Upload
zlata
View
35
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Korszerű, használható tankönyveket az iskolákba 2005. szeptember. Tanulói terhek csökkentése és használható tudás. PISA 2000, 2003 Új NAT 2004 szeptember Kerettantervek – 2003 (megszűnt a kötelező jelleg) Óraszámok korlátozása (1998-as szint) – 2003. szept. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Korszerű, használható
tankönyveket az iskolákba
2005. szeptember
Tanulói terhek csökkentése és használható tudás
PISA 2000, 2003 Új NAT 2004 szeptember Kerettantervek – 2003 (megszűnt a kötelező jelleg) Óraszámok korlátozása (1998-as szint) – 2003. szept. Házi feladat (pedagógiai program része) – 2005. szept. Kétszintű érettségi – 2005 tavasza Oktatási programcsomagok (2005. szept. tesztelés) Tankönyvek tartalmi vizsgálata (2004-2005) Tankönyvjóváhagyási eljárás átalakítása (2006)
A használható tankönyvA tankönyv használhatósága szempontjából alapfeltétel:
az életkori sajátosságoknak megfelelő, az egymásra épülő fogalom- és feladatrendszer,
az emészthető mennyiségű ismeretanyag, a tanulók olvasási képességeit és előzetes
tudását figyelembe vevő szövegezés, valamint a tankönyvi ábraanyag sokoldalú
felhasználása az ismeretek közvetítésében.
Ha a szöveg nehezen vagy csak alig érthető a tanulók számára, akkor a tankönyv akkor is használhatatlan, ha egyéb tekintetben a legkorszerűbb tanulás-módszertani elveket alkalmazza.
A használható tankönyv
A pedagógiai elavultság és a tankönyvkészítés szakszerűségének hiánya egyformán súlyos probléma a tanulók szempontjából.
Külön-külön is gátjai az eredményes tanulásnak.
Minőségi szempontból a dilettáns módon újító és az elavult módszereket profi módon konzerváló tankönyvek egyformán károsak.
A jelenlegi tankönyvek
1. Nem tükrözik a megváltozott társadalmi igényeket2. Elavult tanítási és tanulási stratégiát közvetítenek3. Nem érvényesül bennük a tanulói nézőpont4. Hamis képet közvetítenek a tanulási képességek
fejlődéséről5. Inkább szakkönyvek mint tankönyvek6. Túl sokat markolnak az ismeretekből7. A fogalmi rendszerük és a tevékenységrendszerük
esetleges8. A szövegezésük nehezen érthető és nehezen tanulható9. Az illusztrációk alkalmazása nem elég tudatos és
hatékony
1. Nem tükrözik a megváltozott társadalmi igényeket
Nem helyeznek megfelelő hangsúlyt a mindennapi életvitelhez szükséges ismeretek és problémamegoldások megtanítására.
Nem adnak segítséget a tanulók közötti kooperáción alapuló, csoportmunkában végezhető tanórai feladatok megtervezéséhez és megvalósításához.
Nem adnak konkrét segítséget ahhoz, hogy az Internet a tanítás és a tanulás hasznos ismeretforrásává váljon bármelyik tantárgy tanulásakor.
2. Elavult tanítási és tanulási stratégiát közvetítenek
A tankönyvi leckék belső struktúrája és tartalma csak az ismeretátadáson, elbeszélésen alapuló tanítási stratégiához biztosítják a feltételeket, a munkáltató, a problémamegoldó, a projekt-tanításhoz nem.
A tankönyvi kérdések általában csak az ismeretek felidézését s nem azok továbbgondolását és alkalmazását igénylik a tanulóktól.
Nem adnak lehetőséget arra, hogy a tanulók már az új ismeretek megszerzése során aktív szerepet kapjanak. Ahhoz, hogy az ismeretszerzés is önálló tanulói feladatokon keresztül történhessen meg.
2. Elavult tanítási és tanulási stratégiát közvetítenek
Az általános iskolai biológia tankönyvek feladatainak %-os eloszlása
52%
32%
12%4%
A rögzítést segítőfeladatok
Elmélyítést segítőfeladatok
Az alkalmazást segítőfeladatok
A problémamegoldástsegítő feladatok
2. Elavult tanítási és tanulási stratégiát közvetítenek
A különböző típusú feladatok %-os eloszlása a történelem tankönyvekben
0%
20%
40%
60%
80%
100%
A problémamegoldástsegítő feladatok
Az alkalmazást segítőfeladatok
Elmélyítést segítőfeladatok
A rögzítést segítőfeladatok
3. Nem érvényesül bennük a tanulói nézőpont
A tankönyvi szövegekben sok olyan állítás és információ található, amelyek megértése kellő előismeret nélkül gondot okozhat a tanulóknak. A szerzők nem érzékelik, hogy ezek az ismeretek még nem magától értetődők a tanulók számára.
A problémák megértésének folyamata nincs lépésekre bontva.
Nem hívja fel a tankönyv a figyelmet a megértés szempontjából kritikus részekre és körülményekre.
3. Nem segítik eléggé a tanulói aktivitást és az értelmes tanulást
Nem adnak megfelelő segítséget ahhoz, hogy a tanuló kapcsolatokat találjon a tanultak és a saját tapasztalatai, élményei között.
Nem adnak ösztönzést ahhoz, hogy a tanulók az olvasottakra folyamatosan reflektáljanak illetve, hogy az új információkat a korábbi ismereteivel összekapcsolják.
4. Hamis képet közvetítenek a tanulási képességek fejlődéséről
Egyik évről a másikra jelentősen növekszik az ismeretanyag mennyisége és komplikáltsága
A legkritikusabb váltások: 3/4 4/5 8/9
3. osztályos természetismeret tankönyv
4. osztályos természetismeret tankönyv
Az egymástól eltérő szakszavak száma
8 átlagos tankönyvi oldalon
9 12 105 1
32 34
53
4 30
10
203040
5060
rend
szer
tani ka
tegór
iák
növé
ny és á
llat n
evek
orga
nizmus
ok rés
zei
biológia
i folya
matok
elméle
ti fog
almak
3.
4.
5. Inkább szakkönyvek, mint tankönyvek
Jellemző a tudáskínáló szöveg nyomasztó túlsúlya, amely erős tanulási motivációt igényel. A tankönyvek nagy részében élménykínáló és információkínáló szövegek alig-alig fordulnak elő.
A tankönyvi szövegekben túlburjánzanak a tudományos szakszavak. Nem adaptálják, hanem csak többé-kevésbé leegyszerűsítik a szakkönyvek és az ismeretterjesztő cikkek tartalmát.
6. Túl sokat markolnak az ismeretekből
A feldolgozott ismeretanyag mennyisége és mélysége túlzott.
A szövegekben megjelenő személynevek, földrajzi helyek, évszámok, fogalmak, jelek és képletek nem veszik figyelembe a tanulásra rendelkezésre álló időt és a tanulók befogadóképességét.
6. Túl sokat markolnak az ismeretekből
5. osztályos történelemtankönyvek (Róma)
01020304050607080
70-e
s év
ekta
nkön
yve
Ker
etta
nter
vikö
vete
lmén
yek
2001
Mai
tank
önyv
1.
Mai
tank
önyv
2.
Mai
tank
önyv
3.
NevekFöldrajzi helyekÉvszámSpeciális fogalom
6. Túl sokat markolnak az ismeretekből
Az angol és magyar történelemkönyvekben szereplő személyek (II. vh.)
812 14
25
36
19 19
05
10152025303540
Stanley Oxford Longman Magyar 1. Magyar 2. Magyar 3. Magyar 4.
6. Túl sokat markolnak az ismeretekből
A napra pontos dátumok száma az angol és a magyar történelemkönyvekben (II. vh.)
10
29
9
21
43
1923
0
10
20
30
40
50
Stanley Oxford Longman Magyar 1. Magyar 2. Magyar 3. Magyar 4.
7. A fogalmi rendszerük és a tevékenységrendszerük esetleges
Túl sok tudományos fogalom esetleges és rendszertelen használata.
A szövegben előforduló fogalmak jelentése nincs megfelelően kifejtve.
A tankönyvekben és munkafüzetekben található feladatok típusai és nehézségi foka esetleges. Nincs összhangban az új követelményekkel.
7. A fogalmi rendszerük és a tevékenységrendszerük esetleges
A szakszavak száma 10 oldalon a biológia tankönyvekben
276
220 224194 206
180204
272
97122 126
176
286
440
243
337
050
100150200250
300350400
450500
NemzetiB7.
ApáczaiB7.
MozaikB7.
MűszakiB7.
NemzetiB10.
Műszaki Bszk
PanemB10.
MozaikB9.
Egyszerű szakszavak Speciális szakszavak
8. A szövegezésük nehezen érthető
és nehezen tanulható
A szövegekben túl sok szakszó szerepel. A szövegekben túl sok elvont jelentésű
főnév szerepel. Túl magas a hosszú mondatok aránya. A szövegek belső tartalma
strukturálatlan, s ezáltal megnehezíti az magyarázatok és okfejtések megértését.
8. A szövegezésük nehezen érthető
és nehezen tanulhatóA 100 betűhelynél hosszabb mondatok aránya
0
10
20
30
40
50
60
KoI NI KHI NNy KHNy KoF NF KHF KoT NT KHT
Szakiskolai tankönyvek
A 1
00, 1
50 é
s 20
0 be
tűhe
lyné
l hos
szab
b m
onda
tok
arán
ya a
sz
öveg
ben
9. Az illusztrációk alkalmazása nem
elég tudatos és hatékony
Az illusztrációk megértése technikai és tartalmi problémák miatt nehézséget okoz a tanulóknak.
Az illusztrációk a lehetséges pedagógiai funkcióknak csak egy részét használják ki.
Nem mindig kapcsolódnak kérdések és feladatok az illusztrációkhoz.
9. Az illusztrációk alkalmazása nem
elég tudatos és hatékony
A képi elemek hány %-ához kapcsolódik kérdés vagy feladat?
6 11 6
94
123 4 2 2 0 0
37
0 2 013
0 00
20406080
100
Hogyan tovább?
Szemléletváltás a tankönyvi minőség elbírálásában
A tankönyvelbírálást is tanulásközpontúvá kell tenni. Azt kell vizsgálni, hogy a tankönyv megfelelő
segítséget nyújt-e a tanulás valamennyi összetevőjéhez: Az ismeretek megértése, tanulása Tudatos és szándékos emlékezetbe vésés Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek
tanulása Problémák, probléma helyzetek elemzése és
megoldásuk alkalmazása Különböző gyakorlati cselekvések (pszichomotoros
készségek) tanulása A tanulás módszereinek tanulása Gondolkodási eljárások tanulása Szociális viszonyulások, magatartásformák
tanulása
A tanuláselméleti kutatások eredményeinek beépítése és adaptálása a tankönyvekbe
Tudatosítani kell az alábbiak meglétének fontosságát: a tanulási célt meghatározó és téma lényegét
bemutató bevezetések a problémafelvető szövegek, ábrák és kérdések az előzetes ismeretek feltárását elősegítő csoportos
feladatok a személyes tapasztalatokra történő utalások a strukturált ismeretanyag az önálló munkát igénylő tanulói feladatok a folyamatos tanulói reflektálást elősegítő kérdések a korábbi elképzelések és ismeretek
újragondolására késztető feladatok az új ismeretek megértését (s nemcsak
felmondását) igénylő ellenőrző feladatok.
Ellenőrizhető határértékek meghatározása
Az ismeretanyag mennyisége, a szövegezés komplikáltsága tekintetében Például:
idegen szavak max. sűrűsége tudományos szakszavak max. sűrűsége a hosszú mondatok max. %-os aránya
A tankönyvi kérdések és feladatok típusát tekintve. Például:
Az alkalmazás típusú feladatok min. kötelező aránya A csoportmunkát igénylő feladatok min. kötelező aránya A problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok
min. kötelező aránya A vizuális elemek (képek, ábrák, térképek,
grafikonok) funkcionalitását vizsgálva. Például: A valamilyen kérdéssel, feladattal ellátott képi elemek
min. kötelező aránya
Szabályozás
Megváltozik, pontosodik a tankönyvjóváhagyás szempontrendszere az alábbiaknak megfelelően:
az életkori sajátosságoknak megfelelő ismeretanyag szakszavak száma, előfordulási gyakorisága mondatok hossza (pl. száz betűhelynyi hosszúságú
mondat a legideálisabb a tanulhatóság szempontjából)
főnevek és igék arányának meghatározása (pl. a főnevek, fogalmak arányának túlsúlya rontja a megérthetőséget)
a szövegben előforduló idegen szavak mérése szövegek és illusztrációk (képek) aránya, a feladatok típusai