LAKN ER ARTHURT,A ROYAL.APOLLÓ IGAZGATÓJÁT.

A KORMÁNYZÓ A SIGNUM LAUDlS.SZALTűNTETTE KI.

VII. ÉVFOLYAM 9. SZ .�� SZERKESZTI: LAJTA ANDOR �� 1934. SZEPTEMBER

AUGUSZTUS 23·ÁN

2megjelenés

2világfilm

FORUM filmszinházban:

(~Ua~~zo~ua~iröl~esz!lne~

(Egy leány útja)Fószereplók :

John Boles és Ann Harding

PALACE filmszinházban :

BBS!IÁIWild Car go

Prolongálva!A legizgalmasabb dzsungelfilm, amelyeta vi!ághirü P u I y á r I rendszer szerintteljesen magyarul sxinkronizáltak.

--e--Magyar dialógot a rádió kedvenc be-mondója; Pluhár István konferálja.

tI:CINEMA·film k. f. t.Budapest, VII., Erzsébet körnt 8.

Tele!CiD: 37-5-70.

Négy ragyogó filmmelstartolunk augusztusés szeptember havában

A kolostorgyermekeDorothea Wieck világhirü filmjeMegjelent a Radius és Simplonfilmszinházakban.

BoleróA táncok és sxerelmek forróritmusu filmje.Főszereplc5k: George Raft - azuj Valentino és Carole LombardMegjelent a Décsi és Kamarafilmszinházakban.

Ma még az�enyem vagy

Bing Cro.by és Caro le Lombardbűbájos, zenés vigjátéka.Megjelent a R6dius filmszin-házban.

A lélek bosszujaFőszereplő: Caro le Lombard.Megjelenés aPalace filmszin-házban.

PARAMOUNT FILMFORGALMIRÉSZV.- TÁRS.

Rákóczi-ut 59. Tel.: 34·4·37, 40-5-22.

IL\lIULTURAFILMMŰVÉSZETIÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT

VII. ÉVF. 9. SZÁM. 1934. SZEPTEMBER

VÁRI REZSÖ DR.ügyvéd, az Országos )Iagyar

)Iozg6képipad Egyesület ügyésze :

MI VOLT 1914-BEN '?_ EMLÉKEZÉS A MAGYAR KINEMATOGRAFIA IIÁBORUS NAPJAIRA -

z cmlékezésnek vetítege-pen játszunk le egy régi,ködbe ves .ző felvételt: nboldog Nagymag,yaronszág [imléleiéi , emil yen.nek a háború kitörése tél;

W/a.Kezdjük talán a mozik keí, 1914 év

júniusában Budapestnek 109 mozgójavolt. Igaz, hogy ezeknek a mozgóknaxtúlnyomó része a 300 személy befoga.dókép égen alul maradt, de mozgóvolt, élt és kenyeret adott az alkalma.zottak tőmcsónek. Érdekes, hogy abékeidők mozgói közül csak háromolyan moznó maradt meg, amelyekengedélyese ma is a ré<li: GyárfásGyula, Moser ándor és Pálffy Józsefés 6 elvan, amely az ekkori engedé.iyesek 1cszármazói: W' ink/et, Décsi,Matics, Pésztory M. Míklós., BorhegyiJános, Beck Ödön. A többi mozg urnind méÍs kézre került.

Filmgyári képviselő és fi'ml<ölcsönzö32 műkődött akkoriban. Érdekes, hogyezek kőzül ma Ö szesen kettő maradtmeg: a Pro jectogrnph, amely már abkor, 1914 ben, 15 éves mulbra tekint;hetett vi Sza és kétségkívül európai vi<szonylatban is számottevő eég volt ésa Művészfilm, amel)' az 1913. évbenalakult. Az akkori cégek közül kt.emeljük még a három fraricia cé;get, az Eclairt, a Path ét és a Geu;montoi, továbbá Oberlanclert, a Vita.graph.képviselőt és a Schwarzenbel'g~

céget, amelynél akkor kőszörűlteoroszlánkörmeit a cégvezető: Guit»mann Manó.

Három egye űleie volt a szakmának1914-b.en, az 1907 évben alakult MagyarKincmatografusok Országos Egyesülete,amelynek Décsi Gyula volt az elnökeés boldog emlékű Lenkei Z igmond afőtitkára, az 1912 évben alakult Orszá.gos Magyar Mozgóképipari Egyesület,amelyek zordalma an vitatkoztak egy.más al a terítetlen asztalnál, hogy azöld asztalnál kíbókülhcssenck, végül aMozgófényképgépkczelők Egyesülete,

z előbbi két eayesüret állandóantanácskozott: mi volt e tanácskozás

ok tárgya? Amint az ásatások kido.rítették, akkoriban két igen fontoskérdést tárgyalt a moziszakma:

A szokványol<ról (filmbérlcfi feLté.tclckről) - akkoriban kollektiv szcr-ződésnek hívták - és a vélesziott bí~ró ágról. Erről tárgyalt a két egye u-I t annó 1914 ... és ezoie is esak ez afő téma ...

'Mindkét egyesület különben igenélénk tevékenységet fejtett ki. A Ma.gyar Kinematograíusok Országos Egye;sülete minden áron le akarta szállít.tatni a közterheket, az OMME pedigmeg akarta szüntetni a pendlizést(akkor voltak igazán viharok a pend-lizés körül) ezenkívül irtó hadjáratotvi eit az "apacsok" ellen. A szakmaargotja szerint azok az apagyilkosok-nak tekintendő lények, akik megvet-

1

~--------~'~~~~'--------+I'tek egy~egy monopol.filmet, mondjukBraziliára, azután csempészték Buda-pestre és itt előad ták, a jogos tulaj-donost megelőzve.

Abban az iőben már klubja is volta szakmának: a Rökk Szilárd ucca 20.szám alatt volt a filmbörze és klubhe-lyiség, amelyet a két egyesület tartottfenn. Délelőtt a film gyári képviselőkmutatták be képeiket és adták el mé.terenként egy koronáért (örökáron) afilmeket. Az egyik szoba a MagyarKínematografusok Országos Szövetsé-géé volt, a másik az OMMEé. A klubéppen a háború kitörésének napjánköltözött a Sevoy-szélíobe.

. Nem kell elhinni, de úgy van: kétszaklapja volt a szakmának, amelyekhetenként pontosan megjelentek, mind-egyikük csekély 48 oldal terjedelern-ben. Megjelent a Mozgófénykép Hír;adó, amelyet dr. Vári szerkcsztetc ésa Mozivilág, amelyet Lenkei szerkesz-tett. És szombat esténként pontosanmegjelentek a szerkesztök is a NCIW>

yorkban és Kis Dávid és Lenkei részeketve olvesiék: át a másik lap olda.lait. .. annak negyven oldal hirdetésevolt, neki pedig, áh borzalom! csakharminchat. .. És volt egy' vicclapjais a szakmának: amelynek szerkesz-tője boldog volt, ha a szerkesztői ho,noráriumokból kifizethette a vacsoracechét: Korda Sándor ...

És most nézzük milyen filmekethoznak forgalomba: a slágerek 850 mé-ter és 1200 méter közott váltakoznak,de már vannak nagymagy sikerek is:Nilus Királynője, Quo Vadis, amelyekhihetetlen tömegeket vonzottak ésrendkívüli sikereket mutathattak fel.

A kölcsönzők közül vezetett a Not»disk: ez az északi filmvállalat egészenúj stílust hozott és mi régiek egy kisséfanyarul mosolygunk a Greta Garbovagy Mariene Dietrich dicsőségén. Miez a régi idők Asta Nielsen és Psilen»der imédete melleti?

Magyar filmgyártás is volt. Egy lel-kes művesziényképész - Uher ödön

- úgy látja, hogy neki kell megterem-teni a magyar filmgyártást és a fény.képezésen szerzett vagyonát re'á.áldozza. Ugylátszik a filmgyártás márakkor" sem volt jövedelmező Nagy.magyarországon.

És a magyar filmeknek ki volt a pri-madonnája? Eedék Sári! Akkor ké-szült el két filmje. Filmet gyártott aPro iectograph is és Kolozsvárott Pász.tory és Janovits (Szökőtt katona, Pi,ros bugyelláris).

A filmszakma délelőtt a Rákócziúton székolt. Az időben szégyelte ma,gát az a Rákóczi-úti ház, amelyneknem volt legalább egy film ese .

A szakma élt és a szakma virult.Természetesen akkor is meg voltak akö..zigazgatási bajok, mert a vidékiszolgabirák már akkor sem voltak alegjobb indulattal a mozi iránt.

A városokban is épültek egyre-másraa mozik. És nyögtek a mozik már ak.kor a magas engedély-díjak alatt: Bu-dapesten azoknál a rnozgóknál, ame.lyeknek 1 koronánál magasabb hely;áraik voltak, egy hónapra 99, írd ésmond kilencvenkil.enc korona enge,délydíjat kellett fizetniök. Ehhez já;rult a szegényalapdíj. amely ugyan.annyi volt, mint a licenc. Vidéken amozik a felét fizették fenti össze-geknek.

Vigaimi adóról, forgalmi adóról, en-gedélyesnek járó részesedésről, meg.váltás ról még szó sem volt. " de azértnagy sirámok szálltak a magasságbanlakozó finánchatalmasságokhoz a köz~terhek leszállítása érdekében.

Az 1914. év első felének legnagyobbIilmsikere a Kíno-Ríportnál megjelenőMágnás Elza film. Tiz moziban futott,armg be nem tiltották. Ez volt az elsőriportfilm és az első betiltás.

Ha emlékezésünk visszaszárnyal amultha és felködlik előttünk, milyenmagas fokon állott a magyar kineina-tografia ezelőtt 20 évvel, nem lehetvisszatartani azt az ajkunkra tódulósóha jtást, hogy hol állna á magyar-

2

'}~~.~ +.~~r~~,~---- ~.filmszakma, ha nem fő!'t volna ld aháboru?

1914. év júliusában a magyar film.szakmát lázas tevékenység fűtorte.Augusztus l-re tervezte az első bude«pesti nemzetközi [ilmkiéllit ást, amely-nek előkészületei az egész szakmátigénybe vették. Aki a szakmában csaktényező volt, mind ennek a nagyszerucélnak a szolgálatában állott és július.ban már impozáns méretekben bonta.kezott ki a nemzetközi filmkiállítás- amely egyébként a világ músoditcnemzetközi filmkiállítása lett volna -halla tlan nagy sikere. Külföldről egy<más után jöttek a jelentkezések, a",iparcsarnok nagy területe már szűk.nek jelentkezett. Ácsolták a pavillono-kat, a kiállítási mozgószinházat. Ésegy fülledt nyári napon, odalenn a Bal,kánon dörrent egy revolver és megáll!mitulen munke, jött a vihar, emelv éi«söpör{ mindeni,

Megjelentek a plakátok: a város .•igeti bódék jók voltak katonabarakoképítésére, megindultak a katonavona-tok és itt Budapesten színte egy csa-pásra megváltozott a filmélet.

Sokan bevonultak, asszonyok kerül.tek :\ hclvükre és a filmes; és mozí-asszonyok negyezerűen helyt élliek: i:l

szakmában!.Mindenekelőtt az ellenséges álla.

mokból származó Iilmcégek cégtábláitűntek el egy nap alatt. Az Ecleitablakait beverték és a francia Iilmcé-gck miniszteri biztosokat kaptak.

A külföldről való behozatal meg.szűnt: a francia vezető márkák terme.szctesen eltűntek a filmpiacról.

Csak német és osztrák film ct voltszabad játszani, ery darabig még ame,rikeit is, de azt meg nem lehetett be-hozni. Hamarosan eltűntek az olaszfilmek is.

A legnagyobb sikerük természetesena héborus filmek nek volt: a Hegedús-cég hozza forgalomba az Egy rezel"visie álma című háborús darabot, arnorvpéldátlan sikerrel pendlizett 8Z összes

mozikban. Egy másik nagy sláger volta Siandard.fiJmé: Imádkozik a Király.Balla Sándor bátyánk ma is imádkozikmég egy ilyen királyért ...

És hamarosan megszervczödik a hé.borus szolgéleí : a hadikórházakba men.nek az ingyen műsorok: minden hadi-kórház, amely kéri, gépet és ingyensorokat kap... Filmnepot rendez cl

szakma a Vörös Kereszt és Auguszta;Alap javára, amelyen minden mozgó-színház szerte az országban teljesbruiio bevételét adta a jótékony cél,l'a . ,. és míndcn kölcsönző i~'1gyel1adta a műsoroket ...

Az elzárkózás, il beviteli tilalom p~_digmegteremtette a magyar [ilmgyér:iési : a szükség neremtette meg ezt.Amiről U hel' csak éppen álmodott,azt megvelcsiiotte Janovits Jenő, akiKolozsvárott a népszínművek egészsorát hozza ki, majd megalapítja Bu-dapesten a Corvinvitímgyérei.

És talán illik egy'egy virágot tenniazok sírfájára, ekik: 20 év előtt dolgoz>tak a magyar jilmszakméért és ma márcsak az emlékekben élnek l Emlékez.zünk Décsi Gyulára, erre a nagyszerűszakemberre. aki mindig és mindenűttott volt, ahol a magyar filmszakmáértharcolni. kellett és ahol adni és áldoznikellett .. , Emlékezzünk Neumann Jó~zseíre, n szakma egyik úttörőjére,Schwarzenberg Izidorra, aki úgyszól-ván máról-holnapra hagyott itt ben-níinket . . . Lenkei Zsigmondra. a szak-sajtó megteremtőjére .. , az öreg Sze;iei bácsira , , . és rnindazokra, akikjöttek és meniek a magyar filmszakmatörténetének nagy vásznán.

És emlékezzünk a magyal' városokra,ahová akkoriban kiildték a műsorokatés amelyekben magyal' közönségnekhirdettük a kultúrát: Pozsony, Kesse,KoloIZSvál'.,. Temesvér •.. Jaj! ez azírás legfájdalmasabb része ..•

A filmnek itt vége, •.Biztosan a rossz vetítéstől ül egy

könnycsepp a krónikaíró szemének5zöi1,letén , ..

~t--------~I~~~~~'~-------+'Ifj. Dr. LUKÁCS ÖDÖN,

szIv. b. tan. fogalmazó;

A PEDAGŐGIAI FILlVIA SZÉKESFŐVÁROS ELGONDOLÁSÁBAN

székesfőváros. mint a

A magyar kulturális élet hi-vatott központja és irá-nyitója, ebbeli hivatott.ságának nemcsak a tudo-mányos és művészeti életés technikai haladást cél.

zó törekvések hathatós felkarelásávaligyekezett állandóan eleget tenni, ha-nem a modern pedagógia legujabb irá.l\y~.inak a székesfőváros által fentar-tott iskolákba való bevezetésével máraz iskolás gyermekek testi és szellemifejlödését is minél tökéletesebb fokraigyekezett emelni. E téren a külfőldihasonló törekvéseket állandóan figye-lemmel kisérve, azt tűzte ki céljául,hogy a székesfőváros oktatásügye alegkorszerűbb külföldi pedagógia mod.szereivel is felvehesse a versenyt ésogy talpalatnyi olyan tcrületet sehagy jon kihasználatlanul, amellyel sze.retett magyar fővárosunknak és ezzelhazánknak oktatásügyét előbbre nevihesse.

Részben a külföldi pedagógiai irány-elvek fejlődésének figyelemmelkisérése,több esetben pedig a főváros kiváló pe,dagógusaínak egyéni elgondolása voltaz a termékeny talaj, amelyen a szé-kesfőváros iskoláinak oktatásügye euró-pai viszonylatban is a legelsők közéfejlődhetett és amellyel a főváros szá-mos esetben érdemelte ki mind a bel-földi, mint pedig a kűlföldfpedagógíaiszakértők elismerő dicséretét.

Annak a pedagógiai iránynak, amelylegujabbari kirlföldön és nálunk is egy.aránt mindinkább tért hódít, fötörek.vése odairányul, hogy a tanuló a leg.elvontabb fogalmakat is már az iskolásban minél tökéletesebb szemléltetés ut-ján könnyen átérthesse és sa.játithas.sa el.

A szemlóltctő oktatásnak az időkfolyamán szárnos módszcrével talalko-zunk. Ezek a módszcrck az iskolaiszemléltetést a legkülönbözőbb eszkö,zök alkalmazásával igyekeztek hatha.tóssá tenni. Természetes, hogy az egyestantárgyak körébe tartozó ismererekkülönbözösége miatt azok szemlelte.tés ére is a legkülönbözőbb eszközöketkellett igénybevenni és azokat oly el-gondolás alapján megtervezni, hogy acélnak a legmegfelelőbbek legyenek.Az eddigelé használatban volt szemlél-tető eszközök (amelyek részben terrné-szeti tárgyak, azokkal végrehajtott ki-sérletek, gyűjtcmónyek, térképek, váz.Iatok, szernléltetöképek, episzkóppal ve,titett képek, diapozitívek, stb.) azidők folyamán kiegészítésre szorultak,mert habár ezek az eszközök a tan.anyag bizonyos részeinek szernlélteté-sé re a jelen rendszer mellett is alkar-masak, a tantárgyak elvontabb és afentebb körülírt eszközökkel nem szcn.,lé1tethető részének illusztrálására a

modcrn pedagógiának újabb eszközök-höz kellett folyamodnia. A tananyagelvontabb részének a tanulókkal vajokönnyebb megértetése céljára a mozgó~képek, vagyis filmelőadások útján valószemlélietés teljesen új és eddigelé ki:eknézetlen területet Jelentett a pedagó-gusok számára. A filmnek mint oktató-és szemléltetőeszkőznek az iskolai ren,dcs tanítás menetébe való beillesztésetazon ban nem lehet a könnyen megold.ható fc1adatok közé sorolni. Elsősorbanis a tanterv keretébe tartozó tantár.gyakból ki kellett választani azt azanyagot, amely filmfelvételezésre nem,csak hogy alkalmas, hanem a filmfel.vétellel és vetítéssel járó anyagi áldo,zatokkal a róluk készített filmek gya.korlati értéke is arányban áll. Emellett

4

-J~~~I~ _..~~r~~+.--------------~,az eíJ,yes filmeknek rövideknek (Iegter-jebb 15-20 perces időtar tamúaknax)és ennek megfelelűen tömöreknek,vagyis tartalmasoknak. de amellettolvaneknak kell lenniök, hogy abból ata~ulók értelmi színvonalán állva, atananyag könnyen átérthetö legyen.

Az ily elgondolás alap ján készített,vagyis az egyes iskolatípusok szorosértelemben vett tananyagához simulófilmeket szeros értelemben vett oktató:filmeknek nevezhetnők. Csak ilyentárgyú filmek gyártásával azonban aztaz óriási lehetőséget, amelyet a filmaz iskolai szemléltető oktatás területénjelent, még korántsem rneritcttiik kiteljesen. Szükség van omellett arra is,hogy a tanuló már az iskola padjaibankorának és értelmi fokán ak megfelelőmértékben azokkal a technikai, tudo,mányes és művészeti eseményekkel,alkot ásokkal, berendezésekkel, esetlegmás témakőrőkkcl, pl. népszokásokkal,stb. is megismerkedjék, amelyek, habárnem tartoznak szorosan az általa láto-gatett osztály tananyagához, de ame-lyek az illető osztály tantárgyainak kö.r-ébe mégis bcilleszthetök és amelyek-ről készített jó elgondolású és rende-zésű filmek segítségével könnyen sajá-tithat cl olyan ismereteket, amelyekál talános művcltségéhez feltétlenülmegkívántatnak. Ezzel a célzattal kószí-tett filmeket iskolai kultúrjilm név alattlehetne szcrepeltetni.

Az iskolai nevelésnek azonban nem,csak a tanulók ismeretkörének bővítés e,tudományos képzése alkotja kizáróla,gos feladatát. A pedagógus feladata,sőt egyik főfeladata az is, hogy amin:den szellemi, társadalmi és környezeti.befolyásra élénken reagáló, neveléséreés felügyeletére bízott fiatal lelkekbena jóra, nemesre való hajlandóságot ál,landóan ébrenierise, sőt tovébbjet»lessze és il ymodon hazánknak éidozet»kész hazaszerefő polgárokat, a magyartársadalom számára pedig hasznos ésmunkús tagokat neveljen. Ha mostarra gondolunk, hogy egy~cgy film

megtekintése a tanulők lelki világ ára na-pokon, sőt néha heteken és hónapokonkeresztül milyen befolyást gyakorolhat,könnyen átérthetjük. mit jelenthetegy:egy ügyes'en szerkesziett film atanulóit júság szellemi nevelése szem-pontjébol. Természetesen az ilyen cél-zattal bemutatandó film elbirálásánál alegnagyobb gonddal kell megítélnünknomcsak a film témáját, hanem a témabcállításától, vagyis a film rendezése-től kezdve mindent a legaprólékosabbrészletekig, ami a hatás szempontjábólfigyelembe jöhet. Az itt emlitett fiI~mek tágkőrű csoportját az iskolai, szó-rakoztatva nevelő filmek csoportjánaknevezhetnők el, és ezek mintcgy juta'lomképen. hetenként egyszer, vagylegfeljebb kétszer volnának a tanárkiegészítő magyarázata kíséretében be,mutathatók.

Ugyanez volna a módja az iskolaikultúrf ilm bemutatásán ak is, míg a szo-ros értelemben vett oktatófilm a ren-dcs tanítási óra keretében, mint szem-léltetö- és magyarázatkiegészítő eszközvolna alkalmazható.

Az iskolai filmek fentebb felsoroltcsoportjai természetesen csak akkorhasználhatók eredménnyel, ha a {anál'tetszés szerinti időben veiitheii le azo:kat és pedig abban az osztályteremben,ehol éppen előadását tartja. Az osztály-bemutatásra legalkalmasabbak a nehe-zen égő anyagból készül t keskenyfil.rnck, melyek a papírnál is kevésbbér~yúlékony anyagból készültek és ame-lyek általánosan elfogadott szélességejelenleg 16 millimétcr. A 16 millimétc-res nehezen égő keskenyfilm vetirésrepedig a legegyszerűbb szcrkczctű, kis:mérctű és könnyen kezelhető gépeketkell kiválasztani, amelyek egyik osz-tályból a másikba minden nehézségnélkül átvihetők, és amelyeket az elő:adó tanár bizonyos tűzrenáeszeti e?ó,írások szigorú betartása mellett mindennehézség nélkül, saJát maga kezelhet.

A főváros a filmoktatás módjánakfentebb közölt elgondolása alapján fl

5

Magyar Filmiroda Rt.snál eddigeléJ7.6~O mctcr hosszúságú, 16 millimétc-res keskenyfilmanyaget készíttetett ésegyelőre nyolc székes/'ővárot;<[ községiiskoleépiileiet szerelteteti fel vetitöbe-rendezessel és látott el keskenyiilm»vetítőgéppel; újabb tizenöt iskola ha-sonló módon való berendezése pedigjelenleg van folyamatban.

/1 .iövő 1934-3.5. iskoleév elejétőlkezdve tehát egyelőre 23 iskolábanszérulék.ozik: a székesiöveros a saemlé!»tető oldatásnak ezt El legmodernebbmodszerét bevezetni.

A főváros tulajdonát képező film>anyag túlnyomó része témája szerintaz iskolai kultúrfilm ck csoportjába so.

rózható. A "Ri,dióieadás és ielvéiet"című oktatófilm a szeros értelembenvett oktatófilm csoportjába is soroz-ható.

A szeros értelemben vett oktatófil-mek -tárgyi keretének megállapításátcélzó oktatófilm normáljegyzekek ősz-szeállitása a székesfővárosi PedagógiaiFilmbizottság irányítása mellctt jelen.leg van folyamatban és remélhető, Rogyaz 1934-35. iskolaév végén tartandóősszefoglaló ismétlés ek alkalmával"fővárosi iskolák tanulói örömmel fog~ják tapasztalni azt a könnyebbséget,amelyet a filmoktatás a tanagyag köny.nyű megértése és elsajátítása szem-pontjából jelent.

ÁGOTAI GÉZA dr.:

művelt nemzetek néhányévtizedre visszatekintoés immár művészi fokraemelkedett filmgyártásajelentős állomásához er.kezett. Ez az aránylagolyan fiatal ipar, amelyet

ma már a művészctck körébe sorolnak,négy évtized előtt gyermekcip6ben ko-pogtatott be nagy szerényert a világ-piac ajtaján, hogy azután a haladás út-jára lépve a huszadik század modernszáguldásának tempójával a fejlődésóriási szakaszá t tegye meg. A világ,háború előtti és utáni években művészímagaslatra emelkedett néma filmgyár-tás csakhamar átadta helyét a hangosElmprodukciónak és ma újabb és újabbutakat keresve, már a színes és plaszti-kus filmek, sőt ,a televízió irányában ajövő fejlődlésének beláthatatlan lehető-ségei felé törtet előre.

Az olimpiai versenyek szellemétőláthatott korunkban azonban a nagyHlmvállalatok nem elég,edtek meg a

A VELENCEI II. NEMZETKÖZIFILMMÜVÉSZE TI KIÁLLIT ÁS

piac egyre nagyobb részének mcghódí-tásával. hanem felülemelkedve a gazda-sági harcokon, filmjeiknek művészikvalítását állítják egymás ellen sorom-póba a nemzetközi filmkiállításokon.

Az 1932~ben megtartott első film-művészeti kiállításon 14 nagy filmválla-lat vonult fel Ve loncébe legkimagaslóbbprodukció ikkal.

Felbátorodva az első kísérlet sike-rén, a Biennále néven ismert kétéven.kénii N emzetlcozi Szepművészeti Kiál"liiés elnöksége a nemzetek szővetségé.nek égisze alatt műkődö NemzetköziOldatófilm Intézet vezetőségének kez-deményezésérc az idei Biennále ke neté.ben augusztus 1. és 25. között II. N ern-zetkőzi Filmművészeti Kiállítás névenmost már egy nagyszabású, az egészvilág részvételével megtertott [ilm»ollmpíészt hirdetett. amelyre mindenfilmgyártó állam meghívást kapott,Ennek az olasz kormány által erősentámogatott filmolimpiásznak az volt azalapcszmóje, hogy már a művészi fokra

+1---- ~.~A~~r~-'~------_+emelkedett filmgyártást hivatalosan isa művészetek sorába íktassák. A kiállí-tás vezetősége ezért a szépművészetekhatárán járó kinematográfia esztétika!és szellemi' tartalmának fejlesztéséttűzte ki célul, külőnős tekintettel arra,hogy a filmművészet a magasabb ideá-lok kifejezésére törekvő szépművésze-tek legmodernebb ágaként egyúttal anépművelés hatásos eszközének is' bizo-nyult.

A kiállítás római elnöksége és titkár-sága a Nemzetköz! Oktatófilm Intézetfelh ivására a művelt államokban meg.alakított "N emzeii Bizottségokkei"karöltve, a modern propaganda mindcneszközét felhasználva. széleskörű elő.készítő munkát végzett. Ezenfelül afilm-olimpiásszal egyidejűleg a legki-válóbb film színészek, seenáriumírók,rendezők és zeneszerzők kongresszusátis egybehívta Velencébe, míg a velert-cei Cine-Club a világ amatőr jeihez in-tézett felhívást amatőr keskenyfilmekkiállítására. A kiállítással kapcsolatban'rendezik meg Velencében a filmujság-írók és kritíkusok nemzetközi kongrész-szusát is.

Fokozza az érdeklődést még az is,hogy az olasz kormány két aranysor-leget ajánlott fel a legjobb külföldi,illetőleg a legkiválóbb olasz film kitűn-tetésére, továbbá, hogy más kormányokés intézmények számos aranyérmct,serleget és diszóklevelet tűztek ki akülönböző művészeti szempontokbólfelépített filmck jutalmazására.

Az egész világ figyeimét felkeltő elő:készítő munkálat nem maradt hatás la>

lanul. A július l-i nevezésí zárlatig akét év előtt felvonult 14 filmmel szem.ben 56 filmvállalat jelentette be rész.vételét a művészi harcban és míg 1932:ben csak a nagy nemzetek küzdöttekcl babérért Velencében, addig 1934augusztusában a nagyszámban jelerit-kező kisnemzetek mellett megjelentekolyan Félelmetesnek ígérkező ellenfelek·.S. akiknek filmművészeti nívó jukróleddig csak hírek jutottak el Európába,

de akik európai piacon még soha scmszerepeltek.

Igy külőnős érdeklődéssel tekint afilmvilág Japán felé, amelynek filmter.melése az elmúlt években számokbankifejezve egészen fantasztikus képetmutat. A mai gazdasági viszonyok kö:zött a japán filmiparnak ez az előre:tőrése nagy művészi haladásra engedkövetkeztetni.

Különös kiváncsisággal várja azon.ban a filmvilág a szovjet bemutatkozá-sát is. Eltekintve mindcn politikai vo:na tkozástól, a velencei kiállításra fel-vonuló orosz produkció művészi térenis nagy meglepetéseket hozhat. Az em:beri tragikum nak, a megrázó lélektaniproblémáknak és az örök emberi áb-rázolásnak az orosz művészetben amultban kifejezésre jutó klasszikus re.mekei bizonyára monumentális lélek:tan i filmalkotásokban jutnak érvényreSzov jetoroszországban is.

ne nem lesz érdektelen a török film.művészet vagy az indiai fimprodukeiófelvonulása sem.

Ezek mellett csak természetes, hogyaz európai és amerikai nagyvállalatoklegrnűvészibb alkotásaikat sorakoztat:ják fel. Az amerikai United Artists.Benvenuio Cel/ini életé":ről, a WarnerBross produkció "Napoleonról" készültfilmjét jelentette be, míg az angol Lon,don Film "Don Juan magánélete" címűfilmjét küldi Velencébe. És így továbba legkiválóbb francia, német, olasz pro:dukciók már tárgyuknál fogva monu-mentális alkotásokkal képviseltetikmagukat a kiállításon.

A művéSzi nagy játékfilmek melletttudományos és kulturfilmek, híradókés amatőr keskenyjilmek kerülnek be;mutatásra, azoukívül felvonulnak alegkiválóbb és legmodernebb [ilmtech»nikei gépek, találmányok, amelyek afilmgyártás terén forradalmat jelentet:tek vagy készítenek elő.

Ilyen világmozgalom kőzepette nemvolt könnyű a feladat, mely a magyar-Nemzeti Bizottségre hárult, amikor a

7

magyar filmművészet mai nívójánakmegfelelő magyar alkotással akart tanu;ságot tenni ezen a téren is a magyarkultúra és rnűvészet fejlettségéről.

Mert ámbár mi magyárok jól tud.juk, hogy sok kiváló magyar filmírókülföldön világsikert aratott, hogy van.nak rendezőink, akiknek alkotásai azegész világot bámulatba ejtették. hogynagy zeneszerzőink meghódították azegész világ közönségét, végül, hogykülföld re szakadt filmcsillagaink min-denütt népszerűek lettek, másrészrőlszomorúan igaz az is, hogy a kedvezöt-len magyar gazdasági viszonyok miattművészeink idegen produkciók részérearatták a babért és csak közvetve hir.dették a magyar géniuszt.

Magyar rendezők rendezésében ké-szített, magyar sztnészek művészcté-vel megjátszott, magyar zenével kísért,Magyarországon forgatott, magyarreprezentáns film tehát nem állott nen-delkezesre. Ezért a velencei kiállításona világ Iigyelmét csak egy [ényképgyii]»temény fogja felhívni arra, hogy e soksikert képviselő sorozat külföldön köz.ismert tagjaival Magyarország ajándé.kozta meg a filmművészetet.

Magyar tárgyú, magyar művészekkelidehaza készült filmjeink közül a Nem>zeti Bizottság a "Rákóczi induló" címűfilm magyar változatát küldi Velence.be francia [eliretokkel. Ezenkívül film.művészetünk fejlődését az 1895.ben, aV áczi uccában megtartott első szabad.téri vetítéstől a mai modern studiokigés filmprodukciókig érdekes törté;nclmi képeorozat mutatja be.

Felvonulnak legkiválóbb alkotásaik.kal a magyar amatőr keskenyfilmgyár-tók is.

A Hunniedilmgyér a studiójában ké-szült legjobb magyar filmeket megörö-kítő albumokkal, gyártelepéről, studió-járól, berendezéséről és fejlődésérőlbeszámoló fényképekkel és grafikonok..kal képviselteti magát a kiállításon.·

A Magyar Film Iroda egy külön hír.

adót állított össze a kiállitásra, amelycsak magyar eseményeket és nem any'nyira aktualitásokat. mint inkább amagyal' élet legjelentősebb monumeniu»mait mutatja be. Ugyancsak grafiko-nokkal és képekkel tájékoztatja a kiál.lítás közönségét a Filmiroda Iejlödésó.ről, nemzetközileg kiépített film. ésfotószolgálatáról, modern studiójáról,felszereléséről és laboratóriumáról.

Ezek mellett a rnodern filmgyártásegy igen érdekes problémájának, azutószinkronizálásnak, vagyis a beszélőfilmek más nyelvre való utólagos át:iilteiésének: kérdésében is egy igen je:lentős magyar találmánnyal , PutvértKároly rendszerével lép a magyar kinc.ma tografia a kiállításon a filmvilá!l elé.Ez a rendszer, amely az első kísérlete.ket meglepő eredménnyel oldotta meg,mánden valószínűség szerint nagy fel.tünést fog kelteni szellemes megoldá.sával, az elterjedt módszereknél jóvalolcsóbb kivitelezésével és tökéleteseredményével. A géppel együtt kerül-nek bemutatásra a Pulvárisren dszerrelkülföldi filmeknek már magyarra átül.tetett jelenetei és két magyar filmnekegy.egy felvonása olasz és német nyel.ven.

Mindent egybevetve, ha nem is tuda magyar filmgyártás monumentálismagyar alkotásokat felvonuitatni akiállításra, ha nincsenek is a magyalkínematografíának a legnagyobb ma.gyar művészeket, zeneszerzőket. rende.zőket és a magyar művészetet teljesértékében kifejezésre juttató magvaralkotásai, az az anyaggyűjtemény.amelyet fényképek ben, rajzokban, gé.

.pekben, találmányokban és filmekbena kiállításon egybegyült szakemberekelött :bemutathat, olyan filmkultúrárólfog tanuskodni, amellyel szégyenkezesnélkül léphet a világ elé, meri a nagyfilmgyártó nemzetek után a kisállamoksorai ból minden valószínűség szerintmagasan kiemelkedve fog a megyerfilmművészet a kiállításon s:zerep~lni.

Há pedig ezt a helyet sikerül a ma.

8

~}~~~ ~e~~r~~ •• ~.~

gyal' kinematografiának a világkiállita.son biztosítan i, akkor büszkén gondol-hatunk arra, hogy filmművészetünk anehéz viszonyok ellenére sok más jó.val kedvezőbb helyzetben élő állammegelőzésével kőzvetleniil ·a nagy nem-zetek alkotásai után következik. A ki-állítás megnyitásának előestéjén a ma-

gy ar filmművészet azzal a reménnyeltekinthet a kiállítás felé, hogy a nem-zetek művészi harcában sikerülni fogbizonyságot tenni arról, hogy a művé»szi tudással és lelkesedéssel végzettévtizedes küzdelmekben a magyar film-művészet megállta helyét, hirdetve amagyar nép őserejét és tehetséget..

LAJTA AXDOR

A II. FILMBIENNALE SZERVEZETI HIBÁIvelencei II. nemzetközi

A Filmbiennale - ellentét-ben Agotei Géza dr. opti-mista és jóhiszemű el-gondolásával - egyalta-lában nem sikerült. Két-ségtelen, hogy a Film-

biennale augusztus elsej ére 6000 ern-bert vonzott a Lidóra, azok közöttazonban alig találtunk szakembert.Néhány olasz szakemberen és ujság-irón kívül az európai filmvilág alig kép-viseltette magát a Filmbiennalen éscsak később jött néhány ember.

Ez érthető is. A Biennale nem pro:dukált semmit. Az úgynevezett kiállí-táson csak a magyar képeket függesz-zették ki. Hatvannégy magyar kép ésdiagrammá ismertette a magyar film.és moziipar történetét 1895-1934~ig.Öt magyar album, amelyet az Ex-celsior hatalmas halljában helyeztek elcgy~egy asztalon, képeket tartalmaztaka Hunniáról és a Filmirodáról. A kététtermi helyiségben néhány bekerete-zett tabló n ismert filmművészek fény-képeit állították ki. Ez volt az első né.hány nap kiállítási "anyaga". A Folyo-sókon az egyik amerikai filmgyár pla-kátjait függesztették ki.

A kiállítás magyar anyagát a kul-tuszminisztérium készítette el nagy ál.dozatkészséggel. Ezek a képsorozatokés diagrammek voltak a kiállítás d'í.szeí és egyetlen értékei.

Ez volt a Filmbiennale "kiállítása".A kultúrállamok kőziil 19 ország vett

részt a Biennale egyéb iinnepségein, dede valamennyi kőzűl egyedül Magyar-ország vette komolyan a meghívó t.V illan i Lajos báró követségi tanácsosés szentmiklósi Novák Ervin minisz-teri főmérnök lankada talan búzgalom-mal dolgoztak Magyarország érdeké-ben, Magyarország filmvilágából rajtukkívül csak e sorok HOJa és OláhGyörgyné , a Zeiss Ikon-vetítögépgyármagyarországi vezérképviselő jének il

neje vett részt a Iilmbiennalen, későbbutazott ki még Pulvéry Károly mérnők,Radó István, a Pesti Mozi szerkesz-tője és neje és dr. Agotai Géza, aMagyar filmhíradó szerkesztö]e.

Rosszabb és ötletlelenebb rendezéstmég nem produkáltak a világon, minta Filmbiennalen. Amennvíre mestereiaz olaszok a nagyvonalú' és pittoreszkrendezésnek. fölvonulásnak és tőmeg.felhajtásnak, annyira megbuktak Ve-ieneében. Sehol semmi figyelem, előzé-kenység, ötlet az idegenekkel szemben.A Biennale "agy tröszt je" az Excelstor.ban lévő sajtóosztály, ez azonban annyibaklövést követett el, hogy egyesekmegfogadták, hogy ilyen körülmé'nyekközött a jövő Biennalera el sem jőn-nek. Sehol egy németül tudó ember,aki a középeurópai ujságíróknak aszűkséges információkat megadhattavolna. Semmi kőnyomatos szolgálat,semmi körülvezetés a Biennale terüle.tén, a jegyelosztás leheletlen és [ejet»len volt. Tartozom az igazságnak, hogya sajtóosztály egyébként igen .rokon.

9

~.,---------+.~~~~~'~------~fszcnvcs tagjai közül egyedül Dal Eebb-ro úr állt hivatása magaslatán. A Film,biennale vezetősége helyesen tenné, ha1936~ban 1-2 berlini és budapesti szak.embert állítana a propaganda. és sajtó~bizotiségbe, akik ötletekkel tennékelevenné a Filmbiennale ccvébként sok.oldalú feladatkörét, akik szolgéleikeszirányítással és agilitással megkönnyíte,nék a kűliol diek mozgási szebedségétés tenulniekerését.

A Filmbiennáléból lehetne nagy nem;zetkori eseményt csinálni, de nem úgy,mint most. A Film biennále nemcsakszép eszme, hanem igen jó ötlet és ke.ret, amelybe életet, elevenséget, tudást,hozzúértést és komoly tartalmat kel»lene belevinni,

Ha a Volpi gróf vezetése alatt állóelnokség megfogadja ezeket a taná-esokat és a jelenlegi üreS' keretet megtudja teliteni megfelelő értékű tarta:lommel, akkor 1936.ban az egész [ilm»viléü komoly érdeklődésére számíthat-'" .nak.

Ellenesetben jobb, ha a Filmbienná.lét meg sem rendezik.

PROSPEKTUSOK:A City-film rt. most bocsátotta ki az

1934-35. évekre szóló gazdag anyagánakprospektusát. Az utolsó 8-10 esztendőbenilyen díszes és szép prospektus nem jelentmég meg a budapesti filmpiacon. A nagy.iondc'n (S ízé-sr l ös,,~c/:1lított prospcktu.sfelsorolja a City magyar anyagát és az U1t:1-lcd Artists kiválasztott filmjeit. A mű KissJenő gondos és ötletes rnunkája ..

A Pararnoun-Fhn Rt. rnost megj elent sok-színű és szép prospektus a tartalmazza rnind-azokat a filmeket, amelyek az idény első fe-lében megjelennek. Fodor Sándor. a Para-mount új dramaturgja szer kesztctte ~ szépkiállítású prospektust, ő írt az egyes filmek-hez ismertetést és a prospektus-bevezetést,amelynek lényege az, hogy az új Paramount-produkcióit ismét zo kor Adolf neve fé~llj e:lz.i.

Az Dra-film most kűldte el kulturfilrnjei-nek a jegyzékét. A külföldnek szánt pros-pektus bevezető részében dr. licholas Ktud-mann cikkét közli. aki ismerteti az Ufa kul-turfilm-osztályának működését. A prospek-tus további során felsorolja az összes han-gos és néma ismeretterjesztő, oktató- és kul-túrfilmek jegyzékét.

A HACSEK ÉS SAJÓ FILMAugusztus közepén kezdte meg He],

nal Gyula filmvállalata a 16 filmből álló.Hecsek és Sajó·'.Sorozat első képé.nek a felvételei t. Vadnai László ismer r

és nagy sikert aratott bohózatait vi.szik filmre egymásután és a szezón Io-lyamán jelentetik meg ezeket a Royal •.filmszínházakban. Havonta egy He»c.<:ebSajó;bohózat készül el. Az erso.nek a címe, "Az égő nadrág", a bels ő

felvételeket a Magyar Filmiroda mű.termében forga tták, mig a külsőket tö.leg Ujpesten vették fcl az ujpesti tiiz,«oltóság kőzreműkődésével. A két mó-kás alakot Herczegh Jenő és Komlos:Vilmos alakították, ugyanazok, akik aszínpadon is játsszák Hacsek és Sajó,közismert figuráit. György István ren-dezte a filmet, Somkuti István és Me:yer Tibor készítették a hang, illetveképfc1vételeket. Szepternberben kerülIorgatásra a második Hacsek és Sajó;kép, amelynek oa címe: "A zseniálisJ.1agyary" ugyancsak Herczegh és Kom»íós járszák a főszerepeket és ismétGyörgy István rendezi.

TÁRSULÁSOKCsillag Ignác, Újpest. Corso-rnozi, Csil-

lag Lászl6néva1.Sp6ne'r János, Esztergom. Corso-mozi,

Kalmár Lászlóval, az egri mozi egyik tulaj-donosávaI.

Magyar Filmbeseersö Rt. J ózsefvárosi'Iilmsztnház, meghosszabbította a társulási-szerződést özv. Horváth Gyulánéval és ól

M adarász-örökösökkel.Wittinger Antal, Törökbálint, Litcinann

Alberttel.Lajosmizse Ipartestület, Schmidt György-

gye}, a Baro'ss-mozg6 volt társával.Angol-Magyar Fiinvssinháe Rt., Magvar

Filmbesz.erzŐvel, a volt Baross-mozira,amely tudvalevően Otthon-mozi név alattkezdi meg űzemét.

HONSz Budapest Orient-mozg6ra vo-natkoz6an' a Proje~tograph rt.-veJ. (DániBalázs a nyugdíj törvényre val6 hivatkozás-seI lemondott a jogról.)

VarSányi Andor, Rákospalota, Tavasz-.moz i, Csillag Lászlónéval.

10

~--------~.~~~~------~.~A MDZI~~Y~SÜL~TUIR~IA MMOE szeprember elsejétől kezdődően

megsziintette a nyári hivatalos órákat ésettől kezdődően naponta délelőtt 10'-1 tarthivatalos órákat.

A Magyar Mozgóképüzemengedély'esek Or-szágos Egyesülete szepternber 3·án délelőttfél 11 órakor választmanyi ülést tart, amely-nek napirendjén szamos fontos kérdés Sze-repel, Ez a választmány! ülés rogtalkozü,többek között a filmbérleti és szállitási fel-tételek kérdésével is.

A hatos [átszási rend ügyében a buda-pesti másod- és harmadhetes mozgöképszfn-házak szeptember elején részint a MMOE ke-beléli belül, részint önállóan lépéseket akar-nak tenni. mert a jelenlegi helyzetet rájuknézve hátrányosnak és sérelmesnek tart [ák,Az egyesület legális lépéseket akar ebbenaz űgyhen tenni, viszont a legtöbb mozgö-képszfnháztulajdonos magánúton óhajtja eztII kérdést elintézni.

A Mozigépészek Egyesülete nemrégibenbeadványban arra kérte a belügyminiszte-riumot, hogy a gépészek [ogvíszonyaít ésmunkarendjét a mínlsztérium rendezze. Eb-.ben az ügyben a belügyminisztérium I,özösmegbeszélést rendelt el, amelyet a GépeszekEgye~ü!ete a MoziegyeSiEette'l karöltve fogtartani._11._V __ A__ V_"~_Y_.'Ia:

Előkészületben--az 1935. évi (16. évfolyam)

FILMMŰVtSZ~TI tVRÖNYV

Küldje be idejében eimét,vállalatának adatait,hirdetését.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

THÖKÖLY-UT 75. TELEFON: 97-0-76.

LAKNER ARTURmellére most tűzte a Signum Laudista belügyminiszter előtcr jesztésére Ma~gyárország kormányzója. Ez a SignumLaudis a filmszakma legnépszerűbb ésigen sokoldalú. tagját érte. Maga afilmszakma olyan fiatal, hogy kevesenvannak, akik egyenesen az iskolapad.ból ióptek ide át. Altalában filmes ektöbbféle foglalkozással dicsekedhetnek,de Lakner Arturnak az az érdeme,b ogy a filmszakma ezerféle ágazatáhozért és mindcn ágazatban a legelső!

1919 augusztus 10,án, tehát éppen 15évvel ezelőtt, Szent István napjan.Márkus László ajánlatára, dr. MOlnéÍl'Dezső kinevezte a Corvin-Filmgyárzuglói telepének vezetőjévé. Öt éviga Corvin-íílmgyárat igazgatta ét; ezalatt az idő alatt nemesak a gyárvezetője volt, hanem írt és rendezettfilm.vígjátékokat is. Az ő nevéhezfűződik Magyarországon az első ittkésziih; filmburleszk is, amelynek fő,szeroplője Gaál Franciska volt. (Ö lép.tette fel először Dénes Oszkárt ésVerebes Ernőt színpadon.) Ekkor kez-dctt filmfeliratokkal foglalkozni, kűlőnősen a humoros Filmfeliratok terénvolt kirobbanó sikere.

Lakner Artur nyitotta meg a Capi.tol-filmpalctát, ahol színpadi jelenetekbeállításával aratott sikert. U gyánitttűnt fel újszerű reklám jaival, valóság:gal iskolát nyitott a hirdetések terén.Lakner ötletes módon különös feltűnőstílusban hívta fel a közönség figyel,mét. Hamarosan észrevették s az elsőtröszthöz (Uránia, Mozgóképotthon ésCapitol) szcrződtctték roklámfönők.nek, ahol különösen nagyszerű uccaireklámjaival keltett feltűnést. A RoyalApolló hívta meg innen a sajtófőnökitisztség betöltésére, ahol 1926 óta mű-ködi k, úgy az igazgatóság, mint a sajtó,valamint a nagyközönség megelége-désére.

11

A FILM HALOTTAI

Bátori Béla, az ismert budapesti film,szakember augusztus I-én rövid szen-vedés után hirtelen meghalt. BátoriBéla a magyar filmgyártás egyik leg:jellegzetesebb alakjai közé tartozott,aki filmbeli pályafutását még a háboruelőtt kezdte meg. Hosszu ideig a Cor-vin-filmgyár segédrendezője volt, aholkésőbb maga is rendezett néhány fil.met. A huszas években villamosbalesdérte és ekkor a Corvin.filmgyár örököstagjá vá szerzödtette. A hangosfilm-gyártás idejében mint felvételvezetőtünt fel és a legnagyobb filmeknél vet,ték igénybe szolgálatkész egyéniséget,nagy szakmai tudását és igen jó össze,köttetéseit. Az utóbbi években vese.és májbaj gyötörte és ez vitte sirba 58éves korában. Augusztus 3.án temet.ték cl.

Lörincz Pál, a magyar filmszakma régitagja, rövid szenvedés után augusztus,ban 76 éves korában meghalt. LÖl'inczPál még a magyar kinernatografia elsőéveiben jutott szerephez és éveken ke.rcsztül üzletvezetője volt különbözőbudapesti másodhetes rnoziknak. Hosz-szú éveken keresztül vezette az Irnpc.ri alt, a régi Népotthon-rnozgót, a Phő-nix-mozgót és szcrény mo dorával ésrokonszenyes egyéniségével hosszú időnkeresztül általános szcretctnek őrven-dett.

Maria Dressler, az ismert amerikaifilmművésznő julius 29,én, 64 éves ko,rában Newyorkban meghalt. MariaDressler rákbetegségben szenvcdett ésez a kór ölte meg épen akkor, amiko,hirnevének teljében volt. Maria Dresslel' n mesak az amerikai színpad, ha;nem az amerikai film egyik legérdeke-sebb jelensége és egyuttal Icgértéke,sebb erőssége is volt. Chaplin fedeztefcl Maria Dressleri li film számára, akiaz utóbbi években vált világszerte IS'mcrtté és népszerűvé egészen egyéni

jellegű, komikus alakításaival. Legis-mertebb szcrepei: Az idegen anya,Anna Christie, Vacsora este nyolckor.

Senta Sőneland, a német filmművé-szet egyik markáns alakja, július 20. ánBerlinben öngyilkosságot követett elés meghalt. A német filmeken mindigkülőnlegcs sz int jelentett Senta Sőne~land férfias, robusztus alakja, aki meg-lehetős mély hangjával, komikus figu.rájával mindig kacajra fakasztotta ;1.

nézőt. Különösen a hangosfilm-éra ótatűnt fel és a közönség mindig szívcsenés örömmel fogadta ezt a külőnős meg,jelenésű filmrnűvésznöt. Senta Sönelandférje néhány hónappal ezelőtt meghalt.a művésznő azóta búskomorságba esettés emiatt vált meg önkezével az élet-től.

C. Francis Jenkins, az amerikai ki-nematografia egyik úttörője, július. ó.án

Richmondban meghalt. Ienkins voltaz, aki 1894. júniusában az első film-előadásokat rendezte 'Saját szerkezetűvetítőgépével Amerikában. Ettől azidőtől fogva csak a filmtechnikának éltl enkins, aki egymaga több mint 500szabadalom felett rendelkezett. Már40 évvel ezelőtt Feltalálta a lassitottfelvételek technikai eljárását és 12 év:vel ezelőtt c téren ujabb találmány-nyal lépett az amerikai SMPE nagy.gyűlés elé. Jenkinstöl származik az elsőamerikai kincmatograf íai szakkönyv isaz Animafed pictures, amely 1898.ban\Vashingtonban jelent meg.

Ludwik Hoffmann, a csehszlovákfiImunio elnöke, rövid betegség utánPrágában 55 éves korában meghalt.Hoffmannban a cseh filmgyártás egyikerősségét vesztette el.LZ Q es ee ee � �

Az indiai Mction Píctures Society or india.amelyhez a legismertebb és a Iegj elcntőschbindiai filmvállalkozások tartoznak mosttartotta ez idei közgyűlését. amelyen többekközött felszólították a himdú filrngyárosokat,hOi!J7 az új filmidény részére nagvo-ib len-dülettel készüljenek fel és fokozók a liindúfilmgyár tást,

12

~ -+.~~r~~,~-------'.'MAGYARORSzAG FILMFOR-

GALMA 1934. ELSŐ FELÉBENA Statisztikai Havi Közleményex

most megjelent 4--6dk füzete közliMagyarország filmforgalmi statisztiká-ját 1934 január l-től június 30~ig. Esze.rint a kimutatás szerint a folyó év elsofelében Magyarországba behoztak ősz-szesen 131 q nyersfilmef, 385.000 pengőértékben, szemben az elmult évi ha-sonló időközben importált 245.000 pértékü 81 q nyersfilmmel. Ebből amennyiségből behoztunk .57 q~t N é~rnetországból, 54 q-t Olaszországból, 9q-t Cschszlovákiából és II q.t külőn-böző országokból.

Megvilágított negativ ból behoztunk2 q.t 7000 pengő értékben (tavaly 6q.t 23.QOOpengő értékben). Mind a 200kg kikészttési célból érkezett ide éspedig l q Ausztriából és 1 q Francia-országból. liVlegvilágított negativból ki-vittünk összesen 4 q.t 4000 pengő ér.ték ben és pedig mind a 400 kg-or kiké:szítési eljárás céljából.

A behozott megvilégitoit pozitiviil.mek súlya meghaladta a 34 q-t (értékük186.000 pengő), amiből 4 q-t kikészbtési célokból küldtek Magyarországba(1933~ban 50 q.t importáltunk 239.000pengő értékben). Ebből a mennyiség-ből 20 q érkezett Németországból, 8q Franciaországból, 3 q az EgyesültÁllamok ból, l q Ausztriából és 2 q kii-lönböző országokból. Magyarországbólkivittek 4 q készfilmct. Filmhulladék-ból és selejtfilmből 35 q~t vittünk kiAusztriába, 3000 pengő értékben.

A statisztikai kimutatás ez alkalom-mal kőzli clsőizbcn a film szcrepét akikéseitési forgalomban. Eszerint a fo;lyó év első 6 hónapjában 6 q film ér;kezett be kikészítés i forgalom céljaira29.000 pengő értékben, kivittünk 6 q.t19.000 P értékben. Eza forgalom -cmel-kedés azzal van összefüggésben, hogyszarnos negativot küldtek l\;lagyaror~szágba, itt készíttetile a kópiakat Ma;gyarország és a Balkán részére.

Már a szezón elején 3 nagyfilmmel indulunk!

3 hétig a rórumbanvolt kimagasló siker:

GyertyafénynálSiegfried Geyer világhirü regényeFőszereplő: Lukács Pál, Elissa Landi

és Nils Asther.

A legszebb filmek sorozatáb61 jelen-tettük meg az amerikai filmgyártás

remekét

SzerelemEgy modern család története.

Főszereplő: lohn Boles és Gloria Stuart

A Fórum hozza az eddigi legnagyobbkönyvsikert filmen

Mi lesz veledemberke?

Hans Fallada világhírü regénye.Főszereplők : Margaret Sullavan és

Douglas Montgomery.

JÖN! JÖN!Gaál Franciska:Tavaszi parádé

UNIVERSAL FILM RT.Budapest, Népszinház-u. 21. T.: 38-4-48

13

*'--------~i~~~~~~.~------~.A

...J.~~HIRADÓJA

Horthy Mildós kormányzó dr. Bencs Zol-tán miniszterl tanácsosi eimmel felruházottminiszteri osztály tanácsosnak, a fí.mcenzurnalelnökének, a miniszteri tanácsosi jellegetadományozta.

A kormányzó w belügyminiszter előter-[esztésére megengedte, hogy Lakner Artur-nak, a Royal Apolló-filmszínház müvészetí:gazgatójának a firmszakrna terén kitejterteredményes munkásságáérj elismerése tud-tul adassék,

A belügymíuíszter megengedte, hogyChreszte.sz Károly ezredes, a filmcenzuratagja, családi nevét Kalntayra megváltoz-tassa. Ugyancsak megváltoztatta be'[ügymí-nlszterl engedéllye] családi nevét dr. Pol-ezer Amon mlniszter] osztály tanácsos, afilmcenzura jegyzője is és pedig Pásztoryra,

Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterdr. Páskándy János mlníszterl titkár] eim.mel és jelleggel felruházott mlniszteri segéd-titkárt - a fi1mcenzllra jegyzőjét - minísz-ieri titkarra nevezte ld.

Bingert János dr. a Hunuia-flmgyár igaz-gatója, augusztus l,özep~n fontos filmügyekelíntézése és letárgyalása céljáhó] Berlinbeutazott. Bingert János dr. szabadsagát ísNémetországban tölti el.

Lakos Kálmán, a Fox-fllm r. t. cég.iegyző-kiilcFönoSziáiy-vezetője és Ungár Sándorné,a köJcsönosztály másik vezetője most ünne-pelték működésük 10 éves, jubileumát a bu-dapesti Pox-Fílm részvénytársaságnat. Ehl:;őlaz alkalomból Matzner Károly, a Fnx-Piímrt. igazgatója nagyszabású ünnepi vacso-rát rendezett a Miíjég-01ozi terra szán, ame-lyen a fllmszakmábéj igen sokan vetjekré sit.

Szigetí Ferenc, a Danubius mozgökép-ipari rt. igazgatója augusztusban huzamo-sabb időt Varsóban töltött, ahol alkalmavolt az orosz filmeket megtekíntenj és ezekkőziil Magyarország részére 5 filmet le iskötött,

Váczt Dezső, a kítünötollü filmdramaturg,auguszituselsején dramatll.rgi mil_lőségb~nbelépett a Warner-Bros-First National-cégkötelékébe.

Az Universum-Pílm A.-G. Bel%l (UFA)legutóbbi nagygyűlése alkalmáböt TrutzerErnőt, a budapesti Ufa filmipari- és film-kereskedelmi rt. ·10 év óta kölcsönosztály-vezetőjét cégvezetövé nevezte ld.

Willy Forst, az ismert filmszíné~z .és ren-dező valamint Paula Wessely, a bécsi Burg-színház müvésznö]e, szeptemher elején :3heti tartózkodásra Magyarorsz.ágra érkeznekés részben Budapest környékén, részbenpedig Eszterházán résztvesznee!{ So endéteeine Liebe cím ű film Iölvételein,

Gyárfás Gyula lí.i Simplon-tilmpalotájaaugusztus 14-én nyilt meg egy HorthyMiklós-útí új bérpalotáhan. Az új Simplon-filmpalota úgy modern belső berendezésével,mint gyönyörű és művészi leülsejével nem-csak Buda, de az egész Iöváros egyik leg-díszesebb I·i!mszínháza. Az ú.i Iilmsefnházbefogadóképessége 600 személy.

Az egyes Royal-Hlmsztnházak vezetésébenaz új szezön megnyitásakor némi változásokálltak. be. A Capítoí vezetői Lederer Lajosés Pártos -József lettek a Palace új vezető jepedig László Pál, mig Mendelsohn Márto~,a Capitol-filmpalota volt titkárja a Mozgű-képüzemi részvénytársaságnál teljesít köz-ponti szelgálatot.

Barabás Dániel okl. gépészmérnökör ju-lius elsejétől a Royal-fllmszínházak mííszal~iielügye:'ő.iéül hívták meg, <;,!d ezt a megbí-zatast el is vállalta.

Balla Sándor, a magyar filmszakma régitagja, augusztus végén a Styl,~ls-film ~{ö~e:íékébe lépett és átvette a va Halat vidékiképv lselerét,

A budapesti rádióban július 3Hén idr.Agotuí Géza előadást - tartott "A velenceiinasedik nemzetköz! fllmmüvészetí kiállítás"címme. Augusztus 2-án él délelőtti íelolva-sasok eorán "A mozl és a londoni gyermek"címmel olvastak fel igen érdekes értekezést.

A Royat-filmsztnházak közill néhányat anyár folyamán átalakí!ott<:·k és. mo~erniz-ál-tak. T'e.jesen renoválta k a Capitol-Illmpalo-tát, a Royal-filmszínház néz~terét is alapo-sen megváltoztattálc, amennyíben a pa.~sageután következő páholysorokat megszuntet-ték és helyükbe úgynevezett ca~ino-fotőjöket he.yeztek el, Ezzel az átalakítilssal a Ro-y;:.] befogadóképessége 2()O ülőhellyel meg-nazvolibodott. A Forum-Iíhusztnházhan szinté;"renováltéíl( és rendbehozták a nézőteret.az e:'őc arnokot teljesen u.i.iá alakítntták.Ugyancsak átalakírottak a Décsí-Iilmszfnházelöcsarnokár is.

A Baross-mozí több mint 25 éves renn.á1.<as után megszünt. Helyébe a közeléhenlevő Beszkárt épületben nyilt meg egy újmozgöképszinhéz, amelynek befogadók~-pess'ége 5GO ülőhely. Az új mozgösztnházOtthon-mozgö elnevezéssel kezdte meg mű-ködését és üzletvezetője Singer Pál lett.Az. Orthon-mozgö társtulajdonosa 'ugyan-csak Segall Izsák,

14

~.------__-+.~~~r~.,~ ~+~

Az Omnia érdekköréhe tartozó 5 mozgö-képszfnház birtokállománvában az elmult he-tekben lényeges eltolódá's állott elő. A Jó-zseivárosí filmszínházat Segalí Izsák déli-gyümölcskereskedő vette át és a színházezakszerű vezetésével Román Sándort bíztameg. Az Excelsior-mozgószínházat dr. Ro-senberg Benedekné Beck Irén vette át. ABaross-mozgösaínház megszünt. Az Uj'akí-mozi érdekközösségbe lépett a Budaí Ro-yallal és a Plórian-mozlval, amelyek együt-tesen látják el az Ujlakl-moz! müsorát, AzUjlaki-mozl vezetője továbbra is Kohn Iz-rael marad. Az Omnta-mozgóképsztnház azegyedüli, amely az eddigi alakulatban Zu-ckermann Sándor dr. vezetése alatt továbbrais megmarad. A filmszínház élén mint ad-minisztratív igazgatók dr. Rottenbera Hen-rik és dr. Barna Hugó megmaradtak. AzOmnia premier és utánjátszó filmszínház lesz.

Cinerna-film elnevezés @latt új 'fi~mköl-esőnző cég alakult Budapesten. amelynekheltagjai: Gács Miklós és Körner Mihály.Az új cég az 1934/1935. évi R. K. O.-anyagegy részét szerezte meg Mc:gyarország szá-mára, It odahelyisége: VII., Erzsébet körut S.Telefon: 37-5-70.

Az WKO Pilmkopirozás] és EilenőrzésiKFT. írodahetylségét Erzsébet körút 8. aláhelyezte át Te:.: 37-2-87.

A Corso-mozgöképszínház szeptember el-sejétől kezdődően átalalml másodhetes moz,göképszínházzá és ezentúl két slágert ját-szik egy műsorban, A helyárak a Belvárosnívójának megte,lelően valamivel magasab-bak lesznek mind a többi másodhetes moz-göképsztnház helyárai.

A szegedi három mozgóképsztnház veze-tésében nagyjelentüségü változás állott be.Vogl Rezső. aki 3 év óta vezeti a szegedirnczgéképszínháznkat, augusztus végén békésmegegyezéssel megvált a szegedi mozgókép-színházak vezetöségétöl. Helyét Pethő Jó-zsef, a filmszakma tehetséges és agilis tagjaIoglalta el, aki már át is vette igazgatói mi-nőségben il Szegedi Egyesült Mozgól,épszín-házak vezetését. Az egyesüléshez tartoznaka következő fllmszfnhézak: a Belvárosi moz-gó, a Széchenyi-filmszínház és a Korzó-mozi.

A budapesti Vesta-mozgóképszínházat anyár folyamán teliesen átrenoválták és dí-szes, mondhatuí monumentális leülsőt nyert.Ezzel a Nagykorutnak ez a része új színtés érdekes leülsőt nyert. Magában a fllmsztn-ház belsejében is lényeges átalakításokatvégeztetett Kovács Dezső, a Vesta-fllmszín-ház igazgatója,

A Magyar Pilmklub szeprember 8-án dél-előtt Iéltlzenegykor rendes Mzgyű1ést tart.Határozatképtelenség esetében a k-övetI,~őközgyíílé~t szepremher 16-án d. e. y:í 11úrakor tart jál, meg.

Az Országos Magyar Mozgóképtparí Egye-sület augusztus elsején ugyanabba a házbaköltözött, ahol a Moziegyesmet van, vagyisa Csokonai ucca 10. alá, azonban egy eme-lettel lej ebb bérelt megfelelő helyíséget, Atelefonszám maradt: 45-8-73.

Admlral-fllmszínház név alatt nyilt megaugusztus 20-án a volt budai Helios-mozgó.A Hellos az utóbbi években szünetelt éscsak most sike-rült Griesz Arturnak és nejé-nek al! Irgalmas-renddel a mozl át vételérevonatkozólag megállapodni. Grieszék a voltHelios-mozgöt óriási költsége1 átépítettékés átalakították. A gépházball Hahn-Gőrz-leadógépet és Meitner-féle SamsonIotócelíátszereítek fel.

A budapesti Excelsior-mozgöszfnházat tud-valevően dr. Rosenberg Benedekné, BeckIrén vette át, aki a nyár Iolyarnán a Ferenc-város eldugott moZ'ijárilól elégáns, díszesfilmszínházat varázsolt elő. Az ilymédon át-alakított modern mozgöképsztnhaz augusztusvégén nyilotta meg kapuit Ráday-filmszín-ház elnevezés alatt. A filmszínház üzletve-zefői teendőit továbbra is özv. DuchangcAladárné látja el.

Az Ula t'ilmanyagának jugoszláviai l<~p.viseletét az 1934135. idényben a 1110st ala-knlt Thalia filmcég kapta meg Zágrábban,amelynek tulajdonosa dr. Drago Brössler,A Haas és Kleinleín-cég, amely ével, ótaképviseli az Ufát Jugoszláviában, ebben azidényben már nem vállalta a képviseletet.

A berlini Cinema.Pílm teljes filmanyagá-nak jugoszláv képviseletét az újonnan ala-kut Union-Film vette át, amelynek tulajdo.nosa Enyedi, a Metro-uoldwyn zágrábi Iiék-jának volt főkÖnyvelő.je. Az Í1j cég Zagreb,Mazuraniéev trg. 3.

A budapesti Magy. Kir. állami Mechani-kai és Elektromosiparl Szakiskolán (Tavasz.mezö ucca 15.) a Iegközelebbí mozgófény-kép gépkezelőt tanfolyamra a kérvényeketoktóber elsejéig kell benyujtani, Az előtan-íolyam kezdete oktéber 8, il kiiIönös részépedig november 5.

A csehszlovák fllmvállalatuk most közJa,a következő filmidény első felének programm-ját és ebből kiderül, hogy a prágai Lloyd-film az' egyedüli, amely egy magyar filmetszerzert meg Csehszlovákia területére.

Németországban 1933. julius 1. és 1934.[unius 30-il,a közötri időben 3 magver-ország! gyartmányu filmet mutattak be né-met változatban. Ezek a Rákóczi-induló, Egyé.j Velencében és a Skandaj in Budapest (Par-don tévedteml)

A FILMKULTURAmanzámának boriték lap~t ~ PeU.OrO-

~nYOmták.

15

~, -+.~~~r~.~-------+�������������������������������������������������������i ~ A :MŰTEREM ~ I��������������������������������������������������������

Július és augusztus hónapokban ugy-szólván éjjelmappali munka folyt aHunnia.fílmgyárban, ahol a nyári hó-napok alatt 3-4 film készült. Július.ban dolgozott még az a produkció,amely a "Helyet az oregeknek" címűfilm magyar és német változatát készí-tette cl Szőke Szakáll és Bársony Ró-zsi főszereplésével. A filmet tudvale-vően Fritz Schuliz, az ismert németfilmszínész rendezte, aki közben cl isutazott Bécsbc, ahol egy másik filmrendezését kezdte meg.

Közvetlen utána megkezdték a City-Thália produkcióban a .Buzevirég",Bus-Fekete László vígjátékának a Iel-vételeit. A filmet Székely István ren-dezte, főszereplői: Agai Irén, Berk.yLili, Rózsahegyi Kálmán, Rátkai Már~ton, Páger Antal, Nagy György, Pet»hes Sándor, Gárdonyi Lajos és Mak.láry Zoltán. Körülbelül 4 hétig tarta-nak a film belső és külső felvételei ésa legnagyobb gondot fordították arra,hogy ez a téma" amely annakidejéna színpadon is oly nagy sikert aratott,a filmen is megállja helyét.

Kőzvetlenul a Buzavirág után kezdtemeg a 5Tiívészfilm első hangos film jé-nek, az Emmynck <1 filmfelvételeit. AzEmmy, amelyet Rákosi Viktor regé-uvéből Mihály István írt át filmre, pa-rárlÓs szereposztásban kerül a magyarközönség elé. Székely István vállaltaennek a filmnek rendezését is, fősze-replői: Gombeszögi EBa, Agai Irén,Erdélyi Mic], Szombethelyi Blanka, La.domerszky Margit, Zala Karola, J á~VOI' Pál, Rajnay Gábor, Gózon Gyula,Péger Antal, Kabos Gyula, Ihász La.j015, Justh Gyula, Lengyel Vilmos, Ke:leii László, j\lakláry Zoltán és De:zsőffy László. Az Emmy felvételeiaugusztus végén fejeződtek be Horovi t-z Richárd személyes ellenőrzésemcllett.

Augusztus 20~áll kezdték meg "Amesesuio" című új magyar hangosfilmkülsö felvételeit és szeptember elejénkezdik meg ennek a filmnek műtermimunkálatait, úgy hogy szeptembcr12.én ez a film is elkészül. A GaálBéla rendezésében készülő film Fősze>repeit Perczel Zita, Törzs Jenő, KebosGyula, Gombaszőgi Ella, HerczeghJenő, Gozon Gyula és To/nay Klárijátsszák.

A külsö felvételeket a Magyar Film-iroda hangos kocsijával készítették.Somkuts István készítette a hangfelvé-teleket, 'Theyer bécsi operatör pedig aképfelvételeket. Dr. Vitéz Miklós né ál.landóan személycsen irányítja a Ielvé-teleket, amelyek egy részét Lillafűre-den készítették.

Szeprember hónap folyamán egyedülaz Uruversel produkció foglalja le <1.

Hunnia-íilmgyárat, mert a "Péter" Iel.vételei majdnem 1 hónapig tartanak.Szepternber 12-én kezdődnek a belsofelvételek és 'október 7~én fejeződnekbe. A film tudvalevően Nádas SándorN agy cipőben kis fiú" c. vígjátéka-

ból k"észül. Igen érdekes esemény ez-zel a filmmel kapcsolatban, hogy rer»dezője Karl Lomei., a világhírű csehfilmrendező, akinek ez lesz első buca-pesti munkája. Lamaé szeptember l-enérkezik Budapestre és rögtön megkez.eli a film előkészületi munkáit. GaálFranciska játssza a film Iöszerepét,mellette Járav Sándor, a Burgtheatertagja, Ludwig Stoseel, Hilda von Sto/zés Anton Pointner alakít ják a film főboszerepeit. A filmből Budapesten egye-dül német 'verzió készül, utóbb Párizs-ban és Londonban francia és angolverzióval egészítik ki. A film stílusos.zenéjét Brodszky Míklós komponál ja.Az egész munka Joe Pesternek párat-hm szakértelme és rutinja irányítottaaz Universal multheti budapesti ésbécsi filmfelvételeit.

16

~.--------~.~-~~~~~.--------+........................................................ ': ;t~~~~::.~~.~~.:~::~:..!Cinema-Fflm: Wi/d Car go , PaJace, jf.

Life of Vergie ri/inters, Fo-rum. jf.

Eco-Film: Conulemned, Palace, j f.La Chatelain du Liban, Corso, Cor-vin. Jf.

Fox-Film: Bottomatc p, Omnia, Kunsteis-Ki-no. Jf. - Heut e Abetul bei niir ,Omnia, Kunsteis-Kino, Jf.Worst Wonien in Paris, Omnia,Kunsteis-Kino, jf.J am Susanne, Forum, Jf.

Hí~sch" & Tsuk: Dactylo se marie, Décsi,Kammer lichtspiele. Jf.

Hermes-Fílm: Pariser Niichte, Gartenkino, Jf.Ileads sue go, Márkus-Gar ten-kíno. Jf. Flying Foot,Márkus-Gartenkino, Jv.

Metro: Laoking torioord, Gartenkino, Jf.Peg o' jl1y Heart, Forum, Rádius.Kunsteiskino, jf.Storm at Dauybrele, Royal-Apollo. Jf.Bomb sliell, Kunsteiskino, Royal-ApoHo, Jf.

Művészfilm: T'hirteen: Wonien, Palace. Jv.Paramount: Cradle Song, Rádius, Simplon. Jf.

Bo/ero._ Karnmer lichtspiele, Dé-csi, Jf. - Were not dre rsing .Rádius, Jf. - Forbiaden Ad-uenture Gartenkino. Jf.

,. wua Horse Mesa.'RiaIto-Kino Jf.Pátria-Film: Die Presoke, Casino, Jv.

Die grosse un.«, Casino, Jf.The Hou se of the Dreanis, Car-tenkirio. Karnmcrlichtspiele, Ji.

Sfylus-FiJm: Der Dop pclgiinger, Casino, Jf.,. ., Roar of the Drog on, Omnia. Jf.

Ufa-F11m: Prcu: Euch des Lebens , Uránia,Corvin. Gartenkino. Jf.Palos Brantiahrt , üránia. Gar tcn,kino, Jf_

" .. T öchter Ilrrer Escell ene, Uránia, Jf.Uníversal: Beloued , Casino, j f.

-. Littl e Mo n what now? Forum, jf.Warner-Bros: Mondalay_ Radíus, Jf.

Norroui Corner. Gartenkino, ]foSGJCS __ UC1!QL""Li;OCU CSC u_c

MEG.JELENÉSI STATISZTIKAERSCHEINUNGSSTATISTIK

(Juli-August)5

223

Német (deutscher) film:Amerikai (arncrikanischer) film:Francia (ftanzösicher) film:Angol (cnclischer) film:Ovztrák (östcrrcichischer) film:D;'11 (dánischcr t f i'm :

'211

34 film

�

OROSZTÁRGYU FILMEKkerülnek rövidesen bemutatóra Ma,gyárországon. A legutolsó orosz filme-ket a némafilm idejében láttuk, akkorközülük CJy:'~~"-l:'::>i!:nagyon is tetszett.A hangos éra óta azonban nem voltszerencsénk orosz filmekhez, jóllehetolyan hírek érkeztek felőlük, hogyazok művészi és technikai szempont-ból egészen kűlőnlegesek és olyan ní-vót értek el, amit. egyébként európaifilmeknél, legalább is ebben az irány'ban, alig lehet tapasztalni. Érthetőezekután, hogy az érdeklődés az orosz[iimek: után mily nagy mértékben nyil;vánult meg. Ám nem minden oroszfilm juthat át a vámhatáron, miutánkellő elővigyázatossággal kell az oroszfilmek politikai tendenciáját ellenőriz-ni. A sok film közott mégis talált Szi»get! Ferenc, a Danubius igazgatója ötolyat, amely teljesen mentes minderipci.iíkétc], ízlés és miívészi szempont.liót tökéletesen megfelelnek a magyalközönség mentalitásának. A ~vlagyar~országba jutó filmek kőzűl az egyiket"Der l17eg ins Leben" címűt már K yu-gateurópában mindenütt nagy sikerrelrnutatták be. Ebben a filmben kűlőnö.sen egy 15 éves mongol fiú tünik kiszínjátszóképességével. A "Das o-.witter" eímű film orosz színészek re,mek produkciója, a .Des Leben" egylakatlan szigcten lejátszódó izgalmasdrámát érzékeltet idegfeszítő jelene-tekkel. A legnagyobb orosz operettfilm-nek "Garmon" a neve, tökéletesen új;szerű rendezésscl és gyönyörű orosz z:e",nével. Az ötödik orosz film a "Cse/jus;kin", amely Schmidt tanár északsarkidrámáját eleveníti meg, Az eredetihelyszíni felvételekkel tarkított filmolyan izgalmas, hogy az ember figyel-me egy percre sem terelődik el a film,től. A Danubius mozgóképipari rt. szer-ződésileg biztosította magának, hogy akésöbb clkészítcndö orosz filmeket Ma~gyarország részére elsásoroen a Donu»biusnek ajánljá!.:: fel.

17

~. -+.~~r~~-·~'-- ~I

ÉRDEKES KIMUTATÁS AZ 1933. AUG. l-TŐL1934. JULIUS 31-IG MEGJELENT FILMEKRŐL

A Eilmkuliure mindcn egyes számá-ban közöljük az előző hónap budapestifilmmegjelenéseit. Ebbe a kimutatás-ba csakis az 1200 rn-nél nagyobb já~ték" és ismereiter jes'ztő filmeket vesz-szük fel és ez a statisztika adja a min.denkori filmidény hű tükörképét. AFilmkulture mai számában közöljük ajúliusi és augusztusi megjelenésű listátés ezzellezártuk azt a szezónt, amely1933. augusztus elsején kezdődött és1934. július 31~én végződött. Az el-mult esztendöben 242 magyal' és kűl»földi filmet jelentettek meg a budapestifilmvállalatok, illetve ennyit mutattakbe budapesti mozgóképszínházak.

Hónapok seerint megjelent:

augusztusbanszeprernberbcnoktóberben -novemberbendecem her benjanuárbanfebruárbanmárciusbanáprilisbanmájusbanjúniusbanj úliusba n

17 film2418182227212322281210

összesen 242 film

Seármaeá sra nézve.'

magyarnémet -amerikaiosztrákangolfranciacseh

10 film- 59 "- 141

:i3 "982

összesen 242 film

Nemzetköz! fllmszaksajtó kongrcsszusttartottak augusztus 6-án Velencében a Film-biennale alkalmúval. Körülbelül 50 külföldifilmszakujságíró vett részt a kongresszusonés pedig Csehországból. Franciaországból,Bclgiumból, Svédországból. Svájcból. Ame-r ikából, Romániaból. Luxemburgból, Spa-nyolországból é' Olaszországból.

Filmváilalatoh seerint ez a szám a követke-zőképen oszlik meg:

Metro-GoldwvnFox -ParamountCityLJfaWarnerUniversalTurulUngár és társaPátria - -Liber ti nyMűvész - -Hirsch & Tsuk -Phöbus - -- -Eco - - -Korona-HermesHarrnoniaReflektorExpressStilusHermesKovács Emil és társaSchnehmann -Pap --Kultúr - -

27 film2624 "17171513111110

g98 "7 "fi6iíií4R222 "1 "1 "

összesen 242 film

Természetesen ezt a statiszfikattöbbféleképen lehet még veriélni, Igymeg lehetne állapítani, hogy az egyesszínházakban mennyi film jelent mega bemutatott filmek közül mennyi adráma, vígjáték" operett, ismerettcr-jesztő film stb., meg lehetne állapítanitovábbá, hogy mennyi volt a meg je-lent filmek kőzűl a/uli és mennyi [e.liil! minösitésű, a dramaturgok közülhányan írtak feliratokat és hány eset.ben, esetleg azt is lehetne kihozni,hogya rendezők kőzül ki-ki hány da-rabbal szerepcl a magyar filmpiacon.viszont nagy munka volna sziérok sze-rint megállapítani, hogy ,egy~egy sztárhány filmen szerepclt az elmult esz.tendőben a magyar közönség előtt.Ezreknek a részletes adatoknak azon-ban nincs olyan gyakorlati jelentősé-giik, mint annak a három csoportnak.amelyet fent felsoroltunk.

18

~--------~I~~~~'--------~ICE~ZURÁZOTT OKTAT6- ÉS

ISMERETTERJESZTO FILMEK. 11t~ipán és facipő, hangos ísm., 2138 m.

(.P'á.tna) .J.,é'c és gerely, hangos ism. 232 m. (.J1cl!'"O).Atléták régen és most, hangos ism. 233 m.

~o).Varázsszfínyegen a világ körül, III. 14.

(Jibraltár, hangos ism. 2-14 m. (Fax).VarázsszőlJyegen a világ körül, lIT. Hi.

Az alanykapu városa, hangos i-m, 239 m."lFox) ..2 vo.án hősei, hang. sportf'ilm, 251 lll.IJletlo)., f9unbaritmus, hang. l:í:ldi.lll, 14:3 ln. (Pa-Nrrnount).r.; Pu~gly Emi, mlnta-gyí.mölcsö;e, ;<111. 21:?'"Til. (Kruppka).. Akik legyőzték a halált, hang. isru :?dí~(.J.yetro).

Pogányok paradicsoma, hang'. icm. 2i53 m.u) . ro).

Élő labdák, hang. spoi lfilm., 275 lll.~ro).

Modern Herkulesel\., hang, -port.íilm. ~~5\uv(2\leü·o).( R;Wioov .lazzhaud, zenésfilm, 280 lllé:2i'.~a.l'Ill(!r).

~5 Castilia, zenésfilm. 239 m. (Wa.rnel'"Auslándischer Besuch im neuen Deutsch-

(.anj!...- (Magyar Touring Klub) hang. ism. H\'eh'. 1048 m. (UFA).

Olasz hegyvidék, hang. ism. 14.4 m. (~l.ü--vészfilm).

Velencei fantázia. 249 lll. (Művószfilm).~vizel{ szimfóniája. Róma művész i szökőKlltJaj. 211 m. (Müvészfllm),

ünnepi harangok, hang. ism. 131 rn. t)Iü-,·~lm).

daloló Szicilia. 237 m. (Művészfilm).Vezúv és környéke, hang, ism. 164 m.

,_ űvészfilm).Kuha, a rumba hazája, hang. Ism. 197 m.

(~o:.

SZAKLAPJUBILEUMA Film-Journal című berlini film hetilap,

amelynek külön lapj a az "Atelier", általánosérdeklődést kelt a filmszakmában, most ün-nepelte fennállásának 10 éves jubileumát.Ebből az· alkalomból a lap ünnepi számotadott loi, amelyben a mai német film vala-mennyi problémáját ismerteti. Mi.nt kis vi-déki hetilap kezdte karrierjét a Film-Jour-nal Hamburgban, majd áthelyezte székhe-lyét Berlinbe, ahol egyre jobban vált ko-11101y és értékes szakorgánummá. A jubi-leum alkalmából baráti szerétettel köszönt-jük ru'rnct kartir sunkat.

Speciális filmszállitásoka világ minden részébe .

Leggyorsabbvámkezelés a Nyugati és Keleti pálya-

udvarokon, a fóvámhivatalbanés a hajóál!omásokon

"HEBEL"nemzetközi szállitmányozásiés elvámolási vállalat,IV0' V Á C l-U T l.T e I e f o n: 15-9-47.

FILMKOPIROZÁSI ÉSELLENÖRZÖ K. F. T.

UJ eiM:VII., ERZSÉBET-KÖRUT 8. sz.

TELEFON: 31-2-81.

Kópiák szállitása az összesgyártási központokból.

KOVÁCS ÉS FALUDIFILMGVÁR ÉS LABORATORIUM

BUDAPEST, VII.,GYARMAT-U. 35.TELEFON: 97-S-55.

Magyarország legnagyobbés legmodernebb gépekkelfelszerelt Ia b o ra tori u m a

�Készit: hangosfilmeket és kópiákat, film-feliratokat, pedagógiai-, kultur-. reklám-

és rajztrükk-filmeket

19

AZ.OI(TATÓFILMNEMZETKÖZI FILMHÉT BUDAPESTEN

A~'ból az alkalomf·b

lól, hogy

a magyar . 1 mmuzeumanyaga decemberre elké-szül, az Országos Film.egyesület alkalmasnak lát,ta az időt egy nemzet-közi filmhét megrendezé-

sére karácsonykor és ebből a célbólérintkezésbe lépett a MMOE~val és azOrsz. Magyar Mozgóképipari Egyesü-lettel, kérve, hogyafilmhét előkészítő-bizottságába két-két tagot delegália-nak.

A magyar [ilmmuzeum létesítésére avallás, és közoktatásügyi minisztériumadta meg az impulzust. Február hónapóta folyik az anyaggyűjtés nagy és ne-héz munkája, ennek az anyagnak egyrészét. alkotta az a hatvankét aquarel-lel illusztrált falitábla. amelyek a ve-leneei nemzetközi filmkiállításon olyan

nagy sikert arattak és a filmszakkörökérdeklődésének kőzéppontjában állobtak.

Az a tény, hogy a nemzetközi film'világnak érdeklődését sikerült a ma-gyar filmipar felé irányítani, a muzeummegnyitásával kapcsolatban valóbanaktuálissá teszik a Budapesnén meg-tartandó filmhetet. Ennek akkor volnanagy sikere, ha a rendezőbizottság Ie-vonja mindazokat a következleféseker,amelyek a velencei kiállításnál és film.versenynél hibákként előfordultak.

Idegenforgalmi szempontból igeunagy jelentőséget tulajdonítunk a jólmegrendezett filmhétnek, különösendecember hónapban és karácsonykor,amikor úgyszólván semmi olyan esc.mény nem zajlik le Budape.sten, amely-nek az idegenekre nézve külőnös von,zóereje volna.

Filmeket vásárolt a. sziámi király, Asziámi király, mint ismeretes, most euró-pai körútori volt éi ennek során többek között ellátogatott Berlinbe és Budapestre is.

. Berlinban a sziámi király, aki teljesen újés modern szellemi életet akar birodalmá-ban bevezetni, megtekintette a német film-gyártás föhelyét. il. király ezenkívül néhánynémet ismeretterjesztő és oktatófilmet te-kintett meg és ezek hatása alatt a bangkokiegyetem számára 150' oktató- és ismeretter-jesztő filmet vásárolt meg, hogy ezek se-gítségével az ottani egyetemen tudományoselőadásokat rendezzenek

Elkészüjt az els (j oktatófilm Lengyelor-szágban. A lengyel nemzeti filmintézet amai Lengyelországról, annak gazdasági éskulturális berendezkedéseiről, fejlődéséről,nagyszabású ismeretterj-esztő filmet készí-tett, amelynek bemutatását kötelezővé tettékaz összes lengyel iskolákban.

Film a 'I'átráröl. A prágai Dori-filmgyártótársaság "Tátrai ronuincole" elnevezésselcseh- és németnyeívű ismeretterjesztő fil-met kész ít a Magas- Tátráról. A filmen an-nak ellenére, hogy kimondottan ismeretter-jesztő lesz, színészek is szerepelnek, A fő-szerepet Paul Ludihar, a newyorki Metro-politan Opera tagja játsza. A filmen nem-csak a tá tra i hegycsoportok természeti szép-ségeit akar] ák mcgérökíteni, hanem alkal-mat nyujtanak arra is, hogy a felvidéki tótnépdalokat is filruse vigyék. A film azőszre készül el.

A lappokról és azok kulturájís és népieséletéről akopenhágai Nordisk- Tone-Filmcég különleges lappfilmet készít. A filmetGeorg Schneevoigt rendezi, aki a film szö-vegkönyvét is írta. A filmen, amely kimon-dottan lapp-follelore jellegű lesz, 3 sz ínész isjátszik. köztük Mona Moertenson svéd szí-nésznő. .

20

Hollywoodi filmalapítás Japánban. A ja-pán dömping mellett most aktuális á váltJ apánban az ott gyártott filmek kiviteléneka kérdése is. Japánban tisztában vannak az-zal, hogya sok száz j apán film közül talánegyet sem lehet Európába vinni. mert azokprimi tiv gyártási módja, valamint naiv me-séj űk miatt nem alkalmasak arra, hogy azeurópai közönség tetszését megnyerjék. Eb-ből az okból elhatározták. hogy e,rportfil-meh készítésére Japánban kűlőn társaságotalapítanak. Az új társaság neve Art LeagueTalking Compcny, amely mögött hollywoodiérdekeltség rejtőz ik. A japán filmérdekeketebben a társaságban egy Kinshi Tanakanevű j apán filmszakember képviseli, akiévekkel ezelőtt az United Artistsnál dolgo-zott. Az új japán exportfilmtársaság szék-helye Kiobashí, Yamanaka-Building, a hang-felvételeket a legújabb amerikai hangfelvé-teli rendszer, a Reeues-rendsser szerint ké-szítik. Az első komplett hangfelvevő-készü-lék már Japánban van.

Visszaesett a francia filmgyártás. Egyfrancia statisztika szer int a folyó év elsőfelében mindö sze 49 francia filmet készí-tettek, 16 filmmel kevesebbet, mint 1933első felében. A 49 film közül 26 még nemjelent meg. Amennyivel visszaesett a Iran-cia film rnennyi égi leg, annyival emelkedetta kevés szárnú fr ancia film 1nűvészi érték-ben. A folvó esztendő második félévénekelső heteiben 19 filmet forgatnak a műter-mekben, 61 filmet hirdetnek, mint amelye-ket a közeljövőben akarnak tető alá hozni.úgy hogy december végéig körülbelü! 90-1'00 francia film készül el.

óriási átalakulás a londoni B1P-nél. An-glia egyik legnagyobb filmvállalkozásánál. aBr itisch International Picturesnél nagyara-nyú tranzakció bonyolódott le, amennyiben 5nagy angol filmvállalkozás fúzionált. Ezek akövetkezők: Associa ted British Cinernas (eztöbb mint 200 mozgószínház felett rendelke-zik), British International Pictures Ltd. (fil-mek előállításával foglalkozik), British In-struktional Films (oktatófilmek készítésévelfoglalkozik), Pathé Pictures Ltd. (híradókkészítésével foglalkozik) és a Wardout FilmsLtd. (filmkölcsönzés). A fúzió folytán közel8 millió font az új vállalkozás forgótőkéje ésvagyona.

Pilmmüzeum Franciaországban. Kormány-ltendelet áblapítj a meg Franciaorseágban,hogy a filmgyárosok részére letétbe helye-zett filmekből és fotókból kirlőn gyűjteményállíttassék össze, amelyet az érdekeltek,filrnírók. rendezők stb. bármikor megtekint-.hetnek. A gyűjtemény nemzetnevelői szem-pontot· is szelgal .. Minden film mellett egykülön felvonásrész tartalmazza a cimet, abemutató napját, az összhosszt, a szerzőketket és egyéb a filmmel kapcsolatos adatokat.

NEM MEHET JÓL A MOZIJA

CITY-UNITEDARTISTS

FILMEK NÉLKÜL!

Hangosfilm a berlini egyetemen. A berliniegyetem fonetikai intézetében Horn tanárelőadás-sorozatot hirdetett "A hangosfillll al-kalmazhatóságáról a llülönböző munkate!'üle-teken" címmel. Előadásában különöse n ki,emelte, hogyahangosfilmnek milyen óriásiszerepe van a wyelutanutás terén. A berliniegyetem zenetörténeti szemináriumában szin-tén hangosfilm-elóadásokar tartottak. ame-lyek főleg zenemüvészeti szempontból voltakértékesek.

Női szakasz a moziban. A hát ó-indiaiHáyder abadban 2000 személyes mozgószín-házat építettek, amely India legnagyobb film-színháza. Az új mozi különös t kintettel voltaz indiai mohamedánok érzékenységére ésmiután a mohamedánoknál az asszonyok csaklefátyolozottan jelenhetnek meg a nyilvános-ság előtt, a filmszínház a mohamedán asszo-nyok részére külön női réset létesített, ahon-nan a mohamedán asszonyok anélkül, hogvférfiszem öket észrevenné, nyugodtan és za-vartalanul nézhetik a filmelőadást.

Színes filmfelvételek Grönlandban. EgyReginald Orcutt nevű amerikai vállalkozófilmexpediciót szervez Grönlandba, hogyennek természeti szépségei t színes filmenmegörökítse. A színes filmfelvételeket Dr.Traube, műncheni német filmtechnikus ésvegyész eljárása szer int készítik é az elsőfilm lesz. amely az északi sarok természetiszépségeit eredeti színeivel viszi filmre.

Svédország is rajzos-trűkkfilmeket gyárt.A Svensk Filmindustrie stockholmí filmgyárkét ismert rajzolóval együtt mosf a nyár. fo-lyamán készíti az első svéd rajzos-trükkfiL-meket, A nálunk ismert Adamson úr alakjaelevenedik meg a vásznon. aláfestve meg-felelő zenével. Az Adamson-filmeket a raj-zok feltalálúja Jakobsson készíti.

21

+- ~.~~)l~.--------_.~Köte.ezövé tették Németországban az ok-

tatőfhrn bemutatását. A német birodalmikormány utas irásr a a birodalmi filmkamararendeletet adott ki julius 17-én, amelynekértelmében kötelezik mindazokat a vállala-tokat, amelyek játékfilmek nyilvános előadá-sával foglalkoznak, hogy műsoraik kereténbelül egy, legalább 250 m. hosszu kulturfil-mct bemutassanak. Egy-egy ilyen kulturf ilm-nek művész inek. népfölvilágositónak, kultu-rálisnak, vagy pedig állampolitikai szem-pontból értékesnek kell lennie. Külön is-meretterjesztő filmet akkor is kell bemutat-ni a mozgóképszinházaknak, ha a íófilm j el-lege 'nem játékfilm, hanem kulturális film.(pl. expedíciós-film rnellett is kulturfilmetkell játszaniok). Az uj kormányrendeletmaga után vonj a a német oktatófilmgyár tánagyaranyu felj ődését.

Ahol elsőlzben tartanak mozíelűadást,Karncsatka félszigeten, illetve annak egyikvilágtól elzárt helységében mcstanában tar-tották meg az első mozielőadást az ott lakónéptörzs előtt. A filmelőadás megszervezése,a közönség beterelése a moz ihelyiségbe nemment akadálytalanul é, simán. Meg kellettkűz dcni az ottlakó félvad nép elöítéleté-cJelds [élel tnéucl, Ám az első film levetítéseután a megjelentek bizalma annyira megerő-södött és a film annyira tetszett, hogy han-gosan követelték a bemutatott film újbóliverítését. A Vé!,HŐ siker olyan nagy volt,hogy az ottlakó tanítóság elhatározta, hogya félsziget északi részén lakó néptörzsekrőlk űlőn ismeretterjesztő filmet késaittet.

Mozipropaganda Amerikában, Augusztus15-én kezdődött Amerikában az UJ mozi-idény. Ebből az - alkalomból nyolc nagyamerikai filmgyár együttes és hatalmas M-conség prop agandát indított meg. Ennek apropagandának "Gyere a mO::iba" a CÍme ésolyan hallatlan intenzitással indult meg, ,hogyannak eredménye nem kétséges. A nyolcamerikai f.ilmgy;$r nyolcs,':::á::eur dollártadott ösSze a közönség meg-hódítása érdeké-ben megindított pr opagandá ra.

Nemzetközi mozí- és filmkiállítás Bécsben.A szepternber 2-án megnyiló bécsi őszi vásáralkalmával n3QV nelllutközi 111o.zi- és iilui-kiállítást rende~nek a bécsi Rotunde egyikrér zében. A kiállításon be akar ják mutatnia film művészi és technikai haladását. Egykisebb méretű modern filmműtermet akar-nak berendezni, amely állandóan üzembenlesz. Egy másik teremben pedig a kinemate-grafia fejlődéstörténetét mutatják be a mult :századtól napjainkig. A bécsi gyárak ésiii rnkölcs-őnzök külön helyiségben állítanakki. Helyet kap a kiállítás keretén belül azamatőr- és a keskenyfilm, továbbá a trükk-filmrajzolók csoportja is. Tág helyet biztositunak a bécsi filmtörténetnek az ismerte-tésére.

DIATYP""FILM LABORATORIUMBudapest, VIL, Rottenbiller-ucca 19, sz,

Tele fon: 45-3-04.

o

Felelősség melletr készit

FILMFELIRATOKATAZ EREDETI KÓPIÁRAa H r u s ka - [é Ie vilógszabadalom szerint,

Bórmily stylusu betük, tetszés szerinti szinben !Fehér alapon is kitünően olvasható!

Film a l,őszegi Hunyadi Mátyás-reál-Iskola nevelőintézetben. A magyar vidékitanintézetek közül a kőszegi Hunyadi Má-tyás reáliskola nevelőintézet az, amely afilmmel évek óta igen intenzíven és szakszc-rüen foglalkozik. Még egy évvel ezelőttnémafilmeket mutattak be az intézetben. r-zelmúlt tanévben azonban már áttértek ahangosfilmre. Az elmult esztendőben körül-belül z5 előadást tartottak és ezek során kö-zel 80.000 méter filmet mutattak be. Etekin-tetben a kőszegi intézet Bechtold Jakab al-igazgató tanár vezetésével Magya rországonrekord telj esitrnényt ért el. Jellemző az inté-zeti filmoktatás fejlődésére, hogy amíg az1928-29-1::5 tanévben csak 15 előadást tar-tottak és ezek során 32.000 métert vetitettek.addig az 1933.-34. tanévben 25 eló ad.is ke-retén belül már 78.000 méter t mutatrak be.Az intézet 1934 januárja óta fotócellás han-gos leadógép felett rendelkezik. Az eddigelért eredményből arra a megállapításra ju-tottak, hogy az intézet növendékei óriásihasznát vették a bemutatott néma, de kűlő-nösen a hangos oktatófilmeknek.

Tizenötéves az Ufa kulturflím-osztálya,Most ünnepelte az Ufa kulturfilm-osztályafenn-illásának 15 éves évfordulóját. 1919-benalapította az akkor új onnan átszervezett Ufaelső igazgatój a, Alexander Gra1~, az Ufakulturf ilrn-csztrilyát, amely azóta részint drNicholas Kaufnuinn, részint pedig HermannGrieuing igazgatása alatt hatalmas fej lődés-nek indult. úgyhogy az ő kezük alatt váltismertté világszerte az Ufa kultur fiirn-osz-tálya.

Jonathan Swift Gulli ven utazásairólfilmtrilógiát kész íi egy londont filmgyár. Atrilógia első részének fölvétele it már meg-kezdték. A Gulliver-filmek készítésénél tech-nika i nehézségek voltak a mudtban és kér-dés, hogy ezeket sikerült-e most a londenizyárnak kiküszöböl ni.

22

IL<MTECHNIKAA FILMÉRZÉKENYSÉG UJMEGÁLLAPITÁSI MÓDJA

Ioto, és kinoriegatívok er,

A zékenysége értékének is-merete egyike azoknak ar fontos kellékeknek, ame-lyek az operatőrt a tel'

--._.~ veendő objektum helyesexponálásában irányít.

ják. Az érzékenységet a nyers filmgyá-rak ugynevezett Scheiner-jokokbenadják meg, amelynél cea 3°~os emelke-dés, kétszeres érzékenység növekedés-nek felel meg. Ez a Scheiner-fokokhantörténő érzékenység megállapítás vi"légszerie eltel' jedi és szamos hi bajamellea.t is nemzetközileg elfogadontUjabbari N emetország eltért ettől amegállapodástól, mert a Scheiner-mód.szer adatai a gyakorlat követelménvei,'nek nem felelnek teljesen meg, "sótszámos esetben [élrevezettek:

Az új német eljárás megértéséhezszükséges mindenek előtt ismernünk aScheincr-féle \ érzékenység meghatáro-zást. Ennél az eljárásnál a vizsgálandónyersfilm vagy lemez egy forgó sec-tor-tárcsa mögőtt van, amely előtt egyEder által tökéletesített Hefner~lámp;ég. E lámpa távolsága egy méter a vizs-gálandó filmtől. A tárcsa percenként400-800 fordulatot tesz. Ily módonkülönböző idejü exponálá sokat vihe-tünk a filmre vagy lemezre, amelyeketelőhíva különböző feketedéseket talá-lunk. Ezek közül a legelső és szabadszemmel észrevehető feketedés az il~lefő anyag érzékenység foka.

A Schciner.módszernél a m éréshcz

intermittáló megvilágítást használunkCa forgó sector tárcsa nyílásán ismé-telten áteső fény), amely a gyakorlat,ban használatos egyszeres és állandómegvilágítástól eltér, azonkívül az inter.mittáló fénynél a megvilágítási effektuskisebb, mint az előbbinél. Továbbá aHerner-lámpa fénye más ősszetctclu,mint a mai igényeket szolgáló lámpa-ké vagy napfényé. Az inkább a na,rancssárga felé hajlik, miért is orthovagy pan filmekre nagyobb érzékeny'séget kapunk. A megvilágítás ideje ésa Iénvforrás intenzitása is erősen el-térő ~ gyakorlattól. Végül egyénifegmegállapítani a már észrevehető Ieke-tedés kiiszőbértéket cgyálralán merntekinthető exakt módszcrnck, amely'hez még az a fontos szempont is já-rul, hogy a nlegativ feketedés küszőb-értéke magára a negatívra jellemző esnem ennek kopirozhatóságára.. lVIirpedig Foto- és kíno-célokra valamelynegativnál ez utóbbi a legfontosabbszempont.

Az új német eljárásnál "a DIN,mód~szer't-nél fényforrásul 12 Voltos izzó,lámpa szolgál, 3 Amperes fütőárammal,amely előtt Davis és Gibson által aján-lott folyadékszűrő áll. Ennek fénye egy30 fokozat ból álló sziirke szűrőso-ron át esik a vizsgálandó filmre vagylemezre. Minden egyes szűrő az előttelévőnél O.Ldel sűrűbb. Egy redőnyzá-ras szerkezet 1/00 másodperces cxpozi.ciót tesz lehetövé. Az így bevilágítottfilm megadott hívóval kidolgozva fe~

23

~I---------+.~~~r-'~-------+tketedési skálát mutat, melléje kopiro.zott számértékekkel. Ezek kőzül az aszámú feketedés az illető film érzékeny-ségí rnértéke, amely O'Ld'cl magasabb,mint a film megvilágítatlan részein ahívástól ei edö fátyol. Vagyis, ha pl.1'6 az a feketedés, amely O'Ldcl ma,gasabb, mint a hívási fátyol fekotedé-sc, úgy az illető filmanyag érzékenysé-ge az új német meghatározás szerint'"li" DI.:--J.fok. A nevezőben szereplö 19,crupán megkülönböztetésül szolgál más

érzékcnységi számokkal szemben. AzO'Ldel magasabb feketedés kikeresóssére komparator szolgál, ezáltal a szub.jektiv megállapítás helyére exaet leo};vásás kerül. A méréshez szükséges fel.tételek pontosan (maximálisan 75, tbiletve 1% .05 ingadozássnl) betarthatók.

N emetországban a nycrsfilmgyárns,ez-t az új jelölési módszert vezették be.mindarnellett bizonyos ideig még aScheincr-Fokokban megadott érzéken)"séget is feltüntetik.

A mágneses hangszalag. Tsrnerctes, rni-:yen nagy feltűnést keltett dr.J(urt Stil!«eljárása, amellyel hangokat mágneses útonvékonyacélszalagon vagy dróton megrögzí-tett. A hangosfilm-technikusok körében erősvolt a remény, hogy majdan ez lesz luuig-rog sitésre a legolcsóbb és tegbietosabb niod-s:;er. A remények azonban nem váltak való-ra, rnert az .acclsznlagos .hango.film nemfelelt meg a gyakorlati élet követel-ményeinek. Minden látszólagos egysze-rűsége mellett sem olyan kőrmyű a rnág-riesszalagos hangrögzítés. Nagy akadályokállnak útjában, úgyhogy nem csodálkozha-tunk sikertclcnségén. Igy. pl. a beszédára-mok által működtctett elektromágnes az el-haladó acélszalagra nem viszi át arányosana rnágncsezódést, vagyis erősebb beszéd-áramnak nem arányosan erősebb rn.ignese-ződés felel meg, hanem szabálytalanul. sok-szor ugrasszerücn változik a varanyag rn i-lvensége és az elő mágneseződés foka szer int.Tudományosabban szólva. a mágneses hang-írás karakterisztikája nem egy ferde egye-nes, hanem hurokgörbe. Ugyancsak nagynehézségeket jelent a mágneses szóródás el-kerülése. Minél keskenyebb helyre tudjuklokalizálni a hangáram oknak megfelelő mág-neses impulzusokat, annál rövidebb lehet azacélszalag és annál hívebben rögzítik meg amagasabb frekcenciákat. Az ilyen készirlckek-nél a b szédáramoktól átjárt elektromágnesvékony éiben végződik, amely a lehető lep'kö-zelebb áll az elhaladó acélszalaghoz. SoknL"'ézségct okoz a kűlsö mágneses hatásoktávoltartasa és szá mos olyan elektromos je-lensén. amely a mágnc:,ezéssel összefűgrr.Mindezekhez a nehézségekhez j árul magá-nak. az anyagnak az egyenlőtlensége, mert agyártás neme szerint mágnesezés i szcmpnnt,ból különbözőképen viselkedik. Mégis, mind-ezeket az akadályokat leküzdve, új abban ol-vasunk egy mágneses hangíró és egyszersmindvisszaadó szerkezetről. Itt a tovahaladóacélszalag sebessege másodpercenkint l més 100-5000 H erzig hűen adj a visszn a r ez-

gésekct, Ez a szerkezet kűlőnősen utószin-kronizalasnal nyer előnyös alkalmazást. Ez-zel ]{észítjiik a próbafelvételt. amelyet azon-nal le is hallgathatunk, sőt az acél-zalaarólreá vitt mágneses följ egyzéseket cuvszerűenletiirün:ctjiik. va cvis ugyanazt a 5zalagotismét és többszörösen felhasznáJhatj uk.

Pilml'elv~elek az ucca forgalmáróI. Afilnjct már 80k mindenre felhasználtak tu-dományos és ipari vonatkozásokban. Tgynem meglepő az a hír scm, hogy Ameriká-ban az ueca forgalmának tanulmányozásáraveszik igénybe. Több forgalmas helyen állí-tottak fel 16 millimétcrcs felvevőgépeket ésés a felvételek mezejébe czvszersmínd egyórát is Iotogr af'áltak. A kopirozásnál. továb-b-i az egész rnczót raszterrel részelemekrebontották. Ezek alapján pontos szúm-zcri]adatokat nyertek minden forgalmi ker désr«

Szabadalombiztos hangos készülékek. " é-metországban új abban több cég hirdetettszabadalombiztos hangos filmfelvevő készü-lékckct, amelyek Braun-féle katódcsővel dol-goznak. Az irteközben megindult sz abadal-rn i perek a Tobis-cég javára dőltek el.

MAGYAR1IIII'IIII1"IIIIIIUlIIlIIIIIIIII"'III,lIl1'IJIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIII'

FILMIRODA11II1II11I111I1I11I11II11I111:111II111111I1I11I1I1I1I11I11I1".t'HIIIIII:J11111111,11111,1",.

Budapest, IX" Hungória-krt 274TELEFON: 46-3-46

FILMHIRSZOLGÁLÁTvórosl-, községi-, csclódi-, gyóri-,ipori-, sport-felvételek.

Kockonagyitások, fotóüzem

')1'r

~. -+.~~)l~' -+I

A budopesti ",. ki,.. éill. ",echo-nikoi és elekt,.onJosipo,.1 szok-

ískoléin (T••vasz",ező-utca 15. sz.)

",ozg6fén yk ép - k ezel Ő i sz••tc-

tanfoly ••", nvilik ",eg. A t••nfoly ••",""•• tanfolvo", elnökéh~ z intézett ésa tonfolya", ígozgat6s6g6nál (Ta-vasz",ező· utc o 15.) legkésőbb foly6évi októbe,. 1-én déli 12 ó,.6ig be-nyujtaft i,.6sbeli, s z a b á I Vs z e,. U

bélyeggel ellátott tcly ••",odv6nybanlehet jelentkezni.

, A felvételJdíj és tandíj CI",éjösszesen 100 pengo fizetendő.

I ._,..~"deklődőknek t6jékoztatót~ a fonfolya", igazgatósága.

Áttérés az éghetetlen filmre. Kűlföldiszakértők sokat foglalkoznak a film tűzve-szélye csökkentésének kérdésével, főlegpedig a filmraktárak biztosításával. Az ez-.ir ányú szakvélemények általában kétfélék,egyrészük a fi Im raktá rak tűzbiztos épí-tését kívánja, még pedig oly módon, hogyezek az épület legfelső emeletén helyezked-jenek el. Epítésűk olyan legyen, hogy egy-mástól független és tűzbiztos részekből áll-jon, amely esetben valamely. rész kigyulla-dása nem terjedhetne át a többire. A véle-mények nagyobb része az éghetetlen, illetvenehezen gJul!adó film beuexetését sűr geti.Ez irányban már a nyersfilmgyárak bevoná-sával konkrét tárgyalások folytak. Az éghe-tetlen film bevezetésének legfőbb akadályaennek drágasága. ez ugyanis kb. 25-30 szá-zalékkal magasabb árú, mint a normális,gyúlékony film. Amint az árkér dés előnyö-Sen kialakul, az éghetetlen film általánoselter j edése is vá r ha tó.

Allandó üzem a svéd filmgyárakban. Asvédországi filrnrnűter mckben lázas munkafolyik. A svéd nyár rövid, az ősz pedig igensok nehézséget okoz a felvételek során, úgy,hogya nyári hónapokban fokozottabb erőve'kell dolgozniok. A nyári hetekben 25 svédfilmet készítenek. Naponta százával dolgoz-nak a műtcr rnekben és mindenki azon igyek,sz ik, hogy a moziidényre sz iikség es hazaifilmeket m inél elóbb elkész ítsék. A stock-holmi Rasunda-műteremben egyszerre 3 fil-mct forgatnak. Sundbybergben új filmgyá-rat építettek és itt e pillanatban 2 filmet for-gatnak. Az egyik svéd vállalat Kopenhágá-ban forgat svéd filmeket, de ez a cég nem-sokára átveszi a most épülő stuckholmifi:mműtermeit. A svéd filmiparban ezidő--zerint körülbelill 3-4 millió svéd koronát'nvr;::zt:'iltak.

U.i orosz filmtervek. Az asszcrbcidzsaniszovjet népbiztosi tanácsa elhatározta, hogyBaintban. hatalmas filmvárost létesít, amely-nek »ajá t villamossági űzemc lesz, külön mű-termekkel, Iaboratóriumokkal és a művésziés technikai személyzet részér c szolgáló la-leóházakkal. A műtermckben évente 26 fil-met és 36 hiradót akarnak gyártani .

A bécsi Schönbrunn-filmműtermet, amelyaz első osztrák hangos-filmműter ern volt, ki-bővítették és modernizálták. A rnűterrnetannyira igénybeveszik most. hogy a teck-nikai és adminisztrációs személyzetct 50 fő-vel kc'lr tt sznporítani.

Él)iil az elő fllmműterem Svájcban, Azürichi Praesent-filmvállalat elhatározta, hogyZürichb-cn saját filrnműtermct létesít. A film-rnűterern építésére a Pracsent kűlön részvény-társaságot hoz létre. amelyen raj ta kívülegyéb svájci pénzügyi csoportok is résztvesz-nek. A műterern HJ35 tavaszára elkészül ésezzel megkezdődik az állandó svájci film-I!Y{lrtás.

Ú.i felfogás a kultűrfllmek felvételében.Szarnos kultúrf ilrnet láttunk. amelyek seépFelvételekben mutatnak be műtörténeti alko-tásokat, épületeket. tárgyakat, természeti ké-peket, festményeket stb. Minden szépségükmcllett is ezek a j elenetek gyakran scisn p-lán, leve/e:::ő/apszeriien hatnak, ezért a pub-likumr a fárasztók és unalmasak. Érdek-Ieszitőbb egy ilyen szárazabb témájú felvé-tel, ha abba mozgás kerül, vagyis a nézőbenazt a benyomást kelti, mintha ő közeledneaz objektumhoz és venné jobban szemügyreaz errves részleteket. Lehet ilyen módon alegszúr azabb kultúr í ilmbe is magával ra-f'>'adó ér dekessécet éo figyelmet megfogó éle-tet vinni.••••••••••••• cw: ••• ~

_.A~~FILMMŰVESZETI ÉS TUDOMÁNYOS

FOLYóIRATELŐFIZETÉSI ÁR:

1 évre 10 pengő. - y,; évre 5 pengő.Felelős szerkesztö és kiad): Lajta Andor.

Szerkesztűség és kiadóhivatal:BUDAPEST, VII., THÖKÖLY-ÚT 75.

Telefon: 97-0-76,Párisi szerkesztöség:

Artur Vitner, 3, rue Charles BeckParis (VII.)

Megjelenil, mínden hónap elsején.Minden cikkért a szerző felel.

w_""'_..--lIiI'----Nyomatott:

Otthon-nyomda, IX., Lónyay-u, 50.Telefon: 87-2-87.

25

Budapesti filmpiac Filmmegjelenések 1934.jul. és aug. hónapokban

JELMAGYARÁZAT. Megj. = Megjelenési hely. - H. = Hossza. - F. = Felirás. - M.Műfaj. Fősz. = Főszereplök. R. = Rendező. - C. = cenzura. - a. = aluli. - f. = felüli.

I Bestiák. - Megj. : Palace. - H.: 210Üi m. - M.:CINEl'Ill-FILM, Vlll. 23 Isrner etterj esztő. - F' Lakner A. - Fősz. : Ál-

latok. - R.: Frantz Buek. - c.: A.Erzsébet-körút 8.

beszélnek.Tel.: 37-5-70. Egy asszony akiről - ~·legj. : Forum.VIII. 23

I- H.: 2039 nL - M.: Dráma. - F.: Lakner A.- Fősz. : Ann Hardíng, J. Boles. - c.: A.-

I Seoleés az Örddg seig etről, - Megj.: Palacc. -VIll. 16 H.: 23'00 m. - .1\-1. : Kalandos tört. - F.: Sík-

ECO-FILM lóssy I. - Fősz, : R. Colman, A -. Harding. - R.:

Rákóczi-út

IEstey Rugtles. - c.: A.

14.Tel.: 42-9-76. Arulo (Libanon assz onyc), - Megj.: Corso, Cor-

! VII]. 23 vin. - H.: 2500, m, - M.: Dr áma. - F.: Sik-lóssv I. - Fősz. : Spinelly és J. Murat, - R.:- I ]ea~~ Epstein. - c.: A.

I Három pajtás. - i\Jcgj. : Omnia, :.\.füjég. - H.:

IViI. 19 2i!40 nl. - M.: Operette. - F' Szántó A. -

I Fősz. : ]. Boles. - R.: D. Butler. - c.: A.

I Ma éjszaka várlak. - Meg], : Omnia, M űj ég. -

FOK FILM r.-t., VU. ::!8 H.: 2480' 111. - ::vr.: Vígj. - F.: Szántó A. -

I Fősz.: ]. Jugo. - R.: C. Boesc. - c.: A.Rákóczi-út 19. Tel.:

Paris démona, Megj, : Omnia, Műj ég. II.:39-4-37 és 31-6-58. - -VlIl. 5 1800 m. - 11,.L: Dráma. - F.: Szántó A. -

Fősz. : A. Menjou, - R.: M. Ball. - c.: A.

Bábszínház. - Megj.: Forum. - H.: 2765 111.

I vui 10 - M.: Operette. - F.: Szántó A. ~ Fősz. : L.I Harvey, G. Raymond. R.: R. V.' Lee.-C. : A.I -

I I Párisi éjszCJMk. - Megj.: Ker t-rn. - H.: 2239vu. 30 111. - M.: Zenés vígj. - F' Siklósy I. - FŐ,Z.:

Dolly Haas, - R.: F. Oz.ep. - c.: F.HERl"IES-FILM, I

Imádom magát. - Megj : Márkus-Park. - H.:Erzsébet-körút 8.

ViI. 30 2154 111. - 101.: Zenés vígj. - F.: Siklóssy L -Tel.: 40-0-28. I Fősz. : C. Huning. F. Lawton. - c.: A.

IA üto k saios Murtour. - Megj.: Márkus-Park. '----I VUI. 16 H.: 2184 m. - M.: Detektív tört.. - F.: Sik-

Iióssy L - Fősz.: H. Ken~lall. - R: ThornasBenkey. - c.: F:

HIRSCH és TSUH, I I Búcsú az írógéptöl. - Megj.: Décsi. Kamara. -

Rákóczi-út 14. I Vlll. 14

IH.: 2310 m. - M.: Zenés vígj. - Fősz.: 1L

Tel.: 43-8-35. Clory és ]. Murat. - R: René Puj ol. - c.: A.

I Adám megcsatic Évát. - Megj.: Kert-rn., Kama-. vm 7 ra. - H. 2257 m. - M.: Társ. dráma. - F.:Lakner A. - c.: A.

PÁl'iUll-FILM Tl aeu g csókok, igaz konwyel«. - Megj. : Casino.Erzsébet-körút 8. Vlll. 8 - H.: 2107 111. - M.: Életkép. - F,: Radó LTel.: 40-6-25.

- Pősz. : H. Nicse. Atilla Hörbiger, B. Bírd.Dénes György. - c.: AMindenki Rycmus. - Megj. : Casino. - H.: 2144

Vlll. S I m. - M. : Kalandor. - F.: Radó 1. - 'H'"~< osz.:Ch. Susa, Fritz Rasp, Péter VOS3. - c.: F.

26

VII. 5 I Szivárvány. - Megj.: Kert-m. - H.: 2735 rn.M. Dráma.-F. Erb. - FŐ6z.: L. Stone. - C. A.

Vll.5Peggyból nagy nő lesz. - Megj.: Forum, Radius,

l'IETRO-GOLDWYN Műjég.- H.: 2369 m.-M.: Dráma. - C.: A.MAYER DISTR., Miss Ek'Tazit. - Megj.: Műj.ég, Royal-Apollo.VIII., Sándor-tér 3. VII. 13 - r-r. : 2735 m. - :'1. : Dráma. - F' Erb. -Tel.: 44-4-24 és 25. Fösz.: J. Crawford. ~. R.: V. Flernming. - C. A.

Feketeszárú, cseresZnye. - Megj.: Royal-Apollo.VilI. 14 - II. : 2010 m. - M.: Dráma. - F· Erb. -

Fósz.: 1(. Francis, R. Aster. W. Huston. -,c.. A.

MŰVÉSZFILM,

I IFélvérű Bestia. - Megj.: Palace. - H.: 1700

Rákóczi-út 4ű. VIll. 2 m. - M.: Dráma. - F.: Pacséry L. - Fósz.:Tel.: 40-3-97. I. Dunne, :'1. Loy, R. Cortez. - C.: F.

VII. 19Öielsége setrájkol, - Megj : Kert-ru. - H.: 2160

m.-F.: Pásztor B. - Fősz.: M. Green. - C. : A.Kolostor gyermeke. - Megj.: Radius, Simplon.

VilI. 14 - H.: 2114 m. - F.: Pásztor B. - Fősz.: D.

I Wieck. - R.: E. Leisen. - c.: A.PARAMOUNT FILM Bo/;e'To. - Megj.: Kamara, Décsi. - H.: 2317

FORGALMI R. T., VIII. 23 m. - F.: Pásztor B. - Fősz.: G. Raft. C. Lom-VII., Rákóczi-út 59. . bard. - R.: M. Lcisen. - C.: A .Tel.: 34-4-37, 4ű-5-22'1 lv/a még az enyém vagy. - Megj.: Radius. -

VIII. 30 H.: 20'43 m. - F.: Fodor S. - Fősz.: B. Crosby,C. Lombard. - R.: N. Taurog. - C.: A.Vadlovak völgye. - Megj.: Rialto. ~ H.: 1644

VIII. 30 m.-M.: Cowboy. - F.: Pásztor B. - Fősz.:

IRandolph Scott. - R.: H. Hathanway. - c.: A.

Mese a leg én:yJakásr ól (A mesterdetektiu ;. -VIII. 9

Meg]. : Casino. - H.: 2350 m. - M.: DetektívSTYLUS-FILM vígj. - F.: Tibor János. - Fösz.: C. Horn, G.

Erzsébet-körút 8. Alexander, G. Maurus, Theo Lingen. - c.: A.Tel.: 44-2-59. A hongkongi gyujtogató. - Megj.: Omnia. -

VIII. 21 H.: 2000 m. - M.: Kalandos tört. - F.: TiborJános. - Fösz.: R. Dix, G. Andre, L. Pitts. - C.: A.

I Vége jó, minden jó! - Megj.: Uránia, Corvin,

VIII. 15Kert-ni. - H.: 2439 m. - M.: Vígj. - F.: Lán-dor. - Fósz.: D. Kreysler, Leo Slezák. Ida Wüst,

lJFA·FILM RT., I W. Lieberrauer. - R.: H. Steinhoff. '- C.: A.

Ko;,suth Lajos-u. 13. VIll. 23 Paló n6szútja. - Megj.: Uránia, Kert. - H.:

Tel.: 83-8-57 és 58. I 2324 m. - M.: Exped. - c.: A.,lléltáságos asszony trafikja. - Megj.: Urá.nia.

VIII. 30 I- H.: 2497 m. - M.: Színrnű. - Fősz.: NagyKató, W. Tutsch. H. Niese, A. Sandrock, H.

IMoser, Waldau. - R.: R. Schünzel. - c.: A.Seereiem (ö'Tökszlfrel·em ). - Megj.: Casino. -

UNIVERSAL-FILM Vili. 16 H.: 2221 m. - M.: Dráma. - F.: Pacséry. -Népszínház 21- Fösz.: J. Boles, G. Stuart. - C.: A.u.Tel.: 38-4-48. Mi lesz veled emberke? - Megj.: Casino. - H.:

VIII. 31 I 2672 111. - M.: Dr. - F.: Pacsérv. - Fősz.: :'1.Sulla.va.n, D. Montgomery, - C.: A.

WARNER BROS I VIII. 22Tania - a mosekuai leány. - Megj.: Radius. -

First National H.: 1808 m. - M.: Dr. - F' Sárközy A. -Vltaphone Pldnres, . Fősz.: K. Francis, R. Cortez, VI. Oland. - C.: A.

József-körút 32. Egy férfi mult ja. - Megj.: Kert-m. - H.: 1720Tel.: 32-5-90. vm. 22 I 111. - M.: Dr. - F.: Fodor. - Fösz.: Douglas

Fatrbanks, P. EIlis. - c.: A.

27

+- +:~~)l~.--------~.

Irja: Érückner János okI. gépészrnérnök.

.V4szon~ vagy fém-ernyő?Sokan kérdezik, hOgy filmszínházukban

melyik típusú vetítő ernyöt alkalrnazzák, avászon-ernyőt-e yagy pedig a fém, ugy ne-vezett aíumíníum-ernyötf Erre a kérdésrea. feleletet megadja magának az illető ve-títő -emyöuek a viselkedése. A fém vagyaluminium er.llyő élesen irányító hatásúvagyis a -ráeső· fényt kevés szórodással vetivissza. Ép ezértez a tipus csak a hOSS2úckás . alaprajzú, szmházaknál előnyös. Ezzelszemben,' a vászon-ernyő erősen szóró IHf~tású, míérj is a szélesebb alapterületű szín-házaí; ernyő je. ,Itt említjük meg, hogy alégideáHsabb mozgö alapteriilet a legyezőforma, amelynél mínden nézi> jól látja a: ké-pet. Ez. a legyező forma akkor helyes, ha ahatárvonalal, 400-nál nagyobb szöget nemzárnak bel.

Az utánhangzás.Az . akusztika a hangosfiImmel kapcsolat-

ban szamos új [elenséget kutatott ld és ál-lapította meg törvényszerüségeít. Igy azutánhangzás egyike azoknak a jelenségek-nek, amelyek napjaink hangos fílmsaínba-zalnál igen fontosak és amelynek gyakor-lati megállapítását ujabban bevezetett mód-szerrel pontosan ki tudják mérni. Az után-hangzás a hangszórótól kihocsájtott hang-hullámok visszaverődéséből származik. Ha-tása, hogy az elhangzott szö, melódia hosz-szabb időtartamúnal, csendül, vagyis az el-hangzási időt megnyujtja. Az utánhangzásegy bizonyos mértéke ssükséges aplaSz"tíkus hangvisszaadáshoz, de egy határon túlkáros, mert érthetetleuné teszi a szót, sőtmagasabb fokon az utánhangzás már vlssz-hanggá alakul. '

Érdel,es tudnunk, hogy pl. az utánhang-zás a templomukban lehet a legnagyobb,mert itt a hang megnyujtás pszihikai hatásaa kedélyre me'gnyugtató. Ezzel szembenegy koncertteremben például az utánhang-zás már kisebb, de, nem elenyéSző, mert azeredeti zene, a maga teljes érvényesülésé-hez megkíván bizonyos utánhangzást. Azitteni utánhangzásnak nem célja azonbannyujtani az elhangzottakat és ezáltal a ke-délyt bizonyos jámborabb hangulatba indí-tani. Viszont a hangos filmszínházakban azutánhangzás a legkisebb legyen, mert _ ahagosfllm felvételnél a hangmérnök már ugy

állítja. be az akusztikai helyzetet, hogy egy-szeramind a, képnek megfelelő utánhangzásaJeglyen. Már most, ha a filmszínházaknaknagy az utánhangznsa, akkor az még meg-nyujtja az eredeti utánhangzást és így az

.illuziő rovására megy. -

A film-hurok,A gép fej felső dobja és kapuja között,

valamint a keresztdob és alsó dob között al'ilm berűzésekor hurkot képezünk. Ezekneka hurkoknak az a célja, hogy kiegyenlítsékaz alsó és felső dobol, folytonos és a ke-resztdobok szakaszos mozgását, Vetítés köz-ben a hurkok meglehetősen zajosak, ame-lyet lehet a hangtompítóval (lényegében egya hurkot alátámasztó görgő) csökkenteni. Aza] nagyságát fokozza, ha a film erőtelje-.sebben kiszáradt. A helytelenül beállítottgörgőiméi a hurok elhuzödik mert ez eset-ten ll; görgő távolsága a dobtól a kelleténeljóval nagyobb, így a film a Iogas-dobokfog tetején atcsüszlk. A túl kis hurok adob erdteljes húzása míatt perforáció-ron-gálásra vezet, viszont a túl nagy huroknálkönnyen áthajlik a dobokon és filmszaka-dást okoz.

A lámpaház.A lámpaház foglalja magába a vetítőgép

fényforrását és egyrészt azt a célt szolgálja,hogy a filmet a fényforrás közvetlen láng-játÓl védje, másrészt, hogy a zavaró mel-lékfényeket kikűszöbőlje, A lámpaház ket-tős falú és többnyire aszbeszttel bélelt,hogya külső fal minél kevésbé meleged'leriát és így az esetleg előforduló filmmel tör-ténő éríntkezéstöl ne támadjon tűz. A lám-pahás alalqa és nagysága az alka'mazottlényforrás szerínt változik. A nagyobb íény,torrassal bíró lámpa házaknak két oldalaj-tajuk van, amelyek egyikére sokszor a dia-vetítő berendezés kerül. A krater e!'lenőr-zését egy hőálló színes üvegen keresztü]végezhetjük, amelyhez a lehetőség szerintmély tonusú színt válasszunk, vagyis átné-zésnél csakis az izzó kratert láthassuk ne-hogy az ív a szemet vakítsa, Ajánlatos aszínes üveget drótháló- közé tenni, amivelaz üveg elrepedés ét kerűljük el. A lámpa-ház első részén van a fényzáró tölcsér, amelymacskaszem-elzárö szerkezettel takarja elvagy nyitja meg a fény útját. Különös gon-dot fordítsunli a fényelzáróra, hogy azkönnyen és kifogástalanul müködjék. Ha azáró lapok elgörbültek egyenesítsük I,iazokat és az összeszerelésnél hagyjunk avezető részeknél bőséges légrés t, hogy afémlapolmak amelegség következtében elő-álló táglllásra helyük legyen. Gondozzuk éstartsuk tisztán a lámpaházat, ne leg-yen azgyüjtőhelye a szénvégeknek, szerszámoknakés pornak.

28

JÖVONK!KIS FILMEKEN

a RoyalApolloban

Forgalomba hozza:Rajnai GJulaFilmvállalat aBudap.st, Dohány-u. 46.

Telefon: 36-9-18.

AZAl AGFA-POSITIVa legjobb és a legtartósabb

kópiaanyag

VEZÉRKÉPVISELŐMagyarország részére:

Lajta AndorBUDAPEST

VII., Thököly-ul 75.T e I e f o n: 97-0-76.

.4..................•........••........................

A LEGTÖKÉLETESEBB KÉPNEGATIV••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••D U P - N E G A T I V, H A N G - N E G A T I V Tf3

EGYÉB NEGATIVOK:SPECIAL-NEGA TIVEXTRA RAPID-NEGATIVKINECHROM-NEGATJVAEROCHROM-NEGA TIV

.....-;.

MINDEN HÓNAPBAN EGY SUPERFILMJELENIK MEG A RÁD.US FILMPALOTÁBAN:

~ Szeptember hó:

A RIVALDA FÉNYE(FOOTLIGHTPARADE) (Ruby Keeler, Dick Powell,

James Cagney)

O"f6ber h6:

(WONDER BAR) (Al Jolson, Dolores del Rio,Kay Francis, Ricardo Cortez)

November h6:

MADAME DUBARRY(Dolore. del Rio) . ~

Warner Bros. First National Vitaphone Pictures

'

magyarországi képviselete r. t.

Budapest, VIII., lózsef-körut 30-32. ~Telefon: 32·5-90. ~

.....,~~~~~ ~~~~_~ aJNyomatott: otthon-nyomda (Kis Iván) Budapest, lX., Lónyay-utca 50. - Telefon: ffl-2-ffl. és ffl-5·17.