KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM … · 8.5 A BTK új marketing és kommunikációs stratégiája 8.6. Az intézményfejlesztés kommunikációs technikája a) Intézményi testületek

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV

(2008-2013)

Módosításokkal egységes szerkezetben 2011

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV (2008-2013)

2

Preambulum

Az Egyetem bemutatása: múlt, jelen, jövő

1. Az Egyetem története, alapításától napjainkig, az eddigi tevékenység rövid

értékelése

2. Az Egyetem bekapcsolódása a Magyarországi Református Egyház missziói

munkájába, a társadalomban végzett tevékenységébe

3. Az Egyetemet jellemző legfontosabb aktuális adatok, a társadalmi, gazdasági,

munkaerő-piaci környezet: elemzés és következtetések 3.1. A képzési szerkezet kialakulása

3.2. Hallgatói létszám

3.3. Oktatói és alkalmazotti létszám, az oktatók minősítettsége

3.4. A végzős diplomások elhelyezkedési lehetőségei, elvándorlási adatok

a) Karrieriroda

b) Életpálya tanácsadás

c) A végzős diplomások elhelyezkedési lehetőségei, elvándorlási adatok

d) Regionális kulturális, tudományos, gazdasági beágyazottság és feladatrendszer

3.5. Következtetések, kihívások

4. Az Egyetem középtávon elérendő helyzetének, állapotának, céljainak

összefoglalása. A küldetés-nyilatkozatban foglalt jövőkép aktualizálása

Az intézményfejlesztés főbb területeinek bemutatása

1. A képzési szerkezet átalakítása

1.1. A hagyományos képzések kifutó rendszerben történő megszüntetésének időbeli ütemezése

1.2. Alapképzési szakstruktúra kialakulása, indítások ütemezése

a) Az alapképzési szakstruktúra kialakulása, az indítások ütemezése

b) A belső finanszírozott keretek elosztása

c) A hallgatók választási lehetőségei

1.3. A mesterképzési szakstruktúra kialakítása, indításának ütemezése

a) Ütemezés

b) Az államilag finanszírozott keretek elosztása, beiskolázási stratégiák és gyakorlatok

1.4. Doktori képzés folytatása, továbbfejlesztése

1.5 Átjárás a képzési szintek között, befogadás az MA képzésekre, párhuzamos képzésben

1.6. Felsőfokú szakképzés keretében középiskolával közösen és saját keretek között indított és

indítandó képzések jellemzői

1.7. Kiegészítő jellegű képzések indítása, beiskolázási és marketing stratégiák bemutatása

a) Szakirányú továbbképzések

b) Felnőttképzések

2. Tehetséggondozás 2.1. Szakkollégiumok

2.2. Tudományos diákkör

2.3. Tanulmányi versenyek

2.4. Doktoranduszok tehetséggondozása

2.5 Mentorprogram

3. Oktatási szolgáltató funkciók 3.1. Az élethosszig tartó tanulás intézményi „szolgáltató” rendszerének kialakítása

3.2.Oktatási szolgáltató funkciók külső érdeklődők számára, a régió igénye

4. Kutatásfejlesztést támogató stratégia és intézményi gyakorlat 4.1. Az intézményi kutatás-fejlesztés teljesítményeinek bemutatása (publikációk)

4.2 Kutatócsoportok, műhelyek

4.3 Intézményi kutatásfejlesztési ösztönzési rendszer kialakítása, hallgatók és doktoranduszok

bevonásának mértéke


3

4.4.Tudományos teljesítmények bemutatása a hazai és nemzetközi tudományos világban,

pályázási tevékenység

5. Belföldi és nemzetközi kapcsolatok 5.1 Helyi, regionális és országos kapcsolatok

5.2 Nemzetközi kapcsolatok

6. Esélyegyenlőség 6.1 Esélyegyenlőségi Bizottság

6.2 Fogyatékkal élők esélyegyenlősége

6.3 Hátrányos helyzetűek esélyegyenlősége

7. Intézményi szervezet, menedzsment stratégia kialakítása 7.1 Az Intézmény demokratikus testületeinek működtetése

7.2 A menedzsmentet segítő szervezetek bemutatása, eredményorientált működtetés

gyakorlatának kialakítása

7.3 Integrált működés gyakorlata, kari erőforrások felmérése, átcsoportosításának gyakorlata az

oktatási szerkezetváltás elősegítése érdekében

7.4 Az intézményi beiskolázási stratégia hazai és külföldi hallgatók vonatkozásában

7.5 Szabályzatalkotó tevékenység

8. Kommunikációs stratégia, intézményi PR tevékenység 8.1 Alapvetés

8.2 Szervezeti és stratégiai kérdések

8.3 Általános kommunikáció

8.4 Célcsoportokra koncentráló kommunikáció

8.5 A BTK új marketing és kommunikációs stratégiája

8.6. Az intézményfejlesztés kommunikációs technikája

a) Intézményi testületek és fórumok közreműködése

b) A hallgatói és oktatói tájékoztatási kötelezettség

c) Megjelenés a helyi, regionális, országos és nemzetközi információs rendszerekben

9. Minőségfejlesztési program kidolgozása, minőségirányítási rendszer

kialakítása

10. Humán stratégia, foglalkoztatási terv és követelményrendszer 10.1 Oktatókkal kapcsolatos követelmények, a foglalkoztatás szabályozása

10.2 Az adminisztratív, szolgáltatást ellátó, nem oktató alkalmazottak foglalkoztatása

11. Az intézményi gazdálkodás korszerűsítése 11.1 Belső erőforrás allokációs rendszer kialakítása

11.2 A gazdálkodást segítő információs rendszer teljes körű kifejlesztése, rendszerbeállítás

11.3 Bevételszerzési stratégiák bemutatása, érdekeltségi rendszer a bevételek megszerzésénél és

visszaforgatásánál

11.4 Saját cégek alapítási szabályainak kidolgozása, cégalapítás lehetőségei

11.5 Az intézményi gazdálkodás szabályozási és kontrolling rendszerének bemutatása

11.6 Az intézményi pályázati tevékenységhez kapcsolódóan a saját forrás biztosításának

lehetőségei

11.7. A BTK új gazdálkodási és finanszírozási stratégiája

11.8. Az ÁJK új gazdálkodási és finanszírozási stratégiája

12. Infrastruktúra-fejlesztési és felújítási program 12.1 Az Intézményi infrastruktúra ellátottságának bemutatása, az állapotok jellemzése

12.2 Az ingatlanfejlesztési és felújítási program bemutatása, a képzési rendszer átalakításával

való összhangjának elemzése

12.3 Forrásbevonási koncepció a fejlesztési és felújítási PPP és saját erős programok

megvalósításához

12.4 Az Intézményi beruházások koncepció szintű terveinek bemutatása, üzleti tervek

kidolgozása

12.5 Az intézmény infrastrukturális beruházásainak megvalósulása utáni működtetés

költségtervének és fedezeti forrásainak bemutatása

12.6 Könyvtár

12.7 Informatika

12.8 Oktatói, dolgozói, hallgatói életminőség javítására irányuló fejlesztések

a) A munkahelyi infrastruktúra javításának programja


4

b) A hallgatói infrastruktúra javításának programja

c) Hallgatói lakhatási feltételek fejlesztése

d) Sport- és kulturális célú infrastruktúra fejlesztési program

13. Az intézményi fejlesztéssel kapcsolatos monitoring tevékenység bemutatása 13.1 A fejlesztési projektek indikátorainak meghatározása

13.2 Monitoring tevékenység kiterjesztése a fejlesztő modulokra, értékelési technikák,

statisztikák készítése

13.3 A Szenátus és Gazdasági Tanács feladatrendszere az ellenőrzésben

1. sz. melléklet – hagyományos képzések

2. sz. melléklet – hallgatói adatok

3. sz. melléklet – jelentkezési adatok

4. sz. melléklet – felvételi adatok 2008.

5. sz. melléklet – képzési kapacitás

6. sz. melléklet – szakirányú továbbképzések

7. sz. melléklet – felnőttképzések

8. sz. melléklet – nemzetközi kapcsolatok

9. sz. melléklet – organogram

10. sz. melléklet – akcióterv a foglalkoztatási terv végrehajtására

11. sz. melléklet – ingatlanok listája és költségek

12. sz. melléklet – ütemterv az IFT végrehajtására (2008-2010)

13. sz. melléklet – 2011 OTDK eredmények

14. sz. melléklet – controlling intézményértékelés


5

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

(2008–2013)

Preambulum A Károli Gáspár Református Egyetem küldetése a Magyarországi Református Egyház és az európai protestantizmus szolgálata, amelyben központi szerepe van az egyház erkölcsi és hitbeli tanítására alapozott jövőépítésnek, a társadalom egésze szolgálatának, benne kiemelten a felnövekvő generáció emberré nevelésének.

Egyetemünk nem csupán törvényi kötelezettségének tesz eleget az Intézmény-fejlesztési Terv elkészítésével, hanem hitéből, meggyőződéséből, világlátásából fakadóan tervezi a jövőt, az intézmény fejlesztésének szándékával. Az Intézmény-fejlesztési Terv így egyszerre diagnózis, szakmai tervanyag, és hitvallás. Diagnózis, amelyben az Egyetem önmaga szeretne szembenézni reális helyzetével, külső és belső meghatározottságaival. Az Intézményfejlesztési Terv egy szakmai tervanyag, amely legjobb tudása szerint felvázolja a megvalósítható lehetőségeket. Hitvallás, amely megfogalmazza Egyetemünk küldetését, az Egyház Urától kapott mandátumot, feladatát az Egyházban, a társadalomban, a világban. A diagnózis A demográfiai változások és a normatív finanszírozás működési mechanizmusának tudatában az Egyetem vezetősége arra a következtetésre jutott, hogy az eddiginél tudatosabb, költségtakarékosabb gazdálkodásra, jobban megszervezett igazgatásra, távlatos oktatásszervezésre, az Egyetem egészének működését alapjában összehangoló koncepcióra van szükség. A reális diagnózis felállítása azonban nem csupán az Intézményfejlesztési Terv kialakításakor szükséges. A diagnózisban szereplő anyagokat, megállapításokat időről-időre aktualizálni kell, mint ahogy a cselekvési tervet is igazítani szükséges a napi események, valamint az Egyetemet meghatározó folyamatok által támasztott kihívásoknak megfelelően. Az Egyetem vállalja, hogy mindezt évenként elvégzi.

Színesíti, sőt jelentősen befolyásolja a diagnózis elkészítését, hogy a magas szakmai igényesség, a gazdaságosság és a működőképesség mellett az egyházi egyetemen döntő kritériumok az Egyház iránti elkötelezettség, a hitéleti célok optimális megvalósítása, az Egyház működésével való kompatibilitás.

Az Egyetem tisztában van azzal, hogy a megváltozott külső és belső helyzetben csak Fenntartójával, a Magyarországi Református Egyházzal való szoros együttműködésben végezheti küldetését, hogy a társadalom és az Egyház előtt egyaránt méltósággal viselhesse nevében a református jelzőt. Ezzel együtt azt is fontos azonban hangsúlyozni, hogy az Egyetem rövid, másfél évtizedes története során jelentős eredményeket mutat fel. Az oktatási munka, a demográfiai csökkenés ellenére a hallgatói létszám növekedése, a jelentős kutatások, a publikációk, a nemzeti, nemzetközi és egyházi kapcsolatok sora tanúskodnak arról, hogy Egyetemünk a magyar felsőoktatási palettán jelentős tényezővé vált. Ezek az eredmények kötelezik most a belső megújulásra, arra a változtatásra, amely lehetővé teszi a színvonal emelését, az igényes szakmai folytatást, a protestáns szellemben való nevelést.


6

A feladatok meghatározásáról A demográfiai változások, valamint részben a későbbi elhelyezkedési lehetőségek, részben pedig a divathullámok miatt számolni kell a hallgatói létszám csökkenésével az egész magyar felsőoktatásban. Az Egyetem egy rugalmas működési rendszerrel szeretne reagálni a változó igényekre és kihívásokra.

Jóllehet a demográfiai változások részben kiszámíthatók, az Egyetem olyan szellemi és kínálati tartalékokat mozgósít, amelyek kompenzálhatják a csökkenő potenciális hallgatószámot. Ezek a tartalékok a következő pontokon rajzolódnak ki: a képzési struktúra változtatása, külföldi kapcsolatok és közös képzések megvalósítása.

A diagnózisból adódó kérdésekre csak úgy lehet összegyetemi szinten választ adni, ha maguk az egyes karok adják meg a válaszokat. Az Intézményfejlesztési Terv alapvető szemléletmódja a centralizálás és decentralizálás egyensúlyára épül. Mindazt, ami az egyetemi stratégia készítéséhez és karbantartásához, a pénzügyi és személyi gazdálkodáshoz, a szolidaritás gyakorlásához, a karok részbeni függetlenségének összehangolásához szükséges, centralizálva kell elvégezni. Ugyanakkor mind a gazdálkodásban, mind pedig a szakmai és gazdasági meghatározottságú oktatáspolitikában kulcskérdés, hogy az egyes karok, sőt szakterületek olyan részönállóságot élvezhessenek, ahol a személyi és anyagi gazdálkodást felelősen és érdekeltséggel végzik. A diagnózisból következő egyik elsőrendű feladat tehát: átállás az Egyetem egészének igényeit figyelembevevő, az egyes területek személyi felelősségein alapuló hatékony gazdálkodásra. Ez a felelősséggyakorlás olyan belső vezetői képzést feltételez, amely az érintetteket megfelelően felkészíti és érdemi döntési helyzetbe hozza. Egyetemünk az új struktúrát úgy kívánja kialakítani, hogy rugalmassága, igazíthatósága megmaradjon, bármikor a reális igényeket és a Fenntartó szándékát figyelembe véve, az Egyetem érdekét szem előtt tartva alakítható legyen. Ennek feltétele többek között az állandó belső kontroll kialakítása. Cselekvési terv és rend A diagnózis és a stratégia megjelenítéséhez olyan cselekvési terv kapcsolódik, mely lebontja a tennivalókat. A Szenátus elfogadó döntése és a Fenntartó egyetértési nyilatkozata nyomán olyan akció-sorozatra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy az Egyetem átalakuljon, elindíthassa a rugalmasan működő struktúrát, átállhasson a megújuló gazdálkodási és vezetési munkamódszerekre, és mindezek segítségével – az eddigi eredményeket túlszárnyalva – megvalósítsa az oktatás és a kutatás színvonalának emelését.

Az Egyetem bemutatása: múlt-jelen-jövő

1. Az egyetem története alapításától napjainkig, az eddigi tevékenység rövid értékelése A magyarországi protestánsoknak sokáig nem volt egyetemük, bár megalapítására több kísérlet történt a 16–17. században. A 18. század végétől felújultak azok a törekvések, amelyek egy közös protestáns (református és evangélikus) főiskola-/egyetem létrehozását tűzték ki célul Pesten, amely ebben a korszakban vált az ország legnagyobb városává. Bár ilyen formában ez a terv sem vált valóra, ez a mozgalom mégis elvezetett odáig, hogy 1855-ben megalakulhatott az Egyetem Hit-


7

tudományi Karának jogelődje, a Budapesti Református Teológiai Akadémia. Az Akadémia a Dunamelléki Református Egyházkerület (és a pápai teológia kényszerű szünetelésének időszakában a Dunántúli Református Egyházkerület) számára képezett lelkészeket és egyházi munkásokat.

A Magyarországi Református Egyház Zsinata 1993. február 24-i ülésén a bibliai Ige szellemében: "Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való" (Hós. 4,6), egész nemzetünk javát és üdvét szem előtt tartva döntött a Károli Gáspár Református Egyetem megalapításáról. Ezt az elhatározást a Magyar Köztársaság Kormánya támogatta, és 1993. szeptember 21-én az Országgyűlés jóváhagyta (1993: LXXXV. tv.).

Az így államilag is elismert Károli Gáspár Református Egyetem a nagy múltú református kollégiumok: Sárospatak, Pápa, Debrecen, Nagyenyed, Kolozsvár hagyo-mányait folytatva, a lelkész- és tanítóképzés mellett az iskolai oktatás érdekében megindította az egyetemi szintű tanár- és tudósképzést, mindenekelőtt az Egyház kebelébe visszatért református középiskolák lelki, szellemi szükségleteinek legtelje-sebb figyelembevételével.

Ennek megfelelően az 1855-ben alapított, és 1990-ben az Országgyűlés által egyetemi rangú intézményként megerősített Budapesti Református Teológiai Akadémia az újonnan alakult Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karaként, az 1839-ben alapított, 1990-ben újraindított Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola pedig az Egyetem Főiskolai Karaként működik tovább. A középiskolai tanárképzés céljára Bölcsészettudományi Kar létesült, továbbá 1995-ben megkezdte működését a Közös Jogászképzés, a szegedi József Attila Tudományegyetemmel (ma: Szegedi Tudományegyetem) való együttműködésben Kecskeméten. A budapesti Állam- és Jogtudományi Kar alapítására – amely az 1831-ben alapított Kecskeméti Református Jogakadémia jogutódjának tekinthető – 1998-ban került sor.

E Karok célja a keresztyénség egyetemes erkölcsi és szellemi értékeit a bibliai Ige szellemében öntudatosan vállaló ifjúság nevelése, a korszerűen művelt, jó szakemberek képzése a határon inneni és túli magyarság számára a nemzet érdekében. Az Egyetem Hittudományi Kara (HTK) Budapest IX. kerületében, a Ráday utca 28. szám alatti épületben működik, amely a Dunamelléki Református Egyházkerület tulajdona, ugyanitt található a Kar hallgatóinak otthont adó internátus is.

A Bölcsészettudományi Kar (BTK) székhelye a VIII. kerületi Reviczky u. 4., a ház a Magyarországi Református Egyház Zsinatának tulajdona. A BTK hallgatói számára a Bethlen Gábor Kollégium (XI. kerület, Temesvár u. 16–18.) nyújt szálláslehetőséget. 1999-ben került az egyetem használatába egy volt laktanyaépület a III. kerületi Bécsi út 324-ben, itt 2000-től a pszichológia szak és az Idegen Nyelvi Lektorátus kapott helyet.

Az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) épületei Újpesten a Viola utca 2-4., 3-5. sz. alatt vannak, ezeket a helyi önkormányzat engedte át tartós használatra; a hallgatók elhelyezését a közeli Bocskai István kollégium (Hajnal u. 13.) teszi lehetővé.

A Tanítóképző Főiskolai Kar (TFK) Nagykőrösön, a Hősök tere 5. szám alatti épületben működik, a hallgatók számára egy fiú- (Rákóczi út 13.) és egy lánykollégium (Arany János u. 28.) áll rendelkezésre.

A Károli Gáspár Református Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem között létrejött együttműködési megállapodás alapján 1994. szeptember óta folyik levelező jogi oktatás Kecskeméten. A két egyetem közti szerződés szerint a KRE a képzéshez


8

szükséges infrastruktúrát, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara pedig a képzés személyi és tartalmi feltételeit biztosítja. A Közös Jogászképzés az ún. Ókollégiumban (Kecskemét, Kálvin tér 1.) működik, amely az egykori jogakadémia székhelye volt, s jelenleg a Kecskeméti Református Egyházközség tulajdona.

Az Egyetem központi igazgatási szerve, a Rektori Hivatal Budapesten, a IX. kerület Kálvin tér 9-ben található, a HTK és BTK közvetlen közelében. A műemlék ház a Dunamelléki Református Egyházkerület és a Budapest Északi Református Egyházmegye tulajdona.

Az Egyetem az alapítása óta eltelt időben a magyar felsőoktatás jelentős tényezőjévé vált. Sok tekintetben figyelmet érdemlő teljesítményt nyújtott. A hitéleti képzést végző karok (HTK, TFK) a Magyarországi Református Egyház fontos és alapvető intézményei, az ÁJK számon tartott szereplője a hazai jogászképzésnek, a BTK pedig (szakmai erényei és nem utolsó sorban földrajzi helyzete miatt) vonzó budapesti belvárosi egyetemi kar.

Az Egyetem előnyei közé tartozik kis mérete és áttekinthetősége, az, hogy nem személytelen tömegképzést folytat; az oktatók és a hallgatók, valamint az oktatók közötti jó emberi kapcsolatok és együttműködési készség jellemzik, ami az oktatás és nevelés hatékonyságát lényegesen növeli. Az átalakuló felsőoktatásban, az egyre nehezedő piaci viszonyok között a KRE helyzetét kedvezően befolyásolhatja az, hogy kis méretéből kifolyólag hamarabb tud reagálni a környezet változásaira (rugalmasság). Emellett az egyházi jelleg adta speciális területek szakismeretei és egyházi beágyazottsága (specialitás), valamint egyes képzések minőségi vonzereje (minőség) is előnyére szolgálhatnak. A KRE jellegénél fogva a közeljövőben nem válik nagy egyetemmé, a közepes méret (kb. 4000-8000 hallgató) elérése és középtávú stabilizálása a cél, amely komoly kihívás az aktuális demográfia trendek ismeretében. A jelenleg is legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező BTK-nak kiemelt szerepe van mindezen célok megvalósításában. A KRE református identitásának erősítésén túl az alábbi területek kapnak kiemelt figyelmet e folyamat során: az Egyetem szakkínálatának fejlesztése, az Egyetem kutatóprofiljának fejlesztése, illetve nemzetközi kapcsolatok létesítése rangos partnerekkel.

2. Az Egyetem bekapcsolódása a Magyarországi Református Egyház missziói munkájába, a társadalomban végzett tevékenységébe Az Egyetem szellemi műhelyként a magyar református értelmiség képzésének egyik oszlopa. A változó magyarországi felsőoktatási rendszerben az állandó és megbízható oktatási minőség biztosítása mellett az Egyetem református identitásának erősítése lehet a stabilitás záloga. A MRE Zsinata, mint Fenntartó a „keresztény szellemiség és minőség” jegyében hosszú távú célként tűzte ki az Egyetem számára a magyar református értelmiség részvételének erősítését a hazai és nemzetközi szellemi és tudományos közéletben, a diplomás reformátusok számarányának növelését a magyar társadalmon belül, valamint a református közösségek képzett szakember szükségletének kielégítését. A szekularizálódó társadalomban az Egyetemnek terjesztenie és fejlesztenie kell a református szellemiséget és a keresztyén erkölcsiséget a társadalom valamennyi rétegében. Ennek egyik záloga, hogy oktatóink több mint fele elkötelezett református vagy evangélikus egyháztag, presbiter, egyházi tisztségviselő.


9

A Hittudományi Kar alapvető feladata a református keresztyén lelkipásztorok, teológusok és vallástanárok képzése, szakmai oktatásuk és erkölcsi nevelésük. A Kar tevékenységével a következő missziói és társadalmi feladatokat vállalja:

Koherens, iskolát teremtő, magyar nyelvű és gondolkodású teológia munkálása és fejlesztése;

Igényes istentiszteleti szolgálat és élet kialakítása, motiválása, gyakorlatba való átültetése, különös tekintettel a reformátori hagyományoknak megfelelő és a jelen kihívásait komolyan vevő liturgia megformálására, az imádságok ügyhöz méltó minőségére és gazdagságára, a magas színvonalú, igei alapú egyházi zene és művészet művelésére;

A hallgatók felelős, erkölcsös és lelki emberré formálása, nevelése, Bibliai alapon;

Parókus lelkészek felkészítése a helyi adottságokra (nagyváros, lakótelep, kisváros, falu, tanyák stb.). A Kar ezt úgy végzi, hogy igazodik a már kirajzolódni látszó összeurópai szemléletváltáshoz (természetvédelem, bioépítkezés, természetes erőforrásokra épülő falu- és városalapítás, visszatelepülés, a helyi tradíciók megőrzése és újraalkalmazása stb.), és így a jövő Magyarországának építésén munkálkodik;

A nem parókián dolgozó, intézeti, sajtó-, vagy egyéb missziót betöltő munkások megfelelő teológiai, szakmai és emberi felkészítése;

Aktív részvétel és a magyar protestáns hang képviselete a nemzetközi teológiai életben;

Teológiai műveltséggel rendelkező felelős értelmiség képzése és továbbképzése;

A társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági területek kritikai elemzése és reflexiója teológiai szempontból, valamint az ilyen területen dolgozó szakemberek teológiai képzése, illetve teológiai tartalommal való támogatása;

Teológiai irodalom megjelentetése különböző kiadványokban;

Idegen nyelvű teológiai képzések, kurzusok és stúdiumok meghirdetése, megszervezése és működtetése.

A Tanítóképző Főiskolai Kar református tanítókat, óvodapedagógusokat,

hittanoktatókat, diakónusokat, kántorokat, szociális munkásokat, presbitereket és gyülekezeti munkásokat képez és képez tovább. A Karon a főállású tanárok többsége református. A hallgatók református gyülekezetekből és nagyrészt református középiskolákból jönnek. A végzettek több mint fele egyházi intézményben dolgozik, mint hitoktató, tanító, szociális munkás, kántor vagy diakónus. A képzés során a hallgatók kötelező gyakorlataikat egyházi intézményben és gyülekezetben végzik. A Kar tanulmányi, azon belül bibliaismereti, zsoltáréneklő, diakóniai versenyeket szervez a református gimnáziumok tanulói számára.

A Bölcsészettudományi Kar és az Állam- és Jogtudományi Kar is jelentősen

hozzájárulnak a református társadalom, a magyar református értelmiség képzéséhez és a keresztyén erkölcsiség terjesztéséhez. Mindez azáltal történik, hogy a képzések tartalmában mindkét Kar érvényesíti a protestáns szellemiséget, és kutatási programjaiban kiemelkedő helyet foglal el a protestantizmus nagy eszme-, társadalom-, és kultúrtörténeti kérdéseinek, valamint a protestáns hagyományú nemzeti kultúráknak a tanulmányozása. A Bölcsészettudományi Kar és az Állam- és Jogtudományi Kar mindezzel segíti a Magyarországi Református Egyház missziói munkáját és a társadalomban végzett tevékenységét is.


10

Az Egyetem keretein belül 2006-ban létrehozott Közép- és Kelet-Európai Missziói Tanulmányi Intézet egy olyan szervezeti egység, amely közvetlenül a rektor alá tartozik. A Közép- és Kelet-Európai Missziói Tanulmányi Intézet feladata, hogy bekapcsolja az Egyetemet a nemzetközi missziológiai kutatásokba, valamint segítse a hazai egyházakat.

A Nemzetközi Missziológiai Társaság (IAMS) 2008 augusztusában Balatonfüreden tartotta közgyűlését és Az emberi önazonosság és a kiengesztelődés evangéliuma – A missziológia és a hitterjesztés távlatai a XXI. században elnevezésű kongresszusát. A rangos nemzetközi rendezvény helyszínéül az IAMS vezetése azért választotta Magyarországot, mert Közép-Európában is erősíteni szeretné a missziós lelkületet. A nagyszabású tudományos nemzetközi konferencia főszervezője a Károli Gáspár Református Egyetem volt.

2004 őszén megalakult az Egyetemi Lelkészség, amely az Egyetem oktatói, hallgatói és munkatársai számára bibliaórákat és áhítatokat szervez. Bevezető és haladó kurzust kínál nem teológus hallgatók számára a keresztyénségről, amely magába foglalja a Biblia ismeretét, a keresztyénség főbb sarkpontjait, hitvallásait és teológusait, a felekezeti különbségek teológiai hátterét, a Református Egyház felépítését és jellemzését, gyakorlati információkat. Az Egyetemi Lelkészség szakmailag koordinálja az egyházismeret oktatását az Egyetem nem hitéleti képzéseiben, ellátja az egyházismeret oktatását az ÁJK-n és a BTK-n, továbbá kerekasztal-beszélgetésekkel és fórumokkal segíti az eszmecserét hallgatók és oktatók között. Az egyetemi lelkész az egyházi középiskolákban és a gyüle-kezetekben is jelen van (csendesnapi programok, előadások, áhítatok alkalmával) azért, hogy az Egyetemet minél több közösség és diák megismerhesse. Valamennyi képzésünkben erősíteni szükséges a protestáns etika pilléreinek modellszintű képviseletét, oktatását és terjesztését. A következő években meg kívánjuk fogalmazni azokat az erkölcsi és tudományelméleti, illetve tudományetikai elveket, amelyek az intézmény református jellegét biztosítják, s egyben meg-alapozzák a minket körülvevő világban való elkötelezett, autonóm és konstruktív értelmiségi magatartást. Ezek az elvek csak rendszeres vita, együttgondolkodás révén körvonalazódhatnak. A vita során legalább nagy vonalakban, a korszerű európai értékrendszerrel összhangban tisztázni kell a felekezet-semleges tudományszakoknak a hittudományhoz való viszonyát. Ezt a viszonyt a kifelé is példaadó, értelmes és figyelmes párbeszédnek kell jellemeznie. Az eszmecsere koordinálásában hangsúlyos szerepet láthat el a Hittudományi Kar és a Bölcsészettudományi Kar Szabadbölcsészet Tanszéke.

Tovább kívánjuk fejleszteni azokat a már folyó programokat, amelyek társadalmi és egyházi küldetésünk beteljesítéséhez tartoznak, pl. a Biblia központú hermeneutikai kutatást, a reformáció korabeli magyar irodalmi kutatást, a Theolingua szaknyelvi programot, a Jesenius Központ tevékenységét és az amerikai Calvin College programot.

Szorosabb kapcsolat kiépítésére törekszünk a református értelmiséggel, hiszen az élő kapcsolat kialakítása és fenntartása az Egyetem számára is lelki és szellemi muníciót adhat. Ebben a munkában számítunk hallgatóink, a gyülekezeti fiatalok és a konfirmandusok részvételére is.


11

E célunk elérése érdekében konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket szervezünk, ismeretterjesztő előadások tartásával és szélesebb érdeklődésre számot tartható kutatásaink népszerűsítő összefoglalásával részt veszünk a bibliakörök munkájában. Felvesszük a kapcsolatot az MTA, a MAB és a felsőoktatási intézmények reformátusaival. Terveink között szerepel nyári egyetem megszervezése is. Hallgatóink irodalmi, film stb. alkotásainak zsűrizésébe bevonjuk a református értelmiséget, és a hallgatók nyertes alkotásainak publicitást biztosítunk. Rendszeressé kell tennünk az egyházi médiában való megjelenést (kapcsolatfelvétel a szerkesztőkkel, cikkek megjelentetése, programok ismertetése), a hallgatókat is bevonva a munkába.

Különös hangsúlyt helyezünk az Egyetem és az Egyház közötti kapcsolat erősítésére. Ennek érdekében megkeressük az egyházi testületeket (összeállítjuk a célzott testületek listáját, és tájékoztató anyagot küldünk az Egyetem tevékenységéről, képzéseiről, programjairól; előadásokat kínálunk fel az érdeklődők számára). Különböző szolgáltatásokat nyújtunk az Egyház számára (jogi szaktanácsadás, jogszabályok véleményezése, kodifikációs munka; infrastruktúra – pl. stúdió – átengedése). Részt veszünk a lelkész-továbbképzésben, gondozásban, speciális képzéseket nyújtunk (a jogi szakokleveles lelkész szakirányú továbbképzést már a 2008/2009-es tanévben elindítottuk, a Dunamelléki Református Egyházkerülettel együttműködve). Részt veszünk a Doktorok Kollégiumának munkájában. A református középiskolákkal való kapcsolattartásról a későbbiekben részletesen szólunk.

Minden felsőoktatási intézményben alapkérdés, hogy a Fenntartóval korrekt, konstruktív, parallel, ugyanakkor fegyelmezett kapcsolat működjék. Az Egyetem jelene és jövője szempontjából is létkérdés e kapcsolat érzelmi atmoszférája és tartalma. Ebben az Egyetemnek kezdeményező szerepet kell vállalnia, és ezt a szemléletet a vezetésnek az egész Egyetemen meg kell honosítania. Rendszeres konzultációra törekszünk a Fenntartóval, valamint a Fenntartói Testülettel. Rövid távú feladatok: A Fenntartóval való kapcsolatot illetően célszerűnek látszik a meglévő rendszerek összekapcsolása, első lépésben a kommunikáció, pályázatírás, civil tevékenység, humánerőforrás-gazdálkodás területén. Az Egyházzal való tematikus és szakmai egyeztetés mentén ki kell alakítani azokat a területeket, amelyeken az Egyetem reálisan képes megalapozott és előremutató kutatásra (pl. gazdaság-etikai kérdések feldolgozása; a reformáció, ill. Kálvin kutatása, a cigányság demográfiai súlyának növekedése és a többségi társadalomba való beillesz-kedésének problémája a Cigánymissziós Koordinációs Tanáccsal együttműködve, stb.), és meg kell teremteni ennek intézményes kereteit, tudományos-kutató műhe-lyeit. Be kell kapcsolódni a MRE stratégiai szerepvállalásába pl. a határon túli kötelező osztálykirándulásokhoz szánt, szálláshelyeket és a kulturális örökséget bemutató adatbázis kiépítésébe, melyhez jó szakmai hátteret kínál a Kommunikációs és Médiatudomány Tanszék oktatói állománya és az ehhez kapcsolható, országos szintű projektek. Ehhez biztosítani kell az egyes szakok / intézetek együttműködését a megfelelő munkaterület képviselőivel, illetve bekapcsolódását egy-egy szakmai terület munkájába. Ki kell építeni a kapcsolatot a privát szférával, erősíteni kell a Karok kapcsolatait más egyházi intézményekkel, szervezetekkel, felsőoktatási intéz-ményekkel, középiskolákkal, gyülekezetekkel, szociális és diakóniai intézményekkel, stb. Össze kell hangolni a Református Egyház fenntartásában levő oktatási intéz-


12

mények kommunikációs, PR, és pályázati aktivitását. Át kell tekinteni a humán erőforrás gazdálkodás szakmai és anyagi tartalékait.

Középtávú feladatok: Az Egyház társadalmi jelenlétének erősítése, a társadalmi tanítások megalapozottságának elősegítése. Megfontolandó a szorosabb együtt-működés kialakítása a Magyarországi Evangélikus Egyházzal.

Hosszú távú feladatok: A református felsőoktatási intézmények szorosabb együttműködésének megteremtése, konkrét formába öntése 2017-re, a reformáció 500. évfordulójára való időzítése, többek között a Refo 500 európai hálózata keretében.

3. Az egyetemet jellemző legfontosabb aktuális adatok, a társadalmi, gazdasági, munkaerő-piaci környezet: elemzés és következtetések 3.1. A képzési szerkezet kialakulása Az egyetem négy karán a képzési kínálat fokozatosan bővült. Az egyetemi és főiskolai szakok száma növekedett, és új képzési típusok, formák bevezetésére is sor került (doktori képzés, szakirányú továbbképzés, felnőttképzés, felsőfokú szak-képzés).

1993-ban kilenc egyetemi, illetve főiskolai szak indult (lelkész, vallástanár, hittanoktató, diakónus, kántor, tanító, angol nyelv és irodalom, magyar nyelv és irodalom, történelem).

A japán és a néderlandisztika szakra 1994-ben, a német nyelv és irodalom szakra 1997-ben, a jogász szakra 1998-ban, az általános szociális munkás szakra 1999-ben, a kommunikáció és a pszichológia szakra pedig 2000-ben kapott az egyetem szakindítási engedélyt, így mára tizenhat egyetemi, illetve főiskolai szakon folyik a képzés, az új, többciklusú képzési szerkezetre való átállás miatt kifutó rendszerben. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján, kifutó rendszerben folyó, ún. hagyományos képzések felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

A felsőoktatási törvényben meghatározott új képzési szerkezetnek megfelelően kidolgoztuk a nem hitéleti alapképzési szakok képzési programját. Az Oktatási Minisztérium az összes BA szakindítási kérelmünket jóváhagyta, ennek megfelelően a 2006/2007. tanévben a következő alapképzési szakokat indíthattuk: anglisztika, germanisztika, keleti nyelvek és kultúrák (japán szakirány), kommunikáció és médiatudomány, magyar, pszichológia, szabad bölcsészet, történelem, óvoda-pedagógus, szociális munka, tanító. (Az eddigi egyetemi német nyelv és irodalom és a néderlandisztika szak a germanisztika alapszak két – önálló szakképzettséget adó – szakiránya lett, és új szakként indult a szabad bölcsészet [vallástudomány szakiránnyal], valamint az óvodapedagógus alapképzési szak). A jogász szakos képzés egységes, osztatlan képzésként folytatódik.

A hitéleti képzést is hozzáigazítottuk a többciklusú képzési szerkezethez, kidolgoztuk a katechéta-lelkipásztori munkatárs (református hittanoktató), a diakónia és a kántor alapképzési szakok, valamint teológus egységes, osztatlan képzés – lelkész és teológus szakiránnyal –, továbbá a protestáns teológus egységes, osztatlan képzés és a hittanár-nevelő mesterképzési szak képzési programját. (E programok engedélyezése nem az oktatási miniszter hatásköre.) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság támogató véleménye alapján a 2006/2007. tanévben a hitéleti szakokon is megindult az új típusú képzés, a protestáns teológia


13

és a hittanár-nevelő szak kivételével, amelyeket először a 2007/2008-as tanévre hirdettünk meg.

Az elmúlt évek során több szakirányú továbbképzést is indítottunk, és három doktori iskola kezdte meg működését (a hittudományi 1997-ben, az állam- és jogtudományi és irodalomtudományi 2004-ben). Az állam- és jogtudományi doktori iskolát a MAB 2010-ben megszüntette, az irodalomtudományi doktori iskola működését pedig felfüggesztette, majd 2011-ben megszüntette. Időközben 2011. májusában a történelemtudományi doktori iskola indítása iránti kérelem a MAB részére benyújtásra került. Felnőttképzési (és ezen belül a pedagógusképzési) programjaink száma is évről évre növekszik.

1. számú táblázat: A Károli Gáspár Református Egyetem határozatlan időre akkreditált, nyilvántartásba vett BA, MA és PhD képzései, 2011. június

Kar Képzési terület / tudományterület

Szak / képzés

Alapképzés (BA) Mesterképzés (MA)

/egységes, osztatlan képzés

Doktori képzés (PhD)

ÁJK

jogi és igazgatási jogász

társadalomtudományok

BTK

bölcsészettudományi

anglisztika

germanisztika, néderlandisztika szakirány

néderlandisztika

germanisztika, német szakirány

keleti nyelvek és kultúrák, japán szakirány

japanológia

magyar (művelődés- tudomány és nyelvmentor szakirány)

Irodalom- és kultúratudomány

pszichológia pszichológia

szabad bölcsészet, vallástudomány szakirány vallástudomány

történelem történelem

pedagógusképzés tanárszak (angol, magyar, német, magyar, mint idegen nyelv, történelem

társadalomtudományi kommunikáció és médiatudomány

bölcsészettudományok

színháztudomány terminológia

HTK

hittudományi*

református hittanoktató (katekéta-lelkipásztori munkatárs)

református teológia, lelkész szakirány (teológia)

protestáns teológia (teológia)

hitoktatási*

református vallástanár- nevelő (hittanár-nevelő)

hittudomány

hittudományi doktori iskola


14

TFK

pedagógusképzés óvodapedagógus

tanító

társadalomtudományi szociális munka

hittudományi*

diakónia

katekéta-lelkipásztori munkatárs (református hittanoktató)

kántor

* A szak neve után zárójelben a 15/2006. (IV. 13.) OM-rendelet szerinti megnevezés szerepel.

A felsőoktatási törvény értelmében egyetem az a felsőoktatási intézmény, amelyik legalább két képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint legalább egy tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, feltéve, hogy munkaviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább egyharmada tudományos fokozattal rendelkezik (18. § (3) bekezdés).

A vázolt folyamatok eredményeképpen intézményünk a képzés területén megfelel az egyetemekkel szemben támasztott követelményeknek: mesterképzést a társadalomtudományi (azon belül a jogi és igazgatási), a bölcsészettudományi, a pedagógusképzési, valamint a hittudományi képzési területen folytathatunk, doktori képzésre pedig egy tudományterületen vagyunk jogosultak.

Az egyetem csak a magasabb szakmai, műveltségi és erkölcsi minőséget biztosító oktatás és képzés révén remélheti fennmaradását. Ehhez viszont valódi értelmiségi képzést kell nyújtanunk, amelynek ma már nem választható, hanem kötelező feltétele a használható általános nyelvtudás, és a szakma ismerete és művelése legalább egy idegen nyelven. Hallgatóinknak lehetőségük van ingyenes, illetve költségtérítéses nyelvtanulásra; az Idegen Nyelvi Lektorátus által kínált hatféle élő idegen nyelv közül választhatnak. A felsőoktatási törvény előírásai szerint alaptevékenységünkhöz kapcsolódóan biztosítjuk idegen nyelven a szaknyelvi ismeretek fejlesztését is. Ezen túlmenően a Lektorátus Európában egyedülállóként államilag elismert nyelvvizsgáztatást folytat egyházi szaknyelvből (Theolingua egyházi szaknyelvi vizsgarendszer), továbbá általános, valamint jogi és közigazgatási szaknyelvi vizsgaközpontok vizsgahelyeként működik. 3.2. Hallgatói létszám*

Az egyetem megalapítása óta a hallgatói létszám dinamikusan fejlődött, ami elsősorban az új szakok és képzési formák megindításának köszönhető. A hallgatói létszám a 2001/2002. tanévi létszámnak (mintegy 2.500 fő) több mint másfélszerese, jelenleg (2011. március 15. adatok szerint) 4.301 fő (a szakirányú továbbképzésben és a doktori képzésben résztvevőkkel együtt). Az összes felsőoktatási intézményt tekintve az egyetem a kis létszámú intézmények közé tartozik, az egyházi felsőoktatási intézmények között pedig hallgatói létszáma a második legnagyobb.

A legnagyobb hallgatói létszámú kar a Bölcsészettudományi Kar (47%), ezt követi az Állam- és Jogtudományi Kar (36%), a Tanítóképző Főiskolai Kar (14%) és a Hittudományi Kar (3%).

A „hagyományos” kredites képzésben résztvevők folyamatos kilépésével tovább csökken az osztatlan alapképzésben részvevők száma (2006/2007-es tanévben lévő 68%-ról, 40%-ra). A jogász osztatlan képzésben részvevőkön kívül már csak 273


15

olyan hallgató van, aki „kifutó” kredites képzésében vesz részt. Ezek egy része a 2010/2011. tanévben abszolvál., hallgatóinknak már 52%-a tanul a többciklusú képzés alap-, illetve mesterképzési szakjain, 5%-a vesz részt szakirányú továbbképzésben és 1%-a a doktori képzésben.

A hallgatók közel háromnegyede nappali tagozaton tanul, a karonkénti arány azonban igen eltérő: ÁJK 55%, BTK 81%, HTK 79%, TFK 23% (ld.: 1. ábra). 1. ábra: a nappali tagozatos hallgatók aránya karonként és összegyetemi szinten

(2011. március 15.)

KRE (összes hallgató)

64%

36%

Nappali: Egyéb:

BTK

81%

19%

Nappali: Egyéb:

ÁJK

56%

44%

Nappali: Egyéb:

TFK

24%

76%

Nappali: Egyéb:

HTK

80%

20%

Nappali: Egyéb:

A 2010/2011. tanévben a hallgatók közel fele (46,2%-a) államilag támogatott képzésben vesz részt (arányuk a 2006/2007. tanévihez képest csökkent). E tekintetben szintén nagyok a karok közötti különbségek: ÁJK 17%, BTK 63%, HTK 65%, TFK 56%. A levelező tagozatos hallgatók csak a BTK-n (16%-uk) és a TFK-n (60%-uk) részesülnek állami támogatásban. A TFK nappali tagozatos hallgatóinak 75%-a államilag támogatott.

Ezeknek az arányoknak azért van kiemelt jelentőségük, mert a nem minősített oktatók, valamint az alkalmazottak után csak az államilag finanszírozott hallgatók


16

arányában jár a normatív állami támogatás. A hallgatói létszám részletes megoszlását karonként, képzési típusonként, tagozatonként és finanszírozási forma szerint a 2. számú melléklet mutatja be. Az elmúlt éveknek az egyetemi és főiskolai alapképzésekre vonatkozó, az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) által összeállított jelentkezési statisztikáit elemezve (2. ábra) megállapítható, hogy a felvételre jelentkezők száma jelentős ingadozásokat mutatott, kivéve a Tanítóképző Főiskolai Kart, ahol csökkenés, majd stagnálás tapasztalható. Kiugróan magas volt a jelentkezők száma a 2005/2006-os tanévben az Állam- és Jogtudományi Karra és a Bölcsészettudományi Karra, ami azonban – többek között a keretszám-korlátok és a jelentkezők teljesítménye miatt – nem eredményezte a felvettek számának jelentős emelkedését.

Az összes jelentkezőn belül az egyetemet első helyen megjelölők aránya 2009. óta lényegesen nem változott. (lásd 3. ábra kezdetben 33%, 2006-ban pedig 28% volt az arány, 2007-ben 28%, 2008-ban 31%, 2009-ben 36%, 2010-ben 35%, 2011-ben 36%)

Karonként vizsgálva azonban igen eltérő a kép: az Állam- és Jogtudományi Karon a kezdeti 10%-ról 2011-re 22%-ra nőtt az első helyes jelentkezők aránya (lásd 9. ábra); a Bölcsészettudományi Karon 2008-ra 36%-ról 33%-ra csökkent, azóta viszont (2009-2011) 37-38 %-ra nőtt (lásd 5. ábra), a Tanítóképző Karon szintén csökkent, 74%-ról 34%-ra (8-10. ábra). 2. ábra

3417

4333

3229

3580

4932

3836

4105 4057

4453

5158

5426

1130

1438

10631166

1466

10791188 1268

16181845 1885

3110

3958

2975

3274

4537

33793599

2993 2975

32833476

418632

802

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Jelentkezők Össz.

Jelentkezők Első

Jelentkezők AN

Jelentkezők Mesterképzés

A KRE-re jelentkezők száma 2001-2011 között


17

3. ábra

KRE-re jelentkezők száma 2001-2010

3417

4333

3229

3580

4932

38364105 4057

4453

1130

1438

1063 1166

1466

1079 1188 1268

16181845

3110

3958

2975

3274

4537

33793599

2993 2975

418632

5158

3283

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Jelentkezők Össz.

Jelentkezők Első

Jelentkezők AN

Jelentkezők MA 1, h

Jelentkezők Mesterképzés

Amint azt említettük – és a 3. ábrából is látható –, az összes jelentkező száma jelentős mértékben ingadozott az utóbbi években – részben az országos tendenciákkal együtt mozogva, részben azzal ellentétes irányban. Ez számos tényező együttes hatásának az eredménye. A teljesség igénye nélkül említhetők a következők:

a demográfiai mutatók alakulása;

a kormány által meghatározott államilag finanszírozott keretszámok (az egyetemet érintő területek közül a jogászképzésben, a bölcsészképzésben és a pedagógusképzésben évről évre jelentősen csökkennek a létszámok országos szinten);

a szakok, képzési területek népszerűségének alakulása;

a családi tradíciók, egyéni elképzelések;

a családok anyagi helyzete;

a képzési hely és a lakóhely közötti távolság, kollégiumi ellátottság;

a felvételi rangsorok és ezek különböző szempontjai;

az intézmény képzési kínálata és felvételi irányszáma/kapacitása;

az intézmény szellemisége;

a jogszabályváltozások (pl. a bölcsészképzésben 2002-től a kötelező szaktársítás: egyetemünkön ez a japán, a kommunikáció, a néderlandisztika és részben a történelem szakot érintette).

Ezek a tényezők természetesen különböző súllyal esnek latba, és a jelentkezők létszámának növekedése vagy csökkenése nem magyarázható egyetlen tényezővel.


18

Külön ki kell térni az utóbbi években bekövetkezett jogszabályváltozásokra, amelyek jelentősen befolyásolták a továbbtanulási szándékokat, illetve az intézmények lehetőségeit.

2005. január 1-jétől megváltozott az érettségi és felvételi rendszer, a felvételi vizsga helyett az érettségi egyes vizsgatárgyaiból tett vizsga és a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatok, valamint egyes többletteljesítmények (nyelvvizsga stb.) alapján kialakult rangsor szerint nyerhetnek felvételt a jelentkezők. Az érettségi vizsgatárgyak meghatározása központilag történik. A germanisztika alapképzési szak német és néderlandisztika szakirányát is hátrányosan érintette, hogy a felvétel feltétele az emelt szintű német érettségi letétele lett.

2006-ban történt meg az áttérés az új képzési szerkezetre. A többciklusú képzés bevezetése miatt a 2006. előtti és utáni jelentkezési adatok összehasonlíthatósága tulajdonképpen kérdéses. Valószínű, hogy részben az áttérés bejelentése miatt volt kiugróan magas 2005-ben a jelentkezések száma.

2006. és 2008. között sem lehet egységes elemzési szempontot alkalmazni és megalapozott összehasonlítást tenni, mert a 2007-re jelentkezők tájékoztatást kaptak arról, hogy a képzés harmadik félévétől kezdődően képzési hozzájárulást kell fizetniük, a 2008-ra jelentkezők pedig arról is, hogy az államilag támogatott és a költségtérítéses képzésre történő felvétel nem jelent végleges finanszírozási kategóriát, vagyis az államilag támogatott képzésben való részvétel az első tanévre szól. (A Felvételi tájékoztató még a képzési hozzájárulás eltörlése előtt jelent meg, az átsorolási szabály pedig továbbra is érvényes.)

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az új felsőoktatási törvény előírásainak megfelelően 2007-ben bevezette a felvehetők számára vonatkozó kapacitás-korlátot, a 2005. évi hivatalos statisztika alapján. A kapacitást az államilag támogatott és a költségtérítéses képzésre együttesen állapították meg. Az egyetemnek kezdettől fogva alacsonyak voltak a felvételi keretszámai, egy-egy új szak indításának engedélyezésekor is csak csekély mértékben emelhettük a felveendők létszámát. (Pl. a pszichológia szak indítását mindössze 30 államilag finanszírozott létszámmal engedélyezte a Minisztérium – igaz, ennek akkreditációs okai is voltak –, és a későbbiekben kaptunk engedélyt arra, hogy költségtérítéses képzésre is felvegyünk jelentkezőket. A jogász szakra 80 államilag finanszírozott létszámot kaptunk – a hitéleti keret terhére). A felvett létszám növekedését talán elsősorban a levelező (költségtérítéses) jogászképzés megindítása eredményezte. (Meg-jegyzendő, hogy a bent lévő hallgatók létszámának fokozatos emelkedése részint az új képzések, képzési formák – doktori képzés, szakirányú továbbképzés, levelező képzés, általában a költségtérítéses képzés – bevezetésének a következménye, részint annak, hogy a bölcsész kétszakos hallgatók nem egyszerre szereztek oklevelet mindkét szakjukon, így egy szakon még bent maradtak a képzési rendszerben. A második közismereti tanárszak elvégzése állami támogatással is járt.)

A 2008-as jelentkezéseket részletesebben vizsgálva megállapítható, hogy a

korábbi kis mértékű csökkenést követően 2008 és 2010 között az összes jelentkező száma jelentősen növekedett, és egyenletesen, bár kisebb mértékben nőtt az első


19

helyen jelentkezettek száma is (lásd 3. ábra). Az összesített adatok mögött azonban karonként, illetve szakonként jelentős különbségek húzódnak meg.

Az elemzések elsősorban az első helyes jelentkezésekre vonatkoznak, mert így kiszűrhető a többes jelentkezés torzító hatása (sokan megjelölik ugyanannak a szaknak az államilag támogatott és költségtérítéses képzését is, illetve a nappali és a levelező tagozatot egyaránt).

4. ábra: Az egyetemre első helyen jelentkezettek megoszlása 2011-ben (a

pótfelvételi eljárásban résztvevők nélkül)

1503

290

92

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

BTK ÁJK TFK

Az első helyen jelentkező hallgatók közel 50%-a a pszichológia szakra jelentkezett, ami abból adódik, hogy a pszichológia országszerte az egyik legnépszerűbb szak, és az egyetem pszichológia szakja az OFIK által készített rangsorokban az utóbbi években folyamatosan legtöbb vizsgált szempont szerint az első-második helyet foglalta el. Ebben a magas arányban az is szerepet játszik, hogy először került meghirdetésre a pszichológia szakon levelező tagozatos képzés, és mivel az ELTE-n nem indul ilyen képzés, természetes, hogy aki pszichológus akar lenni, és vállalja a magas költségtérítést is, az hozzánk jelentkezik első helyen.

Magas volt a jelentkezők száma a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak japán szakirányára is.

2011-ben – pótfelvételi meghirdetése előtt – összesen 1164 jelentkezőt vettünk fel.

Az Oktatási Hivatal által jóváhagyott kapacitás-kérelem szerint az oktatói létszám, az infrastruktúra és egyéb mutatók alapján az egyetem több mint 6500 hallgató képzésére képes (5. számú melléklet). Ez természetesen csak a jelenlegi mutatók által adott lehetőség, és nem jelenti azt, hogy fel is tudunk venni több hallgatót. A kapacitás kiszámítása során azonban már figyelembe vettük a mesterképzési szakok, szakirányú továbbképzések és OKJ-s képzések kínálatának bővítésére vonatkozó terveket is, amelyek megvalósulása esetén az adott keretek között növelhető a hallgatói létszám.

A következőkben karonként tekintjük át a jelentkezési és felvételi adatokat.


20

A BTK egészét tekintve az adatok az 5. számú ábra szerint alakultak a vizsgált időszakban. 5. ábra

KRE BTK-ra jelentkezők 2001-2011

799

1020

777 832

1052

653

844

1014

12041372

1503

418

632

802

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

4500

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Össz.

Első

AN

Mester

Állami

2. számú táblázat: KRE BTK első helyes jelentkezések 2008-2011

2008 Összes

állami

Ebből

első

Felvett Összes ktgtér. Ebből

első

Felvett

Alapképzés

- nappali

- levelező

2582

552

263

1155

734

66

401

168

33

Mesterképzés

- nappali

- levelező

54

22

54

22

48

20

Összesen 2658 628 331 2220 467 201

2009 Összes

állami

Ebből első Felvett Összes

ktgtér.

Ebből első Felvett

Alapképzés

- nappali

- levelező

2452

575

285

883

588

57

353

183

31

Mesterképzés

- nappali

- levelező

Dis Tan. Dis Tan. Dis Tan Dis Tan. Dis Tan. Dis. Tan

.

260 109 117 56 95 43 124 62 4 6 4 3


21

- 60 - 36 - 33 - 39 - 5 - 5

Pótfelv.MA

- nappali

- levelező

Dis Tan. Dis Tan. Dis Tan Dis Tan Dis Tan. Dis Tan

12

19

-

-

12

19

-

-

10

19

-

-

10

6

-

-

1

-

-

-

1

-

-

-

Összesen: 2912 815 485 1712 426 227

2010 Összes

állami


ktgtér.


Alapképzés

- nappali

- levelező

2633

-

660

-

337

-

881

588

56

343

136

43

Mesterképzés

- nappali

- levelező


.

399

70

131

47

162

32

62

25

112

21

41

19

118

30

6

40

5

4

6

12

10

6

5

12

Összesen: 3280 941 530 1663 426 212

2011 Összes

állami


ktgtér.


Alapképzés

- nappali

- levelező

2935

-

759

-

441

-

985

498

75

299

215

36

Mesterképzés

- nappali

- levelező


.

451

57

128

134

178

21

49

72

94

9

36

53

158

20

39

88

17

6

1

15

28

4

4

18

Összesen: 3705 1079 633 1788 413 305

A Bölcsészettudományi Kar a romló demográfiai és gazdasági helyzet ellenére nemcsak stabilizálta a helyzetét, de dinamikusan növelni is tudta a felvett hallgatók számát. A 2005-ös felvételi létszámokhoz képest 2011 szeptemberében 144 százalékkal több hallgató nyert karunkra felvételt. Míg 2005-ben 385 hallgatót vettünk fel, 2011-ben 938 hallgató kezdhette meg intézményünkben tanulmányait. Az elmúlt hat éven belül az utóbbi három év hozott jelentős növekedést: a 2005-höz képest 2006-ban 24, 2007-ben 21, 2008-ban 36, 2009-ben 41, 2010-ben 13, 2011-ben 26 százalékos növekedés mutatkozott. A végzettek aránya ehhez képest valamelyest változó, mert a bologna rendszer bevezetésével 2009-2010 kötött egyidejűleg végeztek az alap, és kredites képzésben résztvevő hallgatók. Ennek megfelelően: 2005-ben 216, 2006-ban 254, 2007-ben 245, 2008-ban 288, míg 2009-ben 514-an, 2010-ben 682-en fejezték, abszolválták tanulmányaikat. A 2006-ban felvett első BA évfolyamnak mintegy 40 százaléka szerzett diplomát, vagyis ebben a tekintetben a végzettek aránya kicsit jobb az országos átlagnál. A KRE BTK helye a felsőoktatásban – 2009-es felmérések alapján – az egyetemek közötti rangsorban elismerésre méltó helyen áll:


22

- Diploma értéke itthon: az ELTE-PPK, DE-BTK, SZTE-BTK, PTE-BTK, ELTE-

BTK és SZTE-JGYPK után a 7. helyen áll a KRE-BTK, - Diploma értéke külföldön: a 8. helyen, - az Intézménybe való bejutás nehézségét tekintve: szintén 8. helyen, - az intézményi légkör rangsorában : a PPKE-BTK után a rangos 2. helyen

állunk, magunk mögött tudva kiváló, neves egyetemek bölcsészettudományi karait (SZTE, DE, PTE, ELTE)

A HVG felmérése szerint bölcsészképzésben a Kar első helyen áll a „képzési színvonalban” és a „munkaerő-piaci kapcsolatok”, második az „intézményi szolgáltatások”, harmadik a „szakmai színvonal” és „hallgatók kiválósága államilag támogatott nappali képzésen” terén. Összességében pedig a negyedig helyet foglalja el (az ELTE-BTK, SZTE-BTK, DE-BTK-t követően). A 2011-es adatok a Kar stabilitását és fejlődőképességét mutatják, a mesterszakok nappali munkarendű, államilag támogatott képzésére felvett hallgatók intézményenkénti rangsorolásában az első húsz intézmény között tizenkilencedikek vagyunk. A mesterképzés nappali tagozatára államilag támogatott és költségtérítéses képzésre felvettek esetén pedig a tizenkilencedik helyen állunk (a BTK-ra 2008-2011 között jelentkezett hallgatók részletes adatairól lásd a 2. számú táblázatot). Az adatokból egyértelműen megállapítható, hogy a Karra jelentkezést beadott összes pályázó száma évről-évre jelentősen emelkedik. Emellett az első helyen államilag támogatott képzésre jelentkezők és felvételt nyert pályázók száma is növekvő tendenciát mutat.

2008-tól költségtérítéses képzésre jelentkezők csökkenő tendenciát mutatnak ugyan (2008-ban 25%, 2011-ben 17%), de végül a felvett hallgatói létszám aránya nem csökken (29-33%) (lásd 2. számú táblázat). A TFK egészét tekintve az adatok a vizsgált időszakban az 6.-8/a. ábrák szerint alakultak.

6. ábra: A TFK-ra jelentkezők száma 2001-2011 között


23

7. ábra: A TFK-ra első helyen jelentkezők száma 2004-2010 között

A TFK-n első helyen jelentkezők száma 2008-tól növekszik. A hitéleti képzésre jelentkezők számával kiegészítve 2011-ben 35 fő.

Az ábrákból azonban nem tűnik ki, hogy a nappali tagozaton a képzés szakpáros: egy hitéleti és egy nem hitéleti szakon folyik a képzés. Ezen kívül – bár alacsony számban – vannak jelentkezők az egyszakos levelező hittanoktató képzésre is. (Az OFIK 2007-ben és 2008-ban is külön fejezetben tüntette fel a hitéleti képzésre felvehetőkre vonatkozó információkat, és a felvételi statisztikában sem szerepelteti a hitéleti képzést, amely azonban a korábbi adatokban benne van.)

2008-ban összesen 78 jelentkezőt vettünk fel (ld. 4. sz. melléklet), ebből 18-an a pótfelvételi eljárás során jelentkeztek.

8. ábra: A TFK-ra felvett hallgatók száma 2004-2010. között


24

8/a ábra: A TFK összesített felvételi adatai 2004-2010. között

A 9. a. és b. ábrák az ÁJK jelentkezési és felvételi adatait mutatják be: 9. /a; ábra

ÁJK_Jelentkezők megoszlása

958

1181

849921

1368

1073

916

1081

1269

1393

1273

98136 118

167235 270

220

311

465

358284

956

1177

843 883

1232

868

727677

753827

678

938

1151

804844

1200

819

656576

646

868

701

-100

100

300

500

700

900

1100

1300

1500

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Év

Össz.

Első

AN

Állami

9. /b; ábra

ÁJK_Felvettek számának statisztikai kimutatása

152 154

107131

247

314

236

335

384 378

151 153

107131

159184

162 174 163145

81 81 82 94 8361 55

2148

69

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

500

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Év

Össz.

AN

Állami


25

Év

Jelentkezők Felvettek

Össz. Első AN Állami Össz. AN Állami

2001 958 98 956 938 152 151 81

2002 1181 136 1177 1151 154 153 81

2003 849 118 843 804 107 107 82

2004 921 167 883 844 131 131 94

2005 1368 235 1232 1200 247 159 83

2006 1073 270 868 819 314 184 61

2007 916 220 727 656 236 162 55

2008 1081 311 677 576 335 174 21

2009 1269 465 753 646 384 163 48

2010 1393 358 827 868 378 145 69

2011 1273 284 678 701 359 162 94

Az ÁJK-ra jelentkezők és felvettek száma a tendenciákat tekintve a kezdeti években emelkedett, az utóbbi néhány évben kiegyenlített.

A HTK-ra jelentkezők nincsenek benne a központi felvételi eljárásban, a jelentkezési lapot a Karra kell beküldeni. A jelentkezők általában „első helyesek”, és kevés jelentkezőt kell elutasítani. Ezért a HTK létszámadatait tekintve a mindenkori októberi statisztika az irányadó, amely a beiratkozottak számát mutatja. (A 2010-ben felvettek adatai a 4. számú mellékletben szerepelnek.) Az egyes karokra vonatkozó elemzés az első helyen jelentkezettek adataira támaszkodik, de azt is meg kell vizsgálni, hogy ők milyen középiskolai teljesít-ménnyel adják be jelentkezési lapjukat. Vajon minden első helyest fel tudtunk/tudunk venni? Hány olyan jelentkezőt tudtunk/tudunk felvenni, aki „kihullott”/”kihullik” az első helyen megjelölt intézményből?

http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/elmult_evek/!ElmultEvek/elmult_evek.php?stat=12&s1=1&s2=5&s3=2&ev=2001







http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/elmult_evek/!ElmultEvek/elmult_evek.php?stat=12&s1=1&s2=5&s3=2&ev=2009%2F%C3%81

http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/elmult_evek/!ElmultEvek/elmult_evek.php?stat=12&s1=1&s2=5&s3=2&ev=2010%2F%C3%81


26

3.3. Oktatói és alkalmazotti létszám, az oktatók minősítettsége 3. számú táblázat: Az oktatói és alkalmazotti létszám alakulása 2002-2011 között1

Meg-nevezés

2002. október

2003. október 2004. október 2005. október 2006. október

Telje

s m

un

kaid

ős

Részm

un

kaid

ős

Összesen

Telje

s m

un

kaid

ős

Részm

un

kaid

ős

Összesen

Te

ljes m

un

ka

idő

sre

á

tszám

ított lé

tszá

m

ös

sze

se

n

Telje

s m

un

kaid

ős

Részm

un

kaid

ős

Összesen

Te

ljes m

un

ka

idő

sre

áts

zám

ított lé

tszá

m

ös

sze

se

n

Telje

s m

un

kaid

ős

Részm

un

kaid

ős

Összesen

Te

ljes m

un

ka

idő

sre

áts

zám

ított lé

tszá

m

ös

sze

se

n

Telje

s m

un

kaid

ős

Részm

un

kaid

ős

Összesen

Te

ljes m

un

ka

idő

sre

á

tszám

ított lé

tszá

m

ös

sze

se

n

egyetemi, főiskolai oktatók (tanár, docens, adjunktus, tanársegéd)

179 39 218 179 30 209 194,7 185 39 224 205,5 155 76 231 204,5 161 73 234 212,5

Egyéb oktatók (nyelvtanár, koll. tanár, egyéb felsőoktatási)

17 1 18 23 11 34 28,5 19 9 28 23,5 15 9 24 19,6 14 4 18 11,1

Kutatók 4 1 5 2 1 3 2,5 6 2 8 7,0 3 4 7 5,8 1 4 5 3,5

Egyéb alkalmazottak

80 19 99 92 16 108 101,0 84 21 105 98,2 86 19 105 97,4 102 22 124 114,7

Összesen: 280 60 340 296 58 354 326,7 294 71 365 334,2 259 108 367 327,3 278 103 381 341,8 A teljes és rész-munkaidős egyetemi, főiskolai oktatók közül a minősített oktatók száma

77 15 92 89 18 107 100 25 125 80 51 131 82 51 133

1 Megjegyzések:

Az átszámított létszám oszlopban a részmunkaidős foglalkoztatottak a foglalkoztatás munkaidejének megfelelően vannak átszámítva a teljes munkaidős létszámra. A megbízási, illetve vállalkozói szerződéssel foglalkoztatottakat nem tartalmazza a táblázat.


27

Megnevezés

2007. október 2008. október 2009. október 2010. október

Telje

s m

un

kaid

ős

Részm

un

kaid

ős

Összesen

Telje

s m

un

kaid

ős

re

áts

zám

ított lé

tszám

összesen

Telje

s m

un

kaid

ős

Részm

un

kaid

ős

Összesen

Telje

s m

un

kaid

ős

Részm

un

kaid

ős

Összesen

Telje

s m

un

kaid

ős

Részm

un

kaid

ős

Összesen

egyetemi, főiskolai oktatók (tanár, docens, adjunktus, tanársegéd)

164 68 232 210,4 174 55 229 205 44 249 209 44 253

Egyéb oktatók (nyelvtanár, koll. tanár, egyéb felsőoktatási)

18 6 24 21,1 14 6 20 13 3 16 16 4 20

Kutatók 3 2 5 4 5 0 5 4 1 5 3 1 4

Egyéb alkalmazottak 103 14 117 111,8 98 22 125 105 19 124 117 15 132

Összesen: 288 90 378 347,3 291 83 374 327 67 394 345 64 409

A teljes és rész-munkaidős egyetemi, főiskolai oktatók közül a minősített oktatók száma

91 46 137 113 39 152 134 33 167 156 37 193

Amint a 3. számú táblázatból is kitűnik, hogy összegyetemi szinten az oktatói és

az alkalmazotti létszám az elmúlt nyolc évben nem emelkedett számottevően, tehát nem követte arányosan a hallgatói létszám növekedését. A 2010. októberi adatok alapján 209 teljes munkaidőben és 44 részmunkaidőben foglalkoztatott oktatója van az egyetemnek (az egyetemi és főiskolai tanárok, docensek, adjunktusok és tanársegédek száma így összesen 253 fő). A felsőoktatási törvény értelmében az egyetemi státus kritériuma, hogy az intézmény az alaptevékenység ellátásához szükséges oktatók, kutatók legalább 60%-át munkaviszonyban foglalkoztassa (Ftv. 12. § (4) bekezdés). Egyetemünk álláspontja szerint a munkaviszonyban állók aránya meghaladja a 60%-ot, de a kapacitásvizsgálat során az Oktatási Hivatal ennél alacsonyabb arányszámot állapított meg. Az eltérés oka, hogy a jogszabály nem ad egyértelmű útmutatást arra, hogy a megbízási, vállalkozási szerződéssel foglalkoztatottakat, illetve a részmunkaidősöket milyen súllyal indokolt figyelembe venni. Az Oktatási Hivatal sem alakított ki még egyértelmű állásfoglalást abban a tekintetben, hogy a teljes munkaidőben heti 10-14 órát oktatókkal egy tekintet alá esik-e a heti 5-6 órát oktató részmunkaidős vagy a 2-3 órát oktató nem munkaviszonyban foglalkoztatott.

Meg kell vizsgálni, hogy az oktatók és nem oktatók aránya (70-30%) a feladatellátás szempontjából megfelelő-e, figyelembe véve azt is, hogy a nem oktatók között milyen arányú az oktatást-kutatást segítő munkakörben foglalkoztatottak száma.


28

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak között a minősített oktatók száma 2004-ig folyamatosan emelkedett. 2005-ben azonban pénzügyi okokból arra kényszerültünk, hogy csökkentsük azoknak az oktatóknak a munkaidejét és illetményét, akiknek nem az egyetemen van a főállása. Ezért csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók száma, s ezzel párhuzamosan növekedett a részmunkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók száma. A bologna rendszerű képzés bevezetésével, új szakok indításával, és a MAB akkreditációs elvárásainak módosulásával azonban ismételten növelni kellett a teljes állású „A” nyilatkozatos oktatóink számát. A 2010. októberi adatok alapján teljes munkaidős oktatók 71%-a, a részmunkaidős oktatók 77%-a, az összes – munkaviszonyban álló – oktató 76%-a rendelkezik tudományos fokozattal, így a felsőoktatási törvénynek a minősített oktatók arányára vonatkozó előírása is teljesül (legalább egyharmad, ld. Ftv. 18. § (3) bekezdés).

A tudományos fokozattal rendelkezők és a tudományos fokozattal nem rendelkezők karonkénti megoszlását az 4. számú táblázat tartalmazza.

4. számú táblázat: Az oktatók megoszlása tudományos fokozat szerint (2010. október)

ÁJK BTK HTK TFK összesen

Teljes munkaidős

tudományos fokozattal rendelkezik 23 95 13 11 142

tudományos fokozattal nem rendelkezik 9 37 0 10 56 összesen 32 132 13 21 198

Részmunkaidős


tudományos fokozattal nem rendelkezik 3 6 0 1 10

összesen 17 22 3 2 44

Összesen


tudományos fokozattal nem rendelkezik 12 43 0 12 67 összesen 49 154 16 24 243

Kutatói munkakörben 3 főt teljes munkaidőben, 1 főt részmunkaidőben foglalkoztatunk (2 fő a BTK-hoz, 1 fő a Központi egységekhez tartozik), közülük 2 főnek van tudományos fokozata. Az Idegen Nyelvi Lektorátus nyelvtanárai közül 1 fő szerzett tudományos fokozatot.


29

A BTK új stratégiai terve értelmében 2010/11-es tanév folyamán elvégezte az oktatói állomány minőségi átalakítását.

10. ábra: BTK: fokozatok egymáshoz viszonyítva 2010. október

0%1%6%

16%

65%

0%

7%

5%

az MTA rendes tagja

az MTA levelező tagja

az MTA doktora

a tudomány(ok)

kanditátusa

doktor (PhD)

mester (DLA)

dr. univ. (1984. szept. 1.

után)

dr. cím (1984. szept. 1.

előtt)

11. ábra: BTK: Publikációk (BTK)

Publikációk típusonként

23%

3%

24%24%

11%

3%7% 5%

önálló könyv, könyvfejezet

önálló szerzői teljesítménynek

minősülő kritikai kiadás,

forráskiadás, kommentár;tanulmány

cikk

konferencia-kiadvány

tankönyv, felsőoktatási jegyzet

szerkesztői munka tudományos

művek kiadásában

szabadalom, vagy más

értékelhető alkotás


30

a) A karon 2011. június 30-i állapot szerint 182 oktatást végző munkavállaló van (oktatók, kutatók, nyelvtanárok), 90 megbízásos oktató (összesen: 272 fő). A munkaviszonnyal foglalkoztatott oktatók Egyetemi tanársegéd: 39 (21%) Egyetemi adjunktus: 53 (29%) Egyetemi docens: 69 (39%) Egyetemi tanár: 11 (6%) Főiskolai tanár: 2 (1%) Tudományos segédmunkatárs: 1 (0,5%) Kutatóprofesszor: 1 (0,5%) Nyelvtanár: 6 (3%) A 182 munkaviszony keretében foglalkoztatott oktatóból 177 „A” nyilatkozatos oktató (az oktatói állomány 97%-a) A 182 oktatóból 141 rendelkezik tudományos fokozattal. A munkaviszony keretében foglalkoztatott oktatók 87%-a teljes munkaviszony keretében foglalkoztatott. A teljes munkaviszony keretében foglalkoztatott oktatók, kutatók 81%-a tudományos fokozattal rendelkezik (a legutóbbi látogatás alkalmával ez az arány 62% volt, 142 teljes munkaidős oktatóból 54 oktatónak nem volt tudományos fokozata, 2010. októberében pedig 72%).

b) Minőségi csere keretében több fokozat nélküli oktató munkaviszonyát megszűntettük, akik helyére már fokozattal rendelkező személyeket alkalmaztunk. c) Több oktatónak – fizetés nélküli szabadság igénybevételének engedélyezésével – biztosítottuk, hogy befejezhesse disszertációját, és még azt az idén doktori fokozatot szerezzen. Természetesen a fokozat megszerzését követően egyetemünk tovább foglalkoztatja őket. d) A fokozat nélküli oktatók legtöbbjének legkésőbb 2012. december végégig biztosítottunk lehetőséget a fokozat megszerzésére, ellenkező esetben a munka-

Egy főre eső kiemelt tudományos publikációk évenkénti

átlaga

1,30 0,98

1,31

1,30

3,95

3,26

0,961,55

2,90

5,67

1,271,34

anglisztika

germanisztika

japán

kommunikáció

magyar nyelvtudományi

magyar irodalom- és kultúratudomány

néderlandisztika

pszichológia

szabad bölcsészet

színháztudomány

tanárképzés

történelem


31

szerződésben foglaltak szerint rendes felmondással megszüntetjük a munka-viszonyukat. e) A tanév során a teljes oktatói FIR állományban lévő lemaradásunkat pótoltuk, és megküldtük f) A stratégiailag jelentős Tanárképzési Tanszék vezetését 2010 tavaszi félévétől új, mb. tanszékvezető látja el, s meghívással egy új habilitált, szakmájában ismert és elismert oktató erősíti a képzést. A megüresedett posztra az Oktatási és Kulturális Közlönyben pályázatot írtunk ki. Az ÁJK-n a 2010/2011-es tanév II. félévében megvalósult az oktatói állomány minőségi átalakulása, amely teljes mértékben megfelel a MAB követelményeinek. A 2011. június 9-ei állapot szerint a Kar 57 főállású oktatóval és 50 megbízásos oktatóval rendelkezik.

12. ábra:

A munkaviszony keretében foglalkoztatott oktatók közül 44 fő „A” nyilatkozatos, ez az oktatói állomány 77%-át teszi ki. A részmunkaidőben foglalkozatott oktatók száma 19 fő.

13. ábra:


32

A munkaviszonyban foglalkoztatott oktatók közül:

egyetemi tanársegéd: 13 fő (23%)

egyetemi adjunktus: 10 fő (17%)

egyetemi docens: 26 fő (46%)

egyetemi tanár: 7 fő (12%)

főiskolai tanár: 1 fő (2%) 14. ábra:

15. ábra:

Az intézmények értékelésének egyik gyakori teljesítménymutatója az oktató-hallgató arány. E mutató megítélésekor azonban a tömegképzés-elitképzés dilemmájával kerülünk szembe, és az első kérdés az, hogy intenzív (minőségi) stratégiai lépé-sekkel kívánunk-e előrehaladni, amelyek az egyetem fenntarthatóságát és verseny-képességét növelik, vagy extenzív lépésekkel, amelyek az egyetem szakmai kínálatát és hallgatói létszámát bővítik. A cél nyilvánvalóan e két fejlesztési irány


33

egyensúlyának megteremtése kell, hogy legyen, és az extenzív fejlesztésnél is a versenyképesség növelésére kell törekedni.

A 2010. októberi állapot szerint összegyetemi szinten egy munkaviszonyban foglalkoztatott oktatóra 17 hallgató jut, ezen belül a Karok és a szakok között nagy eltérések mutatkoznak: az ÁJK-n 31 hallgató, a BTK-n 12 hallgató, a TFK-n 25 hallgató, a HTK-n pedig 8 hallgató jut egy oktatóra.

Ezek az arányok azonban nem tartalmazzák még a hallgatói létszám tagozatok szerinti megoszlását, az oktatóknál pedig nem vizsgáltuk a részmunkaidőben foglalkoztatottak arányát (átszámított létszám), a munkakör szerinti megoszlást, valamint a megbízási vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatottak létszámát (óraterhelés szerint átszámítva). 3.4. A végzős diplomások elhelyezkedési lehetőségei, elvándorlási adatok, gazdasággal való együttműködés a foglalkoztatásnál, a munkaerőpiac igényeinek hatása az oktatási szerkezet változatására. Végzősök pálya-követésének módszerei. Regionális kulturális, tudományos, gazdasági be-ágyazottság és feladatrendszer a) Karrieriroda A „Munkaerő fejlesztés a régióban – Egyházi egyetemek Karrierirodája” című, a Pázmány Péter Katolikus egyetemmel közösen készített pályázatunk az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében meghirdetett ROP 3.3 programból jelentős támogatást nyert, így a karrieriroda 2006. szeptember 1-jén megkezdte működését. Az iroda tevékenysége során a két egyetem jogi karaira koncentrált, habár célkitűzésében a bölcsészettudományi karok hallgatóinak karrierépítését és életpálya kialakításának segítését is célul tűzte ki. Az iroda szolgáltatásai:

Gyakornoki program (képzés, szakmai gyakorlati helyekre történő közvetítés)

Képzések a gyakornoki program keretében: állásinterjúra felkészítő tréning, karriertervező, karrierépítő tréning, tárgyalás technika tréning stb.

Kutatás: az Iroda pályakövetési szociológiai kutatást végzett a 2006/2007. évben a két egyetem jogi karainak végzett hallgatói körében, illetve a munkaadók körében.

Állásközvetítés

Karrierexpók A projekt 2008. augusztus 31-én lezárult, de a 2008/09. tanév kezdetétől tovább működtetjük a karrierirodát egy főállású kollégával (a feladatra a két nagy kar esetében karonként egy főre lenne szükség). További célok:

Aktív kapcsolatteremtés és -fenntartás a munkaerő-piaci szereplőkkel

Felmérésekkel alátámasztott munkaerő-piaci igények, elvárások visszacsatolása, közvetítése az intézmény többi kara felé is

Életpálya tanácsadás

Diplomás pályakövetési rendszer működtetése b) Életpálya tanácsadás

Az ÁJK-n a karrieriroda látja el az életpálya tanácsadást.


34

A BTK-n a Hallgatói Önkormányzat és az oktatók közvetítenek a munkaerő-piaci szereplők felé, viszont itt különösen az új bolognai rendszerben diplomázó bachelor végzettségű hallgatók munkaerő-piaci lehetőségeinek feltárása szükséges.

A HTK-n a hitéleti képzés specifikus voltából és a kedvező oktatói-hallgatói arányból következően az oktatók látják el a hallgatókat életpálya tanácsadással.

A TFK-n főállású lelkigondozó nyújt a hallgatóknak életpálya- és mentálhigiénés tanácsadást. A pedagógusképzés képzési területen pályaorientáció tantárgy biztosított órarendileg. c) A végzős diplomások elhelyezkedési lehetőségei, elvándorlási adatok, gazdasággal való együttműködés a foglalkoztatásnál, a munkaerőpiac igényei-nek hatása az oktatási szerkezet változatására.

A TFK-n évek óta működik a végzett hallgatók pályakövetése, melynek formái:

évenkénti találkozó a végzett hallgatók számára a Kar rendezésében;

lehetőség szerint végzett diplomásokhoz kerülnek gyakorlatra a hallgatók;

a működés intézményi hátterét két civil szervezet biztosítja. TFK elhelyezkedési arány

Nappali tagozat

Végzettek száma

Elhelyezkedettek száma (végzettségnek megfelelően) Továbbtanulás

2006 18 11 2

2007 22 15 12

2008 25 18 9

2009 27 18 5

2010 11 5 0

Levelező tagozat

Tanító szak

Végzettek száma

Elhelyezkedettek száma (végzettségnek megfelelően) GYES

2006 54 34 3

2007 49 34 1

2008 35 30 6

2009 35 22 4

2010 12 11 0

Hittanoktató szak

Végzettek száma

Elhelyezkedettek száma (végzettségnek megfelelően) GYES Továbbtanulás

2006 5 4 0 0

2007 7 7 0 0


35

2008 7 7 0 0

2009 8 7 0 1

2010 8 8 0 0

Óvodapedagógus szak

Végzettek száma

Elhelyezkedettek száma (végzettségnek megfelelően) GYES

2006 0 0 0

2007 0 0 0

2008 0 0 0

2009 0 0 0

2010 7 6 1

Szociális munka szak

2006-2010 közötti időszakban 278 hallgató végzett. A hallgatók 67%-a dolgozik a végzettségének megfelelően, mert már tanulmányaik alatt is szakmájukban dolgoztak.

Székhelyen kívüli képzés (Marosvásárhely)

2006-2010 közötti időszakban 296 hallgató végzett. A hallgatók kb. 90%-a a végzettségének megfelelő területen dolgozik, mert

már tanulmányaik alatt is tanítanak.

A többi karon, illetve szakon az eddig végzett diákok életpályájáról még csak most kezdődött meg a rendszeres adatgyűjtés. 2011 szeptemberében az Egyetem önkéntesen (TÁMOP pályázat nélkül) kapcsolódik az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által üzemeltetett DPR rendszerhez, amelynek keretén belül a többi – korábban csatlakozott intézménnyel együtt – 2012-ben mi is kiküldjük valamennyi végzett hallgatónknak a kérdőíveket. Eddigi ismereteink szerint munkába állásuk, elhelyezkedésük sikeres volt, nagyon sokan a versenyszférában találtak maguknak állást, s nem egy az egyetem után más egyetem(ek)en is diplomát szerzett. Bizonyítható ezáltal, hogy az egyetem által nyújtott jogi és/vagy bölcsész műveltség alapvetően szükséges a világban való eligazodáshoz, ezért elengedhetetlen a teljes képzési vertikum fenntartása az alapképzéstől a doktori képzésig, kiegészítve új szakokkal, felsőfokú szakképzéssel és a különböző felnőttképzési formákkal.

A BTK hallgatóinak egy része tanári pályára lép. Az országos igények kielégítése mellett az egyetem a református egyház iskolarendszerének magasan képzett oktatókkal való ellátását prioritásának tartja. Végzőseink számára elhelyezkedési lehetőséget nyújt a magyarországi református egyház több mint száz oktatási intézménye (óvoda, általános iskola, középiskola és kollégium vagy internátus) és az egyház négy egyházkerületének teljes intézményhálózata. Volt hallgatóink közül többen helyezkedtek el református gimnáziumokban. Emellett a nyelvszakon végzettek számára is előnyös az a tendencia, hogy az iskolarendszerű képzés mellett dinamikusan fejlődik egy rövid képzési idejű kurzusokkal operáló, alapítványi és vállalati forrásokból működtetett oktatási szféra. Az Európai Unióhoz történt csatlakozással felértékelődött a változó munkaerő-piaci kihívásokhoz rugalmas alkalmazkodást biztosító, egész életen át tartó tanulás gyakorlata, így egyre


36

jelentősebb képzési területté válik a felnőttek iskolán kívüli, folyamatos szakmai és szaknyelvi képzése, átképzése, továbbképzése. A tanári végzettséggel rendelkezők ugyanakkor megjelennek más EU-tagállamok munkaerőpiacán is. A csatlakozást követően a pedagógusok a befogadó tagállam polgáraival azonos feltételekkel vállalhatnak szakképzettségüknek megfelelő munkát, mivel az állásra jelentkező tanárok között tilos a nemzeti alapon történő diszkrimináció. Az alkalmazás előfeltétele természetesen a Magyarországon szerzett szakképzettség elismer-tetésén kívül az adott állam hivatalos nyelvének magas szintű ismerete.

A bölcsész végzettségűek kielégíthetnek olyan társadalmi-gazdasági igényeket is, amelyeket állami közvetítés nélkül, közvetlenül a kereslet fogalmaz meg. Ilyen a szellemi (szabad)foglalkozású bölcsész, aki valamilyen – általában szolgáltatási tevékenységet végző – humán szellemi foglalkozásban tevékenykedik, például művészeti területen vagy társadalomtudományi szakértés, újságírás, szöveg-gondozás, fordítás stb. feladatkörökben. Idetartoznak olyan új területek is, mint például a pályázatírás, a projektmenedzsmentek mérési-ellenőrzési, illetve koncep-cionális munkálatai. A tudás-menedzsment terjedő gyakorlata szintén a bölcsész közreműködők számának növekedését hozta magával.

Több, német szakot végzett hallgatónk dolgozik kulturális intézményeknél (pl. Osztrák Nagykövetség és Kultúrintézet, Andrássy Egyetem), illetve külföldön vesz részt magyar vonatkozású kulturális események szervezésében, lebonyolításában (pl. az Oktatási Hivatal megbízásából, Berlini Magyar Kulturális Napok szervezése, Szent Erzsébet év szervezése). A némettanárok (angol nyelvet oktató kollégáik mellett) a nyelvtanárok legnépesebb csoportját alkotják, ami természetes következménye Magyarország geopolitikai helyzetének, kulturális kapcsolatainak, történelmének és az itt élő német kisebbségnek.

Ugyan a közszférába tartozó munkahelyek, de nem a közvetlen bölcsészeti intézményrendszer részét képezik a közhivatalok, igazgatási és háttérintézmények. Itt is jelentős számban találkozhatunk bölcsész végzettségűekkel a szakirányú végzettségűek (jogászok, igazgatási szakosok, a szakterület diplomásai) mellett. Külön hangsúlyozandó az európai uniós tagsághoz kötődő hazai és uniós munkalehetőségek köre, amelyek a dokumentációs, projektmenedzselési, pályázati és az információs tevékenységben alkalmaznak/keresnek bölcsészeket is. Hasonlóan ehhez, jelentős mértékű munkalehetőséget kínál a non-profit és civil szervezetek intézményrendszere is.

A versenyszférában két területen is növekszik a kereslet a bölcsészek iránt. Egyfelől az egyre kiterjedtebb szellemi, kulturális szolgáltató ágazatok kínálnak álláslehetőségeket. A másik fontos iránya a piacgazdasághoz kötődő életpályáknak a bölcsész végzettségű asszisztenseké. Azért fogalmazódik meg ilyen igény a munkaerőpiac részéről, mert – elmondásuk szerint – a cégek vezetői előszeretettel alkalmaznak művelt, intelligens asszisztenseket, bízzák meg őket nagyobb felelősséggel és fontosabb feladatkörrel. Egy művelt, nyelveket beszélő, jól kommunikáló asszisztens komoly segítség és a cégnek presztízsértékű munkatárs. A multinacionális vezetői kör mellé gyakran delegálnak humán diplomás, biztos nyelvtudással és a helyi társadalomban, kultúrában kellő ismeretekkel, átlátással rendelkező asszisztenseket. A végzett néderlandisztika (holland) szakosok elhelyezkedési lehetősége kiváló, mert sok holland és flamand cég Budapestre telepítette közép-európai képviseletét. Ez évente mintegy 100 munkahelyet jelent, amit az ország három néderlandisztika tanszéke nem is tud kielégíteni. A „károlisoknak” különösen nagy a presztízsük: a Holland Nagykövetségen és a Flamand Képviseleten, valamint a Holland Kereskedelmi Kamaránál hallgatóink


37

számos funkciót töltenek be. A többiek kisebb-nagyobb holland/flamand érdekeltségű cégnél dolgoznak, pl. IBM, GE, InBrew, ProfiPower stb.

Az egyetem kis méretéből és az oktatóinak rugalmasságából adódóan teljesíteni tudunk egyedi képzési elvárásokat is, melyeket a külföldi (német, osztrák, svájci, holland) érdekeltségű cégekkel kötött együttműködési megállapodásokkal, képzési támogat

A médiaszolgáltatási ágazat valamennyi szintje és formája döntő mértékben a bölcsész végzettségűek bázisán építkezett az elmúlt évtizedben.

A pályakövetés fejlesztése érdekében a BTK célul tűzte az alumni-hálózat kialakítását oktatói és hallgatói közreműködéssel, mely a karrierirodán keresztül segítheti a kar hatékony kommunikációját, valamint a karrieriroda bővítését a bölcsészkari tevékenységek tekintetében. A pályakövetési feladatokat az egyetem a már említett ROP pályázat keretében valósítja meg. (Az EU Strukturális Alapjából nyert támogatás egy részét a szerződés szerint a pályakövetési rendszer kiépítésére kell fordítani.) A rendszer kiépítése a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel közösen zajlik.

A végzősök elhelyezkedéséről az első kérdőíves kutatások kiértékelésének lezárása után lehet érdemi számszerű információt adni. A pályakövetési kutatás 2007. január 1-jén elindult az ÁJK-n. A többi karon a pályakövetési kutatást az állam nem finanszírozza, de azt a karrieriroda munkatársai a jogászoknál használt módszerek alkalmazásával, önkéntes munkával elkészítik (egyszerűsített formában).

A pályakövetési adatgyűjtés során az alábbiakat vizsgálja a rendszer:

pályakezdő diplomások munkaerő-piaci helyzetének megismerése;

munkaadók elvárásai a pályakezdőkkel szemben;

a pályakezdők elképzelései a munkába állásról, illetve arról, hogy milyen készségek, és tudások jelentenek számukra előnyt;

öregdiákok a munkaerő-piacon;

szakmai gyakorlat, gyakornoki rendszer.

A pályakövetési rendszer több ponton teremt kapcsolatot a hallgatók és a munka világa között. A hallgatók számára a legközvetlenebb eredményeket a munkaadók körében végzett kutatás hozhat, hiszen itt közvetlenül rendelkezésre áll egy karriertérkép. Ezt támaszthatja alá, vagy finomíthatja az öregdiákok körében végzett kutatás. Végül e két kutatás eredményei összevethetők a hallgatók saját karrierjükre vonatkozó elképzeléseikkel, illetve a saját korábbi teljesítményükkel.

A pályakövetési eredményekben jelen lesz a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ szaktudása is, hiszen a kutatásokat a Központtal konzultálva, igényeit a legmesszebbmenőkig figyelembe véve alakítjuk ki. A munkaügyi központ a ROP pályázat együttműködő partnere. Így az eredmények tükrözni fogják a központban felgyülemlett szakmai tapasztalatot, illetve az eredmények felhasznál-hatóak lesznek a Központ számára.

A kutatás az egyetemre, a jelenlegi és a volt hallgatókra, valamint a munka-adókra terjed ki. Ezek kölcsönhatásait, és kapcsolatuk fejlesztésének lehetőségeit vizsgálja.

d) Regionális kulturális, tudományos, gazdasági beágyazottság és feladat-rendszer Az egyetem vonzáskörzetéről csak a már nálunk tanuló hallgatók tekintetében


38

rendelkezünk adatokkal, arról viszont nincs információnk, hogy a felvételre jelentkezők az ország mely területéről származnak.

Az Állam- és Jogtudományi Karon, valamint a Bölcsészettudományi Karon a bent lévő hallgatók (illetve szüleik) kétharmadának lakhelye Budapest vagy Pest megye, a hallgatók egyharmada a többi megyéből érkezett (valamennyi megye képviselteti magát, 1-2%-os aránnyal). A Hittudományi Karon a nappali tagozatos hallgatók között a budapestiek és Pest megyeiek aránya kb. 50%, 5-10 % Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Fejér megyei lakos, a többi megyéből csak 1-2 hallgató érkezett.

Természetszerűleg más képet mutat a nagykőrösi Tanítóképző Főiskolai Kar hallgatóinak lakóhely szerinti megoszlása. Említésre méltó, hogy a nappali tagozatos hallgatóknak mintegy egynegyede külföldi – határon túli magyar nemzetiségű. A Magyarországon lakó hallgatók egynegyede Pest megyei lakos, 5-15 %-a budapesti, illetve Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Fejér megyei. A Kar levelező tagozatos hallgatóinak egyharmada Pest megyei, mintegy 30%-a Bács-Kiskun megyei, 10%-a budapesti, 5% körüli a Fejér, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyéből származók aránya.

Az egyetem vonzáskörének fontos mutatója az is, hogy hallgatóink milyen számban érkeztek református vagy evangélikus középiskolából. (Az adatok itt sem a jelentkezőkre vonatkoznak, hanem a bent lévő aktív hallgatókra.) Az összes hallgató mintegy 10%-a végzett protestáns középiskolában (de a HTK-n és a TFK-n ez az arány eléri a 60-70%-ot).

A közvetlen látogatások mellett hangsúlyt kell fektetni elektronikus hírlevelek középiskolai portálokon történő megjelentetése, kari, szakos nyomtatott PR anyagok középiskolákban történő terjesztése, a nyílt napok hatékonyabb propagálása. Szempont lehet a budapesti – nem kizárólag protestáns – középiskolák irányába történő hatékonyabb kommunikáció is. Jó kapcsolatunk alakult ki azokkal az önkormányzatokkal, amelyek területén karaink, telephelyeink találhatók (Újpest, Nagykőrös: ingatlanhasználati jog, Ferencváros: közös pályázat, Józsefváros, Kecskemét).

A kulturális és a gazdasági szférával való kapcsolatokról az előző pontban szóltunk.

Az egyetem regionális szerepét az a kettősség határozza meg, hogy fenntartója a Magyarországi Református Egyház, ugyanakkor állami feladatokat ellátó (budapesti) felsőoktatási intézmény is. Részese és hordozója egy kétezer éves, illetve több évszázados európai kulturális hagyománynak, s ugyanakkor elismert tagja a magyar felsőoktatási rendszernek is – e kettős kötődés határozza meg a feladatait is. 3.5. Következtetések, kihívások A külső és belső helyzet elemzése alapján megfogalmazható következtetések egyben a jelen és a jövő kihívásait jelentik az egyetem számára. Kihívások, amelyekre válaszokat kell adni:

A társadalom szekularizálódása, a hitélet stagnálása (amire az Egyházzal közösen kell kiutat találni);

A demográfiai hullámvölgy és a gazdasági /finanszírozási/, jogi szabályozási és munkaerő-piaci kényszerek negatív hatásai a jelentkezők számára és az


39

egyetem működtetésére;

Az egyre szigorodó akkreditációs követelményeknek és az intenzív, rangos tudományos kutatás feltételeinek való megfelelés kényszere.

4. Az egyetem középtávon elérendő helyzetének, állapotának, céljainak összefoglaló megfogalmazása. A küldetésnyilatkozatban foglalt jövőkép aktualizálása Az egyetem az időszak végére (2013) a demográfiai helyzet és a növekvő verseny ellenére növelni kívánja a hallgatói létszámot. Ezt a célt szolgálja az infrastruktúra fejlesztése is a jelenlegi telephelyeken, amely a versenyképességet és a jövedelemtermelő képességet is megemeli.

Úgy akarunk 5-10 év távlatában jó infrastruktúrával rendelkező közepes egyetemmé válni, hogy megőrizzük azokat az előnyöket, amelyek eddig is jellemzőek voltak ránk.

Meg kívánjuk erősíteni helyzetünket a magyar és európai uniós felsőoktatásban és a Magyarországi Református Egyház iskolarendszerében.

A KRE legfontosabb jelenlegi feladata a karok profiljának megtisztítása és fejlesztése, akkreditációs stabilitásának elérése, a negatív kommunikáció ellensúlyo-zása (BTK), illetve a javuló tendencia további erősítése (ÁJK) a megalapozott szakmai eredmények megfelelő kommunikációjának kidolgozásával és a minőségi oktatás iránti elköteleződés kialakításával.

A karok piaci helyzetének stabilizálásához alapvetően fontos a meglévő képzések minőségének folyamatos ellenőrzése és javítása, illetve új képzési formák, területek megnyitása. A csökkenő gyermeklétszámból következő hallgatói elmaradást ellensúlyozhatja továbbá az egyházi közeg előnyeinek kiaknázása, a specialitások és az értékközpontúság hangsúlyosabb megjelenítése, a Karok közti intenzívebb együttműködés pedig új, piacképes szakok indítására teremt lehetőséget. Mindehhez szükséges a jelenleg használt kapacitási keretszámok reális növelése, a kapacitás újratárgyalása. A középtávú 5 éves stratégia, a 10 éves kitekintéssel, az Európai Unió hivatalos ajánlása szerint készült. Az egyetem vezetői közös, kétszer két és fél napos műhelymunkán munkálták ki az egyetem stratégiájának fő irányait, intézkedési vázát, ezt követően megbeszélések, viták sorozata után került sor az Intézményfejlesztési Terv elkészítésére és szenátusi jóváhagyására. Az egyetem stratégiájának 13 pontos intézkedési váza 0-1 év a STABILIZÁCIÓ időszaka (költségcsökkentés, racionalizálás) 1.) VIR/belső információs rendszer (intranet)/folyamatszabályozás. 2.) Menedzsment attitűd, módszerváltás 3.) Az együttműködés fejlesztése a Fenntartóval 4.) A bolognai rendszerű képzéseknél a mesterszakok akkreditálása, indítása 1-5 év a FEJLESZTÉS időszaka (bevételnövelés megalapozása)


40

5.) Szemlélet- és módszerváltás a gazdálkodásban 6.) Szakok közötti kapacitás átszervezése, a piaci igényeknek megfelelően 7.) Piacképes képzési portfolió kialakítása (szakok indítása/megszüntetése). 8.) Kutatási projektek (megbízásos és belső) 9.) Szervezeti struktúra átalakítása 10.) A református lelkület és keresztyén erkölcsiség terjesztése 11.) Az egyetem arculatának megújítása 12.) Társfenntartói kapcsolatok keresése és felépítése 5-10 év a NÖVEKEDÉS időszaka (környezetminőség fejlesztése) 13.) Infrastruktúra fejlesztése (sport; pénzügyi erőforrások rendelkezésre állása esetén esetlegesen összegyetemi campus). Az Intézményfejlesztési Terv további fejezeteiben található lebontva a 13 pont megvalósítása. Az, hogy a vázolt stratégiai célok közül melyek kerülnek a konkrét megvalósítás fázisába, számos – sokszor általunk nem befolyásolható – tényezőtől függ. Az intézkedések akciótervvé bontása során minden esetben vizsgálni kell a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek meglétét, a fejlesztés költség, várható árbevétel, várható haszon szempontú elemzését és mindezek pozitív egyenlege adhat csak alapot a konkrét megvalósításhoz, illetve ez dönti el egy adott cél prioritását.


41

Az Intézményfejlesztés főbb területeinek bemutatása 1. A képzési szerkezet átalakítása

1.1 A hagyományos képzések kifutó rendszerben történő megszüntetésének időbeli ütemezése

Amint azt az 1. fejezetben említettük, az egyetemen jelenleg tizenhat egyetemi, illetve főiskolai szakon folyik a képzés, az új, többciklusú képzési szerkezetre való átállás miatt kifutó rendszerben.

Karonként:

Az ÁJK fő profilja a jogászképzés, mely osztatlan, egységes MA képzés, kifutó képzése nincs.

A BTK-n a hagyományos, kredites 8 féléves képzésben részt vevő utolsó évfolyam a 2008/2009. tanévben, a 10 féléves képzésben résztvevők pedig a 2009/2010. tanévben kellett volna befejezniük a tanulmányaikat. Mindazonáltal sok túlfutó hallgató van. 2011. júniusára már jelentősen csökkent a számuk.

A HTK fő profilja a lelkészképzés, mely osztatlan, egységes MA képzés, kifutó képzés a szakon nincs. Kifutó képzés a kétszakos vallástanárképzés, illetve a kredites egyszakos vallástanárképzés, a 2009/2010. tanévben végeznek a képzésben részt vevő hallgatók.

A TFK-n a kredites 8 féléves képzésben részt vevő utolsó évfolyam minden szakon a 2008/2009. tanévben végez.

1.2. Az alapképzési szakstruktúra kialakulása, indítások ütemezése, belső finanszírozott keretek elosztása, hallgatók választási lehetőségei a) Az alapképzési szakstruktúra kialakulása, az indítások ütemezése

Le kell folytatni a jelenleg oktatott szakok felülvizsgálatát, annak tükrében, hogy mennyire érvényesülnek a minőségi szempontok, mi indokolja az egyes képzések KRE- s jelenlétét, valamint mennyire gazdaságosak.

Folytatni kell a képzések párhuzamosságainak a kiiktatását, meg kell terem-teni a szinergiák legoptimálisabb megvalósulását. Ebben további szerepe van, és lehet továbbra is a Karok közötti együttműködéseknek is.

Az 1. számú táblázatban szereplő alapképzési (BA) szakok körét csak középtávon tervezzük bővíteni, de a már akkreditált alapszakokon belül újabb szakirányok kidolgozásával kívánjuk szélesíteni a képzési kínálatot, pl. a magyar, a történelem és szabad bölcsészet szakon. A szabad bölcsészet szakon belül jelenleg a vallás-tudományi szakirányt akkreditáltattuk. Szükséges további szakirányok kidolgozása és indítása is, mint pl. filozófia, etika, esetleg művészettörténet, mert ezzel növelhetjük versenyképességünket, számos más felsőoktatási intézmény ugyanis két-három vagy még több szakirányt kínál, köztük a vallástudományt is. A későbbi mester-képzési szakoknak így szélesebb köre épülhetne erre az alapképzési szakra.

Amíg ki tudjuk tölteni a kapacitásunkat, nem célszerű új képzésekkel elvenni a régiektől a helyeket, figyelembe véve azt is, hogy új alap- és mesterképzések indításához meg kell teremteni a személyi feltételeket, megfelelve az akkreditációs követelményeknek. Ugyanakkor lehetséges, hogy öt év múlva megváltozik a helyzet,


42

és akkor éppen az lesz a probléma, hogy kitöltsük a kereteinket, ezért fel kell készülnünk a változó körülményekre különböző alternatívák megfogalmazásával, hiszen legfőbb erőnk a rugalmasság lehet.

Hosszú távú cél az interdiszciplinaritás megvalósítása, a gazdaságosság elvét figyelembe véve a kis létszámú, szétaprózódott képzések megszüntetése.

A BTK-n tervezett fejlesztések: A szakok közötti szinergia megteremtése érdekében a kar felülvizsgálta a minta-tanterveket, órahálókat, és olyan módon szeretné folytatni a képzéseket, hogy átgondoltabb legyen a szakok közötti átfedés. Ezt a közös halmazt nevezhetjük köz-ismereti blokknak, s ide lehet beépíteni az egyetemre speciálisan jellemző, refor-mátus közismereti tárgyakat. A BTK kurzusaiból szakonként öt közérdeklődésre számot tartó kurzust megnyitottunk a HTK hallgatói részére, s e lehetőség biztosított lesz az ÁJK hallgatói részére is.

Új társadalomtudományi képzések befogadása: Az MRE a társadalomtudományi képzések kínálatának bővítésével bízta meg a Kart, mert ismernie kell a társadalom változásait és azoknak az egyházra gyakorolt hatását ahhoz, hogy az egyházi feladatok pontosabban megfogalmazhatók és elvégezhetők legyenek. Jelenleg nem biztosított az egyházi intézmények társadalomtudományi szakember utánpótlása. A BTK a kezdeti, rövid távú tervezési szakaszban akkreditáltatja ezeket a képzéseket, középtávon a 2010-ben létrejött Társadalomtudományi Intézet keretei között gon-dozza azokat, majd a későbbiekben egy önálló Társadalomtudományi Kar alapí-tására kerülhet sor. A BA képzés bővítését a BTK a következő lépésekben tervezi:

Rövid távú fejlesztések: meglévő alapképzések szakirányainak optimalizálása, új szakok akkreditációjának előkészítése Középtávú fejlesztések: szociológia alapszak, kulturális antropológia és politológia alapszak indítása Hosszú távú fejlesztések: turizmus-idegenforgalom alapszak indítása

Az ÁJK-n tervezett fejlesztések: A kötelezően választható tárgyak vonatkozásában törekedni kell a megfelelő kínálat kialakítására, illetve törekedni kell ezen tárgyak rendszerének megszilárdítására. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szaknyelvi képzésre, célszerű lenne, ha egy hallgató egy szemeszterben legalább egy tárgyat idegen nyelven hallgatna. Át kell gondolni az idegen nyelvi képzés struktúráját is.

Új szakok, képzési területek meghatározása: A 2011/2012. tanév első félévétől a korábbi Médiajogi Tanszék Infokommunikációs Jog Tanszékként fog megújulni, oktatási kínálatát az infokommunikációs szakjogász képzéssel fogja bővíteni.

A Kar továbbra is fenn kívánja tartani a jogi szakokleveles lelkész szakirányú kép-zést, illetve a jövőben elindítja a külügyi szaktanácsadó képzést is. Az FSZ képzések vonatkozásában továbbra is cél egyrészt a jogi asszisztens képzés színvonalának emelés, másrészt a keretlétszám növelése, illetve az önálló vizsgáztatási jogosultság megszerzése. A képzési kínálatot a szocializációs (mentor) képzéssel kívánjuk bővíteni.

Folyamatosan vizsgálni kell, hogy melyek azok a szakterületek, illetve hol található olyan célközönség (pl. közigazgatás) ahol kielégítetlen képzési igények merülnek fel.

Új társadalomtudományi képzések befogadása: a szinergiák kihasználása céljából meg kell vizsgálni, hogy az ÁJK miként tudna bekapcsolódni a BTK-n kezdemé-nyezett új társadalomtudományi képzés kialakításába.


43

A TFK-n a nappali tagozatnál jóval nagyobb létszámú levelező oktatás missziói kihívás. Meg kell vizsgálni, hogy lehetőség van-e 5 éven belül a levelező oktatás fejlesztésére, mennyiségi növelésére – elsősorban a szociális képzési területen – a lehetséges jelentkezők számának és a képzés gazdaságosságának felmérésével. 2009-től a pedagógus továbbképzés és szakvizsga, fejlesztőpedagógia és szabadidő-szervező szakterületeken 25 fő végzi tanulmányait. 2011-től újabb szakterületek kidolgozását kezdték meg (tehetségfejlesztés, szociálpedagógia, családsegítés stb). b) A belső finanszírozott keretek elosztása Azt, hogy az egyes alapképzési szakok között hogyan oszlik meg az államilag támogatott hallgatók száma – a korábbi jogszabályokkal ellentétben – az intézmény csak kis mértékben tudja befolyásolni. Az országos államilag támogatott létszámot a Kormány határozza meg; ennek intézmények és szakok közötti elosztása az oktatási és kulturális miniszter hatásköre, illetve a jelentkezők intézményválasztása és középiskolai teljesítménye, valamint az egyes intézmények kapacitása dönti el, hogy melyik intézmény hány államilag támogatott hallgató képzésére jogosult. Bizonyos átcsoportosításra az azonos képzési területeken belül van lehetőség, de ennek határt szab az engedélyezett képzési kapacitás, amely együtt kezeli a támogatott és a költségtérítéses hallgatói létszámot. c) A hallgatók választási lehetőségei A BTK-n az alapképzési szakokon belül a hallgatók a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott szakirányokat és egy-egy szűkebb szakterületet felölelő ún. specializációkat választhatnak. A magyar alapképzési szak a nyelvmentor és a művelődéstudomány szakirányokon folytat képzést, a szabad bölcsészeten belül az egyetem a vallástudomány szakirány indítására kért és kapott engedélyt. A kommunikáció szak az egyházi kommunikátor, sajtó, segítő kommunikátor, szervezeti kommunikáció-PR szakirányokat kínálja, a történelem szakon hadtörténet, gazdaság- és társadalomtörténet, egyház- és vallástörténet specializáció működik, a német szakon fordítói, valamint szövegértés, -elemzés és -alkotás, az anglisztika szakon brit és ír, észak-amerikai, fordítói stb. specializáció. Ezen túlmenően a hallgatóknak lehetőségük van ún. minor – 50 kredit értékű – modulokat választani más szakok területéről, ami különösen a tanári pályára készülők számára fontos, hiszen a mesterképzésben általában kétszakos tanárok képzése történik.

Minden karon és szakon – a felsőoktatási törvény előírásainak, valamint a képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően – vannak kötelezően választható és szabadon választható tantárgyak; utóbbiak más szak programjából is választhatók. E tárgyak körét a Közép- és Kelet-Európai Missziói Tanulmányi Intézet (KMTI) által kínált kurzusok is bővítik. 1.3. A mesterképzési szakstruktúra kialakítása, indításának ütemezése a) Ütemezés Az ÁJK-n a képzési struktúra átdolgozására nincs szükség, de egy-két éven belül tervezi jogi jellegű mesterképzési szak létesítését és indítását.

A BTK mesterképzési szakjai elsősorban a kimenő BA évfolyamok számára kínálnak továbbtanulási lehetőséget. 2009/2010 őszi félévében beindult a tanári


44

mesterképzési szak angoltanár, magyartanár és némettanár diszciplináris egysége, 2010/2011 tavaszi félévében pedig a magyar mint idegen nyelv tanára és a történelemtanár mesterszak. Az alapképzésre épülő diszciplináris mesterszakok közül a következők indultak be: irodalom- és kultúratudomány, japanológia, színház-tudomány vallástudomány pszichológia, néderlandisztika, történelem és terminológia. Az MA képzés bővítését a BTK a következő lépésekben tervezi:

Rövid távú fejlesztések: kommunikáció mesterképzés, nyelvtudományi mesterképzés akkreditáltatása (akkreditációs anyagát 2011 tavaszán benyújtottuk). Középtávú fejlesztések: kommunikáció tanár, japántanár, etikatanár, drámatanár mesterképzések, anglisztika mesterképzés, német nyelv, irodalom és kultúra mesterképzés, nemzetközi lexikográfia mesterképzés akkreditál-tatása. Hosszú távú fejlesztések: alkalmazott nyelvészet, amerikanisztika, filozófia, fordító-tolmács, interkulturális tanulmányok, kulturális mediátor, kulturális örökségvédelmi, romanisztika, valamint etikatanár mesterképzés akkreditál-tatása, informatikai és művészeti területekkel bővített képzések lehetősé-geinek vizsgálata

A HTK a teológus-lelkészképzésen kívül a hittanár-nevelő (vallástanár-nevelő) szakon folytat mesterképzést és protestáns teológia egységes, osztatlan képzést, ezek akkreditációja és indítása megtörtént.

A TFK-n a tanító és az óvodapedagógus alapképzési szakot végzettek más egyetemek, főiskolák pedagógia mesterképzési szakján, a szociális munka alapképzési szakon végzettek a szociális munka mesterképzési szakon tanulhatnak tovább. A diakónia alapszak esetén – egyelőre – nincs MA továbblépési lehetőség. A kántor szaknak sincs kidolgozott mesterképzési szintje, ők az alapképzési diplomával az egyházban használható szakképzettséget kapnak, de szakpáros képzés lévén a pedagógia mesterképzési szakra is továbbléphetnek. A tanító-hittanoktató szakosok a HTK hittanár-nevelő mesterképzési szakján folytathatják tanulmányaikat.

A KMTI angol nyelvű mesterképzés indítását tervezi missziológiai témakörben a Dél-Afrikai egyetemmel (UNISA) együttműködve. A mesterszak létesítési kérelmének kidolgozása folyamatban van.

A mesterképzési szakok indításának ütemezése az 1.3. pontban részletezett eljárás és szempontrendszer alapján történik. b) Az államilag finanszírozott keretek elosztása, beiskolázási stratégiák és gyakorlatok, szakirányok indítási stratégiái A mesterképzésre felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeretet a Kormány határozza meg; ez a keret a felsőoktatási törvény szerint az adott évet megelőző harmadik évben megállapított új belépők létszámkeretének harmincöt százaléka. A létszámkeret eloszlását szintén a Kormány határozza meg, mérlegelve a közép- és hosszú távú munkaerő-piaci igényeket és előrejelzéseket, a pályakövetési rendszer tapasztalatait, a diplomás munkanélküliség helyzetét. Az államilag támogatott hallgatói létszámkeret meghatározásánál figyelembe veszi azokat a képzéseket is, amelyek nem kapcsolódnak a munkaerő-piaci igényekhez (ún. kis létszámú szakok).

Az egyes intézmények azonban nem kapják meg automatikusan a náluk végzett hallgatók 35%-ának megfelelő államilag támogatott létszámot, tekintettel arra, hogy az intézmények közötti elosztás az oktatási és kulturális miniszter jogköre. A miniszter pályázatot ír ki az államilag támogatott mesterképzési helyek elnyerésére, és az elbírálás során figyelembe veszi az előbbiekben említett szempontokat.


45

Az tehát, hogy a MAB által támogatott és az OH-ban nyilvántartásba vett mester-képzések közül melyeket fogjuk tudni valóban indítani, több tényezőtől függ.

Az államilag támogatott mesterképzési helyekért erőteljes verseny lesz az intézmények között, amelyből az az intézmény kerül ki győztesen, amely meg-győzően tudja bizonyítani, dokumentálni oktatási, kutatási, tudományos potenciálját, az intézményfejlesztési tervvel összefüggő stratégiáját, valamint az intézményi pályakövetés eddigi eredményei alapján várható elhelyezkedési lehetőségeket, illetve a doktori képzésbe való továbblépés lehetőségeit.

Tekintettel arra, hogy az egyes szakokra – tágabban képzési területekre – az engedélyezett kapacitás erejéig vehetünk fel hallgatókat, a felvehető költségtérítéses hallgatók száma attól függ, hogy hány államilag támogatott létszámot nyerünk el a pályázaton.

Mindennek fényében egy-egy mesterképzési szak indítása előtt figyelemmel kell lenni a társadalmi és munkaerő-piaci igényekre, valamint arra, hogy mekkora az adott területen a fizetőképes kereslet, és számításokat kell végezni arra vonatkozóan, hogy a várható létszám, és azon belül az államilag támogatott és költségtérítéses hallgatók aránya biztosítja-e a képzés gazdaságosságát.

A szükséges döntéseket mindig a következő tanévre szóló Felvételi tájékoztató lezárásáig kell meghozni. Amennyiben az adott tanév kezdetéig megkapjuk a MAB támogatását, és az OH nyilvántartásba vette a szakot, benyújthatjuk az államilag támogatott létszámra a pályázatot. A pályázat elbírálása után lehet meghatározni, hogy a kapacitáson belül melyik szakot milyen államilag támogatott és költségtérítéses létszámmal hirdetjük meg a következő tanévben.

Az előzőekben részletezett eljárás a HTK hittanár-nevelő mesterképzésére nem vonatkozik, mert a felsőoktatási törvény értelmében a hitéleti mesterképzésre az alapképzéssel megegyező számú hallgató vehető fel.

Ahhoz, hogy megfelelő számú hallgató jelentkezzék az indítható/indítandó mesterképzésekre, elsősorban az alapképzésben részt vevő saját hallgatóink számára szükséges széles körű tájékoztatást adnunk a továbblépési lehetőségekről, az MA diploma megszerzésének előnyeiről. Ugyanakkor propagandát kell folytatnunk más intézmények végzősei körében is, különös figyelemmel arra, hogy a főiskolák egy része nem tud mesterképzést kínálni számukra. A tanárképzés területén számíthatunk a korábban főiskolát végzettekre is. A református és evangélikus középiskolák tanáraival ebből a szempontból is fel kell vennünk a kapcsolatot. A BTK-n célszerű olyan mesterszakok indítására törekedni, amelyekre többféle alapképzési szakról is lehetséges a belépés.

A mesterképzésre való jelentkezést nagymértékben elősegítheti, ha az egyes szakokon belül az egyetem sajátosságainak megfelelő, speciális, más intézmé-nyekben nem indított szakirányokat kínálunk az érdeklődőknek, amelyek – egy szűkebb szakterület alapos ismerete révén – az elhelyezkedést is megkönnyíthetik. 1.4. Doktori képzés folytatása, továbbfejlesztése A KRE tudatosan törekszik a PhD képzések körének bővítésére, a doktori iskolákban és azok környezetében folyó kutatási tevékenységek anyagi és erkölcsi támoga-tására. A PhD képzések mind a kiemelkedően tehetséges hallgatók tudományos életbe való belépésének, mind pedig az oktatók legmagasabb szintű tudományos kibontakozásának hátterét biztosítják, ezért az a célunk, hogy minél több képzési területet öleljenek fel ezek a képzések.

A doktori programok meghirdetésénél elsősorban az oktatói utánpótlásra kell koncentrálni. A megfelelően képzett, az egyetem szellemiségébe illeszkedő saját


46

oktatói gárda megerősítésének lehetősége doktori iskoláink kezében van. Olyan hiánypótló témákra kell fókuszálni, ahol évek óta megoldatlan probléma van jelen, úgy mint pl. homiletika, egyházjog stb.

A Hittudományi Doktori Iskola 1997-ben, majd újból a 2001/2002-es tanévben kapta meg az akkreditációját. Itt eddig 15 jelölt doktorált, és 6 fő habilitált, illetve 19-en kaptak díszdoktori címet.

A Hittudományi DI az országos átlagnak megfelelő statisztikai eredményeket produkálja, ugyanakkor fontos feladat a fokozatszerzés ösztönzése, részint az egyetemi oktatói utánpótlás biztosítása miatt, részt amiatt, hogy az állami támogatás kiszámításának egyik mutatójává vált az, hogy a doktori iskolákban hányan szereztek doktori fokozatot.

A Hittudományi Doktori Iskola a Pápai Református Teológiai Akadémiával tervezett közös doktori iskolát. Közös doktori iskola alapításánál azonban mindkét intézmény témavezetőinek meg kell felelniük a törzstagi követelményeknek. Itt viszont problémaként jelentkezik a legfrissebb MAB kívánalom: a törzstagok többségének fokozatot szerzett témavezetett doktoranduszt kell felmutatni. Megoldás lehet, hogy a pápai professzorok témavezetőként csatlakoznak a mi Hittudományi Doktori Iskolánkhoz, és 5-6 éven belül teljesíthetik ezen kritériumot is.

ÁJK: Meg kell vizsgálni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudomány Karával történő közös doktori iskola működtetésének lehetőségét mindaddig, amíg nem válik lehetővé önálló doktori iskola fenntartása.

A BTK első doktori iskolája, az Irodalomtudományi Doktori Iskola 2004. szeptember 1-én kezdte meg a doktoranduszok képzését a MAB 2003/7/II/1/3. sz. határozata alapján. Az új dékán hivatalba lépésének napján a MAB plénuma 2010. október 1-jén az Irodalomtudományi Doktori Iskolájának akkreditációját megvonta. Prof. Dr. Balla Péter rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettes az egyetem képviseletében 2010. november 15-én felülvizsgálati kérelmet nyújtott be Dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár asszonynak. A felülvizsgálati kérelem 2010. december 7-én érkezett meg a MAB felülvizsgálati bizottságához. A kérelem jelenleg elbírálás alatt áll.

A 2010/11-es tanév során a Történelemtudományi Doktori Iskola akkreditációs anyagát készítettük el (feltöltése a www.doktori.hu oldalra elkezdődött), ehhez kapcsolódóan kezdeményeztük az egyetemi doktori szabályzat és a minőségbiztosítási szabályzat módosítását. Az akkreditációs anyaghoz elkészült a doktori iskola kutatási területének fejlesztési koncepciója, melyet a Szenátus 2011. március 16-án elfogadott (lásd a „TDI-kutatásfejlesztési koncepció” című mellékletben). A 2011/12-es tanév feladata lesz az interdiszciplináris doktori iskola felállítása, (elsősorban a pszichológia, kommunikáció, nyelvészet, modern filológiák, szabad bölcsészet közreműködésével). A Nyelvtudományi Doktori Iskola hosszú távon szerepel a stratégiai céljaink között. A doktori képzés fejlesztését a BTK a következő lépésekben tervezi:

Rövid távú fejlesztések: A MAB doktori iskolákra vonatkozó minőségbiztosítási alapelveinek szem előtt tartásával el kell indítani a képzést a Történelem-tudományi Doktori Iskolában, amelyhez kapcsolódóan a kutatási tevékenység és a tehetséggondozás intenzívebbé válhat.

http://www.doktori.hu/


47

Középtávú fejlesztések: Interdiszciplináris Doktori Iskola létrehozása (pszichológia, kommunikáció, nyelvészet, modern filológiák, szabad bölcsé-szet közreműködésével) Hosszú távú fejlesztések: Nyelvtudományi Doktori Iskola létrehozása.

A doktorjelölti jogviszonyban lévők számára biztosított lehetőségek a következők: A doktorjelöltek számára konferenciáink és kiadványaink lehetőséget nyújtanak tudományos eredményeik közzétételére. Az oktatói munkakörben foglalkoztatott doktorjelöltek számára a fokozatszerzési eljárás sikere érdekében az egyetemi infrastruktúra ingyenes használatát, valamint munkaidő-kedvezményt biztosítunk. 1.5 Átjárás a képzési szintek között, befogadás az MA képzésekre, párhuzamos képzésben, vendéghallgatói jogviszonyban való részvétel szabályozása Az alapképzésből a mesterképzésbe történő átmenetet az egyetem nem szabá-lyozza egységesen, azt mesterszakonként a karok, intézetek javaslata alapján rögzíti (majd) az egyetemi felvételi szabályzat, figyelembe véve a szakok képzési és kimeneti követelményeit. A cél az, hogy egy adott mesterképzésre számos rokon BA képzés után jelentkezhessenek, illetve felvételt nyerhessenek a jelentkezők. Ennek hosszú távú célja az, hogy egy adott mesterképzés diplomásai között sokféle alapképzettségű szakember megtalálható legyen, mert szerencsés esetben egy ilyen kombináció elősegíti az interdiszciplináris és innovatív gondolkodást.

A párhuzamos képzésre és a vendéghallgatói jogviszonyra alapvetően a felsőoktatási törvény rendelkezéseit alkalmazzuk. A párhuzamos képzésű hallgatók száma jelenleg szerény, de számolunk az ilyen jogviszonyú hallgatók számának növekedésével. Az egyetemi szabályozás révén segíteni kívánjuk a vendéghallgatói jogosítványok érvényesítését abban a reményben, hogy a mi hallgatóink is folytatnak majd tanulmányokat más intézmények vendéghallgatóiként. A felsőoktatási törvény biztosította lehetőséggel élve várhatóan nőni fog az egy karon belüli párhuzamos hallgatói státusban tanulmányokat folytató, a két különböző évben BA képzésre felvételt nyert hallgatók száma révén.

1.6. Felsőfokú szakképzés keretében szakközépiskolával közösen és saját keretek között indított és indítandó képzések jellemzői. Kapcsolatok a munka-erőpiac és a gyakorlati képzés kereteit biztosító gazdálkodó szervezetekkel, illeszkedés a felsőoktatás további szintjeihez Felsőfokú szakképzések indítása alapvető fontosságú, mert azáltal, hogy a képzés elvégzése után a hallgatók/tanulók – teljesített kreditjeik beszámításával – a megfelelő alapképzési szakon folytathatják tanulmányaikat, a nálunk vagy akár a más intézményekben végzettek befogadásával növelhető a hallgatói létszám. Ugyanakkor e képzési forma nyereséget is hozhat az egyetemnek, mert állami támogatást élvez ugyan, de az erőteljes propaganda ellenére országosan kevés a jelentkezők száma, így egy-egy, érdeklődésre számot tartó, piacképes képzés megindításával jelentős állami támogatáshoz juthatunk. Megjegyzendő azonban, hogy a felsőfokú szakképzésben résztvevők létszáma beszámít a képzési kapaci-tásba, tehát megfontolást érdemel, hogy azok helyett az alap- vagy mesterképzési szakok helyett – vagy azok létszámának csökkentésével –, ahol nem várható ele-gendő számú jelentkező, inkább felsőfokú szakképzést kell indítani.

Az ÁJK-n megtörtént a jogi asszisztens felsőfokú szakképzés nyilvántartásba


48

vétele, a képzés 2008 szeptemberében elindult. A BTK szintén nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a felsőfokú szakképzésre a

jövőben. A TFK ifjúságsegítő és képzési asszisztens felsőfokú szakképzést folytat.. A TFK

tervei között szerepel továbbá, hogy olyan képzést indítson, mely a református hitvallás és értékrendszer messzemenő érvényesítése mellett, mindhárom nem hitéleti szak (tanító, óvodapedagógus, szociális munka BA képzések) részére utánpótlást biztosít.

A HTK képzési programjaihoz nem illeszthető szervesen ez a képzési forma, így a Kar nem tervezi felsőfokú szakképzés indítását. 1.7. Kiegészítő jellegű képzések indítása, beiskolázási és marketing stratégiák bemutatása a) Szakirányú továbbképzések A korábban miniszteri engedéllyel, később intézményi hatáskörben indítható szakirányú továbbképzések képzési programjának kidolgozására is sor került az elmúlt években. A jelenleg nyilvántartásba vett szakirányú továbbképzések listáját a 6. számú melléklet tartalmazza. 2009/2010-es tanévben már nem lehet indítani azokat a szakirányú továbbképzéseket, amelyeknek a korábbi felsőoktatási törvény és rendeletek alapján készültek el a képesítési követelményei. Ezekre új képzési és kimeneti követelményeket (KKK) kell kidolgozni és nyilvántartásba vetetni.

A jogi szakokleveles lelkész, a felsőoktatási igazgatási szakértő és a képi kifejezés-pszichológiai szakirányú továbbképzést már az általunk kidolgozott KKK-val vette nyilvántartásba az Oktatási Hivatal, ezek a 2008/2009., illetve a 2009/2010. tanévtől indíthatók. Folyamatban van hat új jogi szakirányú továbbképzés létesítése (infokommunikációs szakjogász, ingatlanforgalmi szakjogász, jogi szakokleveles gazdasági szakember, jogi szakokleveles orvos és egészségügyi szakember, kriminalisztikai szakjogász, tőkepiaci és bank szakjogász), amelynek képzési és kimeneti követelményeit az ÁJK más jogi karokkal együttműködve dolgozta ki. A nyilvántartásba vétel után ezek részletes programját is ki kell dolgozni.

A rendelkezésre álló kapacitások kihasználása az infrastrukturális lehetőségek hasznosítása mellett új szakirányú továbbképzések indítását is lehetővé teszi. A BTK-n jól működik a mentálhigiénés és a szupervizor szakirányú továbbképzés, valamint a pedagógus szakvizsgára felkészítő képzés. A Pszichológiai Továbbképző Központ mentálhigiénés segítő szakirányú továbbképzésének van határon túlra kihelyezett képzése: Illyefalván (Románia), és Hanván (Szlovákia). E két képzésről is átfogó elemzés, értékelés, valamint konkrét cselekvési terv készült.

2011 őszén indul a regisztrált mentorképzés vezetőtanárok részére (pedagógus szakvizsga). A kar középtávú tervei között szerepel: fordító-tolmács, társadalom-tudományi és gazdasági szakfordító, germanisztikai szakirányú továbbképzés német nyelvtanárok számára, interkulturális nyelvoktatás módszertana, tananyagfejlesztés, speciális nevelési-tanulási szükségletű tanulók tanítása-nevelése (ezen belül diszlexiás gyermekek nyelvtanítására irányuló képzés), idegennyelvű újságíróképzés (e képzések egy része OKJ-s szakképzés vagy felnőttképzési tanfolyam formájában is folytatható). Megfontolásra érdemes a pedagógus szakirányú továbbképzési szakterületek indítása a BTK és a TFK együttműködésében. A BTK középtávon közoktatási vezető szakirányú továbbképzést tervez.

Mind a korábbi képzések megújítása, mind a tervezett képzések kidolgozása


49

során figyelemmel kell lenni arra, hogy más intézmény létesített-e már olyan szakirányú szakot, amilyet az egyetem indítani kíván, mert ha igen, akkor annak a KKK-jához kell igazodni.

Az, hogy ténylegesen mely képzéseket lehet elindítani, a munkaerő-piaci kereslet, a gazdaságosság és a képzési kapacitás függvénye, továbbá az egyidejűleg indítható képzések számát és hallgatói létszámát is a kapacitás határozza meg. Figyelembe kell venni azt is, hogy a szakirányú továbbképzések általában költségtérítéses képzések, és bizonyos állami támogatások csak az államilag támogatott hallgatók arányában járnak az intézménynek, ezért a résztvevőktől kérhető költségtérítés mértékétől függ, hogy a képzés gazdaságos lesz-e.

b) Felnőttképzések Az eddig ismertetett képzéstípusok mellett a felnőttképzési (és ezen belül a pedagógusképzési) programok száma is évről évre növekszik. Az egyetem által jelenleg kínált felnőttképzéseket a 7. számú melléklet tartalmazza. Újabb felnőttképzési programok kidolgozása előtt alaposan fel kell mérni a piaci igényeket és a merítési bázist. A felnőttképzések nem terhelik a képzési kapacitásunkat, ezért ezen a területen nagyobb a mozgásterünk. Az Idegen Nyelvi Lektorátus 1998 óta folytat – nagy érdeklődéstől övezve – akkreditált OKJ-s idegenvezető képzést. Az ÁJK a 2011/12-es tanévre meghirdette az infokommunikációs szakjogász képzést, és további képzések elfogadtatását és meghirdetését tervezi. A BTK-n évek óta sikeres a japán nyelvi előkészítő tanfolyam. A TFK terveiben szerepel OKJ-s képzések indításai is, együttműködve a helyi református kollégium szakképzős iskolájával. Megfontolandó az egyházzenész szak (OKJ 54) beindítása, szakközépiskolai együttműködéssel, illetve a TFK és a HTK együttműködésében. Bár műszaki jellegű képzések indításához jelenleg nincsenek meg a személyi és tárgyi feltételek, a műszaki szakmák keresettsége miatt meg kell vizsgálni, hogy hosszabb távon lenne-e lehetőség ilyen képzések indítására. Pl. a megújuló energiaforrásokkal, főként a geotermikus energiarendszerekkel kapcsolatos képzés nemcsak az egyetem, hanem a gyülekezetek számára is haszonnal járna.

2. Tudományos tehetséggondozás

2.1. Szakkollégiumok A szakkollégiumok kiemelt tehetséggondozást hivatottak megvalósítani. Az ÁJK-n 2005 óta 21 fővel működik a Bocskai István Állam- és Jogtudományi Szakkollégium, amelynek keretében a hallgatók előadásokat, konferenciát szerveznek, kutatási tevékenységet folytatnak, és szakmai rendezvényeken vesznek részt. A szak-kollégiumba pályázat útján, tanulmányi eredmény és szakmai felkészültség alapján kerülhetnek be a hallgatók.


50

A TFK üzemelteti (50 éve) a Pro Diakóniai Szakkollégiumot (volt Tábita), ahol 40 Budapesten tanuló egyetemista és főiskolás lakik. Ez azonban nem tekinthető valóban szakkollégiumnak, mert a rendszeres bibliaórán és néhány előadáson kívül nincs más kötelező elfoglaltság. A kollégium jó légkörű, az infrastruktúra is elfogadható színvonalú. Egy lelkipásztor vezeti a kollégiumot, aki a TFK Diakóniai Intézetének tartozik beszámolási kötelezettséggel. A következő években újabb szakkollégiumok létrehozása szükséges. Az egyetem együttműködésre törekszik a 2006-ban indult Budapesti Protestáns Felsőoktatási Szakkollégiummal, amely több egyetem diákjainak ad otthont.

2.2. Tudományos diákkör, hallgatói műhelyek A tehetséggondozás legfontosabb formája az egyetemen a tudományos diákkör, amely mindegyik karunkon eredményesen működik. A tanárok egyéni, tutoriális rendszerben foglalkoznak azokkal a diákokkal, akik a többletmunkára készek és alkalmasak. A tevékenységet karonként egy-egy oktató mint TDK felelős koordinálja, illetve a BTK-n – ahol 9 TDK működik – a Tudományos Diákköri Tanács, amely az egyes diákköröket vezető minősített egyetemi oktatókból, valamint a diákkörök hallgatói képviselőiből, illetve a HÖK diákköri munkát képviselő tagjaiból áll.

A tudományos diákköri tevékenység célja a hallgatók bevezetése a kutató-munkába, a tudományos igényű, tananyagot meghaladó önképzés, a doktori képzésbe való bekapcsolódás elősegítése. Cél továbbá az elért eredmények szakmai nyilvánosságának elősegítése. A tehetséges hallgatók támogatásán és elismerésén túl szempont a konzulens oktatók, tutorok munkájának elismerése is. A pályamunkák kari bírálata az Országos Tudományos Diákköri Tanács mellett működő szakmai bizottságok által kidolgozott értékelési rendszer szerint történik.

Mivel a tudományos diákköri tevékenység a bolognai rendszerben a graduális képzés elitképzési lehetőségeként definiálja magát, ezért az utóbbi évtizedben az országos versenyeken való eredményesség az egyes szakok első számú eredményességi, versenyképességi mutatójává vált. A diákköri munka ezért is stratégiai terület, a karok szempontjából pedig komoly tőke.

Stratégiai cél ezen a téren az OTDK-ra bejutó, illetve ott helyezést elérő diákok számának növelése, hiszen ma ez az egyik legfontosabb mutató, amely egy kar tudományos színvonalát jelzi. A TDK-munkát elősegítő, alátámasztó pályázati munkára (pl. NTP-OKA, Pro renovanda cultura Hungariae) kitüntetett figyelmet kell fordítani. Fontos volna a diákköri munka, valamint a diákköri munkában eredmé-nyesen részt vállaló oktatók, kutatók kiemelt támogatása, az eredményességi mutatók érvényesítése az egyes szakok minősítésében, támogatásában.

Ugyanakkor a tehetséggondozás másik, felemelkedőben lévő formáját: a Hallgatói Műhelyeket is támogatni kell, mert ezek (a TDK-val szemben) a tutor-diák tudományos együttműködés közvetlenebb, adott esetben intenzívebb, potenciálisan produktívabb fórumai. A tudományos tehetséggondozás további formáit a HÖK-kel való együttműködésben változatlanul létre kell hozni (pl. tudományos pályázatok hallgatók részére).

A tudományos tehetséggondozás nemzetközi vonatkozása, hogy a jó és nyelvtudással rendelkező hallgatókat lehetőség szerint hozzá kell segíteni nemzetközi tapasztalathoz, hiszen ez az egyik legfőbb tudományos erényhez: széles látókörhöz juttatja hozzá őket. Ezért az Erasmus-program keretein belül ki kell


51

terjeszteni mind a hagyományos hallgatói mobilitást, mind az újabban igénybe vehető szakmai gyakorlat lehetőségét. A BTK-n a HÖK és a Kari Tudományos Diákköri Tanács együttműködése példa-szerűnek mondható, ez tette lehetővé az elmúlt évek igen sikeres nagy diákköri rendezvényeinek életre hívását. 2006-ban pályázatot nyertünk a Károli Tudományos Diákköri Napok megszervezésére. A „Bölcsészettudomány az információs társa-dalomban: Re-Formáció?” című rendezvénysorozaton közel 270 előadás hangzott el, láthatóvá téve a nyilvánosság számára a humán kutatások egyházi vonatkozásait, ezzel is reprezentálva és erősítve a „károlis identitást”. A rendezvénysorozat széles sajtónyilvánosságot kapott, ami jól szolgálta a BTK helyének, kutatási kapacitá-sainak, a tudományos utánpótlás-nevelésben betöltött szerepének a bemutatását.

A kar hallgatói az elmúlt években szép eredményeket értek el az országos versenyeken (2001-2007 között): a beadott dolgozatok egynegyede helyezést ért el: öt első, hat második, hat harmadik helyezés. A 2010/11-es tanévben, az OTDK tavaszi és őszi, kari fordulóján összesen 78 diák munkáját találtuk továbbjutásra érdemesnek. Hallgatóink a Társadalomtudományi, a Humán Tudományi és Pedagógia-Pszichológiai Szekció munkájában vesznek részt. Az országos forduló zsűrizése után szóbelire továbbjutott összesen 45 fő (Humán Szekció 27 fő, Társadalomtud. Szekció 7 fő, Ped.-Pszich. Szekció 9 fő, az eredményeket lásd a 13. számú „2011-OTDK eredmények” című mellékletben). A diákköri munka az elért eredmények alapján az egyik legfontosabb erőssége a Karnak. A siker okai a Kar méreteiben keresendők: a kis létszámú évfolyamok lehetőséget kínálnak a tutoriális rendszer erősítésére, amely a kutatói műhelyek kialakulását is segíti. Főleg azokon a szakokon eredményes a diákköri munka, ahol a tudományos kutatás más mutatói kiugróan jók (magyar, pszichológia, történelem).

A kar törekszik a tudományos gondozás további formáinak fejlesztésére a HÖK-kel együttműködésben: ilyenek a kari tudományos pályázatok hallgatók részére és a Tudományos Estek. A kiemelkedően tehetséges hallgatók publikációs tevékenysé-gének továbbra is bizonyos teret kell nyitni a kari periodikákban (pl. Orpheus Noster), illetve a Kar holdudvarához tartozó kulturális portálokon (pl. Új Nautilus).

A kar Erasmus-kapcsolatai folyamatosan fejlődnek: tavalyelőtt kimenő hallgató 38-40 volt, bejövő 2-3; tavaly kimenő 48 volt, bejövő 13; a 2010/11-es tanévben pedig kimenő 56, bejövő 25. A BTK Erasmus-kapcsolatai behálózzák úgy Nyugat- (Anglia, Belgium, Hollandia stb.), mint Kelet-Európát (Lengyelország, Csehország, Szlovénia), azon belül is különösen Erdélyt és a Felvidéket (magyar nyelvű egyetemek), de kiterjednek Törökországra is. A nemzetközi együttműködés nem-Erasmusos formái a Karon különösen az amerikai Calvin College-dzsel való csere megállapodás (Anglisztikai Intézet), és a Japanológia Tanszék hallgatói ösztöndíj-lehetőségei Japánban. Hallgatóink több Európai Uniós Erasmus Intenzív Programban is részt vettek, melyek a következő években is folytatódnak. A kar a stratégiai célokhoz kapcsolódóan az alábbi feladatokat tervezi elvégezni: A Kari TDK működését a KTDT rendszeres összehívásával, TDK-szabályzat megalkotásával, KTDT-funkciók létrehozatalával (titkár), illetve betöltésével (hallgatói referens), az OTDT-nél lévő kari képviseleti lehetőség betöltésével kell még eredményesebbé tenni. A hallgatói és témavezetői munkát pályázati forrásból kívánatos dotálni, a kiemelkedő hallgatói munkák (akár on-line) publikálásában formális és informális segítséget kell nyújtani. Hallgatói Tehetségnapon kell ismertetni a Kari TDK eredményeit. A Hallgatói Műhelyek alakulását és működését


52

kari szintű pályázati és egyéb támogatással kell elősegíteni (jelenleg működik a Kontextus H. M. [magyar irodalom], a Textur H. M. [német irodalom], a Hyperion Fordítói M. [német iro-dalom], a Sorge Filozófiai M. [szabadbölcsészet], Nomád H. M. [történelem]). A HÖK által kezdeményezett tudományos pályázatnak („Pályázz!”) és Tudományos Esteknek nagyobb támogatást kell adni kari szintű propagandával, az oktató előadóként való részvételének buzdításával. A külföldi tanulmányiösztöndíj-lehetőségekre folyamatos tájékoztatással (honlap, neptun-üzenet, hallgatói hírlevél, faliújság) lehet felhívni a hallgatók figyelmét. A Karra érkező külföldi vendégprofesszorok előadásain lehetővé kell tenni számukra a részvételt. Az ÁJK hallgatói 2003-2007 között egy első, három második, nyolc harmadik helyezést értek el és négyen kaptak különdíjat, továbbá két opponensünk is bekerült a legjobbak közé. Igen sikeres volt az ÁJK által Balatonfüreden rendezett 2007. évi XXVIII. OTDK is.. Hallgatóink egy első, három harmadik helyezést értek el, valamint két különdíjat kaptak. A 2009-es OTDK-n egy második, egy harmadik helyet és két különdíjat kaptak hallgatóink. A XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciójának, 2011-ben a Pécsi Tudományegyetem adott otthont. A háromnapos konferencián Karunkat 20 versenyző dolgozata, illetve 15 opponens képviselte. Hallgatóink 1 első, 2 második helyezést és 7 különdíjat hoztak el a diáktudósok legmagasabb rangú versengéséről A Kar által nevezett dolgozatokból minden második díjazásban részesült, ami a korábbi eredményeket tekintve kivételesen jó aránynak tekinthető. A Kar 2010/11-es tanév II. félévében az Oktatásért Közalapítvány „A felsőoktatási intézmények karain és tanszékein működő, tehetséggondozó műhelyek és a tudományos diákköri tevékenység keretében működő kutatóműhelyek támogatása” című pályázatán 1 000 000 Ft-os támogatást nyert a tehetséggondozásra. Minden jogterületről születtek kutatási eredmények, ami azt jelenti, hogy egyik jogág sincsen túlsúlyban a másikhoz képest. A program során a hallgatók egyéni és személyre szabott segítséget kaptak oktatóiktól a választott kutatási projektum végrehajtásához, az egyes kutatási fázisokban a konkrét módszertani problémák megoldásához, a forrásfeldolgozáshoz, az első hónapban a kutatási téma pontos meghatározása volt a feladat, több esetben a vállalt témakör szűkítése. A program keretében megrendezett Tehetségnapon az egyetemi nyilvánosság előtti megmutatkozást tette lehetővé. A tehetséggondozó program eredményeképp 13 hallgatót sikerült bevonni a programba, akiknek csaknem a fele alsóbb (másod-harmad) éves hallgató. Nagy sikerként értékelendő hogy a tanulmányaik elején-közepén járó hallgatókat is sikerült szólítani. További siker, hogy a TDK ülések, szakmai napok és a Tehetségnap alkalmával sokkal több hallgatót sikerült megszólítani. A programot dolgozattal záró hallgatóknak publikálási lehetőséget biztosított a Kar által megjelentetett Acta Iuenum Caroliensia című kiadvány. Ebben a kiadványban a Kar a jövőben is lehetőséget kíván biztosítani a sikeres, eredményes kutatói munkát végző hallgatók eredményeinek megjelentetésére. A program legnagyobb eredménye, hogy a jövőben is fennmaradni látszik a megkezdett hallgatói-oktatói együttműködés.


53

A Kar 2011. június 6-tól 18 hónapon át részt vesz a TÁMOP 4.2.2/B-10/1-2010-0006 pályázatban, amelyen az Egyetemi 36 millió forintot nyert tehetséggondozásra, ebből a kari költségvetés mintegy 8,5 millió forint. A program jelenleg az első fázisában van, jelenleg folyik a célcsoport hallgatók - kiválasztása. Az érdemi munka 2011 szeptemberétől kezdődik. A hallgatók kutatási témát választanak, és a pályázat időtartama alatt folyamatos konzultáció mellett széleskörű kutatást végeznek. Az eredményeikről folyamatosan – előadások és publikációk formájában - beszámolnak, állandó visszajelzéseket kapnak, megtanulják a tudományos kutatás és publikáció módszertanát. A fő cél, hogy minél több hallgató részt vegyen a programban. A HTK hallgatói a Társadalomtudományi Szekció Vallástudomány tagozatában értek el 2003-2007. között három első helyezést. A TFK hallgatói elsősorban Tantárgypedagógiai, pedagógiai, pszichológiai szekcióban érintettek, itt 2007-ben egy első helyezés született. A Kar a 2011 áprilisában megrendezett OTDK-ra négy hallgató pályamunkáját delegálta. Helyezést sajnos nem értek el. Egy fő a zsűri különdíját kapta. A Kar eredményesen pályázott az NTP-OKA pályázaton. 2011 tavaszán ennek köszönhetően megalakult az Imre Sándor Önképző Kör. A tagok számára szakkönyveket, a kutató munkához módszertani könyveket vásároltak. A Főiskolai Napok keretében hallgatói konferencián (10 fő) mutatták be kutatási dolgozataikat.

OTDK OTDK OTDK Egyéb tanulmányi verseny

1. h

elye

zés

20

07

.

2. h

elye

zés

20

07

.

3. h

elye

zés

20

07

.

Kü

lön

díj

20

07

.

1. h

elye

zés

20

09

.

2. h

elye

zés

20

09

.

3. h

elye

zés

20

09

.

Kü

lön

díj

20

09

.

1. h

elye

zés

20

11

.

2. h

elye

zés

20

11

.

3. h

elye

zés

20

11

.

Kü

lön

díj

20

11

.

20

04

//0

5

20

05

//0

6

20

06

//0

7

20

07

//0

8

20

08

//0

9

20

09

//1

0

20

10

//1

1

Pedagógiai - Pszichológiai szekció 1 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Tantárgy-pedagógiai szekció 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0

Tanítási verseny 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 0 1 1 1

Kazinczy verseny 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1

Kar összesen 1 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 1 1 1 1 0 1 1 2

2.3.Tanulmányi versenyek ÁJK-s hallgatóink több éve számos hazai és nemzetközi jogesetmegoldó és perbeszédmondó versenyen vesznek részt és érnek el szép eredményeket. 2007-


54

ben jogi karunk adott otthont és szervezte az Országos Munkajogi Perbeszédmondó versenyt. 2011-ben Kar csapata – 3 hallgató és egy felkészítő oktató – Hágában részt vettek a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) szimulációs versenyén. A verseny a NBB egyetlen hivatalos „Moot Court” eseménye, a NBB teljes körű támogatását élvezi, rendkívül népszerű. Országonként csak két csapat vehet rajta részt, így az országokban (USA, Ausztrália) előválogató versenyeket tartottak a tél folyamán. Idén negyedik alkalommal rendezték a versenyt, Magyarországról korábban még senki nem vett részt rajta, így a Kar csapata képviselte nem csak az Egyetemet, hanem hazánkat is. A BTK magyar szakos hallgatóink évek óta kiváló eredményeket érnek el az országos anyanyelv-tanítási versenyen. Több hallgató Kazinczy-díjas, s rendszere-sen jól szerepelnek a Kossuth-szónokversenyen. 2008 májusában a TFK egy hallgatója a keresztény főiskolák Kárpát-medencei versenyén a zsűri dicséretét kapta. 2011-ben a Kazinczy versenyen egy fő dicsérő oklevelet szerzett. Szintén 2011-ben matematika tantárgypedagógiai versenyen szerepelt három hallgató. 2.5. Mentorprogram Az egyetem részt kíván venni a roma származású fiatalok felzárkóztatási programjában. Erre a mentori rendszer az alkalmas, amelybe a hallgatók is bekapcsolódhatnak (tanulni vágyó roma fiatalok eljuttatása a középiskoláig, és remélhetőleg egyetemünkig is). Ez egyetemi források nélkül, csak külső (nem egyházi) támogatásból megvalósítandó program. (Megjegyzendő, hogy a TFK-n több roma származású hallgató is tanul, akikre kiemelt figyelmet fordítanak a Kar oktatói és dolgozói.)

Az egyetemi lelkész megadott, illetve megbeszélt időpontokban beszélgetési lehetőséget kínál a hallgatók számára bármilyen személyes vagy más jellegű problémáról.

3. Oktatási szolgáltató funkciók 3.1. Az élethosszig tartó tanulás intézményi „szolgáltató” rendszerének kialakítása Az élethosszig tartó tanulás anyagi és erkölcsi „nyereséget” hoz az egyetemnek. Ezért az európai folyamatoknak megfelelően az elkövetkezendő esztendőkben nekünk is még inkább nyitnunk kell a felnőttoktatás felé, felsőfokú szakképzések, továbbképzések, kiegészítő képzések és levelező oktatás indításával. Osztatlan, bachelor és master képzéseink fejlesztésénél is figyelembe kívánjuk venni a piaci elvárásokat, míg a rövid ciklusú képzéseink (felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés) területén kifejezetten a munkaerő-piaci igények a képzések fejlesztésének mozgatórugói.

A minőségbiztosítási tevékenység keretében a 2010/2011. tanévben kidolgoztuk a hallgatók és doktoranduszok elégedettségének vizsgálati kereteit standard önkitöltős


55

kérdőív segítségével kar, szak, tagozat, doktori iskola szerinti bontásban. A megkérdezés főbb témakörei a következők: a karra vonatkozó általános kérdések, az oktatással és a hallgatói élettel kapcsolatos információk, elhelyezkedésükre vonatkozó kérdések. Az eredményeket nem csak a képzési kínálat kialakításakor használjuk fel, hanem az adminisztráció és a szolgáltatások fejlesztése kapcsán is.

Amint azt már említettük, az Egyházi egyetemek karrierirodája az ÁJK-n végzett pályakövetést. Diplomás pályakövetési rendszerünket – melyet a központi programhoz igazodva kívánunk fejleszteni és működtetni – valamennyi karon tervezzük elindítani.

Fel kell mérni, hogy van-e lehetőség és igény távoktatás létrehozására, ezt követően meg kell vizsgálni egy LLL iroda felállításának vagy másutt már létező szervezethez való csatlakozás lehetőségét. Az iroda szervezheti az ország különböző részeiben a programokat, végezheti a marketing tevékenységet, felkutathatja a potenciális résztvevőket, külföldi kapcsolatok kiépítésének lehetőségét is figyelembe véve.

Az LLL rendszer működtetése lehetőség arra is, hogy a szekularizálódó társadalomban az érték és erkölcsiség kereséshez kapaszkodókat lehessen nyújtani. A következő egy évben az egyetem felülvizsgálja összes képzésének tananyagát olyan szempontból, hogy azok alkalmasak-e, és valódi piaci igényt elégítenek-e ki, amennyiben a képzések távoktatásként megindulnak. Tematikai programnak alkalmasak a jelenlegi hitéleti, bölcsész, pszichológiai, jogi tantárgyak válogatott programjai. A következő években speciális témákat is fel fogunk tárni és ki fogunk dolgozni.

5 éves időtávlatban olyan informatikai központot kell létrehozni, amely alkalmas a távoktatás informatikai hátterének biztosítására, beleértve a könyvtári elektronikus szolgáltatásokat is.

Az egyetem készülő dinamikus honlapján interaktív anyagokat kell elhelyezni „kedvcsinálónak”. A BTK tervei között szerepel, hogy megfelelő intézményi támogatás esetén az igények felmérését követően a legkeresettebb szakokon középtávú fejlesztés keretében LLL rendszerben távoktatási képzéseket indít. Kiemelt feladat a távoktatás informatikai alapjainak megteremtése. 3.2. Oktatási szolgáltató funkciók külső érdeklődők számára, a régió igénye A HEFOP pályázat keretében az Idegen Nyelvi Lektorátus a pályázati partner Ferencváros felnőtt lakosai számára kínál kedvezményes nyelvtanulási lehetőséget. Középtávon hasonló pályázatokkal kell a helyi önkormányzatokat bevonni az egyetem életébe, és társadalmi szerepet adni az egyetemnek a befogadó kerületek és város életében.

Kiemelt szerepet játszik és játszhat majd ebben az Idegen Nyelvi Lektorátus, az általa folytatott idegenvezető képzés és a THEOLINGUA egyházi szaknyelvi vizsgáz-tatás.

A Lektorátus korábban külső megbízásra két éven át több száz órás nyelvtanfolyamot vezetett hátrányos helyzetű fiataloknak.

A BTK-n beindult a magyar mint idegen nyelv tanára mesterszak, amely a magyar nyelv oktatására készít fel hazánkban élő külföldiek számára, de a kar már évek óta kínál hungarológia specializációs programot (amelyet sokan költségtérítés ellenében is elvégeztek), tehát a továbbfejlesztés lehetősége adott.


56

Amint azt már említettük, az egyetem jelenleg is részt vesz a lelkész-továbbképzésben. Ezt a tevékenységet a jövőben is folytatni kívánjuk, kiegészítve a református iskolák tanárainak továbbképzésével.

A BTK hallgatói önkormányzata minden esztendőben indít érettségi (felvételi) előkészítőt érdeklődő középiskolások számára.

4. Kutatásfejlesztést támogató stratégia és intézményi gyakorlat

2000 márciusában Lisszabonban az Európai Unió állam- és kormányfői úgy döntöttek, hogy a Közösségnek 2010-re a világ legversenyképesebb, legdinami-kusabban fejlődő, tudásalapú térségévé kell válnia. Ennek a fejlődésnek a záloga, legfontosabb eszköze a kutatás-fejlesztés. Ezen cél eléréséhez az európai K+F+I hatékonyságát, eredményességét is fokozni szükséges: az EU K+F Keretprogram eszközrendszere mellett jobban össze kell hangolni a tagállamok K+F+I tevékeny-ségét és meg kell szüntetni a szétaprózottságot.

A KRE 15 éves múltjával igen fiatal egyetemnek számít az egyetemek világában. Mégis a református szellemiség egyik értékteremtője és értéktára. Kutatási stratégiai célkitűzései között kiemelten szerepel:

Olyan kutatások beindítása, publikációk készítése, előadások tartása, amelyek a protestáns lelkületet és életszemléletet terjesztik.

Az oktatástól elválaszthatatlan küldetésünk a tudomány művelése, a tudományos kutatás, alkotás.

Az egyetem szívósan dolgozott és kíván továbbra is dolgozni a hazai és nemzetközi egyetemekkel történő közös kutatások rendszerének kialakításában. (Az eddigi eredményekről a 2.6.1., 2.6.4. és 2.8. pontokban szólunk.)

További cél az egyetem és a magyar református közösség jó hírnevének növelése.

4.1. Az intézményi kutatásfejlesztés teljesítményeinek bemutatása (publikációk, termékek, szellemi jogvédelem, szabadalmak értékelésére alkalmas elemek) Az egyetem – profiljának megfelelően – a teológiai, bölcsészettudományi és társadalomtudományi területen ér el tudományos eredményeket. A publikációk száma – az évente leadott statisztikák szerint – megfelel az egyetem nagyságának és a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számának.

Annak hangsúlyozása mellett, hogy a publikációk száma és műfaja önmagában nem szignifikáns mutató, nem lényegtelen tény a tudományos rangot jelentő közleményeink számszerű növekedése, ezen belül a monográfiák, könyvek, könyvrészletek és önálló tanulmányok gyarapodása. Ez azért sem elhanyagolható siker, mert – az ország gazdaságának válsághelyzetében – a tudományos munkák megjelentetése is kemény anyagi korlátokba ütközik.

A kutatási teljesítmények másik mutatója kevésbé számszerűsíthető: ez a kutatási eredmény tudományos minősége. Sok kutatónknál munkájának könyvként, monográfiaként kiadása – már tárgya és műfaja alapján – jelzi, hogy szerzője kutatási eredményeinek a szintézisét igyekszik bemutatni, vagyis előrelép az adott szakterületen. Egyik objektív mérője a kutatási teljesítmény mérésének az, ha annak eredményességét hivatalos minősítés teszi mérlegre (habilitációs értekezés és PhD disszertáció). Az egyetemen ez is pozitív mérleget mutat.


57

A BTK kezdeményezésére és vezetésével megújult az egyetem könyvkiadási rendszere. Az eddigi kiadványokat felváltja az egyetem és a L’Harmattan Kiadó közös sorozata, a Károli Könyvek, melynek három alsorozata: a monografikus jellegű munkák, a tanulmány- és konferencia-kötetek, illetve a forráskiadványok, fordítások, műfordítások. Az Orpheus Noster történettudományi-filozófiai folyóiratot, valamint az egyetemi évkönyvvé alakult Studia Caroliensia-t is megújult arculattal adja ki és terjeszti az egyetem a L’Harmattan Kiadó közreműködésével. A folyóirat esetében a papír alapú kiadást korlátoztuk, és elektronikus folyóirat-jellegét erősítettük. A Károli Könyvek és pályázati úton (TÁMOP), konzorciumi partnerségben benyújtott digitális tananyagaink vonatkozásában a L’Harmattan Kiadó elköteleződött, hogy törekszik az e-book formátum fejlesztésére, a hozzáférhetővé tételére (oktatóink és diákjaink részére ingyenesen).

A kari jegyzeteket egy oktatói kezdeményezésű kft. adja ki és terjeszti önköltségi áron. A BTK esetében tucatnyi jegyzet készül az elkövetkezendő években, ezek közül néhány tankönyv minőségben. Néhány digitális tananyag fejlesztése (pl. a kommunikáció képzés részére) pályázati forrásból történik. Az egyetem és a kiadó megállapodása szerint a kiadó a megjelentetett kötetekből igyekszik e-bookokat fejleszteni, amelyeket aztán az egyetem oktatóinak és hallgatóinak rendelkezésére bocsát.

Az oktatók egyéni kutatási terveinek megvalósulását jól szabályozott sabbatical rendszer kialakításával illetve új publikációs lehetőségek biztosításával igyekszik az intézmény elősegíteni.

A tananyagfejlesztés terén példaértékű az Idegen Nyelvi Lektorátus pályázati tevékenysége. Leonardo pályázatát 2000-ben fejezte be, négy nyelvű egyházi szaknyelvi tananyagát az egész országban és a határokon túl is használják. Lingua 2 pályázatát 2005 szeptemberében fejezte be. Ez szintén négy nyelvű tananyag, de kezdő szinten, az egyházi iskolák számára. A Lektorátus 2003-ban az elsők között kapta meg az Európai Nyelvi Díjat.

HEFOP támogatást elnyert projekt keretében került sor Az új BA struktúrához igazodó bölcsész tananyagrendszer kialakítása című pályázat kiírására. A pályázaton a BTK több oktatója is támogatást nyert. Szintén a HEFOP támogatásával folyt A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése című projekt megvalósítása, melyben konzorciumi partnerként a TFK vett tevékenyen részt. Az ÁJK számára komoly előnyöket biztosít a Patrocínium kiadóval történő szerződés-kötés, melynek keretében lehetőség nyílik a hallgatók folyamatos, kiszámítható jegyzetellátására, amely általuk elérhető áron valósul meg. A szerződés keretében célszerű lenne azt is megvizsgálni, hogy a Kiadó a kar életét milyen más egyéb minőségi szolgáltatásokkal, illetve termékekkel tudná a jövőben támogatni.


58

A TFK-án elsősorban gyakorlatorientált kutatómunka folyik. A 2006-os HEFOP pályázatot követően a pedagógusképzés területén történő fejlesztő irányú publikációk születtek. A református pedagógiai intézetben katechetikai, pedagógiai módszertani szakanyagok kerültek kimunkálásra a Kar közreműködésével, amelyet a Református Nevelés című szakfolyóiratban folyamatosan megjelennek. A Kar Intézeteinek munkatársai 3 szakkönyvet, 22 cikket szakfolyóiratban, egyet elektronikus formában megjelent tudományos folyóiratban, 1-et idegennyelvű konferencia kiadványban, és 32 magyar konferencia kiadványban jelentettek meg. Egy doktori értekezés is megszületett, zeneművészeti témában. 4.2. Kutatócsoportok, műhelyek A tanszékek, intézetek gondozásában hagyományosan működnek kutatócsoportok, esetenként diákokat megszólító is szakmai műhelyek. Az elitképzés érdekeit szem előtt tartva mindenképpen törekedni kell a speciális kutatási kérdések köré szerveződő szakmai közösségek támogatására, azok hazai és nemzetközi ismertségének és elismertségének növelésére. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az oktatói és a kutatói munka ne váljon élesen ketté, s a kutatói munka eredményei lehetőleg minél előbb épüljenek be az oktatói munkába. Jelenleg négy kutatási központot működtetünk:

Kremlinológiai Intézet (központi, a rektor felügyelete alá tartozó, a történelem szak mellé rendelt önálló kutatási-oktatási szervezeti egység)

Közép- és Kelet-Európai Missziói Tanulmányi Intézet (központi, a rektor felügyelete alá tartozó önálló kutatási-oktatási szervezeti egység)

Szenci Molnár Albert Egyházművészeti Intézet (a HTK szervezetébe tartozó szervezeti egység)

Puritanizmuskutató Intézet (központi, rektor alá tartozó önálló kutatási szervezeti egység)

Hermeneutikai Kutatóközpont Intézet (1994 óta KRE-n működő önálló, központi kutatási-oktatási szervezeti egység).

2006. január 1-jei hatállyal hozta létre az egyetem a Kremlinológiai Intézetet, amelynek fő kutatási területe a XX. századi szovjet-orosz történelem, annak magyar vonatkozásai, kiemelten az 1956-os forradalom „fehér foltjainak” feltérképezése, valamint az egyházi vetületek. Ide tartoznak a klasszikus kremlinológiai diszciplínák:


59

a „hidegháború”, a NATO és a Varsói Szerződés szembenállása, az olajháborúk és az olajválságok, a kényszermigráció, a nemzeti ellenállás, a rendszerváltás külpolitikája. Mindezek mellett az Intézet hangsúlyt kíván fektetni az 1956-os események – mind nemzetközi, mind pedig magyarországi előzményeinek és következményeinek – kutatására, az évfordulókon túlmenően is. Az Intézet kutatásait a maguk történelmi beágyazottságában végzi, művelődési, oktatási, kulturális és vallási gyökereivel együtt. Megalakulása óta több konferenciát szervezett – pl. az olajválságról és az 1968-as történelmi eseményekről –, az 1956-os forradalom emlékére pedig 2006 őszén tudományos tanácskozást tartott. A tervek között szerepel a Kremlinológiai Kiadványok című sorozat összeállítása, megjelentetése. A legfőbb cél egy olyan egyedülálló Intézet fenntartása, ahol a kutatás és az oktatás összekapcsolódhat, hatékony lehet.

2006. szeptember 1-jei hatállyal a Protestáns Missziói és Tanulmányi Intézet Alapítvány munkája Közép- és Kelet-Európai Missziói Tanulmányi Intézet néven integrálódott az egyetem szervezetébe. Célkitűzései között szerepel többek között a közép- és kelet-európai missziológiai változások kutatása és a keresztyén misszió tudományos igényű vizsgálata történeti, teológiai, antropológiai, kulturális és szociológiai szempontból. Az Intézet részt vesz a HTK és a BTK a mesterképzési programjaiban is.

Szintén 2006-ban kezdte meg működését a Hittudományi Kar szervezetén belül a hazai protestáns egyházi oktatásban sok szempontból egyedülálló Szenci Molnár Albert Egyházművészeti Intézet. Tevékenysége négy területre terjed ki: a liturgia, az egyházzene, az irodalom és a vizuális művészetek szakcsoportjaira. Az Intézethez ezen kutatási területek legalább egyikét kimagasló szinten művelő kollégák csatlakozhatnak. Az intézet elsődleges célja a protestáns hagyományban hosszú időn keresztül méltatlanul háttérbe szorított vizuális kultúra szerepének, és ezzel együtt teológiai esztétikának az újraértékelése. Az Intézet kutatásainak eredményeit a nemzetközi terjesztésű, ennek megfelelően igényes kivitelű, idegen nyelvű Porta Speciosa című periodikában jelenteti meg. E kutatási eredmények a – nemcsak teológus hallgatók számára nyitott – képmeditációs kurzusokon keresztül az oktatásba is közvetlenül becsatlakoznak. Az Intézet tevékenysége szorosan kapcsolódik a Rendszeres Teológiai Tanszéken folyó korábbi, a filozófiai hermeneutika és az exegézis viszonyát vizsgáló kutatásokhoz, másik irányból pedig olyan új területeket tár fel, mint pl. kálvini teológia és a poézis viszonya. Ennek a kutatásnak mintegy kiegészítése a kálvini Chant de victoire szövegkiadása és fordítása. A 2008 tavaszán létrehozott Puritanizmuskutató Intézet kutatásának fő területe az angolszász (brit és új-angliai), továbbá a magyar puritán irodalom, annak teológiai és irodalomtörténeti, művészeti, művelődéstörténeti és történelmi vonatkozásai. Ezeket az interdiszciplináris kutatásokat összehangolva és alkalmanként közösen végzi a Partiumi Keresztény egyetemmel, az angolszász irányultságú nemzetközi kutatásokba való bekapcsolódásban pedig elsősorban a Manchesteri egyetem Kora Újkori Történelem Tanszéke támogatja. Az Intézet elsődlegesen tudományos, kutatási, utánpótlás nevelési, valamint oktatási feladatokat lát el.


60

Ezeken a kutatási-oktatási szervezeti egységeken kívül további két kutatóegység kapcsolódik az egyetemhez:

A Tudomány és Hit Jesenius Protestáns Központ célja az, hogy Budapesten a protestáns értelmiség számára fórumot adjon arra, hogy a tudomány és teológia, a hit és az értelem kapcsolatáról közösen együtt gondolkodjanak. Magyarországon egyetlen protestáns felsőoktatási intézményben sem folyik természettudományos képzés, ezért ennek a központnak különösen nagy szerepe van abban, hogy a régióban elősegítse a vallás és a természettudományos gondolkodás közeledését. A központ nem csak tudományterületek közötti, hanem felekezet közötti is: egy evangélikus és egy református felsőoktatási intézmény közös központja. A Központ 2005-ben a Templeton alapítványtól nívódíjat kapott.

2007 júliusában a Szenátus támogatta a Protestáns Kutatások Központjának létrehozását, mint az egyetem mellett – külső, pályázati forrásokból – működő, a rektor által alapított interdiszciplináris kutatóműhelyt. A Protestáns Kutatások Központja tudományos műhely, amelynek célja egy interdiszciplináris tudományos program megvalósítása (pl. a protestantizmus nagy eszme-, társadalom- és kultúr-történeti kérdései). Célja továbbá a KRE és más – hazai és külföldi – egyetemek, kutatóintézetek egymástól elszigetelten működő munkatársainak összefogása, kutatómunkájuk egyeztetése és új tudományos platform létesítése a bölcsészet és a társadalomtudományok, valamint a teológia területén. A Központ – közös pályázatok, konferenciák, publikációk formájában – lehetőséget kínál a református és evangélikus egyházi gyűjtemények tudományos terveinek integrálására, illetőleg a hazai és külföldi protestáns szellemi műhelyek összehangolt együttműködésére. A Központ jogszabályok szerinti működéséért, a pályázati követelményeknek megfelelő gazdálkodásáért a rektor által kinevezett igazgató felel. A működés és a gazdálkodás elveit, illetőleg a vezetés struktúráját tartalmazó Szervezeti és Működési Szabály-zatot – az igazgató előterjesztése alapján – az egyetem rektora hagyja jóvá. A Központ tulajdonképpen virtuális szervezet, munkaerő-igénye egyetlen adminisztratív munkatárs, akinek bérét a pályázatok fedezik majd. A Központ munkájába a BTK Német Tanszéke is bekapcsolódik, a német irodalmi protestáns hagyományok megjelenési formáinak kutatásával, valamint „Az irodalom és vallás” című nemzetközi kutatóprojekttel.

A BTK és az ÁJK stratégiai céljai között szerepel a KRE küldetésének és

intézményi sajátosságainak megfelelő kutatási területek meghatározása, feltérké-pezése, az itt kutató hazai és nemzetközi szinten elismert szakemberekkel intenzív szakmai kapcsolatok kiépítése, a kar tudományos támogatói körének bővítése. A helyi kezdeményezésű konferenciák, szimpoziumok, workshopok segítenek meg-ismertetni a műhelyek tevékenységét a tágabb tudományos közélettel. E tekintetben kiemelkedően fontos a kutatási eredmények folyamatos dokumentálása, publikálása is.

Középtávú és hosszú távú fejlesztések: A privát szféra számára is hasznosítható kutatások meghatározása és felépítése, illetve az olyan típusú tudományos- kutató műhelyek létrehozása, melynek tevékenysége révén a gyakorlati szakemberek ismerete és tapasztalata megjelenhetne az egyetemen. Ilyen terület lehet a kutatásfejlesztés és a média, kis- és középvállalatok tevékenységének társadalom-tudományi támogatása.

Az egyházi feladatokhoz kapcsolódóan érdemes megfontolni pl. a cigányság demográfiai súlyának növekedésével, a többségi társadalomba való beillesz-kedésének problémájával foglalkozó kutatásokat is. A Magyar Református Egyház-


61

nak az egységesülés irányába tett lépései (az egyesült Kárpát-medencei Református Egyház) és a magyar reformátusok földrajzi elhelyezkedése egy, a határon túli magyarsággal foglalkozó Nemzetstratégiai Intézet megalapítását is indokolja.

A BTK tanszékein a kutatási központokon kívül a meglévő alap és mesterképzési szakok, doktori iskolá(k) tevékenységéhez kapcsolódóan folytatja tevékenységét számos, köztük több nemzetközileg elismert kutatási műhely: a Japán Tanszéken japán társadalomtörténeti kutató műhely, haiku és műfordítói műhely; lexikográfiai és terminológiai műhely, a misztikus hagyományok kutatócsoport, a ’Sorge’ filozófiai műhely, a ’Hyperion’ fordítóműhely, a textur és kontextus irodalmi műhelyek, valamint a Néderlandisztika Tanszéken Holland-magyar protestáns múlt és jelen. A Pszichológia Intézetnek több nemzetközileg elismert műhelye van, így az interakció-dinamikai kutatási műhely, projektív tesztek pszichometriája kutatási műhely, interkulturális kutatási műhely; országosan ismert műhelyei a fejlődéslélektani-neuropszichológiai műhely és a fájdalomkutató műhely. A Történelem Tanszék-csoporton belül több kutatócsoport működik: az egyház- és vallástörténeti kutató-csoport, a neolatin kutatócsoport és az iszlám kutatócsoport. Több tanszék együtt-működésével megszerveződött a romanisztikai kutatócsoport is, a református kultúr-történeti kutatócsoport, az Erdély és Reformáció kutató intézet, valamint a kísérleti régészeti kutatóműhely.

A BTK a fejlesztés stratégiai lehetőségeit azokban a tudományos műhelyekben látja, amelyek az elmúlt években eredményeikkel elérték, hogy a BTK egyes tudományos szektorokban a magas presztízsű intézmények közé kerüljön. Mivel azonban az elismertség növekedése inkább csak az egyes részterületeken regiszt-rálható, fontos kitörési pont az egyelőre kevésbé értékelt területek megerősítése.

A TFK tudományos műhelyei elsősorban a Református Egyház Doktorok Kollégiumának kereteiben tevékenykednek. Három szekcióelnök és egy titkár dolgozik a Kollégiumi kutatómunkában, valamint fokozattal rendelkező oktatók többsége tagja valamelyik szekciónak. Az Óvó- és Tanítóképző Egyesületében 5 oktató végez tudományos munkát, 1 tanár az ÓTE Pedagógiai Pszichológiai szekciójának az elnöke. A Kántorképző Intézet oktatói az egyházzenei kutatásokban rendszeresen részt vesznek. A Teológiai Intézet munkatársai rendszeres kapcsolatban vannak a HTK Doktori Iskolájával. 4.3. Intézményi kutatásfejlesztési ösztönzési rendszer kialakítása, a hallgatók és doktoranduszok bevonásának mértéke, felmutatható eredmények A magas színvonalú oktatás elképzelhetetlen tartósan magas szintű oktatási-kutatási tevékenységet végző személyzet nélkül. E munka rendszeres értékelése lehet az elismerés alapja.

Az oktatási-kutatási teljesítményértékelési rendszer a vezetői értékelés és a hallgatói vélemények mellett a végzett munka teljesítménymérésén alapszik, amelyet önértékelő módon végzünk el. Tartósan magas minőségű munkát nem lehet egyszer megszerzett ismeretekre építeni. A folyamatos képzés, továbbképzés mellett szükség van külső források bevonására a kutatáshoz, ez egyfajta marketing munka végzését igényli. Az oktatók munkájában az oktatási-kutatási (tudományos) és marketing tevékenység (forrásteremtő képesség) összhangjára kell törekedni.


62

Mivel mindhárom résztevékenység az egyetemi oktatómunka szükséges eleme, minden elemben, pillérben teljesíteni kell bizonyos minimális mértéket. Magától értetődik, hogy mindenkinek más az erőssége, ugyanakkor például a kiváló oktatási teljesítmény nem ment fel a publikálás és a fokozatszerzés kötelessége alól. Ez azt jelenti, hogy az értékelés rugalmas és a teljességre néző lesz, de nem tekinthet el bizonyos alapvető követelményektől.

Az önértékelésen alapuló rendszer célja az, hogy mindenki tisztában legyen saját teljesítménye értékével, a rendszer működésével, hogy bizonyos mértékben ambicionálja, versenyeztesse, terelje az egyes részterületeken végzett munkát a pontszámokkal. A pontértékek teljesítése az előrelépés egyik tényezője, jutalmazás, kitüntetés alapja. Nem teljesítésük következménye hosszabb távon visszaminősítés, elbocsátás lehet. 4.4. Tudományos teljesítmények bemutatása a hazai és nemzetközi tudományos világban, együttműködések, pályázati tevékenység Az egyetem – bár rövid múltra tekinthet vissza – sikerrel veszi fel a versenyt a régi, tekintélyes egyetemekkel. Kutatásainkat elsősorban a protestantizmussal kapcso-latos hittudományi, társadalomtudományi-, humán-, és jogi területekre koncentráljuk. Az egyetem jelentős előrelépést kíván tenni a hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek kiaknázásában, hiszen ez nemcsak finanszírozási kérdés, hanem a kutatóegyetemek, kutató karok minőségének alapvető kritériuma. Ehhez szükséges a pályázati figyelőrendszer bővítése, az oktatók motiválása, lehetőség szerint karon-kénti pályázati iroda működtetése. A pályázati tevékenység élénkítése kiemelt straté-giai cél, amely következtében a BTK-n már külön jogkörrel felruházott kari vezetők kerültek kinevezésre, akiknek feladata e tevékenységi terület koordinálása.

A fentiekre tekintettel a pályázati programok eredményes kihasználása, melyek természetesen lehetnek infrastrukturális fejlesztési programok is, illetve a hazai kutatásfejlesztési támogatásokban való részvétel (pl. OTKA) a kari tanszékek munka-társainak, illetve társintézmények hasonló tevékenységet folytató műhelyeinek együttműködését feltételezi. Minthogy a pályázati tevékenység az oktatók részéről igen komoly szakmai, technikai odafigyelést igényel, feltétlenül szükséges a pályá-zatban résztvevők munkájának megfelelő támogatása. Ugyanígy, a külföldi kapcso-latok bővítése tekintetében figyelembe kell venni a már meglévő partnerkapcsolatok mellett egy-egy országos, regionális (pl. Németország esetében tartományi) pályázati programban való részvétel lehetőségeit.

A nemzetközi együttműködés terén határozott fejlődés tapasztalható a korábbi időszakhoz képest. A kutatásszervezés hatékonyságának itt kevésbé merev korlátja az anyagi forráshiány. Így kutatóink egy része – megfelelő kapcsolati tőkével – sikeresen és rendszeresen részt vesz nemzetközi kutatócsoportok munkájában, sőt esélye van nemzetközi kutatási műhely kialakításának is.

A „Theoretical and practical views on improving the enforcement of judgments in cross-border cases in the Union – in particular the cooperation of Hungarian and Romanian legal practitioners and researchers” JLS/CJ/2007-1/10-30-CE-02225240084 jelű pályázaton 166.636,00 € támogatást nyert a KRE ÁJK Brüsszelben a DG Justice, Freedom & Security Főigazgatóságnál. Ebből 143.083,58 euró elszámolást hagyott jóvá Brüsszel a projektzáráskor (a többi összeget nem költötte el a projekt). A pályázat 12 hónap időtartamra szólt, mely 2008.12.10-2009.12.10. között valósult meg.


63

A projekt keretében a projekt eredményeit bemutatandó, 2009. december 4-5-én kétnapos konferenciát tartottak a Hittudományi Kar Dísztermében. Ha jól tudom, akkor a konferencián elhangzó előadásokat is magában foglaló kutatási eredményeket közzétevő kiadvány is készült 2009. végén, melynek címe: „Határozatok végrehajtása határokon átívelő polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Unióban.”

2008 májusában az ÁJK és a Temesvári Nyugati egyetem közös, 12 hónapos, 166.636 euro összköltségvetésű kutatási pályázatot nyert el az DG Justice, Freedom & Security Főigazgatóságtól. A projekt címe: „Theoretical and practical views on improving the enforcement of judgments in cross-border cases in the Union – in particular the cooperation of Hungarian and Romanian legal practitioners and researchers” A programban az egyetem részéről három oktató és két PhD. hallgató vett részt. A projekt eredményeinek bemutatására 2009. december 4-5-én egy kétnapos konferencia keretében került sor. Az elhangzott előadásokat is magában foglaló kutatási eredményeket közzétevő kiadvány is készült 2009. végén, melynek címe: „Határozatok végrehajtása határokon átívelő polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Unióban.”

Fontos kutatási lehetőséget biztosítanak kutatói ösztöndíjak. Széchenyi Professzori Ösztöndíjban, Széchenyi István Ösztöndíjban, Békésy György Poszt-doktori Ösztöndíjban, valamint Bolyai János Kutatói Ösztöndíjban a 1996-tól napjainkig oktatóinknak több mint tíz százaléka részesült, és számos oktatónk nyert más hazai, illetve külföldi ösztöndíjat (Eötvös, Klebelsberg, Magyary, MTA-TMB, CA Bécs, CEU East-East Network, DAAD, École Normale Supérieure, Erasmus, Fulbright, GAW, Habsburg Kutatási, HEKS, Alexander von Humboldt, Huygens, Japán Alapítvány kutatói, Japán Alapítvány doktori kutatói, Japán Oktatási és Kulturális Minisztérium kutatói, KAAD, Mellon, MÖB, ÖAD, RSS, Sasakawa, Soros, Stiftung Aktion Österreich-Ungarn, Taalunie stb.).

A kutatási eredmények közlésének, illetve hasznosításának – az írásbeli publikáción és az oktatáson túl – főcsatornája a kutatók rendszeres részvétele a bel- és külföldi konferenciákon, nemzetközi szimpóziumokon és egyéb szakmai rendez-vényeken. E tudományos tevékenység oktatóinknál általános és kiterjedt, szakmailag szerves része a kutatási célok teljesítésének. A több mint 150 éves kar, a HTK teológiai kutatásai és eredményei megfelelnek a hazai és nemzetközi színvonalnak. A Kar a Szenci Molnár Albert Egyházművészeti Intézet létesítésével, valamint a Gyökössy Endre Szupervizor Intézet szakmai felügyeletének vállalásával nyitott más tudományágak felé is.

A Karon a tanszéki keretben folyó oktatási-kutatási tevékenység, a teológia tudo-mányának jellegéből és a Kar sajátos tanszéki struktúrájából következően nagyobb, átfogó területeket foglal magában. Ezek némelyikében, mint pl. a Rendszeres Teológiai Tanszék által oktatott és kutatott területek esetében a súlypont főként az elméleten van, míg más esetekben az elmélet és az egyházi igények által támasztott gyakorlati követelmények közvetlenül hozhatók kapcsolatba egymással. Találhatók azonban a Kar kutatási struktúrájában olyan szerencsés érintkezési pontok is, mint például a Kálvin kutatás, melyből mind a Rendszeres Teológiai, mind az Egyháztörténeti Tanszék kiveszi a részét, vagy a vallásfilozófia, mely a rendszeres teológia mellett a biblikus tudományoktól is időről-időre komoly impulzusokat nyer.

A gyakorlati teológiai kutatások praktikus és teoretikus szempontokat egyaránt felmutató fontosabb csomópontokra koncentrálódnak: valláslélektan, vallás-pedagógia, börtön lelkigondozás, a lelkigondozás fókusza stb. Az ezeken a terü-


64

leteken elért eredmények közvetlenül és eredményesen épülnek be az oktatásba itthon és külföldön egyaránt.

A gyakorlati, elméleti és történeti tárgyak mellett hagyományosan erős a biblikus tárgyak kutatása is a Karon. E kutatások nemcsak exegézisre, biblikus teológiára, hanem a filológiai, epigráfiai, és paleográfiai vonatkozásokra is kiterjednek. Külön kell említeni, hogy a Kar kutatói bázisa hazai qumranológiai és samaritánus kutatások meghatározó elemét képezi. Országos viszonylatban is kiemelkedők a héber nyelvészettel, óizraeli vallástörténettel, a bibliai exegézissel, illetve a nemzetközi visszhangot is kiváltó újszövetségi írásmagyarázattal és bevezetéstannal kapcso-latos kutatások.

A Kar további, a protestáns felsőoktatásban egyedülálló lehetőségeket magában rejtő szervezeti sajátossága a Filozófia Tanszék jelenléte. A Tanszék az egyetem minden karára kiterjedő oktatási tevékenysége mellett tudományos arculatában is jól illeszkedik a HTK-hoz. Alapvető kutatási irányai, a patrisztikus filozófia, a vallásfilozófia, a szakralitás és a politika viszonya mind a Rendszeres Teológiai Tanszékhez, mind a BTK vallástudomány szakirányú szabad bölcsészet szakjához is közvetlen kapcsolódási pontokkal rendelkeznek. A szabad bölcsészet szak oktatási terheiből a HTK oktatói – a filozófia oktatásán túlmutatóan is – számottevő részt vállalnak.

A Kar a szűkebb értelemben vett egyháztörténeti kutatásokon túl is figyelmet fordít az egyház közelebbi múltjának feltárására, az e területen mutatkozó folytonossági hiányok megszüntetésére. Ennek tudományos fórumai az emlék-konferenciák.

A HTK-n folyó tudományos tevékenység több, párhuzamosan futó szálon is kapcsolódik hazai és nemzetközi tudományos fórumokhoz. A Kar oktatói számos tudományos társaságnak tagjai (Ókortudományi Társaság, Magyar Vallástudományi Társaság, Magyar Filozófiai Társaság, Magyar Patrisztikai Társaság, Magyar Hebraisztikai Társaság, European Association of Biblical Scholars, MRE Doktorok Kollégiuma, International Reformed Theological Institut, Societé des Études Samaritens, Society of Biblical Literature, Society of Deuterocanonical and Cognate Literarture, Studiorum Novi Testamenti Societas, Théma Egyesület). Az Egyház-történeti Tanszék munkatársai olyan szervezetekben képviselik az intézményt, mint a Nemzetközi Levéltári Tanács Egyházi Levéltárak Szekciója, a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete, az Országos Levéltári Szakmai Kollégium, a DmRE Gyűjteményi Bizottsága, illetve – eseti felkérés alapján – a World Alliance of Reformed Churches Theologiai Bizottsága, az MTA Egyháztörténeti munka-közössége, a Nemzetközi egyetemtörténeti Bizottság Magyar Nemzeti Bizottsága, a Magyar Történelmi Társulat. Az oktatók közül többen az MTA köztestületének is tagjai.

A tudományos háttérhez való kapcsolódás másik módja, egyszersmind a kari kutatások színvonalának elismerése az a tény, hogy az elmúlt bő évtizedben a Kar oktatói létszámarányosan igen magas számban kaptak külső, azaz az egyetemen és egyházon kívüli tudományos fórumoktól érkező kitüntetést (Ábel Jenő Emlékérem, Pauler Gyula díj, Scheiber díj, Révay díj).

Kiemelkedő esemény volt a Kar életében a Budapesti Református Teológiai Akadémia fennállásának 150 éves évfordulójára 2005 októberében rendezett négy napos, színvonalas, nagy érdeklődést kiváltó rendezvénysorozat. A jubileum alkal-mával tiszteletbeli doktorrá avattuk dr. Jan Peter Balkenende professzort, dr. Abraham van de Beek professzort, dr. Hafenscher Károly professzort, dr. Juhász Tamás professzort, dr. Kósa László professzort, dr. Hinrich Stoevesandt lelkipásztort,


65

dr. Gerd Theissen professzort és Sir John M. Templeton urat. A jeles esemény alkalmából megjelent A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának története című könyv, valamint a Hálával áldozzál című tanulmánykötet. A BTK kutatási stratégiájában alapvető cél a kutatási eredmények eredményesebb beépítése az oktatásba és a doktoranduszképzésbe, a kutatási eredmények széle-sebb körű publikálása, a külföldi publikációk számának növelése.

A tanszékek, intézetek számos európai, illetve tengerentúli egyetemmel tartanak fenn tudományos kapcsolatot, ezen túlmenően az oktatók egyénileg több nemzetközi kutatási projektben vesznek részt.

A Kar nagy jelentőségű, sikeres országos és nemzetközi konferenciákat szervezett az elmúlt években, pl. II. Rákóczi Ferenc és Európa (2003); Konferencia a Bocskai-szabadságharc kitörésének 400. évfordulójára (2004); Japanisztika a bölcsészettudományban (2006); A japanisztika interdiszciplináris kutatóműhelyeiből (2007); Nemzetközi japán nyelvoktatás konferencia (2001, 2005, 2007); Mezőváros, reformáció és irodalom, 16–18. század (2001); Konferencia Csokonai Vitéz Mihály halálának 200. évfordulója alkalmából (2005); A zsoltár a régi magyar irodalomban (2007), Ungarn in Europa (2004); a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Közhasznú Egyesület IV. Nemzetközi Kongresszusa (2005); Változások és kölcsönhatások, a pszichoanalízis, mint alkotás,(2007); Az idő a pszichoanalízisben, a jelenben elbeszélt múlt és jövő (2008); Szakrális valóság, szakrális nyelv, szakrális kommunikáció (2006) stb. Milton Through the Centuries (2008 szeptemberében, Milton születésének 400. évfordulóján, 3 kontinens 12 országának több mint 40 előadójával).

Az oktatók jelentős része hazai és nemzetközi tudományos társaságok tagja (MTA Köztestülete, Magyar Vallástudományi Társaság, Ókortudományi Társulat, Magyar Régészeti és Művészettörténeti társulat, Magyar Pszichológiai Társaság, Magyar Szupervizorok Társasága, Magyar Germanisták Társasága, Magyar Goethe Társaság, Magyar Nyelvtudományi Társaság, Magyar Írószövetség, Magyar-Japán Baráti Társaság, Nemzetközi Magyarság-tudományi Társaság, EuroCALL, Modern Filológiai Társaság stb.).

Jóllehet a kormányzati felügyelet alatt működő pályázati szervektől, intézményektől (pl. MÖB), illetve a külföldi pályázati lehetőségeket közvetítő intézményektől, irodáktól származó információk továbbítása a megfelelő kari vezető feladatkörébe tartozik, mindamellett a tényleges pályázati jogosultság elsődleges feltételét az oktatói, kutatói tevékenység alapozza meg, ösztönözni kell az egyes tanszékek, intézetek munkatársainak ilyen jellegű tevékenységét.

A stratégiai célokhoz kapcsolódó konkrét feladatok: A kari vezetés a belföldi pályázati tevékenységet, illetve a nemzetközi pályázati tevékenységet két dékán-helyettes között osztotta meg, hogy így mindegyik terület elég figyelmet kapjon. A belföldi pályázatok terén a kar részt vesz a nagy volumenű, intézményi szintű fejlesztést lehetővé tevő TÁMOP-pályázatokban. Nyertes pályázatai vannak a TDK-t támogató NTP-OKA-, ill. Pro renovanda cultura Hungariae pályázatokban. Az OTKA-projektekben szintén rendszeresen pályáznak az oktatók egyéni és csoportos kutatói pályázati kiírásokra is. Az NKA könyv-, ill. folyóirat kiadási pályázatait is előszeretettel kihasználják. Mindezekkel folyamatosan foglalkozik a kari vezetés. A külföldi pályázatok terén az egyetemen folyó kanadológiai kutatás kapcsán sikeresen részt a kar a Kanadai Nagykövetség által kiírt konferencia- és könyvkiadási pályázatokban, melyek jelentős nemzetközi konferencia rendezését és tanulmánykötet kiadását teszik lehetővé. Az ezekkel kapcsolatos önrészt a kar biztosítja a költségvetésben. A


66

Misztikus Hagyományok kutatócsoport együttműködését az antwerpeni Ruusbroec Genootschappal a Marie Curie-pályázatban a Kar szintén támogatja.

Az ÁJK az ötéves, 2006-2010. évekre szóló tervciklusban kari K + F stratégiájában három alapcél elérésére törekszik:

Az alapkutatások valamennyi területén – a kutatási terv ütemezésében – eredményeket kell kimunkálni. Ezeket részben a graduális és posztgraduális képzési szakok, részben – a hallgatók bevonásával – a tudományos diákkörök hasznosítják.

Az alkalmazott kutatásokban az eredményeket közvetett módon kell hasznosítani, különös figyelemmel a jogalkotás és a kormányzati stratégia egyes szakmai igényeire.

A kutatások eredményességét és hatókörét pályázati eljárások felhasználásával – főként az OTKA, OKKT, Tempus, Leonardo stb. formák igénybevételével – és széles nemzetközi együttműködés kiépítésével kell növelni. Ennek érdekében az európai közösségi jog, a nemzetközi jog és a közigazgatási jog területén nemzetközi kutatási műhelyt kell kialakítani, másrészt a kutatási eredmények cseréjét közös kiadványokkal kell biztosítani.

Az alapcélokat tekintve a félidőszakos felmérés a következőket tükrözi: A Kar kutatásai – a tényleges szükséglethez igazodva – többször alapkutatási

feladatot teljesítenek, amelynek megoldása lényeges az adott terület tudományos igényű elemzéséhez. Az alapkutatások eredményei egyrészt, közvetlenül beépülnek az oktatásba, másrészt, ugyanannál a kutatónál, megalapozzák az alkalmazott kutatás indítását, vagy folytatását. A kétféle kutatási kategória tehát a gyakorlatban összefonódik. Számarányukat tekintve a kutatási témáink és teljesítményeink döntően az alkalmazott kutatások területére esnek.

Az alkalmazott kutatások eredményeinek – részben közvetlen, részben közvetett – hasznosulása alaptény. A kutató minden esetben számol a felhasználás igényével és a hasznosítás reális esélyeivel, illetve korlátjaival. Még az elvont elméletnek tűnő kutatási eredmény is mindig a gyakorlatra összpontosul: a kutató nem rejtett célja, hogy – az elméleti tisztázással – a jogalkotás folyamatát és a jogalkalmazás célszerű irányát befolyásolja.

Az ÁJK 2006-2008. között számos konferenciát, műhelyvitát, tudományos ülést rendezett. A szervezett konferenciák – a teljesség igénye nélkül: Az elektronikus média szabályozásának tapasztalatai és lehetőségei (2006); Az egyházi autonómia határai (műhelyvita) (2006.); Jogász Doktoranduszok Országos Szakmai Találkozója (konferencia, (2006.); Kapun belül – kapun kívül: mérlegen az európai uniós tagság tapasztalatai (Nyári egyetem, 2006); Iskolateremtő személyiségek a magyar jogtudományban (konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, 2007); A törvényes vád (tudományos ülés, 2008). A TFK két jelentős, nemzetközi elismertségű műhellyel rendelkezik: a Pedagógiai Intézet 15 éve közös módszertani kutatásokat folytat a hollandiai University of Teacher Treaning Driestar Educatief keresztyén egyetemmel, ennek eredménye-képpen három pedagógiai könyvben jelentek meg tanulmányok. A diakóniai műhely közel tizenöt éves, német, dán, holland és észak-írországi kapcsolatokkal rendelkezik, és jelentős részt vállal az MRE diakóniai tevékenységét segítő módszer-tani/kutatási tevékenységben. A Kar évente megrendezi a nemzetközi diakóniai konferenciát. Itt működik az egyházunkban egyetlen katechetikai műhely is.


67

A számvetésre, önértékelésre, a jövő feladatainak meghatározására kiváló alkalmat nyújtottak az évfordulós ünnepségek is. A HTK már említett jubileumi rendezvény-sorozatán kívül az ÁJK a Kecskeméti Jogakadémia alapításának 175. és a Kar fennállásának 10. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferenciát, a TFK pedig a tanítóképzés újraindításának 20. évfordulója alkalmából.

5. Belföldi és nemzetközi kapcsolatok 5.1. Helyi, regionális és országos kapcsolatok Több, ma is létező szoros intézményi együttműködés létezik az egyetemen. Az 1. fejezetben említett, a Szegedi Tudományegyetemmel közös jogászképzésen kívül folyamatosan fejlődik az egyházi és a világi középiskolákkal való kapcsolatrendszer.

A TFK képviselői a felvételi jelentkezéseket megelőzően mintegy húsz éve rendszeresen felkeresik a magyarországi református középiskolákat, a kart és oktatási tevékenységét bemutató népszerűsítő körút keretében. Ezen kívül kiszállásokon, ifjúsági találkozókon (irodalmi, zenei stb.) fejtenek ki PR munkát.

Az ÁJK folyamatos és aktív kapcsolatot kíván fenntartani a református és evangélikus gimnáziumokkal. A kapcsolattartás nem pusztán az évi kétszeri nyílt napra és az Educatio kiállításra korlátozódik, hanem annál sokkal több lehetőséget kíván nyújtani a kar és képzési kínálatának megismertetésére. A tehetséges diákok felkutatása, szakmai támogatása már a középiskolában elkezdődik egyéni tutorálás, tanulmányi és szociális ösztöndíjak/díjak formájában.

A BTK oktatói, hallgatói az elmúlt években számos református gimnáziumba látogattak el, valamint 2009 adventi időszakában a BTK oktatói reklámanyaggal (brossúra, Károli-logós tollak) felszerelkezve középiskolákat látogattak meg, és tartottak előadást a végzős osztályoknak egyetemünkről.

Korábban két református gimnáziumot és egy általános iskolát kötött szerző-déses kapcsolat az egyetemhez, amelynek keretében a tanárképzés és a tanító-képzés gyakorlati részében adtak segítséget. Ezek az intézmények a budapesti Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium, a nagykőrösi Arany János Refor-mátus Gyakorló Általános Iskola és az Arany János Református Gimnázium. E téren jelentős előrelépés történt. 2010 őszén kezdte meg az érdemi munkát a BTK Tanárképzési Bizottsága, ahol a tanári képzésben érintett szakmódszertanos oktatók összehangolják, és egyeztetik a tanárképzéssel kapcsolatos teendőket. Ennek ered-ményeképpen

a) Megtörtént a partnerintézmények és a szakvezetők adatainak egyeztetése, pontosítása.

b) A partneriskolák igazgatóit közös megbeszélésen fogadtuk, melyen tájékoztatást adtunk a „B” és „C” típusú gyakorlatok lebonyolításáról.

c) Tájékoztató anyagokat adtunk az iskolaigazgatók részére, a gyakorlatok lebonyolításáról, annak dokumentálásáról.

d) Szerződéstervezetet adtunk át az iskolák részére. e) A Tanárképzési Bizottság és a Kari vezetés az alábbi intézményekkel vette fel

a kapcsolatot és folytatott előrehaladott tárgyalásokat: - Lónyay Utcai Református Gimnázium - Baár–Madas Református Gimnázium, - Arany János Református Gimnázium Nagykőrös (gyakorlóiskola) - Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium - Németh László Gimnázium


68

- Fáy András Műszaki Szakközépiskola - Lóczy Lajos Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi

Szakközépiskola és Kollégium (Balatonfüred) - FMÖ Petőfi Sándor Gimnáziuma és Szakközépiskolája (Sárbogárd) - Teleki Blanka Gimnázium (Budapest)

A tanárképzésen kívül az együttműködés kiterjed a tehetséggondozásra és az utánpótlás-nevelésre is.

Középtávon szükséges a kapcsolatok szorosabbá tétele a református felsőoktatási intézményekkel, s azokon túl az egyházi felsőoktatási intézményekkel. Ugyanakkor meg kell találni az együttműködés formáit az ELTE párhuzamos karaival, a két egyetem Bölcsészettudományi Kara például pár száz méterre van egymástól, ez szinte kínálja az áthallgatás és együttműködés lehetőségét, amint az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem is.

Amint azt már említettük, az egyetem és karai jó kapcsolatban vannak a helyi önkormányzatokkal, különösen kiemelendő ebben a tekintetben a budapesti IV. és a IX. kerület. Regionális és országos kapcsolatainkat a Társadalmi Tanács is erősíti. Az ÁJK hasonló céllal egy szenátori testület hozott létre. 5.2. Nemzetközi kapcsolatok: Az egyetemi tanulmányoknak egyre fontosabb eleme a nemzetközi képzésben való részvétel. Egyetemünk megalakulásakor elsősorban németalföldi egyházi felső-oktatási intézményekkel létesített szakmai-tudományos kapcsolatokat. Nemzetközi kapcsolataink azóta számos határon túli, tengeren túli, valamint Európai Uniós egyházi és állami egyetemmel bővültek.

Az egyetem középtávon a meglévő kapcsolatok elmélyítésére és jobb kihasználá-sára, illetve új partnerek felkutatására törekszik, főleg az Európai Felsőoktatási Térségben, azon belül a magyarlakta területeken való intenzívebb szerepvállalásra. Megkülönböztetett figyelmet fordít a nemzetközi csereprogramok által kínált részképzés elősegítésére. A közös kutatási projektek, tudományos események szervezésén túl, az idegen nyelvű képzések kínálatának bővítésével, valamint közös diplomát adó képzések akkreditálásával kapcsolódik be az európai felsőoktatásba. Elsődleges cél a hallgatói és oktatói mobilitás elősegítése, a részképzések, kutató-cserék körének bővítése. Mindamellett alapvető fontosságú, hogy ezek a konkrét együttműködési megállapodások az az egyetem különböző intézményeinek oktatói állományába tartozó munkatársak kutatásaival, illetve a nemzetközi tudományos élet fő kutatási irányaival is összhangban legyenek, illetve a hallgatói mobilitás elősegítése érdekében fokozni kell a hallgatók külföldi tanulmányi lehetőségeit megalapozó tanszéki, intézeti együttműködési megállapodások rendszerének kiépítését. Ezek az együttműködési keretek a megfelelő tantervi feltételek megléte esetén lehetővé teszik az idegen nyelven folyó képzések megerősítését, először blokkszerűen a vendéghallgatók részére, akár nyári egyetem formájában, a későbbiekben közös képzések kialakításával.

Az Európai Unió tagállamainak egyetemeivel létrejött együttműködés tovább-fejlesztéséhez az Európai Bizottság Socrates/Erasmus programjai, a Leonardo da Vinci, valamint a CEEPUS programok által kínált szakmai-pénzügyi támogatások adnak folyamatos lehetőséget. egyetemünk tanszékei az Európai Uniós partner egyetemekkel elsősorban hallgatói és oktatói mobilitási kapcsolatokat tartanak fent,


69

de rövidtávú terveink között szerepel közös képzési modulok, tantervek, új képzési programok kifejlesztése is. E programok megvalósításával célunk az európai dimenzió erősítése, a külföldön végzett tanulmányokért kapott kreditértékek teljes elismerése, az oktatás minőségének fejlesztése, a nyelvismeret minőségi javításának támogatása, nemzetközi partnerségre épülő projektek kifejlesztése, az oktatási rendszerek és politikák összehasonlítása, valamint a közösen szerzett tapasztalatok beépítése az oktatásba.

Az egyetem jelenleg a Socrates-Erasmus program keretében kötött szerző-déseken túlmenően – több mint harminc külföldi intézménnyel áll szerződéses kapcsolatban, közös kutatási és képzési együttműködés céljából. (Az intézmények listáját a 8. számú melléklet tartalmazza.) Köztük határon túli intézmények (a romániai Partiumi Keresztény egyetem és az Universitatea Alexandru Ioan Cuza Iasi, Szlovákiában a révkomáromi Selye János Egyetem, a Cseh Köztársaságban az Univerzita Palackého V Olomouci, valamint a Cseh Tudományos Akadémia Régészeti Intézete) éppúgy szerepelnek, mint pl. az Oszakai Idegen Nyelvi egyetem, a Potchefsroom University for Christian Higher Education (Dél-Afrikai Köztársaság), továbbá lengyel, norvég, finn, német, litván, görög, török intézmények. A KMTI nemzetközi kapcsolatrendszere mintegy húsz külföldi intézményre terjed ki. Az Idegen Nyelvi Lektorátus is szorosan együttműködik több külföldi felsőoktatási, illetve közoktatási intézménnyel.

A többoldalú kutatási projekteket, a közös európai diplomákat az EU is támogatja. Szeretnénk fejleszteni és felvenni a kapcsolatot a közép-kelet-európai régió további rangos intézményeivel is. Kiemelt feladatunknak tartjuk a protestáns elkötelezettségű szakemberek felkutatását, és a protestáns hagyományokkal foglalkozó kutatások számának növelését. A kutatás támogatása érdekében képzési együttműködések megkötésére törekszünk a külföldi érdekeltségű cégekkel, vállalatokkal és kulturális intézményekkel. Szponzorokat keresünk programjainkhoz, a szakok infrastruktú-rájának, elsősorban könyvtárának fejlesztéséhez.

A külföldi és belföldi partnerekhez fűződő szakmai kapcsolatokat oly módon szeretnénk megerősíteni, hogy rendszeresen jelen legyenek az egyes szakokhoz kapcsolódó kutatási területek elismert szakemberei az általunk szervezett tudo-mányos eseményeken, illetve oktatóink rangos publikációs orgánumokban jelenhes-senek meg tanulmányaikkal.

Konferencia részvétel és jelentősége: A nemzetközi kapcsolatok kiépítése az az egyetem intézményei tudományos presztízsének erősítése érdekében ugyanígy megköveteli, hogy az oktatók meghatározott rendszerességgel komoly nemzetközi tudományos fórumokon, konferenciákon vegyenek részt. Ez egyfelől az adott intézmény általános elismertségét szolgálja, másfelől a későbbi tanszéki, intézeti tudományos együttműködések megalapozását is jelentheti. Természetesen az intézmény kezdeményező fellépése is elengedhetetlen, melynek elsődleges formáját a tanszéki vagy intézeti keretek felhasználásával történő, s nemzetközi érdeklődésre számot tartó konferenciák megrendezése adja. Amennyiben szükségesnek látszik, más társintézménnyel, kutatóműhellyel való közös szervezést is figyelembe kell venni, hiszen ez önmagában is a kapcsolatrendszer bővítését szolgálja. Termé-szetesen egy-egy tanácskozás, konferencia, vagy adott esetben az oktatók, kutatók tevékenysége a jövőbeni együttműködés folyamatossága érdekében feltételezi, hogy az intézmény által megjelentetett idegen nyelvű kiadványok széles körben, a nemzetközi partnerek, kutatói fórumok számára is elérhetők legyenek.

Regionális együttműködés: Az együttműködés, az erőforrás-allokáció és a szinergia adta előnyöket az egyházi felsőoktatásban is érdemes kihasználni. A


70

Kárpát-medence jelentősebb régióiban jelen lévő egyesült református egyház kiváló alapot képez egy magyar református egyetemi szövetséghez. A református felső-oktatási intézmények szorosabb együttműködésének megteremtése mindenképpen távlati feladat, konkrét formába öntését 2017-re, a reformáció 500. évfordulójára időzítette az egyetemi stratégia. Megfontolandó, hogy szintén a reformáció évfordulójára Egyetemünk szorosabb együttműködést alakítson ki a Magyarországi Evangélikus Egyházzal is. Természetesen a nemzetközi kapcsolataink fejlesztésével ez az együttműködési forma egy tágabb református rendszer részévé válhat.

Az ÁJK-n egyre nagyobb az igény arra, hogy a hallgatók külföldi részképzésben, illetve idegen nyelvű kurzusokon vegyenek részt. A Kar kiemelt feladatként kezeli ezen igények kielégítését és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését.

A Karon jelenleg évente 10–12 hallgató tandíjmentesen, ösztöndíjjal folytathat részképzést külföldi egyetemeken a Socrates-Erasmus program keretében; a Karnak jelenleg hat – ausztriai, németországi, illetve belgiumi – intézménnyel van érvényes szerződése. Évente további 6–8 hallgató számára ösztöndíjas külföldi kurzusokat biztosít a Kar egyéb nemzetközi program keretében, és évente további 6–8 hallgató ösztöndíj nélkül folytathat részképzést külföldi egyetemeken, elsősorban Skóciában.

A Kar közös, idegen nyelvű kurzusok és közös diplomát nyújtó képzés megszervezését kezdte meg egy németországi partneregyetemmel, továbbá vendég-professzorokat fogad az Egyesült Államokból, Kanadából és Európából, angol, német és francia nyelvű kurzusokat hirdet a Kar előadóinak részvételével. Az ÁJK Erasmus programban résztvevő partnereinek száma 6-tal növekedett a 2010/11-es tanévben. A Karnak jelenleg 12 Erasmus kapcsolata van, ezt a számot a közeli jövőben sokszorosára szeretné növelni. A Kar az Erasmus programban a hallgatói és oktatói mobilitáson kívül szakmai gyakorlatra is biztosít lehetőséget a hallgatóknak 3-5 hónapos időtartamra A skóciai Abertay Dundee Egyetemmel közös megállapodás alapján a Kar 6-8- hallgatója tanulhat egy tanévet a Dundee Egyetemen, és szerezhet BA vagy Bsc diplomát részképzésben.

A HTK-n a Socrates-Erasmus program keretében évente 2–3 hallgató tandíj-mentesen, ösztöndíjjal folytathat részképzést; a Karnak jelenleg öt – németországi, illetve svájci – intézménnyel van érvényes szerződése. Ezen kívül a Kar több hallgatója vehetett részt külföldi részképzésben a Zsinat által adott ösztöndíjjal.

Ezenfelül neves külföldi oktatók beállításával – olyan angol nyelvű teológiai képzést tervez indítani, amely a keleti országok (Lengyelország, Ukrajna, Orosz-ország) protestáns hallgatóit képezné, az anyaországban hiányzó mesterképzési szinten.

A TFK hallgatói több mint húsz éve rendszeresen vesznek részt külföldi képzésben, részképzésben. A jelenlegi külföldi képzésben való részvétel egyfelől a már korábbi kapcsolatok folytatása az Erasmus, illetve a Leonardo program támogatásával, másfelől újabb keletű, intézmények közötti együttműködés eredménye. Az intézményi kapcsolatok bővülése – a Kar képzési profiljának megfelelően – mind a négy intézet hallgatói számára lehetővé teszi a külföldi tanulmányok, gyakorlatok folytatását. Mintegy tíz külföldi felsőoktatási, illetve szakmai gyakorlatot koordináló intézmény fogadja a Kar hallgatóit, valamint (jelenleg még jóval kisebb arányban) küld hallgatókat pl. tanítási gyakorlatra. A hallgatói mobilitás keretében pályázatot elnyert hallgatók – igény szerint kiscsoportos vagy egyéni – felkészítő


71

nyelvtanfolyamon vehetnek részt. Az Erasmus és a Leonardo programon kívül működő közös projektek, külföldi és hazai kurzusok, posztgraduális képzési programok további lehetőséget jelentettek és jelentenek – hallgatóknak és oktatóknak egyaránt – a szakmai kitekintésre.

A BTK elsődleges célja a hallgatói és oktatói mobilitás elősegítése, a részkép-

zések, kutatócserék körének bővítése. E cél megvalósítása érdekében az intézmény fenntartói hátterének megfelelően elsősorban holland, angolszász, német és francia területek megfelelő felsőoktatási intézményeivel, tudományos műhelyeivel szükséges a munkakapcsolatok kibővítése, de természetesen az Erasmus programokba való bekapcsolódás révén sokkal szélesebb körű együttműködési hálózat kiépítésére is lehetőség nyílik.

A szakspecifikus projektek mellett erőteljes kiegészítő oktatást tudnánk idegen nyelveken is biztosítani inter- és transz-diszciplináris kurzusok, valamint intenzív angol, német, francia nyelvi, ország-ismereti szemináriumsorozatok keretében, ami szintén lényeges elemét képezi az Intézmény nemzetközi elismertségének.

Hallgatói pályázatok támogatása, orientálása: A hallgatói önállóság tiszteletben tartása mellett ugyanakkor elengedhetetlen a megfelelő anyagi háttér biztosítása is, mely egyfelől intézményi költségvetési keretből, a legkiválóbb hallgatók számára évente pályázható meghatározott ösztöndíjalapból történhet. Ez különösen a háromszintű képzés biztosítása esetén tűnik szükségesnek, különösen az MA vagy doktori szintű tanulmányokat folytató hallgatók külföldi kutatásainak elősegítése érdekében. Természetesen ugyanilyen lényeges a központi támogatással működő ösztöndíjas pályázati feltételek (MÖB, OTKA posztdoktori ösztöndíj, Eötvös Ösztöndíj predoktori kategória) figyelembe vétele, a tehetséges hallgatók megfelelő orientálása, vagy a tervezett történész doktori iskola tekintetében az AÖ vagy DAAD ösztöndíjak kihasználása. Ezek az ösztöndíjak ugyanis a pályázat előfeltételeként szabják meg a külföldi fogadóintézménnyel való kapcsolatfelvételt, az adott pályázó témájának, tanulmányainak a fogadóintézmény megfelelő szakembere által történő jóváhagyását, ajánlását.

Ez azért is fontos, mivel a jelenlegi 73 európai, 1 Japán (Osakai Egyetem), 1 Dél-Afrikai (Potchefstroom Egyetem) és 1 Egyesült Államokbeli (Calvin College, 1996 óta) felsőoktatási intézményekkel kötött együttműködési megállapodásainkat a jövőben további intézményekkel kötendő szerződésekkel szeretnénk bővíteni. E megállapodások a kölcsönös oktatói és hallgatói mobilitáson kívül lehetőséget nyújtanak közös nemzetközi kutatásokban, konferenciákon való részvételre, valamint hálózatban együttműködő egyetemekkel való intenzív programok megvalósítására. Az együttműködés területei: történelemtudomány, japanológia, pszichológia, magyar irodalom és nyelvészet, germanisztika, néderlandisztika, anglisztika, kommunikáció és médiatudományok, valamint szabad bölcsészet. A jövőbeni kapcsolatos bővítése sok esetben a megjelentetett idegen nyelvű konferenciakötetek referenciabázisként való alkalmazása révén, esetleg e-book formában lehetséges jelentős mértékben. Az egyes intézetek és tanszékek tudományos, oktatási együttműködési kapcsolataik kiépítése terén jelentős eredményeket értek el. Az intézetek, tanszékek oktatói közül 87 fő a 2008-2010 közötti időszakban összesen 337 konferencián, tudományos rendezvényen vett részt előadóként, vagy tartott szakmai prezentációt, s ebből 115 alkalom nemzetközi rendezvény volt. Elmondhatjuk, hogy az Intézmény munka-társainak csaknem minden harmadik konferenciaszereplésére a nemzetközi tudo-mányos élet résztvevői előtt került sor. Az Erasmus kapcsolatokat is figyelembe véve a legnagyobb számú külföldi intézményi együttműködési kapcsolatrendszerrel a


72

Nyelvtudományi Tanszék rendelkezik, összesen 8 külföldi egyetem révén, majd ezután következik a Történelemtudományi Intézet 6 külföldi felsőoktatási intéz-ménnyel fennálló kapcsolatának köszönhetően. Igen komoly jelentőséggel bír, hogy az EU tagságra aspiráló Törökország egyik egyetemével, az Ankarai Egyetemmel is folyamatos kapcsolatokat ápol az Intézet. Az Anglisztika Intézet szintén 8 külföldi intézménnyel tart fenn kapcsolatot, a Német Tanszék 4 egyetemmel, de figyelemre méltó, hogy Japán szintén 4 felsőoktatási intézménnyel képviselteti magát a KRE BTK kapcsolatrendszerében.

A 2011. évre tervezett kari oktatói nemzetközi konferencia részvétel szintén az előbb megfogalmazott törekvésnek felel meg. A Történettudományi Intézet három munkatársa négy jelentősebb nemzetközi konferencián vesz részt, így pl. a Rennes-ben megrendezendő MARGEC - 2. szimpóziumon, a CEU társadalomtörténeti konferenciáján, vagy a Grazban rendezendő nemzetközi felvilágosodás történeti konferencián. A Német Nyelv és Irodalom Tanszék négy oktatója Bernben, Saarbrückenben, Potsdamban valamint Erlangenben tart előadást, továbbá a tanszék számos külföldi irodalomtörténész részvételével nemzetközi konferenciát szervez. A Kommunikáció és Médiatudomány tanszék négy oktatója többek között a határon túli magyar tudományos, hallgatói kapcsolatok erősítését is szolgáló rendezvényeken vesz részt, így a Temesvári Nyári Egyetemen, vagy a Segítők V. soros marosvásárhelyi konferenciáján. A tanszék oktatói mindemellett a Christelijke Goeschoolban, a British Library-RAI Filmfestival keretében Londonban, továbbá a Brnoban rendezendő Diversity as a Challange című konferencián tartanak előadást. A Szabadbölcsészeti Tanszék három oktatója több külföldi és hazai nemzetközi tudományos rendezvényen vesz részt, így a soros patrisztikai konferencián Oxford-ban, a European Association for Studies on Religions budapesti tanácskozásán, a Greifswaldi Egyetem rendezésében szervezett Conference on Language Contact in Times of Globalization egyik előadójaként, továbbá a BGF Globalisation, European-ization and Other Transnational Phenomena: Descriptions, Analyses and General-izations címmel szervezett tanácskozásán, valamint az EASA Network Karunkon rendezendő Sacral Communication and Healing című konferenciáján. A Színház-tudományi Tanszék két oktatója Berlinben valamint Vilniusban tart előadásokat.

Oktatási együttműködési programok: Jelenleg 60 külföldi felsőoktatási intézménnyel, tudományos műhellyel van együttműködési szerződése, rendszeres kapcsolata az Egyetemnek. Tizenkét éve működik az Anglisztika Intézet és a Calvin College (Grand Rapids, Michigan) csereprogramja, melynek keretében az őszit félévben 15-20 diák tanul egyetemünkön. Az általuk fizetett kurzusdíjakat az egyetem minden évben „visszaforgatja” egy, illetve több angol szakos hallgató USA-beli tanulmányainak részbeni finanszírozására, ha pedig a befizetett kurzusdíjakból maradvány keletkezik, az az egyetem, a Kar és a szak bevételét növeli. A hallgatók az évek túlnyomó többségében a Temesvár utcai kollégiumban kerültek elszállásolásra. Az általuk befizetett összeg a kollégiumnak minden évben tervezhető bevételt jelent. Célunk, hogy az első félévben a kollégiumban lakó amerikai hallgatókat a második félévben egy másik, szintén tengeren túli protestáns intézményből jövő hallgatók csoportja váltsa föl. Így a plusz bevételt kiszámíthatóan egész évre lehetne tervezni.

Az Anglisztika Intézet számos intézménnyel ápol Erasmus kapcsolatot, ezek közül a Leuveni Katolikus Egyetemmel szorosabban is együttműködik, jelenleg egy könyvtárfejlesztési program keretében. Az intézet nemzetközi diákkonferenciákat szervez más egyetemekkel közösen, elsősorban a University of California Santa Cruz-zal (továbbá pl. a berlini Humboldt Egyetemmel vagy a jeruzsálemi Hebrew


73

University-vel stb). Az intézet tervbe vette, hogy a Texas Lutheran University-vel hasonló kapcsolatot épít ki, mint a Calvin College-dzsal, erről az egyetemről már kétszer érkeztek hallgatók a tanszékre kéthetes kurzusra, és újabb látogatásra készülnek. Az intézet minden évben fogad Fulbrightos vendégtanárokat is. Új és jelentős program az ún. visegrádi együttműködés, a Közép-Európai angol tanszékek irodalmárai részvételével, ami az első projektben a bolognai rendszer átjárhatóságát kihasználó közös kurzuskínálatban, a másodikban pedig a kutatók közös műhelymunkájában nyilvánul meg.

Kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik a Néderlandisztika Tanszék is. Az egyetemi szintű néderlandisztikai képzés előzménye az évszázadokra vissza-nyúló protestáns egyházi és peregrinációs hagyomány, amely hazánk és Hollandia kapcsolatát a múltban is meghatározta, és kihatással van a jelenre is. Ezt a protestáns hagyományt és a két nép közti kapcsolatot a jövőben kiemelten szeretné kutatni a Tanszék, bemutatva az átvehető jó példákat mindkét irányban. A kutatás-ban a hollandiai és erdélyi partnerek mellett szorosan együtt szeretnének működni a BTK magyar és történelem szakterületeivel, a Missziológiai Intézettel és a Protestáns Kutatások Központjával is. A Néderlandisztika Tanszék kiterjedt Erasmus és CEEPUS kapcsolatokat ápol (tíz, illetve hat külföldi egyetemmel), valamint megállapodása van közép-európai egyetemekkel „semi joint degree” (DCC) kiadá-sában (hét partneregyetem – Bécs, KRE, Brno, Wroclaw, Debrecen, Olomouc, Pozsony – közös betétlapot állít ki az elvégzett tanulmányokról).

Ezen túlmenően rövidesen aláírásra kerül a BTK és az erlangeni Friedrich Alexander Universität közötti együttműködési megállapodás, mely a European Master in Lexicography program keretében MA szintű „double degree” meg-szerzésére nyújt lehetőséget a két intézmény hallgatói számára az adott tudomány-területen, a mobilitás finanszírozására benyújtandó Erasmus Mundus pályázati anyagát pedig most véglegesíti a koordináló erlangeni egyetem. A Lisszaboni Egyetemmel szintén közös Erasmus pályázat benyújtására kerül sor 2011. júniusában. Ugyanígy a fenti törekvés részét képezi, hogy a történész doktori iskola tanulmányi, kutatási programjának megfelelően a leendő doktori hallgatóknak választott témájuk szerint meghatározott időt kell külföldi kutatóintézményekben eltölteniük. A történész doktori iskola programja az egykori Habsburg Birodalom kulturális, regionális, történelmi örökségeként szintén a további együttműködési lehetőségek bővítését hivatott szolgálni ausztriai, csehországi, szlovákiai, romániai, horvátországi intézményekkel, szakemberekkel. A tervezett történész doktori iskola társadalomtörténeti tematikájának megfelelően fontos célkitűzés egyes kiemelt külföldi regionális kutatóműhelyekkel való együttműködési keretek biztosítása, így pl. a University College London, School of Slavonic and East European Studies vagy a Heidelbergi Egyetem tekintetében a partneri viszony kialakítása. E törekvés első lépéseként vendégelőadói programokra kerül sor. Az előbb említett intézményekkel való kapcsolatépítés részeként Prof. Martyn C. Rady tart előadást a 16. századi magyar történelem, az általános magyar jogfejlődés kérdéseiről a Történettudományi Intézetben. Az Anglisztika Intézet vendégeként 2011-ben hat külföldi előadó, illetve külföldi kutatóműhely részvétele várható az Intézet oktatói munkájának tevékenységéneként, így Albert Rau irodalomtörténész Németországból, Gerry Miller költő Észak-Írországból, Michael Geaney történész Írországból, Prof. Grzegorz Kleparsky nyelvész a Rzeszowi Egyetemről, továbbá Joost Van Hooreweder a Leuveni Katolikus Egyetem könyvtárosa, valamint a Texasi Lutheránus Egyetemről érkező


74

tanárok előadássorozatára kerül sor. A Német Nyelv és Irodalom Tanszék meghívására szintén hat külföldi vendégtanár fogadása várható, így Prof. Dr. August Stahl, Dr. Doris Jung-Ostermann, Prof. Dr. Ralf Bogner, Dr. Misia Doms a Saarbrückeni Egyetemről, Prof. Dr. Detlef Gwosc Berlinből, Dr. Sabine Egger az észak-írországi Limerickből. A Szababölcsészet Tanszék meghívására Prof. Bart Raymaekers, a Leuveni Katolikus Egyetem Filozófiai Karának tanára tart előadást. A Kommunikáció és Médiatudomány tanszéken az Erasmus tanárcsere program keretében Ton Ton Veen, a Christlijke Hoegeschool oktatója tart előadást. A nemzetközi kapcsolatok bővítését a BTK a következő lépésekben tervezi:

Rövid távú feladatok: Törekedni kell a meglévő nemzetközi kapcsolatok intenzitásának fokozására, az együttműködések bővítésére, különös tekintettel az oktató- és diákcserékre, és a nemzetközi konferenciákra. pl. Erasmus támogatások, államközi egyezmények, tagság nemzetközi szakmai szervezetekben. Fel kell mérni, hogy feléleszthetők-e a hagyományos református intézményi kapcsolatok (pl. Németországban és az USA-ban), ill. ezzel összefüggésben fel kell térképezzük, hogy a hagyományos református intézményi kapcsolatok (pl. Németországban, Hollandiában és az USA-ban) milyen állapotban vannak, ill. hol nyíltak új együttműködési lehetőségek. Partnereket és forrásokat kell találni nemzetközi finanszírozású közös képzések, ill. más intézményekkel közös oktatási-kutatási projektek megvalósítására. Ezen intézmények között különös hangsúlyt fektetnénk az Európában működő elitképző intézményekre (így pl. a vallástudomány terén oly erős párizsi Ecole Pratique des Hautes Etudes-re). A tanárképzés szakmai gyakorlatai is igénylik a külső, határon túli partnerek körének bővítését.

Hosszú távú feladatok: Speciális képzés szervezése a határon túli magyaroknak. Bécs, Pozsony, Ungvár, Bukarest, Belgrád, Zágráb és Ljubljana egyetemein mindazok a tárgyak és nyelvek elérhetők, amelyeket a hazai egyetemek is kínálnak. Olyan választási lehetőséget javasolunk kínálni a kárpát-medencei magyar ifjúságnak, amely a szülőföldön való boldogulást támogatja, de a képzésüket nem (szellemi, földrajzi) idegenben, hanem a KRE-n biztosítja. Mind a határon belüli, mind a határon túli végzettek érvényesülését segítheti az anyanyelv mellett az állam-nyelven és / vagy angolul elsajátított szakismeret. Valamely környező ország nyelvén (román, szlovák, szerb, horvát, szlovén, német, orosz/ukrán), az adott országból érkező és oda visszatérni szándékozó magyar hallgató magyar történelmet, irodalmat, művészettörténetet (kulturális ismereteket: pl. műemlékvédelem, turisztika) hallgat magyar szempontból, ill. szülőföldjének állama szerinti nézőpontból is. A cél, hogy mind nyelvileg, mind kulturálisan eligazodjon, és az adott szellemi, szakmai, társadalmi közegbe önazonosságának megőrzésével tudjon beilleszkedni. E nyelveket beszélő magyar értelmiség a határon túl megszólítható, oktatással megbízható. A határon túli magyar egyetemekkel, karokkal hálózati együttműködés alakítható ki, melyhez a Balassi Bálint Intézet nyújthat értékes segítséget.

6. Esélyegyenlőség, tehetséggondozás Az Európai Unió tagállamaként a vonatkozó elvek és elvárások szellemében a magyar felsőoktatás valamennyi szereplőjének kötelezettsége gondoskodni arról, hogy az egyetemeken belül, a hallgatók és az oktatók körében egyaránt megvalósul-janak az esélyegyenlőség feltételei. A társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez és e csoportok helyzetének javítása érdekében számos eszközre, így többek között oktatási és képzési, szociális szolgáltatásokra, ezek irányításának, minőségének és


75

hozzáférhetőségének javítására, valamint az említett csoportokkal, egyénekkel szembeni attitűd pozitív irányú megváltoztatására van szükség. Természetesen egyházi felsőoktatási intézményként, s a korábban említett, a kisebb egyetemi adottságból fakadó közvetlen oktatói-hallgatói kapcsolatnak köszönhetően az alapító okirat szellemiségével összhangban egyáltalán nem jellemző bármiféle diszkrimi-náció, azonban a hátrányos helyzetű hallgatók tanulmányainak elősegítése külön-leges figyelmet érdemel. 6.1. Esélyegyenlőségi Bizottság Az új Ftv. rendelkezéseinek megfelelően egyetemünkön is megalakult és működik az Esélyegyenlőségi Bizottság, amely a karok által delegált 1-1 főből áll. A Bizottság segítséget nyújt a hallgatóknak tanulmányaikkal kapcsolatban; együttműködik velük, kikéri véleményüket, meghallgatja javaslataikat; egyetemi, kari szintű stratégiák megfogalmazásával segíti azon feltételrendszer kialakítását, amely hozzájárul a hátrányos helyzetű és a fogyatékossággal élő hallgatóknak az egyetemi életben az egyenlő esélyekkel való részvételéhez (tárgyi eszközök, személyi feltételek, akadálymentesítés megteremtése stb.); elbírálja felmentési kérelmeiket. 6.2. Fogyatékkal élők esélyegyenlősége Az egyetemnek évente néhány fogyatékkal élő hallgatója van (5-10 fő). Az utánuk járó költségvetési támogatást (2001–2002-ben 84 ezer Ft/fő/év, 2003-tól 100 ezer Ft/fő/év) az adott évben fel kellett használni, ami szétaprózódáshoz vezetett, és csak néhány, a fogyatékkal élők képzését közvetlenül segítő tárgyi eszköz vásárlására nyújtott lehetőséget. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy az egyetem kis mérete, családiasabb jellege idáig is megkönnyítette a tanulásukat. Egyházi intézményként ez az egyetem szolgálatának lényegi részét jelenti.

A fogyatékkal élő hallgató egyéni kérelemre a meghatározott nyelvvizsga követel-mények alól részben vagy egészben felmenthető. Kérelemre az egyetem a tanterv előírásaitól részben vagy egészben, a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmá-nyaihoz szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről szóló, az SZMSZ III. 8. sz. mellékletében rögzített eltérő követelményeket állapíthat meg.

A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének érdekében szükség van az épületek akadálymentesítésére, jó példa ebben a tekintetben a BTK épületének 2007-es felújítása, amelynek során megtörtént a Reviczky utcai épület részleges akadálymentesítése a HEFOP 4.1.2. – P.-2004-09-0011/1.0. „Fejlettebb technika – jobb kommunikáció” pályázat keretében. A többi épület esetében az időszak végére meg kell találni azokat az anyagi forrásokat, amelyek lehetővé teszik a hasonló átalakításokat.

A BTK célja, hogy saját lehetőségein belül mindent megtegyen annak érdekében, hogy az esélyegyenlőség problémája kellő nyilvánosságot kapjon pl. programok és figyelemfelkeltő rendezvények formájában, természetesen a kari honlapot is felhasz-nálva. A figyelem-felkeltési akciók részeként tájékoztatást kell adni a hallgatóknak arról, hogyan tudják segíteni a speciális szükségletűeket (pl. az oktató hogyan tudja támogatni hallás- vagy látássérült hallgatóját, hogyan kell a speciális szükségle-tűeknek segítséget nyújtani).

Az egyetemi életben való részvétel alapfeltétele a fizikai akadálymentesítés (rámpák, kapaszkodók, parkoló helyek stb.) biztosítása, a már létező eszközök


76

(elsősorban a liftek) működtetése és annak szakszerű felügyelete. A fizikai akadály-mentesítés nemcsak a mozgássérült és kerekesszékkel közlekedők helyzetét könnyítheti meg, hanem a babakocsit toló kisgyermekes szülőkét vagy a mozgás-szervi megbetegedésben szenvedőkét.

Az elsődleges feladatok közé tartozik az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az információhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés (pl. Braille-írású tájékoztatók, vagy nagy betűvel írott további információs táblák elhelyezése). Az információhoz való hozzáférés minőségi javítását célozza a kari honlap fejlesztése (az akadálymentesítés érdekében), a könyvtár tehermentesítése egy ún. „esélyegyenlőségi szoba” létrehozásával, ahol a speciális szükségletű hallgatók akadálymentesen juthatnak a tanulmányaikhoz szükséges tananyagokhoz. A Kar hosszú távú terveiben olyan digitális könyvtár létrehozása is szerepel, melynek segítségével a speciális szükségletű hallgatók a szolgáltatások lehető legszélesebb skálájához férnek hozzá.

6.3. Hátrányos helyzetűek esélyegyenlősége A jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésén kívül is fokozott figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetűek segítésére, ezért létrehoztuk az egyetemi Hallgatói Támogatási Alapot (Diakóniai Alap), amelyben elhelyezzük a hallgatói költség-térítések éves összegének 2%-át. Az Alapba helyezett pénzeszköz felosztásáról a beadott pályázatok alapján az Szenátus félévente rendelkezik E támogatásban elsősorban azok a rendkívül hátrányos helyzetű hallgatók, akik a rendelkezésre álló támogatási lehetőségek kihasználása mellett is támogatásra szorulnak. Ezen felül a Pszichológiai Intézet saját külön képzési bevételeiből 2008 tavaszától félévente 4-5 költségtérítéses hallgató befizetésének 50%-át magára vállalja, amivel a BTK-n nagyobb esélyt ad más szakos hallgatók diakóniai támogatásának.

Az Idegen Nyelvi Lektorátus idegenvezető szakképzésének költségtérítéséből a szerényebb anyagi helyzetben élő hallgatók kedvezményt kapnak, hogy a képzés számukra is elérhető legyen, és így az egyetemi évek alatt, illetve a pályakezdés nehéz időszakában kereseti forrást teremtsünk számukra.

7. Intézményi szervezet, menedzsment stratégia kialakítása Az egyetem vezetése a külső szakértők által moderált 2008. tavaszi műhely-munkákon áttekintette az egyetem, ezen belül a Karok működését. Megállapították, hogy a KRE tizenöt éves fennállása alatt egy klasszikus, humboldti típusú felsőoktatási intézményt kezdett kialakítani és építeni. A jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzet azonban a korábbi évektől eltérő igényeket támaszt a felsőoktatási intézményekkel, így a KRE-vel szemben is.

A vezetési módszerbeli változtatásokhoz a vezetési attitűdöt és a szervezeti struktúrát is szükséges rövid időn belül megváltoztatni.

A szükségleteknek megfelelően szakokra/képzésekre alapozva további intézeteket kell létesíteni.

Meg kell tartani a vezetés demokratikus jellegét a döntések előkészítésében.

Erősíteni kell a barátságos, jó hangulat megtartása mellett a vezetői döntések végrehajtásában a szilárd következetességet és a beosztottaknak a kívánatos fegyelmezettséget.


77

A számviteli fegyelem és a helyi szintű költségtakarékosság az első évben a teljesítménykövetelmények között abszolút prioritást kell, hogy kapjon.

A talpon maradás további feltétele, hogy a gazdálkodási rendszer és a folyamatok szabályozottá és szabályossá váljanak.

Ehhez kompetenciafejlesztés is tartozik. A legfelsőbb szintű és a kari szintű vezetők kompetenciáit a következő irányokba szükséges fejleszteni:

Vezetéselmélet és módszertan;

Pénzügyi, gazdálkodási ismeretek és módszerek;

Projektmenedzsment;

Munkaszervezési módszerek. Az egyetem és Karainak organogramját a 9. számú melléklet mutatja be. A szervezeti felépítésre jellemző, hogy centralizált a döntési struktúra. A kinevezések néha túl magas szinten dőlnek el. Az oktatói állomány kialakítása a múltban sokszor egyéni ismeretségek alapján történt, úgy, hogy a tudományos és tanári alkalmassági szempontok, valamint az oktatási egységek oktatási-kutatási, valamint akkreditációs igényei nincsenek kellően figyelembe véve.

A gazdálkodás szemszögéből is túlzottan centralizáltak a döntések, holott a bevételek és kiadások nagy része a Karokon realizálódik.

A karokon belül – az ÁJK kivételével – nincsenek kompetencia és munka-szervezés szempontjából összefogva és irányítva a nem oktató kollégák.

A pénzügyi egyensúly strukturális feltétele a szakok (képzések) szerint tagolt oktatási szervezeti egységek létrehozása.

A pénzügyi egyensúly, valamint a gazdálkodási stabilitás fenntartását elő-segítheti, ha ezen részlegek gazdálkodása áttekinthető és mérhető, és a szabályozó rendszer motivál a nyereséges működésre. A nyereséges működéshez szükséges érdekeltség és motiváció csak várhatóan oly módon teremthető meg, ha az egyetem gazdálkodása az összegyetemi feladatokat és terheket is felvállaló, de rögzített keretek között önállóan gazdálkodó, hierarchikusan szervezett egységekre épít. E hierarchia legfelső szintjén a karok állnak, egyes karokon belül pedig a szakok (képzések) szerint – esetenként újonnan – kialakítandó tanszékek vagy több tanszékből álló intézetek.

A BTK jó néhány, korábban önállóan vagy tanszékcsoporti keretben működő oktatási szervezeti egységet – bizonyos esetekben összevonással – intézetté alakított (lásd az „új organogram” című mellékletet).

Fontos szempont, hogy ennek az intézetesítésnek más egyetemekkel ellentétben nem a központi, centralizált irányítás megkönnyítése a célja, hanem egy hatéko-nyabb összegyetemi gazdálkodást eredményező új szervezeti struktúra kialakítása, amelyben a résztvevők mind érdekeltek az eddiginél jobb gazdálkodásban.

A szervezeti átalakítás eredményeképpen a BTK-n egy alapképzési szakot egy intézet gondoz (amire természetesen több mesterképzési szak épülhet). Az intézeteken belüli tanszékek, mint egy-vagy több tantárgycsoport felelősei, eddigi struktúrájukat és oktatási, kutatási munkafeladataikat megőrizhetik, de gazdálkodási szempontból egyedül az intézet tekinthető majd önálló szervezeti egységnek. A személyi felelősséget tekintve az önálló gazdálkodást folytató szervezeti egység vezetője, az intézetvezető tekintendő az Ftv. és Mt. szerinti vezetőnek.

2010-zel kezdődően a BTK jelentős előrelépéseket tett a kari vezetés, valamint az oktatásszervezés átalakításában is:


78

2010. október 1. napjától a karnak van 3 évre megválasztott dékánja 2010. november 1. napjától két megválasztott dékánhelyettese van: Az

oktatási és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes átvette, és vezeti mindazokat az egyetemi bizottságokat, amelyeknek hivatalánál fogva az elnöke (Tanulmányi Bizottság, Kreditátviteli Bizottság, KÁB MA Felvételi Albizottsága). Ezáltal a legfontosabb bizottságok folyamatos működése biztosított. A tudományos dékánhelyettes pedig irányítja a tehetséggondozást, összefogja a kari pályázatokat.

2010 novemberétől dékáni tanácsadói pozícióban, 2011 márciusától pedig harmadik megválasztott dékánhelyettesként az akkreditációs és minőségbiztosítási ügyeknek is van felelőse, aki a karon már akkreditált és akkreditáció előtt álló képzéseket felügyeli, hogy mindenben megfeleljenek a MAB 2010 nyarától hatályos elvárásoknak.

2010 novemberétől a karnak ismételten van rektorhelyettese a Kommunikáció és Médiatudomány Tanszék vezetőjének személyében, aki – többek között – az egyetemi szintű minőségbiztosítási feladatok ellátásáért felelős.

A dékán és dékánhelyettesek munkáját 2010 őszétől a kari igazgatók segítik: Oktatásszervezési kari igazgató: Több éves tapasztalattal rendelkező oktatáspolitikai szakértő, aki felelős az órarend összeállításáért, az oktatásszervezéssel kapcsolatos operatív feladatok ellátásáért. Jogi és igazgatási kari igazgató: Jogi szakvizsgával rendelkező jogász, aki gondoskodik arról, hogy a kar vezetői és szervei (különösen TB és KÁB) által hozott döntések, határozatok tartalmilag és formailag is megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak. Mindennapos jogi tanácsaival biztosítja a kar szervezeti egységeinek zavartalan működését.

A kari igazgatók gondoskodnak a vezetői döntések végrehajtásáról, és azok ellenőrzéséről. Napi operatív feladatok végrehajtása, döntés előkészítés, információ begyűjtés, adatszolgáltatás, stb.

A dékán és dékánhelyettesek – igény szerint – de hetenként egy állandó alkalommal megbeszélik az aktuális feladatokat, elemzik a korábbi döntések végrehajtását.

Hetente egy alkalommal hivatali megbeszélésre is sor kerül, amelyen a dékánhelyetteseken kívül a kari igazgatók, tanulmányi osztályvezető, Neptun rendszergazda, és a kari gazdasági ügyintézők is részt vesznek.

Minden félévben előforduló magas számú megbízási szerződések elkészítésére, megkötésére, és teljesítésének igazolására felelősökkel, és határidőkkel megszabott folyamatleírás készült, amely biztosítja, hogy a félév kezdetére minden megbízásos oktató rendelkezzék aláírt szerződéssel. Említésre méltó, hogy az új munkafolyamattal folyamatosan ellenőrizhető a megbízási szerződések költségvonzata, így nem fordulhat elő, hogy a költségvetésben erre a célra előirányzott összeget a kar túllépje.

A dékán megválasztását követő első kari tanács megválasztotta mindazokat a bizottságokat, amelyeknek a mandátuma a korábbi hónapokban lejárt, és feltöltötte azokat a megüresedett bizottsági helyeket, amelyek különböző okokból megüresedtek.

Az eddig ügyrendi szabályzat nélkül működő bizottságok jelentős részére ügyrendet fogadott el a Kari Tanács.

A karról indult a tanulmányi bizottság ügyrendjének a kialakítása, amely ma már a TVSZ mellékletét képezi.


79

A HTK-n is szükségesnek látszik a tanszékek összevonása, a következő intézetek keretébe:

1. Biblikus Intézet (esetleg a Hermeneutika Tanszék beolvasztásával) 2. Rendszeres Teológiai és Egyháztörténeti Intézet 3. Gyakorlati Teológiai Intézet 4. Filozófiai Intézet (esetleg a Szabad Bölcsészet Tanszékkel és/vagy a

Hermeneutika Tanszékbeolvasztásával) A HTK-n az intézetek nem, csak a Kar egésze rendelkezik önálló gazdálkodási

jogosítvánnyal.

Az ÁJK egy szakot gondoz, a MAB ajánlását megfogadva a 2010/11-es tanév folyamán több lépcsőben 18-ról 11-re csökkentette a tanszékek számát. A tanszékeket – mint nem önállóan gazdálkodó, ámde szervezeti egységeket – továbbra is a Szenátus hozza létre, élükön a Kar vezetője által megbízott tanszékvezetővel, ily módon is biztosítva a feladatot ellátó személy szakmai presztízsének elismerését. A tanszékvezetők díjazása az önállóan gazdálkodó szervezeti egység gazdasági eredményességének függvénye. 2011. június 27-től 3 éves időtartamra kinevezett dékánja van a karnak. Munkáját két dékánhelyettes segíti: nemzetközi és tudományos dékánhelyettes, és tanulmányi és oktatási dékánhelyettes, aki szakmai tapasztalatai alapján a kari minőségbiztosítás vezetésével összefüggő feladatokat is ellátja. 2010. decemberétől a karnak ismételten van rektorhelyettese, A stabil kari vezetés tehát felállt, a feladat- és hatáskörmegosztás megtörtént. A Kar vezetése hetente kétszer dékáni kabinetülést tart, amelyen a vezetéssel kapcsolatos operatív ügyintézést kívánó feladatokat vitatja meg. Minden ülésről, megbeszélésről jegyzőkönyv, feljegyzés vagy emlékeztető készül, határidők, felelősök kijelölésével, iktatással a pontos, precíz nyomonkövethetőség érdekében. A jegyzőkönyveket, feljegyzéseket, határozatokat a résztvevőknek és érintetteknek minden alkalommal továbbítják. A kar az iktatásnál egykapus rendszert vezetett be, minden be-és kiérkező levél iktatása a dékáni titkárságon történik. Dokumentumkezelési utasítás készült a visszakereshetőség érdekében. Ezen felül a minőség javítását szolgáló adatbekérésről, az oktatói (munkavállalói) közösséget érintő ügyekről dékáni illetve dékánhelyettesi tájékoztató levélben értesítenek mindenkit.

Oktatásszervezési szempontból a szorosabb együttműködést, együttgondol-kodást és az egyes szakmai kérdések megvitatását szolgálja majd a 2011/2012. tanévtől beinduló és havi rendszerességgel tartandó tanszékvezetők értekezlete.

A hatékony munkavégzés érdekében a tanulmányi osztály személyi állománya szükség szerint tovább bővülhet. A tanulmányi ügyintézés szabályozását, a kérelmek, határozatok jogász általi előzetes áttekintését, az iratok csak ellenjegyzés után kerülnek az aláírásra jogosult kari vezető elé.

A hatékonyság növelése érdekében a Karon új helyre költözött a Tanulmányi Osztály. A nagyobb tárolókapacitás könnyebbé teszi a dokumentumok rendezését, nyilvántartását. 2011/12-es tanévtől új munkarendben dolgozik, a kar bevezeti a „front office-back office” módszert, ami reményeink szerint lehetővé teszi a kollégák zavartalan munkavégzését.


80

Az elkövetkezendő időben át kell világítani a Kar bizottságait, szükség esetén gondoskodni kell az előírt létszám feltöltéséről, illetve az esetlegesen ügyrend nélkül működő bizottságok szabályzatának megalkotásáról.

A feladatok és a kompetenciák rögzítése céljából a Kar fontosnak tartja a kari SZMSZ megalkotását.

A Kar oktatói, hallgatói és munkatársai részéről az együttműködés alapja továbbra is az intézményi lojalitás, amit az etikai kódex megalkotásával kívánnak erősíteni.

A TFK akkreditációja (2010/8/X/l. sz. MAB határozat) - az akkreditációs feltételeknek való folyamatos megfelelés esetén 2015. december 31-ig hatályos. Ennek indokai:

- A kar az alapképzés szintjén, valamint a felsőfokú szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben szervez oktatás.

- Teljesíti a karoktól elvár kettős feladatot: integrálja a Kar különböző képzési szinteken folyó szakjait, szerepet vállal a KRE más képzéseinek alapozó, szakmai törzsismeretkörének hitéleti jellegű témáinak oktatásában.

- Az alaptevékenységének ellátásához szükséges oktatók és kutatók 60%-át teljes munkaviszony keretében foglalkoztatja (a Karon összességében 38 oktatót alkalmaznak: 25 oktatót teljes munkakörben, 2 oktatót részmunkaidőben, 11 oktatót megbízással).

- A teljes munkaviszony keretében foglalkoztatott oktatók közel 50%-ának van tudományos fokozata.

- Rendelkezik az oktatott szakokhoz, azok számához, a tudományági sajátosságokhoz igazodó oktatói-, kutatói állománnyal, valamint az annak megfelelő infrastruktúrával.

- A különböző szintű képzésben összesen felvett hallgatók létszáma az utóbbi 3 tanév átlagában: 160 fő (2011. márciusban nappali: 129, levelező: 419, ebből a marosvásárhelyi tagozaton 137).

Fókuszpontok a TFK fejlesztéshez: 1./ A képzési kínálat bővítésének lehetőségei, a fenntarthatóság kérdése, a megfogalmazott jövőkép. A 2005-től zajló, Bolognai folyamatnak megfelelő országos szakakkreditációk alkalmával a Karon minden addig működő szak: tanító, szociális munka, hitoktató, kántor, diakónus átdolgozásra került és a MAB az újonnan beadott óvodapedagógus szak akkreditációs anyagát is elfogadta és a miniszter engedélyezte azok indítását. A világi szakok átdolgozásában szak- és tantárgyfelelősök az országos programfejlesztő bizottságok munkájában részt vettek. A „Pedagógusképzés megújítása” témájú HEFOP pályázati konzorcium tagjaként a Kar három éven keresztül alkotóan vett részt a konzorcium munkájában. Ennek köszönhető a felsőfokú szakképzési programok kidolgozása is. Így a 2009-ben induló ifjúságsegítő képzés a már meglévő szakokhoz jól illeszthető. Szakirányú továbbképzési programok is bővültek. A szociális munkához kapcsolódó továbbképzések és a szociális alap- és szakvizsga is megújításra került. 2009-től az Oktatási Hivatal engedélyezte a Pedagógus szakvizsga meghirdetését két szakiránnyal: fejlesztő (preventív és korrektív) pedagógia, valamint szabadidő pedagógia, és a német nyelvű Babysitter és gyermekfelügyelő továbbképzési szakot.


81

A pedagógus szakvizsga felkészítő keresztféléves rendszerben 2010 februárjában 12 fővel indult el, jelenleg három csoportban 25 fő tanul. A TFK működteti a Protestáns Diakóniai Szakkollégiumot, amely 40 Budapesten tanuló egyetemista és főiskolás kollégiumi elhelyezését biztosítja. A kollégium jó légkörű, az infrastruktúra is elfogadható színvonalú. A nappali tagozaton végzettek több mint fele egyházi intézményekben dolgozik, mint hitoktató, tanító, szociális munkás, kántor vagy diakónus. Végzett hallgatók a pályán maradási aránya: 70-80%. 2./ Oktatói követelményrendszer teljesülése, oktatói terhelés, oktatott tárgyak elaprózottsága, oktató hallgató közötti kommunikáció. A Kar teljes munkaidőben foglalkozatott oktatók száma az elmúlt 5 évben a következőképpen alakult: 2007: 31 fő 2008: 24 fő 2009: 24 fő. 2010: 26 fő 2011: 25 fő Az adatok nem tartalmazzák a részállású óraadókat, a gyakorlóhelyek szakvezetőit és a marosvásárhelyi képzésben közreműködő részállású oktatók létszámát. Ha ezeket a részállásokat a teljesített óráknak megfelelően átszámítjuk, úgy ezek 8-10 főállású oktatónak feletethetők meg. Így a kar főállású oktatóinak összlétszáma jelenleg is eléri a 40 főt. A kar oktatói állománya összességében 2007-ig növekedett, 2008-tól csökkent, illetve összességében stagnált. Ennek hátterében a szerkezeti átalakulás, a hallgatói létszámcsökkenés áll. A főiskolai tanárok egy művésztanár kivételével, a docensek mindegyike és két adjunktus PhD fokozattal rendelkezik. Másik két adjunktus és a tanársegédek mindegyike befejezte a doktori iskolát, illetve doktoranduszok. A főiskolai tanárok közül egy fő habilitált. Személyi változások tekintetében örvendetes, hogy emelkedett a PhD fokozattal rendelkezők száma, illetve a fiatal oktatóink mindegyike doktori iskolába jár, illetve már befejezték azt és disszertációjukat írják. Szakfelelősség változás három esetben történt: a tanító szak felelőse a Bölcsészettudományi Karra távozott, a szociális munka szakfelelőse elhunyt, a diakónus és a szociális munka szakfelelőssége szétvált. Az óvodapedagógus szakfelelőse egy új oktatónk lett. Összességében minden szak felelőse PhD fokozattal rendelkezik és Karunk főállású oktatója. A hallgatók és az oktatók aránya szakonként eltérő, más a művészeti (kántor) és más a társadalomtudományi (szociális munka) szakok tekintetében. A pedagógusképzésben továbbra is szeretnék érvényesíteni a kiscsoportos gyakorlatorientált képzési rendszert. A kari önértékelő anyagban külön nem kerültek bemutatásra a nappali és a levelező tagozatos arányok, hiszen ugyanazon oktatók tanítanak mindkét tagozaton. Emellett a teljes állású oktatók kötelező óraszáma 2009-ig heti 17 volt. Ez is hátterében áll az oktatók létszámcsökkenésének, ugyanakkor egyes oktatóra több elaprózott tantárgy oktatása jutott. A problémát a kar vezetése még időben észlelte. Annak érdekében, hogy ne következzen be az oktatás színvonalának csökkenése, az egyetem szenátusa


82

visszaállította az Ftv-nek is megfelelő óraszámot. A nagyobb létszámú levelező tanítóképzés az elmúlt években rohamosan csökkent az országos demográfiai fogyás következtében. A hallgatói létszámcsökkenést egyenes arányban követte az oktatók számának csökkenése is. Egy oktatóra jutó hallgatók számaránya átlagosan: 10,9, 2009-re 12,2-re növekedett. A hallgatók és oktatók között személyes jellegű, egyháziasan fogalmazva „testvéri kapcsolat” érvényesül. A Kar manapság is, a jogelőd szellemiségének megfelelően szükségesnek tartja a hallgatók felnőtt nevelésének hagyományos módszereit. 3./ A marosvásárhelyi kihelyezett tagozaton az akkreditációs követelmények teljesülése. A testvérintézmény (székhelyen kívüli képzés) 1990-ben alakult, a romániai változások utáni reményteljes időszakban azzal a céllal, hogy az erdélyi magyarság egyik legégetőbb gondján, a falusi értelmiség hiányán enyhítsen, tanítókat és kántorokat képezzen. Az egyetlen olyan magyar oktatási intézmény volt az elmúlt években Romániában, amely főiskolai rendszerben képzett tanítókat, valamint református, római katolikus, unitárius és evangélikus kántorokat és hittanoktatókat. Az erdélyi magyarság tekintélyes része napjainkban is falusi településeken él, egy részük pedig szórványvidékeken. A tanítóktól is függ, hogy e települések lakói nyelvi és vallási identitásukat meg tudják e őrizni. A székhelyen kívüli képzés során mintegy 600 főt bocsátottak ki, akik e cél megvalósulását próbálják segíteni egy-egy közösségben, hogy a templom és iskola egységében, az anyanyelv és az ének védőszárnyai alatt a szülőföldön maradva magyarként élhessenek. A marosvásárhelyi képzés akkreditációja, közbülső eljárásként, a székhelyen kívüli képzés követelményei szerint megtörtént. A Látogató Bizottság a képzés feltételrendszerét összességében jónak ítélte meg. A helyi körülményekhez képest több ponton is kiemelkedőnek. A tanító szak képzési követelményeit, a Bolognai folyamatnak megfelelő struktúrákat az elmúlt években a Marosvásárhelyi Kántor-Tanítóképzőn is folyamatosan átvették. Részt vettek a katechéta-lelkipásztori munkatárs (református hittanoktató), és a kántor alapképzési szakok kidolgozásában is. 4./ A zsinati határozattal működő hitélet szakok és a világi szakok viszonya, egymásmellettisége, a szakok párhuzamos felvételének lehetőségei, követelmények egybevethetősége. A korábbi hitéleti képzéseket átdolgozták a többciklusú képzési szerkezetnek megfelelően. Kidolgozták a katechéta-lelkipásztori munkatárs (református hittanoktató), a diakónia és a kántor alapképzési szakokat. Hallgatóik számára lehetőség nyílik külföldi tanulmányutakon és ösztöndíjakon való részvételre. Hollandiában az Ede-i (CHE) főiskolán diakónus-szociális munkás, az Utrecht-i (Marnix Akademie) főiskolán tanító-hitoktató szakos hallgatóknak, a bécsi ERPA-n pedig hittanoktató szakos hallgatók tanulhatnak a LLL/Erasmus program keretében, melyek kiemelt lehetőséget jelentenek a tapasztalatszerzésre. A jelenlegi formában is működő kántor szakot a MAB 1998-ban erős minősítéssel akkreditálta, és a 2002/2003-as tanév szakjelentéséről készült bizottsági véleményével megerősítette (MAB 2002/5/IV/2), mint hitéleti szakot a Magyarországi Református Egyház Zsinata 2001. november 29-én 164. számú határozatával törvényesítette.


83

A Református Egyház diakóniai feladatainak ellátása érdekében úgy dolgozták ki a diakónus szak programját, hogy jól párosítható a szociális munka szakkal. Az egyházi és a világi tartalmak kölcsönösen erősítik egymást. A képzés szakmai koncepcióját személyközpontúság; a tapasztalati tanulásra épített szakmai készség- és személyiségfejlesztés; erős szupervízióval támogatott terepgyakorlatok; keresztyén értékrend jellemzi. Az egyházi szakokra nappali tagozaton szak párban és önállóan is lehet jelentkezni. A fenntartó ez irányú intézkedése a nappali tagozaton tanulók létszámnövekedését is elő kívánja segíteni. A hittanoktató szakon tanulók közül többen is tudatosan készülnek a Hittudományi Kar Ma szakjaira: vallástanár és református lelkész. A főiskolai kar oktatói közül többen is részt vettek az Ma szakok képesítési követelményeinek kidolgozásában. Jelenleg is két oktatónk tantárgyfelelősként (teológiai és pedagógiai tárgyak) és oktatóként is közreműködik a képzésben. 5./ A gyakorlati színterek helyzete, eszközellátottság, IKT kultúrája, könyvtári és informatikai háttér. A Tanítóképző Főiskolai Kar az egykori MSZMP épületében működik, a hallgatók számára egy fiú- (Rákóczi út 13.) és egy lányinternátus (Arany János u. 28.) áll rendelkezésre. Oktatási épülete egy 150 fős és egy 80 fős előadóteremben, közepes méretű (40 fős) tantermekben, és 20 személyes szemináriumi termekben fogadja a hallgatókat. Az elmúlt évben tető alá került az épülő oktatást segítő épületszárny, de a gazdasági válság következtében az építkezés jelenleg szünetel. A képzési programok további színvonalas megvalósítása érdekében az újonnan létesülő az épületben európai szintű oktatástechnológiai központ berendezése szükségszerű, az egyre inkább terjedő, távoktatásra is alkalmas internetes, multimédiás tartalmú tananyag közvetítése érdekében. A tanítási gyakorlatokra történő felkészülést segíti az Oktatástechnológiai – Módszertani Központ, amely a nemzetközi MATRA projekt támogatásával jött létre. A negyedik évfolyamos tanító szakos vidéken, a K+F kísérleti program keretében létrejött külső iskolahálózatban (mintegy 30 iskola) gyakorolhatnak 8 héten keresztül. A fő épületben került kialakításra a hagyományos könyvtár és audiotár. Állománya folyamatosan gyarapodott. Az új szakok létrejöttével további szakkönyvtári állomány beszerzése szükségszerű. Az általános iskolai oktatásban jelenleg is használatos tankönyveket, és módszertani kiadványokat, valamint a más tudományterületekhez szükséges szakirodalmat, folyóiratokat intézetenként több száz kötetes kézikönyvtárak biztosítják. A kézikönyvtárak állománya további fejlesztést igényel. Rendelkeznek a szerkesztéshez, nyomtatáshoz, fénymásoláshoz szükséges berendezésekkel, valamint az oktatási folyamatot segítő technikai eszközökkel: televíziók, videotechnika, magnetofonok, írásvetítők, epidioszkópok, diavetítők, projektorok és számítógépek. Beszerzésre került kettő interaktív tábla az egyre korszerűbb oktatósoftwerek kezelésének elsajátítása érdekében. A kántor szakos hallgatók számára két mechanikus orgona, három zongora, elektronikus orgonák és több harmónium biztosítja a gyakorlás lehetőségét. Továbbá rendelkezésükre áll a


84

nagykőrösi református templom európai hírű hangversenyorgonája. Karunk a mai kor követelményeinek megfelelően korszerű informatikai és más technikai eszközökkel is felszerelt, az oktatók személyi számítógéppel, a tanításhoz, gyakorlati képzéshez szükséges eszközökkel rendelkeznek. 6./ Kreditrendszer működése, nyilvántartása. A nyelvi követelmények teljesítésének lehetőségei. A NEPTUN elektronikus rendszer, a kar és a rektori hivatal kapcsolatában is működőképes. A hallgatók az intézményen belül is hozzáférhetnek a tanulmányi rendszerhez. A hagyományos, személyes szolgáltatások érdekében a tanulmányi ügyintézők folyamatosan kapcsolatot tartanak a hallgatókkal. A kreditrendszer működőképes. A Kreditátviteli Bizottság a szabályszerűen a hallgatók érdekeit figyelembe véve működik. A hallgató tanulmányainak tervezésében, a tantárgyfelvételben a mintatanterv biztosít segítséget. A hallgatók tanulmányi előmenetelét elősegíti továbbá a mintatantervtől eltérő félévben a kötelező tantárgyak előadástartás nélküli, csak vizsgalehetőség biztosításával történő meghirdetése (vizsgakurzusok), engedélyezése. A hallgatók egy része azonban a kreditrendszer biztosította rugalmas tanulmányi előmenetel kínálta lehetőségekkel nem minden esetben tud megfelelően élni, ezért a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő és a hallgató tényleges tanulmányi ideje között néhány esetben eltérés tapasztalható. A kiadott diplomák számának változását több faktor befolyásolja. A felvett hallgatói létszám, a képzési rendszerben bekövetkezett változás, karon belüli oktatási stratégia, nyelvvizsga megléte stb. függvényében értelmezhető. A nyelvvizsga hiánya miatt ki nem adott diplomák számának változása tendenciáiban és arányaiban évenként eltérő képet mutat. A Karon a ki nem adott diplomák aránya, a 2005-ös évhez képest, a középfokú nyelvvizsga követelmény miatt nőtt (33,8%)! A javulás érdekében a Karon az idegen nyelvoktatásban való részvétel a nappali tagozaton kötelező, tantervbe beépített tantárgy lett. A levelező hallgatók számára nyári intenzív kurzusokat is szerveznek. 7./ Az integráció adta együttműködés lehetőségei, különös tekintettel a KRE-BTK-val való kapcsolat tapasztalatain keresztül. Mind a négy kar esetében van kölcsönös és folyamatos áttanítás, mely egyrészt gazdaságos megoldás, másrészt mind az oktatók, mind a hallgatók számára gyümölcsöző szakmai tapasztalatcsere. Központi szerepet kapnak ebben a kutató intézetek, melyek a karoktól függetlenül, de oktatóik részvételével fejtik ki tudományos, ismeretterjesztő és közösségteremtő tevékenységüket. A BTK-val elsősorban a pedagógiai és pszichológiai tárgyak területén van szorosabb kapcsolat, de az idegen nyelvi műveltségi területeken is tantárgyfelelősség és áttanítás kapcsán történik együttműködés. 2011-től a pedagógus szakvizsga továbbképzési szakot közösen gondozzák, fejlesztik. Az ÁJK-val a szociális munka és az ifjúságsegítő szak esetén, a HTK-val teológiai és pedagógiai tárgyak esetében tantárgyfelelősi és oktatói közreműködés rendszeres.


85

8./ A beiskolázás és a hallgatók minősége. (első és nem első helyen jelentkezett valamint felvett hallgatók száma, utóbbiak pontszáma) A karra jelentkezők száma az elmúlt években változó képet mutat, általában 400-450 fő között volt. 2008-ban 387 főre csökkent, 2009-ben viszont 492-re emelkedett. 2011-ben a marosvásárhelyi tagozattal és várhatóan a pótfelvételivel 500 fő körül mozog. Az első helyen jelentkezők száma 2005-ben volt a legmagasabb, 279 fő, 2008-ban mélyponton volt, 157 fő, 2009-re 230 főre emelkedett. A 2007-ig a felvettek aránya magasabb volt a végzettekénél. 2008-ban viszont kevesebb volt: mert a székhelyen kívüli képzésen mindeddig a legmagasabb létszámú évfolyam 112 hallgatója végzett, ugyanis a romániai jogszabályok következtében ebben az időszakban zajlott a tanítók főiskolai szintű átképzése. 2011-ben érzékelhető az államilag finanszírozottak számának központi csökkentése, ezért a felvettek számában visszaesés várható. A nappali tagozaton a képzés „szakpáros” jellegét még részben megőrizte: egy hitéleti és egy nem hitéleti szakon folytatják tanulmányaikat a hallgatók. 2011-től jogilag az egyszakos képzés érvényesül. 9./ Az elmélet és gyakorlat aránya, viszonya a képzés területén. A gyakorlati színterek, hallgatói tapasztalatok. A Kar a református közoktatási, szociális, hitéleti rendszer különböző speciális igényeinek is szeretne megfelelni. Oktatási képzési programjaikban, már a tervezésekor arra is törekedtek, hogy a visszaadott, újrainduló egyházi és a kis létszámú falusi iskolák tanító utánpótlását biztosítsák. A pályaszocializáció tudatos alakítására különös gondot fordítanak az elmélet és a gyakorlat közötti „híd” megteremtésére. Az MA szintre készülőknek külön is ajánlják a kötelező tárgyakat kiegészítő, gyakorlatorientált kurzusokat. A belső gyakorlóiskola a fenntartója kezdeményezésére, finanszírozási okok miatt a hagyományos értelemben megszűnt. A képzési feladatokat „Megállapodás keretében, mint külső gyakorló hely látja el. A négy éve működő óvodapedagógus képzés gyakorlati feladatait egy nagykőrösi és a kecskeméti református óvoda vállalták fel, külön „Megállapodás” alapján. A külső, összefüggő gyakorlatokat szabadon választható, általában a Református Pedagógiai Intézet szakmai körébe tartozó óvoda- és iskolahálózatban végzik a hallgatók. Szociális munka szakon a gyakorlati feladatokat különböző világi, és egyházi intézményekben végzik a hallgatók, a diakónusok elsősorban református diakóniai intézetekben gyakorolnak. A kántor szakos hallgatók gyülekezeti gyakorlatukat a református egyházban végzik.

A kollégiumok helyzete: Jelenleg két épületet üzemeltet a Kar. A Leányinternátus

egyharmada kihasználatlan. A Karnak megfelelő stratégiát kell kidolgoznia, hogy hogyan lehet a kollégiumok állandó hiánytermelését megszüntetni.

Építkezés: A Kar új épületszárny építésébe kezdett. A jelenlegi készültségi szint 30-40 %-os. Gazdasági számítás szükséges, hogy a Kar az épület megépülése esetén hány fős hallgatói létszámmal tudja gazdaságosan üzemeltetni az épületet. 7.1. Az intézmény demokratikus testületeinek működtetése (szenátusi választás, összetétel, hallgatói jogorvoslati rendszer)


86

Az egyetem legfőbb döntéshozó testülete a Szenátus. A testület feladat- és hatáskörébe tartozik számos olyan feladat, amelyek korábban megoszlottak más testületek vagy személyek között. Ennek oka egyrészről az új Ftv. által telepített feladatok, másrészről az intézmény vezetői stratégiájából adódik, hogy a döntési jogosultságok széles körét szánta a demokratikus úton létrehozott testületnek, ahol a döntéseket az előzetes egyeztetések és a konszenzusra törekvés jellemzi.

A Szenátus szavazati joggal bíró tagja 27 fő, amelyből 6 fő hivatalból (a rektor, rektorhelyettesek, gazdasági igazgató, stratégiai igazgató), 21 fő választás útján tagja a grémiumnak. A választott tagok között megtalálhatók a kari oktatói és hallgatói képviselők, a doktoranduszok delegáltja, az EHÖK elnök és a nem oktató alkalmazottak képviselője. A választott tagok megbízatása 3 évig, a hallgatói önkormányzat képviselőinek (hallgatók, doktoranduszok, EHÖK elnök) megbízatása 1 évig szól. A tagok korlátlanul újraválaszthatók.

A választások lebonyolítására a rektor hívja fel a karokat, illetve tűzi ki a nem oktató munkavállaló választásának napját. Jelölési és választójoggal a jelölés napját megelőzően legalább három hónappal korábban létesített munkajogi jogviszonyban álló személyek rendelkeznek.

A Szenátus az SZMSZ szerint tanévenként legalább egy alkalommal, de a gyakorlatban havonta ülésezik.

A szenátusi döntések nyilvánossága érdekében a főtitkár a szenátusi határozatokat elektronikus és nyomtatott formában megküldi a Fenntartónak, a Karok dékánjainak, a kari hallgatói önkormányzatoknak, valamint az egyetem könyvtárainak, ahol azokba az egyetem minden munkavállalója és hallgatója betekinthet, valamint térítés ellenében másolatot kérhet. A jegyzőkönyvbe betekinteni a rektori hivatalban lehet.

Szintén a főtitkár feladata, hogy a mindenkor hatályos egyetemi szabályzatok felkerüljenek az egyetem honlapjára, ahonnan mindenki számára elérhetőek. A könyvtárakban a már nem hatályos szabályzatokat is meg kell őrizni és a nyilvánosságot ezek tekintetében is biztosítani kell.

A Szenátus a saját működését elősegítő szervezési, oktatási, kutatási, gazdasági és egyéb kérdések elemzésére, javaslatok kidolgozására, döntések előkészítésére, végrehajtásuk ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságokat hozott, illetve szüksége szerint hoz létre. Bizottságainak megalakításáról, összetételéről, a bizottságok elnöke és tagjai megválasztásáról és visszahívásáról a rektor előterjesztésére szótöbbséggel a Szenátus dönt.

Állandó Bizottságok: 1. Tanulmányi Bizottság 2. Esélyegyenlőségi Bizottság 3. Minőségbiztosítási Bizottság 4. Tudományos Tanács 5. egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács 6. Felülbírálati Testület, Felülbírálati Bizottság

A bizottságok saját ügyrendjük szerint, szükség szerint üléseznek, nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozzák meg döntéseiket. Szavazategyenlőség esetén az a javaslat válik elfogadottá, amelyikre a bizottság elnöke is szavazott.

A Kari Tanácsok szerepe megváltozott, miután az Ftv. a döntési jogosultságok körét a Szenátushoz koncentrálta, így lényegében javaslattevő, véleményező szerepük van. E mellett olyan szűken vett kari ügyekben történő döntési jogosult-


87

ságokkal rendelkezik, amelyekre a jogszabály lehetőséget ad. Ennek ellenére minden Kar ragaszkodik e testületek működéséhez, hiszen ez is a demokratikus működést szolgálja. 7.2. A menedzsmentet segítő szervezetek bemutatása, eredményorientált működtetés gyakorlatának kialakítása A Fenntartó által módosított Alapító Okirat elrendelte a – nem állami felsőoktatási intézményekben a jogszabály szerint egyébként opcionálisan létrehozható – gazdasági tanács létrehozását. A Gazdasági Tanács hét tagú. A Fenntartó a Tanácsba két főt delegál, ebből egyet a Dunamelléki Református Egyházkerület javaslatára. A Tanácsnak hivatalból tagja a rektor és a gazdasági igazgató. A Tanács további három tagját a Szenátus delegálja, egy tagot a Hallgatói Önkormányzat javaslata alapján. A Tanács ügyrendjében – a törvény keretei között – meg-fogalmazta feladat- és jogkörét. Mind a Fenntartótól, mind az egyetemtől függetlenül működő testület, tagjai részére a delegálók utasítást nem adhatnak. A Tanács a Szenátusnál jelzéssel élhet, annak eredménytelensége esetén pedig a fenntartóhoz fordulhat, ha megítélése szerint a felsőoktatási intézmény a gazdálkodásával, a rendelkezésére bocsátott vagy tulajdonában lévő ingatlanvagyon működtetésével, hasznosításával, illetve a saját tulajdonú ingatlanvagyon elidegenítésével vagy megterhelésével kapcsolatosan hozott döntésével veszélyezteti a felsőoktatási intézmény működését. Előzetesen véleményezi az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott értékhatárt elérő kötelezettségvállalást. Szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal tart ülést.

Az egyetemen a társadalmi-gazdasági szféra neves képviselőiből és külső szakemberekből tanácsadó testületként Társadalmi Tanács működik. A Társadalmi Tanács feladata a társadalmi-gazdasági igények kielégítésére irányuló intézményi tevékenység figyelemmel kísérése, értékelése, a képzés és képzésfejlesztés véleményezése, az oktató és tudományos munkával kapcsolatos javaslatok tétele és a fejlesztési tervek véleményezése. A Tanács szükség szerint, de legalább félévente egyszer ülésezik.

A Szenátus döntéseit előkészítő, véleményező, javaslattevő, stratégiai döntések előkészítésében részt vevő valamint a rektor munkáját segítő testületként működik a Rektori Tanács, melynek állandó tagjai a rektor, a rektorhelyettesek, a dékánok, a gazdasági igazgató és a főtitkár 7.3. Az integrált működés gyakorlata, kari erőforrások felmérése, átcsoporto-sításának gyakorlata az oktatási szerkezetváltás elősegítése érdekében Az egyetem működésében az egyik legproblematikusabb terület a földrajzilag szétszórt elhelyezkedés. Két vidéki és nyolc budapesti helyszínen van jelen az egyetem. Ez lehetetlenné teszi azt a szervezeti struktúraátalakítást, amely az intézmény méretéhez viszonyítva racionális és egyben gazdaságos lenne.

Néhány példa erre: a közel 4000 hallgatóhoz 4 tanulmányi osztályt tartunk fenn, egyenlőtlen hallgatói terheléssel, minden épülethez külön portaszolgálatot kell fizetni, minden szervezeti egységhez külön gazdasági hivatal, vagy legalább egy gazdasági szakember van telepítve, négy helyen működik Budapesten könyvtárunk stb.

E helyzeten javítana, ha legalább a budapesti szervezeti egységek földrajzilag egy helyen kerülnének elhelyezésre.


88

Az elhelyezésében szétszórt intézményi struktúrában is kereste az egyetem a lehetőségeket az integrált működésre. Ezeket elsősorban a gazdasági területen, a bér- és munkaügyi feladatokban; az épületfenntartási, gondnoksági területen részben sikerült eddig megvalósítani. Tanulmányi területen az egységes tanulmányi rendszer (NEPTUN) alkalmazása segíti a munkát. Oktatási területen sikerült megvalósítani, hogy a meghirdetett értelmiségképző tárgyak minden Kar hallgatója számára elérhetőek legyenek, így működik az intézményen belüli áthallgatás. A szabadon választható, közös interdiszciplináris kurzusok szervezését és adminisztrálását az egyetemi Lelkészség is segítette, azzal a céllal is, hogy a hallgatók betekintést kapjanak más szakterületek munkájába, és lehetőségük legyen egymás megismerésére, a találkozásra. A jövőben számos más területre is igyekszünk ezt a folyamatot kiterjeszteni. Az egyetem – Szenátus által elfogadott – minőségpolitikája többek között ezt a feladatot is tartalmazza. 7.4. Intézményi beiskolázási stratégia hazai és külföldi hallgatók vonatkozásában Az egyetemen idén kezdődött először stratégia kidolgozása a hallgatók beiskolázására. Az előző években ugyanis erre nem, vagy legfeljebb csak a két hitéleti karon volt szükség, ahol jelentkezőket kellett toborozni a felvételi keretszám feltöltéséhez. A világi szakokra minden évben elegendő jelentkező jutott.

A felvételre vonatkozó állami szabályok megváltozásával azonban – más intézményekkel együtt – lépéskényszerbe került az egyetem is. Megállapítható, hogy a többi felsőoktatási intézményhez képest kedvezőbb helyzetben vagyunk, hiszen egyik legfontosabb célja a református középiskolák diákjainak továbbtanulásának segítése. Így az egyetem célcsoportja sokkal koncentráltabb. A református iskolák igazgatóinak tartott tájékoztatóval, majd az iskolákban tett látogatásokkal, ahol a hallgatók közvetlenül találkozhattak a oktatóinkkal és hallgatóinkkal, remélhetőleg el lehet érni a várt hatást, és továbbra is megfelelő számú hallgató lesz az egyetem szakjain. Ami a külföldi hallgatókat illeti, előkészítés alatt áll idegen nyelvű szakindítási program alapképzésre, később doktori képzésre, amely elsősorban a külföldi hallgatók – és oktatók – részvételére számít; emellett természetesen magyar hallgatóknak is meghirdetésre kerülnek. 7.5. Szabályzatalkotó tevékenység Az egyetem határidőben eleget tett a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. rendelkezésének, áttekintette, módosította, illetve kiegészítette szabályzatait. Ennek ellenére maradt még szabályozásra váró terület (pl. iratkezelési szabályzat, új munka- és tűzvédelmi szabályzat, pályázatok, ERASMUS program feladatainak szabályzatba foglalása). A minőségügyi koordinátor munkába állását követően, az egyetemi minőségpolitika megvalósításával számos új szabályozási terület fog ezeken kívül még előtérbe kerülni.

Az új törvényi előírások egységes egyetemi Szervezeti és Működési Szabályzatot kívánnak az intézményektől. Bár ez a szabályalkotási mód néhol nehézséget okoz, összességben azonban pozitívnak értékelhető, mivel arra törekedtünk, hogy minden szervezeti egység számára elfogadható és egységes eljárásrend fogalmazódjon meg a szabályzatokban, így ezek is az integrált működést szolgálják.

A szabályzatok alkalmazása során derül fény számos olyan mozzanatra, amely miatt azokat módosítani kell. Emellett igen gyakoriak a külső jogszabályváltozások és


89

a belső szabályzatváltozások, melyek szintén elengedhetetlenné teszik, hogy a Szenátus ismételten foglalkozzék egy adott kérdéssel. A szabályzatalkotással, módosítással kapcsolatos feladatok előkészítése, koordinálása elsősorban a főtitkár feladata.

A szabályozandó terület paramétereitől függ, hogy milyen széles körben kell lebonyolítani az előkészítést (ad hoc bizottság létrehozása, állandó bizottság, HÖK bevonása, illetve a tervezet véleményeztetése az egyetem illetékes szakembereivel). Az így összeállított tervezet minden esetben a Rektori Tanács elé kerül, majd annak támogatását követően tárgyalja a Szenátus.

8. Kommunikációs stratégia, intézményi PR tevékenység 8.1. Alapvetés Napjaink felsőoktatási szférájában – különösen a piaci pozíciókért folyó egyre élesebb versenyben – fontos szerepe van a kommunikációnak. A kommunikációs stratégia felépítéséhez alapvető előkérdés annak tisztázása, hogy az intézmény kommunikációjának kik a célcsoportjai. A célcsoportok felvázolásánál figyelembe kell venni az egyetem azon sajátosságát, hogy esetünkben speciális célcsoportként jelennek meg a Református Egyház intézményei. Szintén fontos különbséget tenni az általános (egész társadalomnak szóló) és a célcsoportokra koncentráló kommu-nikáció között.

Fontos rögzíteni, hogy a kommunikációs tevékenységnek nincs közvetlen bevé-tele, a szinergikus hatások azonban rendkívül jelentősek. 8.2. Szervezeti és stratégiai kérdések

a) A stratégia alapvető kérdése a kommunikáció egységesítése. Ennek érdekében egységes megjelenésű intézményt kell kialakítani, egységes arculattal, identitással, összehangolt üzenetekkel. Az intézményi szintű identitás mellett megjelenhet a karok vagy szakok szerint pozícionált identitás is. Az identitás és az arculat kialakításához az egyetem valós értékeit kell fel-lajstromozni és kifele megjeleníteni. Az identitás, arculat, üzenetek egységes megfogalmazása döntést igényel. Ehhez a rektor irányításával, a karok által kijelölt egy-egy fő részvételével – esetleg szakértőkkel kiegészülve – ad hoc bizottságot kell létrehozni, amely javaslatot tesz az egyetemi és kari jelképekre, az egyetem színeire, a vizuális arculat meghatározó elemeire, valamint az intézményt egyediesítő, rövid, befogadható üzenetekre, hívószavakra (pl. hangsúlyozni lehet, hogy a viszonylag kicsi hallgatói létszámok lehetővé teszik a szorosabb emberi kapcsolatok, személyesebb légkör kialakítását).

b) A kommunikációs tevékenység összehangolására önálló központi munkakört (PR munkatárs vagy marketing igazgató) kell szervezni.

c) A társadalmi-gazdasági szférával való kétirányú kommunikáció biztosítása végett újjá kell szervezni a Társadalmi Tanácsot (ld. SZMR. 30. §), és tartalommal kell megtölteni működését.

8.3. Általános kommunikáció Az általános kommunikáció a teljes magyar társadalomnak és a külföldi közvéleménynek szól, alapvető célja a KRE jó hírnevének kialakítása, a „Károli”


90

márkanév ismertté és elismertté tétele, valamint a széleskörű tájékoztatás. Ennek eszközei – amelyek feltétlenül fejlesztésre szorulnak:

a) magyar és idegen nyelvű honlap (tartalom fejlesztése, oktatói életrajzok, publikációs lista, bővebb tájékoztató a képzésekről, állandóan megújuló friss hírek, programajánlók, fényképek valamennyi oktatóról, dolgozóról, valamint az épületekről, külföldieknek esetleg Budapestről, digitalizált előadások)

b) sajtómegjelenés az elektronikus és az írott sajtóban, interneten (hírek, interjúk, közlemények közlése rendszeresen, esetleg önálló KRE újság, kari rádió, kari újságok, a kommunikáció szakos hallgatók bevonása a hírszerkesztésbe)

c) tudományos-ismeretterjesztő műsorok készítése a stúdió segítségével („mini mindentudás egyetem”)

d) tudományos eredmények, kutatási projektek széleskörű propagálása (pl. konferencia kiadványok, tehetséggondozáshoz kapcsolódó kiadványok, OTDK dolgozatok egy kiadványban történő megjelentetése, stb.)

e) kapcsolati tőkemátrix felállítása, amely magában foglalja az egyetem kapcsolati hálóit külföldi és hazai egyetemekkel, kutatóintézetekkel, az üzleti szférával és a döntéshozókkal.

8.4. Célcsoportokra koncentráló kommunikáció

a) Potenciális ügyfelek – felsőoktatásba jelentkezők, azok szülei (középiskolai látogatások, középiskolai tanulmányi versenyek, érettségi előkészítők szervezése, nyílt napok, Educatio Kiállítás, Felvételi tájékoztató kiadványok, dinamikus honlap „kedvcsináló” anyagokkal, kiállítások, szóróanyagok)

b) A református egyház intézményei (közreműködés középiskolai tanulmányi versenyeken, előadások, konferenciák, megjelenés az egyházi médiában)

c) Potenciális megrendelőink (kutatások, oktatási szolgáltatások kiajánlása, szolgáltatásaink jegyzéke)

d) „Bejövő” hallgatók (gólyatáborokban információs csomag, beiratkozáskor imázs csomag fogadó mappával, identitás erősítése, munkalehetőségek felkínálása)

e) Végzős hallgatók (identitáscsomag, gyűrű, kitűző, öregdiák egyesületi tagság, munkalehetőség kiközvetítése a legjobbaknak)

f) Végzett hallgatók (öregdiák egyesület, együttműködési megállapodások, elektronikus hírlevél, adatbázis, álláskeresés, találkozók szervezése)

g) Oktatók, dolgozók (egyetemi rendezvények, elektronikus hírlevél, pályázatok, egyetemi ajándéktárgyak rendszere)

h) A felsőoktatási hatóságok, állami szervezetek támogatásának elnyerése (lobbitevékenység, előadók felkérése)

i) Partner önkormányzatok (közös rendezvények, közös pályázati projektek, szakmai gyakorlat)

j) Munkaerőpiac szereplői (igények becsatornázása a képzésbe, rendszeres, intézményes konzultációk, hallgatói rangsorok összeállítása, bizalmi index növelése, együttműködési megállapodások, közös pályázati projektek, szakképzési támogatások koordinálása, kapcsolati regiszter készítése, szolgáltatásaink jegyzéke)

8.5. A Bölcsészettudományi Kar új marketing és kommunikációs stratégiája


91

A BTK 2010-ben új marketing és kommunikációs stratégiát dolgozott ki, amelyet az ÁJK is belefoglalt új stratégiai tervébe. A kar vezetése az intézmény kommunikációs szakembereire támaszkodva, egységes arculatba illesztve tudatosan irányítja és tervezi a PR, marketing és kommunikációs folyamatokat. A 2010-ben kialakított kis és nagy arculat, valamint a külső PR elsődleges célja a kar küldetésének, minőségi oktatási és kutatási programjainak megjelenítése, a református hagyományú oktatás évszázados rangjának felélesztése. A belső kommunikáció érdemi javításával nemcsak a munkafolyamatok optimalizálására, hanem a kar munkavállalóinak intézmény iránti elkötelezettségének, közösségvállalásának erősítésére is törekszünk. Külső kommunikáció a) Kari honlap (a külső kommunikáció eszköze): a külső megjelenés elsődleges felülete az új kari honlap, amelynek felhasználóbarát, friss, informatív szerkezetet kell adni oly módon, hogy egyértelműen tükrözze az intézmény arculatát, küldetését, és szerepvállalását a hazai felsőoktatásban. Az oktatóink médiamegjelenésének promó-ciója és a honlapon közzétett sajtófigyelő fontos eleme a kari és egyetemi kommuni-kációs stratégiának. (Az oktatók önéletrajzának egységes szerkezetben történő fel-töltése folyamatban van.)

Konkrét feladatok: Elengedhetetlenül fontos a kari honlap folyamatos frissítése, a naprakész képzési és adminisztrációs információk, az akadálymentesítés biztosí-tása. Létre kell hozni egy külső, és egy csak a belső felhasználók számára elérhe-tő felületet. Bővíteni kell a szolgáltatások körét, pl. a levelező oktatási modulok, a távoktatás felületi, informatikai hátterét is.

b) Oktatási expók (magyar és külföldi): A kar kibővült szakkínálatával intenzíven jelen kíván lenni a hazai és külföldi oktatási kiállításokon, hogy a potenciális hallgatói kör minél közvetlenebb módon juthasson információkhoz képzéseinkről. A leendő hallgatók tájékoztatásában fontos szerepet kap a hallgatói képviselet is.

Konkrét feladatok: A hazai és nemzetközi oktatási kiállítások, szakvásárok meg-hirdetésének folyamatos nyomon követése, egy kari reprezentációs csomag összeállítása, amely bemutatja a szakkínálatot és az intézményi sajátosságokat.

c) Tehetséges diákok felkutatása, partneriskolák, középiskolai tehetség-gondozás: Partneriskolai szerződések kötésével a kar folyamatosan bővíti külső kapcsolatait. A Református Pedagógai Intézet adatbázisa alapján elsődlegesen a református középiskolákkal működünk együtt a tehetséggondozás, szakmai programok, vendégelőadások keretében. A tehetséges diákok felkutatása, szakmai támogatása már a középiskolában elkezdődhet egyéni tutorálás, tanulmányi és szociális ösztöndíjak/díjak formájában.

Konkrét feladatok: Az oktatási dékánhelyettes és a munkáját segítő kari koordinátor feladata a partneriskolai szerződések gondozása, a vendégelőadások, közös programok megszervezését. A tehetséges középiskolai diákok számára pályázatot kell hirdetni és biztosítani rendszeres szakmai támogatásukat, a legkiemelkedőbbek versenyszerű díjazását.

d) Nyílt napok: A középiskolások számára szervezett, hallgatói nyílt napok a leg-közvetlenebb, leginformatívabb fórum a kar oktatási és kutatási tevékenységének népszerűsítésére. A központi információszolgáltatást óralátogatásokkal kiegészítve valóban érdemi benyomásokat szerezhetnek a felvételizők. 1. Konkrét feladatok: A felvételi kampány idején, de azt megelőzően is lehetőséget

kell teremteni arra, hogy a középiskolások közvetlen tapasztalatokat szerezhessenek a karon folyó oktatásról. Ilyen alkalmakkor biztosítani kell az


92

óralátogatások lehetőségét is, illetve a felvételi időszakban egy szülői nyílt napnak is teret kell adni. A 2010/11-es tanév során két nyílt napot is tartott a kar, amelyeken a korábbi évekhez viszonyítva kimagaslóan magas számú érdeklődő vett részt (300 fő).

e) Reklámtevékenység: A kar a hallgatói létszámok stabilizálása, illetve esetenként növelése céljából tudatos reklámtevékenységet kíván folytatni. Ezt tervezetten, egységes arculattal, erre a célra elkülönített finanszírozási forrásokból teszi és kívánja a továbbiakban is tenni. A célzott reklámkampány az adventi felvételi kampányhoz és a nyílt napokhoz hasonlóan ma már egy intenzív felvételi kampány elengedhetetlen részét képezi. f) Rendszeres sajtómegjelenés, promóció: Kiemelt figyelmet kíván a kar a sajtóban való megjelenésre, annak gyakoriságára és minőségére fordítani. A karról való gondolkodást és beszédet az intézmény kívánja tematizálni, elsősorban a karon folyó tudományos munka eredményeit, a társadalmi szerepvállalás hatásait a közvélemény elé tárva. A fenntartó rendszeres megjelenést biztosít a református felületeken (KRE PR és a Zsinat PR-jának összekapcsolása: web, folyóirat, rádió, újság), ezáltal is elősegítve a kari események, konferenciák hatékonyabb promotálását. A karról, miként az egyetemről is éves jelentés kiadását és terjesztését tervezzük (évkönyv formában is). 7. Diplomás pályakövetés, karrierközpont. A diplomák értékének méréséhez, a hálózatépítéshez szükséges, hogy az egyetem visszajelzést kapjon egyrészt a hallgatóktól, másrészt a munkaerőpiactól. Az oktatói és hallgatói részvétellel alakuló alumni-hálózat a karrierirodán keresztül segítheti a kar hatékony kommunikációját. Belső kommunikáció 1. Kari honlap (a belső kommunikáció eszköze): A kari honlapnak mindenkor maximálisan ki kell szolgálnia a belső felhasználók igényeit, a munkájukhoz szükséges képzési és szabályozási információknak napra készen rendelkezésre kell állni. A belső levelezőrendszer biztosítja a napi kapcsolattartást. 2. Belső hírlevél: A kar havonta két belső hírlevelet ad ki: egy, az egyetemi-kari eseményekről, pályázati lehetőségekről hírt adó hallgatói hírlevelet a diákok, és egy az aktuális személyi és jogszabályi változásokról is beszámoló hírlevelet az oktatók, munkavállalók számára. A hírlevelek elektronikusan jutnak el az érintettekhez. Az intézmény célja az, hogy a megbízható forrásból, időben, és kiszámítható módon tájékoztassa az egyetem közösségét az őket érintő eseményekről. 3. Személyes találkozások lehetősége: A belső kommunikáció sikere szempontjából alapvetően fontos a személyes találkozások lehetőségének megléte. Az évente több alkalommal összehívott hallgatói és összoktatói fórumokon lehetőség van a széles körű egyeztetésre, információk pontosítására, közérdekű kérdések felvetésére. Emellett a vezetőség által több időpontban felajánlott, speciális területekre fenntartott fogadóórákon is lehetőség van a személyes találkozásra. 4. A belső koherencia javítása: Rendkívül fontos cél a belső kommunikáció folyamatainak átláthatósága, szabályozottsága. A jelenlegi adminisztrációs folyamatokat felülvizsgálva olyan folyamatábrákat kíván a kar kialakítani, és az érintett dolgozókkal elfogadtatni, amelyek lehetővé teszik a gyors, megbízható és ellenőrizhető információáramlást, a vezetőség naprakész információkkal való ellátását a hatékony döntéshozás és munka érdekében. 8.6. Az intézményfejlesztés kommunikációs technikája


93

A KRE Intézményfejlesztési Terve, amely a 2008-2013-as (esetenként a 2018-as) éveket tölti meg tartalommal, az egyetem stratégiai alapdokumentuma. Keletke-zésében közrejátszik, hogy az egyetemnek a külső környezet dinamikus változá-sainak következtében új kihívásoknak kell megfelelnie, és csak a gazdálkodás rendszerének, folyamatainak és szereplőinek megváltozott akciói teszik lehetővé a további működést. Az egyetemnek ki kell elégítenie a társadalom református, protestáns és többi csoportjainak igényeit. Olyan piacképes diplomásokat kell kibocsátania, akik értékrendjükkel, etikai normáikkal, protestáns etika szerinti működésükkel hozzáadott értéket jelentenek a társadalom számára. Ehhez az egyetem oktatási és tudományos tevékenységének is meg kell újulnia. Az egyetem oktatói és kutatói hatalmas szellemi és értékrendbeli tőkét hordoznak. Elhivatottságuk tette lehetővé azt, hogy az elmúlt években is több tekintetben fejlődött az Intézmény.

2004-2008 között több olyan fórumot (egyetemi Napot) tartottunk, amelyek elősegítették az egyetem jövőképének kialakítását és IFT-jének elkészítését:

Balatonszárszó, 2004: A rendezvényt az egyetem életében bekövetkezett változások (fenntartó és vezetőségváltás) tették aktuálissá, valamint azok a felsőoktatás jövőjét érintő folyamatok, amelyekre együtt kellett felkészülnünk.

Balatonszárszó, 2005: A Karok oktatói és vezetői konferencia keretében és kötetlen beszélgetéseken formálták közösen egyetemünk jövendő arculatát. Mindemellett – s talán ez a legfontosabb – jobban megismerhették a társkarokat és az ottani oktatókat. A fő téma az IFT volt.

Balatonszárszó, 2006: A találkozót az tette aktuálissá, hogy az új Felsőoktatási törvény számtalan új előírást tartalmaz, amelyek jó része a rendezvény első napján lépett hatályba.

Budapest, 2006. december: „A Károli missziója” címmel arra keresünk választ, hogy mit kell közösségként, és mit kell egyénenként tennünk ahhoz, hogy minőségileg jobbat, mást nyújtsunk a ránk bízottaknak, illetve, hogy mi volna az a jobb, az a más minőség.

Budapest, 2007. május: „Megmaradás és intézményfejlesztés” címmel tartottuk meg az egyetemi Napot.

Mátraháza, 2007. augusztus: E találkozó központi témája az egyetem működésének aktuális kérdései (ingatlanfejlesztések, felvételi eredmények, hallgatói létszám alakulása) és a minőségbiztosítás voltak.

Balatonszárszó, 2008: Az IFT megvitatása fókuszcsoportokban, valamint az egyes szakok bemutatása, fókuszban a protestáns kulturális életbe való beágyazottság, hitvallás.

Balatonszárszó 2010: A program során tájékoztató hangzott el az egyetem gazdasági helyzetéről, a Karok működéséről, a Rektori Hivatal munkájáról és az egyetem stratégiájának tervezetéről.

Balatonszárszó 2011: Fókuszban a minőségbiztosítás, kutatási kerekasztal, IT fejlesztések; a Karrieriroda bemutatkozása.

Mindezen egyetemi fórumok kulcsszavai: misszió, református szellemiség, hagyományteremtés, közösségépítés, karok közötti kapcsolat kialakítása, illetve erősítése, az egyetem arculatának formálása, információcsere, aktuális feladatok meghatározása, a munkatársak bevonása a döntések előkészítésébe stb. Megjegy-


94

zendő, hogy ezekre az alkalmakra nem csak az egyetem dolgozóit hívtuk meg, többször részt vettek a Fenntartó képviselő, más felsőoktatási intézmények, minisztériumi főtisztségviselők, hazai és külföldi szakemberek is.

Az IFT-t az egyetemi Szenátus fogadja el, de az abban megfogalmazott célok elérése csak akkor biztosítható, ha:

A változásokat és változtatásokat megértik és elfogadják az egyetem oktató és nem oktató munkatársai, valamint a hallgatók;

A változásokról folyamatos tájékoztatást kapnak a KRE partnerei/ügyfelei, elvárásaik visszacsatolódnak és értékelésre kerülnek;

A média megfelelő csatornáin a közvélemény is megfelelő tájékoztatást kap;

A hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer fejlődik, és mindezek eredménye-ként a KRE és az elkötelezettség fogalom automatikusan összekapcsolódik számukra a keresztyén összefogás-református szellemiség-korszerűen művelt, jó szakemberek hármas egységében.

a) Intézményi testületek és fórumok közreműködése Ahhoz, hogy az egyetem minden vezetője, munkatársa és hallgatója elfogadja és magáénak érezze az Intézményfejlesztési Tervet, valamennyi egyetemi és kari testület feladatává tesszük a fejlesztési terveknek, a végrehajtás folyamatának és az elért eredményeknek a folyamatos kommunikációját. Kiemelt szerep jut a Hallgatói Önkormányzatnak, amelyet be kell vonni a hallgatók tájékoztatásába. A tájékoz-tatásban különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a legkiválóbb hallgatók megértsék: az alapképzés elvégzése után érdemes MA, majd ezt követően PhD képzésre jelentkezniük. b) A hallgatói és oktatói tájékoztatási kötelezettség Az egyetem közzéteszi az elfogadott Intézményfejlesztési Tervet a honlapon. A tervezet végrehajtásához stratégiai rektorhelyettes vagy stratégiai igazgató szüksé-ges, aki folyamatosan követi a tervet, koordinálja és ellenőrzi a haladást. Az Intézményfejlesztési Tervben meghatározott határidők lejártával az elvégzett munkákról jelentést készít a rektor számára, illetve elektronikus úton tájékoztatja az egyetem oktatóit és a Hallgatói Önkormányzatot.

Ezen felül az egyetem a tanév befejezését követő 90 napon belül, legkésőbb szeptember 30-ig minden évben nyilvánossá teszi, a honlapján bemutatja az elmúlt tanév oktatási, tudományos–kutatási és fejlesztési tevékenységét, azok legfontosabb területeit, az aktuális eredményeket. c) Megjelenés a helyi, regionális, országos és nemzetközi információs rendszerekben Az egyetem egységes szemléletű, átgondolt megjelenése stratégiai kérdés. Ki kell alakítani alulról építkezően az egyetem rendezvénytervét, ehhez ki kell jelölni szakonként, intézetenként felelősöket, akik az egyetem rendezvénytervéhez, illetve a honlaphoz szolgáltatják az információkat. A kommunikáció megerősítésében a rektori szint összehangoló és irányító szerepét erősíteni kell, mert ennek hiányában szubjektív, részrehajló, egymástól független, önmagában alacsony hatékonyságú lesz az egyetem kommunikációs munkája. Ennek megfelelően a hétkezdő vezetői értekezleten dönteni kell arról, hogy mely híreket, információkat közli előzetesen, illetve utólag az egyetem a sajtóval, televízióval.


95

A várhatóan nemzetközi érdeklődésre számító híreket angol nyelven is meg kell jelentetni a honlapon. Megoldásra váró feladat az Idegen Nyelvi Lektorátus angol szakos kollégáinak munkaköri követelményévé tenni a honlap folyamatos fordítását, meghatározott heti óraszámban, állandó elérhetőséggel, központi koordinációval. 9. Minőségfejlesztési program kidolgozása, minőségirányítási rendszer kialakítása A felsőoktatási törvény a felsőoktatási intézmények számára kötelezettségként írja elő minőségirányítási rendszer működtetését, azonban sem a jogszabályok, sem a MAB nem határozza meg taxatíve a működtetendő minőségirányítási rendszereket, hanem az intézményekre bízza a működésükhöz legmegfelelőbb rendszer kiválasz-tását. Az egyetem önértékelésen alapuló minőségbiztosítási rendszert működtet, melyet a minőségi díj alapú rendszerek (Felsőoktatási Minőségi Díj, Nemzeti Minőségi Díj, EFQM modell) irányába fejleszt.

A Szenátus 2006 júniusában elfogadta az SZMSZ I.1.1. sz. mellékletét, a Minőségfejlesztési program, Minőségbiztosítási Szabályzatot. Az azóta átdolgozott, a 2011. június 15-i Szenátus által elfogadott minőségbiztosítási dokumentumok rögzítik a minőségfejlesztési program célkitűzéseit, az ahhoz kapcsolódó feladatrendszert. A minőségstratégia és minőségügyi eljárások szabályait a Minőségbiztosítási Szabályzat, a gyakorlati megvalósítás részleteit pedig a Minőségbiztosítási Kézikönyv tartalmazza. Ezen dokumentumok hangsúlyozzák, hogy a minőségbiztosítási rendszer kiépítése hosszú távú program, mely szakaszosan, több egymásra épülő, de átfedéseket is tartalmazó lépcsőben alakítható ki.

A Szabályzat meghatározza a minőségirányítás szervezetrendszerét. A Szenátus állandó bizottságaként működik az egyetemi Minőségbiztosítási Bizottság. Tagjait a Szenátus választja három évre, elnöke az egyetemi minőségbiztosítási vezető, titkára az egyetemi minőségbiztosítási adminisztrátor. Feladatai közül kiemelt jelentőségű volt az elmúlt években a bolognai képzési programok akkreditációs anyagainak véleményezése. A kari Minőségbiztosítási Bizottságok a kari tanácsok állandó bizottságaiként részt vesznek az oktatói és az adminisztratív munka rendszeres hallgatói véleményezésének lebonyolításában. Feladatuk többek között a szakos éves önértékelő jelentések értékelése, illetve a kari önértékelő jelentések elkészítése. A minőségfejlesztési feladatok ütemezése: 2008-2010:

a.) Előkészületek a 2009/2010. évi második körös intézményi akkreditációra b.) egyetemi / kari minőségbiztosítási bizottságok éves munkatervének elkészítése c.) Kari minőségbiztosítási bizottságok összetételének vizsgálata d.) Oktatói munka hallgatói véleményezése, és egyúttal az oktatók és hallgatók meggyőzése a véleményezés fontosságáról e.) Adminisztratív munka hallgatói véleményezése f.) Az oktatók minősítési rendszerének felülvizsgálata, a minősítés szabályzat szerinti elvégzése g.) Önértékelésen alapuló minőségirányítási rendszer kiépítésének folytatása h.) A rendszeres, központi adatlapon történő önértékelés mellett időnként egyéb, speciális felmérések végzése


96

i.) Intézményi adatbázis alapinformációinak naprakészen tartása, az adatok időszakonkénti kiértékelése (eredménymutatók, minőségmutatók, teljesít-ményfokozó mutatók) j.) Minőségirányítási rendszer elemeinek részletesebb megjelenítése honlapunkon (szabályzatokon túl)

2008-2013: k.) Képzési programok követése, értékelése l.) Szakmai gyakorlati helyeken, gyakorlóiskolákban a gyakorlatvezetők, vezetőtanárok kiválasztására minőségbiztosítási kritériumok kidolgozása m.) Oktatói, dolgozói elégedettségmérés n.) Önértékelésen alapuló minőségirányítási rendszer kiépítésének folytatása az EFQM modell alapján 1. fázisa

2013-2018: o.) Önértékelésen alapuló minőségirányítási rendszer kiépítésének

folytatása az EFQM modell alapján 2. fázis p.) Felsőoktatási Minőségi Díj megpályázása q.) Visszacsatolás a felhasználói partnerektől

A TFK minőségbiztosítási munka leglényegesebb elemei a következők:

a Kar Minőségbiztosítási Bizottsága félévente minimum kétszer ülésezik, amikor áttekinti a félév minőségértékelési feladatait.

Kari Önértékelő jelentés elkészítése.

Az új képzések kidolgozásának koordinálása, ellenőrzése, tanácsolása.

A képzések személyi és tárgyi feltételeinek értékelése.

Curriculum és tananyagfejlesztések nyomon követése.

Kétévente az oktatók, munkatársak hallgatói minősítésének koordinálása. Az oktatók hallgatói minősítésének kari átlaga 2008-ban az oktatókra vonatkoztatva 4,47, tantárgyi vonatkozásban pedig 4,60. A nem oktatói státuszban lévő munkatársak értékelésének átlaga ugyanebben az évben 4,46.

A KKK-k megvalósulásának ellenőrzése.

A képzési, kutatási, oktatási ill. nevelési dokumentumok, és folyamatok áttekintése és véleményezése.

Szemeszterenként oktatói értekezletek, ahol a hallgatók csoportos és egyéni értékelésével, ill. az oktatás szervezésével kapcsolatos információcsere történik.

A kar saját minőségét a következőképpen biztosítja:

a) bemenet szintjén oktatók:

- előzetes informálódás, - a törvényi feltételek ellenőrzése a végzettség, gyakorlat, hitélet alapján

hallgatók: - pályaalkalmassági vizsgálat, - egyházi elbeszélgetés hitéleti szakokon, - középiskolai kapcsolatok

eszköz- és infrastrukturális ellátottság: - a következő félév adott kurzusaihoz szükséges eszközök biztosítása,


97

- szaktantermek biztosítása, - informatikai és technológiai, technikai háttér folyamatos fejlesztése, - könyvtárfejlesztés

b) az oktatási-tanulási folyamatban oktatók:

- a pozitív és negatív hallgatói és kollegiális vélemények azonnali visszajelzése, - vezetői értékelés, - hallgatói minősítések, - intézményen belüli és kívüli innováció

hallgatók: - az oktató – a tantárgy jellegétől függően – legalább havonta jelzi a hallgatónak a teljesítményére vonatkozó információkat, - szakvezetői/tereptanári értékelések, - félévente személyes beszélgetés a hallgatókkal intézetenként, mely az ön és külső véleményezést is magába foglalja, - folyamatos társas-lelkületi együttműködés az universitas történelmi szellemiségében

eszköz- és infrastrukturális ellátottság: - a kornak megfelelő – korszerű folyamatos ellátás, - pályázatok lehetőség szerinti kihasználása

c) az oktatás-tanulás kimeneteit illetően: oktatók:

- féléves munka önértékelése, - az OMHV kérdőíve tanulságainak levonása, - évközi osztályzatok, vizsgák oktatói relációban történő értékelése

hallgatók: - eredmények áttekintése, - elégedettség mérés, - pályakövetés

továbbá: - a záróvizsga és szigorlati elnökök megkérdezése, szigorlati és záróvizsga

jegyzőkönyvek kiértékelése, - tájékoztatás az elhelyezkedési lehetőségekről

A Kar nagy hangsúlyt helyez a tananyag-fejlesztési tevékenységre melynek leglényegesebb elemei a következők:

az oktatók kutatási eredményeinek beépítése az általuk oktatott tantárgyakba,

szakirodalom követésével a szakmai újítások, frissítések beépítése a tananyagba,

a hallgatói kutatások (kutatószeminárium) motiválása,

munkafüzet készítése a hallgatóknak,

jegyzetek megjelentetése A Kar saját működésére vonatkozóan megkérdezéseket végez, majd a kérdőívek eredményeinek feldolgozása után levonja a konzekvenciákat személyi, tárgyi, szervezeti és működési tekintetben egyaránt. A kérdezettek köre:

oktatók


98

hallgatók

nem oktatói státuszban lévők (adminisztrátorok, technikai személyzet)

végzett hallgatók

felhasználók Az oktatók és adminisztratív munkát végző munkatársak hallgatói véleményezésén kívül ezek a megkérdezések informális keretek között történnek a természetes hierarchiából adódóan. Az elmúlt 5 év minőségfejlesztési tevékenységének konkrét eredményei:

BA szakok elindítása,

óvodapedagógus szak indítása,

felsőfokú szakképzés és három szakirányú továbbképzés indítása,

informatikai fejlesztések,

folyamatos tananyagfejlesztések ill. curriculum-fejlesztések,

egységes tanulmányi rendszer kiépítése és üzemeltetése (Neptun rendszer). A BTK minőségbiztosítási programja, stratégiai céljai: Az intézményben több szintű, önértékelésen alapuló minőségbiztosítási és minőségirányítási rendszer működik. A minőségstratégia és minőségügyi eljárások szabályait a Minőségbiztosítási Szabályzat, a gyakorlati megvalósítás részleteit pedig a Minőségbiztosítási Kézikönyv tartalmazza. A kar az Ftv. rendelkezései értelmében minőségfejlesztési programot dolgozott ki, amely az adottságok tekintetében a képzési programok indítását, követését és rendszeres belső értékelését, az oktatók minőségének felügyeletét, a hallgatói elégedettség felmérését, a tanulástámogatást, a tanulást segítő eszközök és hallgatói szolgáltatások színvonalának mérését figyelembe véve minőségfejlesztési célokat fogalmaz meg. A minőségbiztosítás felelősségi körébe tartozik az adottságok tekintetében a képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése, az oktatók minőségének felügyelete, a hallgatói elégedettség felmérése, a tanulástámogatás, a tanulást segítő eszközök és hallgatói szolgáltatások színvonalának mérése. Emellett az eredmények tekintetében vizsgálja a diplomák értékét, a munkaerőpiac és a felhasználók elégedettségét, a kar oktatási és tudományos tevékenységének hatásait. A minőségértékelés alapelemei az oktatói munka hallgatói véleményezése (félévente), az oktatói elégedettség mérése (évente), a hallgatói elégedettség mérése (évente), a nem oktatói állomány munkájának értékelése, a szakos, kari és egyetemi szintű éves önértékelő jelentések, valamint az oktatók tudományos tevékenységét összesítő, félévente frissített adatbázis. Emellett sor kerül egyedi célú, speciális mérésekre is. Az időszakos és rendkívüli mérések eredményeit az intézmény értékeli, a trendeket nyomon követi, és cselekvési tervet alkot a folyamatok minőségi korrigálására tekintettel a 2005-ös bergeni egyezményben rögzített minőségbiztosítási alapelvek, a MAB, és Felsőoktatási Minőségi Díj követelményrendszerére. Stratégiai célokhoz kapcsolódó konkrét tennivalók és elért eredmények:

Rövid távú feladatok: A kar minőségbiztosítási rendszerének felülvizsgálata, a korábbi minőségpolitika felülvizsgálata, a minőségi célok meghatározása, minőség-fejlesztési program megfogalmazása az ESG rendszer keretében. A minőség-biztosításban érintett partnereket (hallgatók, oktatók, vezetők, felhasználók) meg kell győzni a véleményezések fontosságáról és előnyeiről, az UNIPOLL rendszert a kari adottságok tükrében optimalizálni kell. Szélesíteni kell a partnerek körét a


99

munkaerőpiac, a munkaadók felé, meg kell valósítani a hallgatói pályakövetés és a diplomák értékének mérésének rendszerét. A Kari Minőségbiztosítási Bizottság munkáját szervezettebbé kell tenni, a rendszeres tevékenységekhez kapcsolódó felelősségi köröket, feladatköröket meg kell állapítani. A vezetés előtt ismert kritikus területeket rövid időn belül, célzott felmérésekkel kell vizsgálni, a hibák korrigálására intézkedési tervet kell hozni. Kiemelkedően fontos a folyamatos visszacsatolás ahhoz, hogy megvalósuljon a tudatos minőségirányítás a karon. Mindehhez továbbképzéseket kell biztosítani a minőségbiztosításban közreműködő kollégák számára.

Középtávú feladatok: A minőségfejlesztési terv megvalósulásának ellenőrzése az oktatás-irányítás és –fejlesztés színvonaláról, a belső és külső kapcsolatok minőségéről, az intézmény működési rendjéről és szervezeti kultúrájáról, és az erőforrások allokációjáról szerzett mérési eredmények tükrében. A visszacsatolást követően a szükségesnek tartott korrekciók bevezetése.

Hosszú távú feladatok: A Magyar Akkreditációs Bizottság által képviselt, a 2005-ös bergeni egyezményben rögzített minőségbiztosítási alapelvek maradéktalan teljesítése, a Felsőoktatási Minőségi Díj megpályázása. Eddigi fejlesztések: 2011 márciusában elindult a hallgatók oktatói véleményezése (Unipoll) elektronikus formában, amelyre a kérdéssort a kar összoktatói értekezlete, kari tanácsa és a szenátus is véleményezte, illetve elfogadta, s ezáltal módosította a Minőségbiztosítási Kézikönyv vonatkozó kérdőívét. A júniusi vizsgaidőszakot követően – felhasználva a tavasszal szerzett tapasztalatokat – immáron az elfogadott kérdéssorral ismételten elindítható a véleményezés. Az oktatói elégedettség, valamint a hallgatói elégedettség mérése is elindul a tavaszi félévben az előző pontban foglalt testületi jóváhagyások után. Az önértékelést segíti továbbá a tanszékvezetők véletlenszerű óralátogatása, amelyben értékelik az oktatókat. A tanszékvezetőket az intézetvezetők és a kari vezetés (dékán és dékánhelyettesek látogatták.) A félév elején hallgatói fórumot tartott a kar, ahol minden érdeklődő hallgató jelenlétében az egyetem és a kar vezetése beszámolt az intézményt érintő aktuális problémákról, tervekről. A hallgatók feltehették az őket érintő kérdéseket, ami által a vezetés első kézből ismerhette meg az aktuális – hallgatókat foglalkoztató – problémákat. A fórumot követően egy urnát helyeztünk el, amelybe a hallgatók anonim módon kérdéseket, észrevételeket helyezhettek.

Az ÁJK a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek megfelelően fejlesztette kari minőségbiztosítási rendszerét az egyetemi rendszerrel összhangban. A 2011. június 15-i Szenátus elfogadta az Egyetem új Minőségbiztosítási Kézikönyvét (átállás az ESG rendszerre), a Minőségbiztosítási Szabályzatot, a Minőségbiztosítási programot, és elkészültek az eljárásrendek, kialakult a személyi felelősökre és a korábban is működő Bizottságokra épülő struktúra, amelyek az új egyetemi minőségbiztosítási rendszert jelentik, és amelyek alapján a kar kidolgozta saját alrendszerét. A minőségbiztosítási szervezet szereplői között a feladatok és felelősségek egyértelműen maghatározottak. A kari vezetés, a tanszékvezetők és a minőségbiztosítási rendszer működtetésében érintett kollégák képzésen vettek részt, a jövőben működő rendszert széles körben megismertetik a kari kollektívával. A kar célja, hogy a teljes oktatói gárdát bevonja a minőségbiztosítási tevékenységekbe. A minőség aktuális állapotát folyamatosan vizsgálják (hallgatók, oktatók teljesítményének mérése, a hallgatók, oktatók, munkáltatók megkeresése, véleményük kikérése, záróvizsga bizottságok megkérdezése stb.) és fejlesztik (gyakorlati helyek számának növelése, idegen nyelvű tantárgyak széleskörű


100

választéka, szakképzett, tapasztalt oktatók alkalmazása, tehetséggondozási programok stb.). A kar a minőségbiztosításhoz kapcsolódóan áttekintette a kari illetve az Egyetem többi szervezeti egységével összefüggő folyamatokat, ahol szükséges volt ott folyamatszabályozást végeztek.

10. A humán stratégia, a foglalkoztatási terv és követelményrendszer

A hatékonyság követelményének előtérbe kerülése, valamint a piaci viszonyok eluralkodása következtében változások jelentek meg az emberi erőforrások hatékony alkalmazása területén is, az intézményi stratégián belül a humánstratégia középpontba került, felerősödött.

Az egyetem vezetésének új filozófiát kell kialakítania a működésben, hogy alkalmazkodni tudjon a megváltozott folyamatokhoz, megfeleljen az újszerű elvárásoknak. Olyan humánerőforrás-gazdálkodási elveket kell megalkotni vagy adaptálni, amelyek képesek biztosítani mind a szervezet, mind az alkalmazottak szempontjából az elvárt hatékonyságot.

Elsődleges feladatnak kell tekinteni, hogy a vezetői szintektől kezdve a legalacsonyabb beosztottig mindenkivel meg kell ismertetni a változások lényegét, el kell érni a szemléletváltást, mert a vezetés által a kihívásokra válaszul kidolgozott stratégia megvalósításához mindenkire szükség van.

Célunk, hogy egyetemünk egy magas szakmai színvonalon működő szellemi műhely maradjon, ahova az akadémiai és társadalmi presztízs, továbbá a hallgatói szolgáltatások informatikai háttérrel támogatott XXI. századi színvonala vonzza a hallgatókat. Mindezek jól előkészített talaját képezhetik a kidolgozásra váró alumni rendszernek, amely a jövőben mind szellemi, mind financiális támogatást biztosíthat az intézménynek.

A humánstratégia egymást feltételező, kölcsönösen egymásra utalt, ily módon

egyenértékű két fő iránya, ahol a hatékonyság és minőség szempontjai a meghatározók: 1. az oktatói, kutatói állomány 2. az adminisztratív, szolgáltatást ellátó nem oktatói alkalmazottak A múltban kizárólag az oktatói, kutatói állomány összetételére fókuszáltunk. A jövőben kiemelt feladatnak kell tekinteni a nem oktatói állomány tervszerű és szak-szerű fejlesztését is, amelyre az elmúlt időszakban kevés figyelem fordítódott, pedig az egyetemre háruló feladatok jelentős részét ezek a személyek végzik és az egyetem megítélésében döntő szerepet játszik az ő munkájuk (Belső kommuni-kációban az oktatást, kutatást támogató tevékenység, hallgatókkal való közvetlen és napi kapcsolat; külső kommunikációban az irányító hatóságokkal való kapcsolat stb.).

A humánerőforrás-gazdálkodásnak az egyetem fejlődését aktívan befolyásoló területté kell válnia, és elrugaszkodva az eddigi gyakorlattól, a stratégia szintjére kell emelkednie. Legfontosabb feladatunk és célunk a foglalkoztatás tudatosságának javítása.

Kiemelt cél az egyetem előtt álló feladatok és a személyi feltételek közötti minél optimálisabb összhang biztosítása, melyet előrelátással, sokoldalú elemzésen alapuló tervezéssel lehet elérni.


101

10.1. Oktatókkal kapcsolatos követelmények, a foglalkoztatás szabályozása Az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának Foglalkoztatási Követelmény-rendszere egyértelműen és részletesen meghatározza az oktató, kutatói munka-körben történő alkalmazás és előmenetel követelményeit.

Az elmúlt évek munkája eredményeképpen sikerült növelni a minősített oktatók számát és igen kedvező előrelépések történtek a két, világi képzést folytató karon a saját oktatói gárda kialakítása vonatkozásában (lásd ehhez a 3.3. pontot).

Az oktatói állomány megfelelő minősítettségét, akkreditációs megfelelését az egyetem folyamatosan ellenőrzi, az oktatói kört időszakonként felülvizsgálja. Az új belépőknek PhD fokozattal kell rendelkezniük, a már alkalmazott oktatók számára is kötelező a fokozatszerzés.

Az intézmény által benyújtott kapacitásvizsgálati adatok alapján az Oktatási Hivatal kiadta az új működési engedélyt. Ennek alapján az egyetem a jelenlegi oktatói és nem oktatói létszámmal és a maximális területhasznosítást kiegészítve oktatási célú helyiségek időszakos bérlésével – természetesen egyes képzésenként, azon belül teljes idejű és részidejű bontásban maximalizálva – 6553 hallgató egyidejű képzésére alkalmas.

Így a jelenlegi létszám tekintendő foglalkoztatási tervszámnak, a létszám jelentős változásával nem számolunk az elkövetkező időszakban. Az oktatói létszám allokációja a szükségletek szerint rugalmasan változtatható kell, hogy legyen.

A vizsgálat szempontjai:

1. MAB szempontból vizsgálva az oktatói terhelést: BA, MA

Tantárgyak száma kb.

5 tantárgy / 1 TMI oktató / szak

BA – 6 félév kb. 70 tantárgy 14 oktató

MA – 4 félév kb. 35 tantárgy 7 oktató

Tanári diszciplináris MA

kb. 35 tantárgy 7 oktató

Összesen 14 oktató

2. MAB szempontból vizsgálva a tantárgyfelelősséget: E szempontnál az oktató minősítése számít, illetve az, hogy teljes munkaidős

(TMI) vagy részmunkaidős (RMI) Tantárgyfelelős lehet BA / MA-n:

- egyetemi / főiskolai tanár - egyetemi/főiskolai docens - tudományos fokozattal és 5 éves oktatási gyakorlattal rendelkező adjunktus TMI: RMI arány 3:1, tehát 14 oktató esetén 10,5 : 3,5.

A BA szakok korábbi akkreditációjakor a kredit- és oktatott tantárgy limit oktatónként nem volt olyan szigorú, mint jelenleg. A megfeleltetéshez szükséges lesz a BA mintatantervekben tantárgyak összevonása, ezáltal 1-1 tantárgyhoz magasabb óraszámot és kreditet kell rendelni. Így a szakmaiság is megmarad, és a szigorúbb elvárásoknak is meg tudunk felelni.


102

3. Óraszám alapján vizsgálva az oktatói terhelést / félév / szak: BA

+ 1 specializáció

300 óra / félév 100 óra előadás / 1 csoport 100 óra előadás / 1 csoport

200 óra gyakorlat / 3 csoport – összesen 600 óra

Itt eleve megvan a csoportbontás az előző oszlop alapján

Összesen 700 óra 100 óra

MA

Diszciplináris MA

+ 1 specializáció Tanárszak diszciplínája

300 óra / félév 100 óra ea / 1 csoport

100 óra ea / 1 csoport

165 óra / félév

50 óra ea / 1 csop

200 óra gyak / 3 csoport – összesen 600 óra

Előző oszlop csoportbontásában megvan

115 óra gyak / 1 csoport – összesen 345 óra

Összesen 700 óra 100 óra 395 óra

Összesen 800 óra letanítandó félév/szak csoportbontással (3 csoportot számítva), tanárszak nélkül. 4. Oktatói nyilatkozat alapján Célunk az „A” nyilatkozatot tett oktatók arányának növelése, a „B” nyilatkozatot tett oktatók „cseréje” 5. Tudományos fokozat nélküli oktatók helyzetének megvizsgálása Cél: a fokozat megszerzésére való inspirálás és szükség esetén „minőségi csere” 6. Az egyetem foglalkoztatási követelményrendszernek való megfelelés Ezen szempontok alapján célszerű áttekinteni a tervezett, illetve az indítani kívánt új képzések személyi állományát is.

A megbízással foglalkoztatottak létszámának az optimális minimum felé közelítése szükséges, vagyis csak azokra a feladatokra adható ki megbízás, amelyeket belső erőből nem tudunk megoldani, szakemberhiány vagy óraterhelés miatt; egyúttal a jelenleg külsősök által megbízással ellátott feladatok egy részét átvehetik azok a munkaviszonyban foglalkoztatott oktatók, akiknek óraterhelése ezt lehetővé teszi. Szükséges ez azért is, mert az Ftv. 12.§ (4) bekezdése szerint akkor rendelkezik egy intézmény állandó oktatói, kutatói karral, ha az alaptevékenység ellátásához szükséges oktatók, kutatók legalább 60%-át munkaviszonyban foglalkoztatja (ld. 1.2.3. pont).

Munkajogi szempontokra tekintettel felül kell vizsgálni a munkaviszonyban foglalkoztatott oktatók megbízási szerződéseit és amennyiben az munkavégzésre irányuló tevékenységnek minősül, meg kell szüntetni. A jövőben a kötelező óraszámon felüli teljesítményt, függetlenül attól, hogy milyen képzésben történik az oktatás (BA, MA, szakirányú, doktori, nappali vagy levező), határozott időre, egy szemeszterre/tanévre szóló munkaszerződés-módosításban, lehetőség szerint


103

órabér alapján kell megállapítani, ahol a honorárium teljesítményfüggő, a tényle-gesen teljesített órák alapján jár.

A foglalkoztatási terv tartalmazza az oktatók minősítésének szempontrendszerét, az eljárás menetét. Feladat a minősítési rendszer felülvizsgálata, szükség esetén módosítása és a minősítés elvégzése.

A humánerőforrás-gazdálkodás stratégiai szintre emelését szolgálja továbbá, hogy a megadott szempontokat mindig szem előtt tartva, a rendelkezésre álló státuszok és költségvetési keret alapján legalább fél évre előre megtervezik a szakok, karok az új alkalmazásokat, előléptetéseket.

E körben fontos tudatosítani, hogy az oktatói, kutatói előléptetésekhez szükséges feltételek teljesítését nem követi kötelező, szinte automatikus előléptetés. Egy-egy ilyen pályázat kiírását meg kell, hogy előzze az oktatási kutatási feladatok elemzése, az érintett szak vizsgálata a szakmai követelményeknek való megfelelés alapján, továbbá az előléptetés a gazdasági feltételek függvénye is.

Az egyetem vezetése azzal is megalapozottabbá szeretné tenni a személyi döntéseket, hogy a főiskolai, egyetemi docensek, tanárok, továbbá az intézetvezetők és tanszékvezetők kiválasztását egy független szakmai bizottság közreműködésével kívánja megvalósítani. A bizottságba az egyetem részéről a rektor, dékán, szak-vezető, az adott szervezeti egység vezetője és a gazdasági igazgató mellett a tudományos életben és a Református Egyházban is elismert szakemberek, továbbá a Fenntartó képviselőjének részvételére számítunk, akik szakmailag tudják értékelni a pályázatokat, illetve meg tudják ítélni, hogy a pályázó alkalmazása az egyetemi szempontok mellett megfelel-e az egyházi szempontoknak is.

Az átláthatóbb és megalapozottabb döntést segítené továbbá, hogy a személyi kérdések a különböző testületek részéről (előkészítő bizottságok, szervezeti egységek, Kari Tanács és Szenátus) egységes, a legfontosabb szempontokat összefoglaló írásos előterjesztés alapján kerüljenek tárgyalásra (hány órát fog tartani az oktató, milyen feladatokat fog ellátni, hogyan illeszkedik be a szervezeti egységbe, a képzések struktúrájába, milyen hiányt pótol).

Az oktatók életkor szerinti összetételét vizsgálva gondot jelent a Hittudományi Kar oktatói állománya, ahol a már eddig, illetve a közeljövőben nyugállományba vonuló professzorok utánpótlása okozhat nehézséget.

Az oktatók, kutatók bérezése a hatályos jogszabályok kötelező előírása szerint, az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatára megállapított garantált illetmény jogszabályban rögzített arányai alapján került megállapításra. A BTK oktatóinak tudományos tevékenységét hazai és nemzetközi viszonylatban is félévente felméri, évente értékeli. Motivációs bázisként törekszik a differenciált bérezés, akadémiai fokozatokat is figyelembe vevő oktatói óraterhelés további finomítására. A helyi konferenciák rendezését, illetve az oktatók külső konferenciá-kon való részvételét a Kar anyagilag támogatja. A publikációs lehetőségek bőví-tésével (kari sorozatok) is igyekszik segítségükre lenni.

Rövid távú célok: Az oktatói kör felülvizsgálatát követően a kar személyi állományát „A” nyilatkozatos, minősített oktatókkal töltöttük fel a MAB arány-számoknak megfelelően. Az oktatók kutatói, tudományos tevékenységét a további-akban is nyomon kell követni, minőségi szempontokból értékelni, és naprakész kutatói-publikációs adatbázisban tárolni. A tudományos eredményeket külső felületeken is meg kell jeleníteni. A minőségi szempontokat differenciált bérezés keretében érvényesíteni kell. A kutatók, kutatócsoportok közti belső együttműkö-déseket tovább kell erősíteni, a hazai és nemzetközi tudományos élet szereplőit újból


104

megszólítani. Nagyobb érdeklődésre számot tartó egyetemi, kari rendezvények szervezésével a külső kapcsolatokat lehet erősíteni, míg a belső továbbképzések biztosításával a kar alkalmazásában levő oktatók felkészültségét frissíteni.

Hosszú távú célok: A már fokozatot szerzettek pedig törekedjenek a habilitáció megszerzésére. Az oktatók tudományos közlései nemzetközileg elismert, rangos folyóiratokban, kiadóknál jelenjenek meg. Ilyen kiadványokkal a kar maga is rendelkezzen. ÁJK-n tervezett fejlesztések: Az oktatókkal kapcsolatos foglalkoztatási és minőségbiztosítási követelményeknek való megfelelés érdekében az ÁJK félévente értékeli az oktatók munkáját, amelynek szempontjai az óraterhelés, a tudományos tevékenység (publikációk, konferencia részvétel, kutatási tevékenység stb.) és a hallgatói vélemények. Törekszik arra, hogy az oktatók mindegyike PhD fokozatot szerezzen. (Jelenleg csak tanársegédként vehető fel PhD fokozattal nem rendelkező oktató.) Az oktatóknak törekedniük kell a habilitáció megszerzésére. A TFK az előzőekben megfogalmazott követelményrendszeren túl továbbra is érvényesíteni kívánja a gyakorlatorientált képzés érdekében a módszertanilag is jól képzett oktatók alkalmazását. 10.2. Az adminisztratív, szolgáltatást ellátó, nem oktatói alkalmazottak foglalkoztatása A stratégiai célok megvalósítása szempontjából kiemelkedően fontos, hogy az egyetemen minőségi szolgáltatás nyújtására képes adminisztratív munkatársak dolgozzanak. Ennek alapvető feltétele a szakmai hozzáértés, a tevékenységet segítő, megkönnyítő informatikai háttér készségszintű, biztos alkalmazása, a megfelelő habitus, és más olyan személyiségjegyek megléte, amelyek alkalmassá teszik az egyént a Református Egyetem „ügyfeleivel”, elsősorban a hallgatóinkkal való kulturált foglalkozásra.

Szükséges egy minősítési rendszer kidolgozása és a minősítés elvégzése az adminisztratív állomány tekintetében is. Fontos megismerni a közvetlen munkahelyi vezetők, az oktatók és a hallgatók véleményét is e körben.

Pontosan körül kell határolni az egyes munkakörökben ellátandó feladatokat, egyértelműen rögzíteni kell a más munkaköri feladatokhoz való kapcsolódásokat, szabályozni kell bizonyos munkafolyamatokat a minőségbiztosítási rendszeren belül. Meg kell szüntetni a párhuzamos feladatellátásokat.

A humánpolitika fontos területe kell, hogy legyen a hagyományos egyetemi adminisztráció felkészítése a magas szintű feladatok ellátására. Ennek érdekében az azonos munkaköröket ellátó kollégáknak képzéseket, oktatásokat kell szervezni az intézményen belül a hatékonyabb, szakszerű és egységes ügyintézés érdekében, továbbá ösztönözni és biztosítani kell a szakmai és informatikai továbbképzéseken való részvételt, amely jelenleg egyáltalán nem jellemző ebben a foglalkoztatotti körben.

Kiemelten fontos feladatnak kell tekinteni a nem oktatói munkakörben foglalkoz-tatottak bérének jelentős emelését. Szinte általánosan megállapítható, hogy a nem oktató kollégák rendkívül alacsony bérrel dolgoznak. Amíg a felsőoktatásban dolgozó oktatók, kutatók garantált illetménye a 2001. január 1-jei bevezetés óta 6 alkalommal jogszabály által történt emelés hatására mintegy 90%-al nőtt, addig az adminisztratív dolgozók bérének emelése igen csekély mértékben, még az évenkénti infláció mértékétől is messze lemaradva történt az egyetemen. Ilyen alacsony bérek mellett


105

nem várható el az a színvonalas munka, amire pedig az egyetemnek szüksége lenne.

A béremeléshez a forrást meg kell találni akár a költségvetésben történő átcso-portosítással, akár bizonyos feladatok, munkakörök átszervezésével, meg-szüntetésével felszabaduló kapacitás terhére, akár más, a gazdálkodásban erre alkalmas metódus révén.

Szükséges továbbá az eddig külön munkakörrel le nem fedett, de megoldásra váró feladatok ellátására új, nem oktatói munkaköröket létrehozni mind a központi mind a kari adminisztrációban. Ahhoz, hogy a karok, illetve a karokon belüli önálló szervezeti egységek sikeresen működjenek, központi információs és logisztikai támogatásra van szükségük.

Ennek megvalósításához az egyetem központi szervezetében a következő feladatokra mindenképpen célszerű munkatársakat foglalkoztatni:

gazdasági ügyek felelőse

pályázati és fejlesztési ügyek felelőse

nemzetközi és tudományos ügyek felelőse

jogi-igazgatási ügyek felelőse

oktatás-igazgatási, ügyek, akkreditáció stb. felelőse

minőségbiztosítási ügyek felelőse

műszaki ügyek felelőse

informatikai ügyek felelőse

marketing, PR és kommunikációs ügyek felelőse

stratégiai és fejlesztési ügyek felelőse

Minden karon szükséges legalább egy olyan adminisztratív vezető, aki koordinálja az igazgatási, ezen belül elsősorban a tanulmányi és gazdasági ügyeket. Célszerű volna a munkakört úgy létrehozni, hogy gazdasági vonalon a gazdasági igazgató, igazgatási, adminisztratív kérdésekben pedig a főtitkár is gyakoroljon e személyek felett irányítási, utasítási jogot.

11. Az intézményi gazdálkodás korszerűsítése Az egyetem gazdálkodását a felsőoktatási törvény figyelembevételével az egyházi jogi személyek beszámolás készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátos-ságai szerint kell dokumentálni. A vonatkozó jogszabályokban foglaltak alapján egyszerűsített éves beszámolót kell készíteni. A jogszabályi előírásoknak a 2009. évben kialakítandó könyvvezetési gyakorlat alapján szándékozunk megfelelni.

Az egyetem önálló gazdálkodási egységei alapvetően a karok (ÁJK, BTK, HTK, TFK), ezen kívül az SZTE-KRE, a Lektorátus és együtt a Központi Egységek. Az eddigi tapasztalatok alapján szükséges és indokolt a rendszer átgondolása. A karok mellett az intézeteket és külön a központi kiszolgáló egységeket is részlegesen önállóan kell kezelni.

Szükséges meghatározni és egyetemi szinten eldönteni a részben önálló egységek – szakmai szempontok figyelembevételével kialakított – belső szerkezetét is, azt, hogy egy-egy részegységet mekkora létszámmal (oktatói, kutatói, kiszolgálói) indokolt elkülönítetten kezelni. A gazdálkodás korszerűsítésének főbb irányai:


106

2009. évtől a törvényes feltételeknek megfelelő pénzügyi – gazdasági rendszer kialakítása, amely biztosítja a nyilvánosságot és átláthatóságot;

Az új, 2009. évtől bevezetésre kerülő, számítógépes háttérrel támogatott pénzügyi-számviteli rendszer használata és folyamatos korszerűsítése;

A karok, intézmények részleges önállóságának nagyobb biztosítása, ösztönözve a saját bevételek optimális növelésére, a bevételek és kiadások összhangjának fenntartása mellett. A nagyobb önállóság harmonizáljon az egész egyetem működésével, biztosítva az adott időszakokban önfinanszírozásra képtelen egységek és a központi egységek működését is;

A részleges önálló egységek működéséhez biztosítani kell a reális elszámolási hátteret;

Külső kapcsolataiban (belföldi, külföldi) biztosítani, láttatni, hogy az egyetem megbízható és biztos partner. Elősegíteni, és adott esetben, ha szükséges, bemutathatóvá tenni, hogy az egyetem célja bármilyen együttműködés esetén a rövid és hosszú távú működőképesség optimális fenntartása és biztosítása, úgy, hogy az egyetem autonómiája se sérüljön.

Az egyetem középtávú (2008-2013) bevételi és kiadási terve: Az egyetem főbb bevételei:

1. költségvetési támogatás az oktatási szolgáltatásért és az ahhoz kapcsolódó kutatásért

2. költségtérítéses képzés bevételei 3. a fenntartó anyagi támogatása 4. pályázati tevékenységből származó bevételek 5. egyéb bevételek A bevételek felhasználhatósága az egyes csoportok között eltérő. Teljesítve a

jogszabályi előírásokat, a forrás biztosítójának előírásait (különösen pályázatok, támogatások esetében) döntési szabadsága marad az egyetemnek a következő források felhasználásában:

költségtérítéses képzés bevételei

a fenntartó működési célra nyújtott anyagi támogatása

egyéb bevételek egy része Bevételek Egyetemünk a felsőoktatás területén alapvetően a felsőfokú humán szakemberek képzésében vesz részt. Fejlesztési stratégiájában tevékenységét a jövőben is a felsőoktatás területén, a humán tudományok körében tervezi folytatni, tovább-fejleszteni. Bevételeinek forrását is nagymértékben a felsőoktatási tevékenység végzéséből várja a 2008-2013. években. Ebből a helyzetből kismértékben várható csak elmozdulás.

Állami bevételek Az állam által folyósított támogatások – a működéshez szükséges fedezet

összegének döntő hányada miatt – az egyetem bevételeit alapvetően meg-határozzák.

A kormányzatok változó, átalakuló felsőoktatási politikája és ennek kapcsán a finanszírozási rendszerekben jelentkező változások a rövid, közép és hosszú távú tervezhetőség hiányát okozzák. Várhatóan marad az a tendencia, hogy az állam szerepe a felsőoktatásban egyre jobban csökken (finanszírozás tekintetében is), és a


107

kormányzatok ezáltal egyre jobban ösztönözni akarják az intézményeket az önfenntartásra.

Az állami támogatások alapvetően két részre oszthatók: egyrészt a hallgatókra vonatkozó támogatások a hallgató státuszától függően, másrészt az egyetem működésére (oktatók, alkalmazottak) adott támogatások összege. Az évente változó, a hagyományos (lassan kifutó) képzéstől, a bolognai rendszerű képzéstől (alap- és mesterképzés) és további egyéb, de fontos tényezőktől függő normatív támogatások alapösszege és számítási módjának változása minden évben változtatja az egyetem működésének fedezetét biztosító alapvető bevételt.

Az egyetem szervezetének újragondolása, gazdálkodásának decentralizálása, a gazdálkodásra vonatkozó nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszerek fejlesztése támogatni fogják, hogy az állami támogatások összege minél kedvezőbb összetételű és ezáltal tömegű legyen.

Az egyetem számít arra, hogy a felsőoktatásban várható állami források, a pályázati támogatások elérésére továbbra is mód nyílik. Az egyetem a belső érdekeltségi rendszer fejlesztésével, a szakmai munka színvonalának emelke-désével, az oktatási területek vonzóvá tételével reméli, hogy a pályázati lehetőségek nagyobb bevételt fognak jelenteni. Minden lehetőséget meg fog ragadni – a múlt negatív tapasztalatait is felhasználva –, hogy finanszírozhatóságát nyilvánvalóvá tegye.

Fenntartói támogatás Az egyetem rövid, közép és hosszú távú működési feltételének egyik fontos

bevételi tényezője a fenntartó finanszírozási hajlandósága. Természetesen szét kell választani működésre fordítandó támogatást és az egyetem fejlesztésének fedezetéhez a hozzájárulást. Célszerűnek tartanánk – nem csak egyetemünket, hanem az összes egyházi felsőoktatási intézményt tekintve – az állami támogatáshoz hasonló normatív alapú fenntartói működési támogatási rendszert. Javasoljuk, hogy a működési támogatás egy hallgatóra eső összegéről az arra illetékes egyházi fórum évente, az MRE éves költségvetésének elfogadásakor döntsön oly módon, hogy a működési támogatás egy hallgatóra jutó összege (egyházi normatíva) a megelőző évben megállapított összegnél ne lehessen kevesebb, és ha a támogatás legalább a hitéleti felsőoktatási képzés költségeinek egy részét (hiányzó fedezet) biztosítaná. Emellett lehetőséget kellene adni az intézményeknek kiegészítő működési támogatás igénylésére is, mely az MRE költségvetési lehetőségei függvényében lenne adható. A normatív alapú, előre tervezhető, rendszeres és kiszámítható ütemezésű fenntartói támogatás alapja a biztonságos gazdálkodásnak.

Az állam is támogatja az általa fenntartott felsőoktatási intézményeket a normatív támogatásokon kívül. Erre a támogatásra az egyetemnek is szükség van. A színvonalas református képzéshez az infrastrukturális háttér biztosítását nem tudja az egyetem önfinanszírozással fedezni, ezért számítunk az alaposan előkészített, szakmailag indokolt fejlesztésekhez szükséges fenntartói támogatások folyósítására. Javasoljuk, hogy az egyházi fejlesztési támogatás összegéről, a felsőoktatás fejlesztésére rendelt összeg felhasználásáról szintén az MRE éves költségvetésének elfogadásakor szülessen döntés.

Átmenő pénzeszközök bevétele, átadása Az államilag támogatott hallgatók után járó hallgatói normatíva bevételként és

kiadásként is jelentkezik az egyetem pénzforgalmában. Ez rövid távú likviditási


108

forrásnak tekinthető, de figyelemmel kell lenni a hallgatói normatíva felhasználására vonatkozó jogszabályi előírásokra, kötelezettségekre.

Saját bevételek Az államilag támogatott hallgatói létszám és ennek következtében a

finanszírozás csökkenése miatt egyre nagyobb szerep hárul erre a bevételi forrásra. A bevételek növelése érdekében ezen a területen is fokozni kell a verseny-képességet. Az egyetem szakmai színvonala, „piacképessége” a továbbtanulni vágyó diákság körében nagymértékben befolyásolja ezen bevétel mértékét, tömegét. Jóllehet egyes szakokon – nem csak a hitéletieken – nem lehet annyi költségtérítést kérni, amennyibe a képzés kerül, az egyes képzések, nyújtott szolgáltatások bevételének terhelése (a költségek megtérítésén túl) a következőket veszi különösen figyelembe:

a szolgáltatás megtérülési, jövedelmezőségi mutatói

motivációs szempontok

a bevétel felhasználása

Egyes területeken (pl. pszichológia) számíthatunk nem állami pályázati, vagy egyéb források bevételeire is. A decentralizáció megteremtésével az egyetem ösztönözni kívánja, hogy a részben önállóságot kapott szervezeti egységek nagyobb mértékben kutassák fel és próbáljanak meg élni az ilyen lehetőségekkel.

A folyamatosan változó költségtényezők figyelembevételével, hatásának elemzésével cél a színvonalas szolgáltatások nyújtása az egyetem hallgatói és munkatársai részére, továbbá ezen szolgáltatások külső megrendelők részére történő értékesítése (pl. tantermek bérbeadása, kollégium-hasznosítás a nyári időszakban, illetve külföldi hallgatók számára – ld. a Calvin College hallgatóinak fogadásáról írtakat az 5.2. pontban stb.). E lehetőségek kiaknázásának természe-tesen alapfeltétele, hogy a nyújtott szolgáltatás a piacon eladható legyen, a példánál maradva felújított kollégiumi szobák, korszerűen felszerelt tantermek.

Az ingatlan-bérbeadás lehetőség lenne az egyetem részére. Az ingatlanok optimális kihasználása az ingatlanok egyházi tulajdonosaival történt átfogó, hosszú távú megegyezés függvényében lehetséges.

Célul tűzzük ki, hogy a vállalkozási szféra megkeresésével az egyetemi oktatók, kutatók által létrehozott vagy létrehozható szellemi termékek piaci értékesítésének lehetőségét megvizsgálja az egyetem. Az egyetem figyelemmel kíséri, és lehetőség szerint megpályázza az EU-s projektek kínálta támogatásokat. Kiadások A kiadások döntő hányada – más intézményekhez hasonlóan – az egyetem munkatársainak bérköltsége és járulékai. Az átvilágítást követően, a decent-ralizációval érdekeltté válnak a részben önállóan gazdálkodó egységek, hogy az oktatási követelményeket betartva, a szakmai színvonalat tartva olyan belső struktúrát alakítsanak ki, amely optimalizálja az egység bér- és hozzá kapcsolódó költségeit. Elemezhetővé és összehasonlíthatóvá válnak a különböző szervezeti egységek foglalkoztatási mutatói, amelyek ugyancsak ösztönző tényezők lehetnek.

A dologi kiadások egyik jelentős részét teszik ki a rendszeres üzemeltetési költségek. A piaci környezet hatása nem szűrhető ki, az állami támogatás reményeink szerint az inflációt követi. Ugyanakkor a tendenciát figyelve a közüzemi szolgáltatások díjának nagymértékű emelése várható. Relatív csökkentése az


109

ingatlanok felújítása eredményeként jelentkezhetne, amelyekre az egyetem folyamatosan szándékozik – pályázatok segítségével történő megvalósítás útján – figyelmet fordítani.

A kiadások további jelentős hányada az ingatlanokért fizetendő bérleti díjak összege. Az egyetem által használt ingatlanok – ahol bérleti díjat fizet – egyházi tulajdonú ingatlanok. Felül kell vizsgálni a szerződéses viszonyokat és kedvezőbb bérleti struktúra kialakítását kell elérni. Az egyetem számít ebben is a Fenntartó támogatására.

A fejlesztési kiadásokat megkövetelik a felsőoktatási intézményekre vonatkozó infrastrukturális fejlesztési előírások, valamint a továbbtanulási szándékkal felsőoktatási intézményt kereső diákok piaci igényei. Az igények reálisak, folyamatosan jelentkeznek, kielégítésük szükségszerű, hiányuk a megfelelő oktatási színvonal mellett is hallgatói létszámcsökkenést okoz.

A fejlesztések fedezete önfinanszírozással nem megoldható (ld. 2.13.1. pont), adott esetekben elhalasztása nagymértékű kárára lenne az egyetemnek. 11.1. Belső erőforrás allokációs rendszer kialakítása (elszakadás az OKM normatív finanszírozási rendszerétől, az egyetemi sajátosságnak megfelelő belső finanszírozási rendszer kialakítása) Az új pénzügyi-számviteli rendszer használata és a felépítése által lehetővé válik az egyetem gazdasági, pénzügyi struktúrájának átgondolása, és ez által logikusabb felépítése. A jelenleg használt témaszámrendszer alapját képezheti a további feladatszétválasztásnak, de az új számítógépes program használata is megköveteli a további egyetemi struktúra felépítésének átgondolását. A távolabbi szakmai célok kijelölését is figyelembe kell venni, hogy a „faszerkezet” logikus legyen. A karok (azon belül az intézetek, tanszékek) egymáshoz való viszonyára, kapcsolati rendszerére, a jövőbeli átjárhatóság kérdésére stb. is figyelemmel kell lenni.

Az optimális hatékonyság elérése érdekében az egyes forrásokra belső allokációs rendszert alakít ki az egyetem. Biztosítani kell, hogy a részlegesen önállóan gazdálkodó egységek az általuk nyújtott szolgáltatás finanszírozási összegének egy számított, kalkulált hányadát megkapják és gazdálkodjanak vele. A rendszer kialakítására 2008. év végén és 2009. év elején kerül sor, későbbiekben aktualizálása folyamatos. A képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva allokációs rendszere

Az egyetem (szakítva az eddigi gyakorlattal) belső normatívákat alakít ki. A rendszer fő céljai:

biztosítsa a kijelölt területek fejlesztéséhez szükséges forrásokat,

teremtse meg a gazdálkodásra befolyással bíró vezetők motivációját,

a szolgáltató területek finanszírozása közelítse azok tényleges igénybevételét. Ennek előkészítése céljából felkutatjuk a legjobb belföldi és külföldi gyakorlatot,

de összevetést végzünk egyetemen belül is. A tapasztalatok alapján oktatási, kutatási, szolgáltató területeken mutatószámrendszert állítunk fel. A célértékek elérését támogatja az allokációs rendszer. A normatívából külön forrást különítünk el a fejlesztések, egyes esetekben a támogatások fedezetére, azaz az egyetemi stratégia megvalósítására.

A szolgáltató területek igénybevételéért – az eddigi gyakorlatot felülvizsgálva, továbbra is – díjakat állapít meg az egyetem. Ezek a díjak az egyes szolgáltatások költségét közelítik.


110

Az épületüzemeltetési kiadásokat a kari keretekből kell fedezni.

A költségtérítések, saját bevételek allokációs rendszere

A költségtérítéses képzésből származó bevételek esetén amennyiben a gazdálkodó egység a bevételt befekteti: új szolgáltatás vagy képzés kifejlesztésére, bevétel- illetve hatékonyságnövelésre fordítja, kedvezményt élvezhet.

A bevételek átcsoportosításából szintén kialakítunk egy, az egyetemi stratégia végrehajtását támogató alapot.

Az egyetem költségeinek allokációja: Kialakításra kerül a 2008. évig használt témaszámrendszer áttekintésével vagy

újragondolásával a részlegesen önálló szervezeti egységek költségeinek pontosabb elkülönítése, és ahol szükséges, a közös költségek vetítési alapjainak meg-határozása (folyamatos karbantartás mellett).

Az egyetem gazdasági területe biztosítja a pénzügyi, könyvelési információk on-line hozzáférése mellett rendszeres időközönként elemző, összefoglaló adat-szolgáltatás nyújtását a szervezeti egységek részére.

Az új rendszerre való áttérés nélkülözhetetlen feltétele, hogy kidolgozzuk azt a mérési módszert, amellyel a karok és a karokon belüli önálló egységek jelen és jövőbeli gazdálkodása áttekinthető és mérhető lesz.

Ezzel a mérési módszerrel értékelni kell minden kar és a karokon belül a szakok szerint kialakított egységek jelenlegi és jövőbeli várható gazdálkodási pénzügyi egyenlegét. Ezen pénzügyi egyenlegek kiszámításához meg kell állapodni a karok és a karokon belüli szakok részesedési arányáról az összegyetemi bevételekben (normatívák, támogatások stb.), illetve terhekben (Rektori Hivatal és járulékos részlegei, kollégiumok, egyetemi ingatlangazdálkodás és infrastruktúra működte-tésének költségei stb.). Például józan elosztási szabály, hogy az oktatási normatívát kreditarányosan osszuk szét az érintett oktatási részlegek között, vagyis minden államilag támogatott hallgató esetében az őt illető állami támogatást az általa teljesített kurzusok kreditértékeinek arányában osszuk szét a kurzusokért felelős részlegek (tanszékek, intézetek) között. Ugyanez az alapelv alkalmazandó a költségtérítéses bevételek elosztása esetén is. Ezen elv alkalmazása megoldást kínál a karok közötti áthallgatás és az általánosan kötelező tárgyak (pl. Egyháztörténet) költségeinek igazságos elosztására is.

Miután kidolgozásra került a karok és a karokon belüli egységek gazdálkodásának pénzügyi mérési rendszere, rövid távú célként kell kitűzni, hogy minden kar deficitmentes gazdálkodású legyen. A hitéleti szakokért felelős karok esetében a deficit elkerüléséhez az egyetem természetesen számít a fenntartó rendszeres és kiszámítható ütemezésű – lehetőség szerint normatív alapon megállapított – támogatására, tekintettel arra, hogy a hitéleti szakok fenntartása a Magyarországi Református Egyház alapvető céljai közé sorolható, egyházon belüli közfeladat.

Hasonló alapelvként kell rögzíteni, hogy a karokon belül a szakoknak is önfenntartóknak, deficitmentes gazdálkodásúnak kell lenniük. Ezen elvárás alól csak kivételes esetben adható felmentés olyan esetben, ha összegyetemi vagy kari szempontok (pl. az egyetem református arculata, szellemisége, vagy más szakok életképességének biztosítása) alapján a szak fenntartása elengedhetetlen. Az ilyen szakok esetében is meg kell azonban határozni az éves támogatás nagyságának mértékét, s a szaknak ezen támogatás mellett meg kell teremtenie a kiegyen-súlyozott gazdálkodás feltételeit.


111

A karok önálló gazdálkodásának alapelvei

1. A kar vállalja az összegyetemi terhek rá eső részét. 2. A kar kigazdálkodja összes saját kiadását. 3. A kar bevételei az alábbi forrásokból származhatnak

a. Reguláris bevételek (állami normatívák és költségtérítéses bevételek karra eső része).

b. Speciális kari bevételek (speciális képzések és szolgáltatások, pályázatok, speciális külső támogatások).

c. A kiegyensúlyozott gazdálkodást biztosító speciális összegyetemi támogatás (csak a hitéleti képzésekért felelős karok esetében).

4. Ezen keretek között a kar szabadon hozhat olyan gazdasági döntéseket, amelyekkel pénzügyi egyensúlyát nem kockáztatja. A szabad döntés azt jelenti, hogy ha a központi gazdasági egység (Gazdasági Igazgatóság) meggyőződik a gazdasági döntés pénzügyi realizálhatóságáról (ennek hatékony működéséhez nélkülözhetetlen az egyetemi VIR kidolgozása és bevezetése), haladéktalanul intézkedik a döntés végrehajtásáról (pl. meg-rendelések ellenjegyzése és továbbítása, számlák utalása, szerződések aláírása, illetve aláíratása stb.).

5. Az önálló felelős gazdálkodás következménye, hogy a kar nem hozhat kari deficitet eredményező döntéseket. Ha a kar nem tudja kigazdálkodni, nem léptetheti elő oktatóit, nem adhat jutalmat, nem vehet fel új munkaerőt, illetve nem kezdeményezhet új alkalmazásokat, sőt, elbocsátásokat kell végre-hajtania, ha meg akarja őrizni gazdálkodási önállóságát. A nyereséges gazdálkodás azonban megteremtheti a forrását a kar dolgozóit pozitívan érintő döntéseknek, aminek a tudatosodása a kar oktatóiban és dolgozóiban eddig soha nem látott méretű kreatív energiákat szabadíthat fel a nyereséges gazdálkodás biztosítására.

6. Éves megtakarítását a kar átviheti a következő pénzügyi évre. Ezzel a más egyetemeken ritkán alkalmazott elvvel a karokat abban tesszük érdekeltté, hogy esetleges éves megtakarításaikat ne költsék el könnyelműen az év végén, hanem gazdasági tevékenységüket hosszú távon, több éves időszakokra tervezzék meg.

7. Az önálló gazdálkodás jogosultságától elválaszthatatlan a gazdálkodási felelősség. Ha a kar neki felróható okból nem képes deficitmentesen gazdálkodni, a kar gazdasági önállóságát legalább egy évre meg kell szüntetni, és le kell vonni a szükséges személyi konzekvenciákat is.

8. Az önálló működést támogató kari kinevezési kompetenciákat az egyetem SZMSZ-ében rögzített módon kell alkalmazni.

A karokon belüli szervezeti egységek önálló gazdálkodásának alapelvei

1. A részleg vállalja a kari összterhek (összegyetemi terhek karra eső része, kari központok és kari infrastruktúra működtetésének költségei stb.) rá eső részét.

2. A részleg kigazdálkodja összes saját kiadását. 3. A részleg bevételei az alábbi forrásokból származhatnak

a. Reguláris bevételek (állami normatívák és költségtérítéses bevételek részlegre eső része).

b. Speciális bevételek (speciális képzések és szolgáltatások, pályázatok, speciális külső támogatások).


112

c. A részleg kiegyensúlyozott gazdálkodását biztosító speciális kari támogatás (csak egyedi, kivételes esetben).

4. Ezen keretek között a részleg szabadon hozhat olyan gazdasági döntéseket, amelyekkel pénzügyi egyensúlyát nem kockáztatja. A szabad döntés azt jelenti, hogy ha a felettes gazdasági egység (Kar Gazdasági Hivatala) meggyőződik a gazdasági döntés pénzügyi realizálhatóságáról (ennek hatékony működéséhez nélkülözhetetlen az egyetemi VIR kidolgozása és bevezetése), haladéktalanul intézkedik a döntés végrehajtásáról (pl. megrendelések ellenjegyzése és továbbítása, szerződések aláírása, illetve aláíratása stb.). Önálló gazdálkodású részleg önállóan dönthet óradíjakról, beszerzésekről stb.

5. Az önálló felelős gazdálkodás következménye, hogy a részleg nem hozhat kari deficitet eredményező döntéseket. Ha a részleg nem tudja kigazdálkodni, nem kezdeményezhet előléptetéseket, új alkalmazásokat, sőt, elbocsátásokat kell kezdeményeznie, ha meg akarja őrizni gazdálkodási önállóságát. A nyereséges gazdálkodás azonban megteremtheti a forrását a részleg dolgozóit pozitívan érintő döntéseknek, aminek a tudatosodása a részleg oktatóiban és dolgozóiban eddig soha nem látott méretű kreatív energiákat szabadíthat fel a nyereséges gazdálkodás biztosítására.

6. Éves megtakarítását a részleg átviheti a következő pénzügyi évre. Ezzel a kari részlegeket is abban tesszük érdekeltté, hogy esetleges éves megtaka-rításaikat ne költsék el könnyelműen az év végén, hanem gazdasági tevé-kenységüket hosszú távon, több éves időszakokra tervezzék meg.

7. Ha a részleg neki felróható okból nem képes deficitmentesen gazdálkodni, gazdasági önállóságát legalább egy évre meg kell szüntetni, és le kell vonni a szükséges személyi konzekvenciákat is.

Hangsúlyozni kell, hogy a nyereséges működést biztosító kiegyensúlyozott gazdálkodás csak egy azon szempontok közül, amit elvárunk az önálló szervezeti egységektől. Két további fontos szempont az egyetem arculatával azonosuló szellemiség és légkör megteremtése, valamint az egyetemtől elvárt szakmai színvonal biztosítása a részlegen belül. Ha ez utóbbi két feltétel sérül, okot adhat központi (kari vagy felsőbb szintű) beavatkozásra.

Ahhoz, hogy a karok, illetve a karokon belüli önálló szervezeti egységek sikeresen működjenek, központi információs és logisztikai támogatásra van szükségük. 11.2. A gazdálkodást segítő információs rendszer teljes körű kifejlesztése, rendszerbeállítás bemutatása, kapcsolata döntéshozókkal és a szervezeti egységekkel. A gazdasági tranzakciókon túlmenően hatékonysági mutatók, összefüggések bemutatása Az egyetemen 2005 januárjában bevezettük a több magyarországi felsőoktatási intézmény által használt TÜSZ (Teljes Ügyviteli Szoftver) irányítási rendszert. Ennek új verzióját, az eddig nem használt modulokkal kiegészítve bevezetjük úgy, hogy a Számviteli Törvény előírásainak megfelelően minden olyan adat kezelésre kerüljön, amely az egyetem működését szabályossá, átláthatóvá és gördülékennyé teszi.

A személyi juttatásokat kezelő rendszer upgrade-je 2004. január 1-től valósult meg, az országosan legelterjedtebb NEXON-outsourcing bérrendszert használja az egyetem. A közeljövőben (anyagi lehetőségeink függvényében) bevezetésre kerül a


113

NexonHR (Human Resources) rendszer, amely biztosítja a munkaerő-menedzse-léshez szükséges alapvető információkat. A hallgatók tanulmányi és pénzügyi ügyeinek támogatásához 2003 óta az Oktatási Minisztériumtól 2002-ben kapott támogatás segítségével kifejlesztett NEPTUN ETR-t (Egységes Tanulmányi Rendszer) használjuk.

Célul tűztük ki, hogy – lehetőség szerint – 2009-től a felsorolt rendszerek vezetői információs rendszerbe történő integrálásával véglegesítsük az egyetem döntés-előkészítési és információs rendszerét.

A rendszerek használóit, az információk egyetemi igénylőit három célcsoportra osztottuk:

egyetem vezetése;

gazdálkodó szervezeti egységek vezetése;

a rendszerek működtetői. Mind a három célcsoportot eltérő információkkal látjuk el. Az első csoport

esetében kevésbé, de a másik kettő esetében erősen támaszkodunk a TÜSZ és a NEPTUN közvetlen igénybevételére.

A gazdálkodó egységek és a központi adminisztráció közötti munkamegosztást felülvizsgáljuk, és ennek megfelelő költséghatékonyabb megoldást alakítunk ki, amely a személyi felelősségen és a szakterületek részleges önállóságán alapul.

Tervezzük 2010-től a szervezeti egységekre vonatkozóan pénzügyi hatékonysági mutatók bevezetését, amelyek várhatóan ösztönzik az egységeket a hatékonyabb gazdálkodásra.

11. 3. Bevételszerzési stratégiák bemutatása, érdekeltségi rendszer a bevételek megszerzésénél és visszaforgatásánál

A bevételek megszerzését az abból történő átcsoportosítások meghatározásán keresztül ösztönzi az egyetem (lásd allokációs politika). A bevételszerzéssel kapcsolatban két szinten két különböző motivációs rendszert működtetünk.

Egyetemi szint: a Rektori Hivatalhoz rendelt feladat a lehetséges támogatók felkutatása, az egyetem, mint vásárlóerő és piac nagyságát kihasználva kedvező szerződések megkötése. A korábbi gyakorlattal szakítva – e körben – nem köt az egyetem kizárólagos szerződést egy termék vagy szolgáltatás esetében. A szerződéskötésben, a lehetőségek meghatározásában részt vevő alkalmazottak e tevékenységet munkakörük részeként látják el.

A gazdálkodó egységek részére a központi adminisztráció további jelentős támogatást nyújt az egyes bevételi források megszerzése körében felmerülő adminisztráció támogatásában.

A gazdálkodó egységek többféle motivációs eszközt alkalmaznak a bevételszerzésben. Általánosan elmondható, hogy az egyes bevételtípusokkal az arra kijelölt, szakterületet kiválóan ismerő munkatársak dolgoznak. E körben a korábban is létező forrásokon túl egyre nagyobb teret szánunk a nemzetközi együttműködés alapján megszerezhető (egyházi és/vagy EU) támogatási, illetve pályázati forrásoknak, egyebek mellett megindítva a külföldi hallgatók képzését, egyetemközi kooperációt diploma kiadására. Megvizsgáljuk a közös képzési formák egyetemünkre nézve hasznos formáinak lehetőségét.

A fenntartóval közösen szeretnénk kialakítani olyan önrész-finanszírozási mechanizmust, amelyben a fenntartó is egyértelműen érezhetné az adott támogatás felhasználásának hatékonyságát.


114

11.4. Saját cégek alapítási szabályainak kidolgozása, cégalapítás lehetőségei a versenyszféra szereplőivel való együttműködésben Az egyetem vezetése – megvizsgálva a jelen kondíciókat és a magyar gyakorlatokat, nem tartja aktuálisnak a saját cégek alapítását.

Ugyanakkor megvizsgálandó, hogy a jövőben változnak-e ezek a kondíciók olyannyira, hogy az egyetem szabad kapacitásának kihasználására (pl. fordítás, tanácsadás, stúdióhasználat stb.) talál-e olyan saját vállalkozási formát, amely adózási és munkaerő-gazdálkodási szempontból hasznot hoz és nem jelent terhet az egyetem számára. Külön megvizsgálandó középtávon az is, hogy a belső ellátásra, szolgáltatásokra (takarítás, karbantartás, műszaki felügyelet, számítástechnikai munka stb.) praktikus-e és gazdaságos-e önálló saját céget alapítani, illetve külső cégekkel közös vállalkozást létrehozni. 11.5. Az intézményi gazdálkodás szabályozási és kontrolling rendszerének bemutatása, beavatkozási lehetőségek és érdekeltségi rendszerek működtetése Az egyetem új pénzügyi-számviteli rendszerének bevezetése és a pénzügyi, gazdasági szabályzatok folyamatos frissítésének elmaradása miatt 2008. év folyamán, legkésőbb 2009. év elején sor kerül ezen szabályzatok átdolgozására. Ugyanakkor az egyetem működési rendszerét biztosító összes szabályzat folyamatos aktualizálására hangsúlyt kell fektetni.

A gazdálkodó egységeknél az egyetemen belül – ha a hatékonyság, gazdaságosság másként nem indokolja – decentralizált keretgazdálkodás folyik. A decentralizált keretgazdálkodás során a gazdálkodó egység vezetője a Szenátus által az éves költségvetésben meghatározott kiadásai (személyi juttatás, járulékok, dologi kiadások, felhalmozási keretek, engedélyezett létszám), valamint az egység saját bevételei felhasználásáról a központi jogszabályok és az egyetemi szabályzatok, utasítások betartása mellett önállóan jogosult dönteni.

Központi kezelésben lévő keretek: az OKM által biztosított beruházási, felújítási, és a saját bevételből képzett

felújítási keretek; az egyetem éves költségvetésében elfogadott keretek, kiemelt egyetemi projektek.

Az új szemléletű gazdálkodásra való áttérés nem valósítható meg egyik napról a másikra. Az új szervezeti struktúra és működés beindulásakor a jelenleg nyereségesen működő karoknak, illetve karokon belüli részlegeknek fel kell vállalniuk a deficites karok, illetve kari részlegek pénzügyi terheit, ami megnöveli tervezett kiadásaikban a központi terhekből rájuk eső részt. Ez az induló status quo. Az új gazdálkodási rend azonban ezek részlegek számára mégis előnyös, mert az önállóság nyújtotta új lehetőségekkel a jelenleginél is hatékonyabbak lehetnek, s plusz bevételeik fölött adott korlátokon belül maguk rendelkezhetnek.

A deficites részlegek nem kaphatnak gazdálkodásukban olyan önállóságot, mint a nyereségesen gazdálkodók. Az ilyen részlegek gazdálkodását központilag át kell világítani és tervet készíteni a deficit fokozatos csökkentésével a kiegyensúlyozott gazdálkodás megteremtésére. Nem tekintendő deficitesnek azonban az a kar, amely hitéleti képzéseinek fenntartására központi támogatást kap, ha ezzel a támogatással


115

már önfenntartó tud lenni. Hasonló megítélés alá esnek a presztízs okokból megtartandó képzésekért, illetve szakokért felelős részlegek is.

Ha egy részleg esetében nincs esély a deficitmentes gazdálkodás meg-teremtésére, akkor indokolt lehet a részleg teljes átszervezése vagy megszüntetése, még akkor is, ha ez bizonyos képzések, vagy akár egy teljes kar megszüntetését vonja maga után.

Deficites részlegnél csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor előléptetésre és új alkalmazásra, továbbá ezen részlegek gazdálkodását állandó központi figyelem kíséri. Mindez azt a célt szolgálja, hogy ezek a részlegek érdekeltek legyenek abban, hogy sikeres gazdálkodással mihamarabb megteremtsék az önállóság feltételét, a deficitmentes gazdálkodást.

Ez a szabályozás pozitív irányban befolyásolja az együttműködést a karok, illetve a karokon belüli különböző részlegek között. Ugyanis a deficites részlegek érdekeltek lesznek abban, hogy eltanulják a hatékony működés módszereit és trükkjeit az önálló részlegektől, hogy minél hamarabb maguk is szert tehessenek az önálló részlegek kiváltságaira. Az önálló részlegek pedig abban lesznek érdekeltek, hogy segítsék és „kitanítsák” a deficites gazdálkodásúakat, mert minél kisebb a deficites részlegek által produkált hiány, annál kisebb lesz az önálló részlegek költségvetésében a központi terhek rájuk eső része. Az egyetem gazdálkodási és kontrolling rendszerének fejlesztése jegyében 2010-ig megvalósítandó terveink között szerepel, hogy a Szenátus által elfogadott éves költségvetés alapján a gazdálkodó egység vezetőjének az egységre vonatkozó gazdasági tervet (EGT) kell készítenie. Ebben a gazdálkodó egység a sajátosságainak figyelembevételével kereteit az egységen belül tovább bonthatja, gazdálkodását saját hatáskörében szervezheti. A gazdálkodó egységek EGT-jét a Gazdasági Tanács véleményének kikérésével a Szenátus hagyja jóvá. Amennyiben a Szenátus nem fogadja el valamely egység EGT-jét, akkor az egység a Szenátus soron következő ülésére új tervet köteles beterjeszteni. Amennyiben a Szenátus ezt sem fogadja el, a rektor kidolgoztatja az egységre vonatkozó tervet, melynek végrehajtása a gazdálkodó egységre nézve kötelező.

Ha a gazdálkodó egység vezetése nem az EGT-ben foglaltaknak megfelelően hasznosítja erőforrásait, akkor a rektor felszólítására az egység vezetője intézkedési tervet dolgoz ki. Az intézkedési tervet a Gazdasági Tanács jóváhagyja, vagy elutasítja. Elutasítás esetén a rektor tervet fogad el a gazdálkodó egységre vonatkozóan, melyet az egység vezetője köteles megvalósítani.

Az egyetem kontrolling rendszerét folyamatosan fejlesztjük. A jelenlegi adatszolgáltató funkciót elemző, előrejelző funkcióval tervezzük bővíteni. Általános cél, hogy a központi adminisztráció által nyújtott ezen szolgáltatás további igényeket indukáljon, a szemlélet a mindennapi működésbe is beleivódjon. Felsőoktatási mutatószámrendszer rendszerbeállításával az egyes gazdálkodó egységek teljesítményét pontosabban, a jellegzetességekhez illeszkedőbben mérjük.

A beavatkozási lehetőségeket, illetőleg automatizmusokat ezen mutatókhoz kötjük. A beavatkozás különösen a gazdálkodási jogosítványok korlátozását, intézkedési terv kötelező végrehajtását jelenti.

11.6. Az intézmény pályázati tevékenységéhez kapcsolódóan a saját forrás biztosításának lehetőségei, felhasználási gyakorlatának bemutatása A pályázatokhoz szükséges saját forrás megteremtését jellemzően a gazdálkodó


116

egység feladatává kell tenni. Abban az esetben, ha a pályázat érdemben nem köthető egységhez, de az illeszkedik az egyetem politikájához, stratégiájához, központi forrás kerülhet megjelölésre. Az arra lehetőséget adó pályázati bevételekből önrész alap kerül elkülönítésre.

Ugyanakkor az egyetem indítványozza a Fenntartónak, hogy az évenként megítélt támogatás egy részét adja működési támogatásra (ezt különösen is a hitéleti szakok indokolják), a másik részét pedig olyan pályázat-önrész alap képzésére, amely lehetővé teszi az eredményes pályázást. 11.7. A BTK új gazdálkodási és finanszírozási stratégiája Az önálló gazdálkodásra képes kar érdekében szükséges a fejlesztésekhez szükséges források egy részének előteremtésére, és lehetőség szerint olyan bevételek tervezésére, melyből az átlagnál jobban lehet díjazni az arra érdemes, minőségi munkát végző kollégákat.

Ennek az alapvető feltétele, hogy a hallgatói létszám emelkedjék, de nem az eddig megszokott, elaprózott szakstruktúrában. Ez nem jelenti azt, hogy nem kellenek kis szakok. Sőt néhány képzés, mely stratégiai jelentőségű, akár deficites is lehet, de ehhez a fedezetet meg kell termelni a többi képzésben. Ebből következik, hogy a meglévő kurrens szakokon erősen emelni kell a hallgatói létszámot, és olyan szakokat kell beindítani, amelyekre kellő kereslet van és várhatóan lesz a jövőben – elsősorban az államilag finanszírozott képzési körben. Fel kell készülni a normatív finanszírozás mellett a feladatalapú finanszírozás adta nehézségekre és lehetőségekre is.

a) Egyetemi finanszírozott képzések: A kar számára elsősorban az államilag finanszírozott tanulmányi helyek hoznak bevételeket. Ez különösen igaz a tanárképzésre, amely hagyományosan a kar egyik legkedveltebb képzési formája. Ennek értelmében hosszú távon előnyös lehet a tanárképzési kapacitás további bővítése. Első lépésben azonban a kommunikáció és a pszichológia szak2 létszámának a növelése szükséges. (A társadalom-tudományi képzési területen még a jelenlegi kari kapacitásunkat sem használjuk ki.) Mindennek megvalósításához két alapvető téren szükséges összehangolt lépéseket tenni: a kapacitásszámok emelése, és ezzel összefüggésben a bölcsészkar által használt ingatlanok, nagy előadók számának növelése, ill. hosszú távon a teljes bölcsészkar egy helyen történő, méltó elhelyezése.

b) Költségtérítéses képzések: A költségtérítéses jelentkezők ugyan szintén lehetséges bevételi forrást jelentenek a kar számára, ugyanakkor a hatályos finanszírozási szabályok miatt (pl. tudományos normatíva számítása az államilag finanszírozott és költségtérítéses hallgatók arányának függvé-nyében) végeredményben kevésbé előnyös az ilyen tanulmányi helyek számának növelése. Mindenképpen törekedni kell tehát az államilag finan-szírozott helyek számának maximalizálására, és szabályozottan tervezni a költségtérítéses hallgatók belépő létszámát.

c) Humánpolitika: A kar abban érdekelt, hogy elsősorban minősített, elsőhelyes főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatókat alkalmazzon, hiszen az

2 A kommunikáció és médiatudomány szakon 30 fő a felvehető államilag finanszírozott

létszám, a BKF-en 650 fő. Itt egy gyors növelés szükséges. Hasonlóan a pszichológia esetében is.

Mind a két szakon el kell érni egy legalább 250-400 fős keretet. A pszichológia esetében már a 150 is

elég egy ideig.


117

utánuk kapott normatív támogatás jelentősen hozzájárul a képzési költségek fedezéséhez. Törekedni kell a részmunkaidős foglalkoztatottak teljes munka-időben történő alkalmazására, illetve a fokozatot még nem szerzett oktatók esetében határidők kijelölésével a fokozatszerzés folyamatának felgyor-sítására. A további jogviszonyban levő oktatókkal inkább megbízásos munka-viszony létesítését kell szorgalmazni. A további jogviszonyos foglalkoztatás nemcsak gazdálkodási kérdés, hanem minőségi is. A kar hosszú távon elkötelezett, az Egyetem küldetésnyilatkozatával azonosulni tudó oktatókra kíván támaszkodni a jövőben.

d) Belső egyetemi normatíva A források konkrét célokhoz való rendelése, belső átcsoportosítása nemcsak a karok szintjén, de a Karon belül is meg kell, hogy valósuljon, a kis létszámú, kurrens, illetve az egyetem küldetése szempontjából fontos képzések támogatására.

e) Felsőfokú szakképzési hozzájárulások: Az egyetem működési feltételeit javíthatja az alternatív források bevonása. Ennek egyik lehetséges módja a privát szféra, a gazdaság számára is hasznosítható kutatások megvalósítása az egyetem keretein belül. Ilyen terület lehet a kutatásfejlesztés és a média, kis- és középvállalatok tevékenységének társadalomtudományi támogatása. Célszerűnek látjuk az ilyen típusú tudományos kutatóműhelyek létrehozását, melyek tevékenysége révén a gyakorlati téren kiemelkedő szakemberek ismerete és tapasztalata hangsúlyosabban jelenhetne meg az egyetemen. Az ilyen gyakorlati képzések tekintetében lehetőség nyílna a felsőfokú szakképzési hozzájárulások adta előnyök kihasználására, elsősorban a kari infrastruktúra fejlesztésére fordítva azt.

f) Alapítványi támogatások: A kar működését jelenleg alig támogatják alapítványok, egyedül a japán és holland szak tekintetében említésre méltó a közreműködésük. A jövőben előtérbe kell helyezni a kar társadalmi kapcsolatait, a végzős hallgatókkal való együttműködést, illetve az egyházi környezettel való harmonizálást. Új hazai és nemzetközi alapítványok bevonásával mind az oktatók oktatói-kutatási tevékenységének, mind pedig a hallgatók tanulástámogatásának, illetve az oktatás infrastrukturális körülményeinek minőségi fejlesztését támogathatnánk.

g) „Kisszakos” pályázatok: A kisszakos pályázatok feltétlen figyelmet érdemelnek, hiszen a kar számára kevésbé előnyös kis létszámú képzések financiális hátterét javíthatják. Jelenleg csak a holland szak veszi igénybe a pályázati lehetőséget, de a jövőben elinduló új képzések némelyike szintén beleeshet a kisszakos kategóriába.

h) Pályázati források bevonása: Az intézmény jelenleg nem használja ki megfelelően a hazai és nemzetközi pályázatok adta lehetőségeket. Tudatos pályázati figyelő rendszerrel, és professzionális pályázatírással kell elérni, hogy minél több program, fejlesztés megvalósulását támogassák külső, pályázati források. Előre kellene lépni a K+F kutatástámogatás, az Uniós pályázatok terén, de az OTKA projektfinanszírozás kereteit is jobban ki kellene használnia a karnak, esetleg a karok közti együttműködés lehetőségeit is figyelembe véve. Mindehhez a kari vezetés, a gazdasági igazgatóság és a pályázati felelősök összehangolt munkája szükséges. Az oktatói és hallgatói pályázatokat pályázatfigyelő szolgálat felállításával lehet segíteni.

i) Alumnus rendszer: A végzett hallgatók a kar társadalmi környezetét előnyösen befolyásolhatják, a támogatók körét bővíthetik. Egy közös egyetemi alumnus alapítvány anyagi támogatást is nyújthatna a Karnak. A hallgatók


118

pályakövetése, a munkaerő-piaci visszajelzések elemzése szintén a kar minőségi céljainak megvalósításának irányába hat. A támogatás direkt formái mellett a pozitív PR hallgatói létszámokra gyakorolt hatása is megbecsülendő.

j) Kutatóegyetem, kutató kar, kutató szakok (normatíva):Az intézmény minőségfejlesztési programjának hosszú távú célkitűzései között szerepel a kutatóegyetem, kutató kar cím elnyeréséhez szükséges feltételek teljesítése. Mivel ez bölcsészettudományi területen az alkalmazott kutatások, és külső megbízások hiánya miatt eleve nehezebben megvalósítható, ezért először kisebb szervezeti egységek keretében kell megpróbálni a megfelelés körülményeit biztosítani.

k) Ingatlangazdálkodás: A stratégiai tervek megvalósításához elengedhetetlenül szükséges az infrastrukturális háttér jelentős mértékű bővítése. Elsősorban a BTK épületének szűkös tereit kellene nagy befogadóképességű előadótermeket is magában foglaló belvárosi ingatlan segítségével bővíteni. A jelenlegi kormányzattal folyamatos párbeszédet kell a teljes egyetemnek, így a bölcsészkar vezetésének is kialakítani ahhoz, hogy terveinket, érdekeinket kellő súllyal tudjuk képviselni.

11.8. Az ÁJK új gazdálkodási és finanszírozási stratégia A Kar pénzügyi helyzetének rendbetétele érdekében minél hamarabb be kell fejezni a Neptun rendszer átvilágítását és az ebből adódó lépéseket meg kell tenni. A szabályzatban rögzített eljárási díjak kiírásával a hallgatókat a határidők betartására kell ösztönözni, illetve törekedni kell a fizetési fegyelem fenntartására.

A legfontosabb cél a hosszú távon kiegyensúlyozottan működni képes Kar fenntartása. Ez egyrészt a fejlesztésekhez szükséges források egy részének elő-teremtését is magában foglalná, másrészt az oktatás költség-hatékonyelemzését jelentené, harmadrészt a további költség-racionalizáció lehetőségeinek feltérké-pezését.

A Kar számára elsősorban az államilag finanszírozott tanulmányi helyek hoznak bevételeket. Ezért törekedni kell a hallgatói létszám emelkedésére, lehetőleg olyan képzéseket kell beindítani, amelyekre kellő kereslet van és várhatóan lesz a jövőben – elsősorban az államilag finanszírozott képzési körben. Fel kell készülni a normatív finanszírozás mellett a feladatalapú finanszírozás adta nehézségekre és lehető-ségekre is.

A humánpolitika tekintetében a Kar továbbra is abban érdekelt, hogy elsősorban minősített, elsőhelyes főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatókat alkal-mazzon, hiszen az utánuk kapott normatív támogatás jelentősen hozzájárul a kép-zési költségek fedezéséhez. Törekedni kell a részmunkaidős foglalkoztatottak teljes munkaidőben történő alkalmazására, illetve a fokozatot még nem szerzett oktatók esetében határidők kijelölésével a fokozatszerzés folyamatának felgyorsítására. A további jogviszonyban levő oktatókkal inkább megbízásos munkaviszony létesítését kell szorgalmazni. A Kar hosszú távon elkötelezett, az Egyetem küldetésnyilatko-zatával azonosulni tudó oktatókra kíván támaszkodni a jövőben.

A pályázati források tekintetében elmondható, hogy az intézmény jelenleg nem használja ki megfelelően a hazai és nemzetközi lehetőségeket. Tudatos pályázati figyelő rendszerrel, és professzionális pályázatírással kell elérni, hogy minél több program, fejlesztés megvalósulását támogassák külső, pályázati források. Mindehhez a kari vezetés, a gazdasági igazgatóság összehangolt munkája szükséges. Az


119

oktatói és hallgatói pályázatokat pályázatfigyelő szolgálat felállításával lehet segíteni, amit a Karrier iroda tevékenységébe lehet integrálni.

A végzett hallgatók a Kar társadalmi környezetét előnyösen befolyásolhatják, a támogatók körét bővíthetik. Egy közös egyetemi alumnus alapítvány anyagi támoga-tást is nyújthatna a Karnak. A hallgatók pályakövetése, a munkaerő-piaci vissza-jelzések elemzése szintén a kar minőségi céljainak megvalósításának irányába hat. A támogatás direkt formái mellett a pozitív PR hallgatói létszámokra gyakorolt hatása is megbecsülendő.

12. Infrastruktúra-fejlesztési és felújítási program 12.1 Az intézményi infrastruktúra ellátottságának bemutatása, az állapotok jellemzése Az egyetem jelenlegi oktatási telephelyeinek száma 7 db, az épületek száma 17, ebből öt kollégium (három Budapesten, kettő Nagykőrösön – a Tanítóképző Fő-iskolához kapcsolódva – található). Nagykőrösön emellett egy további oktatási épület építése van folyamatban. Az oktatási, nevelési és irodai célra használt ingatlanok listáját a 11. számú melléklet tartalmazza.

Az adatokból látható, hogy az egyetem idegen tulajdonú épületekben folytatja alaptevékenységét; jellemző az egyházi illetve az önkormányzati tulajdon. A tetemes bérleti költséget, amely a 2007. évben 33.319.679,-Ft volt, 832.000,-Ft kivételével az egyetem a Református Egyház valamelyik szervezetének fizeti.

A fenntartóval és az egyházi ingatlanok tulajdonosaival egyeztetve ki kell alakítani egy hosszú távú együttműködési programot, amelybe beletartozhatna az egyetem érdekeit képviselő ingatlanhasznosítási lehetőség is

Valamennyi ingatlanra jellemző, hogy igen rossz állapotban kerültek az egyetem használatába, az elmúlt évek során jelentős beruházásokat hajtottunk végre rajtuk az állagmegóvás, a funkciónak megfelelő átalakítás és felújítás érdekében, de kevés kivétellel még mindig nincsenek abban az állapotban, amely méltó lenne a XXI. század református egyeteméhez. Az ingatlanok felújítása, átalakítása a szükséges források hiányában nem tudta követni sem a képzési struktúra változásából, sem a hallgatói létszám felfutásából származó igényeket. Emiatt az egyetemnek több helyiséget kell bérelnie, továbbá a szűk kapacitások akadályozzák a jelentősebb fejlesztéseket, különösen a kutatási tevékenységet tekintve.

A kívül-belül felújított, korszerűen felszerelt, a meglévő és tervezett funkciókat kiszolgáló akadálymentes terek kialakítása olyan mértékű anyagi ráfordítást igényel, amelyek sem saját forrásból, sem fenntartói támogatásból önmagában nem finanszírozható.

Ahhoz azonban, hogy racionálisan, a lehető legtakarékosabban történjenek a beruházások, továbbá hogy sikerrel indulhassunk ingatlanberuházást finanszírozó pályázatokon, bizonyos előkészítő munkákra szükség van, melyeket szakértőkkel, szakemberekkel haladéktalanul el kell végeztetni:

1. Fel kell mérni az épületeket építészeti, statikai és műszaki szempontból. 2. Meg kell vizsgálni az oktatási, kutatási és egyéb működtetési célú

helyiségek használatát (egy hallgatóra jutó oktatási területek, a férőhelyek időbeli kihasználtsága, a bérbevett helyiségek főbb szerződéses adatai).

3. Programtervet kell készíteni a szükséges és kívánatos beruházásokra, úgy szakaszolva a feladatokat, hogy azok a rendelkezésre álló anyagi források


120

függvényében több ütemben is elvégezhetők legyenek. Ezzel a tervezéssel elkerülhetők az ötletszerű beruházások, a felesleges munkák, kiadások.

4. Meg kell terveztetni az építészeti elgondolásokat és el kell jutni az elvi építési engedélyezésig.

A fenti feladatok elvégzését követően a Fenntartót tájékoztatni kell az ingatlanok helyzetéről, annak érdekében, hogy éves költségvetésében az egyes beruházások finanszírozását célzó pályázathoz az intézményi önrészt, mely a beruházások 10-50%-áig terjedhet, tudja-e, s ha igen, milyen mértékben biztosítani, illetve milyen más finanszírozási formában képzelhető el egy-egy megvalósítás.

A rekonstrukció szükségességét támasztja alá az ingatlanok építési, illetve jelentősebb felújítási időpontja, mivel – bár 1884 évtől 2003 évig terjed –, a legtöbb létesítmény esetében az építés, illetve a felújítás 30-40 évvel ezelőtt történt.

12.2. Az ingatlanfejlesztési és felújítási program bemutatása, a képzési rendszer átalakításával való összhangjának elemzése Az egyetem ingatlanfejlesztési programjának két fontos célja van:

egyrészről az ingatlanstruktúra lehető legjobb koncentrálásnak elérése,

másrészt a megváltozott képzési igényekhez, kutatásfejlesztési és szolgáltatási tervekhez szükséges minőségi infrastrukturális háttér megteremtése.

ÁJK campus fejlesztése

A campus fejlesztésének célja a már felújított kari épületek környezetének rendezése, a még hiányzó funkciók pótlása, az Újpesti Önkormányzattól további (használaton kívüli) épületek térítésmentes átvétele, Újpest központjához közel modern igazgatási és felsőoktatási központ létrehozása, parkoló felületek kialakítása.

A kialakítandó campus-ban egyetlen új épületet célszerű építeni, ebben az új oktatási és könyvtár épületben helyezzük el az aulát, a doktori iskola termeit, a könyvtárat és egy reprezentatív oktató és tanácskozó funkciójú termet.

Célszerű, ha a könyvtárat is tartalmazó új oktatási épület könnyen megközelíthető a meglévő kari (ÁJK) épületből, ezáltal a zárt, fűtött közlekedési kapcsolatot is biztosítani tudja.

Az épület előadó terme mobil berendezéssel 200 fő hallgató, 300 fő egyéb rendezvényen résztvevő számára nyújt elhelyezést. Lehetőséget ad évnyitó-évzáró, doktoravató rendezvények lebonyolítására, külső megközelítése is kedvező.

A campusra érkezők számára nyilvánvaló módon, építészeti eszközökkel is jelezni kell az új épület funkcióját, figyelembe véve a meglévő épület klasszikus stílusát.

Szükséges az eddig hiányzó központi aula, ahol az egyetemi élet jelentősebb eseményeit (az időjárástól függetlenül is) meg lehetne szervezni.

Az új épület mellett legyen nyitott tér, ahol szabadtéri rendezvény szervezhető és a gépkocsik számára parkolási lehetőség biztosított. Az épület három fő funkciója úgy oszlik meg, hogy a tervezett 1450 m2-ből 450 m2 a könyvtár, a fennmaradó részben pedig az oktatási (az aula), valamint a Doktori Iskola helyiségei lesznek, a szükséges vizesblokkokkal.

A kari (ÁJK) fejlesztési feladatokban szereplő célokkal összhangban az új épület

létesítését már önmagában a jelenlegi hallgatói létszám is indokolttá teszi. A Kar


121

tantermeinek kapacitása 800 fő, azonban csak négy olyan terem van, amelynek befogadóképessége több mint 100 fő. Ez a körülmény jelenti a legszűkebb keresztmetszetet az órarendkészítésnél.

A nagytermek órarenden kívüli igénybevételére is (pl. zárthelyi dolgozatok íratása) csak korlátozott időben van lehetőség.

A rendelkezésre álló telken az épülethez kapcsolódóan egy korszerű ötödik, 180 fő befogadására alkalmas előadóterem, vizesblokk kerül kialakítása. A beruházás költségeit (mintegy bruttó 800 millió forint) az egyetem pályázat útján kívánja biztosítani. Az önrész biztosítása a Fenntartóval való egyeztetés kérdése.

A campus további létesítményei: Könyvtár (2500 m2 egyetemi funkció: kari könyvtár és 2 db 250 fős,

egybenyitható előadóterem) Sport program: kapcsolódóan a kollégium rekonstrukciójához sportcsarnok

építése Protestáns kápolna létrehozása

BTK: 2004 októberében a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) pályázaton 214,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertünk egy audio-vizuális stúdió és nyelvi laboratórium kialakítására, illetve a labor elhelyezésére szolgáló épületrész akadálymentesítésére. A támogatásból 91,1 millió forint az építési költségekre, a fennmaradó rész az eszközök beszerzésére fordítható, amely összegek nem csoportosíthatók át. A tervezett program a pályázott funkciók kialakításán túl kizárólag az épület oktatási célú átminősítéséhez, valamint a biztonságos és szabályos üzemeléshez szükséges legsürgetőbb feladatok elvégzésére terjed ki. A beruházásra, amely lebonyolódott, az egyetem 250 millió forint bankkölcsönt vett fel a Fenntartó kezességével.

A stúdió tevékenységének felfutása hosszabb időt, több évet vesz igénybe, a kapacitás teljes kihasználása esetén – független szakértő előzetes számításai szerint – optimális esetben 38 millió Ft évi bevételre lehet szert tenni.

A stratégiai tervek megvalósításához elengedhetetlenül szükséges az infrastrukturális háttér jelentős mértékű bővítése. Elsősorban a BTK épületének szűkös tereit kellene nagy befogadóképességű előadótermeket is magában foglaló belvárosi ingatlan segítségével bővíteni. A jelenlegi kormányzattal folyamatos párbeszédet kell a teljes egyetemnek, így a bölcsészkar vezetésének is kialakítani ahhoz, hogy terveinket, érdekeinket kellő súllyal tudjuk képviselni.

Szükségessé vált a BTK udvarának sürgős helyrehozatala, lehetőség szerint az eredeti (átriumos) kiképzéssel. Ez a megoldás megszünteti a gépkocsi beállást, viszont fontos, nagy térhez juttatja a Kart; a tetőtér beépítése következtében pedig tanszéki szobák szabadulhatnak fel. HTK: A meglévő épület folyamatos felújítása, korszerűsítése, akadálymentesítése szükséges. TFK: A közelmúltban megvásárolt nagykőrösi telken az új oktatási épület építésének befejezése, berendezése, használatbavétele, a többi kari épület folyamatos karbantartása, minőségének javítása. Egyetemi campus A telephelyek szétszórtsága ismételten előrevetíti a tömörítés, a campus


122

létrehozásának igényét és szükségszerűségét. Az elképzelések szerint, ha megfelelő források nyílnak, egyetemi campus létesül,

ahol a teljes működés együtt történik. Ehhez lehetséges társfenntartó bevonása is. Kollégiumok A módosított 79/2006. Korm. rend. 2010-ig szigorú követelményeket támaszt a már működő kollégiumok tekintetében (is).

Az egyetem jelenleg a következő kollégiumokkal rendelkezik: Budapesten

Ráday Kollégium Internátusa 1092 Budapest, Ráday u. 28.

A kollégiumot a Dunamelléki Református Egyházkerület üzemelteti. férőhely: 147 fő, kollégista hallgatók száma: 46 fő

Bethlen Gábor Kollégium 1116 Budapest, Temesvár u. 16-18. férőhely: 180 fő, kollégista hallgatók száma: 152 fő

Bocskai István Kollégium 1042 Budapest, Hajnal u. 13. férőhely: 52 fő, kollégista hallgatók száma: 51 fő

Nagykőrösön

Fiúinternátus 2750 Nagykőrös, Rákóczi u. 13. férőhely: 24 fő, kollégista hallgatók száma: 23 fő

Leányinternátus 2750 Nagykőrös, Arany J. u. 28. férőhely: 100 fő, kollégista hallgatók száma: 60 fő

Az egyetem egyik erőssége az összesen 503 férőhelyes kollégiumi kapacitás, melyből 379 férőhely Budapesten, 124 férőhely Nagykőrösön található. A kollégiumok fejlesztési igényeit a 2.14.3. pontban tárgyaljuk.

Általános akadálymentesítési program A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének érdekében szükség van az épületek akadálymentesítésére, jó példa ebben a tekintetben a BTK épületének 2007-es felújítása, amely többek között ezt a problémát is megoldotta.

Az érvényes jogszabályoknak megfelelő megközelítési lehetőségek biztosí-tásához a komplex programot folytatja az egyetem. 12. 3. Forrásbevonási koncepció a fejlesztési és felújítási PPP és saját erős programok megvalósításához Fejlesztési tervünket elsősorban EU forrásokból kívánjuk megoldani, ugyanakkor azon területeken, ahol nem áll rendelkezésre EU forrás, szükséges a Fenntartó, illetve – lehetőség szerint – a vállalkozói szféra bevonásával közös konstrukcióban megvalósítandó fejlesztés.

A fejlesztések megvalósításához mindenképpen szükséges társfenntartói kapcsolat kiépítése.

12. 4. Az intézményi beruházások koncepció szintű terveinek bemutatása, üzleti tervek kidolgozása, főbb paramétereinek kidolgozása


123

A Fenntartóval, az önkormányzatokkal és az egyházi ingatlanok tulajdonosaival történt egyeztetést követően alakítható ki egy hosszú távú együttműködési program, amelybe beletartozhatna az egyetem érdekeit képviselő ingatlanhasznosítási lehetőség is. E megállapodások, továbbá a korábban részletezett elvégzendő feladatok képezhetnék a beruházási koncepciók alapját. 12.5. Az intézmény infrastrukturális beruházásainak megvalósulása utáni működtetés költségtervének és fedezeti forrásainak bemutatása A tervezett fejlesztések jelentős része a meglévő infrastruktúra modernizálását szolgálja, ez a fenntartásra pozitív hatást gyakorol, azaz csökkenti a fajlagos költséget.

Az új infrastruktúra létrehozására irányuló fejlesztések egyrészt kiváltják a bérle-ményeket és a bérleti költségeket, másrészt lehetőséget teremtenek bevételnövelő tevékenységekre (K+F, innováció stb.).

Az infrastruktúra modernizálása jelentősen hozzájárul az egyetem vonzerejének növeléséhez, hallgatói bázisának fejlesztéséhez, a hallgatóktól származó bevétel (állami finanszírozás, költségtérítés, kollégiumi díj) lesz a legfontosabb, hosszú távon biztos fedezeti forrás. 12.6. Könyvtár Tanulás, oktatás, kutatás elképzelhetetlen pontosan, megbízhatóan, átláthatóan működő könyvtár (tudástár) nélkül; fejlesztése az oktatás és kutatás alapvető érdeke. Emellett a könyvtári ellátottság helyzete az infrastrukturális ellátottság egyik fontos mutatója, és az intézményi akkreditáció, valamint a kapacitás-akkreditáció egyik feltétele.

Az egyetem stratégiai céljai között kiemelt helyen szerepel a tudományos, kutatási tevékenység infrastruktúrájának fejlesztése. Ez elsősorban a Könyvtári Szövetség szerepének erősítését, a könyvbeszerzésekre fordítandó összeg foko-zatos növelését és az informatikai háttér bővítését kívánja meg. Az egyetem Központi egysége az 1999-ben alakult egyetemi Könyvtári Szövetség (EKSz), amely összefogja a több helyen működő tagkönyvtárakat. (Megjegyzendő, hogy a Dunamelléki Református Egyházkerület fenntartásában lévő Ráday Gyűjtemény nem része az EKSz-nek.) Ezenkívül folyamatban van a volt Protestáns Missziói Tanulmányi Intézet Közép- és Kelet-Európában egyedülálló, jelentős szellemi és anyagi értéket képviselő, több mint 7.000 kötetes szakkönyvtárának átvétele.

2007-ben sikertelen kísérlet történt arra, hogy a Budapesti Corvinus egyetem – egyházi kezelésbe kerülő – volt könyvtári épületének felhasználásával alapítsuk meg az egyetemi könyvtárat, amelyben a kari könyvtárak és a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteménye egyesítették volna az erőiket, ez azonban anyagi források hiányában – és szakmai szempontokat is figyelembe véve – nem valósulhatott meg. Távlati terveink között azonban szerepel az egyetemi Könyvtár létesítését lehetővé tevő pályázati források felkutatása.

Az EKSz tagkönyvtárai közösen nyújtanak be pályázatokat, és gyűjtőkörük tekintetében egyeztetnek. Valamennyi karon folyamatos a gyűjteményszervezés, amelynek forrásai: a költségvetés, az adományok és a pályázatok (bár az utóbbi


124

években a kiírt gyűjteményszervezési pályázatok száma gyakorlatilag a nullára csökkent).

A HTK-n kívül mindenhol vannak szakképzett könyvtárosok. A kari olvasótermek többségében számítógépek állnak a hallgatók rendelkezésére, Internet hozzáféréssel, nyomtatási lehetőséggel. A HTK szemináriumi könyvtárának állománya a 30-féle kurrens folyóiratot is tartalmazó mintegy 25.000 könyvtári egység. Az állománygyarapítás hangsúlya a kézikönyvtár fejlesztésén túl az idegen nyelvű szakirodalom pótlásán és nagy könyvsorozatok beszerzésén van. A BTK-n működő, nemrég teljesen felújított, alapterületében is megnövelt Bod Péter Könyvtár állományát folyamatosan fejleszteni kell rendes és rendkívüli könyv-beszerzéssel. (Az állomány 55 000 könyvtári egység – könyv, időszaki kiadvány [köztük közel 90-féle magyar és külföldi folyóirat], hangkazetta, videokazetta, CD-lemez). A kurrens irodalom beszerzésén kívül gondot fordítanak a retrospektív fejlesztésre is. Az elmúlt évek során a könyvtár jelentős különgyűjteményekkel gyarapodott. (Pl. a Kéry László gyűjtemény, amelynek gerincét az angol irodalom – különös tekintettel - Shakespeare munkáira –, az angol filológia, valamint a magyar irodalom, és irodalomtudomány alkotja; Kovalovszky Miklós hagyatékából egyedülálló, Ady Endrére vonatkozó irodalmi és nyelvészeti munkák kerültek a BTK könyvtárának birtokába; Béládi Miklós könyvtárában a 60-as, 70-es, 80-as évek irodalomtörténeti és szépirodalmi kötetei, valamint az ismert politikai körülmények miatt Magyarországon ritka, határontúli szépirodalom nagyrészt dedikált példányai találhatóak; Lőrincze Lajos könyvtárának nyelvészeti folyóiratai, szótárai elsősorban a magyar szakos hallgatók munkáját segítik. A Kremlinológiai Intézetben található páratlan kremlinológiai könyv-, videó- és dokumentumgyűjtemény Kun Miklós adománya.)

A könyvhagyatékok, -adományok befogadása a kari vezetés szintjén is külön figyelmet és szervezést, illetve kari anyagi és emberi erőforrásokat (válogatás, csomagolás, közúti szállítás) követel meg (az adományok jelentős része külföldi). Külön, egyetemi szinten megoldandó feladat a könyvek hozzáférhető módon való tárolása: a könyvtárnak további raktárhelyiségekre van szüksége, de ez csak új épület szerzésével biztosítható. Ezen a feladaton dolgozik az egyetemi vezetés. A TFK-n az elmúlt 20 év tervszerű állományalakítási munkája következtében olyan könyvtári állomány állt össze, amely képes az oktatási és tudományos munka kiszolgálására. A könyvtár mintegy 22.000 kötetet számlál. Pályázati forrásból sikerült egy több mint 250 darabos komolyzenei CD gyűjteményt kialakítani, ami a kántorképzést segíti. Emellett folyamatosan bővül a kottatár is. A diagyűjteményben a hittanoktatáshoz szükséges szemléltető anyagok 1500, valamint a művészettörténet 1300 darabos diapozitív sorozata említhető. Az alsó tagozatos hittanoktatást segíti a holland adományból származó flanelkép gyűjtemény. 45-féle folyóiratból áll a periodika gyűjtemény, amely részben teológiai, részben pedig pedagógiai, szakmódszertani lapokból tevődik össze. A videotárban a tanítói- és hittanoktatói szakokon szükséges módszertani filmek mellett művészeti és ismeretterjesztő filmek és a Kar történetét dokumentáló saját felvételek kazettái találhatók.


125

Az ÁJK induló könyvtári állománya jórészt ajándékokból, hagyatékokból, az OSZK Fölöspéldány Központja által rendelkezésre bocsátott dokumentumokból tevődött össze. Az állományt gazdagította dr. Toldi Ferenc, illetve dr. Takács Imre professzorok, valamint dr. Viski László akadémikus hagyatéka, a kanadai Magyar ház ajándéka, a jogászképzés prominens személyiségeinek könyvadományai. Külön említésre méltó a bibliofil jogász, dr. Balogh Zoltán becses adománya, melyben több értékes régi könyv – köztük a neves antwerpeni nyomdász, Planten 1575- ben kiadott Justinianus institucióit tartalmazó munkája – is található. A friss, új megjelenésű, alapvető jogi szakkönyvek, tankönyvek, jegyzetek, periodikumok (heti és havilapok, közlönyök, jogtárak, Kódexpress) már saját beszerzésből kerültek a könyvtár állományába. Az állomány nagysága mintegy 14 000 könyvtári egység. A Szövetség minden tagja a CORVINA integrált könyvtár-automatizálási rendszert használja, amely megfelel az érvényben levő könyvtári, illetve informatikai szabvá-nyoknak és a nemzetközi adatcsere formátum (USMARC) kellő rugalmasságot biztosít. Ez a rendszer – amely beleillik a hazai és a nemzetközi felsőoktatási könyvtárügy stratégiai fejlesztési tervébe, jövőképébe – lehetővé teszi, hogy valamennyi kari könyvtár egy közös adatbázist építsen és közösen nyújtson be pályázatokat. A rendszer segítségével a tagkönyvtárak közös adatbázist, virtuális egyetemi könyvtárat építenek: szeretnék feltárni és egységes területen hozzáférhetővé tenni a felhasználók számára az összesen mintegy 100 ezer könyvtári egységet kitevő állományt. A feltárás folyamatos. A katalógus rekordok lekérdezhetőek az egyetem honlapján található OPAC-ból. Megvalósítandó fejlesztési feladatok:

Szabályozott, összehangolt könyvtárfejlesztés szükséges; ehhez meg kell vizsgálni, hogy az egyetemi bevétel mekkora hányadát lehet a könyvtárak finanszírozására fordítani;

A BTK és az ÁJK kari könyvtár kibővítése, az akkreditációs feltételek teljesítése miatt;

Az egyetemen oktatott és kutatott tudományterületek eddiginél teljesebb körű ellátása szakirodalommal, illetve szakirodalmi információval;

Az egyetemi Központi Könyvtár virtuális szinten működő szabályozott elektronikus katalogizálása (ez szintén akkreditációs feltétel);

Az informatikai infrastruktúra javítása, a központi elektronikus szolgáltatások rendszerének megvalósítása érdekében;

CORVINA kliensek licencének rendezése; továbbá a CORVINA katalogizáló modulja mellett – a megfelelő személyi és anyagi feltételek megteremtésével a többi modul (kölcsönzés, periodika, szerzeményezés, statisztika) fokozatos bevezetése is szükséges lenne,

Szolgáltatások (kölcsönzés, olvasóterem, fénymásolás, nyomtatás stb.) folyamatos fejlesztése;

Szakképzett könyvtáros alkalmazása a HTK-n; a könyvtárosok fizetésének rendezése;

Mivel az EKSz jelenleg egy önszerveződő szövetség, és nem felelőssége a központi virtuális egyetemi Könyvtár fejlesztése, ezért kompetenciáit, lehetőségeit és felelősségét felülről kell rögzíteni.


126

12.7. Informatika Az egyetem hálózatában közel 400 munkaállomás és 25 szerver található 10 egymástól kisebb-nagyobb távolságban lévő telephelyen, 3 városban. A munkaállomások majdnem mindegyikét szokásos irodai munkára és web böngészésre használják. A Bölcsészettudományi Kar (BTK) épületében található hang- és videostúdióban lévő számítógépeken folyik médiaanyagok feldolgozása, illetve az egyetem különböző tanszékein még néhány gép van, amelyik valamilyen speciális feladatot lát el. A munkaállomások egy része megosztott használatú a hallgatók és az alkalmazottak között. Ide tartoznak a tantermi gépek és a nyilvános terminálok. A szervereken található szolgáltatások is a nagyobb méretű intézményi hálózatokra jellemző készletből kerülnek ki. Megtalálhatók az alapvető hálózati infrastruktúra szolgáltatások, mint a DNS és DHCP, létezik központinak szánt levelezőrendszer. Néhány karon van file szerver, web szerver. de mindenhol eltérő formában. Ennek oka, hogy a telephelyek informatikai kiépítése teljesen heterogén, mind az alkalmazott technológiákban, mind szervezésében, mind a működés és a felhasználás rendjében. Több olyan alkalmazás van, amelyet nem az egyetem hálózata szolgál ki, hanem csak elérést biztosít hozzá. Ezek az egyetem számára kritikus alkalmazások: a, Neptun EFTR és a Nexon Bér munkaügyi rendszer. Az egyetem 2003 óta a NEPTUN tanulmányi rendszert használja. A rendszer működése igen nehézkes és lassú volt, ezért a telephelyek internet sávszélességeit felbővítettük. A Neptun rendszert 2011. júliusában átköltöztettük a Debreceni Zsinati szerverparkba, azóta működése stabil. A rendszer fejlesztése térítésmentesen történik, amennyiben más intézmények is igénylik az adott fejlesztést. Amennyiben az egyetemnek speciális igényei vannak, a rendszer üzemeltetője (SDA Kft) térítés ellenében elvégzi a fejlesztést (pl. amerikai kreditérték tárolása, tantervben szereplő nyilvános előadások megjelenítése, a tantárgyak adatainak megjelenítése két nyelven egy honlapon stb.).

Az egyetemen jelenleg összesen 9 szakember és szerződéses vállalkozó dolgozik. Munkájuk összehangolását a 2010 szeptemberében megalakult Informatikai osztály látja el, mely funkcionális szervezeti egységként felelős a KRE informatikai tevékenységéért, az egyetem informatikai rendszerének működtetéséért, annak védelmével kapcsolatos feladatok ellátásáért. Működési feladatainak ellenőrzése, az informatikai tevékenységek elvégzéséért felelős Gazdasági Igazgató feladata.

Az Informatikai Osztály vezetését a mindenkori Informatikai Osztályvezető látja el, irányítása alá tartoznak a Rendszergazdák.

Az Informatikai Osztályvezető feladata az informatikai tervezési és fejlesztési

feladatok irányítása, a beszerzések előkészítése és lebonyolítása, szerződések előkészítése és végrehajtása, üzemeltetési és adatvédelmi tevékenységek irányítása, koordinálása, külső/belső kapcsolattartás, az informatikai projektek menedzselése. Felelős továbbá az egyetem adminisztratív és oktatási funkcióit kiszolgáló informatikai háttér megfelelő működéséért. Az egyetem informatikai rendszerét érintő informatikai témájú pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, igény szerint szakmai segítségnyújtás a pályázati munkában.

A rendszergazdák feladata a munkaállomások üzemeltetése, alapvető HW és SW hibák elhárítása, végfelhasználók telefonos és helyszíni támogatása,


127

hibabejelentések nyomon követése, eszközök konfigurálása, távoli felügyelete. Részvétel új eszközök bevezetése előtt a tesztelésben. Oktatás segítése, projektorok, notebookok beüzemelése. Tárgyalók informatikai eszközeinek beüzemelése. Nyomtatók fénymásolók festék patron cseréje, szervizelésük lebonyolítása.

Kronológiai áttekintés az Informatikai Osztály megalapítása óta:

Az egyetem informatikai rendszereiről és működéséről, szinte semmilyen írásos dokumentum nem volt. Ezért először egy átfogó informatikai felmérésre volt szükség, melyet egy külsős cég 2010 nyarán végzett el. A felmérés során kiderült, hogy a szolgáltatások minősége nem felel meg az egyetem által támasztott igényeknek. Biztonsági kockázatok tapasztalhatóak több területen: dokumentumtárolás, elektronikus levelezés, munkaállomás hozzáférés, jogosultság kiosztások, és biztonsági mentések. A felhasználók sokszor nem voltak megelégedve az informatikai támogatással, a hosszan tartó hibaelhárítási idők miatt. Továbbá problémát jelentett az informatikai eszközök lassú beszerzése is. Ennek az az oka, hogy a rendszergazdák kezdetleges eszközökkel dolgoztak, nem volt feladat kezelés, monitoring rendszer, tudás menedzsment, összehangolt munkamegosztás. Így a humánerőforrások kihasználása nem volt megfelelő.

2010. novemberében a problémák megoldására született az informatikai fejlesztési terv, mely a 2011. évi informatikai költségvetés részeként elfogadásra került a felső vezetés által. A kijelölt irány az informatikai rendszer szervezetté, biztonságossá és nyomon követhetővé tétele Microsoft és Open Source technológiákat használva. Kiemelt szempont a kialakított rendszer költséghatékony üzemeltethetősége.

Informatikai fejlesztés terv 2011. július 13-i állapot

Megnevezés Részletek Hardver igény Állapota

1 Infrastruktúra tervezés

A fejlesztési tervben elfogadott struktúra pontos technológiai tervezése,

teljesítményelemzése, kivitelezési terv készítése

- Kész: 2010.12.20.

2 BTK internetkapcsolatának bővítése

A BTK-n 100Mbit/s sávszélesség kialakítása (éves díj), elengedhetetlenül

szükséges a megfelelő struktúra használatához, ezen feleül a megfelelő

minőségű szolgáltatás biztosításához az összes telephely sávszélességének

bővítése szükséges

- Kész: 2011.03.30

3 Active Directory 1. Vas vásárlása

2db server ( Dell PE R210 Xeon X3430, 8GB RAM, 2x1TB SAS HDD)

Kész: 2011.03.10.

4 Active Directory 2.

Belső címtár (Active Directory), biztosítja a felhasználók azonosítását, valamint a munkaállomások hozzáférésvédelmét

telepítése

Kész: 2011.04.30

5 Active Directory 3. tesztelése Kész: 2011.05.03.


128

6 Exchange server 1. Vas vásárlása

2db server (Dell PE R510 Xeon E5620 2,4 Ghz, 16GB RAM, 6x1 TB SAS HDD)

Kész: 2011.03.30

7 Exchange server 2.

Levelező szerver cseréje, moder Exchange 2007 vagy 2010-re, redundáns

kialakítással amely garantálja a biztonságos hozzáférést,

nyomonkövethetőséget és csoportmunka eszközöket telepítése

Kész: 2011.04.30

8 Exchange server 4. működésének tesztelése Kész: 2011.05.03.

9 Exchange server 3. adatok importálása telephelyenként

Adatok email címek összegyűjtése megtörtént. GI

Adatatniak feltöltése kész: 2011.07.10

10 GI- Active Directory Vas vásárlása 1db Fujitsu Siemens Primergy TX100 S2

Kész: 2011.02.12.

11 GI- Active Directory Fájlszerver, nyomtató szerver Kész: 2011.04.20.

12 GI- Active Directory működésének tesztelése Kész: 2011.05.03.

13 HelpDesk rendszer

Összetett, a rendszergazdák munkáját segítő szoftver, mellyel

nyomonkövethetővé válik a napi munkavégzés, és az informatikai

eszközök nyilvántartása

Folyamatban Renszer kész tesztelés alatt

14 Központi víruskereső szoftver

Központilag menedzselhető víruskereső szoftver a munkaállomásokra, első

ütemben 50db munkaállomásra, 1 éves licenc Nod 32

- Kész: 2011.06.15

GI telephely átalakítása

Szerverek kihelyezése, a hálózat struktúrájának átalakítása,

munkaállomások illesztésének előkészítése, install csomagok

elkészítése

Kész: 2011.07.15

15 BTK telephely átalakítása

Szerverek kihelyezése, a hálózat struktúrájának átalakítása,

munkaállomások illesztésének előkészítése, install csomagok

elkészítése

Kész: 2011.06.27

16 Oktatások 1. Rendszergazdák oktatása Folyamatban

17 Oktatások 2. Felhasználók oktatása Folyamatban:

Oktatási tematika elkészült

18 Telephelyek internetkapcsolatának bővítése

Az összes telephely sávszélesség bővítése

- Folyamatban külön

táblázat

19 Biztonsági mentő rendszer vas

Hálózati tárolók (NAS) a biztonsági mentések megfelelő tárolására,

telephelyenként szükséges egy egység

8db NAS, 16DB 1TB HDD

GI, BTK, NAS Beüzemelve


129

Biztonsági mentő rendszer kialaítása

Hálózati tárolók (NAS) beüzemelése mentési rendszer összehangolása

20 BTK telephelyen a vezeték nélküli hozzáférés kiépítése

A diákok számára a belső hálózattól külön választott internetkapcsolat

biztosítása

12-18db Accespoint, 1db központi router

21

BTK /Pszichológiai Intézetében a vezeték nélküli hozzáférés kiépítése


biztosítása

8-10 db Accespoint, 1db központi router

22

Kollégiumokban a vezeték nélküli hozzáférés kiépítése 3 kollégium


biztosítása

10-12 db Accespoint, 1db központi router/ kollégium

23 Géppark frissítése 35 db PC + Monitor lecserélése

Folyamatban 2011.05.02 Kiszállítás

megtörtént.

24 Egyéb informatikai eszközök

Nyomtatók, scannerek, projektorok, speciális konfigurációk, egyedi igények

Igények felmérése folyamtban

RENDSZERGAZDÁK VÉGZIK

2011 januárjában az egyetem keretszerződést kötött a Core Systems Kft.-vel az informatikai fejlesztési terv megvalósítására vonatkozóan. Megállapodtak abban, hogy különböző ütemeket határoznak meg és a fejlesztési tervben elfogadott költségvetés szerint fognak haladni.

2011 tavaszán elkészült az Infrastruktúra fejlesztés kivitelezése. Ez a kész rendszer a BTK karon telepítésre, beállításra, tesztelésre került.

A rendszer az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

Infrastruktúra szerverek automatikus összekapcsolása

DHCP és DNS szolgáltatás

VPN kapcsolat biztosítása a telephelyek számára

Internet elérés gyorsító tárazása és hozzáférésének naplózási lehetősége

Tűzfal szolgáltatás, port szűrés

Modern kevés erőforrást használó víruskereső motor

Valós idejű fájlrendszer védelem

Dokumentum védelem

E-mail védelem

Webes hozzáférés védelem

Saját belső víruskereső tükör létrehozása

Munkaállomások távoli menedzsmentje (vírusirtás, frissítés, riasztás

2011 júliusában a Gazdasági Igazgatóság új szerverének beállítása, a BTK-n elkészült rendszerhez migrálása, továbbá a felhasználók gépeinek Domainba vétele van folyamatban.


130

Eszközpark:

Az informatikai felmérés során elkészítetett leltárak elemzéséből kiderült, hogy az egyetem munkaállomásainak a 35% elavultnak számít. Ezeknek az eszközöknek a fejlesztése már nem kifizetődő, ezért ezeket a mai kor irodai elvárásainak megfelelő egységes gépekre kell cserélni. Az egyik fő szempont azonban, hogy egységes számítógépeket kell beszerezni, lehetőleg egy beszállítótól, ami jelentősen egyszerűsíti a garanciális ügyintézést is. A brand PC-ék irányába való elmozdulással és ezáltal egységes géppark kialakításával nagymértékben meg lehet könnyíteni és gyorsítani a rendszergazdák feladatát, így ők is tudnak egységes megoldások kialakításában gondolkodni, például install csomagok használata, ami a gépek üzembe helyezését gyorsabbá és egyszerűbbé teheti.

Az egyetemen található géppark állapota

A 2011 évi informatikai fejlesztés keretein belül 50 db számítógép lecserélésére került sor. Ami az előző évekhez képest (2010-ben 25 db, 2009-ben 15 db), igen jelentős fejlesztést takar. A szerverparkot jelentősen fejlesztettük. 6 új szervert helyeztünk üzembe, melyek a korszerű levelezést, csoportmunka támogatást, jogosultság kezelést tesznek lehetővé. Az elavult fénymásolók, nyomtatók cseréje folyamatosan történik. További elkészült fejlesztések:

Rendszergazdák munkáját segítő helpdesk rendszer, melynek tesztelése folyamatosan zajlik.

Belső weboldal, Intranet.

Informatikai leltár rendszer

Szükséges fejlesztések:

A hallgatók számára ingyenesen, egyidejűleg hozzáférhető számítógépek számát a hallgatói létszám növekedése esetén növelni kell. (A jogszabályi


131

előírások szerint a hallgatói létszám 3–5%-ának megfelelő számú számítógép szükséges képzési területenként.)

A nagy teljesítményű, hálózatba kötött nyomtatók arányát növelni kell.

Fejleszteni kell a lokális szolgáltatások rendszerét.

Meg kell vizsgálni a távoktatáshoz szükséges informatikai rendszer létrehozásának lehetőségeit; addig is el kell terjeszteni az oktatók körében a meglévő E-learning program (Moodle) használatát.

Pályázati úton (pl. OTKA, TÁMOP) vagy céges szponzor keresésével bővíteni kell a laptop-, projektor- és fénymásoló-állományt.

12.8. Oktatói, dolgozói, hallgatói életminőség javítására irányuló fejlesztések a) A munkahelyi infrastruktúra javításának programja

A munkavégzéshez kapcsolódó informatikai infrastruktúrát illetően a 12.7 fejezet taglalja, hogy a számítógép állomány fokozatos frissítése rövid távon megoldandó feladat, különös tekintettel a régi monitorok cseréjére.

Belső, intézményi kommunikáció és koordináció rendszere és gyakorlata: A HTK-n teljes egészében, az ÁJK-n részlegesen megtörtént a vezeték nélküli hálózati rendszer kiépítése. A BTK Reviczky utcai épületében kiépítésre kerül a WIFI rendszer, a fejlesztési terv szerinti ütemezésben.

Az egyéni teljesítményértékelés önértékelésen alapuló differenciált rendszerének kialakítása – a foglalkoztatási követelményrendszerben szereplő négy-, illetve kétévente lefolytatandó minősítés mellett – folyamatban van.

Jóléti intézkedések: Melegétkezésre a HTK menzáján van lehetőség, amit igénybe vehetnek a közelben lévő BTK és a Rektori Hivatal dolgozói, illetve a hallgatók is. Az ÁJK dolgozói részére a közeli Károli Kórház nyújt melegétkezési lehetőséget. A BTK Bécsi úti részlegében is van lehetőség meleg ebédre.

Miden oktatási épületünkben működik büfé. Az egyetem munkatársainak élethelyzetét segíti az építkezéshez, felújításhoz nyújtható igénybe vehető munkáltatói kölcsön. A korábbi években a dolgozók havonta a jogszabályban meghatározott adómentes juttatás értékéig érkezési utalványt kaptak, de az elmúlt években az egyetem gazdasági helyzete ezt nem tette lehetővé. Ugyanez a helyzet a beiskolázási támogatással is, melyet az elmúlt években nem tudtunk fizetni. Mindezek mellett az alacsony nem-oktatói bérek és a kiváló dolgozók megtartása szempontjából is kívánatos volna a jövőben egy ösztönzési rendszer kialakítása. A széles körben elterjedt „Cafeteria” rendszer figyelembe veszi a dolgozók motivációit, az eltérő preferenciákat, lehetőséget nyújt az alkalmazottaknak, hogy a rendelkezésre álló költségkeret terhére maguk válasszák meg a nekik legmegfelelőbb juttatási formát (üdülési csekk, étkezési utalvány, internet-előfizetéshez hozzájárulás, egészségpénztári tagság stb.). Ugyanakkor az sem közömbös a munkavállalói oldalról, hogy adott költségegységből mekkora hányad jut el ténylegesen a dolgozóhoz, a munkáltatói oldalról pedig jóval költséghatékonyabb, mint a hagyományos juttatási rendszer.

Mobilitás, fokozatszerzés támogatásának intézményi rendszere: Mind oktatóink, mind bizonyos adminisztratív munkakörben dolgozó kollégáink


132

számára nyitott az Erasmus mobilitás program. A mobilitás programban résztvevők körének bővítését szem előtt kell tartani. Tanársegéd oktató kollégáink fokozatszerzését intézményi szinten a PhD képzésben történő részvétel feltételeinek megteremtésével, pályázatok elnyerése esetén a kül- és belföldi tanulmányutakon való részvételt munkaidő- illetve feladat-ellátási kedvezménnyel segítjük.

b) A hallgatói infrastruktúra javításának programja

Hallgatói szolgáltatások színvonalemelése

- Informatika: Képzési területeinknek megfelelően, a hallgatói létszám 3-5%-ának megfelelő számú hálózati kapcsolattal rendelkező számítógépet kell hallgatóink rendelkezésére bocsátanunk egyidejűleg, ingyenesen, illetve a fenti százalék kétszeresének megfelelő hálózati végpontot (vezeték nélküli kapcsolódási lehetőséget) kell kialakítanunk 3 éven belül. Jelenlegi hallgatói létszámunknak megfelelő, de többségében 5 évnél öregebb PC-k állnak a hallgatók rendelkezésére a géptermekben, kari könyvtárakban, kollégiumokban. Amennyiben pályázati vagy egyéb lehetőség nyílik új gépek beszerzésére, a régiek frissítésére, a karok, szakok figyelmet kell, hogy fordítsanak a kérdésre. A hálózati végpontok száma jelenleg minden karon megfelelő.

- Könyvtár: A hallgatói létszám esetleges emelkedésével a könyvtári olvasóhelyek számának növelését is szem előtt kell tartanunk. A BTK kari könyvtárának megújulásáról már szóltunk.

- A belső, intézményi kommunikációt a hallgatók és az oktatók, illetve a tanulmányi ügyeket intéző munkatársak között elsősorban a NEPTUN rendszer biztosítja, amelynek használatában még vannak kiaknázatlan lehetőségek. A 12.8.a. pontban említett vezeték nélküli hálózati rendszer a hallgatói infrastruktúra lényeges javítását is szolgálja, és nagy mértékben elősegíti a belső kommunikációt.

Tanácsadói rendszer működtetése: Az életpálya tanácsadásról korábban szóltunk. A tanulmányi tanácsadásnak nincs külön szervezete a karokon; ezt a feladatot a tanulmányi osztályok munkatársai látják el.

Az esélykiegyenlítő programokat a 6. fejezetben mutattuk be.

Önkormányzás szervezetei, belső érdekérvényesítés, jogorvoslati rendszer: A hallgatói önkormányzatok – a felsőoktatási törvény előírásainak megfelelően – mind kari, mind intézményi szinten részt vesznek a legfőbb döntéshozó szervek (Szenátus, Kari Tanácsok), illetve a Tanulmányi és Minőségbiztosítási Bizottságok munkájában.

Jogorvoslati rendszer: A hallgatói jogorvoslati eljárás rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat III.3. sz. melléklete szabályozza.

Fejlesztések a BTK-n:

a) A hallgatói problémák meghallgatása érdekében folyamatosan biztosított a HÖK részére konzultációs időpont, ahol a dékánnal megbeszélhetik a hallgatókat érintő aktuális problémákat.

b) A tanulmányi osztály személyi állománya bővült. Így egy tanulmányi ügyintézőre kevesebb hallgató jut. Ennek köszönhetően biztosított, hogy


133

minden tanulmányi osztályra érkezett kérelemre 30 napon belül kiküldésre kerüljön az időközben elbírált határozat.

c) Az eddigi szűkös folyósón lévő tanulmányi osztály mellett a földszinti aulában kialakításra került egy ügyfélszolgálati iroda is, ahol az hallgatók jobb körülmények között tudják fogadni a hallgatókat. A helynek köszönhetően az időként kialakuló sorban állás (pl. leckekönyv leadás és felvétel alkalmával) alkalmával a hallgatók nem zsúfolódnak be a korábbi szűk folyósóra.

d) Az eddigi tanulmányi és adminisztratív munkafolyamatokat felülvizsgáltuk, így egyértelműen elhatároltuk a különböző szervezeti egységek (tanulmányi osztály, tanszék, gazdasági igazgatóság) közötti feladatmegosztást.

a költségtérítések Neptunban történő kiírása, befizetésének ellenőrzése, számlaigénylés folyamata, stb. Jelentős előrelépés a korábbi évekhez képest, hogy a 2010/2011. tavaszi félévétől csak az a hallgató regisztrálhat a félévre, akinek nincs tartozásra, és – részletfizetési kérelem esetén – legalább a költségtérítés felét befizette. Jelentősen javult a hallgatók kötelezettségeinek határidőben történő teljesítése (indexleadás, késedelmes regiszt-ráció és tárgyfelvétel, költségtérítés megfizetése), amióta minden hallgatónak a Neptun rendszerben kiírásra kerülnek a szabályzat-ban meghatározott különeljárási díjak.

kurzusok meghirdetése, és azok hallgatók által történő felvétele. A regisztrációs hetet követően kurzust hallgató kizárólag a TVSZ-ben meghatározott eljárásrend betartásával, a Tanulmányi Bizottság döntése alapján a tanulmányi ügyintéző vehet fel és törölhet kurzust a rendszerben.

e) Az előző pontban említett feladatelhatárolás eredményeképpen, valamint a technikai és humánerőforrás feltételek javításának köszönhetően – a korábbi évektől eltérően – tavasztól valamennyi végzős hallgatónak a diplomája mellé ki tudjuk állítani a diploma mellékletet is (diploma supplement). Azon volt hallgatók esetében, akiknek nem kötelező a diploma melléklet kiállítása, kérelemre, 30 napon belül át tudjuk adni, akkor is, ha tanulmányait még abban az időszakban fejezte be, mikor a karon még nem működött egységes tanulmányi rendszer.

f) A Neptun pénzügyi rendbetételével világos képet kaphatunk arról, hogy ki az a jelenlegi és volt hallgató, akinek az egyetemmel fennálló tartozása van, illetve hiteles képet kaphatunk a költségtérítések megfizetésének aktuális állásáról. A gyűjtőszámlás előtti időben fennálló sárga csekken történő befizetések teljes egészében felvezetésre kerültek a Neptun rendszerben.

g) Elkezdődött, és a nyár elejére várhatóan be is fejeződik a Neptun tanulmányi rendbetétele. Ez azt jeleni, hogy amióta működik a Neptun rendszer a karon, azóta az egyetemre járt valamennyi hallgatónak (ideértve a doktori iskola hallgatóit is) áttekinthető, minden képzésére, és félévére kitöltött, a lecke-könyvvel mindennel megegyező Neptun adatlapja legyen. Így a különböző statisztikai adatszolgáltatások alkalmával gyorsabban, egyszerűbben kapható hiteles kép az egyetemen tanuló hallgatókról.

h) Jelentős előrelépés a korábbi évekhez képest az elektronikus órarend bevezetése. Ennek segítségével az órarend elektronikusan készül a Neptun rendszeren belül. Így a hallgató a tárgyainak felvétele során folyamatosan egy grafikus felületen tudja figyelemmel kísérni az óráit, így könnyedén ki tudja alakítani a számára megfelelő órarendet, és elkerüli az esetleges ütközéseket.


134

A tárgyfelvételt követően az órarend is könnyen kinyomtathatóvá válik nem csak a hallgatók, hanem az oktatók számára is. További előnye, hogy az épületen belül jobban eloszthatóak az órák, így a hallgatóknak kevesebbet kell külső helyszínekre menniük.

i) Az elektronikus kérvénykezelő rendszer bevezetésével a hallgatók számára egyszerűbbé és átláthatóvá válik, hogy milyen élethelyzetben, és határidővel milyen kérelmeket jogosultak beadni.

j) A doktori iskola hallgatóinak Neptun rendszerben történő rendbetételén felül, a teljes adminisztrációt áttekintettük. Ennek keretében – a jogszabályi keretek betartásával – minden fellelt hiányt (jegyek hiánya, be nem ragasztott féléves matricák a leckekönyvbe, stb.). A további folyamatos tanulmányi ügyintézés biztosítéka, hogy ezen ügycsoport a tanulmányi osztály feladatai közé tartozik.

c) Hallgatói lakhatási feltételek fejlesztése (PPP alapú kollégiumi beruházások, kollégium-felújítási programok, bérelt ingatlanok) A kollégiumok műszaki állapota és szolgáltatási színvonala (kivéve: HTK és TFK) elengedhetetlenné teszi a felújításokat, illetve a korszerűsítéseket. A műszaki állapotokra jellemző, hogy a 20-40 éve épült kollégiumok elektromos hálózata a számítógépes igényeket sem tudja kielégíteni.

A TFK Lány- és fiúinternátusai új, illetve felújított épületek, az egyetem kollégiumi férőhelyeinek negyede itt található. A felújított épületek folyamatos karbantartását két főállású karbantartó és egy fő gondnok biztosítják, akik a kar alkalmazásában állnak.

A HTK kollégiumának épülete felújított, üzemeltetését az egyházkerület végzi. Az ÁJK kollégiuma felújított. Karbantartása folyamatos, a Kar saját hatáskörben

megoldja, a berendezési tárgyak, felszerelések cseréjére azonban forrást kellene találni. Középtávon, azaz 5 éves távlatban tervezhető újabb használatba vehető épület megszerzése (pl. önkormányzattól).

A Bethlen Gábor Kollégium épülete teljes felújításra és bővítésre szorul. A karbantartás folyamatos – az épület teljes korszerűsítése, a komfortfokozat emelése szükséges lenne, de ez csak komoly pályázat elnyerése esetén valósítható meg. 10 éves távlatban új épületszárny építése tervezhető – kizárólag külső forrás bevonásával elképzelhető. A kollégiumnak folyamatosan van bevétele, azonban ennek nagyságát csak a komfortfokozat emelésével párhuzamosan lehetne növelni.

A tovább nem halogatható rekonstrukció célja a XXI. század igényeinek is megfelelő kollégiumi ellátás biztosítása, a szobákhoz kapcsolódó egészségügyi helyiségek kialakítása, a tanulást és pihenést egyaránt szolgáló, épületen belüli informatikai hálózat kialakítása.

A hallgatói lakhatási feltételek javítása érdekében a 2008/2009-es tanévben kollégiumi helyeket bérelünk. d) Sport és kulturális célú infrastruktúra-fejlesztési program A felsőoktatási intézményeknek jogszabály által előírt kötelezettsége a hallgatók számára heti 2 óra ingyenes sportolási lehetőség biztosítása (nappali és levelező szakos hallgatók számára egyaránt).

Az egyetem nem rendelkezik önálló sportlétesítménnyel, ezért különböző szívességi és bérleti megoldások működnek.

Jelenleg a TFK-n van órarendbe is beállított testnevelés. Ennek oka, hogy a tanító, az óvodapedagógus és a szociális munka szakok képzési és kimeneti követelményei ezt előírják.


135

Az egyetem többi karán a hallgatók saját szervezésükben vagy a HÖK szervezésében maguk gondoskodnak sportolási lehetőségről.

AZ ÁJK-n kondicionáló terem, ping-pong terem és beton labdarúgó pálya áll a hallgatók és oktatók rendelkezésére. Ugyanitt oktatókból és hallgatókból álló futballcsapat alakult (KREDIT SE), amely 2008 szeptemberétől részt vesz a nagypályás Budapesti Labdarúgó Bajnokságban. Ez a csapat a Soroksár SC-val kötött megállapodás alapján ingyenesen használhatja a soroksári labdarugó pályát.

A HTK hallgatói a Kar kondicionáló termét használják, a bölcsészek a Lónyay utcai Gimnázium tornatermét bérlik a szorgalmi időszakban heti rendszerességgel néhány óra erejéig (futball és kosárlabda), illetve a HÖK időnként korlátozott számú uszodabérletet biztosít a hallgatóknak. Megvalósítandó fejlesztési feladatok:

A HTK kondicionáló termének állapotát és sporteszközeit időnként felül kell vizsgálni, eszközeit frissíteni

Az ÁJK-n a meglévő beton labdarúgó pálya mellett műfüves pályát is kell létesíteni

A BTK-n szervezett testnevelést kell biztosítani, tornateremmel

A Pszichológiai Intézetben jóga- és aerobicterem kialakítását kell megvalósítani

Fel kell újítani a hallgatói túrák rendszerét

egyetemi sportkomplexum létrehozása (hosszú távú terv).

13. Az intézményi fejlesztéssel kapcsolatos monitoring tevékenység bemutatása 13.1. A fejlesztési projektek indikátorainak meghatározása Az intézményfejlesztéssel kapcsolatos monitoring tevékenység megalapozására egy lehetséges modell a Balanced Scorecard (BSC)modell.

Az ipari korszak után beköszöntött információs korszak szervezetei a hosszú távú versenyképességük érdekében már nem működhetnek a hagyományos pénzügyi-számviteli modell alapján. Nem elegendő csupán a pénzügyi mutatók figyelemmel követése a sikeres működés érdekében. Ehelyett egy olyan modellre van szükség, amely több szempont alapján figyeli a szervezet működését. A BSC megtartja a pénzügyi mutatókat, ugyanakkor hangsúlyozza azokat az általánosabb érvényű, integrált mutatókat, amelyek a jelenlegi külső és belső partnerekkel, a működési folyamatokkal és a rendszerekkel kapcsolatos teljesítményt összekapcsolják a hosszú távú pénzügyi sikerrel.

A BSC céljait és mutatóit a szervezet küldetéséből és stratégiájából kell levezetni. A célok és mutatók a szervezeti teljesítményt négy nézőpontból ragadják meg: a gazdálkodás, a partnerek, a működési folyamatok, illetve a tanulás és fejlődés szempontjából.

A Balanced Scorecard konkrét célokká és mutatókká bontja le a szervezeti egység küldetését és stratégiáját. A mutatószám-rendszer azért kiegyensúlyozott, mert eredménymutatókat (múltbeli cselekvések eredményei) és teljesítményokozókat (jövőbeli teljesítményt jelez) is tartalmaz.


136

A lehetséges mutatószámokból és a két stratégiai műhelymunka anyagából felrajzolható a KRE_BSC hierarchia (16. számú ábra). Az ábrából következő ok-okozati összefüggések azok, amelyek a vezetők munkáját megkönnyítik, és elősegítik a kívánt célok elérését. Az ábra legfelső részében látható, hogy két fő elvárás van jelenleg az egyetem iránt jelenleg két fő elvárás van:

a társadalmi és egyházi elfogadottság és a stabil és hatékony gazdálkodás.


137

Pénzügyi elvárások „társadalmi

hatás

"

Stabil és hatékony

gazdálkodás

Társadalmi és egyházi

elfogadottság

l

Elégedett oktatók

Elégedett minőségi

hallgatóság

Elégedett

Fenntartó

Minőségi

kutatás

Minőségi

oktatás

Magas szintű

szolgáltatások

Magas szintű belső kommunikáció és együttműködés

Magas szintű külső

kommunikáció

A KRE célrendszere

Képzésekre lebontott, jól szabályozott, hatékony

gazdálkodás

A „menedzsment” vezetéselmélet, módszertan és

pénzügyi képzése

Rendszerek és folyamatok

fejlesztése

V.I.R.

Külső és

belső partnerek elégedetts

ége

Működési folyamato

k

Tanulás,

fejlőd

és

16. ábra


138

13.2. A monitoring tevékenység kiterjesztése a fejlesztő modulokra, értékelési technikák, statisztikák készítése

A KRE stratégiai szinten öt átfogó fejlesztési főirányt azonosított. Ezek:

A református szellemiség erősítése;

A minőségi oktatás és kutatás;

A „piac” által elismert diplomák kínálata;

A gazdaságos, hatékony működtetés;

A külső és belső kapcsolatok erősítése.

A rendszer működtetéséhez szükség van mutatószámok meghatározására, amelynek során törekedni kell a kevés számú, de nagy információtartalmú mutatószámok beállítására. Az ezek alapján elkészített statisztikák elemzése után cselekvési tervet kell készíteni. 13.3. A Szenátus és a Gazdasági Tanács feladatrendszere az ellenőrzésben Az Intézményfejlesztési Tervet a Szenátus hagyja jóvá, ezért biztosítani kell számára a végrehajtás ellenőrzésének lehetőségét, oly módon, hogy az Intézményfejlesztési Terv egyes elemeinek megvalósulásáról az egyetem vezetése évente beszámol. Ebben értékeli az adott év eredményeit, és javaslatot tesz a terv elmaradt, illetve a következő évre esedékes elemeinek megvalósítására. A Gazdasági Tanácsnak – mint véleményező, a stratégiai döntések előkészítésében részt vevő és a döntések végrehajtásának ellenőrzésében közreműködő szervnek – véleményeznie kell a tervet, a hatáskörébe tartozó kérdések megvitatásakor pedig figyelembe kell vennie azt, hogy az intézményi döntések segítsék az IFT végrehajtását.

Documents

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM … · 8.5 A BTK új marketing és kommunikációs stratégiája 8.6. Az intézményfejlesztés kommunikációs technikája a) Intézményi testületek