Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok

1

SzéchenyiIstvánEgyetem

Környezetvédelem

Környezetvédelem (KM002_1)

5. Víz/vízvédelem

2007/2008-as tanév I. félév

Dr. Zseni Anikó egyetemi docens

SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék


~ 100~1 638 020Összesen (a Föld vize)0,000061,13élőlények0,000061,25vízfolyások0,000812,3légkör0,01100sós tavak0,01125édesvizű tavak1,6927 820sarkvidéki és magashegységi jég82,31 348 000világóceán0,58 060litoszféra (szabad víz a felszín alatt 4000 m-ig)

15,5253 900litoszféra (kötött víz)

%1000 km3-ben

mennyiségTároló

A Föld vízkészleteKörnyezetvédelem

2

SzéchenyiIstvánEgyetem A kontinensek vízkészlete

10036 120Összesen (kontinensek vize)

0,0312,3légkör

0,0031,13élőlények

0,0031,25vízfolyások

0,28100sós tavak

0,35125édesvizű tavak77,027 820sarkvidéki és magashegységi jég

22,38 060litoszféra (szabad víz a felszín alatt 4000 m-ig)

%1000 km3-ben

mennyiségTároló

Környezetvédelem

SzéchenyiIstvánEgyetem A víz természetes körforgása

Po = óceáni párolgás, Co = óceáni csapadék, Ck = szárazföldi csapadék, Pk = a szárazföldek teljes párolgása (Pk = Pv + Pe + Pt), Pv = szabad vízfelszín (tavak, folyók) párolgása, Pe = talajpárolgás (evaporáció), Pt = a növényzet párolgása (transpiráció), L1 = felszíni lefolyás, L2 = felszín alatti lefolyás

Környezetvédelem

3

SzéchenyiIstvánEgyetem A víz társadalmi-gazdasági körforgása

Környezetvédelem

SzéchenyiIstvánEgyetem A természetes vizek előfordulási típusai

légköri vizek• csapadék• párolgás

felszíni vizek• vízfolyások• állóvizek

– tavak– vizes élőhelyek

• óceánok, tengerek

felszín alatti vizek• parti szűrésű vizek• talajnedvesség• talajvíz• rétegvíz• nem karsztosodott

kőzetek hasadékvizei• karsztos kőzetek

hasadékvizei: karsztvíz

Környezetvédelem

4

SzéchenyiIstvánEgyetem Globális édesvíz-felhasználás

• a rendelkezésre álló édesvíz 54%-át használja az emberiség

• 2025: várhatóan 70%-át fogja használni, de ha az egy főre jutó felhasználás mértéke a jelenlegi ütemben nő, akkor 90% is lehet!

• 2,3 milliárd fő veszélyeztetett a rossz minőségű vizek miatt• 1990: 1 milliárd ember nem jutott hozzá az alapvetően szükséges

napi 50 l vízhez

• évente 5 millió ember hal meg vízhez kapcsolódó fertőzésekben

• a gyermekhalandóság 60%-ban összefügg a vizekkel

• a Föld 500 legnagyobb folyójának fele nagyon túlhasznált és szennyezett(Colorado, Nílus, Sárga-folyó, Gangesz, Amu-darja, Szír-darja: az év egy időszakában nem érik el a tengert ill. az Aral-tavat)

Környezetvédelem

SzéchenyiIstvánEgyetem Vízhasználatok környezetvédelmi

problémái

• mezőgazdasági vízhasználat– szikesedés, mocsarasodás, vízkészletek

túlzott felhasználása

• ipari vízhasználat– mennyiségében nem, minőségében igen

• kommunális vízhasználat– fejlett és fejlődő országok közti

különbségek

Környezetvédelem

5

SzéchenyiIstvánEgyetem A globális vízfelhasználás szerkezete

bal oldali oszlop: vízkitermelés, jobb oldali oszlop: víz(el)fogyasztása kettő különbsége a szennyvíz mennyisége

(A mezőgazdaság egyre inkább felhasznál mindenféle vizet)

mezőgazdaság/ipar/kommunális: Afrika: 88/5/7 %, Európa: 33/54/13 %

Környezetvédelem


• vízhiányos terület: az egy főre jutó megújuló vízkészletek < 1000 m3/év

• vízstresszes terület: az egy főre jutó megújuló vízkészletek = 1000-1700 m3/év

Környezetvédelem

6


870840Belgium*

420710Botswana250330Izrael130240Jemen

570580Magyarország*600660Hollandia*

egyéb vízhiányos országok190149210Szingapúr8012980Málta70118140Szaúd-Arábia

100113160Líbia103Maldív-szigetek

309440Katar66Bahama-szigetek

6058120Egyesült Arab Emirátus0100Kuvait

leginkább vízhiányos országok201012000219921

megújuló vízkészlet (m3/fő/év)ország

Néhány példa a vízhiányos országokra

(Forrás: 1: A világ

helyzete 1993 2: ENSZ WWDP)

*: területüket viszont jelentős vízhozamú folyók szelik át

Környezetvédelem


21Izrael86Gambia82Kambodzsa

34Szenegál89Hollandia36Jordánia91Üzbegisztán39Thaiföld91Bulgária42Banglades94Botswana66Irak95Mauritánia68Niger95Magyarország77Szudán97Egyiptom79Szíria98Türkmenisztán

határon túlról érkező felszíni

vizek aránya (%)ország

határon túlról érkező felszíni

vizek aránya (%)ország

Néhány ország függése a külföldről érkező felszíni vizektől (Forrás: A világ helyzete 1996)

Környezetvédelem

7

SzéchenyiIstvánEgyetem Vízkonfliktusok

• csökkenő édesvízkészlet ⇒ országon belüli vagy országok közötti konfliktusforrás

• Szíria-Izrael-Jordánia: Jordán-folyó; Golán-fennsík: nemcsak hadászatilag jelentős, hanem a vízügyi beavatkozások ellenőrzésében is

• Nílus vízgyűjtője: Egyiptom 5000 éves vízhasználati múlt, Nílus szinte teljes vízkészletét felhasználja az öntözéses gazdálkodáshoz ⇔ Szudán, Etiópia: szeretné öntözéses gazdaságát fejleszteni a növekvő népesség miatt, de nem teheti meg⇒ kit illett a víz: aki régebb óta használja, vagy akinek a területén képződik?

• Töröko.: Eufráteszből öntöznek, így Szíriába kevés jut, de ő is szeretne öntözni, Irakba még kevesebb jutna

• India ↔ Banglades: Gangesz• India ↔ Pakisztán: Punjab • Aral-tó (Szír-darja, Amu-darja elöntözése)

Környezetvédelem

SzéchenyiIstvánEgyetem A vizek minősége

• a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége(statikus megközelítés)

• a vízben végbemenő fizikai, kémiai és biológiai folyamatok eredménye(dinamikus megközelítés)

• (vízgyűjtő területet érő) természetes és antropogén hatások

• a vízminőség állandó változásban van

Környezetvédelem

8

SzéchenyiIstvánEgyetem 2000/60/EK Víz Keretirányelv

• az irányelv céljai

• környezeti célkitűzése: felszíni és felszín alatti

vizek jó állapota: jó ökológiai állapot/potenciál, jó kémiai állapot 2015-ig

• számos feladat

• vízgyűjtőgazdálkodási terv

• a magyar vízgazdálkodás gyakorlata több

szempontból megfelel a VKI-nek

Környezetvédelem

SzéchenyiIstvánEgyetem A felszíni vizek minősítése

• Az MSZ 12749 alapján

– ötosztályos rendszer– paraméterek 5 csoportja

• oxigénháztartás jellemzői• tápanyagháztartás

jellemzői• mikrobiológiai jellemzők• mikroszennyezők és

toxicitás• egyéb jellemzők

• A VKI alapján

– ökológiai állapot• biológiai• hidrológiai és morfológiai• fizikai és kémiai elemek

– kémiai állapot(vízszennyezők):

• elsőbbségi anyagok (vízbevezetésük tilos)

• élővízben kedvezőtlen hatást okozó, nagy mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok

Környezetvédelem

9

SzéchenyiIstvánEgyetem Felszíni vizeink minősége 2003 (KSH 2005)

Környezetvédelem

• nagy és kis vízfolyásaink• tavaink

SzéchenyiIstvánEgyetem A felszín alatti vizek minősítése

• felszínközeli és felszín alatti vízszintészlelő törzshálózat

• felszín alatti vízminőségi törzshálózat• nem vízminőségi osztályok, hanem

határértékek:– háttérkoncentráció– szennyezettségi határérték– kármentesítési szennyezettségi

határérték

Környezetvédelem

10

SzéchenyiIstvánEgyetem Felszín alatti vizeink állapota

• parti szűrésű vizek– folyó vízminőségével összefüggésben

• talajvizek– talajvízszint-süllyedés– bakteriális szenny., ammónia, nitrit, nitrát, Fe, Mn

• rétegvizek– metán, vas, mangán, ammónia, arzén– fokozódó rétegvízkitermelés ⇒ talajvízből

leszivárgás

• karsztvizek– karsztvízszint-csökkenés (bányászat)– alacsony Fe, Mn, Al, viszont nagy keménység

szennyezé-sekre

nagyon érzékenyek

Környezetvédelem

SzéchenyiIstvánEgyetem Vízszennyezések

• időben:– rendszeres (folyamatos)– rendkívüli (haváriaszerű)

• anyag szerint:– klasszikus komponensek (sók,

oldott oxigén, szerves anyagok, N-, P-vegyületek)

– mikroszennyezők (szervetlen, szerves)

– hőszennyezés– radioaktív anyagok– fertőzést okozó

mikroorganizmusok

• eredet szerint:– pontszerű– diffúz

• megjelenési forma szerint:– felszínen úszó– vízben lebegő– oldott

• ágazatok szerint:– települési– ipari– mezőgazdasági– közlekedési

szennyvíz

Környezetvédelem

11


Villamosenergia-termelés és -ellátás: a hőszennyezett vizeket is tartalmazza!

SzéchenyiIstvánEgyetem A felszíni vizekbe vezetett szennyvizek mennyiségének

megoszlása gazdasági ágazatonként, 1998 (Mo.)

Környezetvédelem

12



Aktuális téma címe

13


0102030405060708090

100

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003 év

%

vízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások arányaközcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya

A közműolló alakulása hazánkban

43,3%34,1%41,1%

45,8%

KSH 2005

93,2%

59,1%


14


Szennyvíztisztítási hiányosságok a fejlődő országokban

Mexikó: Merida város (Yucatán-félsziget), lakossága 1 millió fő• mészkőre települt város• nincs csatornázás, a víz akadálytalanul a korábban kiváló

minőségű karsztvízbe jut• coli baktériumok: 10-40 ezer/l (WHO ajánlás: <10/l)• ⇒ nincs egészséges ivóvíz

1573Óceánia és Ausztrália96100É-Amerika3577Latin-Am. és karibi térség9292Európa4577Ázsia1843Afrika

szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt

lakások (%)

vízvezetékkel ellátott háztartások (%) (lakás v.

udvari)földrész

A fővárosok vízellátása és csatornázottsága 2000-ben (forrás: UNESCO)


• túlzott mértékben elburjánzott vízinövényzet • nagyfokú bomlási/rothadási folyamatok• jégréteg akadályozza az oxigén víztérbe

jutását• jégrétegre hullott hó árnyékoló hatása

Vízminőségromlás – oxigénhiány

• szerves és szervetlen szennyező anyagok vízbe jutása

• kedvezőtlen hidrometeorológiai helyzet

nyáron

télen

egyéb okok:

Környezetvédelem

15


• ~: a vizek növényi tápanyagdúsulása által kiváltott biológiai reakció: a felszíni vizek elnövényesedése (algásodás, hínárosodás)

• a tavi elöregedés jellemzője, feltöltődéshez vezet

Vízminőségromlás – eutrofizáció

• természetes és mesterséges hatásokra következik be

• erózióval, deflációval a felszíni vizekbe jutó tápanyagok (főként a N- és P-tartalmúműtrágyák) és a szennyvizek elősegítik a folyamatot

Környezetvédelem


16


SzéchenyiIstvánEgyetem A vízszennyezés elleni védekezés

lehetőségei

• a szennyezést csökkentő vagy megszüntető technológiai módosítás

• technológiai módosítás a víztakarékosság érdekében

• a víz többszörös (soros: az egyik lépcsőben kismértékben

elszennyezett vizet egy következő technológiai lépésben

felhasználnak) vagy ismételt (recirkulációs: pl. recirkulációs

hűtővízrendszerek) felhasználása

• a szennyvizekben található értékes anyagok visszanyerése

• szennyvíztisztítás (szennyvizek összegyűjtése és tisztítása)

17

SzéchenyiIstvánEgyetem Települési szennyvíztisztítás

Környezetvédelem

SzéchenyiIstvánEgyetem Mechanikai tisztítás

Cél: durva szennyezőanyagok, ülepíthető és finom lebegő-anyagok eltávolítása

1. rácsok(durva szemét)

gépi tisztítású íves rács

Környezetvédelem

18

SzéchenyiIstvánEgyetem Mechanikai tisztítás (folyt.)

2. homokfogó: szennyvíz sebessége lecsökken kb. 30 cm/s-ra, homokszemcsék kiülepednek

Környezetvédelem


A győri szennyvíztisztító telep homokfogójának épülete

19


homokfogó (győri szennyvíztisztító)

zsírfogó

üres homokfogó

Környezetvédelem


3. ülepítés

• ülepítőmedencék• ülepítés elősegítése

– flokkulálás– derítés– flotáció

Sugárirányú átfolyású Dorr-ülepítő

Mechanikai tisztítás (folyt.)Környezetvédelem

20

SzéchenyiIstvánEgyetem ülepítőmedence (győri szennyvíztisztító)

Környezetvédelem


iszapkaparó lemezek

a szennyvíz itt folyik be

a víz itt folyik ki a medencéből

üres ülepítőmedence

(győri szennyvíztisztító)

Környezetvédelem

21

SzéchenyiIstvánEgyetem Biológiai szennyvíztisztítás

• Cél: szervesanyag-eltávolítás, nitrifikáció– 1. mesterséges: csepegtetőtestes,

eleveniszapos– 2. természetközeli módszerek:

• vizes rendszerűek: csörgedeztetés, szennyvíztisztító tavak, úszó- vagy lebegőnövényes, élőgépes szennyvíztisztítás, nádastó

• szilárd hordozójú rendszerűek: szikkasztás, öntözés, homok- vagy talajszűrés, gyökérzónás/növényágyas szennyvíztisztítás

• a szennyvíztisztítást mikroorganizmusok végzik

Környezetvédelem

SzéchenyiIstvánEgyetem Csepegtetőtest

• biológiai hártya a töltő-szemcsék felületén• utóülepítés szükséges

Környezetvédelem

22

SzéchenyiIstvánEgyetem Eleveniszapos medence

• eleveniszapként lebegnek a vízben a mikroorganizmusok

• utóülepítés szükséges

Környezetvédelem

SzéchenyiIstvánEgyetem Élőgépes szennyvíztisztítási technológia

Sorba kapcsolt reaktorok, mindben más típusú baktériumok más-más szennyeződéstől tisztítanak: aerob, anaerob stb. körülmények

Környezetvédelem

23


Élőgépek (Harbor-Park, Nagytétény, Mo.)

SzéchenyiIstvánEgyetem Harmadlagos (fizikai-kémiai) tisztítás

• célok/eszközök:– finom lebegőanyag eltávolítása: homokszűrő,

mikroszűrő– foszfor és nitrogén eltávolítása: derítés, kicsapás,

denitrifikáció, ioncsere stb.– sótalanítás: fordított ozmózis, elektrodialízis,

desztilláció– baktérium- és víruseltávolítás: aktív szén

adszorpció, klórozás, ózonizálás– stb.

Környezetvédelem

• Fertőtlenítés

24

SzéchenyiIstvánEgyetem A felszíni vizekbe vezetett szennyvizek mennyiségének

tisztítási fokozat szerinti megoszlása, 1998 (Mo.)

SzéchenyiIstvánEgyetem Szennyvíziszapok kezelése

• mechanikai víztelenítés és szárítás

• anaerob rothasztás és szikkasztás

• égetés

• komposztálás

• mezőgazdasági hasznosítás

• deponálás

Környezetvédelem

25

SzéchenyiIstvánEgyetem Egyedi szennyvíztisztítási eljárások

• csatornahálózattal nem rendelkező területeken

• zárt tárolós megoldás• oldómedencével

egybekapcsolt szikkasztó

• a nagybani eljárásokhoz hasonló kisberendezések + szikkasztás

sorba kapcsolt oldóaknák

Környezetvédelem


Csepegtetőtestes szennyvíztisztító kisberendezés (4-1000 lakosegyenértékig)

Környezetvédelem

26

SzéchenyiIstvánEgyetem A környezeti változások hatása a

világtengerekre

1. A vízszennyezések hatásai

• folyókból bekerülő szennyeződésekélőlények (halak, planktonok) pusztulása (planktonok: hatalmas szerep az O2-termelésben!)

mérgező anyagok felhalmozódnak az állatok szervezetében

• levegőből bekerülő szennyeződések• tankerkatasztrófák: olajszennyezés• tengerekben elsüllyesztett veszélyes hulladékok• partvidéki területek rendezése → értékes vizes élőhelyek

eltűnése (szaporodás, utódfelnevelés gátolt)

Környezetvédelem


2. Korallzátonyok pusztulása

• 1980-as évektől tömeges méretű pusztulás• okok: vízszennyezés, üledék-lerakódás, kagylók, halak

túlhasznosítása, vízhőmérséklet megemelkedése (nem önmagában a magas hőmérséklet, hanem az eddiginél gyorsabb változás lehet a probléma ⇐ globális felmelegedés?)

• huzamos 28°C felett a koralltelep pusztul (kifehéredés – a rajta élő algák eltűnnek)

A környezeti változások hatása a világtengerekre (folyt.)

Környezetvédelem

27


2. A korallzátonyok pusztulása:• Az esőerdők után a legfajgazdagabb - óceánokban

pedig a legfajgazdagabb - ökológiai rendszer• A világtengerek területének 0,3 %-a, de itt él a tengeri

fajok 1/4-e és a halfajok 2/3-a• 28 oC felett a korallpolip megválik a szimbionta algáktól,

kifehéredik → pusztulás• 1998-2000 között a Föld koralltelepeinek 27 %-a

elpusztult, leginkább az Indiai-óceánban• A pusztuláshoz a folyókkal bekerülő N és P is hozzájárul

(→ algavirágzás→ O-szegény és átlátszatlan víz)


A CO2-forgalom nehézségei:• A CO2 útja a tengervízben:

Oldott CO2 → fitoplankton → tápláléklánc → karbonátos üledék, ill.Oldott CO2 → mélybe áramlás

A folyamatot• a CO2 – konc. növekedése ↑• a globális hőmérséklet növekedése ↓Valószínűleg az utóbbi hatás a meghatározó → fokozódó

üvegházhatás!

28


1960

Agykorallok pusztulási folyamata (Carysfortreef, Karib-tenger)

Környezetvédelem

SzéchenyiIstvánEgyetem 1971

Környezetvédelem

29


Környezetvédelem


Környezetvédelem

30


3. Rablógazdálkodást folytató tengeri halászat

• technológia nagymértékű fejlődése → kifogott mennyiség nagyon gyorsan nő → túlhalászat → halállomány nagyon megritkul →visszaesik a halfogás + csökkennek a kifogott halak méretei

• az értékes halfajok megritkulása miatt a kevésbé értékesnek tartottak is sorra kerülnek

• a tengeri halászat terén az emberiség elérte a fenntarthatóság határát

• aki ügyesebb, jobb a technológiája: még mindig tud halat fogni• kezdetlegesebb technológiájú szegényebb halászok: egyre

kevesebb halat fognak• sok olyan szegényebb országban, ahol a hal korábban a

népélelmezés része volt, ma már alig kerül az asztalra!

A környezeti változások hatása a világtengerekre (folyt.)

Környezetvédelem


31

SzéchenyiIstvánEgyetem A vízszennyezések hatásai

• A nyílt vizek régiója egyhangúbb, de itt folyik az elsődleges produkció 4/5-e

• A tengerek parti régiója (szf-ekről bemosódó tápanyagok, óceáni feláramlási zónák) változatos élővilágú, fajokban gazdag (a terület 1/10-e)

↓a halászzsákmány 90%-a

• A föld lakosságának fele (2002) – háromnegyede (2025) 100 km-nél közelebb él a tengerekhez →A parthoz közeli tengerrészek veszélyeztetettebbek

(pl. Rajna- és Mississippi-delta, utóbbinál mg-i szennyezés miatt 20.000 km2

holt zóna; partvidékek „rendezése”, mangrovésok felszámolása →menhaden megfogyatkozása; tankerkatasztrófák; az összes szennyezés 1/3-a a levegőből kerül be!)


• 1990-re elértük, egyes helyeken túlhaladtuk a fenntarthatóan halászható mennyiség maximumát

(1950: 21 millió t, 1990: 90 millió t) (FAO 1970-es évekbeli becslése a lehetséges maximumról: 100

millió tonna)• Jelenleg a legjelentősebb 15 halászterület közül 11

visszaesőben van és a legjelentősebb halfajok 2/3-a állománya hanyatlik (pl. a hering halászatát 1977-1982 között teljesen abba kellett hagyni, és mára sem állt vissza /→ tőkehal↓/)(szardella: 1950: 0 tonna, 1970: 13,1 millió t, 1974: 2 millió t, 1984: 0,8 millió t)

• A túlhalászás egyéb jelei: csökkennnek a kifogott halak méretei; értéktelenebb fajokra való átállás

A tengeri halászat következményei

32


A tengeri halászat következményei:

(A csalizott kardhalak átl. mérete 120 kg→30 kg;A világtengerek nagytestű ragadozóinak száma 50

év alatt 1/10-ére csökkent /kanadai kutatók, 2003/;

Az egykor több százezres bálnafajok néhány ezresre csökkentek)

A fejlett országok korszerű technikával dolgozó halászflottái még bírják az iramot, de a szegényebb országok kezdetleges halászhajói –és velük a halra alapozott táplálkozású népek -alulmaradtak a versenyben.

SzéchenyiIstvánEgyetem Nemzetközi szerződések a tengeri környezetről

• 1972: London Dumping Convenciona tengerekbe juttatott szennyeződések megelőzésérőlmegtiltja a tengerekbe történő hulladéklerakástszámtalanszor kijátszottáktöbbszöri kiegészítések, majd 1996-ban újraírták az egyezményt

• 1973 (1978): Marpol egyezménykorlátozta a hajókról az olaj, a szemét, a mérgező anyagok tengerbe ürítését

• 1982: ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS)szabályozza a világtengerek használatának jogait (nemzeti vizek + 200 tengeri mérföldes gazdasági zóna)intézkedések a tengeri populációk védelméről

• 1946: Nemzetközi Bálnavadászati Egyezmény (IWC)1982-ben betiltják a bálnavadászatotkülönösen Japán, Oroszország, Norvégia szeretnék feloldani a tilalmat

Környezetvédelem

33

SzéchenyiIstvánEgyetem Édesvizek

• A vízkészletek mindössze 2,5%-a• Gyors népességnövekedés →• Óriási minőségi romlás →• Növekvő igények →• Évente több mint 5 millióan halnak meg vízhez kapcs.

fertőzésekben (háborúkban félmillióan)• A Sárga-folyó, Colorado, Nílus, Gangesz, Amu- és Szir-Darja

az év egy részében nem éri el a tengert (Aral-tavat)• ENSZ: 2003 „A tiszta víz éve”

A víz stratégiai jelentőségű nyersanyag


Édesvizek

A vízfelhasználás szerkezete 2000-ben• Mezőgazdaság: 69%• Ipar: 23%• Kommunális: 8%(Afrika: 88/5/7, Európa: 33/54/13)A mezőgazdi vízfelh-ban 160 km3 nem megújuló felszín alatti

víz is benne van)Vízigények: 1-3 m3/1 kg rizs, 1 m3/1 kg búzaFejlődő országok: 60-150 m3/év/főFejlett országok: 500-800 m3/év/fő

34


Édesvizek

A vízfelhasználás szerkezete 2000-ben:• 1 t gabonához kell 1000 m3 víz• 1 embernek évente kell 300 kg gabona→ egy ember élelmezéséhez 300 m3/év víz szükséges• Az emberiség létszáma évi 90 millióval nő→ évente 27 milliárd m3–rel növekszik az éves

vízigény, ez egy 856 m3/s-es folyó teljes vízhozama, vagyis 20 évenként egy Mississippivel több kellene


Édesvizek

A mezőgazdaság• Egyre több élelemre van szükség, amit csak egyre intenzívebb

és egyre extenzívebb termeléssel lehet előállítani (öntözés!)• Öntözött területek a világon (millió ha):

1900: 40 1950: 941993: 248 2001: 271

• Fosszilis vizek felhasználása: Kína, India, USA, Arab-fsz, É-Afrika: 160 km3/évUSA egyedül, összesen: 325 km3

(Szaúd-Arábia 1985-1990 között gabonaexportőr…)

35


Édesvizek

Mezőgazdaság• Indiában az egyre mélyebbre süllyedő talaj- és

rétegvizeket egyre jobb szivattyúkkal lehet csak kitermelni (szegény-gazdag ellentét); évi 3 aratás helyett csak 2

• A Nílus hozamának ma a 10%-a éri el a tengert, és a deltába benyomuló sós víz a halászat mértékét a felére csökkentette

• Csepegtető öntözés: 95 %-os hatékonyság, több 10 %-os vízmegtakarítás, 1-4 éves megtérülési idő


Édesvizek

Ipar• Az ipari szennyvízekbe évente 300-500 millió t nehézfém,

mérgező oldószer, toxikus iszap kerül• Német papírgyártás vízigénye: ma 7 liter / 1 kg papír

(régebben 700 l/1 kg)

Kommunális vízfelhasználás• Peking: 1-2 m/év fsz.alattivízszint-csökkenés• Beavatkozás az igények oldaláról: Bogor (Indonézia) több mint

3x-os árnövelés• Mexikó City, Djakarta, Kairó, Manila, Lagos: a szolgáltatott víz

60%-a eltűnik a hálózatból (csőhibák)

36


Édesvizek

Kommunális vízfelhasználás

- Megoldási lehetőségek:

• Használati cél szerinti vízszolgáltatás (kocsimosás, ivóvíz stb.)

• A felszín alatti készletek pótlása csapadékvízből (Szingapúr, Tokió)


Édesvizek

Néhány környezeti probléma• Minamata-ügy (Japán, 1950; HgSO4 kibocsátása a tengeri

üledékbe → bakt. bontás → tápláléklánc → idegrendszeri elváltozások, szül. rendellenességek → 1974: védőháló (felszedés: 1990-es évek végén)

• Itai-itai betegség (Japán, bányavízzel öntözés → Cd a rizsben → csonttörékenység)

• Rajna higanyszennyezése (tűz egy svájci vegyipari válalatnál, 80-as évek, 30 t mezőgazd vegyszer és higanytartalmú vegyület)

• Tiszai ciánszennyezés (nagybányánál az eü-i határérték 800x-a; 1240 t hal elpusztulása (vagy 500 millió ember…))

37

SzéchenyiIstvánEgyetem Édesvizek

Néhány környezeti probléma• Arzénos ivóvizek Ázsiában (természetes eredetű)- Ny-Bengália /India/: 200 ezer arzénmérgezéses gyanú 1983-

ban- 2002: Banglades 125 milliós lakosságának lakosságának a

fele is érintett lehet (0,01 mg/l helyett nagy területeken 2,7 mg/l)

+ Észak-India + Nepál +… → globális probléma• Merida (Mexikó, Yucatán-félsziget): 1 millió lakos karsztos

mészkövön, a karsztvízben 10-40 ezer coli / liter)

SzéchenyiIstvánEgyetem Összefoglalva

• A Föld vízfolyásainak nagy része szennyezett (szennyvízbevezetések, hulladékok stb.) (Ázsia: minden folyó szennyezett; Európa: az 55-ből csak 5 folyónak és 14-nek a felső szakaszán jó az ökológiai állapota)

• Amazonas és Kongó még viszonylag egészséges

• A fejlődő országokban különösen problémás a helyzet: a kommunális szennyvíz 90%-a, az ipari szennyvíz 75%-a tisztítatlanul kerül bele a folyókba → a városokon keresztülfolyó vizek mind szennyeződnek

• mennyiségi problémák is: elöntözés(a vízfolyásokon kívül ld. Aral-tó, Csád-tó problémája is)

• felszín alatti vizek: fokozódó kitermelés okozta mennyiségi problémák + elszennyeződnek felülről, ha nincs megfelelő vízbázisvédelem

• sok fejlődő országban gond az egészséges és megfelelő mennyiségűvíz megszerzése (ld. Mexikóváros: 200 km-ről, 2000 m-ről, alacsonyabb tszf-i magasságról viszik oda a vizet, 20 millió v. több a népessége!)

Környezetvédelem

38

SzéchenyiIstvánEgyetem Nemzetközi megállapodások az édesvízről

• Európai Víz Charta (Európa Tanács, Strasbourg 1948)

a víz fontos, érték, meg kell őrizni, védeni, nemzetközi együttműködés stb.

• Ramsari Egyezmény (Irán 1971):

a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, elsősorban természetvédelmi céllal

• 1980-as évtized: „Az ivóvíz és a csatornázás évtizede”

• 1992 Dublin (ENSZ): Vízügyi konferencia (Rio-ra készülve)

• 1992: Rioi Konferenciacélmegjelölések: pl. többoldalú megállapodások készüljenek a nemzetközi vízgyűjtőkről, minden városlakó min. 40l/fő egészséges vízhez hozzájusson, öntözött területek növelése a fejlődő országokban, vízvédelem

Környezetvédelem


• 1992 Helsinki Egyezmény: az országhatárokat átlépő és nemzetközi tavak védelméről és használatáról

• 1994 Szófia: Egyezmény az együttműködésről a Duna védelmére és fenntartható használatára

• 1996: megalakul a Víz Világtanács: évente átnézik a legfontosabb feladatokat + 3 évente világfórumok

• 1997 Marrakech (Marokkó): I. Víz Világfórum; 2000 Hága: II. Víz Vf.; 2003 Kiotó: III. Víz Vf.

• 2002: Johannesburgi Konferencia

• Global Water Partnership (Globális Vízügyi Társulás): nemzetközi hálózat, célja az integrált vízgazdálkodás, valamint az elvek gyakorlatba történő átültetése

Nemzetközi megállapodások az édesvízről (folyt.)

Környezetvédelem

Documents

Környezetvédelem (KM002 1)horvbal/Kv6.pdf · Maldív-szigetek 103 Katar 40 94 30 Bahama-szigetek 66 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Kuvait 0 10 0 leginkább vízhiányos országok