11

Korunk rezsimjeinek Korunk rezsimjeinek átalakulása, a politikai átalakulása, a politikai

átmenet jellemzőiátmenet jellemzői

Előadásvázlat Előadásvázlat

33

Az előadás vázlataAz előadás vázlata1.1. Tranzitológia – VáltozáselméletTranzitológia – Változáselmélet

• A változás 5 mozzanataA változás 5 mozzanata2.2. A változások okaiA változások okai3.3. A változások eseteiA változások esetei

1.1. ReformReform2.2. PuccsPuccs3.3. ForradalomForradalom4.4. ÁtmenetÁtmenet

4.4. Az átmenetek összehasonlításaAz átmenetek összehasonlítása1.1. Az átmenet formáinak összehasonlításaAz átmenet formáinak összehasonlítása2.2. Az Dél- Kelet Európai ÁtmenetAz Dél- Kelet Európai Átmenet3.3. A kelet közép európai átmenetek eredményeiA kelet közép európai átmenetek eredményei

44

BevezetésBevezetés• Előzmények: A rezsimek statikus vizsgálata (Lijphardt) Előzmények: A rezsimek statikus vizsgálata (Lijphardt) • Most rezsimeket mozgásában vizsgáljuk - Most rezsimeket mozgásában vizsgáljuk - TranzitológiaTranzitológia

TotalitáriusTotalitárius

• AutoriterAutoriter DemokratikusDemokratikus

• Totalitárius Totalitárius ►►Autoriter ►►Demokratikus (Mill, Tocqueville)►►Autoriter ►►Demokratikus (Mill, Tocqueville)• Minden mai rendszer egy korábbi változás eredménye – Minden mai rendszer egy korábbi változás eredménye –

vagyis a változás állandóvagyis a változás állandó

A Változás 5 A Változás 5 mozzanatamozzanata

• Válság/ KihívásVálság/ Kihívás• ÖsszeomlásÖsszeomlás• ÁtmenetÁtmenet• MegújulásMegújulás• KonszolidációKonszolidáció

55

A változás okairólA változás okairól• Milyen tényezők idézik elő a belső Milyen tényezők idézik elő a belső

változásokat?változásokat?• Mitől stabil, és mitől omlik össze egy Mitől stabil, és mitől omlik össze egy

rendszer?rendszer?1.1. A gazdasági és politikai hatalom súlypontjainak A gazdasági és politikai hatalom súlypontjainak

eltolódása eltolódása • Pl.: a gazdaságilag egyre jelentősebb polgárság igényt tart a Pl.: a gazdaságilag egyre jelentősebb polgárság igényt tart a

döntéshozatalba való beleszólásba döntéshozatalba való beleszólásba ►► Polgári forradalmak►► Polgári forradalmak2.2. A lakosság összetételének és mobilitásának A lakosság összetételének és mobilitásának

megváltozásamegváltozása3.3. Háború és más külső beavatkozásokHáború és más külső beavatkozások

• Pl.: Argentína 1982 A vesztes Falklandi háború után meginog Pl.: Argentína 1982 A vesztes Falklandi háború után meginog a kormányba vetett bizaloma kormányba vetett bizalom

• Pl.: USA bábkormányt hoz létre Granadában ►► a baloldali Pl.: USA bábkormányt hoz létre Granadában ►► a baloldali pártokat visszaszorítjákpártokat visszaszorítják

66

4.4. A kormányzat rossz hatékonyságaA kormányzat rossz hatékonysága::• Pl.: 1933 A gazdasági világválságot kezelni képtelen Pl.: 1933 A gazdasági világválságot kezelni képtelen

Németországban hatalomra kerülnek a nácikNémetországban hatalomra kerülnek a nácik5.5. Egyének, csoportok, és a politikai elitek hatalmi Egyének, csoportok, és a politikai elitek hatalmi

törekvései, vagy azok kudarcaitörekvései, vagy azok kudarcai• A történeti személyek szerepe, illetve különbségeikA történeti személyek szerepe, illetve különbségeik• Pl.: Trockij Pl.: Trockij ↔ Sztálin↔ Sztálin

6.6. A politikai-hatalmi törekvéseket meghatározó A politikai-hatalmi törekvéseket meghatározó ideológiákideológiák

Pl.: Megjelenik a marxista ideológia a 19. század végén Pl.: Megjelenik a marxista ideológia a 19. század végén ►► ►► Erőre kapnak a munkásmozgalmakErőre kapnak a munkásmozgalmak

Pl.: Nacionalizmus megjelenése a 19. elején-Pl.: Nacionalizmus megjelenése a 19. elején-közepén ►► Létrejön az egységes Itália és közepén ►► Létrejön az egységes Itália és NémetországNémetország

7.7. Nemzetközi erőviszonyok változásának hatásaNemzetközi erőviszonyok változásának hatása Pl.: Kétpólusú világ felbomlása, Szovjetunió összeomlása Pl.: Kétpólusú világ felbomlása, Szovjetunió összeomlása

77

A politikai változásokA politikai változások• Hogyan jöhetnek létre demokratikus politikai Hogyan jöhetnek létre demokratikus politikai

rendszerek?rendszerek?

A A változásoknak változásoknak 4 fő esete van:4 fő esete van:

1. Reform1. Reform 3. Forradalom3. Forradalom4.Demokratikus 4.Demokratikus

Politikai Politikai ÁtmenetÁtmenet

2. Puccs2. Puccs

88

1. A Reform és annak 1. A Reform és annak típusai típusai • A reform olyan változás, mely fokozatosan A reform olyan változás, mely fokozatosan

és a törvényes politikai rend alkotmányos és a törvényes politikai rend alkotmányos folytonossága, töretlen legitimitása mellett folytonossága, töretlen legitimitása mellett zajlik le, akár felülről, akár alulról zajlik le, akár felülről, akár alulról kezdeményezzék is a változásokatkezdeményezzék is a változásokat

A Reformok TípusaiA Reformok Típusai

1.1. A politikai változás, mint felülről bevezetett A politikai változás, mint felülről bevezetett reform:reform:

• Forradalompótlék – Az uralkodó osztály vezeti be, a Forradalompótlék – Az uralkodó osztály vezeti be, a hatékonyabb kormányzás érdekébenhatékonyabb kormányzás érdekében

• Pl.: Felvilágosult abszolutizmus, vagy Bismarck szociális Pl.: Felvilágosult abszolutizmus, vagy Bismarck szociális reformjai, reformjai,

• Ha sikertelen, elő is mozdíthatják a forradalmakatHa sikertelen, elő is mozdíthatják a forradalmakat

99

2.2. Politikai változás, mint a Politikai változás, mint a protestálóknak tett engedményprotestálóknak tett engedmény

• A társadalmi egyenlőség irányába tett lépések: női A társadalmi egyenlőség irányába tett lépések: női választójogválasztójog

• Jogkiterjesztés: Sztrájkjog megadásaJogkiterjesztés: Sztrájkjog megadása3.3. Egyes új népcsoportok mozgósítása Egyes új népcsoportok mozgósítása

politikai célokrapolitikai célokra• Korábban politikailag passzív csoportok Korábban politikailag passzív csoportok

mozgósítása, támogatói körbe való bevonása a mozgósítása, támogatói körbe való bevonása a politikai erőviszonyok megváltoztatása érdekébenpolitikai erőviszonyok megváltoztatása érdekében

• Pl.: Bill Clinton „szivárványkoalíciója”Pl.: Bill Clinton „szivárványkoalíciója”4.4. A politikai fejlődés és politikai A politikai fejlődés és politikai

modernizáció modelljeimodernizáció modelljei• Az elmaradott országokban az utoléréshez, Az elmaradott országokban az utoléréshez,

felzárkózáshoz szükséges reformintézkedésekfelzárkózáshoz szükséges reformintézkedések• Pl.: Afrikában új intézmények létrehozatalaPl.: Afrikában új intézmények létrehozatala

1010

2. A Puccs2. A Puccs1.1.Coup d'état ~ államcsínyCoup d'état ~ államcsíny

2.2.A hatalom megragadására irányuló A hatalom megragadására irányuló tevékenység, többnyire erőszakosan, katonai tevékenység, többnyire erőszakosan, katonai erőt alkalmazva erőt alkalmazva

3.3.Az irányító hatalmat egy szűk réteg ragadja Az irányító hatalmat egy szűk réteg ragadja magához törvénytelenül, a többség magához törvénytelenül, a többség akaratának mellőzésével. akaratának mellőzésével.

4.4.A hadsereg mindig jelentős szerepet játszik. A hadsereg mindig jelentős szerepet játszik.

1111

3. A Forradalom3. A Forradalom

• A politikatudományban: A politikatudományban: • mélyreható társadalmi-gazdasági és a mélyreható társadalmi-gazdasági és a

hatalmi viszonyokat egyaránt átrendező hatalmi viszonyokat egyaránt átrendező átalakulás, átalakulás,

• jelentős tömegek részvételével és jelentős tömegek részvételével és gyakran erőszakos eszközökkel megy gyakran erőszakos eszközökkel megy végbe.végbe.

• Egyik értelme a társadalmi viszonyok Egyik értelme a társadalmi viszonyok átrendeződése, ha csak a hatalom átrendeződése, ha csak a hatalom pozícióiban történik változás, az csak pozícióiban történik változás, az csak puccs, államcsínypuccs, államcsíny

1212

A Forradalom jellemzőiA Forradalom jellemzői• Gyökeresen átformálja a politikai rendszertGyökeresen átformálja a politikai rendszert

• Új intézményeket teremtÚj intézményeket teremt

• A régi hatalom képviselőivel való éles A régi hatalom képviselőivel való éles konfrontációban új képviseleti és legitimációs konfrontációban új képviseleti és legitimációs alapokra helyezi a hatalmatalapokra helyezi a hatalmat

• A történelemben kevés az igazi sikeres forradalom A történelemben kevés az igazi sikeres forradalom Pl.: 1789, 1830, 1848Pl.: 1789, 1830, 1848

1313

4. A demokratikus átmenet4. A demokratikus átmenet• tekintélyuralmi rezsimek demokratikus tekintélyuralmi rezsimek demokratikus

átalakulásaátalakulása

• Elsőként a 70’es - 80’as években a latin-Elsőként a 70’es - 80’as években a latin-amerikai és dél európai diktatúrák gyors amerikai és dél európai diktatúrák gyors átalakulásaátalakulása

• 1989-90 közép és kelet európai szocialista 1989-90 közép és kelet európai szocialista rendszerek összeomlásarendszerek összeomlása

1414

Különbségek a Közép –Kelet Különbségek a Közép –Kelet Európai és aEurópai és a Dél Európai Dél Európai

átmenetek közöttátmenetek között  Közép Kelet Európai Átmenetek Dél Európai Átmenetek

Előzmény A Szovjet Birodalom Része Szuverén államok

A Válság jellege Teljes: Politikai, Gazdasági, Társadalmi Politikai

Legitimáció Állampárt (gyenge) Egyszemélyi vezető

Ideológia Marxizmus Egyszemélyi vezető

Tulajdonviszonyok Állami tulajdon a domináns Magántulajdon a domináns

Érdekképviseleti szervek

Nincsenek, integrálva a állampárt szerveibe Léteznek

Szuverenitás Korlátozott, A Birodalom Részei Teljes területi szuverenitás

Társ átalakulás szereplői Elhanyagolható középosztály A nemzeti polgárság

demokrácia alapja

Egyház szerepe Nem jellemző (kiv. L.o.) Aktívan közreműködik

Civil társadalom Nincs Létezik

1515

A Politikai Átmenet A Politikai Átmenet folyamatafolyamata• 2 végpont:2 végpont: tekintélyuralomból tekintélyuralomból ►►►► pluralista pluralista

demokráciábademokráciába• Menete:Menete:

• A válságban lévő diktatúra lazít a régi szigoron, a növekvő A válságban lévő diktatúra lazít a régi szigoron, a növekvő támogatás reményében több politikai engedményt tesztámogatás reményében több politikai engedményt tesz

• dialógust kezdeményez az ellenzékkel, dialógust kezdeményez az ellenzékkel,

• széleskörű demokratizálódási folyamat kezdődikszéleskörű demokratizálódási folyamat kezdődik

• kényes hatalmi egyensúly alakul ki, a siker azon múlik, kényes hatalmi egyensúly alakul ki, a siker azon múlik, sikerül e mind az hatalmi oldalon a konzervatívokat, sikerül e mind az hatalmi oldalon a konzervatívokat, háttérbe szorítania a reformereknekháttérbe szorítania a reformereknek

• A demokratikus választáson új kormányzat - stabilitáshoz A demokratikus választáson új kormányzat - stabilitáshoz két választáskét választás

1616

A szereplőiA szereplői• Az eddigiekből következik, az elitek kitüntetett Az eddigiekből következik, az elitek kitüntetett

szerepe a változásokbanszerepe a változásokban• Az elitek részvétele szempontjából az átmenet 3 Az elitek részvétele szempontjából az átmenet 3

fajtáját különböztetjük meg:fajtáját különböztetjük meg:1.1. Transformation: A régi elit kezdeményezi a változást, Transformation: A régi elit kezdeményezi a változást,

és végig döntő szerepet játszik abban. Pl.: és végig döntő szerepet játszik abban. Pl.: MagyarországMagyarország

2.2. Transplacement: A régi és az új elit összjáték szabja Transplacement: A régi és az új elit összjáték szabja meg az átalakulás forgatókönyvét Pl.: Lengyelország, meg az átalakulás forgatókönyvét Pl.: Lengyelország, Replacement:Replacement:

3.3. A régi elit képtelen a változásra, így a változások A régi elit képtelen a változásra, így a változások elsöprik, egy új elit veszi át a helyét Pl.: NDK, Romániaelsöprik, egy új elit veszi át a helyét Pl.: NDK, Románia

1717

A politikai változásokA politikai változások

A változásoknak A változásoknak 4 fő esete van:4 fő esete van:

1. Reform1. Reform 3. Forradalom3. Forradalom4.Demokratikus 4.Demokratikus

Politikai Politikai ÁtmenetÁtmenet

2. Puccs2. Puccs

1818

A politikai változások A politikai változások összehasonlításaösszehasonlítása

  Reform Puccs Forradalom Átmenet

Indulása: Felülről Felülről Alulról Felülről+Alulról

Lefolyása: Békés Békés vagy erőszakos Erőszakos Békés

Szemben álló aktorai

Konzervatívok vs. Reformerek

Rivális hatalmi Csoportok

Régi elit vs. Társadalmi

ellenzék

Vezetés: Konzervatívok

vs. Reformerek vs. Ellenzék: Mérsékeltek

vs. Radikálisok

Társada-lomhoz

való viszonya:

Demobilizáció Demobilizáció Mobilizáció Demobilizáció és Mobilizáció

Eredménye:

A rendszer általában nem változik meg

A rendszer általában nem változik meg

Rendszerváltozás

Rendszerváltozás

1919

Az Átmenet eredményeiAz Átmenet eredményei• A kelet-európai átmenetek jellemzője, hogy nem A kelet-európai átmenetek jellemzője, hogy nem

korlátozódik a politikai berendezkedés korlátozódik a politikai berendezkedés megváltoztatására, hanem annál mélyebb – a megváltoztatására, hanem annál mélyebb – a társadalmi és gazdasági rendszer is átalakulttársadalmi és gazdasági rendszer is átalakult

• A demokratizálódás csak egy eleme, és kiinduló A demokratizálódás csak egy eleme, és kiinduló feltétele a változásoknak, melyek végül a feltétele a változásoknak, melyek végül a kapitalista piacgazdasághoz vezetnek – a két kapitalista piacgazdasághoz vezetnek – a két folyamat egyidejűsége azonban számos (szociális) folyamat egyidejűsége azonban számos (szociális) problémát, feszültséget vetett fel problémát, feszültséget vetett fel

• A térségben minden rendszerváltó kormányt leszavaztak a A térségben minden rendszerváltó kormányt leszavaztak a következő választásokonkövetkező választásokon

• Forradalmi jelentőségű változások, de nem Forradalmi jelentőségű változások, de nem forradalmi formában, legtöbbször sem széles forradalmi formában, legtöbbször sem széles tömegmozgalom, sem erőszak nem kíséri tömegmozgalom, sem erőszak nem kíséri ►► ►► ”Refolution””Refolution”

2020

Az átmenetek tanulságaiAz átmenetek tanulságai• Szoros kapcsolat mutatható ki a régi rendszer Szoros kapcsolat mutatható ki a régi rendszer

természete és a politikai változás típusa között. természete és a politikai változás típusa között. • Minél inkább korlátozta a korábbi rezsim az Minél inkább korlátozta a korábbi rezsim az

emberi szabadságjogokat, vagy az emberi szabadságjogokat, vagy az életkörülmények romlása már elviselhetetlen, életkörülmények romlása már elviselhetetlen, annál drasztikusabb volt a szakítás. Pl.:Romániaannál drasztikusabb volt a szakítás. Pl.:Románia

• Az u.n. „puha diktatúrák” hamarabb és Az u.n. „puha diktatúrák” hamarabb és békésebben változtak Pl.: Kádár-rendszer, békésebben változtak Pl.: Kádár-rendszer, LengyelországLengyelország