyagok nitrogéntartalmának kimutatására szolgáló analitikai kémiai eljárást.

1884 Pierre M. A. Millardet francia botanikus kidolgozza a szőlők penészesedése ellen használható Bordeaux-i keveréket (Magyarországon bordói lének nevezik).

1901 John F. Queeny, a Monsanto cég alapítója, gyártani kezdi a szacharint.

1913 Két német vegyész, Fritz Haber és Carl Bosch eljárásának köszönhetően sikerül annyi ammóniát előállítani, amivel a nitrogéntartalmú műtrágya gyártása ipari méretekben megvalósítható.

1913 Elmer V. McCollum és Marguerite David felfedezik a vajban és a tojássárgájában az A-vitamint.

1918 A Kelvinator cég beindítja az első kompresszoros háztartási hűtőgépet.

1933 D-vitaminnal dúsított tejet hoznak forgalomba.

1939 Paul Müller, svájci kémikus felfedezi a DDT rovarirtó hatását.

1943 Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának vegyészei aeroszol diszperziókat fejlesztenek ki rovarirtás céljára.

1953 A Dow cég kifejleszti a folpack háztartási csomagolóanyagot.

1964 A Zöld Forradalom: a hibridnövények és a folyékony műtrágya alkalmazása révén Ázsia népességének élelmezése megoldódik.

1972 Az USA-ban betiltják a DDT használatát. (A világon elsőként, Magyarországon tiltották be használatát 1968-ban.)

1974 A Monsanto cég kifejleszti a széles körben alkalmazható, beszántást nem igénylő Roundup nevű gyomirtóját.

1990 Az élelmiszeriparban meghonosodó újítások a kereskedelemben is népszerűvé válnak.

Louis Pasteur állatokat olt be

A szerves anyagok nitrogéntartalmának Kjeldahl módszerrel

történő meghatározására szolgáló modern

berendezésPierre M. A. Millardet

Szacharin korabeli kiszerelésben

A tojássárgája A-vitamint tartalmaz

A Kelvinátor cég háztartási hűtőgépe

(1926)

DDT korabeli kiszerelésben

D-vitaminnal dúsított tej

A Monsanto cég reklámplakátja