Upload
others
View
4
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 1
Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai
egyensúly
Bányai István
DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék
A fizikai-kémia és környezeti kémia I.
• A fizikai kémia – Az alapelvek megfogalmazása (jelenlegi)
– A jelenségek összefoglalása
• Környezetkémiai „esetek” – Gyors helyzetelemzés (benzin-víz, vörösziszap)
– Biológia véd, a kémia szennyez (gombamérgezés)
– NIMBY
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 2
A fizikai-kémia és környezeti kémia II.
• A termodinamika (egyensúlyok) – Spontán változások a környezetben (N2)
– Az egyensúly stabilitása (megbomlása, „nem bomlik”)
• A szerkezet (számítási kémia) – „screening” ez a legkörnyezetbarátabb kémia
(vegyipar, gyógyszeripar)
– lehetetlen folyamatok (felső légkör)
• Kinetika (transzportofolyamatok) – a környezet nincs egyensúlyban
– a környezet nem keverhető
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 3
A szellemi környezetszennyezés
• A szellemi környezetszennyezés – visszaélés a médiával: üzleti és kevésbé hitbéli
– példák: fluorid (szódium fluorid), http://antalvali.com/fluor-es-fluoridok-hasznos-vagy-karos.html )
– http://www.sikerrefel.hu/tudod-e-hogy-mi-valojaban-a-fluorid/
– http://www.natursziget.com/egeszseg/20091204-patkanymereggel-mosunk-fogat
Oka: a tudomány előrehaladása, elektronikus középkor, a tudományos eredmények eltávolodása az embertől
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 4
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 5
A termodinamika főtételei 0. főtétel: A termikus egyensúlynak nem feltétele az, hogy
a rendszerek érintkezzenek, elegendő a hőmérséklet azonossága és a rendszer homogén volta.
I. főtétel: Az energia-megmaradás tétele. Nincs rá
bizonyíték, tapasztalati törvény. A termodinamika nyelvezete
II. főtétel: A természetes folyamatok mind
irreverzíbilisek. A reverzíbilitás fogalma és nyelvezete az események úgy történnek, ahogyan várjuk III. főtétel: Az abszolút zérus fok absztrakció
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 6
Rendszerek, falak
nyílt
zárt
izolált
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 7
Endoterm és exoterm folyamatok
Izolált rendszerben a hőmérséklet változása mutatja a hőszínezetet
Zárt rendszerben a hőcsere
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 8
Az I. főtétel (hő és munka fogalma)
Rendszer: A B A Bd d dU U U U U U
adiabatikus
diatermikus
A
B
Ami munkavégzés történik, a
dugattyú mozogása:
A Bd d d dU U U W
Az A „ a rendszer” belső energiája:
d d dA BU U W
Mivel A merev falú csak energia-
átadás történik:
A Ad d dU Q W
A belső energia és a hő definíciója
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 9
Energiátadás és munkavégzés
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 10
Az ideális hőerőgép: a hő és munka kapcsolata, körfolyamat fontossága
Mechanikai sík, azaz a munkát mutatja
m a
m
T T
T
A hatásfok 1, ha Ta = 0 0 ha Ta = Tm
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 11
Energia sík, termikus sík
S
T T1
T2
S
1 2
2 1
d ( )
d ( )
W W T T S
W T T S
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 12
Munkák: KELVIN TÉTELE (II. főtétel)
d d + d
reverzíbilis:
d = d d d d
mivel U és S állapotfüggvény
d 0
U Q W
U Q W T S W
W
Nem reverzíbilis úgy lehet, ha a hőcsere nem reverzíbilis, akkor viszont a TdS nem egyenlő Q-val és
d 0W Ez azonban akkor lehet ha legalább 2 T van és nem azonosak
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 13
Munkák II, ha nem termikus munka van: nem hőerőgépek!
.
.
.
d d + d
reverzíbilis, :
d d d d d d
d d d d d d d
d d d d d d
el pot i i
el pot i i
el pot i i
U Q W
p áll
U T S p V F l U q n
U T S p V F l U q n G
H T S F l U q n G
Elemek: töltés áramlása feszültség között
Ember: anyagáram kémiai potenciál között
Hőerőgép: entrópia áramlása hőmérsékletkülönség között
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 14
A második főtétel
Környezetétől elszigetelt rendszer entrópiája csak nőhet, ha benne valós (irreverzíbilis) folyamatok játszódnak le.
dd 0revQS
T
Tankönyvi példa: dugattyú izolálva, de a külső nyomás kisebb mint a belső, benne tökéletes gázzal. A számolásra nagyon kell vigyázni! Reverzíbilis út.
Az entrópiáról • „Nem tudja azt senki fia, mitűl nő az
entrópia.” (RaKeTa)
• A rendezetlenség mértéke? – a víz rendezetlenebb mint a jég, a gőz mint a víz
– egyensúlyban a fluid fázis arányát növeljük ha hőt közlünk!!!!
– hőt kell közölnünk valamivel, hogy rendezetlenebb legyen (?) TS nő azaz Q =T S ha reverzíbilis
– Ha nem reverzíbilis akkor Q ‹T S, mert a felvett hőből egy rész visszamegy (pl. surlódás), vagy fel se veszi, mert a nem reverzíbilis munkavégzés kisebb!
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 15
A II. főtétel
• Összevetés az elsővel – az I. főtétel a hő és a munka összegével
foglalkozik
• Megfogalmazások – spontán változások, amelyekben munkavégzés
történhet (nem lehet melegítve a téglát házat építeni, de fordítva igen)
– a rendszer instabilis állapotból stabilis állapotba kerül
– a rendszerbe fektetett munka spontán folyamatban disszipálódik.
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 16
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 17
A folyamatok iránya valós rendszerekben
(izolált rendszer valójában nincs)
Ha egy rendszer nyomása állandó és benne nincs munkavégzés más csak térfogati munka
A reverzíbilis munkavégzés mindig nagyobb
d d
d d 0
d d d d d
d d d d 0
d d dd d d
d d ( ) d d
d d 0 d 0
rev
rev
rev rev
rev rev
revrev
W W
W W
U Q W Q W
W W Q Q
Q Q QQ Q S
T T T
T S Q p áll T S H
H T S G
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 18
Bevezetés vége
Környezeti kémia
Termodinamikai számítások
G = H – TS
dG = dH – TdS-SdT T,p=áll.
dG = dH – TdS
ΔS > 0
ΔG < 0 spontán változásnál
Nitrogén és oxigén reakciója?
Képződési
szabadental
pia, ΔG°,
kJ/mol
NO(g) 86,5
NO2(g) 51,37
N2O4(g) 98,14
N2O(g) 104,38
HNO3 (f) -79,9
HNO3(aq) -111,25 Preisich Miklós: Vegyészek zsebkönyve, Bp. 1963,
578p.
ΔG° > 0 Még több N2
és O2 képződne
2 2N O termék
NO2 parciális nyomása a levegőben
ΔRG°= -RT lnK
K= pNO22 / pN2·pO2
2
lnK= -2 · 51370 / 8,31 · 298 = -41,49
K=e-41,49 = 9,59 ·10-19
K= x2 / 0,8 · 0,22
x = 1,75 · 10-10 a NO2 parciális nyomása a levegőben
2 2 2N 2O 2 NO
Képződhet HNO3 ?
ΔRG°= 4 · ΔfG°HNO3 - ΔfG°H2O = 4 · (- 79,9) - 2 · (-237) =
=154,4 kJ/mol
K= pHNO34 / pN2
2·pO25 ·pH2O
2
lnK=-154400/8,314/298 = -62,35
pHNO3=3,52 · 10-9 bar
2 2 2 32 N 5 O 2 H O 4 HNOK
~0,1 mol/kg oldószer
pH ≈ 1 lenne
Tengervíz pH = 7,8-8,2
HNO3 gőznyomás vs. koncentráció
Tang, Munkelwitz, Lee: Vapor-liquid equlibrium measurements for dilute nitric acid solutions , Atmospheric Environment Vol. 22, No. 11, pp. 2579-2585,1988.
Vége
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 25
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 26
gőzgép
kazán
turbina(dugattyú)
tápszivattyú
hűtő
kondenzátor
p1 T1 izoterm izobár
p2 T1
p2T2
p1T1
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 27
Dugattyús gőzgép és működési diagramja
A B
C
DE
töltés (izobár)
expanzió (adiabatikus)
fáradt gőz ki (nyomása leesik)
dugattyú kiszorítja a gőzt (izobár)
friss gőz be
(nyomásugrás fel)
V
p
Mechanikai hatásfok 90 %, a termikus hatásfok 15%
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 28
Robbanó motorok (gázgépek)
1.Szívás: benzin levegő be
2. Sűrítés: két szelep zárva
3. Munkaütem: robbanás
4.Kipuffogás
A
A
B
B
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 29
Munkadiagram
AE
p
V
szívás
B
sűrítés
C
robbanás
D
munkvégzés
kipuffogás
Ve/Va =1/6 pb/pc = 10/30(bar) Tc = 1500 oC, Td = 600
Hat. fok= 50 % (Carnot 80 %)
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 30
Üzemanyag (mivel fejlesztjük a hőt)
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 31
Alternatív tüzelőanyagok
Hidrogén gazdaság
2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 32
A működés módja, és maximális hatásfok
Ha A>B akkor az legyen a munkagép és B
a hűtőgép. Ez azt jelenti, hogy qc kevesebb
munkával kerül vissza: egy hőtartályos gép.