Upload
others
View
5
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Kutatásmódszertan
(GTK)
BevezetőA tudás határai
Bevezető
●Az egyetem feladata hosszú távon működő tudás
átadása (is)
●Nagy változások, (diszruptív technológiák, válságok,
stb) megértése - rendkívüli, előre nem látható, új
szituációt eredményező változások kezelése
●Nincs tankönyvi megoldás
●Önreflexivitás - cél, hogy tudjuk, mit tudunk és mit nem
Döntések
Az életünk felfogható döntések sorozataként
●Milyen ismereteket próbálunk megszerezni - pl.
egyetemre jelentkezzünk vagy nem
○ Melyik egyetem
●Gyógymódok - orvosi (és melyik), vagy alternatív, stb.
●Befektetések - jövő előrejelzése
●Módszer választása probléma megoldására
Döntések
Az életünk felfogható döntések sorozataként
●Magánéleti döntések
○ Párválasztás
○ Költözés, emigráció
A döntéshez az előismereteinket használjuk
Ezeket érdemes megvizsgálni, hibákat felfedni benne
Az emberiség tudása (tudomány)
Az egyén tudása
A tantárgy oktatásának módja: Előadás
Az előadáson vetített anyag fellelhetősége,
információk: http://www.filozofia.bme.hu/
-> Kutatásmódszertan (mérnök)
Fontos tudnivalók
Félév információk●Tárgykód: BMEGT41A301
○ 3 darab Igaz-Hamis teszt
○ Legalább 1 ZH-nak sikerülnie kell a szorgalmi időszakban
● Eltérés az előző félévekhez képest:
● Nincs olvasmány ZH, nincsenek olvasmányok
Hétfői csoport Csütörtöki csoport
ZH1: szeptember 25. ZH1: szeptember 28.
ZH2: október 30. ZH2: október 26.
ZH3: december 4. ZH3: december 7.
PZH: december 11. PZH: december 14.
Fontos tudnivalók
● Slide jelölések
Előre szólunk: természetesen olyasmit is kérdezünk,
amihez gondolkodni kell/érteni kell az anyagot, azaz nincs
rajta expliciten a diasorokon – deal with it
Fontos tudnivalók
ZH-pozitív
Fontos lehet a ZH megírásához
Sztori, illusztráció
Lazy College Senior
KÖZÉRDEKŰ
• A Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Facebook
oldala:
https://www.facebook.com/BmeFilozofiaEsTudomanytor
tenetTanszek?fref=ts
10
KÖZÉRDEKŰ• A Filozófia és Tudománytörténet Tanszék blog oldala:
http://bmefilozofia.blog.hu/
11
KÖZÉRDEKŰ
Számít a véleményed!
• OHV=Oktatás Hallgatói Véleményezése
(Neptun-kérdőíveken keresztül)
12
Szokásos adag torzítás (Unit Bias) - definíció
●Úgy gondoljuk, hogy a szokásos kiszerelés (pl. étel/ital
adag) a fogyasztásra megfelelő mennyiséget tükrözi.
○ Ha nagyobb adagokat adnak nekünk akkor többet fogunk enni.
Kép:Michael Stern, Wikimedia Commons
Geier, A. B., Rozin, P., & Doros, G. (2006). Unit
bias: A new heuristic that helps explain the effect
of portion size on food intake. Psychological
Science, 17(6), 521-525.
Alkalmazások, milyen döntéseket befolyásol?
●Marketing
○ A szokásosnál kisebb adagok értékesítése nehéz lehet
■ még akkor is, ha egyébként a kisebb adag is elég/egészségesebb az egészségesebb
●Beszerzési döntések
○ A felkínált kiszereléseket vesszük (pl. tálca sör), akkor is, ha nem
az közelíti meg a legjobban az igényeinket
Számold meg hányszor passzolnak a kosarasok
https://www.youtube.com/watch?v=z-Dg-06nrnc
Számold meg hányszor passzolnak a kosarasok
Írd le a válaszaid egy papírra/online felületre
Hány passzt számoltál meg? ___
Számolás közben észleltél valami furcsát? Ha igen mit?
Láttál bármi furát a 6 játékoson kívül? Ha igen, mit?
Láttál valakit a videón a 6 játékoson kívül? Ha igen, kit?
Láttál egy gorillának/medvének öltözött személyt
keresztülsétálni a pályán?
Figyelmi vakság kísérlet 1999
Daniel Simmons és Christopher Chabris
228 (-36) egyetemistán végezték el a kísérletet.
198-ból 46% (91) nem vette észre a gorillát.
Figyelmi vakság
Ki ne venne észre egy hülye gorillát?
De azért azt mindenki felismeri kivel beszélt 3
másodperccel ezelőtt.
https://www.youtube.com/watch?v=FWSxSQsspiQ
1999, Daniel Simons és Christopher Chabris
A szelektív figyelemmel kapcsolatos két alapvető magyarázati stratégiaSzűrő elmélet
A figyelem kiszűri a szükségtelen/szükséges információkat
Figyelmi-erőforrás elmélet
Korlátozott kognitív számítási erőforrással rendelkezünk,
melyeket a különböző feladatok kimerítenek.
Szelektív figyelem jelenségét magyarázó elméletekKorai szelekciós modell (Broadbent)Csak az elvégzendő feladathoz szükséges információtdolgozzuk fel
Például: Egy nagyobb eseményen kiszűrjük a számunkraérdektelen beszélgetéseket, hogy oda tudjunk figyelnibeszélgetőpartnerünkre.
Csillapító modell (Triesmann)Nem minden irreleváns információt szűrünk ki, csak amikellően gyenge, ugyanis az elme csak legyengíti az ingereket.Egy kellően erős inger így is átmegy. (pl: a nevünket általában a háttérzaj ellenére is meghalljuk).
Késői szelekciós elmélet (Deutsch & Deutsch)Habár minden információ feldolgozásra kerül, csak a releváns információ éri el a
tudatos szintet
Figyelmi erőforrás elmélet
Az erőforrás-elméletek alapvető jellemzője, hogy a figyelmet mennyiségi erőforrásként kezelik, melyből korlátozott mennyiség áll rendelkezésünkre.
A különböző feladatok különböző mennyiségű erőforrást emésztenek fel.
Egyszerre több dologra is képesek vagyunk figyelni, azonban csak addig amíg erőforrásaink ki nem merülnek.
Például romlik reakciókészségünk ha vezetés közben telefonálunk.
Hogyan befolyásolja a szelektív figyelem döntéseinket?Döntéseink nagyban függenek helyzetértékelő képességünktől.
A szelektív figyelem hatására bekövetkező esetleges figyelmi vakság
eredményeképpen döntésünk szempontjából fontos tényezőket
hagyhatunk figyelmen kívül.
Mivel a helyzetértékelés alapvetően nem tudatos folyamat, első
helyzetértékelésünk feltehetően hiányos információk alapján születik, az
alapján, hogy ösztönösen milyen információkat tekintünk relevánsnak.
A Vándorló Vízimadár Kutatás
●Kérdőív,1992, Exxon
○ Az édesvízi olajfoltokban
megfulladnak a
vándormadarak
○ “Évente maximum mennyit
fizetne X madár
megmentéséért?”
○ 3 változat, mindegyik kb. 300
főnek feltéve:
X=2,000/20,000/200,000
●Válaszok átlaga:
○ $80/$78/$88
Desvousges, W. Johnson, R. Dunford, R. Boyle, K. J. Hudson,
S. and Wilson K. N. (1992). Measuring non-use damages using
contingent valuation: experimental evaluation accuracy.
Research Triangle Institute Monograph 92-1. Kép: ibid, p 159.
Mandarinréce (Aix galericulata), egy vándorló vízimadár
Kép: Adrian Pingstone, WikiMedia Commons
Nagyságrend érzéketlenség (scope insensitivity)
●Nagyságrend érzéketlenség: ha el kell képzelnünk egy
szituációt, és a szituációban szereplő mennyiségek
eléggé nagyok, a reakciónk alig, vagy egyáltalán nem
függ a számok nagyságrendjétől
●Az eredeti kutatás gazdasági témájú kutatás volt
○ a természet (madarak) nem-használati értékét vizsgálták, ami
meglepő módon függetlennek bizonyult a mennyiségtől
Nagyságrend érzéketlenség
●Számtalan hasonló kutatást végeztek, pl.
emberéletekkel is
○ új víztisztító berendezéssel megelőzhető X haláleset
■ X mértékegysége haláleset/1000 fő Értékek: több lépésben, 0.04-
2.43 között (a két végpont között 600 szoros különbség)
■ Adományozott összeg: $3.78 to $15.23 (négyszeres különbség)
■ Pl. a megmentett emberéletekben egy “csak” 10-szeres szorzó még
nem okoz statisztikailag szignifikáns növekményt az adománybanCarson, R. T. and Mitchell, R. C. 1995. Sequencing and Nesting in Contingent Valuation Surveys. Journal
of Environmental Economics and Management, 28(2): 155-73.
Baron, J. and Greene, J. 1996. Determinants of insensitivity to quantity in valuation of public goods:
contribution, warm glow, budget constraints, availability, and prominence. Journal of Experimental
Psychology: Applied, 2: 107-125.
Nagyságrend érzéketlenség (scope insensitivity)
● Az érzéketlenség nem függ a személyes érintettségtől
○ a vándormadarak (nem érint minket) és a víztisztítás (érint minket)
esetén is jelentkezik az érzéketlenség
● Lehetséges magyarázatok
○ Prototípus elmélet: nem képzelünk el 2000/20,000/200,000 példányt,
csak egy, olajban fuldokló kimerült madarat - és ehhez igazítjuk a
reakciónkat (Roppant nehezen tesztelhető)
○ Morális elégedettség elmélet: egy érzést vásárolunk, azt, hogy
segítettünk - nem függ a mennyiségtől (szintén roppant nehezen
tesztelhető, továbbá a hatás nem csak jótékonysági kontextusban
jelenik megKahneman, D., Ritov, I. and Schkade, D. A. 1999. Economic Preferences or Attitude Expressions?:
An Analysis of Dollar Responses to Public Issues, Journal of Risk and Uncertainty, 19: 203-235.
Alkalmazások, milyen döntéseket befolyásol?
●Potenciálisan minden olyan döntést, amelyben nagy,
gondolatban nehezen kezelhető mennyiségek jelennek
meg
○ Menedzseri döntések
○ Fogyasztói döntések
■ Hitel
■ pl.: az autómmal egyik évben 10,000, azután 100,000 kilométert közlekedek, de
nehezen fogadok el 10x akkora javítási költséget
Struccpolitika - Ostrich effect
- A kiugró veszélyeket szűri
- A viselkedési
közgazdaságtanban: a
befektetők kerülik a negatív
üzleti információkat.
- (Közkeletű tévhit, hogy a
strucc homokba dugja a fejét.)
Galai, D., Sade, O. (2006) "The 'Ostrich Effect' and the Relationship between the Liquidity and the Yields of
Financial Assets." Journal of Business 79 (5). doi:10.1086/505250
Karlsson, N., Loewenstein, G., Seppi, D., (2009) "The Ostrich Effect: Selective Attention to Information."
Journal of Risk and Uncertainty 38 (2): 95–115. doi:10.1007/s11166-009-9060-6
Struccpolitika - Ostrich effect
- Jellemző alkalmazás: eldöntöttünk valamit, és nem
akarunk a döntéseken változtatni akkor sem, ha a
körülmények drasztikusan megváltoztak.
- Jellemző motiváció: csak a döntéseink ránk kedvező
hatásairól szeretnénk tudomást szerezni (lásd még
megerősítés).
Struccpolitika - Ostrich effect
Példák:
- válság a tőzsdén
- USA - Pakisztán viszony az afgán háború előtt
- A náci Németország felemelkedése
- “Érzem, hogy már nem szeret.”
(stb.)
A hatások csökkentése
- Döntéshozatali képességek fejlesztése
- Önreflexió: kérdezz rá gyakran, hogy "most ebben a
szituációban struccpolitikát folytatok?"
- Aktív használat (tudatos ignorancia)
- "Ha meg tudod oldani a problémád, ne aggódj. Ha
nem tudod megoldani, mi értelme aggódnod miatta?"
(Santidéva, buddhista szerzetes, VIII. sz.)
Kiugrási torzítás (salience bias)
Elfogultság olyan kiugró tulajdonsággal, sajátossággal,
ismertetőjeggyel szemben, ami felhívja a figyelmünket.
- Alkalmazzuk helyzetekre, emberekre is
- Feltűnő, ezért fontosnak gondoljuk
- Azt hisszük, a személyiségről árulkodik
- Egyetlen vonásából általánosítunk a karakterére
- Aztán ezt tovább általánosítjuk az összes hasonló tulajdonságú
példányra
Taylor, S.E., Fiske, S.T. (1978) Salience, Attention, and Attribution: Top of the Head
Phenomena. In L. Berkowitz (Ed.), Advances in Experimental Social Psychology. Vol. 11,
pp. 249-288. New York: Academic Press.
Miben fog kihalni az emberiség?
Túlzó tippek az extrém lehetőségekre (AI-botok,
részecskefizikai kísérletek), míg
Alulbecslés az ezeknél valószínűbb, de kevésbé extrém
lehetőségekre (fák kiirtása, óceánok szennyezése,
szénfelhalmozódás az atmoszférában).
Kiugrási torzítás (salience bias)
Kiugrási torzítás (salience bias)
túlbecsüljük a repülőbaleseteket, mert durvábbnak
tűnnek, pedig
- abszolútértékben és millió km-re vetítve is sokkal rosszabb a helyzet
autóval (1:11millió-hoz, hogy repülőbalesetben halsz meg, 1:5000-hez,
hogy autóbalesetben).
- 2016-ban hét repülőbaleset (köztük az egyiptomi Airbus A320), 271
halott világszerte, autóbalesetben 251-en - csak Magyarországon, csak
2016. első félévében (egész évben 565).
"Sokkal valószínűbb, hogy a reptérre menet halsz meg,
mint hogy repülés közben." (Discovery)
Kiugrási torzítás (salience bias)
Hatásai: események okaiban, főleg az emberi viselkedés
okainak megítélésében
A viselkedés két oka: személyiségjegyek és szituáció.
- A megfigyelők személyiségjegyekre következtetnek
- A cselekvő a szituációnak tulajdonítja a viselkedést
(kivéve, ha ő maga is megfigyelő - tükör, visszajátszás)
Kiugrási torzítás (salience bias)
Kiugrási torzítás (salience bias)
Ha egy vállalat növelni
akarja a nők arányát a cég
vezetésében, az első nő
lesz számukra a minta
(Miközben egy magányos nő
férfiak körében általában
rosszabbul teljesít, mint egy
vegyes férfi-nő társaságban).
Kahneman, D., Slovic, P., Tversky, A. eds. (1982) Judgment under Uncertainty:
Heuristics and Biases. Cambridge: Cambridge University Press.
Kiugrási torzítás (salience bias)
Kísérlet: ha öt fehér és egy
fekete beszélget, a
megfigyelők azt érzékelik,
hogy a fekete többet
beszél, mint a fehérek
(holott egyforma hosszan
beszéltek).
Baumeister, R.F., Vohs, K.D. eds., (2007) Encyclopedia of Social Psychology.
London: SAGE.
(Egyetlen nővel és férfiakkal megismételve ugyanez volt a helyzet.)
Alkalmazások - milyen döntéseket befolyásol
Potenciálisan minden döntést, ahol feltűnően eltérő
karakterjegyek jelennek meg emberek vagy helyzetek
között
- Rizikófaktor felmérése
- Állásinterjúk
- Ismeretségi kör kialakítása
Hogyan korrigálható? (amerikai turisták)
Túlélési torzítás (Survivorship bias)
A túlélési torzítás lényege, hogy gyakran csak a sikeres
példákra/emberekre fókuszálunk - a kudarcokra nem - és
ebből téves következtetést vonunk le.
Túlélési torzítás (Survivorship bias)
● Abraham Wald, statisztikus vs. II VH, USA légierő parancsnokság
○ A légierő gépeit túl nagy számban lövik le.
■ A parancsnokság erősebb páncélzatot szeretne a repülőkre
■ a páncél nehéz, nem lehet mindenhová tenni, csak a
legszükségesebb helyekre
○ A légierő feljegyzi, hogy hol találták el a leggyakrabban a visszatérő
gépeket: szárnyak, a törzs hátsó része és a farokrész
○ Ezeket a helyeket tervezik megerősíteni
○ Wald: épp ellenkezőleg!
Alkalmazás: Startup alapítás
●Mit lehet tanulni a sikeres startup-ok történetéből?
○ A sikeres cég-alapítók szívesen mesélnek a legnagyobb nehézségeiket
○ Ha céget alapítunk ezeket a nehézségeket próbáljuk minimalizálni?
○ A tartósan sikertelen start-up alapítók ritkán beszélnek a youtube-on…
■ Pedig az általuk tapasztalt nehézségek olyanok, amelyek tönkreteszik a
startupokat
■ Ezekre sokkal inkább
figyelnünk kellene
Újdonság hatásFigyelj a képekre!
Újdonság hatásÍrd le mikre emlékszel a képek közül
Az újdonság hatás
Az újdonság hatás
Postman és Phillips (1965):
amennyiben megakadályozzuk a tanulást követő
ismétlést, akkor a recenciahatás eltűnik, míg a
primáciahatás megmarad, vagyis a lista végére pont
ugyanolyan rosszul fogunk emlékezni, mint a
közepére, míg a lista elején szereplő szavakat
továbbra is elég jól elő tudjuk hívni.
Glanzer és munkatársai (1972): a szabad felidézési
görbe recencia részét más változók befolyásolják,
mint a görbe többi részét.
Hogyan határozza meg az újdonság hatás döntéseinketGyakran megesik, hogy döntéseinket megelőző tapasztalataink alapján
hozzuk meg, anélkül, hogy különösebb figyelmet fordítanánk a változó
körülményekre.
Az újdonság hatás következtében egy eseménysor utolsó elemeiből
általánosítunk a jövőre, figyelmen kívül hagyva annak lehetőségét, hogy a
mintázat megszakad.
Az újdonság-hatás veszélye abban áll, hogy hajlamosakká válunk a pontos
kockázatelemzés és információgyűjtés elmulasztására és ekkor
megszokásból cselekszünk.
A torzítások alkalmazása
Példa: Állásinterjú
●Interjúztató szempontjából
○ Szokásos adag torzítás: a fizetések mérete úgy megfelelő ahogy a
cégnél szokás
○ Figyelmi torzítás: nagyobb súllyal veszem figyelembe a számomra
érdekes tulajdonságokat
○ Újdonság - legutóbbi alanyokra jobban emlékszem
○ Kiugrás - érdekes megkülönböztető jegy alapján
A torzítások alkalmazása
Példa: Állásinterjú
●Álláskereső szempontjából
○ Túlélési torzítás: fizetés igény
○ Strucc - ignorálom azokat a kérdéseket amikre rosszul válaszoltam
Összefoglalás
●Miről volt szó
○ Szokásos adag, Figyelmi torzítás, Nagyságrend Érzéketlenség,
Strucc politika, Kiugrási torzítás, Újdonság hatás, Túlélési torzítás
●Ezekkel tisztában kell lennünk, mert befolyásolja
○ Magánéleti döntéseinket
○ Szakmai döntéseinket
○ A tudósok döntéseit
●Következő órán: tudomány társas vonatkozásai