Kutatásmódszertan - esetírás

Kutatásmódszertan - esetírás

SE Társadalomtudományi Intézet addiktológiai konzultáns szakirányú továbbképzés Borbély-Pecze Mariann – Borbély-Pecze Tibor [email protected]

Az interjúzás, beszélgetésvezetés típusai, esetdokumentálás és esetírás

2

Feladat

Megadott irodalomból minimum 3 esetbemutatás átolvasása

Szakmai gyakorlat alapján saját eset dokumentációjának összegyűjtése és strukturált esetleírás készítése

3

Interjú vs. segítő beszélgetés Interjú: külvilágnak szól (olvasónak, nézőnek, a kutatás

céljainak stb…) Segítő beszélgetés:

Két fél (tanácskérő és konzultáns) / vagy csoport (tanácskérő(k) és konzultáns(ok) közötti

Non-direktív Célorientált

Problémadefinícióra A kliens „dolgoztatására” épülő célirányos beavatkozás Min. 3 alkalom, ülésenként 30-50 perc + 5-5 perc dokumentáció

(konzultáns felkészülése és összegzése önmaga számára) Az interjú dokumentálása is a külvilágnak szól a segítő

beszélgetés dokumentálása a két fél közös munkáját segíti elő a konzultáns oldaláról A lezárt eset bemutatását szolgálja az esetleírás ez már kifelé a

szakmai közélet felé szól Esetcsoport, intervízió, szupervízió (más és más összetétellel, más

célokat szolgál!

4

A segítő beszélgetés kompetencia szintjei és tartalmi kérdései

5

A tanácsadási folyamatban három jól elkülöníthető egység van

Megismerő szakasz: az egyén megismeri a pálya-munkavállalás szempontjából kiemelten fontos tulajdonságait (ezek az érdeklődés, képesség, érték, munkamód). A tanácskérő önmagáról alkotott képének összetevőit strukturálja.

Fejlesztő szakasz: azoknak a képességeknek a kiemelését jelenti, amelyek segíthetnek a célok elérésében. Megalapozza továbblépési irányokat és esélyeket.

Szintetizáló szakasz: itt történik az öndefiníció megfogalmazása. A személyiség kialakít magáról egy képet, melynek középpontjában egy pályakép áll, és ehhez kapcsolódnak a valódi tulajdonságai, melyeket a tanácsadási folyamatában megismert, tudatosított és megerősített.

6

A konzultáns az ülések/ csoportok után rendszeresen dokumentálja a tevékenységét

7

A konzultáns az ülések/ csoportok után rendszeresen dokumentálja a tevékenységét II.

Forrás: Szilágyi Klára 2000

8

Kapcsolatfelvétel

Első interjú Nyugodt körülmények, az érintett felek

részvételével Titoktartás kiemelése Önmagában is terápiás lehet (érzelmek

kiadása, probléma pontosítás) Ha nem önként jelentkezik: lehet

ellenséges, védekező, nem kooperatív

9

Kapcsolatfelvétel II. Családi interjú

Első interjú alkalmával gyakran krízishelyzetazonnali beavatkozást igényel

Feladat: bátorítani a családtagokat: Saját történet elmesélése Konkrét események, melyek a jelentkezéshez vezették Írják le, mondják el a drogvisszaéléshatását a

fogyasztóra és család egészére nézve Segítő:

Család stabilitásának meghatározása (támaszrendszer) Családi coping Egyéb családtagok szerhasználatának „kiderítése” –

szerhasználatra utaló jelek keresése (különélés, csavargás, depresszió, erőszak…)

10

Bio-pszicho-szociális rendszer

Állapotfelmérés Motivációs interjú egysége Relapszus prevenció

Állapotfelmérés: a segítő kapcsolat kiindulásaCél:

Információszerzés Segítő kapcsolat megalapozása Visszajelzés a kliensnek, hogy helyzetét gondolja át

Módszer: Kérdőív Félig strukturált interjú ASI, EuropASI

11

A segítés folyamata

állapotfelmérés

Probléma-meghatározás

Kezelési terv készítése

Haladás nyomon-követése

Kezelési terv készítése

Haladás nyomon-követése

12

Motivációs állapotfelmérés elemei

1. Miért éppen most fordult segítségértMagától/küldték; mi volt az utolsó mozzanat

2. Alkohol/droghasználat jellemzői• Korábbi használat (összes szer: mokar először, gyakoriság,

utolsó használat)• Jelen használat – elmúlt 30 nap (hányszor, hol, milyen

eredménnyel próbálta abbahagyni, miért, hol, kikkel használó)

3. Dependencia mértékeTolerancia, elvonási tünetek, szociális-viselkedési repertoár

4. Egyéni háttérMunkahelyi, anyagi, családi, támogatórendszer, érdeklődési kör, fontos személyek, szexualitás (óvatosan!), illegális tevékenységek, jogi problémák, kockázati magatartások

13

Motivációs állapotfelmérés elemei II.5. Szomatikus problémák

Társuló betegségek (HIV, Hep. szűrések)Egyéb betegségek

6. Pszichiátriai zavarokDepresszió, szorongás, öngyilkossági gondolatok, hallucinációkKezeléstörténet (hányszor, hol, milyen eredménnyel)

7. Motivációs állapotfelmérésProchaska-DiClemente

8. ÖnjellemzésErősségek-gyengeségek, célok, kapcsolatok, copingÖnéletrajz íratása, mit vár a terápiától, jövőtől

14

Motivációs állapotfelmérés

Motiváció – annak valószínűsége, hogy a kliens mennyire lép be, mennyire elszánt a változásra.

Motivációs interjú, mint technika

Alap: Prochaska-DiClemente felépülési modell mutatja, hol tart a kliens a változás folyamatában Hangsúly: nem a kialakuláson, a folyamaton és

befejezésen van Kémiai és viselkedési addikciók esetében is

használják = a változás modellje

15

ProchaskaProchaska--DiClementDiClement-- félefélefelépülési modell (1986)felépülési modell (1986)

kimenet

RELAPSZUS

droghasználat

belépés

FENNTARTÁS PRE-KONTEMPLÁCIÓ

AKCIÓ KONTEMPLÁCIÓ

ELHATÁROZÁS A LEÁLLÁSRA

Absztinencia v. csökkenés

16

1. Prekontempláció (elszánás előtti állapot)Élvezi a használatot – nem akar változni

Kételkedés felkeltése, kockázatészlelés növelése

2. Kontempláció (elszánás)Egyre inkább tudatában van testi, lelki, szociális ktsgeknek, de még

ambivalensEgyensúly felborítása, a nem-változás kockázatainak erősítése

3. ElőkészületTudja, hogy a ktsgek meghaladják az előnyöket, előkészületeket

tesz az akcióraCélok meghatározásának segítése, hozzá a megfelelő eszközt


kimenet

RELAPSZUS

droghasználat

belépés





17

4. AkcióAktív lépések a leszokás/mérséklés irányába

terápiába vonás

5. FenntartásAnyaghasználat megváltoztatása (mérséklés, elhagyás)

relapszus prevenció, visszaesést megelőző stratégiák meghatározása

6. Relapszus (visszaesés/csúszás)segíteni, hogy csak visszacsúszás legyen, kezdje újra a folyamatot, ne ragadjon meg a stádiumokban


kimenet

RELAPSZUS

droghasználat

belépés





18

Motiváció A motiválás fontos elemei

Bizalomteli kapcsolat A változás különbségeinek tudatosítása –

eredmények Empátia, kongruencia

Csapdák: Kérdés-felelet Konfrontáció, tagadás Szakértői csapda Címkézés Túl korai fókuszálás hibáztatás

19

Motiváció II.

Eredményesség alapelvei Empátia kifejezése Diszkrepancia kialakítása(előnyök-hátrányok) Megfelelő célok találása Krízis kezelés Vitatkozás elkerülése Ellenállás kezelése Önbizalom támogatása

20

Egyéb technikák: Nyitott kérdések Folyamatos összegzés Gyakori visszakérdezés – tisztázás Figyelem, érdeklődés kifejezése Optimizmus Megerősítés kérése Aggodalom kifejezése

21

Egyéni kezelési terv készítése

1. A társas kapcsolatok, támaszok javítása2. Változásra való képesség iránti bizalom3. A változást sürgető okok azonosítása4. Alternatív tevékenységek kialakítása5. Visszacsúszás megakadályozásának

megtanulása6. Kezelési/ellátó intézmények ismerete7. Team munka megszervezése

22

Egyéni kezelési terv készítése II.

Nap megtervezése – a kiesett idő kitöltése fontos!

Visszacsúszás – dolgozni kell vele, értékelni és tanulni belőle

Krízis állapotában (fizikai, pszichés, szociális) lehet hatni a kliensre

Terápiás illeszkedés: a terápia feleljen meg a kliens állapotának

Cél: - absztinencia (életstílus alakítása) - ártalomcsökkentés (egészségi

állapot, tünetek kezelése, családi probl. megoldása, lakhatás…)

- relapszus prevenció

23

Relapszus prevenció Viselkedéses-kognitív kezelés, mely

célja, hogy segítse az egyéneket a kívánt viselkedésváltozás fenntartásában

Pszichoedukáció, készségek fejlesztése, tudatosság

A változás fenntartásához szükséges életvitel megtanulásaabsztinencia megcsúszás Visszaesés/relapszus

24

Relapszus prevenció II.

Visszacsúszást kiváltó tényezők:1. Nagy kockázatú helyzetek

• Negatív érzelmi állapotok (35 %)Frusztáció, düh, szorongás, depresszió, unalom

• Interperszonális konfliktus (16%)párkapcsolat, barátság, munkakapcsolat

• Szociális nyomás (20 %)direkt (rábeszélés), indirekt (fizikai jelenlét)

• Intraperszonális tényezők elvonási tünetek, sóvárgás, coping, életvezetési ismeretek

25

Relapszus prevenció III.Visszacsúszást kiváltó tényezők:

2. Figyelmeztető jelzések -Mindennapos gondolkodási hibák

• Minden vagy semmi gondolkodás (ha nem lehetek a legjobb…)• Túláltalánosítás (rosszra fordult, úgy is marad)• Mentális szűrő (csak a rossz dolgokat látja)• Pozitív negatívba fordítása (józan, mert nem volt olyan helyzet)• Katasztrófává alakítás (nem bírom ki)• Érzelmek és tények összekeverése (úgy érzem, nem bírom ki)• Megszemélyesítés (magát okolja)• Önleértékelés (apró tévedés túlzott reakciója)• Kell, muszáj használata• Nem vagyok rá képes (meg tudná tenni, de fél a következm.-től)• Megpróbálni – megtenni (megpróbálta, de nem tudta megtenni)

26

Interjúkészítés célja

Egy bizonyos kérdésben megtudjunk valamit közvetlenül a kutatott személytől, saját megfogalmazásában

kvalitatív (mélyfúrásra alkalmas) módszerkvantitatív (jelenségek összehasonlítását célzó) módszer

hiba: néhány mélyinterjúból statisztika készítése Kérdőíves adatfelvétel előkészítésének

segédeszköze Próbamegkérdezés (pilot study)

a nem végleges interjú kérdezése – vélemény kérése a kérdésekről is

végleges vázlat (strukturáltnál)

27

Az interjútípusok

1. Spontán interjú

2. Strukturált interjú

3. Kevert típusú

4. Mélyinterjú

5. Fókuszcsoport

28

Az interjútípusok II.

Spontán interjúAz interjúer tudja, hogy helyzetben van – cél

a tájékozódás, viszonyok feltérképezése

Hosszabb terepmunka során alkalmazzák – tudatosan beszélget a partnerével, és amikor lehetősége lesz rá, lejegyzi

29

Az interjútípusok III.Strukturált interjú

A kérdések sorrendje kötött Szó szerint teszik fel őket A kutató kötelezően választ vár ezekre A kérdőíves adatfelvételre hasonlít – de itt válaszok saját szavakkal Sablon alkalmazása Diktafonra (videóra) rögzítve Közvélemény-kutatás, piackutatás használja Előnye: sok infohoz jut Hátránya: a válaszok nehezebben operacionalizálhatók; mélyebb

kifejtésre kevésbé van mód, mint a mélyinterjúnál Használat:

Ha a kutató tudja, mit akar megtudni Ha még csak a téma körüljárása folyik, félig strukturált vagy spontánt

készítsünk Nem, vagy minimálisan lehet eltérni az interjúvázlattól – a kérdéseket

lehetőleg szó szerint kell feltenni – összehasonlítható! Nem magyarázhatók a kérdések, csak megismételhetők

30

Strukturált interjú

Az ilyen interjúkat úgy szerkesztik, hogy egységes és ismételt alkalmazásuk lehetővé tegye az adatok összehasonlítását. Gyakorlatilag előre feltett, meghatározott sorrendű kérdések követik egymást, amely struktúrától az interjúkészítő (a strukturált interjú esetében nevezhetjük kérdezőbiztosnak) nem térhet el. A kérdéseket is ugyanazon szavakkal teszik fel, a kérdés jelentése, értelme nem járható körül, s ez érvényes a zárt és a nyitott kérdésekre egyaránt. A strukturált interjú kevés választási szabadságot nyújt az interjúkészítőnek az interjú vezetésében. Ezt az interjútípust survey vizsgálatokban (standardizált felmérés) és közvélemény-kutatásokban szokták alkalmazni, mert az információk könnyen számszerűsíthetők (kvantifikálhatók), az egyes kérdésekre adott válaszok összehasonlíthatókká válnak.A strukturált interjú azonban kevés új rálátást, új szempontot tesz lehetővé a kutatási területre, mivel éppen csak az előre meghatározott, fontosnak érzett kérdésekre keres válaszokat. A felfedezés esélye és öröme csekély.

In: Lehota József (2001) Marketingkutatás az agrárgazdaságban

31

Az interjútípusok IV.

Kevert típusú interjú Legideálisabb, de nehéz elkészíteni

1. strukturált kérdések feltétele2. egyre nyitottabb kérdéseket tesz fel

Visszahúzódik, egyre több teret engedve a válaszadónak

Nehézség: figyelem! válasz 1.

Kérdés 1.

1. Kérdés részletesebb kifejtése

válasz 2.

Kérdés 2.

2. Kérdés részletesebb kifejtése

Életút interjú„Arra kérem, mesélje el az életét”A kérdések egy része kötött (gyermekkor, szülők, iskola, pályaválasztás, házasság…)Cél: az alany élettörténete alapján megértsük motivációit, érzelmeit. tetteit-Elvezet egy szélesebb csoport helyzetének megismeréséhez-Elemzéssel genogram készíthető

32

1. Születési hely: ………………….. Jelölje, hogy milyen település-típusnak felel meg! · falu, község · város · megyei jogú város · Budapest

2. Szülők foglalkozása: Anya Apa · tulajdonos · tulajdonos · kisvállalkozó · kisvállalkozó · felsővezető · felsővezető · középvezető · középvezető · alsóvezető · alsóvezető · szabadf. értelmiségi · szabadf. értelmiségi · egyéb szellemi · egyéb szellemi · szakmunkás · szakmunkás · egyéb fizikai · egyéb fizikai · gazdálkodó · gazdálkodó · egyéb mezőgazdasági · egyéb mezőgazdasági · fegyveres testület tagja · fegyveres testület tagja · egyéb · egyéb · NT/NV · NT/NV

3. Szülők iskolai végzettsége: Anya Apa · 8 általánosnál kevesebb · 8 általánosnál

kevesebb · 8 általános · 8 általános · Szakmunkásképző · Szakmunkásképző · Szakközépiskola · Szakközépiskola · Gimnázium · Gimnázium · Főiskola · Főiskola · Egyetem · Egyetem · NT/NV · NT/NV

4. Lakóhely típusa: · falu, község · város · megyei jogú város · Budapest

5. Testvérek száma:……………fő

Hol született? Kérem, meséljen a családjáról! (szülei foglalkozása,

iskolai végzettsége, lakóhely típusa, testvérek száma)

Ezt a kérdést akár egy kérdőívben is fel lehetne tenni az alábbi

formában:

A strukturált interjú annyiban mégiscsak különbözik a kérdőíves adatfelvételtől, hogy a válaszok rögzítése – lehetőség szerint – az interjúalany szavaival történik,

szemben a kérdőívben előre megadott válaszlehetőségek jelölésével. Ez mindig további „puha” információval is szolgál, mely a vizsgálat

további részében felhasználható.

33

Az interjútípusok V. Mélyinterjú

Olyasmit is a felszínre hoz, amit maga az interjúalany sem tud magáról (M.o. Kemény I.)

Beszélgetés, cserekapcsolat Nemcsak kérdés-válasz, az interjúver is jelen van Hangsúly a kutatás tárgyán van, de akár saját véleményt is megengedhet ESTERBERG, Kristin: táncra hasonlít (az egyik fél figyelmesen

ráhangolódik a másik mozgására; menete nem előre lefektetett, így meglepő fordulatok is lehetnek) Csak akkor kérdezzünk, ha kifogyott a mondanivalóból, vagy nagyon

elkanyarodik a témától A szöveg szabadon áramlik Kisebb témát, de a legmélyebben dolgozzuk fel Gesztus, hanghordozás, lelkiállapot, tekintet is rögzített

Fókuszcsoport Interjú speciális esete – csoportos interjú Előre jól megtervezett interjúvázlat alapján Meghatározott időpontban, kontrollált körülmények között Résztvevők megválogatása

34

Interjú előkészítése

1.Interjúvázlat készítéseA sorrend másodlagos – azt írja elő, milyen kérdésekre

kell választ kapnunkLehet először spontán interjú vázlat nélkül, majd ennek

alapján vázlat írásaLehetőleg a teljes témát fedje le – mint az érhálózat a

testben

2.Eltérés az interjúvázlattólSorrend szabad kezeléseHa a tapasztalat azt mutatja, érdemes alakítani a

vázlaton (többen elidőznek vmely témán…)Akkor jó egy interjú, ha egyben jó beszélgetés is

35

Az interjú készítése

Szinte ugyanaz a típusoknál A cél dönti el, milyen típusú interjút

használunkPl. kritikus időszak témája: életút, mélyinterjú

A család miből élt: strukturált interjú

Nem idő függvénye!!!

Sok idő mélyinterjú

Kevés idő strukturált

36

Az interjú készítése II.

Elvek Szerepünk: hallgatás

Csönd keltette feszültség nem rossz Csönd alatt:figyeljük az interjúalanyt Emlékezzünk az elmondottakra Elemezzük, amit mondott Felkészülünk egy továbbsegítő kérdésre

Interjú irányítása Figyelünk rá, ezt érezze (kavargó folyó legyen, ne

pingpong mérkőzés) – ne mechanikus bólogatás Ne legyünk előítéletesek

Megfelel elvárásainknak Vagy tiltakozik, támad Próbáljuk kérdéssé szelídíteni előítéleteinket

37

Az interjú készítése IV.

Viszony az alanyhoz: Strukturált: a mi gondolatmenetünk érvényesül Mélyinterjú:

meg kell nyerni az alanyt, fel kell oldani A felszínre törő indulatok a kérdezőre hárulnak – ne

felzaklatott, kétségbeesett alanyokat hagyjunk a porondon (Solt Ottilia)

Interjú ideje Ha korábban jelezte, meddig ér rá, Ha lejárt, de nem hagyja abba, Ha nem járt le, de nem megy,

Minél több időt ott tölteni, de együttműködés nélkül felesleges!

Ne

erőszakoskodjunk

38

Az interjú készítése V.

Kezdés Bemelegítés (warming up)

Át kell vezetni az interjúba (idő, közlekedés…) Világosan, tömören elmagyarázni az interjú témáját (tartsuk is meg

– bizalom)Lehet széles a téma, de ne legyen más!Ha szűk a keret vagy más: azt érzi, unatkozol…

Technikai eszközök használataAsztalra a beszélgetés kezdetekor, kérdezzük megHa nem:

mondjunk le róla és tegyük elengedélykérés legyen egyértelmű (saját haszn., nem azonosítható…)

Ha igen:nyugtassuk megjelezze, ha egy részt nem akar magnóra beszélni, de akkor is rögzítsük majd a fel nem vett szöveget is

39

Az interjú készítése VI.

Kérdések Kerüljük az eldöntendő kérdéseket Semlegesség (ne nyilvánítsunk véleményt, vagy

bólogassunk hevesen… Többé-kevésbé függetlenek az elmondottak attól, ki a

kérdező Reálisnak ható, fiktív helyzeteket vázoló kérdések (mit

tenne, ha…) Egyszerre csak egy kérdés

Mit gondol arról, hogy az állam csökkenti az isknak nyújtott támogatást, miközben egyre nő a hh tanuló? (hosszú, 2 kérdés, sugalmazó)

Ne oktassunk, ne veszekedjünk de: vita Ne erőszakoskodjunk

40

Az interjú készítése VII.

Felkészültség (de ne legyünk tudálékosak) Tisztázó kérdések

Alany is tele van ellentmondással – jó interjú ezt felszínre tudja hozni

finoman! („Az előbb azt mondta hogy… most viszont…”)

Kérdés az alanyhoz szabvaÍrástudatlan szülőt látens diszfunkciókról ne kérdezzük!!!

Életszerű, elképzelhető helyzet adásaItt a faluban milyen a romák helyzete?

41

Körülmények, helyszín

Alkalmazkodjunk az alany életritmusához Nyugodt körülmények, de ha nem, az is mutat

valamit Többször beszélni vele, több helyszínen

(alany=szerepháló része) Nem árt események (tel., benyitás)

Felfüggeszteni a felvételt Nem húzni a szánkat Esetleg hagyni az egészet

Nonverbális infok (ruha, környezet, időpont, beszéd,hallgatás, ülés, cigi…) nem feltétlenül tesz hozzá vagy vesz el

42

befejezés

Akkor van vége, amikor úgy érezzükElfogynak a kérdésekElfáradunkMegtudtuk, amit akartunkŐ vet véget

Átvezetés itt is kell – visszarázódás, „simogatás”A hossza a témától, alanytól függ (pl. abortusz után hosszabb)

Hogyan tovább megbeszélése (újabb besz., mások felkeresése, segítség kérés…)

Ne ígérjünk olyat, amit nem tudunk megtartani (közbenjárás)

43

Interjú kör

Kérdésfeltevés•Egy időben egy téma•Rövid, világos és tárgyilagos•Nyitott kérdések

Megvizsgálni a válaszokat•Bátorítás •Kidolgozás •Tisztázás •Kérdés megismétlése•Válasz megismétlése

Bevezetés•Bemutatkozás•Válaszadó választás•Interjú tárgya•Jegyzetek vagy felvételek készítése•Személyes kérdések•Anonimitás•Interjú hossza

A válaszok értékelése•Teljesség •Világosság •Fontosság•Következetesség

Válaszok rögzítése•Összegzés •Jegyzetelés

Befejezés •Összegzés •Ígéret •Egyéb kapcsolat

44

Alapos, részletes, mélységi, gazdag információ kérdőívek

Rugalmasság

A kutató végig kontroll-pozícióban maradhat (de a résztvevőnek

aktív szerepe is lehet)

Standard formái is léteznek.

A résztvevő előttünk érvel, gondolkodik, asszociál

Lehetőség külső körülmények megfigyelésére a helyszínen

Lehetőség a kutató és az alany kapcsolatának elemzésére

Az interjú előnyei

45

Az interjú hátrányai

A reliabilitás hiánya kérdőívek

Időigényesség

Részben “dekontextualizált adatok”, mesterséges, nem hétköznapi

környezetben

Szubjektivitás - az eredményt befolyásolhatja a kutató személye,

háttere.

A kutatókban érzelmek keletkeznek, amelyek eltorzíthatják az

eredmények interpretálását, sőt rögzítését.

A módszer “mélysége” lehetőséget ad a manipulációra is.

46

Az esetbemutatás főbb szerkezeti elemei

a kliens demográfiai adatai – a kliens anonimizálása (maszkolása) a beszélgetés körülményei, okainak bemutatása, az ellátó környezet és a körülmények jelenlegi

életkörülmények a probléma definiálása (jellemzően azonos az első/ második találkozás tartalmával) családtörténet

gyermekkor és ifjúkor (családi szerepek) a kliens érdeklődése, hobbik,

környezet szomszédok munkatársak barátok

párkapcsolat személyes tulajdonságok, túl kell haladni az objektív tények leírásán pl. van szakmája mert van OKJ-

s bizonyítványa: tudja is végezni, szeret is stb… kiegészítjük a leírást a segítő beszélgetésben megdolgozott tapasztalatokkal

szerrel vagy viselkedési addikcióval való kapcsolat a kliens szubjektív érzései, meglátásai objektív visszajelzések (pl. elküldték a munkahelyéről, elhagyták, megbírságolták, stb..)

viszonya a joggal a segítő beszélgetés/ interjú alatt milyen volt a kliens viselkedése megállapodás – tennivalók – a kliens házi feladatainak bemutatása és összevetése a

problémadefinícióval problémás területek, beavatkozási pontok a kliens jövőképe (nem a segítőé!) az esetbemutatás lezárása, az adott eseten túlmutató általános szakmai feladatok megfogalmazása

További elemzési szempontok összefoglalva a kurzuskönyvből Gladding, Samuel (ford Fonyó-Pajor) Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből forrás: 137-138 old.

47

Irodalom

Addiktológiai konzultáció a gyakorlatban Kék Pont, Budapest 2002 Szilágyi Klára Munka- pályatanácsadás, mint professzió Kollégium

Kft, Budapest 2000, 100-159, 201-228 old. Borbély Tibor Bors Esetmunka, szervezet, diszfunkciók Esély

2000/5 http://www.esely.org/kiadvanyok/2000_5/borbely.pdf Seidman, Irving Az interjú, mint kvalitatív kutatási módszer

Pedagógus Könyvek/ Műszaki Könyvkiadó KMK 5. Budapest 2002 Cavanagh, Michael A konzultáció folyamata = Addiktológiai

szöveggyűjtemény HIETE, Budapest 1995 113-184 old. Propszt Emma Játszma és veszélyeztetettség = Máté Zsolt-

Szemelyácz János szerk. Az iskolai szociális munka kézikönyve Indít Könyvek II. kötet Pécs, 2009 110-114 old

Borbély és mtsai. 2009 Szakmai protokoll a pályaorientációs tanácsadók számra FSZH, TÁMOP 2.2.2.

Solt Otília: Interjúzni muszáj 1998

Documents

Kutatásmódszertan - esetírás