Kötelmek közös

szabályai I.

2019. szeptember 10.

Dologi jog – kötelmek elhatárolása

• Abszolút-relatív szerkezetű jogviszonyok

• Kötelmi jog: meghatározott személyhez intézett jogparancsot eredményező,

tehát relatív jog

• ! Dologiasodó kötelmi jogok

• Kötelem kihatása harmadik személyekkel szemben pl. actio Pauliana

• Relatív szerkezet bomlása pl. termékfelelősség, közérdekű kereset

Kötelem fogalma, elemei• Ptk. 6:1.§ A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás

teljesítésének követelésére.

• Alaphatása: kénytetőség – kikényszeríthetőség (propulzív hatás): az adós teljesítési kényszerűségben van , jogi rászoríthatóság: jogi eszközökkel a hitelező rászoríthatja az adóst a teljesítésre

• alaki kénytetőség: bírói kényszer (perlés, végrehajthatóság, beszámítás), anyagi kénytetőség: az adóssal szembeni szankciók kilátásba helyezése, többletkötelezettségekkel terhelése

• Mikor? Esedékessé válás, lejárat: amikor a hitelező már érvényesítheti is a szolgáltatáshoz való jogát: követelés

• Kötelem elnevezés: egy meghatározott kötelezettség (kötelem-szál) vagy kötelezettségek sokasága

• Több kötelmi viszony összekapcsolódása (pl. kölcsönszerződés – kezességi szerződés)

• Kikényszeríthetőség hiánya: (igény nélküli helyzetek) naturális obligációk: a teljesítési kötelezettség fennáll, de hiányzik a kikényszeríthetőség (vö. Ptk. 6:121. § és 6:23.§ (2) bek.)

Kötelem fogalma, elemei

• Követelés és tartozás egysége

• Szolgáltatás (a kötelem tárgya illetve tartalma ’sűrítménye’) mint magatartás: a

Ptk. 6:1.§ (2) bek. A kötelem valamely dolog adására, tevékenységre,

tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat.

• Jellemzően pozitív tartalmú

• Egyoldalú kötelem (pl. gazdagodás visszatérítésére) – kétoldalú kötelem (pl.

szerződés)

Kötelem fogalma, elemei

• A kötelezettet terhelő vagyoni felelősség (helytállás)

• Adóshoz intézett teljesítési parancs kötelezettséget teremt, a kényszerre utaló

parancs a felelősséget állapítja meg

• A helytállás főszabályként korlátlan, az adós teljes vagyonával helytáll

• Korlátozott lehet: meghatározott vagyontárgyakra vagy összegszerűségében

Kötelem fogalma, elemei

• Privátautonómia – diszpozitivitás

• Ptk. 6:1. (3) bek. A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire

vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e

törvény az eltérést nem tiltja.

• Ptk. 6:59.§ (2) A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A

szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól

egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.

A kötelemkeletkeztető tények

• 6:2.§ (1) Kötelem keletkezhet különösen

• szerződésből, károkozásból, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből, egyoldalú jognyilatkozatból, értékpapírból, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből és utaló magatartásból.

• jogszabályból, bírósági vagy hatósági határozatból

• (egyéb, külkalandozó kötelmek pl. közös tulajdon használatáról szóló megállapodás, kötelesrészi jogosultság)

• Jövőre néző – múltba néző kötelmek

A kötelemkeletkeztető tények

• Általános kötelemkeletkeztető tényállások – szerződés, károkozás (jogellenes vagy jogszerű)

• Különös tényállások : jogszabály kifejezett rendelkezése alapján, az ott meghatározott feltételek teljesülése esetén

• (2) Egyoldalú jognyilatkozatból jogszabályban meghatározott esetekben keletkezik kötelem. Ezekre a kötelmekre a kötelmek közös és a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. (vö. díjkitűzés Ptk. 6:588.§)

• (3) Kötelem jogszabályból, bírósági vagy hatósági határozatból akkor keletkezik, ha a jogszabály, a bírósági vagy a hatósági határozat így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást meghatározza. Ezekre a kötelmekre a kötelmek közös és a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

• Kötelmek egyenértékűségének elve (ugyanazon tényállás több kötelmi viszonyt is keletkeztet, illetve ott releváns)

Ptk. Kötelmi Könyv szerkezete

Hat Részből áll:

• A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI

• A SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

• EGYES SZERZŐDÉSEK

• FELELŐSSÉG SZERZŐDÉSEN KÍVÜL OKOZOTT KÁRÉRT

• AZ ÉRTÉKPAPÍR

• EGYÉB KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYEK

Általános kötelemszüntető okok

a) a szolgáltatás teljesítésével;

b) abban az esetben, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett, ha e törvény eltérően nem rendelkezik;

c) a kötelezett halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha kötelezettsége személyesen teljesíthető szolgáltatás nyújtására irányult;

d) a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha a szolgáltatást - annak jellegénél fogva - kifejezetten részére kellett nyújtani;

e) a feleknek a kötelem megszüntetésére irányuló megállapodásával;

f) jogszabályban vagy bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott egyéb okból.

Egyidejű többalanyúság (dióhéjban)

• Adott érdekállásban: azaz alanyi vagy jogosulti pozícióban

• Osztott kötelem (a kötelezetti pozícióban vagy), több jogosult osztható szolgáltatás

esetében

• Egyetemlegesség (kötelezetti vagy jogosulti)

• Együttesség (jellemzően jogosulti együttesség)

Kötelezetti egyetemlegesség

• A szolgáltatás oszthatatlan (jogi oszthatatlanság)

• Szerződés vagy jogszabály által teremtett egyetemlegesség (pl. 3:24.§

(2) bek., 6:206.§, 6:427.§, 6:524.§, 7:97.§)

• Külső jogviszony : objektív-szubjektív hatású jogi tények

• Belső jogviszony: elszámolási helyzet (többletszolgáltatás) –

megtérítési igény

Jogosulti egyetemlegesség

• Objektív tények – szubjektív tények

• Speciális:

• perindítás

• elévülés

A jognyilatkozatok

6:4. § [A jognyilatkozat]

(1) A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat.

(2) Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető.

(3) Ha a fél jognyilatkozatát ráutaló magatartással fejezi ki, a jognyilatkozat megtételének a ráutaló magatartás tanúsítása minősül.

(4) A hallgatás vagy valamilyen magatartástól tartózkodás a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak.

A jognyilatkozatok hatályosulása (6:5.§)

• (1) A jelenlevők között tett jognyilatkozat nyomban hatályossá válik. Jelenlévők között tett a jognyilatkozat abban az esetben, ha a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez.

• (2) A távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá.

• (3) A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével válik hatályossá.

• (4) A nem címzett jognyilatkozat megtételével válik hatályossá.

Alakiság követelménye (6:6. §)

(1) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott

alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes.

(2) Ha a jognyilatkozat meghatározott alakban tehető meg érvényesen, a

jognyilatkozat módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása,

valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és

megszüntetése is a meghatározott alakban érvényes.

Főszabály: alakszerűtlenség

Írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat (6:7.§)

• (1) Ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták.

• (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta.

• (3) Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.

• Új Ptk. Tanácsadó Testület véleménye

• Írni nem tudó vagy nem képes személy

• olvasni nem tudó, adott nyelven nem értő személy

A jognyilatkozat értelmezése (6:8§)

• Címzett nyilatkozatok

• Nem címzett nyilatkozatok

• Jogról lemondás vagy abból engedés

Utaló szabályok

6:9. § [A szerződés szabályainak megfelelő alkalmazása]

A jognyilatkozat hatályára, érvénytelenségére és hatálytalanságára - ha e törvény

eltérően nem rendelkezik - a szerződés általános szabályait kell megfelelően

alkalmazni.

6:10. § [A jognyilatkozatra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása]

A jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat - ha e törvény eltérően nem

rendelkezik - a nem kötelmi jogi jognyilatkozatokra megfelelően alkalmazni kell.