Kőműves Szakmai Ismeretek II. (2007)

8/19/2019 Kőműves Szakmai Ismeretek II. (2007)

http://slidepdf.com/reader/full/komuves-szakmai-ismeretek-ii-2007 1/235

Kőműves szakmai ismeretek II.



Szerényi István

Szerényi Attila

Gazsó Anikó

Kőműves szakmai

ismeretek II.

Pécs, 2007.



A tankönyv használatát a szociális és munkaügyi miniszter

a 20318-9/2007 SzMMszám alatt engedélyezte.

Alkotó szerkesztők

Szerényi István

Szerényi Attila

Gazsó Anikó

A rajzokat, grafikákat készítette:

Bársony István

Lektorálta:

Molnárné Danku Mária

építészmérnök, mérnöktanár .

Minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részeit tilos reprodukálni,

adatrögzítő rendszerben tárolni, bármilyen formában vagy eszközzel

- elektronikus úton vagy más módon - közölni a kiadó engedélye nélkül.

• Kiadja a Szega Books Kft.• 7621 Pécs, Teréz u. 11-13. (tel\fax: 06-72-212-943) •

• http://www.szega.hu; e-mail: [email protected] •

• Kiadói jel: SE • Kiadvány kódja: GS 1-02 •

• Terjedelem: 21,09 A.5ív. Tömege: 396 g •

• A kiadásért felel Szerényi István • A nyomdai előkészítő munkákat

a Szega Books Kft.végezte, tördelés Szerényi Attila •

• Nyomta és kötötte a pécsi Bocz Nyomda. 7630 Pécs, Mohácsi út 18. •

• Ügyvezető igazgató: Bocz Emil •

© Szerényi István, Szerényi Attila, Gazsó Anikó 2007.

©

Szega Books Kft. 2007.

A könyvben megjelentetett csomópontok és iránymutatások nem helyettesítik a kellő részletességű kiviteliterveket,

és nem mentesíthetik a tervezőt és kivitelezőt a konkrét épületre vonatkozó felelősség alól. A közreadott informáci-

ókkai a szerző és a kiadó semmilyen felelősséget nem vállalaz elkészült épületszerkezetekre.

ISBN963 867 921-2

mailto:[email protected]

mailto:[email protected]



ÁLLVÁNYSZERKEZETEK

Az állványok egyidősek az építési tevékenységgel. A magasan lévő szerkezetek elkészí-

téséhez olyan munkaszinteket kell építeni, hogy az építő rnunka biztonságosan elvégezhető

legyen. Így volt ez a várak építésénél, és így van ez a mai szerkezetek, toronyházak, vagy

gabonasilók építésénél is.

Az állvány olyan ideiglenes szerkezet, amely a magas- és mélyépítésben

a munkaszintek, a közlekedő, a szállító- és tárolószintek, a védőtetők, a

zsaluzatok és az építés közben nem állékony épületrészek vagy sérült épü-

letrészek alá-, és megtámasztásához szükségesek.

Az ideiglenes jelleg azt jelenti, hogy az

elvégzett munka után, vagy a szerkezet elké-

szülte után az állványszerkezetet elbontják.

Az állványokat rendeltetésük szerint a

következőképpen csoportosíthat juk:

munkaállványok, szerelőállványok;

alátámasztó állványok;

elhelyező állványok.

A munkaállványokat, a szerelóállványo-

kat valamilyen munkafolyamat (1.1. ábra) el-

készítéséhez építjük meg. A munkaállványok

közé tartoznak jel lemzőerr a kőműves mun-

kák állványai, a vakoló- és

falazóállványok,

a

különböző

függőállványok. A

szerelőállvá-

nyokat vázszerkezetek, hidak, különlegesen

nagy kiterjedésű építmények szerelés énél

használjuk.

Az alátámasztó állványokat (1.2. ábra)

átalakítási munkáknál , vagy a vasbeton szer-

kezetek elkészítésénél alkalmazzuk, a zsalu-

zat alátámasztására. Azalátámasztásra addig

van szükség, amíg az átalakítási munkánál a

szerkezetet nem fejezték be, illetve a vasbe-

ton szerkezetek önhordóvá nem váltak.

Az elhelyező állványok (1.3. ábra) se-

gítségével helyezzük el az előregyártott, nagy

kiterjedésű épületszerkezeteket. Ezek az áll-

ványok sokszor az alapfunkció mellett lehe-

tővé teszik a munkaterület megközelítését,

és különböző szerelő munkák elvégzését is.

1 1 Ábra: Homlokzati {üggőállvány

1 2 Ábra: Alátámasztó állvány

5




1 FEJEZET

A földnyomásnak, a víznyomásnak vagy

egyéb más erőhatásnak (1.4. ábra) kitett szer-

kezetek terheit a dúcolatok veszik fel és adják

át azt a talajra, a födémre, a falazatra stb.

1.1. AZ ÁLLVÁNYOKANYAGAI

Az állványokat anyaguk szerint a követke-

zőképpen csoportosíthat juk:

fa;

fém;

fa és fém kombinációja.

Az állványok építéséhez a faanyagok közül a

fenyőfát használják. Könnyen megmunkálható,

viszonylag jól terhelhető, és tartósságát tekint-

ve is megfelelő.

A fémek közül a vas, az acél, és az alumíni-

um használatosak, általában valamilyen ötvö-

zet formájában.

Meg kelljegyeznünk, hogy az utóbbi időben

a fa anyagú állványok használata jelentősen

háttérbe szorult. Az építőfa hiánya, magas ára,

valamint nehéz variálhatósága miatt előtérbe

kerültek a fémek. A fémek élettartamukat te-

kintve is tartósabbak a fánál. Terhelési szem-

pontból is kedvezőbb a viselkedésük, az ügye-

sen megkonstruált méretrend és kapcsolási

lehetőségek által sokkal jobban variálhatóak,

mint a fa anyagú állványok.

1.2. AZ ÁLLVÁNYOKCSOPORTOSÍTÁSA

3 Ábra: Elhelyező állvány

4 Ábra: Dúcolás

Azállványokat szerkezetük és építési módjuk alapján csoportosíthat juk.

1. Szabványos állványozású elemekkel készített állványok:

bakállványok; talpas létraállványok;

építési fa létraállványok;

csőállványok.

2. Ácsmunkával kialakított faállványok, egyedi módon tervezett és leszabott, össze-

állított fa állványszerkezetek:

árbocállványok;

zsaluzatot, építési szerkezetet alátámasztó állványok;

6



1. F EJEZET ÁLL VÁNYSZERK EZETEK

fa nehézállványok;

kidugóállványok;

függő és függőlegesen mozgó állványok.

3. Előre elkészített elemekből összeállított állványok:

anyaguk állványcső vagy hengeres és négyszögletes fa;

keretes csőállványok;

fém nehézállványok, konzolos szerkezetek.

1.3. HAGYOMÁNYOS, FAANYAGÚÁLLVÁNYOKSZERKEZETI RÉSZEI

Ahagyományos állványok munkaszint elemei: az állványpalló, a korlátdeszka, alábdeszka

és a pallórögzítő kapocs.

Az állványokon létesített munkaszin-

tek vízszintes eleme, az állványpalló

4,8 cm vastag, 14-32 cm széles és

1,00-6,00 m hosszú, II. minőségi

osztályú lue- vagy jegenyefenyő.

Csak egészségre ártalmatlan tartósítószer-

rel szabad kezelni a fa felületét. A pallók vé-

geit 1x20 mm-es abroncsacél-pánttal védjük

(1.5. ábra), amelyeket 6-8 cm-ként bevert

20 x45-ös huzalszegekkel erősítünk fel.

Az állványpallót beépítés előtt próbater-

helésnek kell alávetni. A pallókat végeiktől

10 cm-re támaszt juk alá úgy, hogy 30 em-

nél magasabbra kerüljenek. A pallót két he-

lyen, az alátámasztástól mérve a pallószéles-

ség ötszörösén, 700-800 N-nal megterheljük

(70-80 kg).

A palló megfelel, ha a terhelés hatá-

sára kisebb a lehajlása a hosszának

megfelelő, középen mért megenge-

dett lehajlásnál.

A sérült pallóvégeket alkalmazás előtt újra kell pántolni. A pallókat szellős, száraz, fedett

helyen, vízszintesen, máglyába rakva tároIjuk. Amáglyák 4,00-5,00 m-nél nem lehetnek ma-

gasabbak. A pallókat a felhasználás után le kell takarítani, és az egyéb állványelemek mellett

1.3.1. AZ ÁLLVÁNYPALLÓ

tárolni.

szélesség

min. 20 mm

abroncsacél pánt

5 Ábra: Álluánypalló uasalata

T ÁB LÁ ZA T

Palló hossza (m)

Megengedett lehaj-

lás középen (cm)

2,5 alatt 2-3

2,5-3 4-5

3-3,5 5-7

3,5-4

7-10

4,5-5 9-13

5-5,5 15-20

5,5-6 18-26

7



ÁLLVÁf fYSZERKEZETEK

1.3.2. AKORLÁTDESZKA

1 FEJEZET

Akorlátdeszka fenyőből készült, közbenső

vagy felső elem, a munkaszint oldalvédeI-

mére.

Anyaga átmenő göcstől mentes kell legyen.

Hossza 2,50-6,00 m, keresztmetszete 2,4-3,3/

14-25 cm. A deszkák végeit 1x20 mm-es abroncs-

acél-pánttal védjük. A korlátdeszkát a keresztmetszeti

mérettől függően kellmegtámasztani.

A korlátdeszkát a bakok korlátoszlopaihoz karn-

pós csavarral, vagy egyéb szabványos rögzítő elem-

mel

(1.6.

ábra) kell kapcsoini. Igénybevétel előtt a

korlátdeszkákat szemrevételezéssel kell ellenőrizni.

Repedt, törött korlátdeszkát beépíteni tilos Fedett,

szellős, száraz helyen máglyába rakva tároljuk.

1.3.3. ALÁBDESZKA

A lábdeszka a munkaszintek padlóvonalá-

ban elhelyezett építőanyagok és tárgyak

leesése ellen védelmet nyújtó (1.7. ábra)

állványelem.

Anyaga göcstől mentes deszka, kereszt-

metszete 2,4/15-18 cm, hossza szükség

szerinti. A lábdeszkát meg kell pántolni. Meg-

támasztása a korlátdeszkáéval azonos meg-

oldású és kíosztású. Tárolása megegyezik a

korlátdeszkáéval.

1.3.4. KERESZTMEREVÍTÓK

Az andráskeresztek az állványok és a

dúcolatok merevítésére szolgálnak.

A két elemet kereszt alakban összeépítve (1.8.

ábra) az állványok és dúcolatok falsíkkal párhuzamos

merevítését tudjuk vele biztosítani.

Anyaga luc- vagy jegenyefenyő deszka, lehet fél-

bevágott rúdfa is. Keresztmetszeti mérete deszka

esetén 2,4/12 - 16 cm, rúdfa esetén legalább 9 cm

átmérőjű. Hossza 2,50 - 6,00 m. Végeit acélpánt

erősíti. Kialakítása a korlátdeszkáéhoz hasonló, csak

csavarral rögzíthető.

8

1.6. Á br a : K o r l át deszka r ö gzí tése

1 . 7 .

Á br a : L ábdeszka r észl et

] 2 TÁBLÁZAT

Deszka méret (cm)

3,6

Megtámasztás

távolsága (m)

2,4x14

2

2,4x18

2,5

2,4x21, ill.2,8x16

3

2,4x25, ill.3,3x14

1 .8 . Ábr a : And r ásker eszt mer evítés



1 FEJEZET

1.4. BAKÁLLVÁNYOK


A bakállvány könnyen szállítható, gyorson felállítható elemekből álló szer-

kezet. Két fő részből áll: a bakokból és a ráterített állványpadozatból.

Kiegészítő részei: a korlátoszlop, a korlátdeszka, a lábdeszka, a szükséges rögzítő elemek-

kel. Ezek a két méter, és annál magasabb állványokon a balesetvédelmi célokat szolgálják.

1.4.1. EGYMÉTERES BAKÁLLVÁNY KIS BAKÁLLVÁNY)

Az alátámasztó bakok (1.9. ábra) magassága 1,00

ID.

A bakfej- és a pal-

lóterítés szélessége is szintén 1,00 m. A bakokat egymástól, falazásnál

1,50-2,50 m, vakolásnáI2,50-3,50 m távolságra állítjuk.

Általában falazó- és vakolómunkákhoz állítják össze, az 1.10. ábrán látható módon.

Ha a bakokat nem szilárd aljzatra, hanem talajra állítjuk, a baklábak alá teherelosztó pallót kell

helyezni. Különösen vonatkozik ez a lábazat melletti friss feltöltésre.

A kisbakállvány esetleg szükségessé váló magasítását csak fűrészelt gerendarátétekkel

szabad elvégezni. Az állványt magasítani tilos: baklábak alá rakott téglával, vagy fadarabokkal,

valamint élére állított pallóval. A szabályos magasítás mértéke max. 30 cm lehet.

Axonometrikus kép

II \

~

--c.·_-~

bak

Felülnézet

Oldalnézet

J

o

1 9 Ábra: Egyméteres kisbek

. 115

.:37, 78

i l

l i \

,

150...350

I

150...350

/pallók

l \

150 ...350 110

bak

baki

1 10 Ábra: Kisbakállvány összeállítása

Elölnézet

Elölnézet

115

Oldalnézet

9




I.FEJEZET

1.4.2. KÉTMÉTERES BAKÁLLVÁNYOK

Az alátámasztó bak 1.11. ábra) magassága és szélessége egyaránt két mé-

ter. Könnyebb kezelhetőség céljából a bakfejből a lábak kiszedhetők.

Az összeállításnál abakláb párokat a keresztmerevítő deszkákkal kapcsolják össze. Az áll-

vány pallóterítése 2,00 m széles lehet 1.12. ábra). Az állványon dolgozók biztonsága érdeké-

ben a külső (közlekedő) oldalt korláttal és lábdeszkával kell ellátni. A korlátoszlop felerősítési

módját látjuk a 1.11. ábrán. A korlátdeszka felső éle a bakfejtől számított 1,00 m magasan, a

korlátoszlop belső oldalán helyezkedjen el.

Axonometrikus kép

Oldalnézet

200

o

o

o

1.11. Á br a : K ét mét er es nagybak és korl átra rögzítése

150 ... 350

korlötqyörn

1

l

150 ... 350

korlót

150 ... 350

315

15

1.12 . Á br a : Ö sszeál l í tot t két mét er es bakál l vány

1.4.3. EMELETES BAKÁLLVÁNY

Elölnézet

o

o

o

o

N

Amennyiben szükséges, a

3,00

m-es állványmagasságot is biztosíthatjuk,

ha a kétméteres bakállványra kisbakállványt építünk 1.13. ábra).

A korlátot és lábdeszkát ebben az esetben is a kétméteres állványra kell felszerelni, mert

a közlekedés a kisbakállvány mellett maradó 85 cm széles sávon történik. Ma már ezt az áll-

ványépítési módot nem használják.

10



1. FEJEZET

1.4.4.

F ÉM BAKÁLLVÁNY


A fémbakokat acéIcső és idom-

acél kombinációval készítik.

Magasságuk bizonyos határok

között könnyen változtatható.

A fabakok helyett gyakran alkalmaz-

zák a fémből készült alátámasztó szer-

kezeteket

1.14. ábra).

Állványépítésnél

ugyanúgy alkalmazzuk őket, mint a fa-

bakokat.

Axonometrikus kép

Oldalnézet

o

q

o

o

t0

I

o

q

N

3 Ábra: Három méteres bakálluány

h

1.50-3.50

Elölnézet

4 Ábra: Fémbakálluány

1.4.5. A BAKÁL LVÁNYÉPÍTÉSSZABÁLYAI

2.00

a I

t

esz e

_._._.-

~ ' i m t g ,

allványp

115

min.50

~,

Felülnézet

1

I

~.30

I

min.5

I

I

I

I

olló

o

~m l l i n~. 1~5~1~L ~1~L1~ ~t ~mW l l i n~. 1~5

Beépítés előtt a bakok állékonyságát, szi-

3 sarkú

léC;~~=:=;; ; ; : ; ;=~;f==

lárd összeépítésüket ellenőr izni kell. A bak a

vízszintes felületen billenés nélkül állj on

Az oldalára fektetett bak az egy-egy lábára felálló,

vagy a végére állított bak felüllevő lábának két szárára

nehezedő átlagos tömegű

kb. 70 kg)

ember terhelé-

se alatt nem törhet el, és kötései nem lazulhatnak ki.

pal16k

5 Ábra: Pallók átfedése

Az állványok padozatát legalább 48 mm vastag, szorosan egymás mellé

illesztett, és megfelelően rögzített fenyőpallókból készítjük.

Apallósorokat -együttrugózásuk biztosítása céljából- pallókapcsokkal, vagy alulról bevert

állványkapcsokkal kell összefogni. Csak teljesen ép, egészséges pallók építhetők be. Beépítés

előtt a pallókat terhelési próbának kell alávetni, az előzőekben ismertetett módon.

Apallókat

csak az alátámasztás 1.15. ábra) felett, legalább 30 cm-es átfedéssel szabad toldani.

11




1.5. TALPAS LÉTRAÁLLVÁNYOK

1. F EJEZET

A talpas létraállvány könnyen és gyorsan felállítható 1.16. ábra) állvány-

szerkezet. Tartóeleme a talpas létra, amely 2,50 - 4,00 m magasságig ké-

szül, szélessége 80 cm. A függőleges szárak között 50 cm-ként elhelyezke-

dő fokok tar tják apallókat.

Oldalnézet

- H -

•

f ~ · ·

, j-

NI_ •

L0

N

to

N

T

~I

.,

-s-

r

~

+ -

_l.

300

6 Ábra:

Talpas létraálluány

A felállított létrapárokat keresztmerevítőkkel (andráskereszt) és létrafeljáróval kell ellát-

ni. Alétrákat -elbillenés ellen- ferde támasszal ki kell támasztani, vagy ki kell kötni a falhoz.

Az állvány t korláttal kell ellátni. A korlátfát csavarral, vagy kengyelekkel erősít jük a létraszár-

hoz. Ezt az állványfajtát válaszfal

falazáshoz,

és vakoláshoz alkalmazhatjuk. A talpas létraáll-

vány tulajdonképpen átmenet a következőkben ismertetett magasabb létraállványokhoz.

1.6. LÉTRAÁLLVÁNYOK

A létr aállványokat

1.17.

ábra) általában emeletes épületek homlokzatainak

vakolására,

javítására használj ák.

12



1 FEJEZET

ÁLLVÁNY SZERKEZETEK

Tartóeleme az állványlétra, amely 4-6-8-12 m-es hosszban készül. Szárai hosszában ket-

téfűrészelt, hengeres fából állnak, melyekbe 50 cm-enként keményfa fokokat csapoznak.

A létrák szárait három-négy helyen hosszú anyáscsavarokkal fogják össze, hogy esetleges

száradás esetén a létra szét ne essen.

Alétraállvány létráit egymástól -a terheléstől függően- 2,00 - 3,50 m távolságban palló

alátétre állítjuk, és a létra szárait elcsúszás ellen léckalodával vesszük körbe. A létrákat közel

függőlegesen, a fal felé kissé dőlve állítjuk fel.

Az állvány t a fallal párhuzamos síkba keresztmerevítőkkel (andráskereszt) látjuk el.

A merevítőket anyáscsavarokkal rögzítjük. Az állvány t toldott létrák esetében a falhoz és a

tetőszerkezethez, nem toldott létrák esetében csak a tetőszerkezethez rögzítjük.

Homlokzati falnyílásba ~

Alaprajz Elölnézet

a bekötés a kíkötőszorító, I'

és akikötődeszka segítsé-

~ 7

gével végezhető. A tető-

szerkezethez rögzítés pi-

pafával történik úgy, hogy

a pipafát a tetőszerkezet

kötőgerendáihoz, és a lét-

rához kötéllel kötjük ki.

Amennyiben a tető-

magasság elérés éhez a

létra hossza nem elegen-

dő, két létrát toldhatunk

össze. A toldást mindig

kötéllel és toldó-horgok-

kal készítik. Falba vert

kampósszeghez kötött

dróttal az állvány t rögzíte-

ni tilos. A felállított létrák

fokaira egy- vagy kétsoros

pallóterítést készítünk, a

megfelelő magasságban,

hogya kényelmes mun-

kavégzést biztosítsuk.

Lábdeszka és védőkor-

lát minden munkaszinten

szükséges. Az állványok

létráin közlekedni nem

szabad, a feljáráshoz kü-

lön korláttal ellátott, ferde

feljárót kell készíteni.

Állvón létra

7 14

200

1 17 Ábra: Létraálluány

13



Á L L V Á N Y S Z E R K E Z E T E K

1.7. CSŐ ÁLLVÁNYOK

F E J E Z E T

Az építési csőállványok 1.18. ábra) alapelemei az állványcsövek, az alapo-

zó elemek, a kapcsoló és toldó elemek, a rögzítő és munkaszint elemek.

A csőállványokat csak

szilárd,

teherbíró talajra, vagy szerkezetre építhetjük. Elemeit úgy

állítjuk a csótalpakra. hogyacsőtalpakat alátétpallókra szegezzük. A függőleges csöveket a

falsíkra merőleges, és a falsíkkal párhuzamos csövek kötik össze.

A csövek összekötéséhez különböző típusú bilincseket használhatunk. Ezeket csavaros

kötéssel rögzítjük. A függőleges csöveket szintenként, de legalább 4,00 m-ként a falhoz, vagy

falnyílásokhoz ki kell kötni.

Az oldalirányú erőket a vízszintes és függőleges csövek csatlakozásánál kialakuló csomó-

pontokhoz csatlakoztatott keresztmerevítők veszik fel.

A függőleges osz-lop Elölnézet

párok távolsága egymás-

tól általában 2-2,5 m.

A csőállványok mun-

kaszintjeit pallóterítéssel,

vagy deszkatáblákkal le-

het kialakítani. A munka-

szintnek legalább 60 cm

szélesnek kell lennie. Az

állványzat munkaszint jeit

lábdeszkával és korláttal

kell ellátni. Az első szint

összeépítése után el kell

készíteni a már említett

kikötéseket, a következő

szint építése csak ezután

kezdődhet.

Az állványokhoz korlát-

tal ellátott feljárót kell épí-

teni. A feljáró meredeksé-

ge legfeljebb 4:1 arányú

lehet. A fokok maximális

távolsága 30 cm. Szük-

ség esetén a feljáróhoz

pihenőt kell kialakítani. Az

állvány t villámvédelemmel

és földeléssel kell ellátni.

14

r=== °

°

~

~r

-.

F==

d~

°

/

dl:

1==0.

N

~

-:7

;~

°

~

1==0.

N

~

f

~~1

,

V

{J ~

--------

~

r

,

/'

~

/ ;

~

~ 1

A

~

~

°

==0.

-:7

~ ; r

------

r;~

-:7

~.

~

lll

~

- ,

1

/'

~

°

===

°

~

. J ,

7

N

7ft

~

L

°

z

1==0.

N

~

~

.

°

IJ ~ r7

~

V~

<;

~

°

.

N

2,00

f

1 18 Ábra: Csőállvány

A-A metszet

5~0



1. FEJEZET


1.8. A KERETES CSÓÁLLVÁNYOK

A keretes csőállványok az előző részben ismertetett

állványoknál korszerűbbek, építésük sokkal egyszerűbb

és gyorsabb.

A keretes csőállványok alapelemei

1.19-1.20.

ábra) a terheket a talajra közvetítő függőle-

ges keretek, és az ezekre támaszkodó mun-

kaszinteket kialakító vízszintes keretek.

A függőleges keretek oszlopait általában hidegen

hajlított, hegesztett acéIcső vagy zártszelvény alkotja,

melyek felső és alsó végeit élére állított vízszintes, négy-

szög keresztmetszetű cső kapcsolja össze zárt keretté.

A felső összekötő csőre fekszik fel az állvány vízszin-

tes keretei eme. Az oszlopok felső végeibe hegesztett

csatlakozó tüskére a keretoszlopok alsó, nyitott vége

ráhúzható, így a keretek az állvány építésekor egymásra

helyezhetők. A keret felső végein merevítő saroklemezek, a külső oszlop alján és középmagas-

ságában a korlátot, korlátelemet befogadó csatlakozó részek vannak felhegesztve. A felállítás-

kor kívülre kerülő cső oszlop felső és alsó végének külső oldalára felerősített ütközőelemek és

fogadórészek a ferde merevítő rudak elmozdulását akadályozzák meg.

~ _ _ 25~10L _ _ 3~· 3~OL f · ~6~O~0_

UN~ ~~

1.1 9. Á br a : K er et es

csőálluány elemei

u)

korlát alumínium I I I I I

I állvónycsöböl korlát alumínium

gl l l i l ~ I-- ő.lvőnyc ső bő l /,

g i =

I S I I U d ~ I J ~ íla ~

r l i . ~ ~ .U) -

,aJ

1- ~ , - Dallóterítés

I

O - N

~ ~_I- LN l'orlát és ferde merevíté

:t - + - 1

I I T -

alumínium óllványcsöböl

f \.fiL9-0oleges keretek osszekaocsolva

I

240 240

I

240

I

240

I

240 240

I

/ - . A •

A

nézet B nézet

ELEMKIMUTATAS

o

~

Függöleges keret 78 db

Ferde rúd

3

db

~

Vízszintes

keret

54

db

o l

Létra

6 db

~ I

Deszkotóblók 162

db

Hosszkorló\

42

db

sgj'

Végkorlót 24

db

1

Felsö

korlátoszlop

12

db

'+ -

Oszloptotp

28 db

_ Alsó összekötö

rú d

18

db

o

o

korlát és ferde merevítés

csöböl

c

nézet

korlát alumínium

létra

~~

~

ferde

\

~-

N

merevítö

füaaöleaes

- .

\

~

..

- .

keret

<,

\

- .

- .

orlátelem

I

-\ -

II

r-,

\

- .

r - .

I

l=f

:If--~

C:: := :J

vízszintes ~

\

~

r - ,

keret

,

H

1~lf

,

r- ,

Ié

,

~

\

N

-.

- .

a

ummum

a vanv

f

I

I

/

t

/

J

/

T

/

t -

I

/

I ' ,

I

I

í

001/

I

,,-

1 -

,

i

-lJ

. I § f

~

r--r>

§-

W

ej

L

I

· W

f Z

il

1/

f

@

o

o

N

o

o

N

o

o

N

o

o

N

o

o

N

o

N

N

1.20. Ábr a: K er etes csőál l uány ter ue

metszet

15



ÁLLVÁ/ IYSZERKEZETEK

1. FEJEZET

A vízszintes keretek 1.21. ábra)

általában

hossztartósak és legalább két keresztmerevítő

köti össze őket. A hossztartók végein vastag

acéllemezből kialakított felfekvő karmok el-

rendezése biztosítja a feltámaszkodást és a

szomszédos keretek kapcsolódását. A karmok

a függőleges keret felső vízszintes csövére il-

leszkednek, elmozdulásmentesen.

A munkaszintek külső hosszoldalait és

végeit a munkavédelem biztosítására korlát-

keret- és végzáró elem zárja le. A korlátke-

ret egyben a láblécet is tartalmazza, és olyan

konzolokkal van ellátva, melyekkel csatla-

koztatható és rögzíthető a függőleges keret

megfelelő lemez szerelvényeihez. A rögzítés a

korIátkeretre szerelt zárókilincs betoldásával

érhető el. A végeket lezáró elemek a függőle-

ges keret alsó összekötő

rúdjéhoz.

valamint a

belső oszlophoz villával kapcsolódnak, míg a

külső oszlophoz olyan nyúlvánnyal, melyet a

hosszoldali korlátelem rögzít.

A korlátoszlop az állvány oszlopainak fel-

ső lezárására, a legfelső munkaszint vízszintes

kereteinek leszorítására és korlátelemeinek

hordására alkalmas. Az elemek keresztmet-

szeti méretei a függőleges keret megfelelő ele-

meivel azonosak.

A csőtalp 1.22. ábra)

a függőleges kere-

tek alján átadódó terheket továbbítja az alátét-

pallóra. Az oszlopok a talp megfelelő peremek-

kel ellátott elemére illeszthetők, a hegesztett

orsón terhelés alatt is elfordíthatók. Az orsó

forgatásával az állvány munkaszint jének hely-

zete kb. 10 cm magasságban változtatható.

korlátelem

ferde

merevítö rú

1 21 Ábra: Vízszintes keret csatlakozésa

1 22 Ábra: Ál/vény alétémasztésa

Az alsó összekötőrúd 1.22. ábra) az

oszloptalp anya elemének legalsó peremére

húzva a talpak és a függőleges keretek - egy-

máshoz viszonyított helyzetét - rögzíti. A cső

keresztmetszetű rúd ellapított végeihez a kap-

csolódáshoz gyűrű van hegesztve.

A merevítő rudak 1.23. ábra)

a csőtalp felső peremére, illetve a függőleges keret oszlo-

painak felső végére húzhatók. Feladatuk az állvány hosszirányú merevségének a biztosítása.

16

1 23 Ábra: Merevítő rudak



1. FEJEZET


A rúd keresztmetszete általában azonos az alsó összekötő rúdéval. A merevítő rudat a keret-

oszlop ütköző lemezei elmozdulásmentesen rögzítik.

A feljáró létra a keretes állvány munkaszint jei között a közlekedés lebonyolítására szolgál.

A létra szélessége min. 40 cm, szárai laposacélból készülnek, a fokok általában egyenlőtlen

szárú szögacélból állnak. Elhelyezéskor a létra csatlakozó karmai a vízszintes keret közbenső

merevítő rúdjaira akaszthatók. A létra alsó vége a munkaszinten, a legalsó létránál a vízszintes

merevítő rudak felett átvetett pallón támaszkodik.

A padlóelem a vízszintes keretre helyezve a járószintet alkotja. A padló 1,5-2 mm vastag

acéllemezből készül, melyet kidomborodó részek tesznek csúszásmentessé. Az elem egy-

máshoz csatlakozó szélei peremesek, a másik irányban pedig hajlított és ráhegesztett borda

merevíti a lemezt. Egy vízszintes keret 1-3 darab padló elemmel fedhető le. A feljáró létránál

speciális padló elemek kerülnek beépítésre.

Az állványzat falszegekkel, kikötőkarokkal köthető ki. Az állvány munkaszint jének kialakí-

tásához deszkatáblákat lehet használni úgy, hogy közben a feljárónyílásokat is ki kell hagyni.

Az állványt villámvédelemrnel és földeléssel kell ellátni.

A keretes állványok előnyei:

a felhasználási helyre történő szállítás egyszerű;

könnyú,

kézzelmozgatható elemekből állnak;

a szereléshez semmilyen, vagy csak alapvető szerszám szükséges;

a szerelése egyszerű az egymásra állításhoz szükséges beépített összekötésekkel;

kevés különböző elemből/alkatrész összeállítható;

az egységek fektetve és állítva is gyorsan összeszerelhetők, szétbonthatók;

a kerettávolságok, magasságok különböző méretlépcsőben alkalmazhatók, a finombeállí-

tások a fej- és láborsókkal elvégezhetők;

magas állványnál a szinteket daruval egyszerűen egymásra lehet helyezni;

a nagy állékonyság miatt biztonságos;

az állvány pontosan méretezhető.

1.9. ALÁTÁMASZTÓ ÁLLVÁNYOK

Az alátámasztó állványok tulajdonképpen nagy szilárd ságú acélból készült

keretes állványok, amelyek különösen nagy terhek viselésére szolgálnak.

Alkalmazási területük széleskörű, magasépítésben elsősorban irodaépületeknél, parkoló-

házaknál,

vázas épületeknél, azaz olyan monolit szerkezeteknél találkozhatunk velük, ahol

nagyfelületű zsaluegységekkel zsaluzási időt takarítanak meg. Minden olyan területen építhe-

tőek továbbá, ahol nagy terheket kellalátámasztani (pl. hídépítés, mélyépítés). Azalátámasztó

állványok keretekből épülnek fel, így rendkívül merevek, a különböző vízszintes erőhatások

révén sem veszítik el stabilitásukat.

17




1.10. MUNKAÁLLVÁNYOK

1 FEJEZET

Az 1.24. ábrán egy keretes állvány építésének folyamatát mutatjuk be. Megjegyezzük,

hogy az alátámasztó keretes állványok összeállítása is hasonló munkafolyamatokban törté-

nik.

Kezdő/fogadó szint összeállítása

Keretek összekapcsolása andráskereszt

mereoitésekkel, vízszintes rudakkal

Padlóelem behelyezése vízszintes keretre,

daruval történő emelés előkészítése

1.24.

Ábra:

Ker etes á l lvá ny ép ítése

A

szintek egymásba il lesztése,

kötések rögzítése

1.11. FELFÜGGESZTETT, ÖSSZECSUKHATÓ MUNKAÁLLVÁNYOK

Az összecsukható munkaállványok összecsukva, hely takarékos állapotban

kerülnek szál lításra. Az építkezésen kinyi tás után daruval felemel ik , és az

előkészített felfüggesztő helyekre felfüggesztik 1.25. ábra). Felfogó áll-

ványként/védőtetőként is alkalmazzuk.

18



1 FEJEZET


1 25 Ábra: Felfüggesztett

munkaálluányok

1 26 Ábra: Hagyományos

kidugóálluány

A felfüggesztés elve kónusz, illetve kapcsos lehet. Teherbírásuk eléri az 500 kg/m

2

-t.

A munkaállvány szintek magasságeltolása a függesztő tartó segítségével lehetséges a kívánt

helyzetbe. A kiegészítő állvánnyallehetséges a hosszabbítás és a sarkok kialakítása. Az állvá-

nyok a korláttal egy darabban kerülnek legyártásra. A nagyobb távok áthidalása gerendával

lehetséges.

1.12. A KIDUGÓÁLLVÁNYOK

A kidugóállványok olyan állványok, amelyek munkaszint jét az épület nyílá-

sain keresztül konzolos gerendákra építjük. Így a munkaszint (1.26. ábra) a

homlokzat síkja előtt helyezkedik el.

A kidugóállványokat elsősorban anyagfogadásra használják, vagy kisebb nyílás körüli javí-

tási munkákat végeznek róla. Előnye, hogy az épület teljes homlokzatát nem kell beállványoz-

ni. A hátránya viszont az, hogy az állványt csak a falnyílásokon keresztül lehet elkészíteni.

A fa kidugóállványt csak akkor alkalmazzuk, ha az épületnek már elkészültek a fal- és

f ö -

démszerkezetei. Azállványt ugyanis vízszintes és függőleges irányban is rögzíteni kell. Ügyelni

kell arra, hogyarögzítésnél a födémszerkezet üreges elemei ne kapjanak terhelést. Azállvány-

elemek rögzítéséhez csavarozott kötéseket kell készíteni, az állványkapocs nem használható.

A fa kidugóállvány fő teherhordó eleme a nyíláson konzolos an kidugott gerenda. A gerendát

oszlopok, szelemenek, és ferde irányú támaszok, vagy lehorgonyzó elemek rögzítik. A nyílá-

son kidugott gerendákon pallóterítéssel készül el a munkaszint, amelyet korláttal látnak el.

Akidugó állványon történő anyagfogadáshoz gyakran építenek felvonókat. Ezek a felvo-

nók azonban legyenek függetlenek az állványszerkezettől.

19



ÁLLVÁNYSZERKEZETEl\

1.13. A FÜGGŐÁLLVÁNYOK

1 FEJEZET

A függőál lványokat a kis anyag-

igényű homlokzati, felújítási,

vagy karbantartási munkáknál

használ ják. Alkalmazása tel je-

sen sima, sík, díszítés nélküli

homlokzatoknál előnyös.

Az állványhoz egy tartószerkezet

tartozik, amely az állvány függőkosa-

rát, vagy munkaszint jét (függőhíd) kö-

telek (acél sodronykötél) segítségével

a homlokzat előtt tartja

.27. ábra).

A tartószerkezeti gerendát konzolosan,

az épület síkja elé tolják, és az épület-

szerkezetekhez rögzítik.

Általában a födémszerkezet, vagy a tetőfelépítmény elemei nyújthatnak biztonságos rög-

zítési lehetőséget. Szükség esetén statikus szakvélemény alapján kell a rögzítést elvégezni.

A függőkosár, illetve a függőhíd mozgatását csörlő, vagy elektromos motor végezheti.

27 Ábra:

Függőálluány

A függőállványok működtetése közben ügyelni kell arra, hogyamegengedhető terhelé-

seknél nagyobb terhek a kötélen függő munkaszintet ne érjék,

1.14. AZ ÁLLVÁNYOK BONTÁSA

Az

állványokat,

a

védőtetőket.

a függő munkaszinteket az építés fordított

sorrendjében kell elbontani.

Az állványok bontását a felső szintről kell kezdeni, a járólapok és alábdeszkák leengedé-

sével. A kikötéseket és a merevítéseket csak akkor lehet eltávolítani, ha az állvány tartószerke-

zetének a bontásával a kikötésig értünk. Az állványelemek kötéseit, kapcsolatait az állványra

jellemző módszerrel kell oldani. Vigyázzunk arra, hogya kikötések és a merevítések részleges

eltávolítása után az állványzat állékonysága megváltozik, és a figyelmetlenség balesethez ve-

zethet

Az elbontott állványanyagot meg kell tisztítani, el kell távolítani az esetleges szegeket, és

méret szerint osztályozva kell tárolni. A fémanyagú állványoknál gondolni kell a korrózióvéde-

lemre is.

1.15. MUNKAVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

Az alábbiakban a legfontosabb munkavédelmi előírásokat ismerjük meg, amelyek betar-

tása az állványépítés és állványbontás során rendkívül fontos.

2



21

1 FEJEZET


A

2 m-nél

magasabb munkaszinteknél legalább 1 m magas kétsoros, láb deszkával ellá-

tott korlátot kell készíteni;

fontos, hogy korlát készüljön a munkaszint minden szabad oldalán;

az állványokhoz szükség esetén védőhálót kell készíteni;

az állványokat hossz- és keresztirányban merevíteni kell;

az állványelemek távolsága

3 m-nél

több nem lehet;

a terheket egyenletesen kell elosztani;

az állványelemeket elmozdulás ellen rögzíteni kell;

az állvány faltól mért legnagyobb távolsága 30

cm;

a munkaszintet a végzendő munka szerint az alábbi szélességűre kell készíteni:

vakoló állványok:

0 5

m;

csőállványok:

0 6 m;

falazó állványok:

1,0 m;

a munkaszintek megközelítésére biztonságos feljárót kell készíteni;

a gördülő állványokat felborulás ellen biztosítani kell;

a gördülő állványokon mozgatás közben tartózkodni tilos;

a gördülő állványokat csak süppedésmentes padozaton szabad mozgatni;

az építési állványokhoz épített feljárók mérete a következő legyen:

egyirányú közlekedés esetén 0 6

m;

egyirányú közlekedés, anyagszállítás estén

1,0 m;

kétirányú közlekedés anyagszállítással

1 5 m;

a feljáró lejtése legfeljebb

40 -05

lehet;

a feljáró padozatára

0,4 m-ként

felerősített lécekkel kell megakadályozni a megcsúszást;

a feljáró padozatát rögzíteni kell.



1. KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK

AZ ÁLLVÁNYSZERKEZETEK CÍMŰ FEJEZETHEZ

1.

Ismertesse az állványszerkezetek fogalmát és alkalmazásuk területeit

Állványszerkezetek fogalma: .

Alkalmazásuk: .

..............................................................................................................................................

2.

Csoportosítsa az állványokat rendeltetésük szerint

a./

b./ .

e./

d./ .

3. Milyen anyagokból építhetők az állványok?

a./ .. b./ .

c

4.

Az áIIványokat szerkezetük és építési módjuk alapján esoportosíthatjuk.

Szabványos állványozású elemekkel készített állványok:

a./

b 1

e./

d 1

Áesmunkával kialakított, egyedi módon tervezett és összeállított fa áIIványszerkezetek:

e ]

b./ .

e./ .

e./ .

Előre elkészített elemekből összeállított állványok:

a./

b./ .

d./ .

e./ .

5. Sorolja fel a hagyományos állványok munkaszint elemeit:

a./ b./ .

c]

d./ .

6.

Egészítse ki az alábbi mondatot

Az

állványpalló.

az állványokon létesített munkaszintek .

Az állványpalló vastag, széles és .

hosszú, minőségi osztályú vagy készül.

22



23

K ÉRD ÉSEK ÉS G YAK ORL Ó F EL AD A TO K A Z

1 .

F E J E Z E THE Z

7 Mivelvédjük a pallók végeit, és hogyan történik ezeknek az elemeknek a rögzítése?

8

Miindokolja az állványpallók próbaterhelését, és hogyan történik ennek elvégzése?

A próbaterhelés elvégzését indokolja: .

A próbaterhelést úgy végezzük el, hogy: .

..............................................................................................................................................

Az állványpalló megfelel, ha .

9

Ismertesse a korlátdeszka anyagát, feladatát, méreteit és rögzítésének módját

Anyaga: .

A korlátdeszka feladata: .

Hossz - és keresztmetszeti méretei: .

Rögzítése: .

10. Fogalmazza meg, hogy milyen céllal épülnek alábdeszkák?

11. Egészítse ki az alábbi mondatot

Az andráskeresztek az és a szolgálnak.

Anyaga vagy deszka, lehet is.

Keresztmetszeti mérete deszka esetén , rúdfa esetén legalább

.....................átmérőjű. Hossza Végeit erősíti.

Rögzítése történik.

12.

Ismertesse abakállványok fogalmát, részeit és fajtáit

Fajtái:

a./ .

c./ .

b

d./ .



KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADA TOK AZ 1. FEJEZETHEZ

13. Ismertesse a bakállványok építésének szabályait

• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • • • •• • •• • •• • •• • •• • •• • • • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • •• • ••

14. Egészítse ki amondatot

A talpas létraállvány és felállítható állványfajta.

Tartóeleme a , amely magasságig készül, szélessége

................................. A függőleges szárak között elhelyezkedő fokok tartják

apallókat.

15. Az alábbi ábrán a létraállvány metszeti és

előlnézéti

rajzát látja. Írja le a létraállvány legjel-

lemzőbb ismérveit, és az állvány építésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat

24



KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK AZ 1. FEJEZETHEZ

16. Sorolja fel a csőállványok alapelemeit

a./ .

c./ .

e./ .

b./ .

d./ .

f./ .

7

Karikázza be a helytelen állítások számjeiét

1./ A csőállványokat csak szilárd, teherbíró talajra, vagy szerkezetre lehet építeni.

2./ Az elemeket csőtalpakra állítjuk, melyeket nem szükséges az alátétpallókra szegezni.

3./ A függőleges csöveket a falsíkra merőleges, és párhuzamos csövek kötik össze.

4./ A csövek összekötését különböző típusú bilincsekkel végezzük, amelyeket a csövekre

pattintással rögzítünk.

5./ A függőleges csöveket elegendő 4 m-ként a falhoz kötözni.

6./ Az oldalirányú erőket a vízszintes és függőleges csövek veszik fel.

7./ Az oldalirányú erőket a csövek csatlakozásánál kialakuló csomópontokhoz csatlakozta-

tott keresztmerevítő k veszik fel.

8./ A függőleges oszlop párok távolsága legfeljebb 2,00-2,50 m lehet.

9./ A munkaszinteket pallóterítéssel, vagy deszkatáblákkallehet kialakítani.

10./ A munkaszint maximum 60 cm széles lehet.

11./ A munkaszinteket lábdeszkával és korláttal kell ellátni.

12./ Az első szint összeépítése után nem fontos elvégezni a kikötést azért, hogya következő

szint építését meg tudjuk kezdeni.

13./ Az állványokhoz korláttal ellátott feljárót kell építeni.

14./ A feljáró fokainak maximális távolsága 30 cm.

18. Írja az ábra alatti kipontozott vonalra, hogy

melyik állvány t ábrázoltuk, majd írja az ábrába és

jelölje be az állványfajta alapelemeinek megneve-

zését

Sorolja fel az ilyen állványok előnyeit

1./ .

2./ .

7 ./ .

8./ .

3./

4./

5./

6./

2,40

25



KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK AZ ] FEJEZETHEZ

19.

Milyenállványok az alátámasztó állványok?

20. Ismertesse a legfontosabb jellemzőit a felfüggesztett, összecsukható munkaállványok-

nak, amelyeket védőtető ként is alkalmaznak

21.

Egészítse ki az alábbi mondatot

A kidugóállványok olyan állványok, amelyek munkaszint jét az épület .

keresztül építenek.

Így a munkaszint a helyezkedik el.

Az állványokat elsősorban használják, vagy kisebb nyílás körüli

......................................................munkát végeznek róla.

Előnye: .

Hátránya .

22. Ismertesse az állványok bontásának munkamenetét

23 Sorolja fel, azokat a legfontosabb munkavédelmi előírásokat, amelyek betartása rendkí-

vül fontos az állványok építésénél

26



2. A ZSALUZATOK

A zsaluzatok megadják a beton- és vasbetonszerkezetek terv szer inti alak-

ját és méreteit. A betonozáskor és a beton szilárdulási ideje alatt is bizto-

sítják a szerkezet alátámasztását mindaddig, amíg a beton kellő mér tékben

megszilárdul, így önsúlyát már zsaluzat nélkül is elbír ja.

A zsaluzat tehát ideiglenes, rövid időtartamra épülő szerkezet, amely a beton megszilár-

dulása után elbontásra kerül. A zsaluzatokat régebben csak fából készítették, ácsmunkával.

A faanyag felhasználása azonban gazdaságossági kérdéseket is felvetett, hiszen a hagyomá-

nyos zsaluzatok meglehetősen sok fát igényelnek. A méretre vágásnál keletkező hulladék,

valamint az elbontott zsaluzatok újbóli felhasználhatósága miatt a faanyagok alkalmazása

ma már nem gazdaságos. Ezért alakították ki az acél anyagú táblás rendszerű zsaluzatokat,

amelyek egységes, méret szerinti felhasználása kedvezőbb.

A zsaluzási munka megkezdése előtt mérlegelni kell, hogy milyen zsaluzási módot vá-

lasztunk, és azt milyen anyagból készítjük el. Az alapozás elkészülte után először mindig a

felmenő pillérek oszlopok, vagy falazatok zsaluzatait kell elkészíteni. Ezután a felmenő szerke-

zetekhez kapcsolódó vízszintes, vagy ferde elemek, gerendák, födémek, lemezek zsaluzatait

kell összeszerelni.

Az összeállításnál ügyelni kell a pontos kitűzésre is. A betonpumpával tör-

ténő betonozáshoz erős zsaluzatra van szükség. A zsaluzat koncentrált ter -

helése esetén nem kívánatos deformációk következhetnek be.

A zsaluzatok alátámasztásánál jól beváI tak az ékes megoldások.

Jól tartanak, a bon-

tás pedig az ékek eltávolításával egyszerűen elvégezhető. Fontos követelmény, hogy a zsa-

luzatot alátámasztó állvány kellően merev legyen, és stabilan alátámassza a zsalu héjazatát.

Azalátámasztás elmozdulása ugyanis eldeformálja a zsaluzatot és méreteItéréshez vezet.

Alapvető követelmény,

hogya zsaluzat

méret- és alaktartó legyen. Ez ha-

tározza meg a zsaluzat alátámasztó elemeinek a távolságát, valamint azok

merevítésének mér tékét.

A zsaluzat összeállításakor figyelembe kell venni, hogya függőleges zsalutáblákat előbb

el lehet bontani, mivel a beton oldalnyomása

4-10 óra

után általában megszűnik és így le-

hetővé válik az oldaltáblák eltávolítása. Amennyiben a vasbeton fal vagy oszlop

2,00 m-nél

magasabb, a zsaluzatot úgy kell elkészíteni, hogy

2,00 méterenként

betonozó ablak legyen

kialakítható. Erre azért van szükség, mert a friss beton

2,00 m-nél

magasabbról történő

leejtése esetén szétosztályozódik. A beton üreges, illetve porózus lesz, szilárdsága csökken,

és a fagyállósága sem lesz megfelelő. A vízszintes zsalutáblák és alátámasztó elemek viszont

mindaddig hordják a vasbeton szerkezet súlyát, amíg az önhordóvá nem válik.

A zsaluzat összeszerelésekor gondoskodni kell a betonacélok előírt betontakarásá-

ról.

(Abetontakarás az acélbetét és a vasbeton szerkezet külső síkja közötti távolság centimé-

terben.) Az acélbetétet körülvevő beton akadályozza meg a korrózió kialakulását. A betonta-

karást távtartó kkal lehet biztosítani.

27



A ZSALUZATOK

2.

FEJEZET

A zsaluzatok három nagy csoportra oszthatók, e szerint fogjuk vizsgáini őket:

a hagyományos zsaluzatokra;

a korszerű zsaluzatokra:

a különleges zsaluzatokra.

A hagyományos zsaluzat lényege, hogya

munkahelyen egyedileg kizárólag fából készí-

tik el, illetve állítják össze (2.1. ábra). A ha-

gyományos zsaluzásnál a faanyag általában

egymás után háromszor-négyszer használha-

tó fel.A zsaluzat összeállítása a sok megmun-

kálás és vágás miatt időigényes. Hagyomá-

nyos zsaluzat készítéséhez általában gyalulat-

lan faanyagot használunk, ilyenkor azonban

a kizsaluzott, látható betonfelületeket vakoini

kell. Ha az épület vakolatlan betonfelületek-

kel készül, a zsaluzatnak a beton felőli lapjait

gyaluini kell.

Hagyományos zsaluzatok készítésénél ügyelni kell arra, hogy a rendelke-

zésre álló faanyagot minél kisebb mértékben daraboljuk. A darabolások

miatt sok lesz a hulladék, csökken az újbóli felhasználhatóság lehetősége.

Törekedni kell arra, hogya deszkák, és a lécek darabolás nélkül, teljes

hosszukban és szélességükben kerüljenek b építésre.

2.1. HAGYOMÁNYOSZSALUZATOK

2.1. Á br a: H a gyományos zsal uzat

Már a zsaluzat összeállításakor gondolni kell arra, hogya zsaluzat bontása minél egysze-

rűbb legyen, a kapcsolatok oldása minél kisebb rongálást okozzon. Alapelv, hogy mindig

könnyen oldható kapcsolásmódot kell alkalmazni.

A csavaros kapcsolásoknál a csavarokat úgy kell elhelyezni (védőcsőben), hogya me-

neteket a beton ne tudja eltömni. Szegezést csak olyan helyeken célszerű alkalmazni, ahol a

szegek bontáskor, ill. újrazsaluzáskor a fában maradhatnak. A szegeket harapófogóval vagy

szeghúzóval a faanyag roncsolása nélkül kell kihúzni.

A zsaluzat készítésekor a deszkák között 2-3 mm-es hézagot kell hagyni. A faanyag

a friss betonból ugyanis vizet vesz fel, és ennek következtében a deszkák megduzzadnak, ami

méretnövekedéssel jár. A nedvesség hatására kipúposodó deszkák abetonfelület egyenetlen-

ségét okozzák. Igényes szerkezeteknél impregnált faanyagot célszerű használni, mert annak

vízfelvétele minimális.

A zsalutáblák deszkáit hevederek fogják össze, a táblák elmozdulását

kalódák

akadályoz-

zák meg. A kalodák és hevederek tengely távolsága 1,00 m-nél ne legyen nagyobb. A heve-

derek felszegezéséhez 28/60 vagy 31 70-es szeg használata ajánlott. A szeget mindig a tábla

belső oldala felől verjük be. Két elem kereszteződésénéllegalább 2 db szeget kell beverni.

28



2. F EJEZET A ZSALU ZATOK

A zsaluzat elkészítését mindig a deszka elemek leszabásával kell kezdeni. A zsaluzat táb-

láinak elkészítéséhez munkapadot érdemes készíteni. A munkapad a készítendő zsaluzat

méretéhez igazodó, helyszínen összeállított, sima, vízszintes, sík felület, melynek szélességi

mérete kb. 1,00 m. A munkafelületet 70-100 cm magas, bakokra szegezett pallókbóllehet

összeállítani.

Az egyenlő hosszúságú zsaluzóelemeket

munkapadon szabjuk le. A munkapadra sze-

gezett ütközőléc segítségével feleslegessé vá-

lik adarabonkénti mérés, hiszen a darabolás

egyszerre is elvégezhető. Egyedi zsalutábla ké-

szítése esetén a készítendő elem méreteit fel

kell pontosan rajzolni a munkapadra.

A munkapadon előállított zsaluele-

meket célszerű a beépítés sorrend-

jének megfelelő számozással ellátni

A munkapad ot lehetőleg fedett hely-

re készítsük el

2.2. Á br a : Z sa l ut ábl a összef ogása

hevederr el, egyenes felület zsaluzása

Mindig gondosan mérlegeljünk, hogy mi-

lyen méretű faanyagot használjunk a zsaluzat

leszabásához. Ahossz- és szélességi méreteket

úgy válasszuk meg, hogya hulladék a lehető

legkevesebb legyen. Általában a legkedvezőbb

szélességi méret a 12-15 cm (2.2. ábra) kö-

rüli, ugyanis az ennél szélesebb deszkák már

erősebben vetemednek, és akizsaluzott be-

tonfelület nem lesz egyenletes. Íves felületek

zsaluzásához (2.3. ábra) a 6-8 cm széles lé-

ceket lehet használni. A keskeny lécekkel jól

lehet követni a szerkezet ívét.

A zsaludeszkák vastagsági méreteit a következőkben foglaljuk össze.

2.3. Ábr a: Í ves fel ül et zsal uzása

• Az oldalfal zsaluzatok, ill. az olyan zsaluzatok, amelyek a friss beton oldalnyomását vise-

lik, általában 24 mm vastag deszkából készülnek. Ennél vékonyabb deszkákat csak külön-

leges esetben lehet alkalmazni.

Abban az esetben ha a zsaluzat nemcsak a friss beton oldalnyomását, hanem a beton

tömegét is hordja, úgy a beton tömegétől függő en indokolt lehet 48 mm, vagy annál

vastagabb pallók használata is (különleges esetekben oldalzsaluzatnál is szükség lehet a

24 mm-nél vastagabb zsaludeszkák alkalmazására).

A zsaluzat készítésekor a következő módszereket lehet alkalmazni.

• Az egyik lehetőség az, hogya padon olyan méretű táblákat szabunk le, ill. állítunk össze,

melyekből a beépítés helyén a zsaluzat egyszerűen összeállítható. Ilyenkor a deszkákat

mind hossz-, mind pedig szélességi irányban végleges méretre vágjuk le, a táblákat pedig

29



A

ZSALUZATOK

2.

FEJEZET

hevederek rászögezésével állítjuk össze és számozással látjuk el. A szélső táblák szabad

oldalai mentén levő zsaludeszkák pontos méretre vágása esetleg elhagyható.

Zsaluzatok készítésének másik módja, amikor a deszkákat hosszirányban pontosan

leszabják, majd azokat a betonozás helyén a már elkészített kalodákhoz szegezik. Ilyenkor

a pontos szélességi méret az utolsó deszka helyszínen történő leszabásával alakul ki.

Bármelyik módszert választ juk, a zsaludeszkák leszabása, ill. a zsalutáblák összeállítása

után a zsaluzat összeszerelése következik. A leszabásokat, ill. a táblákat az ácstelepen készít-

jük el, a zsaluzatot pedig az építendő szerkezet helyén állítjuk össze.

A korszerű zsaluzatok a hagyományos zsaluzatnak fejlettebb formái. E cso-

portba tartoznak a táblás zsaluzatok és a rétegelt lemez felületű fémkere-

tes típustáblás zsaluzatok.

A táblás zsaluzat a hagyományos zsaluzat

olyan változata (2.4. ábra), amelynél a zsalu-

záshoz szükséges, és a zsaluzandó betonfelüle-

tek méreteinek megfelelő zsaluzó táblákat ács-

telepen előre elkészítik, és a helyszínen szeretik

össze.

A táblás zsalutáblákhoz hagyományos alá-

támasztó és merevítő szerkezetek tartoznak. A

táblákat már eleve úgy alakít ják ki, hogy azok az

épület több elemének zsaluzására alkalmasak

legyenek. Nyilvánvaló, hogy az ilyen zsaluanya-

gok használatát már a tervezés fázisában figye-

lembe kell venni az egységes méretrend miatt.

A gyárilag összeállított fém zsalutáblák teherhordó váza acél zártszelvényű

keretprofilokból áll, a rájuk erősített különleges rétegeIt, illetve polipropi-

lén lemezek adják a kizsaluzás utáni sima felületet.

2.2. KORSZERŰ ZSALUZATOK

Hengeres

oszlop

Ferde támasz

2 4 Ábra: Gerenda zsaluzata

táblás elemekből

A különböző gyártmányú táblák a rendszerhez igazodó magassági és szélességi méretben

állnak rendelkezésre. Az acél zsaluzatok előnye, hogya heveder rendszeres rögzítést és az

előre elhelyezett bordák szabadságot adnak, a tábla mérete nem jelent korlátot az összeállí-

tásnál. A kapcsolatok oldhatóak, a bontás igen gyors is lehet. Az egymással szemközti zsa-

lutáblákat anker rudakkal lehet összekapcsolni. Előny, hogya -kepcsolóelemek nem tesznek

kárt a zsalutáblában. Az acél szerkezetű zsaluzatokkal tökéletes síkok, sarkok, ívek alakíthatók

ki. A zsaluhéj általában hátulról kerül erősítésre a kerethez. A táblán lévő bordák miatt a de-

formálódás nem jellemző. A keretek könnyebben tisztítható ak és nehezebben sérülnek, mint a

hagyományos fa anyagú zsaluzatok. A fém zsalutáblák megtámasztására és alátámasztására

palló és fagerendák, zsaluzattartók, valamint kiegészítő fém lábak, támasztószerkezetek al-

kalmasak. A rendszerekhez különféle egyéb kapcsoló elemek, támasztó rudak, távolságtartó

30



2.

FEJEZET

A

ZSALUZATOK

A kúszózsaluzás 2 6 ábra) olyan zsa-

függöállvány ----li

luzásí mód, amelynél a

teljes épület bezsalu-

zása helyett kb. 4,00 m épületmagassághoz

szükséges zsalutáblákat készítenek el egyszerre,

az alaprajznak megfelelően egy egész szinten.

A nagy táblaméret miatt az eljárás gyors kivitele-

zést tesz lehetővé. A külső és belső zsaluhéj a ke-

zelőszintekkel együtt külön mozgatható, és előre

elhelyezett kúszócsapokhoz rögzíthető. Az egyik zsaluhéj fixált helyzete mellett elkészül a vas-

szerelés, majd a másik oldali zsaluzat fixálása után történhet a betonozás. A szilárdulás után

a következő szint zsaluzatát a meglévő, vagy már az elkészült szintre kell támasztani, illetve

ahhoz kell merevíteni (az átállás előtt a zsaluzatot meg kell tisztítani). A kúszózsalus eljárásnál

a nyílások kialakítása kirekesztő keretekkel oldható meg, melyeket a zsaluzat készítésekor kell

felcsavarozni. Az építési eljáráshoz monolit lemez, vagyalulbordás födémszerkezet tartozhat.

A födém zsaluzatát szintén nagy táblákkal lehet összeállítani.

csavarok, merevítők, toldó elemek, stb. tartoz-

nak 2.5. ábra).

Az acéllemezből készült zsaluzatokat koráb-

ban csak betonelem gyárakban alkalmazták.

A sorozatgyártásra alkalmas öntőformákat sab-

Ionoknak is nevezhetjük.

A fenti zsaluzati rendszerek nagy előnye az is,

hogya felépítés után a bontás is sokkal egysze-

rűbb. A korszerű tervezést számítógép segítheti.

2.3. KÜLÖNLEGES ZSALUZATOK

Akülönleges zsaluzatok általában önálló épí-

tésmódokhoz kapcsolódnak. llyenek a vasbe-

tontáblás zsaluzatok; a kúszózsaluzás; valamint

a csúszózsaluzás.

Avasbetontáblás zsaluzatok lényege, hogy

vékony néhány cm vastag), előregyártott

vasbetonlemez táblákat készítenek előre-

gyár tva, amiket zsaluzatként használunk.

M i-

vel a vasbetontáblák nem nyerhetők vissza, ezért

már eleve úgy készítik, hogya zsaluzás on kívül

megfelelő felületképzést is eredményezzenek.

Jellemzően ilyen szerkezetek például a kéregpa-

neles födémrendszerek.

2.5. Á br a : Tí pust ábl ás zsal uzat

k[jszók[jp--~

univerzális

konzol

~e~~~~r---++

csuklós

kitámasztó---Jf-/I

orsó

2.6. Á br a : K ú szózsal u

szer kezeti felépítése

A kúszózsalus eljárással nemcsak függőleges, hanem ferde és íves szerkezetek is építhe-

tők. Az építési eljárás alkalmas arra, hogy változó keresztmetszetű falat készítsünk.

31



A ZSALUZATOK

2.

FEJEZET

músz ő nű d

A csúszózsaluzat (2.7. ábra) lényege,

hogy az építmény alaprajzát követő 1,00-

1,50 m magas zsaluzatot hidraulikus be-

rendezésekkel folyamatosan emeljük. A

zsaluzatot és a kapcsolódó munkaszintet

a betonba ágyazott támrúd és a rajta fel-le

mozgást létrehozó emelőgép hordja. A be-

tonacél szerelését, és a betonozást emelés

közben végzik. A csúszózsaluzathoz minimá-

lis zsaluzóanyag szükséges, nincs szükség

állványra, az építési idő rövidül, a berende-

zés költsége és telepítése azonban jelentős,

csak sokszori felhasználás esetén térül meg.

A módszer magas építmények elkészítését

teszi lehetővé, minimálisan 12-14 cm-es

falvastagsággal, monolitikus építés segítségé-

vel. Atechnológia fejlődésévellehetővé vált vál-

tozó falvastagságú szerkezetek zsaluzása is, így

víztornyok, mezőgazdasági tárolók, televízió

adótornyok készülhetnek ilyen

eljárással.

emelögép

munka-

állvány

zsaluhéj

kész

betan-

szerkezet

alsó munkaállvány

2.7. Ábra: Csúszócsaluzat

2.4.

KÜLÖNBÖZŐ ÉPÜlETSZERKEZET ZSALUZÁSA

2.4.1.

ALAPTESTEK HAGYOMÁNYOS ZSALUZÁSA

Alaptestek zsaluzására akkor kerül-

het sor, ha a talaj lazább szerkezetű,

nem állékony, vagy nagy pontosságú

alaptestre van szükségünk.

A munkagödröt az alaptest méreteinél 0,8-

1,0 m-rel nagyobbra kell készíteni, hogya

zsaluzat összeállításához elegendő hely álljon

rendelkezésre. Amennyiben az alapok vasbe-

tonból készülnek, akkor a földkiemelés után

5-6 cm vastag szerelőbetont kell készíteni.

2.8. Á br a : Sával ap zsal uzat a

Az alapok függőleges vagy ferde oldalzsaluzata általában vízszintes, élére állított deszká-

ból készül (2.8. ábra). A deszkákat hevederek rögzítik egymáshoz. Az oldalfelületek helyzetét

földbevert cövekekkel biztosíthatjuk. A zsaluzat pontos terv szerinti helyzetét a cövekek és a

zsaluzat közé vert ékekkel lehet beállítani. A pilléralapok

külső

felületének zsaluzatát

kalodék

fogják össze. A sávalapok zsaluzatát hevederekhez kapcsolódó vízszintes vagy ferde dúcok tá-

masztják ki. Azoldalfelületek közti távolság távtartókkal biztosítható. A távtartó lehet méretre

szabott faléc, 10-12 mm átmérőjű betonacél vagy acélcső.

32



2.

FEJEZET

2.4.2. FALAK HAGYOMÁNYOS ZSALUZÁSA

A ZSA LU ZATOK

A falak zsaluhéja készülhet vízszintes vagy függőleges helyzetű deszkából egyaránt.

A két lehetőség közül azt kell választani, amelyik a legkevesebb hulladékot eredményezi.

Avízszintes helyzetű zsaludeszkákat függőleges, a függőleges helyzetűeket vízszintes hevede-

rek kötik egymáshoz. A deszkákat támasztó hevederek egymástól való távolságát a zsaluzati

terv tartalmazza. A hevederek szokásos tengely távolsága 75 cm.

A függőleges hevederek helyzetét vízszin-

tes bordákkal, a vízszintesekét függőlegesek-

kel lehet rögzíteni. A bordák kis oldalnyomás

esetén élére állított deszkából vagy pallóból,

nagyobb nyomások esetén gerendá ból ké-

szülnek. A friss beton oldalnyomását a heve-

derekhez kapcsolódó ferde dúcok veszik fel.

A dúcokat 2-3 méterenként célszerű elhe-

lyezni 2.9. ábra).

Akétoldali zsaluhéj közötti távolságot min-

den négyzetméter en távtartókkal kell biztosí-

tani. A távtartók lehetőleg húzás és nyomás

felvételére is alkalmasak kell legyenek. A vas-

beton falakban a tervezett nyílások kihagyá-

sára a nyílás nagyságának megfelelő méretű,

ládaszerű zsaluzat i betétek szolgálnak.

Az emeletmagas és ennél magasabb falak

zsaluzatánál az egyik zsaluhéjat a teljes ma-

gasságig, a másikat csak egy méteres szintig

zsaluzzák be. Az egy méter magasságú szer-

kezetrész kibetonozása után újabb egy méter

magasságú részt zsaluznak be és így tovább.

2.4.3. PILLÉREK/OSZLOPOK HAGYO-

MÁNYOS ZSALUZÁSA

A

pillérek zsaluhéja függőleges helyzetű

deszkákból készül 2.10. ábra).

A deszkákat

hevederek vagy kalodák rögzítik kb. 50 cm-

enként, de a pillér talpa felé sűrűsödve. Négy-

szög keresztmetszetű pillér két keskenyebb és

két szélesebb táblából állítható össze. A szé-

lesebb táblák az összeszegezhetőség céljából

átfedik a keskenyebbeket. A szélesebb táblák

hevederei a deszkavastagságnak megfelelően

túlnyúlnak.

2,4 2,4

~ff

2.9. Ábr a: K ar csú vasbeton fal

hagyományos zsaluzata

,~

Kalada~~~~~g== _

Kaloda

24

10

24 10

Tisztít~

n ílás 20/30

24/6

n

< o

2.10. Á br a: P il l ér hagyományos zsal uzat a

33



A ZSALUZATOK

2. FEJEZET

A kaloda helyzetét tekintve talpkaloda és közbülső kaloda lehet. A talpkalodát általában

erősebb pallókból, gerendákból kell készíteni. A pillérkalodát legegyszerűbben és leggyak-

rabban négy deszkából készítjük úgy, hogya deszkákat összeszegezzük. Az acél

pillérka-

lodák szögacélból készülnek. Az állíthatóságot az előfúrt lyukak biztosítják. A pillérkalodák

függőleges irányú rögzítésének legegyszerűbb módja, ha azokat hevedere kre ültetik. Kalodák

alkalmazása esetén a pillérzsaluzat hevederek nélkül is készülhet. Ekkor a zsaludeszkákat a

kalodához kell szegeini.

A kör keresztmetszetű oszlopok zsaluhéja függőléges helyzetű lécekből áll.A kaloda ilyen-

kor két réteg egymásra szegezett ívesen kivágott deszkából áll.A közbülső pozíciókban lágy-

vashuzal is biztosíthatja az összefogást.

2.4.4. ALAPTESTEK, FALAK, PILLÉREK KORSZERŰ ZSALUZÁSA

A korszerű zsaluzatoknál csak a zsaluelemek összeállításával kell az építési helyszínen fog-

lalkozni, így a következőkben az ilyen rendszerek összeállításának lépéseit mutatjuk be.

A helyszínre érkezett táblákat zsaluleválasztó olajjal kell bekenni, amennyiben ezt a telep-

helyen nem végezték el. Az alaptestek és a falak zsaluzatát mindig a falsarokból kell indítani,

az előre megválasztott méretű táblákkal. Az elsőként elhelyezett (mindenképpen külső ol-

dali) elemet felborulás ellen két

oldaltámasszal (amely húzás és

nyomás felvételére is alkalmas)

kell megtámasztani. A további

elemeket mindig a meglévő mel-

lé kell helyezni és legalább két

zsalukapcsoló elemmel rögzí-

teni (2.11. ábra). Oldaltámaszo-

kat ezekhez az elemekhez is kap-

csolni kell. Azoldaltámaszokat a

terv szerinti távolságokban kell

elhelyezni (2,50 m-nél nagyobb

távolság

nem

ajánlott) és a ta-

lajhoz legalább két talajszeggel

vagy betonacéllal rögzíteni.

A betonozó állvány és korlá-

tok zsalura akasztása után meg-

kezdődhet a vasalás beemelése

vagy helyszíni összeszerelése. A

vasalás ellenőrzése után a másik

oldali zsaluzatot hasonló lépé-

sekkel állíthatjuk össze. A két héj

megfelelő távolságának beállítá-

sához átkötő szárakat használ-

hatunk (2.11. ábra).

34

2 .1 1. Á br a : F a lzsa lu zá s ko r szer ű el emekkel



2. FEJEZET

A ZSALUZATOK

Az előírt betonozási sebességet betar tva megkezdődhet a betonozás.

A tömöntést a

terven megadottak alapján végezzük, mert a túlzott mérték nem megfelelő betonszilárdságot

eredményezhet és a zsaluzatban is kárt tehet.

A kizsaluzás csak a megfelelő betonszilárdság elérése után kezdődhet. A művelet a

bezsaluzásnál megadott aknak pontosan a fordítottja, vagyis eltávolítjuk a betonozó állványt,

majd az oldaltámaszok elvéteiével és a kapcsolóelemek oldásával egyesével elvesszük a zsa-

lutáblákat. Végül meg kell tisztítani az zsalufelületet a betonmaradványoktól. A következő be-

építés előtt ismét be kell kenni a felületet olajjal

2.4.5. GERENDÁK, ÁTHIDALÓK, KOSZORÚK HAGYOMÁNYOS ZSALUZÁSA

A vízszintes teherhordó szerkezetek zsalu-

héja vízszintes helyzetű

deszkáz at ból

készül.

A deszkákat legfeljebb

80 cm

tengely távolságban

elhelyezett kalodához vagy hevederekhez szegez-

zük 2.12.

ábra).

Amennyiben az oldalzsaluzat

pallóból készül, akkor a kalodák vagy hevederek

tengelytávolsága 1 20 m-ig növelhető. Magasabb

gerendák zsaluzatának készítésekor a hevedereket

vízszintes helyzetű gerendákkal kell összefogni. A

hidrosztatikai nyomásból származó kifelé irányuló 2.12. Ábr

Gerenda

nyomást a táblák

2 8

mm-es

lágyvas huzallal való

hagyományos zsal uzata

összekötésévellehet megakadályozni. Avasbeton

gerendákhoz fiókgerendák is csatlakozhatnak. Ilyenkor az oldalzsaluzatnál deszkás megerősí-

tés szükséges. Az oldalzsaluzatok terv szerinti helyzetét távtartók biztosítják.

Bontáskor először az oldalzsaluzat távolítható el,

ezért mindig úgy kell elhelyezni, hogy

a fenékzsaluzatot közrefogja. A fenékzsaluzat a lehető legtovább támassza alá a gerendát.

Amennyiben magas a gerenda, úgy a fenékzsaluzat pallóból készüljön, így elkerülhető az

alsó felület hullámossága. A zsaludeszkák toldási helyéhez mindig kalodát kell helyezni, ez

megakadályozza a deszkavégek elmozdulását. A gerenda méretének függvényében a zsaluzat

alátámasztása történhet egyszeres és kétszeres oszlopsorral, valamint aláfeszített tartóval.

A gerendazsaluzatokkal kapcsolatban ismertetettek értelemszerűen alkalmazhatóak az át-

hidalók, koszorúk, párkányok zsaluzatának készítésekor is.

futó deszka

2,4/10

4 1

ferde támasz

2,4/8

2.4.6. FÖDÉMEK HAGYOMÁNYOS ZSALUZÁSA

A vízszintes felületek zsaluzatának zsaluhéja készülhet deszkából vagy pallóból.

Azsaluhéjat bordák támasztják alá, amelyek a terhelés függvényében lehetnek élére állított desz-

kák, pallók, valamint gerendák. A bordák tengely távolsága deszkazsaluzat esetén

50-80 cm,

pallóból készült fenékzsaluzat esetében 100-120

cm.

Alulbordás vasbeton födémnél a lemez fenékzsaluzatát alátámasztó bordák a gerenda

oldalzsaluzatának hevedereire szegezett deszkapántra fekszenek fel. A deszkapántra felfekvő

bordák alá a teherátadás helyén keményfa ékeket kell elhelyezni.

35



A

ZSALUZATOK

2.

FEJEZET

Ezeknek az ékeknek kettős szerepe van: egyrészt segítségükkel pontosan beállítható a

bordák felső szintje, másrészt az ékeket kiütve a kizsaluzás könnyebbé válik (2.13. ábra).

Felülbordás födém alá sík zsaluzat készíthető. Az alátámasztó bordákat keresztirányú he-

vederek rögzítik, amelyek a dúcokra támaszkodnak. A kizsaluzást megkönnyítő keményfa

ékek ez esetben a dúcok és a teherelosztó pallók közé kerülnek. A zsaluhéj deszkáit általában

a helyszínen szabjuk le, ügyelve arra, hogya toldások az alátámasztó bordák fölé kerüljenek.

szegélydeszka

2,4/10

Ib--------------------da-~+-«-- --

heveder

2.4/10

\ámaszdeszka

2,4/10

+-+-+--\ámaszheveder

2,4/10/30

deszka\ámasz

2.4/10/100

225

deszka borda

2.4/10

fu\ó-

fenékheveder

2,4/10

2.13. Ábr a: Bor dás födém hagyományos zsal uzata

225

2.4.7.

VíZSZINTES TEHERHORDÓ SZERKEZETEK KORSZERŰ ZSALUZÁSA

A födémszerkezetek zsalukiosztását

célszerű számítógépes programmal végez-

ni, amely kiszámolja a megfelelő teherbírást,

megadja az elemek részletes listáját. A hely-

színen a födémzsaluzási terven megadottak

szerint kell az összeállítást végezni.

Első lépésként a kiválasztott támaszo-

kat kell megfelelő magasságúra kihúzni és

rögzíteni (ez még csak a durva beállítás).

A lábak kihajtása után rögzíteni kell azokat.

Alábakra keresztfejet és fatartó gerendát

kell helyezni, min. 25 cm-es átlapolással

(2.14. ábra). A következő támaszsorokat

hasonlóan kell kialakítani, ezek lesznek a

főtartósorok.

A főtartókra merőlegesen terv szerin-

ti távolságban fióktartókat kell kiosztani.

A tengelytávolságoknál a zsaluhéjak mére-

tét is vegyük figyelembe. A zsaluhéjak csat-

lakozásánál a megfelelő felfekvéshez dupláz-

36

2.14. Á br a: F ödémzsal uzás

korszerű elemekkel



2. FEJEZET

A ZSALUZATOK

zuk a fióktartót és min. 50 mm-es szeggel

rögzítsük hozzá a héjat. A fióktartókat is

min. 25 cm-es átlapolással kell elhelyezni.

Azsaluhéjak elhelyezésével párhuzamosan a

födémterheléstől függően a megadott távol-

ságban a főtartót közbenső támaszokkal

kell alátámasztani. Ezt követően a támaszo-

kon lévő menetes finombeállítással a zsalu

pontosan szintbe állítható.

A biztonságos munkavégzés érdekében

ajánlott a födémszélen korlátot, végfalaknál

állványt elhelyezni. A zsaluhéjak és az összes

támasz elhelyezése után terhelhető csak a

födémzsaluzat. Azsalufelület beolajozása, a

távtartók elhelyezése és a vasszerelés után

kezdhető a betonozás.

Vasbeton gerendák zsaluzásához

(2.15. ábra) a falaknál megismert keretes

zsaluk kisebb méreteit lehet alkalmazni.

A gerendák alátámasztása a födémeknél is

használt fatartókkal, főtartós-fiókgerendás

kialakítással történhet. Azalátámasztó lábak

elhelyezésére a födémeknél megismertek ér-

vényesek.

2.4.8. LÉPCSŐ K ZSALUZÁSA

A vasbeton lépcsők zsaluzatának alsó

felülete általában zsaludeszkákból álló fer-

de sík, amely élére állított pallókkal, esetleg

gerendákkal van alátámasztva. A lépcsőkar

egyik vagy mindkét oldalát hevederezett

oldalzsaluzat határolja, amelyre a lépcső-

fokok homloklapját képező zsaludeszkákat

szegezzük (2.16. ábra). A homlokdeszkák

alul fogasan kivágott, ideiglenesen léclá-

bakra állított deszkabordához is erősíthetők.

Azsaluzatot állóvagy ferde helyzetű, aláékelt

ducok támasztják alá. Az íveskarú lépcsők

zsaluzatának elkészítése az egyedi geomet-

ria miatt nagy szakértelmet, térszemléletet

igényel.

2.14. Ábra: Födémzsal uzás

korszer ű elemekkel

2.15. Ábra:

Gerendazsaluzás

korszer ű elemekkel

2.16. Ábra: Korszerű l épcsőzsal uzat

37




A ZSALUZATOK CÍMŰ FEJEZETHEZ

1.

Milyen szerkezeteket nevezünk zsaluzatoknak?

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

2. Sorolja fel, hogy milyen anyagokból készíthetjük el a zsaluzatokat és melyiknek mi az

előnye, illetve hátránya?

A zsaluzat anyaga ················································

Előnye .

Hátránya .

3.

Ismertesse, hogy mire kell különösen ügyelni a zsaluzat összeállításánál

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

Milyenalapvető követelményeknek kellmegfelelnie a zsaluzatnak?

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

4 Sorolja fel a zsaluzatok három nagy csoportját

..............................................................................................................................................

5. Ismertesse a hagyományos zsaluzatok anyagait, és a készítésükre vonatkozó szabályokat

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

6

Miért kell a fa deszkák között 2-3 mm-es hézagot hagyni?

..............................................................................................................................................

Hogyan történik a zsaluelemek egymáshoz kapcsolása?

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

Mikor készítünk munkapad ot?

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

38



KÉRD ÉSEK ÉS G YAKO R LÓ FELADATO K A

2.

FE JEZE T H EZ

7 Milyenzsaluzatok tartoznak a korszerű zsaluzatok csoportjába?

a 1 b./ .

8.

Sorolja fel, ezen zsaluzatok előnyös tulajdonságait

9. Mia lényege avasbetontáblás zsaluzatoknak?

Milyenzsaluzási mód a kúszózsa luzás , jellemezze röviden ezt a zsaluzási módot

Ismertesse a csúszózsaluzat lényegét

10.

Mikor kerülhet sor az alaptestek zsaluzására?

Ismertesse a falszerkezetek hagyományos zsaluzatának készítését

................................................................................................................................................

12. Ismertesse az oszlopok, pillérek hagyományos zsaluzatának készítését

39



KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 2. FEJEZETHEZ

13.

Írja le a korszerű zsaluzati rendszerek helyszínen való összeállításának lépéseit

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

14.

Az ábrán egy ge-

renda hagyományos

zsaluzatának hiányos

ábráját látja. Rajzolja

meg a zsaluzat hiányzó

részeit, és nevezze meg

a zsaluzatot alkotó szer-

kezeti elemeket

15. Hasonlítsa össze a három féle födémtípus zsaluzatát

Felülbordás födém

ízszintes felület esetén

Alulbordás födém

16.

Írja le a vízszintes teherhordó szerkezetek korszerű zsaluzatának készítési menetét

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

7

Hogyan készül a vasbeton lépcső zsaluzata?

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

40



3. BETON ÉS VASBETON SZERKEZETEK

3.1. A BETON, MINT ALAPANYAG

A XX. század építőipari tevékenységét alapvetően meghatározta a beton és vasbeton

megjelenése. Az új anyagok beépítése, az építési technikák fejlődése, a hozzájuk igazodó

építészeti stílusok alakulása alapvető en megváltoztatta az ember környezetét.

A beton és vasbeton anyagok új lehető-

ségeket nyitottak az építmények építésében,

hiszen a képlékenyen alakítható, majd megszi-

lárduló anyag

lehetővé

tette a merész építésze-

ti elképzelések megvalósítását 3.1. ábra).

A beton adalékanyag, cement és víz

keverékéből előállított építőanyag,

amely képlékenyen alakítható. A

cement kötőanyag segítségével a

keverék megszilárdul.

A beton és vasbeton épületszerkezetek elő-

állításához szükség van

öntőformára.

amely

megadja a szerkezet alakját és méreteit. Így

különböző

méretű, alakú, teherbírású épület-

szerkezetek állíthatók elő.

További előnye a beton alkalmazásának

az is, hogya keverés menete gépesíthető és

lehetőség van előre gyártott szerkezetek

készí-

tésére is. A gépesítéssel gyorsítható a beton

keverése, és a bedolgozása is. Azelőregyártás

nagysorozatú típustermékek elkészítését teszi

lehetövé,

a helyszíni szerelt technológiák

3.2.

ábra) gyors szerkezetépítést eredményeznek.

3.1. Ábr a: Vasbeton si l ó

3.2. Ábr a: Vasbeton vázas épül et

előregyártott elemeinek kapcsolata

3.2. A BETON LEGFONTOSABB TULAJDONSÁGAI, JELLEMZŐ I

3.2.1. A BETON SZILÁRDSÁGA

A beton a rideg építőanyagok közé tartozik. Viszonylag nagy alakváltozásokat képes elvi-

selni, ha lassan és állandó jelleggel terhelik.

Abetonnak - mint ismeretes - viszonylag nagy a nyomószilárdsága és cse-

kély a húzószilárdsága (kb. a nyomószilárdság tizede), valamint nyírószi-

lárdsága. A nyomószilárdság vizsgálatához próbatesteket készítünk, ezek

segítségével állapítják meg alaborban nyomószilárdság értékeit.

41



BETON ÉS VASBETON SZERKEZETEK

3. FEJEZET

A nyomószilárdság a törőerő és az erő irányára merőleges felület hányadosa N/mm

2

-ben.

A betonok szabvány szerinti szilárdsági értékeit a 3.1. táblázat tartalmazza.

3 1 TÁBLÁZAT: A

b et on n yo mó szí l ár d sá gá na k ér t ék ei

Anyagjel- Nyomószilárdsági osztályok (N/mm

2

)

lemzők

CB/IO

C12/15

C16/20

C20/25

C25/30 C30/37

C35/45 C40/50

fck.cyl

8

12

16

20

25 30

35 40

fck,cube

10 15

20

25 30

37

45 50

C45/55

C50/60

C55/67 C60/75

C70/B5

CBO/95 C90/105

CIOO/115

fck.cyl

45 50

55

60

70 80

90

100

fck,cube

55 60

67

75 85

95

105

115

f

ck

•

cy

/: n yo mó szíl árd sá g kara kteri szti ku s értéke.

15

cm átmérőjű,

30

cm magas próbahengeren

fCk.cube:

n yo mó szíl árd sá g kara kteri szti ku s értéke,

15

cm

o l da l ho sszú sá gú p rób a kocká n

Ahajlítási vizsgálatokhoz vasalt és vasalás nél-

küli gerendákat alkalmaznak. A vizsgálat során

nyert törőértékekből határozzák meg azokat a

feszültségeket (határfeszültségek), amelyekre a §

betont igénybe lehet venni.

o

n

Abeton szilárdságára a 28 napos korban

elért érték a jellemző. Ez azonban nem

végleges, mert a beton öregedésével a

szilárdulási folyamat még hosszú ideig

(akár évekig) is folytatódik.

k

15

cm

k

1 1

3 .3. Á br a : P r óba test ek

3.2.2. BETONMINÓSÉGEK, BETONJELÖlÉS

Az előző táblázat felsorolta a szabvány szerinti nyomószilárdsági értékeket. A következők-

ben egy olyan táblázatot (3.2. táblázat) nézzünk meg, amely felsorolja a különböző épület-

szerkezetekhez általában használt betonminőségeket.

3 2 TÁBLÁZAT

Szerkezet

Betonminőség

Ajánlott cementfajta szi-

lárdsági osztály szerint

alaptest,

úsztatott beton, egyéb alárendelt beton-

C8 esetleg C6

32,5

szerkezetek, kitöltő beton

vagy C4

alaptest, lábazat, aljzatbeton, vasalatlan szerkezetek

C8; C1O; C12

32,5

koszorú, kiváltó, mellvéd, fedlapok, járdalapok. egy-

C12; C16; C20

32,5

szerű vasbeton szerkezetek

födémlemez, erkélylemez, konzol, lépcsőkar, pillér, C16;C20;C25 42,5

oszlop, egyéb teherhordó vasbeton szerkezetek

előregyártott beton és vasbeton szerkezetek, feszí-

C30 és magasabb

42,5 és 52,5

tett vasbeton szerkezetek

szil. osztályok

42



43

3.

FEJEZET


Megjegyezzük azonban, hogya készítendő beton minőségét mindig a tervezői utasítás

adja meg a tervrajzon, vagy a műszaki leírásban.

A beton keveréséhez használt víz mennyisége az elérhető betonminőséget befolyásolja.

A vízmennyiség a kötési folyamathoz és abedolgozáshoz megkívánt állapot eléréséhez (kon-

zisztenciához) szükséges, de hátrányosan befolyásolja (csökkenti) a beton végszilárdságát.

Törekedni kell arra, hogya betont és a vasbetont mindig a lehető legkeve-

sebb víz hozzáadásával, vagyis a legkisebb víz-cement tényezővel állítsuk

elő. A képlékenység javítására ezért csak adalékszert alkalmazzunk

A friss beton konzisztenciáján annak mozgékonysága, bedolgozási munkaigénye,

folyékonysága értendő. Hagyományosan a konzisztencia alapján a betonokat a következő

képlékenységi csoportokba soroljuk:

alig földnedves (AFN jelű) beton;

földnedves (FN jelű) beton a nedves földhöz hasonlítható;

kissé képlékeny (KK jelű) beton olyan, mint a sűrű sár, nehezen önthető;

képlékeny (K jelű) beton sű rú, de könnyen önthető;

folyós (F jelű) beton a tejfelhez hasonló sűrűségű.

Közülük azonos cementfelhasználás mellett az alig földnedves konzisztencia nyújtja a leg-

nagyobb betonszilárdságot, mert ez készül a legkisebb víz-cement tényezővel.

Homogén, egyenletes tömörségű betont csak akkor tudunk készíteni, hogyha a beton-

keverék konzisztenciáját a rendelkezésünkre álló tömörítőeszköznek megfelelően választjuk

meg. A szükségesnél merevebb konzisztencia esetén a beton fészkes, hézagos lesz, hígabb

konzisztencia esetén pedig szétosztályozódik. A konzisztenciára vonatkozó jelölést a beton

minőségének megadásakor mindig fel kell tüntetni

A beton fontos jellemzője a megszilárdulás utáni testsűrűsége. Szokásosan megkü-

lönböztetünk könnyű-, normál- és nehézbetont.

3.3. T ÁB LÁ ZA T: B et on ok t estsűr ű ség szer i ni M SZ

Ef {

206-l)

e

nehézbeton

beton

>2600

A beton jele A beton megnevezése Abeton testsűrűsége (kg/m )

He

2000-2600

L e

könnyűbeton 800-2000

Könnyű

és

nehéz bet ono k eset ében nem el ég a bet űj el megad ása, szü kség van a csopo r tr a jel l emző l egna gyobb

t est sűr ű ség pl . L C -180 0 kg /m

3

r ö gzi tésér e i s. V asbet on eset ében a V , f eszi tet t vasbet on eset én az F V bet űket

k el l a b et űj el el ő tt f el t ün tet ni .

Abeton szabványos jelölése a következők szerint történik: C 16-24/KK:

C: normál sűrűségű beton;

16: a beton 28 napos nyomószilárdsága N/mm

2

-ben;

24: a megengedett legnagyobb adalékanyag szemnagyság mm-ben;

KK: a beton konzisztenciájára utaló jelölés.



B ET ON É S V ASB ET ON SZ ERK E ZE TE K

3. FEJEZET

3.2.3. A BETON ZSUGORODÁSA

A

beton levegőn szilárdulva zsugorodik, vízben szilárdulva duzzad. A változás nagy-

sága a cement minőségétől és mennyiséqétő l függ. Minél jobb minőségű a cement, minél

nagyobb a cementtartalom, annál nagyobb mértékben tapasztalhatók az alakváltozások.

A szokványos összetételű betonoknál fellépő zsugorodás c

zs

= 0,0003 0,3 mm/m).

3.2.4. HŐ FEJLŐ DÉS

A szilárduló beton felületén jól megfigyelhető annak melegedése. A cement kötése-

kor felszabaduló hő nagysága elsősorban a cementtartalomtól és az őrlési finomságtól függ.

Ajelenség azért veszélyes, mert a nagy keresztmetszetekben a hő nem tud távozni és káros

feszültségek keletkezhetnek.

3.2.5. A BETON ALAKVÁLTOZÁSA TERHELÉS ALATT, KÚSZÁS

A terhelt beton az igénybevételt követően lejátszódó gyors alakváltozáson kívül - tartós

terhelés esetén - további alakváltozásokat is szenved. Ezt a beton lassú alakváltozásának, vagy

kúszásának nevezzük. A lassú alakváltozás az időtől is függ, teljes nagyságában több év alatt

játszódik le. Értéke meghaladja a terheléskor bekövetkező ~yors alakváltozásét.

A beton terhelés alatti alakváltozása a terhelés módjától és huzamosságától függ. Álta-

lános esetben az alakváltozás rugalmas és képlékeny részből áll. A rugalmasság ra jellemző

arányos alakváltozások (Hooke-féle törvény: a terhelés növekedésével arányosan nő az alak-

változás) csak a terhelések egy szintjéig tapasztalhatók. Nagyobb terheknél a beton képlékeny

állapotba kerül, és alakváltozása aránytalanul megnövekszik.

3.3. A BETONKÉSZÍTÉS MÓDSZEREI

Abetonkészítés építéshelyi lépéseit a következő felosztásban tárgyaljuk:

keverés;

bedolgozás;

betonszállítás;

utókezelés.

3.3.1. BETONKEVERÉS

A beton elkészítésekor az egyes alkotórészeket úgy kell összekeverni, hogy

egyenletes eloszlású, ezáltal egyenletes minőségű betonkeveréket kapjunk

eredményül.

A keverést az alábbi adatok ismeretében lehet megkezdeni:

a készítendő beton minőségi jele (pl.

C 20-32 K);

a készítendő beton mennyisége (rn ):

egy keveréshez szükséges adalékanyag (víz, cement) mennyisége (rn , kg, l);

keverési idő.

44



3. FEJEZET


A betont többféle módszerrel keverhetjük meg:

kézzel;

építéshelyi betonüzemekben;

3.3.1.1. Kézi betonkeverés

Betont kézzel csak kisebb építkezéseken keve-

rünk, ahol a szükséges betonmennyiség nem

több néhány

m--nél .

Kézi keverés alkalmazható

akkor is, ha a betonkeverő gép meghibásodás

miatt nem üzemel.

A keverés helyén fából, acéllemezből vagy

betonból hézagmentes aljzatot kell kialakítani

azért, hogya beton keverés közben ne szennye-

ződjön idegen anyagokkal.

A kézi keverésnél az előírt mennyiségű

(3.4. ábra) adalékanyagot és cementet szára-

zon kell összekeverni. Az egyenletes eloszlású

keverék úgy állítható elő, hogy az alkotórészeket

legalább háromszor át kell lapátol ni. A kívánt víz-

mennyiséget fokozatosan adagolva, még két-

szeri-háromszori átlapátolással kapjuk meg a

megfelelő minőségű betont. Vigyázni kell arra,

hogya vízzeltörténő összekeverés közben a vízzel

ne folyjon ki a cement.

3.3.1.2. A beton gépi keverés e helyszínen

A beton gépi keverése szabadonejtő és kény-

szerkeverő (kanalas) gépekkel történhet.

A szabadonejtő keverőgép (3.5. ábra)

ferde, tengely körül forgó dobj ában tere-

lőlapátokkal emeli fel az anyagot, amely

a dob felső szakaszáról visszaesik.

géppel;

központi betongyárakban.

1 vödör adalékanyag

i 8 T 9

1 vödör cement

10 Kg1 O I

1 talicska

adalékanyag

80 Kg

40 I

3 4 Ábra: A beton alkotórészeinek

mérése építéshelyi eszközökkel

Ez a keverési mód hasonlít a kézi betonkeve-

réshez. Az ilyen keverőgépekkel hígabb konzisz-

tenciájú betonokat célszerű keverni.

- A keveréskor a szükséges vízmennyiség harmadát kell betölteni, majd a cementet és az

adalékanyagot. A teljes keverési idő elején az alkotókat összekeverjük, majd állandó keverés

közben a még hiányzó vízmennyiséget is hozzáadjuk. A keverés kezdetén a keverővízbe ada-

golt kb. 2-3 lapát adalékanyag megakadályozza a cement letapadását. A keverés addig tart,

míg az alkotórészek egyenletesen elkeverednek egymásban. A keverés befejezése után a gép

üríthető, és előkészíthető a következő keveréshez (3.6. ábra).

3 5 Ábra: Szabadon fjtő

keverő

45




3. FEJEZET

-

3.6. Á br a: Szabadon E jtő bi l l enődobos) kever ővel val ó kever és és ürítés

A kényszerkeverők vízszintes dobj ában

bolygó és forgó mozgást végző lapátok

végzik az alapanyag összekeverését.

A lapátok mozgása (3.7. ábra) a háztartási

turmixgép keverőlapátjainak mozgásához hason-

lítható a legjobban. Ezzel a keverőgéppel földned-

ves, vagy alig földnedves konzisztenciájú betont is

lehet készíteni.

A kényszerkeverők töltésekor először az ada-

lékanyagot és a cementet töltjük be víz nélkül,

és a két alapanyagot összekeverjük. A következő

fázisban a vizet folyamatosan és egyenletesen

adagoljuk. A keverés addig tart, amíg a beton

alkotórészei teljesen összekeverednek.

A keveréshez az adalékanyag ömlesztett állapotban érkezik a felhasználás helyére. A hely-

színi keveréshez szemnagyság szerint kell a tárolást megoldani. Az a alékanyag mennyiségét

egyszerűbb esetekben térfogat szerinti méréssel, míg jobb minőségű betonok készítésekor

tömeg szerinti méréssel határozzuk meg.

~

A cement zsákolva, vagy ömlesztve érkezhet a felhasználás helyére. A kisebb építkezések-

re papírzsákokba csomagolva érkezik a cement.

A tároláshoz zárt raktárt kell

biztositani,

hogy az

esővíz

hatására a kötés ne indulhasson meg.

Az ömlesztett állapotban érkező

cementet jól záródó acélsilóban kell tárolni.

A bekevert anyag

mozgási iránya

3.7. Ábra: Két tengelyű

kényszerkeverő

A cementet csak tömeg szerint lehet adagolni, ezért a cementsilóhoz az ürítőnyílásnál egy

adagoló- és mérőberendezés csatlakoztatható, amely a kívánt mennyiségű cement kimé rése

után zárja a nyílást.

A szükséges vizet ajánlott hálózatról vételezni, de minősítés/ellenőrzés után ásott vagy fúrt

kútból is nyerhető. Mérése térfogat szerint történik mérőedények, vagy vízmérő óra segítsé-

géve\.

46



3.

FEJEZET


Az építéshelyi betonüzem feladata, hogy az adott építkezés betonszükség-

letét kielégítse. A beton készítéséhez szükséges adalékanyagot szemnagy-

ság szerint csillagrendszerben deponálják.

Atalajon levő rekeszeket egymástól pal-

lóból, vagy előre gyártott betonelemekből

készült falakkal választják el.

Az adalékanyagot (3.8. ábra) gépla-

páttal mozgatják, és az adalékanyag ennek

segítségével érkezik a középpontban elhe-

lyezkedő mérő- és adagolóberendezéshez.

Acementet

cementsilókban (3.8. ábra)

tárolják, a szállító gépkocsi tartályából sűrí-

tett levegővel a siló töltőnyílásán keresztül

a tartályba ürítik. A cement silókba törté-

nő ürítése teljesen gépesített. Acementet

szintén tömeg szerint adagolják elektro-

mos mérleggel.

adagoló

3.8. Ábra: Áthelyezhető

építéshelyi betonüzem

Abeton készítéséhez szükséges víz vízórán keresztül jut a keverőtérbe, amelyen beállítható

a kívánt mennyiség.

Az állványra szerelt betonkeverő gép kényszerkeverő

típusú.

A beton a keverőből lefelé

szűkülő ejtőcsövön keresztül a szállító járműbe kerül.

Azépítéshelyi betonüzemek nagy előnye, hogy az építkezéshez közel telepíthetők, minimá-

lis a beton szállítási távolsága. Könnyen szerelhető elemekből állnak, így tulajdonképpen egy

olyan betonkeverő gép, amely az egyik építkezésről a másikra szükség esetén áttelepíthető,

illetve az építkezést és annak környezetét képes ellátni beton nal.

3.3.1.3. A központi betongyárak

Az építéshelyen kívül kevert betont

központi betongyár is készítheti

(3.9. ábra). Ezeket az üzemszerű-

en működő betongyárakat általá-

ban az előregyártó üzemek mellé

telepítik. Teljesítményük elérheti

az óránkénti 80 m

3

-t is. A nagy

teljesítmény miatt egyszerre több

építkezést és több gyártási folya-

matot is el tudnak látni.

A betongyárakban az adalékanyagot

zárt térben tárolják. Az adalékanyag, a

kötőanyag és a keverési víz adagolása tel-

jesen automatikusan működik. A rendszert

számítógép vezérli és a keverés megkezdé-

rem

3 .9 . Á br a : T or o nyr en dszer ű

betonkeverő üzem

47




3.

FEJEZET

sekor már működésbe lépnek a következő keverést előkészítő mérlegek. Ígya beton előállítá-

sa teljesen automatizálható, a gépeket folyamatosan lehet üzemeltetni. A betongyárak télen

is üzemelnek, mivel az adalékanyag zárt térben történő tárolásával annak fagymentesítése

megoldható.

3 4 TÁBLÁZAT: A betongyárak előnyei

és

hátrányai

Előnyök

a beruházásiköltségtúl nagy;

Hátrányok

elmarad a felvonulásiköltség;

munkaerő megtakarítás érhető el;

a szállításiköltség is nagyobb;

egyenletesenjó minőségű beton készül;

nagy mennyiségűbetont lehet előállítani.

alacsonykapacitás igénymellettgazdaságtalan;

működtetésemixerkocsikatés betonpumpát igé-

nyela gyors bedolgozáshoz.

A friss beton szállítását úgy kell megoldani, hogyabetonkeverék ne osz-

tályozódjon szét, és kötése ne induljon meg. Ügyelni kell arra, hogya téli

Időszakban a beton ne fagy jon meg és a szállítási idő is rövid legyen. Ez az

időszak normál körülmények közt egy óra, nyáron fél óránál is kevesebb.

A beton szállításának módját a fenti szempontok határozzák meg, a készítendő szerkezet

sajátosságait figyelembevéve.

A friss beton kis távolságra legegyszerűbben vödörrel, talicskával, japánerrel, konténer-

rel vagy betonszivattyúval szállítható. Ezek használata a nagy élőmunka igény miatt ma már

nagyobb építkezéseken nem gazdaságos.

Abetonkeverő teleptől nagy távolságra lévő építkezésekhez régebben a betont döm-

perrel, vagy billenőtartályos gépjárművel szállították. Ezeknél azonban fokozottan fennállt a

szétosztályozódás, és a hosszú szállítás miatt a kötés, ill. folyós betonok esetén az elfolyás

veszélye. Emiatt a betonkeveréket nagy távolságra ma már mixerkocsival (3.10. ábra) szál-

lítjuk. A beton kötési idejének kezdetét különböző adalékszerekkellehet beállítani, a szállítási

távolság, valamint a külső időjárás függvényében.

A mixerkocsi tulajdonképpen egy közúti

betonkeverő gép (3.10. ábra), amelynek

tartályában a közúti közlekedés ideje alatt a

keverőlapátok forgó mozgása következtében

folyamatosan keveredik a beton. Az ellentétes

irányú lapátok a tartály ellentétes irányú moz-

gatásával ki tudják üríteni a keverő tartaimát.

A mixerkocsi tartályát abetonüzemben

megtölthetik kész betonnal is, de az alkotóré-

szek közúton történő keverése is alkalmazha-

tó.

3.3.2. A BETON SZÁLLÍTÁSA

48

3.1 0. Á br a : B et onszál l í tó mi xer k ocsi



3. FEJEZET


A beton bedolgozása a következő technológiai lépések egymásutáni elvégzését jelenti:

1. zsaluzat összeállítása (lásd következő fejezet), ellenőrzése, előkészítése;

2. vasbeton szerkezet esetén a vasalás összeállítása, ellenőrzése;

3. a beton zsaluzatba öntése;

4. a beton tömörítése;

5. munkahézagok, szerkezeti hézagok kialakítása;

6. a beton utókezelése.

Abetonozás megkezdése előtt a zsaluzat belső felületét és az acélbetéteket minden idegen

anyagtól meg kell tisztítani. A fa zsaluzatot vízzelmeg kelllocsolni, hogy ne szívjael a betonból

A helyszínre érkezése után a transzport

betont az épületszerkezethez tölcsérben

(konténerben) és betonszivattyún keresztül

mozgat juk.

A beton tölcséres (3.11. ábra) szállítása során

daru mozgatja a konténert vízszintes és függőleges

irányban is. Megtöltés után a kívánt helyre történő

emelést követően a tölcsér a reteszes zárral nyitható.

A technológia hátránya, hogy csak szakaszos üzemet

tesz lehetővé, valamint az egyszerre mozgatható beton

mennyisége kicsi, a betonozás idején a telepített daru

más emelő tevékenységet nem tud végezni.

A betonszivattyú a zárt működésű betont ech-

nológiai géplánc részeként működtethető (3.12.

ábra). Ezt a módszert akkor célszerű alkalmazni, ha az

építés helyszínéri kevés a hely, vagy a szerkezet elké-

szítéséhez egyszerre nagy mennyiségű betonra van

szükség. A betonszivattyút magasan lévő szerkezetek

betonozásához is gazdaságos an lehet használni. Nincs

szükség külön emelőberendezésre, és a beton bedol-

gozása is sokkal könnyebb.

A betonszivattyút azonban csak hosszabb, folya-

matos betonozás esetén célszerű használni. Betono-

zás után ugyanis az egész csővezetékrendszert át kell

mosni, hogya rendszerben maradt beton ne kössön

meg.

A betonszivattyúhoz vibrátoros tömörítő berende-

zések tartoznak, amelyekkel a szerkezet betonozásánál

a tömörítés gyorsan elvégezhető.

3.3.3. A BETON BEDOLGOZÁSA

3.11. Ábr a: A beton

szállítása tölcsérr el

3.1 2. Á br a : B et ono zás

betonszivattyúval

49



B ET ON É S V ASB ET ON SZ ERK E ZE TE K

3. FEJEZET

a kötéshez szükséges vizet. Az acél anyagú zsaluzatokat zsaluleválasztó olajjal kell bekenni

(3.13. ábra). A betonozás megkezdése előtt és a betonozás ideje alatt ellenőrizni kell a zsa-

luzat állapotát, méreteit és állékonyságát, az alátámasztó állványzat stabilitását. A zsaluzat

betonozás közbeni deformálódása a végleges szerkezet alakján és méretein meglátszik.

Vasbeton szerkezetek esetén össze kell állítani

a terv szerinti armatúrát , majd a statikusnak, vagy

építésvezetőnek ellenőrizni kella vasalás helyessé-

gét, a beépített vasbetétek számát, méreteit stb.

A beton zsaluzat ba helyezésekor a követke-

ző szabályokat tartsuk be:

a betont lehetőleg közvetlenül a zsaluzat ba

ürítsük (3.13. ábra);

szétosztályozódott, módosult konzisztenciát,

vagy látszólag nem megfelelő keveréket (pl.

adalékanyag szemnagysága túl nagy) nem

szabad a zsaluzatba önteni;

abetonkeveréket 1,50 m-nél magasabbról

nem szabad ejteni, mert szétosztályozódik (na-

gyobb magasságú szerkezeteket szakaszosan

kell betonozni);

a betonkeveréket vízszintes rétegekben kell a

zsaluzatba helyezni (a rétegvastagság 30 em-

nél ne legyen nagyobb);

betonozáskor a haladási irány és a beton moz-

gásának iránya legyen ellentétes (3.14. ábra).

Betonozás közben a zsaluzatba juttatott I

betonkeveréket először lapáttal el kell egyen- 3.14. Á br a : B et ono zócső hel yes vezet ése

getni, majd tömöríteni kell. A tömörítés mér-

tékétől függ a beton tömörsége, szilárdsága,

tartóssága. A tömörítés lehet kézi (döngölés, csö-

möszölés) és gépi tömörítés (vibrálás, döngölés).

Döngöléssel

csak alárendelt, vasalatlan

betonból készült szerkezetet szabad tömöríteni. A

kézi (3.15. ábra) döngölő 12-20 kg tömegű vas-

tömb, vagy fatuskó. A nyéllel felszerelt ütőeszközt

30-40 cm-es magasságból kell a betonra ejteni.

A döngölést a beton kellő tömörödéséig kell foly-

tatni. Ez akkor következik be, amikor a felületen

nedvesen csillogó habarcs jelenik meg. A döngö-

lés alig földnedves, földnedves és kevésbé plaszti-

kus konzisztenciájú betonoknál alkalmazható.

50

3.1 3. Á br a : B et on ön tése zsa l uza tba

betonozás iránya

-----.-

2

2

3.15. Á br a: K ézi döngöl ők



3 FEJEZET


A zsaluvibrátorokat a megerősített zsaluzatra

szerelilefel. Átállításuk meglehetős en időigényes,

ezért célszerűen csak előregyártó telepeken hasz-

nálható. előregyártott betonelemek vibrálásához.

Előregyártáskor igen hatékony módszer a rázóasztalon történő vibrálás is. A rázóasztalra az

elkészített elemet sablonnal együtt rögzítik, és ezután következik a vibrálás.

A csömöszöléssel a plasztikus és öntött kon-

zisztenciájú betonokat tömörít jük. A csömöszö-

lés során a betont kézi erővel szurkáljuk, hegyes

vassal, acél- vagy esetleg farúddal (3.16. ábra).

A

vibrálás

korszerű és gyors, gépesített tömö-

rítésimód. A különböző vibráló eszközökkel rezgő

mozgást hozunk létre, amelynek hatására a nyers

beton tömörödik. A friss betonban ugyanis az

alkotórészek a rezgések hatására a legkedvezőbb

elrendeződést veszik fel,miközben a levegő kiszo-

rui a keverékből. Avibrálás hatására a beton plasz-

tikussá, vagy folyóssá válik. A betont vibrálhatjuk

tű -,

lap-, zsaluvibrátorral vagy rázóasztallal is.

A tű- vagy rúdvibrátor (3.17. ábra) villamos

motorból, hajlékony tengelyből és excenterrel

ellátott rázófejből áll.A rázófejet a betonra helyez-

zük, és függőleges helyzetben a saját súlya alatt

süllyedni hagyjuk. A vibrátort ezután lassan és

állandóan mozgassuk. Atömörítést rétegesen kell

végezni.

Tűvibráláskor figyelni kell, hogy acélbetét hez

és a zsaluzathoz ne érjen hozzá a rázófej a vibrálás

30-60 s-os ideje alatt. A vibrátort olyan lassan

kell visszahúzni, hogya helyén levő lyuk tökélete-

sen záródjék.

A palló vagy lécvibrátor (3.18. ábra) nem

belső, hanem felületi vibrátor. A beton felületé-

re helyezett eszköz a lapon át rezgésbe hozza a

friss betont, amely ezáltal tömörödik. A vibrálási

idő megegyezik a tűvibrátoréval. Alapvibrátort

mindig átfedéssel kell mozgatn i a felületen. Nagy

felületű betonszerkezetek, lemezek, útburkolatok

tömörítésére alkalmas.

3 .16 . Á br a : B et on b ed ol go zása

kézi erővel

3.17. Á br a: T űvi br át or

3.18. Á br a : L apvi br á tor o k

A felsorolt tömörítési módok mellet használt eljárás a

víbro-)

préselés, a (vibro-) hengere-

lés, a vákuumozás, a betonlövelés, a pörgetés is, ezekkel azonban most nem foglalkozunk.

51




3. FEJEZET

Technológiai és építésszervezési okokból nagyobb épületeken munkahézagokat kell

kialakítani. Kedvező, ha a szerkezettervező előre megtervezi a munkahézag helyét és jelöli azt

a terveken. Munkahézagot azonban váratlan okokból is szükséges lehet kialakítani időjárási

viszonyok hirtelen megváltozása, géphiba, építés közben felmerülő szervezési problémákból

adódóan. A munka hézag helyét az építési naplóban rögzíteni kell

Munkahézagot minden esetben csak ott szabad kialakítani, ahol a betonban számottevő

húzó- és nyíróerő nem alakul ki és a betonozás megszakítása végleges szerkezet együttdolgo-

zását nem befolyásolja. Nem alakítható ki munkahézag a következő szerkezeteknél:

Utókezelés alatt értünk minden olyan intézkedést, amellyel a betont meg-

védjük a káros külső hatásoktól, mint például a gyors kiszáradástól, a

nagyon alacsony vagy magas hőmérséklettől, kémiai behatásoktól.

A beton utókezelési eljárásaival elsősorban azt kell megakadályozni, hogya víz a felületen

keresztül káros mértékben eltávozzon. Ellenkező esetben a kötéshez nem marad elég víz és a

szilárdulás nem tud befejeződni. Így a beton felületén kipattogzás, morzsolhatóság figyelhető

meg, ezt nevezzük megégésnek. A következő eljárások alkalmazhatók:

1. Vizet visszatartó utókezelések:

zsaluban tartás;

betonfelület letakarása pára záró fóliával;

párolgás ellen védelmet nyújtó utókezelő szer

alkalmazása.

2. Vízpótló utókezelések:

víztároló képességgel rendelkező réteg fekte-

tése (pl. homokterítés) és folyamatos nedve-

sen tartás (locsolás - 3.20. ábra);

vízzáró szerkezetek;

kétirányban vasalt lemezek;

konzolos lemezek.

Amunkahézag képzésekor a meglévő részeket

fel kell durvítani drótkefével, véséssel,

homokfú-

vássai, kalapáccsal. Tisztítás és pormentesítés

után meg kell nedvesíteni a felületet. A kapcso-

lódó beton minőségével egyezően, de csak max.

16 mm-es szemnagyságú keverékkel a felületet

be kell dörzsölni, majd lehet folytatni a betono-

zást. Helytelen eljárás a csatlakozó felületeteket

cementtejjel bevonni. Ajánlott azonban speciális

munkahézag szalagok elhelyezése (3.19. ábra).

3.3.4. A BETON UTÓKEZELÉSE

5

kéttámaszú gerendák;

konzolgerendák;

3.19. Ábra: Munkahézag

3.20. Ábra: Beton neduesen tartása



53

3. FEJEZET


• vízalatti tárolás;

• vízzeltörténő folyamatos permetezés, miután a víza betont a megindult kötés miatt kimos-

ni már nem tudja.

Anedvesség távozását meleg időben a bedolgozás befejezésétől számított harmadik órától

kezdve, legalább 7 napon át meg kell akadályozni.

A beton kötés ére veszélyt jelentenek a téli fagyok is. A megfagyott víz a bedolgozást

követően 7-tO napig ugyanis kárt tesz a szerkezetekben és a cement kötése nem lesz

megfelelő. Ezért a beton felületét zsaluban tartással, hőszigetelő nádpallóval, hőszigetelő

lemezekkel, homokréteggel vagy polietilén fólia burkolattal védhet jük meg a fagy hatásától.

Abetonba kevert adalékszerek is megvédik a betont a kifagyástól..Lehetőség szerint azonban

a +5°C alatti hőmérsékleten a betonozási munkákat el kell halasztani.

A betonérlelés olyan hőkezelési eljárás, amely során a friss betont legalább +40°C-os

hőmérsékleten tartjuk, ezáltal meggyorsítjuk a szilárdulását. Abeton érlelést az előregyár-

tó üzemekben alkalmazhat ják a sablonforduló meggyorsításának elősegítésére. A betonérle-

lés a hő előállításának módja szerint lehet gőzölés, autoklávolás és villamos hőérlelés.

3.3.5. ADALÉKSZEREK ALKALMAZÁSA

A beton különböző tulajdonságait adalékszerek bekeverésévellehet módo-

sítani. Az adalékszerek kémiai/fizikai hatásuk révén befolyásolják a beton

tulajdonságait.

A folyadék és por alakban forgalomba kerülő anyagokkal alkalmazásukkor nagyon körül-

tekintően kell eljárni, mivel a beton egyes tulajdonságainak javításával egyéb tulajdonságai

egyidejűleg esetleg romlanak. A legfontosabb adalékszerek:

képlékenyítők;

légbuborékképzők;

kötés késleltetők;

injektálást segítő szerek;

folyósítók;

pórustömítők;

kötés gyorsítók, fagyásgátlók;

stabilizálók.

Azadalékszereket a cement tömegére vonatkoztatva térfogat vagy tömeg szerint végezhet-

jük, figyelembe véve a szer műszaki termékismertetőjében megadottakat. Mivel a hatásukat

számos tényező befolyásolja, elengedhetetlen próbakeverés készítése és ellenőrzése.

Adagoláskor biztosítani kell, hogya szer jól el tudjon keveredni. Ez akkor fog bekövetkezni,

ha a szert a keverővízzel együtt, vagy a keverés végén adagoljuk a betonba. Száraz keverékbe

történő adagolás csökkenti az adalékszer hatását. A korszerű betonkeverő telepeken telepített

adagolóberendezések biztosítják a mennyiséghez tartozó pontos mérést.

3.4. BETONSZERKEZETEK

A vasalás nélküli betonszerkezetekhez sorolhatjuk legtöbb esetben az alap-

testeket, aljzatbetonokat, szerelőbetonokat, súlytámfalakat, stb.




3. FEJEZET

A felsorolt szerkezetek készítése előtt a talajt kézi vagy gépi eljárásokkal tömöríteni kell.

A laza részeket el kell távolítani, sziklás talaj esetén a felületet le is kell mosni. Az érintkező

felületre cementtejet felvinni nem szabad. Az aljzatbetonok alá rendszerint kavicsfeltöltésnek

kell kerülnie, amelyet szintén tömöríteni kell. A bedolgozásra kerülő beton nyomószilárdsági

osztálya általános esetben alacsonyabb C16/20-nál.

Megjegyezzük, hogya vasalás nélkül készült betonszerkezetek jellemzően

csak olyan helyen építhetők, ahol húzó igénybevétel nem fog fellépni.

3.5. A VASBETON LEGFONTOSABB TULAJDONSÁGAI, JELLEMZŐ I

A vasbeton szerkezetek (3.21. ábra) két fő alkotó anyaga a beton és a

betonacél. Összeépítésüket az teszi lehetővé, hogya két anyag hőtágulási

együtthatója megközelítően azonos, így a várható hőmérsékletváltozás

hatására nem keletkeznek jelentős belső feszültségek a két anyag között.

A beton és az acél együttdolgozása során a

teherviselésben a betonnal a nyomóerőket kell

felvenni, míg a húzóerőket a megfelelően elhelye-

zett betonacélokra kell hárítani (3.22. ábra).

A betonnal teljesen körülvett vasbetét hőmér-

séklete nem tér el lényegesen a betonétól. Abeton

ugyanis lassan reagál a hő hatására, és nagyon

jól védi a betonacélt a hőhatásokkal szemben.

A betonba ágyazott acélbetétet a beton kötő-

anyaga a cement teljes felületén bevonja, és meg-

védi a korróziótól. A teljes felületű bevonás elzárja

az oxigén útját, és így a betonba ágyazott beton-

acél elvileg korlátlan időtartamúvá válik.

A vasbeton további fontos tulajdonsága, hogy

a bebetonozott acélbetét tapadása abetonhoz

igen jelentős.

A betonba ágyazott acélbetétet felületi

tapadás rögzíti a beton hoz (3.23. ábra).

Ez a kötés két részből áll, az egyik a

beton zsugorodásából származó szorí-

tóhatás, a másik a csúszóellenállás.

Utóbbit a cementkristályok fejtik ki azáltal,

hogya kötés és szilárdulás során tűszerű vége-

ikkel az acélbetétek érdes felületébe kapaszkod-

nak. A két hatás együttesen súrlódó kapcsolatot

eredményez, mely megakadályozza az acélbetét

megcsúszását a betonban. A tapadást a beton-

acél felületi megmunkálásávallehet fokozni.

54

3.21. Ábra: Vasbeton termékek

D

teher

_ beton:),

Cbetonacél

3.22. Ábra:

A

nyomást a beton

a húzást az acélbetét veszi fel

tapadás

3.23. Ábra: Beton tapadésa

az acélbetéthez



3. FEJEZET


Néhány alapvető szempont alapján vizsgáljuk meg, milyen érvek szólnak a vasbeton alkal-

mazása mellett, milyen előnyös tulajdonságai vannak:

tartós, időálló anyag, viszonylag hosszú élettartamú;

megfelelő tervezéssel és kialakítással bármilyen igénybevétel felvételére alkalmas;

tetszőleges alakra formálható;

tűzállósága jobb a többi szerkezeti anyagénál;

viszonylag olcsó, az adalékanyag sok esetben az építés környékéről is beszerezhető.

Néhány hátrányos tulajdonsága:

a készítéséhez és a szilárduláshoz +5°C feletti hőmérséklet szükséges,

a helyszínen készült vasbeton szerkezet munkaigényes zsaluzatot igényel;

a szerkezet szilárdulás a lassú folyamat;

a helyszínen készült vasbeton szerkezetek építési ideje túl hosszú;

a kész szerkezetet nem lehet átalakítani;

a bontásuk körülményes, csak durva beavatkozással lehetséges;

a bebetonozott vasalás nehezen ellenőrizhető.

Azelőző részben már megismerkedtünk a beton legfontosabb tulajdonságaival, a követke-

zőkben vegyük szemügyre a vasbetonban alkalmazott acél anyagot.

3.5.1. A BETONACÉLOK ANYAGI TULAJDONSÁGAI

A betonacélok szilárdsági tulajdonságait szemléletesen az alakváltozá-

si (3.24. ábra) diagram mutatja. A grafikonról leolvashatjuk az anyag- és

gyártásismeretből ismert jellemzőket.

A diagramnak öt jellemző pontja van:

6

a

- az arányossági határ;

6

r

-

a rugalmassági határ;

6

f

- a folyáshatár;

6

m

- a szakítószilárdság (6

m

);

6

max

szakadási pont (cmax-nál).

Az arányossági határon (tartományon) belül a

nyúlások tökéletesen rugalmasak, apróbarudak

tehermentesítés után visszanyerik eredeti alak-

jukat. A nagyobb terhelésekhez tartozó feszült-

ségeknél az acél egyre képlékenyebbé válik, a

maradó nyúlások egyre nagyobbak lesznek.

A lágyacélok rugalmas tartománya viszonylag rövid, de jelentős képlékeny tartománnyal

rendelkeznek. A nagyszilárdságú acélok rugalmasabbak és általában nincs kifejezett folyási

határuk.

6

feszültség)

Cmax.

E ;

megnyúlás)

3.24. Ábra: Abetonacél

alakvál tozási diagramja

55




3. FEJEZET

Az acélbetétek jobb tapadásának elősegítésére a rudak felületét (3.25.

ábra) bordázzák, a huzalok felületét hullámosít ják vagy rovátkolják.

A melegen hengerelt acélok

közül a periodikus profilú, a

hidegen szilárdított acélok közül

a csavart és a lapított acélfajták

felülete nyújt fokozott tapadást.

A tartós terhelésű betonacél

- a betonhoz hasonlóan - lassú

alakváltozást (kúszást) szenved.

A kúszás hátrányos a vasbe-

ton szerkezetekre, mert az acél

folyamatos nyúlása következté-

ben fokozódik a repedésképző-

dés.

Avasbeton szerkezetekhez

alkalmazott acélokat három

csoportba sorolhatjuk:

A melegen hengerelt ötvö-

zött acélok természetes

keménységű, ötvözött acél-

ból készült, kör alakú rudak.

Jellemző folyási határuk

van.

A hidegen hengerelt, vagy húzott acélok a hideg megmunkálás miatt bekövetkező szö-

vettömörödésből kapják nagy szilárdságukat. Ezzel a szakítószilárdság nő és a szakítással

járó megnyúlás csökken.

Eifij~

~

Roxor

-t-.d4 bütykös

I

I

{B

c::Ji.

~~

~~ i

I

I

~~ ~~

Ö

I I I I I I I ~

3.25. Ábra: Különböző felületi kialakítású betonacélok

A különleges hőkezeléssel nemesített ötvözött acélokat edzéssel és megeresztéssel

nagy folyási határú és szakítószilárdságú (kis szakítási nyúlású) anyaggá alakítják.

A betonacél jellemző méretét a névleges átmérővel adják meg, amely a

következő járatos lehet: 06, 08, 010, 012, 014, 016, 018, 020, 022,

025, 028, 032, 036, 040.

Abetonacél minőségi jelzésére a B betűt és két számpárt használunk. Az első számpár

az acél szakítószilárdságát, a második a folyási határ legkisebb értékét jelenti MPa-ban.

AMpa és a N/mm

2

közötti váltószám a 10, így például a B38.24 minőségű betonacél szakí-

tószilárdsága 380 N/mm

2

, folyási határa 240 N/mm

2

.

A betonacélok és az acélhuzalok 8 mm átmérőig tekercsben, 8-14 mm átmérőig

24 m-es, 14 mm-en felül 12 m-es hosszban kapható k.

Az európai jelölés a magyartól eltér és csak két betonacél típus megkülönböztetése szoká-

sos. A leggyakrabban használt B500B és B500A jelű acélok szakítószilárdsága 550 N/mm

2

,

folyáshatára pedig 500 N/mm

2

.

56



<.

TJEZET

ZERKEZETEK

zelvényalak

sima kör

bordázott

yílbordázott

yílbordázott

varbordázott

varbordázott

-o

ri,

R -

~ Ul ~ Ul ~ Ul ~ ul ~

1 1 1 1 1

b-n,u1

L

r'ul+2c2

1

L

1

egadása

sztést

ellenál-

endezésekkel

ra is. Hazánk-

et a hálókat.

tjük.

lehet-

etonacélokat,

k terv szerinti

ből származó

szerinti alak-

..gzítjÜk.

/

rozza meg a

eken minden

57

BETON ÉS VASBETON S

: :~ . TÁBLÁZAT:

A

magyar betonacé/ok anyagjel lemzői

Azacél Névleges

Szakító

szílárd-

Folyáshatár Szakadási

minőségi jele átmérő (mm) ság (N/mm

2

)

(N/mm

2

)

nyúlás

( )

B 38.24 6-40 380 240 25

B 50.36

8-40 500 360

23

B 55.40

8-28 550

400 21

B 60.40

8-40 600

400

14

B 60.50

8-28

600

500

12

B 75.50 8·16

750 500

10

betonacél hajlítása és

szerelése sok élőmunkát

igényel, ezért a beton-

acél-hálók géppel történő

előállítása meggyorsítja a

műveletsort. A hegesztett

hálókat leggyakrabban

kis

(02,8-12

mm) átmé-

rőjű sima, periodikusan

rovátkolt, vagy bordázott

felületű; hidegen húzott;

hőkezelt, vagy hőkezelés nélküli, kis széntartalmú acélhuzalból készítik. A hege

lás-ponthegesztő automata berendezésekkel szokták elvégezni. A hegesztő ber

síkhálókat készítenek, de ezek meghajlításávallehetőség van térhálók előállításá

ban jelenleg a

C15

H minőségi osztályba tartozó acélhuzalból készítik ezek

A hegesztett hálók méretének megadását a 3.26. ábra segítségével értelmezhe

Külön kell megemlí-

teni a hegesztéssel

előál-

Iitott betonacél-hálókat.

kettös huzalhegesztés

u.l00 mm

L

11

páros huzalhegesztés

= - i= - - - i = - .

u.l00 mm

C.l0+~

csa

S

n

n

csa

II U1,l U

1 ~

Ul

L

3.26. Ábra: Hegesztett háló típusai ésméreteinek m

L 1

sz ,b+2c

1

3.5.2. VASBETON SZERKEZETEK ACÉLBETÉTEI

Avasbetonba beépítésre kerülő acélbetétek statikai szerepük szerint

nek fő acélbetétek, kengyelek, szerelő és elosztó acélbetétek.

A fővasalásnak tekintjük azokat az egyenes vagy 45

0

-os szögben felhajlított b

amelyek a szerkezet erőjátékában részt vesznek. A kengyelek biztosítják a fővasa

helyét, elősegítik az együttdolgozást, illetve részt vesznek a nyíró igénybevétel

húzóerők felvételében. A szerelő és elosztó acélbetétek biztosítják az acélváz terv

ját, merevségét, szerelhetőségét. Az acélbetéteket egymáshoz kötöző huzallal ro

Az acélbetétek helyét, átmérőjét, anyagminőségét statikai számítással hat a

tervező, a szabványok és szerkesztési előírások figyelembevételével. Astatikai terv

acélbetét kirajzolásra kerül.




3.

FEJEZET

3450

r;===============~~===========~

CD2db016 h=3570

12 26

2300

A-A metszet

r m

1 [ I J

1

R iii

4

26 12

M

250U250

200 @17db 06 h=980

B-B

metszet

{ }

~

C2 ldb016 h=3740

60~=========~=~3~45~===========d60

3 2db 016 h=3570

3.27. Ábra: Vabeton gerenda vasalás

i

erve

az acélbetétek méreteit mm beti adtuk meg

A könnyebb értelmezhetőség érdekében az azonos méretű acélbetéteket egy bekarikázott

számmal jelöljük (pl. 1, 2, 3, stb.) az összes terven (hossz- és keresztmetszet (3.27. ábra).

A terv mellé betonacél kimutatás is készül, amelyben megadásra kerülnek a számokkal jelölt

acélbetétek adatai (darabszám, hossz, átmérő, tömeg, anyagminőség).

Abetonacél váznak olyannak kelllennie, hogy az acélbetétek elrendezése ne akadályozza a

beton bedolgozását, és a vibráló berendezés hatásos működését. A betonacél váz helyzet- és

alaktartásának, a váz megfelelő merevségének biztosítására, az esetleg szükséges segédele-

meket meg kell tervezni, illetve a tervdokumentációban elő kell írni.

A szerkezetben a betonacél vázat betontakarással (3.28. ábra) kell védeni,

amely biztosítja a korrózióvédelmet és teherátadást. A betontakarás nagy-

sága centiméterekben mérhető, és különböző nagyságú az egyes magas-

és mélyépítési szerkezeteknél.

A d átmérőjű acélbetét tervezett betontakarása C= CI

+

C

2

+

C

3

, de legalább d legyen.

CI a beépítéstől függő tényező:

ft ft

,0 cm általános esetben;

1,5 cm a felületszerkezetek acélbetétein és ken-

gyelein.

C

2

a helyiség nedvességtartalmától függő

tényező:

O cm átlagos légnedvességű, azaz 65%-nál tar-

tósan nem magasabb relatív páratartalmú belső

térben (ide értve a lakások vizes helyiségeit is);

0,5 cm nedves közegben, azaz szabadban és

65%-nál tartósan magasabb relatív páratartalmú 3.28.

Ábra: A betontakarás ér telmezése

zárt térben, valamint nem agresszív vízzelérintke-

ző szerkezeteknél (pl. víz alatti oszlopoknál);

58

I

l-

u

I

j

•

R -

I

I

I

I

I

i r

u

I

I

l

I

I

I

c

c

•

•



3. FEJEZET


1,5

cm talajjal. vagy időszakosan vízzelérintkező szerkezeteknél, valamint agresszív gázok-

kal, folyadékokkal, anyagokkal érintkező szerkezeteknél.

C

3

a koptató hatást ól függő tényező:

2,0

cm üzemszerűen koptató hatásnak kitett felületeknél;

1,0

cm utólag megmunkált betonfelületeknél;

0,5

cm az utólag vakolt vagy burkolt felületeknél, valamint olyan szerkezetek esetében,

melyek összeépített állapotban szilárd szerkezethez csatlakoznak és ezáltal az acélbetét

betonfedésének leválása gátolt.

A C

3

értékeit csak az előzőekben felsorolt esetekben kell figyelembe venni. Talajra kerülő

szerkezet alá a betonacélváz és a talaj közvetlen érintkezésének elkerülésére aljzatbetont, fólia-

terítést, vagy egyéb más alkalmas megoldást kell tervezni.

3.5.3. ACÉLBETÉTEK FELHAJLÍTÁSA, LEHORGONYZÁSI HOSSZ

A vasbeton szerkezetekbe a betonacélokat egyenes, vagy hajlított alakban

építjük be. A felhajlított acélbetét a vasbeton szerkezet húzott oldalán az

irányváltoztatás miatt nyomófeszültségeket ad át abetonnak.

A nyomófeszültségek annál nagyobbak, minél kisebb felületen terhelik a betont, ezért

a beton védelmében ügyelni kell arra, hogy az irányváltozás megfelelő nagyságú görbületi

sugár mentén történjen. Ügyelni kell arra is, hogya kis ív mentén meghajlított acél könnyen

bereped, ezért a betonacélt előírt átmérőjű tüske körül kell kampózni.

Bordázott acélbetét íves kialakításánál

(3.29.

ábra) az acélbetét ívének átmérője

MSZ

15022

szerint a következő legyen: D 2: P . d, ahol d betonacél átmérője; D a hajlítás

ívének átmérője és p az 3.5. táblázat szerinti érték, kivéve, ha:

az ív síkjára merőleges betonfedés kisebb,

mint

3,5

d, akkor a táblázat értékeit

25%-

kal meg kell növelni;

azacélbetét az irányváltoztatás helyén nincs

a határfeszültségig kihasználva, akkor a

táblázat értékeit

3.5.

táblázat megfelelő

értékéig arányosan csökkenteni lehet;

az acélbetét íves szakasza nemcsak a

betonra, hanem keresztező acélbetétre is

támaszkodik, akkor a p értéke a 3.6. táb-

lázat szerinti.

3.5. TÁBLÁZAT: p értéke a betonszilár dság függvényében

3.29. Ábra: Íves acélbetét

haj l ítási átmérője

A betonacél jele

CIO Cl2 Cl6

C20-C35

C40-

B 38.24

13

10

7 5

5

B 50.36; B 55.40; B 60.40

22 17 12 9

6

B 60.50; B 75.50; C15 háló

27 21 15

11 7

59




3.

FEJEZET

3.6. TÁBLÁZAT: Acélbetétre is támaszkodó vasalásnál használandó p értékek

A betonacél jele

Huroknál

Kampónál egyéb ívnél

d>14 mm

d<14mm

B

38.24; 5 2,5

B 50.36; B55.40; B60.40

5

4

B

60.50;

B

75.50; C15háló

7

5

A 3.30. ábrán bemutat juk az

MSZ 15022 által javasolt kam-

pózási és hurkolási értékeket.

Akampó és hurok esetében a meghaj-

lítás ívének átmérőjét az előzőekben

bemutatottak szerint kell számolni, a

3.6. táblázat adatait felhasználva.

Az erőtani számításban figyelem-

be vett sima felületű acélbetét végére

a 3.30/a. és lb. ábra szerinti kampót,

illetve a

ld.

szerinti hurkot kell tervez-

ni. Periodikus acélbetétekhez jobb

tapadásuk miatt kampóra általában

nincs szükség, de ezek is kampózha-

tók. Abordás acélbetét vége egyenes-

0,

SIMA

, t l l iL

b,

SIMA

A

p : I c c = j c

• lehorqonyzási

hossz

d, SIMA VAGY BORDÁS

lehorgonyzás; hossz

3.30. Ábra: Acélbetétek

kampózása hurkalása

3.7. TÁBLÁZAT:

I c

Tényező értéke a betonszilárdság függvényében

C

BORDÁS

re, vagy a

Ic.

ábra szerint kampóval,

illetve a

ld.

ábra szerint hurokkal alakítható ki. A vasbeton szerkezetek nyomott részében a

fővasbetéteket statikai okokból kampó nélkül kell kialakítani, ebből származó előny, hogya

beton bedolgozását a kampók nem akadályozzák. A beton húzott oldalán sem szabad kam-

pózni, mert repedéshez vezethet.

A lehorgonyzási hosszat úgy kell megállapítani, hogy azon az acélban

működő teljes

húzó- ,

vagy nyomóerő tapadás útján átadható legyen a kör-

nyező betonnak.

Az acélbetétet legalább a lehorgonyzási hossza I túl kell vezetni azon a keresztmetsze-

ten, amelyben a számítás szerint még igénybe van véve. A húzott acélbetét lehorgonyzási

hossza: I = I c · d, ahol I c a 3.7. táblázat szerinti tényező, d az acélbetét átmérője.

A betonacél jele

Felülete CIO

Cl2 C16

C25 C40

C50

B

38.24;

sima

75

60

45 35

25 20

B

50.36 bordás 55 45 35 25 20 15

B55.40; B60.40

bordás

60 50

40

30

20 15

B

60.50;

B

75.50

bordás

75

60

45 35

25 20

C 15háló

sima

150

120 90

70 50

40

60



3.

FEJEZET


Kampózott, vagy hurkos végű bordás acélbetét esetében a táblázati érték 20-szal csök-

kenthető. Ha az acélbetét a lehorgonyzás kezdetén nincs a határfeszültségig kihasználva,

akkor a táblázati érték a kihasználtság arányában csökkenthető. Aszámításba vett érték azon-

ban az előző csökkentések után sem lehet kisebb:

l e o = 10 a kampóval, vagy hurokkal ellátott sima felületű acélbetét, valamint az egyenes

végű bordás acélbetét esetében

l e o = 5 a kampóval, vagy hurokkal ellátott bordás acélbetét esetében.

A nyomott acélbetét lehorgonyzási hossza a húzott acélbetétre előírt hossz 60 -a, de

legalább 10 d legyen.

Az

acél betét ek

toldása akkor szükséges, ha a szerkezet hossza nagyobb,

mint a szál lítható betonacél ,

vagy egyéb

okokból a szerkezetet meg kell

szakítani.

A toldott acélbetét nem egyenértékű az egyben végigfutóval, ezért a toldást lehetőleg

húzásra igénybevett szakaszokon kerülni kell. A toldás lehet átfogásos, tompa ütközéses,

hegesztett és csavarhüvelyes.

Átfedéses toldás 3.31. ábra)

esetében az átfogás legalább az előzők szerint meghatároz-

ható lehorgonyzási hossz legyen. Azegymás mellé kerülő acélbetétek köztitávolság kisebb kell

legyen abetonacél átmérőjének négyszeresé-

nél. A húzóerő felvételére szükséges összes

acélkeresztmetszetnek egy átfogási szakaszon

belül legfeljebb a felét szabad toldani. A rúd-

szerkezetek nyomott öv nélküli szakaszaiban

átfogásos toldást nem szabad tervezni.

A keresztmetszetben lévő összes nyomott

hosszacélbetétet egyetlen átfogásos toldási

szakaszban szabad toldani. Ha egy átfogá-

si szakaszon belül az összes hosszacélbetét

keresztmetszetének több mint a felét átfogás-

saI toldják, akkor e szakaszon keresztirányú

acélbetéteket is kell tervezni.

3 31 Ábra: Átfedéses toldás

Tompa ütközéssel teljes keresztmetszetében nyomott elem hosszacélbetéteit lehet tolda-

ni, ha az acélbetét tengelyre merőleges elmozdulása a toldási metszetben gátolt és abetétek

lehorgonyzási hosszán a szükséges keresztirányú acélbetétek egymástól mért távolsága leg-

feljebb a keresztmetszet legkisebb szélességi méretének a fele.

Hegesztett kapcsolatot csak olyan elembe szabad tervezni, amelynek hőmérséklete az

üzemszerű használat során nem süllyed

-20

C

alá. A

838.24, 850.36

minőségű acélbetét

legalább III. osztályú varrattaI készített hegesztett toldása nem csökkenti az acélbetét határ-

erejét, ha a hegesztett toldás kialakítása a 3.32. ábra szerinti. Nagyobb szilárdság ú acélbeté-

tek hegesztett toldása esetében a szükséges varrathosszak a szakítószilárdságok arányában

növelendők. A helyszínen készített varrat esetében a szükséges varrathosszakat 50 -kal

növeIni kell.

61




3. FEJEZET

3.6. A VASBETONSZERKEZETEK

Tompa varratos kézi hegesztés

Az épületek építéséhez használt vas-

betonszerkezetek általában egyszerű

elemekből (rudakból, vagy más felü-

letelemekből) rakhatók össze. A vas-

betonszerkezetek jellegzetes

(3.33.

ábra) elemei az oszlopok, a pillérek,

a falak, a gerendák és a lemezek.

Az oszlopok és a gerendák a rúdszerkeze-

teket, a falak és a lemezek a felületszerkezetek

csoportját alkotják. Az alapalakzatok kombi-

nációjával állíthatók elő a legkülönfélébb alakú

és rendeltetésű szerkezetek.

Avasbetonszerkezetek egyszerűbb esetben

egyenes tengelyűek (síkúak), de törtvonalúak

(síkúak), vagy íves kialakításúak is lehetnek.

Szokásos a szerkezetek vízszintes és függő-

leges beépítése szerinti csoportosítás is, a

következőkben mi is ez alapján haladunk.

3.6.1. VASBETON OSZLOPOK

A vasbeton oszlopok általában egye-

nes tengelyű, nyomóerő hordására

készült rúdszerkezetek.

Az oszlop kör, sokszög, négyzet, téglalap,

vagy összetett keresztmetszetű

(3.34.

ábra)

lehet. A nyomóerő legtöbbször az oszlop ten-

gelyvonalában működik (központos nyomás),

de előfordul az is, hogy az erő a tengelyvona-

lon kívül támad (külpontos nyomás).

A két terhelési eset különböző igénybe-

vételt okoz, és ennek megfelelően az oszlop

kialakítása és vasalása iseltérő lesz.

Az oszlop keresztmetszet legkisebb

mérete legalább 200 mm, nagyob-

bik mérete legfeljebb a kisebb méret

négyszerese lehet.

A teherbírás igazolásánál számításba vett

hosszacélbetétek átmérője legalább 12 mm

legyen.

62

Tompa varratos kézi hegesztés d=

l

Ornrn)

valamint gépi leolvasztó hegesztés

<O 5dI

Két oldalról hegesztett hevederpór

<O 5d

~

I :~dcm I d·28

, , ~O 7d

I I

~ r '*

I

mm

Egy oldalról hegesztett hevederpór vagy szögacél

3.32. Ábra: Hegesztet t toldások

3.33. Ábra: Vasbeton szerkezetek

alapalakzatai

DDJJ

.34. Ábra: Vasbeton pi l lérek

és

oszlopokjellemző keresztmetszetei



3.

FEJEZET


Szögletes keresztmetszetű oszlop (3.35. ábra)

esetén a hosszacélbetéteket úgy kell elhelyezni,

hogya keresztmetszet minden sarkába kerüljön egy

acélbetét. A hosszacélbetétek legfeljebb két sorban

helyezhetők el a keresztmetszetben, de a sarok

száma a toldásnál sem lehet több háromnál.

Az acélbetétek egymástól mért távolsága az

oszlop kerülete mentén legfeljebb 400 mm lehet.

A hosszvasak közötti minimális távolság 20 mm,

illetve az acélbetét átmérője közül a nagyobb érték

(ez nagy szemcséjű adalék esetén tovább növelen-

dő). Kör keresztmetszetű oszlop esetén legalább

6 betétet kell alkalmazni. A fő acélbetétek minimális

keresztmetszeti területe

(Ac

abetonkeresztmetszet

területe, N az oszlopra ható narmálerő,j>folyásha-

tár tervezési értéke):

[

0 1 5 ~ 1

S,min = min '

fYd

O 003A

c

A vasalás keresztmetszeti területe az átfogásos

toldás helyén sem haladhat ja meg a betonkereszt-

metszet területének 8%-át.

o

N

r-,

6 ..

o

N

n

320

420 420

O

(2 J 24 ; 6

h=1580,

I

I

I

I

_ _ _ _ _ _ _ . . . . 1

Ahosszacélbetéteket kengyelekkel kell összefog-

3.35. Ábra: Vasbeton pi l lér vasa/ása

ni. Kihajlás ellen egy kengyel a sarokban, valamint

a sarokból induló szárai mentén is egy-egy, összesen legfeljebb három hosszacélbetétet biz-

tosíthat, feltéve hogy az acélbetét kengyelsaroktól mért távolsága legfeljebb a kengyelátmérő

tízszerese. A keresztmetszet oldalai mentén elhelyezett és a teherbírás igazolásánál számítás-

ba vett többi hosszirányú acélbetétet kihajlás ellen külön kengyellel kell rögzíteni.

A kengyelek átmérője 6 mm, vagy a fővasalás átmérőjének negyede közül a nagyobbik

érték legyen. A kengyelek egymástól mért távolsága nem lehet nagyobb sem a legkisebb

hosszbetét átmérőjének 12-szeresénél; sem az oszlop legkisebb méreténél; sem 300 mrn-

nél. A fenti távolságokat 0,6-tal meg kell szorozni:

átfedéses toldás esetén, ha a hosszacélbetét átmérője legalább 14 mm;

ahol az oszlophoz gerenda vagy lemez csatlakozik, az oszlop legnagyobb keresztmetszeti

méretének megfelelő hosszon.

Az oszlopvégen, valamint jelentős erő bevezetésének helyén legalább két kengyeit, egy-

mástól legfeljebb az előzőekben előírt méret felének megfelelő távolságban kell elhelyezni.

Csavarkengyeles oszlopban a kengyel menetmagassága legfeljebb abetonmag átmérőjé-

nek ötödrésze, de legfeljebb 100 mm legyen. A csavarkengyeles oszlop betonja legalább C16

szilárdságú legyen.

63




3. FEJEZET

A vasbeton falak általában térelhatárolási vagy térelválasztási feladatot is

betöltő, nyomott felületszerkezetek.

A vasbeton falak alkalmazási területe igen széleskörű. Építünk felvonóaknákat, vázas épü-

leteknél haránt- vagy hosszirányú merevítő falakat, tűzbiztonsági és betörésvédelmi köve-

telményeket teljesítő falakat, mérnöki létesítményeket (folyadékok, vagy szemcsés anyagok

tárolására alkalmas tartályokhoz), földpartok megtá-

masztására szolgáló támfalakat, csatornákhoz, ala-

gutakhoz, stb. vasbeton falakat.

Az oszlopokhoz hasonlóan itt is előfordulhat kül-

pontos terhelés, sőt a falaknál gyakran fellépő oldal-

irányú igénybevételek miatt a külpontos nyomás

vagyis hajlítás (3.36. ábra) még gyakoribb. A hajli-

tásra igénybevett faltartókat tárcsának nevezzük.

A vasbeton falak jellemzője, hogy vastagságukhoz

képest a másik keresztmetszeti méretük is jelentős.

A falak minimális vastagsága 8 cm. A 100 rnm-nél

vékonyabb falvastagság esetén egysíkú (középen

elhelyezett), 200 mm-nél vastagabb falnál kétoldali,

a fal síkjával párhuzamos, hálószerűen (3.37. ábra)

kialakított vasalást célszerű alkalmazni. A teherbírás

igazolás ánál számításba vett főirányú acélbetétek

átmérője legalább 8 mm. A betétek egymástól mért

távolsága legfeljebb a falvastagság négyszerese, illet-

ve 300 mm lehet.

A keresztirányú acélbetétek keresztmetszete leg-

alább a főirányú acélbetétek keresztmetszetének

20%-a legyen, legkisebb átmérője 5 mm, egymástól

mért távolságuk legfeljebb 300 mm legyen.

A hosszvasbetétek rögzítésére és kihajlásuk megakadályozására rájuk merőleges szereló-

vasakat alkalmazunk. A szerelővasak átmérője legalább 6 mrn, egymástól mért távolságuk

mindkét irányban legfeljebb a falvastagság hatszorosa, Illetve 600 mm lehet. Kétoldali vasa-

lás esetén a szerelés összefogására átkötő kengyeleket (s-kengyeleket) is használunk.

3.6.2. A VASBETON FALAK

3.6.3. VASBETON FALTARTÓK

3.36. Ábra: Központos és külpontos

terhelésű vasbeton fal

3.37. Ábra: Vasbeton fal

hálós vasalása

A túlnyomórészt síkjában működő hajlításra igénybevett faltartó (tárcsa) esetében, ameny-

nyiben a keresztmetszeti magasság nagyobb, mint a támaszköz fele, vastagsága pedig

legalább 100 mm, a gerendákra vonatkozó előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni, a

következő kiegészítésekkel.

64



3. FEJEZET


A mezőnyomaték felvételére szolgáló

f ő acélbetéteket a húzott oldali0 15 0 20

h magasságú övben, illetve l/h <1 esetén

0 15 0 20 I

magasságú övben egyenIe-

.esen kell szétosztani

3.38. ábra

és a

:ámaszok között egyenesen vagy felgör-

oítve kell vezetni.

Többtámaszú faltartó alsó egyenes

núzott acélbetéteit a támaszok felett át

ell vezetni. A támasz feletti felső húzott

fő acélbetéteket a számításba vett geren-

amagasságnak megfelelően elhelyezve,

legalább fele részben végig kellvezetni az

egész tartóhosszon.

3.6.4. VASBETON GERENDÁK

A vasbeton gerenda haj lításraigény-

bevett rúdszerű szerkezet, amelynek

támaszköze nagyobb a keresztmet-

szet magasságának kétszeresénél és

a keresztmetszet szélessége legfel-

jebb a magasság négyszerese.

A

3.39. ábrán

láthatjuk, hogy a falazatba

épített gerendát a nyílás feletti falazat terheli.

A terhelést egyenletesen megoszlónak tekint-

hetjük, hiszen a falazat a gerendát teljes

keresztmetszetében azonos módon terheli.

A terhelés hatására a gerenda alsó szálai

eltávolodnának egymástól, míg a felső szálak

összenyomódnának. Vagyis a gerenda alsó

keresztmetszetében húzás, a felsőben pedig ~

nyomás 3.40. ábra alakul ki. Az ábrán lát-

ható, hogya húzás és a nyomás vonalát elvá-

lasztja egy tengelyvonal, amelyet

semleges

tengelynek nevezünk. A gerenda kereszt-

metszetében vízszintes és függőleges irányú

csúsztatóerők

is fellépnek

3.40. ábra .

Akettő összegzése ként a keresztmetszetben a

támaszoknál nyíró igénybevétel lép fel.

j j j j j j j j j j j

kengyelszerü

kiegészítö

, Ibetét

ce

I

F---

.

~

I

1

. < : :

1

I

.

o

L{)

~

I

ci

~

I

- '

II I

rPeremvasalást

~ összefogó

~ hurokacélok

3.38. Ábra: Vasbeton fal tar tó tárcsa

vasalása

1 [ 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I t

3.39. Ábra: Vasbeton gerenda terhelése

--I~

3.40. Ábra: Gerendában keletkező

nyomás és húzás valamint

vízszintes csúsztatóerők

A keresztmetszet közepén alul húzás, felül nyomás, a támaszoknál pedig

nyírásalakul ki. Ezért a gerenda hagyományos vasalását 3.41. ábra úgy

kell elkészíteni,

hogy

ezeket az igénybevételeket fel tudjavenni.

65





3.

FEJEZET


A hosszvasak közötti minimális

:ávolság 20 rnrn, illetve az acélbetét

átmérője közül a nagyobb érték (ez

agy szemcséjű adalék esetén tovább

övelendő). A húzott acélbetétek több

sorban is elhelyezhetők.

A

fő acélbeté-

.ek minimális keresztmetszeti területé-

nek nagyságát szabvány írja elő.

Olyan támaszok fölött, amelyek

csuklósak vagy csak kismértékű befo-

gást biztosítanak, a mezővasalásnak

legalább az l/4-ét végig kell vezetni.

Kerülni kell a húzott acélbetéteknek

olyan - a gerenda húzott széle felől nézve- homorú irányváltozását, vagy görbületét, valamint

a nyomott acélbetéteknek olyan - a nyomott szél felől nézve- domború irányváltozását vagy

görbületét, amely abetonfedés lerepedését okozhatja.

Homorú törés ű betonfelület ese-

iében a húzott acélbetéteket egymást

eresztezve és a nyomott övben lehor-

gonyozva kell vezetni. Ha a betonmé-

etek a teljes lehorgonyzást nem teszik

lehetövé, akkor átlós pótacélbetéteket

kell tervezni.

A hosszirányú acélbetéteket

merőleges, vagy ferde ken-

gyelekkel kell összekapcsolni

(3.43. ábra).

A

kengyelek a gerenda vasszere-

lésének alaktartását, és a hosszirá-

nyú zsugorodás i repedések felvételét

biztosítják. Részt vesznek a vasbeton

gerenda nyíró igénybevételével kelet-

kező belső feszültségek felvételében

is. A kengyelek nyitottak, zártak,

vagy átfedésesek lehetnek

(3.44.

ábra).

A hajlítás során keletkező nyíró

igénybevétel felvételéhez csak zárt,

a csavarási nyíró igénybevétel felvé-

teléhez csak átfedéses kengyelezés

alkalmazható. Nyitott kengyeleket

általában kerülni kell.

szerelö

acélbetét

3.43. Ábra: Kéttámaszú gerenda vasalása

3 2 Ü 3 2 3 0 ~

21 k=kampó 23

~ ~C~ ~

U { { ~ d ~

L SZ L SZ

1 1

nyitott négyzetes nyitott konzolos

~ ~ = + 27

01

{ j 3 0

kőr

O f

,L

sz

zárt négyzetes

~{

s=menetemelkedés

01

pirál

3.44. Ábra: Különböző tipusú kengyelek

67




3. FEJEZET

A kengyel átmérője ne legyen kisebb sem a kengyel szabad szárhosszának

l/100-ad részénél, sem a kengyel által körülfogott hosszirányú acélbetétek

legnagyobb átmérőjének 1/4-nél, sem pedig 5 mm-nél.

A húzott acélbetéteket a nyomott övvel összefogó kengyeleknek a gerenda tengelye

mentén egymástól mért távolsága ne legyen nagyobb sem a gerenda magasságánál, sem

pedig a keresztmetszet legkisebb szélességének másfélszeresénél, sem 300 mm-nél.

Ha a gerenda nyírási teherbírásának igazolása során a kengyeleket és felhajlított acélbeté-

teket együttesen vették számításba (és a kengyelek nyírási határereje kisebb a vasalással fel-

veendő nyíróerő felénél) akkor a felhajlított acélbetéteket úgy kell elhelyezni, hogya gerenda

tengelyére merőleges bármelyik síkmetszet legalább egy felhajlított acélbetétet keresztezzen.

Ha a vasalással felvételre kerülő nyíróerőnek legalább felét kengyelek viselik, a felhajlítások

távolsága az előző szabály szerint adódó távolságnak legfeljebb kétszerese lehet. Ebben az

esetben a számításba vett kengyelek tengelytávolsága legfeljebb a gerenda magasságának

fele lehet.

A lemezes gerenda bordával együttdolgozó nyomott lemezében a borda tengelyére merő-

legesen, a lemez húzott oldalán elhelyezendő acélbetéteket kell tervezni. Ezeknek egymástól

mért távolsága legfeljebb a lemezvastagság kétszerese, de legfeljebb 300 mm, átmérőjük

legalább 5 mm legyen.

3.6.6. VASBETON KOSZORÚK

A koszorú

az

épület födémszerkezetének magasságában elhelyezkedő

helyszíni vasbeton szerkezet.

A falazott szerkezetekre feltámasz- -

kodó előre gyártott gerendáknál a

helyi igénybevételek szétosztására is

figyelembevett koszorú (3.45. ábra)

szélessége legalább a falvastagság két-

harmada, de legalább 200 mm legyen.

A koszorú hosszirányú acélbeté-

tei min. 4 db 8 mm legyenek, összes

keresztmetszete legalább 200 mm-.

Az acélbetétek helyzetét kengyelekkel

(06

mm) kell biztosítani, amelyeknek

egymástól mért távolsága legfeljebb

300 mm lehet.

3.6.7. VASBETON LEMEZEK

ielöregyá rtolt

I vb. gerenda

Ir n ~ - - I<D I :

: J I

~<D :

elöregy6rtolt

vb. gerenda

---------------

----

r

övas.

N <D

~ I

\ kengyel

c i

N lD

F~~-..,f---falazat

e6e 32

r 38

vasbeton koszorú

vasbeton gerenda

felfekvési mérete

3.45. Ábra: Vabeton koszorú

A vasbeton lemezek síkjukra merőlegesen terhelt, hajlításra igénybe-

vett felületszerkezetek. Szélességi méretük a vastagság négyszeresénél

nagyobb.

68



3. FEJEZET BETON ÉS VASBETON SZERKEZETEK

Amennyiben terheiket

(3.46.

ábra) a lemez kedve-

zőbb, kisebb irányában továbbítják, úgy egyirányban

eherhordó lemezről beszélünk.

Avasbeton lemez kétirányban is átadhatja a terhe-

it, ilyenkora lemez mindkét irányban felfekszikaz alá-

támasztó szerkezetekre

(3.46.

ábra). A kétirányban

eherhordó lemezeket általában négyzetes alaprajz,

vagy nagy terhelések esetén alkalmazzák. A lemezek

gerendákra, vagy falakra támaszkodnak.

A vasbeton lemez vastagsága min. 60 mm, a

konzolos lemezé a befogás helyén legalább 100 mm.

A

bennmaradó zsaluzóelemekre épített vasbeton

~~- - - - - ~~- - - - ~

lemez legkisebb vastagsága

40

mm, a konzolos tago- il: Jo

zatok legkisebb vastagsága 50 mm lehet. A lemez

felfekvési hosszát számítással kell meghatározni, de

min. 60 mm legyen.

A

vasbeton lemezek

(3.47-48.

ábra) teherhor-

dó vasalását az alátámasztó falakra vagy bordák-

ra merőleges, illetve

azokkal párhuzamos

futó vasbetétek képe-

zik.

Egyirányban teher-

hordó lemezeknél a

fővasbetétre merő-

legesen található az

elosztó vagy szere-

lő vasalás, amely a

fővasbetétek együtt-

dolgozás át biztosítja,

és a vasszerelést rög- -- - - - -~-~m-fe~4-sz_e~t,L,,5'----t---_,3 5'----1~~3 '-5-t-- ,35 --+--_3,,,,5'--i--~--l4--

zíti. Nagyobb kiterje-

désű lemezekben a

hőhatás és a zsugoro-

dás okozta igénybevé- _

-B--B metszet

teleket és repedéseket ~ ~ ~ ~ 2 , c

~ 1i ~ ~ ~ ~~ ~

is felveszi.

Az acélbetétek

átmérője legalább 6

mm, hegesztett hálók

esetén legalább 4,2

mm, de ne legyen

3.46. Ábra: Egy és kétirányban

teherhordó lemezek

~t

q

~~C::~~'~

; t

. 6 ~ T

~

260

c-c metszet 3 4

f n n m . n n n _ m n m J n . . _ n L n . . u n o

- - - . ú u l

'1 2 1 21 21 21 2'

2800

CD<>10h=2800 felhajlított

360

60

2 O

fövasbetét

60

~01 O h=3240

als6 egyenes

150

2800

fövosbetét

G)@010h=2800 elosztó

vosbetétek

3.4Z Ábra: Egyirányban teherhordó lemez vasalása

69




3. FEJEZET

nagyobb a lemezvastagság

lI8-nál.

Az acélbetétek egymástól mért legnagyobb távolsága

az egyik irányban

400

mm, a másik irányban

200

mm, de a

tOOmm-nél

vastagabb lemez

esetén a lemezvastagság kétszerese lehet.

Pontszerűen, kis felületen megtámasztott, vagy terhelt lemezeknél a terhelt felület körvo-

nalától számított kétszeres lemeztávolságnak megfelelő lemezterületen az acélbetétek egy-

mástól mért távolsága legfeljebb a lemezvastagság másfélszerese, de legfeljebb 300 mm

legyen.

Az egyes lemezmezőkben a legnagyobb mezőnyomaték felvételéhez szükséges húzott

acélbetéteknek általában a felét végig kell vezetni a mezőn, és a támaszvonal mögött le

kell horgonyozni. Egyirányban teherhordó lemez esetén a keresztirányú elosztó acélbetétek

keresztmetszete legalább a teherbírás igazolásánál számításba vett fő acélbetétek keresztmet-

szetének 20%-a legyen.

A lemezek esetleges szabad szélén, azzal párhuzamosan szegély acélbetéteket kell elhe-

lyezni. Ezek legalább 6

mm

átmérőjűek legyenek. A lemezszélre merőleges acélbetétek visz-

szahajtásával, vagy húzott acélbetétként lehorgonyzott hurokacélokkal kell összefogni és a

lemezbe bekötni.

A~I

Q Q

< I-

< l-

Q

ro

N

Q

cn

i

J

,

~[

N

I

I

ro : ~ ~

~ I

A-A

metszet

~ ~

ro

N

II II

7

3.48. Ábra: Két i rányban teherhordó lemez vasalása



3. KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FE LAD A TO K

A BETON ÉS VASBETON CÍMŰ FEJEZETHEZ

Egészítse ki amondatot

A beton , és keverékéből előállított

építőanyag, amely alakítható. A seqít-

ségével a keverék megszilárdul.

2.

Mijellemző a beton alábbi szilárdsági értékeire?

nyomószilárdság: .

húzószilárdság: .

nyírószilárdság: .

3.

Hogyan határozható meg a nyomószilárdság értéke, és mi a mértékegysége?

nyomószilárdság: .

mértékegysége: .

Mialapján jelöljük a különböző betonokat?

4. Hogyan befolyásolja a keveréshez használt víz, valamint a víz-cement tényező a betonmi-

nőséget?

5.

Sorolja fel, hogya konzisztencia alapján a betonokat milyen képlékenységi csoportokba

sorolhatjuk, és tüntesse fel ezek rövidített betűjeleit Melyikadja a legnagyobb betonszilárd-

ságot, és miért?

6.

Sorolja fel, hogy milyen betonokat különböztetünk meg, a megszilárdulás utáni testsűrű-

ség szerint

a./

b

c./ .

7 Értelmezze az alábbi betonjelölést: C 16-24/KK

71




8.

Értelmezze az alábbi fogalmakat

a./ A beton zsugorodása .

b./ Hőfejlődés .

c./ A beton kúszása .

9.

Sorolja fel a beton készítésének legfontosabb lépéseit

a./

b

c./ d./ .

10. Sorolja fel, hogy milyen módszerekkel keverhetjük meg a betont

a./ b./ .

c 1 d./ .

11. Az alábbi ábrán a kézi betonkeverés eszközeit látja. Írja az eszközök alá azok megnevezé-

sét és a velük adagolható alkotórészeket, valamint azok mennyiségét (kg, I)

12.

Ismertesse a beton helyszínen történő keverésének gépeit, és azok működését

a./ .

Működése .

b./ .

Működése .

13.

Hogyan kell tárolni az építkezés helyszínére szállított cementet?

72




14.

Mi az építéshelyi betonüzem feladata, és hogyan történik a működtetése?

Feladata .

Az adalékanyagra vonatkozó tudnivalók. .

A cementre vonatkozó tudnivalók .

Avíz .

15.

A kevert betont központi betongyár is készítheti. Hogyan működnek abetongyárak?

Ismertesse abetongyárak előnyeit és hátrányait

16.

Mire kell ügyelni a friss beton szállításakor?

Hogyan történik a friss beton szállítása:

kis távolságra .

a teleptől nagy távolságra .

7 A helyszínre érkezés után a transzportbetont az épületszerkezethez konténerben és be-

tonszivattyún keresztül mozgatjuk. Mi a lényege a kétféle mozgatási módszernek?

Abeton konténeres szállítása .

Betonszivattyúval történő mozgatás .

18.

Rakja helyes sorrendbe a beton bedolgozásának technológiai lépéseit

a./ a beton tömörítése

c.I

zsaluzat összeállítása, ellenőrzése, előkészítése

b./ beton zsaluzatba öntése

d./ beton utókezelése

e./ vasbeton szerkezet esetén a vasalás összeállítása, ellenőrzése

f munkahézagok, szerkezeti hézagok kialakítása

Helyes sorrend '''''''''''''''''''''''''''''''''' .

73



74


19. Milyenszabályokat kell betartani a beton zsaluzatba öntésekor

a./ .

b./ .

c./ .

d./ .

e./ .

20.

Értelmezze az alábbi fogalmakat

Döngölés .

Csömöszölés .

Vibrálás .

Sorolja fel a beton tömörítésének gépi eszközeit

21. Technológiai és építésszervezési okokból nagyobb épületeken munkahézagokat kell ki-

alakítani. Fejezze be amondatot

Munkahézagot minden esetben csak ott szabad kialakítani, ahol .

Nem alakítható ki munkahézag a következő szerkezeteknél:

a./

b./ .

c./

d./ .

e./ .

22.

Fogalmazza meg, hogy mit értünk a beton utókezelésén

23.

Mit nevezünk megégésnek?

24.

Ismertessen vizet visszatartó és vízpótló utókezeléseket



K ÉRD ÉSEK ÉS GYAK ORL Ó F EL AD ATOK A 3. FEJEZETHEZ

25. Sorolja fel a legfontosabb adalékszereket

a./ b./ .

e./ d./ .

e./

f./ .

g./ h./ .

26. Soroljon fel néhány példát a vasalás nélküli betonszerkezetekre

Hol építhetők jellemzően ilyen szerkezetek?

27.

Avasbeton szerkezetek két fő alkotó anyaga a beton és a betonaeél. Mi teszi lehetővé a

két anyag összeépíthetőségét?

Azegyüttdolgozás során, milyen igénybevételek felvételét hárítjuk a

betonra: .

betonacélra: .

28. Mivédi a betonba ágyazott betonacélt a korróziótól, és hogyan?

29. Mi rögzíti a betonhoz a betonacélt, és milyen két részből áll ez a kötés?

a./

b./ .

30. Ismertesse a vasbeton előnyös és hátrányos tulajdonságait

Előnyös tulajdonságai. .

Hátrányos tulajdonságai .

31.

Milyenhárom csoportba sorolhatjuk a vasbeton szerkezetekhez alkalmazott acélokat?

a./ .

b

c 1

75




32. Értelmezze az alábbi betonaeél jelölési módokat: B 38.24., B 60.40.

B................................................................ B .

38 60 .

24 40 .

33.

Csoportosítsa avasbetonba beépítésre kerülő aeélbetéteket statikai szerepük szerint

a 1

b./ .

e./ d./ .

34. Értelmezze abetontakarás fogalmát és nagyságát

35. Hol helyezkedik el a betonban a felhajlított aeélbetét, és milyen igénybevételeket ad át a

betonnak?

36. Hogyan kellmegállapítani a lehorgonyzási hosszat

37. Mikor válik szükségessé az aeélbetétek toldása?

38.

Sorolja fel, hogy milyen toldásokat ismer?

a./ b

e./ d./ .

39.

Sorolja fel a jellegzetes vasbeton szerkezeteket

a 1

b./ .

e./ d./ .

e./ ' .

76




40. Ismertesse a vasbeton oszlopok vasalásának legfontosabb szabályait

41.


vasbeton falak általában vagy feladatot is betöltő,

yomott felületszerkezetek.

,'IIelyeka vasbeton falak vasalásának legfontosabb szabályai?

42. Sorolja fel a vasbeton falak néhány alkalmazási területét

43. Egészítse ki amondatot

A vasbeton gerenda igénybevett szerkezet,

amelynek támaszköze nagyobb a keresztmetszet magasságának .

és a keresztmetszet szélessége legfeljebb a magasság .

44. Csoportosítsa a gerendákat a felfekvés és a befogás módja szerint

a./ b./ .

c 1

d./ .

e./ .

45.

Ismertesse a vasbeton gerendák vasalására vonatkozó betartandó előírásokat

77



KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A

3.

FEJEZETHEZ

46. Az ábrán egy kéttá-

maszú gerenda vasalá-

sát látja. Írja avasakhoz

berajzolt vékony vona-

lakra, azok helyes meg-

nevezését

47.

Ismertesse a koszorú fogalmát és minimális vasalását

Fogalma .

Vasalás .

48. Ismertesse a vasbeton lemezek fogalmát és a vasalását

Fogalom: .

Vasalás: .

49. Mit jelent az egyirányban, illetve a kétirányban teherhordó vasbeton lemez fogalma?

Sorolja fel a szerkezetekre jellemző tulajdonságokat

Egyirányban teherhordó lemez: .

Kétirányban teherhordó lemez: .

78



4. ÁTHIDALÁSOK ÉS KOSZORÚK

Az áthidaló szerkezetek a nyí-

lások feletti terheket a nyílá-

sok két oldalán elhelyezkedő

falnak, vagy pillérnek adják

át . Az áthidalások általában az

ajtók és ablakok felett készül-

nek.

Az

áthidaló

szerkezeteket alakjuk

szerint a következőképpen csoportosít-

hatjuk:

egyenes áthidalások:

ezek alakja

lehet egyenes

.1. ábra)

és törtvo- tört vonalú egy helyen tört)

tört vonalú két helyen tört)

követ, téglát, acélt és vasbetont haszná-

lunk. A felsorolt anyagokhoz különböző

készítési technikák tartoznak. A kő és a

tégla megmunkálás után kerül beépí-

tésre, tulajdonképpen falazási munká-

val. A vasbeton áthidalások helyszínen öntött, vagyelőregyártott kivitelben készülhetnek el.

Az acél, esetleg fa anyagú áthidalókat az előregyártott vasbeton szerkezetekhez hasonlóan,

elhelyező munkával építik be. Napjainkban elterjedtek az előregyártott kerámia papucselemes

áthidalók, melyek acélszálak bebetonozásával válnak teherbíróvá.

nalú;

íves áthidalások:

alakjuk sokfé-

le lehet, boltöveknek

.2. ábra)

nevezzük őket.

A nyílás áthidalás elkészítéséhez fát,

--.~ .

- I

r : .

4.1.

Ábr

Egyenes

áthidalások

4.1. AZ ÁTHIDALÓK ÉS BOLTÖVEK TEHERÁTADÁSA

félkör ívü

nyomott ívü

emelt ívü

4.2. Ábr Íves

áthidalások

A nyílások fölé készített egyenes tengelyű áthidalásoknál a teherátadás

kedvező, mert a függőleges i rányú terhelések hatására a támaszoknál füg-

gőleges

támaszerők

keletkeznek.

A gerenda alsó keresztmetszetében a terhelés miatt húzás, a felső keresztmetszetében

pedig nyomás keletkezik. Ennek figyelembevételével kell a gerenda anyagát kiválasztani.

A falazott szerkezeteknél a nyílások feletti terhek a következők lehetnek:

a nyílás feletti falazat terhe;

a koszorú és a födém terhei;

a felette lévő szintek terhei;

a tetőszerkezet terhei.

79



ÁTHIDALÁSOK ÉS KOSZORÚK

4. FEJEZET

A nyílások feletti egyenes tengelyű gerendát nem terheli a felette lévő teljes szerkezeti

tömeg, hanem csak a 4.3. ábrán látható, parabolán belüli rész. A parabolán kívüli faltest

önboltozás következtében adja át terheit a nyílás melletti falszakasznak.

A parabola-vonal mentén kötésben fala-

zott, például 1/4 téglás kiugrások segítsé-

gével lehet a nyílást kihagyni. Ez a jelenség

már régóta ismert, és ennek alapján hozták

létre az álboltöveket (4.4. ábra). Az álbolto-

zást ma is felhasználjuk az anyagfogadás,

vagy a közlekedés biztosításához.

A kihagyott nyílást a munka befejeztével

egyszerűen befalazzuk. Az álboltöv készí-

tésekor a falazás közben ideiglenes deszka

alá- és megtámasiiást kell használni.

A boltöv az egyenes tengelyű áthi-

dalásokhoz hasonlóan, a rájutó

terheket a nyílás két oldalán lévő

falnak vagy pillérnek adja át.

A teherátadás a boltövalakjától és a te-

hertől függően azonban nemcsak függőle-

ges irányú, hanem oldalnyomás is létrejön.

A teherátadás a boltöv ívének a boltvállnál

húzott érintője irányában történik. Ez azért

fontos, mert a túlzottan nagy terhelés, vagy

a gyenge kisméretű támpillérek következté-

ben a ferde irányú erők a megtámasztó szer-

kezetet feldönthetik. Aboltövek oldalnyomá-

sából származó terheit a következőképpen

(4.5. ábra) lehet felvenni:

olyan vastag fallal, amelynél

a ferdeirányú erő a kereszt-

metszeten belül marad.

támpillérrel, amelynél a

ferde irányú erő a falazatból

kiálló falrész keresztmetsze-

tén belül marad.

vonóvassal, amely a boltváll

magasságában megakadá-

lyozza a boltöv szétcsúszá-

sát, mivel felveszi a ferde L-JL-Jl--.JL-.-J

irányú erőket.

8

4.3. Ábra: A nyílásáthidalást

terhelő falszakasz

4.4.

Ábra: Álboltöu

önboltozódása

4.5. Ábra: Oldalnyomásból

származó terhek feluétele



4. FEJEZET


A boltöv oldalnyomását az alak is befolyásolja. A magas Ívűek oldalnyomása kisebb

(hasonlít az álboltövre), míg az alacsony

ívűek

oldalnyomása nagyobb.

Az egyenes nyílásáthidalók szerkezetileg előnyösebbek, mint az íves bolt-

övek, mert a rájuk jutó terheket csak függőlegesen adják át az alátámasztó

szerkezetnek, így oldalnyomás nem keletkezik.

4.2. AZ EGYENES VONALÚ ÁTHIDALÁSOK

A vízszintes, egyenes vonalú nyílásáthidalók készülhetnek acélgerendából, monolit és

előregyártott vasbeton gerendából, valamint kerámia papucselemes gerendából.

Az előregyártott áthidaló szerkezeteknél gondoskodni kell a teherátadás helyes kíalakítá-

s á r ó l ,

A megfelelő teherátadást a felfekvés helyes kialakításával, és a gerendák együttdolgo-

zásának biztosításával érhetjük el.

A gerendáknak teljes felületükön a falra kell feküdniük, ezért a gerenda alá cementha-

barcsból habarcsterítést kell készíteni. A felfekvést úgy kell kialakítani, hogya nagyméretű

üreges falazóelemek használata esetén se keletkezzen nagy helyi nyomás. Egyes típusoknál

emiatt kisméretű téglát kell alkalmazni, melyekkel a kívánt magasság is beállítható. Azalábe-

tonozás és a gerenda alá helyezett acéllemez is lehet teherelosztó.

Azegyenes vonalú nyílásáthidalók a következő csoportokba sorolhatók:

monolit vasbeton gerendás nyílásáthidalás;

előregyártott vasbeton gerendás nyílásáthidalás;

kerámia papucselemes és zsaluelemes nyílásáthidalás;

acélgerendás nyílásáthidalás;

törtvonalú áthidalások.

4.2.1. MONOLIT VASBETON GERENDÁS NYÍLÁSÁTHIDALÁS

A monolit vasbeton gerendás áthidalást elsősorban a tömör falas épületek-

nél alkalmazzuk.

A helyszíni vasbeton áthidaló gerendák a többi vasbeton szerkezettől függetlenül, vagy a

falakat összefogó koszorúval együtt készülnek. Avasbeton koszorútól független nyílásáthidaló

beépítésére akkor kerül sor, ha a szerkezeti magasságkülönbség ezt elkerülhetetlenné teszi.

Az áthidaló gerenda keresztmetszetét és vasalását, a terhelés és a nyílásméret alapján

határozzák meg. A monolitikusan készülő áthidalás nagy előnye, hogy tetszőleges nyílásmé-

retre készíthető, és a teherviselése is tetszőleges lehet. Akeresztmetszeti adatok kialakításánál

figyelembe kell venni a beépítésre kerülő nyílászárók szerkezetét és méretét. Fontos, hogya

falazat esetleges kávája a nyílásáthidalásnál is meglegyen.

A monolit áthidaló gerenda keresztmetszetét zsaluzattai (4.6. ábra) alakít-

juk ki. A zsaluzatba helyezzük a vasalást, amely fővasakból, szerelévasak-

ból és kengyelekből áll.

81




A gerenda alsó részén több hosszvasbetét

4. FEJEZET

van, amelyek közül az alátámasztás közelében

a nyíróerő felvételére néhányat 45

-os szög-

FERDE TÁMASZ

ben felhajlítanak; vagy sűrűbb kengyelezést

készítenek. A 2,5 cm-es minimális betontaka-

rásnak minden esetben meg kell lennie

Vigyázni kell arra is, hogy ne kelet-

kezzen hőhíd, amely a belső térben

penészesedéshez vezet (4.7. ábra).

Ezért a gerenda külső síkjára hőszi-

getelő réteget kell készíteni úgy,

hogy azt a betonozás előtt a zsalu-

zathoz kell erősíteni.

Erre például kitűnőe n megfelelnek a külön-

böző típusú és méretű fagyapot vagy fabeton

lemezek. A burkolat segítségével, illetve alkal-

mazásával megakadályozzuk a homlokzati be-

tonfelületek elszíneződését, elpiszkolódását, a

vakolat megrepedését.

Betonozás előtt a fazsaluzatot át kellnedve-

síteni, a korszerű zsaluzatokat leválasztó olajjal

kell bekenni, majd következhet a betonozás.

A megfelelő szemszerkezetű és cementadago-

Iású betont kézi- vagy gépi tömörítő eszközök-

kel gondosan be kell tömöríteni. A nyerstégla

burkolatú homlokzatoknál, vagy a nyílászárók

feletti díszítéseknél a téglákat acéltüskékkel,

vagy szögvas segítségévellehet rögzíteni.

A koszorúval együtt készülő áthidalások

(4.8. ábra) keresztmetszeti mérete meglehe-

tősen nagy. A födém és a felette lévő szerke-

zetek teljes terhelés ét hordják, ezért a méretek

megállapítása mindig tervezői feladat.

A kivitelezésnél gondot okozhat a koszo-

rú és az áthidaló zsaluzás a, valamint a födém

ideiglenes alátámasztása. Ennél a megoldás-

nál is gondolni kell arra, hogya hőszigetelés

nélküli vasbeton szerkezet hőhidat okoz, ezért

hőszigetelő réteget kell készíteni.

8

HEVEDER

FUTÓ DESZKA

PALLÓ

FOGGESZTO

KENGYEL

4.6. Ábra: Hagyományos

káuás zsaluzat

bélés\estes

födém

4.7. Ábra: Monol i t

vasbeton áthidalás

4.8. Ábra: Koszorúval egybeépített

monoli t áthidalás



4. FEJEZET


4.2.2. ELŐ REGYÁRTOTT VASBETON GERENDÁS ÁTHIDALÁSOK

A különböző alakú, keresztmetszetű, modul-

méretű és teherbírású nyílásáthidaló elemeket

az építkezés helyszínén, vagy üzemekben állítják

elő.

Az előregyártott elemek alkalmazása

azért előnyös, mert méretük igazod-

hat a többi épületszerkezet méretéhez

(falazóelemek, nyílászárók), így beépí-

tésük nem időigényes, nincs szükség

komoly zsaluzásra és az áthidalás azon-

nal terhelhető.

Az A és AD jelű áthidalók keresztmetszete

enyhén trapézos (lefelé keskenyedő) kialakítású.

Ezeket az elemeket úgy kell beépíteni, hogya kes-

kenyebbik oldaluk legyen alul, mivel az előregyár-

tás során ennek megfelelően helyezték el a teher-

hordó acélbetéteket. Az A és AD jelű áthidalókat

eredetileg a kisméretű tégla (a szélességi méret

12 cm) méretének megfelelően tervezték meg,

így a káva kialakítása az áthidalásnál is megold-

ható. A hagyományos kisméretű tégla esetén a

falszélesség és az áthidalók mérete lehetövé tette

az egyszerű beépítést. Annyi áthidalót helyeztek a

falra, ahány fél tégla széles volt a fal (4.9. ábra).

A megoldás hátrányosan hőhidat alakított ki,

hiszen az elemek szorosan egymás mellé kerül-

tek. A mai építőipari gyakorlat ezt a megoldást

már nem alkalmazza.

A nagyméretű falazóblokkoknál az áthidalók

továbbra is alkalmazhatók, de a megváltozott mé-

retekhez és a hőszigetelési elvárásokhoz igazod-

ni kell. A méretprobléma az elemszélesség miatt

adódik, hiszen a 30 vagy 44 cm-es falszélesség-

hez a 12 cm többszöröse nem igazodik. Ezért a

falazóblokkoknál ezeket az áthidalókat csak köz-

benső kibetonozással, illetve a két áthidaló közé

helyezett hőszigeteléssellehet kialakítani. A meg-

felelő magasság eléréséhez a nagyobb méretű fa-

lazóblokkoknál gyakran be kell építeni a kismére-

tű téglát (4.10. ábra).

4.9. Ábra: K i sméretű tégla

méretéhez igazodó

előregyár tot t A jelű áthidalás

homlokzot

vakolat

elötét falazat

höszigetelés

vb. koszorú

AD áthidaló

4.10. Ábra: Előregyár tott áthidaló

alkalmazása blokkos elemekből

készült falazatnál

83




4. FEJEZET

25 cm. A nyomott öv

kisméretű tömör tégla

ráfalazással vagy rábe-

tonozással alakítható

ki. Ráfalazáskor

(4.1l.

ábra) az áthidaló felet-

ti szakaszt különös gondossággal, szabályosan kötésbe kell rakni (nem egyenes boltövként).

A falazáshoz cementhabarcsot kell használni, és ügyelni kellmind a vízszintes, mind a függő-

leges fugák teljes habarcskitöltésére. A rábetonozás vagy ráfalazás előtt a törmeléket, laza ré-

szeket el kell távolítani az áthidaló tetejéről, és be kell nedvesíteni azért, hogy az előre gyártott

húzott öv és a helyszínen készülő nyomott öv között megfelelő kapcsolat alakuljon ki. Kon-

centrált terhek pl. födém felfekvése esetén az áthidaló fölé méretezett koszorút kell készíteni.

A gerendákat közvetlenül az áthidalóra terhelni tilos Azáthidalókat a fesztáv közepén a terhek

felhordása előtt ideiglenesen alá kell támasztani Az ideiglenes támaszt csak a koszorúbeton

megszilárdulása után szabad elbontani

Szintén új a feszített vasbeton AP nyílásáthidaló család, amely egyaránt ki tudja elégíteni

a tartó fal vastagságától és a nyílás méretétől függő követelményeket. A nyílásáthidaló család

elemei a helyszíni betont igénylő, felül érdes felületű AP9 és AP13 jelű feszített tartók, melyek

90-240 cm, illetve90-270 cm széles nyílások áthidalására alkalmasak. Améretlépcső 30 cm.

A teherhordó falakba beépítésre kerülő lényeges tartozéka a helyszínen elkészítendő vasbe-

ton fejrész

(4.12.

ábra), amely a szerkezet végleges teherbírását biztosítja. Válaszfalakba való

beépítés esetén a helyszíni kibetonozás általában nem szükséges. Az áthidalók a fal vastagsá-

gától és elhelyezkedé-

sétől (külső vagy belső

fal)függően egyesével,

kettesével, hármasával

és kombinálva is alkal-

mazhatók. A két végü-

kön, a falra 20-20 cm

hosszan felfektetett

áthidalókat beépítés-

kor a támaszközökben

ideiglenesen alá kell

A jelenlegi modul-

rnéretekhez igazodva

fejlesztették ki a feszí-

tett AVjelű, 6 cm ma-

gas és 12 cm széles

áthidalót, amely a hú-

zott övet képezi. Az át-

hidaló felfekvése min.

támasztani

84

,

25

falköz

elemhossz

I

I

I

4.11. Ábra: AVjelű uasbeton áthidaló

kisméretű téglából falazott nyomott öDDel

I

I

I

o

~

falköz

elem hossz

I

I

nyomott öv

9

4.12. Ábra: APjelű Dasbeton áthidaló

betonozott nyomott öUDel



4.

FEJEZET

ÁTHIDALÁS OK ÉS KOSZORÚK

Az előregyártott nyílásáthidalók részére a nyílás két oldalán megfelelő

magasságú és kiképzésű felfekvést kell kialakítani. A gyakorlat szerint a

felfekvés hosszirányú mérete a gerenda magasságával azonos, de legalább

12 cm. Az üzemben előregyártott gerendák felfekvési hosszméretét a gyár-

tók ajánlásait figyelembe véve kell kialakítani.

4.2.3. PAPUCSELEMES, ELEMMAGAS ÉS ZSALUZÓELEMES ÁTHIDALÁSOK

Az épület egységes hőtechnikai viselkedése, a statikai szempontok, vala-

mint az egységes vakolandó felület biztosítása miatt kerültek kifejlesztésre

a különböző pórusbeton/kerámia-vasbeton anyagú áthidalások.

A vasbeton nyílásáthidaló gerendák készülhetnek előregyártva, égetett agyag papucs-

elemek, illetve pórusbeton elemek hornyaiba (4.13. ábra). A különlegesen nagy

szílárdsá-

gú, feszített acélhuzalokat a hornyokba fektetik, majd kibetonozzák. Szilárdulás után méretre

vágják az elemeket, amelyek a feszítés miatt a helyszínen már nem vágható k Az áthidalók

helyszíni ráfalazással, vagy rábetonozással érik el a falazóblokkok magassági méretét és vál-

nak teherbíróvá. Építés közben ideiglenes

alátámasztást kell készíteni. Az áthidalás-

nál be kell tartani a tervezői utasításokat,

illetve a gyártók előírásait a teherbírási ada-

tokra, tartószerkezeti szempontokra vonat-

kozóan.

A különböző építési rendszerekhez tar-

toznak olyan elemmagas áthidalások

is, amelyek pontosan illeszkednek a fala-

zóblokkok méretéhez és nincs szükség

ráfalazásra, rábetonozásra. A hőtechnikai

követelmények teljesítésére gyártmány tól

függően kiegészítő hőszigetelést kell elhe-

lyezni. Az ilyen áthidalók a húzott és nyo-

mott övben keletkező erők felvételére is

méretezettek, Födémgerenda csak teherel-

osztó koszorú és habarcságy kialakításával

fektethető elemmagas áthidalókra.

A zsaluzóelemes áthidalások lényege,

hogya monolit áthidalót nem kell zsaluzni,

hanem egy, az építési rendszerhez tartozó

U alakú elem adja meg a külső és belső

méretet (4.13. ábra). A zsaluelembe kerü-

lő acélbetéteket statikusnak méretezni kell

Az áthidalót a beton szilárdulásáig ideigle-

nesen alá kell támasztani, addig terhelni

nem szabad.

elemmagas

zsaluzóelemes

teherhordó

4.13. Ábra: Korszerű áthidalások

85



ÁTHJDALÁSOK ÉS KOSZORÚK

4. FEJEZET

4.2.4. AZ ACÉLGERENDÁS NYÍLÁSÁTHIDALÁSOK

Az áthidaláshoz elsősorban I, vagy U

szelvényeket használtak. Ezek mére-

tét és számát a fal vastagsága és a

terhelés nagysága határozza meg.

A felfekvés mérete minden esetben leg-

alább akkora legyen, mint az acélgerenda

magassága. A több gerendából álló áthidaló

szerkezet kíalakításánál a gerendákat csöves

csavaro kkal, vagy megfelelő vastagságú dró-

tozással fogják össze (4.14. ábra). Ezbiztosítja

a gerendák együttdolgozását, és nem engedi,

hogy azok eltávolodjanak egymástól. A közö-

ket alázsaluzás után ki kell betonozni, illetve

ki kell falazni. Az acél felületeket és a hozzájuk

kapcsolódó szerelvényeket korrózióvédelem-

mel kell ellátni.

Az acélgerendás áthidalásoknál gyakran kerülhet sor a rabicháló alkalmazására.

A rabichálót általában az áthidalás feletti falazathoz lehet rögzíteni. Végül gondolni kell arra,

hogya homlokzaton az acélfelület a kiöntött betonnal hőhidat okoz. Ennek megakadályozá-

sára hőszigetelő réteget helyezhetünk el az áthidalás külső síkján.

Acélgerendás nyílásáthidalásokat ma már többnyire csak helyreállításoknál, átépítéseknél,

utólagos kiváltásoknál építünk. Azacél anyagi tulajdonságai miatt lehetővé teszi a nagy terhek

viselését, ezért akkor is beépíthető, amikor az áthidalás más anyaggal nem oldható meg.

4.2.5. TÖRTVONALÚ ÁTHIDALÁSOK

Atörtvonalú áthidalásokat az átlagtól eltérő

nyíláskiképzéseknél alkalmazzák, amelyekhez

különleges alakú nyílászárókra van szükség.

A törtvonal előállítható előregyártott áthida-

lókkal úgy, hogya gerenda alatt egy álboltövet

készítünk. Ennél a megoldásnál a téglák az

álboltövnél bemutatott módon 1/4 tégla mé-

rettel soronként mindig beljebb kerülnek.

Monolitikus megoldás esetén az áthidalás

alakjának megfelelő zsaluzatot kell készíteni,

vagy U zsaluelemet kell beépíteni (4.15. ábra).

EI kell helyezni a megfelelő méretű vasalást,

utána következhet a betonozás. A monolitikus

áthidalóknál tanultaknak megfelelően a

külső

homlokzati síkon hőszigetelést kell elhelyezni.

86

4.14. Ábra: Acélgerendás nyílásáthidalás

régi kisméretű téglás falazatban

4.15. Ábra: Törtvonalú íves áthidalás



4.

FEJEZET

4.3. A BOLTÖVEK

ÁTHI LÁSOKÉSKOSZORÚK

A nyílások feletti Íves szerkezeteket boltöveknek nevezzük. A boltövek a

nyílásáthidalókhoz hasonlóan, a nyílások felet ti terheket a nyílás két olda-

lán lévő falszakasznak, vagy pil lérnek adják át . A boltövek kőből , téglából ,

vagy vasbetonból készülhetnek.

A terméskő csak pontos megmunkálás után kerülhet beépítésre. A kőfaragók a nyílás

boltövvel történő lezárásához először megszámozva előkészítik a beépítésre kerülő elemeket,

majd

a végleges helyére falazzák.

Az égetett agyagtéglák közül a kisméretű tömör tégla és a klinker tégla használható a

boltövelkészítéséhez. A beépítés szintén falazással történik a pilléreknél tanult téglakötési

szabályok betartásával. A falazással történő boltövelkészítéséhez egy mintadeszkázatra van

szükség, amelyre ráfalazható a boltöv. Ez a segédszerkezet tulajdonképpen egy ácsolat, amely

megadja a boltöv pontos alakját.

Vasbeton boltövek

esetén egyedi zsaluzatot kell készíteni, megfelelő alátámasztással,

amely a szilárdulásig viseli a boltöv terheit. A boltöv vasalását statikusnak kell megterveznie.

Betonozáskor a vonatkozó általános szabályokat be kell tartani A vasbeton külső felületét

hőszigeteléssel kell ellátni.

4.3.1. A BOLTÖVEK ALAKJA, A BOLTÖV RÉSZEI

A boltöv lehet egyenes, vagy Íves

alakú. Az egyenes boltövek a nyílás-

áthidalókhoz hasonlóan egyenesen

zár ják le a nyílások felet ti részt .

A boltövekkel készített egyenes

nyíláslezá-

rások helyett ma inkább az egyenes áthidaló-

kat alkalmazzuk. Az íves boltövek valamilyen

szabályos ív alapján készülnek el.

A boltöv lehet emelt ÍVű, félkőríves,

félel lipszis, kosárgörbe, másodfokú

parabola stb. alakú.

Azáthidalt nyílás szélességét nyílásköznek nevezzük. Azokat a falszerkezeteket

.16. ábra),

amelyekre a boltöv átadja a terheit, gyámfalaknak nevezzük. A gyámfal és a boltöv találko-

zásánál alakul ki a boltváll, az erre helyezett kő a vállkő. A boltöv legfelső pontjánál zárókővel

zárul Ie.A boltöv belső felületét intradosznak, a külső felületét extradosznak nevezzük.

4.3.2. KŐ ANYAGÚ BOLTÖVEK

közbensö

boltozati kő

gyámfal

4.16. Ábr A bo/töv részei

A kőből készült bol töveket terméskőből , vagy faragot t kőből készít jük. A kétféle fala-

zat között az a különbség, hogyaterméskőből épült falaknál a helyszínen található anyagok

felhasználásával készül el a falszerkezet. Ezeket az építő elemeket nem munkáljuk meg pon-

87




4.

FEJEZET

tosan, a boltövbe történő beépítésük is ennek

megfelelően történik. A faragott kőből készült

falazatoknál a kőelemeket pontosan megmun-

káljuk és a boltövbe méretpontosan építjük be.

A durván megdolgozott terméskőből első-

sorban kisebb nyílások feletti egyenes, vagy eny-

hén íves boltöveket lehet készíteni (4.17. ábra).

Az építésnél a köveket ék alakúra kell megdol-

gozni és beépíteni.

Célszerű a boltvállnál és a záradéknál na-

gyobb méretű, pontosan megfaragott követ al-

kalmazni. A teherátadás akkor megfelelő, ha a

hézagok az erőhatás irányára merőlegesek, azaz

a boltöv ívének középpontjába futnak be.

Az íves kőboltívek leggyakrabban szegmens,

félköríves vagy csúcsíves kialakításúak.

Aszegmens Ívek kialakítására láthatunk pél-

dákat a 4.18. ábrán. Mindegyik esetben páratlan

szárnú elem kerül beépítésre. A kőelemek felső

felülete egyenes, azaz egyezik a falazási réteggel,

vagy a felső felülete íves. Ebben az esetben a

falazási réteg vagy egyezik a zárókő felső élével,

vagy a záradék felett halad át.

Félköríveknél a gyámfalak vízszintes ré-

tegeinek (4.19/a. ábra) magassága egyenlő.

A geometriai kialakítás alapján a boltövbe beépí-

tett kövek szélessége, és az egy kőhöz tartozó ív

nagysága is változó. Egy másik megoldásnál a

gyámfal sorainak a magassága és a kőhöz tarto-

zó ívek (4.19/b. ábra) nagysága is egyenlő.

4 19 a Ábra: Félkot iues bo/töv

88

4 17 Ábra: Terméskő bolioo

4 18 Áb~a: Faragot t kőből készül t

szegmens

Í V Ű

bo/tövek

4 19 b Ábra:

Félkxniues bo/töv



4. FEJEZET


A csúcsíves boItövek (4.20. ábra) esetén a

boltövalsó és felső felülete párhuzamos, a kövek

intradosz metszékei egyformák, a sugaras héza-

gok ívenként egy-egy középpontba futnak össze

és a kőmetszés a falazati rétegekkel nem egye-

zik. Egy másik megoldásnál a kövek intradosz

metszékei egyezőek, a boltöv felső felülete lép-

csős, a sugaras hézagok mindkét ívnél a megfele-

lő középpontokba futnak össze, és a kőmetszés a

falazati rétegekkel egyezik.

Készíthető olyan boltöv is, amelynél a beépí-

tett kövek felülete párhuzamos. Ebből adódóan a

kövek a záradékkő kivételével egyformák. Ennél a

megoldásnál a falazat kövei ívesen csatlakoznak a

boltövhöz. A zárókő felső felülete párhuzamos a

falazat soraival.

A faragott

kő

boltövet igen gondosan,

a faragottkő falazatoknál tanult szabá-

lyok betartásával kell készíteni. A fala-

záshoz mintadeszkázatot kell használni.

A boltöv köveit a kőkiosztási terv alap-

ján kell megmunkálni, és a terveknek

megfelelően elhelyezni. A falazóhabarcs

minősége legalább Hf Iü-rnc legyen és

a hézagok egyenletes vastagságban

készüljenek el.

Az egyenes boltöv legfeljebb 1,40 m tá-

maszköz fölé készíthető, páratlan számú elem

felhasználásával. A boltöv hézag ai sugár irá-

nyúak, a felső felületük vízszintes, a záradékkő

(4.21. ábra) sokszor magasabb a boltöv vas-

tagság ánál. Az egyes kőelemek egymáshoz

szabályos sík felülettel, esetleg kőcsapokkal

csatlakoznak. A boltövbe beépített kövek ma-

gassága a támaszköz negyedénél, illetve egy-

ötödénél ne legyen kisebb.

4.3.3. TÉGLA BOLTÖVEK

A tégla boltövek kötése megegyezik

a pilléreknél tanult téglakötés sza-

bályaival. A boltöv készülhet kávával

vagy káva nélkül, egyenes vagy íves

kialakítással.

4.20. Ábra: Csúcsíves boltöv

4.21. Ábra: Kőből készült egyenes boltöv

89



ÁTHJDALÁSOK

És

KOSZORÚK

4.

FEJEZET

Az egyenes boltövet kisebb,

legfeljebb 1,40 m nyílásköz fölé

készíthetjük el (4.22. ábra).

Az egyenes boltövet párhuzamos,

vagy sugár irányú hézagokkal le-

het falazni. A boltövet a falazat üle-

pedésére való tekintettel 2-4 cm

ívmagassággal kell elkészíteni. A

falazáshoz legalább

10

MPa nyo-

mószilárdságú téglát és

Hf 10

me

habarcsot kell használni.

A párhuzamos hézagú, kissé

emelt ívű boltöveknél a boltöv

vállát úgy képezzük ki, hogya kö-

zépvonalon lemérjük a nyílásköz

kétszeresét. Az így kapott pontot

összekötjük a boltváll alsó pont já-

val, és ennek a vonalnak a meg-

hosszabbítása megadja a boltváll

síkját. A boltöv záradékába ék

alakúra faragott téglákat kell be-

építeni. Az ilyen boltövek alsó és

felső felülete fogazott.

Az íves alakú boltövek teherbírása nagyobb, mint az ugyanolyan méretű,de egyenes vo-

nalú boltöveké. A kötés szabályosságára és a falazás minőségére anagynyílású boltöveknél

különösen ügyelni kell.

A boltöv sugarának függvényében alakul ki a hézagok vastagsága. Nagy sugár esetén a

hézagok majdnem párhuzamosak. kis sugarú hajlás (1.23. ábra) esetén viszont kifelé erőtel-

jesen szélesednek. A téglahézagok kíalakításánál az alsó felületen min. 0,5 cm, felül pedig

max. 2 cm lehet a hézagvastagság. Ennél nagyobb hézagokba hódfarkú cserép helyezhető.

Ügyelni kell arra, hogya cserép szárazon ne illeszkedjen a téglákhoz Esetleg elképzelhető a

téglák ékhez hasonló faragott megmunkálása, vagy legyártása. Ilyenkor a beépítés során a

hézagok egyenletes vastagságúak.

A boltövek vastagsági mérete a nyílásköz és a terhelés nagyságától, az ív alakjától és a

felhasznált anyag minőségétől függ. A laposabb, nyomott alakú ívet mindig a félkörívnél na-

gyobb boltöv vastagsággal kell

4.1. TÁBLÁZAT

elkészíteni. A boltövek vastagsági

méretére nézve a 4.1. táblázat ad

tájékoztatást. Nyerstégla burkola-

tú homlokzatok esetén a téglák

kötésének és a hézagok rajzolatá-

nak szabályosnak kell lennie.

9

::Jc=JDc=J

JDDDDD

::Jc=JDc=J

JDDDDD

::Jc=JDc=J

JDDDDD

::Jc=JDc=J

4.22. Ábra: Téglából készült egyenes

boltöuek káua nélkül

és

káuáual

Nyílásköz (m)

Körív esetén

1/8 l magasságú nyomott

téalaméret Ívesetén téalaméret

2,0

1

1 -

1 1 2

2,0 - 3,5

1

1 2

l V 2 -

2

3,5 - 5,5

2

2 - 2

h

5,5 - 8,5

2

V 2

2 V 2

3



4. FEJEZET


A boltövet a falazat építésével

egyidőben kell elkészíteni.

Ügyelni

kell a boltváll helyes, szakszerű

4.23.

ábra

kialakítására. A boltöveket a ha-

barcs megszilárdulásáig

míntaállvány-

zattal kell alátámasztani. A mintaíveket

deszkából vágjuk ki, és szeggel erősít-

jük egymáshoz. Az íveket átlós mereví-

tésekkel kötjük össze, és állványzatok-

kai támaszt juk alá. A zsaluzat és mintaív

terv szerinti magassága ékekkel bizto-

sítható. Az állványzat és a mintaív közé

helyezett ékek egyben lehetővé teszik az

állványzat könnyű elbontásat is. A rnin-

taállványnak állékonynak kell lennie, a

rájutó terheket jelentősebb alakváltozás

és elmozdulás nélkül kell viselnie.

Egyenes, kis fesztávolságú bolt-

övek építéséhez alátámasztásként

deszkákat vagy

palló kat

alkalmazunk.

Nagyobb nyílásköz esetén a deszkákat,

illetve pallókat ékelt és megfelelően

merevített oszlopokkal kell alátámasz-

tani. A falazásnál szükséges ívemelést

úgy lehet kialakítani, hogya zsaluzatra

az emelés mértékének megfelelően ho-

mokot vagy habarcsot helyeznek.

A boltövek falazását a vál Iki -

alakítás után kezdjük el, mind-

két oldalról egyszerr e falazva

4.24. ábra . A téglák közötti

habarcsrétegek tömörek legye-

nek. A záráshoz ék alakúra

faragott téglát kell használni.

Nagyobb helyesetén 2 téglát

kell ék alakúra megfaragni.

A faragott téglákat kalapácsüté-

sekkel be kell szorítani a záradékba.

Abeütést deszka- vagy lécdarab se-

gítségével végezzük el; közvetlenül ne

üssük kalapáccsal a téglát. Az elkészült

boltövet híg habarcskenéssel, illetve hé-

zagkiöntéssel kell ellátni.

4.23. Ábra: Boltváll helyes kialakítása

4.24. Ábra: Boltöv építése

91




4. FEJEZET

4.4. A VASBETON KOSZORÚK

belsö

vakolat

asbeton koszorúk általában az

épület födémszerkezetével egy ma-

gasságban épített monolit szerke-

zetek, amelyek teljes hosszukban

a falakon helyezkednek el, és az

abroncshoz hasonlóan összefog

ják a fal- és födémszerkezeteket.

A koszorú szerkezet biztosítja a falszaka-

szok együttdolgozását, és megakadályozza

a szerkezetek egymáshoz képest történő el-

mozdulását, a repedések kialakulását.

A koszorúhoz hasonló vasbeton szerke-

zeteket építhetünk pincefalban nagy föld-

o

o

x :

o

>

o

N

.x:

2-

E

o

. J : :

4.25. Ábra: Vasbeton koszorúgerenda

nyomás felvételére, magas falszerkezetek

középtájékán a vízszintes erők felvételére és merevítésére, oromfalak és tűzfalak teherelosztó

zárásaként, valamint a legfelső szintek térdfalainál a fedélszék erőjátékából származó vízszin-

tes erők felvételére. Összefoglalva a koszorú feladatai a következők:

a falban jelentkező vízszintes erők felvétele;

a koncentrált erők és terhelések elosztása a falazatokra;

a födém- és a fedélszerkezetek vízszintes oldalnyomásából származó erők felvétele;

a más módon nem merevített falak dőlésének megakadályozása.

A koszorú nemcsak a falazott szerkezeteknél fordul elő, hanem megtalálható a panelos- és

vázas épületeknél is. Szerepük itt is hasonló, azzal a különbséggel, hogya szereléstechnolóqí-

ának megfelelően az elemek kapcsolása is a koszorúban kerül kialakításra.

A falszerkezeten kívül a födémszerkezetek is a koszorú hoz kapcsolódnak. A födémszerke-

zet alsó síkja a fal magasságával megegyező, vagy e felett elhelyezkedő lehet. Az első esetben

a födém szerkezeti elemeit közvetlenül a falra helyezzük el, míg a második megoldásnál a

födém elemeit megemeljük és befogjuk a koszorúba. A koszorú magassági mérete minden-

képpen magasabb a födéménél. Befogás esetén a födém vastagságához hozzáadódik az a

szerkezeti magasság, ami szükséges a befogás kialakításához.

A födémelemek alatt és felett el kell vezetni a koszorú hosszanti vasalását, amely legalább

4 darab 8 mm átmérőjű (min 200 mrrr') betonacél. A hosszvasakat legalább 30 cm-enként

6 mm-es zárt kengyelek fogják össze, vagyis legalább 4-6 cm-t hozzá kell számolni a födém

vastagságához. A koszorú a falszerkezet 213-nál és 200 mm-nél szélesebb kell legyen.

A befogás kialakítása más problémát is felvet, hiszen a födémelemeket a befogáshoz meg

kell emelni. Ezt csak alátámasztó állványzattal (4.26. ábra) lehet megoldani, illetve alátéteket

lehet a szerkezeti elemek alá helyezni. Az alátéteket sűrű cementhabarccsal kiöntött zártszel-

vényből lehet elkészíteni. Olyan méretű szelvény t kell kiválasztani, hogy az alsó betonacél

szálakat még el lehessen helyezni.

92



~. FEJEZET


koszo

kapott szerkezet előnye, hogya födém

alatti koszorúszerkezet elosztja a födém ter-

heit, így nem alakul ki nagy helyi nyomás a

;alazatban és nem keletkeznek repedések.

Ez a megoldás különösen a nagy üregtérfo-

gatú elemeknél fontos. A falra közvetlenül tá-

maszkodó födémelemek esetén a koszorú a

födémelemek mögött alakul ki.

A különböző típusú koszorúkat az alábbiak

szerint lehet csoportosítani .27. ábra):

teljes méretű koszorúk;

előfalazott koszorúk;

csökkentett méretű koszorúk;

párkánnyal egybeépített koszorúk;

erkélylemezzel egybeépített koszorúk.

A vasbeton koszorúk régebben a fallal

azonos szélességűek

voltak. A mai építő-

ipari gyakorlatban ezt már nem

alkalmazzák

(csak akkor, ha a statikai számítások ezt kü-

lőn

indokolják). Ezeknél a koszorúknál a be-

ton nagyobb lehűlése miatt hőhíd keletkezett,

ami a vakolat elszíneződését, belső oldali pe-

nészesedését, a festékréteg leválását, és tete-

mes hőveszteséget okozott. A teljes méretű

keresztmetszet esetén a zsaluzathoz rögzített

külön hőszigetelő réteg (hőszigetelő tábla) ja-

víthat a kedvezőtlen tulajdonságon.

Az előfalazott koszorúk

kialakítása annyi-

ban tért el az

előzőektől.

hogya koszorú külső

oldalán néhány sor falazás készült, lecsökkent-

ve ezzel a koszorú valódi keresztmetszetét. Az

előfalazás miatt feleslegessé vált a zsaluzat ké-

szítése és részben megoldódott a hőszigetelés

problémája is. A korszerű szerkezeti elemeket

gyártó, komplett rendszerrel rendelkező cége k

külön koszorúelemeket is gyártanak, melyek

hőszigetelő réteggel is

el

vannak látva, teljesít-

ve a szükséges hőtechnikai követelményeket.

Azelőfalazott koszorú készítésénél vigyázni kell

arra, hogya betonozás során a beton oldal-

nyomása ne nyomja kifelé a falazóelemeket,

4.26. Ábr Födémgerenda

alátámasztásának lehetőségei

falazat

falazat méreW koszorú

4.27.

Ábr

Különböző tipusti

koszorúk

93



ÁTHIDALÁSOK És KOSZORÚK

4. FEJEZET

esetleg szükség lehet ideiglenes megtámasztására is. Az előfalazás miatt vigyázni kell arra,

hogya keresztmetszet az előírtnál ne legyen kisebb.

A csökkentett méretű koszorúkat (4.27. ábra) általában a középfőfalaknál alkalmazzák,

amikor a falszerkezet mindkét oldalán födém helyezkedik el. Ennél a típusnál a keresztmetszet

erőteljesen csökken a geometriai méretek miatt. A gyakorlatban a födémelemek között fala-

zat készül, és a maradék részt tölti ki a monolit

szerkezet.

A párkánnyal egybeépített koszorúszer-

kezetet (4.28. ábra) régebben alkalmaztak

magastetős épületeknél a tetőszerkezet víz-

csendesítése érdekében. A koszorú húzott

oldali vasalása a konzolos részen a kereszt-

metszetben felülre kerül. Ez a megoldás zsa-

luzatigényes, pontos kivitelező munkát igényel,

valamint a mai hőtechnikai igényeknek nem

felel meg, hiszen hőhíd alakulhat ki. A vasbe-

ton szerkezet méretezett körbeszigetelésével a

hőhíd megszüntethető.

A koszorúval egyidőben betonozott er-

kélylemezeknél hasonló problémák jelent-

kezhetnek, mint a párkányos vasbeton szer-

kezeteknél, vagyis a hőtechnikai problémák

miatt penészedés indul a belső térben. Ennek

elkerülésére fejlesztették ki azokat a rögzítő

rendszereket, amelyek biztosítják a statikai kö-

vetelmények mellett a megfelelő hőszigetelést.

A statikai megoldás lényege a koszorún átve-

zetett és a födémben megfelelő hosszon lehor-

gonyzott rozsdamentes acélbetétek elhelyezése

betonozáskor (4.29. ábra), illetve utólagosan

is: előfúrt lyukba, speciális ragasztóanyaggal

a betéteket be lehet ragasztani. Ezek veszik fel

a keresztmetszet felső részében keletkező hú-

zóerőt és az alsó övben ébredő nyomóerőt is.

A megoldás további előnye, hogyakoszorúra

ható csavaró igénybevételt jelentősen csökken-

ti. Akapcsolatokat minden esetben statikus nak

kell méreteznie, a rögzítő rendszert gyártó cég

technikai adatait figyelembevéve. A hőszigete-

lést - ezáltal a hőhíd kialakulását - a koszorú és

az erkélylemez közé kerülő extrudált hőszigete-

lés gátolja meg.

94

4.28. Ábra: Párkánnyal

egybeépített koszorú

ez

4.29. Ábra: Koszorú és erkélylemez

kapcsolódása



4. FEJEZET


A födém és koszorú kapcsolata kétféle lehet. A közvetlenül falra-(illetve habarcsterítésre)

iektetett födémelemeknél a vasalás elkészülte után következik a betonozás. Ebben az esetben

statikai értelemben nem jön létre befogás.

A koszorúba befogott födémek esetén a vasalást mindig a helyszínen készítjük. A beépí-

ésre kerülő két alsó vasbetétet a födémelemek alá kell fűzni, de előzetesen el kell helyezni a

kengyeleket is. A felső két vasbetét elhelyezése hasonlóképpen történhet, itt is a kengyeleken

keresztül kell behúzni a vasbetéteket. Ezután következhet a kötözés és a betonozás.

A betonozásnál ügyelni kell arra, hogya beton a födémelemek alatt megfe-

lelőképpen tömörítve legyen. Úgy kell a betont aládolgozni, hogy biztonsá-

gos alátámasztás alakuljon ki.

A koszorú felső ré-

szének betonozásánál a

belső oldali zsaluzatot a

födémre helyezett pallók

biztosíthatják. A betono-

zási munkáknál ügyelni

kell a betontakarás betar-

tására és a beton megfe-

lelő utókezelésére is.

Áthidalóval együtt

épített koszorúk kivitele-

zésénél az áthidaló és a

koszorú zsaluzatát egy-

szerre kell elkészíteni. Az

ideiglenesen alátámasz-

tott födémelemeket be

kell fogni a koszorúba,

a zsaluzatba előre el kell

helyezni a hőszigetelő ré-

teget és a megfelelő va-

salást. Vigyázni kell arra,

hogy az áthidaló belső ol-

dali zsaluzata pontosan a

födémelemek alsó síkjáig

érjen. Ezután a betonozá-

si munkát lehetőleg egy

ütemben kell elvégezni.

Abevezetésben emlí-

4.30. Ábra : Tetőtér i térd fal koszorú kialakí tása

tettük, hogya tetőtérbeépítéses épületeknél a födém (4.30. ábra) magasságában készülő

koszorún kívül a térdfal tetejére is kell készíteni egy hasonló keresztmetszetű koszorút, amely

összefogja a térdfalat és nem engedi szétcsúszni a tetőszerkezetet. A két koszorút körülbelül

1,50-2,00 m-ként összekötő pillérekkel kell összekapcsolni.

95




AZ ÁTHIDALÁSOK ÉS KOSZORÚK CÍMŰ FEJEZETHEZ

1.

Ismertesse az áthidaló szerkezetek fogalmát és feladatát

2. Sorolja fel azokat a terheket, amelyek az áthidalásokat közvetlenül terhelik

a./ b./ .

e./

d./ .

3. A boltövek oldalnyomásából származó terheket az épületszerkezeteknek fel kell venniük. A

terhek felvételére három megoldás alakult ki. Jellemezzük ezeket a szerkezeti megoldásokat

A terheket vastag támfallal úgy lehet felvenni, .

A támpillér a .

Avonóvas a boltváll .

4. Az egyenes áthidalások elkészítéséhez előregyártott, vagy helyszíni monolitikus áthidalá-

sokat lehet készíteni. Soroljuk fel az egyes áthidalási módok előnyeit és hátrányait

Előregyár tott áthidalók Monolit ikus áthidalók

Előnyös tulajdonságok

Hátrányos tulajdonságok

5. Indokolja meg, hogy miért előnyösebbek szerkezetileg az egyenes nyílásáthidalók, mint

az Íves boltövek?

..........................................................................................................................................

~

..

96



97


6.

Milyen csoportokba sorolná az egyenes vonalú nyílásáthidalókat?

3./ b./ .

e./ d./ .

e

7

Az alábbi felsorolás a monolit áthidaló szerkezetek készítésének lépéseit sorolja fel. A ki-

pontozott részre írja le az elkészítés helyes sorrendjét

a./ utókezelés b./ betonozás

cl vasszerelés készítése és elhelyezése

e./ zsaluzat bontása

g./ tömörítés

i. /

a vasalás rögzítése

d./ zsaluzat elkészítése

f./ falazás befejezése a megfelelő magasságban

h./ a zsaluzat átnedvesítése

j./ az áthidaló felületének kialakítása

..............................................................................................................................................

8.

A vasbetonból készülő áthidalásoknál a helytelen szerkezeti kialakítás miatt hőhíd kelet-

kezhet. Milyen szerkezeti károkat okoz a hőhíd keletkezése és milyen megoldással lehet meg-

akadályozni a kialakulását?, Hőhíd okozta szerkezeti károk:

a./ .

b./ .

e./ .

A hőhíd kialakulását úgy akadályozhat juk meg, hogy .

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

9. Írja le az A és az AD jelű előre gyártott vasbeton áthidalók beépítésére vonatkozó legfonto-

sabb előírásokat

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

10.

Ismertesse a következő áthidalók legfontosabb jellemzőit, és a beépítésükre vonatkozó

előírásokat

a./ AVjelű áthidaló: ~ .

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

b./ AP jelű áthidaló: .

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................



11. Egészítse ki az alábbi mondatokat

Az előregyártott nyílásájhidalók részére a .

megfelelő magasságú és kiképzésű kell kialakítani.

A gyakorlat szerint a felfekvés hosszirányú mérete a .

de legalább cm.


12. Miindokolja a pórusbeton/kerámia-vasbeton anyagú áthidalások kifejlesztését?

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

Ismertesse a következő áthidalások elvét és kivitelezésének lépéseit

Papucselemes áthidalás ·····································

...............

.

..............................................................................................................................................

Elemmagas áthidalás ················································

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

Zsaluzóelemes áthidalás .

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

13. Ismertesse az acélgerendás nyílásáthidalás előnyeit és hátrányait

Előnyei: .

..............................................................................................................................................

Hátrányai: .

..............................................................................................................................................

14. Ismertesse a boltövek fogalmát és anyagait

Fogalma: .

..............................................................................................................................................

Anyagai: .

15. Egészítse ki az alábbi mondatokat

A boltöv lehet , vagy alakú. Az egyenes boltövek a nyílását-

hidalókhoz hasonlóan zárják le a nyílások feletti részt.

16. Milyentípusú/geometriájú íves boltöveket ismer?

..............................................................................................................................................

98



KÉRD ÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 4. FEJEZETHEZ

7 Az ábrán a bolt-

öv részeit látja. Írja a

~erajzolt vékony vo-

nalak mellé, az azok

által jelölt boltöv ré-

szeit

18.

A kőből készült boltövek kőelemeinek megfaragásánál a kőfaragó megszámozza az ele-

meket. Miért van erre szükség?

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

19. Egészítse ki a téglaboltövek építésére vonatkozó hiányos meghatározásokat

Azegyenes téglaboltövet legfeljebb m nyílásköz fölé készítjük el.

A boltövet a falazat ülepedése miatt cm ívmagassággal kell elkészíteni.

A falazáshoz legalább -as téglát és -os minőségű habarcsot kell használni.

A tégla hézagok kialakításánál az alsó felületen min cm, felül pedig max .

.............. cm lehet a hézag vastagsága.

20. Írjale a téglaboltöv készítésekor a szükséges előkészületeket, valamint a falazás menetét

Mire kell ügyelni kivitelezéskor?

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

2 Ismertesse a koszorú fogalmát és feladatát

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

99





kis szerkezeti vastagság, kis tömeg;

tűzbiztonság ;

időállóság.

5. FÖDÉMSZERKEZETEK,

ERKÉLYEK, BOLTOZATOK

A födémszerkezetek és boltozatok térelválasztó és teherhordó szerkezetek,

feladatuk a terek felső lezárása, az egymás fölötti szintek elkülönítése.

5.1. A FÖDÉMEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK

A födémekkel szemben a következő követelményeket támaszt juk:

5.1.1. KELLŐ TEHERBÍRÁS ÉS ÁLLÉKONYSÁG

A födém építésénél arra kel l töre-

kedni, hogya szerkezeti elemek

minél jobban együttdolgozza-

nak, a terheket együtt visel jék.

A helyszínen készített monolit vasbeton födémeknél a kivitelezés módja miatt ez jól meg-

valósul, hiszen egyetlen szerkezet alkotja a födérnet. Az elemekből álló födémeknél, ahol a

szerkezetet több elemből (gerenda és béléselemek) kellösszeépíteni, az együttdolgozás bizto-

sítása külön monolit szerkezeti részeket igényel .1. ábra).

5.1.2. KIS SZERKEZETI VASTAGSÁG ÉS KIS TÖMEG

A szerkezeti vastagág, a saját tömeg, valamint a kialakuló szerkezeti keresztmetszetek fon-

tos tulajdonságai a födémeknek.

kellő teherbírás és állékonyság;

megfelelő hő- és hangszigetelés;

egyszerű, gazdaságos készíthetőség

A födémek teherbírását és állékony-

ságát a rájuk jutó terhelések függvényé-

ben kell meg- határozni, statikai számítás

segítségéve . A méretezésnél figyelembe

kell venni az állandó és esetleges terhe-

ket, a lefedésre kerülő falak távolságát és

a beépítésre kerülő anyagok minőség ét,

méretét.

A méretezésnél mindig az a cél, hogy

a födém biztonságosan viselje a rá jutó

terheléseket, lehetőleg ne repedjen meg,

és ne keletkezzenek a megengedettnél

nagyobb lehajlások. A méretezést stati-

kus tervezőnek kell elkészítenie.

5.1. Ábra: Monol it és gerendás

födémszerkezet együttdolgozása

101



FÖDÉMSZERKEZETEK ERKÉLYEK BOLTOZATOK

5. FEJEZET

Minél vastagabb a szerkezet, annál nagyobb a tömege is. A nagy saját tö-

meg behatárolja a terhelhetőség és a lefedhető falközméret nagyságát.

A feleslegesen nagy tömegek mozgatása a kivitelezési idő alatt többlet energia felhaszná-

lását jelenti. A tervezés során ezeket a tulajdonságokat optimális értékű re kellmegválasztani.

A mai előregyártott elemek sokféle variációs lehetőséget biztosítanak a tervezők és az épí-

tők számára. Az üreges kialakítás csökkenti az elemek tömegét, ugyanakkor megfelelő me-

revséget biztosít. Az egyre nagyobb mennyiségben felhasznált égetett agyag födémelemek,

a kis tömeg mellett könnyű vakolhatóságot is biztosítanak. Megjegyezzük, hogya mai építős

gyakorlat már csak ritkán alkalmaz feltöltéseketa födémeken.

Az épületek megfelelő hővédelme miatt a pince- és a záró (emeleti) födé-

mek hőszigetelést igényelnek. Mindkét esetben ugyanis káros hőáramlás

indulhat meg a hidegebb külső tér, illetve a pince irányába.

5.1.3. MEGFELELŐ HŐ - ÉS HANGSZIGETELŐ KÉPESSÉG

A födémek szabvány szerinti hőszigetelés ét külön hőszigetelő réteg beépítésével ala-

kíthatjuk ki. Az egyik megoldás szerint a hőszigetelő réteg beépül a födém szerkezeti réteg-

rendjébe. Ez alkalmazható pince- és a záró födémek esetében is. Ilyen megoldásnállépésálló

hőszigetelő anyagot kell beépíteni, és a hőszigetelő réteget technológiai szigeteléssel meg kell

védeni a rákerülő betonozás nedvességétől.

A pincefödémeknél alkalmazható

másik megoldás is, miszerint a hőszi-

getelő táblákat a pincefödém alsó fe- :

lületére ragasztjuk. Ez utólagosan is el- i

készíthető és egy vékony glettréteggel

(pl. Dryvit) megvédhető. Hasonlóan a

zárófödém is hőszigetelhető utólago-

san, lépésálló hőszigetelés és teherel-

osztó réteg építésével (5.2. ábra).

ut61agos táblás höszigetelés 5 cm

(cementhabarcs felületi bevonattai)

párafékezö réteg

Fert födém 23 cm

vakolat

1

cm

5.2. Ábra: Padlásfödém hőszigetelése

A közbenső emeleti födémeken azonos hőmérséklet esetén nem jön létre hőáramlás, itt

inkább a hangterjedés okoz problémát. A hangszigetelő réteg a födémszerkezeten, a felületet

érő hangrezgéseket részben tovább vezeti, részben elnyeli, vagy visszaveri.

A födémszerkezetbe épített hangszigetelés úsztatott padlószerkezet alkal-

mazásával valósul meg. A szilárd födémszerkezet és az aljzatbeton között

elhelyezkedő réteg elnyeli a kopogó hangokat.

5.1.4. TŰ ZBIZTONSÁG

A födémek tűzállósága, a felhasznált anyagok éghetőségétől függ. A tűzbiz-

tonság alatt nemcsak az anyagok éghetőség ét értjük, hanem azt is, hogy

hogyan viselkednek a hő hatására, milyen alakváltozásokat és szilárdsági

csökkenéseket szenvednek el.

102



5. FEJEZET


A födérnek tűzbiztonsága kapcsolódik a szilárdsági és állékonysági követelményekhez.

Tűz esetén a födémnek ugyanis nem szabad leszakadnia addig, amíg az épületből az anyagi

értékeket és az embereket ki nem mentették. Ezt az időt nevezzük tűzállósági határnak, mér-

ékét általában órában adjuk meg. Azértékét alapvetően az anyagok éghetősége befolyásolja,

illetve azok hőhatásokkal szembeni ellenállása. A fémek szilárdsága például a hő hatására

csökken, ami acélszerkezetű födérnek esetében gondot jelenthet. Avasbetonban az acélt védi

a betonréteg, vagyis késlelteti a lágyulást és a szilárdságcsökkenést.

5.1.5. EGYSZERŰ GAZDASÁGOS ELKÉSZÍTHETŐ SÉG

A födémek készítése akkor gazdaságos, ha a kivitelezés egyszerűen meg-

valósítható, nincsenek egyedi megoldások, eltérések a tervtől. valamint a

folyamat minél jobban gépesíthető.

A gazdaságosság nagyméretű [ödémpaneloknál és zsaluzóelemes [ödémeknél rnínden-

képpen megvalósul, hiszen nincs szükség külön zsaluzásra. A nagy tömeg miatt csak géppel

lehet mozgatn i őket.

Akiselemes [ödémeknél

a gerendákat géppel emelhetik a helyére, de a béléselemek el-

helyezése kézi munkával történik. A gerendás födérnek egy része ideiglenes alátámasztást

igényel a felbeton szilárdulásáiq, ami a kivitelezés költségeit és az építés idejét növeli.

A födérnek esetén meghatározó a koszo-

rúhoz történő kapcsolódás módja is. A meg-

emelt födémeknél ugyanis az elkészítés idejére

ideiglenes alátárnasztást kell készíteni. Ennek

beállítása, biztonságos alátámasztása, vízszint-

jének ellenőrzése időigényes munkafolyamat.

A födém alsó síkjának vakolhatósága is

fontos tulajdonság. Általában a sima beton fe-

Iületeket nehéz vakolni. Azégetett agyagtermé-

kek vakolhatósága sokkal jobb, amennyiben a

felület kellően elő lett nedvesítve. Eltérő anyagú

alsó síkok esetén (PPB vasbeton gerenda +

Pbe béléstest - 5.3. ábra) a vakolás külön óva-

tosságot igényel.

5.1.6. AZ IDŐ ÁLLÓSÁG

5.3. Ábra: Eltérő minőségű

vakolandó alsó sík

A födém tartósságát az építéséhez felhasznált anyagok tulajdonságai, a

szakszerű tervezés és kivitelezés, valamint a rendeltetésszerű használat

határozza meg.

Azanyagok kiválasztásánál figyelembe kell venni a várható igénybevételek nagyságát. Je-

lenleg hazánkban a födérnek nagy részét vasbetonból készítik, a fa használata nálunk nem

terjedt el (csak készházaknél, gerendaházaknál találkozhatunk velük). Acélszerkezetű födém

elsősorban acélvázas épületeknél készül.

103




5. FEJEZET

A födémek időállóságát befolyásolja az is, hogy a nedvességokozók milyen mértékben

tudják károsttaní a szerkezeteket.

A fánál a nedvesség korhadást, az acélban és vasbetonban pedig korróziót okoz. Ezért a

födémek nedvességvédelmi szigetelését gondosan kell elkészíteni, ügyelve arra, hogya fö-

démáttöréseknél a gépészeti vezetékek ne okozhassanak idő előtti tönkremeneteit.

A szerkezet tervezésénél a méretezés figyelembe veszi a várható terhek nagyságát, meg-

adja az egyes szerkezeti részek minőség i követelményeit és minirnális méreteit. A kivitelezés

során be kell tartani ezeket a tervezői előírásokat.

A kivitelezés méretpontossága is fontos. Az építmény falszerkezetének kitűzésénél már a

felfekvés nagysága is eldől, de a későbbi pontatlanságok is okozhatnak szerkezeti hibákat.

5.2. A SÍKFÖOÉMEK

A födémek vízszintes irányú térelhatároló, vagy térelválasztó, teherhordó

szerkezetek. A térelválasztással az épület vízszintes térosztását lehet ki-

alakítani. Így jönnek létre az emeletek. A térelhatárolás a záró födémekre

jellemző, ahol a szerkezeti elemek elhatárolják a belső teret a külsőtől.

A teherviselő jelleg abból adódik, hogya födémek hordják a saját tömegükből származó

állandó terheket, apadlóburkolati rétegrend terheit és a födémre kerülő hasznos terheket.

A hasznos teher nagysága az épület rendeltetésétől függően változó lehet. A födémek szin-

tenként lezárják a falszerkezeteket, és a koszorúval együtt vízszintes irányban merevítik az

építményt. kéttámaszú tartó

5.2.1. A SÍKFÖOÉMEK TÍPUSAI

Jjl l l l l ll l l ll l l l ll l l ll lJJJ JT lJJIlIl I 1

Anyaguk szerint a födém építésé-

hez felhasználhatunk: fenyőfa gerendát,

acélgerendát, vasbeton gerendát, be-

ton- és égetett agyag béléselemeket.

falazótéglát, betont.

Az elkészítés módja szerint a fö-

démek lehetek teljesen monolit jelle-

gűek, teljesen előregyártottak, illetve

előregyártott elemekből helyszíni szere-

lő munkával összeállítottak is.

Szerkezetileg megkülönböztetünk

gerendás, síklemezes, és alul- vagy

felülbordás kíalakítású födémeket. A ~

~

~

I l ; ;

IIIIII III fili IIIIIII

illI

kéttámaszú konzolos tartó

háromtámaszú tartó

liliiiliiii 1 1 [ 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 i 1 1 1 1 i l l II

J j

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Q J

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 L

megtámasztás módja szerint a födé-

mek két-, vagy többtámaszú tartószer-

kezetek lehetnek (5.4. ábra).

ilii IIII M N ' i j i I i j lj

i

l

l

I

I F \ J 1

millllli 10~Nil ii li0

5 4 Ábra: Megtámasztási módok

104



.5.FEJEZET


5.3. FAFÖDÉMEK

Akorszerű szerkezetek előtt a födémek gyakran készültek fagerendás kivitelben. Mint már

említettük, nálunk ezt az anyagot ma már ritkán alkalmazzák. A fában gazdag országokban

azonban még ma is használatos nemcsak födém, hanem a falak elkészítésére is.

A fafödémek kis súlyúak, gyorsan megépíthetők, jó a hő- és hangszige-

telésük, elkészítésükhöz nem kell különösebb szakértelem. Hátrányuk a

tűzveszélyességük, gombásodásra való hajlamuk és a korhadásveszély.

Régebben a lakóépületeknél a fafödémek két változata terjedt el. Az egyik megoldás nál a

gerendákat közvetlenül egymás mellé helyezték, így egy jól terhelhető sűrűgerendás szerkezet

jött létre. A gerendák úgy alakultak ki, hogya rúdfa két egymással szemközti oldalábóllefű-

részeltek 3-4 cm-t és a megmaradó keresztmetszetet hosszában félbevágták. A gerendákat

ígyegymás mellé (5.5. ábra) lehetett helyezni, csapokkal és ékekkel összefogni. A födém alsó

síkját nád ~nyagú rabicolás után lehetett bevakolni. A gerendákra homokfeltöltés és hajópad-

ló burkolat került. parketta

A többi megoldásnál, a terhelés

függvényében a gerendákat 60-100

cm-re helyezték el egymástól és va-

lamilyen anyaggal kitöltötték a kö-

zeit. Az ilyen ritkított fafödémeknek

nagyon sok fajtája terjedt el.

A pórfödém (5.6. ábra) jel-

lemzője, hogya gerendák

felső síkjára deszkázatot

szegeltek, vagyis alulról a

gerendák teljes keresztmet-

szete látható.

\ • feltöltés

\Lparnara

fa födémgerendák-

5.5. Ábra: Csapos gerendás födém

deszkaborítás

fogerenda

szigetelölemez alátét

5.6. Ábra: Pórfödém

105




5. FEJEZET

A födém elkészítése előtt a gerendákat és a teljes deszkázat felületét legyalulták. Az alsó

fa felületet pácréteggel vonták be. A pórfödém tetejére agyagtapaszolás került, így kialakult a

felső

járófelület.

A deszkák közti hézagokat gyakran takaródeszkával borították be.

A borított gerenda födémnél 5.7. ábra a falra felfekvő gerendák alsó és

felső felületét is bedeszkázták, ezzel kialakul t egy alul-fölül sík szerkezet.

Az alsó felület nyersen is elkészíthető gyalult deszkák felhasználásával. A másik felület-

képzési lehetőség szerint az alsó deszkázatori lévő nádazásra normál mennyezet vakolatot

kell felhordani. A födém felső részén homokfeltöltés készült hajópadló vagy parketta burko-

lattal. Mindkét födémtípusnál a feltöltés anyagának lehullását úgy akadályozták meg, hogy

a deszkák csatlakozásánál egy hézagtakaró lécet helyeztek el. Megoldást jelentett a deszkák

csap hornyos egymásba ütése is.

5. Z

Ábra: Borított gerendafödém

A felsoroltakon kívül elterjedt volt

a pó lyás födém. a béléses borított

gerendafödém, a vakgerendás borí-

tott gerendafödém, valamint a pal-

lófödém, ezekkel terjedelmi okokból

azonban nem foglalkozunk.

Valamennyi fafödémnél a falra

való feltámasztást úgy kell megolda-

ni, hogyafagerenda környezetében

egy 2-3 cm-es üreget kell kiképezni

a penészedés elkerülése, a szellőzés

biztosítására. A nedvesség elleni vé-

dekezés miatt nem közvetlenül a fal-

ra, hanem az arra fektetett szigetelő

lemezre kell helyezni a fagerendákat

5.8. ábra .

106

5.8. Ábra: Fagerenda fal ra helyezése



5. FEJEZET


A mai építőipari gyakorlatban a fafödémek gerendáit vasbeton koszorú hoz rögzítik. Eh-

nez a tőcsavarhoz hasonló, fém elemet használnak (5.5. ábra). A gerendák között a falazat

folytatható, a gerendák végeinél a vágott méretű falazóelem mellé a belső oldalon szálas

őszigetelést kell helyezni.

A födém készítéséhez szükséges esetleges fakötéseket fém kapcsolóelemekkel erősítik

meg. A fafödémek alsó síkjának borításánál fel lehet használni a különböző típusú faforgács-

lemezeket és a gipszkarton lapokat is.

A korszerű fafödémek alkalmazása napjainkban családi házak (elsősorban a készházak)

valamint a régebbi épületek födémcseréinél kerül előtérbe. A gerendákat pallóból fűrészelik,

vagy kisebb darabokból, szegezett, vagy ragasztott tartóként állítják elő. A kis keresztmetsze-

tű, karcsú gerendákat sűrű (40-45 cm) tengelykiosztással tervezik. A gerendák közötti mezők

készíthetök.

a deszkázatra fektetett szigetelőlemezre, könnyűbeton kitöltéssel;

könnyűbeton, vagy vázkerámia béléselemekkel;

réteges, szerelt konstrukcióként, szálas hőszigetelő anyagú kitöltéssel, faforgácslemezes

vagy faháncs lap kéreggel, úsztatott cement-esztrich aljzatú padlóval.

Az első megoldás egy változatát látjuk a 5.9. ábrán. Ebben az esetben a fa gerendák

nagyobb keresztmetszetűek (legalább 14x14 cm) és hozzájuk egy speciális rögzítő elemmel

kapcsolódik a hálós vasalás ú felbeton. Ez a födém hasznos terhek hordására is képes, vagyis'

lakótér is kialakítható a födém feletti szinten.

5.9. Ábra: Fagerendával együt tdolgozó vasbeton lemez speeiél is rögzí tőelemmel

107




5. FEJEZET

A korszerű fafödémeket a hosszú élettartalom biztosítására nedves üzemű helyiségek ese-

tén (pl. fürdőszoba) vízszigeteléssel kellellátni, valamint a beépített faanyagokat minden eset-

ben gombaölő és égéskésleltető anyaggal kell impregnálni. A tömör légzárású födémeknél

a belső légtereket valamelyik irányban szellőztetni kell A fafödémek dinamikus teherrel nem

terhelhető k, mert rezgés-érzékenyek. Előnyük, hogy csekély saját súlyuk ellenére - réteges

felépítésüknek köszönhetően - léghanggátlásuk kedvező.

5.4. ACÉLGERENDÁS FÖDÉMEK

A vasbeton megjelenése előtt alkalmaztak acélgerendás födémeket,

kü-

lönböző gerendaközönkénti kitöltésekkel. Az általában Iszelvényű acélge-

rendák szelvényének magasságát, az öv szélességét a terhelés nagysága

határozta meg. Az acélgerendákat falkötő vassal a falazatba, vagy monolit

koszorúba kötötték, így kellő merevségű födémszerkezet jött létre.

Az acélgerenda előnyös tulajdonsága, hogy nagy teherbírású, könnyen és gyorsan elké-

szíthető, azonnal terhelhető. Hátrányos azonban az acél korróziós hajlama, ami ellen olyan

felületkezeléssel kell védekezni, amely érdes felületet eredményez (a jobb tapadáshoz).

Az acélgerendás födémeknél is készült feltöltés, amivel egyenes felső síkot alakítottak ki.

Minimálisan 8 cm éghetetlen feltöltéssel, burkolattal és vakolt felülettel mérsékelten tűzálló

szerkezetek készíthetők. Acélgerendás födémeket ma már csak épületfelújításoknál, új acél-

vázas csarnokok, valamint acélszerkezetű toronyházak esetén építünk. Különlegesen nagy

terhelések, vagy különleges alakú födémek esetén is sor kerülhet alkalmazásukra, mivel nagy,

koncentrált terhek viselésére kimondottan alkalmasak.

J

A gerendák közötti rész kitöltésétől függően az alábbi típusokat különböztetjük meg:

poroszsüveg boltozat (5.10. ábra);

acélgerendák közötti vasbeton lemezfödém;

gerendák közötti téglabetetes lemezfödém;

acélgerendára fektetett trapézlemez zsaluzatú vasbeton födém.

C J L J ~

~~I~~l ..

5.10. Ábra: Poroszsüveg boltozat

108



5. FEJEZET


A poroszsüveg boItozatnál (5.10. ábra) az acélgerendák tengely távolságát egyenle-

tesen osztották ki (kb. 80-120 cm) és a gerendák köze it íves alakú boltozattal töltötték

ki. Ígya födém alsó síkja a nagyobb gerendatávolságoknál a boltozás miatt jellegzetesen íves

alakú. A kisebb gerendatávolságoknál előfordult, hogy az alsó felületet síkra vakolták, mivel

ezekhez a távolsághoz kisebb ívmagasság tartozik. Ebből az következik, hogya gerendaközök

növelésével egyre nagyobb íveket kellett készíteni, amivel növekedett a födém vastagsága is,

hiszen a feltöltés anyagával lehetett a magas ívek felett sík felületet létrehozni.

A gerendát a falra (;:::15cm) habarcságyba fektették és a gerendavégeket a falba áttoló

vasakkallehorgonyozták, később a vasbeton koszorúba bajuszvasakkal bekötötték.

A boltozatot kisméretű téglából építették. A kisméretű tégla vagy speciális orrtéglával

csatlakozik a gerendához, vagy faragással alakították ki a megfelelő kapcsolatot. A falazás-

nál mintadeszkázatot alkalmaztak, és a téglákat egy kicsit ferde helyzetben építették be.

Azegyüttdolgozást híg cementhabarcs hátkiöntéssel valósították meg.

A gerendaközökben a falazást egyszerre végezték, mert a botövek oldalnyomását csak

így lehet közömbösíteni. Az oldalnyomást ideiglenesen elhelyezett deszkákkal, vagy palló-

darabokkal is fel lehet venni. Gondot okozhat a gerendázat szélső mezőinek oldalnyomá-

sa is. Ezeket az oldalnyomásokat falla , koszorúgerendáva , vagy vonóvassal lehet felvenni.

Amegfelelő vastagságú fal és a vasbeton koszorú kellő megtámasztást biztosít, a gerendákon

átfűzött vonóvas pedig megakadályozza a szélső gerendák elmozdulását.

A konzolos erkélyeket, függőfolyosókat eleinte acélgerendákra fektetett kőlemezekkel,

később boltozattal, majd vasbetonból (csapadék-szigeteléssel kiegészített padlóburkolattal)

építették. A könnyű válaszfalakat a födém teherelosztó rétegére építették, a nehezeket kivál-

tották, vagy átvezették a födémen.

Az acélgerendás födémeknél a gerendák köze téglabetétes megoldással (5.11. ábra)

is kitölthető (más elnevezés szerint Horesik födém, téglatálcás födém). Ez a födémtípus

tulajdonképpen az előző felülbordás változat könnyített variációja. Akönnyítés azt jelenti, hogy

a lemezbe lapjára fektetett téglákat kell hézagosan elhelyezni, hogy a vasalás is beépíthető

legyen. Így a téglák között vasbeton bordák alakulnak ki, amelyek a gerendákra terhelnek.

A megoldás alsó ol-

dali zsaluzatot igé-

nyeI, melyre először parketta

elhelyezik a hálószerű

vasalatot, amely a ge-

rendákra támaszko-

dik. Utána következhet

a téglák elhelyezése

majd a betonozás. Mi-

vel ez a megoldás sem

eredményez sík felső

felületet ezért a fel-

töltésre itt is szükség

van.

5.11. Ábra: Téglatálcás födém

109




5. FEJEZET

Az acélgerendák közötti vasbeton lemezfödém úgy alakítható ki, hogya lemez va-

salását az acélgerendákhoz kell kapcsoIni az együttdolgozás miatt, majd a zsaluzás

után a kívánt vastagságú lemezt kell kibetonozni. Ezek a kialakítások a téglaboltozatnál

egyszerűbb gyorsabb

készítésű

megoldásokat

adnak. Az

acélgerendás vasbeton

Jemezfö-

dém lehet alulbordás és felülbordás kivitelű. Mindkét megoldás kellően merev, jól terhelhető

födémszerkezetet eredményez.

A felülbordás változatnál a gerenda alsó részéhez kapcsolódik a lemez 5.12. ábra .

A födém alulról sík felületű, így lakóépületekben is alkalmazható. Az alsó felület zsaluzatát

viszonylag egyszerűen meg lehet oldani. A korrózióvédelem miatt általában a gerendákat is

körbeveszik betonnal. Az acél-

gerendákra fel lehet kötözni a

zsaluzat deszkáit.

Az alulbordás megol-

dásnál az acélgerenda felső

részéhez kerül a vasbeton

lemez 5.13. ábra . Ennél a

típusnál a felső felület sík és

nincs szükség feltöltésre, vi-

szonylag egyszerű padlóbur-

kolati rétegrend alakítható ki.

A födém alsó részén viszont

látni lehet a bordákat, melyeket

csak vakolattartó szerkezetre

felhordott mennyezet vakolattal

lehet eltakarni. Ennek a típus-

nak hátránya az is, hogy az alsó

felületen teljes zsaluzatot kell

készíteni. Megjegyezzük, hogy

a gerenda korrózió védelméről

megfelelő vastagságú betonta-

karással gondoskodni kell.

A felsorolt födémtípusokat

a mai építőipari gyakorlatban

már nem alkalmazzák, de az

átalakítási munkáknál találkoz-

hatunk velük, hiszen sok ilyen

födémszerkezet épült.

A

korszerű

megoldások közé sorolhatj uk az acél vázgerendákra fiókgeren-

dákra fektetett, tűzi-horganyzott acél tr apézlemezekből felbetonnal, il letve

száraz,

szerelé

jellegű rétegfelépítéssel készülő födémeket.

A trapézlemezeket egymáshoz szegecs- vagy csavarkötéssel, a gerendákhoz csavarok-

kal, csapokkal, stb. rögzítjük. A borda magasságának függvényében tulajdonképpen egy

110

vb. koszorú

vasalás

5.12. Ábra: Felü/bordás acé/gerendás födém

5.13. Ábra: A/u/bordás acé/gerendás födém



3. FEJEZET


alulbordás födém alakul ki, amelynek felső övébe a terhelés függvényében méretezett vasa-

.ást, acélhálót lehet elhelyezni. Abordákba hosszirányú acélbetéteket kell helyezni a teherbírás

. övelésére. Az ilyen födémeket tűzvédő álmennyezettel kell kiegészíteni.

5.5. A VASBETON FÖDÉMEK

A vasbeton födémeket többféle szempont szerint lehet csoportosítani. Ez azért van, mert

a sokféle szerkezeti kialakítás nehezen szorítható mindig valamilyen kategóriába. Alapvetően

háromféle

vasbeton anyagú födémtípust különböztetünk meg:

monolit: tehát teljesen a helyszínen készül;

• vasbeton gerendás födémek;

födémpallók és zsaluzóelemes födémek.

Mindegyik építési módnak vannak előnyei és hátrányai, ezért mindig az építészeti célnak

és lehetőségeknek legjobban megfelelő megoldást kellválasztani.

5.5.1. MONOLIT VASBETON FÖDÉMEK

A monolit

födémeket

az egyedi igényeknek, terheknek megfelelően stati-

kus

méretez

i. A befoglaló geometr iai méretek mellett a vasalás vonalveze-

tését, a betonacél és beton anyagminőségét is a tervező határozza meg.

Kivitelezéséhez a zsaluzatok fejlődésével ma már általában variálható nagytáblás zsaluzato-

kat használnak, amelyekkel a zsaluzás viszonylag könnyen elkészíthető. A vasszerelés mindig

helyszínijellegű. A munkán a hegesztett hálók alkalmazása könnyíthet azzal, hogy kevesebb

helyszíni kötözést kell végezni. A betonozás ma már az esetek többségében betonpumpával

történik. Abetontechnológiai géplánc lehetővé teszi a gyors és nagymennyiségű betonozást.

A monolit födémek áttöréseit előre meg kell tervezni és a vasalást, illetve a zsaluzatot ennek

megfelelően kell kialakítani.

A zártsorú foghíj beépítéseknél az egyedi méreteknél a monolit födém jól alkalmazható, a

szabályos négyzet és téglalap mellett tetszőleges alakú térlefedéseket is lehet készíteni.

A monolitikus födémek alábbi fajtái terjedtek el a hétköznapi gyakorlatban:

sík lemezfödémek; alulbordás födémek; felülbordás födémek;

gombafödém; kazettás födémek.

5.5.1.1. SÍK LEMEZFÖDÉMEK

Az alul-felül sík lemezfödémeket kisebb falközméretek esetében alkalmaz-

zuk egy- és kétir ányban teherhordó változatban.

A födém a falakra, pillérekre vagy a gerendákra támaszkodhat. A támaszok száma szerint

kéttámaszú és többtámaszú változatukat különböztetjük meg. Azalul-felül sík lemezfödémek

anyagminőségeit a tervezés során kell megállapítani. A minimális szerkezeti vastagságok és

beépített acélbetét-átmérők nagyságát a vasbeton szerkezetekre vonatkozó szabvány tartal-

1 1 1




5. FEJEZET

Ilyen esetekben a hosszabbik irányra merőle-

gesen kell elhelyezni a födém teherhordó fő va-

sait. A fő vasakra merőlegesen helyezkednek el a 5.14. Ábra: Egyirányban teherhordó födém

szerelévasak.

Mintegy 20 cm vastagságú, folyta-

tólagosan feltámaszkodó egyirányban tehervise-

lő lemezzel max. 7,5m fesztávolság hidalható át.

Jelentős beton és acél felhasználást igényel, ezért

nagy súlyú szerkezet. Harántfalás szerkezetű la-

kóépületeknél célszerű építeni.

A kétirányban teherhordó födérnek

alaprajza általában négyzetes 5.15.

ábra), és mind a két irányban fővasak

helyezkednek el.

Egyszerűsége míatt a vasalás és kivitelezés 5.15. Ábra: Kétirányban teherhordó födém

szempontjából a leggazdaságosabb födémszer-

kezet. Teherviselése kedvező, és a fa lközmére t is

növelhető hagyományos vasalással 8,0 m-ig, fe-

szített vasalással pedig 12,0 m-ig. Alátámasztása

pillérekkel és rövidebb-hosszabb falszakaszokkal

lehetséges.

mazza. Az alul-felül sík lemezfödémeket előre-

gyártva is el lehet készíteni. Ilyen

kíalakítéssal

a

panelos épületek födémszerkezete készült.

Az egyirányban teherhordó lemezek

5.14. ábra) olyan térlefedésekre alkal-

masak, ahol a hosszúsági- és a széles-

ségi méretek jelentősen eltérnek egy-

mástól.

5.5.1.2. MONOLIT GOMBAFÖDÉMEK

A gombafödém

5.16.

ábra) abban kü-

lönbözik a síklemeztől, hogy a táma-

szoknál a lemez vastagabb és/vagy az

oszlop a csatlakozás nál kiszélesedik.

A kiszélesedő, gomba rész a födém nyírási

teherbírását növeli, azaz csökken az átszúródás

veszélye. A síklemeznél így nagyobb terhek felvé-

telére alkalmas, illetve nagyobb fesztávok hidal-

ha tók át. Az oszlopok négyzetes, vagy ahhoz kö-

zeli elrendezése előnyös, ilyenkor kisebb beton-,

illetve acélfelhasználás érhető el.

112

I I

I I

I I

1

w ·

.~

~

5.16. Ábra: Gombafödém



5. FEJEZET


5.5.1.3. ALULBORDÁS MONOLIT VASBETON FÖDÉMEK

Az alulbordás (5.17. ábra) födérnek úgy alakulnak ki, hogya sík lemezfödé-

meken a födém síkja alatt erősítő bordákat alakítanak ki.

A bordák természetesen

erősítik a födém szerkezetét és

nagyobb falközméret lefedését

:eszik lehetővé (12,0-14,0 m).

A bordák egymástól mért távol-

sága a méretezés függvényében

1,20-2,50 m lehet.

A borda nyomott övéhez kap-

csolódik a vasbeton lemez, ami

statikai szempontból kedvező. Az

alulbordás födémet elsősorban

ipari és más egyéb létesítmé-

nyeknél alkalmazzák. A bordákat

szükség esetén álmennyezettel

lehet eltakarni. Az alulbordás ki-

5.17. Ábra: Alulbordás vasbeton födém

alakítás keresztmetszetéből jól láthatjuk, hogyamonolitikus födém elhelyezéséhez komoly

zsaluzatot kell készíteni. A födémbe kerülő vasalás helyszíni munkával készül.

Azalulbordás födérnek egy speciális változata a fiókgerendás födém, amelynél50-75 cm

távolságra helyezkednek el egymástól a 15-40 cm magas és 10-20 cm széles fiókok .A sűrű

fiókgerendákra vékony, 6-8 cm vastag lemez készül.

5.5.1.4. FELÜLBORDÁS MONOLIT VASBETON FÖDÉMEK

A felülbordás (5.18. ábra)

födémnél, a vasbeton sík

lemezt erősítő bordák

felül helyezkednek el.

Ebből adódóan a födém

alsó felülete teljesen sík.

A felső oldalon, a bordák kö-

zötti rész kitöltésével lehet az

egyenes felületet kialakítani.

A lemez vasalása a gerenda alatt

helyezkedik el, míg a gerendák

vasait a födémbe kell bekötni.

Az a jó megoldás, ha a koszorú

alul és felül is legalább 3 cm-rel

magasabb agerendánál.

5.18. Ábra: Felülbordás vasbeton födém

113




5. FEJEZET

A felülbordás födém zsaluzásánál a bordák közötti részt ki kell rekeszteni, hogya beton ne

töltse ki a teljes födémet. Ennek kialakítása többlet zsaluzó munkát igényel. A felülbordás fö-

démek vasalasát a helyszínen szerelik össze. A padlóburkolat rétegrendje úgy alakul ki, hogy

a födémre kerülő feltöltésre fapadló, vagy az aljzatbetonra hidegpadló kerül.

A vasbeton gerendás födérnek szerkezeti kialakítása hasonlít az acélgeren-

dás födémekhez. A megfelelő távolságra elhelyezett födémgerendák köze-

inek kitöltésével alakul ki a födémszerkezet.

Avasbeton gerendát üzemekben előregyártják normál vagyelőfeszített vasalással. Először

a normál vasalású gerendák gyártását kezdték meg, később terjedt el az előfeszített kialakí-

tás.

A normál vasalású gerendák jellegzetessége, hogy vasalásukat a hagyományos geren-

dákra jellemző elv szerint alakítják ki. A gerendávallefedhető falközméret típusonként változó,

20-40-60 cm-es méretlépcsőkben tervezhető meg. Agerenda keresztmetszete állandó, csak

a vasalás változik a támaszközök függvényében. A normál vasalású födémgerendák a födém

önsúlya és a hasznos terhelés miatt lehajlottak, természetesen a megengedett értéknél kisebb

mértékben.

Az előfeszített vasbeton gerendák gyártásához nagyszilárdságú betonacélt használnak,

a betonacél szálakat a gyártás idejére megfeszítik és csak a beton kötési idejének lejárta után

szüntetik meg a feszítő erőt. A feszítés hatására a gerenda enyhe ívben meghajlik. Beépítés-

kor a gerendákra terhelő béléselemek, valamint a padlóburkolat rétegrendje egyenesíti ki a

födémgerendát, így a lehajlás elkerülhető.

A vasbeton gerendás födémek külön csoportját képezik a kéregelemes (égetett agyag

papucselemmel), illetve vasbeton talpas (mesterfödém) elnevezéssel forgalomba kerülő ge-

rendák. Ezeknél az előregyártó üzemben a gerenda talprészét gyártják le, a hozzá kapcsolódó

5.5.1.5.

MONOLIT KAZETTÁS FÖDÉMEK

A kazettás födém a terheket az egy-

mást merőlegesen metsző

sű rű

bor-

darendszeren keresztül adja át az

alátámasztó szerkezetnek.

Célszerű négyzet alakú kazetták kialakítá-

sa a

mező

részeken. A feltámaszkodás környe-

zetében tömör vasbeton lemezt kell építeni.

A kazettás födémmel változatos mennyezetki-

alakítás érhető el.

A kazettás részeket a sík zsalutáblához rög-

zített műanyag

.sérnlí'vszerú

zsaluzattai lehet

egyszerűen kialakítani (5.19. ábra).

5.5.2.

VASBETON GERENDÁS FÖDÉMEK

114

5 19 Ábra: Kazettás födém



= FEJEZET

FÖDÉMSZERKEZETE~ERKÉLYEK BOLTOZATOK

merev vasvázzal együtt. Eza féligkész gerenda könnyen emelhető kézzel, a béléselemek elhe-

yezése és a köztes részek kibetonozása, illetve a felbeton elkészülte után alakul ki a terhelhető

5clémszerkezet

5.5.2.1.

NORMÁL VASALÁSÚ VASBETON GERENDÁS FÖDÉMEK

GM jelü födémgerenda H jel ü födémgerenda

sal alakultak ki aztán a hossz- és a keresztirányú bor-

5.20. Ábra: Normál uasalású

dák. Ennél a födémtípusnál is szükség volt a feltöltés

födémgerendák

elkészítésére.

Az előregyártott tálcás födémszerkezet kitöltő elemeit előregyártó üzemben készítet-

ték el. A tálca alakú elemek méretének megfelelően kellett a födémgerendákat kiosztani.

A beemelés kézi munkával történt úgy, hogy az elhelyezés előtt a gerendák vállrészét javított

cementhabarccsal kenték ki. Ez biztosította a tálcaelemek egyenletes felfekvését

A tálcás szerkezeti megoldást monolitikusan is el lehet készíteni, a téglatálcás megoldás-

hoz hasonlóan. A tálcás födémeknél a válaszfalakat gerendára (szükség esetén kettőzött ge-

rendára) falazták. Amennyiben nem oda esett a válaszfal, úgy a gerendák közé erősítő vasbe-

ton bordákat készítettek. Ugyanígy lehetett a

6 39 6

A normál vasalású gerendák G, GM, F, FF

és H betűjeizéssel kerültek forgalomba,

meglehetősen magas (26, 29 cm-es) ke-

resztmetszettel (5.20. ábra).

A gerendákat 60-100 cm-re helyezték el egymás-

:ól. A gerendák közötti rész kitöltéséhez téglatálcás,

. elyszíni- vagyelőregyártott vb. tálcás és béléstestes

egoldásokat alkalmaztak.

A téglatálcás változatot az acélgerendás födém-

nél tanultakhoz hasonlóan építették meg. A falra he-

lyezett gerendákra alulról erősítették fel a deszkazsa-

luzatot, erre helyezték el a lapjára fektetett kisméretű

téqlákat. A téglák közötti vasalással és kibetonozás-

gerendára merőleges válaszfalaknál is eljárni.

A béléstestes megoldásnál (5.21. ábra)

a gerendák közé előregyártott beton bélésele-

meket helyeztek (a gerendák tengely távolsága

60 és 100 cm). Ez a szerkezeti megoldás ma is

használatos mind a normál, mind az előfeszí-

tett födémgerendák esetében. A béléselemek

felhasználása megkönnyítette a födémszerke-

zetet, meggyorsította kivitelezést és szükség-

telenné tette a feltöltést (A könnyítés abból

adódik, hogyabéléstestek üreges kíalakítású-

ak és a födémet nem terheli a feltöltés.)

G jel ü födémgerenda

79

, 6,

{~ZOCID)

,3~O,5 84 O1f3l.

\ , 91

5.21. Ábra: Béléstestek normál

uasalású födémgerendákhoz

1 1 5




5. FEJEZET

5.5.2.2. ELÓFESZÍTETT VASALÁSÚ VASBETON GERENDÁS FÖDÉMEK

A gerendákat, ha azok falazatra vagy kiváltóra tá- kialakítása

maszkodnak. a felfekvés teljes hosszában legalább

Hf 50 me minőségű cementhabarcs terítésre kell fektetni. Elhelyezés után a gerendákat moz-

gatni nem szabad. Ha elmozdításuk mégis szükséges, akkor a gerendákat új cementhabarcs

terítésre kell ismét elhelyezni.

A feszített vasalású gerendák E, PPB betű-

jellel kerülnek forgalomba.

A gerendák keresztmetszete kisebb a normál va-

salásúakénál. Az E jelű gerendákat régóta használja

az építőipar, elsősorban családi házak építéséhez.

Az E 7 E jelű gerendák fejmagassága nem 6 cm,

hanem 11 cm, a többi méretük egyezik a normál E

gerendák méreteivel. Az E jelű gerendákhoz EB jelű

béléselemeket kell alkalmazni.

Az E jelű gerenda (5.22. ábra) 2,40 és 6,60 m

közötti falközméretek lefedésére alkalmas 60 cm-es

méretIépcsőkkel. A gerendák tengely távolsága a bé-

léstestek méretétől függően 30, illetve 60 cm lehet.

A béléstestek EB 60/19, EB 30/19 és EB 60/24 jelű

elemek. A 19 cm magas elemek alkalmazása esetén

normál rétegrendű és teherbírás ú födémet kapunk.

A 24 cm magas béléselemmel a nagyobb kereszt-

metszetű kibetonozás miatt a födém teherbírása

növelhető. A minimális felfekvés 4,80 m falközig

10 cm, e felett 12 cm.

A födémeket a bemutatott béléstestekkel és kibe-

tonozással kell kialakítani. A feszített vasbetongeren-

dákat a koszorúba be kell kötni. A megfelelő bekötés

érdekében a gerendák és a béléstestek közötti kibe-

tonozásba bekötővasakat kell helyezni (5.23. ábra).

A födémre ható (pl. tetőszerkezetről átadódó) víz-

szintes erőhatások esetén abekötések teherbírását

számítással kell igazolni. A födém teljes teherbírását

csak a gerendák és béléstestek közötti kibetonozás

és a koszorúbeton teljes megszilárdulása után éri el.

A gerendák vésése tilos

A munkaközi terhek eloszlása, ha a terven kü-

lön előírás nincs, olyan legyen, hogyagerendákban

2 kN/m

2

egyenletesen megoszló terhelésből szárma-

zó igénybevételeknél nagyobbak ne ébredhessenek

116

E jelű feszített

vb. gerenda

42

e ~ ~ c : l E j

31 ~ 41 ,2,c3f

EB 60/19 jelü födémbéléstest

67 376 67

I ( Q D p

3l2l

41

KL3l

, . , 1 ., ,

EB 60/24 jelü födémbéléstest

5.22. Ábra: E gerenda és béléstestek

E gerenda

5.23. Ábra: Bekötőuasak



3. FEJEZET


Ideiglenes alátámasztás (székállás) készítésétől csak akkor lehet eltekinteni, ha a falazat

tömör

téglából készül, kellő szilárdságú, és építés közben építőanyaggal (pl: béléstestteI, tég-

.ával) nem terhelik meg. A gerendák tervezett osztástávolságát ·0,5 cmpontossággal kell

:Jetartani. Felfekvésük hosszméretében legfeljebb 2 cm méretcsökkentő hiba fogadható el.

.-\ béléstestek elhelyezése után a közlekedő utakat és az anyagtároló helyeket a gerendákra

:ámaszkodó pallókkal kelllefedni, hogy szállítás és munka közben a födémbéléstest esetleges

:örése balesetet ne okozhasson. A gerendák és béléstestek közötti hornyokat a koszorúkkal

egyidejűleg kell kibetonozní. Betonozás előtt a hornyokat ki kell tisztítani, a gerendák és bé-

léstestek oldalait meg kell nedvesíteni. A hornyok kibetonozásához használható beton: mín.

C12-16/KK minőségű legyen. Ha szükségessé válik a gerendák rövidebbre vágása, akkor

ennek mértéke a gerenda végeitől mérve maximum 30-30 cm lehet (csak tervezői művezetés

mellettl),

Amennyiben a vasbeton koszorúnak a szokásos igénybevételen kívül egyéb hatásokat is

fel kell venni (pl. nyíláskiváltás, erkélylemezből származó csavarás, szélnyomás vagy egyen-

lőtlen süllyedés esetén falmerevítés), a koszorú méreteket és avasbetétek mennyiségét szá-

mítással kell meghatározni, illetve ellenőrizni. Abetonacél minősége kengyeleknél 838.24,

hosszbetétnél 860.50.

A frissen betonozott födémszakaszon a szilárdulási időtől függően 1-7 napig az anyagszál-

lítás tilos Ezután a közlekedő útvonalakra és munkahelyekre a friss beton védelmére pallóte-

rítést kell rakni. A födémen válaszfalak építése a beton szilárdulási idejétől függően kezdhető

el, ha elérte legalább a 8 N/mm

2

kockaszilárdságot.

Villástargoncával szállítani és rakodni nem ajánlott A gerendák emelése egyenként két-két

ponton a végektől 50-50 cm-re elhelyezett kétszer áthurkolt kötéllel végezhető. Az elemeket

óvni kell a dinamikus igénybevételektől, azokat csúsztatni, dobálni és erős rázkódásnak ki-

tenni nem szabad. Csak szilárd alapzatot képező sík felületen tárolható. A depóniát 1 m-nél

magasabbra rakni tilos. Egy rakatba csak azonos méretű gerendák kerüljenek Tárolásnál a

sorok közé a gerendavégektőllegfeljebb 50 cm távolságra egy függőlegesbe eső faalátéteket

kell elhelyezni.

~

./ vasbeton koszorú

5.24. Abra: E gerendás födém koszorúkialaJcí tása

egymásra merőleges irányú gerendázásnál

117




5.

FEJEZET

~

i l 1 f

c i } J l ,

; t A A ~

.., , ..., , 882-14.19 ielü

EP 155 jelü feszített EP 176 jelü feszített fÖdémbélést~st

födémgerenda födémgerenda

6 5 36 6 5 36 6 5,

t (LJD\ ~~]JO

l ' 43 8 O 5, .2,1 D 438 0,5, .2,1

< i

~ O 5

49

1

< i

O 5

49 ...,

8L1-14.19 jel ü 882-14.21 jelü

födémbéléstest födémbéléstest

9 32 9 6 37

~n Q~~

i 5 44 O5•• 2,5

' ) 05 50 1

A

PP

födémrendszer

5.25.

ábra

15

és

17

cm

magas, egymástól

60-70

cm

fesztávra elhelyezett

gerendákból állítható ösz-

sze. Azáthidalható fesztáv

2,40-7,80 m közötti, 60

cm-es lépcsővel. A geren-

dák felfekvése

10-15

cm,

a hossz függvényében.

Nagyobb teherbírási igény

esetén a gerendák kettőz-

hetőek. A gerendákat épí-

tés közben ideiglenesen

alá kell támasztani. A ge-

rendaközök kitöltéséhez

többféle bélés elem típus

használható:

19, 21 cm magas nor-

mál beton béléselem;

19 cm magas köny-

nyűbeton, vázkerámia

vagy

Fabeton

bélés-

elem;

15 és 17,5 cm

magas pórusbe-

ton béléselem.

A

PP

födémszerkezet építésé-

hez csak sértetlen gerendák hasz-

nálhatók fel. A gerendák végeit

cementhabarccsal kiegyenlített

falazatra kell helyezni. Pórusbe-

ton falazat esetén a koszorú típusa

4,8 m falközig 20+5 cm

alábe-

tonozás, azaz

25

cm magas, na-

I

gyobb fesztávoknál

22,5+7,5

cm

alábetonozás, azaz

30

cm magas

legyen. Közvetlenül pórusbeton fal-

ra gerendát nem szabad ültetni.

A gerendavégek szerkezetre való felfekvésén kívül a támasz közepén építés közbeni alátá-

masztás is szükséges, a terheléstől függően. Fém alátámasztás esetén teherelosztó gerendát,

vagy pallót kell beékelni, az egyenletes teherátadás érdekében. Az alátámasztott födémek a

betonozás befejezése után legkorábban a 14. napon zsaluzhatók ki. Amennyiben több szint

1 1 8

Pbe-15-60(70) jelü

födémbéléstest

5.25.

Ábra:

PPB gerenda

és

a

rendszerhez il lő béléstestek



3. FEJEZET


elosztását, a födémszerkezet összefogását szolgálja.

A lemez hálóvasalása mindkét irányban átfedéssel toldható. A lemez vasalását a koszorúba

be kell nyújtani. A vasalás felett minimum 1,5 cm-es betontakarást kell biztosítani. A geren-

dák fejrésze és a béléstestek feletti lemezt egy időben kell betonozni, munkahézag nélkül.

A helyszíni beton legalább C16 minőségű legyen. Betonozás előtt a béléstestek közeit meg

kell tisztítani, valamint a teljes felületet elő kell nedvesíteni a jobb tapadás érdekében.

A gerendákat emelőfül nélkül gyárt ják, ezért az emeléshez kétszer áthurkolt köteleket kell

használni, a gerendavégektől

50

cm-re. A gerendákat csak szilárd talapzatot képező, sík terü-

leten szabad tárolni, a beépítésnek megfelelő helyzetben. Egymás fölött legfeljebb 6 sor lehet

úgy, hogya gerenda végek alá egy tengelyre eső, a végektől

50

cm távolságban fa alátéteket

kell helyezni. Az alátétfák legalább 5 cm magasak és

10

cm szélesek legyenek. A szállítás

feltételei megegyeznek a tárolás feltételeivel.

5.5.2.3. FÉLIG KÉSZ PAPUCSELEMES, VASBETON TALPAS FÖOÉMEK

Az előregyártott, beton vagy kerámiaelem kérgű vasalt beton gerendái közé

beton vagy vékonyfalú, üreges kerámia béléstestek kerülnek.

A túlemelt alátámasztásokon szárazon összerakott födém elemei helyszíni kibetonozással

(hálós vasalású felbetonnal) nyerik el végleges formájukat. A félig kész gerendás födémeket

csak kizárólag béléstestekkellehet alkalmazni.

Égetett agyagból készült a Fert födém (5.27. ábra). A gerendákat általában előregyárt-

va készítették el, de az építkezés helyszínén is össze lehetett állítani őket. A vázkerámia pa-

pucselemek közé helyezett merev vasalás kibetonozásával alakult ki a gerenda. A gerendákat

t'l:észül,az alsó alátámasztast a felette lévő szintek ki-

zsaluzása előtt eltávolítani nem szabad.

A béléstesteket csak az alátámasztás és a kiéke-

és elkészülte után lehet elhelyezni. A béléstesteket

1 1 gerendavégeket alátámasztó falaktól kiindulva,

az egy födémmezőt alkotó gerendaközökben pár-

uzamosan előrehaladva kell elhelyezni olymódon,

hogya gerendák ne kapjanak féloldali terhet. A ge-

rendatalpon való felfekvés legalább 1,5 cm legyen

(5.23. ábra).

A gerendavégeket koszorúba kell kötni, és 08-as

kiegészítő acélbetétet kell elhelyezni a gerenda két ol-

dalán a befogási nyomaték felvételére. Agerendába

való bekötés hossza legalább

60

cm, a koszorúba

bekötő kampó legalább 20 cm legyen.

A födémszerkezet teherhordó része a helyszíni be-

ton is, amely a béléstest és a gerenda közti részt tölti

ki, valamint 4-5 cm vastag, a béléstestek fölött elhe-

lyezkedő vasalt felbeton is. A vasalt felbeton a terhek

5.26. Ábra: PPBfödém beépítése

119




5. FEJEZET

60 cm-es

tengelytávolsággal le-

hetett kiosztani, a falközméret

pedig

2,4

és

6,60

m

között

vál-

tozott. Amennyiben a falköz na-

gyobb volt 4 0

m-nél,

a főirányra

merőlegesen 2,0 m-ként kereszt-

bordát kellett beiktatni. A geren-

dák

4 cm-t

fekszenek fel a falra

és túlnyúló vasalatukkal - pótva-

sakkal meger ősítve kapcsolód-

nak a koszorúba. A tengely távol

sághoz igazodóan a béléselemek

is vázkerámiából készültek, így

a födém alsó felülete egységes,

könnyen vakolható volt.

szönyegpadló 1 rtg.

filcterítés 1 rtg.

önterülö aljzatkiegyenlítö 0.5 cm

szárazpadló 2,5 cm

teherelosztó beton 5 cm

PE fólia 1 rtg.

lépésálló hangszigetelés 4 cm

felbeton 4 cm

FB 60(1 g vb béléstest 19 cm

0 0 , ~

~~I

,~I I I

vb. koszorú

5.2Z

Ábra:

A

Fert födém elemei koszorú kialakítása egymásra merőleges irányokban

Egy korszerű építési rendszer kerámia papucselemes födéme előfeszített, 02 5 mm-es

nagyszilárdságú feszítőszálakkal készü . 25 cm-es méretlépcsőben 2,25-7,00 m közötti fesz-

távokon

alkalmazható, kéttámaszú tartóként. A gerendafelfekvés min.

12

cm, a koszorú-

kapcsolatot az elhelyezés után felhajtott kengyelekbe fűzött potvasakkal kell megerősíteni.

A gerendák alátámasztás nélkül egyáltalán nem terhelhetők. Az alátámasztás és a gerendák

túlemelése után elhelyezhetőek a kerámia béléselemek, végül elkészül a legalább

4 cm-es

felbeton. A gerendák tengely távolsága 45 vagy

60 cm

lehet. (A födémmel később részlete-

sebben is foglalkozunk.)

A

mesterfödém

vasbeton anyagú mestergerendákból és a gerendákra támaszkodó bélés-

testekből áll, ahol a béléstestek között kialakult bordát egy ütemben az esetleges felbetonnal

120



5 EJEZET

FÖDÉMSZERKEZETEK ERKÉLYE~BOLTOZATOK

kell kibetonozni. Az ilyen kialakítású födém előregyártott gerendájának csak a húzott be-

onacéljait veszi körül beton. Erőtanilag együttdolgozó beton béléstestek esetén elegendő a

gerendák és a béléstestek közötti rész kibetonozása, vázkerámia béléstest esetén felbetonra

van szükség. Ilyenkor az alsó vakolandó felület nem egységes. A terhelés (támaszköz) nagy-

ságának függvényében a rendszer különböző vastagságú és erősségű szerkezetet kínál.

mesterfödém gerendák 100-920 cm között, 20 cm-es hosszméretlépcsővel készülnek.

béléstest EB 60/19B, MB 60/25B, BB 2 és EB 60/19L jelű lehet.

Mindkét födémmegoldás az építés ideje alatt ideiglenes alátámasztásokat igényel. A ge-

rendák ugyanis ez idő alatt nem tudják viselni a béléselemek terhét. Az alátámasztások sűrű-

ségét a tervező, vagy a felelős műszaki vezető határozza meg.

A födémek csak a kibetonozás és a

koszorú elkészülte után érik el végle-

ges

terhelhetőségüket.

A papucselemes födémekhez pótvasak, he-

gesztett hálók és kiegészítő vasalások tartoz-

hatnak, ezek beépítését a tervező írja elő.

5.5.2.4. A FESZÍTETT VASBETON

GERENDÁS FÖDÉMEK ELKÉSZÍ-

TÉSÉNEK NÉHÁNYSZABÁLYA

A gerendás födémeknél a födémáttö-

réseket a béléselemek kihagyásával

lehet a legegyszerűbben elkészíteni.

A tálcás, feltöltéssel rendelkező szer-

kezeteknél a lemez folytonossága sza-

kítható meg.

A gerendákat megvésni és megfúrni, vala-

mint daraboini nem szabad Általános elv, hogy

a gerendás födémeken a koncentrált terheket

legegyszerűbben vasalt aljzatbetonnal lehet

elosztani. A födémre kerülő válaszfalak alatt

gerendakettőzést (5.28. ábra) kell készíteni,

illetve a gerendára merőleges irányesetén te-

herelosztó hálós vasalást kell az aljzatbetonba

betonozni.

A gerendás födémek teherbírását sűrűbb

gerendakiosztással lehet növeini. Egyes ge-

rendatípusokhoz a gerendánál magasabb bé-

léselem is kapható, ennek kibetonozásával to-

vább növelhető a terhelhetőség.

fel beton

kettözött

födémgerenda

5.28. Ábra: Födémkialakítás

válaszfal alatt

121




5.

FEJEZET

A gerendás födémek elkészítésénél a követ-

kezőképpen járhatunk el:

A koszorúba kötés módjától függően a

gerendákat a falra, vagy az alátámasztó

gerendázatra kell emelni. A beemelés kézi

erővel, illetve daruval történhet.

Megfelelő kiosztás esetén a gerenda köz-

vetlen a koszorú mellé kerül. Amennyiben a

geometria ezt nem adja ki, a béléselemet be

lehet betonozni a koszorúba, illetve monolit

lemezt lehet kialakítani (5.29. ábra).

A kézi emeléshez ferde állványzatot kell épí-

teni, ezen lehet a gerendákat a falra felhúzni

kötelek segítségével.

A gépi beemelésnél vigyázni kell arra, hogy

a daru terhe ingaszerűen belendülhet, ami

könnyen balesetet okozhat. A falon, vagy

az állványzaton gerenda emelő kampókkal

lehet mozgatni a gerendákat.

A magassági szintet az állványzat pontos

beállításával lehet megadni, a falra kerülő

födémgerendáknál pedig a cementhabarcs

kikenés adja meg a végleges magasságot.

A széthúzás nál mindig a béléselemek adják

a gerendák közötti tengely távolság ot.

Vigyázzunk arra, hogya gerendák mindkét

szélén, valamint középen is be kell próbálni

a béléselemeket

A gyártási pontatlanság miatt előfordulhat,

hogya széleken könnyen behelyezhető a

béléstest, középen viszont nem fér el.

A födémelemek elhelyezése után készíthet-

jük el a koszorú vasalását, a födém pótva- 5.29.

Ábra: Födém

és

koszorú kapcsolata

salásával együtt.

A szükséges zsaluzási munkák után következhet a betonozás. A koszorúk és a födémele-

mek közötti betonozást egy ütemben végezzük Az állványon készülő födémeknél ügyel-

jünk arra, hogya gerenda alatt a koszorúban a beton jól legyen tömörítve.

Az építés közbeni munkafolyamatok miatti mozgások a frissen betonozott szerkezetek

repedezéset idézhetik elő.

14

napos szilárdulás után azonban az alátámasztás már nem

szükséges, addigra a födém együttdolgozóvá válik.

122

38



PK jelü feszített vb. födémpall6

5 FEJEZET

FÖDÉMSZERKEZETE~ERKÉLYEK BOLTOZATOK

5.5.3. KÖRÜREGES FÖDÉMPALLÓK

Az üreges födémszerkesztés előnyei a na- 2.5. 11 2.5

gyobb fesztávok tartományában mutatkoznak S : 1 } \ (P J L g ] ~ O O O L I

meg. A fesztávval növekvő lemezvastagság az .o~ - LJ

~ ~ ~

önsúly növekedését vonja maga után, ezt csök- i t*525

175

175 175 175, 175, 15.25{.

kentik az üregek, ami gazdaságosabb szerke-

118

i-

PSN 36-40 jelű

födémpalló

zetet eredményez. Az elemek nagy méretei

azonban a tervezést kötöttebbé teszik.

A pórusbeton építőelemekhez tartozó DE

jelű, 60 cm széles födémpalló pórusbeton

anyagú, vasalt, építés közbeni alátámasztás

nélkül beépíthető palló. Az áthidalható fesz-

táv 6,0 m. A nútféderesen kapcsolódó elemek

együttdolgoznak (5.31. ábra), azonnal terhel-

hetők,

apadlószerkezet rétegrendje azonnal

kialakítható.

Mivel a pórusbeton anyag könnyű,

ezért nincsenek végigfutó körüregek. A rendszer jellegéből adódóan hőhídmentes kapcsola-

tok, könnyen vakolható alsó felületek jönnek létre.

A méretekből adódóan a felsorolt elemeket csak daru segítségévellehet mozgatni. Hasz-

nálatuk akkor előnyös, ha a lefedésre kerülő helyiségek szélessége (és legtöbbször hosszúsá-

A vasbeton gerendás födémek és a

lemezszerűen kialakított födémek

sajátos változatát képezik az üreges

födémpallók (5.30. ábra). Az üregek

alakja kör, nyújtott hatszög, stb. ala-

kú lehet.

A PK elemeket előfeszített vasalással gyárt-

ják, 2,40 és 6,60-as falközméretben 60 cm-

es méretlépcsőkkel. A födémelemek névleges

szélessége 60 cm. (Korábban gyártottak PS

jelű pallót is 120 cm szélességgel).

A PSN födémpanel 19 cm magas, 120 cm

névleges szélességű, feszített vasbeton elem.

2,40-6,60-as falköz lefedésére alkalmas, de

egyedi méretben is gyártják. Gyámolítást nem

igényel, a födémelemeket koszorúba betono-

zás után védeni kell acsapadékvíz bejutásától.

Az FF és Span-Oeck rendszerű födémek

tetszőleges hosszal, különböző magassági mé-

retekkel kerülnek gyártásra, 120 cm névleges

szélességi mérettel. Elsősorban a nagyobb

7,00 m feletti fesztávoknál építhetjük be.

e l ~ )

(1 )

C J

O

[ 1 1

n

SD-27 jelü födémpalló

5.30. Ábra: Néhány járatos

födémpalló mérete

5.31. Ábra: Födémpalló beépítése

123



FÖDÉMSZERKEZETEK ERKÉLYEK BOLTOZATOK 5. FEJEZET

ga is) a 60 cm többszöröse.

Ilyen esetekben nincs szük-

ség a monolitikus födémré-

szekre. A körüreges födém-

pallók közvetlenül a falra

kerülnek, a falon kialakított

koszorú csökkentett méretű

(5.32. ábra). A födémelemek

csak olyan tartószerkezetre

fektethetők, amely teherbí-

rása a födémterhek viselésé-

re alkalmas, a szabványban

előírt alakváltozási korlátok

betartásával.

5.32. Ábra: PK körüreges födémpallós födém kialakítása

A pallóvégi felfekvés ter-

vezett mértéke - a gyártói

előírás hiányában - min. L/100, de min. 10 cm. A pallók csak egyenletes felületre fektet-

hetők. Ha a fogadó felület nem egyenletes, akkor azt az elhelyezés előtt ki kell egyenlíteni

A födémpallók felfektethetők 10

mm-es

HF 30-me habarcsterítésre, vagy min. 5 mm vas-

tagságú neoprén csíkra. A födém végleges együttdolgozását a kibetonozás adja meg, amely

az illesztési hézagokat is kitölti. Üreges pallóknál egy műanyag dugóval lehet a beton befolyá-

sát megakadályozni.

A vasbeton pallókkal többtámaszú födémszerkezet nem alakítható ki. A kisebb födémáttö-

réseket - a gyártóval való egyeztetés után - csak az üregeken keresztül lehet készíteni, a feszítő

huzalok átvágása nem megengedett. Nagyobb áttörésekhez (pl. lépcső) a pallókiosztást előre

meg kell tervezni. A födém alsó felülete a sablonban történő gyártás miatt teljesen sík, ezért

a mennyezet nem igényel vakolást, csak glettelést, festést.

Külön kell említést tennünk a zsa-

luzóelemes födémekről. Hazánkban a

Trigon-H, a Profipanel és a Kéregele-

mes födémrendszere terjedt el. Ezek

hasonlítanak egy kicsit a félig kész ge-

rendás födémekhez, hiszen előregyár-

tás mellett helyszíni munkára is igény

van.

5.5.4. ZSALUZÓELEMES FÖDÉMEK

5.33. Ábra: Zsaluzóelemes födém

Kéregelemes födérnek (5.33. ábra) alatt olyan vasbeton födémeket értünk,

ahol négyszög, vagy sáv alakú vasbeton kész elemek kerülnek felhaszná-

lásra. Ezek min. 5 cm vastag kéregelemek, amelyek statikai szempontból

a szükséges vasalást, illetve a szerelési stabilitás növelését szolgáló pont-

hegesztett acélhálót tartalmazzák.

124



5. FEJEZET FÖDÉMSZERKEZETEK ERKÉLYEK BOLTOZATOK

Az előregyártó üzemben tulajdonképpen

a merev, vasalt vasbeton lemezt gyárt ják le.

A zsaluzóelem falra emelésével létrejön a fö-

dém zsaluzata, amelyre aztán kiegészítő vasa-

lássa I elvégezhető a betonozás.

Így egy monolit vasbeton lemezt kapunk

végeredményül. A legyártott lemez méreteit a

statikai követelmények alapján, a szállítási és a

beemelési lehetőségek szerint állapítják meg.

Egyedi méretezhetősége miatt jól terhelhető.

Az építési helyszínen alátámasztásokat

kell készíteni, melyek távolsága a zsaluzó elem

vastagságától, és az épülő födém anyagi tu-

lajdonságaitól függ. A kéregpaneleket egyen-

letes felületre kell fektetni (min. 1 cm nagy-

szilárdságú habarcs) szorosan egymás mellé

(5.34. ábra). Az elemeket mindkét végükön

koszorúba kell kötni. Betonozás előtt elhelye-

zik az épületgépészeti és elektromos vezetéke-

ket (5.35. ábra). Ezután az esetlegesen szeny-

nyeződött, poros felületet meg kell tisztítani. A

vasszerelés során az alsó fugavasakat, pótva-

sakat, nyírási vasalást, valamint a teljes felső

vasalast helyezik el, a statikus terv szerint. A

zsaluzóelemet locsolással nedvesíteni kell a

jobb tapadás eléréséhez. A födérnek áttörését

előre meg kell tervezni, utólagosan nem lehet

kialakítani.

A betonozás után a monolit födémeknél is tanult utókezelést kell biztosítani. A teljes szilár-

dulás után el lehet távolítani az alátámasztásokat. Az alsó födémfelület glettelhető, festhető,

sík felülete miatt vakolat nem szükséges.

A zsaluzóelemes födérnek előnye, hogy tetszőleges alaprajzi kialakítás lehetséges, és

elmarad a födém teljes felületi zsaluzása, amivel időt takaríthatunk meg. A födémmezők

többtámaszúsíthatók, illetve kétirányú teherviselés is kialakítható. Konzolos beépítéssel elke-

rülhető kiegészítő monolitikus szerkezetek építése.

5.6. A

FÖDÉMKIOSZTÁS

534.

Ábra: Födémpall ó beemelése

535.

Ábra: Épületgépészeti

uezetékek elhelyezése

A szerkezeti rendszernek megfelelően a gazdaságosság és a műszaki

szempontok figyelembevételével a födémgerendák/paIlók helyét a tervezés

fázisában előre meghatározzuk, elkészítjük a födémtervet.

125



5. FEJEZET

ÖDÉMSZERKEZETEK ERKÉLYEK BOLTOZATOK

Arra kell törekedni, hogya födém minél egyszerűbben, lehetőleg egész számú elemekkel,

kiegészítő (pl. monolit) részek nélkül megépíthető legyen. A födémkiosztássallehet a gyártók

ajánlásai, javasolt méretei alapján az adott épületre rendezni az elemeket.

A födémgerendák kiosztását általában úgy kezdjük, hogya főfalra merőlegesen vagy pár-

huzamosan meghatározzuk a gerendák tengelyét (5.36. ábra), a pallók széleit. Az épület

belső terében a födémáttörések és a lépcsőházak befolyásolják a födém kiosztást, hiszen ge-

rendát, pallót megszakítani alátámasztás nélkül nem lehet. Meghatározó a födémre kerülő vá-

laszfalak helyzete is, hiszen több típusnál gerendakettőzést, vagy vasalt aljzatot kell készíteni.

A gépészeti szerelvények, szel-

lőzők

béléstestes födémen

álta-

~

i ~

~

lában egyszerűen átvihetők egy

elem elhagyásával. Üreges pal-

lóknál az üregeknél kell az áttö-

rést kialakítani.

A normál gerendaköznél ki-

sebb tengelytávolság esetén a

gerendák közé vagy kisebb mo-

dulméretű béléstestet, vagy mo-

nolit tálcát kell készíteni. A tálca

feltöltését elkerülhetjük, ha az alj-

zatbeton alá lépés álló (terhelhető)

műanyaghabot helyezünk.

A lépcsőházaknál a geren-

dakiosztást általában mono-

lit részekkel szakíthat juk meg.

A zsaluzóelemes és a födémpal-

lós födémeknél arra kell töreked-

. - ; - . _ . _ . : 2. : . _ . _ . _ .

I ~

- , - - - - - - - -

. _ . - L . _ . -

_'_';j';po/ ~

f

ss

o

Q tO

.-. .--- F-

o

._. '-'0i Po ':_._.:

'-'-;-' ,' If' ._._._._.tO

l

-

tO

~

---_._._--

1

tO

-----_._._._.

.

3db AD 15

--vb. áthidaló

as.:

+2,40

~--k3

---------------- -

, 9db E 48

I

vb. gerenda .

05.:+2,70 ~

ni, hogy a térlefedéshez egész 5.36.

Ábra: Födémterv részlete

elemeket használjunk fel. A ké-

mények átvezetéséhez a széthú- b.j

zott födémelemek közé monolit

lemezt kell készíteni. a.j

5.7 AZ ERKÉLYEK

Az erkélyek lehetnek

homlokzati sík elé ugró,

épületsarkon kialakí-

tott, a homlokzat síkjá-

tól részben vagy teljesen

hátrahúzott födémjellegű

szerkezetek.

5.37. Ábra: Erkélyek lehetséges alaprajzi helyzete

a./ homlokzat i sík elé ugró b./ épületsarkon

e./ homlokzat elé ugró alátámasztott d./hátrahúzott

126



5 FEJEZET


A statikai modell szerint ezek a tartók legalább egyik oldalukon be vannak fogva a falszer-

ezetbe. Lehetséges olyan kialakítás is, amikor a falsík elé kinyúló erkélyt oszlopok, vagy egy

falszerkezet támasztja alá (5.37. ábra).

A kifordulásukat az ellentétes oldali leterheléssel, vagy lehorgonyzással lehet megakada-

lyozni. Az erkélyekhez kapcsolódó koszorúk azonban ennek ellenére sokszor csavaró igény-

bevételnek vannak kitéve. A lakóépületek homlokzati folyosója, a szobák előtti kilépők esetén

léphet fel ilyen probléma.

A szerkezeti megoldás szerint az erkélyeket a következőképpen csoportosíthat juk:

• födémtől független erkélyek;

födémmel egybeépített erkélyek;

előregyártott erkélyek (ezzel a típussal később foglalkozunk).

A födémtől független erkélyek vagy külön kerülnek alátámasztásta (pl. földszintes épü-

letnél a talajra, vagy külön falszerkezetre), vagy kinyúló gerendás megoldás készül (a födém-

gerendákkal nem egyező). Ekkor a gerendák kifordulása ellen megfelelő lehorgonyzást és

gerendák közti kitöltést kell készíteni. Ez a megoldás acélgerenda, illetve felső oldali húzásra

méretezett vasbeton gerenda alkalmazása esetén lehet előnyös.

Mi elsősorban a födémmel egybeépített erkélyeket vizsgáljuk részletesen, hiszen a gya-

korlatban ez fordul elő legtöbbször. A födémmel egybeépített erkélyek készülhetnek gerendás,

vagy lemez szerű kialakítással.

A

gerendákkal egyező irá

nyú kinyúlásnál (5.38. ábra)

a födémgerenda a falra fekszik

fel, az erkélylemez a koszorúval

együtt készül. Minden esetben

gondoskodunk kell az erők meg-

felelő lehorgonyzásáról. Ez a

megoldás azért jó, mert a falköz-

ben lévő gerendaszakasz megfe-

lelő állékonyságot biztosít.

Az előregyártott vasbeton

gerendák nincsenek ellátva

felső oldali vasalással, ezért

azokat konzolosan nem sza-

bad beépíteni (a húzó igény-

bevételt nem tudják felvenni).

Erre az igénybevételre esetleg az acélgerendás szerkezetek lehetnek megfelelőek. Vasbeton

alkalmazása esetén egyedi méretezés alapján monolit szerkezeteket (födém és erkély) kell

5 38 Ábra:

Gerendákkal egyező

irányú erkély kinyúlás

készíteni.

A túlnyújtott acélgerendák közé régebben boltozat került, napjainkban olyan vasbeton le-

mezt célszerű készíteni, ami felveszi a felsőszáli húzó igénybevételeket. A teherviselő vasalást

ilyen esetben felül kell elhelyezni. A monolit lemezek betonozásánál vigyázni kell arra, hogya

127




5. FEJEZET

lemez felső oldali vasalása munka

közben ne mozduljon el.Amonolit

lemezes megoldást gerendákkal

lehet erősíteni. A kizsaluzás csak

28 nap után lehetséges.

A gerendákra merőleges irá-

nyú kinyúlásnál

(5.39. ábra) a

gerendás födémmező csak egy

részét készítjük előregyártott ele-

mekből. A gerendákat úgy osztjuk

ki, hogy az erkéllyel megegyező

szélességű monolit rész maradjon

ki. Ide egy vasbeton lemez tervez-

hető, amelynek másik oldalára el-

készíthető az erkélylemez.

Azsaluzóelemes födémek (ké-

regpanelek) esetében lehetséges

konzolos kialakítás, erre azonban

a gyártás/tervezés során gondolni

kell. Az erkélylemez külön szerke-

zetként készül, előre elhelyezett és

helyszíni vasalással kapcsolódik a

födémhez (5.40. ábra). A monolit

rész vasalását úgy kell kialakíta-

ni, hogya szerkezet a támasznál

fellépő húzóerőket és nyíróerőket

felvegye.

5.39. Ábra: Gerendákra merőleges

i rányú erkély kinyúlás

vb.erkélypanel

5.40. Ábra: Erkélykialakí tás

zsaluzóelemes födémnél

Monolit födémlemezek ese-

tén is az erkélylemezek általában

a födémszerkezetek folytatásaként készülnek. Ebben az esetben az állékonyságot a monolit

kivitel, az előzőekhez hasonló vasalás, valamint az erkéllyel ellentétes oldali lehorgonyzás biz-

tosítja. A hőtechnikai előírások teljesítésére a hőszigetelés nem hagyható el.

Azerkélyek készítésénél a következő építészeti követelményeket érdemes betartani:

Nagy hőigénybevételnek vannak kitéve, az ebből adódó méretváltozást tervezéskor figye-

lembe kell venni, lehetőleg el kell határol ni a teherhordó szerkezettől.

Csatlakozásuk hőhidat jelenthet, ezt ki kell küszöbölni.

Az erkélyek burkolatának felső szintje 5-8-10 cm-rel alacsonyabban legyen, mint a hozzá-

juk kapcsolódó helyiségek padlószint je. A burkolata időjárás- és fagyálló kell legyen.

Acsapadék elvezetése miatt az erkélyt 1,5-2%-os lejtéssel (kifele)kellkialakítani. Azerkély-

lemezre vízorrt kell készíteni, ami megakadályozza a víz végigfolyását a homlokzaton.

• Az erkély külső oldalán biztonságosan rögzített korlátot kell készíteni.



5. FEJEZET

5.8. PÁRKÁNYOK


A párkányok az épület homlokzatának csapadékvíz elleni védelmére készü-

lő, általában konzolos szerkezetek. Az elsődleges védelem mellett esztéti-

kai szerepet is betöltenek, díszítik az épületet.

A koronázó vagy főpárkányok a tető sík

homlokzat elé nyúló részéből, az ereszből

alakultak ki. A

főpárkányok

mellett meg-

különböztetünk (5.41. ábra):

• öv vagy osztópárkányokat:

amelyek a

homlokzatsíkokat vízszintesen tagolják,

elsősorban a szintenkénti padló, eset-

leg ablakkönyöklő magasságában;

• szemöldökpárkányokat:

amelyek a

homlokzat elé ugró nyílásokat védik;

lábazati párkányokat:

lábazati része-

ket védik;

• bel ső pár kányokat.

A párkányok a legtöbb esetben a hom-

lokzat síkja elé nyúlnak, ezek a pozitív pár-

kányok. Kivételes esetekben a homlok-

zattól hátrébb is állhatnak, ezek a negatív

párkányok.

A párkányok a következő anyagokból

ké-

szülhetnek:

• faragott kőből

(5.42. ábra): főként idő-

sebb épületeknél fordulr:ak elő, költsé-

gességük miatt ma már ritkán készül kő

párkány. Ennek másik oka a nehéz elemek

megfelelő rögzítése a többi szerkezethez.

(Korábban lehorgonyzó vasakkal, befogás-

sal, leterheléssel, alátámasztó konzolokkal

oldották meg ezt a problémát.)

műkőből:

főként a drága követ helyettesít-

hetjük műkővel. Általában nem tömör elem

készül, hanem csak egy kis falvastagságú

öntvény, amely könnyebb mozgathatósá-

got, egyszerűbb rögzítést biztosít.

előregyártott elemekből

(pl. pórusbeton):

a pórusbeton rendszerhez tartozó párkány-

elemet beépítve a hőhíd megszűntethető.

[

_SZemÖldÖkPárkány

- könyöklöpárkány

~~~~~~~~..- osztó- vagy övpárkány

D[

~~~~~~~~ - ·Iábazati párkány

5.41. Ábra: Párkányok típusai

5.42. Ábr a: Far agott kő pár kány

129




5. FEJEZET

Hátránya, hogya forma előre meghatá-

rozott.

téglából falazva (5.43. ábra): kisebb

kiülésű párkány alakítható ki. A párkány

keresztmetszetét régebben a faragott

téglából rakott sorokkal durván követ-

ték, a végleges formát csúszósablonnal

vakolással adták meg. Napjainkban

a gyártók

különböző

profilkialakítású

téglákat forgalmaznak amelyekkel egy-

szerűsödik a kivitelezés. A falazáshoz

nagyszilárdságú Hf 30-cm habarcsot

kell felhasználni, és a téglakötési szabá-

lyokat be kell tartani. A kiugró konzolos

részen a lehető legkevesebb faragott

téglát kell beépíteni.

uasbetonból:

koszorúval egybekapcsolva épül. Nagyobb kiülésű párkányok a födémhez is

kapcsolhatók, ekkor a kellő befogás miatt a nagyobb kiülés is biztosítható.

fedél szerkezet

falazat

5.43. Ábra: Tégla

párkány

• fedélszerkezet túlnyúló gerendázatából :

napjainkban családi házak és középületek esetén

is a leggyakrabban ez a megoldás készül, amennyiben az épületet magastető fedi. A tető-

szerkezetek témakörnél részletesen is bemutat juk ezt a típust.

Kivitelezéskor különös gondot kell fordítani a megfelelő vízorr kialakításra. Ez akadályozza

meg ugyanis, hogy a víz a párkányél mögé kerülhessen és végigfolyjon a homlokzaton.

5.9. A BOLTOZATOK

A boltozatok íves felületű térlefedő szerkezetek, melyek nem képesek haj-

lítás felvételére, keresztmetszetükben csak nyomó igénybevétel keletkezik.

A boltozatok legjobban a boltövekhez hasonlítanak.

A gyámszerkezetével szemben támasztott követelmények megegyeznek a boltöveknél

tanultakkal. A gyámolító falak vastagságát mindig statikai számítással kell meghatározni.

A lapos ívű boltozatoknál a vízszintes irányú erő jelentős nagyságú, ezért megfelelő leterhelés-

re, gyámpillérekre, vagy vonóvasak beépítésére van szükség.

Aboltozatok oldalnyomását a bontási munkáknál is figyelembe kell venni. Először a bolto-

zatot kell elbontani és csak utána a leterhelő falazatot. A boltozatok előfordulnak továbbá föld

alatti létesítményeknél, valamint az ipari kemencéknél és kohóknál.

A boltozatok anyaga lehet kő, tégla, vasbeton és rabic. Akő anyagú boltozatokat általá-

ban föld alatti és vízilétesítményeknél alkalmazzák. A tégla egyértelműen a magasépítési szer-

kezeteknél fordul elő, a vasbetont mindkét esetben alkalmazhat ják. Arabicokat álboltöveknél,

díszítéseknél használják.

130



131

.5.FEJEZET FÖDÉMSZERKEZETEK ERKÉLYEK BOLTOZATOK

Kolostorboltozatok

Keresztboltozatok

Teknőboltozat

és

csehboltozat

5.44. Ábra: Bol tozatok alakjai

A boltozatok alakját íves felületekből lehet származtatni 5.44.

ábra .

Hengerfelületből

származik a dongaboltozat, a keresztboltozat, a kolostor- és teknőboltozat. Gömb- és forgás-

felületekből származik a kupolaboltozat és a cseh- és csehsüvegboltozat.

A legegyszerűbb boltozat a

dongaboltozat,

mivel ez a boltöv falazatának megnyújtásával

hozható létre. Ennél a szerkezetnél is van záradék, külső és belső felület, boltváll és gyámfal

5 45. ábra .

a boltozat hátoldala

a boltozat

tengelyvonala ,/ boltozati

,

,

,

,

_ i _

a boltozat kezdövo~;~~-

5.45. Ábra: Boltozat részei




5. FEJEZET

A dongaboltozatot egy meghajlított falazathoz hasonlíthat juk. A boltozatnál az elemekről

elemekre átadódó erő a záradéktól a boltvállak felé egyre jobban nő.

A lapos ívű, 2,5-3,0 m-nél nem nagyobb nyílásközökre készített dongaboltozatot porosz-

süveg boltozatnak nevezzük. A poroszsüveg boltozat elnevezést az acélgerendás födémeknél

már használtuk, ahol a boltozat a gerendákra támaszkodott.

A keresztboltozat tulajdonképpen két azonos homlokívű dongaboltozat áthatása. Álta-

lában négyzetes alaprajznál fordul elő, de alkalmazható bármilyen sokszög alaprajznál is. A

kolostorboltozat négy vaknegyedből alkot zárt, körben alátámasztást igénylő felületet. A tek-

nőboltozat téglalap alaprajzra készülő olyan dongaboltozat, amelyet két vaknegyed zár le.

Kupolaboltozat kör, vagy ellipszis alaprajz fölé készülő, gömb, ellipszoid, vagy paraboloid

alakú térlefedés. Csehboltozat a kupolaboltozat körébe szerkesztett négyszög alaprajz fölé

készül, vagyis a négyszögön kívül eső részeket eltávolítjuk. A esehsüveg boltozatnál a négy-

szög alaprajz csúcsai az alapkörön belül fekszenek.

5.9.1. A BOLTOZATOK FALAZÁSA

A dongaboltozat falazatát egyenlő vastagságúra készítjük. Nagyobb nyílásköznél a bol-

tozat falvastagsága a felső részen vékonyabb, a boltvállaknál pedig egyre vastagabb lehet.

Ilyenkor a vékonyabb részeken erősítő íveket kell beépíteni. Átlagos terhelésű és különböző

nyílásközű dongaboltozatoknál a 5.1. táblázat szerint lehet megállapítani a falvastagságot.

5.1. TÁBLÁZAT

Falköz (m)

Téglaméret a

Téglaméret a

Falköz (m)

Téglaméret a

Téglaméret a

záradéknál

vállnál

záradéknál

vállnál

<3

2

2

5- 6

3- 4

2

6- 8

4- 5

2

Dongaboltozatnál a 4 m-nél nagyobb falköz esetén a boltozatot 1 tégla vastag és 1 tégla

széles erősítő boltövvel meg kell erősíteni.

A dongaboltozatokat a falazatokhoz, boltövekhez hasonlóan kell falazni.

A fekvő hézagok sugár irányúak és a boltozat vízszintes tengelyében met-

sződnek. A hézagok nem párhuzamosak, hanem kifelé nyílnak.

A falazáshoz mintadeszkázat alkalmazása szükséges. A falazást két oldalról végezzük és

ügyeljünk arra, hogyavállaknál ne keletkezzen egyoldalú nyomás. A helyes vállkialakításhoz a

gyámfal tégláit vízszintes irányban ki kell ugratni. Avállat a gyámfal építésekor kell kialakítani.

A falazáshoz legalább Hf 10 me minőségű habarcsot használjunk.

A poroszsüveg boltozat falazásához három módszer terjedt el:

Az első hasonlít a dongaboltozat falazási módjához, csak az ívkisebb. Ez a készítési mód

teljes alátámasztást, vagyis teljes felületű mintadeszkázatot igényel.

3 2



5. FEJEZET


• A második módszer alkalmazásánál a téglasorok átlósak és minden téglasor önálló

boltövként működik. A boltöv téglái a gyámfalakra és a másik oldali téglaívekre támasz-

kodnak. A negyedekre felosztható elrendezésből látszik, hogya szomszédos negyedek

fűrészfog szerűen csatlakoznak egymáshoz.

• A leggyakoribb gyűrűs falazásnál a téglákat élére állítva és egy kicsit megdöntve falaz-

zák. A kialakuló boltöv sorok önállóan vesznek részt az erőjátékban. A boltozat falazásánál

olyan mintaívre van szükség, ami egy-egy sor falazása után továbbhúzható . A falazast

mindig a boltozat két végén, egyszerre kell elkezdeni. A középen kimaradó íves részt a

boltozat tengelyével párhuzamos gyűrűkkel kell kifalazni.

A kupolaboltozat téglasorai vízszintes gyűrűket alkotnak. A gyűrűk átmérője felfelé egyre

kisebb lesz, aminek következtében a hézagok egyre meredekebbé válnak. A kupolaboltozat-

ban a gyűrűket mindig egy lefelé irányuló éknek tekinthetjük. Ezek az

ékek

lefelé támaszkod-

nak és így nem tudnak elmozdulni.

Kisebb kupola falazásánál nincs szükség mintaállványra. A tér középpontjában felállított

állványra egy mozgatható lécet kell erősíteni, amely egyenlő hosszúságú a kupola gömbsu-

garával. A léc mozgatásával mindig megtartható a gömbfelület. Nagyobb kupola falazásához

mozgatható ívet kell használni.

A falazasi munkát bármikor meqszakíthatjuk, mert az ékszerű egymásra támaszkodás

egyensúlyban tartja a kupolát. A kupola falazatok héjvastagságát a 5.2. táblázat mutatja be.

5.2. TÁBLÁZAT

Falköz (m)

Téglaméret a záradéknál

Téglaméret a vállnál

4

1/2

1/2

4- 6

1

1

6- 8

1

1 1/2

8- 1 0

1

2

A csehboltozatot átlós falazással építjük meg. Ebből adódóan a boltozat nyomása a sar-

kokra, vagy sarokpillérekre adódik át. A

falazást

a sarkokon kell elkezdeni. A kisebb csehbol-

tozatokat mintaív nélkül falazzák. A nagyobb Ívekhez mintaív keretet, de nem teljesen bedesz-

kázott alátámasztast alkalmaznak.

A záradékpontban találkozó mlntaíveket oszloppal támasztják alá. A csehboltozat héjvas-

tagsága 5 m-es falközig 1/2 tégla, 5-7 m-es falköz esetén a záradéknál 1/2, a vállnál 1 tégla.

Hosszúkás alaprajznál átlós irányban a sarkok felé vastagÍtani kell a bolthéjat. Nagy támasz-

köz esetén a sarkokban leterhelő hátfalazatot kell építeni.

5.9.2. MONOLIT BOLTOZATOK

A boltozatok anyaga a hagyományos tégla mellett lehet vasbeton, illetve

cementrabic is.

133



FÖDÉfvlSZERKEZETEK ERKÉLYEK BOLTOZATOK

5. FEJEZET

héjszerkezetnek nevezzük,

ezek vastagsága 6-8-10

cm. A boltozat alakja ak-

kor igazán megfelelő, ha

a egyik keresztmetszetben

sem ébred húzóerő, és

nincs szükség vasalásta.

Továbbá az alaki szem-

pontokat is figyelembe

véve azok a kedvező kiala-

kítások, amelyek zsaluzásához egyenes deszkákat lehet felhasználni. A bonyolultabb ívek zsa-

luzásához levegővel felfújható egyedi gumizsaluzatok alkalmazhatók.

A vasbeton boltoza-

tok lehetnek egy-, vagy

kétirányban bordás ki-

alakításúak, és készül-

hetnek bordák nélkül is.

A borda nélküli kialakítást

5.46. Ábra: Rabic bol tozat

vakolásra előkészítet t váza

Az álboltozatokat csak térelhatárolásra használják. Az álboltozatot rabicból készíthetik

el, a falakra és a födémekre felfüggesztve. A szerkezeti vázat egységes hálóosztással beton-

acélból készítik el. Erre kerülhet aztán arabicháló (5.46. ábra) és a vakolatszerű héjszerkezet.

Az ábrán egy speciális Stausz hálót látunk, ennek alapanyaga égetett kerámia. A kisméretű

kereszt alakú elemeket fémháló fogja össze.A rab ic vastagsága általában 3-7 cm. A tartó

vázszerkezet elkészítéséhez míntaívet lehet használni.

134



s ,

KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATO K

A FÖDÉMSZERKEZETEK, ERKÉLYEK, BOLTOZATOK

CÍMŰ FEJEZETHEZ

1.


A boltozatok és födémszerkezetek vízszintes és .

szerkezetek, amelyek feladata a terek az egymás fölötti szintek

2.

Sorolja fel a födémekkel szemben támasztott alapvető követelményeket

a./ b./ .

c./ d./ .

e./

f./ .

3. Milyenszerkezetek a síkfödémek?

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

4.

Ismertesse a síkfödémek típusait anyaga, elkészítés módja és szerkezete szerint

Anyaguk szerint ·.····················································

..............................................................................................................................................

Elkészítés módja szerint: .

................................................................................ .

Szerkezetileg megkülönböztetünk: .

..............................................................................................................................................

5.

Ismertesse a fafödémek előnyeit és hátrányait

Előnyei: .

..............................................................................................................................................

Hátrányait: .

..............................................................................................................................................

6.

Sorolja fel milyen fafödémeket ismer

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

135



KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK AZ

5.

FEJEZETHEZ

7.

Melyikfafödémet látja az alábbi ábrán? Írja az ábra alá a fafödém helyes megnevezését A

berajzolt vék0 1Yvonalakhoz írja fel a födém fő részeit és ismertesse a födém fő jellemzőit

8.

A mai építőipari gyakorlatban a fafödémek gerendáit vasbeton koszorúhoz rögzítik. Írja le

röviden a helyes szerkezetkialakítást

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

9.

Milyenmegoldásokkal készíthetők el a korszerű fafödémek gerendái közötti mezők?

a./ .

b./ .

c./ .

10.

Sorolja fel, hogy milyen esetekben kerül sor acélgerendás födémek alkalmazására

a./

b./ .

c 1

d./ .

e./ .

11.

Ismertesse az acélgerendás födémek előnyeit és hátrányait

Előnyös tulajdonságok: .

..............................................................................................................................................

Hátrányos tulajdonság: .

..............................................................................................................................................

12. Milyen típusú acélgerendás födémeket ismer?

a./

b./ .

c./

d./ .

136





e./ a gerendák beemelése

d./ a falegyen lekenése


17. Azalábbiakban öt monolit födémtípust soroltunk fel. Írja a kipontozott részre a különböző

típusú födémek előnyeit és alkalmazásának területeit

a./ alul felül sík lemez födémek: .

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

b./ monolit gombafödém: .

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

c 1

alulbordás födém: .

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

d./ felülbordás födém: .

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

e./ monolit kazettás födém: .

..............................................................................................................................................

.

.....

.

...................

;;:~

.

18.

A vasbeton gerendás födémeknél a normál és az előfeszített vasalási mód terjedt el.

Hogyan jellemezhetjük a két eltérő vasalással rendelkező gerendákat?

A normál vasalású gerendák .

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

Az előfeszített vasalású gerendák .

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

19. Az alábbiakban felsoroljuk a béléstestes födém elkészítésének műveleteit. Rakja helyes

sorrendbe az alábbi műveleteket

a./ béléselemek elhelyezése

b./ a gerendák beállítása

e./ gerendavállak kikenése f./ födém és béléselemek közti rész kibetonozása

Helyes sorrend: .

20. A következő oldali két ábrán az előfeszített E gerenda koszorúba való bekötését látja szél-

ső, illetve közbülső főfal esetén. A megfelelő bekötés érdekében a gerendák és a béléstestek

közötti kibetonozásba bekötővasakat kell elhelyezni. Rajzolja be vastag vonallal az ábrákba

ezeket a vasakat, és írja a vékony vonal mellé a helyes rneqnevezéseketl

138




Ir-

I

\..

Ir-

I

l

\..

21.

Az előfeszített gerendás födémek legfőbb jellegzetessége, hogya gerendák a legyártás

után enyhén íveltek. Mi történik a béléselemek elhelyezése után? Miért előnyös az előfeszített

gerendáknak ez a tulajdonsága?

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

22. Egészítse ki a gerendás födémek építésével kapcsolatos hiányos mondatokat

A gerendás födémek terhelhetősége a gerendák oldható meg. A

gerendás födémekre a válaszfalakat csak vasalással megerősített .

vagy lehet elhelyezni. A födérnek áttörésénél ügyelni kell arra, hogya

...............................................keresztmetszete ne sérüljön meg. Az állványon készült födémek-

nél ügyeljünk arra, hogya beton a gerendák alatt kellően legyen.

23. Ismertesse az előfeszített PPB födémrendszer elemeit, jellemzölt és a födém építésére

vonatkozó kivitelezési előírásokat

a./ a födémrendszer elemei: .

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

b./ a födémrendszer jellemzői: .

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

c./ a födémrendszer kivitelezése: .

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

139



KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK AZ 5. FEJEZET HEZ

25. Hogyan jellemezné az alábbi födémtípusokat?

a./ Korszerű kerámia papucselemes födém:

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

24.

Melyik födém részletrajzát

látja az ábrán? Írja le a födém

kivitelezésére vonatkozó leg-

fontosabb tudnivalókat

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

26. Hogyan lehet elkészíteni a födémáttöréseket a különböző típusú födémeknél?

a./ Béléstestes födémek: .

b./ Vasbeton tálcás födémek: .

c/ Monolit lemez födémek: .

27.

Hogyan kell eljárni, a feszített gerendás födémre kerülő válaszfal esetén?

a./ .

b./ .

b./ Mesterfödém:

140




28. Ismertesse az üreges födémszerkezetek előnyeit és hátrányos tulajdonságát

Előnyös tulajdonságok: .

Hátránya: .

29.

Ismertesse az alábbiakban felsorolt födémtípusok legjellemzőbb tulajdonságait

a./ PK födémpallós födémek: .

b./ PSN födémpaneles födémek: .

e./

FF

és Span-Deek rendszerű födémek: .

d./ DE födémpallójú födémek: .

30.

Mit értünk a kéregelemes födémek fogalma alatt?

Sorolja fel a hazánkban elterjedt kéregelemes födémek típusait

31. Milyenszempontok figyelembevételével készül el egy födémterv?

32. Mika födémekkel szemben támasztott legfontosabb követelmények?

141



KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK AZ 5. FEJEZET HEZ

33. Az erkélyek a fal síkjától előreálló födém jellegű szerkezetek. Milyen igénybevétel keletke-

zik az erkélye k koszorújánál, valamint az erkélylemez felső felületén?

Az erkély koszorújánál: .

Az erkélylemez felső felületén: .

Hogyan esoportosíthatjuk az erkélye ket szerkezeti megoldásuk szerint?

Milyen fontos szerkezetkialakítási szempontokat kell betartani az erkélyeknél?

34. Milyen szerkezeteket nevezünk párkánynak? Sorolja fel a párkányok típusait

35. Sorolja fel, hogy milyen anyagokból készülhetnek a párkányok

a./

b./ .

e./ d./ .

e./ f./ .

36. Milyen szerkezetek a boltozatok?

37.

Vázoljon példákat, hogy milyen boltozat alakokat ismer és nevezze meg ezeket

38. Ismertesse a boltozatok falazásának legfontosabb lépéseit

142



6 LÉPCSOSZERKEZETEK

A lépcső a szintkülönbségek leküzdésére szolgáló szerkezet. Szintkülönb-

ségről beszélhetünk az épületek különböző szint jei , a bejárat és a földszint i

lakótér, valamint lej tős terepen az el térő magasságú szintek között .

A lépcsőket célszerű az épület központi részén elhelyezni, hiszen a közlekedés szempontjá-

ból gyakran szükség van a használatukra. A tervezésnél úgy kell kialakítani az alaprajzot, hogy

a lépcső mindenhonnan könnyen megközelíthető legyen.

A lépcsőkkel kapcsolatban a

következő szerkezeti részeket

6.1.

ábra

különböztetjük meg:

A lépcsőház

a lépcsőkarokat és

pihenőket magába foglaló tér.

A lépcsőfokon történik a köz-

lekedés, a belépési szélességen

sz

fér 'el a lábunk, a fellépési

magasság (rn) teszi lehetővé a

szintkülönbség leküzdését.

Induló és érkező lépcsőfok

(belépő és kilépő fok), amelyről

indul, és ahová érkezik a lépcső-

kar.

• A lépcsőkar a pihenők közötti

lépcsőfokok egymás fölé sorolá-

sával alakul ki.

• A karszélesség a korlátoktól

független, vízszintes lépcsőfok

felület falon kívülihossza.

Szintmagasság/emelet magasság

az építmény egymás feletti szintjeinek padozati járó-

vonalai közötti függőleges méret.

A pihenők

a lépcsőkarok között helyezkednek el. Megkülönböztetünk induló és érkező

pihenőket. Méretük nem lehet kisebb a kapcsolt lépcsőkar szélességénél.

•

I

II

II

II

I

1, emelet magasság '''-=-+-1 ~ ib '.;?<..

2, födémvastagság

I I .

3

3, pihenö vastagság

' I I . '

4, lépcsölemez vastagság

' I I .

5, lépcsökarhassz ••

6. belépési szélesség ••9\

7, fellépési magasság ••

rII,l========2ij

8, lépcsökorlát k+-

g, járóvanal

10,

pihenö szélesség

11,

pihenö hosszúság

12, induló lépcsöfok

13, érkezö lépcsöfok

14, karszélesség

I

\

/ 14

11

, r

II _ o

t

II

o

g

I I

10

,

5

6 Ábra:

Lépcsőkkel kapcsolatos elnevezések

A járóvonal

a lépcsőfokok tengelyében elhelyezkedő képzeletbeli egyenes.

Az orsótér

a lépcsőkarok közötti légtér.

Az orsófal a lépcsőkart és a pihenőt az orsótér felől határoló falszerkezet, amely alátá-

masztásra és térlehatárolásra is szolgálhat.

Űrszelvény

a lépcsőn való akadálymentes közlekedést biztosító lépcsőszélesség és szabad

belmagasság. Egy személy közlekedéséhez

60x200 cm

szabad űrszelvény szükséges.

• A korlát/fogódzó

a lépcsőkarok/pihenők lehatárolására és a biztonságos közlekedés biz-

tosítására szolgáló derékmagasságú szerkezet.

143



LÉPCSÓSZERKEZETEK

6 FEJEZET

Minden lépcsőt és pihenőt, amely

szint je 80 cm-rel magasabban van a

csatlakozó szintnél, legalább 1,00 m

magas, kiesést gátló korláttal kell

felszerelni. A korlát nyílásszélessége

max. 12 cm lehet.

Alépcsőket alaprajzi (6.2. ábra) elrendezés

szerint a következőképpen csoportosíthat juk.

egyenes karú lépcsők: a lépcső tengelye

egyenes, a lépcsőfokok élei párhuzamo-

sak.

íves karú lépcsők: a lépcső tengelye vala-

milyen ívet ír le, a lépcsőfokok élei nem

párhuzamosak.

vegyes karú lépcsők: a lépcsőkar tengelye

egyenes és íves is lehet. A lépcsőfokok élei

csak az egyenes tengelynél párhuzamo-

sak.

A fenti alaprajzi elrendeződéshez kapcso-

lódik a lépcső karok száma szerinti csoporto-

sítás, miszerint megkülönböztetünk egykarú,

kétkarú és háromkarú lépcsőket. A karok

száma bizonyos mértékben az épületek ren-

deltetésétől függ. A lépcsőkarokat a pihenők

választják el egymástól.

Azegykarú lépcsők általában kisebb szint-

különbségeknél fordulnak elő. Az előlépcsők,

a félemeletek közötti lépcsők lehetnek ilyen

kialakításúak.

Kétkarú lépcsőt általában a többszintes

lakóépületeknél építenek. A két kar célszerű-

en helyezhető el egymás mellett, vagy egymás

után. A lépcsőkarok ilyen módon történő

elrendezése helytakarékos megoldást ered-

ményez.

A kettőnél többkarú lépcsőket általában

középületeknél alkalmazzák. Ezeket a lépcső-

ket a nagy forgalom miatt kényelmesre terve-

zik, ezért a helyigényük igen nagy.

A lépcsőkarok íves kialakítása forgalmi

szempontból nem kényelmes, csak nagy lép-

csőszélesség esetén.

144

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 \ I I \ 1 1 1 ; 1

Egykarú

egyenes lépcsö

1 1 1 1 I I 1 1

I 1 1 1 1 \ I l i

Egykarú

egyenes lépcsö

pihenövei

L

étkarú

saroklépcsö

ml

étkarú

félfordulós lépcsö

-

gykarú lépcsö

tört indulóssal

és érkezéssel

Hóromkarú lépcsö

hóromnegyed fordulós

orsótérrel

Z alakú kétkarú lépcsö

~

Egykarú egyenes,

íves érkezés ü lépcsö

Csigalépcsö

II

étkarú

húzott fokú lépcsö

Hóromkarú, közép

visszafordulós lépcsö

Középsö tovóbbvezetésü

hóromkarú lépcsö

C:::r:J

I

I

I

~I

Patkó alakú lépcsö

6.2. Ábra: Különböző alaprajzi

elr endezésű lépcsők





LÉPCSOSZERKEZETFK

6 FEJEZET

A fenti előírások figyelembevételével a számítás a következőképpen történ-

het. Először meg kell állapítanunk a kiindulási adatokat. Szükségünk van

a leküzdendő szintkülönbség nagyságára, a lépcső elrendezése szerint a

karok számára, a karszélességre és a fellépési magasságra.

A felsorolt adatok ismeretében a következő számítási lépéseket kell elvégezni:

1. A fellépések számát megkapjuk, ha az emeletmagasságot elosztjuk a fellépési magas-

sággal. Az osztás eredményét kerekíteni kell, mert a fellépések száma -csak egész szám

lehet.

2. A valódi fellépési magasságot úgy kapjuk meg, hogy az emeletmagasságot elosztjuk az

előzőekben felkerekített fellépések számával.

3. A következő lépésben a lépcsőfok szélességi méretét számoljuk ki úgy, hogy a

2m + sz = 60 - 64 cm képletbe behelyettesít jük a valódi fellépési magasságot. Így a

képlet segítségével meghatározhatjuk a lépcsőfok szélességi méretét.

A lépcsőkar szélessége a közlekedés szempont-

jából fontos méret. Megállapításánál figyelembe

kell venni, nogy egy személy kényelmes közleke-

déséhez általában 60 cm-re van szükség. Lakó-

épületekben a szokásos szélesség 1,20 - 1,30 m,

középületekben 1,50; 1,80; 2,40 m. A szélesség

azonban nem lehet kevesebb:

a) időszakos használatú lépcső esetén 0,6 m-nél,

b egy lakáson vagy üdülőegységen belüli lépcső

esetén 0,80 m-nél,

e) tömegtartózkodásra szolgáló építményben

1,65 m-nél,

d

egyéb építményekben 1,10 m-nél,

e) akadálymentes használathoz 1,20 m-nél.

Az egymás feletti karok és pihenők közötti távol-

ság minimum 2,20 m.

Irányváltoztatás nélküli karok közé eső pihenő

járásirányú mérete n . 63

+

sz, ahol n egész

szám. A pihenők szélességi mérete minimum a

karszélesség nagyságával megegyező legyen, de

kedvező, ha ehhez a mérethez még 20 cm-t hoz-

záadunk (6.5. ábra).

A lépcső megadott méreteivel a közlekedés mel-

lett a különböző tárgyak szállítása is biztosítha-

tó.

6.2, A LÉPCSÖSZÁMÍTÁS MENETE

146

I I ~

t I I

- - - - - -I . . .. . .. . .. . .

I

-

6.5. Ábra: Píhenőkjavasolt mérete



147

6 FEJEZET

LÉPCSÖSZERKEZETEK

4. Akaronkénti fellépések számát úgy kapjuk meg, hogya fellépések számát elosztjuk a

karok

számával .

5. Akaronkénti fellépések

számából ha kivonunk

l-et,

akkor megkapjuk akaronkénti

fokok számát.

6. Utolsó lépésként a lépcsőfokok

rnéretéből,

valamint a karonkénti fokok számából meg-

határozzuk a lépcsőház méreteit. A karhossz méretét a fokok számának és szélességének

a

szorza tábó l

kapjuk meg.

7. A lépcsőház hossz- és szélességi méreteinek a megállapítása az orsótér és a pihenő

méreteinek a figyelembevételével történik.

A fentiek alapján most nézzünk meg egy konkrét példát

6.6.

ábra) Egy lépcső méretei-

nek a meghatározásához a következő adatok állnak a rendelkezésünkre.

Kiindulásiadatok:

emeletmagasság: 306 cm;

karszélesség: 140 cm;

A számítás:

a fellépések száma = 306/17 = 18 db;

a tényleges fellépési magasság = 306/18 = 17 cm;

karok száma: 2;

tervezett fellépési magasság: 16-17 cm.

belépési szélesség

=

63 - 2· 17

=

29 cm;

karonkénti fellépések száma

=

18/2

=

9 db;

karonkénti fokok száma = 9 - 1 = 8 db;

a karhossz = 8· 29 = 232 cm;

közbenső pihenő szélessége = 140 cm;

az érkező pihenő szélessége = 140 + 20 = 160 cm;

a lépcsőház hossza

=

232

+

140

+

160

=

532 cm;

a lépcsőház szélessége

=

2 . 140

+

az orsótér mérete (10 cm esetén)

=

290 cm.

A tervezésnél ügyelni kell arra, hogya kapott méretek igazodjanak az egyéb épületszerke-

zeti méretekhez. Itt nyilván a födémezés méreteihez kell igazodni. Példánkban az 532 cm-es

méret például az

540

cm-es falköz-mérethez igazodik. A két érték 8 cm-es különbségével

növelhetjük például a lakásbejárat előtti pihenő szélességét. Újra összeadva a méreteket a

következőket kapjuk: 232

+ 168 + 140 540

cm.

A tervezés menete akkor tér el a fentiekben bemutatott lépésektől ha a lépcsőkarok szá-

mában eltérés van. Egykarú

kíalakítás

esetén ugyanis a fellépések száma páratlan is lehet.

Háromkarú lépcső esetén akaronkénti fellépések számát három lépcsőkarra kell eloszta-

ni. Ekkor az osztás nál többféle lehetőség adódik. A lépcsőkarok lehetnek azonos méretűek

(pl. 6 lépcsőfok), de lehet a karok mérete teljesen eltérő (pl.: 5 + 6 + 7 lépcsőfok) is.

A tervezéshez és a lépcső méretei nek megállapításához két táblázatot mutatunk be, mind-

kettő az optimális méretek kiválasztását segíti.



LÉPCSÓSZERKEZETEK

6 FEJEZET

Hosszmetszet

------

.

II

o

I,

-e -

I ~ ~ i i

~

1 \

~~~

N

I m ;

o

. . .

~

\.- \.-

l i i h l i t

Alaprajz

L 8x29-232m L 1 40 L

150

1 1 1

522 :38f

6.6. Ábra: Kétkarú lépcső számításhoz szükséges méretei

6.1. TÁBLÁZAT: A fokszélesség értékei a fokmagasság függvényében

Fok ma-

F ok sz él es s ég, ha 2m + s z ( c m)

gas s ág ( c m) :

60

61

62 63

64

16

28

29

30

31

32

1 6, 5

27

28

29

30

31

17

26

27

28

29 30

1 7, 5

25

26

27

28

29

18

24

25

26

27 28

1 8, 5 23 24 25 26 27

19

22

23

24

25

26

1 9, 5

21

22

23

24

25

20

20

21

22

23

24

1

\38L

1 1

I:

I

140

10

140

~

i é

II

~

/

; ; ,

I

Keresztmetszet

148

A

táblázatban a vastag keret tel je/öl t ér tékek mutal ják az optimális lépcsőfok szélességet.



6. FEJEZET

LÉPCSOSZERKEZETEK

6.2. TÁBLÁZAT:A különböző szintkülönbségek esetén adódó lépcsőfok magasságok

A szintkü-

Fokmagasság cm), haa fellépések száma db):

lönbség m):

4 5 6

7

8

19 20

2,70 19,29 18,00 16,88 15,88 15,00

2,75 19,64 18,33 17,19

16,18 15,28

2,80 20,00

18,67 17,50

16,47

15,56

2,85 19,00 17,81 16,76

15,83 15,00

2,90 19,33 18,13 17,06

16,11

15,26

2,95 19,66

18,44

17,35 16,39

15,53

3,00 20,00

18,75 17,65

16,67 15,79 15,00

3,05 19,06

17,94 16,94

16,05 15,25

3,10 19,38

18,24 17,22 16,32 15,50

3,15

19,69 18,53

17,50 16,58 15,75

3,20 20,00 18,82

17,78

16,84 16,00

A uastag kerettel jelölt értékek

az

opt imál is fel lépési magasságot mutal ják be

a

szintkülönbség

és a

fell épések számának függuényében.

A lépcsőszerkezetek számításának következő fázisában nézzük meg, hogy a pihenők-

nél lévő érkező és induló lépcsőfokok egymáshoz viszonyított helyzete, hogyan befolyásol-

ja a számítás menetét. Vizsgáljuk meg azt az esetet is, amikor a lépcső pihenője gerenda

6.7. ábra gyámolítású

A legegyszerűbb esetben az érkező és az induló fok homloklapja egy síkba kerül (lásd

előző számítás). A járósíkok által meghatározott fordulóél és a pihenőlemez éle nem esik

egybe. A fokok fordulóéitől való távolsága egyezik a belépési szélesség felével

sz/2 .

Látható

az ábrán, hogya pihenő szerkezeti vastagsága emiatt nagy.

A második esetben, a gyámolító gerenda

külső

élén találkozik az érkező, és induló lépcső-

kar járósíkja (fordulóél). A lépcsőfokok homloklapjai ennek következtében a gyámolító geren-

da elé kerültek, eltérő távolsággal. Az

al és bl

távolságok összege a belépési szélességet adja

sz . A metszet körvonalaiból az is látszik, hogya pihenő szerkezeti vastagsága a gyámolító

gerenda mellett igen karcsú.

A harmadik megoldásnál a gyámolító gerenda rejtett kialakítású. A lépcsőkarhoz tartozó

gyámolító gerenda külső éle, valamint az induló és az érkező lépcsőkarok összemetsződése

azonos függőlegesbe esnek. A

kialakítás

tehát hasonló az előzőhöz azzal a különbséggel,

hogy ebben az esetben a lépcsőkar gerenda gyámolítású.

6.3. A LÉPCSŐK ANYAGAI

A lépcsőket anyaguk szerint a következőképpen csoportosíthat juk.

Kőből, téglából és betonból

általában tereplépcsőket készítünk. Ezeket az anyagokat

csak teljes felületű alátámasztás és megfelelő fagyállóság mellett lehet alkalmazni.

149



LÉPCSOSZERKEZETEK

6 FEJEZET

karh ss

oihenö

nduló

- ,

szélesség

zint

/

J

>

l

-

l

~

1/

,

közbensö

N

f'

[ szint

o

x

a karok és o pihenölemez

összemetszödése eltérö magasságban von

i

:lar

os z

~oihenö

I

I I

-, I

lszélesség

dulő :

I

. / I

lkozbenső

int

I I

I :

I

szint

I

L

I lI)

I

I

,2 '

-

I I I

I

ul

ul

I

11 /

I

I

Q )

I

If

I

I

N

I I

: :

[

I I

o

.x:

in

sz

karlemez bemetszödés azonos

magasságban, érkezö-induló fokok a

pihenö homloksíkja elött

I I

~ar os z

~

ulő l

I

-, I I

érkezö

int

I

I

/ I

I

szint

I

I

I

I

I

I

lI)

I

I

o>

-

I

1--

: = =

--

- = = ~

I

ul

ul

I

I V

--

I

I

~

c»

I

If

--

I

N

I

r = =

-

-

g =

I

[

ka

mffi

._-

o

I

I

gy

er

I

x :

ind

sz

kargyámolító gerenda és akarlemez

bemetszödése azonos magasságban

6. Z Ábr A

lépcsőpihenő

és a

fokok találkozásának lehetősége i

A faanyagú lépcsőket

általában lakások belső lépcsőjeként készítik. A lépcső faelemeit

könnyen meg lehet munkálni, a felületi kezeléssel a lépcső bútordarabbá is válhat. Gyak-

ran csak a lépcső lapja készül fából, és a tartószerkezet acél vagy vasbeton.

A vasbeton anyagú lépcsőt

alkalmazzuk napjainkban a leggyakrabban. Előregyártva és

helyszínen is elkészíthetők, a többi vasbeton szerkezethez hasonlóan. Teherbírás szem-

pontjából tetszés szerint tervezhetők. A fokok felületi kialakításának többféle módja ismert,

általában eltérő anyag kerül beépítésre (kerámia, fa, kő, stb.)

Acélból készítik

az ipari épületek belső lépcsőszerkezeteit. Az acél jól terhelhető, könnyen

szerelhető a helyszínen. Vigyázni kell azonban a korrózióra és használat közben a csúszás-

veszélyre. A kis tömeg miatt használat közben zajossá válhat. Fa burkolattal és lépcsőfo-

kokkal lakóépületek belső tereiben is építhetők.

A kiegészítő anyagok

között szerepelnek a járófelület kialakításának különböző anyagai,

a műkő, a gumi, a különböző szőnyegfélék és profilok, stb.

150

induló, sz .>~

pihen01 1 1

I

sz

sz

a1+b1=sz

a1+b1=sz



6. FEJEZET

6.4. A LÉPCSŐ K ALÁTÁMASZTÁSA

LÉPCSOSZERKEZETEK

6.4.1. A TELJES FELÜLETEN ALÁTÁMASZTOTTLÉPCSŐ K

Teljes felületen alátámasztott lépcsők (6.8. ábra) csoportjába azok a lépcsők tartoznak,

amelyeknéllehetőség van a teljes felületű alátámasztásra. Általában a talajon fekvő tereplép-

csők tartoznak ide, így nincs különösebb tartószerkezeti követelmény. A talajnak megfelelően

tömörítettnek kelllennie és a lépcsőknek fagy-

álló anyagokból kell készülnie.

A tereplépcsőket kényelmes méretűre kell

tervezni. A használatos fokmagasság 10-14

cm lehet. A kényelmes használatot segíthetjük

elő azzal, hogya terep lejtésének függvényé-

ben hosszabb pihenőket alakítunk ki.

A lépcső járófelületét 1%-os járóél felé eső

lejtéssel alakítjuk ki, ami elvezeti a csapadék-

vizet. A lépcsőfokokat anyaguktól függő en

beton alátámasztásra, vagy kellően tömörített

homok- vagy kavicságyazatra helyezhetjük

el. A kivitelezés során burkoló jellegű munkát

kellvégezni. A habarcsba ágyazás nál a burko-

láshoz hasonló konzisztenciájú anyagot kell

használni. A lépcső mellett célszerű a csapa-

dék elvezetésére csatornát kialakítani. A terep

lejtése olyan legyen, hogy ne mossa alá a lép-

Lebegő kőlépcsők (6.9. ábra) tulaj-

donképpen egy oldalon konzolosan

befogott fokok egymás fölé sorolá-

sával hozhatók létre.

Abefogás mellett természetesen a fokok bizonyos mértékig egymásra isterhelnek. Alépcső

készítésénél alátámasztó állványra van szükség. A lépcsőfokokat előre kihagyott horonyba

építik be, ékeléssel. Ma ezt a lépcsőtípust ritkán alkalmazzák egyrészt munkaigényessége

miatt, másrészt csak ott építhető, ahol a falazat kellő mértékben leterheli a konzolosan befo-

gott fokokat. Ezért az ilyen kialakításhoz minimum 38 cm széles falazatra van szükség.

csőt.

6.4.2. A LEBEGŐ LÉPCSŐ K

Régebben a lebegő lépcsőket kőből készí-

tették, ma inkább a konzolos vasbeton szer-

kezetet alkalmazzuk. Most a kő lépcsőkkel

foglalkozunk, az újabb kialakítással a lemez

rendszerű lépcsőknél találkozunk.

6.8. Ábra: Tel jes felületen

alátámasztott terepl ép cső

6.9. Ábra: Lebegő lépcső

151



LÉPCSOSZERKEZETEK

FEJEZET

A lebegő lépcső fokai lehetnek ék-, vagy tömb alakúak. A befogáson kívüli egymásra

támaszkodást a fokok hornyos kialakítása is biztosítja. A horony vízszintes irányú mérete

2-3

cm, a támaszkodás irányú mérete pedig

3-4

cm legyen. Az egymásra támaszkodás

következtében a lépcső terhelésének egy része a pihenőknek adódik át, ezért ott teljes alátá-

masztást, vagy szegélygerendát kell kialakítani.

A lépcső elkészítése az alátámasztáshoz szükséges állvány megépítésével kezdődik.

Szükség van a lépcső méretei nek falra történő előzetes felrajzolására is. Amennyiben ugyan-

is a fokok helyét nem hagyták ki a falazás közben, akkor ki kell vésni az elhelyezés előtt.

A befogás alsó felületének pontos kifalazására, kivésésére nagyon kell ügyelni, mert itt fognak

a fokok felfeküdni és a terhek átadódni. A felfekvéshez a szokásos cementhabarcs terítést

kell alkalmazni. A fok beállításánál a pontos kitűzéshez használatos eszközöket alkalmazzuk.

A fokok ideiglenes alátámasztásánál ékekkellehet biztosítani a vízszintes helyzetet. A fok felet-

ti hornyot kontraék alakúra faragott téglákkal és habarccsal kell kitölteni.

6.4.3. GYÁMOLÍTOTT LÉPCSŐK

Gyámolított lépcsők gerendákkal, vagy falszerkezettel gyámolítottak alá-

támasztottak lehetnek. A lépcsőfok két végére kell elhelyezni az alátá-

masztó falazatot, vagy a gerendákat.

A kétféle szerkezettel tör ténő gyámolítás alkalmazható úgy is, hogy az egyik oldalon

falszerkezet, a másik oldalon pedig gerenda helyezkedik el.

A fallal történő 6.10. ábra gyámolításnál a lépcsőfokok vagy felfekszenek a falra, vagy a

lépcsők végeit a lebegő lépcsőkhöz hasonlóan a falba kell fogni. A gyámolító fal anyaga lehet

kő, tégla, beton és vasbeton, a lépcsőfok általában

kő,

műkő. A lépcsőfokok felfekvésének

kialakításánál itt is cementha-

barcs terítést kell alkalmazni.

A fallal történő gyámolításnál

a lépcső vasbetonlemezként is

kialakítható, ilyenkor a lemez a

két fal irányában teherhordó.

A gyámolító gerenda

anyaga fa, acél, vagy vasbeton

lehet. A tartószerkezeti rend-

szer kialakításakor össze kell

állítani a pihenőket alátámasz-

tó gerendarendszert, amelyre

azok a gerendák támaszkod-

hatnak fel

6.10.

ábra ,

ame-

lyekre a fokokat lehet sorolni.

A gerendák elhelyezésének

módja eltérő a fa, az acél és a

vasbeton gerendáknál.

152

6 1 Ábra: Fallal

és

gerendával gyámolí tot t lépcsők



FEJEZET

LÉPCSOSZERKEZETEK

A fa gerendák általában kisebb terhelés esetén kerülnek beépítésre, elsősorban lakóte-

rekben, szerény igényeket kiszolgáló, alárendelt helyek megközelítésére (pl. padlás - 6.11.

ábra). A gerendák egymáshoz fakötésekkel, fém elemekkel kapcsolhatók (a födémhez, egyéb

tartószerkezethez csak fém elemek használhatóak). Elterjedt az egyszerű, pofapallós szerkezet

is, amelynél a fokok a pallókhoz bevésett, vagy a tartó palló fogazott felső élére ráfektetett lép-

csőfokos kivitellel készülnek. A tartó pallók és gerendák egymáshoz viszonyított fix helyzetét

(a szétcsúszás megakadályozását) vonórudak biztosítják. A fa gerendás/pallós tartószerkezetű

lépcső fokai szinte kizárólag fa anyagúak. Alkalmazását a tűzvédelmi követelmények behatá-

rolják (jellemzően azonban lakáson belüli lépcsők elfogadottak).

Az acél tartószerkezetes lépcsők sokáig csak ipari épületekben készültek, megfelelő kiala-

kítás esetén azonban egy modern lakás belső lépcsőjeként is építhetők. Az acél I, C és U

profilú gerendákat 6.11. ábra) méretre vágás után különböző idomokkal csavarozott, vagy

szegecselt, esetleg hegesztett kötésekkel rögzítik egymáshoz és a többi tartószerkezethez.

A csavarozott kapcsolatok előnyösebbek,

mert nagyobb méreteitérést engednek,

valamint gyorsabban és kisebb technológiai

láncot igényelnek. Az acél gerendával gyá-

molított lépcsőhöz szerelő jelleggel acél és

fa lépcsőfok kapcsolódhat. Körlépcsők és

csigalépcsők is előnyösen építhetők acélból,

mert vasbeton lépcső csak bonyolult, időigé-

nyes zsaluzat összeállítása után készíthető.

A vasbeton anyagú gerendáknál monoli-

tikus, vagyelőregyártott megoldásokat lehet

alkalmazni 6.11. ábra). Az előregyártott

szerkezeteknél általában száraz-nedves

kötési módot alkalmazunk. Az előregyártás

során elhelyezett és be betonozott tüskéket

kell a kapcsolódó monolit szerkezet vasa-

lásához hegeszteni. A fogadó szerkezetbe

általában vaslemezeket betonoznak be a

felfekvés helyén. A hegesztés után a csomó-

pont befejezéséhez utólagos kibetonozást

kell készíteni. Ennek elvégzésekor ügyelni

kell a kellő tömörítésre, korrózióvédelemre.

A monolitikus gerendarendszer készíté-

se rendkívül munkaigényes. A gerendákat

helyszíni zsaluzat és vasszerelés elkészítése

után lehet bebetonozni. Mindhárom munka-

fázis nagy türelmet és szakértelmet igényel.

Előnye, hogy az alak, valamint a teherbírás

tág határok között változtatható.

+_2~

6 11 Ábra: Fa, acél, vasbeton

gyámolítot t lépcsők rész/etrajzai

153



LÉPCSÓSZERKEZETEK

FEJEZET

6.4.4. LEMEZ RENDSZERŰ LÉPCSŐK

A lemez rendszerű lépcsők 6.12. ábra

vasbeton-

ból készülnek, így lehetőség van arra, hogya szerkezetet

csak

a

két végén támasszuk alá. A kialakítás hasonlít az

egyirányban teherhordó vasbetonlemezekhez, a különb-

ség csak annyi, hogya lemez törtvonalú. A törtvonalú

lemezen vannak elhelyezve, illetve kialakítva a fokok.

A fokok alátámasztása teljes felületen történik.

A vasbetonlemezek vastagsága

10-12-16 cm

álta-

lában. A geometriai méretek kialakításánál ügyelni kell

arra, hogyalépcsőkarok és a pihenő alsó felületeinek

összemetsződései egy egyenesbe essenek.

Az érkező és az induló fok szélességi méretét (a hom-

loklap és az összemetsződés távolságát) úgy kell megha-

tározni, hogya két szélességi méret összege az általános

lépcsőfok szélességi méretével

legyen egyenlő. A monolit lépcsők

járóvonalát még a zsaluzás előtt

fel kell rajzolni

6.13. ábra

a falra. ~

r-,

6.12. Ábra: Lemez

rendszerű lépcső

Pontos mérések sorozatával ala-

kítható ki a járóvonal. A monolit

lépcsőknéllehetőség van a kisebb

méretpontatlanságok kijavítására.

A helyszínen készülő vasbeton-

lemezlépcsők zsaluzatigényesek,

de a monolitikus rendszer miatt

a vasalás a terhelések függvé-

nyében méretezhető. Először a

zsaluzat fenék- és oldallemezeit

támaszt juk alá. Azután elhelyez-

zük a zsaluzatra avasbetéteket.

Avasszerelés elkészítésekor

ügyelni kell arra, hogy a meg-

felelő betontakarás mindenhol

6.13. Ábra: Lépcső felrajzolása

a

falra

meglegyen. Majd következhet a

lépcsőfokok kirekesztő deszkáinak elhelyezése és a betonozás. A betonozást mindig alul kell

elkezdeni, a beton terítése közben vigyázni kell a méretek pontos betartására

Az előregyártott lépcsőket sablon segítségével állítják elő, nagy előnyük, hogy az építés

ütemezésénél nincs szükség a kötési idő kivárására. A lépcsőkarok a szegélygerendákra, vagy

a pihenő lemezre fekszenek fel. A beemelés csak daruval és különleges emelő horoggal tör-

ténhet. A rögzítésnél száraz-nedves kapcsolatot lehet kialakítani. Az előregyártott lépcsőknél

különös figyelmet kell fordítani arra, hogya fogadó szerkezetek méretpontosak legyenek.

154

O ' L , ' L L

, , , ' c , L '

LLO

,

' 0 , L ,

' , ', l W i

\

1 2

3 4

5 6 7 8 9 10

1112 1314 1é H

1/ 18



6.

F E J E Z E T

6.5. A LÉPCSŐK FELÜLETI KIALAKÍTÁSA

L É P C S O S Z E R K E Z E T E K

A lépcsőfokok felületi kialakítása 6.14. ábra) a használhatóság és a várható élettartam

miatt fontos. A fokok felületét úgy kell kiképezni, hogya közlekedés biztonságos legyen.

A felületképzéseket burkoló munkával lehet kialakítani.

kerámia burkalólap 1,5 c

30 á.gya~~haf2d~~ \~ ~~

vakalat 1 cm

felhordott mükö

L

szelvényü

elöregyártott mükö

30

cm

cm

cementsimítás

kerámia

30

kerámialap

burkolat

mozaik burkolat 2,5

ágyazóhabarcs 2,5

vb. födém 16

vakolat 1

kölap burkolat

kölap burkolat 4 c

cementhabarcs

1

vb. födém 16

vakolat

1

kö fellépölap

fa burkolat

6 14 Ábra: Lépcsőburkolatok

155



LÉPCSOSZERKEZETEK

FEJEZET

A beton és vasbeton felületekre cementhabarcs simítást, kerámia, helyszíni vagy

előregyártott rnúkő, keményfa, gumi, stb. burkolatot lehet készíteni.

Az előlépesők az épületek körüli járdaszint és a földszinti padlóvonal közöt-

ti szintkülönbség leküzdés re szolgálnak.

A szintkülönbség nagyságának

függvényében a lépcsőfokok száma

változó lehet. A fellépések nagysága

általában nem több 15-16 cm-nél.

A tervezés során azonban gondolni

kell arra, hogy az előlépcső ne távo-

lodjon el nagyon az épülettől. A túl

nagy távolság miatt az előlépcső

süllyedése különbözhet az épületé-

től, ami a két szerkezet közötti repe-

dést, vagy elválást okozhatja.

Az előlépcsők alátámasztásának

szakszerűsége megelőzheti ezt a

kellemetlen jelenséget. A lépcsőfo-

kokat az alapból, vagy pincefalból kiugró konzolra lehet elkészíteni. Ez akkor ajánlható, ha

a fokok száma kevés. Nagyobb előlépcső esetén a lépcsőkart (6.15. ábra)

sávalapokra

kell

támasztani. A sávalap alapozási síkját le kell vinni a fagyhatárig, illetve az épület alapozási

síkjáig. Az előlépcsőket csak fagyálló anyagból lehet elkészíteni. Ki kell alakítani a megfelelő

felületképzést, és a fokok 1%-os lejtését.

6.6. AZ ELÓLÉPCSÓK

156

6.15. Ábra: Előlépcső alapozása



6. KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATO K

A LÉPCSÓSZERKEZETEK CÍMŰ FEJEZETHEZ

1.

Mit értünk a lépcsőszerkezetek fogalmán?

....................... , .

2. A következőkben felsoroljuk a lépcsők szerkezeti részeit. A kipontozott részekre írjuk le az

egyes szerkezeti részek fogalmát

a./ lépcsőház: .

b./ lépcsőfok: .

c./ induló és érkező lépcsőfok: .

d./ lépcsőkar: .

e./ karszélesség: .

f./ szintmagasság/emeletmagasság: .

g./ pihenő: .

h . 1 járóvonal: .

L I

orsótér: .

j./ orsófal: .

3.

Sorolja fel, az alábbi rajzon látható számozásnak meg-

felelően a lépcsőkkel kapcsolatos elnevezéseket - - - - + ' 3 , - - - - - - ' - ' : -

\

1

1

11

l

~~

r~

1

9

I

9

II

10

,

5

,

157



9. lépcsőház hossza:

10. lépcsőház szélessége:

KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK

A 6.

FEJEZET HEZ

4.

Csoportosítsa a lépcsőket alaprajzi elrendezésük és a lépcsőkarok száma szerint

Alaprajzi elrendezés szerint:

a./ .

b./ .

c./ .

Lépcsőkarok száma szerint:

a./ .

b./ .

c./ .

5.

Csoportosítsa a lépcsőket meredekségük szerint

a./

b./ .

c./

d./ .

e./

f./ .

6. A kipontozott részre írja be a lépcsők általános méreteire vonatkozó adatokat

A kényelmes lépcsőfok magassága: cm.

A lépcsőfok kényelmes szélessége: cm.

A lépcső nehezen járható a következő lépcsőfok magasság felett: cm.

A lépcső nehezen járható a következő lépcsőfok szélesség felett: cm.

Az egy lépcsőre eső fokok maximális száma: db.

Egy lépcsőre eső fokok minimális száma: db.

Egy személy kényelmes közlekedéséhez szükséges szélesség: cm.

Az egymás feletti karok és pihenők közötti minimális távolság: cm.

Lakóépületek szokásos karszélesség mérete: cm.

7 Egy lépcső kiszámításához a következő kiindulási adatokat ismerjük. Azemeletmagasság:

272 cm; a karok száma: 2; akarszélesség: 140 cm; a tervezett fellépési magasság: 16 cm.

A lépcsőszámítás menetének megfelelően, határozza meg a lépcső jellemző méreteit

1. fellépések száma: 2. tényleges fellépési magasság:

3. belépési szélesség:

4. karonkénti fellépések száma:

5. karonkénti fokok száma:

6. karhossz:

6. közbenső pihenő szélessége:

8. érkező pihenő szélessége:

158



KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK

A 6.

FEJEZETHEZ

8.

Egészítsük ki a táblázat hiányzó részeit

A lépcső anyaga

Lépcső jeIlemzői

Acél lépcsők

Ez a lépcső napjainkban a leggyakoribb. A teherbírás

szempontjából tetszés szerint lehet őket megtervezni.

Ezeket az anyagokat általában a tereplépcsőknél alkal-.

mazzák. Közös jellemzőjük az, hogy teljes felületű alátá-

masztással készítik őket.

Fából készült lépcsők

9. A következőkben felsoroltuk a lépcsők alátámasztás szerinti csoportosítását. A kiponto-

zott részre írjuk le az egyes alátámasztás típusok jellemzőit és nevezzük meg a felhasználható

anyagokat

Teljes felületen alátámasztott lépcsők .

..............................................................................................................................................

Lebegő lépcsők ·..····· ·····

..............................................................................................................................................

Gyámolított lépcsők ·············

..............................................................................................................................................

Lemez rendszerű lépcsők ···

..............................................................................................................................................

10.

Állítsa fel a helyes sorrendet a monolit vasbeton lépcsők készítése esetén

a./ lépcsőkorlát elkészítése

b./ a zsaluzat és az alátámasztások elkészítése

e./ a járóvonal kialakítása d./ vasszerelés elkészítése

e./ betonozás

f. /

zsaluzat eltávolítása

g./ vasszerelés elhelyezése h./ lépcsőfokok lezárása

i./ lépcsőfokok felületének kialakítása j./ lépcső méreteinek kiszámítása

Helyes sorrend:

c•••••••.•.•..•••••••••••• •••• •••• ·• •• •••••••• •• •• •••• •

11.

Ismertesse az előlépcsők fogalmát

..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

159



7. KORSZERŰ VÁZKERÁMIA

ÉPÍTÉSI RENDSZER

7.1. BEVEZETÉS

A korszerű vázkerámia építési rendszer természetes alapanyagból készül égetéssel. Készí-

tenek kerámia anyagú pince- és külső falazóelemeket. válaszfalelemeket, nyílásáthidalókat,

födémrendszer elemeket és egyéb kiegészítő elemeket (néhány elem beton és acél kiegé-

szítéssel). Ezek használatával lehetőség van az épületek homogén építőanyagokból történő

felépítésére. A jó hőszigetelő képességű vázkerámia anyagnak köszönhetően az épületben

kisebb a hőátbocsátás és a hőhidak negatív hatása. A vázkerámia elemek a megfelelő

hótá-

roló képességük miatt, a magyarországi nyári klíma esetén is biztosítják a lakóépületen belül

a kellemes hőérzetet.

Az új épületenergetikai szabályozás miatt a legtöbb építési rendszer kiegészítő hőszigete-

léssei felel csak meg. A korszerű vázkerámia külső oldali hőszigetelés nélkül is teljesíti az előírt

értékeket.

Az alábbiakban bemutat juk a korszerű vázkerámia rendszer elemeit, megadjuk a téglák,

áthidalók és a födémrendszer legfontosabb műszaki paramétereit. Ismertetjük a tervezési elő-

írásokat és a beépítésre vonatkozó iránymutatásokat, valamint tájékoztatásképpen szerkezeti

részletrajzokat is bemutatunk.

7.2. A KORSZERŰ VÁZKERÁMIA ÉPÍTÉSI RENDSZER JELLEMZŐI

A korszerű vázkerámia tégláknál alapvetően három falazási technológi-

át különböztetünk meg: az állóhézagos a habarcstáskás és a nútféderes

technológiát.

A teherhordó falazatok készítésére szolgáló habarcstáskas és nútféderes falazóblokkok

mindazon falszerkezetek építéséhez alkalmazhatók, amelyeknél az érvényben lévő erőtani szá-

mítás szerint meghatározott nyomó-határfeszültség megfelel az igénybevételnek.

A válaszfaltéglákból nem teherhordó válaszfalak építhetők. Ezeket lakáson belül, ill. nagy

forgalmú és/vagy tömegtartózkodásra szolgáló közösségi épületekben lehet alkalmazni.

A téglarendszerek jellegzetessége hogya téglasorok magassága 25 cm:

23 8 cm magas tégla

+

átlag 1 2 cm vastag vízszintes fuga.

7.2.1. A HABARCSTÁSKÁS VÁZKERÁMIA FALAZÓELEM JELLEMZŐI

A habarcstáskás rendszerben a téglák oldalán függőlegesen habarcstáskák vannak kiala-

kítva. Falazáskor a téglákat szorosan egymás mellé kell illeszteni, és a téglák oldalát nem

kell megken ni habarccsal A habarcstáskákat azonban a vízszintes habarcsréteg készítésével

egyidejűleg teljesen ki kell tölteni habarccsal. A habarcstáskák mérete olyan, hogy a normál

160



7.FEJEZET

A

KORSZERU VÁZKERÁMIA ÉPÍTÉSI RENDSZER

falazóhabarcs ezekbe belefolyik. A habarcs-

táskás falazat egy részlete látható az 7.1.

ábrán.

A habarcstáskás téglarendszer két elem-

ből áll (7.2. ábra):

30 falazóblokkból;

38 pincetéglából.

A 30-as égetett agyag kézi falazóblokk

30 cm vastag teherviselő falazatok építésé-

re alkalmas, de használható vázkitöltő külső

falak építésére is. Hőszigetelő képessége

alapján olyan esetekben célszerű felhasznál-

ni, amikor nincs elegendő hely 38 cm vastag

falazat számára, mégis teljesíteni kell a hőszi-

getelési követelményeket (kiegészítő külső

oldali hőszigeteléssel).

A 38-as kézi falazóblokk pincetégla lakó

és közösségi épületek, családi házak, társas-

házak külső-belső teherhordó pincefalainak

építésre alkalmas. A térszint alatti létesítmé-

nyek (pince, alagsor) a 38-as pincetéglából

akkor építhetők, ha a térszín alá süllyesztett

szinthez szabványos, vízhatlan, talajvíz, illetve

talajnedvesség elleni szigetelést készítenek.

Az üzemeltetés során a térszín alatti helysé-

gekben -még üzemzavar esetén sem- emel- Z2.

Ábra: Habarcstáskás falazóelemek

kedhet tartósan a relatív páratartalom 65%

fölé. A 38-as pincetégla, 30 falazóblokkok hosszúsága (a fal síkja mentén) 25 cm. A 30-as

falazóblokkbóllétezik 12,5 cm hosszú feles elem is.

készül t fáiszakasz

Z1. Ábra: Habarcstáskás elemekből

{

7.2.2. A NÚTFÉDERES VÁZKERÁMIAFALAZÓELEM JELLEMZOI

38 PINCETt'GLA

30

A nútféderes rendszerben a téglák oldalt mindig horonnyal és eresztékkel kapcsolódnak

egymáshoz. Ezért falazáskor a függőleges hézagba egyáltalán nem kell habarcsot tenni, csak

a téglák hornyos-eresztékes oldalait kell szorosan egymásba illeszteni A nútféderes tégla-

rendszer elemei:

44 N+F nútféderes falazóblokk;

38 N

+

F nútféderes

falazóblokk.



20 N

+

F nútféderes falazóblokk;

161



A KORSZERU VÁZKERÁMIA ÉPÍTÉSI RENDSZER

7.FEJEZET

12, 10 és 6 N+F nútféderes függőleges

üregű válaszfaltéglák;

Nútféderes hőszigetelt koszorútégla.

A nútféderes téglákból készült falazat a

7.3. ábrán látható.

A 44-es N+F blokktégla 44 cm vastag

teherhordó falazatok építésére alkalmas.

A falazóelem (7.4. ábra) jó hőtechnikai

tulajdonságokkal rendelkezik.

A 38-as N+F blokktégla 38 cm vastag

teherhordó külső falak építésére alkalmas.

Ennek a terméknek (7.4. ábra) hőszigete-

lő képessége az új épületenergetikai sza-

bályozásban megadottaknak hőszigetelő

habarccsal és kiegészítő hőszigeteléssel

felel csak meg.

A 30-as N+F blokktégla 30 cm vastag

belső teherhordó falak (7.4. ábra) építésére

alkalmas. Kedvezőtlen hőszigetelő képes-

sége miatt teherhordó és vázkitöltő külső

falak esetében csak kiegészítő külső oldali

hőszigeteléssel (6-8-12 cm-es vastagság

ajánlott) együtt alkalmazható.

A 44-es, a 38-as és a 30-as

nútféde-

res falazóblokkok hosszúsága (a fal síkja

mentén) 25 cm. Ezekből a téglafajtákból

12,5 cm hosszú feles elemek is léteznek.

A 25-ös N+F blokktégla 25 cm vastag

belső teherhordó falaképítésére alkalmas, de

felhasználható nem fűtött ill. nem huzamos

emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek

külső falához is. A falazóblokk hosszúsá-

ga 37,5 cm, de a harmadpontokban lévő

bemetszések mentén 12,5 cm, illetve

25 cm hosszúságú részekre darabolható.

A 20-as N+F kézi falazóblokk teherhor-

dó falazatok elemeként (7.4. ábra) bizo-

nyos akusztikai igények kielégítésére alkal-

mas, sor- és ikerházak magas igényű lakás-

elválasztó falainál. Az elem hosszúsága

50 cm.

162

7.3. Ábra: Nútféderes falszakasz

44 N F

{

38 N F

{

30 N F

25 N F

7.4. Ábra: Nútféderes falazóelemek



7. FEJEZET

A K ORSZERU VÁZK ERÁM IA ÉPíTÉSI REND SZER

20 N+F

12 N+F

10 N+F/50

7.4. Ábra: Nútféderes falazóelemek

A 12 cm vastagságú válaszfallapból 7.4. ábra) masszív, jó hangszigetelő válaszfal építhe-

tő. Az épületgépészeti szerelvényeket könnyen és jól el lehet bennük helyezni.

A

lO-es

N F válaszfaltégla

7.4. ábra) a

10

cm

vastag, nem teherhordó válaszfalak épí-

tésére alkalmas. A

10

cm vastag nútféderes válaszfaltégIának két fajtája létezik: az

50

cm-es

és a

33

cm-es

hosszúságú.

A 6-os N

+

F válaszfaltégla 7.4. ábra) 6 cm vastag, nem teherhordó belső válaszfalak és

előtétfalak-takarófalak építésére alkalmas.

A nútféderes koszorútégla 7.4. ábra) olyan hőszigetelő réteggel egyesített kerámia

falazóelem, amely vasbeton- és téglafödérnek koszorújának hőszigetelésére használható fel.

Alkalmazása esetén a koszorút nem kellkülön hőszigetelni A nútféderes koszorútéglát

33 cm

hosszú, egy magassági változatban 21 cm) gyártják.

A nútfederes falazóelemek falazásakor a falsaroknál és az egyéb falcsatlakozásoknál az

eresztékek mindig kifelé mutatnak, és irányuk soronként változó. Ezeket az eresztékeket a

falazás befejezése után le kell ütni azért, hogy a vakoláshoz egységes sík felület alakuljon

ki. A tégla méretrendjétől eltérő, vágott oldalú elemek beépítésekor a függőleges fugában

habarcsot kell használni Egymáshoz merőlegesen csatlakozó -de nem vágott oldalú- téglák

összeépítésénél a habarcskitöltés a függőleges fugában javasolt.

KOSZOROTtGLA

10 N+F/33

6 N+F/33

163




7.3. FALAZÓHABARCSOK

7. FEJEZET

7.3.1. HOSZIGETELO FALAZÓHABARCS

Előkevert, hőszigetelő, kész szárazhabarcs, külső falaza-

tok építéséhez. Összetétele: mészhidrát, cement, duzzasz-

tott perlit, adalékanyagok.

A falazóhabarcsot (7.5. ábra) kézzel vagy géppel (sza-

badesésű) lehet megkeverni. Keverőgéppel történő keve-

résnél először a vizet adagoljuk a keverőgépbe (képlékeny

konzisztencia szükségessége esetén zsákonként 20 liter

vizet) és csak utána adagoljuk a száraz habarcsot. Mindig

egész zsákot vagy zsákokat keverjünk egyszerre. Keverési

idő 3-5 perc. Anyagszükséglet: 1 liter felhasználásra kész

nedves habarcshoz kb. 1,25 liter száraz habarcs szüksé-

ges. 1 zsák szárazhabarcsból kb. 40 liter nedves habarcs

készíthető.

A habarcsozandó felület és a levegő +5 oC-nál maga-

sabb legyen. Csak tiszta (pl. vezetékes) vizet használjunk.

Egyéb adalékanyagok (pl. fagyásgátló) hozzáadása tilos.

A kész habarcs feldolgozhatósági ideje 3 óra.

A termék a szemet ingerli. Amennyiben a szembe kerül,

alaposan ki kell öblíteni és szükség esetén orvoshoz fordul-

ni. Megkötött (szilárd) állapotban a termék veszélytelen.

Szállítás, tárolás: 50 l-es zsákokban. 40 zsák/raklap

=

2,00 m (zsugorfóliázva). Száraz helyen, raklapon 6 hóna-

pig tárolható.

7.3.2. M30 ÉS M100 FALAZÓHABARCS

Alkalmazási területük: előkevert, kész szárazhabarcsok,

falazatok építéséhez. Összetétel: mészhidrát, cement,

bányahomok, adalékanyagok.

Az M30 és M100 habarcsot (7.6. ábra) is kézzel vagy

géppel (szabadesésű vagy folyamatos) lehet megkever-

ni. Szabadesésű keverőgéppel történő keverésnél először

a vizet adagoljuk a keverőgépbe (képlékeny konzisztencia

szükségessége esetén zsákonként 6-8 liter vizet) és csak

utána adagoljuk a száraz habarcsot. Mindig egész zsákot

vagy zsákokat keverjünk egyszerre. Keverési idő 2-3 perc.

M30 falazóhabarcs anyagszükséglete (zárójelben M100

adatai): 1 liter felhasználásra kész nedves habarcshoz

1,6 (1,7) kg száraz habarcs szükséges.

164

7.5. Ábra: Hőszigetelő

falazóhabarcs

7.6/a. Ábra: M30 hőszigetelő

falazóhabarcs

7.6/b. Ábra: M l O O hőszigetelő

falazóhabarcs



165

7.FEJEZET


1 zsák

szárazhabarcsból

kb. 25 24) liter

nedves habarcs készíthető.

1 tonna

szárazha-

barcsból kb. 625

600) l iter

nedves habarcs készíthető.

A begolgozás hőmérséklete, a víz és adalékanyagok felhasználása a hőszigetelő habarcs-

nál megismertekkel azonosak. A kész habarcs feldolgozhatósági ideje

M30

esetén

1-2 óra,

M l O O esetén 3 óra. A termékek egészzségi hatása szinté egyezik a már leírtakkal.

Szállítás, tárolás:

40 kg-os

zsákokban.

M 30

esetén

35 zsák/raklap

1400 kg

(zsugor-

fóliázva).

M l O O

esetén

30 zsák/raklap

1200 kg

(zsugorfóliázva). Száraz helyen, raklapon

6 hónapig

tárolható ak.

7.1. TÁBLÁZAT: Összefoglaló táblázat

Ll. L l.

Ll.

Ll. L l. L l.

u,

u,

ól

M ér

i

i:

+

Ll.

+ + +

+ +

+

z:

+

e

Tulajdonság/terméknév

tékegy-

z :

z:

z:

o

z :

z: z :

o

~

'

~ ~

z :

-

ség

'

C O

O

'

O

~

< .o

O

'

'

' C i .

'

N N

'

Vastagság

mm

440

380

380 300 300

250 200

120 100 100

60 300

Hosszúság

mm

250

250

250 250 250

375 500

500 500 330

330

145

Magasság

mm 238 238

238 238 238

238 238

238 238 238

238

115

Testsűrűség kg/m'

800 800 900

800 800 800

1000

1000

1000

1000

100

1650

Tömeg

kg/db 19 18

20 15 15

18 23

14 11

7.8

4,7 8,5

Nyomószilárdság N/mm

2

10

10

14 10 10

10 10 5 5 5

5

.15

Falvastagság

cm

44

38

38 30 30

25 20

12

10

10

6

30

Anyagszükséglet

db/tn-

16 16

16 16 16

10,7

8

8 8

12,1

12,1 52

Habarcsigény 1 1 m

29,5 26 36

19 30

17 13,5

7,5 6,5

6,5

3,9

57

1 m vakolatlan faj

kg

319 301

342

251

260 201

191 105

91 91

58 478

tömege (TM/MIOO)

kg 345 324

378 263 293

216 204

114 97

97 58 537

1 m mészvakolattal

kg

373

355

387

305

314 255 245

162 145

145

532

vakolt fal tömege

(TM/M100)

kg

399 378

423 317 347

270 259 168 151

151

591

Egyenértékű hővezetési

W/mk

0,157 0,169

0,258 0,165 0,216

0,305 0,305

tényező (TM/MIOO)

W/mK

0,170 0,194 0,280

0,197 0,242

0,330 0,330

0,330 0,330 0,330

0,330 0,67

Hőátbocsétést

tényező

W/m'k

0,34 0,42

0,61 0,50 0,64

1,01 1,22

v ak ol at l an f al r a

(TM/MIOO)

W/m'k

0,37

0,47

0,66 0,59

0,71 1,08

1,29

Hőátbocsátási tényező

W/m'k

0,34

0,41

0,60

0,49

0,63

0,98 1,17

mészvakolattal

(TM/MIOO)

W/m'k

0,36

0,47

0,64 0,58 0,69

1,04 1,24

Hőátbocsátási tényező

W/m'k

0,32

0,38

0,53

0,45

0,55

0,81 0,93

hőszigetelő vakolattal

(TM/MIOO)

W/m'k

0,34 0,42 0,56

0,52 0,60

0,85 0,98

Súlyozott léghanggátlási

dB

42 42 42 43

43 47 46

41,5

40

40 59

szám kétoldal t vakol t fal ra

Tűzállósági határérték

óra

4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 3,0 3,0 1,0

1,0 1,0

0,2 4,0

kétoldalt vakolt falra

Páradiffúziós tényező

IO~'kg/

0,033-0,053

0,019

msPa

Páradiff . ellenál lási szám

6-3

10




7. FEJEZET

7A

A FALAZÁS ELŐ KÉSZÜLETEI

Mindegyik falazóelem típus pórustérfogata nagy, ezért a falazás előtt nedvesítésük szük-

séges azért, hogy ne túl gyorsan szívják el a vizet a habarcstól Az alaptest vagy födém szint-

beállítását még a betonozás előtt kell elvégezni tömlős szintezővel, vagy szintező műszerrel

Az esetleges egyenlőtlenségeket vízszintes habarcságy segítségévellehet kiegyenlíteni.

AlápincézetIen épületnél, talajon fekvő padló esetén a falak építése a járda szintjétől számí-

tott legalább 30 cm magas fagyálló, vagy fagyálló burkolatú lábazati falról indítható. Afalazás

előtt természetesen el kell készíteni a vízszintes nedvesség elleni szigetelés szükséges rétegeit

a megfelelő szélességben

A méretek ellenőrzésére segédeszközt kell készíteni A hosszméretek ellenőrzésére egy

egyenes lécen 12,5 cm-es (feles kötés) távolságú osztásokat kell bejelölni. A falmagasság

ellenőrzésére a sormagasságot (25 cm) kell felmérni, amely aztán megadja a falazás közben

a sorok magasságát. (23,8 cm téglamagasság + 1,2 cm átlagos fugavastagság = 25 cm).

7.5.

TÉGLAFALAK ÉPÍTÉSE HABARCSTÁSKÁS, NÚTFÉDERES

FALAZÓELEMEKBŐ l, FALIDOMKÖTÉSEK

A habarcstáskás 38 pincetégla fontosabb falidomkötéseit láthatjuk a 7.7. ábrán. A 38-as

derékszögű fa\csatlakozásnál vágott elemet kell használni csakúgy, mint a falvégek esetén.

A sarkoknál egész elemeket alkalmazzunk.

A 30-as habarcstáskás tégla fontosabb falidomkötéseit láthatjuk a 7.8. ábrán. A 30-

as derékszögű fa\csatlakozásnál is vágott elemet kell használni, előzőekhez képest annyi a

különbség, hogyafalvégeknél gyártott feles elemet alkalmazhatunk.

t,

38

\

25

1

25

l

25

\

25

r

12

f

25

\

25

,

25

\

25

\

1

1

1

1

I

1

1

\

25

\

25

\

25

\

25

\

25

\

38

\

25

\

25

\

25

\ 12 \

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1 1

n

l j

<D

N

n

n

n

r i r i r i

l

l

l

l

u

l

il

::

::

~

I I

38

8

z

Z

Ábra: A 38-as habarcstáskás pincetégla fa/idomkötései

166



7. FEJEZET


250

25 0

30 0

,

25 0

,

25 0

1

1 1

,

18 0

,

25 0

,

250

,

1 1

1

1

c

,

'

,

'

c

~--

:

250 ,

1 1 1

7.8. Ábra: A 30-as habarcstáskás falazat fali domkötései

o

.o

o

N

A 7.9.

ábrán

44-es, 38-as, 30-as,

25-ös

és 20-as téglából kialakított külső falsarok lát-

ható. Az ábrákról jól leolvashatóak a

nútféde-

res falazási mód speciális szabályai. Akülső tér

felé kifutó téglasornál az ereszték mindig kifelé

mutat, és az eresztékek iránya téglasoronként

váltakozik. Így alakítható ki a megfelelő tég-

lakötés. A saroknál kifelé mutató eresztékek

leütése után a vakoláshoz is egységes sík felü-

let áll rendelkezésre.

38 0

c 250 , 250 ,

25 0 f

1 1

250 250 , 250

o

lD

N

o

io

N

o

'

N

o

'

N

1

300

l 180 l 250

, 300 ,

1 1

, 180 ,125,

250 l' 250 l' 250 I

1 1 1

440

l' 250 250 l 250

o

~ J

~

~

~

{

~ ~~

~~ ~~

o

~~ ~~ ~~

(

~~

-c -

.o

~~

~~ ~~

>

e -

(

N

~

~~ ~~

~~

~

~ ~~

»

(

~~

o

~

l~

~

(

'~

.o

~ = : r - - ; c : : r - t : _ - A : ; : 7 l t : : :

N

o

c-o

N

d; Z J; \ .VJ~V J \.v;Z _J;: : : . ,

o

to

EJ

o

io

N

440

175

1

, 250 l' 250

f

250 r

300 250 , 250 , 250

- -

ji

io

: ]

o

~

n

o

;

'

N

o

'

N

o

= [ ~ : ' - _ ' { ~ , : - _ J ; ~ : ' - _ J : ~ - : ' •

to

N

o

'

N

o

: [ ~ : - _ ~ : ~ ~ _ ~ : ~ : ~ _ J : _ ; =

o

N

380 l 300 l

7.9. Ábra: Falsarok kialakítások nútféde~esfalaz6elemekkel

167



A K ORSZERU VÁZK ERÁM IA ÉPÍ TÉSI REND SZER

7. FEJEZET

168

375

375

25 375 375

ti

N

ti

r-,

n

ti

CI)

r-,

n

ti

r-,

n

CI)

25

2

5

5

5

o

o

ti

rf

' ' : :

o

o

CI)

~

Z9.

Ábra: Fa/sarok kia/akítások nútféderes fa/azóe/emekke/

A 7.10. ábrán különböző derékszögű falcsatlakozásokat mutatunk be. A külső és a belső

teherhordó fal csatlakozásánál az eresztékek iránya mindkét falban soronként váltakozik.

A belső teherhordó fal minden második sora a külső síkig átfut. Ezekben a sorokban az eresz-

ték mindig a külső tér. felé mutat. A bekötő fal külső tér felé mutató eresztékeit vakolás előtt

ebben az esetben is le kell ütni. A belső falhoz az ereszték oldallal csatlakozó külső fal téglájá-

nak kiálló eresztékeit -a pontos falazás miatt, továbbá hogya fal síkjában rés ne keletkezzék- a

beépítés előtt le kell ütni

A 7.11. ábrán belső falsarok kialakítások láthatók, különböző belső és külső teherhordó

falak bekötésével. A falazás során az egymáshoz merőlegesen csatlakozó téglák eresztékeit

le kell ütni

o

eo

N

o

ti

N

o

ti

N

o

tI)

N

o

o

N

o

o

N

o

io

N

o

.o

N

o

tI)

N

ZlO. Ábra: Derékszögű fa/csatlakozások nútféderes fa/azóe/emekke/

L

3

1



7.FEJEZET


o

<fl

:,/;'-v:;'-V.A.v:;'-~/~,_-.A. ,~

N

O

O

19

25

25

<fl

<fl

N

N

O

25

25

25

<fl

O

N

N

O

O

<f l

<fl

N

N

O

O

1

<fl

O

N

n

O

O

ll)

<f l

ro

N

N

n

O

<f l

N

O

O

<f l

<fl

N

N O

O

<fl

<fl

N

N

O

<fl

B

O

44

<fl

N

38

O

ll)

N

O

<fl

N

O

<fl

N

O

<fl

N

O

ll)

N

O

<fl

N

O

<f l

N

375 375

375 375

44

O

ll)

N

44

O

<fl

N

O

<f l

N

O

O

N

O

<fl

N

O

O

n

O

<fl

N

O

<fl

N

O

<f l

N

O

<f l

N

25 25

25 25

5 5

38

l

O

B

fl

N

O

<fl

N

r ~

O

38

5

<fl

, ~ . [ ~ : v : - : v : ~ : ~ _ . [ ~ : ~ _ - ~ - :_

N

5

5

o

<f l

J

~

~ =

N

[

O

N

ti

O

'\ :

\.

O

N

O

- ~ . [ ~ :_ : ~ : ~ . . . : _ : ~ _ . .[ ~ : v : ~ ~ : . 7

fl

N

O

<fl

N

O

<f l

, ~ [ - : v :- : ~ - - - :~ _ . [ ~ : ~ _ J : ~ - : = =

N

;260

7 1 Ábra: Derékszögű falcsatlakozások nútféderes falazóelemekkel

169



A KORSZERU VÁZKERÁMIA ÉPíTÉSI RENDSZER

7.FEJEZET

J

( a

r a

~ ~~

~~

o

- - f

~~ ~~ ~~

L{)

o

,, ;-:;; ;,,:=~ ~

~~

~) ~)

s : :

L{)

~~

~)

c - - _ c 1 i

?

(

:~

:~

~)

(

O

~

]

~~

L{)

N

O

L{)

' ' ~ _ L _ ~ _ ~

.ó-_~__ ~ _ ___ ~

N

O

L{)

~

N

O

L{)

N

O

L{)

N

O

L{)

N

3

O

L{)

N

O

L{)

N

O

L{)

N

O

L{)

N

O

L{)

O

N

~

L{)

L{)

N

N

~

O

O

~

L{)

N

O

L{)

N

O

L{)

N

O

L{)

N

O

L{)

N

O

L{)

N

oooooooooooooooooooo oooooooo

,h [ ,,[ ,,h,,_ ~M,,_

44

L{)

n

L{)

n

L{)

n

L{)

r-,

n

L{)

r-,

n

o

L{)

N

O

L{)

N

O

L{)

N

38

O

o

L{)

O

L{)

. . .

3

1

O

l

L{)

~ , , - , , - ~ - ~ - . . . . , . -

N

,

O

:

c (;

:

c { ,

L{)

~ j

C ('

N

~J i

, ,

c { :

O

L{)

, , , , ~ : ~ : v : ~ : v : - : v : - , ; . _

: :

c t

N

c ( ~

~

L{)

~~~~

,

N

O

L{)

- - . [ - : _ J : _ : ~ _ J : _ : v : _ : _ J : _ : - =

N

O

~=~==

{)

N

O

L{)

• .{ - : v : - : - _ : - : v : - : , . _ _{ - : , . ~ .

N

38

l

7.11.Ábra: Belső falcsatlakozások nútféderes falazóelemekkel

170



7.FEJEZET


Hőszigetelő üvegezésű ablak 38 cm-es

külső falba való beépítését szemlélteti a 7.12.

ábra. Az eresztékek iránya téglasoronként vál-

takozik. Az ablaknyílás mellett minden máso-

dik sorban feles elemek használhatok, így

alakítható ki a megfelelő falvég. A nyílás egyik

oldalán hornyos, a másik oldalán eresztékes

feles elemet kell beépíteni Mindkét fajtájú feles

elem sima felülete kerüljön az ablaknyílás felé

A másik sorban az egész téglákat mindig az

eresztékes oldalukkal kell a nyílás felé fordíta-

ni, majd az eresztékeket kőműveskalapáccsal

le kell ütni Így egységes sík felület alakítható

ki az ablak beépítéséhez és a vakoláshoz.

Ajtó beépítése esetén abefordított téglánál

a nem nútféderes kialakítású függőleges fugát

habarcsoini kell A 7.13. ábrán ajtó beépíté-

se látható 30 cm-es belső falba. Az ajtónyílás

mellett minden második sorban feles elemek

alkalmazhatók (az egyik oldalon hornyos, a

másikon eresztékes). A másik sorban a befor-

dított egész téglánál a nem nútféderes kíalakí-

tású függőleges fugát habarcsoini kell

A 7.14. ábrán 38 cm-es külső fal és

10

cm-es belső válaszfal csatlakozása látható.

A válaszfalat -a hagyományos válaszfalakhoz

hasonlóan- függőleges gömbacéira hurkolt

és feszített merevítő huzalokkal kötjük be.

A függőleges gömbacél pálcát a fal készítésével

egyidejűleg a külső falba tüskékkel rögzítjük.

A válaszfal és a teherhordó fal közötti függőle-

ges hézagot habarccsal ki kell tölteni

A 7.15. ábrán válaszfalakból kialakított

falsarok látható. A válaszfallapokat kötésben

kell falazni, a falsaroknál a csatlakozó sorokat

felváltva kell átvezetni Az egymáshoz merő -

legesen csatlakozó válaszfallapok közötti füg-

gőleges hézagokat ki kell tölteni habarccsal

A falsaroknál kifelé álló eresztéket le kell ütni, a

leütött eresz

7.12. Ábra: Ablak beépí tése nút féderes (alba

leütött eresz

7.13. Ábra: Aj tó beépítése nút féderes falba

08-as kora cél pálca

02,8-as lágyvas huzal

~.. i =rro.;r~~ kétsoronként sze?ezve

~:::~:::§t

~ ~ ~ ~ ~ I

habarcs kitöltés

380

kifelé mutató hornyot pedig falazóhabarccsal

ki kell tölteni. 7.14.

Ábra: Válaszfal csat lakozása (őfalhoz

171



A


7. FEJEZET

7.6. A VÁZKERÁMIA FA LA K FA LA ZÁSÁNA K ÁLTA LÁNOS SZA BÁLYA I

A falazóelemek közúti járművel vagy vasúti kocsival szállíthatók. Az egységrakományt a

járművön elmozdulás ellen biztositva úgy kell elhelyezni, hogy annak gépi rakodása elvégez-

hető legyen. A falazóelemek a szabadban, fől lába csomagolva, sík és szilárd talajon elhe-

lyezett raklapokon tárolhatók. A falazóelemeket a termék sérülésének elkerülése érdekében

rakodás közben dobálni, ejteni, ütközte tn i , lebillenteni tilos.

A falazáshoz a rendszerhez tartozó TM hőszigetelő, illetve az M30 és MlOO-as jelű

falazóhabarcsot kell alkalmazni A vázkerámia téglákat nyári melegben nagy pórustérfogatuk

rníatt falazás előtt nedvesíteni szükséges, hogy

ne szívják el túl gyorsan a vizet ahabarcsból.

A falazást a falsarkoknál kell kezdeni, a tég-

lákat teljes felületükön habarcságyba helyezve

(7.16. ábra). A bemutatott kötések alapján a

sarokra elhelyezett téglákat vízmértékkel és

gumikalapáccsal pontosan állítsuk be, és a

vízszintes méreteket is ellenőrzzük. A közbenső

falszakaszok ugyanis ehhez fognak igazodni. A

sarkokon a tégla felső síkjára zsinórt feszítünk

ki, az egyenes téglasorok kialakítása céljából.

A vízszintes habarcsréteg felhordásakor

ügyelni kell arra, hogya hézag a téglák külső

éléig teljesen ki legyen töltve.

A merevítő huzalokat a hagyományos

válaszfalakhoz hasonlóan kell rögzíteni

Ennek egyik lehetséges megoldása, hogy

a huzalokat a keresztező válaszfallap külső

oldalán felvezetik, majd visszafordítják és

megfeszítik, végül a válaszfallaphoz szege-

zik.

A fa ajtótokokhoz a merevítő lágyvas

huzalt szegekkel rögzítik. Fa ajtótok esetén 1

m-es nyílásszélességig közvetlenül az ajtó-

tok felett a válaszfal vízszintes fugájában egy

8 mm-es átmérőjű betonacélt kell végig-

vezetni, amelynek kétoldalt legalább 30-30

cm-t kell a téglafalon felfeküdnie. A válasz-

faltégláknak az ajtótokhoz való csatlakozá-

sánál a függőleges hézagokat habarccsal

ki kell tölteni.

172

1D2,8-as lágyvas huzal

kétsoronként szegezve

eresztéket leütni

7.15. Ábra: Válaszfal falsarok kialakí tása,

ajtótok kapcsolat

7.16. Ábra: Fa/sarok kirakása



7. FEJEZET


A vízszintes hézagból kitüremkedő felesle-

ges habarcsot kőműveskanállalle kell húzni.

A téglák végleges helyükre illesztésénél a

hagyományos téglafalazatoknál megszokott

kőműveskalapács helyett gumikalapácsot kell

használni (7.17. ábra)

Falazáskor a vízszintes fuga vastagsága

8-16 mm között változhat, átlagosan 1,2 cm.

A sormagasság így betartható, melyet az elő-

készített magassági mérőléccel ellenőrzünk.

A fal függőlegességét először vízszintezővel,

majd a 4. sortól kezdve függőónnal ellen-

őrizzük. Szükség esetén a födém vízszintes

felfekvése céljából vékony kiegyenlítő réteget

viszünk fel (falegyen). Annak érdekében, hogy

a vakoláshoz egységes sík felület álljon ren-

delkezésre, a fal síkjából kiálló eresztékeket

le kell ütni, a falsíkjában található hornyokat,

sérüléseket és egyéb folytonossági hiányokat pedig lehetőleg a falazással egyidejűleg, vagy

legkésőbb a vakolás előtt 5 nappal falazóhabarccsal ki kell tölteni

7.17. Ábra: Nút féderes tégla

helyére il lesztése

A falazóblokkokat kötésben kell falazni. A falvégekre és a falnyílásokhoz gyártott szélű

egész, ill. feles elem kerüljön. Gyártott feles elem hiányában a feles elemek egész elemből,

fűrészeléssel is előállíthatók. Derékszögtől eltérő falsarok, vagy a tégla méretrendjétől eltérő

méretű falak esetén az elemek fűrésszel egyedileg méretre szabhatók. Vágott felületeknél,

ahol a habarcstáskás, illetve nútféderes kapcsolat nem alakítható ki, a függőleges fugában

habarcsot kell használni A felesnél kisebb méretű elemeket a fal általános szakaszán, a fal

belsejében kell elhelyezni, szintén kötésben falazva.

7.6.1.

NÚTFÉOERES FALAZÁSI TECHNOLÓGIA KÜLÖNLEGES SZABÁLYAI

A nútféderes kialakítású függőleges hézagba habarcsot egyáltalán nem kell tenni, csak

a téglák hornyos-eresztékes oldalait kell szorosan egymáshoz illeszteni, ezért a habarcsfel-

használás - és így a munkaidő-szükséglet is - lényegesen alacsonyabb, mint más falazási

mód esetén. A falsarkoknál és az egyéb falcsatlakozásoknál az eresztéknek mindig kifelé kell

mutatnia, és az eresztékek iránya téglasoronként változik. A fal síkjából kiálló eresztékeket

vakolás előtt le kell ütni, hogya vakoláshoz egységes síkfelület álljon rendelkezésre.

7.6.2.

HABARCSTÁSKÁS FALAZÁS I TECHNOLÓGIA KÜLÖNLEGES SZABÁLYAI

Falazáskor a téglákat szorosan egymás mellé kell illeszteni. A téglák oldalát nem szabad

megkenni habarccsal, a habarcstáskákat azonban a vízszintes hézag készítésével egyidejűleg

teljesen ki kelltölteni habarccsal. A habarcstáskák mérete olyan, hogya normál falazóhabarcs

ezekbe belefolyik.

173



A K ORSZERU VÁZK ERÁM I A ÉPÍ TÉSI REND SZER

7. FEJEZET

7.6.3. A FALAZÁS KÜLÖNLEGES SZABÁLYAI A PINCETÉGLÁNÁL

A hanggátló téglából épülő falak segítséget

nyújtanak a lakások közötti hangszigetelési fel-

adatok megoldásában, azonban a megfelelő zajvédelem elérése csak a kivitelezési szabályok

betartása és az egyéb szerkezeteken keresztüli kerülőutas hangátvitel csökkentésének kiala-

kításávallehetséges.

A falazáshoz MIOO falazóhabarcsot kell alkalmazni. A megnedvesített téglákat teljes felü-

letükön habarcságyba kell helyezni. A vízszintes habarcshézagot a téglák külső éléig teljesen

ki kell tölteni. A vízszintes hézagból kitüremkedő felesleges habarcsot kőműveskanállalle kell

húzni. A téglákat kötésben kell falazni. Fokozottan kell ügyelni a

falazási

munka minőségére, a

fugák egyenletes kialakítására. A habarcsrétegek vastagsága 8-10 mm közötti legyen. A füg-

gőleges fugákat is teljesen ki kell tölteni habarccsal. Lakáselválasztó falban épületgépészeti

vezetékeket nem szabad elhelyezni és az elektromos szerelvények, dobozok falba süllyesztése

is lerontja a fal hangszigetelő képességét.

7.6.5. VÁLASZFALAK FALAZÁSÁNAK SZABÁLYAI

A válaszfal csak méretezett válaszfalalapra. illetve szilárd, megfelelő teherbírás ú födémre

építhető. Az aljzat esetleges egyenetlenségeit falazóhabarccsal kell kiegyenlíteni. A válaszfala-

kat kétsoronként a vízszintes hézagban vezetett 2,8 mm-es lágyvas huzalokkal kell merevítení

és egymáshoz, illetve a teherhordó falakhoz csatlakoztatni, bekötni. A merevítőhuzalt kétso-

ronként a vízszintes fugák habarcsrétegébe kell ágyazni, és a csatlakozó falakhoz rögzíteni.

A válaszfal felső síkja és a födém között 2-3 cm-t kell hagyni, a födémhez történő kiékelés-

hez. A sorokat ennek megfelelően kell kiosztani. A válaszfalak falazása előtt pontosan be kell

állítani az ajtókat

A i

előnedvesített téglákat teljes felületű habarcságyba kell helyezni. Fala-

záskor a vízszintes fuga vastagsága (igazodva a főfalak vízszintes hézagaihoz) 8-16 mm között

változhat, átlagosan 1,2 cm legyen. A vízszintes fuga kialakításánál gondosan ügyelni kell

arra, hogy az a téglák külső éléig teljesen ki legyen töltve habarccsal. A vízszintes hézagból

kitüremkedő felesleges habarcsot kőműveskanállal le kell húzni. A téglák végleges helyükre

illesztésénél, a hagyományos téglafalaknál megszokott kőműveskalapács helyett gumikala-

pácsot kell használni.

Térszín alatti létesítmények (pince, alag-

sor) 38-as pincetéglából akkor építhetők, ha

a térszín alá süllyesztett szinthez szabványos,

vízhatlan talajvíz, illetve talajnedvesség elleni

szigetelést terveznek és készítenek (7.18. ábra).

Üzemeltetés során a térszín alatti helyiségekben

- még üzemzavar esetén sem - emelkedhet tar-

tósan a relatív páratartalom 65% fölé.

7.6.4. A FALAZÁS KÜLÖNLEGES SZA-

BÁLYAI HANGGÁTLÓ TÉGLÁNÁL

174

7.18. Ábr a: Talaj víz el l eni szi getel és



7.FEJEZET

A


Amerevítő 2,8 mm-es lágyvas huzalt két soronként kell a vízszintes fugák habarcsrétegé-

be ágyazni és két téglánként kampós szeggel rögzíteni. Amerevítő huzalokat a csatlakozások-

nál is a hagyományos válaszfalakhoz hasonlóan kell rögzíteni A teherhordó falaknál a huzalt

a teherhordó falhoz függőlegesen rögzített 8 mm-es köracél pálcához kötjük be. Aválaszfalak

egymáshoz csatlakozásánál szintén 8 mm-es köracél pálcához feszítjük a huzalokat, vagy a

keresztező válaszfallapon keresztül történő visszahajtással rögzítjük azokat. A fa ajtótokokhoz

a lágyvas huzalt szegekkel rögzíthetjük.

Biztonsági okokból és a fal függőlegességének tartása miatt először célszerű csak a fal

magasságának feléig felépíteni a falat. A megfelelő szilárdulás után, általában a következő

napon folytatható a falazás.

7.6.6. ELEMEK VÁGÁSA, HORONYKIALAKÍTÁS

A téglák méretre vágásához a gépi fűrészek közül az ún. Alligátor típusúak ajánlha-

tók elsősorban. Ezek általában elektromos meghajtású, fordulatszám szabályozóval ellátott

készülékek, és keményfém-betétes, ellenmozgású kettős fűrészlappal működnek. A fűrész-

lapok méretének, illetve a vágási hossznak a megválasztásakor arra kell ügyelni, hogy azok

hosszabbak legyenek, mint a vágási felület legnagyobb mérete. A fűrészlapok végének min-

denképpen a vágási felületen túl kell érnie, mert ha a fűrészlapok vége a vágási felületen belül

marad, akkor a fogak eltörhetnek.

A kézi fűrészek közül is a keményfém-betétes típusok ajánlhatók. Ezek használatakor a

vágási sík vonalában a tégla felületét körben néhány mm mélyen be kell vágni, majd a tégla

teljes szétfűrészelését ezután lehet megkezdeni úgy, hogy az előre kialakított hornyok vezetik

a fűrészlapot

Az áttöréseket fúróval vagy Iyukfűrésszel lehet kialakítani. Az épületgépészeti vezetékek

hornyait horonymaróval készíthetjük el. A hornyok kialakításakor ügyelni kell arra, hogy azok

ne veszélyeztessék a fal szilárdságát. Így például teherhordó belső falaknál a fal két oldalán

lévő vízszintes hornyok ne legyenek egymással szemben

Lakáselválasztó falban épületgépészeti vezetékeket nem szabad elhelyezni. Azelektromos

szerelvények, dobozok falba süllyesztése is lerontja a fal hangszigetelő képességét. Válaszfa-

laknál a hornyokat csak az egyik oldalra szabad készíteni, az alábbi méretkorlátokkal:

szélesség: max. a fal vastagsága.

mélység: függőleges horony 12 cm vastag válaszfalban max. 5 cm, de legfeljebb a mere-

vítő huzalig. 10 cm vastag válaszfalban max. 4,5 cm, de legfeljebb a merevítő huzalig.

Egyéb horony - max. 3,0 cm.

Azegymással szemben elhelyezkedő pontszerű bemarásokat - pl. dugaszolóaljzatok, kap-

csolók, elosztódobozok - egymástól legalább a falvastagság értékével el kell tolni.

A hornyok, bemarások, áttörések kialakításánál fokozott gondot kell arra

fordítani, hogya merevítőhuzalokat ne vágjuk el.

175



A K ORSZERU VÁZK ERÁM I A ÉPÍ TÉSI REND SZER

7. FEJEZET

7.7. AZÁTHIDALÁSOK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐ I

változik, 25 cm-es méretlépcsőkben. A kétol-

dali felfekvési hosszak figyelembevételével (12-12 cm) az áthídalók 0,75-2,75 m közötti fesz-

távokhoz (lO-esnél 3,00 m) alkalmazhatók kéttamaszú tartóként. A keresztmetszet közepén

kialakított légkamra, illetve elhelyezett hőszigetelés növeli a szerkezet hőszigetelő képességét,

ezért használatuk külső fal esetén mindenképpen szükséges (7.20. ábra).

Az alátámasztó

á l lványzato t

(7.21. ábra) még az áthidaló k elhelyezése előtt kell elkészíte-

ni. 2,0 m-es nyílásméretig középen egy helyen kell az áthidalókat alátámasztani, 2,0 m-nél

nagyobb nyílás esetén két alátámasztás szükséges. Ha az áthidaló koncentrált terhet kap, a

koncentrált teher alatt alá kell azt támasztani. Különös gondot kell fordítani arra, hogya köz-

vetlenül az áthidalők alá kerülő gerenda az egymás mellé helyezett összes áthidalót átfogja

és alátámassza. Az alátámasztásokat csak az áthidaló feletti ráfalazás vagy rábetonozás és a

koszorú meg

sz l lá rdulás

a után szabad eltávolítani. Az alátámasztó állvány teherbírását és szak-

szerű kialakítását arra jogosult szakembernek (pl. felelős műszaki vezető) ellenőriznie kell.

Az áthidalók az építési rendszer szerves

részei, de más falazóelemekhez is beépíthe-

tők, a megadott előírások betartása mellett.

7.7.1. PAPUCSELEMES ÁTHIDALÓ K

Lakó és közösségi épületek, családi házak,

társasházak. épűlet-felújítások. átalakítások,

emeletráépítések, tetőtér beépítések külső és

belső falaiban 0,75-2,75 m nyílásméretekhez

alkalmazható a

két támaszú

papucselemes

áthidaló szerkezet. Az áthidaló (7.19. ábra)

kerámia kéreg-elembe betonozott, előfeszített

szerkezet. Az

á th ida lők

kis tömegük következ-

tében kézzel is könnyen mozgathatók.

Az áthidaló képezi a szerkezet alsó húzott

övét, a felső nyomott övet pedig a kisméretű

tömör tégla ráfalazás, vagy rábetonozás biz-

tosítja. A nyílásáthidalás csak a helyszíni ráfa-

lazás vagy rábetonozás megszilárdulása után

lesz teherbíró, ezért építés közben a papucsele-

mes áthidalókat ideiglene se n alá kell támasz-

tani. Az áthidaló előnye, hogy felülete kerámia,

ezáltal könnyen vakolható.

Az áthidalók 10 cm szélességben 6,5 cm

magassággal és 12 cm szélességben 8,5 cm

magassággal készülnek. Az áthídalók gyártási

hossza 1,0-3,0 m (lO-esből 3,25 m) között

176

kerámia ~'b t '

kérege em:-,[,~,

I

e onozas

a

i

h elöfeszített

ÚJ .:::,;' acélbetét

C D A-1O

~? ÁTHIDALó

: : : ~ ' : ~ ~ ; ; ~ ' ;

~~ A-12 ÁTHIDALÓ

7.19. Ábra: Papucselemes áthidalók

44 N+F

km. tégla

nyomot öv

falazat

,,12~8,,12r12,l

7.20. Ábra: Papucselemes

áthidaló bépítése



7. FEJEZET


min.

12

cm

11

A12 áthidaló

12 cm

, szabad nyílás < 2m ,

I I

A12 áthidaló

max.1 m

12 cm

gerenda

oszlop

éke

szabad nyílás' 2m

7.21.Ábra: Áthidalások ideiglenes alátámasztása

Amennyiben a 25 cm-es méretrendtől eltérő hosszúságú áthidalóra van szükség, az áthi-

daló gyémánt vagy korund vágótárcsávai, flex-szel darabolható. Erre azért van lehetőség, mert

az ilyen berendezéssel történő vágás az acélbetétek tapadó kapcsolatát nem befolyásolja.

Tilos az áthidaló véséssel történő vágása, mivel már kis roncsolás esetén is nagymérték-

ben csökken az acélbetétek és a beton közötti feszítőerő-átadás. Az előbbiek miatt legkisebb

mértékben sem szabad az áthidalót vésni, illetve azokba rögzítő elemeket fúrni, vagy belőni.

A falazatot úgy kell kialakítani, hogy az áthidaló felfekvési pontjai alá egész vázkerámia

tégla kerüljön. Az áthidalók felfekvését cementhabarcs ágyazó réteggel kell kiegyenlíteni.

Az egymás mellé helyezett áthidalók közötti

függőleges hézagokat is gondosan ki kell töl-

teni cementhabarccsal. Az áthidalóknak leg-

alább

12

cm hosszúságban fel kell feküdniük

a teherhordó falra.

A nyomott öv kialakítható

I.

o.

kisméretű

tömör tégla

ráfalazással,

vagy rábetonozással

7.22.

ábra). Ráfalazáskor az áthidaló feletti

falszakaszt különös gondossággal, szabályosan

kötésben kell falazni (nem egyenes boltövként).

A falazáshoz cementhabarcsot kellhasználni és

ügyelni kell mind a vízszintes, mind a függőle-

ges fugák teljes habarcskitöltésére. A rábeto-

nozás vagy ráfalazás előtt a törmelékeket, laza

részeket el kell távolítani és be kell nedvesíteni

azért, hogy az előregyártott húzott öv és a hely-

színen készülő nyomott öv között megfelelő

kapcsolat alakuljon ki. Az építés közbeni alá-

támasztások csak a nyomott öv és a koszorú

teljes megszilárdulása után távolíthatók el.

7.22. Ábra:

Nyomott

öv

kialakításának lehetőségei

177




7. FEJEZET

Mivel az áthidalóba tilos rögzítő elemeket fúrni, vagy

belőní,

ezért a nyílászárók rögzítése

az áthidalók közötti habarcsrétegbe, korábban elhelyezett lécbe, kibetonozásba vagy a kibe-

tonozásban elhelyezett facsomagokba történhet.

A téglafalazatok nyílásainak áthidalására szolgál a C alakú kerámia kéreg-

elemek kibetonozásával készített elemmagas áthidaló.

Lakó- és közösségi épületek, családi házak, társeshézak, épület-felújítások, átalakítások,

erneletráépítések, tetőtér beépítések külső és belső falaiban 0,75 - 2,50 m nyílásméretekhez

25 cm-es méretlépcsőben alkalmazható kéttámaszú áthidaló szerkezet.

Az előregyártott elemek jó teherbíró képességűek, beépítésük egyszerű, az elhelyezé-

sük után az áthidalás azonnal terhelhető, az építés ideje alatt nincs szükség alátámasztás-

ra. Az elemmagas áthidaló jól illeszkedik a vázkerámia építési rendszer méretmoduljához

(7.23. ábra) az egységes kerámia felülete miatt könnyen vakolható.

Az áthidaló k elhelyezésénél a falazatot

úgy kell kialakítani, hogy az áthidaló felfek-

vési pontjai alá egész falazóelem kerüljön.

Eltérő falközű nyílások kiváltása esetén foko-

zottan ügyelni kell a különböző méretű fel-

7.7.2.

AZ ELEMMAGAS ÁTHIDALÓK

fekvési hosszakra:

100-175 cm elemhosszig 12,5 cm;

200-250 cm elemhosszig 20 cm;

275-300 cm elemhosszig 25 cm.

Az áthidalók felfekvését cementhabarcs

réteggel kell kiegyenlíteni és kidőlés ellen

kötöző-huzallal kell rögzíteni. Emeléskor az

áthidalókat a hosszúság liS-eiben kell meg-

fogni. Az áthidalókat beépítéskor nem kell

alátámasztani.

Több áthidaló egymás mellé helyezése

esetén az áthidalás hőszigetelése, az elemek

közé helyezett (7.24. ábra) hőszigetelő réteg-

gellehetséges.

Mivel az elemmagas áthidalók nem

feszítettek, így dűbelezhetők, azokba

rögzítőelemek fúrása és belövése megen-

ge?ett 30 mm mélységig, azonban vigyázni

kell arra, nehogy a hosszvasak sérüljenek. A

kerámia kéregelem véshető is, bár az eset-

178

erámia

kéregelem

kibetonozás

elöfeszített

acél betét

7.23. Ábra: Elemmagas áthidaló

N+F falazóelem

elemmagas áthidaló

7.24. Ábra: Elemmagas

áthidaló beépítése



7. FEJEZET


leges roncsolódás miatt ez a munkafolyamat nem javasolt. A nyílászárók rögzítőpántját az

áthidalók közötti habarcshézagba vagy facsomagba kell rögzíteni.

Az áthidaló felülete kerámia, magassága megegyezik a vázkerámia építési rendszer falazó-

blokkjainak magasságával, így mind a habarcshézag, mind a vázkerámia anyagfolytonossá-

gát tekintve a fallal összefüggő, vakoláshoz ideális felületet képez.

7.7.3. AZ U ZSALUZÓELEMEK

Atermékcsaládhoz tartozik két U alakú

zsaluzó elem is. Az elemek mérete igazo-

dik a 30-as és a 38-as falvastagsági mére-

tekhez (7.25. ábra), illetve a 23,8 cm-es

magassági méretrendhez. A betonozási

keresztmetszet 21x19 cm, illetve 28x19

cm. Az U zsaluzóelem felhasználható áthi-

dalásnál, koszorúknál, valamint erősítő

pillérek, merevítő bordák, szellőzők készí-

tésénél. Teherhordó funkcióját csak a vas-

beton maggal együtt tudja ellátni (7.26.

ábra). A vasalást mindig egyedileg kell

meghatározni a terhelés függvényében A

szerkezetek erőtani ellenőrzését a tervező-

nek minden esetben el kell végeznie

Sokoldalúan felhasználható elem,

hiszen a terheléshez igazítható az egyedi

vasalás, jól vakolható égetett kerámia

felületet biztosít, illeszkedik a vázkerámia

építési rendszer méretmoduljához, egy-

szerűen beépíthető, valamint természetes

anyagokból készül.

Az U elemekkel történő áthidalásnál

a felfekvések magasságában egy alátá-

masztó állványzatot kell készíteni. A zsa-

luelemek elhelyezése után a külső térrel

érintkező felületeknél min. 3 cm-es hőszi-

getelést kelltenni. Avasszerelés zsaluzatba

helyezése után következhet a betonozási

munka. Az U zsaluelemek betonozásánál

az elemet a födémszerkezethez hasonlóan

elő kell nedvesíteni.

U 30 ZSALuz6ELEM

U 38 ZSALuz6ELEM

7.25. Ábra: U zsaluzóelem áthidaló

1.5,.

födém

30 zsaluzóelem

7.26. Ábra: U zsaluzóelem áthidaló

belső 30-as főfalnál

179




7. FEJEZET

A térdfali koszorú (7.27. ábra)

kialakításánál megfelelő vastagságú U

zsaluelemek falegyenre történő hagyo-

mányos falazómunkával való elhelyezé-

sévei kezdődik. A koszorú külső térrel

érintkező kéregelemének belső síkjára

hőszigetelést kell rakni, melynek vastag-

ságát hőtechnikailag ellenőrizni szüksé-

ges. Ez a megoldás akkor javasolt, ha a

zsaluelem szélessége megegyezik a fal-

vastagsággal. Lehetőség van azonban

a hőszigetelésnek a kéregelem külső

oldalára való elhelyezésére is, amely a

hőszigetelés folytonosságának megtar-

tásában jelent előnyt. Megszűnik viszont

ilyen módon a vakoláshoz ideális alapot

biztosító kerámiafelület egységessége.

Befejező munkálatként a terv szerint sze-

relt koszorúvasalás elhelyezése után a

koszorút ki kell betonozni.

A tetőtéri térdfalak erősítő pillé-

reinek (7.27. ábra) elkészítésénél, a

szellőzőcsatornához hasonló függőleges

elhelyezésre van szükség. A kialakuló füg-

gőleges csatorna képezi a pillér zsaluzatát.

Atérdfal építésénél ügyelni kella zsaluelemek

kötési szabályoknak megfelelő fa lazására .

hogyabordáknak a faltesttel való együttdol-

gozása biztosított legyen. A feles eltoláskor

egy olyan pillérkeresztmetszetjön létre, amely

minden második sorban kiszélesedik. Ebbe a

járatba kell elhelyezni a hőszigetelést. 38-as

fal és 30-as U zsaluzóelem esetén a külső

térrel érintkező felületek mentén helyezhető

el a hőszigetelés. Avasszerelés után 3 soron-

kénti betonozással alakul ki a monolit pillér.

Avasalást az alsó és felső koszorúhoz is csat-

lakoztatni kell.

Szellőzőkürtők (7.28. ábra) esetén a falazatba tervezett szellőzőcsatorna kialakításánál

a zsaluelemeket függőleges helyzetben kell beépíteni. Az így létrejövő vertikális irányú szellő-

zőkürtő két oldalán a falidomokat falvéggel kell lezárni. Külső falban kialakítandó csatornánál

gondolni kell hőszigetelés elhelyezésére is a kéregelem külső térrel érintkező felületén. Szellő-

zőrács beépítése céljából a zsaluelem fala áttörhető.

180

30 zsaluzóelem

Z2Z Ábra: U zsaluzóelemes térdfal i

koszorú és erősí tő pi l lér

Z28. Ábra: U zsaluzóelemmel

kialakított szellőzőkürtő



7.FEJEZET

A


7.8. A KORSZERŰ VÁZKERÁMIA RENDSZERHEZ TARTOZÓ FÖDÉM

Afödém az építési rendszer szerves része, de más rendszerekhez is alkalmazható. A födém

kerámia kéregelemmel betonozott előfeszített gerendákból, kerámia béléstestekből és hely-

színi felbetonból áll (7.29. ábra).

A gerendák kis tömegük következ-

tében kézzelis könnyen mozgathatók,

ezért az egész födémszerkezetet daru

használata nélkül is össze lehet rakni.

A gerendák 2,25-7,00 m közötti

falköz méretekhez alkalmazhatók,

kéttámaszú tartóként. A födémhez

tartozó béléstestek kétféle méretben

készülnek, a gerendák 45 és 60 cm-

es tengelytávolságaihoz igazodóan.

Szükség esetén kettőzött geren-

dák is alkalmazhatók. A födém a hely-

színi felbeton megszilárdulása után

lesz teherbíró, ezért építés közben

a gerendákat ideiglenesen alá kell

támasztani, illetve túl kell emelni

A födém előnye, hogya födém

alsó felülete -mind a gerenda, mind

a béléstest- környezetbarát kerámia-

anyagból készül, ezért jól vakolható.

rynyírókengyel

; I

i i

kerámia lc,J r r : n t 1 l. r n 1 i kibetanazás

kéregelem ~~

elöfeszített

acélbetét

Fö Ot MGERENOA

7.29. Ábra: Födémrendszer elemei

7.8.1. A GERENDÁK ÉS BÉLÉSTESTEK MŰ SZAKI ADATAI

A gerenda keresztmetszete 12,Ox6,5 cm. A gerendák gyártási hossza

2,50-7,25 m között változik, 25 cm-es méretIépcsőkben.

A kétoldali felfekvési hossza k figyelembevételével a gerendák 2,25-7,00 m közötti

falközméretekhez (fesztávokhoz) alkalmazhatók, kéttámaszú tartóként. A gerendák megren-

delésénél a falközméretnél nagyobb, teljes födémgerenda hosszat kell megadni A 25 cm-es

méretlépcsők illeszkednek a vázkerámia építési rendszerhez, de más teherhordó falak alkal-

mazása esetén is széles választékot jelentenek. A födémbéléstestek a födémszerkezet elemei,

kizárólag ezen szerkezet gerendáival építhetők össze

A béléstestek 52 (60 cm-es tengelytávolsághoz) és 37 cm (45 cm tengely-

távolsághoz) szélesek

17

cm magasak és 25 cm hosszúak. Így illeszkednek

az Építési Rendszerhez.

A 45 cm szélesből

8,89

db, a 60 cm széles béléstestből 6,67 db kell 1 m

2

felületre.

181




7. FEJEZET

7.8.2. A GERENDÁK ALÁTÁMASZTÁSA ÉS TÚLEMELÉSE

A gerendák építés közben alátámasztás nélkül (7.30. ábra) egyáltalán nem terhelhe-

tők. Az alátámasztó állványzatot még a gerendák elhelyezése előtt kell elkészíteni 3,5 m-

es falköztávolságig egy helyen,

3,5 m-es falköztől 5,25 m-

es falközig két helyen, ennél

nagyobb fesztávolság esetén

három helyen kellalátámasztani

a gerendákat

Az alátámasztásokat annak

figyelembevételével kell kiala-

kítani, hogya gerendákat a

falköztávolság (fesztáv) 1/300

~~~~~~~~~~~~~~~~~~r-~

részével túl kell emelni

Falköz

Túlemelés középen

Falköz

Túlemelés középen

3,Om

1,0cm

5,Om

1,7cm

4,Om 1,3 cm 6,Om 2,0 cm

Az alátámasztás készülhet csőáll-

ványból (7.31. ábra), vagy faanyagból.

Az alátámasztásokat csak a födém teljes

megszilárdulása után szabad eltávolíta-

ni Ha az alátámasztó állvány födémre

kerül, akkor az alsó födémet az alétá-

masztások alatt alá kell dúcolni

Feltöltésre, illetve fagyott talajra áll-

ványzat nem állítható Faanyagú állvány

esetén a szelement és az oszlopokat

fekve kell összeerősíteni. Ezután felállít-

juk a palló

alátétre.

A palló a székállás 7.31.

Ábra: Födém alátámasztásása

oszlopainak súlyát osztja el az alatta lévő

tömör talajra, vagy szl lárd födémre.

A székállás oszlopait átlóirányban fölszegezett deszkákkal merevítjük egymáshoz, a szele-

men tengelyére merőlegesen pedig mindkét irányban kitámaszt juk elbillenés ellen. Az előírt

túlemelést az oszlopok alatti

ékpár

segítségével állítjuk be.

Az alátámasztó állványzat merevségét,

teherbírását,

elemeinek kapcsolatát, az oszlopok

függőlegességét és

aláékelését ,

aszelemenek vízszintesség ét arra jogosult szakembernek (pl.

felelős műszaki vezető) ellenőriznie kell

7.2. TÁBLÁZAT

182

12 cm

min.

12

cm (, I.

11

túlemelés

7.30. Ábra: Födémgerendák túlemelése



7.FEJEZET


7.8.3. A GERENDÁK MÉRETRE VÁGÁSA

Amennyiben a 25 cm-es méretrendtől eltérő

hosszúságú gerendára van szükség, a gerenda

mindkét végéből gyémánt vagy korund vágótárcsá-

val, flexszel le lehet vágni 10 cm-t. Ez azért lehet-

séges, mert az ilyen berendezéssel való vágás az

acélbetétek tapadását nem befolyásolja.

Statikai számítással történő ellenőrzés után

10 cm-nél nagyobb darabokat is le lehet vágni a

gerendából. A számításnál figyelembe kell venni

a gyári kengyelkiosztást Tilos a gerenda véséssel

történő vágása, mivel már kis roncsolás esetén is

nagy mértékben csökken az acélbetétek és a beton

közötti feszítőerő-átadás. Az előbbiek miatt a legki-

sebb mértékben sem szabad a gerendát vésni

7.8.4. GERENDÁK ÉS BÉLÉSTESTEK

ELHELYEZÉSE

A megfelelő méretű gerendák felfekvését (7.32.

ábra) cementhabarcs ágyazó réteggel kell kiegyen-

líteni. A födémgerendáknak legalább 12 cm hosz-

szúságban fel kell feküdniük a teherhordó falra

A gerendák végeinél egy-egy béléstest elhelye-

zésével állítható (7.33. ábra) be az előírt gerendatá-

volság. A béléstesteket a gerendák hossztengelyére

merőlegesen haladva kell elhelyezni, így a gerendák

átmenetileg sem kapnak féloldalas terhelést Csak a

béléstestekre helyezett pallókon szabad járni

7.8.5. VASSZERELÉS ÉS BETONOZÁS

A kengyeleket úgy kell felhajlítani (7.34. ábra),

hogy felső végük a felbeton felső síkja alatt 2 cm-re

legyen Akengyelek végleges helyzetükben a geren-

da mindkét végén a teherhordó falak irányába hajla-

nak, a vízszintes síkkal kb. 45°-os szöget zárnak be.

A kengyelek többszöri fel- és lehajlítása tilos

A gerendát a koszorúba be kell kötni (7.35.

ábra) az erre a célra szolgáló pótvasakkal Ezeket a

vasakat az összes kengyel felhajlítása után a geren-

dák mindkét végén, a gerendák felső övében a ken-

gyelekbe fűzve kell vezetni

7.32. Ábra: Gerendák elhelyezése

7.33. Ábra: Béléstestek elhelyezése

7.34. Ábra: Kengyelek felhajtása

183




7. FEJEZET

Abekötővasak (7.35. Ábra) átmé-

rője 4,00 m-es fesztávig 08 mm, e

fölött legalább 010 mm. A bekötőva-

sak hossza a fal belső síkjától számít-

va 4,80 m fesztávig legalább 80 cm, e

felett a támaszköz 1/6-a.

Betonozás előtt a statikus terv sze-

rinti kiváltó, elosztó és pótvasakat el kell

helyezni, azok helyzetét ellenőrizni kell

30 N+ F fa lazóelem

A felbeton középvonalában hegesz-

tett háló, vagy keresztvasalás elhelye-

zését ajánljuk. Hegesztett háló esetén

legalább egy keresztszálnak a koszorúba

kell kerülnie és a hálónak át kellmennie

a harántfalak felett A hegesztett háló C

15H minőségű legyen 04,2 mm, 05,0

mrn, vagy 06,0 mm átmérővel és maxi-

mum 25 cm-es lyukbőséggel. Kereszt-

vasalásként alkalmazható 06,0 .mrn átmérőjű

B 38.24 minőségű acélbetét is. Ezekből 4 db-ot kell

elhelyezni méterenként A vasaknak át kell mennie

a harántfalak felett és végeiket be kell a koszorú-

ba horgonyozni A betonacél-szerelést betonozás

előtt meg kell mutatni az építkezés felelős műszaki

szakemberének Azösszeszerelt födémet alaposan

be kell nedvesíteni (7.36. ábra) A törmelékeket,

laza részeket el kell távolítani A beton C16-16/KK

minőségű legyen (max. 16 mm-es szemcseátmé-

rővel, kissé képlékeny konzisztenciájú, plasztikus,

de nem folyós állapotú)

Korrózióveszélyesvegyszereket tartalmazó ada-

lékanyagot nem szabad használni A gerendák, a

koszorú és a felbeton betonozása (7.37. ábra) egy-

szerre készüljön, a teljes mennyiséget egy munka-

ütemben kell bedolgozni Amennyiben erre nincs

mód, a felelős műszaki vezető utasításai szerint kell

kialakítani a munkahézagokat

A betont a gyors kiszáradás ellen lefedéssel,

nedvesítéssel védeni kell A gerendák építés közbe-

ni alátámasztásai csak a helyszíni beton teljes meg-

szilárdulása után távolíthatók el (legalább +12°C

fokos hőmérséklet esetén 28 nap).

184

7.35. Ábra: Gerenda bekötése

7.36. Ábra: Födém benedvesítése

7.37. Ábra: Fe/beton készítése



7.FEJEZET

A


7.8.6. A FÖDÉM GEOMETRIAI ÉS MENNYISÉGI ADATAI

A geometria és a mennyiségi adatokat a

7.3. táblázat

adja meg, különböző födémkiala-

kítások esetén.

7.3. TÁBLÁZAT

Egyenként beépített gerendák, födémvastagság:

17

cm béléstest + 4 cm felbeton

= 21 cm

45-ös béléstesttel

60-as béléstesttel

Tengelytáv

45 cm

60cm

Gerendaszükséglet

,

2,22 frn/m?

1,67 frn/m

Béléstest szükséglet

8,89 db/rrr'

6,67 db/rrr'

Betonszükséglet

63l/m

2

57 l/rn

Nyersfödém önsúlya

2,8 kN/m

2

2,6 kri/rrr'

Egyenként beépített gerendák, födémvastagság:

17 cm béléstest + 6 cm felbeton

=

23 cm



Tengelytáv

45 cm

60 cm

Gerendaszükséglet

2,22 frn/m

1,67 frn/rrr'

,


8,89 db/m

6,67 db/rn

Betonszükséglet 83l/m2 77l/m2


3,3 kN/m

2

3,1 kN/m

2

Kettőzve beépített gerendák, födémvastagság:

17

cm béléstest + 4 cm felbeton

= 21

cm



Tengelytáv

57 cm

72 cm

Gerendaszükséglet

3,51 fm/m

2,78 frn/m?


7,02 db/m

5,56 db/rrr'

Betonszükséglet 81 l/m 73l/m2


3,3 kN/m

2

3,0 kN/m

2

Kettőzve beépített gerendák, födémvastagság:

17 cm béléstest + 6 cm feJbeton

=

23 cm


60-as béJéstesttel

Tengelytáv

57 cm

72 cm

Gerendaszükséglet

3,51 frn/rrr'

2,78 fm/rrr'


7,02 db/m

,

5,56 db/rn?

Betonszükséglet

101 l/rn

93l/m2


3,8 kN/m

2

3,5 kri/m

185




7.FEJEZET

7.8.7. KOSZORÚ KIALAKÍTÁSA KÜLSŐ FALBAN, KOSZORÚTÉGLA BEÉPÍTÉSE

A nútféderes koszorútéglát csak függőleges

helyzetben szabad beépíteni A koszorútéglát

habarcs ágyazatra kell állítani A nútféderes koszo-

rútéglák -hasonlóan a nútféderes falazótéglák-

hoz- oldalt horonnyal és eresztékkel csatlakoznak

egymáshoz. Így a koszorútéglák függőleges illesz-

t~sel'~éfl.ne'::l kell bhabkarllc~oll~a.s:nálnki lA kosldzolr~-l

J J = =~~~ f=~

teg at uggo eges e e a ítaní es a

Ü

so o a ro, 'fl F

zsaluzattai kell a kiborul ás és a beton oldalnyomá-

sa ellen megtámasztani. A zsaluzatot csak akkor

szabad eltávolítani, ha a koszorútégla fölé kerülő

falazat már rögzíti a koszorútéglát

A koszorútégla közbenső födémekhez az előb- H

2

biek figyelembevételével alkalmazható. Tetőfödém

esetében a koszorútéglát attika- vagy térdfallal

leterhelve, esetleg más műszaki megoldásokkal

rögzítve lehet beépíteni

A saroknál a külső síkig kifutó koszorútég-

la mindig egész elem, és eresztékének kifelé kell

; . . J ; 1 _ ' '

mutatnia Ezt az eresztéket kőműveskalapáccsalle

1 1 -

kell ütni, így a vakoláshoz egységes, sík felület áll

rendelkezésre

A 7.38.

ábra

szemlélteti a koszorúkialakítást,

ill. a koszorútégla beépítését. A gerendák felső

övében, a kengyelekbe fűzve láthatók a gerenda-

bekötő vasak.

7.8.8. KOSZORÚ KIALAKÍTÁSA

BELSŐ FALBAN

A

7.39.

ábra szemlélteti a koszorú kialakítást

25 cm

vastag teherhordó belső fal esetén. Az

ábrán láthatók a gerendabekötő vasak a gerendák

felső övében, a kengyelekbe fűzve. A 25 cm vastag

teherhordó fal alkalmazásakor a szembenálló

gerendák véglapjai között cementhabarcs kitöltés t

kell készíteni (hasonlóan a hagyományos téglák

közötti függőleges, habarccsal kitöltött hézaghoz).

Erre azért van szükség, mert ezt a szűk rést a koszo-

rúbeton nem tudná kitölteni.

30

cm-es fal esetén a

két véglap közötti nagyobb rés már kibetonozható.

186

7.38. Ábra: Gerenda bekötése

(gerendákkal párhuzamosan

ésgerendákra merőlegesen)

7.39. Ábra: Közbenső födém, teherhordó

fal ésáthidaló csatlakozása



187

7.FEJEZET


7.8.9. SZAKIPARI MUNKÁK A FÖDÉMNÉL ÉS AZ ÁTHIDALÓNÁL

Agerendába és az áthídalóba rögzítő elemeket fúrni, belőni nem szabad, azokat bármilyen

célból megvésni tilos. A födém elektromos vezetékeit a fal szélén megvésett béléstestekben

vezetve célszerű elhelyezni, a gerendával párhuzamos irányban.

A födémre alulról függesztendő, kapcsolandó tárgyak (pl. mennyezeti lámpa) rögzítéséhez

a béléstest alsó felületének

kífúrásával

utólag beilleszthető billenő fém kítámasztós - vagy

rugós kítárnasztós horgos, esetleg injektáló technikával rögzített - csavarok használata aján-

lott. A födém teljes alsó felülete egységes, a gerendák kerámia kéregeleme és a kerámia

béléstestek a vakolási rnunkákhoz összefüggő felületet képeznek. Akönnyebb vakolhatóság ot

az elemek felületének kialakítása is elősegíti.

7.9. PROFIPANEL FÖDÉMELEM

A profipanel födémelem előregyár tott vasbeton kéregpanel, melyből mono-

li tikus felbetonnal tetszőleges, 13-30 cm vastag vasbeton födém készíthe-

tő.

A födémelem az építés közben zsaluzatként szolgál, és a helyszíni betonozás elkészülte

után beleszámít a terhet viselő teljes keresztmetszetbe. Az alkalmazott anyagminőségek a

7.4. táblázatban

találhatóak.

7.4. TÁBLÁZAT

Beton

Betonacél

MSZ

C 20-16/KK

B60.50

C 20-25

BHB 55.50

A födémelem rendelkezik a szereléskor és a végső állapotban fellépő statikai igénybevéte-

lek felvételére alkalmas hossz- és keresztirányú vasalással és az elembe részben beágyazott

térráccsal, mely a merevségen túl a monolitikus felbetonnal történő együttdolgozást is biz-

tosítja.

Kialakíthatók erkélyek, belső konzolok is. Lehetőség van hőszigetelő elemek elhelyezésé-

re, hőhidak kiküszöbölésére. A födémrendszer lehet pontonként alátámasztott, többtámaszú

és több irányban teherviselő is.

Az elemek készítésénél figyelembe veszik a szükséges helykirekesztések - födém áttöré-

sek, elektromos dobozok és egyéb beépített kiegészítők helyeit -, a vízorrok, ferde levágások,

sarok kíalakítás oldalfalaknál, függőleges oldalfal

22

cm magasságig (erkélyeknél, galériák-

nál, stb., kialakítását. A profipanel felhasználásával készülő épületek födémelemeinek tervét

CAD

programmal készítik el. A tervezés, az ellenőrző számítások, valamint a konstrukciós

részletek kidolgozása után kezdődik a gyártás.

A profipanel födémelem szállításkori súlya függ a vastagságától és a méretétől. Az építke-

zés helyszínén megfelelő teherbírás ú darura van szükség. A rendelkezésre álló daru teherbíró

képességét az elemek tervezése kor figyelembe kellvenni.




7. FEJEZET

A profipanel födémelem műszaki adatai: elem vastagság 5,0; 6,0 illetve 7,0 cm; elemszé-

lesség maximum 2,40 m; elemhossz maximum 10,00 m. A mérethatárokon belül, a statikai

igények és lehetőségek figyelembevételével bármilyen alaprajzi forma gyártható (konzolos,

íves, szögben tört, ferde vonalú, stb.).

A födémelem és a monolitikus felbeton együttműködése érdekében a gyártás során a

felületet felérdesítik. A statikus követelményeknek eleget tevő összekötő- és nyírást viselő

vasalás, mely térrácsként kerül a födémelembe, szintén hozzájárul az együttdolgozáshoz.

A helyszíni beton minősége nem lehet rosszabb az előregyártott elem minőségénél. A helyszí-

ni betonozás megszilárdulása után a végső állapotban a födémelemmel készített födém úgy

viselkedik, mint a monolit vasbeton födém. Az alátámasztásokat csak a beton

sz i lá rdulása

után lehet eltávolítani. Az elemek közötti illesztéseket ki kell glettelni. Az alsó felület glettelés

után alkalmas a végső felületképzésre. A következőkben képekben is bemutat juk a födém

készítésének lépéseit.

L Lépés: Az építési helyszínen a profipanel

födémelemek elhelyezése előtt el kell készíte-

ni a szükséges alátámasztásokat.

I

3. Lépés: Az alsó egységes

és

sík felület érde-

kében az alátámasztás

és

a gerendák pontos

beál l ítása szükséges.

2. Lépés: Az alátámasztások távolsága függ

a felsőöv vasalatának álmérőjétől, valamint

az alkalmazott térrács diagonál is átmérőjé-

től

és

tengely távolságától. Az alátámasztá-

sok közötti távolság alapesetben nem lehet

nagyobb

1,50 m-nél.

4. Lépés: A profipanel födémelemeket a gyár-

ban a beépítési sorrend figyelembevételével

rakják a szál l í tó járműre, így az építkezésen

gyorsan a helyükre kerülhetnek az elemek.

188

7.40. ábra: Profipanel beépítésének lépései



7.FEJEZET


5 Lépés: A profipanel födémelemek beeme-

lésénél nagy figyelmet kel l fordítani az

elemek elhelyezésére. Az elemek széleitől U5

m

távolságra, a rácsbordákba akasztott hor-

gokkal emelhető fel. Az emelőkötél hajlásszö-

ge minden i rányban 60

-nál nagyobb szöget

zárjon be. 2,5 t elemsúly felett 8 ponton tör -

ténjen az emelés.

Amennyiben a födémel em a ter hel és ir á-

nyában min. 4 cm-t fekszik fel a fal ra, nincs

szükség a fal mel lei ti alátámasztásr a, a

födémelem azonban csak habarcságyazatra

feküdhet.

7 Lépés:

A födémelemek beemelése után

el

kell helyezni az épületgépészeti éselektromos

vezetékeket, csöveket, szerelvényeket, melyek

bebetonozásra kerülnek.

6 Lépés:

A födémelemeket gondosan kel l

i l leszteni egymáshoz. A beépítési terv segít-

ségével egyszerű és gyors kivitelezés bizto-

sí tható, nincs szükség helyszíni tárolásra,

rakodásra. A kivi telezés során mutatkozik

meg a korszerű gyártás előnye: miden födém-

elem megfelelő méretű, így pontosan i l lesz-

kednek egymáshoz.

4 cm-nél kisebb felfekvés esetén a fal mellett

a födémelemeket alá kell támasztani.

8 Lépés:

Az összekötő vasak, a pótvasak, a

nyírásí vasalás valamint a felső vasalás elhe-

lyezése és ellenőrzése után megkezdődhet a

fe/betonozás.

7 4 ábra: profípanel beépítésének lépései

189



Jellemző felhasználási területük:

lakó -, kö-

zösségi és meghatározott ipari épületek térszín

feletti homlokzati és belső teherhordó falainál,

vázkitöltő falainál, új építések, felújítások, tol-

daléképítések, bővítések, emeletráépítések

és tetőtér beépítések alkalmával. Alkalmasak

műemléki épületeken is a megadott szerkezeti

helyekre (teherhordó falon kívül). Kialakítható 8.1.

Ábra: Pórusbeton normál falazóelem

belőlük az egyszerű homlokzati tagozat, lizéna,

párkány, könyöklő, teherhordó boltív, boltozat,

íves és derékszögtől eltérő alaprajzú fal egyaránt. A P4-06-os falazó elemekből megfelelő

szigeteléssel, talajnedvesség esetén térszín alatti létesítmények is (pince, alagsor) építhetők.

Az alkalmazható legkisebb elemkötés 12,5 cm. A pórusbeton falazatok készülhetnek ha-

gyományos falazóhabarccsal10 mm-es fugavastagsággal, hőszigetelő habarccsal 5 mm-es

fugavastagsággal és vékonyágyazatú falazó habarccsal 2-3 mm vastagságban.

Falazott pillérek kialakításakor be kell tartani a vonatkozó szabványelőírásait. Amennyiben

az építészeti kialakítás 1500 ems-nél kisebb keresztmetszetű teherhordó pillért igényel, az

kialakítható Pu jelű zsaluelemek vagy Pte jelű furatos elemek felhasználásával mint rejtett,

8. PÓRUSBETON TERMÉKCSALÁD

A pórusbeton az új építkezések, felújítások emeletráépítések, tetőtér beépítések ideális

alapanyaga. Az 1920-as években Svédországban fejlesztették ki az első homok alapanyagú

pórusbeton falazóelemeket azzal a céllal, hogy az épületfát ahhoz hasonló, de nem éghető és

tartós építőanyaggal helyettesítsék. Az eljárás lényege, hogy finom szerkezetű és szemcseel-

oszlású homogén keveréket fém por hozzáadásával pórusos szerkezetűvé alakít, majd nyomás

alatti gőzérleléssel megszilárdít. A gyártástechnológia lényege a mai napig nem változott, de

az évtizedek során végzett kutatások és fejlesztések eredményeként napjainkra az építőele-

mek világszínvonalúra emelkedtek.

A termék alapanyaga homok, a mész, víz és cement. Ezeket meghatáro-

zott arány szerint keverik és a pórusszerkezet kialakulásának előidézésére

alumínium pasztát adagolnak hozzá. A formába öntést követően a keveré-

ket előérlelik, méretre vágják és nyomás alatti gőzérleléssel autoklávban

szilárdít ják.

A kész termék pórusfalai főként kalcium-szilikát-hidrát ból állnak. A pórusfalak mennyisége

határozza meg a szilárdságot, a pórusoké pedig a hőszigetelő képességet.

A termékcsalád megismeréséhez és a kialakítható szerkezetek megértéséhez nézzük meg

azt, hogy milyen elemeket gyártanak hazánkban ezzel az eljárással.

8.1. A TERMÉKCSALÁD ELEMEI

8.1.1. NORMÁL FALAZÓELEMEK

190



191

8. FEJEZET

PÓRUSBETON TERMÉKCSALÁD

hőszigetelt vasbeton pillér; illetve a terhek megfelelő méretű és teherbírású szomszédos fal-

szakaszokra való átterhelésével. Ez utóbbi esetben a kis keresztmetszetű pillér nem vesz részt

a tényleges teherhordásban.

5.1.2. NÚTFÉOERES MEGFOGÓHORNYOS FALAZÓELEMEK

A nútféderes, megfogóhornyos elem 8.2.

ábra)

kialakítása egyedülálló építéstechnoló-

giai előnyöket biztosít a felhasználó számára.

A z ergonómiai szempontok szem előtt tartá-

sával kialakított megfogóhorony és a behatá-

rolt elemtömeg a falazás műveleteit még gyor-

sabbá teszi. A nútféderes

kíalakí tásnál

ha a nút

és féder szorosan illeszkedik, szükségtelenné

válik a függőleges fugák habarccsal való kitöl-

tése. Ígya falazás anyagtakarékosabb és gyor-

sabb. A szerkesztési szabályok megegyeznek a

normál falazóelemre vonatkozókkal.

8.2. Ábr Pórusbeton nútféderes falazóelem

8.1. TÁBLÁZAT: Pórusbeton falazóelemek adatai

Méret (hxmx sz) Tömeg

U érték

Anyagszükséglet (db/fal m

2

)

Habarcsszükséqlet (Í/fal

rn'')

Típus

kg/db W/m

2

K

1 cm

0,5

cm

0,25 cm

Icm

0,5

cm

0,25 cm

mm fuga fuga fuga fuga fuga fuga**

600x200x200

15,4

0,58

7,8

8,10 -

12,70

6,50

-

P2-0,5

600x200x250

19,2,

0,47

7,8

8,10

-

15,80

8,10 -

600x200x300

23,0'

0,40

7,8

8,10 -

19,00

9,75

-

600x200x375

28,8

0,32

7,8

8,10

-

23,80

12,23

-

600x200x200

17,6

0,66

7,8

8,10 -

12,70

6,50

-

P4-0,6

600x200x250

22,0

0,54

7,8

8,10

-

15,80

8,10 -

600x200x300

26,1

0,46

7,8

8,10 -

19,00

9,75

-

500x200x375

27,1

0,37 9,33

9,66 -

24,90

12,80

-

8.2. TÁBLÁZAT Pórusbeton falazóelemek adatai

Méret (hxmxsz) Tömeg

U érték

Anyagszükséglet (db/fal m-)

Habarcsszükséglet (I/falm )

Típus

kg/db

W/m

2

K

0,5

cm fuga

0,25 cm

0,5 cm fuga

0,25 cm

mm

fuga*

fuga**

600x200x200

15,4

0,58

8,13

8,23

4,90

3,00

P2-0,5

600x200x250

19,2

0,47

8,13

8,23

6,10

3,70

NF+GT

600x200x300 23,0

0,40

8,13

8,23

7,35

4,40

600x200x375 28,8

0,32

8,13

8,23

9,15

5,50

600x200x200

17,6

0,66

8,13

8,23

4,90

3,00

P4-06 600x200x250 22,0 0,54 8,13 8,23 6,10 3,70

NF+GT

600x200x300

26,1

0,46

8,13

8,23

7,35

4,40

500x200x375

27,1

0,37

9,88

9,88

9,15

5,50

AzU értékek kétoldalt vakolt falazatra vonatkoznak.

*Hőszigetelő falazóhabarcs esetén. Kész habarcs (I) x 1,25 =szárazanyag szükséglet (1).

**Vékonyágyazatú falazóhabarcs esetén. Kész habarcs (I) x

1,3 =

szárazanyag szükséglet (kg).




8.1.3. VÁLASZFALELEMEK

8. FEJEZET

Jellemző felhasználási területe: nem teherhordó belső térelválasztásra, múszaki telje-

sítményének megfelelő beépítésben korlátozás nélkül alkalmazható. A válaszfalakat

8.3.

ábra) a 12,5 cm-es

minimális elemkötés szabályainak megtartásával kell falazni. A második

fugában kezdve a válaszfalakat huzalozni kell. Erre a megfelelő megoldás a

2-2,5

mm-es

megfeszített lágyvas huzal. A huzalt a sor két végén rögzíteni kell.

Amennyiben a válaszfalak nagyobb keresztmet-

szetű, vagy csoportosan vezetett gépészeti vezeté-

ket kell hordania, érdemes a nagyobb vastagságú

elemeket alkalmazni.

A válaszfalelemek alkalmasak alacsonyabb igé-

nyű szerkezeti helyeken bentmaradó hőszigetelő

zsaluzat kialakítására, és építészetileg igényesebb

tagozatok (párkányok, díszítő elemek) megformá-

lására.

Az előfalazó lappal kombinálva polcok, pul-

tok, padkák és kandallóburkolátok is építhetők.

Méret (hxmxsz)

Tömeg

Anyagszükséglet (db/fal m )

Habarcsszükséglet (l/fa]m )

Típus

kg/db

l e r n

0,5 cm

0,25 cm

l e r n

0,5 cm

0,25 cm

rnm fuga fuga fuga fuga fuga fuga

Pve

600x200x100

7,70

7,8

8,1

-

6,35

3,25 -

600x200x125

9,60

7,8

8,1

-

7,90

4,10

-

600x200x150

11,50

7,8

8,1

-

9,50

4,90 -

Pve NF

600x200x100

7,70

8,13

8,23

2,45

1,2

600x200x125

9,60

8,13

8,23

3,10

1,5

600x200x150

11,50

8,13

8,23

3,70

1,8

*Hőszigetelő falazóhabarcs esetén. Kész habarcs (I) x 1,25 = szárazanyag szükséglet (I).

**Vékonyágyazatú falazóhabarcs esetén. Kész habarcs (I) x 1,3

=

szárazanyag szükséglet (kg).

8.3. TÁBLÁZAT: Pórusbeton választalelemek adatai

8.1.4. ELÓFALAZÓ LAPOK

Épületgépészeti

8.4. ábra)

felszálló vezetékek

takarására, fürdőkádak burkolathordó kötényfalá-

nak megépítésére, kandallóüstök (hőszigeteléssel

együtt alkalmazott) burkolására, belsőépítészeti

takarások, polcegyüttesek kialakítására alkalmas.

Hőnek kitett helyen nem alkalmazunk perlites

hőszigetelő habarcsot. Az előfalazó lapokból ki-

alakíthatók bortároló állványok, kisebb dobogók,

szívesen alkalmazzák kiállítási standok építésekor,

illetve egyes beépített bútorokhoz is. Nem építhe-

tő azonban térelhatároló válaszfal, mert az elemek

vastagsága nem biztosítja az állékonyságot.

192

8.3. Ábra: Pórusbeton választalelemek

8.4. Ábra: Előfalazó lap



193

8.

FEJEZET


8.4. TÁBLÁZAT: Pórusbeton előfalazó lapok adatai

Méret (hxrnx sz)

Tömeg

Anyagszükséglet (db/fal m'')

Habarcsszükséglet (l/fal rrr')

Típus

lem

0,5 cm 0,25 cm

1 cm 0,5 cm

0,25 cm

mm kg/db

fuga

fuga

fuga* fuga fuga

fuga *

Pef 600x200x50 3,90 7,8 8,1 8,2 3,2 1,65 0,85

600x200x75 5,80

7,8 8,1

8,2 4,8

2,45

1,25

*Hőszigetelő falazóhabarcs.

'*Vékonyágyazatú falazóhabarcs.

8.1.5. KOSZORÚ ELEMEK

Jellemző felhasználási területe: koszorúk, födém-

peremek bentmaradó hőszigetelő zsaluzata. Ezen túl

használható vázkitöltések esetén, illetve pl. tetőtér

beépítéskor a födémen kívül más vasbeton szerkezeti

elemek zsaluzására és hőszigetelésre (pillérek, térdfal

konzolok, térdfallemezek stb.).

Az elemek

8.5. ábra)

sima profilozásúak, a ko-

szorú kibetonozásakor ideiglenes megtámasztást

igényelnek. Előnye, hogy könnyen és gyorsan építhe- 8.5.

Ábra

Pórusbeton koszorúelem

tő, hőhídmentes megoldást eredményez, egyszerűen

átvakolható.

8.5. TÁBLÁZAT Pólusbeton koszorúelemek adatai

Méret (hxrnxsz) Tömeg

Hővezetési tényező (W/mK)

Anyagszükséglet

Típus

kg/db

Pórusbeton

Ásványgyapot

Koszorúelem Hőpáncél

mm

(db/fm)

(db/m )

Pke-9 (50+40)

600x200x90 4,00

0,13

0,038 1,67

8,33

Pke-9 (50+40) 600x250x90

5,00 0,13

0,038

1,67

6,66

Pke-9 (50+40)

500x300x90 4,95

0,13

0,038 2,00

6,66

Pke-ll (75+40) 600x200x115 5,90

0,13

0,038 1,67 -

Pke-ll (75+40)

600x250x115

7,40

0,13

0,038 1,67 -

Pke-ll (75+40)

500x300x115 6,70 0,13

0,038

2,00

-

8.1.6. U ZSALUELEMEK

Jellemző felhasználási területe: teherhordó áthi-

dalások bennmaradó hőszigetelt zsaluzata, homlok-

zati és belső főfalakban egyaránt. Ezenkívül hasz-

nálható pillérek, rejtett vasbeton bordák, térdfalak

tetején, koszorúk zsaluzására. Mart és ragasztott ki-

vitelben kerül forgalomba

8.6. ábra).

Előnye, hogy

hőhídmentes nyílásáthidalást biztosít, könnyen meg-

munkálható, egyszerűen átvakolható. A hőszigetelő

képesség a

külső

szár belső oldalára helyezett hőszi-

8.6.

Ábra

Pórusbeton U zsalue/em

geteléssel tovább fokozható.




8.

FEJEZET

8.6. TÁBLÁZAT: Pórusbeton zsaluelemek adatai

Típus

Méret (hxrnxsz) (mm)

Tömeg (kg/db)

Betonkitöltés (l/fm)

Anyagszükséglet (db/fm)

Pu 20/20

600x200x200

9,80

15,20 1,67

Pu 20/25

600x200x250

10,80

22,70 1,67

Pu 20/30 600x200x300 11,70 30,30 1,67

Pu 20/37,5

600x200x375

14,70

37,50

1,67

mart Pu 20/37,5

500x200x375

11,80

37,50

2,00

Pu 40/25

600x400x250

21,40

45,00

1,67

Pu 40/30

600x400x300

23,30 60,00

1,67

Pu 40/37,5

600x400x375

29,10 75,00

1,67

mart Pu 40/37,5

500x400x375

22,50

75,00 2,00

8.1.7. MAGAS ÁTHIDALÓ

Előregyártott, vasalt

25 cm

magas teherhordó

áthidaló 8.7. ábra), amely pórusbeton teherhordó,

illetve vázkitöltő falazatokban elhelyezett nyílások át-

hidalására használható

60-175

cm-es nyílásméretig.

Az áthidaló hőhídmentes kiváltást biztosít. További

előnye, hogyafalazóelemek szélességi méreteihez

igazodik, beépítés után azonnal terhelhető. Beépíté-

se előregyártott elemek elhelyezési szabályainak és

a statikus előírásainak megfelelően, a minimális

20

illetve

25

cm-es felfekvési hosszak betartásával tör-

ténhet. Koncentrált terhe-

lés esetén az áthidalót és

felfekvését statikai számí-

tással kell igazolni.

8.1.8. TEHERHOR-

DÓÁTHIDALÓ

Az előregyártott vasalt

teherhordó áthidaló csalá-

di házak, társasházak, iro-

daházak, ipari és közössé-

gi épületek teherhordó-,

nem teherhordó és vázki-

töltő falaiban elhelyezett

nyílások áthidalásaihoz

készül,

60-250 cm

nyí-

lásközig. A pórusbeton

előregyártott elemekből

J készülő nyílásáthidalás

egy vagy több egymás

194

8.7. Ábra: Pórusbeton magas

áthidaló Pmá

8.7. TÁBLÁZAT: Pórusbeton magas áthidaló adatai Pmá)

Típus


Tömeg (kg/db)

Névleges

nyílásméret (cm)

1290x249x200

58,0

1290x249x250

72,0

~90

1290x249x300

86,0

1290x249x375

106,0

1490x249x200

67,0

1490x249x250

83,0

-

1490x249x300

99,0

~110

1490x249x375

122,0

1740x249x200 78,0

Pmá

1740x249x250 98,0

~135

1740x249x300

117,0

1740x249x375

144,0

1990x249x200

91,0

1990x249x250

112,0

~1501990x249x300 133,0

1990x249x375

165,0

2240x249x200

97,0

2240x249x250

121,0

~175

2240x249x300

151,0

2240x249x375

187,0



8. FEJEZET


mellé helyezett, vasalt tartóból és pórusbeton falazóelemekből épített ráfalazásból áll. Az

előregyártott tartó (8.8. ábra), mint húzott öv szolgál a ráfalazott nyomott zónából származó

terhek felvételére. Az áthidaló a helyszíni ráfalazás megszilárdulása után válik teherbíróvá,

ezért építés közben ideiglenesen alá kell támasztani. Az áthidalókban korrózióvédett hegesz-

tett acélhálós vasalás található. Kis súlya és magas teherbírása, valamint az ehhez párosított jó

hőszigetelő képessége miatt a teherhordó áthidaló kiválóan illeszkedik az építési rendszerbe.

A pórusbeton elemek adta ho-

mogenitás a nyílásáthidalás

síkjában sem szakad meg. A va-

salt áthidaló ugyanolyan tapadó

felületet biztosít és hőszigetelő

képességgel rendelkezik, azonos

módon vakolható, mint a többi

falazat.

8.1.9. VÁLASZFA L

Á TH I D A LÓK

Jellemző felhasználási terüle-

te: válaszfalakba (8.9. ábra) be-

épített nyílások egyszerű, meg-

bízható kialakításánál. Szakszerű

alkalmazása esetén a válaszfal

biztosan nem terheli meg a tok-

szerkezetet.

A

válaszfal áthidalók csak

válaszfalakban alkalmazhatók

Méretezett teherhordó áthidalás

még csoportos beépítésükkel

sem lehetséges. Rendelhetőek

1,0; 1,20; 1,40; 1,60; 1,80

és

2,00 nyílásméretekhez is.

8.8. TÁBLÁZAT: Pórusbeton teherhordó áthidaló adatai

Típus


Tömeg

Névleges nyílás-

(kg/db)

méret (cm)

1150x124x125

13,0

:5,75

1150x124x175

18,0

1300 x 124x 125

15,0

:5,90

1300x124x175 20,0

1500x124x125

17,0

:5,110

1500x124x175

23,0

1750x124x125

20,0

~125

1750x124x175

28,0

Ptá

2000x124x125

23,0

:5,150

2000x124x175

32,0

2250x124x125

25

:5,175

2250x124x175

36

2500x124x125 28 ~200

2500x124x175

40

3000x124x125

34

:5,,250

3000x124x175

47

8.9. TÁBLÁZAT: Pórusbeton uálasztal áthidaló adatai

Típus

Méret (hxrnxsz) (mm) Tömeg

Névleges nyílás-

(kg/db)

méret (cm)

1300x200xlOO

28,60

90

Pvá

1300x200x125

33,48 90

1300x200x150

38,35

90

8.8. Ábra: Pórusbeton teherhordó áthidaló

8.9. Ábra: Pórusbeton válaszfal áthidaló

195




8. FEJEZET

8.1.10. FÖDÉM BÉLÉSTESTEK

Családi házak, iker-, sor-, társasházak, kisebb

kereskedelmi, mezőgazdasági, ipari, illetve közös-

ségi épületek

2,40-7,80 m

fesztávolság határ között

alkalmazható kéttámaszú könnyű, kézi födémrend-

szeréhez. A Pbe és Pbe-EB béléselemek eltérő geo-

metriával készülnek 8.10. ábra). A Pbe-15-60 és

Pbe-17,5-60-as béléselemek az EP178 feszített vas-

beton gerendához alkalmazhatók. A Pbe-EB60/19-

es

széles elemek pedig az

EN és E-jelű és Trigon

mestergerendához használhatók. A béléselemek

csekély önsúlyúak, gyorsan beépíthetők és könnyen

8 1 Ábra: Pórusbeton béléstestek

megmunkálhatók, a helyszínen egyedi méretre vág-

hatók. A béléstestek P2-05 anyagminőségűek.

8.10. TÁBLÁZAT: Pórusbeton béléstestek adatai

Típus

Méret (hxrnx sz) Tömeg

Gerenda ten-

Anyagszükséglet (db/rrr')

(mm)

(kg/db)

gelytáv (cm)

szimpla gerendázat

dupla gerendázat

Pbe-15-60

600x150x200

9,5

70

7,5

6,3

Pbe-17,5-60

600x175x200

11,0

70

7,5

6,3

Pbe-EB60/19-20 510x200x200 10,0 60 8,5 7,2

Pbe-EB60/19-30

51Ox200x300

15,0 60

5,6

4,8

8.1.11. FÖDÉMPALLÓ

Lakóépületek lakásegységen belüli közbenső

födémei, középületek, műemléki és műemlék jelle-

gű épületek alátámasztást nem igénylő, csekély ön-

súlyú vendégfödémei alakíthatók ki a födémpallók

8.11. ábra) segítségéve . Csekély önsúlyú, gyor-

san építhető, könnyű felületképzést tesz lehetővé,

hőhídmentes szerkezet építhető.

8.11. Ábra: Potusbeton födémpalló

8.11. TÁBLÁZAT: Pórusbeton födémpal lók adatai

Szilárdsági osztály

DE-P4,4

Névleges szilárdság

N/mm2

4,4

Névleges testsűrűség

kq/drn? 0,6

0,7

Max. elemhosszúság mm 6000

Járatos elemszélesség

mm

600

Járatos elemvastagság

mm 200

I

240

300

200 240

I

300

Fugahabarcs szükséglet (Hf50)

l/fm

4,2

I

5,3

6,5

4,2 5,3

I

6,5

196



8.

FEJEZET

8.1.12. VASALT FALPALLÓ


Ipari, mezőgazdasági és középületek homlokzati vázkitöltő

falainak kialakítására szolgáló vasalt pórusbeton palló (8.12. áb-

ra). Avázszerkezet külső síkjára rögzítve gyakorlatilag minimális-

ra csökkenthető a szerkezeti hőhíd. Leggyakoribb felületimegje-

lenés a csak festett kivitel, de készülhet mechanikusan rögzített

szerelt, pl. kőlap burkolattal is.

8.12. TÁBLÁZAT: Pórusbeton vasalt falpal lók adatai


WL-P3,3

WL-P4,4

Névleges nyomószilárdság

N/mm

2

3,5

5,0


kg/dm?

0,50

I

0,60 0,60

I

0,70

Hővezetési tényező

W/mK

0,14

I

0,16

0,16

I

0,21

Max. elemhosszúság mm

6000

Járatos elemszélesség

mm 600

Járatos elemvastagság mm

200/240/300

8.1.13. VASALT TETÓPALLÓ

Lakóházak, középületek, műemlék és műem-

lék jellegű épületek tetősíkjainak, tetőkoporsóinak

kialakítására szolgáló speciális pórusbeton palló

(8.13. ábra). Alkalmas a járulékos kiegészítő fa szer-

kezetek terheinek viselésére. Csavarozott kötésekkel

a legtöbb szerkezeti kiegészítés felrögzíthető rá. Jel-

lemzően célszerű az alap tetőgeometriát kialakítani a

pallókkal és az egyéb építészeti elemeket csavarozott

kötésekkel felépítményként rögzíteni. Alkalmazásával

a közbenső szinteket jellemző klíma alakítható ki a

tetőterekben is, ami jelentősen felértékeli az ilyen te-

reket.

8.12. Ábra: Pórusbeton

falpalló

8.13. Ábra: Pórusbeton tetőpal ló

8.13. TÁBLÁZAT: Pórusbeton vasalt tetőpal ló adatai


DA-P3,3

DA-P4,4

Névleges nyomószilárdság

N/mm

2

. 3,5

5,0


kg/dm?

0,50

I

0,60

0,60

I

0,70

Hővezetési tényező

W/mK 0,]4

I

0,16

0,10'

r

-0,21

Max. elemhosszúság

mm 6000

Járatos elemszélesség mm

600

Járatos elemvastagság mm

200/240/300

197




8.1.14. FALAZÓ- ÉS VAKOLÓHABARCSOK

8. FEJEZET

Hőszigetelő falazóhabarcs (8.14/a. ábra)

Teherhordó és vázkitöltő főfalak falazásához, hóhíd-

mentes falazatok készítéséhez, valamint nem teherhordó

válaszfalak építéséhez használható. Hővezetési tényezője

(0,15 W/mK) hőtechnikailag homogén falak kialakítását

teszi lehetővé. A keverékben található vízvisszatartó adalék-

szer megakadályozza a falazóhabarcs megégését a pórusos

felületen, valamint lehetővé teszi az 5 mm-es vízszintes fuga

alkalmazását. A falazóhabarcshoz csak tiszta víz keverhető,

és más adalékszer nem.

50 l/zsák szárazanyag, 40 l/zsák kész keuerék

19-20 l/zsák keuerőuíz

Falazóhabarcs vékony fugához (8.14/b. ábra)

Nagy teherbírású, illetve látszó architektúrával készülő

teherhordó és vázkitöltő főfalak, valamint nem teherhordó

válaszfalak építésére alkalmas. Kizárólag a nútféderes vá-

laszfalelemekkel és falazóelemekkel alkalmazható. A víz-

szintes fuga mindössze 2-3 mm. Alkalmazásával jelentősen

csökkenthető a szerkezetbe bevitt építési nedvesség, vala-

mint növelhető a falazat teherbíró képessége.

25 kg/zsák szárazanyag, 19l/zsák kész keuerék

6-7 l/zsák keuerőuíz

Beltéri vakolat (8.14/c. ábra)

Előkevert beltéri mész-cement vakolat pórusbeton fala-

zatok belső vakolására. Az alkalmazható vakolatvastagság

válaszfalon 8 mm, teherhordó falon 10 mm. Egy rétegben

tapadóhíd (gúz) nélkül felhordható. Vízhozzáadásával kézzel

és géppel egyaránt felhordható.

40 kg/zsák szárazanyag, l l l /zsák kenerooiz

0,8 mm-es szemnagyság

Kültéri (homlokzati) alapvakolat (8.14/d. ábra)

Előkevert, kültéri, alapvakolat pórus beton falazatok

külső vakolására alkalmas. A vakolatvastagság 15 mm.

Szilikátfestékkel színezhető így végleges felületképzésként

is alkalmazható. Két rétegben felhordható, tapadóhidat

(gúzt) nem igényel. Kézzel és géppel egyaránt felhordható.

Nemesvakolatként szilikátvakolat fedőréteg ajánlott, vagy

hagyományos dörzsölt, kapart vakolatok. Magasabb pára-

tartalmú terekben belül is ajánlott.

40 kg/zsák szárazanyag, l l l /zsák keuerőuíz

2 mm-es szem nagyság

198

8.14/a. Ábra: Hőszigetelő

falazóhabarcs

8.14/b. Ábra: Falazóhabarcs ué-

kony fugához

8.14/c. Ábra: Beltéri uakolat

8.14/d. Ábra: Kültéri alapuakolat



8. FEJEZET

8.2. TEHERHORDÓ FŐFALAK ÉPÍTÉSE


8.2.1. A MUNKAHELY BERENDEZÉSE

Az építőelemek, falazóhabarcsok, vakolatok zsugorfóliázott raklapon érkeznek az építés

helyszínére. Az elemeket fajtánként, a falazóelemeket méret és szilárdsági osztályonként cso-

portosítva kell deponál ni. A tárolóterületnek kellően teherbírónak, felszíni vizektől mentes-

nek kell lennie. A fóliatakarásokat csak közvetlen a felhasználás előtt célszerű megbontani.

A bontott raklapokat a munkaidő lejártával eső ellen védeni kell. A falazó és vakolóhabar-

csokat a cementtel azonos tárolási feltételek és tárolási körülmények között kell deponálni.

Mivel a falazás közben keletkező vágási maradék is teljes mértékben felhasználható, érdemes

gondoskodni a vágott elemek rendezett tárolásáról is.

8.2.2. A FOGADÓSZERKEZET ELLENŐRZÉSE

Annak érdekében, hogy az építőelemek nagy méretpontosságából adódó előnyöket ma-

radéktalanul kihasználhassuk, célszerű kellő figyelmet szentelni a fogadószerkezet

(alapsáv,

alaplemez, lábazati fal) méretpontosságának. Legfontosabb a magassági szint pontos és terv

szerinti beállítása, mert csak így lehet majd valóban takarékosan bánni a falazó habarccsal.

Nem kell feleslegesen vastag habarcságyat húzni. az elemek jó felfekvéséhez, ha a fogadó

felület pontatlansága

kb. 0,5 cm-en

belüli.

8.2.3. KITŰZÉS

Kitűzéskor a kezdő sor magassági beállításán túl a sarkok és nyílástengelyek beállításával

rögzíthető legpontosabban a kívánt geometria.

Az építés folyamata a pórusbeton építőelemek beépítésekor nem tér el jelentősen a meg-

szokott egyéb falazott szerkezetek építésétől. Néhány -az alapanyag tulajdonságaiból követ-

kező- technológiai szabályt betartva az elemekkel való építés sok tekintetben egyszerűbb és

gazdaságosabb, mint a hagyományos technológiák.

Az építőelemekre vonatkozó három lényeges

szabálya következő:

1. Az elemeken -a jó hőszigetelés érdekében

kialakított anyagszerkezet miatt- a hagyomá-

nyos kőműves kalapács sérülést okozna, ezért

az elemek elhelyezésekor gumikalapácsot kell

használni

8.15. ábra).

2.

Kézi alakításkor az pórusbeton elemekből

bármilyen idom könnyen megformálható, de

az elemeket nem faragni , hanem fűrészel-

ni kell. A kézi megmunkáláshoz a legjobb a

8.2.4. FALAZÁS

8 15 Ábra: Pórusbeton elem elhelyezése

199




8. FEJEZET

kivételesen hosszú élettartamú -erre a célra kifejlesztett- vídia betétes speeiélis kézifűrész.

Gépi alakításhoz keményfém lapkas szalagfűrész, vagy elektromos rezgőfűrész (pl. Bosch

Alligator) használható.

3. Az alapanyag korábban ismertetett nedvességforgalmi tulajdonságai miatt, ahol az építés

nedves eljárással (pl. betonozás, hagyományos vakolás) folytatódik, gondoskodni kell a

szerkezet szükség szerinti előnedvesítéséről. Ennek mértéke természetesen függ a környe-

zeti hőmérséklettől és légnedvességtől. Kifejezetten meleg (tartósan 25

0

C feletti) időben

csak így biztosítható, hogya csatlakozó friss beton vagy habarcs ne veszítse el hirtelen a

kötéshez szükséges vízmennyiséget.

A pórusbeton falazatokhoz három falazóhabarcs használható, három falazasi technológiá-

val (a legkorszerűbbtől haladunk a kevésbé ajánlható megoldások felé).

1. Vékonyfugás falazásnál a fugavastagság 2-3 mm. Kiemeit teherbirású falazatot eredmé-

nyez, vakolatlanul általános és maradó (festett) falfelület alakítható ki. Csak nútféderes

elemeknél alkalmazható. Abedolgozáshoz habarcsterítő kaná l és habarcsterítő szánkó

használható. Az állóhézagokat csak vágott elemeknél, falsarkoknál kell habarcsolni, ahol a

nút és féder illesztése nem biztosított.

2. A hőszigetelő falazóhabarcsos eljárás 5 mm-es fugavastagságot eredményez. Minden fala-

zott pórusbeton szerkezethez ajánlható. Abedolgozáshoz habarcsterítő kaná l és habarcs-

terítő szánkó használható. Az állóhézagot is ki

kell tölteni habarccsal.

3. A hagyományos habarcsokkal

10

mm-es

fugavastagságot lehet kialakítani. Elsősorban

egyszerű épületek, házilagos kivitelezés esetén

ajánlható. A bedolgozás kőműveskanállal tör-

ténhet. Az állóhézagokat is habarcsolni kell.

A falazás megkezdése

Falazóhabarcs

A kiegyenlítő sor (vagy kezdősor) lerakásá-

hoz viszonylag sűrű, erősen javított mészhabarcs

használható. Magához a falazáshoz a leginkább

bevélt falazóhabarcs a speciálls hőszigetelő

falazóhabarcs (8.16. ábra). Ennek hővezetési té-

nyezője gyakorlatilag megegyezik a falazóelemek

hővezetési tényezőjével, így az elkészült fal

hőtechnikailag homogén. Ez az előkevert zsákos

kiszerelésű falazó habarcs ugyancsak használható

a kezdősor lerakásakor is.

Célszerű a kezdősort vízszintesre igazítani

(8.17. ábra), mert az elemek nagy méretpontos-

sága nehezen teszi

lehe tövé,

hogya kezdő hibát

20 0

8.16. Ábra: Habarcs keverés

8.17. Ábra: Kiegyenlítő sor kirakása



8. FEJEZET


a falazás folyamán korrigáljuk. Ha nagy a fogadószerkezet hibája és az indokoltnál vastagabb

kiegyenlítő habarcsot kellene alkalmazni, az falazóelemek kedvező alakíthatóságát kell ki-

használni és azokat a fogadószerkezethez igazítva le kell vágni. Így azonos vastagságú ha-

barcsréteget kell a kezdősor alá tennünk, míg az indítósor felső síkja vízszintes lesz.

Avékonyfugás falazási módnál (8.18. ábra)

a vízszintes fuga vastagsága nem haladhat ja

meg a 3 mm-t. Emiatt itt még nagyobb jelen-

tősége van a kezdősor pontos lerakásának és

a falazás közbeni szintbeli és síkbeli ellenőr-

zésnek, mert a vékony vízszintes fugák miatt a

sorok felületi fogassága nem engedhető meg.

Ezeknek a fogasságoknak az összecsiszolása

a technológia részét képezi. A habarcsot fogas

terítőkanál vagy habarcsterítő szánkó segítsé-

gével húzzuk -a szükséges csiszolás és porta-

lanítás után- az elemek vízszintes felületére.

8.18. Ábra: Vékonyfugás falazás

Vékonyfugás falazásnál a szorosan illesztett

nútféderes álló hézagokat nem kell kitölteni habarccsal, csak a vágott elemeknél illetve a

falsarkoknál, falcsatlakozásoknál. Avékony fugák alkalmazáséval jelentősen lecsökken a fala-

zatba bevitt építési nedvesség és megnövekedhet a falazat teherbírása.

Azáltal, hogya száraz keverékhez csak vizet kell adagolni, és az anyag gyakorlatilag vesz-

teség nélkül felhasználható, az előkevert falazóhabarcs alkalmazásával a rnunka takaréko-

sabbá és szaporábbá válik. Előkevert szárazhabarcs hiányában a szerkezetek felfalazhatók

hagyományos javított mészhabarcs felhasználásával is. Ez esetben azonban ügyelni kell arra,

hogyafalazóhabarcs szilárdsága ne haladja meg az alkalmazott falazóelem szilárdságának

kétszeresét. A falazást -rnint a nedves technológiák bárrnelyikét- téliesítő intézkedés nélkül

+5°C-ig lehet végezni.

A falazás menete

A munkát a sarkokon, illetve az ajtónyílásoktól indulva kezdjük meg. Tartsuk be a

mí-

nimális 12,5 cm-es elemkötést. A javasolt fugaméret hagyományos falazóhabarcs esetén

8-10 mm, hőszigetelő habarcs esetén 5 mm, vékonyfugás habarcsnál2-3 mm. A szerkezeti

falak magasságát lehetőleg t~ljes sorok egész számú többszörösében határozzuk meg.

A nyílászárók szerkezeti szemöldökmagassága lehetőleg egész sor magasságába essen,

a sormérettől eltérő magasságú ablakok esetén a méretkülönbséget amelIvéden - méretre

szabott elemekkel - célszerű kiegyenlíteni.

Tapasztalatok azt mutatják, hogy falazáskor a könyöklő alatti, teljes pórusbeton sor

alatti első szál fugában 2 szál 08-as bordázott felületű (pl. B60.50-es

jelű )

betonacélt ún.

parapetvasalást kell készíteni. A vasakat az ablaknyílás oldalánál kb. 80-80 cm-es túlnyúj-

tással kell elhelyezni (8.19. ábra - a következő oldalon). A túlnyújtás hossza a teherelosztás

szögét vegye figyelembe. Mivela fugavastagság a legtöbb esetben lényegesen kevesebb mint

8 mm, a betonacél szálakat horonyhúzóval be kell süllyeszteni a sor tetejébe.

201




8. FEJEZET

Az elemeket pillér építésekor pontosan a tervezett geometriának megfelelően kell elhe-

lyezni.A megengedett minimális méretű teherhordó

(1500

cm--es) falazott pillérnél kisebb

keresztmetszetű pillér építészeti igénye esetén az Pu 20 és Pu 40 zsaluelemek, illetve a Pfe

furatos elem használatával rejtett, hőszigetelt vasbeton pillér is építhető. A rejtett bordát, vagy

pillért a mellé csatlakozó falazott szerkezettel kétsoronként 2 db 1'06838.24 bekötőpálcával

lehet együttdolgoztatni.

A pillérek falazásához használható hőszigetelő és vékonyfugás falazóhabarcs is. A pillé-

reket egy elemből lehet készíteni, vagy a falkötési szabályoknak megfelelően 12,5 cm-nél

keskenyebb elemeket ne alkalmazzunk.

Az U zsaluelemek beépítésének néhány fontos szabálya a következő:

1.

Azsaluelemekkel készített hőszigetelt áthidaló gerendák legkisebb felfekvésihossza mind-

két oldalon 20-20 cm.

2. A felfekvési felületek alá lehetőleg egész elemeknek kell kerülniük. Az áthidaló felfek-

vési felülete alatti sorban, a felfekvés hosszában függőleges fuga ne legyen. Betart-

va a legkisebb megengedett kötés szabályát, a felfekvés alatti elem hossza legalább

20

+

12,5 = 32,5

cm legyen.

3. Az áthidaló teherhordó vasbeton magjához (8.20. ábra) szükséges betonacél arrnatúrát

és beton-minőséget minden esetben meg kell tervezni, vagy a gyártó alkalmazási útmuta-

tójának táblázataiból a megfelelőt kiválasztva ellenőrizni.

4. Az U elemek belső felületét -a betonmag és a pórusbeton kéreg jó összeköttetésének

biztosítása érdekében- portalanítani és betonozás előtt nedvesíteni kell. Földnedves kon-

zisztenciájú betonkeverék nem használható, leginkább megfelelő a képlékeny konziszten-

cia, kellő tömörítéssel.

A horony kihúzása után azt habarccsal ki

kell tölteni, abba kell ágyazni a betonacélt úgy,

hogya habarcs teljesen körülvegye. Azokon a

helyeken, ahol a nyílás széle közelebb van a

falsarokhoz, mint 80 cm, a betonacélokat a

falsarkon be kell fordítani. A parapet vasalá-

sa a terheletlen mellvédfal és a nyílás melletti

falpillér. terhelése miatt fellépő feszültségek,

nyíróerők felvételére szolgál. Az elkészült fal-

szerkezet tetején a födém szerelése előtt vé-

gezzünk ismét méretellenőrzést és szükség

esetén falazó habarccsal állítsuk be a kívánt

pontosságú födémfogadó szintet.

8.2.5. PILLÉREK

8.2.6. ÁTHIDALÁSOK

U zsaluelemek

ablaknyílás

L 80 cm L

1 1 1 1

8.19. Ábra: Parapetvasalás



8. FEJEZET


Az áthidalók készíthetők helyszíni előregyártással is, méretezett emelőhorgokkal a térszí-

nen, illetve összeállíthatók a beépítés helyén is, egyszerű alátámasztó állvány alkalmazásával.

A 150 kg-nál nehezebb, előre elkészített áthidalókat minden esetben alátámasztó dúcolatra

kell beemelni, hogyafelfekvésekre felhordott friss habarcs ne nyomódjon ki.

Végleges helyén készített áthidaló alátámasztó állványa akkor bontható el, ha a vasbeton

mag biztonsággal elérte már a tervezett végleges szilárdságának legalább 60%-át.

Az U elemeket egymáshoz mindkét

esetben habarcsolással kell csatlako-

zatni. Ez megakadályozza a cementlé

kicsorgását a friss betonból. Homlok-

zati falaknál előnyös kőzetgyapot kiegé-

szítő betét hőszigetelés alkalmazása.

Együttes koszorúvasalás és betonozás

esetén az áthidalás teherbírása növelhe-

tő (8.20. ábra). A zsaluelemek oldalát

betonozás előtt célszerűen be kell kötni

vagy meg kell támasztani.

Ptá teherhordó áthidaló

A vasalt pórusbeton áthidalókat

a felfekvési helyeken vékonyágyaza-

tú habarcsba vagy hagyományos ce-

menthabarcsba kell ültetni. Fokozottan

ellenőrizni szükséges az áthidalók víz-

szintes beállítását, hogya későbbi felfa-

lazás szakszerűen elvégezhető legyen.

Aminimális felfekvésihosszakat feltétlenül be kell

tartani, melyek 1,5 m-ig legalább 20 cm, ennél

nagyobb fesztáv esetében legalább 25 cm legye-

nek. Mielőtt a nyomott öv ráfalazása elkezdődne,

az áthidalót és környezetét, a vízszintes és álló fu-

gákat a piszoktól, portói és laza, leváló részektől

meg kell tisztítani.

Az áthidalókat felfalazás előtt -a teljes falazat

megszilárdulási idejére- alá kell támasztani, mi-

vel a végleges teherbírásukat a felső nyomott öv

megszilárdulása, kellő nyíró együttdolgozása út-

ján érik el (8.21. ábra).

A falazatot nagy pontossággal kell a vasalt

áthidalóra falazni. A vízszintes és függőleges fu-

gák vékonyágyazatú habarccsal teljes felületen

100%-ban kitöltendők.

8 2 Ábra: Nyíláskiváltás

U zsaluelemmel

8 21 Ábra: Nyíláskiváltás Ptá

teherhordó áthidalóval

3




8. FEJEZET

Ezérvényes az egymás mellett fekvő áthidalók közötti fugákra is.Anútféderes falazóelemek

áthidaló felett nem alkalmazhatók, illetve végüket simára le kell vágni és a függőleges fugát

tömören habarcsolni szükséges.

Pmá magas áthidaló

A Pmá áthidalók az pórusbeton falazóelemek szélességi méretéhez igazodnak, beépítésük

gyors és egyszerű. Nem igényelnek

főléfalazást

illetve alátémasztást, azonnal terhelhetőek.

Felfekvésük alatt habarcs ágy terítés szükséges.

Beépítésük az előregyártott elemek elhelyezési szabályainak és a statikus előírásainak

megfelelően történjen. A minimális felfekvési hossz 1,5 m fesztávig ;::20 cm, 1,5 m fesztáv

felett ;::25 cm.

8.2.7. FÖDÉMSZERKEZETEK ÉPÍTÉSE

Hagyományos födémszerkezetek

Az pórusbeton falszerkezetekre -statikai és helyi erőbevezetési méretezés, illetve ellenőr-

zés mellett- tulajdonképpen bármelyik járatos födémtípus ráépíthető. Ezekben az esetekben

természetesen gondoskodni kell a megfelelő teherelosztó szerkezeti elemek meglétéről és

megbízható működéséről.

A megfelelő teherelosztást gerendás födérnek esetében a falegyen és a gerenda felfekvése

közöt t

a teherelosztó koszorúban kellő betonfedéssel átvezetett belső oldali alsó koszorúvas

biztosítja, azaz a födémet a falnál is túlemelt állványzatra (stolica) ültetjük.

Pallófödérnek födérnek (PK, PS, SD illetve tömör pórusbeton pallók) esetében a teherát-

adás kb. 2 cm friss cementhabarcs terítéssel megbízhatóan megoldható. Monolit födérnek

esetében maga a helyesen vezetett födémvasalás biztosítja a terhek egyenletes elosztását.

PPB kézi födémrendszerek

A gerendák tárolása szállítása és beemelése a gerenda gyártójának utasítása szerint tör- .

ténjen. Szállítás, tárolás, emelés közben megrongálódott elemek nem építhetők be. A PPB

födémszerkezet építéséhez csak a terveken megadott kódjelű, minőség i bizonylattal rendelke-

ző, sértetlen gerendák és béléselemek használhatók fel.

Beépítéskor a gerendák felfekvése 4,8 m falközig

to-to

cm, nagyobb fesztáv eset én

15-15 cm legyen az elkészített alátámasztó állványzatra ültetve. A koszorú típusa 4,8 m fesz-

távig 20+5 cm

aláfutás

azaz 25 cm magas, e felett nagyobb fesztávoknál 22,5+7,5 cm

aláfutás.

azaz 30 cm magas legyen. Közvetlenül a falra ültetni a födémet nem szabad.

A födémváltozatoknál a terheléstől függően építés közben közbenső alátámasztás készí-

tendő. A közbenső alátámasztásra vonatkozó előírásokat a kiválasztott födémváltozat kataló-

guslapján feltüntetett adatok alapján a terven kellmegadni. Az alátámasztást minden esetben

a gerendák elhelyezésekor kell elkészíteni.

A fémszerkezetű alátámasztás esetében teherelosztó gerendát, illetve pallót kell a geren-

dák alá ékelni az egyenletes teherátadás érdekében. Az alátámasztó szerkezet használatakor

az oszlop teherhordozó alátétfája csak teherfelvételre alkalmas aljzatra kerülhet.

204



8. FEJEZET


Szimpla gerendás födém (Pbe-15-60)

70

z alátámasztással készülő fö-

démek legkorábban a betonozás

befejezésétől számított 14. napon

zsaluzhatók ki. Amennyiben több

szint készül, az alsó alátámasztá-

sokat a felső szintek kizsaluzásáig

nem szabad eltávolítani. Ezekben

az esetekben az alátárnasztást

külön méretezni kell annak figye-

lembevételével, hogy egy-egy sza-

bályosan elkészített támasz 15 kN

teher hordására alkalmas.

A béléselemek 2,40-7,80 m

fesztávhatárokközött alkalmaz-

hatóak

kéttamaszú

könnyű, kézi

födémrendszerhez: 60/15/20 cm

és 60/17,5/20 cm; 70 cm geren-

da tengelytávval (8.22. ábra). A

béléselemek elhelyezése csak a

gerendák, a terven előírt alátámasztásának elkészülte és kiékelése után kezdhető meg. A

béléselemeket a gerendavégeket alátámasztó falaktól kiindulva, az egy födémmezőt alkotó

gerendaközökben párhuzamosan előrehaladva kell habarcságyba helyezni olymódon, hogya

gerendák ne kapjanak féloldali terhet. Felfekvésük a gerendatalpon legalább 1,5 cm legyen.

1 1

~~p_be-15-6~O

;g

1

Szimpla gerendás födém (Pbe-17.5-60)

~ ~ 70

Oupia gerendás födém (Pbe-17,5-60)

8.22. Ábra: PPB födémrendszer kialakí tása

A gerendavégeket minden esetben vasbeton koszorúba bebetonozva kell beépíteni. A ko-

szorúba a gerendavégek két oldalán fesztávtól függő en 08-012 mm-es felső bekötő acél-

betétet is be kell betonozni az összeépítésből adódó befogási nyomaték felvétele céljából.

(A betonacél minősé gi jele B60.50, a gerendába bekötési hossz 60 cm, a koszorúba való

bekötési hossz kampó esetén 20 cm.) Abéléselemek fölé hegesztett hálóval vasalt, helyszínen

betonozott lemez készítendő. A lemez hálóvasalása mindkét irányban átfogással toldható.

A lemezvasalást a koszorúba be kell nyújtani, a béléselemek feletti minimum 1,5 cm

betonfedést távolságtartókkal kell biztosítani. A gerendák fejrésze és a béléselemek fölötti

lemez egyidőben betonozandó, egy szerkezeti egységet képező födémrészen folyamatosan,

munkahézag nélkül. A helyszíni beton legalább C16 minőségű legyen. Betonozás előtt a bé-

léselemek közeit gondosan meg kell tisztítani, nedvesítéssel a vízfelvételtkorlátozni kell.

Födémpalló (DE) és tetőpallók (DA) beépítése

Azelemek beépítése történhet különböző megfogóhimbákkal, illetve ezek hiányában ipari

selyem, illetve perlon kötéllel, szalaggal. A beépítés minden esetben az egyeztetett elemfekte-

tési tervnek megfelelően a helyi sajátosságok által megkívánt sorrendben történjen.

Ferde tetők esetén 40 fok hajlásszög felett indokolttá válhat az elemek építés közbeni ide-

iglenes lekötése. Ez a lekötés -ami történhet kötéllel, huzallal, önfékező lekötőpánttal- 45 fok

feletti tetőhajlás esetén mindig kötelező.

5




8. FEJEZET

Koszorúmegoldások

A koszorúelemeket a födémperemek (8.24. ábra) zsaluzására és hőszigetelésére használ-

juk. Ennek megfelelően beépítésük monolit födém esetén a falegyen és a födém zsaluzatának

elkészülte, átvétele után következik. Gerendás födém esetén a koszorúelemeket a .stolica

(gerendaállvány) elkészülte és az előregyártott gerendák, födém béléstestek elhelyezése, vég-

leges beállítása után építjük be.

Az elemek a tartószerkezeten folyamatos fel-

fekvési felületet igényelnek. Ez biztosítható kellő

pontosságú acélszerkezettel, bitumenes vastag-

lemez alátéttel, méretezett neoprén csíkkal, vagy

friss habarcsággyal. Ez utóbbi esetben a meg-

követelt habarcsminőség legalább Hf25 legyen.

Az elemek elhelyezésekor (8.23. ábra) ho-

rony-eresztékes elemkapcsolat esetén ügyelni

kell arra, hogy az elemek billenésekor a nútfé-

der kapcsolat ne morzsolódjon, illetve az elemek

pozícióra állítása nullhézaggal történjen. A ter-

vezett teljes teherbírás az elemhornyok terv sze-

rinti kiöntése, és szükség szerinti fugavasalása

(1db 08-(12) és a koszorúk teljes értékű meg-

szilárdulása után jelenik meg. Építés közbeni

anyagtárolásra az ideiglenesen elhelyezett, még

be nem betonozott elemek nem méretezettek,

ezért ez nem megengedett.

Falpallók beépítése

Az elemek beépítése, beemelése a födém

és tető sík pallókéval azonos módon történ-

het. A beépítés ebben az esetben is mindig az

egyeztetett elemfektetési tervnek megfelelően

történjen. Nútféderes elemkapcsolat esetén a

szerelés történhet szárazon, PUR hab alkalma-

zásával, vagy hagyományosan, habarcsterítés

használatával. Profilozás nélküli elemek csat-

lakozása nem történhet szárazon, Hf25 szi-

lárdságú habarcsterítés használata megfelelő.

A falpallók max. 12 sor magasságig (750 cm)

rakhatók közbenső kiváltás nélkül. Áthidaló pal-

lók felett ez az érték maximum 6 sor, vagyis

375 cm a kiváltó felső síkjától. A pallók rögzítése

a tartószerkezethez történhet, méretezett, korró-

zióvédett, rögzítő acél szerkezettel.

6

8 23 Ábra: Pórusbeton tetőpalló beemelése



8. FEJEZET


A koszorú elemeket kiborulás ellen megtámasztással, vagy huzalozással a koszorúvasak-

hoz hátrakötve, a födém kibetonozása idejére rögzíteni kell. Épületsarkok kialakításakor az

egyik koszorúelem végéről a hőszigetelő anyagot elemvastagságnyi sávban -az összefalazha-

tóság elősegítésére- el kell távolítani.

8.2.8. TETÓTÉRI TÉRDFALAK, OROMFALAK

Az új tetőtér-beépítések tipikus szerkezeti helye a vízszintes erők felvételére is méretezett

térdfal. A terhelés és a födémszerkezet függvényében két fő megoldás terjedt el.

1. Kisebb terhelések, illetve előregyártott vasbeton gerendás födém esetén meghatározott

szerkezeti ritmusban elhelyezett térdfali vasbeton pillérek tehermentesítik az egyébként

falazott szerkezetű térdfalat a vízszintes erőhatások alól. Lényege, hogya rejtett vasbeton

pillérek, illetve a térdfal tetején futó koszorú, a Pu elemek, Pke koszorúelemek vagy Pfe

furatos elemek segítségével kerül kialakításra.

2. Nagyobb terhelések, illetve monolit vasbeton födém esetén előfordul a folyamatos vasbe-

.ton térdfallemez alkalmazása is.

A tetőterek falazott lezárásakor az oromfalak vagy befutnak a tető rétegrend alá, vagy a

falazat fut át és annak oldalához csatlakozik a tetőszerkezet. Amikor a tetőszerkezet fut át, a

dőlésszögig, vagy íves geometria szerint a pórusbeton elemek leszabhatók és a deszkázathoz

egyenletes fugavastagsággal lehet csatlakozni. Háromszögű elemek vágásakor a maradékot

rendszerint fel lehet használni a következő sor indításakor.

Amennyiben az oromfal emelkedik túl a tetősíkon az egyenes síkokkal határolt tető előtt,

egyszerű vágásokkal ki lehet alakítani a tető vonalát. Ilyen esetben a fallefedés és a tetősze-

gély bádogozása adja a pórusbeton fal nedvesség elleni védelmét. Az orom- vagy tűzfalnak

csatlakozó tetőszerkezetnél a víz elvezetését a falra futtatott bádogozással kell biztosítan i.

Nagy magasságú oromfalak állékonysága és merevsége biztosítható hagyományosan, fala-

zott erősítő pillérekkel, vagy rejtett pillérekkel és koszorúkkal. Azoromfalak tetején célszerű a

hőszigetelt vasbeton koszorút a megemelt térdfalak között átvezetni.

8.2.9. VÁZKITÖLTÓ FALAK

Többszintes épületvázak, vagy más tar-

tószerkezetű csarnokok homlokzati térelha-

tárolásakor, nagyterű, nagy belmagasságú

csarnok felosztásakor mindig ellenőrizni kell

a tartószerkezet üzemszerű mozgásait annak

meghatározásához, hogyapórusbeton falazat

milyen módon csatlakozzon a pillérekhez, il-

letve födémekhez. Amíg a várható legnagyobb

üzemi lehajlás nem éri el egy falszakaszon be-

lül az 5 mm-t, addig a csatlakozások egysze-

rűen nekifalazással illetve habarcsolt felékelés-

sei megoldhatók.

I

I

p6rusbeton

falazat

elöregyártott

vb. pillér

8.25. Ábra: Pórusbeton uázki töl tés

7




8. FEJEZET

Ennél nagyobb lehajlás vagy mozgáskülönbség esetén a váz és a pórusbeton falazat csat-

lakozását e mozgás mértékét elviselő egykomponensű PUR-hab kitöltés sel kell megoldani.

Ha a mozgás mértéke meghaladja az 1 cm-t, célszerű olyan megoldást választani, ami tartó-

san képes a mozgásokat felvenni.

A válaszfalelemek beépítése előtt mindig ellenőrizni kell azt az alapfelületet, amire a válasz-

falat rakni szándékozzuk. A fogadó felület legyen légszáraz, pormentes és kellően szilárd, va-

lamint legyen ismert a csatlakozó szerkezetek várható alakváltozása. Ez utóbbi azért lényeges,

hogy helyesen választhassuk meg a válaszfal födémhez való .kíékelésének'' módját.

A válaszfalak kitűzése, építése a főfalakhoz hasonló módon, a kötési szabályoknak meg-

felelően történik. Hasonlóan más kis- vagy középelemes válaszfalakhoz, minden második

vízszintes fugában egy szál 2-2,5 mm-es, megfeszített lágyvas huzalt kell vezetni.

Főfal és válaszfal kapcsolata

A válaszfalak a főfalakhoz csatlakozhatnak csorbázattal, falhoronnyal, vagy tompa ütközés-

sei (8.26. ábra). Egyéb anyag ú falakhoz a pórusbeton válaszfalat falhoronnyal vagy tompa üt-

8.2.10. VÁLASZFALAK

közéssel csatlakoztassuk. A

tompa ütköztetés történhet

kétsoronkénti befúrt beton-

acél pálca alkalmazásával,

illetve perforált horganyzott

acélszalag lerögzítésével.

Válaszfal és födém

kapcsolata

A válaszfalak a födé-

me khez -kis lehajlású fö-

dém esetén- csatlakozhat-

nak hagyományos éke-

léssel Nagyobb fesztávú és

lehajlású födémek esetén

egykomponensű poliuretán

habbal, illetve a mozgáso-

kat lehetővé tevő vezetőléc,

vagy U, L acél és PUR-hab

együttes alkalmazásával

(8.27. ábra).

Régi, de feltétlenül

betartandó általános épí-

téstechnológiai szabály,

hogy a válaszfalazást (és

8

lágyvashuzalozás

__kétsoronként

4 - - - - 4 - 1 (Ql1.5-Ql2,5mm)

12,5

8.26. Ábra: Pórusbeton válaszfalak és főralak kapcsolata

pórusbeton

ú).

falazáelem :

'1

g l

~ = r

I

,

lágyvashuzalozás

__kétsoronként

4 - - - - 4 - 1 ('il1.5-'il2,5mm)

12.5

rusbeton cn.

I :~ L

~

~-

'

-liínvvn~hlJ,'nlozás

- .kétsoronként

1~ (Ql1.5-'il2,5mm)

12,5

ln

~~~~~ ~~~ :I

i

,






8. FEJEZET

8.3. AZ ÉPÜlETGÉPÉSZETI MUNKÁK

Általánosaníqez,

hogyapórusbeton építőelemekben rendkívül gyorsan, pontos geomet-

riával és felesleges roncsolás nélkül lehet kialakítani az épületgépészeti vezetékek és szerelvé-

nyek hornyait, süllyesztékeit. A hornyokat felszegezett vezetőléc mellett a kézi vagy gépi ho-

ronymaró szerszámmal kell készíteni. Előnyösen használhatók függőleges vezetékek számára

a

Pfe

furatos elemek és a Pu zsaluelemek.

Dobozhelyek kialakítása átlagos teljesítményű

500-540W

fúrógéppel és a speciális

süllyeszték fúrókkal, faláttörések kivitelezése falfúrók segítségével nehézség nélkül elvégez-

hető. Alacsony fordulat, ütvefúrás nélkül nem szakítja ki a fúrás túloldalán az anyagot, a

művelet nem igényel utólagos helyreállítást.

8.3.1. ÉPÜlETGÉPÉSZETI TAKARÁSOK

Új és felújítási munkáknál egyaránt hasznos segítők az előfalazó lapok, amelyekkel egy-

szerűen alakíthatók ki különböző belsőépítészeti takarások, falon kívül szerelt gépészeti veze-

tékek, fémkémények strangok takarása, fürdőkádak előlapjai, kandallóüstök burkolata vagy

akár polcrendszer készíthető alkalmazásával. Ezek építésekor egyedül a már meglévő -akár

pórusbeton, akár egyéb- épületszerkezetekhez való csatlakozás igényel nagyobb figyelmet.

A legegyszerűbb csatlakozás, a minden második fuga maqassáqában befúrt

20

cm hosz-

szú

8

mm-es

bekötővasak beépítésével alakítható ki. A repedések megelőzésére a vakolatban

repedésáthidaló üvegszövet sávokat kell elhelyezni.

8.4. RÖGZÍTÉSTECHNIKA

A pórusbeton épületszerkezetek bármelyikében -az egységesen homogén anyagszerkezet

miatt- a külőnbözó rögzítési feladatok problémamentesen megoldhatók.

1. A

3-4 kg-nál

nem nehezebb tárgyak (kisebb kép, falióra stb.) a megszokott módon szege-

zésseI felrögzíthetők.

2.

Ennél nagyobb tömegű tárgyak, szerelvények rögzítésére a pórusbetonban való rögzítésre

kifejlesztett és minősített rögzítő ékeket, dübeleket kell használni.

3.

Kifejezetten nagy terhek (egy pontra

>50 kg -

pl. forróvíz tároló) felrögzítésekor -a más

anyagú falazatciknál is elterjedten alkalmazott- méretezett átmenő furatos rögzítés

rnódot

kell alkalmazni. Az ilyenjellegű kapcsolat a vakolatba besüllyeszthető, így nem látszik.

8.5. KÜLSŐ-BELSŐ FELÜlETKÉPZÉSEK

8.5.1. VAKOLATOK

Felületképzésként alkalmazható előkevert zsákos vakolóhabarcs, vagy hagyományos me-

szes vakolat egyaránt. Javasolt a direkt pórusbetonokhoz gyártott saját vakolóanyagok hasz-

nálata, de más gyártó is ajánl előkevert vakolatot pórusbeton szerkezetekhez.

210



8.

FEJEZET


A könnyített alapvakolatok javasoltak, a

hőszigetelő vakolatok nem. Az előkevert anya-

goknál mindig a gyártómű előírásai szerint kell

eljárni. (Rendszerint fel van tüntetve a zsáko-

kon, vagy aszállítmányhoz mellékelt felhasz-

nálási útmutatón). Pórusbetonhoz gyártott

vakolat alá nem kell gúzolni.

Hagyományos esetben, javított mészha-

barcs alaprétegre felhordott mész,- vagy javí-

tott mészvakolat alkalmazásakor követhetők

az általános vakolási technológiai lépések, de

mivel a pórusbeton viszonylag nagy felületi

szívóképességgel rendelkezik, gondosabb fe-

lület-előkészítés szükséges.

A helyes műveleti sorrend ilyenkor a követ-

kező:

1. A felületet portalanítani kell, és meg kell tisztítani minden zsír-, olaj- vagy egyéb szennye-

ződéstől.

8 29 Ábra: Beltéri mész

cementvakolat {elhordása

2.

A letisztított felületet -fíqyelembe véve az időjárási viszonyokat is- bő vízzel elő kell nedve-

síteni.

3.

Ezt követően felhordható az első tapadásjavító gúz réteg. Ez ne a szokásos híg cement-

habarcs legyen, hanem éles szemű homokkal készített híg javított mészhabarcs. (At isztán

cementes alapfröcskölés amellett, hogy páratechnikailag sem előnyös, túlséqosanmerev

I

aljzatot képezne.)

4.

A felhordott első réteget

.29. ábra)

nedvesen kell tartani és főleg a hirtelen kiszáradástól

kell megóvni (permetező nedvesítés, árnyékolás).

5. A következő réteg -az alapvakolat- felhordása előtt célszerű legalább egy napot várni.

Az alapvakolat felhordását megelőzően a felületet ismét be kell nedvesíteni.

6. Ezután felhordható az alapvakolat, amit a következő (simító)réteg felhordásáig ugyancsak

óvni kell a kiszáradástól.

7

A simító réteg előtt ismét gyengén nedvesíteni kell a felületet, majd utolsó műveletként

felhordható a simító vakolatréteg.

Ellentétben az előkevert habarcsokkal, a hagyományos vakolat nem tartalmaz vízmegtartó

adalékokat, ezért még lényegesebb a gondos felületelőkészítés, nedvesen tartás.

Gépi vakoláskor az alkalmazott felhordási technológiát mindig meg kell tervezni a gép,

a felületek nagysága és a felhordani kívánt anyag figyelembevételével. Az első lépés itt is, a

falfelületek megtisztítása. Mélyalapozóval, vagy fröcsköléssel egy .tapadóhidat kell kialakí-

tani. A vakolat egy rétegben hordható fel, majd erre kerülhet külön a színező-, és fedőréteg.

A pórusbeton szerkezeteken kerülni kell az egyidejűleg vékony, merev, filmszerű kéreg réteget

alkotó felületképzéseket.

211




8.

FEJEZET

Terheléskülönbségből, illetve hőhatásból eredően eltérő mozgású szerkezetek csatlakozá-

sánál a vakolatba repedésáthidaló üvegszövetet kelltenni úgy, hogya szerkezetek csatlakozási

határvonalát 25-25 cm-re mindkét oldalról átfedje. A tipikus szerkezeti helyek, ahol repedés-

áthidaló szövet beépítése indokolt lehet a következők:

fedetlen vasbeton szerkezet környezete (pl. vázkitöltés, koszorú);

válaszfal és mennyezet csatlakozása;

válaszfal és főfal csatlakozása tompa ütközés esetén;

erősen eltérő terhelésű falszakaszok csatlakozásának környezete;

épületgépészeti hornyok környezete;

előfalazó lapokból készült belsőépítészeti takarás csatlakozása falhoz vagy födémhez;

hőpáncél burkolat teljes felülete;

egyéb eltérő anyagú szerkezetek csatlakozása.

A pórusbeton falazatokra csempeburkolat készíthető hagyományos ágyazóhabarcsos

technológiával, illetve ragasztással. A hagyományos technológia esetén a felület előkészítés

megegyezik a vakolásnálleírtakkal. A ragasztott eljárás kétféleképp alkalmazható.

1. Ha a ragasztó filmet képez, és egészen vékonyan kerül felhordásra, akkor alá minden-

képpen kell egy jó minőségű alapvakolatot készíteni. (Ez az eljárás legfeljebb kis felületek

csempézésekor javasolható.)

2. Szokásos konyhai, fürdőszobai, illetve nagyobb méretű csempézési feladatokhoz olyan

ragasztóhabarcsot kellválasztani, ami kellően rugalmas (flexibilis),nem merev és legalább

5-8 mm-es ágyazatot alkot.

Csempe falburkolatok készítésekor nagyobb összefüggő felület esetén kerülni kell a

.jurllhézaqos felrakást, célszerű egy burkolat mezőn belül is min. 3-5 mm-es fugát tartani.

A burkolat széleinél a csatlakozó más szerkezetek peremvonalához a csempét nem szabad

szorosan illeszteni. A csatlakozó hézagot

2-3 mm rugalmas fugatömítő anyaggal (pl.

sziloplaszt) kell kitölteni.

8.5.2. CSEMPEBURKOLATOK

8.5.3. KÜLTÉRI VAKOLATOK

Ahogy belső, úgy külső felületképzésként

(8.30. ábra) is alkalmazható előkevert zsákos

vakolóhabarcs, vagy hagyományos meszes

vakolat is. Ajánlott a hidrofobizált, alacsony

vízfelvételű külső vakolat fehér szürke színben.

Az alapfelületet mindként esetben gondosan

elő kell készíteni és a vakolatot a vékonyan

gúzolt, alapozott felületre két rétegben kell fel-

hordani.

212

8 3 Ábra: Kültéri alapvakolat

{elhordása



213

8. FEJEZET


Ettől eltérni előkevert zsákos vakolatok esetén is csak akkor szabad, ha a gyártó kifejezet-

ten úgy rendelkezik, hogya vakolat felhordásához nem szükséges felület előkészítés. Például

a pórusbetonhoz gyártott külső vakolat alá nem kell gúzolni.

Az építés során be kelltartani azt az általános mesterségbeli szabályt, hogya belső vakolás

mindig előbb készüljön, mint a külső felületképzés és a két folyamat között ajánlatos legalább

két hetet várni. A többi falazathoz, illetve falazóelemhez hasonlóan a külső homlokzat vako-

lását a tavaszi, vagy az őszi időszakra érdemes ütemezni. A külső vakolatok összvastagsága

1,5 cm legyen. Felületképzésként kívülfestés, valamint kőporos, vagy nemesvakolat egyaránt

alkalmazható. Lényeges viszont, hogy az elkészített teljes vakolatrétegnek páraáteresztőnek.

de egyúttal vízlepergetőnek kell lennie. Műanyag kötőanyagú vizes diszperziós színvakolatok

nem alkalmasak, szilikát vagy szilikongyanta alapúak viszont ajánlottak.

8.5.4. KÜLTÉRI FELÜlETKÉPZÉS

Külső térben a közvetlenül festett felületképzés szilikát festékekkel készíthető, jó

mínősé-

gű pórusbetonhoz készült alapvakolatra. A falazatot tömören fugázva kell készíteni. Ilyenkor

15 mm alapvakolat felhordása szükséges.

Külső téri festés portalanítás és alapozás után több rétegben felhordott festékanyaggal

lehetséges. Az anyagszükséglet kb. 1800-2200 gr/m

2

•

Afestékanyaggal szemben támasztott

legfontosabb követelmény a jó páraáteresztő, de egyúttal megfelelő vízlepergető tulajdon-

ság.

8.5.5. KÜLTÉRIKÖZVETLEN BURKOLATOK

Kontakt ragasztott burkolás nem javasolt, legfeljebb kisebb felületeken, szintenként

dilatálva (lefagyást, hősokkot, páradúsulást okoz). Nagyobb felületi igényesetén réteges, két-

héjú falszerkezet építendő, 2-3 cm légrés átszellőztetésével.

8.5.6. KÜLTÉRI FAGVÁLLÓ'HOMLOKZATBURKOLAT

Szerelt, vagy épített díszburkolatok kiegészítő hőszigeteléssel, vagy anélkül megfelelő

lábazati megoldással és a pórusbeton falhoz való mechanikus rögzítéssel minden esetben

alkalmazhatók, akár teherhordó falakon, akár többszintes vázas épületeken. Azátkötő szerel-

vények, drótok anyaga horganyzott, rozsdamentes legyen.



9. KÖNNYŰ ADALÉKANYAGOS

BETON TERMÉKEK

A termékcsoporthoz tartozó hazai gyártóegységek sokféle terméket gyártanak. Kifejlesz-

tettek egy teljes falazóelem családot, amelyhez főfal falazóelemek, válaszfalelemek, födémge-

rendák, áthidaló elemek, béléstestek és zsaluzóelemek is tartoznak.

9.1. TÁBLÁZAT

~egnevezés (anyag)

Rendszerelemek

~éretek (cm)

Zsaluzóelem

15x50x23 - 40x50x23

Beton kisméretű tégla

25x12x6,5

Beton falazóelemek

Főfalelem

30x45x22,25x50x22,25x38x22,20x50x22

(beton)

Pincefalazó NF

25x38x22

Pincefalazó UNI

38x30x22,38x30x22

Válaszfalelem

10x50x22, 12x50x22

Hőszigetelő építő-

Hőszigetelő falazóelem

30x45x22,30x45x22

elem család

Koszorúelem

10x50x22

(liapor beton +

Főfalelem

30x45x22,25x50x22

hőszigetelés)

Válaszfalelem

lOx50x22, 12x50x22

Nútféderes 38 NF 38x25x24

Nútféderes 30 NF

30x25x24

Nútféderes 25 NF

25x38x24

Égetett kerámia

Habarcstáskás 38

38x25x24

,

elemek

Habarcstáskás 30

30x25x24

(kerámia)

Válaszfaltégla 10

10x50x24, lOx33x24

Falazóblokk B 30

30x17,5x14

Kettősméretű soklyukú tégla

25x12x14

Kisméretű téglák

25x12x6,5

Tömör fal elemek 20-25-30-35-40 cm vastagságban,Vasbeton készfalak

Kéregfal elemek

max. 3,00x8,50 m méretben

Nyílásáthidalók

Hőszigetelő nyílásáthidaló

75x12x15 - 350x12x15, 25 cm-es méretlépcsőben

Mátratherm nyílásáthidaló

75x12x15 - 325x12x15, 25 cm-es méretlépcsőben

Födémrendszer

Mesterfödém gerenda

100-600 és 610-790, 20 cm-es méretlépcsőben

(beton)

Béléstestek (EB, MB, BB2)

45x19x25,45x25x25

Kéregelemek

240 panelszélességgel, 800 támaszközig

Lépcsőelemek

Előregyártott egyenes lépcső

2-18 lépcsőfokig, 80-150 karszélesség

(vasbeton)

Előregyártott húzott lépcső

90° és 180° irányváltással és maximálisan 18 fokkal

LKrendszer egykürtős kémény: 35x35x33 - 57x57x33

Kéményrendszerek

LSK rendszer

egykürtős kémény szellőzővel: 35x51x33 - 48x69x33

Turbó kémény

kétkürtős kémény szellőzővel: 35x82x33 - 40x94x33

Betoncserepek

alapcserép, szegélycserepek,

42x32 alapcserép méret, szürke, vörös, zöld színek

kúpcserép, stb.

214



9.

FEJEZET

KÖNNYU ADALÉKANYAOOS BETON TERMÉKEK

Hódfarkú cserepek

40 x 19

-:[

Égetett agyag cse-

Íveltvágású hornyolt cserép

21 x 40

repek

Préselt alapcserép

24 x 44

Hullám préselt alapcserép

26 x 46

Párkányelem

62 x 25 x 28 befoga ló méret

Díszítőelemek

Párkányelem sarok

külső: 52,5 x 52,5 x 28, belső: 48,7 x 48,7 x 28

Ablakkeret, ablakkönyöklő

Oszlopelemek, balusztrádok

Kertépítőelemek

Kerítéselemek, mosottbeton kertépítő elemek, rézsűkő, görkorcsolyapálya, fedett

gépkocsibeálló, kerti burkolólapok

Útépítés

Szegélykövek, térburkoló kövek, burkoló lapok, optikai vezetőoszlop tartó

Mélyépítés,

Betoncsövek, aknaelemek, aknafedlapok, kiegészítő termékek

csatornázás

Környezettechnika

Olajleválasztó, iszapülepítő, zsírleválasztó

Atermékek két fő alapanyagból készülnek. A teherbírás szempontjából jobban igénybevett

elemek esetén kavicsbetonból, olyan elemeknél ahol a -megfelelő szilárdság on túl- a jobb

hőszigetelő képesség is szempont, könnyűbetont alkalmaznak.

A kavicsbeton adalékanyaga: l. osztályú osztályozott kavics, melyet a gyártó a gyártás

helyszínén osztályoz. A könnyűbeton adalékanyaga.

O-4

és

4-10

mm méretű égetett agyag-

kavics, tufa, liapor vagy leva, illetve egyéb könnyűbeton készítésre alkalmas anyag lehet.

Ehhez az anyaghoz a gyártás folyamán

O-4

mm zúzott homokot is kevernek.

Mindkét anyagnál a kötőanyag természetesen portlandcement, vagy traszcement, rnely-

nek minőségét az MSZ 4702-2 szabályozza.

A megfelelő hőszigetelő képesség biztosítása érdekében a falazóelemeknél a középső

üregsorban hőszigetelő hab kiöntést alkalmaznak. A habanyag perlit és/vagy polisztirol ada-

lékanyagú mészhidrát és cement kötőanyagú, légpórusképző adalékszerrel készített beton

lehet.

9.1. A FALAZÓELEMEK ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA

A falazóelem nagyságát tekintve a kétkezes falazóelemek közé tartozik, 20 kg-on felülitö-

megével meglehetősen nehéz elem. Kialakítását tekintve külső köpenyből és a belső üregeket

megosztó 2, vagy 3 soros bordázatból épül fel az elem.

A belső üregek a fal síkjával párhuzamosak és függőleges helyzetűek. A felülről zárt ki-

képzés megakadályozza a hőtechnikailag káros cirkuláció kialakulását, és megkönnyíti a

falazóhabarcs elterítését, illetve megakadályozza annak üregbe jutását.

Az elem hőtechnikai tulajdonságait jelentősen javítja a perlitbázisú, vagy polisztirol alapú

hőszigetelő kitöltés, amelyet az elem középső két üregébe töltenek. Az elemek oldalán ki-

alakított hornyok meglehetősen érdekes kapcsolási módot tesznek lehetővé, a létrejövő zárt

légkamra a hőszigetelő képességet tovább javítja.

215



KÖNNYU ADALÉKANYAGOS BETON TERMÉKEK

9. FEJEZET

I

A válaszfal lapok szintén könnyűbetonból készülnek, és az elemek felülről szintén zárt

kialakításúak. A koszorúk előfalazásához használható koszorúelemek a válaszfallapból készül-

nek úgy, hogy az üregeket hőszigetelő habarccsal töltik ki. Vigyázni kell azonban arra, hogya

betonozáskor az előfalazó lapok ne billenjenek le a falazatról. A zsaluzóelemekkel a falazatokat

úgy lehet elkészíteni, hogy az elemek egymásra helyezésévellétrejövő zsaluzatot ki kell önteni

beton nal.

9.1/a. Ábra: Hőszigetelő és PE-45IL falazóelemek geometriai kialakítása

SAROK ts FALVtGKtpZÖ ELEM

380/300/220

ÁLTALÁNOS FALAz6ELEM

380/300/220

KIEGÉSZITÖ

ZSALUZÓ LELEM

KIEGtszlTÖ

ZSALUZÓ LELEM

' i j ' ] O ~

NORMÁL

ZSALUZÓLELEM

[~j~

NORMÁL

ZSALuz6LELEM

'[]'~

ÁLTALÁNOS VÁLASZFALELEM

500/100/220 ~

DDDD~~

o

KIEGtszlTÖ VÁLASZFALELEM

500/100/220

0, , 240 I f30

~ 300

o

:r=~

OIDIDD ~

,,125

1

125:

500

250 f

VÁLASZFALELEM

500/120/220

<660gg<~

f 125: 125: 250 f

9.1/b. Ábra: PE-38/B pincefalazó elem, PE-38IL főfalazóelemek,

Vf12 és Vf 10 válaszfalelemek, ZS-20 és

ZS 30

normál zsaluzó elem

216



9. FEJEZET


9.2. FALIDOMKÖTÉSEK

A falidomkötések kíalakításánál az általános

falazási szabályokat kell betartani. A falazatok ki-

alakítását és elkészítését megkönnyítheti a gon-

dos tervezői munka, amely során figyelembe vet-

ték az elemek méreteit.

9.2.1. FALVÉG KIALAKÍTÁSA

A falidom képzésénél (9.2. ábra) az elemek

közül -az általános falazóelem kivételével- vala-

mennyi elem szükséges a kötés kialakításához.

A darabolási lehetőség kihasználásával a falvég

oldala felől sík felületet kell kialakítani úgy, hogy

a sarokképző elem végeleme és a kiegészítő elem

rövid felező eleme kerüljön egymás fölé. Ahhoz,

hogya függőleges hézagok szükséges eltolása

meglegyen, a rövid felező elem mellé az általá-

nos felezhető elem feles elemének kell kerülnie.

,FALVt G

r][]j

: első sor

D~B

második sor

1 ÁLTALÁNOS FALAZ6ELEM

2 SAROK

rs

FALVt GKt PZÖ ELEM

3 SAROK t S FALVt GKt PZÖ ELEM FELES ELEME

4 KIEGt SZITÖ ELEM RÖVID FELEZÖ ELEME

5 FELEZHETÖ KIEGt SZITÖ ELEM FELEZÖ ELEME

FALTEST

DDD

lső sor

6GDOtl

Afalvégkialakítása során azáltalános falazóelemek

második sor

és a kiegészítő elemek is futó helyzetben kerülnek 9.2.

Ábra: Faluég

és

{altest {alidomkötése

beépítésre.

Hőszigetelő

és

PE-45/L

9.2.2. FALTEST KIALAKÍTÁSA

A faltest (9.2. ábra) építésének minimális

hosszúsági méretét a gyártó 1,30 m-ben adja

meg. A kötés kíalakításánál a falvégképző elemre,

az általános falazóelemre és a kiegészítő elemre is

szükség van. A mintalapon kialakított kötés a mi-

nimális mérethez igazodik, természetesen lehetsé-

ges nagyobb faltest kialakítása is. Az 1,30 m-nél

nagyobb méret megállapításánál azonban figye-

lembe kellvenni az elemek méretrendjét.

9.2.3. FALSAROK KÉPZÉSE

A falsarok képzésénél

(9.3.

ábra) a kötés ki-

alakításához a sarok és a falvégképző elemet kell

alkalmazni. Az első és a második sor elemeit

váltakozva vezetjük a külső falsíkig úgy, hogy a

falvégképző elem mindig a falsarokra kerül, ter-

mészetesen soronként mindig egymásra merőle-

ges helyzetben.

,

C~

elsö sor

l

1 1 ÁLTALÁNOS FALAZ6ELEM

2 SAROK t S FALVt GKt PZÖ ELEM

FELES ELEME

4 KIEGt SZITÖ ELEM RÖVID

1 FELEZÖ ELEME

5 FELEZHETÖ KIEGt SZITÖ ELEM

FELEZÖ ELEME

_ C P J _

,

[

mósodik sor'

9.3. Ábra: Falsarok {alidomkötése

Hőszigetelő

és

PE-45/L

217




9.2.4. FŐFALCSATLAKOZÁS KÉPZÉSE

9.

FEJEZET

A főfal csatlakozásának 9.4. ábra képzé-

sénél a csatlakozó fal minden második sora

falvégképző elemmel zárul a külső falsíkon.

A közbenső rétegek általános elemmel, ütkö-

zéssel csatlakoznak a főfalhoz.

9.2.5. ÁTMENŐ FŐFALAK KÖTÉSEI

Az átmenő főfalak 9.5.

ábra

csatlakozása

a blokkokból készülő falakéhoz hasonló. Az el-

térő sorok kötése úgy készül, hogy az egymásra

merőleges falszakaszok ütközéssel csatlakoz-

nak egymáshoz.

9.2.6. KÜLSŐ HATÁROLÓ FAL ÉS

VÁLASZFAL KAPCSOLATA

A hőszigetelő falazóelemhez a gyártó által

forgalmazott válaszfal használata ajánlott. Avá-

laszfalelem könnyűbetonból készül, nagysága

igazodik a hőszigetelő elem méretéhez, magas-

ságuk egyformán 22 cm.

A főfalhoz történő csatlakozásra kétféle

megoldás alkalmazható:

• A hőszigetelő elem végcellái hagyományos

véső szerszámokkal, vagy gépi berendezés-

sel szabaddá tehetők. A minden második

sorba történő kivágással tulajdonképpen

lyukcsorbát kaphatunk, így a válaszfal meg-

felelő habarcsfészekkel 9.6. ábra beköthe-

tő.

• A főfalhoz csatlakozó válaszfal rögzítése a

bekötő vashuzallal falra rögzített betonacél-

hoz történik. A válaszfal falazása közben

minden második sor felrakása után lágyhu-

zalokat kell elhelyezni és azt a betonacélhoz

9.7. ábra

rögzíteni.

Mindkét változat elkészítése során természe-

tesen a födémhez történő ékelésről gondoskod-

ni kell, a nyílászárók rögzítését is szakszerűen

kell elvégezni.

218

-~~ALCSATLAKOZÁS

t~P3J

- [ J - - -

1

ÁLTALÁNOS FALAz6ELEM

1 2 SAROK I s FALVI GKI PZÖ ELEM

3 SAROK rs FALVt GKt PZÖ ELEM

FELES ELEME

D

D--=:I

D

ásodik sor '

I ~ l _

9 4 Ábra:

Falcsatlakozás falidomkötése

Hőszigetelő

és

PE-45/L

·9.5.

Ábra:

Átmenő falak falidomkötései

PE-38/L és PE-38/B



9. FEJEZET


gDDDD

. . ,.0, _~_ .

,

~~~0~J

I

l ~ o m .

U 0

_ D _

9.6. Ábra: Válaszfal bekötése beuéséssel

ilD Ej

L ~~r ~

~6-1

o lágyvashuzal

,

DD DE

második sor

_ D

9.7. Ábra: Válaszfal bekötése uashuzal la l

A hőszigetelő falazóelemekből épített épületek belső válaszfalazása természetesen készül-

het más anyagú és méretű lapokkal is, de a válaszfalakkal szemben támasztott általános

követelményeket (merevség, véshetőség) maradéktalanul ki kell elégíteni.

9.2.7. VÁLASZFALAK FALIDOMKÖTÉSEI

AVF-IO és VF-12 válaszfalak falidomkötéseit láthatjuk a 9.8.-9.9. ábrákon.

második sor

I

DL __~L ~L __~

,

~

_ D _

9.8. Ábra: Válaszfal T csatlakozása

elsö sor I

~-ne-gY-e-de-S~V'álaSZfaleiem

n

háromnegyedes

l j

vő lcszfotelern

_[ :1-

második sor I

f=r-_-----1L__

- C

~

_ D _

9.9. Ábra: Válaszfal sarokkia lakí tás

219




9.3. LÁBAZATI- ÉS PINCEFALAK

9. FEJEZET

A lábazati- és pincefalak kialakítása során a legfontosabb szempont, hogya falazat anyaga

fagyálló és jó teherbírású legyen. Erre a legalkalmasabb a zsaluzóelemekkel, ill. a Pe 38/B jelű

elemekkel készült falazat.

Zsalukövekkel készült lábazati- és pincefalazat kialakítására mutatnak példát a 9.10. ábra.

Mint az ábrán is látható Zs 25 elem segítségével könnyedén kialakítható a beugró lábazat.

A kiemeit alapárok bebetonozását követően

kell elhelyezni a 25 cm szélességű elemeket,

amelyeknek az üregeit legalább C16 minőségű

betonnal kell kitölteni. (Az alaptest felső síkjá-

nak vízszintesnek kell lennie és a felületi egye-

netlensége sem lehet +10 rnm-nél nagyobb.)

Ilyen elhelyezésnél marad hely a külső oldalon

a lábazat utólagos díszítésére, amely lehet fal-

burkoló tégla, fűrészelt kő vagy egyéb fagyálló

burkolat.

Ha nem igény a beugró lábazat, akkor Zs40

jelű elemeket lehet alkalmazni; ilyenkor utólag

csak cementes vakolattal vagy homlokzat elé

nyúló burkolattal lehet a lábazatot ellátni (9.11.

ábra). Esztétikailag alárendeltebb helyeken

nincs szükség a vakolatra sem.

A pincefalazó elemekből készült pincefalak

esetében az alaptesttől a terepszintig a 38 cm

széles elemet kell alkalmazni (9.12. ábra). Itt

igényesetén lecsökkenhet 30 cm-re a ke-

resztmetszet, vagy a pince feletti födémig foly-

tatható a 38-as falvastagság. Az így készült

pincefalazatokba nyílások kialakítására is van

lehetőség. Amennyiben a falazat fogadószint

jellegű (nincs földbe ágyazva), a nyílászárók el-

helyezése a szokásos módon oldható meg. A

nyílások kiváltása áthidal ókkal történik. Felette

a vasbeton koszorút -az igénybevételtől függő-

en- áthidaló ként kell méretezni, vagy az előző

részben ismertetett módon kell megerősíteni.

Pincék esetében az áthidalók közötti hézag

polisztirol tábla helyett monolitikus kibetono-

zással is kitölthető. Ekkor legalább 1 db 010

betonacél (B60.40) elhelyezése szükséges a

kibetonozásba. Az áthidalások kialakítása so-

burkolat 2 cm

aljzatbeton 5 cm

PE fólia 1 rtg.

hő szigetelés 5 cm

vízszig. 1 rtg.

aljzatbeton 12 cm

PE fólia 1 rtg.

hő szig. 10 cm

kavics feltötés

9.10. Ábra: Lábazati fal kialakítása

burkolat 2 cm

aljzatbeton 5 cm

PE fólia 1 rtg.

hő szigetelés 5 cm

mesterfödém 23 cm

béléstest

9.11. Ábra: P incefal

és

lábazat kialakítása



FEJEZET


rán itt is fontos figyelembe venni a vasbeton ko-

szorú megerősítésével kapcsolatban leírtakat.

A Pe 38/B elemekkel készült falazatban ké-

ménykürtők is kialakíthatók. A kémény testet

kisméretű tömör téglából készült betétfallal le-

het kialakítani a kötési szabályok betartása mel-

lett, vagy modulelemes kéményrendszer esetén

dilatációval ellátott különálló kémény testként

helyezhető el.

A pincefalak igényesetén készülhetnek ta-

lajpára, talajvíz és nedvesség elleni szigetelés-

sel, Ekkor szigetelést védő, vagy tartó falként a

V f

10 ill.

Vf

12 jelű válaszfal elemek

használha-

tók. A szigetelés anyaga és kialakítása az igé-

nyeknek megfelelően tetszőlegesen választható

az egyéb vonatkozó előírások betartásával.

9.4. FELMENŐ FALAK

A felmenő falak anyaga többféle lehet. Tu-

lajdonképpen az eddig ismertetett falazóelemek

mindegyike használható erre a célra, csak figye-

lembe kell venni a hőtechnikai szempontokat.

Hőtechnikailag igénytelenebb mel léképü le-

tek falazatához: Pe-45/L; Pe-38/L; Pe-38/B.

Alárendeltebb helyeken a Z525 és Z530 zsa-

luzóelemek javasolhatók. Családi házak felme-

nő falaiként hőszigetelő; Pe-45/L (külső falhoz

csak kiegészítő hőszigeteléssel); Pe 38/L (külső

falhoz csak kiegészítő hőszigeteléssel) elemek

alkalmazhatók.

Magassági méretrendjében -a zsaluelemek

kivételével- mindegyik elem azonos, így köny-

nyedén kombinálható. Illeszkedik ebbe a mé-

retrendbe a válaszfalak magassága is. A 9.13.

ábra ezt a magassági méretrendet mutatja meg

az elemtípusok megnevezése nélkül. Az ábrán

jóllátható a külső főfalakhoz kapcsolódó padló,

lábazat, födém és tetőszerkezet csatlakozásá-

nak módja. A lábazati csatlakozások és a vasbe-

tonkoszorúk kialakítása során ügyelni kell arra,

hogy hőhíd ne keletkezzen.

burkolat 2 cm

teherolsztó beton 5 cm

PE

fólia

1

rtg.

, i etelés 5 cm

, ém 24 cm

cá

'I '

s ~

~~

9.12. Ábra: Pincefalazó elemekkel

kialakított pincefal

E

E

o

o

ill

L()

r-,

ill

N

N

II

n

N

x

O

ul

N

ul

-

O

-

O

<,

1 =

o

n

(J)

I

.D

(J)

CL

9.13. Ábra: Függőleges

méretrend könnyűbeton falazatnál

221




9. FEJEZET

9.5. KÖNNYŰ BETON KÉREGELEMES, VASBETON NYÍLÁSÁTHIDALÓK

Az alábbiakban ismertetésre kerülő áthidalók felhasználását a gyártó elsősorban lakóépü-

leteknél javasolja, de alkalmazható minden olyan helyen, ahol ezt a műszaki paraméterek

lehetövé teszik.

Könnyűbeton anyagú, 25 cm hosszú, 2,5 cm falvastagságú U keresztmetszetű elemek

egymás mellé helyezésével és -üzembe egyszerre történő- kibetonozásával készül. Kibetono-

zás előtt kerülnek elhelyezésre az áthidalóba szükséges acélbetétek is.

Az alapelem hosszából következik, hogy az áthidalók hossza a 25 cm többszöröse.

Az ilyen módon kialakított

áthidalők

legfeljebb 210 cm-es nyílás áthidalására alkalmasak.

Alapkövetelmény, hogy mindkét oldalon az áthidalók felfekvése legalább 12,5 cm legyen.

Külső főfalba történő beépítésére mutat példát a 9.15. ábra.

Az áthídalók paraméterei és beépítési szabályai:

l.

A fentiekben közölt határnyomatékoknál nagyobb igénybevételek esetén az áthidaló felett

elhelyezkedő vasbeton koszorút kell áthidalóként méretezni, amely tervező feladata.

2. A megerősítés tervezésén kívül is ajánlatos -a biztonság javára- az alábbi pótvasak elhelye-

zése az áthidaló feletti koszorúban:

• 60-150 cm nyílás esetén:

2 darab 012 (B60.40);

5. Beépítéskor az áthidalókat Hf 30-me

habarcsba kell fektetni az alátámasztások

helyén.

6. Külső -30 cm vastagságú- főfalakba tör-

ténő beépítés esetén a két áthidaló közötti

6 cm-es résbe polisztirolhab-tábla hőszi-

getelést kell elhelyezni, melynek takará-

sába kell a nyílászárót utólag beépíteni

(9.14. ábra). A belső falazat nál a beépí-

tés helyét ki kell betonozni, amelybe

1 db 014-es betonacélt kell elhelyezni az

9.14. Ábra: Réteges falszerkezet hőszigetelő

falazóelemből - áthidalás, koszorú kialakítás

9.5.1. KIALAKÍTÁS, BEÉPÍTÉS

• 150-210 cm nyílás esetén:

2 db 014 (B60.40).

3. Az áthidalók legkisebb felfekvési hossza

mindkét oldalon legalább 12,5-12,5 cm.

4. 120 cm-nél nagyobb nyílásszélesség esetén

az áthidalókat középen alá kell támasztani,

a koszorú megsziIárdulásáig (21 nap).

alsó szakaszon.

burkolat 2 cm

aljzatbeton 5 cm

PE fólia 1 rtg.

höszigetelés 5 cm

mesterfödém 24 cm

vakolat



9. FEJEZET


9.5.2. ABLAK ÉS AJTÓ NYÍLÁSKERETÉNEK KIALAKÍTÁSA

Azablakoknyíláskeretének

kialakításánál .15. ábra) az

ablak mindkét oldalán a fala-

zás t falvégszerűen kell lezárni,

természetesen a nyílászáró

szélességi méretének megfe-

lelően. A szokásos 90 cm-es

parapetmagasság 4 sor fel-

falazása

. 23,5 94

cm

után képezhető, egy fekvő

helyzetű könnyűbeton vá-

laszfalelem ráfalazásával, és

10

cm vastag padlószerkezet

figyelembevételével.

Akismé-

retű tégla két párhuzamosan

futó sora közé hőszigetelő

réteget kell készíteni. A nyí-

láskeret feletti áthidalás ki-

alakításánál szintén szükség

van

a kisméretű tégla alkal-

mazására a

felfekvés

kialakí-

tásánál és az áthidalás feletti

kiegyenlítésnél.

Azalkalmazható áthidalók

szélessége 12 cm magassá-

ga

15

cm hosszúsági mérete

75-350 cm közötti lehet.

A leírt szerkezeti megol-

dások pontos és szakszerű

megvalósítást igényelnek. Az

ajtók nyíláskeretének a kiala-

kítása hasonlóképpen történ-

het, a 210 cm-es szokásos

magassági méret azonban

csak az áthidaló alatt teszi

szükségessé az aláfalazást.

Az áthidaló fölé még két sor

hőszigetelő falazóelem be-

építésére van szükség, erre

kerülhet a födém és koszorú

szerkezete.

J

J

,O M ;

I

~

t

futó

I

I I

l

Normál 'áthidaló

12,5+-1-

r - - ~2,5

I

I

I

125

l

I

I

sarokelem

l I

I I

végeleme

I I

I

kieg.elem

I I

I I

kisebbik eleme

I

I

I

I

I

I

I

I

válaszfalele~ek~

I

I

I

I

I I I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I l I

I

I

I

I

I I I

I

,

,

9 15 Ábra: Ablak és aj tó beépítése hőszigetelő {őra/ba

3




9. FEJEZET

9.6. MESTERFÖDÉM RENDSZER

9.6.1. A VASBETON FÖDÉMGERENDA ÉS A BÉLÉSTESTEK

A rendszer gerendája kialakítását tekintve egy félkész fö-

démgerenda .16. ábra). A födémgerenda alsó részére tá-

maszkodnak fel a béléselemek, és a béléselemek közötti rész

kibetonozásával alakul ki a teljes födémszerkezet. A födém-

elemek nagy előnye, hogyamozgatásuk viszonylag egysze-

rűen elvégezhető, nincs szükség darura. A mesterfödém ge-

rendát betonacél gerendarács felhasználásával gyártják.

E

E

o

LD

~1

25

mm f-

-~

Abetonacél gerendarácsot hegesztőroboton állítják elő, 9.16. Ábra: Vasbeton

az alsó és felső övét hidegen húzott bordás acélból, az alsó

talpas gerenda

és felső öv acéljait összekötő diagonálok anyaga hidegen hú-

zott, sima felületű betonacél. A húzott öv betonacéljai a gerenda teljes hosszában végighalad-

nak. A gerenda alsó öve ugyancsak végighaladó pótvasalással kiegészíthető, B60.40 henge-

relt bordás betonacéllal. Az előregyártás során csak a gerendarács húzott övének betoncéljait

veszi körül a beton, ezáltal alakul ki a gerenda betontalpa.

A betontalp szilárdsága szabvány szerint C20 betonszilárdsági osztály követelményeinek

felel meg. Abetontalp névleges mérettől az eltérés 4 lehet, azt a korlátozást figyelembe véve,

hogy az eltérés az 5 mm értéket nem haladja meg.

A födémhez az EB 60/19B, MB 60/25B, BB2, és BE 60/19L jelű üreges beton födém

béléstestek alkalmazhatók (ezeket korábbi fejezetben már bemutattuk).

9.6.2. FELSŐ KERESZTIRÁNYÚ

VASALÁS

Keresztirányú vasalásként - minden födém-

változatnál - a gerendákra .17. ábra) merőle-

gesen, folyóméterenként

4 db,

legalább 5 mm

átmérőjű, B38.24 jelű sima betonacélt kell el-

helyezni. A keresztirányú vasalás betonacéljai a

koszorúba bekötnek. Abetonacélok a falak felett

is folyamatosan áthaladnak.

9.6.3. KERESZTGERENDA

9.17. Ábra: Felső

kereszt irányú vasalás

eresztgerenda

.18. ábra)

abban az eset-

ben készül, amennyiben a falközmérete megha-

ladja a 6métert. Afödém középvonalában, vagy annak közelében helyezkedik el. Avasaláshoz

B60.40 jelű bordás betonacélt használjunk. A keresztgerendában elhelyezett négy betonacél

egyforma keresztmetszetű legyen. A betonacélok átmérője a mesterfödém gerenda húzott

övében lévő betonacél átmérőjével megegyező méretű. A keresztgerenda teljes hosszában

vasalt, és betonacéljai a koszorúba is bekötnek.

224



9.

FEJEZET


9.18. Ábra: Keresztgerenda

9.6.4. BEKÖTÓVASALÁS

falazat

K l

koszorú-

elem

,

,

1

9.19. Ábra: Bekötőuasalás

Avasbetongerendák felfekvésénél az MSZ 15022 számú szabványban előírt 0,2 MHnega-

tív nyomatéki teherbírást bekötő betonacélokkal biztosítjuk. A bekötővas a födémmezőbe a

falköz 1/6-ával nyúlik be. Avasaláshoz B60.40 jelű bordás betonacélt használunk. A bekötő-

vas (9.19. ábra) keresztmetszeti területe min. a födémmező vasalásának 1/5-e.

9.6.5. KOSZORÚ

Koszorúhoz K-lO jelű 10x50x22 méretű

zsaluzóelemet kell beépíteni, a hőhíd elkerülése

érdekében (9.20. ábra). A födémvastagsággal

megegyező méretű koszorút készítünk: a koszo-

rúba min. 4 db, 8 mm átmérőjű B60.40 jelű

bordás betonacélt szerelünk.

A gerendákra merőleges koszorúknál a

mesterfödém gerendái kengyelként működnek.

A gerendákkal párhuzamos koszorúszakaszo-

kon szabvány szerint kengyelt is kell készíteni.

A helyszíni betonozáshoz legalább CI6-16/K szi-

lárdsági osztály követelményeit kielégítő transz-

portbetont, vagy helyszínen kevert betont alkal-

maznak.

9.6.6. ERÓTANI MÉRETEZÉS

Az MSZ 15021/1 számú szabvány előírásá-

nak figyelembevételével meg kell határozni az

állandó, valamint az esetleges terhelések bizton-

sági tényezővel növelt értékeit, és azok összegét

kN-ban kell kifejezni.

falazat

K l

falaz

K l

mesterfödém

gerenda

EB 60/19 béléstest

9.20. Ábra: Koszorú kíalakí tások

5




9. FEJEZET

A mesterfödém gerendák súlyát -a számításoknál- folyóméterenként- 15 kg-al kell figye-

lembe venni, a béléstesteket a gyártó által az erőt ani méretezéshez meghatározott súllyal.

A 19+4 cm vastagságú födémszerkezet összsúlya felbetonnal együtt általában 350 kg.

A kiválasztott gerendákról kimutatást kell készíteni, amely a gerenda darabszámát, hossz-

méretét és a húzott öv betonacél keresztmetszeteit tartalmazza. A kimutatás folytatásaként a

béléstestek közül kiválasztott típus termékjeiét és darabszámát kell beírni, továbbá hozzá kell

írni amesterfödém keresztvasalásához, a bekötővasaláshoz. a koszorúhoz és a kengyelhez

szükséges betonacélok folyóméterét és keresztmetszetét, valamint a minőségi jeiét. Be kell

írni a felhasználásra kerülő beton szilárdsági osztályának jeiét, valamint azt, hogy az alátá-

masztás a betonozástól számított hány nap múlva bontható el.

A gerendafelfekvés nagysága min. 10 cm legyen. A béléstestek falra felfekvésének mérté-

ke mindkét irányban max. 3 cm.

9.6.7. TECHNOLÓGIAI ALÁTÁMASZTÁS TERVE

Technológiailag az építés során szükséges alátámasztási megoldás meghatározása a mé-

retezéshez tartozó fontos feladat. Az alátámasztás ok helyét és számát a 9.2. táblázatból ha-

tározhatjuk -meq.

9.2. TÁBLÁZAT: Az alátámasztások helye

és

száma

57,5 cm

tengelytávolságnál

Födém-

Acél gerenda-

Alátámasztás nélküli

Legnagyobb alátámasztási

vastagság rács magassága falköz esetén (m) távolság (m)

19 + O

15

2,56

2,38

3,17

2,90

19 + 4

15

2,20

2,10

2,70

2,54

25

+

O

20

2,35

2,20

2,90

2,67

25 + 4

20

2,06

1,94

2,48

2,34

Ezen túlmenően ki kell választani az alátámasztó oszlopokat, amelyek lehetőleg fém anya-

gúak és csavarható beállítóval ellátottak legyenek. Fenyőfa oszlop esetén annak keresztmet-

szeti mérete legalább 10x12 cm legyen. Az oszlop hossza a teljes emeletmagassággallegyen

egyenlő. Az oszlopokat kimozdulás ellen meg kell támasztani.

Közvetlen a födém alá kerülő alátámasztást szolgáló fenyőfa gerendák legalább 10x12 cm

keresztmetszetűek legyenek. Élére állított palló nem felel meg, mert az könnyen kifordulhat.

9.7. A MESTERFÖDÉM RENDSZER KIVITELEZÉSE

9.7.1. A GERENDÁK ELHELYEZÉSE

A gerendákat a vízszintesen elhelyezett és letisztított falra, illetve az ideiglenes alátámasz-

tásokra kézi erővel kell beemelni és szét hordani. A gerendák közötti távolságot a gerendák

végénél egy-egy sor béléstest elhelyezésével lehet beállítani. A gerendákat az egyenletes fel-

fekvés biztosítása érdekében 1 cm habarcságyazatba kell elhelyezni. A minimum 10 cm-es

felfekvés követelményére ügyelni kell.

226



227

9 . FEJEZET

KÖNNYU ADALEKANYAGOS BETON TERMEKEK

Az utolsó övi hegesztési csomópontoknak a falsíktóllegalább 5 cm-re a koszorúban kell

lenniük. A betonacél gerendarács felső övének is be kell nyúlnia a koszorúba.

9.7.2. AZ ALÁTÁMASZTÁS ELKÉSZÍTÉSE

A béléstestek elhelyezése előtt az alátámasztást kell elkészíteni. Az alátámasztó oszlopok

alatt szilárd teherhordásra alkalmas felület legyen Feltöltés, vagy fagyott talaj nem alkalmas

erre a célra. Az oszlopok teljes magasságban egy darabból legyenek. Elmozdulás ellen ezeket

biztosítani kell

9.7.3.

A BÉLÉSTESTEK ELHELYEZÉSE

A további béléstesteket a gerendára merőleges sorokban kell elhelyezni úgy, hogya geren-

dák egyoldalú terhelést ne kapjanak.

9.7.4. ÉPÍTÉSHELYI BETONOZÁS

A födém helyszíni betonozásához C 16-12/KK minőségű betonra van szükség. A bordákat

és a felbetont egy ütemben kell elkészíteni. A beton tömörítése alapvető követelmény. A bé-

léstest közötti bordák kibetonozásához 15 liter betonra van szükség. A betont talicskával csak

pallón lehet tolni. Az érkező transzportbetonnal nem szabad a födémet egy helyen túlterhelni,

hanem a betont egyenletesen elterítve a födémre kell engedni. A betonozást az egész födém-

felületen, egy ütemben ajánlatos készíteni. A munkahézag kialakításának esetleges helyét a

tervező, vagy a műszaki vezető határozza meg. A friss betont az első nap esőtől, fagy tól, erős

napsütéstől védeni kell. A beton felületét legalább az első héten nedvesen kell tartani.

9.7.5. AZ ALÁTÁMASZTÁS ELBONTÁSA

A beton kellő megszilárdulása után a tervező, vagy a felelős műszaki vezető által megha-

tározott nap múlva az alátámasztás részlegesen, vagy teljesen elbontható. Általában ez az idő

a betonozás utáni 21. nap.

9.8. AZ ELEMEK MEGMUNKÁLÁSA, GÉPÉSZETI VEZETÉKEK KIALAKÍTÁSA

Általános érvényességgel kijelenthető, hogy az elemek kivitelezés közbeni megmunkálása

egyszerű. Vágásuk a gyárilag kialakított törőélek mentén történhet. A beépítés utáni -épület-

gépészeti szerelvények elhelyezéséhez szükséges- megmunkálás, horonyvágás színtén köny-

nyedén megoldható az alábbi szempontok figyelembevételével:

• Vízvezetékhez, elektromos vezetékhez szükséges vízszintes homyot a vízszintes fugák felet-

ti szakaszon (az elemek alján) kell kialakítani, itt ugyanis az elemek könnyebben véshetők,

mint máshol.

• Függőleges irányú horony kialakítása az elemekben bárhol történhet. Ez az oldalfal első

üregsorig történő kivésésével megoldható.

• Ferdén történő horony kialakítást -sok szempont miatt- célszerű elkerülni.




9. FEJEZET

A megmunkálás eszközei a legegyszerűbb kéziszerszámok: kőműveskalapács. véső, nor-

mál kalapács. Lehetőség esetén célszerű ütvefúró géppel kombinált horonyvésőt alkalmazni.

A falak keresztirányú

átvésése

átfúrása szintén könnyedén megoldható az elemek üregeltsé-

ge miatt, mert csak a vékony

bordákat

kell áttörni.

A fentiekben leírtak zsalukövekből készült falazatokra nem vonatkoznak. Ezeknél a horony-

vésés csak úgy oldható meg, mint egyéb tömör beton anyagú

falaknál.

Célszerűbb ebben az

esetben a szerelvények falon kívüli elvezetése, ekkor csak a rögzítő bilincsek elhelyezéséről

kell gondoskodni. Keresztirányú áttörések helyét célszerű már a falazat készítése során kizsa-

luzássai biztosítani.

9.9.2.

KÜLSŐ VAKOLATOK

9;9. VAKOLATOK

Az ismertetett elemekből készült falazatokat általában külső-belső vakolattal kell ellátni.

Az elemek nagy méretpontossága miatt a hagyományos falszerkezetekhez képest jelentős

mennyiségű vakolóhabarcs megtakarítássallehet számolni.

9.9.1. BELSŐ VAKOLATOK

A falazatot vakolás előtt a laza részektől, rárakódásoktól és egyéb szennyeződésektől meg

kell tisztítani. Azesetleges nagyobb sérüléseket -erősebb cementhabarccsal, ill.tégladarabok

pótlásával- ki kelljavítani. Vakolás előtt a falat meg kell nedvesíteni. Kellősítésképpen cement-

tejjel itassuk át a felületet. Az előkészítést követően a továbbiakban a választott vakolatfajtá-

nak megfelelő technológiát alkalmazzuk Általános tanácsként javasolható, hogy:

• a vakolatot legalább két rétegben (alap, simító) hordjuk fel;

• a kivésett hornyok környezetében ajánlatos repedésáthidalókat alkalmazni a vakolat belse-

jében, erre legcélszerűbb anyag az üvegszövet;

• az így készült vakolat minősége elégítse ki az MSZ 16000 előírásait

Kész, előre bekevert vakolatok esetén már a felület-előkészítés során a gyártó előírásait

figyelembe kell venni.

A külső vakolatok felület előkészítése során is az előzőekben leírtak szerint kelleljárni.Ava-

kolatkészítés szabályai is hasonlóak az előzőekben leírtakhoz, a következő kiegészítésekkel.

• Avakolatfajta megválasztása során figyelembe kell venni a fal átszellőzésének biztosítását,

ezért csak a fedővakolat tartalmazzon víztaszító anyagokat, ill. homlokzatfesték alkalma-

zása esetén a festék is páraáteresztő legyen.

• Nem szabad

vakolási munkát

végezni, ha a külső hőmérséklet +5°C alatt van, ill. ha éjsza-

kai fagyok várhatók.

• Hőszigetelő alapvakolat készítése esetén a választott alapvakolatra vonatkozó technológiai

előírásokat be kell tartani.

228



0..9

10-es N+F válaszfaltégla 163

12 cm vastagságú

válaszfallap 163

20-as N+F kézi falazóblokk 162

25-ös N+F blokktégla 162

30-as habarcstáskás falazat 167

30-as N+F blokktégla 162

38 pincetégla 166

38-as

N

+

F

blokktégla 162

44-es N+F blokktégla 162

6-os N+F válaszfaltégla 163

A -Á

Ajelű áthidalás 83

acélbetét 56

acélbetét toldása 61

acélgerendás áthidalások 86

acélgerendás födém 109

acélgerendás födémek 108

acéllépcső 150

ADjelű áthidalás 83

adalékanyagos beton termékek

214

adalékszerek

alátámasztás 95

alátámasztó állványok 5, 17

álboltozat 134

állékonyság 101

állvány anyagok 6

állványbontás 20

állványcsövek 14

állványok csoportosítása 6

állványpadozat 11

állványpalló 7

állványszerkezetek 5

állványterv 15

alulbordás acélgerendás födém

110

alulbordás monolit födém 113

alulbordás vasbeton födém 35

andráskereszt 8, 13

AP nyílásáthidaló 84

AP13 jelű feszített tartók 84

AP9 jelű feszített tartók 84

átfedéses toldás 61

áthelyezhető építéshelyi beton-

üzem 47

áthidalások 79, 202

áthidalások alátámasztása 177

áthidaló zsaluzat 81

AVjelű vasbeton áthidaló

SZÓSZEDET

B

bakállványok 9

bekötővas 116, 184

bekötővasalás 225

belépő 145

béléstest 181

béléstest 115

béléstestek elhelyezése 183

belső falcsatlakozás 171

beltéri vakolat 198

beton 41

beton épcső 149

beton szállítása 48

beton szilárdsága 41

beton szugorodása 44

betonacél 56

betonjelölés 42

betonkeverés 44

betonminőségek 42

betonozási sebesség

betonszállító mixerkocsi 48

betonszerkezetek 53

betonszivattyú 49

betonüzem 47

boltozat falazás 132

boltozat részei 132

boltozatok 104, 130

boltöv 80, 91

boltöv falazás 91

boltövek 87

boltváll 91

bordás födém 36

borított gerendafödém 106

C-Cs

cement 46

cementsiló 47

csavaros kapcsolás 28

Csehboltozat 131

csehsüveg boltozat 131

csempeburkolátok 212

csőállványok 14

csökkenttt méretű koszorú 94

csömöszölés s 51

csőtalp 16

csúcsíves boltövek 89

csúsztató erő 65

D

DAtetőpalló

DE födémpalló 123

Derékszögű falcsatlakozás 168

dobozhelyek kialakítása 210

dongaboltozat 131, 132

döngölés

E-É

Ejelű gerenda 116

EB béléselemek 116

égetett agyagtéglák 87

egyenes áthidalások 79,81

egyenes boltöv 89

egyenes karú lépcsők 144

egyirányban teherhordó

födém 112

egyirányban teherhordó

lemez 69,70

egykarú lépcső 144

egyméteres bakállvány 9

elemmagas áthidalások 85

elemmagas áthidaló 178

elhelyező állvány 5

előfalazó lapok 192

előfalazott koszorú 92

előfeszített vasbeton

gerenda 114, 116

előlépcső 156

előregyártott tálcás

födémszerkezet 115

emeletes bakállvány 10

emelt ívű boltöv 90

építéshelyl betonüzem 47

épületgépészeti takarások 210

erkély 125

erkély kinyúlás 127

erkélylemez 94, 128

erősítő pillér 180

F

fa állványok 7

fa kidugóállvány 19

faanyagú lépcső 150

fagyapot lemez 82

fal 64

falak hagyományos zsaluzása 32

falazás 166

falazás előkészületei 166

falazóblokk 161

falazóhabarcs vékony

fugához 198

falazóhabarcsok 164

falazott párkány 130

falidomkötések 167, 217

falpallók 206

9



falsarok kialakítások 167, 168

faragott boltöv 89

faragott kő párkány 129

felbeton 184

felfekvés 86

felfüggesztett 19

felfüggesztett munkaállványok 19

felhajtás 59

feljáró létra 17

félkörívek 88

fellépő 145

felső keresztirányú vasalás 224

feltámasztás 106

felülbordás acélgerendás

födém 110

felülbordás monolit vasbeton

födém 113

fém zsalutáblák 30

fémbakállvány 11

Fert födém 119

FF födémremrendszer

fogadószerkezet ellenőrzése 199

falazás 199,201

falazóhabarcs 200

födém 104

födémek zsaluzása 35

födémgerendák túlemelése 182

födémkialaktás 121

födémkiosztás 125

födémszerkezetek építése 204

födémterv 125

födémtől független erkély 127

födémzsaluzás 37

főfal és válaszfal kapcsolata 208

fővasalás 57

függőállványok 20

függőleges keretek 15

G-Gy

gazdaságos födémkészítés 103

gépi betonkeverés 45

gerenda 65

gerenda keresztmetszet 66

gerendák alátámasztása 182

gerendák elhelyezése 183

gerendák vágása 183

gerendakiosztás 125

gerendaköz 109

gombafödém 112

gúz réteg. 211

gyámolított lépcsők 152

H

habarcs 164

habarcsréteg felhordása 172

3

habarcstáskás vázkerámia 160

hagyományos

födémszerkezetek 204

PPB kézi födémrendszerek 204

hagyományos zsaluzása 32

hagyományos zsaluzat 28, 35

hálós vasalás 64

hanggátló tégla 174

hangszigetelő képesség 102

hegesztett háló 57

hegesztett kapcsolat 61

Hf 30-me habarcs 222

hidegen hengerelt betonacél 56

homlokzati függőállvány 5

Horesik födém 109

hosszirányú acélbetét 67

hőfejlődés 44

hőhíd 82

hőszigetelő falazóelem216

hőszigetelő falazóhabarcs 164,

198

hőszigetelő képesség 102

hurkolás 60

Í

időállóság 103

induló és érkező lépcsőfok 143

íves áthidalások 79

íves karú lépcsők 144

J

járóvonal 143

K

kampózás 60

karszélesség 143

kavicsbeton 215

kazettás födém 114

kengyel 67

kényszerkeverők 46

kéregelemes födém 124

kéregelemes vasbeton

gerenda 114

keresztboltozat 131

keresztgerenda 224

keresztmerevítő 8

keretes csőállvány 15

kétirányban teherhordó

födém 112

kétkarú lépcső 144

kétméters bakállvány 10

kéttámaszú gerenda 67

kéttengelyű kényszerkeverő 46

kettőnél többkarú lépcső 144

kézi betonkeverés 45

kézi döngölők

kézi falazóblokk109

kibetonozás 116

kidugóállvány 19

kis tömeg 101

kisbakállvány 9

kizsaluzás 35

konzisztencia 43

korlát/fogódzó 143

korlátdeszka 8

korlátkeret 16

korlátoszlop 16

korszerű áthidalások 85

korszerű fafödémek 107

korszerű papucselemes

födém 119

korszerű zsaluzatok 30,34

koszorú 82, 92, 186, 225

koszorú feladatai 92

koszorú kialakítás 65

koszorúgerenda 92

koszorúhoz kapcsolás 103

koszorúmegoldások 206

koszorútégla 186

kő anyagú boltövek 87

kő lépcső 149

könnyűbeton kéregelemes, nyf-

lásáthidalók 222

könnyűbeton termékek 214

körüreges födémpalló 123

központi betongyárak 47

kupolaboltozat 131, 133

kúszózsaluzás 31

különleges falazási szabályok 173

kültéri (homlokzati)

alapvakolat 198

kültéri alapvakolat felhordása 212

kültéri vakolatok 212

L

lábazati falak 220

lábdeszka 8

lebegő kőlépcső 151

lebegő lépcső 151

lécvibrátor 51

lehorgonyzási hossz 59

lemer rendszerű lépcsők 154

lemez vasalása 69

lépcső 143

lépcsőfok 143

lépcsőfok szélessége 145

lépcsőfokok magassága 145

lépcsőház 143

lépcsők alátámasztása 151

lépcsők anyagai 149

lépcsők felületi kialakítása 155



lépcsők meredeksége 145

lépcsők zsaluzása 37

lépcsőkar 143

lépcsőképlet 145

lépcsőszámítás 146

létraállvány 12

M

MI00 falazóhabarcs

M30 falazóhabarcs

megfogóhornyos falazóelem 191

válaszfalelem 192

melegen hengerelt betonacél 56

merevítő rudak 16

mesterfödém 114, 120

mesterfödém 120, 224

mész cementvakolat felhordás

211

mixerkocsi 48

monolit boltozat 133

monolit gombafödém 112

monolit kazettás födém 114

monolit vasbeton födém 111

monolit vasbeton gerendás nyí-

lásáthidalás 81

munkaállványok 5

munkahézag 52

munkapad 29

munkavédelem 20

műkő párkány 129

N-Ny

negatív párkányok 129

normál vasalású gerenda 114

normál vasalású gerendák 115

nútféderes fal 171

nútféderes koszorútégla 163

nútféderes tégla 173

nútféderes téglarendszer 161

nyításkiváltás 203

nyílások válaszfalban 209

nyomószilárdsági osztályok 42

nyomott felületszerkezetek 64

nyomott öv 177

o-ö

oldalfal zsaluzatok

oldalnyomás

orsófal 143

orsótér 143

órusbeton födémpalló 196

OSB lap 107

oszlop 62

oszlopok hagyományos

zsaluzása 32

összecsukható

munkaállványok 18

összekötőrúd 16

p

padlóelem 17

palló 7

pallós födém 124

pallóvégi felfekvés 124

pallóvibrátor 51

papucselemes áthidalások 85,

176

parapetvasalás 202

párkánnyal egybeépített koszorú

94

párkányok 129

PE-38/B pincefalazó elem 216,

221

PE-38/L főfalazóelemek 216

PE-45/L falazó elem 216

pihenők 143

pillérek 202

pillérek hagyományos zsaluzása

32

pincefalak 220

PK födémpalló

Pmá áthidaló 194, 204

pórfödém 105

poroszsüveg boltozat 131, 133

poroszsüveg boltozatos födém

108

pórusbeton 190

pórusbeton béléstestek 196

pórusbeton falpalló 197

pórusbeton koszorúelem 193

pórusbeton magas áthidaló 194

pórusbeton nútféderes falazóelem

190

pórusbeton teherhordó áthidaló

195

pórusbeton termékcsalád 190

pórusbeton tetőpalló 197

pórusbeton u zsaluelem 193

pórusbeton válaszfal áthidaló 195

pórus beton válaszfalban 209

pórus beton válaszfalelem 192

pórusbeton vázkitöltés 207

pozitív párkányok 129

PPB födémrendszer 118

PPB födémrendszer kialakítása

205

DE födémpalló 205

próbatestek 42

Profipanel födémelem 187

PSN födémpanel 123

Ptá teherhordó áthidaló 203

Ptá válaszfal áthidaló 209

R

rabicboltozat 134

rögzítéstechnika 210

rúdvibrátor 51

S-Sz

sávalap zsaluzata 32

semleges tengely 65

sík lemezfödém 111

síkfödém 104

Span-Deck födémrendszer 123

szabadonejtő keverőgép 45

szegmens ívek 88

szellőzőkürtő 180

szerkezeti vastaság 101

szintmagasság/emelet

magasság 143

T

táblás zsaluzat 30

talajvíz elleni szigetelés 174

talpas létraállvány 12

támpillér 80

tégla boltövek 89

téglafalak építése 166

téglák vágása 175

téglalépcső 149

téglapárkány 130

téglatálcás födém 109

téglatálcás födémszerkezet 115

teherátadás 131

teherhordó főfalak építése 199

főfalak építése 199

munkahely berendezése 199

teherbírás 10 1

teljes felületen alátámasztott

lépcső 151

térdfali erősítő pillér 180

térdfali koszorú 180

terméskő 87

tetőtéri térdfalak. 207

oromfalak 207

tompa ütköztetés 61

toronyrendszerű betonkeverő

üzem 47

tölcséres szállítás 49

törtvonalú áthidalások 86

transzport beton 49

trapézlemezes födém 110

túlemelés 182

231



tűvibrátor 51

tűzbiztonság 102

u ü

U zsaluelemek 179, 202

úsztatott padlószerkezet 102

utókezelés 52

üreges födémpalló 123

űrszelvény 143

v

vakolatok 210, 228

vakolhatóság 103

válaszfal csatlakozása 219

válaszfal csatlakozása 171

válaszfal és födém kapcsolata 208

válaszfal falazás 174

válaszfal falsarok 172

válaszfal sarokkialakítás 219

válaszfalak 208

vasalás nélküli

betonszerkezetek 53

vasalási terv 58

vasalt falpalló 197

vasalt tetőpalló 197

vasbeton 54

vasbeton anyagú lépcső 150

vasbeton boltozat 134

vasbeton boltövek 87

vasbeton falak 64

vasbeton faltartók 64

vasbeton födém 111

vasbeton gerenda 65

vasbeton gerendás

áthidalások 83

vasbeton gerendás födémek 114

vasbeton koszorú 92, 68

3

vasbeton lemez 68

vasbeton nyílásáthidalók 222

vasbeton oszlop 62

vasbeton párkány 130

vasbeton talpas

gerenda 21 1, 224

vasbetonszerkezetek 62

vasbetontáblás zsaluzat 31

vasszerelés 183

vázkerámia 160

vázkerámia építési rendszer 160

vázkerámia falazási szabály 172

vázkerámia födémrendszer 181

vázkitöltő falak 207

végzáró elem 16

vegyeskarú lépcsők 144

vékonyfugás falazás 201

Vf10 válaszfalelemek 216

VF-10válaszfalak

falidomkötései 219

VF-12válaszfalak

falidomkötései 219

Vf12 válaszfalelemek 216

vibrálás 51

vonóvas 80

Z-Zs

ZS 30 normál zsaluzó elem 216

ZS-20 és zsaluzó elem 216

zsaludeszka 29

zsaluhéj 32

zsalukiosztás 36

zsalutábla 29

zsaluvibrátor 51

zsaluzat 81, 27

zsaluzatba öntés 50

zsaluzóelemes áthidalások 85

zsaluzóelemes födém 124



Tar talomjegyzék

1.ÁJlványszerkezetek..............................•....... 5

1.1.Az állványok anyagai 6

1.2. Az állványok csoportosítása 6

1.3. Hagyományos, fa anyagú állványok

szerkezeti részei. 7

1.3.1. Az állványpalló .............•...................................... 7

1.3.2. A korlátdeszka 8

1.3.3. A lábdeszka 8

1.3.4. Keresztmerevítők 8

1.4. Bakállványok 9

1.4.1. Egyméteres bakállvány (kisbakállvány) 9

1.4.2. Kétméteres bakállványok ..l 10

1.4.3. Emeletes bakállvány 10

1.4.4. Fémbakállvány 11

1.4.5. A bakállvány építés szabályai 11

1.5. Talpas létraállványok 12

1.6. Létraállványok 12

1.7. Csőállványok 14

1.8. A keretes csőállványok 15

1.9. Alátámasztó állványok 17

1.10. Munkaállványok 18

1.11.Felfüggesztett, összecsukható

munkaállványok 18

1.12. A kidugóállványok 19

1.13. A függőállványok 20

1.14.Azállványok bontása .......•................................. 20

1.15. Munkavédelmi előírások 20

Kérdések és gyakorló feladatok az állványszerkezetek

címú fejezethez 22

2. A zsaluzatok. 27

2.1. Hagyományos zsaluzatok 28

2.2. Korszerű zsaluzatok 30

2.3. Különleges zsaluzatok 31

2.4. Különböző épület szerkezet zsaluzása 32

2.4.1. Alaptestek hagyományos zsaluzása 32

2.4.2. Falak hagyományos zsaluzása 33

2.4.3. Pillérek/oszlopok hagyományos zsaluzása 33

2.4.4. Alaptestek. falak, pillérek korszerű zsaluzása 34

2.4.5. Gerendák,

áthídalók

koszorúk

hagyományos zsaluzása 35

2.4.6. Födémek hagyományos zsaluzása 35

2.4.7. Vízszintes teherhordó szerkezetek

korszerű zsaluzása 36

2.4.8. Lépcsők zsaluzása 37

Kérdések és gyakorló feladatok a zsaluzatok

címú

fejezethez 38

3. Beton és vasbeton szerkezetek ~.41

3.1. A beton, mint alapanyag 41

3.2. A beton legfontosabb tulajdonságai, jellemzői. 41

3.2.1. A beton szilárdsága 41

3.2.2. Betonminőségek, betonjelölés 42

3.2.3. A beton zsugorodása 44

3.2.4. Hőfejlődés 44

3.2.5. A beton alakváltozása terhelés alatt, kúszás 44

3.3. A betonkészítés módszerei 44

3.3.1. Betonkeverés 44

3.3.1.1. Kézi betonkeverés 45

3.3.1.2. A beton gépi keverése helyszínen 45

3.3.1.3. A központi betongyárak 47

3.3.2. A beton szállítása 48

3.3.3. Abeton bedolgozása 49

3.3.4. Abeton utókezelése 52

3.3.5. Adalékszerek alkalmazása 53

3.4. Betonszerkezetek 53

3.5. A vasbeton legfontosabb tulajdonságai,

jellemzői 54

3.5.1. A betonacélok anyagi tulajdonságai 55

3.5.2. Vasbeton szerkezetek acélbetétei 57

3.5.3. Acélbetétek felhajlítása, lehorgonyzási hossz 59

3.6. A vasbetonszerkezetek 62

3.6.1. Vasbeton oszlopok 62

3.6.2. Avasbeton falak 64

3.6.3. Vasbeton faltartók 64

3.6.4. Vasbeton gerendák 65

3.6.6. Vasbeton koszorúk 68

3.6.7. Vasbeton lemezek 68

Kérdések és gyakorló feladatok a beton és

vasbeton címú fejezethez 71

4. Áthidalások és koszorúk 79

4.1. Az áthidalók és boltövek teherátadása 79

4.2. Az egyenes vonalú áthidalás ok 81

4.2.1. Monolit vasbeton gerendás nyílásáthidalás 81

4.2.2. Előregyártott vasbeton gerendás áthidalások .. 83

4.2.3. Papucselernes, elemmagas és

zsaluzóelemes áthidalások 85

4.2.4. Az acélgerendás nyílásáthidalások 86

4.2.5. Törtvonalú áthidalások 86

4.3. A boltövek 87

4.3.1. A boltövek alakja, a boltöv részei 87

4.3.2. Kő anyagú boltövek 87

4.3.3. Tégla boltövek 89

4.4. Avasbeton koszorúk 92

Kérdések és gyakorló feladatok az áthidalások

és koszorúk című fejezethez 96

5. Födémszerkezetek, erkélyek, boltozatok .... 101

5.1. A födémekkel szemben támasztott

követelmények 101

5.1.1. Kellő teherbírás és állékonyság 101

5.1.2. Kis szerkezeti vastagság és kis tömeg 101

5.1.3. Megfelelő hő- és hangszigetelő képesség 102

5.1.4. Tűzbiztonság 102

5.1.5. Egyszerű gazdaságos elkészíthetőség 103

5.1.6. Az időállóság 103

5.2. A síkfödémek l04

5.2.1. Asíkfödémek típusai. 104

5.3. Fafödémek l05

33



5.4. Acélgerendás födémek l08

5.5. A vasbeton födémek 111

5.5.1. Monolit vasbeton födémek 111

5.5.1.1. Sík lemezfödémek 111

5.5.1.2. Monolit gombafödémek 112

5.5.1.3. Alulbordás monolit vasbeton födémek 113

5.5.1.4. Felülbordás monolit vasbeton födémek 113

5.5.1.5. Monolit kazettás födémek 114

5.5.2. Vasbeton gerendás födémek 4

5.5.2.1. Normál vasalású vasbeton gerendás

födémek 115

5.5.2.2. Előfeszített vasalású vasbeton

gerendás födémek 116

5.5.2.3. Félig kész papucselemes, vasbeton

talpas födémek 119

5.5.2.4. A feszített vasbetongerendás födémek

elkészítésének néhány szabálya 121

5.5.3. Körüreges födémpallók. 123

5.5.4. Zsaluzóelemes födémek 124

5.6. A födémkiosztás 125

5.7. Az erkélyek 126

5.8. Párkányok 129

5.9. A boltozatok 13O

5.9.1. A boltozatok falazása 132

5.9.2. Monolit boltozatok 133

Kérdések és gyakorló feladatok a födémszerkezetek,

erkélyek, boltozatokcímű fejezethez 135

6. Lépcsőszetkezetek 143

6.1. A lépcsők méretei 145

6.2. A lépcsőszámítás menete 146

6.3. A lépcsők anyagai 149

6.4. Alépcsők alátámasztása 151

6.4.1. Ateljes felületen alátámasztott lépcsők 151

6.4.2. A lebegő lépcsők 151

6.4.3. Gyámolított lépcsők 152

6.4.4. Lemez rendszerű lépcsők 154

6.5. A lépcsők felületi kialakítása 155

6.6. Az előlépcsők 156

Kérdések és gyakorló feladatok a

lépcsőszerkezetek című fejezethez 157

7. A korszeru vázkerámia építési rendszer. 160

7.1. Bevezetés 160

7.2. A vázkerámia rendszer jellemzői 160

7.2.1. A habarcstáskás téglarendszer jellemzői 160

7.2.2. A nútféderes tégla rendszer jellemzői. 161

7.3. Falazóhabarcsok 164

7.3.1. Hőszigetelő falazóhabarcs 164

7.3.2. M30 és MlOOfalazóhabarcs 164

7.4. A falazás előkészületei 165

7.5. Téglafalak építése habarcstáskás

nútféderes falazóelemekből, falidomkötések 166

7.6. Avázkerámia falak falazásának

általános szabályai 172

234

7.6.1. Nútféderes falazási technológia

különleges szabályai 173

7.6.2. Habarcstáskás falazási technológia

különleges szabályai . 173

7.6.3. A falazás különleges szabályai

a pincetéglánál 174

7.6.4. A falazás különleges szabályai

hanggátló téglánál 174

7.6.5. Válaszfalak falazásának szabályai 174

7.6.6. Elemek vágása, horonykialakítás 175

7.7.Az áthidalások általános jellemzői 176

7.7.1. Papucselemes áthidalók 176

7.7.2. Az elemmagas áthidalók. 178

7.7.3. Az U zsaluzóelemek 179

7.8. A födémrendszer általános

jellemzői : 181

7.8.1. A gerendák és béléstestek műszaki adatai 181

7.8.2. A gerendák alátámasztása és túlemelése 182

7.8.3. A gerendák méretre vágása 183

7.8.4. Gerendák és béléstestek elhelyezése 183

7.8.5. Vasszerelés és betonozás 183

7.8.6. A födém geometriai és mennyiségi adatai 185

7.8.7. Koszorú kialakítása külső falban,

koszorútégla beépítése 186

7.8.8. Koszorú kialakítása belső falban 186

7.8.9. Szakipari munkák a födémnél

és az áthidalónál 187

7.9. Profipanel födémelem 187

8.

Pórus beton

termékcsalád 190

8.1. A termékcsalád elemei 190

8.1.1. Normál falazóelemek 190

8.1.2. Nútféderes megfogóhornyos falazóelemek 191

8.1.3. Válaszfalelemek 192

8.1.4. Előfalazó lapok 192

8.1.5. Koszorú elemek. 193

8.1.6. U zsaluelemek 193

8.1.7. Magas áthidaló 194

8.1.8. Teherhordó áthidaló 194

8.1.9. Válaszfal áthidalók 195

8.1.10. Födém béléstestek 196

8.1.11. Födémpalló 196

8.1.12. Vasalt falpalló 197

8.1.13. Vasalt tető palló 197

8.1.14. Falazó- és vakolóhabarcsok 198

8.2. Teherhordó főfalak építése 199

8.2.1. A munkahely berendezése 199

8.2.2. A fogadószerkezet ellenőrzése 199·

8.2.3. Kitűzés 199

8.2.4. Falazás 199

8.2.5. Pillérek 202

8.2.6. Áthidalások 202

8.2.7. Födémszerkezetek építése 204

8.2.8. Tetőtéri térdfalak, oromfalak 204

8.2.9. Vázkitöltő falak 204

8.2.10. Válaszfalak 208



8.2.11. Kéménykialakítás 209

8.3. Az épületgépészeti munkák 209

8.3.1. Épületgépészeti takarások.. 210

8.4. Rögzítéstechnika 210

8.5. Külső-belső felületképzések 210

8.5.1. Vakolatok. 210

8.5.2. Csempeburkolatok 212

8.5.3. Kültéri vakolatok 212

8.5.4. Kültéri felületképzés 213

8.5.5. Kültéri közvetlen burkolatok 213

8.5.6. Kültéri fagyálló homlokzatburkolat 213

9. Adalékanyagos könnyűbeton termékek 214

9.1. A falazóelemek általános leírása 215

9.2. Falidomkötések 217

9.2.1. Falvég kialakítása , 217

9.2.2. Faltest kialakítása 217

9.2.3. Falsarok képzése 217

9.2.4. Főfalcsatlakozás képzése 218

9.2.5. Átmenő főfalak kötései 218

9.2.6. Külső határoló fal és válaszfal kapcsolata 218

9.2.7. Válaszfalak falidomkötései 219

9.3. Lábazati- és pincefalak 220

9.4. Felmenő falak 221

9.5. Nyílásáthidalók 222

9.5.1. Kialakítás, beépítés 222

9.5.2. Ablak és ajtó nyíláskeretének kialakítása 223

9.6. Mesterfödém rendszer. .., 224

9.6.1. A vasbeton födémgerenda és a béléstestek 224

9.6.2. Keresztirányú vasalás 224

9.6.3. Keresztgerenda 224

9.6.4. Bekötővasalás 224

9.6.5. Koszorú 224

9.6.6. Erőtani méretezés 224

9.6.7. Technológiai alátámasztás terve 226

9.7. A mesterfödém rendszer kivitelezése 226

9.7.1. A gerendák elhelyezése 226

9.7.2. Az alátámasztás elkészítése 227

9.7.3. A béléstestek elhelyezése 227

9.7.4. Építéshelyi betonozás 227

9.7.5. Az alátámasztás elbontása 227

9.8. Azelemek megmunkálása, gépészeti

vezetékek kialakítása 227

9.9. Vakolatok 228

9.9.1. Belső vakolatok 228

9.9.2. Külső vakolatok 228

35



Irodalomjegyzék

Mátó Gyula: Miből építsem? Tégla és kerámiacserép

Magyar Téglás Szövetség, 2002. Budapest

Pados Antal: Kőműves szakmai ismeretek I-Il-III.

Műszaki Könyvkiadó, 1978. Budapest

Documents

Kőműves Szakmai Ismeretek II. (2007)