A kommunikációs folyamatok A kommunikációs folyamatok osztályozásaosztályozása

A legáltalánosabban elfogadott típusalkotás A legáltalánosabban elfogadott típusalkotás szerint megkülönböztetünk:szerint megkülönböztetünk:

► a kommunikációban részt vevő személyek száma szerint: intraperszonális, interperszonális, csoport- és tömegkommunikációt, valamint interkulturális kommunikációt

► az alkalmazott jelrendszer függvényében: verbális és nem verbális kommunikációt

► a közlő szándéka szerint: szándékos és nem szándékos kommunikációt

► a közölt információ természetét és a befogadóra tett hatását illetően: kognitív és affektív-emocionális, vagy egy másik felosztás szerint: praktikus (gyakorlati), irányító és szórakoztató kommunikációt

A kommunikáció szintjeiA kommunikáció szintjei

►A kommunikációban résztvevő személyek száma szerint négy szintjét különböztethetjük meg:

►1. Intraperszonális kommunikáció: személyen belüli

►2. Interperszonális kommunikáció: személyközi, közvetlen emberi kommunikációs forma

►3. Csoportkommunikáció: a csoporttagok között történő információáramlás

►4.Tömegkommunikáció során az információ nagy létszámú tömegekhez jut el

IntraperszonálisIntraperszonális

► Egyénen belül történik► Belső folyamat► Belső monológ (elmélkedés, jóga, ima)► Értelmi és érzelmi szintünkön folyik► A kommunikációnak ez a formája különleges: sokan nem

is sorolják a kommunikációs folyamatok közé. Úgy foghatjuk fel, mint a belső beszédet, melyből a hiányoznak a közlési szituációban felelhető adó, közlő, a vevő, a címzett elemek. Információcseréről, a tudattartalmak cseréjéről nem beszélhetünk, legfeljebb megformálásukról, átrendezésükről, átértékelésükről. A csatorna rövidre zárt, így visszacsatolás sincs.

Roberts - Barker –Roberts - Barker – a személyen belüli kommunikációs modellje a személyen belüli kommunikációs modellje

(1987)(1987)

► Stimulus (bal): minden olyan fizikai hatást jelent, amely hatással van a testünkre, pl.: hang, nyomás, fény

► Receptorok: a testnek azok a részei, amelyek a stimulációt fogadják és átalakítják érzékeléssé. Ezek nyers, feldolgozatlan impulzusok, amelyeket akkor kell feldolgozni, amikor kapcsolatba kerülnek jelentés rendszerekkel.

► A múlt: minden ami a memóriában található ► A jelen: arra utal ami a közvetlen memóriában vagy a megfigyelt tudatban található ► A jövő: a várhatóan bekövetkező események ► Kódolás: olyan stimulusok létrehozása, amelyek jelentéstartalmat hordoznak, egy jel

jön létre, de az nem feltétlenül kerül közvetítésre ► Tudatos gondolatok: azok a gondolatok, ötletek, amelyek az agyban léteznek, és a

kommunikáló tudatában van azoknak ► Effektorok: olyan nyílt és/vagy rejtett viselkedésformák, amelyek eredményeképpen

a jel elküldésre kerül, lehetséges, hogy többféle belső jelek fordulnak elő, de az is lehet, hogy csak egy, a megfigyelhető jel a személyen kívül értelmezhető

► Stimulus (jobb) az effektorok által kibocsátott jelek, amelyek mások, és/ vagy magunk által megfigyelhetőek, nem mindegyik jön létre szándékosan

► Nem tudatos gondolatok: mindazon gondolatok, amelyek az agyban léteznek, de nem vagyunk tudatában

InterperszonálisInterperszonális

► a kommunikáció legfontosabb társas formája

► személyek közötti► azonnali reakció, ellenőrzés,

ismétlés, korrekció lehetősége► a leghatékonyabb kétoldalú

információcsere► feltételezi a befogadó fél

aktivitását► 4 mozzanat: közlés, befogadás,

válasz – visszacsatolás, szabályozás

A személyközi kommunikáció négy A személyközi kommunikáció négy aspektusaaspektusa

Friedemann Schulz von ThunFriedemann Schulz von Thun A hamburgi egyetem pszichológia professzora a kommunikáció pszichológiai törvényszerűségeinek leírásakor mutat rá a kommunikáció kifejező és felszólító, valamint tárgyi és kapcsolati aspektusára:

► 1.) Tárgyi-tartalmi aspektus: Hogyan tudjuk közölni világosan és egyértelműen az információkat? Egyúttal a tartalmat is magában foglalja.

► 2.) Kapcsolati aspektus: A „hogyan?" kérdése keresi a választ arra, hogy miként viszonyulunk egymáshoz a kommunikációs folyamatban, ill. milyen sajátosságok, törvényszerűségek szabályozzák az emberi kapcsolatokat.

► 3.) Önkifejező aspektus: Ez az oldal a kommunikációt önkifejezési folyamatként ragadja meg, és az énkép-szabályozás, az én-bemutatás személyességének, hitelességének kérdésével foglalkozik.

► 4.) Felszólító aspektus: a felszólító, promotív oldal a hatáskeltés szemszögéből tekinti a kommunikációt, kiemelve a tudatos vagy tudattalan befolyásolás szerepét különböző területeken (meggyőzés, manipuláció, propaganda, nevelés, oktatás stb.). Ez az oldal tehát a „miért, mi célból?" kérdésével foglalkozik.

CsoportkommunikációCsoportkommunikáció

► a csoporttagok közötti kapcsolatok tükröződnek le benne

► az információáramlás nem feltétlenül kétirányú és közvetlen

► résztvevők: homogén, meghatározott számú sokaság (kiscsoport-25 főig, nagycsoport-25 fő felett, szervezeti-hivatali, üzleti)

TömegkommunikációTömegkommunikáció

► az információ tömegekhez jut el valamilyen közlési csatornán rendszerint visszacsatolás nélkül

► közönsége nagy létszámú, heterogén, arctalan tömeg, tagjai között nincs kapcsolat

► fizikai térben távol► zajforrások, a befogadó

szelektív figyelme rontja az információcsere minőségét

► társadalmi kommunikációnk alapvetően erre épül

További csoportosítási lehetőségekTovábbi csoportosítási lehetőségek

► Interkulturális/kultúraközi kommunikáció: azt

vizsgálja, más típusú emberek eltérő kulturális háttérrel hogyan próbálnak érintkezni egymással. A kultúrközi kommunikáció megkísérel összehozni olyan területeket, mint a nyelvészet, a kulturális antropológia, pszichológia és kommunikáció. A célja, hogy megkönnyítse és irányelvekkel segítse az országok és régiók kultúrái közti megértést.

► Egyes szerzők a fiktív kommunikációt idetartozónak vélik, amelynek során a közlések, nem egy valódi személyhez vagy helyzethez kötődnek(l. Mefisztó a Faustban, Az ember tragédiájában Ádám és Lucifer „párbeszéde")

A nonverbális kommunikációs A nonverbális kommunikációs formák formák

Mark L. Knapp (1972) az alábbi 7 csoportba sorolja:Mark L. Knapp (1972) az alábbi 7 csoportba sorolja:

- Testmozgás- Kinezikus viselkedés: mimika,

gesztusok- Testi jellemzők- Az érintkezési viselkedés- Paranyelv: vokális jelzések- Távolságtartás- Készítmények és környezeti

tényezők

Készítette:Készítette:Józsa IvettJózsa Ivett

Forgó Sándor Kommunikációelmélet című órájára, Forgó Sándor Kommunikációelmélet című órájára,

az elektronikus tananyag alapján az elektronikus tananyag alapján

EKTF-TKTK Mozgóképkultúra és médiaismeret MA EKTF-TKTK Mozgóképkultúra és médiaismeret MA 2011/2012 I. félév2011/2012 I. félév