Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet
használatához3. évfolyam
Szóbeli és írásbeliszövegalkotás fejlesztése
Fülöp MáriaÉrdemes tankönyvíró
fogalmazas3_KK.indd 1 6/10/14 9:02 AM
FÜLÖP MÁRIAa Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2005-ben elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet
SzerkesztetteRÉTI ÉVA
AP–030432
ISBN 978-963-465-989-1
© Fülöp Mária, 20103. kiadás, 2014
A kiadó a kiadói jogot fenntartja.A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.
Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014E-mail: [email protected]: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató
Nyomdai előkészítésSzéll Ildikó
Terjedelem: 12,36 A/5 ívTömeg: 280 g
fogalmazas3_KK.indd 2 6/10/14 9:02 AM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
3
Bevezetőa 2007-es NaT egyik kiemelt kulcskompetenciája az anyanyelvi kommunikáció, amely magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabad-idős tevékenységekben.
a NaT-ban és az apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettantervében leírtak megvalósításához, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás fejlesztéséhez nyújt segítséget az apáczai Kiadó 3. évfolyamos kompetencialapú Fo-galmazás munkafüzete, amelyet az Oktatási Hivatal 2015. augusztus 31-ig tankönyvvé nyilvánított. Ehhez a kompetenciaalapú tankönyvhöz készítettem el ezt az új kézikönyvet, amely a 3. évfolyamos tananyag fel-dolgozásához kínál módszertani ajánlásokat. Nagyon sok pedagógus kérésének eleget téve, ettől a tanévtől már külön kaphatók a 3. és 4. évfolyamra szóló kézikönyvek.
a kézikönyvben a tankönyvhöz készített kompetenciaalapú tanmenet is megtalálható, amely Word for-mátumban is letölthető az apáczai Kiadó honlapjáról.
Így a tanítók iskolájuk helyi pedagógiai programjához és tanítványaik képességeihez igazíthatják a tan-menetüket.
ajánlom a kézikönyvet azoknak a kollégáknak, akik az apáczai Kiadó Fogalmazás munkafüzetéből ta-nítanak, ezenkívül tanítóknak és magyartanároknak, hiszen hasznosítható ötleteket találhatnak benne a magyarórák megtartásához.
A szerző
fogalmazas3_KK.indd 3 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
4
A MAgyAr nyelv éS irodAloM tAnítáSA A Bevezető éS A kezdő SzAkASzBAn A 2007-eS nAt éS
Az ApáCzAi kiAdó kerettAnterve AlApjánAlapelvek, célok
az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anya-nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek kialakítása és fejlesztése, valamint az ehhez elengedhetet-len ismeretek elsajátíttatása.
az anyanyelvi nevelésnek – már kisiskolás korban is – alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kiala-kításában, fejlesztésében, mert erre építve válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, valamint az önálló ismeretszerzés és tanulás.
az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és írásbeli kommunikáció önálló és kreatív használa-tának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékeny-ségekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. a tanulási tartalmak feldolgozása megteremti az anyanyelvi ha-gyomány megismerésének, a különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel gyakorlásának, valamint az önálló tanulás és önművelés képesség- és szokásbeli alapjainak a feltételeit.
a kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anya-nyelvüket. az első iskolai években mégsem az elméleti rendszerezés a tanító feladata, hanem a változatos és egyre magasabb szinten fellépő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben. a játékos, önkife-jező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, az árnyalt önkifejezés és a másik megértésének igényére és képességére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és irodalmi kultúra megismertetése.
az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. az irodalmi műveltség meg-alapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondol-kodás, egymás véleményének megismerése, a saját gondolatok kifejtése, valamint az irodalmi szövegekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befo-gadása nyit utat.
a különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak meg-ismeréséhez és gyakorlásához.
A fejlesztés területei
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása: megalapozza a társas együttműködés nyelvi képességeit és a kulturált nyelvi magatartást. Olvasás-szövegértés; bevezetés az irodalmi kultúrába: az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olva-sástechnika eszközzé fejlesztésével megteremti az írott szövegek önálló megértésének feltételét. a szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvető szövegműveletek önálló alkalmazására. az olvas-mányok sokoldalú feldolgozása fejleszti a tanulók kritikai érzékét, ítélőképességét és empátiáját, az idegen álláspont elfogadásának, a saját álláspont megfogalmazásának képességét, a kifejezés nyelvi megvalósulá-sára való figyelmet. lehetőséget teremt egyszerű irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra hagyományainak megismerésére, az olvasás megszerettetésére. Az önálló tanulás képességének fejlesztése: feladata az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyaz-va az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a különfé-
fogalmazas3_KK.indd 4 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
5
le forrásoknak és azok használatának, az információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése. Írás-helyesírás: az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyes-ség igényével. Írásbeli szövegek alkotása: a tanulók a gyakorlatban sajátítják el az írásbeli nyelvhasználat néhány alapvető műfajának normáit. az önálló vélemény kifejezése különféle szövegformákban történik, s lehetőség nyílik az átírás, a kiegészítés és a kreatív írás alkalmazására.Ismeretek az anyanyelvről: a tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszer-zésével elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezés-re irányuló figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes, változatos és kifejező nyelvhasz-nálatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben.
Kulcskompetenciák
Az anyanyelvi kommunikációa gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. az iskola feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése.
a bevezető szakasz legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, mely egyben a további anya-nyelvi nevelés alapja is. az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tudomá-nyokban való továbbhaladás.
a kezdő szakasz anyanyelvi nevelésének több területe van, melyeket arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása és a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismerése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete. a másik fontos terület a nyelvtan tanítása, mert ez tudatosabbá teszi az ösztönös nyelvhasználatot, s így megalapozza a szövegértés és szövegalkotás összetettebb műveleteit. a gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákban a hétköznapokban gyakori szö-vegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni.
Az idegen nyelvi kommunikációaz idegen nyelv tanulása elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák magas szintű és tudatos birtoklása nélkül. az idegen nyelvi kommunikáció alapvető feladata az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan a szövegértési és szövegalkotási kompetencia fejlesztése változatos tevékenységformákkal, különféle kommu-nikációs helyzetekben.
A digitális kompetenciaa jelen társadalmi helyzetben a legkisebbek egy része már az iskolába lépés előtt is rendelkezik a digitális kompetencia egyes – sokszor igen esetleges – elemeivel. a tanító építhet ezekre, illetve a gyerekek érdeklődé-sére az iST (az információs társadalom technológiái) iránt. Ugyanakkor a számítógép és a mobil kommuni-kációs eszközök használta során az iskolában a tudatosságra, a kritikai attitűdre, a szelekció képességére, az értelmes és ésszerű felhasználásra kell nevelni. a digitális médiumok révén elérhető információtömeg keze-lése, szűrése, kritikája és az ezekre épülő használat elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák, a tudatos nyelvhasználat, a kritikai és a morális érzék nélkül, ezek elsődlegesek a technikai kezelhetőséggel szemben.
A hatékony, önálló tanulásaz önálló tanulás képességének megalapozásához szükséges a tanulók önálló, kreatív és magabiztos fel-adatvégzésének kialakítása és bátorítása. Ennek legfőbb eszköze a folyamatos, egymásra épülő és differen-ciált egyéni vagy csoportos tevékenységtípusok bevonása a pedagógiai folyamatba.
fogalmazas3_KK.indd 5 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
6
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
7
Ugyancsak fontos az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése, az egyéni tanulási stílus alakulásá-nak támogatása, a hatékony tanulási szokások megerősítése.
ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy a tanórán és azon kívül egyaránt igényük és képességük legyen a legkülönfélébb források kreatív használatára, összehasonlítására és kritikájára.
Fokozni kell a különböző nyelvi tevékenységekben a tanulók tudatosságát, a kitartását és az igényességét, segíteni kell őket, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban és mind önállóbb tájékozódással legyenek képesek irányítani.
A szociális és állampolgári kompetenciaaz anyanyelvi nevelés szempontjából a gyermek alapvető környezetének számít az iskola.
Fontos, hogy a tanító elfogadó, pozitív légkört biztosítson az anyanyelvi munkához, amelyben a tanulók magabiztosan és örömmel vesznek részt a tevékenységekben, ahol a normasértés nem pusztán hiba, hanem a kommunikációs folyamat gyakori, gyakran visszatérő eseménye. Konstruktív légkörben kell szervezni, folytatni az anyanyelvi tevékenységeket, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika gyakorlatát és a konfliktuskezelés alapjait. Erre építve alakítható ki a nyelvi kifejezéshez szükséges igényesség és maga-biztosság.
fogalmazas3_KK.indd 6 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
6
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
7
A sz
óbel
i és í
rásb
eli s
zöve
galk
otás
fejle
szté
se a
NAT
és
az A
pácz
ai K
iadó
ker
etta
nter
ve a
lapj
án
1. é
vfo
lyA
m
Tém
akör
ök
A té
mak
ör fe
ldol
gozá
sára
java
solt
óras
zám
A b
eszé
dkés
zség
, a sz
óbel
i szö
vega
lkot
ás é
s a sz
öveg
érté
s fej
lesz
tése
fo
lyam
atos
fejle
szté
si fe
lada
tok
Tana
nyag
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák,
mód
szer
tani
java
slat
okA
fejle
szté
s vár
ható
ered
mén
ye
a sz
óbel
i kom
mun
ikác
iós k
észs
ég
fejle
szté
se.
a ta
nulá
s irá
nti é
rdek
lődé
s és m
oti-
válts
ág er
ősíté
se é
s tov
ábbf
ejle
szté
se.
Szél
es k
örű
nyel
vi ta
pasz
tala
tsze
rzés
i le
hető
sége
k te
rem
tése
. a n
yelv
hasz
-ná
lat t
udat
osod
ási f
olya
mat
aina
k el
kezd
ése.
az i
nten
zív
szók
incs
- és
besz
édfe
jlesz
tésr
e al
apoz
otta
n új
ny
elvh
aszn
álat
i mód
ok (o
lvas
ás, í
rás)
m
egism
erés
e, e
szkö
zhas
znál
atán
ak
meg
alap
ozás
a.
a n
yelv
i tud
atos
ság
fejle
szté
se.
a b
eszé
d és
a b
eszé
dért
és fe
jlesz
tése
.a
rtik
ulác
iós é
s lég
zőgy
akor
lato
k.
Szav
ak, s
zóka
pcso
lato
k, m
onda
tok
hely
es k
iejté
se. S
zava
k ér
telm
ezés
e,
mon
data
lkot
ások
. Kép
olva
sás.
Be-
szél
geté
s kép
ekrő
l, es
emén
yekr
ől,
élm
énye
kről
. vá
lasz
adás
kér
dése
kre.
Szó
beli
utas
í-tá
sok
végr
ehaj
tása
. M
ese
tart
alm
ának
köv
etés
e ha
llás
után
. Egy
szer
ű ké
rdés
ek m
egvá
la-
szol
ása,
fela
dato
k m
egol
dása
.
a ta
nuló
töre
kszi
k az
érth
ető,
érte
l-m
es b
eszé
dre.
Nye
lvi h
ibái
t tan
ítói
segí
tség
gel j
avítj
a. a
lkal
maz
za a
kö
szön
és, a
kér
és é
s a m
egkö
szön
és
tanu
lt ny
elvi
ford
ulat
ait.
Meg
érti
az e
gysz
erű
utas
ításo
kat é
s sz
óbel
i köz
lése
ket.
Segí
tség
adás
sal b
eszá
mol
olv
asm
á-ny
ai ta
rtal
már
ól, o
lvas
ásél
mén
yeirő
l.Já
téko
kban
, fel
adat
meg
oldá
sban
, kö
zös t
evék
enys
égek
ben
együ
ttm
ű-kö
dő.
fogalmazas3_KK.indd 7 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
8
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
9
2. é
vfo
lyA
m
Tém
akör
ök
A té
mak
ör fe
ldol
gozá
sára
java
solt
óras
zám
A b
eszé
dkés
zség
, a sz
óbel
i szö
vega
lkot
ás é
s a sz
öveg
érté
s fej
lesz
tése
15
óra
fejle
szté
si fe
lada
tok
Tana
nyag
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák,
mód
szer
tani
java
slat
okA
fejle
szté
s vár
ható
ered
mén
ye
a m
egér
tésr
e és
a m
egér
teté
sre
való
töre
kvés
a sz
óbel
i és a
z írá
-so
s kom
mun
ikác
ióba
n. a
min
d bi
ztos
abb
és ö
nálló
bb k
omm
uni-
káci
óra
való
töre
kvés
. a
gon
dola
tok,
érz
ések
, vél
emé-
nyek
vál
toza
tos k
ifeje
zése
két
va
gy tö
bb m
onda
t öss
zeka
pcso
-lá
sáva
l.
a b
eszé
dkés
zség
, a
szób
eli s
zöve
galk
o-tá
s és s
zöve
gért
és
fejle
szté
se.
légz
őgya
korla
tok,
a b
eszé
dlég
zés h
elye
s be
ideg
ződé
séne
k gy
akor
lása
. art
ikul
áció
s gy
akor
lato
k az
időt
arta
m é
rzék
elte
tésé
re é
s a
hang
kapc
sola
tok
hely
es k
iejté
sére
. Sz
avak
, szi
noni
mák
gyű
jtése
, ért
elm
ezés
e, sz
ókap
csol
atok
, mon
dato
k al
kotá
sa, k
iegé
szí-
tése
, áta
lakí
tása
a sz
ókin
cs g
azda
gítá
sáho
z. M
onda
tok
össz
ekap
csol
ása.
öss
zefü
ggő
mon
-da
tok
alko
tása
kép
ek, k
épso
rok
segí
tség
ével
, ad
ott v
agy
vála
szto
tt té
már
ól.
páro
s és c
sopo
rtos
bes
zélg
etés
. a k
érde
zés é
s a
vála
szad
ás g
yako
rlása
. Bes
zélg
etés
min
den-
napi
kap
csol
atok
, em
beri
visz
onyo
k, é
rdek
es
tém
ák k
apcs
án.
a m
egsz
ólítá
s és a
kül
önfé
le k
özna
pi sz
ituá-
ciók
ra je
llem
ző n
yelv
i for
dula
tok
gyak
orlá
sa
szitu
áció
s ját
ékok
ban.
N
em v
erbá
lis je
lzés
ek ta
rtal
mán
ak fe
lism
eré-
se, h
aszn
álat
a be
széd
köz
ben.
M
inde
nnap
i éle
thel
yzet
ek m
odel
lezé
se k
ü-lö
nfél
e sz
ituác
iókb
an a
lkal
maz
ható
mag
atar
-tá
sfor
mák
és n
yelv
i for
mul
ák g
yako
rlásá
hoz
dram
atik
us já
téko
kkal
.
a ta
nuló
ért
hető
en b
eszé
l. M
egér
ti az
egy
szer
ű m
agya
ráza
toka
t, ut
asítá
soka
t és t
ársa
i köz
lése
it.
a k
érdé
sekr
e ér
telm
esen
vál
aszo
l. H
aszn
álja
a
bem
utat
kozá
s, a
feln
őtte
k és
a k
ortá
rsak
meg
-sz
ólítá
sána
k és
kös
zönt
ésén
ek u
dvar
ias n
yelv
i fo
rmái
t. Be
kapc
soló
dik
a kö
zös t
evék
enys
égek
be. a
lkal
-m
azko
dik
azok
szab
álya
ihoz
. El
igaz
odik
szűk
ebb
körn
yeze
te tá
rsas
kap
cso-
latr
ends
zeré
ben.
Köz
össé
gi fe
lada
tot v
álla
l. Fe
lism
eri,
érté
keli
és se
gíti
társ
ai il
yen
irány
ú te
véke
nysé
gét.
fogalmazas3_KK.indd 8 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
8
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
9
2. é
vfo
lyA
m
Tém
akör
ök
A té
mak
ör fe
ldol
gozá
sára
java
solt
óras
zám
A b
eszé
dkés
zség
, a sz
óbel
i szö
vega
lkot
ás é
s a sz
öveg
érté
s fej
lesz
tése
15
óra
fejle
szté
si fe
lada
tok
Tana
nyag
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák,
mód
szer
tani
java
slat
okA
fejle
szté
s vár
ható
ered
mén
ye
a m
egér
tésr
e és
a m
egér
teté
sre
való
töre
kvés
a sz
óbel
i és a
z írá
-so
s kom
mun
ikác
ióba
n. a
min
d bi
ztos
abb
és ö
nálló
bb k
omm
uni-
káci
óra
való
töre
kvés
. a
gon
dola
tok,
érz
ések
, vél
emé-
nyek
vál
toza
tos k
ifeje
zése
két
va
gy tö
bb m
onda
t öss
zeka
pcso
-lá
sáva
l.
a b
eszé
dkés
zség
, a
szób
eli s
zöve
galk
o-tá
s és s
zöve
gért
és
fejle
szté
se.
légz
őgya
korla
tok,
a b
eszé
dlég
zés h
elye
s be
ideg
ződé
séne
k gy
akor
lása
. art
ikul
áció
s gy
akor
lato
k az
időt
arta
m é
rzék
elte
tésé
re é
s a
hang
kapc
sola
tok
hely
es k
iejté
sére
. Sz
avak
, szi
noni
mák
gyű
jtése
, ért
elm
ezés
e, sz
ókap
csol
atok
, mon
dato
k al
kotá
sa, k
iegé
szí-
tése
, áta
lakí
tása
a sz
ókin
cs g
azda
gítá
sáho
z. M
onda
tok
össz
ekap
csol
ása.
öss
zefü
ggő
mon
-da
tok
alko
tása
kép
ek, k
épso
rok
segí
tség
ével
, ad
ott v
agy
vála
szto
tt té
már
ól.
páro
s és c
sopo
rtos
bes
zélg
etés
. a k
érde
zés é
s a
vála
szad
ás g
yako
rlása
. Bes
zélg
etés
min
den-
napi
kap
csol
atok
, em
beri
visz
onyo
k, é
rdek
es
tém
ák k
apcs
án.
a m
egsz
ólítá
s és a
kül
önfé
le k
özna
pi sz
ituá-
ciók
ra je
llem
ző n
yelv
i for
dula
tok
gyak
orlá
sa
szitu
áció
s ját
ékok
ban.
N
em v
erbá
lis je
lzés
ek ta
rtal
mán
ak fe
lism
eré-
se, h
aszn
álat
a be
széd
köz
ben.
M
inde
nnap
i éle
thel
yzet
ek m
odel
lezé
se k
ü-lö
nfél
e sz
ituác
iókb
an a
lkal
maz
ható
mag
atar
-tá
sfor
mák
és n
yelv
i for
mul
ák g
yako
rlásá
hoz
dram
atik
us já
téko
kkal
.
a ta
nuló
ért
hető
en b
eszé
l. M
egér
ti az
egy
szer
ű m
agya
ráza
toka
t, ut
asítá
soka
t és t
ársa
i köz
lése
it.
a k
érdé
sekr
e ér
telm
esen
vál
aszo
l. H
aszn
álja
a
bem
utat
kozá
s, a
feln
őtte
k és
a k
ortá
rsak
meg
-sz
ólítá
sána
k és
kös
zönt
ésén
ek u
dvar
ias n
yelv
i fo
rmái
t. Be
kapc
soló
dik
a kö
zös t
evék
enys
égek
be. a
lkal
-m
azko
dik
azok
szab
álya
ihoz
. El
igaz
odik
szűk
ebb
körn
yeze
te tá
rsas
kap
cso-
latr
ends
zeré
ben.
Köz
össé
gi fe
lada
tot v
álla
l. Fe
lism
eri,
érté
keli
és se
gíti
társ
ai il
yen
irány
ú te
véke
nysé
gét.
3. é
vfo
lyA
m
Tém
akör
ök
A té
mak
ör fe
ldol
gozá
sára
java
solt
óras
zám
A b
eszé
dkés
zség
, a sz
óbel
i szö
vega
lkot
ás é
s a sz
öveg
érté
s fej
lesz
tése
18
óra
Írás
beli
szöv
egek
alk
otás
a:Fo
galm
azás
i ala
pism
eret
ek
Szöv
egal
kotá
si gy
akor
lato
k 17
óra
25 ó
ra
A h
eti ó
rasz
ám ja
vaso
lt fe
losz
tása
: ol
vasá
s:
3
óra
írás
:
1
óra
foga
lmaz
ás:
1,5
óra
nyel
vtan
: 2
ór
aA
bes
zédk
észs
ég, a
szób
eli s
zöve
galk
otás
és a
szöv
egér
tés f
ejle
szté
se
fejle
szté
si fe
lada
tok
Tana
nyag
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák,
mód
szer
tani
java
slat
okA
fejle
szté
s vár
ható
ered
mén
ye
a b
eszé
d ta
rtal
mán
ak,
hang
zásá
nak,
stílu
sá-
nak
és k
ifeje
zőer
ején
ek
egym
ássa
l öss
zefü
ggő
fejle
szté
se.
a sz
óbel
i szö
vega
lkot
ási
kész
ség
fejle
szté
se.
a b
eszé
dkés
zség
, a
szób
eli s
zöve
gal-
kotá
s és a
szöv
eg-
érté
s fej
lesz
tése
.
a b
eszé
dlég
zés,
a he
lyes
kie
jtés é
s a m
onda
tfone
tikai
esz
közö
k al
kal-
maz
ásán
ak g
yako
rlása
kül
önfé
le k
omm
unik
áció
s hel
yzet
ekbe
n. S
zava
k je
lent
ésén
ek, s
tílus
érté
kéne
k m
egfig
yelé
se sz
ólás
ok, k
özm
ondá
sok,
a
hang
zó b
eszé
d, a
z olv
asot
t szö
vege
k ér
telm
ezés
ekor
. a
tapa
szta
lato
k fe
lhas
znál
ása
szöv
egal
kotá
skor
és b
eszé
lget
és k
özbe
n.
Non
verb
ális
eszk
özök
ért
elem
szer
ű ha
szná
lata
a k
ifeje
zés s
egíté
sébe
n fe
lolv
asás
kor,
szöv
egm
ondá
skor
. pá
ros é
s cso
port
os b
eszé
lget
ések
a g
yere
kek
élet
hely
zete
iből
vet
t tém
ák-
ról.
véle
mén
y ig
énye
s meg
foga
lmaz
ása.
a
bes
zélg
etőt
árs i
ránt
i figy
elem
. a
z üze
net l
énye
géne
k és
érz
elm
i hát
teré
nek
meg
figye
lése
, ért
ékel
ése.
Érte
lmez
ő ve
rsm
ondá
s.a
segí
tség
kéré
s és -
adás
jelle
mző
inek
meg
figye
lése
és h
aszn
álat
a a
gya-
korla
tban
szitu
áció
s ját
ékok
ban.
üze
nete
k ta
rtal
mán
ak p
onto
s köz
vetí-
tése
. Já
téks
zabá
lyok
ért
elm
ezés
e, el
mon
dása
, a já
ték
meg
szer
vezé
se.
a ta
nuló
ért
elm
esen
, ért
hető
en
mon
dja
el g
ondo
lata
it.
Beka
pcso
lódi
k a
csop
orto
s be-
szél
geté
sekb
e. Fi
gyel
bes
zélg
ető-
társ
aira
. Sz
íves
en v
esz r
észt
a k
özös
tevé
-ke
nysé
gekb
en.
a k
özös
pro
dukc
iókb
an se
gítő
, eg
yüttm
űköd
ő at
titűd
és a
szab
á-ly
okho
z iga
zodá
sra
való
töre
kvés
je
llem
zi.
fogalmazas3_KK.indd 9 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
10
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
11
Írás
beli
szöv
egek
alk
otás
a
fejle
szté
si fe
lada
tok
Tana
nyag
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák,
mód
szer
tani
java
slat
okA
fejle
szté
s vár
ható
ered
mén
ye
az ö
nkife
jezé
s irá
nti
igén
y er
ősíté
se, k
ülön
féle
fo
rmái
nak
és le
hető
sé-
gein
ek m
egism
erte
tése
, m
egva
lósít
ásán
ak tá
mo-
gatá
sa.
ösz
tönz
és a
kre
ativ
itásr
a.
Foga
lmaz
ási a
lap-
ismer
etek
.Ta
pasz
tala
tsze
rzés
olv
asm
ányo
kból
és t
anul
ói fo
galm
azás
okbó
l◆
a cí
m sz
erep
éről
, jel
lem
zőirő
l; ◆
a sz
öveg
ek fe
lépí
tésé
ről,
az id
őren
dről
, az e
sem
ény,
az el
őzm
ény
és a
kö
vetk
ezm
ény
kapc
sola
táró
l; ◆
a sz
öveg
koh
ézió
járó
l, a
tém
atar
tásr
ól, a
nye
lvi m
egfo
rmál
tság
ról,
◆ az
elbe
szél
ő sz
öveg
form
a je
llem
zőirő
l.
a ta
nult
foga
lmaz
ási i
smer
etek
fe
lhas
znál
ásáv
al k
b. e
gy o
ldal
te
rjede
lmű
elbe
szél
ő fo
galm
azás
t ké
szít.
a
tart
alm
i egy
sége
k ke
zdet
ét b
e-ke
zdés
sel j
elzi
. Ta
nító
ja ú
tmut
atás
ai a
lapj
án k
i-ja
vítja
foga
lmaz
ási é
s hel
yesír
ási
hibá
it.
Szöv
egal
kotá
si gy
akor
lato
k.a
tanu
lt fo
galm
azás
i ism
eret
ek fe
lhas
znál
ása
szöv
egal
kotá
skor
. ö
nálló
írás
beli
foga
lmaz
ások
kés
zíté
se el
besz
élő
szöv
egfo
rmáb
an.
párb
eszé
des r
észe
k ill
eszt
ése
foga
lmaz
ások
ba.
öná
lló sz
öveg
alko
táso
k el
emzé
se, j
avítá
sa a
meg
ismer
t szö
vega
lkot
ási
szab
ályo
k fe
lidéz
ésév
el. 4.
év
foly
Am
Tém
akör
ök
A té
mak
ör fe
ldol
gozá
sára
java
solt
óras
zám
A b
eszé
dkés
zség
, a sz
óbel
i szö
vega
lkot
ás é
s a sz
öveg
érté
s fej
lesz
tése
16
óra
Írás
beli
szöv
egek
alk
otás
a:Fo
galm
azás
i ala
pism
eret
ek
Szöv
egal
kotá
si gy
akor
lato
k
15 ó
ra
34 ó
ra
A h
eti ó
rasz
ám ja
vaso
lt fe
losz
tása
: ol
vasá
s:
3 ór
a
foga
lmaz
ás: 1
,5 ó
ra
nyel
vtan
: 2,
5 ór
a
fogalmazas3_KK.indd 10 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
10
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
11
Írás
beli
szöv
egek
alk
otás
a
fejle
szté
si fe
lada
tok
Tana
nyag
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák,
mód
szer
tani
java
slat
okA
fejle
szté
s vár
ható
ered
mén
ye
az ö
nkife
jezé
s irá
nti
igén
y er
ősíté
se, k
ülön
féle
fo
rmái
nak
és le
hető
sé-
gein
ek m
egism
erte
tése
, m
egva
lósít
ásán
ak tá
mo-
gatá
sa.
ösz
tönz
és a
kre
ativ
itásr
a.
Foga
lmaz
ási a
lap-
ismer
etek
.Ta
pasz
tala
tsze
rzés
olv
asm
ányo
kból
és t
anul
ói fo
galm
azás
okbó
l◆
a cí
m sz
erep
éről
, jel
lem
zőirő
l; ◆
a sz
öveg
ek fe
lépí
tésé
ről,
az id
őren
dről
, az e
sem
ény,
az el
őzm
ény
és a
kö
vetk
ezm
ény
kapc
sola
táró
l; ◆
a sz
öveg
koh
ézió
járó
l, a
tém
atar
tásr
ól, a
nye
lvi m
egfo
rmál
tság
ról,
◆ az
elbe
szél
ő sz
öveg
form
a je
llem
zőirő
l.
a ta
nult
foga
lmaz
ási i
smer
etek
fe
lhas
znál
ásáv
al k
b. e
gy o
ldal
te
rjede
lmű
elbe
szél
ő fo
galm
azás
t ké
szít.
a
tart
alm
i egy
sége
k ke
zdet
ét b
e-ke
zdés
sel j
elzi
. Ta
nító
ja ú
tmut
atás
ai a
lapj
án k
i-ja
vítja
foga
lmaz
ási é
s hel
yesír
ási
hibá
it.
Szöv
egal
kotá
si gy
akor
lato
k.a
tanu
lt fo
galm
azás
i ism
eret
ek fe
lhas
znál
ása
szöv
egal
kotá
skor
. ö
nálló
írás
beli
foga
lmaz
ások
kés
zíté
se el
besz
élő
szöv
egfo
rmáb
an.
párb
eszé
des r
észe
k ill
eszt
ése
foga
lmaz
ások
ba.
öná
lló sz
öveg
alko
táso
k el
emzé
se, j
avítá
sa a
meg
ismer
t szö
vega
lkot
ási
szab
ályo
k fe
lidéz
ésév
el. 4.
év
foly
Am
Tém
akör
ök
A té
mak
ör fe
ldol
gozá
sára
java
solt
óras
zám
A b
eszé
dkés
zség
, a sz
óbel
i szö
vega
lkot
ás é
s a sz
öveg
érté
s fej
lesz
tése
16
óra
Írás
beli
szöv
egek
alk
otás
a:Fo
galm
azás
i ala
pism
eret
ek
Szöv
egal
kotá
si gy
akor
lato
k
15 ó
ra
34 ó
ra
A h
eti ó
rasz
ám ja
vaso
lt fe
losz
tása
: ol
vasá
s:
3 ór
a
foga
lmaz
ás: 1
,5 ó
ra
nyel
vtan
: 2,
5 ór
a
A b
eszé
dkés
zség
, a sz
óbel
i szö
vega
lkot
ás é
s a sz
öveg
érté
s fej
lesz
tése
fejle
szté
si fe
lada
tok
Tana
nyag
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák,
mód
szer
tani
java
slat
okA
tová
bbha
ladá
s fel
téte
lei
a b
eszé
d és
a m
egér
tés t
ováb
b-fe
jlesz
tése
, kül
önös
teki
ntet
tel a
po
ntos
ságr
a, a
foly
amat
ossá
gra
és
a ki
feje
zőer
őre,
vala
min
t az a
ktív
sz
ókin
cs in
tenz
ív g
yara
pítá
sára
.
a b
eszé
dkés
zség
, a sz
ó-be
li sz
öveg
alko
tás é
s a
szöv
egér
tés f
ejle
szté
se
a m
onda
t- é
s szö
vegf
onet
ikai
esz
közö
k al
kalm
azá-
sána
k gy
akor
lása
kül
önfé
le k
omm
unik
áció
s hel
y-ze
tekb
en (p
l.: p
árbe
széd
, fel
olva
sás,
kisc
sopo
rtos
be
szél
geté
s, vi
ta, b
eszá
mol
ó). N
onve
rbál
is es
zköz
ök
hasz
nála
ta sz
ituác
iós j
áték
okba
n, b
eszé
lget
ésbe
n.
a h
elye
s bes
zédl
égzé
s gya
korlá
sa: g
azdá
lkod
ás a
le
vegő
vel,
a pó
tleve
gővé
tel m
ódja
. a
z akt
ív sz
ókin
cs g
yara
pítá
sa á
lland
ósul
t szó
-ka
pcso
lato
k, a
kül
önbö
ző ta
ntár
gyak
tanu
lása
kor
hasz
nált
szak
kife
jezé
sek,
olv
asm
ányo
kból
kie
mel
t, rit
kább
an h
aszn
ált s
zava
k cé
lzot
t has
znál
atáv
al,
mon
datb
ővíté
ssel
, kie
gész
ítése
kkel
. Tö
bbm
onda
tos ö
ssze
fogl
aló
szöv
eg a
lkot
ása
ol-
vasm
ányo
k ta
rtal
már
ól, g
yűjtö
tt ta
pasz
tala
tokr
ól,
meg
figye
lése
kről
. H
ossz
abb
szób
eli k
özlé
sek
tart
alm
ának
rövi
díte
tt el
mon
dása
.a
z egy
etér
tés é
s az e
ltérő
vél
emén
y ku
lturá
lt m
eg-
foga
lmaz
ása.
pá
rbes
zéde
s for
ma
alka
lmaz
ása
olva
smán
yok
tar-
talm
ának
elm
ondá
sako
r.
a ta
nuló
ért
elm
esen
és é
rthe
tően
feje
zi
ki g
ondo
lata
it.
Has
znál
ja a
min
denn
api é
rintk
ezés
ben
az u
dvar
ias n
yelv
i for
dula
toka
t. Be
széd
-st
ílusá
t bes
zélg
etőp
artn
eréh
ez ig
azítj
a.
Beka
pcso
lódi
k cs
opor
tos b
eszé
lget
ésbe
, vi
tába
, tör
téne
talk
otás
ba, i
mpr
oviz
áció
-ba
, köz
ös él
mén
yekr
ől, t
evék
enys
égek
-rő
l val
ó be
szél
geté
sekb
e, ér
téke
lésb
e. a
köz
ös te
véke
nysé
geke
t egy
üttm
űköd
ő m
agat
artá
ssal
segí
ti.
fogalmazas3_KK.indd 11 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
12
Írás
beli
szöv
egek
alk
otás
a
fejle
szté
si fe
lada
tok
Tana
nyag
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák,
mód
szer
tani
java
slat
okA
tová
bbha
ladá
s fel
téte
lei
a k
épze
let,
az ö
nkife
jezé
s akt
iviz
á-lá
sa ú
jabb
szöv
egfo
rmák
meg
isme-
résé
vel é
s az í
rásb
eli s
zöve
galk
otás
ké
pess
égén
ek to
vább
fejle
szté
séve
l. a
z írá
sbel
i szö
vega
lkot
ó ké
szsé
g fe
jlesz
tése
.
Foga
lmaz
ási a
lapi
s-m
eret
ek.
a le
írás t
arta
lmi,
szer
keze
ti je
llem
zőin
ek, a
bem
utat
ás
sorr
endj
ének
, nye
lvi e
szkö
zein
ek m
egfig
yelé
se ir
odal
-m
i pél
dáko
n és
tanu
lói f
ogal
maz
ások
on.
Meg
írt le
vele
k, ü
dvöz
lőla
pok,
pos
tai l
evel
ezől
apok
gy
űjté
se, m
egfig
yelé
se, t
arta
lmi é
s for
mai
öss
zeha
son-
lítás
uk, j
elle
mző
ik ö
ssze
gyűj
tése
. a
cím
zetth
ez ig
azod
ó st
ílus f
elfe
dezé
se.
ado
tt va
gy v
álas
ztot
t tém
áról
8-1
0 m
onda
tos f
ogal
maz
ást k
észí
t a ta
nult
foga
lmaz
ási i
smer
etek
alk
alm
azás
ával
.
Szöv
egal
kotá
s.Sz
emlé
lete
s leí
ráso
k ké
szíté
se e
gysz
erű
tárg
yról
, nö-
vény
ről,
álla
tról
, em
berr
ől.
Elbe
szél
ő fo
galm
azás
írás
a pá
rbes
zéd
alka
lmaz
ásáv
al.
levé
lírás
füze
tben
, maj
d le
vélp
apíro
n. ü
dvöz
lete
k írá
-sa
kül
önfé
le a
lkal
mak
ra. i
gazo
dás a
cím
zetth
ez.
az í
rásb
eli f
ogal
maz
ások
elem
zése
, jav
ítás a
taní
tó
irány
ításá
val.
fogalmazas3_KK.indd 12 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
13
Írás
beli
szöv
egek
alk
otás
a
fejle
szté
si fe
lada
tok
Tana
nyag
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák,
mód
szer
tani
java
slat
okA
tová
bbha
ladá
s fel
téte
lei
a k
épze
let,
az ö
nkife
jezé
s akt
iviz
á-lá
sa ú
jabb
szöv
egfo
rmák
meg
isme-
résé
vel é
s az í
rásb
eli s
zöve
galk
otás
ké
pess
égén
ek to
vább
fejle
szté
séve
l. a
z írá
sbel
i szö
vega
lkot
ó ké
szsé
g fe
jlesz
tése
.
Foga
lmaz
ási a
lapi
s-m
eret
ek.
a le
írás t
arta
lmi,
szer
keze
ti je
llem
zőin
ek, a
bem
utat
ás
sorr
endj
ének
, nye
lvi e
szkö
zein
ek m
egfig
yelé
se ir
odal
-m
i pél
dáko
n és
tanu
lói f
ogal
maz
ások
on.
Meg
írt le
vele
k, ü
dvöz
lőla
pok,
pos
tai l
evel
ezől
apok
gy
űjté
se, m
egfig
yelé
se, t
arta
lmi é
s for
mai
öss
zeha
son-
lítás
uk, j
elle
mző
ik ö
ssze
gyűj
tése
. a
cím
zetth
ez ig
azod
ó st
ílus f
elfe
dezé
se.
ado
tt va
gy v
álas
ztot
t tém
áról
8-1
0 m
onda
tos f
ogal
maz
ást k
észí
t a ta
nult
foga
lmaz
ási i
smer
etek
alk
alm
azás
ával
.
Szöv
egal
kotá
s.Sz
emlé
lete
s leí
ráso
k ké
szíté
se e
gysz
erű
tárg
yról
, nö-
vény
ről,
álla
tról
, em
berr
ől.
Elbe
szél
ő fo
galm
azás
írás
a pá
rbes
zéd
alka
lmaz
ásáv
al.
levé
lírás
füze
tben
, maj
d le
vélp
apíro
n. ü
dvöz
lete
k írá
-sa
kül
önfé
le a
lkal
mak
ra. i
gazo
dás a
cím
zetth
ez.
az í
rásb
eli f
ogal
maz
ások
elem
zése
, jav
ítás a
taní
tó
irány
ításá
val.
A SzóBeli éS Az íráSBeli SzövegAlkotáS FejleSztéSe A FogAlMAzáSórákon
A fogalmazástanítás céljai és feladatai
a szóbeli és írásbeli szövegalkotás általános céljait és feladatait minden tanítónak a saját osztályára – és azon belül az egyes tanulókra – lebontva kell megfogalmaznia. a konkrét célok és feladatok nagymérték-ben függnek attól, hogy milyen előzetes ismeretei vannak a tanulóknak, milyen a beszédkészségük, mek-kora az aktív és passzív szókincsük, mennyire árnyalt a szóhasználatuk.
➢ Olyan magas fokú anyanyelvi műveltség birtokába kell juttatni a felnövekvő nemzedéket, amellyel képes befogadni a hallatlan mértékben növekvő információtömeget.
➢ Fel kell készíteni a tanulókat a mindennapi kommunikációs igényeket kielégítő szövegalkotásra.➢ a többi műveltségi területtel együtt meg kell alapozni a diákok szóbeli és írásbeli kifejezőképességét,
fejleszteni kell logikus gondolkodásukat és alkotó képzeletüket.➢ Gazdagítani és választékosabbá kell tenni a tanulók nyelvi kifejezésmódját, elősegítve az egyéni köz-
lésmód kialakulását.➢ a gyermeki spontán alkotóképesség megőrzésére alapozva fejleszteni kell a szóbeli és írásbeli szöveg-
alkotást.➢ Minden diákot meg kell tanítani pontosan, tömören fogalmazni, képessé kell tenni arra, hogy gondo-
latait, érzéseit írásban ki tudja fejezni.➢ Fel kell ébreszteni a tanulók közlésvágyát, megmozgatva képzeletüket. Olyan témákat kell keresni,
amelyről van közölnivalójuk, s melyről akarnak beszélni.➢ a gyerekeket meg kell tanítani az írásbeli szövegalkotáshoz szükséges fogalmazási struktúrákra, a
helyesírásra, az írástechnikára, az írásbeli forma esztétikai követelményeire.➢ Kitüntetett szerepet kell biztosítani a beszéd – a kommunikációs képességek és készségek – fejlesztésének.➢ Kiemelten kell kezelni a nyelvtan és a helyesírás beszédet és írást alakító, szabályozó szerepét.➢ rendszeresen kell gyakoroltatni a megtanult fogalmazási alapismereteket.➢ a fogalmazási témák kiválasztásában, a szó- és írásbeliség arányában, továbbá a közös munkától az
önálló munkáig való eljutásban törekedni kell a fokozatosságra.➢ végezetül mindig elegendő időt kell hagyni az írásbeli fogalmazások megbeszélésére, javítására.
Általános módszertani ajánlások
a szóbeli és írásbeli nyelvhasználat fejlesztésének egyik fontos eszköze a fogalmazástanítás. a fejlesztést szolgáló tevékenységeket már első osztálytól kezdve megtalálhatjuk a műveltségi területekben. a lényegki-emelés, az értékelő vélemények, a pontos szóhasználatot, a tömörséget igénylő szövegalkotó tevékenységek, a megfigyeléseket követő összefüggő szóbeli beszámolók megalapozzák a tudatos fogalmazási tevékenysé-get. Kellő alapozás után a 3. osztályban kezdődik meg a fogalmazástanulás, amely sok forrásból merít.
ahhoz, hogy a tanítási óráinkon meg tudjuk valósítani a céljainkat, szorosan együtt kell működni tanít-ványainkkal, érdekessé kell tenni számukra ezt a fejlesztési folyamatot.
Amire a fogalmazás tanítása során figyelnünk kell:➢ Az integrált nevelés. a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség részben adottság kérdése, de valamilyen mér-tékben mindenkiben fejleszthető. az iskoláskor bevezető és kezdő szakaszában az anyanyelvi nevelés egyik legfontosabb feladata ennek a készségnek a fejlesztése. Természetesen ez nem csak a fogalmazásórák felada-ta, alakításában, formálásában a többi műveltségi területnek is jelentős szerepe van. a fogalmazásórákon megtörténik ennek a fejlesztő munkának a szintézise, a fogalmazótevékenység elsajátítása. az anyanyelvi
fogalmazas3_KK.indd 13 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
14
integráció megvalósítása során pedig arról kell gondoskodnunk, hogy az olvasás-szövegértés témakörhöz természetesen kapcsolódjék a szóbeli és írásbeli kifejezés.
➢ Az irodalmi példa szerepe. a két Fogalmazás munkafüzet feladatsorainak összeállításakor irodalmi sze-melvények, ismeretterjesztő szövegek, olvasmányrészletek legjavát használtuk fel. a tanulók az írók, költők műveiben számukra értékes kommunikációs modelleket figyelhetnek meg. Ha a szövegekből megismert nyelvi anyag, stílus, szövegépítési mód beépül a tanulók aktív szókincsébe, nyelvhasználatába, akkor ezáltal gazdagodni fog a személyiségük. Ezért a fogalmazási ismeretek tanításakor mindig irodalmi értékű szö-vegből indulunk ki, ezeket elemeztetjük, ezek segítségével állapíttathatjuk meg egy-egy fogalom tartalmi jegyeit.
➢ A pedagógus választási lehetősége. az éves munka megtervezésekor és a Fogalmazás munkafüzet fel-adatainak megoldása közben is jelentős szerepe van a tanítónak. végig kell gondolnia, hogy megfelelő-e a javasolt óraszám, mennyi időre lesz szüksége az egyes részek megtanításához. El kell döntenie, hogy az osz-tályában milyen tevékenységek gyakorlása szükséges, hogy a feladatvégzés ütemét hol lehet gyorsítani vagy lassítani, hogy a megadott szempontok elégségesek-e az elemzéshez, a fogalom tartalmának feltárásához, vagy esetleg további tényanyagok vizsgálatára van szükség.
➢ A témaválasztás jelentősége. Ha olyan témát választunk, amelyről van mit írniuk a tanulónak, amely figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, amely életszerű és időszerű, akkor kedvvel fognak az írás-hoz, ezáltal jelentős mértékben megkönnyítjük a fogalmazás tanulását. világossá kell tenni, hogy miről, mit, miért, kinek fogalmaz a gyerek. Ezért csak olyan téma jöhet számításba, amelyről beszélni lehet, amely felébreszti a gyermek közlési vágyát, amely megmozgatja képzeletét; amely alkalmaztatja a tanult nyelvi, nyelvtani, stilisztikai fogalmakat; amely egyaránt alkalmas sokféle műfaj gyakoroltatására, vagyis a hagyo-mányos és a modern kommunikációs formák művelésére. Érvényesülnie kell a kommunikációs szerepnek és a közlésközpontúságnak is.
➢ A téma érdekes felvetése, előkészítése. Ezt mindig a téma jellege dönti el, de nagymértékben függ a tanító találékonyságától, ötletgazdagságától, a tanulók fejlettségi szintjétől. a szóbeli vagy írásbeli szöveg-alkotásra szánt órák fontos mozzanata, de sohasem szabad túl hosszúra nyújtanunk. részletes előkészítést (anyaggyűjtés, címadás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezés, vázlatkészítés) csak ritkán végez-zünk, mert nem vezet eredményre, hiszen megköti a tanulók kezét, nem ad teret az alkotói szabadságnak, az eredetiségnek. inkább ötleteket, variációkat gyűjtessünk össze tanulóinkkal.
➢ A kommunikáció többféle változatának alkalmazása. Érdekessé tehetjük tanulóink számára az órákat, ha ugyanannak az eseménynek a többféle megfogalmazási módját kérjük tőlük. például egy esemény pon-tos, tárgyilagos vagy meseszerű elmondása, párbeszéd alkalmazása, hír fogalmazása, képregény készítése.
➢ A tanítási-tanulási módszerek helyes megválasztása. a fogalmazásórák hatékonyságát nagymértékben befolyásolják a jól megválasztott módszerek. például szóbeli ismeretközlést (elbeszélést, leírást, magyará-zatot) irodalmi alkotások ismertetésekor, szemléltetést (bemutatást) tárgyak, jelenségek, folyamatok megfi-gyelésekor alkalmazunk. Beszélgethetünk a tanulók személyes tapasztalatairól, kirándulásokról, megfigye-lésekről, az adott órán bemutatott kísérletről, vagy egy előzőleg olvasott olvasmányról is. a gyakorlással az ismeretek alkalmazásához szükséges jártasságokat, készségeket alakíthatjuk ki, és fejlesztjük a képessége-ket. az ismétléssel a tanulók logikai és rendszerező készségét fejlesztjük, a tananyag egyes homályos részeit tisztázzuk, a tanult ismereteket beillesztjük a régebbi ismeretek közé, s kapcsolatba hozzuk azokat más ismeretekkel. az ellenőrzés és értékelés segítségével meggyőződhetünk arról, hogy tanítványaink milyen mértékben sajátították el az ismereteket és készségeket. a gondolkodás folyamatát leginkább a probléma-felvetések, problémahelyzetek indítják el. Minden újszerű dolog felkelti a tanulók figyelmét, érdeklődését, s a fokozott érdeklődéssel és figyelemmel megszerzett ismeretek tartósabbak lesznek.
fogalmazas3_KK.indd 14 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
15
➢ A munkaformák tudatos váltakoztatása. a fogalmazási tevékenység fejlesztésekor tervszerűen, az adott óra tanítási anyagának sajátosságait és a tanulók közötti egyéni különbségeket megfelelően figyelembe véve, váltakozva alkalmazzuk az osztályszintű munkát, a csoportmunkát, a kooperatív munkát, a páros munkát és az egyéni munkát. Gyakran terheljük differenciáltan a tanulókat, mert csak ezzel érhető el, hogy az egy-séges alapismereteket, alapkészségeket, alapképességeket mindenki optimális szinten sajátítsa el. Mindegyik tanítványunk elé olyan követelményt állítsunk, amelyet egészséges szellemi erőfeszítés árán teljesíteni tud. Ez megköveteli a pedagógustól, hogy jól ismerje a gyerekeket, tisztában legyen a tudásszintjükkel, és ez nem kis feladat.
➢ A tanulók önálló tevékenysége. a tanulóink akkor fejlődnek igazán, ha maguk tevékenykednek. az önál-ló munka egyik eszköze a Fogalmazás munkafüzet, amely segíti a gyerekek ismeretszerző munkáját, lehe-tővé teszi az ismeretek rögzítését, gyakorlati alkalmazását, lehetőséget biztosít a differenciált foglalkozások tervezéséhez. a fogalmazásórákon elsősorban az önálló szóbeli és írásbeli tevékenységen van a hangsúly, az ilyen fogalmazásalkotást kell előnyben részesíteni, ezért ösztönözzük tanítványainkat az önálló munkára. a gyermeki gondolkodás, a fantázia rugalmassága nem viseli el, hanem fölöslegessé teszi a túlszabályozást, és így csökken a tanulók kreativitása is.
➢ A jó légkör megteremtése az órákon. igyekeznünk kell, hogy óráinkon oldott, vidám hangulat uralkod-jon, mert ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy tanulóink gondolatai szabadon a felszínre kerülhessenek. lehessen tévedni, próbálkozni, őszintén véleményt nyilvánítani. adjunk alkalmat a tanulók spontán meg-nyilatkozásaira, értékeljük tanulóink egyéni alkotásait (próza, vers, képregény stb.), gyűjtőmunkáját.
➢ Az értékelés motiváló szerepe. a fogalmazástanítás során keressünk minél több olyan lehetőséget, amelynek során a tanulóinkat sikerélményben részesítjük. a pozitív érzelmi viszony fokozza a tanítás ered-ményességét. Mind a szóbeli, mind az írásbeli munkák értékelésekor, javításakor először mindig a jó megol-dásokat emeljük ki. Éljünk a példaállítás lehetőségeivel, mert tanulóink számára egy-egy jól sikerült tanulói fogalmazás példaértékű lehet további munkájuk során. a hibákat is tudatosítani kell bennük, mert csak így lesznek képesek kiküszöbölni őket. Mindig nyújtsunk konkrét segítséget nekik a javításban.
Miről készíttessünk fogalmazást 3. évfolyamon?
➢ Megfogalmaztathatunk önálló megfigyelésen alapuló témát a tanulóinkkal. Ezek alapjául az önálló megfigyelések, kísérletek szolgálnak.
➢ alkalmazhatunk képsort a szóbeli és írásbeli fogalmazások gyakoroltatására. Képsorról könnyebb fo-galmazást készíteni, mint egyetlen képről, hiszen megmutatják az események egyes mozzanatait, segíte-nek a sorrend megtartásában. a Fogalmazás munkafüzetben több képsort is bemutatunk, de a különböző gyermekújságokban (Szivárvány, Buci Maci) is találhatunk olyanokat, amelyeknek témája közel áll a ta-nulókhoz. Egy képsorhoz kapcsolódóan több feladatot is adhatunk tanítványainknak. például kérhetjük a képsoron ábrázolt történet rövid elmondását, az esemény elmondásakor párbeszéd használatát, a tanulók bele is élhetik magukat valamelyik szereplő helyzetébe, de próbára tehetjük a gyerekek alkotó képzeletét is, ha a képsor egyik képét nem mutatjuk be, hanem a hiányzó eseményeket önállóan kell elképzelniük.
➢ Készíttethetünk fogalmazást egyetlen kép alapján is a tanulókkal. Ez nehezebb feladatnak bizonyul, hi-szen önállóan kell elképzelniük, megfogalmazniuk, leírniuk az eseményeket, azok előzményét és következ-ményét.
➢ olvasmányok, mesék alapján csak akkor tudnak a gyerekek jó fogalmazást készíteni, ha gondolataikat képesek tömören leírni. Képessé kell tenni tanulóinkat arra, hogy az olvasmány, mese szempontjából nél-
fogalmazas3_KK.indd 15 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
16
külözhetetlen gondolatokat megtalálják, legyenek jártasak a gondolatok összevonásában és a párbeszédek áthidalásában.
➢ Szívesen írnak a tanulók olyan elbeszéléseket, amelyekben egy mese folytatását egyénileg kell elképzel-niük, leírniuk. a mese lehetőleg olyan legyen, amelyet még nem ismernek, keltse fel a tanulók érdeklődését, indítsa meg képzeletüket, tegye lehetővé az esemény folytatásának számos variációját.
➢ a tanulók produktív képzeletének mozgósítására kiválóan alkalmasak az olyan témák, amelyekben azo-nosulhatnak egy-egy szereplővel, helyükbe képzelhetik magukat, illetve bemutathatnak úgy is eseménye-ket, mintha ők is a helyszínen lettek volna.
➢ Gazdag élményanyagot biztosítanak a dráma témakörben alkalmazott közös játékok (szerepjátékok, mimetikus játékok, bábjátékok, tárgyjátékok, néma és szöveges improvizációk), a közös kirándulások, az erdei iskolák eseményei, az osztályt érintő közös programok (karácsony, farsang). Ezekről is írattathatunk 3. osztályban fogalmazásokat.
➢ Készíthetnek elbeszéléseket egyéni élmények alapján is. Ez azért nehezebb feladat a diákok számára, mert a tanító csak rövid előkészítést végezhet az önálló fogalmazások megírása előtt, hiszen mindegyikük másról alkot szöveget. az effajta témákat (születésnap, nyári élmény, családi esemény) a fogalmazástanulás fejlettebb szakaszában célszerű választani.
A Fogalmazás munkafüzet jellemzői
Minden normális fejlettségű gyermek – ösztönös utánzással és alkotó tevékenységgel – elsajátítja környe-zetétől a nyelv alapvető szókészletét és működő szabályrendszerét. Így tapasztalati úton a kombinálás és variálás képessége is kialakul benne, vagyis olyan nagyfokú alkalmazkodóképesség, hajlékonyság, mely más-más beszédhelyzetben, más-más beszédpartner, eltérő téma és cél esetén is mindig a legmegfelelőbb kifejezési forma használatára sarkallja.
a nyelvhasználat fejlesztése azonban megköveteli a gyermekekben szunnyadó nyelvi erők felszínre hozá-sát. Ez csak kellő elméleti tudatosítással és céltudatos gyakorlással érhető el. az apáczai Kiadó gondozásában megjelent, tartalmában és formájában is megújult Fogalmazás munkafüzet ezt a fejlesztő munkát vállalja fel.
a Fogalmazás munkafüzet önálló feladatrendszerrel és szöveganyaggal, munkáltatva segíti a szóbeli és írásbeli szövegalkotás eljárásának elsajátítását, gyakorlását, készségszintre emelését. Felhasználja, és komp-lex anyanyelvi szemlélettel alkalmazza mindazokat az ismereteket (pl.: olvasás, szövegértés, irodalmi mű-elemzés, ismerettartalmú szövegelemzés, változatos szókincshasználat, nyelvtani és nyelvhelyességi szabá-lyok alkalmaztatása, írás, helyesírás), amelyeket az anyanyelvi fejlesztés teljes rendszerében a tanulók eddig elsajátítottak. önálló, munkáltató taneszköz, közvetlenül nem épül másik tankönyvre.
A 3. évfolyamos Fogalmazás munkafüzet jellemzői:➢ a Fogalmazás munkafüzet tartalmában a NAT 2007 és az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettan-tervéhez igazodik.➢ a kiadvány a mindennapi életben hasznosítható, a társadalmi környezet változásainak és igényeinek megfelelő ismereteket közvetít.➢ a munkafüzet használatát egységes jelrendszer segíti.➢ a tankönyv első része (A fogalmazás építőkövei, Szövegalkotás szóban és írásban) a fogalmazástanítás tar-talmi részeivel foglalkozik, illetve a formának azon kérdéseivel, amely a szövegszerkesztés elengedhetetlen ismérveit tartalmazza. a feladatok szó-, mondat- és szövegszinten tevékenykedtetik a tanulókat.
fogalmazas3_KK.indd 16 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
17
Az elbeszélő fogalmazás című fejezet megismerteti az elbeszélés műfaji, szerkesztési, stílusbeli jellemzőit, kiemeli és gyakoroltatja az ehhez kapcsolható szövegműfajokat, illetve a műfajok jellegzetes elemeit.
Ezt követi a képtörténet műfaji jellegzetességeinek, specifikus elemeinek a megismertetése.➢ az indukciós szövegek az ismeretanyag és a műfaj tekintetében is rendkívül változatosak, tudatos alkotó-tevékenységre késztetnek. a feladatok követeik a szövegből adódó tartalmi és formai sajátosságokat. ➢ a tananyag az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önérté-kelés fejlesztését szolgálja. az új taneszközzel differenciáltan, az egyéni sajátosságok figyelembevételével fejleszthetők az anyanyelvi kompetenciák.➢ a témák motiválóak, sokszínűségüknél fogva nem válnak kényszerré a gyerekek számára, ami kulcskér-dése az írásbeli szövegalkotás tanításának.➢ a feladatok korszerűek, építenek a tanulók önálló tevékenységére, felhasználják az irodalmi és az ismeret-tartalmú szövegek elemzési eljárásaiban szerzett tapasztalatokat. Előtérbe helyezik a kreatív nyelvhasználat és az anyanyelvi kompetencia fejlesztését.➢ a munkafüzet felépítése, feladatrendszere lehetővé teszi a korszerű tanítási-tanulási stratégiák alkalma-zását, a változatosabb munkaformák (a páros, ill. csoportmunka) használatát, segíti az önálló tanulást.➢ a munkafüzet segítségével a pedagógus a motiválást a tanulás megkezdésétől a végéig minden egyes tanulási mozzanatnál egyénre szabottan, tudatosan tudja alkalmazni. a munkafüzeti feladatok különböző nehézségi foka biztosítja a tanulói sikerélmény lehetőségét. ➢ az érdekes, játékos feladatok oldottabbá, könnyedebbé teszik a tanulás folyamatát.➢ a képanyag motiváló hatású, erősíti a tantárgyhoz, tanuláshoz való pozitív viszonyt; aktivizálja a tanulók előzetes ismereteit; értékre nevel; kommunikációs lehetőséget teremt.➢ a munkafüzet olyan tanulási szokások, technikák kialakítását segíti, amelyek az eredményes, önálló ta-nuláshoz szükségesek (megismerés, a probléma azonosítása, következtetés, a probléma megoldása, ismétlés, alkalmazás, gyakorlás, önellenőrzés, javítás stb.).➢ a munkafüzet feladatai lehetőséget nyújtanak az önálló tanulás gyakorlására, az egyéni megoldásokra, a kreatív alkalmazásra, egymás tanítására, az egymástól tanulásra, a tanuláshoz szükséges képességek fej-lesztésére, valamint a rendszerezésre.➢ a munkafüzet végén található javítási jelek, valamint az önellenőrzés szempontjai azt a pedagógiai szem-léletet tükrözik, amely az oktatási célokon túl általános nevelési feladatokra is koncentrál, lehetőséget te-remtve arra, hogy a gyerekek fejleszthessék önismeretüket.➢ a taneszköz végén Tanulói szókincstár van, amely a változatos, árnyalt kifejezések használatára ösztönzi a tanulókat.
az apáczai Kiadó 3. évfolyamos Fogalmazás munkafüzete az önálló munka egyik eszköze, amely segíti a gyerekek ismeretszerző munkáját, lehetővé teszi az ismeretek rögzítését, gyakorlati alkalmazását. Olyan fogalmazástechnikai és fogalmazási gyakorlatokat tartalmaz, amelyek megkönnyíthetik mind a pedagó-gusok, mind a diákok munkáját, ezért használatát jó szívvel ajánlom a fogalmazásórákon. azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez a munkafüzet csupán jó eszköz, de nem csodaszer, semmiképpen sem he-lyettesítheti a nagyfokú önállóságot igénylő fogalmazásokat. a tankönyv használata rugalmasságot kíván a pedagógustól, hiszen a gyerekek szókincse, beszédfejlődése, kommunikációs szintje nagyon eltérő, hiszen minden fogalmazás egyedi alkotás.
fogalmazas3_KK.indd 17 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
18
A Fogalmazás munkafüzet felépítése
a 3. és a 4. évfolyamos Fogalmazás munkafüzetek használata némi sorrendi kötöttséget is kialakít: elbeszélő fogalmazással kezdjük, leírással folytatjuk, ezután a két műfajból kialakuló jellemzést tanítjuk, legutoljára pedig a mindegyik műfaj sajátosságait ötvöző levélírást.
a munkafüzetekben a négy alapformán felül más műfajok is megtalálhatók, de az alapformán belül is több átmeneti forma jöhet létre, ahogy a tartalom és a pillanatnyi beszédhelyzet megkívánja.
A 3. évfolyamos munkafüzet felépítése a következő:
I. Kapcsolatteremtésa kapcsolatfelvétel metakommunikációs és nyelvi formáinak gyakorlása.Szituációs játékok párban, csoportban.
II. A fogalmazás építőelemeia szavakról és a mondatokról tanultak ismétlése.a mondatok helyes összefűzésének, egymáshoz illesztésének módjai.a mondatok tartalmi kapcsolódása. a szöveg jellemzői.
III. Szövegalkotás szóban és írásbana cím és a tartalom kapcsolata.az anyaggyűjtés módjai: megfigyelés (tapasztalás), olvasás, visszaemlékezés (élmény), elképzelés.lényeges és lényegtelen gondolatok megkülönböztetése.Előzmény, esemény, következmény megfogalmazása.az események időrendi sorrendje.a rokon értelmű szavak szerepe a szövegben.
Iv. Az elbeszélő fogalmazásOlvasmányok, fogalmazások, ifjúsági regények elbeszélő részleteinek elemzése.az elbeszélés tartalmi és formai jegyei.Események leírása időrendben.a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása.a szöveg tagolása.Elbeszélő fogalmazások írása egyéni vagy közös élmény, olvasmányélmény, illetve képzelet alapján.az események leírása párbeszédes formában.
v. A képtörténeta képtörténet formai vizsgálata.Képtörténet készítése.
vI. Tanulói segédleteka 3. osztályban tanult fogalmak magyarázata.Tanulói szókincstár a fölösleges szóismétlés elkerülésére.Szempontok az önállóan készített tanulói fogalmazások önellenőrzéséhez. a javítási jelek értelmezése.
fogalmazas3_KK.indd 18 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
19
A tAnító FelkéSzüléSét Segítő tAnMenetA tanmenetekről
a tanmenetek az egyes tantárgyak tanítását közvetlenül meghatározó, az órai felkészüléshez kézzelfogható eligazítást adó dokumentumok.
a tanmenetjavaslat, mint ahogy a nevében is benne van, csak javaslatként használható. Természetesen egy tankönyvíró nem is vállalkozhat konkrét tanmenet elkészítésére, hiszen a tananyag súlypontozását, a tanulókhoz való igazítását csak a helyi pedagógiai program megismerése után tudná elkészíteni. Nem is lehet, de nem is akarjuk behatárolni, hogy az egyes tanítási órákon mit csináljanak a pedagógusok. a tan-menetjavaslattól el lehet térni, sőt el is kell térni!
Tehát a következőkben bemutatott tanmenetjavaslat (nem tanmenet!) az apáczai Kiadó kerettanter-vének szóbeli és írásbeli szövegalkotással kapcsolatos tartalmait jeleníti meg olyan részletességgel, hogy az eszközként szolgálja a tanítót a tanítási órákra való felkészülésben, részletes eligazítást adva az óravázlatok vagy tanítási tervezetek elkészítéséhez.
a tanítónak kell a tanmenetjavaslatból tanmenetet alkotnia. Tanévenként csak egy egyszerű tananyag-beosztást (felsorolást) kell készítenie a tanulócsoport ismeretében. azt kell eldöntenie, hogy hány órát szán az új ismeretek tanítására, hányat az új ismeretek rögzítésére, gyakorlati alkalmazására, illetve hova illeszti a gyakorló- vagy rendszerezőórákat stb.
a nevelő-oktató munkának a NaT szerinti szervezése szakmai-pedagógiai megújulást vár a pedagógu-soktól. az új dokumentumokra (NaT 2007, kerettanterv, helyi tanterv, pedagógiai program) alapozott ne-velő-oktató munka hatékonyságának döntő tényezője a pedagógus. Tárgyi tudása, pedagógiai kulturáltsá-ga alapvetően meghatározza a NaT megvalósulásának eredményességét, a tanulók anyanyelvi kultúrájának színvonalát.
A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás fejlesztése a 3. évfolyamon a NAT 2007 alapján
a következőkben a 3. évfolyamra vonatkozó óratervjavaslatot; a cél, a követelmény és a tartalom meghatá-rozását adjuk közre.
ÓratervjavaslatA beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése című témakörhöz kapcsolódó készsé-gek folyamatos fejlesztésének tevékenységei beépülnek a többi témakör tartalmaiba is, így ez az idő egy-egy tanítási órán percekben nem mérhető, tehát heti bontásban nem értelmezhető.
A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és szövegértés fejlesztése 18 óraÍrásbeli szövegek alkotása:
Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok
17 óra25 óra
éves órakeret: 55 óraHeti órakeret: 1,5 óra vagy i. félév: 1 óra
ii. félév: 2 óra
fogalmazas3_KK.indd 19 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
20
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
21
Cél:a szövegalkotás képességének intenzív fejlesztése.az önállóság növelése:
➢ a szövegalkotás szóbeli és írásos formáinak alkalmazásában,➢ a helyesírási szabályalkalmazásban,➢ az önellenőrzésben és a hibajavításban.
Követelmény:➢ Számoljon be összefüggő mondatokkal élményeiről, olvasmányai tartalmáról, megfigyeléseiről.➢ alkalmazza a szövegalkotás szabályait.➢ Készítsen kb. 1 oldal terjedelmű elbeszélő fogalmazást személyes élményeiről, megfigyeléseiről vagy
elképzelés alapján.
Tananyag:a NaT-ban előírt szűkre szabott tananyagtartalmak feltételt teremtenek ahhoz, hogy a legjobb belátásunk szerint alakítsuk a tanítandó anyagot, növeljük terjedelmét, mélyítsük tartalmát.
Kötelező NAT-tartalmak Bővítő tananyag
Beszámoló élményről, olvasmányok tartalmának szóbeli összefoglalása. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: az elbeszélő szöve-gek alkotásának szabályai: nyelvi megformáltságuk. Élmények, valós és képzelt események megfogalma-zása segítségadással és önállóan; az önálló munkák korrekciója.
párbeszédes forma alkalmazása.a helyszín változásainak követése.Nézőpontváltás egyazon események elbeszélésekor.Képregény.
fogalmazas3_KK.indd 20 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
20
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
21
Tanm
enet
java
slat
a fo
galm
azás
taní
tásá
hoz a
3. é
vfol
yam
szám
ára
éves
óra
kere
t: 55
óra
Het
i óra
kere
t: 1,
5 ór
a v
agy
i.
félé
v: 1
óra
ii. f
élév
: 2 ó
ra
Java
solt
köny
vek:
Fo
galm
azás
mun
kafü
zet 3
. évf
olya
m (a
pácz
ai K
iadó
)H
étsz
ínvi
rág o
lvas
ókön
yv 3
. évf
olya
m (a
pácz
ai K
iadó
)H
eged
űs F
eren
cné:
Szób
úvár
(apá
czai
Kia
dó)
Kézi
köny
v a
Foga
lmaz
ás m
unka
füze
t has
znát
atáh
oz 3
. évf
olya
m (a
pácz
ai K
iadó
)A
mag
yar h
elyes
írás s
zabá
lyai
(aka
dém
iai K
iadó
)M
agya
r ért
elmez
ő ké
zisz
ótár
(aka
dém
iai K
iadó
) O
. Nag
y G
ábor
: Mag
yar s
zólá
sok
és k
özm
ondá
sok
(Gon
dola
t Kön
yvki
adó)
Mag
yar s
zino
nim
aszó
tár (
aka
dém
iai K
iadó
)
A ta
nmen
etbe
n ha
szná
lt rö
vidí
tés:
Mf.:
Fog
alm
azás
mun
kafü
zet 3
. évf
olya
m
meg
jegy
zés:
a k
övet
kező
kben
olv
asha
tó ta
nmen
et a
tana
nyag
felo
sztá
s egy
ik le
hets
éges
mód
ja. a
lkot
ó fe
lhas
znál
ását
kon
krét
tanu
lócs
opor
t ism
eret
ében
java
solju
k.
fogalmazas3_KK.indd 21 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
22
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
23
Óra
Tém
a, ta
nany
aga
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, mód
-sz
erta
ni ja
vasla
tok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasla
tok
a té
mak
örhö
z (p
roje
kt, g
yűjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)
BEv
EZET
ÉS
1.Sz
óbel
i szö
veg-
alko
tás
Szöv
egal
kotá
s szó
ban:
nyá
ri tö
rté-
nete
k m
egfo
galm
azás
a a
társ
akna
k.
rész
véte
l a ta
nuló
csop
ortb
an fo
lyó
besz
élge
tésb
en. F
igye
lem
a k
or tá
rs
és a
feln
őtt b
eszé
lget
őtár
sra.
rö
vid
hallo
tt sz
öveg
lény
egén
ek,
érze
lmi t
arta
lmán
ak m
egér
tése
.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: ha
llott
szöv
eg m
egér
tésé
nek
képe
sség
e, a
szób
eli k
apcs
o-la
ttart
ás k
épes
sége
, kül
önfé
le
közl
ési h
elyz
etek
felis
mer
ésén
ek
képe
sség
e.Sz
emél
yes k
ompe
tenc
ia: k
rea-
tivitá
s.
Mf.
4/1.
1. a
nyá
ri él
mén
yeke
t meg
örö-
kítő
fény
képe
kből
, illu
sztr
áci-
ókbó
l kiá
llítá
s sze
rvez
ése.
2. a
z öná
lló fe
lada
tvég
zés
egye
s lép
ései
nek
meg
alap
ozá-
sa:
• kön
yvtá
rláto
gatá
s, kö
nyvk
öl-
csön
zés,
• a k
oros
ztál
ynak
kés
zült
szó-
tára
k, le
xiko
nok
hasz
nála
ta.
2.
Új t
antá
rgyu
nk
a fo
galm
azás
a b
evez
ető
gond
olat
ok é
s az i
déze
t el
olva
sása
, meg
besz
élés
e.a
mun
kafü
zetb
en v
aló
elig
azod
ást
segí
tő je
lek
tanu
lmán
yozá
sa.
az i
nfor
mác
iók
meg
kere
sése
.
A h
aték
ony
önál
ló ta
nulá
s: m
otiv
áció
, a fi
gyel
em ö
sszp
on-
tosít
ása,
tájé
kozó
dás.
Mf.
3.,
84–8
5.,
86–8
7.
3.
Kap
csol
atte
rem
-té
s. K
öszö
nés,
meg
szól
ítás
Kap
csol
atte
rem
tés k
ülön
böző
he
lyze
tekb
en. a
kös
zöné
s, be
mu-
tatk
ozás
; a k
érés
, a tu
dako
zódá
s, a
segí
tség
kéré
s gya
korlá
sa tá
rsas
be
széd
szitu
áció
kban
(pl.
új ta
nuló
ér
kezé
se).
a k
apcs
olat
felv
étel
met
akom
mun
i-ká
ciós
és n
yelv
i for
mái
nak
gyak
or-
lása
.M
inde
nnap
i kon
flikt
usok
átélé
se
külö
nfél
e dr
amat
ikus
form
ák
kipr
óbál
ása
révé
n (p
l. he
lyze
tgya
-ko
rlat).
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
:• k
omm
unik
atív
kép
essé
g,• a
nem
ver
bális
önk
ifeje
zés
képe
sség
e.
Szoc
iális
kom
pete
ncia
: em
pá-
tia.
A h
aték
ony,
öná
lló ta
nulá
s: kr
itika
i gon
dolk
odás
.
Mf.
4/2.
,5/
5.M
f. 4/
3.
Mf.
5/4.
Mf.
4–5.
fogalmazas3_KK.indd 22 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
22
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
23
Óra
Tém
a, ta
nany
aga
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, mód
-sz
erta
ni ja
vasla
tok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasla
tok
a té
mak
örhö
z (p
roje
kt, g
yűjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)
a F
OG
alM
aZá
S Ép
ÍTŐ
ElEM
Ei4.
Szav
ak g
yűjté
se
kép
alap
ján
a ké
rdés
ekne
k m
egfe
lelő
enro
kon
érte
lmű
szav
ak h
aszn
á-la
ta
Szóg
yűjté
s kép
ről k
érdé
sek
se-
gíts
égév
el. S
zava
k ta
rtal
mán
ak
érte
lmez
ése.
Sza
vak,
szóc
salá
dok
jele
ntés
mag
yará
zata
. M
emór
iajá
ték
szav
akka
l. a
z akt
ív
szók
incs
gaz
dagí
tása
.M
egad
ott s
zava
khoz
szin
onim
ák
gyűj
tése
. Sz
óbel
i és í
rásb
eli f
elad
atok
meg
ol-
dása
szav
ak, m
onda
tok
szin
tjén.
ö
nálló
tört
énet
alko
tás a
szóc
salá
d sz
avai
val,
illet
ve k
éprő
l.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
:• s
zóki
ncsb
ővíté
s,
• szó
beli
kapc
sola
ttart
ás,
• a n
em v
erbá
lis ö
nkife
jezé
s ké
pess
ége.
Kez
dem
énye
zőké
pess
ég é
s vál
-la
lkoz
ói k
ompe
tenc
ia: v
álla
lko-
zóké
szsé
g.
Mf.
6/1.
, 2.,
7/3.
, 4.
Mf.
7/4.
, 5.
Mf.
7. já
ték
Mf.
7/4.
, 5.
Mf.
6–7.
Mf.
84–8
5.
Szób
úvár
Mag
yar
szin
onim
a-sz
ótár
Mag
yar
érte
lmez
ő ké
zisz
ótár
1. S
zóm
agya
ráza
t kés
zíté
se
meg
adot
t, ill
etve
tets
zőle
gese
n vá
lasz
tott
szav
akka
l.
2. r
égie
s sza
vak
meg
ismer
ése
szóm
agya
ráza
ttal e
gyüt
t.
3. M
elyi
k a
legs
zebb
mag
yar
szav
unk?
(állá
sfogl
alás
, vél
e-m
énya
lkot
ás)
4. S
zava
k m
ás n
yelv
en: a
ngol
, né
met
, esz
pere
nte
stb.
(Ide
gen
nyel
vi k
omm
unik
áció
)5.
Mon
data
lkot
ási
gyak
orla
tok
Mon
datfa
jták
Mon
datb
ővíté
s és
mon
dats
zű-
kíté
s
Szób
eli é
s írá
sbel
i fel
adat
ok m
egol
-dá
sa a
mon
dato
k sz
intjé
n. M
onda
t al
kotá
sa m
egad
ott s
zava
k fe
lhas
z-ná
lásá
val.
Mon
data
lkot
ás a
szav
ak so
rren
djé-
nek
meg
válto
ztat
ásáv
al.
a sz
óren
d sz
erep
e a
mon
dat h
ang-
súly
ozás
ában
.K
ülön
böző
mon
datfa
jták
felis
-m
erés
e, a
lkot
ása,
han
gsúl
yozá
sa.
Mon
datb
ővíté
s kér
dése
k se
gíts
égé-
vel.
Mon
dats
zűkí
tési
gyak
orla
tok.
Szitu
áció
s ját
ékok
pár
ban.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
:•
külö
nfél
e kö
zlés
i hel
yzet
ek fe
l-ism
erés
e,
• kom
mun
ikác
ió a
kül
önbö
ző
néző
pont
ok fi
gyel
embe
véte
léve
l,• h
elye
s és k
reat
ív n
yelv
hasz
ná-
lat,
• hel
yesír
ási k
épes
ség
Mf.
9/4.
, 5.
Mf.
8/2.
, 3.
Mf.
8/1.
9/4.
, 5.,
6.
Mf.
8–9.
Nye
lvta
n és
he
lyes
írás
3. év
fo-
lyam
1. a
Mf.
8., 9
. és 1
0. o
ldal
án
talá
lhat
ó ha
t kép
köz
ötti
össz
efüg
gése
k m
egfo
galm
a-zá
sa. T
örté
neta
lkot
ás a
kép
ek
alap
ján.
2. C
irkus
zlát
ogat
ás, j
egyv
ásár
-lá
s.
3. in
terjú
kés
zíté
se e
gy c
irkus
zi
alka
lmaz
otta
l.
fogalmazas3_KK.indd 23 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
24
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
25
Óra
Tém
a, ta
nany
aga
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, mód
-sz
erta
ni ja
vasla
tok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasla
tok
a té
mak
örhö
z (p
roje
kt, g
yűjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)
6.M
onda
talk
otás
i gy
akor
lato
kM
onda
tok
foly
-ta
tása
, kie
gész
í-té
se. T
agol
atla
n sz
öveg
mon
da-
tokr
a bo
ntás
a
a k
ülön
féle
mon
dato
k fe
lism
erés
e,
hely
es h
aszn
álat
a a
közl
ési c
élna
k és
szán
dékn
ak m
egfe
lelő
en.
a k
ülön
böző
mon
datfa
jták
hang
-le
jtésé
nek
repr
oduk
álás
a a
hang
os
olva
sásb
an.
Mon
dato
k ös
szek
apcs
olás
a kö
tő-
szav
akka
l, az
öss
zete
tt m
onda
tok
dalla
mfo
rmál
ásán
ak g
yako
rlása
.Ta
gola
tlan
szöv
eg m
onda
tokr
a bo
ntás
a.M
onda
talk
otás
ok p
árba
n, cs
opor
tban
.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
:• k
ülön
féle
köz
lési
hely
zete
k fe
lism
erés
e,• h
elye
s és k
reat
ív n
yelv
hasz
ná-
lat,
• hel
yesír
ási k
épes
ség,
• ver
bális
emlé
keze
t.
Mf.
10/7
.
Mf.
10/7
., 8.
Mf.
10/7
., 8.
, 9.
Mf.
10.
játé
k.
Mf.
10.
Nye
lvta
n és
hely
es-
írás
3. év
folya
m
7.a
mon
dato
k ta
r-ta
lmi k
apcs
olat
aa
mon
dato
k ta
rtal
mi k
apcs
olód
á-sá
nak
meg
figye
lése
, viz
sgál
ata.
az
egym
ást k
övet
ő m
onda
tok
közö
tti
tart
alm
i öss
zefü
ggés
felis
mer
ése.
M
onda
tok
össz
ekap
csol
ása.
Szób
eli é
s írá
sbel
i fel
adat
ok m
egol
-dá
sa a
mon
dato
k, il
letv
e a
szöv
eg
szin
tjén.
Tar
talm
ilag
össz
efüg
gő
mon
dato
k vi
zsgá
lata
meg
adot
t sz
empo
ntok
szer
int.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: ok
-oko
zati
össz
efüg
gése
k fe
l-ism
erés
e, lo
gika
i gon
dolk
odás
, kö
vetk
ezte
tése
k.Sz
emél
yes k
ompe
tenc
ia: a
kr
eatív
gon
dolk
odás
kép
essé
ge.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: a
hely
esírá
si ké
pess
ég.
Mf.
11–1
2.
Mf.
11/3
.,12
/4.
Mon
dato
k írá
sa
Mf.
11–1
2.1.
Ese
mén
y ké
t kül
önbö
ző
moz
zana
tát m
egör
ökítő
, ös
szet
arto
zó k
éppá
r raj
zolá
sa
(lásd
Mf.
13/7
.).a
tart
alm
i kap
csol
atok
indo
k-lá
sa.
2. a
z elk
észü
lt ké
ppár
okka
l m
emór
iajá
ték
játs
zása
cso-
port
okba
n.
fogalmazas3_KK.indd 24 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
24
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
25
Óra
Tém
a, ta
nany
aga
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, mód
-sz
erta
ni ja
vasla
tok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasla
tok
a té
mak
örhö
z (p
roje
kt, g
yűjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)
8.
Tart
alm
ilag
ösz-
szef
üggő
mon
-da
tok
alko
tása
Szób
eli s
zöve
g-al
kotá
s
Tart
alm
ilag
kapc
soló
dó m
onda
-to
k ki
egés
zíté
se.
ado
tt m
onda
tok
össz
ekap
csol
ása
kapc
soló
elem
ek b
eikt
atás
ával
.Ta
rtal
mila
g ka
pcso
lódó
mon
da-
tok
alko
tása
(pár
ban,
csop
ortb
an)
szóp
árok
, ille
tve
össz
etar
tozó
ké
pek
alap
ján.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: kr
eatív
gon
dolk
odás
, köv
etke
z-te
tése
k.A
nyan
yelv
i kom
mun
ikác
ió:
• szó
beli
szöv
egal
kotá
s, • h
elye
sírás
i kép
essé
g.Te
rmés
zettu
dom
ányo
s kom
-pe
tenc
ia: k
örny
ezet
tuda
tos
mag
atar
tás,
egés
zség
es él
et-
mód
.
Mf.
12/5
., 6.
13
. ját
ék
Mf.
13/7
., 8.
Mon
dato
k írá
saM
f. 13
/7.
Mf.
12–1
3.
9.
a sz
öveg
jelle
m-
zői
Szöv
eg, n
em sz
öveg
meg
külö
n-bö
ztet
ése.
Szób
eli é
s írá
sbel
i fel
adat
ok
meg
oldá
sa a
mon
dato
k, il
letv
e a
szöv
eg sz
intjé
n.Sz
öveg
alko
tás e
sem
énye
k so
r-re
ndbe
állí
tásá
val,
illet
ve k
ép-
sorr
ól. M
inde
nnap
i élm
énye
k fe
lidéz
ése,
elm
ondá
sa.
a sz
öveg
ből h
iány
zó m
onda
tok
pótlá
sa.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s:• o
lvas
áské
szsé
g, sz
öveg
érté
s,• ö
ssze
függ
éslá
tás.
Szem
élye
s kom
pete
ncia
: a
krea
tív g
ondo
lkod
ás.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: • s
zóbe
li sz
öveg
alko
tás,
a be
-sz
édm
egér
tés k
épes
sége
.
Mf.
14/1
., 2.
Mf.
14/3
.
15/4
. a)
15/4
. c),
15/5
.
Mf.
14–1
5.
Hét
szín
- vi
rág o
l-va
sókö
nyv
1. F
ényk
épek
gyű
jtése
nyá
ri él
mén
yekr
ől, k
iránd
ulás
okró
l, isk
olai
ese
mén
yekr
ől. ö
sz-
szef
üggő
szöv
eg a
lkot
ása
a ké
peke
n lá
totta
król
.
2. S
zófű
zése
s mon
dato
k,
szöv
egek
alk
otás
a pá
rban
, cs
opor
tban
. (a
z egy
más
t köv
ető
szav
ak
utol
só, i
lletv
e el
ső b
etűi
nek
azon
osak
nak
kell
lenn
iük.
)
10.
Szöv
egal
kotá
s ké
pről
egy
éni
élm
ény
alap
ján
rövi
d sz
óbel
i szö
vege
k m
egér
té-
se, é
rtel
mez
ése
és a
lkot
ása.
M
agab
izto
s fel
lépé
s, a
szób
eli
kom
mun
ikác
ió n
em v
erbá
lis e
sz-
köze
inek
és a
segé
desz
közö
knek
a
bizt
os h
aszn
álat
a.
Sajá
t szö
veg
vizs
gála
ta m
egad
ott
szem
pont
ok sz
erin
t.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
:• a
szób
eli n
yelv
i kép
essé
gek
fejle
szté
se,
• kre
atív
szöv
egal
kotá
s.Sz
ociá
lis k
ompe
tenc
ia:
együ
ttműk
ödés
.
Mf.
16/6
.,já
ték
Mf.
16/7
., 8.
Mf.
16.
Hét
szín
- vi
rág o
l-va
sókö
nyv
fogalmazas3_KK.indd 25 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
26
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
27
Óra
Tém
a, ta
nany
aga
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, mód
-sz
erta
ni ja
vasla
tok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasla
tok
a té
mak
örhö
z (p
roje
kt, g
yűjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)
11.
öná
lló sz
öveg
-al
kotá
sö
ssze
függ
ő m
onda
tok
alko
-tá
sa k
éprő
l vag
y ké
psor
ról
Szöv
egal
kotá
s néh
ány
mon
dat
össz
ekap
csol
ásáv
al.
Szem
pont
ok: a
mon
dato
k ta
r-ta
lmi k
apcs
olat
a, sz
óhas
znál
at,
ötle
tess
ég.
öne
llenő
rzés
.
Kez
dem
énye
zőké
pess
ég é
s vá
llalk
ozói
kom
pete
ncia
: te
rvez
és.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: kr
eatív
szöv
egal
kotá
s.Sz
emél
yes k
ompe
tenc
ia:
önál
lósá
g.A
hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás:
kriti
kai g
ondo
lkod
ás.
Mf.
84–8
5.
12.
az í
rásb
eli
mun
kák
javí
tása
az í
rásb
eli m
unká
k ja
vítá
sa, a
típ
ushi
bák
meg
besz
élés
e. D
iffer
enci
álás
: • a
típu
shib
ák ja
vítá
sa,
• any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: kre
-at
ív sz
öveg
alko
tás.
Szem
élye
s kom
pete
ncia
: ön
álló
ság.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: kr
itika
i gon
dolk
odás
, a fi
gye-
lem
öss
zpon
tosít
ása.
Szoc
iális
kom
pete
ncia
: tol
e-ra
ncia
.
Mf.
86.
SZö
vEG
alK
OTá
S SZ
ÓBa
N É
S Ír
áSB
aN
13.
a cí
ma
cím
és a
tar-
talo
m k
apcs
o-la
ta
a cí
m é
s a sz
öveg
kap
csol
atán
ak
meg
figye
lése
, viz
sgál
ata.
a
z olv
asot
t mes
ék, e
lbes
zélé
sek
cím
ének
viz
sgál
ata
tart
alm
i, fo
r-m
ai é
s hel
yesír
ási s
zem
pont
ból.
Cím
adás
i gya
korla
tok.
Cím
vá-
lasz
tás,
cím
variá
ciók
öss
zeál
lítás
a ké
pekh
ez, s
zöve
gekh
ez. a
java
sla-
tok
indo
klás
a, m
egbe
szél
ése.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s:• a
z egy
es tu
dást
erül
etek
kö-
zötti
kap
csol
atok
felis
mer
ése,
• a ta
nulta
k al
kalm
azás
a új
he
lyze
tben
,• i
nfor
mác
ióke
resé
s,• l
énye
gkie
mel
és, k
övet
kezt
etés
.Sz
emél
yes k
ompe
tenc
ia: k
re-
ativ
itás.
Kez
dem
énye
zőké
pess
ég é
s vá
llalk
ozói
kom
pete
ncia
: vé
lem
ényn
yilv
ánítá
s.A
nyan
yelv
i kom
mun
ikác
ió:
hely
esírá
si ké
pess
ég.
Mf.
17/2
., 3.
19. j
áték
Mf.
19/6
.M
f. 17
/1.,
18/4
., 5.
, 19
/7.
Cím
ek ír
ása
Mf.
17–1
9.
Hét
szín
- vi
rág o
l-va
sókö
nyv
a k
oros
z-tá
lyna
k ké
szül
t kö
nyve
k
1. K
önyv
tárlá
toga
tás.
a k
önyv
cím
ek é
s a k
önyv
tar-
talm
áról
szól
ó ism
erte
tők
ösz-
szev
etés
e.vé
lem
ényn
yilv
ánítá
sok.
2. a
tanu
lók
érde
klőd
ését
leg-
jobb
an f
elke
ltő h
árom
kön
yv
kivá
lasz
tása
cím
ala
pján
.
fogalmazas3_KK.indd 26 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
26
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
27
Óra
Tém
a, ta
nany
aga
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, mód
-sz
erta
ni ja
vasla
tok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasla
tok
a té
mak
örhö
z (p
roje
kt, g
yűjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)
14.
az
anya
ggyű
jtés
mód
jai
az
anya
ggyű
jtés
mód
jain
ak m
eg-
figye
lése
, viz
sgál
ata,
felis
mer
ése a
z ol
vaso
tt sz
emel
vény
ekbe
n.
Tém
ák g
yűjté
se a
z an
yagg
yűjté
s m
ódja
inak
meg
fele
lően
.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s:• o
lvas
áské
szsé
g,• s
zöve
gért
és,
• lén
yegk
iem
elés
,• k
övet
kezt
etés
,• t
ájék
ozód
ás.
Mf.
20/1
.
Mf.
20/2
.
Mf.
20–2
2.
Hét
szín
- vi
rág o
l-va
sókö
nyv
1. a
z öná
lló fe
lada
tvég
zés
egye
s lép
ései
nek
meg
alap
ozá-
sa: k
önyv
tárlá
toga
tás,
köny
v-kö
lcsö
nzés
.
2. a
z iST
krit
ikus
has
znál
ata
a ko
mm
unik
áció
és a
szab
ad-
idő
teré
n (d
igitá
lis k
ompe
ten-
cia)
.
15.
az a
nyag
gyűj
tés
több
féle
mód
jaSz
öveg
alko
tás p
árba
n va
gy cs
o-po
rtba
n m
egfig
yelé
s, ta
pasz
tala
t, ol
vasá
s, el
képz
elés
, em
léke
zés,
élm
ény
alap
ján.
Tö
bb a
nyag
gyűj
tési
mód
alk
alm
a-zá
sána
k m
egfig
yelé
se u
gyan
azon
sz
öveg
ben.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: sz
óbel
i és í
rásb
eli s
zöve
galk
o-tá
s.Sz
emél
yes k
ompe
tenc
ia: k
rea-
tivitá
s, fa
ntáz
ia, k
épze
let.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s:• a
figy
elem
öss
zpon
tosít
ása.
• inf
orm
áció
kere
sés.
Mf.
21–2
2.
Mf.
22/7
.
Mf.
21/3
., 4.
Mf.
22/9
.
a k
oros
z-tá
lyna
k ké
szül
t kö
nyve
k
16.
lény
eges
vag
y lé
nyeg
tele
n?is
mer
t mes
ék lé
nyeg
es g
ondo
lata
-in
ak k
iem
elés
e.Eg
y-eg
y es
emén
y tö
bbfé
le n
yelv
i fo
rmáj
ának
meg
figye
lése
.lé
nyeg
es é
s lén
yegt
elen
(elh
agy-
ható
) gon
dola
tok
meg
külö
nböz
-te
tése
. a lé
nyeg
tele
n –
a té
máh
oz
nem
tart
ozó
– m
onda
tok
törlé
se a
fo
galm
azás
okbó
l. Fo
galm
azás
ok
kieg
észí
tése
lény
eges
– a
tém
ához
ta
rtoz
ó –
mon
dato
kkal
, gon
do-
lato
kkal
. Hib
ás sz
öveg
ek ja
vítá
sa.
Stili
sztik
ai fe
lada
tok.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: in
form
áció
kere
sés,
lény
egki
-em
elés
.
Szoc
iális
kom
pete
ncia
: eg
yüttm
űköd
és, p
robl
émam
eg-
oldó
kép
essé
g.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: vi
také
szsé
g.
Mf.
23/1
. b)
, c)
Mf.
23/1
. a),
24/3
. c)
Mf.
23.,
24.,
25.
Hét
szín
- vi
rág o
l-va
sókö
nyv
1. O
lvas
mán
yok,
tana
nyag
-ok
lény
eges
gon
dola
tain
ak
kiem
elés
e.
2. F
olya
mat
ábra
, gon
dola
ttér-
kép
stb.
kés
zíté
se k
ülön
böző
ta
ntár
gyak
tana
nyag
aiho
z.
fogalmazas3_KK.indd 27 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
28
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
29
Óra
Tém
a, ta
nany
aga
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, mód
-sz
erta
ni ja
vasla
tok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasla
tok
a té
mak
örhö
z (p
roje
kt, g
yűjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)
17.
lény
eges
és
lény
egte
len
gond
olat
ok
meg
külö
nböz
-te
tése
a n
élkü
lözh
ető
és a
nél
külö
zhe-
tetle
n go
ndol
atok
meg
külö
nböz
-te
tése
rövi
d sz
öveg
ekbe
n.
Hib
ás n
yelv
i for
mák
meg
besz
élé-
se, j
avítá
sa.
Töre
kvés
a m
egfe
lelő
nye
lvi f
or-
mák
has
znál
atár
a.G
ondo
lato
k, in
form
áció
k, é
r-ze
lmek
és v
élem
énye
k eg
ysze
rű,
érth
ető
és h
aték
ony
közl
ése.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: in
form
áció
kere
sés,
lény
egki
-em
elés
. Sz
ociá
lis k
ompe
tenc
ia:
együ
ttműk
ödés
, pro
blém
ameg
-ol
dó k
épes
ség,
vita
kész
ség.
A
nyan
yelv
i kom
mun
ikác
ió:
szöv
egal
kotá
s szó
ban
és ír
ás-
ban.
Mf.
23/1
.,24
/2.,
3.
Mf.
25/5
.
Mf.
23.,
24.,
25.
Hét
szín
- vi
rág o
l-va
sókö
nyv
18.
Előz
mén
y, es
e-m
ény,
köve
tkez
-m
ény
Képp
árok
, ille
tve
képs
or a
lap-
ján
előz
mén
y, es
emén
y, kö
-ve
tkez
mén
y m
egfo
galm
azás
a.
Mon
datk
iegé
szíté
sek,
ese
mén
yek
előz
mén
yéne
k és
köv
etke
zmén
yé-
nek
meg
foga
lmaz
ása.
Eszt
étik
ai-m
űvés
zeti
tuda
-to
sság
és k
ifeje
zőké
pess
ég:
ered
etisé
g.A
hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás:
logi
kus g
ondo
lkod
ás, k
övet
-ke
ztet
ések
.
Mf.
26/1
.
Mf.
26/2
., 3.
27/4
.
Mf.
26–2
7.
1. r
ajzs
oroz
at k
észí
tése
cs
opor
tban
. a tö
rtén
et e
gyes
m
ozza
nata
i kül
ön n
égyz
etbe
n le
gyen
ek á
bráz
olva
.
2. Ú
jságo
kból
kiv
ágot
t ké
preg
ényk
ocká
k so
rren
dbe
állít
ása
az e
sem
énye
knek
m
egfe
lelő
en.
19.
az e
sem
énye
k el
őzm
énye
, kö-
vetk
ezm
énye
a m
onda
tok
közö
tti k
apcs
olat
m
egte
rem
tése
a h
iány
zó g
ondo
la-
tok
pótlá
sáva
l.Es
emén
yek
előz
mén
yéne
k és
kö
vetk
ezm
ényé
nek
meg
foga
l-m
azás
a. S
zóbe
li sz
öveg
alko
tás
képs
orró
l. Sz
öveg
alko
tás f
ordí
tott
sorr
end
alap
ján
(köv
etke
zmén
y, el
őzm
ény)
.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: sz
óhas
znál
at, b
eszé
dkés
zség
, sz
öveg
érté
s, sz
óbel
i szö
vega
l-ko
tás.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: ok
-oko
zati
össz
efüg
gése
k,
dive
rgen
s gon
dolk
odás
.Sz
ociá
lis k
ompe
tenc
ia:
együ
ttműk
ödés
csop
ortb
an.
Szem
élye
s kom
pete
ncia
: eg
észs
éges
, har
mon
ikus
élet
-vi
tel.
Mf.
27/5
.,28
/6.
Mf.
27–2
8.
fogalmazas3_KK.indd 28 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
28
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
29
Óra
Tém
a, ta
nany
aga
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, mód
-sz
erta
ni ja
vasla
tok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasla
tok
a té
mak
örhö
z (p
roje
kt, g
yűjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)
20.
az e
sem
énye
k so
rren
dje
Esem
énye
k m
onda
tain
ak, s
zava
-in
ak, k
épei
nek
hely
es so
rren
dbe
állít
ása
szám
ozás
sal.
az e
sem
é-ny
ek id
ején
ek a
zono
sítás
a.Tö
rtén
etal
kotá
s ese
mén
yek
adot
t m
ozza
nata
inak
felh
aszn
álás
ával
. a
mes
e ny
elvi
kife
jezé
smód
jána
k m
egfig
yelé
se.
Külö
nfél
e kö
zlés
i hel
yzet
ek fe
lis-
mer
ése
és g
yako
rlása
.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: vi
zuál
is em
léke
zet.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
:• a
nem
ver
bális
önk
ifeje
zés
képe
sség
e, • k
omm
unik
áció
a kü
lönb
öző
néző
pont
ok fi
gyele
mbe
véte
lével,
• szó
kinc
sbőv
ítés.
Szoc
iális
kom
pete
ncia
: pro
b-lé
mam
egol
dás,
dönt
ési k
épes
-sé
g.
Mf.
29/1
.
Mf.
30/4
. b),
5. a
)
Mf.
30/4
. c)
Mf.
30/4
. c)
Mf.
29/3
.
Mf.
29–3
0.
1. N
apire
nd k
észí
tése
a h
ét
napj
aiho
z raj
zos é
s szö
vege
s fo
rmáb
an is
. Hel
yes s
zoká
sok
kial
akítá
sa.
2. D
iafil
m v
etíté
se.
21.
az e
sem
énye
k id
őbel
i sor
rend
-je
Tört
énet
alko
tás k
épso
r fel
hasz
ná-
lásá
val.
a k
épso
r ese
mén
yein
ek
elm
ondá
sa id
őren
dben
, maj
d az
es
emén
yek
leírá
sa. a
sajá
t mun
ka
érté
kelé
se.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: sz
óbel
i és í
rásb
eli s
zöve
galk
o-tá
s, írá
skés
zség
, érv
elés
. Sz
emél
yes k
ompe
tenc
ia:
• ért
ékel
és,
• kre
ativ
itás.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: a
figye
lem
öss
zpon
tosít
ása.
Mf.
31/7
.
Mf.
31. j
áték
Mf.
31.
22.
a ro
kon
ér-
telm
ű sz
avak
sz
erep
e a
szö-
vegb
en
roko
n ér
telm
ű sz
avak
gyű
jtése
. a
szói
smét
lés e
lker
ülés
ének
gy
akor
lása
az a
lább
i mód
okon
: az
ism
étel
t szó
elha
gyás
a, ro
kon
érte
lmű
szav
ak a
lkal
maz
ása,
m
onda
tok
átfo
galm
azás
a.vé
lem
énye
k eg
ysze
rű, é
rthe
tő é
s ha
téko
ny k
özlé
se.
Hib
ás sz
öveg
javí
tása
.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
:• s
zóki
ncsb
ővíté
s, vá
lasz
téko
s ny
elvh
aszn
álat
,• é
rvel
és, v
itaké
szsé
g.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s:• o
lvas
áské
szsé
g, sz
öveg
érté
s,• i
nfor
mác
ióke
resé
s.
Mf.
32–3
3.
Mf.
32/1
. c),
33/3
. b)
Mf.
32/1
., 33
/3.
Mf.
33/5
.
Mf.
32–3
3.
Mf.
84–8
5.
Mag
yar
szin
oni-
mas
zótá
r
1. p
rodu
ktív
és f
élpr
oduk
tív
szöv
egek
mag
neto
fonr
a m
on-
dása
. a
viss
zajá
tszá
s utá
n a
szó-
hasz
nála
t jav
ítása
.
fogalmazas3_KK.indd 29 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
30
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
31
Óra
Tém
a, ta
nany
aga
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, mód
-sz
erta
ni ja
vasla
tok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasla
tok
a té
mak
örhö
z (p
roje
kt, g
yűjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)
23.
a sz
óism
étlé
s el
kerü
lésé
nek
mód
jai
Hib
ás n
yelv
i fo
rmák
javí
tása
roko
n ér
telm
ű sz
avak
gyű
jtése
. a
z akt
ív sz
ókin
cs g
azda
gítá
sa.
Hiá
nyos
tört
énet
kie
gész
ítése
ro
kon
érte
lmű
szav
akka
l.H
ibás
nye
lvi f
orm
ák m
egbe
szél
é-se
, jav
ítása
.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
:• s
zóki
ncsb
ővíté
s, vá
lasz
téko
s ny
elvh
aszn
álat
,• l
énye
gkie
mel
és.
Eszt
étik
ai-m
űvés
zeti
tuda
-to
sság
és k
ifeje
zőké
pess
ég:
belső
kép-
kész
ítés.
Szoc
iális
kom
pete
ncia
: eg
yüttm
űköd
és a
csop
ortm
un-
kák
sorá
n.
Mf.
34–3
5.
Mf.
35/9
., 10
. M
f. 34
/6.
Mf.
34–3
5.
Mf.
34–3
5.
Mf.
84–8
5.
Mag
yar
szin
oni-
mas
zótá
rFe
kete
i.:
Csí
2. K
evés
bé is
mer
t sza
vakh
oz
szin
onim
ák g
yűjté
se p
árba
n,
csop
ortb
an.
24.
Diff
eren
ciál
t gy
akor
lás
a ta
nult
ismer
e-te
k al
kalm
azás
a
Cím
variá
ciók
öss
zeál
lítás
a ké
-pe
khez
. a ja
vasla
tok
indo
klás
a,
meg
besz
élés
e. Es
emén
yek
képe
inek
, mon
da-
tain
ak h
elye
s sor
rend
be á
llítá
sa
szám
ozás
sal.
Tört
énet
alko
tás e
sem
énye
k ad
ott
moz
zana
tain
ak fe
lhas
znál
ásáv
al.
roko
n ér
telm
ű sz
avak
gyű
jtése
. a
szói
smét
lés e
lker
ülés
ének
gya
-ko
rlása
hib
ás sz
öveg
ek ja
vítá
sáva
l.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: • m
egsz
erze
tt tu
dás a
lkal
ma-
zása
, • l
ogik
ai g
ondo
lkod
ás.
Szem
élye
s kom
pete
ncia
: ön
álló
ság.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: he
lyes
és k
reat
ív n
yelv
hasz
ná-
lat.
Mf.
36–3
7.
Mf.
36/2
., 3.
, 37
/4.
Mf.
36/2
., 3.
, 37
/5.,6
.
Mf.
37/6
.
Mf.
36–3
7.
25.
öná
lló sz
öveg
-al
kotá
sö
ssze
függ
ő sz
öveg
alk
otás
a ké
pről
, kép
sor-
ról v
agy
egyé
ni
élm
ény
alap
ján
Szöv
egal
kotá
s néh
ány
mon
dat
össz
ekap
csol
ásáv
al.
Szem
pont
ok: ö
nálló
cím
vála
sztá
s, a
mon
dato
k lo
giku
s sor
rend
be
szed
ése,
kapc
solá
sa. a
szói
smét
lés
elke
rülé
se.
öne
llenő
rzés
.
Kez
dem
énye
zőké
pess
ég é
s vá
llalk
ozói
kom
pete
ncia
: te
rvez
és.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: kr
eatív
szöv
egal
kotá
s.Sz
emél
yes k
ompe
tenc
ia:
önál
lósá
g.A
hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás:
kriti
kai g
ondo
lkod
ás.
Mf.
84–8
5.
Mf.
87.
fogalmazas3_KK.indd 30 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
30
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
31
Óra
Tém
a, ta
nany
aga
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, mód
-sz
erta
ni ja
vasla
tok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasla
tok
a té
mak
örhö
z (p
roje
kt, g
yűjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)
26.
az
önál
lóan
ké-
szíte
tt sz
öveg
ja-
vítá
sa
az
írásb
eli m
unká
k ja
vítá
sa, a
tí-
push
ibák
meg
besz
élés
e. D
iffer
enci
álás
: • a
típu
shib
ák ja
vítá
sa,
• any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: kre
a-tív
szöv
egal
kotá
s.
Szem
élye
s kom
pete
ncia
: ön
álló
ság.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: kr
i tika
i gon
dolk
odás
, a fi
gye-
lem
öss
zpon
tosít
ása.
Szoc
iális
kom
pete
ncia
: tol
e-ra
ncia
.
Mf.
86.
aZ
ElBE
SZÉl
Ő F
OG
alM
aZá
S
27.
az e
lbes
zélő
fo
galm
azás
Olv
asm
ányo
k és
foga
lmaz
ások
el
besz
élő
rész
le-
tein
ek el
emzé
se
regé
nyek
, olv
asm
ányo
k, fo
gal-
maz
ások
elbe
szél
ő ré
szle
tein
ek
vizs
gála
ta, e
lem
zése
. U
gyan
arró
l a té
már
ól sz
óló
elbe
-sz
élés
és l
eírá
s öss
zeha
sonl
ítása
. ifj
úság
i reg
énye
kből
vet
t szö
veg-
rész
lete
k m
űfaj
ának
felis
mer
ése.
Eszt
étik
ai-m
űvés
zeti
tuda
tos-
ság
és k
ifeje
zőké
pess
ég:
a ké
pzel
et fe
jlesz
tése
.A
hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás:
• olv
asás
kész
ség,
szöv
egér
tés,
• az a
zono
sság
és a
kül
önbö
ző-
ség
meg
álla
pítá
sa.
Perc
eptív
kom
pete
ncia
:fe
lfogó
képe
sség
.
Mf.
38/1
. b)
Mf.
38/2
., 39
/3.
Mf.
38/2
., 39
/4.
Mf.
38/2
., 39
/3.,
4.
Mf.
38–3
9.
Hét
szín
-vi
rág o
l-va
sókö
nyv
ifjús
ági
regé
nyek
1. O
lvas
mán
yokh
oz, i
smer
t m
esék
hez,
elbe
szél
ések
hez
esem
ényl
ánc k
észí
tése
.
2. ö
ssze
haso
nlító
tábl
ázat
ké
szíté
se k
ét-k
ét e
sem
ény,
tört
énet
, gon
dola
t köz
ötti
haso
nlós
ágok
és k
ülön
böző
-sé
gek
bem
utat
ásár
a.
3. F
adia
gram
kés
zíté
se o
k-ok
ozat
i visz
onyo
k áb
rázo
lá-
sára
.
4. a
nekd
ota
írása
. Egy
röv
id,
hum
oros
tört
énet
leje
gyzé
se.
5. in
terjú
kész
ítés a
lakó
he-
lyün
kön
élő
híre
s em
bere
kkel
.
28.
az
elbe
szél
ő fo
-ga
lmaz
ás ré
szei
az
elbe
szél
ő fo
galm
azás
fő ré
szei
-ne
k m
egfig
yelé
se.
Szöv
egm
intá
k m
egfig
yelé
se s
zö-
vegs
zerk
eszt
ési s
zem
pont
ból.
az
elbe
szél
és t
agol
ásán
ak m
egfi-
gyel
ése,
meg
besz
élés
e.a
hár
mas
tag
olás
és
az e
gyes
ré-
szek
szer
epén
ek m
egfig
yelé
se. O
l-va
smán
yok,
mes
ék, f
ogal
maz
ások
ré
szek
re b
ontá
sa.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: • o
lvas
áské
szsé
g,• s
zöve
gért
és,
• öss
zeha
sonl
ítás,
• elle
ntét
be á
llítá
s,• m
egfig
yelé
s.
Mf.
40/1
.M
f. 40
. H
étsz
ín-
virá
g ol-
vasó
köny
v
fogalmazas3_KK.indd 31 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
32
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
33
Óra
Tém
a, ta
nany
aga
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, mód
-sz
erta
ni ja
vasla
tok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasla
tok
a té
mak
örhö
z (p
roje
kt, g
yűjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)
29.
az e
lbes
zélé
s be
veze
tő ré
sze
a b
evez
ető
mon
dato
k vi
zsgá
lata
iro
dalm
i sze
mel
vény
ekbe
n. a
z el
besz
élés
bev
ezet
ésén
ek n
yelv
i fo
rmái
a n
épm
esék
ben.
rész
foga
lmaz
ások
(bev
ezet
ések
) ké
szíté
se, b
evez
ető
gond
olat
írás
a m
esék
hez.
Meg
oldá
svar
iáci
ók
alko
tása
. Tö
rtén
etek
foly
tatá
sa a
bev
ezet
és-
hez i
llő m
onda
tokk
al.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: • s
aját
ossá
gok
felis
mer
ése,
• ana
lógi
ák fe
lism
erés
e, ke
re-
sése
,• a
zono
sság
, kül
önbö
zősé
g m
egál
lapí
tása
,• i
nfor
mác
ióke
resé
s.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: • a
szóh
aszn
álat
fejle
szté
se.
Szoc
iális
kom
pete
ncia
: • e
gyüt
tműk
ödés
i kép
essé
g.
Mf.
41/1
.
Mf.
41/1
., 42
/3.
Mf.
42/4
. b)
Mf.
41/2
.
Mf.
42. j
áték
Mf.
41–4
2.H
étsz
ín-
virá
g ol-
vasó
köny
v
O. N
agy
Gáb
or:
Mag
yar
szól
ások
és
köz
-m
ondá
sok
6. H
íres e
mbe
rekk
el k
apcs
ola-
tos e
sem
énye
k le
jegy
zése
.
7. T
örté
nete
k le
jegy
zése
szá-
mító
gépp
el.
8. a
szám
ítógé
pes s
zöve
gsze
r-ke
szté
s ala
pjai
nak
meg
isme-
rése
.
9. a
szám
ítógé
pen
meg
írt
elbe
szél
ések
nyo
mta
tása
.
10. O
sztá
lyúj
ság
vagy
isko
la-
újsá
g ké
szíté
se.
– Je
lent
ős e
sem
énye
k m
egfo
-ga
lmaz
ása.
– in
terjú
kész
ítés.
– Es
emén
yek
meg
örök
ítése
fé
nyké
pezé
ssel
.
11. K
reat
ív ír
ás cs
opor
tban
.Sz
ínes
mag
azin
ok
30.
az e
lbes
zélé
s fő
rész
ea
fő ré
sz v
izsg
álat
a iro
dalm
i sz
emel
vény
ekbe
n, ta
nuló
i fog
al-
maz
ások
ban.
Olv
asm
ányo
k, m
esék
, fog
alm
azá-
sok
rész
ekre
bon
tása
. Eg
y m
ese
esem
énye
inek
elm
on-
dása
az ö
ssze
keve
rt m
onda
tok
rend
ezés
e ut
án.
rész
foga
lmaz
ások
(tár
gyal
ások
) ké
szíté
se. E
sem
énye
k el
mon
dása
ad
ott k
ifeje
zése
k fe
lhas
znál
ásá-
val,
illet
ve k
épso
r seg
ítség
ével
. M
egol
dásv
ariá
ciók
alk
otás
a.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: • k
reat
ív sz
öveg
alko
tás.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: • o
lvas
áské
szsé
g, sz
öveg
érté
s,• k
övet
kezt
etés
,• k
épi i
nfor
mác
iók
feld
olgo
zá-
sána
k ké
pess
ége.
Term
észe
ttudo
mán
yos k
om-
pete
ncia
: kör
nyez
ettu
dato
sság
.
Mf.
43/1
. b)
, 3.
Mf.
43/1
. a)
Mf.
43/2
.M
f. 44
/4.
Mf.
44/4
.
Mf.
43–4
4.H
étsz
ín-
virá
g ol-
vasó
köny
v
fogalmazas3_KK.indd 32 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
32
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
33
Óra
Tém
a, ta
nany
aga
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, mód
-sz
erta
ni ja
vasla
tok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasla
tok
a té
mak
örhö
z (p
roje
kt, g
yűjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)
31.
Esem
énye
k el
mon
dása
Olv
asm
ányo
k, m
esék
, fog
alm
azá-
sok
rész
ekre
bon
tása
. ré
szfo
galm
azás
ok (t
árgy
alás
ok)
kész
ítése
. Meg
oldá
svar
iáci
ók
alko
tása
. Tö
rtén
etal
kotá
s kép
, ille
tve k
épso
r se
gíts
égév
el, a
tört
énet
leje
gyzé
se.
ado
tt m
eseb
evez
etés
ekhe
z illő
es
emén
yek
elm
ondá
sa.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: • k
reat
ív sz
öveg
alko
tás,
• az ö
nkife
jezé
shez
szük
sége
s ny
elvi
kép
essé
gek,
• ver
bális
kom
mun
ikác
ió.
Kez
dem
énye
zőké
pess
ég é
s vá
llalk
ozói
kom
pete
ncia
: vá
llalk
ozók
észs
ég.
Mf.
45/6
. b)
, 7.
Mf.
44/5
., 45
/6.,
7.M
f. 45
. ját
ék
Mf.
44/5
. b)
Mf.
45.
11. K
reat
ív ír
ás cs
opor
tban
.Sz
ínes
mag
azin
ok v
élet
lens
ze-
rűen
kiv
álas
ztot
t nég
y-öt
ké-
pébő
l tab
lóké
szíté
s. a
kép
ek
alap
ján
össz
efüg
gő tö
rtén
et
írása
.
12. T
örté
netlá
nc a
lkot
ása
cso-
port
ban.
13.
Haj
mer
eszt
ő es
emén
yek
elbe
szél
ése.
32.
az e
lbes
zélé
s be
feje
ző ré
sze
irod
alm
i sze
mel
vény
ekbe
n a
be-
feje
ző m
onda
tok
vizs
gála
ta.
az e
lbes
zélé
s bef
ejez
ésén
ek n
yelv
i fo
rmái
a n
épm
esék
ben.
O
lvas
mán
yok,
mes
ék, f
ogal
maz
á-so
k ré
szek
re b
ontá
sa.
Közm
ondá
sok,
szól
ások
ért
elm
e-zé
se cs
opor
tban
.ré
szfo
galm
azás
ok (b
efej
ezés
ek)
kész
ítése
. Meg
oldá
svar
iáci
ók
alko
tása
.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s:• s
aját
ossá
gok
felis
mer
ése,
• ana
lógi
ák fe
lism
erés
e, ke
resé
se,
• azo
noss
ág, k
ülön
böző
ség
meg
álla
pítá
sa.
Szem
élye
s kom
pete
ncia
:• k
reat
ivitá
s,• ö
nfej
lesz
tés (
érze
lmek
kel v
aló
bánn
i tud
ás).
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: m
etak
omm
unik
áció
.
Mf.
46/1
.
46/1
. b)
46/2
., 3.
Mf.
47/5
., já
ték
Mf.
47. j
áték
Mf.
46–4
7.H
étsz
ín-
virá
g ol-
vasó
köny
vO
. Nag
y G
ábor
: M
agya
r sz
ólás
ok
és k
öz-
mon
dáso
k33
.a
z elb
eszé
lő
foga
lmaz
ás
tago
lása
(bev
ezet
és, t
ár-
gyal
ás, b
efej
e-zé
s).
a h
árm
as ta
golá
s és a
z egy
es ré
-sz
ek sz
erep
ének
meg
figye
lése
. O
lvas
mán
yok,
mes
ék, f
ogal
maz
á-so
k ré
szek
re b
ontá
sa.
ism
ert m
ese
esem
énye
inek
el
mon
dása
kép
ala
pján
, maj
d a
tört
énet
kie
gész
ítése
bev
ezet
ésse
l és
bef
ejez
ésse
l írá
sban
.Ta
gola
tlan
foga
lmaz
ás m
ásol
ása
hely
esen
tago
lva.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: • a
tanu
ltak
alka
lmaz
ása,
• öss
zeha
sonl
ítás,
elle
ntét
be
állít
ás,
• a fi
gyel
em ö
sszp
onto
sítás
a.A
nyan
yelv
i kom
mun
ikác
ió:
• kre
atív
szöv
egal
kotá
s,• í
rásk
észs
ég.
Nor
mat
ív k
ompe
tenc
ia: s
za-
bály
köve
tés.
Mf.
48/1
. a),
49/3
. b)
Mf.
48/1
. b)
Mf.
48/1
. c)
Mf.
48/2
. b),
játé
kM
f. 49
/3.
Mf.
48–4
9.H
étsz
ín-
virá
g ol-
vasó
köny
v
fogalmazas3_KK.indd 33 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
34
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
35
Óra
Tém
a, ta
nany
aga
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, mód
-sz
erta
ni ja
vasla
tok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasla
tok
a té
mak
örhö
z (p
roje
kt, g
yűjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)
34.
Diff
eren
ciál
t gy
akor
lás
Elbe
szél
ő fo
-ga
lmaz
ás ír
ása
képs
orró
l
Olv
asm
ányo
k, m
esék
, fog
alm
azá-
sok
rész
ekre
bon
tása
. Ta
gola
tlan
foga
lmaz
ás m
ásol
ása
hely
esen
tago
lva.
a
z elb
eszé
lés b
evez
etés
ének
és
befe
jezé
séne
k ny
elvi
form
ái a
né
pmes
ékbe
n. M
esék
hez b
evez
e-tő
és b
efej
ező
gond
olat
írás
a.
Tört
énet
alko
tás k
épso
r seg
ítség
é-ve
l, a
tört
énet
leje
gyzé
se ta
golv
a.El
besz
élő
foga
lmaz
ások
írás
a a
hárm
as ta
golá
snak
meg
fele
lően
.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s:• o
lvas
áské
szsé
g, sz
öveg
érté
s,• a
z oks
ági g
ondo
lkod
ás k
épes
-sé
ge,
• öss
zeha
sonl
ítás,
• a ta
nulta
k al
kalm
azás
a.
Szem
élye
s kom
pete
ncia
: ere
-de
tiség
.
Mf.
50/1
.
Mf.
50/1
., 2.
, 51
/3.
Mf.
50/2
. b)
Mf.
50/2
. a),
51/3
. c)
Mf.
50–5
1.
Hét
szín
- vi
rág o
l-va
sókö
nyv
35.
öná
lló sz
öveg
-al
kotá
sEl
besz
élő
foga
l-m
azás
írás
a a
fő
rész
ek ta
golá
-sá
val
Elbe
szél
ő fo
galm
azás
írás
a a
hár-
mas
tago
lásn
ak m
egfe
lelő
en.
Szem
pont
ok: c
ímvá
lasz
tás,
a m
onda
tok
kapc
soló
dása
, tag
olás
al
kalm
azás
a, ö
tlete
sség
.ö
nelle
nőrz
és.
a h
elye
sírás
i szó
tár h
aszn
álat
a.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: kr
itika
i gon
dolk
odás
, a m
eg-
szer
zett
tudá
s alk
alm
azás
a.K
ezde
mén
yező
képe
sség
és v
ál -
lalk
ozói
kom
pete
ncia
: ter
ve zé
s.A
nyan
yelv
i kom
mun
ikác
ió:
krea
tív sz
öveg
alko
tás,
a ny
el-
vi k
ompe
tenc
ia ru
galm
as é
s ru
tinsz
erű
alka
lmaz
ása,
egy
éni
közl
ési s
trat
égia
kia
lakí
tása
. Sz
emél
yes k
ompe
tenc
ia:
önál
lósá
g.
Mf.
84–8
5.
Mf.
87.
A m
agya
r he
lyes
írás
szab
álya
i
36.
az ö
nálló
an
kész
ített
foga
l-m
azás
javí
tása
az í
rásb
eli m
unká
k ja
vítá
sa, a
típ
ushi
bák
meg
besz
élés
e. D
iffer
enci
álás
: • a
típu
shib
ák ja
vítá
sa,
• any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: kre
-at
ív sz
öveg
alko
tás.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: a
figye
lem
öss
zpon
tosít
ása,
kr
itika
i gon
dolk
odás
, pro
blé-
mam
egol
dó k
épes
ség.
Sz
emél
yes k
ompe
tenc
ia:
önál
lósá
g.Sz
ociá
lis k
ompe
tenc
ia: t
ole-
ranc
ia.
Mf.
86.
A m
agya
r he
lyes
írás
szab
álya
i
fogalmazas3_KK.indd 34 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
34
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
35
Óra
Tém
a, ta
nany
aga
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, mód
-sz
erta
ni ja
vasla
tok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasla
tok
a té
mak
örhö
z (p
roje
kt, g
yűjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)
37.
Foga
lmaz
z vál
-to
zato
san!
roko
n ér
telm
ű sz
avak
a sz
öveg
-be
n
irod
alm
i alk
otás
ok ré
szle
tein
ek
vizs
gála
ta. Í
rói g
ondo
lato
k m
egfe
-le
lteté
se k
özna
pi k
ifeje
zése
kkel
. ro
kon
érte
lmű
szav
ak g
yűjté
se.
a m
űfaj
nak
és a
tém
ának
meg
-fe
lelő
nye
lvi-s
tilisz
tikai
esz
közö
k ki
vála
sztá
sa: s
zóha
szná
lat,
roko
n ér
telm
ű sz
avak
.ro
kon
érte
lmű
szav
ak je
lent
ésár
-ny
alat
ai a
mon
dato
kban
.Sz
öveg
ek v
álas
zték
osab
bá té
tele
ro
kon
érte
lmű
szav
ak h
aszn
ála-
táva
l.
Eszt
étik
ai-m
űvés
zeti
tuda
tos-
ság
és k
ifeje
zőké
pess
ég:
• esz
tétik
ai m
egism
erés
,• b
első
kép-
kész
ítés.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s:• p
robl
émal
átás
, • a
z azo
noss
ág, é
s a k
ülön
bö-
zősé
g m
egál
lapí
tása
,
• szö
vegé
rtel
mez
és.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: sz
ókin
csbő
víté
s.
Mf.
52/1
.
Mf.
52/1
. a)
Mf.
53/2
., 3.
, 4.
, 54/
5.M
f. 52
/1. b
)
Mf.
52–5
3.
Mf.
52–5
3.
Mf.
84–8
5.
Mag
yar
szin
oni-
mas
zótá
rH
étsz
ín-
virá
g ol
vasó
- kö
nyv
ifjús
ági
regé
nyek
1. a
tém
ának
meg
fele
lő,
„szé
p” k
ifeje
zése
k gy
űjté
se
szép
iroda
lmi a
lkot
ások
ból.
2. E
gyén
i tan
ulói
szók
incs
tár
össz
eállí
tása
.
38.
Foga
lmaz
z vál
-to
zato
san!
Külö
nböz
ő m
onda
tfajtá
k a
szöv
egbe
n
irod
alm
i alk
otás
ok ré
szle
tein
ek
vizs
gála
ta. K
ülön
böző
mon
dat-
fajtá
k sz
erep
ének
meg
figye
lése
az
iroda
lmi a
lkot
ások
ban,
a fo
gal-
maz
ások
ban.
az é
rzel
mek
kife
je-
zése
.a
műf
ajna
k és
a té
mán
ak m
eg-
fele
lő n
yelv
i-stil
isztik
ai e
szkö
zök
kivá
lasz
tása
: szó
hasz
nála
t, ro
kon
érte
lmű
szav
ak, k
ülön
böző
mon
-da
tfajtá
k.
Képs
or é
rtel
mez
ése,
eljá
tszá
sa
bábo
kkal
.Tö
rtén
etép
ítés a
dott
kife
jezé
sek-
kel.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: • o
lvas
áské
szsé
g, sz
öveg
érté
s,• a
tanu
ltak
alka
lmaz
ása.
Eszt
étik
ai-m
űvés
zeti
tuda
-to
sság
és k
ifeje
zőké
pess
ég:
belső
kép-
kész
ítés.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: • k
reat
ív sz
öveg
alko
tás,
• bes
zédk
észs
ég,
• non
verb
ális
kom
mun
ikác
ió.
Mf.
54–5
5.
Mf.
54/6
. c)
, 55/
7. a
), 8.
a)
Mf.
54/6
.
Mf.
55/8
. b)
Mf.
55/7
. b)
Mf.
55. j
áték
Mf.
54–5
5.
Mf.
84–8
5.M
agya
r sz
inon
i-m
aszó
tár
Hét
szín
- vi
rág
olva
só-
köny
v
ifjús
ági
regé
nyek
fogalmazas3_KK.indd 35 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
36
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
37
Óra
Tém
a, ta
nany
aga
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, mód
-sz
erta
ni ja
vasla
tok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasla
tok
a té
mak
örhö
z (p
roje
kt, g
yűjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)
39.
Mes
élj a
z élm
é-ny
eidr
ől!
Szöv
egek
viz
s-gá
lata
, alk
otás
a a
kom
mun
iká-
ciós
szer
epek
sz
erin
t
Szób
eli é
s írá
sbel
i szö
vega
lkot
ás
egyé
ni él
mén
yek
alap
ján.
a
kül
önbs
égek
meg
figye
lése
, ér
zéke
lése
a sz
óhas
znál
atba
n és
a
mon
dats
zerk
eszt
ésbe
n, h
a a
hallg
ató
(olv
asó)
szem
élye
meg
-vá
ltozi
k.Es
emén
yek
elm
ondá
sa m
egha
tá-
rozo
tt be
széd
hely
zete
kben
. a
hal
lgat
ó sz
emél
y m
egvá
lasz
tá-
sa.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: ol
vasá
skés
zség
, szö
vegé
rtés
.A
nyan
yelv
i kom
mun
ikác
ió:
• bes
zédm
egér
tés,
• kre
atív
szöv
egal
kotá
s,
• kül
önbö
ző k
özlé
si he
lyze
tek
felis
mer
ése,
• a b
eszé
dtem
pó fe
jlesz
tése
.
Mf.
56/1
., 57
/4.
Mf.
56/1
. b),
2. b
)M
f. 56
/2. c
, 57
/5.
Mf.
57/4
., 5.
Mf.
57/5
.
Mf.
56-5
7.
1. E
gy k
özös
en át
élt h
umor
os
esem
ényr
ől p
aród
ia k
észí
tése
és
előa
dása
csop
ortb
an.
2. v
ersír
ás e
gyén
i vag
y kö
zös
élm
ényr
ől.
3. is
kola
i „je
les n
apok
” ese
-m
énye
inek
leje
gyzé
se.
40.
a m
űfaj
nak
meg
fele
lő v
ál-
toza
tos,
han-
gula
tos f
ogal
-m
azás
kés
zíté
se
élm
ény
alap
ján
pár m
onda
tos e
lbes
zélő
foga
lma-
zás í
rása
az e
ddig
szer
zett
ismer
e-te
k al
kalm
azás
ával
egy
éni é
lmén
y al
apjá
n.a
műf
ajna
k és
a té
mán
ak m
eg-
fele
lő n
yelv
i-stil
isztik
ai e
szkö
zök
kivá
lasz
tása
: szó
hasz
nála
t, ro
kon
érte
lmű
szav
ak, k
ülön
böző
mon
-da
tfajtá
k.
Szoc
iális
és á
llam
polg
ári
kom
pete
ncia
: a h
agyo
mán
yok
tiszt
elet
e.A
nyan
yelv
i kom
mun
ikác
ió:
• szó
kinc
sbőv
ítés
• non
verb
ális
kom
mun
ikác
ió• n
yelv
i kom
pete
ncia
alk
alm
a-zá
saA
hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás:
a ta
nulta
k al
kalm
azás
aSz
emél
yes k
ompe
tenc
ia: ö
n-ér
téke
lés,
önel
lenő
rzés
Mf.
58/6
. a)
Mf.
58/6
. b)
58. j
áték
M
f. 58
/6.,
7.
Mf.
58.
Mf.
84–8
5.
Mf.
87.
fogalmazas3_KK.indd 36 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
36
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
37
Óra
Tém
a, ta
nany
aga
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, mód
-sz
erta
ni ja
vasla
tok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasla
tok
a té
mak
örhö
z (p
roje
kt, g
yűjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)
41.
Esem
énye
k le
írása
olv
as-
mán
yélm
ény
alap
ján
Olv
asm
ányo
k ta
rtal
mán
ak fe
lidé-
zése
, elm
ondá
sa.
a m
ese
jelle
mző
inek
meg
figye
lé-
se. a
mes
e ny
elve
zeté
nek
vizs
gá-
lata
, szó
ford
ulat
ok, n
yelv
i for
mák
m
egfig
yelé
se.
Mes
ére
jelle
mző
szók
apcs
olat
ok,
kife
jezé
sek
gyűj
tése
.M
eser
észl
et, m
ese
elm
ondá
sa
„mes
élő”
stílu
sban
.Tö
rtén
et el
mon
dása
val
amel
yik
szer
eplő
nev
ében
.Eg
y-ké
t mon
dato
s vél
emén
y m
egfo
galm
azás
a az
olv
asot
t sz
öveg
ekbe
n m
egje
lenő
szer
ep-
lők
csel
eked
etei
ről,
hely
zete
kről
, m
agat
artá
sokr
ól.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
:• k
reat
ív sz
öveg
alko
tás,
• szó
kinc
sbőv
ítés.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: • o
lvas
áské
szsé
g, sz
öveg
érté
s,• i
nfor
mác
ióke
resé
s,
• az a
zono
sság
és a
kül
önbö
ző-
ség
meg
álla
pítá
sa,
• lén
yegk
iem
elés
.
Mf.
59/1
. e),
60/2
. d)
Mf.
59/1
. g),
60/3
., 61
/4.
Mf.
59/1
., 60
/2.,
62/7
.M
f. 59
/1.,
60/2
.M
f. 62
/7. b
)
Mf.
62/7
. f)
Mf.
59–6
2.H
étsz
ín-
virá
g ol-
vasó
köny
v
O. N
agy
Gáb
or:
Mag
yar
szól
ások
és
köz
-m
ondá
sok
Mes
e-kö
nyve
k
1. S
zöve
gek
átal
akítá
sa.
Tört
énet
ek el
mon
dása
val
a-m
elyi
k sz
erep
lő n
evéb
en, m
ás
időb
en, m
ás h
elys
zíne
n st
b.
2. M
esék
dra
mat
izál
ása.
3. B
ábel
őadá
s kés
zíté
se
mes
ék, o
lvas
mán
yélm
énye
k al
apjá
n.
42.
Diff
eren
ciál
t gy
akor
lás:
• szö
vega
lkot
ás
képs
orró
l,• ö
nálló
mes
e-írá
s,• e
lbes
zélé
s írá
sa a
köz
lő
szem
élyé
nek
meg
válto
ztat
á-sá
val
Mes
e alk
otás
a ké
psor
ról m
egad
ott
szav
ak, k
ifeje
zése
k fe
lhas
znál
ásá-
val,
illet
ve ö
nálló
mes
eírá
s.
a m
esér
e je
llem
ző á
lland
ó sz
ó-ka
pcso
lato
k, sz
ólás
ok a
lkal
maz
á-sa
.O
lvas
mán
yélm
ény
alap
ján
önál
ló
elbe
szél
ő fo
galm
azás
írás
a a
közl
ő sz
emél
yéne
k m
egvá
ltozt
atás
ával
.
Szem
élye
s kom
pete
ncia
: az
önism
eret
fejle
szté
se a
diff
e-re
nciá
lt ré
tegm
unka
sorá
n.Es
ztét
ikai
-műv
észe
ti tu
da-
toss
ág é
s kife
jező
képe
sség
: a
fant
ázia
és a
val
óság
meg
kü-
lönb
özte
tése
.A
nyan
yelv
i kom
mun
ikác
ió:
• kre
atív
szöv
egal
kotá
s,
• a n
em v
erbá
lis ö
nkife
jezé
s ké
pess
ége.
Mf.
63/1
0.
c) Mf.
63.
Mf.
63. j
áték
Mf.
63.
Mf.
84–8
5.
Mf.
87.
fogalmazas3_KK.indd 37 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
38
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
39
Óra
Tém
a, ta
nany
aga
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, mód
-sz
erta
ni ja
vasla
tok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasla
tok
a té
mak
örhö
z (p
roje
kt, g
yűjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)
43.
Szöv
egal
ko-
tás e
lkép
zelé
s al
apjá
n
Szöv
egal
kotá
s kép
ről,
képs
orró
l el
képz
elés
ala
pján
. a g
ondo
lato
k ér
thet
ő és
hat
ékon
y kö
zlés
e.a
z elk
épze
lése
k és
érz
ések
kre
atív
ki
feje
zése
.Ké
psor
ese
mén
yein
ek m
egfig
ye-
lése
, kie
gész
ítése
egy
éni f
antá
zia
alap
ján.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: • o
lvas
áské
szsé
g, sz
öveg
érté
s,
• kép
i inf
orm
áció
k fe
ldol
go-
zása
.Sz
emél
yes k
ompe
tenc
ia: k
ép-
zele
t, fa
ntáz
ia.
Eszt
étik
ai-m
űvés
zeti
tuda
tos-
ság
és k
ifeje
zőké
pess
ég:
a fa
ntáz
ia é
s a v
alós
ág m
egkü
-lö
nböz
teté
se.
Mf.
64/1
.
Mf.
64/2
., 65
/3.
Mf.
64/2
., 65
/4.
Mf.
64/1
., 2.
, 65
/4.
Mf.
64–6
5.
1. F
olyt
atás
os tö
rtén
et ír
ása
elké
pzel
és a
lapj
án k
oope
ratív
cs
opor
tmun
kába
n.a
z ese
mén
yek
illus
ztrá
lása
.
2. in
terjú
kész
ítés m
eses
zere
p-lő
kkel
, kép
zele
tbel
i sze
mé-
lyek
kel
44.
Diff
eren
ciál
t gy
akor
lás:
• szö
vega
lko-
tás e
lkép
zelé
s al
apjá
n,• e
lbes
zélé
s írá
sa a
köz
lő
szem
élyé
nek
meg
válto
ztat
á-sá
val
rövi
d sz
épiro
dalm
i szö
vege
k m
egér
tése
, nye
lvi k
ifeje
zésm
ódju
k m
egfig
yelé
se. a
z iro
dalm
i pél
dák
szer
epe.
Tapa
szta
lats
zerz
és a
ver
sekb
en,
szép
iroda
lmi s
zöve
gekb
en h
asz-
nála
tos m
űvés
zi e
szkö
zökr
ől.
öná
lló el
besz
élő
foga
lmaz
ás ír
ása
a kö
zlő
szem
élyé
nek
meg
válto
z-ta
tásá
val e
lkép
zelé
s vag
y ol
vas-
mán
yélm
ény
alap
ján.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: kr
eatív
szöv
egal
kotá
s.
Nar
ratív
kom
pete
ncia
: a v
isz-
szaa
dás k
épes
sége
.Sz
ociá
lis é
s álla
mpo
lgár
i ko
mpe
tenc
ia: a
nem
zettu
dat
form
álás
a.A
hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás:
• inf
orm
áció
kere
sés,
• olv
asás
kész
ség,
szöv
egér
tés.
Eszt
étik
ai-m
űvés
zeti
tuda
-to
sság
és k
ifeje
zőké
pess
ég:
belső
kép-
kész
ítés.
Mf.
66/5
. c),
67/6
. b),
7.
b), 8
., já
ték
Mf.
67/6
. b),
7. b
)M
f. 67
/7. a
)
Mf.
67/7
. c)
Mf.
66/5
. a),
b)
Mf.
66–6
7.
Mf.
84–8
5.
Mf.
87.
fogalmazas3_KK.indd 38 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
38
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
39
Óra
Tém
a, ta
nany
aga
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, mód
-sz
erta
ni ja
vasla
tok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasla
tok
a té
mak
örhö
z (p
roje
kt, g
yűjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)
43.
Szöv
egal
ko-
tás e
lkép
zelé
s al
apjá
n
Szöv
egal
kotá
s kép
ről,
képs
orró
l el
képz
elés
ala
pján
. a g
ondo
lato
k ér
thet
ő és
hat
ékon
y kö
zlés
e.a
z elk
épze
lése
k és
érz
ések
kre
atív
ki
feje
zése
.Ké
psor
ese
mén
yein
ek m
egfig
ye-
lése
, kie
gész
ítése
egy
éni f
antá
zia
alap
ján.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: • o
lvas
áské
szsé
g, sz
öveg
érté
s,
• kép
i inf
orm
áció
k fe
ldol
go-
zása
.Sz
emél
yes k
ompe
tenc
ia: k
ép-
zele
t, fa
ntáz
ia.
Eszt
étik
ai-m
űvés
zeti
tuda
tos-
ság
és k
ifeje
zőké
pess
ég:
a fa
ntáz
ia é
s a v
alós
ág m
egkü
-lö
nböz
teté
se.
Mf.
64/1
.
Mf.
64/2
., 65
/3.
Mf.
64/2
., 65
/4.
Mf.
64/1
., 2.
, 65
/4.
Mf.
64–6
5.
1. F
olyt
atás
os tö
rtén
et ír
ása
elké
pzel
és a
lapj
án k
oope
ratív
cs
opor
tmun
kába
n.a
z ese
mén
yek
illus
ztrá
lása
.
2. in
terjú
kész
ítés m
eses
zere
p-lő
kkel
, kép
zele
tbel
i sze
mé-
lyek
kel
44.
Diff
eren
ciál
t gy
akor
lás:
• szö
vega
lko-
tás e
lkép
zelé
s al
apjá
n,• e
lbes
zélé
s írá
sa a
köz
lő
szem
élyé
nek
meg
válto
ztat
á-sá
val
rövi
d sz
épiro
dalm
i szö
vege
k m
egér
tése
, nye
lvi k
ifeje
zésm
ódju
k m
egfig
yelé
se. a
z iro
dalm
i pél
dák
szer
epe.
Tapa
szta
lats
zerz
és a
ver
sekb
en,
szép
iroda
lmi s
zöve
gekb
en h
asz-
nála
tos m
űvés
zi e
szkö
zökr
ől.
öná
lló el
besz
élő
foga
lmaz
ás ír
ása
a kö
zlő
szem
élyé
nek
meg
válto
z-ta
tásá
val e
lkép
zelé
s vag
y ol
vas-
mán
yélm
ény
alap
ján.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: kr
eatív
szöv
egal
kotá
s.
Nar
ratív
kom
pete
ncia
: a v
isz-
szaa
dás k
épes
sége
.Sz
ociá
lis é
s álla
mpo
lgár
i ko
mpe
tenc
ia: a
nem
zettu
dat
form
álás
a.A
hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás:
• inf
orm
áció
kere
sés,
• olv
asás
kész
ség,
szöv
egér
tés.
Eszt
étik
ai-m
űvés
zeti
tuda
-to
sság
és k
ifeje
zőké
pess
ég:
belső
kép-
kész
ítés.
Mf.
66/5
. c),
67/6
. b),
7.
b), 8
., já
ték
Mf.
67/6
. b),
7. b
)M
f. 67
/7. a
)
Mf.
67/7
. c)
Mf.
66/5
. a),
b)
Mf.
66–6
7.
Mf.
84–8
5.
Mf.
87.
Óra
Tém
a, ta
nany
aga
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, mód
-sz
erta
ni ja
vasla
tok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasla
tok
a té
mak
örhö
z (p
roje
kt, g
yűjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)
45.
Gya
korlá
sG
ondo
lato
k, in
form
áció
k, é
r-ze
lmek
és v
élem
énye
k eg
ysze
rű,
érth
ető
és h
aték
ony
közl
ése.
Szitu
áció
s ját
ék.
Szóg
yűjté
s, an
yany
elvi
kom
mun
i-ká
ció:
szók
incs
bőví
tés.
Mon
dato
k fo
lyta
tása
a k
ötős
za-
vakn
ak m
egfe
lelő
en.
Szób
eli é
s írá
sbel
i szö
vega
lkot
ás.
a ta
nult
foga
lmaz
ási i
smer
etek
fe
lhas
znál
ása
szöv
egal
kotá
skor
.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: be
széd
kész
ség.
Term
észe
ttudo
mán
yos k
om-
pete
ncia
: kör
nyez
ettu
dato
sság
.A
hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás:
képi
info
rmác
iók
feld
olgo
zása
.Sz
ociá
lis k
ompe
tenc
ia: d
önté
-si
képe
sség
, vita
kész
ség.
Sz
emél
yes k
ompe
tenc
ia:
• kre
ativ
itás,
• önf
ejle
szté
s
Mf.
68/1
. a)
Mf.
68/1
. b),
c), 2
.M
f. 68
/1. b
), 2.
a)
Mf.
69. j
áték
Mf.
69.
Mf.
68–6
9.
46.
öná
lló sz
öveg
-al
kotá
sTe
tszé
s sze
rinti
elbe
szél
ő fo
gal-
maz
ás ír
ása
öná
lló el
besz
élés
kés
zíté
se k
ép,
képs
or v
agy
élm
ény
alap
ján.
az e
lbes
zélé
s írá
sáró
l tan
ulta
k al
kalm
azás
a.Sz
empo
ntok
: cím
vála
sztá
s, a
szöv
eg fo
lyam
atos
sága
, tag
olás
al
kalm
azás
a, a
tém
ának
meg
fe-
lelő
nye
lvi-s
tilisz
tikai
esz
közö
k ha
szná
lata
.ö
nelle
nőrz
és.
a h
elye
sírás
i szó
tár h
aszn
álat
a.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: kr
itika
i gon
dolk
odás
, a m
eg-
szer
zett
tudá
s alk
alm
azás
a.K
ezde
mén
yező
képe
sség
és v
ál-
lalk
ozói
kom
pete
ncia
: ter
vezé
s.A
nyan
yelv
i kom
mun
ikác
ió:
krea
tív sz
öveg
alko
tás,
a ny
el-
vi k
ompe
tenc
ia ru
galm
as é
s ru
tinsz
erű
alka
lmaz
ása,
egy
éni
közl
ési s
trat
égia
kia
lakí
tása
. Sz
emél
yes k
ompe
tenc
ia:
önál
lósá
g.
Mf.
84–8
5.
Mf.
87.
A m
agya
r he
lyes
írás
szab
álya
i
47.
az ö
nálló
an
kész
ített
foga
l-m
azás
javí
tása
az í
rásb
eli m
unká
k ja
vítá
sa, a
típ
ushi
bák
meg
besz
élés
e. D
iffer
enci
álás
: • a
típu
shib
ák ja
vítá
sa,
• any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: kre
-at
ív sz
öveg
alko
tás.
Szem
élye
s kom
pete
ncia
: ön
álló
ság.
Szoc
iális
kom
pete
ncia
: tol
e-ra
ncia
.A
hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás:
a fig
yele
m ö
sszp
onto
sítás
a,
kriti
kai g
ondo
lkod
ás, p
robl
é-m
ameg
oldó
kép
essé
g.
Mf.
86.
A m
agya
r he
lyes
írás
szab
álya
i
fogalmazas3_KK.indd 39 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
40
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
41
Óra
Tém
a, ta
nany
aga
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, mód
-sz
erta
ni ja
vasla
tok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasla
tok
a té
mak
örhö
z (p
roje
kt, g
yűjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)
48.
párb
eszé
d az
el
besz
élés
ben
a k
öszö
nés,
a be
mut
atko
zás,
a ké
-ré
s, a
tuda
kozó
dás,
a se
gíts
égké
-ré
s, a
segí
tség
meg
kösz
önés
ének
gy
akor
lása
társ
as b
eszé
dszi
tuác
i-ók
ban:
elad
ó-vá
sárló
; ren
dőr-
kér-
dező
; kön
yvkö
lcsö
nzés
; ism
erke
-dé
s has
onló
kor
ú gy
erek
kel.
a p
árbe
széd
form
ai je
gyei
nek
meg
figye
lése
. H
iány
os p
árbe
széd
kie
gész
ítése
.pá
rbes
zéd
prod
ukál
ása
szób
an é
s írá
sban
.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: tá
rsas
pár
besz
édhe
z szü
kség
es
szób
eli n
yelv
i kép
essé
g.
Szoc
iális
kom
pete
ncia
:• k
apcs
olat
tere
mté
s,• o
dafig
yelé
s más
okra
.A
hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás:
• az i
nfor
mác
ió k
ezel
ésén
ek
képe
sség
e,• a
naló
giás
felis
mer
és.
Mf.
70/1
.
Mf.
71/5
. b)
Mf.
3. b
), 71
. 4.
b),
5. d
)
Mf.
70/2
., 3.
Mf.
70–7
1.H
étsz
ín-
virá
g ol-
vasó
köny
v
ifjús
ági
regé
nyek
1. E
gy á
llatk
erti
kirá
ndul
ás
meg
terv
ezés
e.
2. in
terjú
kés
zíté
se e
gy á
llat-
gond
ozóv
al.
3. „
álla
tker
ti út
mut
ató”
ké
szíté
se. r
ajzo
k és
ver
sek
az
álla
tker
tben
élő
álla
tokr
ól.
49.
Esem
énye
k le
-írá
sa p
árbe
szé-
des f
orm
ában
próz
ai sz
öveg
(mes
erés
zlet
) át-
alak
ítása
pár
besz
éddé
. pár
besz
éd
rögt
önzé
se, s
zerk
eszt
ése.
párb
eszé
d írá
sa h
étkö
znap
i hel
y-ze
thez
.pá
rbes
zéde
t tar
talm
azó
elbe
szél
ő fo
galm
azás
kés
zíté
se.
Perc
eptív
kom
pete
ncia
: fel
fo-
gó k
épes
ség.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: • a
tanu
ltak
alka
lmaz
ása,
• írá
skés
zség
,• h
elye
sírás
i kép
essé
g.Sz
emél
yes k
ompe
tenc
ia: k
u-da
rctű
rés.
Mf.
72/6
.
Mf.
72/6
., 7.
, 8.
Mf.
72.
50.
párb
eszé
d a
me-
sékb
en, e
lbes
zé-
lése
kben
Mes
e al
kotá
sa m
egad
ott s
zava
k,
kife
jezé
sek
felh
aszn
álás
ával
. M
ese
kieg
észí
tése
pár
besz
édde
l. a
mes
ére
jelle
mző
álla
ndó
szó-
kapc
sola
tok,
szól
ások
alk
alm
azás
a m
esea
lkot
ásko
r.is
mer
t mes
éhez
pár
besz
éd sz
er-
kesz
tése
szer
epvá
llalá
ssal
.a
kül
önfé
le m
onda
tfajtá
k ha
ng-
lejté
séne
k gy
akor
lása
pár
besz
éd-
ben.
Szoc
iális
kom
pete
ncia
: kon
f-lik
tusk
ezel
ő ké
pess
ég.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
:• a
társ
as p
árbe
széd
hez s
züks
é-ge
s szó
beli
nyel
vi k
épes
ség,
• kre
atív
szöv
egal
kotá
s,
• vita
kész
ség.
Mf.
74/3
. b)
Mf.
73/3
. b)
Mf.
73/2
. 74
/3.,
4.M
f. 74
. ját
ék
Mf.
73–7
4.
fogalmazas3_KK.indd 40 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
40
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
41
Óra
Tém
a, ta
nany
aga
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, mód
-sz
erta
ni ja
vasla
tok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasla
tok
a té
mak
örhö
z (p
roje
kt, g
yűjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)
a K
ÉpTö
rTÉN
ET
51.
a k
éptö
rtén
eta
kép
regé
ny fo
rmai
viz
sgál
ata.
Tö
rtén
et lé
nyeg
es e
sem
énye
ihez
ké
psor
rajz
olás
a, a
kép
sorh
oz
rövi
d sz
öveg
alk
otás
a.
Eszt
étik
ai-m
űvés
zeti
tuda
tos-
ság
és k
ifeje
zőké
pess
ég:
• elk
épze
lése
k kr
eatív
kife
je-
zése
,• k
ülön
féle
köz
lési
hely
zete
k al
kalm
azás
a.A
hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás:
lény
egki
emel
és.
Szem
élye
s kom
pete
ncia
: ön-
kife
jezé
s.
Mf.
76–7
7.M
f. 75
–77.
Gye
rmek
-új
ságo
k ké
preg
é-ny
ei
Csa
ládi
kép
regé
ny k
észí
tése
eg
y m
ulat
ságo
s ese
mén
yről
.
52.
rövi
d ké
ptör
-té
net k
észí
tése
ön
álló
an
az ö
nkife
jezé
s kül
önfé
le fo
rmái
-na
k és
lehe
tősé
gein
ek m
egism
er-
teté
se, m
egva
lósít
ásán
ak tá
mog
a-tá
sa.
Képt
örté
net k
észí
tése
.
Eszt
étik
ai-m
űvés
zeti
tuda
tos-
ság
és k
ifeje
zőké
pess
ég:
• elk
épze
lése
k kr
eatív
kife
je-
zése
,• a
z önk
ifeje
zés i
ránt
i igé
ny
erős
ítése
.A
hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás:
lény
egki
emel
és.
Szem
élye
s kom
pete
ncia
: öná
l-ló
fela
datv
égzé
s.
Mf.
78/4
., 5.
Mf.
78.
öSS
ZEFO
Gla
láS,
rEN
SZEr
EZÉS
53.
az e
lbes
zélő
fo
galm
azás
ról
tanu
ltak
össz
e-fo
glal
ása
a ta
név
foly
amán
a cí
m sz
ere-
pérő
l, je
llem
zőirő
l; a
szöv
egek
fe
lépí
tésé
ről,
az id
őren
dről
, az
esem
ény,
az el
őzm
ény
és a
köv
et-
kezm
ény
kapc
sola
táró
l; a
szöv
eg
kohé
ziój
áról
, a té
mat
artá
sról
, a
nyel
vi m
egfo
rmál
tság
ról,
az el
-be
szél
ő sz
öveg
form
a je
llem
zőirő
l sz
erze
tt ta
pasz
tala
tok
össz
egzé
se.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: a
tana
nyag
öss
zefü
ggés
eine
k m
egér
tése
, lén
yegk
iem
elés
, ös
szef
üggé
slátá
s, lo
gika
i gon
-do
lkod
ás.
Nar
ratív
kom
pete
ncia
: a v
isz-
szaa
dás k
épes
sége
.A
nyan
yelv
i kom
mun
ikác
ió:
a tá
rsas
pár
besz
éd k
épes
sége
.
Gon
dola
ti té
rkép
kés
zíté
se a
ta
nult
foga
lmaz
ási i
smer
etek
-rő
l.
fogalmazas3_KK.indd 41 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
42
Óra
Tém
a, ta
nany
aga
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, mód
-sz
erta
ni ja
vasla
tok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasla
tok
a té
mak
örhö
z (p
roje
kt, g
yűjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)
54.
a ta
nult
ismer
e-te
k al
kalm
azás
aa
tanu
lt fo
galm
azás
i ism
eret
ek
felh
aszn
álás
a sz
öveg
alko
tásk
or.
öná
lló ír
ásbe
li fo
galm
azás
ok k
é-sz
ítése
elbe
szél
ő sz
öveg
form
ában
.pá
rbes
zéde
s rés
zek
illes
ztés
e a
foga
lmaz
ások
ba.
az ö
nálló
szöv
egal
kotá
sok
elem
-zé
se, j
avítá
sa a
meg
ismer
t szö
veg-
alko
tási
szab
ályo
k fe
lidéz
ésév
el.
Term
észe
ttudo
mán
yos k
om-
pete
ncia
: kör
nyez
ettu
dato
s m
agat
artá
s.A
hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás:
a ta
nulta
k al
kalm
azás
a, k
épi
info
rmác
iók
feld
olgo
zása
.A
nyan
yelv
i kom
mun
ikác
ió:
szób
eli é
s írá
sbel
i szö
vega
lko-
tás.
Szem
élye
s kom
pete
ncia
: kre
-at
ivitá
s.Es
ztét
ikai
-műv
észe
ti tu
da-
toss
ág é
s kife
jező
képe
sség
: ké
pzel
et.
Mf.
79.,
80.,
81.
55.
Útr
aval
óFe
hér K
lára
Röv
id ö
nélet
rajz
cím
ű el
besz
élés
ének
elol
vasá
sa, m
egbe
-sz
élés
e.Ta
nuló
i gon
dola
tok
a fo
galm
azás
-ór
ákró
l.a
tané
vben
írt l
egjo
bb fo
galm
a-zá
sok
fölo
lvas
ása.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s: ol
vasá
skés
zség
, szö
vegé
rtés
, sz
öveg
alko
tás.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: a
nyel
vi k
ompe
tenc
ia ru
galm
as
és ru
tinsz
erű
alka
lmaz
ása.
Szoc
iális
kom
pete
ncia
: to
lera
ncia
, tisz
tele
t és m
ások
m
egism
erés
ének
igén
ye.
Szem
élye
s kom
pete
ncia
: ön
ismer
et.
Mf.
82.
fogalmazas3_KK.indd 42 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
43
MódSzertAni AjánláSok, jAvASlAtok A tAnAnyAg FeldolgozáSához
A kézikönyvben használt jelek:
a témát a Fogalmazás munkafüzet itt megjelölt oldalain dolgozzuk fel.
További feladatok, ötletek a téma feldolgozásához.
A fogalmazástanítás előzményei
az élőbeszédet és annak szabályrendszerét a gyermek a környezetétől sajátítja el. az iskolai feladatok közé tartozik az olyan összefüggő beszédre nevelés, amelynek jellemzője, hogy a beszélő tudatosabban, átgon-doltabban fogalmaz, és a célnak megfelelően válogatja meg kifejezőeszközeit.
Ugyan 3. osztályban új tantárgyként jelenik meg a fogalmazás, de előkészítése már az 1. osztály legelső tanítási óráján megkezdődik. a fogalmazást előkészítő gyakorlatokat az 1–2. évfolyamon folyamatosan végeztetjük a diákokkal, és a 3–4. évfolyam fogalmazásóráin is tovább gyakoroltatjuk ezeket a feladattípu-sokat. Tanítványaink beszédét szó-, mondat- és szövegszinten egyaránt fejlesztenünk kell.
a fogalmazástanítás megalapozására az Anyanyelv és irodalom műveltségi területen belül mindegyik témakör (kommunikáció, magyar nyelv, írás, olvasás-szövegértés, könyvtárhasználat, dráma) alkalmas.
az általános iskola bevezető szakaszában az a cél, hogy a tanulók jobban megértsék a szóbeli és írásbeli szövegeket, és javuljon a kifejezésmódjuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban. az írott szöveg a beszélt szövegen alapul, így a felsorolt feladattípusok gyakorlása a kezdő szakaszban is ajánlott.
A szövegalkotást fejlesztő tanulói tevékenységek az 1–2. évfolyamon:◆ Szavak, szókapcsolatok, mondatok értelmezése.◆ Szógyűjtés
– képről, tárgyakról, személyekről, eseményekről, eseménysorokról;– kérdésekre, témakör megadásával.
◆ rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak keresése.◆ Mondatalkotások
– élmények, olvasmányok tartalmának elmondása kérdések, elemző szavak segítségével;– beszámoló egyéni és közös élményekről;– bővítések;– mondatláncok szóban.
◆ Mondatkapcsolások szóban és írásban.◆ összefüggő mondatok alkotása eseményekről, képről, képsorról szóbeli gyakorlatokban.◆ páros gyakorlatok:
– kérdés-válaszadás,– köszönés,– a kérdés fordulatai,– dramatizálás.
◆ Egymás beszámolóinak, közléseinek meghallgatása, a hallottak elmondása.◆ Beszélgetés kiscsoportban adott témáról.◆ Szituációs játékok, élethelyzetek eljátszása.◆ Mesemondás. (pl.: Ha a kedvenc tárgyad mesélni tudna, mit mesélne?)◆ Mondatok tartalmi összefüggése:
– mondatokhoz kapcsolódó mondat írása,– megkezdett mondatok befejezése a szövegösszefüggésnek megfelelően,
fogalmazas3_KK.indd 43 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
44
– szöveg hiányzó részeinek pótlása,– eseménykép, képsor, olvasmányélmény alapján 3-4 összefüggő mondat alkotása.
◆ a szóra késztetés játékainak segítségével a kommunikációs bátorság megalapozása.◆ Beszámoló otthoni feladatokról.
Jelmagyarázat
Ez az oldal egy illyés Gyula-idézettel kezdődik, amelynek mondanivalója nemcsak a diákok, hanem a fel-nőttek számára is követendő.
Ugyancsak ezen az oldalon található a jelmagyarázat, amely a tankönyv használatát segíti.a lap alján pedig olyan könyveket ajánlunk a gyerekeknek, amelyek tanulás közben a segítségükre lehet-
nek. Jó lenne, ha ezekből néhány példány a tanterem könyvespolcán lenne a tanév során, hogy bármikor nézegetni, használni tudják őket a diákok.
Újra együtt az iskolában
a tanév elején teremtsünk lehetőséget arra, hogy megfigyeljük és felmérjük tanítványaink kommunikációs képességét a Fogalmazás munkafüzet 4/1. feladata segítségével.
Erre akkor is szükség van, ha új osztályban tanítunk, de akkor is, ha már ismerjük a gyerekeket az előző évről.
az alábbiakban néhány szempontot gyűjtöttem össze a tanulók megfigyeléséhez.
a beszéd:◆ hangképzés,◆ szövegfonetikai eszközök (hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó, hangszín, hangerő),◆ beszédhibák.
a szóbeli közlés:◆ szóhasználat,◆ gondolatok, érzések, vélemények kifejtése,◆ szövegalkotás,◆ a kommunikáció figyelemmel kísérése és a helyzetnek megfelelő alakítása,◆ metakommunikáció,◆ szóbeli kapcsolattartás.
a szóbeli közlések befogadása:◆ kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés.◆ beszédmegértés,◆ beszédészlelés,
Nyári élményeka gyerekek párban dolgoznak. A tanuló röviden elmeséli a legkedvesebb nyári élményét B-nek, aki megpróbál minél több információt megjegyezni az elhangzottakból. Majd kb. 2 perc után szerepet cse-rélnek, és már B mesél A-nak. Ezután közösen meghallgatjuk, mit tudtak meg egymásról a tanítvá-nyaink. Természetesen megengedhetjük a pároknak az elhangzott beszámolók kiegészítését, ha olyan fontos információt hagyott ki a társuk, ami a történet megértését befolyásolja.
Érdemes megfigyelni, hogy a gazdag szókincsű gyerekek milyen élményszerűen mesélik el a hallot-takat, segítséget nyújtva társuknak a mondanivaló nyelvi megformálásában.
3. oldal
4. oldal
4–5. oldal
fogalmazas3_KK.indd 44 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
45
Találj valakit!a nyári beszámolók meghallgatásakor alkalmazható ez a módszer, amely arra ösztönzi a gyerekeket, hogy kövessék figyelemmel egymás mondanivalóját. az a célunk, hogy a diákok közötti kapcsolatok erősödjenek.
A feladat egyik változata:a diákoknak egy-egy osztálytársuk nevét kell beírniuk az általunk megadott állítások után. a feladat
megoldása során természetesen fel is állhatnak a helyükről, s addig kérdezősködhetnek, amíg meg nem találják a megfelelő tanulót.
például:
Találj valakit, akire igaz az állítás! Egy-egy nevet legfeljebb két helyre írhatsz!◆ vízparton nyaralt: ___________________________________________◆ Horgászott: ________________________________________________◆ Sátorban lakott: _____________________________________________◆ Járt egy múzeumban: ________________________________________◆ Nyaralt a nagyszüleinél: ______________________________________◆ Elolvasott legalább egy könyvet: ________________________________
A feladat másik változata:a diákoknak egyénileg kell készíteni egy táblázatot, ebbe kell beírni nyári élményeikről néhány rövid
állítást. Ezután körbejárnak az osztályban, hogy hasonló élményekkel rendelkező társakat találjanak. Ha ez sikerül, aláírják egymás lapját. az a cél, hogy minél több rubrikába sikerüljön aláírást gyűjteniük.
például: állítás aláírás
Július végén indultunk.a Balaton mellett nyaraltunk.autóval utaztunk.Két hetet töltöttünk ott.Jó idő volt.Sokat fürödtem.Béreltünk vízibiciklit.
Kapcsolatteremtés
a kommunikációs funkciók közül a kapcsolatfelvétel (köszönés, bemutatkozás, megszólítás) és a kapcsolat-tartás nyelvi formáinak, normáinak gyakoroltatása a tanév során folyamatos feladatunk, de mégis szánjunk rá egy külön órát is a tanév elején, hiszen sok tanítványunknak problémát jelent ezek mindennapi alkal-mazása.
Ennél a témánál elkerülhetetlen a szóbeli kommunikáció illemszabályainak tanítása is, hiszen ezek is-merete megkönnyíti a magabiztos viselkedést a különböző élethelyzetekben.
Mit illik tudni ◆ a köszönésről?◆ a bemutatkozásról? ◆ a társalgásról?◆ az iskolai élet szabályairól?◆ a telefonálásról?◆ a vásárlásról?
4–5. oldal
fogalmazas3_KK.indd 45 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
46
Sok diák számára az egyszerű kommunikációs helyzetek megoldása is komoly nehézségeket okoz. vannak, akik már a kapcsolatteremtés elemi formájánál, a köszönésnél elakadnak. Nagyon fontos a felnőttek példa-mutatásán kívül a nevelés is. Meg kell tanítani a gyerekeknek, hogy kinek hogyan köszönjenek.
Néhány szabály:◆ a magyar nyelvben a „jó reggelt”, „jó napot”, „jó estét”, „jó éjszakát” kifejezéshez az udvariasság meg-
kívánja a „kívánok” hozzátételét is. ◆ a napszakhoz kötődő köszönés általában magázódással jár. ◆ a tegező köszönés jó ismerősök között szokás. Sokféle nyelvi változata van, ami a bizalmassági fok
szerint is változik: szervusz, szia, csaó (ciao), helló (Hallo), háj (Hy) stb. ◆ Előre köszön a férfi a nőnek (fiú a lánynak), a fiatalabb az idősebbnek (diák a felnőttnek), a belépő a
bent lévőknek.◆ Köszönéskor nézzünk a másik szemébe. ◆ ismerőseinken kívül illik köszönnünk idegenek közé lépve is, pl. liftben, kisebb üzletben, patikában
stb.◆ a köszönést elmulasztani vagy nem viszonozni egyértelmű sértés.
a Mf. 5. feladata párbeszéd alkotását kéri a diákoktól különböző szituációkban. itt is érdemes az alábbi szabályokat tudatosítani a gyerekekben.
◆ a társalgás formai követelményei: a jól érthető beszéd, az értelmes fogalmazás, a másokat nem zavaró hangerő, a figyelemnek a partnerre irányítása, a helyesen megválasztott távolság a beszélgetők közt, a szükségtelen gesztikuláció és testmozgás elkerülése.
◆ Nem illik a másik szavába vágni, vagy láthatóan érdektelenséget mutatni. ◆ Beszéd közben arra nézünk, akihez beszélünk, és természetesen ő is ránk néz.◆ Beszélgetés közben nem illik rágógumit rágni. a rágógumit kiköpni, eldobni sem illik; egy észrevétlen
mozdulattal bármikor eltüntethetjük egy papír zsebkendőben.
A fogalmazás építőelemei
az év elején, a fogalmazás tantárgyszerű tanulásának kezdetén módunk van rá, hogy az anyanyelvi nevelés eddigi folyamatában előfordult fogalmazástechnikai ismereteket áttekintsük, rendszerezzük. Erre építve a fogalmazási ismeretek körét most már céltudatosan és tervszerűen bővítjük, s a rendelkezésünkre álló fogalmazásórákon arra törekszünk, hogy a tanulóinkat bevezessük a fogalmazásírás gyakorlásába, ezzel tevékenységüket az elsajátítás szintjére emeljük.
a 3. osztályban olyan fejlettségi szintre kell eljuttatnunk a tanulókat a fogalmazótevékenységben, hogy eseményeket szóban és írásban önállóan el tudjanak mondani.
Év elején ismételjük át a szavakról, a mondatokról, a mondatok tartalmi kapcsolatáról tanultakat. Eleve-nítsük fel a mondatok helyes összefűzésének, egymáshoz illesztésének módját!
A szavak
a gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. az iskola feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése.
az anyanyelvi nevelésnek több területe van, melyeket arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a kü-lönböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyara-pítása, a szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismerése és tudatosí-tása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalatainak ismerete.
6–7. oldal
fogalmazas3_KK.indd 46 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
47
1. A szóértelmezés módjai Szemléltetésaz ismeretlen szó pontos jelentésének megértését, a helytelen szóhasználat javítását nagymértékben segíti a szemléltetés.
patkó ▶ U alakú vas, amelyet a kovács készít el és erősít fel patkószöggel a ló patájára.
varsa ▶ Halcsapda. Hasas, kiöblösödő, tölcsér alakú halászeszköz. vesszőből fonják, vagy egy drótvázra feszítenek hálót. a halak köny-nyen beleúsznak a vízbe süllyesztett varsába, de a kiutat már nem ta-lálják.
Cselekedtetés a cselekedtetés konkrét jelentéstartalmak mellett (ballag, lopakodik, grimaszol stb.) elvontabbak értelmezé-sére is alkalmas (aggódva, méltóságteljesen, megvetéssel néz stb.).
értelmezés Először mindig a tanulók próbálkozásait hallgassuk meg, s csak ezek sikertelensége esetén adjuk meg a szó magyarázatát.
Egy-egy szó jelentését mindig az adott beszéd- vagy szöveghelyzetben konkretizáljuk, s csak ezután vizs-gáljuk meg, hogy alapszóként, más szövegkörnyezetben, mi mindent jelenthet még.
például: A Nemzeti Múzeum előtt már tízezrek hallgatják Petőfi költeményét, majd a lelkes tömeg átvonul Budára.Mi a jelentése ebben a mondatban a tömeg szónak? Mit jelent a matematikában?
az összetett szavak értelmezését az összetétel ismert jelentésrészéből próbáljuk elvégezni.például: kökényszeműlehet valaki zöld szemű, barna szemű, kék szemű.Milyen színű a szeme annak, akire azt mondjuk: kökényszemű?a kökénybokor termése sötétkék színű. Tehát a kökényszemű azt jelenti: sötétkék szemű.
Helyettesítés a beszéd- és a szövegösszefüggésben a helyettesítés is lehetővé teszi az értelmezést.
például:a csermely rokon értelmű kifejezései: ér, patak, patakocska stb.az ócska ellentéte: új, értékes stb.
fogalommagyarázata fogalmak magyarázatakor (pl. játszma) mindig a konkrét tartalmi elemektől közelítsünk az absztrakció-hoz. alkalmazhatunk körülírást, leírást, esetleg konkrét példát is.
2. A szóhasználatBeszédtevékenységük közben a diákok az általuk ismert szavaknak csak a töredékét használják. Ezért fon-tos feladatunk, hogy a tanórákon lehetőséget biztosítsunk a megismert szavak rögzítésére, alkalmazására. a szókincs aktivizálásának legfontosabb közege a beszéd, de a szógyűjtő, behelyettesítő, szóképző stb. gya-korlatok is számos lehetőséget biztosítanak erre.
fogalmazas3_KK.indd 47 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
48
Szógyűjtés forgóbana csoportok számával megegyező számú papírt helyezünk el a terem különböző pontjain. Mindegyik lap tetejére felragasztunk egy-egy képet.
például:
a csoporttagok odaállnak saját papírjuk elé, és megpróbálnak egy perc alatt minél több szót gyűjteni a megadott képhez. a tanár jelzésére a következő laphoz mennek, ahol elolvassák az előző csoport jegy-zeteit, majd kiegészítik azokat. Természetesen a csoportok más-más színű tollal írnak, hogy az értékelés egyszerűbb legyen. Ha mindegyik csoport volt már mindegyik lapnál, akkor az azokon szereplő szava-kat átnézik, megbeszélik.
Csoport-szóhálóa csoportoknak adunk egy-egy csomagolópapírt, amelynek a közepére egy téglalapot rajzolnak, s bele-írják a témát. Ezután a csoport minden tagja más színű tollat vesz a kezébe, és többfordulós kerekasztal módszerrel ovális formába írja a témához kapcsolódó kulcsfogalmakat. Ezt követően bármelyik cso-porttag írhat a kulcsfogalmakhoz újabb elemeket. Ha kapcsolatot fedeznek fel a leírt szavak között, akkor vonallal össze kell kötniük őket.
az elkészült szóháló segítségével megismerhetjük a csoport belső működését is. Mivel a tanulók kü-lönböző színnel dolgoztak, a színkód pedig a papír aljára került, így könnyen ellenőrizhetjük, hogy egy-egy tanítványunk mennyire járult hozzá a csoport munkájához.
például:
locsolkodás március április május
márc. 15. húsvét hónap
ünnepek évszak
TavaSZöltözék
időjárás megújulás
természet mag
melegedés eső
virágok vetés
gabona
: réka : Marci : ábel : lili
fogalmazas3_KK.indd 48 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
49
Gondoltam egy szóra…a tanulók gondolnak egy szóra, amelyhez rövid, egyértelmű meghatározást készítenek. Ezután a társa-iknak kell megfejteniük, hogy melyik szóra gondoltak.
◆ az első betű ö. Négybetűs szó, az ilyen fa árnyékában jó megpihenni. ◆ a kezdőbetű: k, négybetűs szó. vízinövény, amin a fontoskodó ember csomót keres. ◆ az első betűje cs, jelent halfajtát, de a diáknyelvben lábbelit is. ◆ az első betűje k, három betűből áll. Ezt teszi hajnalonként a nap is és mi is.
Kakukktojása gyerekek a képekről öt-öt szót írnak egymásnak. Ezek közül az egyik kakukktojás legyen. Ezt kell kiválasztania a társuknak.
állatkert, látogat, vadorzó,megfigyel, barlang
Szókeresőa játékosok véletlenszerűen 10 betűt húznak ki egy borítékból, majd minél több betű felhasználásával egy szót kell belőlük összeállítani-uk.
Minden megalkotott szó a betűk számának a négyzetét éri. pl.: hol 3 betű, tehát 3 x 3 = 9 pont, polc 4 betű, tehát 4 x 4 = 16 pont.
az a játékos nyer, aki a legtöbb pontot gyűjti össze.
BingóMindegyik tanuló rajzol a füzetébe egy kilenc négyzetből álló ábrát. az egyes négyzetek akkorák legye-nek, hogy elférjen bennük egy-egy szó. (Nem kell feltétlenül a füzetet használniuk, hiszen adhatunk ne-kik egy előre elkészített lapot is. De a diákok is meghajtogathatják ezt az ábrát egy írólapból, legfeljebb nem négyzetek, hanem téglalapok keletkeznek.)
Ezután felírunk a táblára tizenkét olyan szót, amelynek a helyesírását gyakoroltatni szeretnénk.például:
poggyász, kassza, királyfi, csermely, persely, meggy, menyasszony, mennydörgés, elsüllyed, veszély, papagáj, golyóstoll
a játék szempontjából az is fontos, hogy a táblán olvasható szavak jelentését ismerjék a tanulók, ezért közösen készítsünk mindegyik szóhoz egy rövid meghatározást, szómagyarázatot.
például:poggyász ▶ Nagy úticsomag.kassza ▶ Ebbe teszi a pénzt a pénztáros.királyfi ▶ Koronás mesealak.csermely ▶ Kis patakocska.persely ▶ Pénzt gyűjthetünk benne.meggy ▶ Savanykás ízű gyümölcs.menyasszony ▶ A vőlegény párja az esküvőn.mennydörgés ▶ Viharban vagy zivatarban hallható dübörgő hang. elsüllyed ▶ A hajóval történik, ha léket kap.veszély ▶ Erre figyelmeztet a jelzőtábla.papagáj ▶ Tarka tollú madár.golyóstoll ▶ Írhatunk vele.
fogalmazas3_KK.indd 49 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
50
Majd megkérjük a gyerekeket, hogy válasszanak ki a táblán lévő tizenkét szó közül kilencet, és írják le őket tetszőleges sorrendben egy-egy négyzetbe.
az egyik lehetséges megoldás:
meggy papagáj kassza
veszély szennyes elsüllyed
csermely poggyász királyfi
Ezután véletlenszerűen elismételjük egy-egy szó magyarázatát. Ha a tanulók ráismernek erre a szóra, és az szerepel a leírt kilenc szavuk között, akkor tehetnek egy X-et annak a négyzetnek a sarkába, ahová ezt a szót leírták. Beszéljük meg a diákokkal, hogy csak hibátlan helyesírással leírt szavakat lehet meg-jelölni.
például: Koronás mesealak. (a királyfi szóhoz teszünk egy x-et.)Savanykás ízű gyümölcs. (a meggy szóhoz is teszünk egy x-et.)A vőlegény párja az esküvőn. (Nincs ilyen szó a fenti táblán, tehát nem jelölhetjük X-szel.)az a nyertes, vagyis az kiabálhatja be a bingó szót, akinek legelőször lesz mind a kilenc szava mellett
X jel.Mint ahogy az eredeti bingót is lehet többféleképpen játszani, így ezt a játékot is.A játék másik változata:azt kérjük a diákoktól, hogy jegyezzék meg a táblán látható szavak helyesírását. Ezután letöröljük a
tábláról a szavakat, s felszólítjuk őket, hogy írják be emlékezetből azt a kilenc szót a rubrikákba, ame-lyek helyesírásában a legbiztosabbak.
Ez idő alatt mi is felírjuk egy-egy kis kártyára a táblán olvasható összes szót, s jól összekeverjük a lapokat.
Ha minden gyerek kitöltötte a táblázatát, kezdődhet a játék. véletlenszerűen húzunk az összekevert lapok közül, s felolvassuk a rajta lévő szót. Ezután megbeszéljük, mit kell tudni a helyesírásáról. a diá-kok csak akkor jelölhetik meg a szavakat, ha helyesen írták le őket.
a nyertes természetesen az, akinek legelőször lesz mind a kilenc leírt szava mellett X jel.
Titkosírásaz egyik diák gondol egy szóra. leírja a társának titkosírással. például minden betű helyett az ábécé-ben utána következőt írja le:
dzélygíny, űsgyé, qöl, nákón Esetleg morzejeleket alkalmaz:..-.|..-..|.-..|...|--..|..|--.|.|-....|.|--.|-.--|...|.. -..|--.--|.|-..|.|-.|-.-.|.Ha a társa kitalálja a szót, akkor ő készítheti el a következő feladványt. Ha nem, újra az első diáké a
lehetőség.
vegyél el egy betűt!az itt látható szavakból úgy kell elvenni egy mássalhangzót, hogy új jelentésű szavak jöjjenek létre. Ezután meg kell állapítani az új szavak szófaját is.
Hasznos lehet megvitatni a különböző megoldásokat, mert a feladat többféle jó megoldást rejt magá-ban (pl.: kapu, kapu).
holló, forgalom, kapu, domb, fél, estély
x
x
fogalmazas3_KK.indd 50 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
51
Tabua csoport egyik tagja húz egy kártyát. a kártya tetején olvasható a kitalálandó szó, alatta pedig azok a tabuszavak, amelyek semmiképp sem használhatók, amikor körülírással megmagyarázza a játékos a csoporttársainak a kitalálandó szót.
Például:
tündérmese lexikon favágó Hófehérke sárkány Hamupipőke
király
történet
kisgyerek
szavak
kifejezések
jelentés
fejsze
láncfűrész
erdőirtás
törpe
hét
mostoha
tűz
Süsü
fej
tündér
lencse
bál
Találd ki!a játékot két tanuló játszhatja. az egyikük gondol egy szóra. Meg is határozza a témakört, illetve azt is, hogy hány betűből áll a kigondolt szó. a másik tanulónak az a feladata, hogy minél kevesebb próbálko-zással kitalálja ezt a szót. Ezért elkezd a feltételeknek megfelelő szavakat írni. a társa minden egyes leírt szó betűit egyesével értékeli a következőképpen:
◆ ha a leírt betű jó helyen van, √ jelet;◆ ha a megfelelő betű rossz helyen van, + jelet;◆ rossz betű esetén pedig − jelet ír a betű alá.a játék akkor ér véget, ha sikerül kitalálni a szót.Íme egy példa:A játékos: a kigondolt szó egy hárombetűs tulajdonságot kifejező szó.B játékos: s z é pA játékos: − − − (vagyis egyik betű sem szerepel a szóban.)B játékos: n a g yA játékos: − − − (vagyis egyik betű sem szerepel a szóban.)B játékos: t a rA játékos: + − + (vagyis t és r betű van a szóban, de rossz helyen.)B játékos: r ú tA játékos: √ − √ (vagyis a t és az r betű jó helyen van, de ú nincs a szóban.)B játékos: r ő tA játékos: √ √ √ (vagyis minden betű jó helyen van.)
fogalmazas3_KK.indd 51 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
52
Képrejtvényaz alábbiakban néhány egyszerű képrejtvény látható. a betűk és a képek segítségével kell megadott szófajú szavakat alkotni.
Főnév:
Ige:
Triminóa dominó háromszögű verziója. a kisebb háromszögekből egy nagy háromszöget lehet kirakni úgy, hogy összeillesztjük az egymáshoz tartozó oldalakat egy előre meghatározott szabály alapján.
a következő példában a kis háromszögek érintkező oldalain rokon értelmű szavakat kell összeilleszteni. például:
Megoldás:
y – a h +
– űr Z gy
jámbor
szom
orúokos
jámbor
szom
orúokos
bájos
mag
aslusta
bájos
mag
aslusta
békés
pajko
sgyenge
békés
pajko
sgyenge
szelíd
csin
talanrest
szelíd
csintalan rest
fogalmazas3_KK.indd 52 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
53
KirakóEzt a játékot a triminóhoz hasonlóan kell megoldani, csak itt a kis négyszögek illeszkedő oldalait kell megkeresni, és így kell a kilenc kis négyzetből egy nagy négyzetet kirakni.
Egy lehetséges példa ellentétes jelentésű szavakkal:
SzódominóKiosztjuk az előre elkészített szódominót a gyerekeknek. az első játékos kitesz egy dominót kö-zépre. Ezután a többi játékos egymás után letehet egy-egy újabb dominót, feltéve, hogy az érint-kező lapok szomszédos oldalán ellentétes jelentésű szavak vannak.
öntelt sima
érdes gondos
hanyag szeret
gyűlöl hosszú
Ha a következő oldalon lévő ábrát fénymásolás után szétvágjuk a vastag vonalak mentén, akkor 28 kártyalapból álló szódominót kapunk. Először jól keverjük össze a lapokat, majd a fent leírtak szerint indulhat a játék párokban vagy csoportokban.
fogalmazas3_KK.indd 53 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
54
osto
baör
egfia
tal
előb
but
óbb
rövi
d
hoss
zúsz
éles
kesk
eny
mél
yse
kély
küls
őbe
lső
elöl
hátu
lsi
ma
érde
sél
esto
mpa
sűrű
híg
heví
thű
tcs
end
zaj
ad
kap
jóro
ssz
szép
csún
yatá
mad
véd
gyáv
abá
tor
nehé
z
könn
yűtá
vol
köze
les
tere
ggel
gyen
geer
ősgo
ndos
hany
ag
buta
okos
tiszt
ako
szos
szer
etgy
űlöl
szár
azne
dves
szer
ény
önte
ltra
vasz
8–10. oldal
fogalmazas3_KK.indd 54 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
55
osto
baör
egfia
tal
előb
but
óbb
rövi
d
hoss
zúsz
éles
kesk
eny
mél
yse
kély
küls
őbe
lső
elöl
hátu
lsi
ma
érde
sél
esto
mpa
sűrű
híg
heví
thű
tcs
end
zaj
ad
kap
jóro
ssz
szép
csún
yatá
mad
véd
gyáv
abá
tor
nehé
z
könn
yűtá
vol
köze
les
tere
ggel
gyen
geer
ősgo
ndos
hany
ag
buta
okos
tiszt
ako
szos
szer
etgy
űlöl
szár
azne
dves
szer
ény
önte
ltra
vasz
A mondatok
a szöveg mondatokból épül fel, ezért nagyon fontos feladat a mondatalkotás gyakoroltatása, hiszen ez az alapja a jó fogalmazásnak.
a fentiekkel természetesen mindenki egyetért, mégis gyakran alakul ki vita a pedagógusok körében a mondatalkotással kapcsolatban. Ugyanis a tanítók egy része mindig, minden órán szabatos, „kerek” mon-datokat követel a tanítványaitól, a másik része pedig elfogad egyszavas válaszokat, illetve hiányos monda-tokat is, arra hivatkozva, hogy a mindennapi beszélgetésekben is hasonlókat használunk. a helyes, mint mindig, az arany középút. vagyis törekedni kell arra, hogy a gyerekek „kerek” mondatokat alkossanak, de valóban vannak olyan helyzetek, amikor ezt nem lehet elvárni tőlük. a pedagógus beszéde azonban mindig nyelvi mintául szolgál a diákok számára.
a munkafüzetekben nagyon sok mondatalkotási gyakorlat van. Ezek fő típusai a következők:◆ mondatalkotás képről,◆ mondatfajták használata a beszélő szándékának megfelelően,◆ válaszadás kérdésekre,◆ kiegészítéses feladatok,◆ átalakító gyakorlatok,◆ mondatbővítés,◆ mondatszűkítés,◆ mondatalkotás a szavak sorrendjének megváltoztatásával,◆ mondatok összekapcsolása kötőszavakkal,◆ tagolatlan szöveg mondatokra bontása.
Szófűzésa gyerekeknek úgy kell mondatot alkotniuk, hogy az egymást követő szavak utolsó, illetve első betűje azonos legyen. versenyezhetnek is egymással a diákok. Természetesen ilyenkor az győz, aki a leghosz-szabb mondatot alkotja.
például:Két takarót tettem melléd délután.
Eltérő jelentésOlyan rejtvényeket készítünk, ahol a megoldás egy-egy azonos alakú vagy többjelentésű szó (pl.: szív, fal, fogoly, levél, szél, körte, ér) lesz. a diákoknak a megfejtésül kapott szó különböző jelentéseivel kell egy-egy mondatot alkotniuk.
például:az alábbi rejtvényben a megadott jelek egy-egy betűt helyettesítenek. Ezeknek a segítségével sza-
vakat lehet alkotni, és ezeket kell a rejtvény megfelelő sorába írni. Ezt követheti a mondatalkotás.& ! ¸ ¯ &
a E i K l SZ T v
1. &&&¯ 1.2. &!¯ 2.3. ¸¸!! 3.4. ¯&&& 4.5. !!¸ 5.6. ¯& 6.
Megfejtés: szelet.Mondatok: Régen az emberek munkára fogták a szelet. Zoli két szelet kenyeret evett.
8–10. oldal
fogalmazas3_KK.indd 55 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
56
a példához tartozó meghatározások:1. itatja az egereket.2. Egy helyben marad.3. Húsznak a fele.4. az állatok királya.5. légi közlekedési eszköz.
fejezd be!a megkezdett mondatot a kötőszavaknak megfelelően kell folytatni.
◆ a róka ravasz, mert…◆ a róka ravasz, de…◆ a róka ravasz, ezért…◆ a róka ravasz, mégis…◆ a róka ravasz, pedig…
fordított keresztrejtvénya gyerekek nagyon szeretik a keresztrejtvényeket, de most egy olyan ábrát kapnak, amelybe már beír-tuk a megoldásokat. Így a feladatuk az lesz, hogy egy-egy rövid mondattal készítsenek meghatározáso-kat az egyes sorokhoz.
Ezt a feladatot csoportokban is megoldhatják a diákok. Ellenőrzésképpen érdemes egy üres rejtvény-ábrát és a gyerekek által elkészített meghatározásokat odaadni egy másik csoportnak, hogy ez alapján próbálkozzanak a rejtvényt megfejteni. Ha sikerül, biztosan jól dolgozott a meghatározásokat író csoport.
például:1. S Í r2. á l l3. T Í Z4. O r O S Z l á N5. r E p ü l Ő G É p
CsúsztatásGondolatban egymásra kell csúsztatni a két ábrát, s ekkor a besatírozott négyzetek alatt levő betűk sorrendben összeolvasva egy közmondás szavait adják. a tanulóknak értelmezniük kell a megfejtésül kapott mondatot.
É l S S Z K
Ő E l H É l
a Z O E M v
D B E S a r
Csoportmegoldása diákok csoportokban dolgoznak. a kooperatív módszer lényege, hogy minden csoporttag a saját vé-leménye szerint fejez be egy megkezdett mondatot.
a négy leírt mondatot ezután összevetik, majd csoportmegbeszélés során közösen létrehoznak egy olyan új mondatot, mely mind a négyük gondolatát tartalmazza.
például:
a bohóc…
a nézők lelkesen…
a fiú hangosan nevetett…
fogalmazas3_KK.indd 56 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
57
mondatalkotása megadott kódok segítségével mondatokat kell alkotni, s közben alkalmazni kell a mondatok helyes-írásáról tanultakat. Ezután folytatni kell a történetet.
a B C D
1 a mindenkinek gyönyörű hiú
2 tollaival daru madár volt
3 repül dicsekedett páva szürke
4 többi megelégelte ezt állat
mondat: a1 C3 D1 D4 D2mondat: C1 a2 B3 B1mondat: B4 C4 a1 a4 C2
Összekeveredett mondatokKiválasztunk annyi – tananyaghoz kapcsolódó – mondatot, ahány fős csoportjaink vannak. Mivel álta-lában négy tanuló dolgozik egy csoportban, ezért a példákban négy mondat szerepel. Ezeknek a mon-datoknak a szavait egyesével felírjuk egy-egy kártyára. a kártyákat összekeverjük, és borítékokba rak-juk. Fontos, hogy úgy helyezzük el a szókártyákat, hogy az egy borítékba kerülő szavakból ne lehessen mondatot alkotni, vagyis a feladatot csak kooperatív módon lehessen megoldani.
Ezután mind a négy diák véletlenszerűen választ egy-egy borítékot, s a benne található szavak fel-használásával ki kell raknia egy-egy értelmes mondatot. Ez nem sikerülhet a kártyák kicserélése nélkül, hiszen a mondatok szavait összekevertük. Tehát a diákok a kártyáikat kicserélhetik, de a feladatmeg-oldás közben nem beszélhetnek egymással. Nem kérhetnek egymástól kártyát, de azokat a kártyákat, amelyekre nincs szükségük az egyes diákoknak a mondatalkotáshoz, az asztal közepére rakhatják, ahonnan a csoport többi tagja elveheti őket. Fontos, hogy a csoportnak minden szókártyát fel kell hasz-nálnia.
Ennek a feladatnak a legegyszerűbb módja, ha a különböző mondatok szavait különböző színnel ír-juk fel a kártyákra, vagyis a színeket figyelve pillanatok alatt sikeresen megoldható a feladat.
például:
1. boríték: az oroszlán. fürge az egyik lábai a szarvas Menekülés ágába.
2. boríték: szarvast közben nézegető vékony lábait. az önmagát hogy
3. boríték: szégyelli fa többet az agancsára, beleakad megtámadja de
4. boríték: az agancsa mindennél a szarvas büszke érnek. rádöbben,
Egy lehetséges megoldás:A szarvas büszke az agancsára, de szégyelli vékony lábait.Az önmagát nézegető szarvast megtámadja az oroszlán.Menekülés közben beleakad az agancsa az egyik fa ágába.a szarvas rádöbben, hogy fürge lábai mindennél többet érnek.
fogalmazas3_KK.indd 57 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
58
a következő fokozat az lehet, amikor nem használunk már mondatonként különböző színeket, de a mondatok témája nem azonos, s ez megkönnyítheti a feladatmegoldást.
például:1. boríték: érkezett Elmúlt nyulat szavak.
2. boríték: rokon értelmű a bűvész a nyári az osztályba
3. boríték: elő tanuló szünet. a lusta
4. boríték: Új és a rest varázsolt a kalapjából
Egy lehetséges megoldás:Elmúlt a nyári szünet.Új tanuló érkezett az osztályba.A bűvész nyulat varázsolt elő a kalapjából.A lusta és a rest rokon értelmű szavak.
Ennek a feladatnak a legnehezebb változata az, amikor a mondatok témája azonos. ilyenkor gyakran előfordul, hogy valamelyik tanulónak elsőként sikerül kiraknia egy értelmes mondatot, de a többiek a megmaradt szókártyák felhasználásával nem tudnak további értelmes mondatokat összeállítani. Így hiába volt kész ez a diák elsőként, mégis új megoldással kell próbálkoznia, hiszen a csoportnak csak akkor sikerül jól megoldania a feladatot, ha mind a négy diák értelmes mondatot rak ki.
például:1. boríték: az előadás lelkesen a közönségtől. a porondon mutattak
2. boríték: a nézők még felsorakoztak a cirkuszigazgató jelenetet.
3. boríték: a bohócok tapsoltak. néhány végén
4. boríték: végül tréfás a szereplők. elköszönt
Egy lehetséges megoldás:Az előadás végén felsorakoztak a porondon a szereplők.A nézők lelkesen tapsoltak.A bohócok mutattak még néhány tréfás jelenetet.Végül a cirkuszigazgató elköszönt a közönségtől.
A mondatok tartalmi kapcsolata
Tartalmilag-logikailag kapcsolódó mondatokat már 1–2. osztályban is alkottattunk a tanulókkal. a szóbeli és írásbeli szövegalkotások során 3–4. osztályban nyílik lehetőségünk a további gyakoroltatásra. a 9-10 éves gyerekeknél még gyakran előfordul, hogy egy-egy szöveg megalkotásakor a mondatok között hiányzik a tartalmi-logikai kapcsolódás. Hibás szövegek javítását, hiányos szövegek kiegészítését bátran adhatjuk feladatul, mert ezek megoldásával a tanulók érzékenyebbé válnak az ilyenfajta hibák iránt, és fejlődik a gondolkodásuk.
Mutassunk példákat mondatok összekapcsolására különböző kapcsolóelemek beiktatásával. Ezek közül a kezdő szakaszban a kötőszavak és a névmások használatát mutatjuk meg a gyereknek.
11–13. oldal
14–16. oldal
fogalmazas3_KK.indd 58 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
59
A szöveg jellemzői
Szóbeli és írásbeli szövegalkotáskor mondatokat alkotunk. Ezek beszédünk és írásunk elemi részei. De a mondatok nem sorakozhatnak csak úgy egymás után, kapcsolatnak kell lenni köztük. a szöveg mondatait azonban nemcsak ez a tartalmi-logikai kapcsolódás tartja össze, hanem az egész felépítésük is. Fontos a szöveg folyamatosságának a fenntartása.
a munkafüzet feladatrendszerét úgy állítottuk össze, hogy szó-, szószerkezet- és mondatszintből épít-kezve jussunk el a szöveghez. a feladatok megoldása során megvizsgáljuk a szövegeket felépítésük, szerke-zetük, témájuk és műfajuk szerint.
vak kéza diákok csoportokban dolgoznak.
a csoporttagok húznak egy-egy képet, amelyet a társaik nem nézhetnek meg. Ezután mindenki jól meg-figyeli az általa húzott képet, majd olyan részletesen számol be a látottakról, ahogyan csak tud. Ha mind-egyik csoporttag beszámolóját meghallgatták a gyerekek, akkor a képeket lefordítva az asztalra teszik. a csoporttagok az elhangzottak alapján megpróbálnak valamilyen sorrendet kialakítani, s ez alapján rendezik a képeket. Ha egyetértenek a sorrendben, akkor az összes képet felfordíthatják, és megállapít-hatják, hogy sikerült-e a helyes sorrendet eltalálniuk.
Egy lehetséges képsor:
Szövegalkotása diákok kis papírlapokra felírnak egy-egy szót. a lapokat bedobják egy dobozba, majd mindenki húz belőle egyet. az első gyerek mond egy mondatot a nála lévő szóval. a következőnek folytatnia kell az eseménysort az általa kihúzott szóval. Így kell történetet alakítani addig, amíg mindenki sorra kerül.
Mesealkotásra alkalmas szavak:
törpe lencse
hét bál
mostoha üvegcipő
sárkány varázsló
alma herceg
pálca tűz
gömb füst
bűvös tündér
14–16. oldal
fogalmazas3_KK.indd 59 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
60
Ad hoc történetek Készítünk egy táblázatot, amelybe véletlenszerűen szavakat írunk. Közülük dobókockával kiválasztunk egy szót. Egymás után kétszer dobunk. Megállapodás szerint az első dobás mindig az oszlopot hatá-rozza meg, a második pedig a sort. például ha először hármat dobunk, másodszor pedig ötöt, akkor a véletlenül kiválasztott szavunk a király lesz.
1 2 3 4 5 6
1 ül rádió rút repül zászló strucc
2 újság kút lábujj üveg füst hoz
3 ló híd dob sofőr gomb kő
4 kígyó sző áll fűrész állat vár
5 könyv ajtó király haj cseng sír
6 rózsa bohóc orr sajt villa szótár
Mindenki kiválaszt a dobókocka segítségével egy-egy véletlen szót. az első tanuló mond egy mondatot a véletlenül kiválasztott szóval. a következő diák úgy viszi tovább a történetet, hogy az őáltala kiválasz-tott szót beleszövi a mondatába. addig folytathatják, amíg mindenki sorra kerül.
Szövegalkotás szóban és írásban
A fogalmazás címe
Tudatosítani kell a tanulókban a cím és a tartalom kapcsolatát, a jó cím jellemző vonásait, és erre ismert olvasmányok, versek címének különböző megfigyelési szempontok szerinti (tartalmi, formai, helyesírási) vizsgálata a legcélravezetőbb. a címre vonatkozó fogalmazástechnikai ismereteket mindenkinek el kell sajátítania.
végeztessünk nagyon sok címadási gyakorlatot a tanítványainkkal, mert ezek a lényeglátást fejlesztik.
Az anyaggyűjtés módjai
a fogalmazási ismeretek tanításakor elsőként az anyaggyűjtés módjaival ismertetjük meg a tanulókat. Tu-datosítjuk velük, hogy mondanivalójukat élményeikből, megfigyeléseikből, olvasmányaikból és fantáziá-jukból meríthetik.
a fogalmazásórákon az anyaggyűjtésre nagy gondot kell fordítanunk, és átgondoltan kell megtervez-nünk, mert nagy különbségek lehetnek a diákok nyelvi fejlettségi szintje között. arra kell törekednünk, hogy mindazokat az ismereteket, nyelvi eszközöket birtokba vegyék a tanulók, amelyek az események él-ményszerű elmondásához, lejegyzéséhez szükségesek.
az összegyűjtött anyag rögzítésére feljegyzéseket készíthetnek, amelyek lehetnek szavak, szókapcsolatok, esetleg rövid, egyszerű mondatok. a későbbiek során ezekből a feljegyzésekből alakulhatnak ki a vázlatok.
Bármely szóbeli és írásbeli fogalmazás nem egyszerűen a valóság reprodukálása, hanem – hacsak kis-mértékben is – átköltése, újrateremtése. Ehhez pedig fantázia kell.
az anyaggyűjtéskor a pontos megfigyelésre szoktatjuk tanítványainkat, a forrásmunkák használatát ta-nítjuk meg, és feladatunk a képzelet aktivizálása.
17–19. oldal
20–22. oldal
fogalmazas3_KK.indd 60 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
61
Páros szóforgóa diákok párokat alkotnak a csoporton belül, majd megosztják egymással a témával kapcsolatos gondola-taikat, elképzeléseiket. Ezután a csoporton belül a párok megbeszélik egymással, hogy mely elképzelések merültek fel mindkét pár megbeszélése során, és melyek fordultak elő kizárólag csak az egyik pár esetében.
például: a teafőzés menete Mf. 21/4., az anyaggyűjtési módok vizsgálata Mf. 22/9.
Kerekasztala kerekasztal ugyanolyan kooperatív módszer, mint a szóforgó, csak ebben a diákok írásban adják meg a választ. Egy toll és egy papír körbejár a csoportban. a diákok lejegyeznek egy megadott témával kapcsolatos szót, szószerkezetet, mondatot, majd a tollat és a papírt továbbadják a mellettük ülőnek. Így haladnak, egymásnak adva a lehetőséget.
például: az őszi időjárás jellemzői Mf. 21/3.
Együttforgó kerekasztala kerekasztal kooperatív módszert alkalmazzuk több feladatlap egyidejű használatával. vagyis a gye-rekek két, három vagy akár négy feladatlapon dolgoznak a csoportban. Mindegyik diák leír egy szót, szószerkezetet vagy mondatot a papírra, majd továbbadja azt a balján ülőnek.
KérdezőkörKartonlapból kivágunk egy nagy kört, amelyet tetszőleges számú körcikk-re osztunk. Mindegyik körcikkre más-más kérdőszót írunk fel. Ezután ugyancsak kartonlapból kivágunk egy nyilat, amelyet Milton-kapocs se-gítségével a körhöz rögzítünk úgy, hogy szabadon forgatható legyen. Té-mának megadhatunk egy irodalmi művet vagy a mindennapi élethez kap-csolódó eseményt. a diákok a nyíl segítségével véletlenszerűen forgathat-ják ki a kérdés típusát, amelyre válaszolniuk kell a megadott téma alapján.
Kötetlen írása tanulók néhány perc alatt leírhatják mindazt, ami az adott témával kapcsolatban az eszükbe jut. a fel-adat meghatározásakor semmilyen megkötést nem adunk. a gyerekek törekedjenek arra, hogy folyama-tosan írjanak a rendelkezésükre álló idő alatt. Írhatnak szavakat, szószerkezeteket, mondatokat egyaránt.
mozaik a csoportbana mozaik kooperatív módszer legegyszerűbb formája a csoporton belüli mozaik.
Lépései:☑ Egy önálló feldolgozásra alkalmas témát a csoport létszámának megfelelő részre osztunk.☑ a csoport minden tagja önállóan elolvassa, értelmezi a neki jutó részt. Fontos, hogy a diákoknak
legyen elegendő idejük erre, s szükség esetén segítséget is kaphassanak.☑ a tanulók az önálló feldolgozás után elmesélik csoporttársaiknak a részek tartalmát, vagyis for-
gószínpad módszerrel adják át egymásnak az ismereteiket.
A tanuló:
Maminti, a picike zöld lány méregbe gurult. Zöld szeme villámokat szórt.– Ostobák! – mondta.a ruhájából elővett egy zöld varázspálcát. akkorát, mint egy negyed fogpiszkáló. Suhintott vele.
Mind sóbálvánnyá váltak. Csak a szemük forgott ijedten. Maminti odasétált köztük a fához. Csak úgy fél kézzel megemelte.
(lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő)
fogalmazas3_KK.indd 61 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
62
B tanuló:
Mátyás király híres-nevezetes könyvtára a Corvina. Ez a latin szó „Hollós”-t jelent. az elnevezés on-nan származik, hogy Mátyás király címerében egy fekete holló van, amely aranygyűrűt tart a csőrében. Ennek a könyvtárnak minden egyes könyvén ez a címer hirdeti, hogy Mátyás király könyvtárából való.
(Hegedűs Géza: Mátyás király)
C tanuló:
Sokat sírtunk, sokat kacagtunk azon a télen. voltak gonosz, makacs betűk, amelyek nem akartak szót fogadni. És voltak kedves, derék, barátságos betűk, amiket az én ügyetlen ujjam is egyszerre elő tudott hívni… az O betűre mindig úgy fogok gondolni, mint az áldásra nyitott szájra.
(Móra Ferenc: Hogyan tanultam meg olvasni?)
D tanuló:
Még abban az órában hozzáfogtak a fészekrakáshoz. az eresz szögletében ragasztották meg gömbö-lyű kis fészküket, maguk gyúrta sárból, szalmatörekből. Nincs az a kőművesmester, aki fürgébben dol-gozna náluk. S ahogy a sarat hordták, rakták, gömbölyítették, minden mozdulatnál mondtak valamit.
(Móra Ferenc: A fecskék)
Háromlépcsős interjúaz előző mozaik módszerrel feldolgozott tananyagot a csoporttagok a háromlépcsős interjú módsze-rével is átadhatják egymásnak. Ekkor a diákok között kiosztjuk az A B, C, D jeleket, s következők sze-rint történik az információmegosztás.
◆ A elmondja ismeretét B-nek, C pedig D-nek.◆ B elmondja ismeretét A-nak, D pedig C-nek.◆ A elmondja a B-től hallottakat C-nek és D-nek. B fi gyeli és ellenőrzi.◆ B elmondja az A-tól hallottakat C-nek és D-nek. A fi gyeli és ellenőrzi.◆ C elmondja a D-től hallottakat A-nak és B-nek. D fi gyeli és ellenőrzi.◆ D elmondja a C-től hallottakat A-nak és B-nek. C fi gyeli és ellenőrzi.
Lényeges vagy lényegtelen
a lényegkiemelés fontos része a fogalmazástanításnak. Ennek a témának a tanításakor olyan tényanyagot kell választanunk, amelynél a lényeges mondanivaló mellett ténylegesen megjelennek a tartalom szem-pontjából fölösleges, lényegtelen gondolatok, mert csak így lesz indokolt a válogatás. Nagyon fontos meg-jegyezni azt is, hogy a lényeges és a lényegtelen gondolatok megkülönböztetése csak szövegkörnyezetben lehetséges. Ennek az anyagrésznek a tanításakor nagymértékben támaszkodhatunk az olvasás-szövegértés témakörben már jól bevált tevékenységformák alkalmazására (események elmondása röviden, olvasmá-nyok lényeges gondolatainak a megfogalmazása, vázlatkészítés).
Nagyon fontos megértetnünk a diákokkal, hogy mindig csak annyit mondjanak el, írjanak le, amennyi a megértéshez feltétlenül szükséges.
KulcsszavakEgy-egy rajzról négy kulcsszót kell írniuk a gyerekeknek úgy, hogy ezek alapján a társaik is ugyanazt a rajzot készítsék el.
például: ketyeg, ébreszt, megmutat, jár
23–25. oldal
26–28. oldal
29–31. oldal
32–35. oldal
Egy-egy rajzról négy kulcsszót kell írniuk a gyerekeknek úgy, hogy ezek alapján a társaik
fogalmazas3_KK.indd 62 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
63
IndiánbeszélgetésEzt a módszert a csoportmegbeszéléseken használjuk. az a lényege, hogy a diákok a mondanivalójukat mindig az előző hozzászólás összegzésével kezdik.
Bármely témában nagyon jól alkalmazható a lényegkiemelés gyakorlása.
Az események előzménye és következménye
az események előzményének és következményének megfogalmazása, a köztük lévő kapcsolatok, ok-okozati összefüggések felismerése komoly gondolkodási műveletet igényel a tanulóktól, de mindenképpen segíti a mondanivaló szóbeli és írásbeli formába öntését, és erősíti a szöveg lineáris kohézióját.
Az események sorrendje
az eseménymondás sorrendjében nem csak egyféle utat lehet bejárni. a legegyszerűbb az időrend követése, de ne tekintsük ezt kötelezőnek. Mindannyian olvashattunk már olyan fogalmazást, amelynek az írója már a címben vagy az első mondatban közli az esemény végét, mégis logikusan szerkesztett írás. (például az emlékezés visszafelé haladó sorrendet diktálhat.) a múlt idejű és a jelen idejű megfogalmazás is válthatja egymást, ha tartalmilag és stilárisan indokolt.
Többször végeztessünk a diákokkal olyan feladatokat, amelyben egy összekevert mondatsor vagy vázlat helyes sorrendbe állítása, rendezése a feladatuk.
A fölösleges szóismétlés elkerülése
a tanulók a szóbeli és írásbeli fogalmazások elkészítésekor gyakran esnek a fölösleges szóismétlés hibájába. a tanítási folyamat során el kell érnünk, hogy ők is fontosnak tartsák ennek a hibának a kiküszöbölését. Szemelvényrészletek megfigyeltetésével, rokon értelmű szavak gyűjtetésével, hibás szövegek javíttatásával, hiányos szövegek kiegészítésével tudatosíthatjuk a fölösleges szóismétlés elkerülésének módjait. Szóvariá-ciós szövegek alkalmazásával elsősorban a választékos nyelvhasználat lényegére hívjuk fel a tanulók figyel-mét, de meggyőződhetnek arról is, hogy egy-egy szó, kifejezés jelentését a szövegkörnyezet és a kommuni-kációs viszony is meghatározza, befolyásolja, így ezt is mérlegelni kell szövegalkotás közben.
Gyűjtsük a leggyakrabban használt szavak szinonimáit, mivel ezek – többszöri gyakorlással – könnyen beépülnek a gyerekek aktív szókincsébe.
Gyűjtsük össze közvetlenül valamely fogalmazáshoz a téma kulcsszavait és ezek szinonimáit. a szó-gyűjtést mindig egybe kell kötni a gyűjtött szavak és kifejezések értelmezésével, illetve alkalmazásával, szövegalkotással. Csak így tudatosodik a gyermekben a használati értékük, így tökéletesedik válogató- és kombinálóképessége.
Stílusgyakorlatokat minden fogalmazásórán végeztessünk a tanítványainkkal, de ne csak ott, hiszen bár-melyik tanítási órába beépíthetők ilyen gyakorlatok.
például:◆ a fölösleges szavak elhagyása,◆ a hiányzó szavak pótlása,◆ szinonimák gyűjtése és a mondatba illő szó kiválasztása, ◆ hasonlatok alkalmazása.
26–28. oldal
29–31. oldal
32–35. oldal
fogalmazas3_KK.indd 63 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
64
villámkártyaa gyerekek a pedagógus irányításával olyan kártyákat készítenek, amelyeknek az egyik oldalára egy szót írnak, a másik oldalára pedig a szó rokon értelmű megfelelőjét. Ha a kártyák elkészültek, a tanulók páronként leülnek. az egyik diák öt kártyát fog a kezébe, amelyeket egyesével felmutat a társának, aki megpróbál helyes választ adni. Ha sikerül, dicséretet kap, ha hibázik, akkor a társa segít neki. a követ-kező fordulóban azonban már nincs segítség.
Szógyűjtés forgóbana csoportok számával megegyező számú papírt helyezünk el a terem különböző pontjain. Mindegyik lap tetejére felírunk egy-egy szót. a csoporttagok odaállnak a saját papírjuk elé, és megpróbálnak egy perc alatt minél több szinonimát gyűjteni a megadott szóhoz. a tanár jelzésére a következő laphoz mennek, ahol elolvassák az előző csoport jegyzeteit, majd kiegészítik azokat. Természetesen a csopor-tok más-más színű tollal írnak, hogy az értékelés egyszerűbb legyen. Ha mindegyik csoport volt már mindegyik lapnál, akkor a rajtuk szereplő szavakat átnézik, megbeszélik.
például:
pajkos lusta
Párkereső memóriajáték rokon értelmű szavakkala következő játék a tananyaghoz kapcsolódó kártyalapokkal játszható. (Hasznos, ha a kártyalapokat előzőleg a diákokkal készíttetjük el, mert ez is segíti az ismeretek elsajátítását.)
a csoporttagok először memorizálhatják a kártyákon lévő kifejezéseket. Ezután a lapokat összeke-verve, lefelé fordítva kell elhelyezni az asztalon. a kezdő játékos egymás után megfordít két lapot, me-lyek így láthatóvá válnak. amennyiben párt talált, egy pontot kap, és újból próbálkozhat. Ha nem talált párt, mindkét kártyáját lefelé fordítva visszarakja, és a következő játékosé a lehetőség. a győztes termé-szetesen az, aki a legtöbb pontot éri el.
például szavak rokon értelmű változatainak összegyűjtése után is játszható ez a játék. lassan megy → menegetráérősen megy → ballaggyorsan megy → sietnehézkesen megy → cammogapró, ügyetlen léptekkel megy → totyogtitokban megy → lopódzikszégyenkezve megy → oldalogünnepélyesen megy → vonul
38–39. oldal
38–47. oldal
fogalmazas3_KK.indd 64 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
65
Az elbeszélés
Az elbeszélő fogalmazás
az elbeszélés műfaji, szerkesztési, stílusbeli jellemzőinek tudatosítását a 3. évfolyamon kezdjük meg, majd a megszerzett ismereteket a 4. évfolyamon tovább bővítjük. az elbeszélés, amelyben eseményeket mondunk el, mozgalmasabb, dinamikusabb, mint a leírás, ezért kézzelfoghatóbb a 9-10 éves gyerekek számára.
az elbeszélés tanítását elbeszélő és leíró szövegrészek összehasonlításával kezdjük. a két műfaj közötti azonosságokat, különbségeket; az elbeszélés műfaji sajátosságait a tanulók önállóan is meg tudják fogal-mazni a munkafüzeti feladatok megoldása után.
a témakörön belül megfelelő óraszámot kell szánnunk az önálló írásbeli fogalmazásra, a szóbeli előké-szítő munka után biztosítani kell az önálló írásbeli tevékenységre történő zökkenőmentes átmenetet. Nem helyes az az eljárás, amikor a közösen megfogalmazott elbeszélést a tanulókkal egyszerűen csak leíratjuk, hiszen ez már inkább felfogható az írás, mint a fogalmazás gyakorlásának. Nekünk, tanítóknak, arra kell törekednünk, hogy tanítványainkból előhívjuk az eredetiséget, az alkotásra való készséget.
Egy-egy fogalmazás elkészítése a legnehezebb feladat a diákok számára. azért nehéz, mert a szóbeli vagy írásbeli szöveg megalkotásakor a tanulóknak magas szinten kell lenniük a többi anyanyelvi területen, vagyis készségszinten kell alkalmazniuk az olvasást, írást, helyesírást, illetve rendelkezniük kell osztott figyelemmel és jó memóriával.
Jó fogalmazást akkor készíthetünk, ha mondanivalónkat logikusan rendezzük el. a fogalmazás tárgya-lásában négy logikus vonást ajánlott követnünk.
1. a címről szóljon a fogalmazás.2. a mondanivaló leírása valamilyen rendezési elvet kövessen (pl. időrend).3. a szöveg egymással összefüggő mondatokból épüljön fel, és a gondolatok láncszem módjára kapcso-
lódjanak egymáshoz.4. Minden mondat valami újat közöljön a témáról.az általános iskola bevezető szakaszában is arra kell törekednünk, hogy az anyanyelvi kommunikáció
kulcskompetenciát hatékonyan fejlesszük, tehát nem elégedhetünk meg azzal, hogy a tanítványaink fogal-mazása reprodukálás legyen, hanem ösztönöznünk kell őket az alkotásra. Mikor lesz a fogalmazás alkotás? akkor, ha mondanivalónkat az olvasó számára alakítjuk, vagyis figyelembe vesszük, hogy kinek írunk. Ugyanis fogalmazásokat nem öncélúan írunk, hanem a kommunikációnk egyik eszközeként.
Mivel a 3. évfolyamon a fogalmazási műveletvégzések még nem biztonságosak, a fogalmazástechnikai ismereteket a műveletvégzés előtt fel kell idéztetnünk a tanulókkal. Ezzel biztosíthatjuk, hogy a fogalma-zástechnikai ismeretek tudatos alkalmazását megfelelőképpen gyakorolják.
Az elbeszélő fogalmazás részei
A bevezetésa bevezetés az előzmények bemutatása. Ebben a rövid részben fel kell kelteni az olvasó figyelmét, és elő kell készíteni az események megértését. a bevezetésből ki kell derülnie, hogy miről szól a fogalmazás. Ezért általában a szereplőket, illetve az esemény helyét, idejét, okát mutatjuk be benne.
A tárgyalása tárgyalás a fogalmazás fő része. Jellemzője a rövidség és a világosság. Természetesen itt a rövidség azt jelenti, hogy kerülni kell a bőbeszédűséget. amennyire lehet, törekedni kell a lényeg megragadására. a vi-lágosság pedig a gondolatok kifejezésére és rendjére vonatkozik. Nagyon fontos, hogy egy idegen ember is megértse az általunk alkotott szövegeket. Tehát a megértéshez szükséges összes információt tartalmaznia kell a megalkotott szövegeknek.
38–39. oldal
38–47. oldal
fogalmazas3_KK.indd 65 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
66
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
67
A befejezésa befejezés lezárja, összegzi a történetet, így itt nincs helye az új gondolatok felvetésének. általában meg-állapítást, állásfoglalást, véleményt, érzelmet, kívánságot, tanulságot tartalmaz. Természetesen a befejezés-ben a felsoroltak közül csak egy legyen, illetve a felsorolás korántsem teljes, azaz másképpen is befejezhető egy történet.
A fogalmazás tagolása
a szerkesztési ismeretek közül 3. osztályban a bevezetés-tárgyalás-befejezés hármas tagolását tanítjuk. ide tartozik a bekezdés fogalma is, mellyel a diákok már az irodalomórákon megismerkedtek.
a fogalmazás részekre tagolását ismert olvasmányok bevezető és befejező gondolatainak megfigyelte-tésével, elemzésével készítjük elő. a tartalmi megfigyeltetés mellett a formai jellemzőkre is hívjuk fel a tanulók figyelmét. E téma tanításakor törekedjünk a fokozatosságra, először csak egy-egy rész megírását önállósítsuk.
a fogalmazás készítésekor nagyon fontos az egyes részek összefüggése. a bevezetés előkészíti a tárgya-lásban közölteket, a befejezés pedig a fő részből következik. Elsősorban az elbeszélő fogalmazásokban érvé-nyesül az előzmény-esemény-következmény szerkezet.
Élénkítő elemek alkalmazása
a különböző élénkítő elemek alkalmazását ne várjuk el minden tanulótól azonos időben, hiszen olvasási szintjük, beszédstílusuk sem azonos.
Sablonos, erőltetett megoldásokhoz vezet, ha például a fogalmazásokban kötelezően kell mindegyik mondatfajtát alkalmazni, vagy párbeszédet kell beiktatni az elbeszélés szövegébe. a megfelelő téma kiváltja ezeknek az elemeknek a beépülését.
Szóláshasonlatok gyűjtésea tanulóknak egy általunk megadott szót kell állandósult szókapcsolattal kifejezniük. Ha elakadnának, segítségükre lehet a Magyar szókincstár (Tinta Könyvkiadó, 2005).
például:sír → eltörött a mécses → hull a könnye → itatja az egereket → könnybe lábad a szeme → sír, mint a záporeső
Egy szó kifejezése jelentésszerkezettel Gyakran előfordul, hogy egy-egy szót nem tudunk helyettesíteni szinonimákkal. ilyenkor is elkerülhet-jük a szóismétlést, ha megpróbáljuk több szóval kifejezni, körülírni ezt a szót.
például:kígyó – csúszó-mászó állatizzad – verejtékben fürdik
Szólásmagyarázata mesék olvasásakor sok szólással találkoznak a gyerekek, amelyeknek nem mindig tudják a jelentését. Gyűjtessünk velük ilyeneket az olvasmányokból, majd ezek értelmezése után ösztönözzük a használa-tukat a fogalmazásíráskor.
például:Csak úgy kopog a szeme az éhségtől. Kitalálta, honnan fúj a szél. Lógó orral hagyta el a palotát.
48–49. oldal
52–55. oldal
fogalmazas3_KK.indd 66 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
66
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
67
Óra
vázl
at
Évfo
lyam
: 3. é
vfol
yam
Tém
akör
: az e
lbes
zélő
foga
lmaz
ása
z óra
any
aga:
a m
űfajn
ak és
a té
mán
ak m
egfe
lelő
nyelv
i-stil
isztik
ai es
zköz
ök k
ivál
aszt
ása:
szóh
aszn
álat
, rok
on ér
telm
ű sz
avak
, kül
önbö
ző m
onda
tfajtá
k.
Taná
ri, t
anul
ói te
véke
nysé
gek
Kul
csko
mpe
tenc
iák,
ké
szsé
gek,
kép
essé
gek
mun
kafo
rmák
, m
ódsz
erek
felté
tele
k, e
szkö
zök
1. R
áhan
goló
dás
1.1.
a d
iáko
k 4
fős c
sopo
rtok
ban
ülne
k.
Min
degy
ik cs
opor
t kap
egy
bor
ítéko
t, am
elyb
en k
ét k
ép
(egy
kut
ya é
s egy
mac
ska)
dar
abja
i van
nak.
a
puz
zle
dara
bjai
t kel
l öss
zeill
eszt
eni a
tanu
lókn
ak ú
gy,
hogy
két
álla
tot k
apja
nak.
(a
kép
ek a
Mell
éklet
ben
talá
lhat
ók –
71.
o.)
1.2.
Spo
ntán
bes
zélg
etés
kez
dem
énye
zése
•▶
Kin
ek m
ilyen
élm
énye
i van
nak
a m
acsk
ával
, ille
tve
a ku
tyáv
al k
apcs
olat
ban?
röv
id (p
ár m
onda
tos)
tört
énet
ek
meg
hallg
atás
a.•▶
Kin
ek v
an k
utyá
ja, m
acsk
ája?
Mel
yek
a le
gjel
lem
zőbb
tu
lajd
onsá
gai?
•▶
Kut
yát v
agy
mac
skát
tart
anál
-e sz
íves
ebbe
n? M
iért
? (rö
-vi
d ér
vek
meg
hallg
atás
a.)
Szoc
iális
kom
pete
ncia
:ha
téko
ny e
gyüt
tműk
ödés
a cs
opor
t-m
unka
sorá
n.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
:sz
óbel
i kap
csol
atta
rtás
,sz
óbel
i kife
jező
képe
sség
.
Cso
port
mun
ka
Osz
tály
szin
tű
mun
ka
Cso
port
alak
ítás,
a cs
opor
tléts
zám
nak
meg
fe-
lelő
bor
íték,
a
borít
ékok
ban
egy
kuty
át
és e
gy m
acsk
át á
bráz
oló
kép
dara
bjai
.
2. S
zólá
s ért
elm
ezés
ea
mai
tört
énet
ünkn
ek e
gy k
utya
és e
gy m
acsk
a le
sz a
fősz
erep
-lő
je.
az a
lább
i szó
lás é
rtel
mez
ése
önál
lóan
, ille
tve
segí
tség
gel.
Kuty
a m
acsk
a ba
rátsá
g.a)
Ha
ismer
ed a
szól
ás je
lent
ését
, kés
zíts
hoz
zá e
gy rö
vid
érte
lmez
ést!
b) H
a ne
m is
mer
ed a
szól
ás je
lent
ését
, ker
esd
meg
O
. Nag
y G
ábor
Mag
yar s
zólá
sok
és k
özm
ondá
sok
cím
ű kö
nyvé
ben!
a sz
ólás
köz
ös é
rtel
mez
ése.
Hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás:
info
rmác
ióke
resé
s.Sz
emél
yes k
ompe
tenc
ia:
az ö
nism
eret
fejle
szté
se a
diff
eren
ciál
t ré
tegm
unka
sorá
n.
Diff
eren
ciál
t ré-
tegm
unka
O. N
agy
Gáb
or: M
agya
r sz
ólás
ok és
köz
mon
dáso
k (le
hető
ség
szer
int m
inde
n cs
opor
tban
legy
en e
gy).
fogalmazas3_KK.indd 67 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
68
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
69
Taná
ri, t
anul
ói te
véke
nysé
gek
Kul
csko
mpe
tenc
iák,
ké
szsé
gek,
kép
essé
gek
mun
kafo
rmák
, m
ódsz
erek
felté
tele
k, e
szkö
zök
3. K
épso
r ért
elm
ezés
ea
Fog
alm
azás
mun
kafü
zet 3
. évf
olya
m 5
5. o
ldal
8. a
) fel
adat
-ré
szén
él ta
lálh
ató
képs
or m
egfig
yelé
se, é
rtel
mez
ése
szóf
orgó
m
ódsz
erre
l.a
csop
orto
k m
egha
llgat
ják
egym
ás ö
tlete
it, é
s kiv
álas
ztjá
k, m
e-ly
ik cs
opor
t tör
téne
te te
tsze
tt ne
kik
a le
gjob
ban.
Szoc
iális
kom
pete
ncia
:ha
téko
ny e
gyüt
tműk
ödés
a cs
opor
t-m
unka
sorá
n.
Hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás:
a ké
pi in
form
áció
k fe
ldol
gozá
sána
k ké
pess
ége.
Koop
erat
ív m
un-
kaFo
galm
azás
mun
kafü
zet 3
. év
foly
am (a
pácz
ai K
iadó
)55
. old
al 8
. a) f
elad
at.
4. T
örté
neté
píté
s az
adot
t kife
jezé
sekk
el4.
1. a
kép
sor f
ölöt
ti sz
avak
, kife
jezé
sek
olva
sása
ném
án, m
ajd
hang
osan
han
gsúl
yozv
a.
béké
sen
szun
yóká
ltm
eglec
kézt
eti
óvat
osan
lecs
úszt
atta
póru
l jár
tke
serv
esen
nyi
váko
lt
4.2.
Szö
vega
lkot
ás a
kép
sor é
s a m
egad
ott s
zava
k, k
ifeje
zése
k al
apjá
n id
őren
dben
. a m
onda
tok
közö
tti ta
rtal
om m
egte
-re
mté
se.
4.3.
Fél
mon
dato
s tar
talo
mm
ondá
s. (a
z egy
ik ta
nuló
elke
zdi a
m
onda
tot,
a tá
rsa
pedi
g be
feje
zi.)
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: a sz
ó-be
li ny
elvi
kép
essé
gek
fejle
szté
se.
Hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás:
ok-o
koza
-ti
össz
efüg
gése
k fe
lism
erés
e, lo
gika
i go
ndol
kodá
s, kö
vetk
ezte
tése
k.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: szó
beli
szöv
egal
kotá
s, a
besz
édm
egér
tés k
é-pe
sség
e.
Nar
ratív
kom
pete
ncia
: a v
issza
adás
ké
pess
ége.
Osz
tály
szin
tű
mun
ka
Osz
tály
szin
tű
mun
ka
páro
s mun
ka
Foga
lmaz
ás m
unka
füze
t 3.
évfo
lyam
(apá
czai
Kia
dó)
55. o
ldal
8. a
) fel
adat
.
5. A
z es
emén
y el
őzm
énye
és k
övet
kezm
énye
a m
egal
koto
tt tö
rtén
et el
őzm
ényé
t és k
övet
kezm
ényé
t kel
l m
egke
resn
i szí
nes k
oron
gok
mód
szer
rel.
Cso
port
besz
ámol
ó m
ódsz
erre
l ism
erte
tik a
csop
orto
k az
ötle
-te
iket
.a
tört
énet
kie
gész
ítése
a m
egfe
lelő
mon
dato
kkal
.
mat
emat
ikai
kom
pete
ncia
: log
ikai
go
ndol
kodá
s.Sz
emél
yes k
ompe
tenc
ia:
a ké
pzel
et fe
jlesz
tése
, öná
llósá
g,kr
eativ
itás.
Szoc
iális
kom
pete
ncia
: hat
ékon
y eg
yütt m
űköd
és a
csop
ortm
unka
so-
rán.
Koop
erat
ív m
un-
kaSz
ínes
kor
ongo
k.
fogalmazas3_KK.indd 68 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
68
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
69
Taná
ri, t
anul
ói te
véke
nysé
gek
Kul
csko
mpe
tenc
iák,
ké
szsé
gek,
kép
essé
gek
mun
kafo
rmák
, m
ódsz
erek
felté
tele
k, e
szkö
zök
3. K
épso
r ért
elm
ezés
ea
Fog
alm
azás
mun
kafü
zet 3
. évf
olya
m 5
5. o
ldal
8. a
) fel
adat
-ré
szén
él ta
lálh
ató
képs
or m
egfig
yelé
se, é
rtel
mez
ése
szóf
orgó
m
ódsz
erre
l.a
csop
orto
k m
egha
llgat
ják
egym
ás ö
tlete
it, é
s kiv
álas
ztjá
k, m
e-ly
ik cs
opor
t tör
téne
te te
tsze
tt ne
kik
a le
gjob
ban.
Szoc
iális
kom
pete
ncia
:ha
téko
ny e
gyüt
tműk
ödés
a cs
opor
t-m
unka
sorá
n.
Hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás:
a ké
pi in
form
áció
k fe
ldol
gozá
sána
k ké
pess
ége.
Koop
erat
ív m
un-
kaFo
galm
azás
mun
kafü
zet 3
. év
foly
am (a
pácz
ai K
iadó
)55
. old
al 8
. a) f
elad
at.
4. T
örté
neté
píté
s az
adot
t kife
jezé
sekk
el4.
1. a
kép
sor f
ölöt
ti sz
avak
, kife
jezé
sek
olva
sása
ném
án, m
ajd
hang
osan
han
gsúl
yozv
a.
béké
sen
szun
yóká
ltm
eglec
kézt
eti
óvat
osan
lecs
úszt
atta
póru
l jár
tke
serv
esen
nyi
váko
lt
4.2.
Szö
vega
lkot
ás a
kép
sor é
s a m
egad
ott s
zava
k, k
ifeje
zése
k al
apjá
n id
őren
dben
. a m
onda
tok
közö
tti ta
rtal
om m
egte
-re
mté
se.
4.3.
Fél
mon
dato
s tar
talo
mm
ondá
s. (a
z egy
ik ta
nuló
elke
zdi a
m
onda
tot,
a tá
rsa
pedi
g be
feje
zi.)
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: a sz
ó-be
li ny
elvi
kép
essé
gek
fejle
szté
se.
Hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás:
ok-o
koza
-ti
össz
efüg
gése
k fe
lism
erés
e, lo
gika
i go
ndol
kodá
s, kö
vetk
ezte
tése
k.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: szó
beli
szöv
egal
kotá
s, a
besz
édm
egér
tés k
é-pe
sség
e.
Nar
ratív
kom
pete
ncia
: a v
issza
adás
ké
pess
ége.
Osz
tály
szin
tű
mun
ka
Osz
tály
szin
tű
mun
ka
páro
s mun
ka
Foga
lmaz
ás m
unka
füze
t 3.
évfo
lyam
(apá
czai
Kia
dó)
55. o
ldal
8. a
) fel
adat
.
5. A
z es
emén
y el
őzm
énye
és k
övet
kezm
énye
a m
egal
koto
tt tö
rtén
et el
őzm
ényé
t és k
övet
kezm
ényé
t kel
l m
egke
resn
i szí
nes k
oron
gok
mód
szer
rel.
Cso
port
besz
ámol
ó m
ódsz
erre
l ism
erte
tik a
csop
orto
k az
ötle
-te
iket
.a
tört
énet
kie
gész
ítése
a m
egfe
lelő
mon
dato
kkal
.
mat
emat
ikai
kom
pete
ncia
: log
ikai
go
ndol
kodá
s.Sz
emél
yes k
ompe
tenc
ia:
a ké
pzel
et fe
jlesz
tése
, öná
llósá
g,kr
eativ
itás.
Szoc
iális
kom
pete
ncia
: hat
ékon
y eg
yütt m
űköd
és a
csop
ortm
unka
so-
rán.
Koop
erat
ív m
un-
kaSz
ínes
kor
ongo
k.
Taná
ri, t
anul
ói te
véke
nysé
gek
Kul
csko
mpe
tenc
iák,
ké
szsé
gek,
kép
essé
gek
mun
kafo
rmák
, m
ódsz
erek
felté
tele
k, e
szkö
zök
6. A
meg
alko
tott
szöv
eg v
álas
zték
osab
bá té
tele
6.1.
Szó
láso
k ér
telm
ezés
e (lá
sd M
ellék
let 2
. fel
adat
)a
szól
ások
beé
píté
se a
tört
énet
be.
6.2.
rok
on é
rtel
mű
szav
ak g
yűjté
se (l
ásd
Mell
éklet
3. f
elad
at).
a m
egal
koto
tt sz
öveg
vál
aszt
ékos
abbá
téte
le a
roko
n ér
tel-
mű
szav
ak h
aszn
álat
ával
.
6.3.
a tö
rtén
et él
mén
ysze
rűbb
é té
tele
kül
önbö
ző m
onda
tfajtá
k-ka
l.K
ocká
zás:
a cs
opor
tok
dobó
kock
ával
dob
nak.
Ha
a do
-bo
tt sz
ám p
áros
, akk
or fe
lkiá
ltó m
onda
ttal,
ha p
árat
lan,
ak
kor ó
hajtó
mon
datta
l kel
l kie
gész
íteni
a tö
rtén
etet
.
Idők
itöltő
lásd
Mell
éklet
4. é
s 6. f
elad
at.
a ta
nuló
i meg
oldá
sok
meg
hallg
atás
a.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: he
lyes
és k
reat
ív n
yelv
hasz
nála
t,sz
ókin
csbő
víté
s.
Hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás:
az e
gyes
tudá
ster
ület
ek k
özöt
ti ka
p-cs
olat
ok fe
lism
erés
e,a
tanu
ltak
alka
lmaz
ása
új h
elyz
etbe
n,in
form
áció
kere
sés.
Cso
port
mun
ka
Koop
erat
ív m
un-
ka Egyé
ni m
unka
O. N
agy
Gáb
or: M
agya
r sz
ólás
ok és
köz
mon
dáso
k (le
hető
ség
szer
int m
inde
n cs
opor
tban
legy
en e
gy).
Foga
lmaz
ás m
unka
füze
t 3.
évfo
lyam
(apá
czai
Kia
dó)
84–8
5. o
ldal
, Tan
ulói
szó-
kinc
stár.
a M
ellék
letbe
n ta
lálh
ató
fela
datla
p.D
obók
ocka
.
7. C
ímad
ása)
a
meg
alko
tott
szöv
eghe
z cím
vál
aszt
ása
kere
kasz
tal
mód
szer
rel.
a cí
mad
ás in
dokl
ása,
meg
besz
élés
e.b)
a
meg
alko
tott
szöv
eghe
z cím
ek a
lkot
ása
külö
nböz
ő sz
empo
ntok
ala
pján
:••
egy
etle
n sz
óval
;••
szók
apcs
olat
tal;
••
kér
dő m
onda
ttal;
••
felk
iáltó
mon
datta
l.a
legö
tlete
sebb
cím
kiv
álas
ztás
a.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s:a
tanu
ltak
alka
lmaz
ása
új h
elyz
etbe
n.Ko
oper
atív
mun
-ka
fogalmazas3_KK.indd 69 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
70
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
71
Taná
ri, t
anul
ói te
véke
nysé
gek
Kul
csko
mpe
tenc
iák,
ké
szsé
gek,
kép
essé
gek
mun
kafo
rmák
, m
ódsz
erek
felté
tele
k, e
szkö
zök
8. A
tört
énet
tanu
lság
ának
meg
foga
lmaz
ása
Közm
ondá
sok
érte
lmez
ése
csop
ortb
an.
a tö
rtén
et ta
nulsá
gát l
egta
láló
bban
kife
jező
köz
mon
dás k
ivá-
lasz
tása
. (lá
sd M
ellék
let 5
. fel
adat
.)
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s:lé
nyeg
kiem
elés
, köv
etke
ztet
és.
Cso
port
mun
kaO
. Nag
y G
ábor
: Mag
yar
szól
ások
és k
özm
ondá
sok
(lehe
tősé
g sz
erin
t min
den
csop
ortb
an le
gyen
egy
).a
Mell
éklet
ben
talá
lhat
ó fe
lada
tlap.
9.
Kre
atív
szöv
egal
kotá
sa)
a tö
rtén
et el
játs
zása
báb
okka
l.b)
Tör
téne
talk
otás
val
amel
yik
szer
eplő
hel
yébe
val
ó be
leél
ésse
l.
a b
ábjá
ték
és a
tört
énet
meg
hallg
atás
a.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: kr
eatív
szöv
egal
kotá
s,ko
mm
unik
áció
a k
ülön
böző
néz
ő-po
ntok
figy
elem
bevé
telé
vel.
Kez
dem
énye
zőké
pess
ég é
s vál
lalk
o-zó
i kom
pete
ncia
: vál
lalk
ozók
észs
ég.
Szoc
iális
kom
pete
ncia
: tol
eran
cia.
Cso
port
mun
kaFo
galm
azás
mun
kafü
zet 3
. év
foly
am (a
pácz
ai K
iadó
)55
. old
al 8
. b) f
elad
at.
Bábo
k: k
utya
, mac
ska,
vi-
rágc
seré
p, g
ereb
lye.
Hát
térk
ép: c
salá
di h
áz ra
jza.
10
. Az
órai
mun
ka ér
téke
lése
a cs
opor
tok
aktiv
itásá
nak,
a ta
nuló
k eg
yéni
szer
eplé
séne
k ér
té-
kelé
se.
Szem
élye
s kom
pete
ncia
: öné
rték
e-lé
s, ön
elle
nőrz
és.
Osz
tály
szin
tű
mun
ka
fogalmazas3_KK.indd 70 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
70
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
71
Taná
ri, t
anul
ói te
véke
nysé
gek
Kul
csko
mpe
tenc
iák,
ké
szsé
gek,
kép
essé
gek
mun
kafo
rmák
, m
ódsz
erek
felté
tele
k, e
szkö
zök
8. A
tört
énet
tanu
lság
ának
meg
foga
lmaz
ása
Közm
ondá
sok
érte
lmez
ése
csop
ortb
an.
a tö
rtén
et ta
nulsá
gát l
egta
láló
bban
kife
jező
köz
mon
dás k
ivá-
lasz
tása
. (lá
sd M
ellék
let 5
. fel
adat
.)
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s:lé
nyeg
kiem
elés
, köv
etke
ztet
és.
Cso
port
mun
kaO
. Nag
y G
ábor
: Mag
yar
szól
ások
és k
özm
ondá
sok
(lehe
tősé
g sz
erin
t min
den
csop
ortb
an le
gyen
egy
).a
Mell
éklet
ben
talá
lhat
ó fe
lada
tlap.
9.
Kre
atív
szöv
egal
kotá
sa)
a tö
rtén
et el
játs
zása
báb
okka
l.b)
Tör
téne
talk
otás
val
amel
yik
szer
eplő
hel
yébe
val
ó be
leél
ésse
l.
a b
ábjá
ték
és a
tört
énet
meg
hallg
atás
a.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
: kr
eatív
szöv
egal
kotá
s,ko
mm
unik
áció
a k
ülön
böző
néz
ő-po
ntok
figy
elem
bevé
telé
vel.
Kez
dem
énye
zőké
pess
ég é
s vál
lalk
o-zó
i kom
pete
ncia
: vál
lalk
ozók
észs
ég.
Szoc
iális
kom
pete
ncia
: tol
eran
cia.
Cso
port
mun
kaFo
galm
azás
mun
kafü
zet 3
. év
foly
am (a
pácz
ai K
iadó
)55
. old
al 8
. b) f
elad
at.
Bábo
k: k
utya
, mac
ska,
vi-
rágc
seré
p, g
ereb
lye.
Hát
térk
ép: c
salá
di h
áz ra
jza.
10
. Az
órai
mun
ka ér
téke
lése
a cs
opor
tok
aktiv
itásá
nak,
a ta
nuló
k eg
yéni
szer
eplé
séne
k ér
té-
kelé
se.
Szem
élye
s kom
pete
ncia
: öné
rték
e-lé
s, ön
elle
nőrz
és.
Osz
tály
szin
tű
mun
ka
Mellékletek
Képek
fogalmazas3_KK.indd 71 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
72
feladatlap I.
1. Szereplők: ______________________________________________________________
2. Kösd össze!
Szikrát szór a szeme. huncut
még a szeme sem áll jól. szomorú
lógatja az orrát. mérges
3. Írj a rejtvényábrába rokon értelmű szavakat a 84–85. oldalon található Tanulói szókincstár segítségével!
1. nevet 1. K
2. tanul 2. U
3. gondolkodik 3. T
4. fekszik 4. Y
5. dühös 5. a
4. Ki mondhatta a mesében a következő mondatot? Miért mondta?
Milyen ostoba voltam!
5. Melyik közmondás fejezi ki legtalálóbban a történet lényegét? Húzd alá! indokold a választásodat!
Ki-ki a maga szerencséjének a kovácsa.
Előbb gondolkodj, aztán cselekedj!
azt becsüld, ami van!
6. Fogalmazd meg, milyen jó tanácsokat adnál a macskának, ha te lennél az anyja!
fogalmazas3_KK.indd 72 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
73
feladatlap II.
1. Szereplők: ______________________________________________________________
2. Kösd össze!
Szikrát szór a szeme. huncut
még a szeme sem áll jól. szomorú
lógatja az orrát. mérges
3. Írj a rejtvényábrába rokon értelmű szavakat a 84–85. oldalon található Tanulói szókincstár segítségével!
1. folyton 1. M
2. leleményes 2. a
3. veszekedik 3. C
4. buta 4. S
5. dob 5. K
6. megfog 6. a
4. Ki mondhatta a mesében a következő mondatot? Miért mondta?
Milyen ostoba voltam!
5. Melyik közmondás fejezi ki legtalálóbban a történet lényegét? Húzd alá! indokold a választásodat!
Ki-ki a maga szerencséjének a kovácsa.
Előbb gondolkodj, aztán cselekedj!
azt becsüld, ami van!
6. Fogalmazd meg, milyen jó tanácsokat adnál a macskának, ha te lennél az anyja!
fogalmazas3_KK.indd 73 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
74
A feladatlap 3. feladatának a megoldása:
1. nevet 1. K a C a G
2. tanul 2. O K U l
3. gondolkodik 3. T ö p r E N G
4. fekszik 4. H E N Y É l
5. dühös 5. H a r a G O S
1. folyton 1. M i N D i G
2. leleményes 2. r a v a S Z
3. veszekedik 3. C i v a K O D i K
4. buta 4. O S T O B a
5. dob 5. l ö K
6. megfog 6. M E G M a r K O l
a tanítási tervezetben alkalmazott kooperatív módszerek rövid bemutatása:
Szóforgó ▶ a csoport tagjai sorban, az óramutató járásával egyező irányban elmondják egymásnak a gon-dolataikat. Egyszerre egy dolgot lehet említeni. Egy-egy tag beszédidejét meg lehet határozni. Ha az utolsó csoporttag is megszólalt, újra az első következik, és így tovább. addig folytatják, amíg el nem fogy a mon-danivalójuk.
Kerekasztal ▶ a szóforgó írásbeli változata. Egy toll és egy papír körbejár a csoportban. a diákok a lapra feljegyzik a témával kapcsolatos gondolataikat.
Színes korongok ▶ Minden diák ugyanannyi, de különböző színű korongot kap a csoporton belül. Ha egy csoporttag hozzászól a témához, egy korongot le kell tennie az asztalra. Ez a diák csak akkor szólhat újra, ha már mindenki letett legalább egy korongot. akinek a korongja elfogyott, nem szólhat hozzá többé. (az egyenlő részvétel biztosítása.)
Csoportbeszámoló ▶ a munka befejezése után a szóvivők a szóforgó szabályai szerint beszámolnak az adott feladatról. a többi diák, illetve a tanító szükség esetén kiegészíti a beszámolót.
56–57. oldal
fogalmazas3_KK.indd 74 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
75
A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás gyakorlása
Mivel diákjaink már többé-kevésbé elsajátították a fogalmazástechnikai alapismereteket, így megpróbál-kozhatnak az önálló szövegalkotással. az előkészítést minden témánál átgondoltan kell megterveznünk.
Fogalmazás készítése megfigyelés vagy élmény alapján
a fogalmazáskészítés valamennyi műveletére kiterjedő részletes előkészítést végeztessünk a megfigyelésen és a közös élményen alapuló témáknál.
ilyenkor a fogalmazási műveletvégzések sorrendje a következő legyen:1. témaválasztás, 2. anyaggyűjtés, 3. címadás, 4. az anyag elrendezése, 5. végleges formába öntés, stilizálás.
Fogalmazás készítése olvasmányélmény alapján
az olvasmányélményen alapuló fogalmazások előkészítésekor az anyaggyűjtést megkülönböztetett figye-lemmel végezzük. Törekedjünk rá, hogy a szükséges nyelvi eszközöket birtokba vegyék a tanulók. Szánjunk több időt a lényeges gondolatok kiválasztására, az elrendezés és a szerkesztés műveleteire. az előkészítés során megállapodhatunk abban is, hogy tanítványaink elhagyhatják a szöveg párbeszédes részeit.
A mesea mesék közel állnak a gyerekekhez, szeretik olvasni, hallgatni őket. az ügyesebb tanulók már arra is ké-pesek, hogy az olvasott mese tartalmát tömören lejegyezzék. Ugyanakkor a gyengébb képességűek számára is megfelelő alapot nyújtanak, mert nyelvileg megformált forrásból meríthetnek.
Mivel ezeken a fogalmazásórákon elsősorban az önálló írásbeli tevékenységen van a hangsúly, alkal-mazzunk differenciált tanulásszervezést, hogy minden tanuló a képességeinek megfelelő feladatot kapjon. Teremtsük meg annak a lehetőségét, hogy tanítványaink fantáziája, kreativitása kibontakozhasson.
a következő két mese rádai Boglárka 3. évfolyamos tanuló munkája.
Csillagjáróvalahol messze a hegyek között volt egy kis falu. Ebben a faluban élt egy fiú, akit petykónak hívtak.
petykó mindent magának akart. a legnagyobb házat, a legjobb földet, a legszebb lány szívét. Hogy céljait elérje, a csalástól sem riadt vissza. Így aztán egy barátja sem volt, és anna szívét sem tudta maga felé fordí-tani. Hamarosan teljesen magára maradt.
Egy nap szomorúan baktatott föl a padlásra. a padláson sok értékes dolog hevert, hiszen petykó mindig mindenből újat vett. a padlásfeljáró mellett egy régi aranykeretes tükör állt. petykó leült egy karosszékbe, és a tükröt bámulta.
– Mivel hódítsam meg anna szívét? – mondta félhangosan petykó. – Tudom már! Egy igazi csillagot hozok neki, annak nem tud ellenállni!
Ebben a pillanatban megszólalt a tükör:– igazi csillagot nem hozhatsz a Földre!– Miért ne hozhatnék?! Én mindent megszerzek, amit akarok!– Én segítek neked feljutni a csillagokig, ott majd meglátod, mire vagy képes. Nyúlj a fiókba, vegyél ki egy
esernyőt és egy sípot, aztán állj elém!petykó nagyon vágyott a csillagra, így szót fogadott a tükörnek.– az esernyővel kormányozni tudod magad, és ha megfújod a sípot, visszajutsz a Földre. De vigyázz, a
síp csak háromszor fogad szót neked! – mondta a tükör.petykó kinyitotta az esernyőt, egy pillanatra behunyta a szemét, s már fönt is volt a tündöklő csillagok
között. Körülnézett, s a legközelebbi fényes csillagot megfogva belefújt a sípba. Egy pillanat múlva a Földön volt. Kinyitotta a szemét, hogy gyönyörködjön a csillag fényében, de a kezében csak egy szürke kavicsot tar-tott. Mérgesen elhajította, és újra a csillagok felé vette útját. Elhatározta, hogy most alaposabban körülnéz.
56–57. oldal
fogalmazas3_KK.indd 75 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
76
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
77
– ilyen selejtet mégsem vihetek annának!Esernyőjével ide-oda kormányozva magát keresgélt. Egyszer keserves sírás ütötte meg a fülét. Egy apró,
fényes rózsaszínű csillag zokogott.– Hát neked mi bajod? – kérdezte petykó.– Elvesztettem a testvérkémet! petykó kérges szívében megmozdult valami. Másodszor is a sípjába fújt, és a Földre érve megkereste az
elhajított csillagot. visszavitte az égbe, ahol a kis csillag újra ragyogni kezdett. a két csillag körbetáncolta petykót, és örömükben énekeltek.
petykó lelkében csodálatos változás játszódott le. Szívéből eltűnt az irigység és a kapzsiság, és megtelt szeretettel. a harmadik sípszóval ezt a sugárzást vitte a Földre.
Ma övé a legbarátságosabb ház a faluban, ajtaja mindenki előtt nyitva áll. Megházasodott, a feleségét annának hívják. Ha találkozni akartok vele, csak így kérdezősködjetek:
– Melyik a Csillagjáró háza?
Egy komiszkodó hangyafiúEgyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, még az üveghegyeken is túl, még a Nagy
Mély Gödrökön is túl, most már semmin sem túl, mert eljutottunk a Kerekerdőhöz. a Kerekerdő közepén volt egy kerek tisztás. a kerek tisztás közepén, ott ahol legjobban sütött a nap, volt egy kerek hangyaboly. a hangyabolyban annyi hangya lakott, hogy magam sem tudom a számát, de volt közöttük egy hangyafiú, akit Komiszkának hívtak. Ez a mese arról szól, hogy mivel érdemelte ki ezt a furcsa nevet.
Komiszka, akit ekkor még nem így hívtak, népes családban élt. az első olyan komiszságot amelynek híre ment, egy születésnapi ünnepségen követte el. Fogócskázott a barátaival, és úgy kiütötte testvére kezéből a tortát, hogy mindenki fejtől potrohig tejszínhabos lett. Ettől kezdve egymást érték a komiszságok.
Egy alkalommal azzal szórakozott, hogy a dolgozók szagnyomait összekeverte. Így azok eltévedtek, és a gyűjtött ennivalót a szomszédos bolyba vitték. aznap este mindenki éhesen feküdt le.
Egy esős délután bújócskázás közben úgy összetaposta a gombaültetvényt, hogy az egészet újra kellett telepíteni. Most már a királynő is maga elé hívatta.
– Komisz kölyök vagy! – mondta mérgesen.Ettől a naptól kezdve a hangyafiút a barátai Komiszkának szólították.Néhány nappal később Komiszka éppen az éléskamrában torkoskodott, amikor furcsa zajt hallott. Ki-
kukucskált az ajtórésen.– Jaj, a vöröshangyák!Törte a fejét, mit csináljon. Hirtelen ragyogó ötlete támadt. Felkapott egy nagy doboz illatos fa ké-
regkonzervet, és a támadók elé öntötte. azok mohón estek neki az ételnek. Komiszka gyorsan a katona-hangyákhoz szaladt.
– a vöröshangyák megtámadták a bolyt!!Szerencsére a katonák hittek neki. Erőltetett menetben vonultak az éléskamra felé. Sikerült meglepniük
a lakmározó ellenséget, és mind egy szálig kizavarták őket.a győzelem híre gyorsan terjedt, mindenki ünnepelt. a királynő ismét hívatta Komiszkát. – Derék gyerek vagy te, Komiszka! – mondta mosolyogva, még a csápjai is rezegtek örömében.Így mentette meg a legkomiszabb kis hangya a hangyabolyt.aki nem hiszi, járjon utána! az utat tudjátok...
A mondaa történelmi olvasmányokból szerzett élmények is hálás témaként kínálkoznak. azonban csak olyan sze-melvények közül válogassunk, amelyek elegendő ismeretet nyújtanak a fogalmazások megírásához. az anyanyelvi integráció lehetőséget nyújt arra, hogy a fogalmazások közvetett előkészítése már olvasásórán megtörténjen, így a fogalmazásórák elején elevenítsük fel a tanulókkal a szereplőket és jellemző tulajdon-ságaikat.
fogalmazas3_KK.indd 76 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
76
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
77
Óra
vázl
at
Évfo
lyam
: 3. é
vfol
yam
Tém
akör
: az e
lbes
zélő
foga
lmaz
ása
z óra
any
aga:
a sz
öveg
érté
s és a
szöv
egal
kotá
s öss
zeka
pcso
lása
Fo
galm
azás
kés
zíté
se o
lvas
mán
yélm
ény
alap
ján
(2 x
45
perc
)
Taná
ri, t
anul
ói te
véke
nysé
gek
Kul
csko
mpe
tenc
iák,
kés
zség
ek, k
épes
sége
km
unka
form
ák,
mód
szer
ekfe
ltéte
lek,
esz
közö
k
1. R
áhan
goló
dás
1.1.
Egy
rövi
d ré
szle
t fel
olva
sása
utá
n a
gyer
ekek
nek
ki k
ell
talá
lniu
k, h
ogy
mel
yik
álla
tról
szól
a sz
öveg
(1. m
ellé
klet
).1.
2. K
önyv
aján
lás
Nóg
rádi
Gáb
or –
Cak
ó Fe
renc
: Seg
ítség
, em
ber!
1.3.
a m
ai tö
rtén
etne
k a
róka
lesz
a fő
szer
eplő
je.
a ta
nuló
k ál
tal i
smer
t tör
téne
tek,
mes
ék ta
rtal
mán
ak rö
vid
fele
leve
níté
se.
Feke
te is
tván
Vuk
cím
ű re
gény
e, a
tart
alom
rövi
d ism
erte
-té
se.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
:ha
llott
szöv
eg m
egér
tése
, inf
orm
áci-
ók fe
ldol
gozá
sa,
gond
olat
ok, é
rzés
ek, t
énye
k és
vé-
lem
énye
k ki
feje
zése
és é
rtel
mez
ése
szób
an.
Kez
dem
énye
zőké
pess
ég é
s vál
lal-
kozó
i kom
pete
ncia
:ko
mm
unik
álás
, vál
lalk
ozók
észs
ég.
Osz
tály
szin
tű
mun
kaKö
nyve
k:• N
ógrá
di G
ábor
– C
akó
Fere
nc: S
egíts
ég, e
mbe
r! pr
essk
onta
kt, 2
005.
• Fek
ete
Istv
án: V
uk.
2. A
róka
tula
jdon
sága
i 2.
1. a
diá
kok
előz
etes
ism
eret
eine
k ös
szeg
yűjté
se a
róká
ról
az ö
tletb
örze
mód
szer
rel (
2. m
ellé
klet
).2.
2. a
mel
léke
lt fe
lada
tlap
(6. m
ellé
klet
) 1. f
elad
atán
ak m
egol
-dá
sa. (
Term
észe
tese
n ne
m fe
ltétle
nül s
züks
éges
a fe
lada
tlap
elké
szíté
se, a
gye
reke
k a
füze
tbe
is írh
atna
k.)
a fő
szer
eplő
nev
ének
és h
árom
tula
jdon
ságá
nak
leje
gyzé
se
emlé
keze
tből
.
Hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás:
a tu
dás m
egos
ztás
a m
ások
kal.
Szoc
iális
kom
pete
ncia
:ha
téko
ny e
gyüt
tműk
ödés
,od
afigy
elés
más
okra
.
Koop
erat
ív
mun
ka
Egyé
ni m
unka
Egy
róka
kép
e (le
hető
ség
szer
int m
inde
n cs
opor
tban
le
gyen
egy
-egy
),cs
opor
tonk
ént a
/4-e
s lap
.a
Mell
éklet
ben
talá
lhat
ó fe
lada
tlap.
3. m
onda
t bef
ejez
ése
a kö
tősz
avak
nak
meg
fele
lően
Egy
róká
ról s
zóló
mon
dat f
olyt
atás
a a
meg
adot
t köt
ősza
vak
alap
ján.
a d
iáko
k pá
rokb
an d
olgo
znak
, maj
d né
hány
tanu
lói
meg
oldá
s meg
hallg
atás
a, é
rték
elés
e ut
án a
gye
reke
k ön
álló
an
feje
zik
be a
mon
dato
kat.
a m
ellé
kelt
fela
datla
p (6
. mel
lékl
et) 2
. fel
adat
.a
z öss
zete
tt m
onda
tok
dalla
mfo
rmál
ásán
ak g
yako
rlása
.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
:sz
öveg
alko
tás,
hely
es é
s kre
atív
nye
lvha
szná
lat,
besz
édte
mpó
, ritm
us,
hely
esírá
s, írá
skés
zség
.
páro
s mun
ka,
egyé
ni m
unka
a M
ellék
letbe
n ta
lálh
ató
fela
datla
p.
fogalmazas3_KK.indd 77 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
78
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
79
Taná
ri, t
anul
ói te
véke
nysé
gek
Kul
csko
mpe
tenc
iák,
kés
zség
ek, k
épes
sége
km
unka
form
ák,
mód
szer
ekfe
ltéte
lek,
esz
közö
k
4. S
zólá
sok
érte
lmez
ése
4.1.
a m
ellé
kelt
fela
datla
p (6
. mel
lékl
et) 3
. fel
adat
ában
azo
kat a
sz
ólás
okat
kel
l alá
húzn
i, am
elye
k az
t fej
ezik
ki,
hogy
val
aki
vagy
val
ami é
hes.
Az é
hkop
pot n
yeli.
Csill
agok
at lá
t az é
hség
től.
Dele
t har
ango
znak
a g
yom
rába
n.Éh
es, m
int a
fark
as.
Kopo
g a sz
eme a
z éhs
égtő
l.M
ajd
kily
ukad
a g
yom
ra.
4.2.
azo
n sz
ólás
ok je
lent
ésén
ek a
mag
yará
zata
, ért
elm
ezés
e am
elye
ket n
em k
elle
tt al
áhúz
ni.
Min
den
lében
kan
ál.
(
nyüz
sgő)
Min
den
hájja
l meg
kent
. (k
ötek
edő)
Ég a
kez
e ala
tt a
mun
ka. (
szor
gos)
Köti
az eb
et a
kar
óhoz
. (m
akac
s)
Hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás:
info
rmác
ióke
resé
s,in
form
áció
kéré
s,a
tudá
s más
okka
l val
ó m
egos
ztás
a,új
ism
eret
ek fe
ldol
gozá
sa, b
eépí
tése
.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
:az
info
rmác
iók
feld
olgo
zásá
nak
ké-
pess
ége,
szók
incs
bőví
tés,
a sz
óhas
znál
at fe
jlesz
tése
.
Szoc
iális
kom
pete
ncia
:se
gíts
égny
újtá
s,ha
téko
ny e
gyüt
tműk
ödés
.
Cso
port
mun
kaa
Mell
éklet
ben
talá
lhat
ó fe
lada
tlap.
O. N
agy
Gáb
or: M
agya
r sz
ólás
ok és
köz
mon
dáso
k (le
hető
ség
szer
int m
inde
n cs
opor
tban
legy
en e
gy).
5. A
tört
énet
bev
ezet
ése
5.1.
a ró
ka tá
plál
ékai
nak
össz
egyű
jtése
szóf
orgó
mód
szer
rel
vagy
a 3
. mel
lékl
etbe
n m
egad
ott b
etűr
ács s
egíts
égév
el a
cs
opor
tfejtö
rő m
ódsz
erre
l.Id
őkitö
ltő: T
áplá
lékl
ánc k
észí
tése
.
5.2.
a fo
galm
azás
bev
ezet
ésén
ek m
egfo
galm
azás
a, a
mel
y ar
-ró
l szó
l, ho
gy a
róka
nag
yon
éhes
vol
t. a
z éhe
s szó
hel
yett
azon
ban
egy
haso
nló
jele
ntés
ű sz
ólás
t kel
l has
znál
niuk
a
diák
okna
k.pl
.: H
ol v
olt,
hol n
em v
olt,
volt
egys
zer e
gy ró
ka, a
ki cs
illag
o-ka
t lát
ott a
z éhs
égtő
l.
Szem
élye
s kom
pete
ncia
:ön
álló
ság,
önko
ntro
ll.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
:sz
óbel
i szö
vega
lkot
ás,
hely
es é
s kre
atív
nye
lvha
szná
lat.
Koop
erat
ív
mun
ka
Cso
port
mun
ka
a cs
opor
tokn
ak a
Mell
ék-
letbe
n ta
lálh
ató
betű
rács
.
fogalmazas3_KK.indd 78 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
78
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
79
Taná
ri, t
anul
ói te
véke
nysé
gek
Kul
csko
mpe
tenc
iák,
kés
zség
ek, k
épes
sége
km
unka
form
ák,
mód
szer
ekfe
ltéte
lek,
esz
közö
k
4. S
zólá
sok
érte
lmez
ése
4.1.
a m
ellé
kelt
fela
datla
p (6
. mel
lékl
et) 3
. fel
adat
ában
azo
kat a
sz
ólás
okat
kel
l alá
húzn
i, am
elye
k az
t fej
ezik
ki,
hogy
val
aki
vagy
val
ami é
hes.
Az é
hkop
pot n
yeli.
Csill
agok
at lá
t az é
hség
től.
Dele
t har
ango
znak
a g
yom
rába
n.Éh
es, m
int a
fark
as.
Kopo
g a sz
eme a
z éhs
égtő
l.M
ajd
kily
ukad
a g
yom
ra.
4.2.
azo
n sz
ólás
ok je
lent
ésén
ek a
mag
yará
zata
, ért
elm
ezés
e am
elye
ket n
em k
elle
tt al
áhúz
ni.
Min
den
lében
kan
ál.
(
nyüz
sgő)
Min
den
hájja
l meg
kent
. (k
ötek
edő)
Ég a
kez
e ala
tt a
mun
ka. (
szor
gos)
Köti
az eb
et a
kar
óhoz
. (m
akac
s)
Hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás:
info
rmác
ióke
resé
s,in
form
áció
kéré
s,a
tudá
s más
okka
l val
ó m
egos
ztás
a,új
ism
eret
ek fe
ldol
gozá
sa, b
eépí
tése
.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
:az
info
rmác
iók
feld
olgo
zásá
nak
ké-
pess
ége,
szók
incs
bőví
tés,
a sz
óhas
znál
at fe
jlesz
tése
.
Szoc
iális
kom
pete
ncia
:se
gíts
égny
újtá
s,ha
téko
ny e
gyüt
tműk
ödés
.
Cso
port
mun
kaa
Mell
éklet
ben
talá
lhat
ó fe
lada
tlap.
O. N
agy
Gáb
or: M
agya
r sz
ólás
ok és
köz
mon
dáso
k (le
hető
ség
szer
int m
inde
n cs
opor
tban
legy
en e
gy).
5. A
tört
énet
bev
ezet
ése
5.1.
a ró
ka tá
plál
ékai
nak
össz
egyű
jtése
szóf
orgó
mód
szer
rel
vagy
a 3
. mel
lékl
etbe
n m
egad
ott b
etűr
ács s
egíts
égév
el a
cs
opor
tfejtö
rő m
ódsz
erre
l.Id
őkitö
ltő: T
áplá
lékl
ánc k
észí
tése
.
5.2.
a fo
galm
azás
bev
ezet
ésén
ek m
egfo
galm
azás
a, a
mel
y ar
-ró
l szó
l, ho
gy a
róka
nag
yon
éhes
vol
t. a
z éhe
s szó
hel
yett
azon
ban
egy
haso
nló
jele
ntés
ű sz
ólás
t kel
l has
znál
niuk
a
diák
okna
k.pl
.: H
ol v
olt,
hol n
em v
olt,
volt
egys
zer e
gy ró
ka, a
ki cs
illag
o-ka
t lát
ott a
z éhs
égtő
l.
Szem
élye
s kom
pete
ncia
:ön
álló
ság,
önko
ntro
ll.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
:sz
óbel
i szö
vega
lkot
ás,
hely
es é
s kre
atív
nye
lvha
szná
lat.
Koop
erat
ív
mun
ka
Cso
port
mun
ka
a cs
opor
tokn
ak a
Mell
ék-
letbe
n ta
lálh
ató
betű
rács
.
Taná
ri, t
anul
ói te
véke
nysé
gek
Kul
csko
mpe
tenc
iák,
kés
zség
ek, k
épes
sége
km
unka
form
ák,
mód
szer
ekfe
ltéte
lek,
esz
közö
k
6. A
tört
énet
meg
foga
lmaz
ása
6.1.
vaj
on m
it cs
inál
t a ró
ka, h
a ne
m ta
lált
eles
éget
? Tan
ulói
öt
lete
k m
egha
llgat
ása
a sz
ínes
kor
ongo
k m
ódsz
erre
l.a
csop
orto
k cs
opor
tbes
zám
oló
mód
szer
rel i
smer
tetik
az
ötle
teik
et.
6.2.
az a
lább
i nég
y go
ndol
at e
gy m
onda
ttá fű
zése
. a sz
óism
ét-
lés e
lker
ülés
e.a
mel
léke
lt fe
lada
tlap
(6. m
ellé
klet
) 4. f
elad
at.
A ró
ka á
tugr
ott a
ker
ítése
n. A
róka
elcs
ípte
a ty
úkot
. A
tyúk
kár
ált.
A k
árál
ás h
ango
s vol
t. pl
.: A ró
ka á
tugr
ott a
ker
ítése
n és
elcs
ípte
a ty
úkot
, aki
han
gos
kárá
lásb
a ke
zdet
t.a
tört
énet
kie
gész
ítése
a m
egfe
lelő
mon
dato
kkal
.6.
3. a
tört
énet
foly
tatá
sa E
zópu
sz m
eséj
e ala
pján
. a d
iáko
k va
gy
önál
lóan
ism
erke
dnek
meg
a sz
öveg
gel,
vagy
meg
hallg
atjá
k.a
mes
erés
zlet
a 4
. mel
lékl
etbe
n ol
vash
ató.
6.4.
a sz
öveg
ért
elm
ezés
e, sz
ómag
yará
zat.
a ja
vaso
lt sz
avak
, kife
jezé
sek
a sz
ómag
yará
zath
oz:
men
ti az
irhá
ját,
iszko
l, ru
binv
örös
, ros
kado
zó tő
ke, i
lletv
e lu
gas (
ezér
t nem
ért
e el
a sz
őlőt
a ró
ka).
6.5.
a tö
rtén
et ta
nulsá
gána
k ér
telm
ezés
e. (S
avan
yú a
szől
ő.)
6.6.
a m
ese
szöv
egéb
en ta
lálh
ató
kife
jezé
sek
alko
tása
meg
adot
t sz
avak
ból.
a sz
ósze
rkez
etek
időr
endb
e ál
lítás
a sz
ámoz
ássa
l.a
mel
léke
lt fe
lada
tlap
(6. m
ellé
klet
) 5. f
elad
ata.
Meg
oldá
s:dü
hös h
ázőr
ző; r
eszk
etve
iszk
olt;
szom
júsá
g gyö
tört
e; só
vá-
rogv
a né
zte;
rubi
nvör
ös fü
rtök
; óva
tosa
n kö
rüln
ézet
t; m
orog
-va
odé
bbál
lt 6.
7. T
arta
lmila
g ös
szef
üggő
mon
dato
k al
kotá
sa. a
tört
énet
m
egfo
galm
azás
a a
mes
e, ill
etve
a m
eséb
ől v
aló
kife
jezé
sek
felh
aszn
álás
ával
.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
:sz
óbel
i szö
vega
lkot
ás,
hely
es é
s kre
atív
nye
lvha
szná
lat,
szó-
kinc
sbőv
ítés,
verb
ális
kom
mun
ikác
ió.
Nar
ratív
kom
pete
ncia
:az
olv
asot
tak
viss
zaad
ása.
Hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás:
az in
form
áció
k ös
szeg
yűjté
se,
a ta
nulta
k al
kalm
azás
a,lé
nyeg
kiem
elés
.Sz
ociá
lis k
ompe
tenc
ia:
haté
kony
egy
üttm
űköd
és, o
dafig
ye-
lés m
ások
ra, s
egíts
égny
újtá
s, to
lera
n-ci
a, k
ompr
omiss
zum
ra v
aló
töre
kvés
.
Szem
élye
s kom
pete
ncia
:er
edet
iség,
nyi
totts
ág, ö
nálló
ság,
ön-
elle
nőrz
és, ö
nért
ékel
és.
Kez
dem
énye
zőké
pess
ég é
s vál
lal-
kozó
i kom
pete
ncia
:eg
yéni
és c
sapa
tmun
kába
n tö
rtén
ő m
unka
végz
és, s
zerv
ezés
, ter
vezé
s.
Eszt
étik
ai-m
űvés
zeti
tuda
toss
ág:
belső
kép-
kész
ítés,
nyito
ttság
, érd
ek-
lődé
s, fo
géko
nysá
g.
Osz
tály
szin
tű
mun
ka
Egyé
ni é
s cso
-po
rtm
unka
vag
y os
ztál
yszi
ntű
mun
ka
Osz
tály
szin
tű
mun
kaC
sopo
rtm
unka
Cso
port
mun
ka
Szín
es k
oron
gok.
a M
ellék
letbe
n ta
lálh
ató
fela
datla
p.
Ezóp
usz m
eséi
(ale
xand
ra
kiad
ó),
O. N
agy
Gáb
or: M
agya
r sz
ólás
ok és
köz
mon
dáso
k (le
hető
ség
szer
int m
inde
n cs
opor
tban
legy
en e
gy).
Mag
yar é
rtelm
ező
kézi
szó-
tár (
aka
dém
iai K
iadó
).
fogalmazas3_KK.indd 79 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
80
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
81
Taná
ri, t
anul
ói te
véke
nysé
gek
Kul
csko
mpe
tenc
iák,
kés
zség
ek, k
épes
sége
km
unka
form
ák,
mód
szer
ekfe
ltéte
lek,
esz
közö
k
7. A
tört
énet
bef
ejez
ése
a tö
rtén
et b
efej
ezés
ének
meg
foga
lmaz
ása
••
a v
alós
ágna
k m
egfe
lelő
en;
••
aho
gy a
val
óság
ban
nem
tört
énhe
tne
meg
.a
fant
ázia
és a
val
óság
meg
külö
nböz
teté
se.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
:sz
óbel
i szö
vega
lkot
ás,
hely
es é
s kre
atív
nye
lvha
szná
lat.
Cso
port
mun
ka
8. C
ímad
ása
meg
alko
tott
szöv
eghe
z cím
vál
aszt
ása
szóf
orgó
mód
szer
rel.
a cí
mad
ás in
dokl
ása,
meg
besz
élés
e.a
legö
tlete
sebb
cím
kiv
álas
ztás
a.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s:a
tanu
ltak
alka
lmaz
ása
új h
elyz
etbe
n.Ko
oper
atív
m
unka
9. Ír
ásbe
li sz
öveg
alko
tás
öná
lló fo
galm
azás
kés
zíté
se o
lvas
mán
yélm
ény
alap
ján.
a fo
galm
azás
tago
lása
.a
z elk
észü
lt m
unká
k ön
elle
nőrz
ése
néhá
ny m
egad
ott s
zem
-po
nt a
lapj
án.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
:írá
sbel
i szö
vega
lkot
ás,
hely
es é
s kre
atív
nye
lvha
szná
lat,
hely
esírá
s, írá
s.N
orm
atív
kom
pete
ncia
:sz
abál
yköv
etés
.Sz
emél
yes k
ompe
tenc
ia:
önel
lenő
rzés
, öné
rték
elés
.
Egyé
ni m
unka
Foga
lmaz
ás m
unka
füze
t 3.
évfo
lyam
(apá
czai
Kia
dó)
87. o
ldal
Az ö
nelle
nőrz
és
szem
pont
jai.
10. A
z el
kész
ült f
ogal
maz
ások
bem
utat
ása,
érté
kelé
seN
éhán
y ta
nuló
i fog
alm
azás
meg
hallg
atás
a, rö
vid
érté
kelé
se a
m
egad
ott s
zem
pont
ok a
lapj
án, s
züks
ég e
seté
n ja
vítá
suk.
(Ter
més
zete
sen
a pe
dagó
gus f
elad
ata
az ö
nálló
tanu
lói m
unká
k ja
vítá
sa é
s a fe
jlesz
tő é
rték
elés
meg
foga
lmaz
ása.
)
Szoc
iális
kom
pete
ncia
:ku
darc
tűré
s, ru
galm
assá
g,
külö
nböz
ő né
zőpo
ntok
figy
elem
be-
véte
le, m
egér
tése
.
Osz
tály
szin
tű
mun
ka
11. A
tört
énet
rajz
os fe
ldol
gozá
saa)
az e
lkés
zült
foga
lmaz
ásho
z illu
sztr
áció
vag
y ké
psor
kés
zí-
tése
.b)
az e
lkés
zült
foga
lmaz
ás a
lapj
án k
épre
gény
kés
zíté
se.
c) a
z elk
észü
lt m
unká
kból
kiá
llítá
s kés
zíté
se.
Eszt
étik
ai-m
űvés
zeti
tuda
toss
ág:
képz
elet
, kre
ativ
itás,
műv
észi
önk
ifeje
zés,
sajá
t néz
őpon
t öss
zeve
tése
más
ok
véle
mén
yéve
l.
Koop
erat
ív v
agy
páro
s mun
kara
jzla
p, sz
ínes
ceru
zák,
fil
ctol
lak,
fest
ékek
.
fogalmazas3_KK.indd 80 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
80
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
81
Taná
ri, t
anul
ói te
véke
nysé
gek
Kul
csko
mpe
tenc
iák,
kés
zség
ek, k
épes
sége
km
unka
form
ák,
mód
szer
ekfe
ltéte
lek,
esz
közö
k
12. K
reat
ív sz
öveg
alko
tás
a) a
tört
énet
eljá
tszá
sa n
émaj
áték
kal.
Egye
tlen
szó
elha
ngzá
sa n
élkü
l, m
ozdu
lato
kkal
kel
l m
egje
lení
teni
a m
ese
legf
onto
sabb
moz
zana
tait,
ese
mén
yeit.
b) T
örté
neta
lkot
ás a
szől
őfür
t hel
yébe
val
ó be
leél
ésse
l. K
épze
ld m
agad
egy
szől
őfür
t hel
yébe
! M
it lá
tsz?
Mily
en é
rzés
eid
vann
ak?
Mes
éld
el a
tört
énet
et!
c) in
terjú
kész
ítés a
róká
val.
Any
anye
lvi k
omm
unik
áció
:sz
óbel
i szö
vega
lkot
ás,
hely
es é
s kre
atív
nye
lvha
szná
lat,
kom
mun
ikác
ió a
kül
önbö
ző n
éző-
pont
ok fi
gyel
embe
véte
léve
l,no
nver
bális
kom
mun
ikác
ió.
Kez
dem
énye
zőké
pess
ég és
vál
lalk
o-zó
i kom
pete
ncia
: vál
lalk
ozók
észs
ég.
Szoc
iális
kom
pete
ncia
: tol
eran
cia.
Kez
dem
énye
zőké
pess
ég é
s vál
lal-
kozó
i kom
pete
ncia
:eg
yéni
és c
sapa
tmun
kába
n tö
rtén
ő m
unka
végz
és, s
zerv
ezés
, ter
vezé
s.
Diff
eren
ciál
t ré
tegm
unka
, cs
opor
tmun
ka,
egyé
ni m
unka
13. K
utat
ómun
kaH
ason
ló té
máj
ú ve
rsek
, ver
ses m
esék
ker
esés
e a
köny
vtár
ban,
ill
etve
az i
nter
nete
n. (N
éhán
y sz
emel
vény
a 5
. mel
lékl
etbe
n ta
lálh
ató.
)a
z öss
zegy
űjtö
tt m
unká
ból r
övid
rész
lete
k ki
feje
ző fe
lolv
asás
a.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s:ol
vasó
vá n
evel
és.
Dig
itális
kom
pete
ncia
:az
info
rmác
ió m
egke
resé
se, ö
ssze
-gy
űjté
se.
Cso
port
mun
kain
tern
et-h
ozzá
féré
s,kö
nyvt
árlá
toga
tás m
egsz
er-
vezé
se.
14. A
tanu
lói m
unka
, az
aktiv
itás é
rték
elés
ea
tanu
lók
csop
ortju
kban
ért
ékel
ik sa
ját m
unká
juka
t és a
több
i-ek
mun
kájá
t.Sz
emél
yes k
ompe
tenc
ia: ö
nért
éke-
lés,
önel
lenő
rzés
.C
sopo
rtm
unka
fogalmazas3_KK.indd 81 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
82
Mellékletek
1. melléklet – Szövegrészlet
„Nem láttatok egy hollót erre repülni véletlenül sajttal a szájában?Tudjátok, a holló az a nagy fekete madár.De nehogy azt higgyétek már, hogy bántani akarom a hollót! Csak meg akarom tőle kérdezni, hogy hány
óra.azt mondjátok, azt ti is tudjátok?Kit érdekel? a ti szátokban nincs sajt!Csak mondjátok, mondogassátok rám nyugodtan, hogy ravaszdi, meg furfangos, és csalafinta csalavér.
az nekem dicséret.”Nógrádi Gábor – Cakó Ferenc: Segítség, ember! (részlet)
2. melléklet – Ötletbörze
Meghatározott szabályok szerint (pl. szóforgó vagy kerekasztal módszerrel) vagy teljesen szabadon minden résztvevő elmondja, felírja a témával kapcsolatos ötletét, melyet a csoport többi tagja nem értékel.
3. melléklet – Betűrács
állítsd össze róka koma étlapját! Kedvenc eledeleinek nevét vízszintesen és függőlegesen olvashatod a betűrácsban.
W E E l i B a G
Ő Z G i D a r i
K B É K a T Z l
a U r i O p Ő i
K Ú a T O J á S
a S D Y F G H Z
S N Y Ú l J K T
v a D K a C S a
Megoldás: vadkacsa, kakas, tojás, liba, őzgida, béka, tyúk, nyúl, egér, giliszta
ravasz
pl.:csalafinta
emlős
lompos farkú
vörös
megeszi a gyümölcsötragadozó
szereti a tyúkot
fogalmazas3_KK.indd 82 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
83
4. melléklet – Szövegrészlet Ezópusz: A róka és a szőlő (részlet)
a gazda dühös házőrzője elkergette a rókát. a ravaszdi alig tudta ép bőrrel menteni irháját. Minden ízé-ben reszketve iszkolt át a mezőn, majd egy kertbe ért. a szőlőtőkék hűsében kicsit megpihent.
ahogy megnyugodott, iszonyú szomjúság kezdte gyötörni. Sóvárogva nézte az aranyló nap fényében csillogó rubinvörös fürtöket.
– Megkóstolom – határozta el, és a leggazdagabban roskadozó tőke alá sompolygott. Óvatosan körülné-zett, nincs-e kutya a közelben, nem közeledik-e a gazda. De senkit nem látott. a róka nekirugaszkodott, de a legalsó fürt is túl magasan volt; nem érte el. Újra és újra nekiveselkedett, de sehogy sem sikerült elérnie. végül morogva odébbállt.
– Tulajdonképpen nem is kívánom a szőlőt. Ha érett lenne, szednék belőle. De ez nem kell: savanyú.
5. mellékletTanulságos állatmesék Jean de la fontaine meséi alapján
A róka és a szőlő(fordította: Bakó Krisztina)
Egyszer egy róka az éhségtől már alig látott. Ekkor hirtelen észrevett egy magas lugason gyönyörű szép érett, bíborvörös szőlőfürtöket. Szívesen elfogyasztotta volna őket, ám hiába ágaskodott, nem ért el egyet sem. Ekkor így szólt magában: Ugyan, hiszen még éretlenek! legfeljebb a pórnépnek jók! Savanyú a szőlő!
la fontaine: A róka és a szőlő(Rónay György feldolgozása)
róka koma a szőlőhegyre tartott. az első, akivel találkozott,a farkas megkérdezte: „Mit akarsz ott?” a farkas volt; így hunyorgott feléje:Felelt a róka: „A tyúkpecsenye „Nos, ízlett?”után jólesnék egy kis csemege.” – „Mi?” És ment. a szőlőben a lugasok – „A csemege!”léceiről dúsan lógott a sok – „Miféle csemege?”finom fürt. rókánk lábujjhegyre állva – „Hát a szőlő!”ágaskodott utánuk, de hiába: – „Ja, vagy úgy?nem érte el, s búsan elkullogott. Nem kellett. Utálom a savanyút.”
A róka és a szőlőfürt(Erdélyi mese)
a róka híres nyalánk-falánk, nemcsak galamb- és csirkesültre feni a fogát, hanem még az édes szőlőt is nagyon szereti. Egyszer egy kerítés mellett ballagott, és észrevette, hogy pompás, érett szőlőfürtök csüngenek le róla.
– ahá! – szólt – éppen jókor jöttem ide, mert nagyon éhes vagyok.De amint a fürtökhöz akar nyúlni, látja, hogy igen magasan vannak. ágaskodott, kapaszkodott feléjük,
mert nagyon csábították a szép fürtök, de hiába. Hasztalan volt minden ágaskodás-kapaszkodás; hiába ugrott fel egészen a fürtökig, és tátogott nagyokat, mert az utolsó pillanatban mindig visszabukott. a sok hiábavaló erőlködés felmérgesítette a rókát, szidni kezdte a fürtöket, amelyek pedig őt nem bántották, és dühösen ezt mondta:
– Nekem bizony nem kell ez a savanyú szőlő! Könnyen le tudnám szedni, de még éretlen, és csak össze-húzza az ember száját. inkább hazamegyek, és valami jót falatozok otthon.
akik azonban ezt hallották, csak kinevették, mert a nyalánk-falánk róka ezúttal jól megjárta.– a komának savanyú a szőlő – mondották. – De ne higgyetek neki, mert őkelme nagy hazug.
fogalmazas3_KK.indd 83 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
84
6. melléklet – feladatlap
1. az állat neve: __________________________
Tulajdonságai: _____________________________________________________
2. Ez az állat ravasz, mert …
de …
ezért …
pedig …
3. ÉHES
Minden lében kanál.az éhkoppot nyeli.
Csillagokat lát az éhségtől.Delet harangoznak a gyomrában.
Éhes, mint a farkas.Minden hájjal megkent.
Kopog a szeme az éhségtől.Ég a keze alatt a munka.Majd kilyukad a gyomra.
Köti az ebet a karóhoz.
4. Mondatok: a róka átugrott a kerítésen. a róka elcsípte a tyúkot. a tyúk kárált. a kárálás hangos volt.
5. szomjúság odébbállt
dühös fürtök
reszketve házőrző
rubinvörös gyötörte
óvatosan iszkolt
morogva körülnézett
sóvárogva nézte
fogalmazas3_KK.indd 84 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
85
Fogalmazás készítése képzelet alapján
az olyan témájú fogalmazások elkészítésekor, amelyeknél nagy szükség van a diákok képzeletére, nem vezet eredményre, ha túlzottan előkészítjük a témát. Ez ugyanis gátolja a tanulók alkotói szabadságát, megakadályozza az eredetiséget, az egyéni gondolatok megfogalmazását. Célravezetőbb, ha valamiképpen megmozgatjuk a tanulók fantáziáját. például gyűjtessük össze az események előzményére, következményé-re vagy magára az eseményre vonatkozó ötleteiket, elképzeléseiket.
a következő két tanulói fogalmazásrészlet ugyanannak a mondatnak a folytatása, de mégis merőben más történet kerekedett ki belőle.
a hibákat szándékosan nem javítottam ki, mert nem akartam semmilyen módon megváltoztatni a gye-rekek munkáját. akár oda is adhatjuk a tanítványainknak, hogy javítsák ki a hibákat.
fogalmazas3_KK.indd 85 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
86
Párbeszéd az elbeszélésben
a párbeszéd élénkítő elem, alkalmazását ne követeljük meg minden tanulótól, mert sablonos, erőltetett megoldásokhoz vezethet. Tanulóink a Fogalmazás munkafüzet segítségével párbeszédet szerkeszthetnek olvasmányhoz (73/1. feladat), hiányos párbeszédeket egészíthetnek ki (73/2. feladat), meserészleteket, szö-vegeket alakíthatnak át párbeszéddé (74/3. feladat), elbeszéléseket egészíthetnek ki párbeszédes részekkel, és önállóan is készíthetnek egy adott témához (74/4. feladat).
a párbeszédes forma alkalmazása előtt a diákokkal megfigyeltetjük a párbeszéd írásmódját, írásjeleit, illet-ve megismertetjük velük azokat a helyesírási szabályokat, amelyeket be kell tartaniuk a párbeszéd írásakor.
Egy lehetséges feldolgozási mód:Előzetes házi feladat lehet a Hétszínvilág olvasókönyv Ludas Matyi című népmeséjéből párbeszédes részek másoltatása.
„Behajtja Matyi a tizenhat libát....... – Nem volt elég? Húzzátok le még egyszer!”„Azt mondja Matyi egyszer...– Gyerünk beljebb az erdőbe, hátha ott megtaláljuk!”„– Na – mondja –, azt hiszem, ez jó lesz. Jöjjön csak az úr, ölelje át maga is!”
70–74. oldal
fogalmazas3_KK.indd 86 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
87
Ezt követheti a párbeszédet jelölő gondolatjelek átírása színessel, illetve használatuk megfigyelése.◆ Ha egy szereplő megszólal, mondanivalóját új sorba írjuk, és gondolatjelet teszünk elé, utána viszont
nem.például:„ – Uram, itt igazán szép fák vannak, hanem még azt a fát nem látom, amelyikre a legnagyobb szükség
volna. – Gyerünk beljebb az erdőbe, hátha ott megtaláljuk!”
◆ Ha ugyanaz a szereplő több gondolatot folyamatosan közöl, újabb gondolatjelet már nem teszünk.például:„ – Nem-e? No, majd mindjárt adok én neked két máriást!”
◆ Ha a mesélő magyarázó mondata követi a szereplő szavait, akkor a szereplő szavait gondolatjelpár fogja közre.
például:„ – Most mehetsz haza – mondta a földesúr. – Hát a pénz? – bőgött Matyi.”
◆ Ha a mesélő mondata megszakítja a szereplő szavait, a megszakítás után újabb gondolatjel következik.például:„– Na – mondja – , azt hiszem, ez jó lesz.”„– Nem elég bizony – mondta Matyi. – Két máriáson alul a királynak sem adom.”
Ezután írassuk át színessel az írásjelek közül a pontot, a kérdőjelet, a felkiáltójelet és a kettőspontot. Figyel-tessük meg, hogy a szereplő mondatának a végére milyen írásjel kerül.
◆ a szereplő mondatának a végére olyan írásjel kerül, amilyent a mondat tartalma kíván.például:„– Nem volt elég? Húzzátok le még egyszer!”
◆ Ha a mesélő magyarázó mondata követi a szereplő szavait, akkor a szereplő gondolata után a pontot nem, de a kérdő- és a felkiáltójelet ki kell tenni.
például:„– Most mehetsz haza – mondta a földesúr. – Hát a pénz? – bőgött Matyi.”
◆ a párbeszédet bevezető első mondat után kettőspontot teszünk.például:„Behajtja Matyi a tizenhat libát a döbrögi vásárba s mindjárt jön is a földesuraság, s kérdi Matyitól: – Hogy adod a pipe párját, te fickó?”
Írd át zölddel a gondolatjelet követő betűt! Figyeld meg, hogy a gondolatjel után mikor használunk nagy-betűt, és mikor kisbetűt!
◆ a mesélő magyarázó mondatát kisbetűvel kezdjük.például:„– Most mehetsz haza – mondta a földesúr.– Hát a pénz? – bőgött Matyi.”„Nem elég bizony – mondta Matyi. – Két máriáson alul a királynak sem adom.”
fogalmazas3_KK.indd 87 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
88
Ellenőriztessük a megfigyelések helyességét A magyar helyesírás szabályai 258. szabályzata alapján. Ha a továbbiakban a tanítványaink elbizonytalanodnának a párbeszéd lejegyzésekor, vetessük elő ezt a könyvet, és nézessük meg a szabályt.
A képtörténet
a gyerekeket igen erősen motiválja az újszerű, a megszokottól eltérő közlésmód. Éppen a szokatlanság buzdítja őket az erőpróbára: megcsillogtatni saját képességeiket, alkotó fantáziájukat; játszani a variációs lehetőségekkel.
a képregény, a képes történet újságok, folyóiratok, magazinok közkedvelt műfaja. Emiatt időnként egy-egy tanulónk is nagy lelkesedéssel vállalkozik egy ilyen képtörténet elkészítésére.
a gyerekek szívesen készítenek egy-egy olvasmány cselekményéhez rajzokat, képkockákat, de élménye-ikről is nagy kedvvel számolnak be rajzos formában. Ez már produktív közlés. Ha a képkockákat egy-két mondatos szöveggel is ellátjuk, akkor kész a képes történet.
a Fogalmazás munkafüzet 77/3. feladatának megoldásához elengedhetetlen a mese ismerete. Ha a tanít-ványaink nem ismerik ezt a történetet, a feladat megoldása előtt mindenképpen ismerkedjenek meg vele.
Kolozsvári Grandpierre Emil: Harminc kalap, harminc majom
volt egyszer egy gazdaember. Egész életében dolgozott. Így aztán mire megöregedett, volt mindene, ami csak kellett. volt saját háza, csűrje, istállója, az istállóban lova, marhája, az ólban disznaja. Gondolta, eleget dolgozott, most már elkövetkezett a pihenés ideje.
Hozzákezdett pihenni, de sokáig nem pihenhetett, mert egy éjjel a tűzvész mindenét elpusztította. az öreg gazdaember egy szál ruhában menekült ki a lángok közül. Egyebe nem maradt, mint egy szalma-kazla, kint a határban.
Kiment az öreg gazdaember, s leült a kazal tövébe. Három nap, három éjjel üldögélt a kazal tövében, s gondolkozott, mitévő legyen, hogy valamicske pénzre tegyen szert.
a negyedik nap hajnalán a fejére ütött, mert hirtelen eszébe jutott, hogy a szalmából kalapot fon. Mind-járt hozzá is látott a munkához. Font harminc szalmakalapot, s elindult a piacra, hogy a kalapokat eladja.
Ment, ment, mendegélt. Sütött a nap kegyetlenül, s az öreg gazdaember elfáradt. Körülnézett, hogy hol lel árnyékot, hol pihenhet meg. Nem messzi sűrű lombú fa állott. Gondolta, az alatt kedvére elnyúlik.
Mikor a fa alá ért, a kalapokat lerakta a földre. Ő maga nekivetette a hátát a fa törzsének, s nemsokára úgy belejött a pihenésbe, hogy elnyomta az álom. Még arra sem jutott ideje, hogy a kalapot levegye a fejéről.
Nem lett volna semmi baj, ha azon a sűrű lombú fán nincs éppen harminc majom. az a harminc majom mind az öreg gazdát leste az ágak közül. Mikor látták, hogy alszik, szép csendesen lemásztak a fáról. Mind-egyik majom vett egy szalmakalapot, és föltette a fejére. Ezután mind a harminc majom visszamászott a fára.
az öreg gazda aludt, aludt, aztán rájött a horkolás. a horkolással akkora lármát csapott, hogy fölébredt tőle. Fölébredt, körülnézett, kiverte a hideg veríték, mert a harminc kalapot nem látta sehol.
Mi mást tehetett volna, törni kezdte a fejét, hogy hova lehetett a harminc kalap. Három nap, három éjjel törte a fejét, de nem jutott semmire. a negyedik nap hajnalán fölnézett a fára. Hát látja, hogy a fán harminc majom ül, mindegyiknek a fején szalmakalap.
Megint törte a fejét három nap, három éjjel. Mit tegyen, hogy szerezze vissza a harminc kalapot a har-minc majomtól. a negyedik nap hajnalán megint fölnézett a fára. a harminc majom visszanézett rá.
az öreg gazda úgy gondolta, ha már ilyen jól ismerik egymást, illendő, ha üdvözli őket. azzal megemelte a kalapját udvariasan. a harminc majom ugyancsak kalapot emelt.
Ekkor jutott eszébe az öreg gazdának, hogy annál okosabbat nem tehet, mint hogy a kalapját a földhöz vágja. Úgy is tett. Hát abban a pillanatban a harminc majom is földhöz vágta a kalapját.
az öreg gazda úgy megörült a harminc földhöz vágott kalapnak, hogy felkiáltott örömében. akkorát kiáltott, olyan iszonytató erőset és harsogó hangosat, hogy az emberek mind a fa alá csődültek a városból.
75–78. oldal
83. oldal
84–85. oldal
86. oldal
87. oldal
fogalmazas3_KK.indd 88 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
89
– Kend miért kiabált? – kérdezték a városiak.– Én azért – felelt az öreg gazda –, mert van harminc eladó szalmakalapom.Meg is vették. annyi pénzt adtak a harminc kalapért, hogy az öreg gazda három nap, három éjjel gyö-
möszölte a temérdek pénzt a zsebébe. Mikor mind begyömöszölte, megfordult, visszament a falujába, vett magának házat, földet, s ma is él, hacsak meg nem halt.
A 3. évfolyamon tanult fogalmak magyarázata
Ezen az oldalon a munkafüzetben használt szakszavak magyarázata található. arra törekedtünk, hogy a rövid meghatározások szakszerűek legyenek, és a kisiskolások életkori sajátosságához igazodjanak. Semmi-féleképpen se kérjük számon a gyerekektől ezeket a meghatározásokat, csak akkor használjuk a tankönyv-nek ezt az oldalát, ha tanítványainknak problémát okoz valamelyik fogalom értelmezése.
Tanulói szókincstár
a munkafüzet 3. oldalán olyan könyveket ajánlunk a gyerekeknek, amelyek segítségükre lehetnek a tanulás közben, illetve az önálló írásbeli szövegalkotás során. Ezek között található a Magyar szinonimaszótár is.
Tudjuk, hogy a terjedelmesebb szótárak használatára csak a legügyesebb gyerekek képesek, ezért ké-szítettük el ezt a szókincstárat, amely a munkafüzet szóanyagára épít, és 88 szó szinonimáit tartalmazza. a rokon értelmű szavak között nincsenek sem szleng, sem tájnyelvi kifejezések.
áttekinthetősége miatt jól tudják használni a diákok.Természetesen a Tanulói szókincstár használata mellett tanítványaink a szótárakat is forgathatják.
Javítási jelek
a Fogalmazás munkafüzet végén megmagyarázzuk az általunk használt javítási jeleket. Ha ezeket követ-kezetesen alkalmazzuk, akkor tanítványaink egy idő után már önállóan is elboldogulnak az egyszerűbb hibák javításával. vagyis önállóan vagy megbeszélés után javítani tudják a helyesírási és az egyszerűbb fo-galmazástechnikai (pl.: sorrend, új bekezdés) hibákat. az ilyen típusú együttműködés kiemelten támogatja a tanító és a tanuló közös munkáját.
Az önellenőrzés szempontjai
Természetesen már az 1. osztály első órájától önellenőrzésre szoktatjuk a tanítványainkat, de ez nem azt jelenti, hogy minden segítség nélkül képesek is az önellenőrzésre, illetve a hibák kijavítására.
a Fogalmazás munkafüzetben felsorolt önellenőrzési szempontok közül mindig csak azokat válasszuk, amelyekre a tanulóknak a saját munkájuk ellenőrzésekor figyelniük kell. általában ez ne legyen több 3-4 szempontnál.
Ha a diákok mesét írnak, adhatjuk például szempontnak, hogy a fogalmazás tartalmaz-e eredeti, egyéni gondolato(ka)t, de semmiképpen ne adjuk, hogy megfelel-e a valóságnak, hiszen a mese csodás elemekkel átszőtt, kitalált történet.
a helyesírási szabályok betartását, a helyesírásuk ellenőrzését A magyar helyesírás szabályai című könyv alapján végezhetik el a tanulók. önellenőrzéskor használhatunk páros munkát vagy csoportmunkát is. Ekkor olvassák el egymás fogalmazásait a diákok, és ha hibát észlelnek, beszéljék meg a társukkal.
az önellenőrzés, az önértékelés hozzájárul az önismeret fejlesztéséhez, ezáltal fejleszti a diákok személyes kompetenciáját is.
83. oldal
84–85. oldal
86. oldal
87. oldal
fogalmazas3_KK.indd 89 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
90
Az értékeléSAlapelvek az értékelésben
◆ a képességek, készségek némelyike már 1. osztálytól, mások pedig csak később, az életkornak megfelelően kiemeltek a személyiségfejlődés folyamatában. Ennek megfelelően értékelni, és főleg minősíteni sem kell minden szempontból mindenkit minden életkorban.
◆ Olyan terület is lehet, mely tekintetében a megfogalmazott értékelés sohasem szummatív (lezáró, minősítő) jellegű, inkább a jellemzés szerepét tölti be. Mégis azért célszerű diagnosztizálni, mert az adott személyiség-összetevő befolyásolja a gyermek teljesítményeit, fejlődő készségeit.
◆ Minden életkorban azt szabad csak szummatív módon értékelni, amit tudatosan fejlesztettünk, amiben az osztály többsége határozott fejlődést mutat önmagához képest, ami a továbbhaladás érdekében ak-tuálisan fontos az adott időszakban.
◆ a hangsúly a fejlesztésen van. Értékelésünk csak akkor lehet eredményes, ha hozzájárul a fejlesztéshez, vagyis beleilleszkedik a fejlesztés folyamatába. a szempontok évközi tervezésünket is orientálják. a pedagógus azzal tudja saját értékelő munkáját megkönnyíteni, ha az adott évben értékelni kívánt területek fejlesztését tanmenetében előre betervezi, menet közben pedig feljegyzéseket készít azokkal kapcsolatos megfigyeléseiről, tapasztalatairól, méréseiről az egyes gyerekekre nézve is.
◆ Érdemes a tervezett értékelési szempontokról a szülőket és a gyerekeket is előre tájékoztatni. Tu laj-donképpen nem másról van szó, minthogy a tantárgyhoz szorosan nem kötődő képességeket és motí-vumokat is a követelményrendszer részévé kell tenni, és azokba a szülőket, gyerekeket is érdemes beav-atni. Ha mindez kiegészül azzal, hogy már év közben kap a szülő és a gyermek is jelzéseket a fejlődés részterületeiről, akkor várhatóan a nagyobb együttműködés is jó irányba hat.
◆ a képesség- és motívumrendszerek (kompetenciák) számos részterülete nem mérhető objektíven, csak megfigyelés útján, azaz minden ítéletünk nagyfokú tapintatot és óvatosságot igényel. Sohasem szabad azt a látszatot keltenünk, hogy tévedhetetlenek vagyunk.
◆ Sohasem a személyiséget (a gyereket) kell megítélnünk, csak annak valamely teljesítményét, képes-ségszintjét, pillanatnyi hozzáállását, motiváltságát stb. Nem illik semmilyen szempontból lezártnak, végérvényesnek tekinteni fejlődési tempóját, lehetőségeit, hiszen az változhat.
Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez
az anyanyelv fejlettsége és fejlesztése szorosan összefügg a gondolkodás fejlettségével. a gondolkodás fej-lettsége magasabb anyanyelv-használati szintet eredményez, az anyanyelvállapot fejlesztése pedig árnyal-tabb gondolkodást tesz lehetővé. az anyanyelven való beszéd minden más tárgy tanulásának feltétele és eszköze, ezért a fejlesztés minden tantárgy feladata. a tanításnak nyelvhasználat-központúnak kell lennie, az értékelésnek ehhez igazodva rendkívül toleránsnak kell lennie, alkalmazkodva a gyermeki gondolkodás egyéni szintjeihez is.
a kisiskolások anyanyelvi nevelésében is kitüntetett szerepe van a tanulás folyamatát kísérő, folyamatos fejlesztő értékelésnek. Ennek módja elsősorban szóbeli, ritkábban írásbeli. Célja, hogy megőrizze a kezdeti tanulási motiváltságot, segítse az esetleges lemaradások pótlását, és átsegítse a tanulókat az új nyelvhasz-nálati módok elsajátításának nehézségein, orientálja az igényes anyanyelvhasználat és a kultúraelsajátítás képességeinek, készségeinek megalapozását.
a szóbeli értékelés általában a tanító feladata, de értékelhetik a tanulók is egymást, önmagukat is (pl. írásbeli feladatok esztétikumának megítélésekor, olvasmányok tartalmával kapcsolatos szóbeli beszámo-lók, gyűjtőmunka, dramatikus játékok, megjelenítések kivitelezésének megbeszélésekor).
a tanulók fejlesztésében és fejlődésük követésében megkülönböztetett szerepe van az írásbeli munkák azonnali javításának, értékelésének és javíttatásának, valamint az e tapasztalatokra épülő, folyamatos, sze-mélyre szabott, differenciált gyakorlásnak. rendkívül fejlesztő hatású, ha a tanító az írásbeli feladatok meg-
fogalmazas3_KK.indd 90 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
91
oldását rövid, figyelemfelhívó, orientáló írásbeli szöveges észrevételekkel, megjegyzésekkel kommentálja a továbbhaladást segítendő (pl. fogalmazások tartalmának, helyesírásának, külső alakjának; feladatlapos munkák tartalmának ellenőrzésekor).
a szóbeli és az írásbeli értékelés egyaránt két szempontot vesz tekintetbe. vizsgálja a relatív teljesítményt, regisztrálja a fejlődést, illetve a tanuló aktuális teljesítményét/fejlettségét összeveti az elvárt normákkal, fejlettségi kritériumokkal. akkor éri el célját, ha segíti a diákot a vele szemben támasztott követelmények megértésében és az ezeknek való megfeleléshez vezető utak, módok megtalálásában, felismerésében és megvalósulásában.
Mire figyeljünk a fogalmazások értékelésekor?
Mint ahogy a legtöbb diáknak nehézséget okoz a szóbeli vagy írásbeli szövegalkotás, úgy nekünk is ezek értékelése az egyik legnehezebb feladat.
lehet-e objektíven értékelni a tanulói fogalmazásokat? valószínűleg lehetetlen, de törekednünk kell rá. Ha ugyanazt a tanulói fogalmazást odaadnám öt pedagógusnak, biztosan ugyanazt az értékelést készítené róla? Nem. Még akkor is csekély esély lenne az egybehangzó értékelésre, ha ez az öt pedagógus ugyanannak a tantestületnek a tagja lenne.
a fogalmazások értékelésekor az alábbi szempontok nyújthatnak segítséget a munkánkhoz:◆ tartalom,◆ felépítés,◆ stílus,◆ szóválasztás,◆ gördülékenység,◆ szöveghelyesség.
Mondatbank a 3. évfolyamosok értékeléséhez
a következő példamondatok az apáczai Kiadó által készített 3. évfolyamos értékelő füzetből és az Oktatási Hivatal honlapjáról valók. azért mutatom be itt is őket, mert nagyon jól használhatók a tanulók fejlesztő értékeléseinek elkészítésekor. Természetesen az itt olvasható mondatok tetszés szerint finomíthatók, áta-lakíthatók; ezek csak támpontul szolgálnak. Minden egyes példaszöveg bővíthető személyes megjegyzéssel, iránymutatással, biztatással, akár konkrét példák említésével, személyre szólóan. az értékelés lehetőleg a gyereknek szóljon. Természetesen arról is kell gondoskodnunk, hogy a gyerekek megtanulják értelmezni értékelő mondatainkat.
az általunk megadott mondatokkal a gyerekeknek is mintát adunk a nyelvileg igényesen megformált szövegre, mely ráadásul – tartalmát tekintve – önismeretük fejlődését is szolgálja. Nagy segítség a fejlesztő értékelés a szülők számára hosszú távon ahhoz, hogy ők is tudatosabban kezelhessék gyermekükkel kap-csolatos esetleges nevelési problémáikat, dilemmáikat.
összegezve: ezeket a mondatokat nem azért adom közre, hogy korlátok közé szorítsam pedagógustársa-im szakmai szabadságát. De mindenképpen irányadó lehet ahhoz, hogy fejlesztőmunkájukat rendszerében, összefüggéseiben lássák, és még tudatosabban tervezzék. a fejlesztő értékelést tekintve az a végcél, hogy a pedagógusok felelősségteljesen és professzionális szakszerűséggel, mégis világosan fogalmazzák meg a gyerekek teljesítményeire, készségeire, képességeire és egyéni motívumaira vonatkozó észrevételeiket, íté-leteiket, természetesen fejlesztő céllal.
Mindemellett bárki fogalmazhat az ajánlott szempontoktól eltérően, az értékelő füzetekben megadott mondatok helyett máshogyan, ha az a gyermek érdekeit szolgálja, és pedagógiailag megalapozott.
fogalmazas3_KK.indd 91 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
92
1. Beszéd1.1. Szókincs
◆ Szókincse életkorához képest gazdag. ◆ Szókincse életkorának megfelelő. ◆ Kevés szóval közli gondolatait. ◆ Szókincse fejlesztéséhez több olvasásra, és az olvasottakról való beszélgetésre van szüksége. ◆ Szókincse egyelőre hiányos, bővítésre, pontosításra szorul. ◆ Fejlődéséhez a szavak jelentésének az értelmezésére, sok olvasásra, és az olvasottakról való beszélge-
tésre van szüksége.
1.2. Helyes kiejtés◆ Kiejtése tiszta, időtartam- és artikulációs hibái nincsenek. a kiemelés eszközeit helyesen alkalmazza
szabad beszéd vagy irodalmi mű előadása közben. ◆ Kiejtése megfelelő, de artikulációja kisebb javításokra szorul. ◆ Kiejtése bizonytalan, a kiemelés eszközeit legtöbbször bizonytalanul alkalmazza szabad beszéd vagy
irodalmi mű előadása közben. ◆ a tiszta beszéd eléréséhez logopédiai fejlesztésre van szüksége.
1.3. Szóbeli kifejezőképesség spontán beszédhelyzetben◆ Szóbeli kifejezőképessége életkorához képest kiváló. választékosan, szabatosan, gördülékenyen fo-
galmaz szóban.◆ Szóbeli kifejezőképessége az életkorának megfelelő. Gondolatait értelmes mondatokkal közli. ◆ Körülményesen, nehézkesen fejezi ki gondolatait. Szóbeli kifejezőképessége fejlődéséhez külön fog-
lalkozásokra van szüksége. ◆ a többször gyakorolt olvasmányok tartalmának elmondásában sokat fejlődött. ◆ Nehézkesen, akadozva mondja el gondolatait egy adott témáról, ha hosszabban kell beszélnie. ◆ Szóbeli kifejezőképessége fejlesztésre szorul, mert nehézkesen, akadozva beszél.◆ összefüggő beszédre önállóan még nem képes.
2. Írásbeli szövegalkotás◆ önállóan képes elbeszélő jellegű szöveget szerkeszteni a tanult szempontok figyelembevételével. ◆ általában szívesen ír önállóan fogalmazást, mondatfűzése, kifejezésmódja világos, követhető, szó-
használata választékos. ◆ önállóan csak rövid terjedelmű, 5-6 mondatnál nem hosszabb elbeszélő jellegű szöveget tud alkotni. ◆ Egyelőre 2-3 mondatnál hosszabb szöveget nem tud alkotni úgy, hogy a mondatok közötti összefüg-
gést biztosítsa. ◆ Fogalmazásaiban alkalmazni tudja a párbeszédek jelölését. ◆ Saját szövegében jelölni tudja az átolvasáskor észrevett fogalmazási és helyesírási hibákat a tanult
javítókulcs jeleivel.◆ Tanítói jelzések alapján képes a szöveget javítani, letisztázni. ◆ Szövegének átolvasásakor nem mindig veszi észre még a nyilvánvaló helyesírási hibát sem. ◆ Tanítói jelzések és/vagy közös megbeszélés alapján sem tudja hibáit javítani, a jelzések értelmezésé-
ben sok segítséget igényel.
fogalmazas3_KK.indd 92 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
93
A fogalmazások értékelése, javíttatása
a 9-10 éves gyerekek még nem képesek teljesen hibátlan fogalmazást készíteni. Folyamatos ellenőrzéssel és értékeléssel azonban hatékonyan fejleszthető szövegalkotó tevékenységük. a szóbeli fogalmazásokat a meghallgatás után azonnal kell javítani, az írásbeli fogalmazások értékelése a tanítási órák után történik, és ez hosszabb, alaposabb munkát igényel a tanítótól.
a gyerekek munkájában a pozitívumokat kell keresni és kiemelni, ezzel is ösztönözve őket a további munkára. a javításra vonatkozó részletesebb utasításokat a tanulók füzetébe írjuk. a lehető legkonkrétab-ban kell megfogalmazni a hibákat, hogy a tanulók számára eligazítást adjon.
a fogalmazások javításakor, értékelésekor érdemes rövid feljegyzést készíteni, hogy melyik tanulónak milyen hibái voltak. Ez nagy segítséget jelent a differenciált munka megtervezésekor, de fogódzót jelent a tanítónak is a javítóórák vezetése során.
Ha például az osztályunkban vannak olyan tanulók, akiknek gondolataik mondatokra tagolása okoz gondot, akkor velük tagolatlan szöveg mondatokra bontását kell gyakoroltatni. Más tanulóknál gyakori a szóismétlés, számukra hibás szövegek javítását, hiányos szövegek kiegészítését kell terveznünk.
Az ellenőrző dolgozatokKellő gyakorlás után, egy-egy téma lezárásaként kerül sor az ellenőrző dolgozatok megíratására.
a felmérőóra felépítésénél ügyeljünk arra, hogy ne legyen nagyon aprólékos az önálló fogalmazás előké-szítése, mert az a tanulók önállóságát akadályozhatja; és ne nyúljon aránytalanul hosszúra, mert akkor az önálló alkotómunkára kevés idő marad.
a tanulók már előre kiválaszthatják a témák közül a számukra legmegfelelőbbet, s ezzel kapcsolatos fényképeket, rajzokat, könyveket hozhatnak magukkal. az óra elején megnézzük ezeket, és néhány ötlet, variáció összegyűjtése után kezdődhet az önálló fogalmazásírás.
a tanulók számára kellő mennyiségű időt és nyugalmat kell biztosítani. Szükség esetén a piszkozatírást is tegyük lehetővé, mert csak így várhatjuk el tőlük a tiszta, tetszetős, áttekinthető munkát.
az elkészült fogalmazásokat a Fogalmazás munkafüzet 87. oldalán található önellenőrzési szempontok alapján nézzék át a tanulók.
A fogalmazások javíttatásaaz ellenőrző dolgozatok megírását követő órán az általunk értékelt, javított fogalmazások közös elemzése és önálló javítása történik.
az önálló munka javítását mindig az előző órai hangulat felidézésével kezdjük. Ezután kerülhet sor né-hány jól sikerült írás bemutatására. a típushibák kiemelése és közös javítása után a tanulók a továbbiakban önállóan végzik el a saját munkájuk javítását.
A portfólió rendszeraz értékelési folyamatban igen fontosak azok a munkák, amelyeket a tanuló készít (feladatlapok, fogalmazá-sok). alternatív programok tapasztalatából tudjuk, hogy a tanulók munkáinak összegyűjtése (mappába rendezése) nagyon sok esetben a fejlődést igazoló (prezentáló) gyűjtemény lehet. Fontos, hogy minden munkán szerepeljen a készítés dátuma. Erre a célra úgynevezett gyűjtőmappát alkalmazzunk, ami akár egy egyszerű dosszié is lehet. Ezt egy hozzáférhető helyen (polcon, szekrényben) tároljuk, amelybe először a tanító, majd később a tanuló is elhelyezheti a munkákat.
a bemutatómappa arra való, hogy adott időszak „termését” együtt láthassuk. Kedvelt kiegészítője lehet a szülői értekezleteknek, ahol a prezentációhoz tartozhat. Ez is csak akkor értékes, ha minden tanulónak külön-külön van egy saját doboza (mappája).
az értékelőmappa a tanító munkaeszköze, melyben szisztematikusan megőrzi a gyermekre vonatkozó fontos információkat.
fogalmazas3_KK.indd 93 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
94
Az elvárható tanulói teljesítmények
a tanuló◆ tudjon eseményt ábrázoló képekről állításokat megfogalmazni, ezeket bővíteni és szűkíteni;◆ tudjon beszámolni összefüggően közös vagy egyéni élményről;◆ tudjon mondatokat tartalmilag összekapcsolni;◆ ismerje és alkalmazza a címek helyesírására vonatkozó szabályokat;◆ tudjon olvasmányoknak, fogalmazásoknak címet adni;◆ ismerje és alkalmazza az anyaggyűjtési módokat;◆ fogalmazása az adott témáról a lényeges mondanivalót tartalmazza, kerülje a fölösleges, lényegtelen
gondolatokat;◆ ismerje és alkalmazza a szóismétlés elkerülésének módjait;◆ alkalmazza az elbeszélés tagolásáról tanultakat;◆ legyen képes élmények, események, közös és egyéni olvasmányok, kitalált történetek szóbeli és írásbeli
elbeszélésére;◆ ismerje a párbeszéd írásmódját, alkalmazza a párbeszéd írásakor a megfelelő írásjeleket;◆ ismerje és alkalmazza a műfajnak, a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközöket (használjon fo-
galmazásaiban rokon értelmű szavakat; tegye élményszerűbbé az esemény elmondását vagy leírását különböző mondatfajtákkal);
◆ fogalmazásának terjedelme kb. egy oldal legyen;◆ legyen képes fogalmazásának tartalmi és helyesírási szempontú ellenőrzésére;◆ használja a helyesírási szótárt;◆ ismerje fel hibáit, és javítsa írásbeli munkáját alaki, helyesírási és tartalmi szempontból.
A tanulók értékelése, minősítése a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás követelményei alapján
Megfigyelési szempontok:◆ Be tud-e számolni lényegre törően és folyamatosan olvasmányairól?◆ Írásbeli szövegalkotása megfelel-e a tartalmi, terjedelmi, nyelvi és formai követelményeknek?◆ Mennyire képes szóbeli és írásbeli közléseit értelmi szabályzás alá rendelni?
jeles jó közepes elégséges
a tanuló
– szóban 10-12 mondatos összefüggő szöveget tud alkotni élményeiről, meg-figyeléseiről, személyesen átélt eseményekről.
a tanuló
– szóban 8-10 mondatos összefüggő szöveget tud alkotni vizuális élmé-nyeiről, megfigyeléseiről, személyesen átélt esemé-nyekről.
a tanuló
– szóban 6-8 mondatos összefüggő szöveget tud alkotni vizuális élmé-nyeiről, megfigyeléseiről, személyesen átélt esemé-nyekről.
a tanuló
– szóban 5-6 mondatos összefüggő szöveget tud alkotni vizuális élmé-nyeiről, megfigyeléseiről, személyesen átélt esemé-nyekről szükség esetén tanítói segítséggel.
fogalmazas3_KK.indd 94 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
95
jeles jó közepes elégséges
– olvasmányairól lényeg-re törően és folyamatosan számol be, tud megha-tározott beszédhelyze-tekhez alkalmazkodni, valamint az olvasottak tartalmát tudja tömörí-teni, részletezni vázlat alapján.
– összefüggő monda-tokkal számol be olvas-mányok tartalmáról, tud meghatározott be-szédhelyzetekhez alkal-mazkodni, valamint az olvasottak tartalmát tudja tömöríteni, részletezni vázlat alapján.
– összefüggő monda-tokkal számol be olvas-mányok tartalmáról, az olvasottak tartalmát tanítói segítséggel tudja tömöríteni, részletezni vázlat alapján.
– az olvasmányok tartal-máról vázlat segítségével képes beszámolni, szük-ség esetén tanítói segít-séggel.
– egy oldalnyi elbeszélő fogalmazást készít szemé-lyes élményeiről, megfi-gyeléseiről vagy elképze-lés alapján.
– 8-10 mondatos elbe-szélő fogalmazást készít személyes élményeiről, megfigyeléseiről vagy elképzelés alapján.
– 6-8 mondatos elbe-szélő fogalmazást készít személyes élményeiről, megfigyeléseiről vagy elképzelés alapján.
– 5-6 összefüggő, értel-mes mondattal tud sze-mélyes élményeiről, meg-figyeléseiről fogalmazást készítni.
– a fogalmazások elké-szítésekor önállóan al-kalmazza a szövegalkotás szabályait (anyaggyűjtés, a cím rendező szerepének érvényesítése a mondani-való kifejtésében, tagolás, a kifejtés sorrendje, pár-beszéd).
– a fogalmazások elké-szítésekor önállóan al-kalmazza a szövegalkotás szabályait (anyaggyűjtés, a cím rendező szerepének érvényesítése a mondani-való kifejtésében, tagolás, a kifejtés sorrendje), de bizonytalan a párbeszéd alkalmazásában.
– a fogalmazások elké-szítésekor időnként vét a szövegalkotás szabályai ellen, de hibáit tanítói segítséggel tudja javítani.
– a fogalmazások elké-szítésekor többször vét a szövegalkotás szabályai ellen, de hibáit tanítói segítséggel tudja javítani.
– alkalmazza a műfajnak, a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai esz-közöket (szemléletes, választékos kifejezések, rokon értelmű szavak).
– törekszik a műfajnak, a témának megfelelő nyel-vi-stilisztikai eszközök alkalmazására.
FelhASznált irodAloM
Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve az általános iskolák 1–8. évfolyamai számárade Bono, Edward: A kreatív elme. HvG Kiadó, Budapest, 2009.Ginnis, paul : Tanítási és tanulási receptkönyv. alexandra Kiadó, pécs, 2007. Kunoss Judit: Fogalmazástanítás az alsó tagozatban; Tankönyvkiadó 1983.Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás. önkonet Kft., Budapest, 2001.Nemzeti alaptanterv 2007 Dr. Tóth lászló: Az írásbeli szövegalkotás pszichológiai alapjai. pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2006.Dr. Tóth lászló: Megtanulok fogalmazni. pedellus, Debrecen, 2006.
fogalmazas3_KK.indd 95 10/17/13 2:15 PM
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
96
tArtAloM
Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
a magyar nyelv és irodalom tanítása a bevezető és a kezdő szakaszban a 2007-es NaT és az apáczai Kiadó kerettanterve alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
alapelvek, célok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4a fejlesztés területei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4Kulcskompetenciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5a szóbeli és írásbeli szövegalkotás fejlesztése a NaT és az apáczai Kiadó kerettanterve alapján . . . 7
a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás fejlesztése a fogalmazásórákon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
a fogalmazástanítás céljai és feladatai . . . . . . . . . . 13általános módszertani ajánlások . . . . . . . . . . . . . . 13Miről készíttessünk fogalmazást 3. évfolyamon? . . . 15a Fogalmazás munkafüzet jellemzői . . . . . . . . . . 16a Fogalmazás munkafüzet felépítése . . . . . . . . . . 18
a tanító felkészülését segítő tanmenet . . . . . . . . . . . 19a tanmenetekről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás fejlesztésea 3. évfolyamon a NaT 2007 alapján . . . . . . . . . . . 19Tanmenetjavaslat a fogalmazás tanításához a 3. évfolyam számára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
Módszertani ajánlások, javaslatok a tananyag feldolgozásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
a fogalmazástanítás előzményei . . . . . . . . . . . . . . 43Jelmagyarázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44Újra együtt az iskolában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44Kapcsolatteremtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45a fogalmazás építőelemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
a szavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46a mondatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55a mondatok tartalmi kapcsolata . . . . . . . . . . . 58a szöveg jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
Szövegalkotás szóban és írásban . . . . . . . . . . . . . . 60a fogalmazás címe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60
az anyaggyűjtés módjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60lényeges vagy lényegtelen . . . . . . . . . . . . . . . . . 62az események előzménye és következménye . . . 63az események sorrendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63a fölösleges szóismétlés elkerülése . . . . . . . . . . 63
az elbeszélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65az elbeszélő fogalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65az elbeszélő fogalmazás részei . . . . . . . . . . . . . 65a fogalmazás tagolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66Élénkítő elemek alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . 66Óravázlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás gyakorlása . . . 75Fogalmazás készítése megfigyelés vagy élmény alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75Fogalmazás készítése olvasmányélmény alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75Óravázlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
Fogalmazás készítése képzelet alapján . . . . . . . . . 85párbeszéd az elbeszélésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86a képtörténet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88a 3. évfolyamon tanult fogalmak magyarázata . . . 89Tanulói szókincstár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89Javítási jelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89az önellenőrzés szempontjai . . . . . . . . . . . . . . . . . 89
az értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90alapelvek az értékelésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90Mire figyeljünk a fogalmazások értékelésekor? . . . 91Mondatbank a 3. évfolyamosok értékeléséhez . . . 91a fogalmazások értékelése, javíttatása . . . . . . . . . 93az elvárható tanulói teljesítmények . . . . . . . . . . . 94a tanulók értékelése, minősítése a szóbeli ésaz írásbeli szövegalkotás követelményei alapján . . . 94
Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
fogalmazas3_KK.indd 96 10/17/13 2:15 PM