életrajzok

1. Ács Erzsébet (Karcag, 1946.)

Collegiumba kerülésének éve: 1965. Magyar-pszichológia szakos hallgató. Pedagógusként dolgozik

Székesfehérváron, jelenleg is tanít.

2. Adamik Tamás (Kecskemét, 1937. aug. 6.)

Latin-orosz szakos hallgatóként 1961-ben kerül a Collegiumba. 1966-tól 1973-ig a Tankönyvkiadó

idegen nyelvi szerkesztője. 1993-tól az ELTE Latin Tanszékének oktatója. 1990-ben ugyanitt egyetemi

tanár, majd tanszékvezető. Az Ókortudományi Bizottság elnöke, az Ókortudományi Társaság

főtitkára. Arisztotelész retorikájának fordítója. Kutatási területe: a római irodalom az archaikus, az

arany-, ezüstkorban és a késő császárkorban. A Magyar Akkreditációs Bizottság tagja.

3. Ágh Attila (Budapest, 1941. júl. 15.)

1959-ben kerül a Collegiumba, filozófia-történelem szakos hallgató. 1966 és 1967 között Nancy-ben

egyetemi stúdiumon vett részt. 1964 és 1980 között az MTA Filozófiai Intézetében dolgozik. 1980-tól

1990-ig a Külügyi Intézet igazgatóhelyettese, megbízott igazgatója, tanít a Párttörténeti Intézetben. A

Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem politikatudományi előadója, tanszékvezető egyetemi

tanára. 1999 és 2002 között Széchenyi ösztöndíjas. 2001-től 2004-ig az MTA közgyűlési képviselője, a

Politikatudományi Bizottság tagja. A '70-es évek végén Tanzániában, a '80-as évek elején Indiában,

később Bécsben vendégprofesszor. 1997-ben Bibó István, 2003-ban Pro urbe Budapest, 2005-ben

Szentgyörgyi Albert díjjal tüntetik ki. Több mint húsz politikatudományi és társadalomelméleti könyv

szerzője.

4. Alabán Ferenc (Guszona, Szlovákia, 1951. febr. 25.)

1969-ben nyer felvételt a Collegiumba mint magyar-latin szakos. Később a latint elhagyva felveszi a

szlovákot. A nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Tanszékének tanársegéde, majd adjunktusa, docense.

Magyar irodalomtörténetet, komparatisztikát, kisebbségi magyar irodalmakat tanít. 1994-től a

Konstantin Filozófus Egyetemmé alakult főiskola Humán Tudományok Karának dékán-helyettese.

1998-ban a besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetemen kap megbízást a Hungarisztikai

Tanszék létrehozására. A tanszék a magyar nyelv és kultúra tanulmányi szak keretében a filológusok

képzését látja el. A mai napig vezeti a tanszéket. Egyetemi professzor.

5. Albert Fruzsina (Budapest, 1969)

Történelem-angol szakos hallgatóként 1987-ben kerül a Collegiumba. Szociológia-angol szakon végez.

A PhD fokozat megszerzése után másfél évet tölt az USA-ban. Ezt követően az MTA Pszichológiai

Intézet munkatársa lesz. 1999 óta az MTA Szociológiai Kutató intézetének tudományos

főmunkatársa. Mellette a Zsigmond Király Főiskolán a Szociológiai Tanszék vezetője. Magyar szakértő

az EU Network of Independent Experts on Social Inclusion szakértői tanácsadó testületben.

6. Albert József (Bácsszentgyörgy, 1944. ápr. 29.)

1964-ben magyar nyelv és irodalom-népművelés szakos hallgatóként lesz collegista. 1970-től 1971-ig

a Vonyarcvashegyi Művelődési Ház igazgatója. 1972 és 1973 között a Veszprémi Városi Tanács

Művelődési Osztályának közművelődési felügyelője, a Megyei Művelődési Központ kutatási

csoportvezetője. 1984-től a Veszprémi Egyetem tudományos főmunkatársa, majd 1997-től 2004-ig

docense. 1998-tól a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanszékvezetője. Szociológiát, azon belül

is környezet- és értelmiségszociológiát oktat. 10 könyve jelent meg. A Magyar Szociológiai Társaság

tagja.

7. Ambrus Géza (Tapolca, 1974.)

Vegyész szakosként lesz collegista 1993-ban. 1998-ban kap vegyész diplomát, 2002-ben

közgazdászként végez a Közép Európai Egyetemen és 2004-ben PhD fokozatot szerez az ELTE

Biokémia szakán. 2002 és 2005 között a RecomGenex biotechnológiai cég vezetője Budapesten.

2005-től posztdoktori tanulmányokat végez a kaliforniai Scripps kutatóintézetben. 2010-től a Takeda

gyógyszerkutató cégnél dolgozik San Diegoban.

8. Arató György (Veszprém, 1955.)

1974-ben magyar-népművelés szakos hallgatóként lesz collegista, s végzi az esztétika szakot is. 1980

és 1984 között a budapesti Nemzetközi Előkészítő Intézet könyvtárosa, tanára. 1984-től öt éven át az

Eötvös Collegium könyvtárának vezetője. Közben óraadó a SOTE Idegen Nyelvi Lektorátusán, és a

Magyar Lektori Központ, majd a Nemzetközi Hungarológiai Központ munkatársa. 1989-től

vendégoktató Sumenban, a Konsztantin Preszlavszki Egyetem Szlavisztika Tanszékén. 1990-től 1994-

ig a szófiai Ohridai Szent Kelemen Tudományegyetem Magyar Filológiai Tanszékének tanára. Két

alkalommal (1994-1999), (2004-2008) a szófiai Magyar Kulturális Intézet igazgatója. Közben a NKÖM

Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Osztályának vezetője, majd közigazgatási szakmai tanácsadó.

Jelenleg a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban dolgozik. 2000 és 2003 között a PPKE, 2010-ben a

Pécsi Egyetem óraadó tanára.

9. Asbóth József (Dunamocs, Csehszlovákia, 1953. okt. 27.)

Magyar-angol szakos hallgatóként 1972-ben lesz collegista. 1977 és 1978 között a pozsonyi Tatratur

utazási iroda vezérigazgatója. 1978-tól a Csehszlovák Rádió magyar adásának adásvezetője és

hírolvasó bemondója. 1980-ban a Komáromi Magyar Tannyelvű Gimnázium magyar-angol szakos

tanára. A Csehszlovák Tv magyar adásának műsorvezetője. A zselízi, gombaszögi országos kulturális

fesztiválok, és az amatőr színjátszók fesztiválja, a Jókai Napok résztvevője, szervezője. Jelenleg a

Duna TV munkatársa, szerkesztő-bemondó.

10. Bába Iván (Teplice, 1950.)

1969-ben kerül a Collegiumba, magyar-angol szakos hallgatóként. 1974-től két éven át a pozsonyi

Madách Könyvkiadó munkatársa, 1976-tól a Rádió irodalmi osztályán szerkesztő, 1983 és 1989 között

a Nagyvilág, a Kortárs munkatársa, a Dátum főszerkesztője. 1990-től a Külügyminisztérium

főosztályvezető helyettese, majd az elemző és tájékoztató osztály vezetője. 1992-től helyettes

államtitkár, majd 2002-ig közigazgatási államtitkár; varsói nagykövet, a Duna Kör alapító tagja. Cseh,

lengyel és szlovák szépirodalmi művek fordítója. Jelenleg, 2010 óta közigazgatási államtitkár.

11. Bauernhuber Enikő (Ajka, 1980.)

2000-ben lesz collegista, magyar-francia szakos hallgató, a Francia Műhely tagja. 2005/2006-ban

francia kormányösztöndíjasként folytatja tanulmányait összehasonlító irodalomból az Université de

Paris XII- Val de Marne-on és a párizsi École Normale Supérieure-ön. 2006 őszén Master 2 diplomát

szerez. 2006-tól 2007-ig a veszprémi Katedra Nyelviskolában tanít francia nyelvet. 2008-tól a Petőfi

Irodalmi Múzeumban dolgozik, ahol a Közönségkapcsolatok és Marketing Főosztály munkatársaként

közművelődési feladatokat lát el.

12. Babics Anna ( Zalaegerszeg, 1958.)

Történelem-német szakos hallgató, 1977-ben lesz collegista. 1987 óta a budapesti Veres Pálné

Gimnáziumban tanít.

13. Bábosik István (Jásztelek, 1940. febr. 13.)

1958-ban lesz collegista, magyar-pedagógia-pszichológia szakos hallgató. 1963-tól az ELTE BTK

Pedagógiai Tanszékén dolgozik aspiránsként (1968-1971), adjunktusként (1972-1975), majd

docensként (1975-1990). 1990-től egyetemi tanár, tanszékvezető. 2000-től a Neveléstudományi

Intézet igazgatója, dékán helyettes. Széchenyi díjas. 1997 és 2004 között az MTA közgyűlési

képviselője, a Pedagógiai Bizottság tagja. Kötetei, tanulmányai az erkölcsi tudatosság és a

magatartás, a személyiség- és jellemformálás, jellemfejlődés tárgykörében jelentek meg.

Neveléselméleti munkái a hazai neveléstudomány alapkönyvei.

14. Bagó Ilona (Homokmégy, 1957. okt. 17.)

1976-ban nyer felvételt a Collegiumba, magyar-pedagógia szakos. 1982 óta a Petőfi Irodalmi

Múzeumban dolgozik. Többek között a Móricz –hagyaték egyik gondozója.

15. Bakonyi Borbála (Zirc, 1968)

Orosz-német szakos hallgató, 1986-ban lesz collegista. Az egyetemi végzés után Dunaharasztiban

középiskolai nyelvtanár. Itt, a Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskolában tanít, német és

angol nyelvet, majd (1995 óta) a várpalotai Thury György Gimnáziumban német nyelvet oktat.

Jelenleg is itt dolgozik. Közben szaktanácsadó a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézetnél.

16. Bakos István (Bánfa, 1943.)

1964 és 1970 között collegista, mint magyar-népművelés szakos hallgató. Két évig a Diákbizottság

titkára, a Falukutató csoport szervezője. Az egyetem elvégzését követően tudományos kutatóként,

kutatásszervezőként, köztisztviselőként dolgozik. 1980-tól vesz részt a nemzeti ellenállást és

szolidaritást szolgáló Bethlen Gábor Alapítvány munkájában. Szervezője a Lakiteleki Találkozónak, az

MDF alapító tagja. A Hitel egyik szerkesztője 1988 és 1991 között. Megalapítja a Magyar Felsőoktatás

c. havilapot, 1994 és 1999 között a Magyarok Világszövetségének választott főtitkára. Jelenleg is több

alapítvány kurátora.

17. Balázs Judit (Rábaszentandrás, 1951. jún. 24.)

1970-ben magyar-francia szakos hallgatóként lesz collegista. Másodéves, amikor leadja a francia

szakot és felveszi a népművelést. 1975-től 2008-ig az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa.

Szakterülete a magyar történeti mondattan. Jelenleg nyugdíjas.

18. Balga Attila (Balassagyarmat, 1965. febr. 4.)

Matematika-fizika szakos hallgatóként kerül a Collegiumba 1984-ben. Az egyetem után a budapesti

Eötvös József Gimnázium matematika-fizika szakos tanára lesz. Közben elvégzi az informatika szakot

is. Fő tantárgya a matematika, fő profilja a tehetséggondozás. Oktatási szakértőként emelt szintű

érettségi elnökként dolgozott. Tagja az Arany Dániel Középiskolai Matematikai Lapok

szerkesztőbizottságának.

19. Balla Kálmán (Pozsony, 1954. febr. 16.)

1973-ban lesz collegista, magyar-angol szakos. 1978 és 1987 között a pozsonyi Madách Kiadó

szerkesztője. 1987-től 1990-ig az Irodalmi Szemle szerkesztője. Ugyancsak szerkeszti a Nap című

hetilapot. Több verskötete jelent meg, esszéket, tanulmányokat, kritikákat ír és fordít szlovák és cseh

nyelvből. Pozsonyban él.

20. Balogh Elemér (Nyitra /Csehszlovákia/, 1938. jan. 19.)

1956-ban lesz collegista, magyar-latin szakos hallgató. Collegista és egyetemi éveit megszakítja; 1957-

től 1960-ig segédmunkás. Tanulmányait 1960 és 1964 között folytatja. 1964-től egy évig tanári

pályán helyezkedik el. 1965-től 1974-ig Veszprémben a Napló, majd a Mestermunka munkatársa.

1974-ben politikai okokból eltávolítják a laptól. /Segédmunkás, taxisofőr /. 1979 és 1982 között a

szolnoki Szigligeti Színház dramaturgja. 1984-től 1986-ig a Jel-Kép szerkesztője, 1990 és 1994 között a

veszprémi Napló főszerkesztője, 1994-től szabadfoglalkozású. Ő a Csíksomlyói passió című nagy

sikerrel bemutatott színmű szövegírója (1982). Versek, regények, novellák, színművek, hangjátékok

szerzője. /Ússzatok halacskák, Szépségverseny, Kutyakomédia, A semmi farka c. művek írója./

21. Bándli Magdolna (Várpalota, 1950. aug. 06.)

Collegiumba kerülésének éve: 1968. Magyar-orosz szakos, majd felveszi a német szakot is.

Középiskolai tanárként dolgozott az egyetem után, majd a Veres Pálné Ginázium (Budapest)

igazgatóhelyettese 32 évig. 2009-től nyugdíjas. Szabadidejében fest, önálló kiállításokkal jelentkezik.

22. Bangha Imre (Győr, 1967.)

1985-ben magyar-történelem szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. Később, 1987-től felveszi az

indológia szakot, és leadja a történelmet. 1993-ban angol nyelvet tanít Csíkszeredán. 1994 és 1998

között doktori hallgató az indiai Sántinikétanban. 1998-tól tanár az Oxfordi egyetemen (Lecturer in

Hindi, Faculty of Oriental Studies.) 2003-tól a Csíkszeredai Sapientia Egyetem Kőrösi Csoma Sándor

Keletkutató Központjának vezetője.

23. Bánóczi Rozália (Sajókaza, 1949.)

1967-ben lett collegista orosz-latin-görög szakon, később a németet is felvette. Az ELTE ÁJK-n tanít

jogi latint és görögöt több mint 30 éve.

24. Barabás Rózsa (Pápa, 1947. nov. 15.)

Magyar-orosz szakos hallgatóként 1966-ban kerül a Collegiumba. 1997-ben az ELTE-n elvégzi a

könyvtár szakot. 1972-től 1974-ig általános iskolai tanár Rádon, majd Vácott tanít 1982-ig.

Dunakeszin és Vácott könyvtáros a helyi városi könyvtárakban 1987-ig. 1987 és 2010 között a váci

Bernáth Kálmán Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola könyvtárosa, tanára.

25. Baracsi Erzsébet (Kecskemét, 1957. szept. 11.)

1978-ban lesz collegista, történelem-levéltár szakos hallgató. A Művelődési Minisztérium Levéltári

Osztályának Módszertani Osztályán dolgozik 1981-től 1986-ig. 1986 és 1995 között a Semmelweis

Orvostörténeti Múzeum tudományos munkatársa. 1995-től köztisztviselő a BM Történeti Irattárában,

ill. a Történeti Hivatalban (ma Történeti Levéltár). Jelenleg a BTK Segédtudományi Tanszékén

forrásolvasást tanít.

26. Baranyi Ferenc (Pilis, 1937. jan. 27.)

1957-ben lesz collegista, magyar-olasz szakos hallgató. 1963-tól 1968-ig az Egyetemi Lapok

munkatársa. Ezt követően az Ifjúsági Magazin főszerkesztő-helyettese, a Magyar Ifjúság irodalmi

rovatvezetője. 1972-től szabadfoglalkozású. Irodalmi és művészeti műsorokat készít, vezet. 1976-tól

az MTV-ben főosztályvezető-helyettes, majd szerkesztő, főmunkatárs. A Palócföld szerkesztője.

Versköteteiben, költői világában az irodalom társadalmi kötődését hangsúlyozza. Olasz és francia

költőket fordít. Televíziós dokumentumjátékot készített Rossiniről, Csajkovszkijról, Wagnerről.

27. Barkász Emőke (Fehérgyarmat, 1975.)

1994-ben, angol-magyar szakosként kerül a Collegiumba, később felveszi az összehasonlító

irodalomtudomány szakot is. Francia-angol mesterdiploma (Université de Strasburg) Az ELTE-n, majd

a Sorbonne (Paris IV) egyetemen tanul összehasonlító irodalomtudományt. Jelenleg az Európai

Bizottság tisztviselője Brüsszelben.

28. Bárth Dániel (Kalocsa, 1976. febr. 22.)

1996-ban lesz collegista, latin, történelem, néprajz szakos hallgató. Történelem-néprajz szakon végez.

Az egyetem után az ELTE BTK Néprajzi Intézetébe kerül doktoranduszként, majd tudományos

munkatársként. Jelenleg adjunktusként oktat, 2010-ben habitált.

29. Bárth János (Jánoshalma, 1944. dec. 15.)

Történelem-néprajz szakos hallgatóként 1964-ben kerül a Collegiumba. Néprajzkutató. 1968 és 2007

között muzeológus és múzeumigazgató Kalocsán, majd 1970 és 1990 között Kecskeméten

múzeumigazgató.

30. Baski Imre (Kunszentmiklós, 1951.)

Magyar-orosz-török szakos hallgató, 1972-ben lesz collegista. 1978 és 1982 között az ELTE Török

Filológiai Tanszéken oktat török és tatár nyelvet. 1983-tól 1986-ig MTA, TMB tudományos

továbbképzési ösztöndíjas. 1986 és 1989 között segédmunkatárs az MTA Orientalisztikai Intézetében,

majd 1993-ig a kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimnázium angol-orosz tanára. 1993-től

2006-ig az MTA ELTE Altajisztikai Tanszéki Kutatócsoportjának munkatársa, főmunkatársa, 2007-től

az MTA ELTE, Közép-Ázsiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa.

31. Benkő Elek (Kolozsvár /Románia/, 1954. aug. 23.)

1973-ban kerül a Collegiumba, történelem-régészet szakos hallgató. 1979-től 1988-ig a

Székelykeresztúri Városi Múzeum régész-muzeológusa. 1989-ben az MTA Régészeti Intézetének lesz

tudományos munkatársa, majd tudományos főmunkatársa. Jelenleg az Intézet tudományos

tanácsadója. Kutatási területe: Erdély középkora, a középkori fémművesség valamint királyi

udvarházak és kolostorok a Pilisben.

32. Bence Lajos (Göntérháza /Jugoszlávia, 1956. júl.1.)

1987-ban lesz collegista, magyar-történelem szakos hallgató. 1981 és 1991 között a lendvai Kétnyelvű

Középiskola tanára. 1991-től a maribori Pedagógiai Egyetem Magyar Tanszékének munkatársa.

Szerkeszti a Hidak című televíziós műsort, a Népújság felelős szerkesztője. Verset, esszét, kisprózát,

gyerekverseket ír. Látlelet című verseskötete nyolc év lírai termését gyűjti egybe. Írott szóval a

megmaradásért címmel a szlovéniai magyarság évtizedeiről jelenik meg összefoglaló munkája.

Lendván él.

33. Benczik Vilmos (Szár, 1945. júl. 11.)

1964-ben lesz collegista, magyar-orosz szakos hallgató. Az egyetemi végzés után 1969-ben a nógrád

megyei általános iskolába kerül, majd a budapesti II Rákóczi Ferenc Gimnázium tanára lesz. 1976-tól a

Budapesti Tanítóképző Főiskola (2000-től az ELTE Tanító-és Óvóképző Főiskolai Kara) oktatója. 2003-

tól főiskolai tanár. 1980-ban egyetemi doktori fokozatot, 2001-ben Phd fokozatot szerzett. 2007-ben

habilitál. Spanyolból, portugálból fordít (többek között Borges, Garcia Márquez, Vargas Llosa műveit

ülteti át magyarra). Nyelvtudományi, kommunikációelméleti, irodalomtudományi témakörben

jelennek meg könyvei. Feleségével megalapítják a Trezor Kiadót.

34. Bethlenfalvy Géza (Huncovce-Hunfalva, Csehszlovákia, 1936.)

1956-tól magyar-orosz, később indológia szakos hallgatóként collegista. Az Akadémia Altajisztikai

Tanszéki kutatócsoportjában, az ELTE Belső-ázsiai Tanszékén tudományos munkatársként dolgozik

2007-ig. Vendégprofesszornak hívják Bécsbe, az Institut für Südostasien, Tibet und Buddhismuskunde

intézetbe tanítani. Kutat, könyveket ír; 2010 óta nyugdíjas.

35. Berecz Zsuzsa (Budapest, 1980.)

Magyar-német szakosként lesz collegista 1999-ben. 2005 és 2008 között dramaturgiát tanul Frankfurt

am Mainban. 2008 óta Budapesten él, dramaturgként, kultúrmenedzserként, fordítóként dolgozik.

36. Bertényi Iván (Budapest, 1939. aug. 16.) 1958-ban kerül a Collegiumba. 1959-től szakkollégista. Először magyar-történelem, lélektan-logika, majd 1960-tól lélektan-logika helyett levéltár szakos hallgató. Az egyetem elvégzése után az ELTE Történelem Segédtudományai Tanszékén 1963-ig gyakornok, majd tanársegéd, 1968-tól 1975-ig adjunktus, 1975 és 1990 között docens, 1990-től egyetemi tanár. 2009-től (nyugdíjasként) professzor emeritus. 1987 és 1993 között Keszthelyen a Helikon Kastélymúzeum könyvtárigazgatója. 1993-tól 3 éven át a Collegium igazgatója. Jelenleg az EC Baráti Körének és Kuratóriumának elnöke.

37. Ifj. Bertényi Iván (Budapest, 1975.)

1994 őszén került a Collegiumba, történelem - művészettörténet szakos bejáró hallgatóként. Az egyetem elvégzése után előbb középiskolában (ELTE Trefort Ágoston gyak. Gimnázium), majd egyetemen történelmet tanított. 2006-ban a Művelődéstörténeti Doktori Programon PhD-fokozatot szerezett Bánffy Dezső nemzetiségipolitikájából. 2000 és 2009 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen volt tanársegéd a Történeti Intézetben, majd 2009 őszétől az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékén adjunktus. Történészként elsősorban a dualizmus korával foglalkozik, azon belül is a politika-, eszme- és mentalitástörténeti kérdések érdekelik.

38. Bilkei Irén (Pécs, 1954. jún. 23.)

Latin-régész szakos hallgatóként lesz collegista 1972-ben. Levéltár szakos 1984-től. 1983-tól a Zala

megye i Levéltár főlevéltárosa. Kutatási területe Zala megye későközépkori és koraújkori története.

Óraadó a Nyugat-magyarországi Egyetem szombathelyi karának történelem szakán.

39. Bíró András (Cegléd, 1946. júl. 24.)

1968-ban angol-latin szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. 1983-tól 1986-ig a Szakszervezetek

Országos Tanácsa Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetében dolgozik. 1986-tól a SOTE nyelvi

tanszékén latin és angol nyelvet tanít.

40. Bíró Gyula (Cegléd, 1953. okt. 3.)

1973-ban lesz collegista pszichológia szakon. 1978-tól 1981-ig az Országos Neurológiai és Pszichiátriai

Intézet osztályos pszichológusa. 1981 és 1985 között a Nyírő Gyula Kórház vezető pszichológusa.

1985-ben kerül az Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézetbe vezető pszichológusnak Dr.

Buda Béla mellé, ahol 1992-ig dolgozik. Tanít a KLTE Pszichológia Intézetében, az ELTE Tanácsadó

Szakpszichológusi Képzés keretében, a BME és a Károly G. Egyetem Pszichológiai Tanszékén.

Vendégtanár Szegeden. Személyiség és képességfejlesztő tréningek, szemináriumok vezetésével

bízzák meg különböző cégeknél. Pszichodiagnosztikai, pszichoterápiás gyakorlatokat, autogén tréning

és hipnózis kiképző tanfolyamokat vezet az 1970-es évek végétől az ezredfordulóig. Egyik legtöbbet

publikáló pszichológus. A Magyar Hipnózis Egyesület vezetőségi tagja. E témakörben érintett külföldi

egyesületek magyarországi kapcsolattartója.

41. Bojtár Endre (Budapest, 1940.)

1960-ban lesz collegista, cseh-orosz szakos hallgató. 1963 óta dolgozik az MTA Irodalomtudományi

Intézetében, 1986 óta mint a Közép- és Kelet-európai irodalmak Osztályának vezetője. 1967-től 1971-

ig a Helikon c. folyóirat főmunkatársa volt, 1989 óta a 2000 című folyóirat alapító szerkesztője. 1977

és 1980 között a JATE docenseként tanított a Világirodalmi Tanszéken. 1991 és 1994 között a Central

European University Comparative Literature programjának az igazgatója volt.

42. Bolyó Judit (Dunavecse, 1968.)

Orosz-finn szakos hallgatóként kerül 1987-ben a Collegiumba, de finn szakon diplomázik. 1993-ban

ösztöndíjasként Finnországba kerül, ott ismerkedik meg mexikói férjével. 1995 óta él

Mexikóvárosban; először egy nyelviskolában dolgozik koordinátorként, jelenleg magyar és finn

nyelvet oktat a Magyar Nagykövetség számára.

43. Boncz András (1973.)

Matematikusként 1991-ben kerül a Collegiumba. Vezető aktuáriusként dolgozik az UNION

Biztosítónál.

44. Borhy László (Szombathely, 1963. ápr. 24.)

1982-ban lesz collegista, történelem-régészet-ókortörténet szakos hallgató. 1988 és 1991 között az

MTA doktori (TMB) ösztöndíjasa. 1988 és 1990 között doktori ösztöndíj a Heidelbergi Egyetem

Ókortörténeti Intézetében. Az ELTE BTK Régészeti Tanszékcsoport Ókori Régészeti Tanszékének

tanársegédje, adjunktusa, majd docense. Ez időben vendégtanár Heidelbergben. Az ELTE BTK

Régészettudományi Intézetének igazgatóhelyettese. Német és amerikai egyetemek vendégtanára. AZ

ELTE Rektori Titkárságának vezetője (1997-1999). „A félév krónikája” c. egyetemi lap szerkesztője.

Széchenyi Professzori Ösztöndíjas. Az MTA Ókortörténeti Bizottságának tagja, az MTA doktora (2004);

2006; tanszékvezető egyetemi tanár. 2007: az Akadémiai Díj elnyerése.

45. Boross Klára (Bonyhád, 1957. dec. 28.)

1976-ban kerül a Collegiumba, magyar-könyvtár szakos hallgató. Később, már munka mellett elvégzi

a latin szakot is. 1981-től az ELTE Egyetemi Könyvtárban kap állást, s itt dolgozik 2009-ig. (1999-től

2000-ig a Kézirattár, 2000-től 2009-ig a Régi Nyomtatványok Osztályának munkatársa.) 2009-ben az

MTA Könyvtára, Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményének Osztályán dolgozik.

46. Bozsaky Katalin (Gúta, Csehszlovákia, 1949. máj. 24.)

1970-ben néprajz-lengyel szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. Gyöngyösön, mint műszaki

tolmács dolgozik. 1990-ben a külügyminisztériumban a közép-európai térséget felügyelő

főosztályvezető-helyettes. 1994 és 1998 között az MK prágai nagykövetségén teljesít szolgálatot.

1998-ól 2002-ig a külügyminisztérium közép-európai osztályán főosztályvezető-helyettesként, majd

főosztályvezetőként dolgozik. 2002 és 2006 között Prágába kerül a nagykövetségre. 2007-től 2009-ig

Krakkóban főkonzul. Munkáját a lengyel fél a Lengyel Köztársasági Érdemrend Parancsnoki

Keresztjének odaítélésével jutalmazta. Jelenleg a MK pozsonyi nagykövetségén teljesít szolgálatot.

47. Bozsonyi Károly (Dombóvár, 1966.)

1986-ban lesz collegista, történelem, filozófia, szociológia, fizikus szakon végez. Az egyetem

elvégzése után a Károli Gáspár Református Egyetemre kerül. Jelenleg az egyetem

Társadalomtudományi Intézetének vezetője, rektorhelyettes. A Collegiumban e

Társadalomtudományi Műhely szakvezetője. Részt vállal az EC Kuratóriumának munkájában.

48. Börzsönyi Péter (Debrecen, 1972.)

Angol-orosz szakos hallgatóként 1990-ben kerül a Collegiumba. Az ELTE Apáczai Csere János

Gyakorlógimnáziumának vezetőtanára.

49. Börzsönyi Tamás (Debrecen, 1970.)

1989-ben lesz collegista mint fizikus szakos hallgató. 1994 óta az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai

Kutatóintézetében dolgozik, jelenleg tudományos főmunkatársként.

50. Bradean, Nelu (Arad, 1952. júl. 22.)

Magyar-finnugor-általános germanisztika (skandinavisztika) szakos hallgatóként 1973-ban kerül a

Collegiumba. Egyetemi tanár a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetében.

Számos nyelvet beszél felsőfokon.

51. Bubnó Hedvig (1961. febr. 14.)

Történelem-spanyol szakos hallgatóként 1981-ben kerül a Collegiumba. 1990 és 1992 között az ELTE

BTK Történeti Könyvtárában dolgozik. 1993-tól megbízott előadóként spanyol nyelvet tanít a

Collegiumban. 2000-től a KRE Medievisztika Tanszékének adjunktusa. Kutatási terület: középkori

művelődéstörténet.

52. Burcsi Péter (Pápa, 1977. május. 23.)

Matematikusként lesz collegista 1996-ban. Az egyetem elvégzése után az ELTE Informatikai Kar

Komputeralgebra Tanszékére kerül. /doktori iskola, majd tanársegéd, most adjunktus /

53. Burján István (Apatin, Jugoszlávia, 1958. febr. 1.)

1977-ben lesz collegista, néprajz-régészet szakosként. Az egyetem elvégzése után nyolc évig a

Vajdaságban dolgozik, mint könyvtáros. 1993-ban Pécsre költözik, ahol a Janus Pannonius Múzeum

Néprajzi Osztályának főmuzeológusa lesz.

54. Cellik Barbara (Sopron, 1973.)

Német –angol szakosként nyer felvételt 1992-ben a Collegiumba. A soproni Berzsenyi Dániel

Evangélikus Gimnáziumban tanít angol és német nyelvet és irodalmat.

55. Černý Michal (Prága, 1957.)

1977-ben lesz collegista mint magyar-német szakos hallgató. Konferenciatolmács, fordító, a magyar

irodalomról publikál tanulmányokat. 1990-ben diplomáciai szolgálatba kerül. Budapesten telje3sít

szolgálatot, majd Csehszlovákia szétválása után az új cseh nagykövetség ügyvivője. Vaclav Havel

köztársasági elnök irodájában dolgozik, majd Bonnban, Berlinben, Teheránban, Bécsben. Jelenleg a

Cseh Centrum igazgatója Budapesten.

56. Csaplár Krisztián (Győr, 1976.)

Történelem szakos hallgatóként lesz collegista 1995-ben, később felveszi a levéltár szakot. Első

munkahelye Bécs, az Albanien-Institutban dolgozik. Ezt követően a Budapest Főváros Levéltárában

levéltáros, majd 2006-tól az ELTE BTK Történeti Intézetében a Kelet- Európa Történetet Tanszéken

dolgozik.

57. Csendes Béla (Sümeg, 1974.)

Informatikusként kerül a Collegiumba, 1992-ben. Jelenleg a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem

munkatársa.

58. Csendes Zsuzsa (Cegléd, 1954.)

Orosz-német szakos hallgató, 1972-ben kerül a Collegiumba. 1977 és 1980 között a szentendrei

Móricz Zsigmond Gimnáziumban tanít. 1980-tól 1996-ig a SOTE német általános és orvosi szaknyelv

tanára. 1996-tól a KRE Tanítóképző Főiskola Karának oktatója.

59. Csikós Ella (Makó, 1951.)

Mint német-filozófia szakos hallgató 1969-ben került a Collegiumba. 1974 óta az ELTE-n tanít,

jelenleg a Filozófia Intézet Újkori és Jelenkori Filozófiatörténet Tanszékének tanára. Fő kutatási

területe a klasszikus német filozófia, elsősorban Hegel. Tankönyv- és tanulmányszerző.

60. Csillag Mária (Budapest, 1959. június 14.)

Magyar-könyvtár szakos hallgatóként 1978-ban lesz collegista. Az egyetemi végzés után a dunakeszi

Radnóti Miklós Gimnáziumban kezd tanítani, jelenleg is ez az iskola a munkahelye, 2004-ben elvégzi

az ELTE-n a média szakot, melyet oktat is. A tanítás mellett az iskolai könyvtárban dolgozik

félállásban.

61. Csiszár Mária (Zilah /Románia/, 1953.)

1973-ban lesz collegista, magyar-angol-néprajz szakos hallgató. Az egyetemi tanulmányai után

visszatér Erdélybe. Három évig általános iskolában tanít Varsolcon, egy szilágysági faluban. 1982-től

1996-ig otthon neveli öt gyerekét, közben családjával Magyarországra települ. 1996 és 1999 között

a Máriaremete-Pesthidegkúti Ökomenikus Általános Iskolában tanít angolt. 1995-től 2005-ig

iskolaigazgató a tinnyei Kossuth Lajos Általános Iskolában, 2005-től a Hamu és Gyémánt

Magazinkiadónál dolgozik. Dokumentumregénye, a Mégis élsz, Barackvirág, 1994-ben jelenik meg,

betegen született kislánya életéért vívott küzdelmeiről szól.

62. Csizmadia Miklós (Sárbogárd, 1950.)

Francia-német szakos hallgatóként kerül 1968-ban a Collegiumba. Először a Kohó- és Gépipari

Minisztérium nyelvi laborjában, majd az Idegennyelvi Továbbképző Központban (Rigó utca) önálló

vállalkozóként dolgozik. Jelenleg is tagja a Rigó utcai nyelvvizsga bizottságnak. 1991 és 1995 között

Svájcban, a Berni Magyar Nagykövetségen sajtó- és kultúrügyekért felelős diplomata.

63. Csizmadia Sándor (Zomba, 1947.)

Mint magyar-filozófia szakos hallgató kerül 1966-ban a Collegiumba. A Pécsi Orvostudományi

Egyetem, a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus (Közgazdaságtudományi)

Egyetem oktatója. Jelenleg egyetemi tanár a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi

Intézetében és a Pécsi Tudományegyetem Politikai Tanulmányok Tanszékén.

64. Csomós Gyula (Vajdácska, 1946. jún. 4.)

1965-ben magyar-filozófia szakos hallgatóként lesz collegista. 1970 és 1974 között a Magyar Televízió

szerkesztője, dramaturgja. 1974-1978 között közművelődési csoportvezető (Bp. VIII.ker.). 1978-1982

között a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatának propaganda csoportvezetője, óraadó tanár

Zsámbékon. 1983-1991 években középiskolai tanár a Kossuth Lajos Közgazdasági

Szakközépiskolában, 1991-2008 között művelődési ügyosztályvezető (Bp.XVI.ker.).

65. Csonka-Takács Eszter (Mohács, 1968)

1986-ban bejáróként kerül a Collegiumba, magyar-könyvtár-néprajz szakosként, 1987-től bentlakó.

1991-ben magyar-néprajz szakon végzett. Azóta folyamatosan néprajzosként dolgozik. 1994-től 2001-

ig tudományos segédmunkatárs az MTA Néprajzi Kutatóintézetében. 1999 és 2009 között

tudományos munkatárs és igazgatóhelyettes az Európai Folklór Intézetben. 2009 áprilisától a

szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatója.

66. Csorba Ildikó (Miskolc, 1972.)

Angol szakosként kerül a Collegiumba 1992-ben. 1993-tól: angol-egyiptológia szakos. Elvégzi az ELTE

Angol Reneszánsz és Barokk Irodalom Doktori Iskoláját, és a PPKE Angol Intézetében adjunktusi

minőségben oktat amerikai irodalmat és angol nyelvű esszéírást.

67. Csuday Csaba (Kassa, 1944.)

Magyar-spanyol szakos hallgatóként 1965-ben kerül a Collegiumba. Egy évig ösztöndíjas Kubában,

középiskolai tanár a Színyei Merse Pál Általános Iskolában és Gimnáziumban, majd nevelőtanár,

rendezőasszisztens gyakornok (MAFILM), rovatvezető (spanyol-, kép-, képzőművészeti rovat) a

Nagyvilág folyóiratnál 1974 és 1990 között. Diplomata Madridban 1990 és 1995 között, majd tanár a

PPKE BTK-n; 1998-tól a spanyol tanszék vezetője.

68. Csuti Borbála (Szombathely, 1960. febr. 15.)

Magyar-történelem szakos hallgató, 1984-ben kerül a Collegiumba. Szombathelyen a Művészeti

Szakközépiskola tanára.

69. Cziszter Kálmán (Arad, 1974.)

1992-ben filozófia-magyar, majd ógörög szakos hallgatóként lesz collegista. Jelenleg a CEU Rényi

Intézet Matematika doktori programján harmadéves PhD hallgató.

70. Dér Csilla (Dunaújváros, 1969. máj. 21.)

1987-ben kerül a Collegiumba magyar-orosz szakos hallgatóként. Az egyetemi végzés után

jogvédelemmel foglalkozott, először a civil szférában (European Roma Rights Center), később a

közszférában (Oktatási Jogok Biztosának Hivatala). Szépirodalmat és jogvédelemmel kapcsolatos

szövegeket fordít angol nyelvre. 2002-ben posztgraduális jogi diplomát szerez az Egyesült

Királyságban. 2003-tól különböző európai uniós intézményekben dolgozik fordítóként,

jogszabályokat, uniós dokumentumokat fordít angol és francia nyelvről magyar nyelvre. 2003 óta

Brüsszelben él.

71. Dibusz Éva (Naszvad, Csehszlovákia, 1953.)

1972-ben lesz collegista mint magyar-népművelés szakos hallgató. Az egyetem elvégzése után a

Magyar Rádióba kerül, mint rádióbemondó. Azóta is itt dolgozik, szép magyar beszédet, helyes

kiejtést oktat az újonnan felvett rádióbemondóknak. Budapesten él.

72. Dienes Péter (Orosháza, 1975.)

Collegiumba kerülésének éve: 1994. Angol-matematika szakos, később felveszi az elméleti nyelvészet

szakot. Az egyetem elvégzése után Németországba, Saarbrückenbe kerül. (2001-2004.);

Számítógépes Nyelvészet PhD, 2004-2008; USA, Senior research scientist, 2009-, Zürich, Senior

research scientist.)

73. Doba László (Kassa, 1943.)

Magyar-orosz szakos hallgatóként nyer felvételt a Collegiumba, 1965-ben. A budapesti Eötvös József

Gimnázium tanára, majd 1989-től 2009-ig igazgatója. A Gimnáziumok Országos Szövetségének egyik

alapítója, majd első elnöke. Jelenleg nyugdíjas.

74. Domján Lajos (Eger, 1971.)

1994-ben nyer felvételt a Collegiumba; 1-2. évben történelem-magyar szakos, a 3. évben történelem-

politikaelmélet, a 4. és 5. éveben történelem szakos. 1999-től 2000-ig a Kossuth Lajos Kéttannyelvű

Műszaki Főiskolán, félállásban a Szabó Ervin Gimnáziumban tanít történelmet és magyar irodalmat.

2000-től a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban levéltáros.

75. Doytchinova Elena (Szófia, 1957. nov. 27.)

Történelem-török szakos hallgatóként 1977-ben kerül a Collegiumba. A Kulturális Kapcsolatok

Intézetében, a Bolgár Kulturális Központban dolgozik az első években. Tolmácsol, magyarról bolgárra

fordít. 1984-ben Szófiában a Magyar Kulturális Intézet tolmácsa, könyvtárosa. 1985 és 1987 között a

Szófiai Egyetem St. Clement Ohridski Levéltári Osztályán dolgozik, majd a Bolgár Tud. Akadémia

Néprajzi Intézetének munkatársa. 1990 és 1992 között a francia kormány ösztöndíjasa Párizsban.

Fordító és tolmács magáncéget alapít Bulgáriában. Ismert magyar filmek bolgár szövegfordítója.

Jelenleg Kanadában, Torontóban él.

76. Dragomán György (Marosvásárhely, 1973.)

Szabó T. Anna férje. 1992-ben lesz collegista, angol-filozófia szakosként kerül a Collegiumba, Író,

műfordító, web-szerkesztő. Több önálló könyve jelent meg.

77. Dukkon Ágnes (Győrszemere, 1949.)

Magyar-orosz szakos hallgatóként kerül 1968-ban a Collegiumba. 1973 és 1974 között középiskolai

tanár a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban. 1974-től 1977-ig orosz-nyelvet és irodalmat tanít a

JATE-n, ill. a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, Szegeden. 1977 és 1983 között Egerben a

Tanárképző Főiskolán, majd a kar ELTE-be is integrált jogutódján, az Orosz Tanszéken oktat. 1980 és

1981 között magyar lektor Krakkóban. Az ELTE BTK Orosz Tanszékén és a Collegiumban óraadó. 1993

és 1995 között tudományos és külügyi főigazgató-helyettes a TFK-n, az Irodalomtudományi Tanszék

vezetője 2006-ig. Vendégprofesszor Bécsben. 2008-tól az ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézetének

professzora. Orosz irodalomtörténetet, elméletet, fordításkritikát és szövegolvasást tanít.

78. Dúró Győző (Nagykanizsa, 1953. szept. 5.)

1973-ban lesz collegista, magyar-történelem szakos hallgató. 1977-től 1979-ig a szolnoki Szigligeti

Színház lektora (ösztöndíjasként), majd dramaturgja. 1979 és 1982 között mint dramaturg a Nemzeti

Színházban dolgozik. 1982-től 1989-ig a Katona József Színház a munkahelye (alapító tag). 1980 óta

különféle státuszokban tanít a Magyar Képzőművészeti Főiskola Díszlet és Jelmeztervező valamint

Művészettörténeti Tanszékén. 1991-től a veszprémi Petőfi Színház, 1993-tól a debreceni Csokonai

Színház dramaturgja és a veszprémi színház irodalmi tanácsadója. Másfél évet tölt Japánban a távol-

keleti színház tanulmányozásával. 2002-től a Látványtervező Tanszék egyetemi docense.

79. Dömötör András (Zalaegerszeg, 1978.)

Magyar-esztétika szakosként 1996-ban kerül a Collegiumba. Nem fejezi be tanulmányait; a

színművészetire jelentkezik. Jelenleg színészként és rendezőként dolgozik és tanít a Színművészeti

Egyetemen.

80. Éder Kata (Sajószentpéter, 1978.)

Történelem-régészet szakosként kerül 1997-ben a Collegiumba. 2002-től 2005-ig bejáró

doktorandusz. 2004 óta a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárában dolgozik mint régész

és főmuzeológus, jelenleg osztályvezetői minőségben.

81. Egedi-Kovács Emese (Budapest, 1975.)

Francia-latin szakos hallgatóként 2004-ben lett collegista. 2005-ben OTDK I. helyezést ért el francia

irodalom szekcióban. Doktori tanulmányait posztgraduális ösztöndíjasként az ELTE

Irodalomtudományi Doktori Iskolában végezte. 2011-ben szerzett PhD fokozatot. Többszörös szakmai

ösztöndíjas (ELTE BTK Tudományos ösztöndíj - arany fokozat két alkalommal, bronz fokozat egy

alkalommal; Köztársasági ösztöndíj; Francia kormány kutatói ösztöndíja a Paris III - Sorbonne

Nouvelle egyetemre; Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj). 2010-től a TÁMOP ELTE Kutatóegyetemi

projektjének alkalmazásában a Francia Tanszék tudományos segédmunkatársa. Kezdeményezésére

2010-ben megalakult az Udvari Irodalom Nemzetközi Társaság (International Courtly Literature

Society) magyar tagozata, amelynek székhelye az Eötvös Collegium.

82. Egry Gábor (Miskolc, 1975.)

1993-ban történelem szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. Tudományos munkatárs a

Politikatörténeti Intézetben, a Múltunk felelős szerkesztője. 2006-ban doktorál. Könyveiben az

Erdélyi Párt ideológiájával és identitáspolitikájával, az erdélyi szászok pénzintézeti rendszerével és a

nemzeti mozgalomban betöltött szerepével, a honi identitáspolitikával és nemzetfelfogással

foglalkozik.

83. Eisemann György (Budapest, 1952. nov. 12.)

1972-ben lesz collegista, magyar-orosz szakos hallgató. Az egyetem elvégzése után az ELTE BTK XVIII-

XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékére kerül tudományos segédmunkatársnak, később,

már a Magyar Irodalomtörténeti Intézetben tudományos munkatárs, majd 1995-től egyetemi docens.

Kutatási területe a 19. és 20. századi magyar irodalom, főként a századforduló (Mikszáth, Komjáthy)

hazai és európai irodalma. Az ELTE Irodalomtudományi doktori iskolájának alapító tagja, témavezető.

1986-tól a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tagja, 1999-től az MTA Irodalomtudományi

Bizottságának tagja.

84. Ekler Péter (Zalaegerszeg, 1974.)

Latin-ógörög szakos hallgatóként 1993-ban lesz collegista. 2009-ben szerzi meg a PhD fokozatot.

2002-től az OSZK Régi Nyomtatványok Tárában dolgozik. Budapesten él.

85. Élthes Ágnes (Kaposvár, 1956. jún. 3.)

Orosz-francia szakos hallgatóként, 1974-ben lesz collegista. 1980-tól a Budapesti Műszaki és

Gazdaságtudományi Egyetem Idegennyelvi Központjában dolgozik, az Újlatin Nyelvek Csoportjában,

szerződéses nyelvtanári, majd adjunktusi, 1993-tól egyetemi docensi kinevezéssel. A fordítás,

szakfordítás, kontrasztív és funkcionális nyelvtan tantárgyakat tanítja itt, valamint a Nemzetközi

Fordítóképzőben. 1993-ban az orosz tanárok átképzésének keretében az ELTE BTK-n elvégzi az angol

szakot. Hazai és nemzetközi konferenciák rendszeres előadója. 1991-ben a Paris III. Sorbone

Nouvelle, INALCO, Centre de Poétique Comparée doktora.

86. Endrey György (Budapest, 1945. dec. 28.)

1968-ban, magyar- történelem szakos hallgatóként lesz collegista. 1973-tól 1990-ig az ELTE Egyetemi

Könyvtárában dolgozik, mint a Hálózati és Módszertani Csoportjának tagja. Angol és német

tanfolyamokat vezet. 1990-től 1999-ig a Magyar Távközlési Vállalatnál dolgozik mint nyelvtanár és

fordító. 1999-ban betéti társaságot alapít, melynek tulajdonosa és ügyvezetője. Könyvári

informatikusi diplomával rendelkezik. Szerkeszti az ELTE tudományos tájékoztatóját magyar és angol

nyelven.

87. Énekes Ambrus (Veszprém, 1945. júl. 23.)

1964-ben lesz collegista mint történelem-latin szakos hallgató. Kezdő tanárként Pápára kerül 1969-

ben. 1971-től 1985-ig középiskolai tanár Veszprémben. 1983-ban második diplomaként filozófia

szakos középiskolai tanári oklevelet szerez az ELTE-én. 1985 és 2005 között középiskolai tanár

Pécsett. 2005-től nyugdíjas. Rendszeresen jelennek meg helytörténeti tanulmányai. Jelenleg is egy

családtörténeti, részben politikatörténeti témával foglalkozik.

88. Etesi Gábor (Salgótarján, 1970.)

1989-ben lesz collegista, matematika-fizika szakos. Fizikusként végez. 1995 és 1998 között az ELTE

TTK Elméleti Fizikai Tanszékének doktori iskoláját végzi. 1998-tól 1999-ig az MTA Rényi Alfréd

Matematikai Kutató Intézet kutató-ösztöndíjasa. 1999 és 2001 között JSPS kutató ösztöndíjas a Kyoto

Egyetem Yukawa Elméleti Fizikai Kutatóintézetében. 2001 és 2003 között ismét „Rényi” ösztöndíjas,

2003-tól 2008-ig egy. adjunktus a BME TTK Geometriai Tanszékén. 2006-tól 2007-ig a brazíliai

Campinas Egyetem Matematika Intézetének ösztöndíjasa. 2009: egyetemi docens, BME TTK

Geometriai Tanszék.

89. Farkas Ildikó (Cegléd, 1964.)

Történelem-angol szakos hallgató, 1983-ban kerül a Collegiumba, később felveszi a japán szakot is.

TMB ösztöndíjas 1982-1992 között. (Sasakawa, 1992-1994), doktori iskola évei 1998 és 2000 között, a

PhD fokozat megszerzése. 2000-től az MTA TTI tudományos munkatársa, a História

szerkesztőségének tagja. 2001 és 2003 között a Károli Gáspár Egyetem japán tanszékének oktatója,

2006-tól docense, vezetőtanára. Kutatási területe: japán történelem, japán-magyar kapcsolatok,

turanizmus.

90. Farkas Zoltán (Pécs, 1965.)

1986-ban lett collegista. 1991-ben és 1992-ben szerzett diplomát latin-történelem és ógörög szakon,

2001-ben doktorált (ELTE Ókortudomány). 1992-től a II. Rákóczi F. Gimnázium (Budapest)

latintanára. 1994-2002 között a szegedi ókortörténeti tanszék oktatója. 1993-tól a Pázmány Péter

Katolikus Egyetem Klasszika-Filológia és Medievisztika Intézetének oktatója (latin és görög nyelv,

bizánci történelem), egyetemi docens. 2007-től az Eötvös Collegium Történész Műhelyének

műhelyvezető tanára.

91. Fáskerti Mária (Mende, 1950.)

Magyar-orosz-cseh szakos hallgatóként 1969-ben lesz collegista 1970-ig, majd 1971-1973 között.

1973-tól Oslóban él, itt elvégezte a könyvtár szakot, s a Norvég Nemzeti Könyvtárban dolgozik az

1980-as évek elejétől, mint bibliográfus, majd az Ibsen Kutatócsoport munkatársaként jelenleg is.

Műfordítással, tolmácsolással és nyelvtanítással is foglalkozik. Sokat tesz a magyar-norvég kulturális

kapcsolatok ápolásáért, alapító tagja és vezetője a Norvégiai Magyarok Baráti Körének. 2011-ben

ezért a tevékenységéért megkapta a Magyar Köztársaság Arany Keresztje kitüntetést. A MBK Híradó

szerkesztője. Tanítással, fordítással, tolmácsolással foglalkozik.

92. Fazekas Gabriella (Békés, 1971.)

Német szakos hallgatóként lesz collegista 1992-ben. Később finn szakos és elvégzi a teológiát.

Evangélikus teológus. Jelenleg a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium tanára.

93. Fazekas Ida (Kaposvár, 1978.)

Francia szakos hallgatóként 1997-ben nyer felvételt a Collegiumba. 2005-ben elvégezte a mester

szakot az ESSCA-n Angers-ban (Francia Gazdasági Egyetem). Jelenleg a Francia Nagykövetség

Kereskedelmi Kirendeltségén mint gazdasági vezető dolgozik.

94. Federmayer Éva (Győr, 1951.)

1971-ben, harmadéves korában kerül a Collegiumba; magyar-angol szakos hallgató. Egyetem után

amerikai ösztöndíjjal egy évig a Bridgeport és a Yale Egyetemen tanult. 1975-től az ELTE oktatója.

Jelenleg az ELTE BTK Angol-Amerikai Intézet Amerikanisztika Tanszékének oktatója. Docensi

beosztásban itt, valamint 1996-tól a Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézet

Amerikanisztika Tanszékén dolgozik. 1996-tól kandidátusi fokozattal rendelkezik.

95. Fekete Dávid (Veszprém, 1978.)

Történelem szakos hallgatóként lesz collegista 1997-ben. Jelenleg a vendéglátóiparban dolgozik.

96. Feld István (Kaposvár, 1951.)

1970-ben történelem-régészet szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. 1975 és 1987 között az

Országos Műemléki Felügyelőségen, 1987-től 1995-ig a budapesti Történeti Múzeumban dolgozik,

mint régész. 1995 és 2004 között a Miskolci Egyetemen történelmet és muzeológiát oktat. 2004 óta

az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének a docense, a Magyar Középkori és Kora Újkori Régészeti

Tanszék vezetője.

97. Fisli Éva (Kaposvár, 1974.)

1995-ben magyar-történelem szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. A Magyar Nemzeti Múzeum

Történeti Fényképtárának történész - muzeológusa, valamint az ELTE és a Scienses Po doktorandusza

.A Collegiumban a Drámakör tagja. Emlékezetesek maradnak szerepalakításai. Budapesten él.

98. Fogarasi Ágnes (Újpest, 1944. márc. 26.)

Magyar-népművelés szakos hallgatóként 1965-ben kerül a Collegiumba. 1967-től 1970-ig a Ganz-

Mávag Művelődési Központjának munkatársa. 1970 és 1987 között a TIT Budapesti Szervezetének, a

Kossuth Klubnak irodalmi és művészeti szakosztálytitkára. 1987-től 1989-ig a TIT Országos Központja

Irodalmi és Művészeti Választmányának tagja. Két éven át a Látóhatár c. folyóirat szerkesztője. 1990

és 2008 között az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának főtanácsadója.

99. Forgács Balázs (Kalocsa, 1979.)

1997-ben lesz a Collegium tagja, történelem szakos hallgató. Az egyetem elvégzése után a Zrínyi

Miklós Nemzetvédelmi Egyetem biztonság- és védelmi-politikai szakán szerez diplomát 2004-ben.

2009-ben a hadtudomány PhD. fokozatát nyeri el. 2003-tól tanít a ZMNE-n, 2008 óta hivatásos tiszt,

főhadnagy. Jelenleg egyetemi adjunktus a ZMNE Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok Intézetében.

100. Forgács Nóra (Veszprém, 1983, május 30.)

Magyar-filozófia szakos hallgatóként 2001-ben lesz collegista. Később felveszi a filmelmélet-

filmtörténet szakot. Jelenleg végzős filmelmélet és filmtörténet szakos hallgató az ELTE BTK-n.

Szerkesztéssel, újságírással foglalkozik. Gyártásvezetőként, felvételvezetőként, asszisztensként

dolgozik kisfilmekben, videoklipekben, reklámfilmekben.

101. Fröhlich Ida (Szeged, 1947. szept. 1.)

1967-ben nyer felvételt a Collegiumba, történelem-francia-ókori keleti történelem szakon végez.

1972-ben a Magyar Nemzeti Bank munkatársa. 1973 és 1993 között az ELTE BTK, 1993-tól a PPKE

Bölcsésztudományi Karának oktatója. 2000 és 2006 között a PPKE dékánja.

102. Fűzfa Balázs (Győr, 1958. nov. 13.)

Magyar- pedagógia szakos hallgatóként 1983-ban lesz collegista. Az egyetem elvégzése után Győrbe

kerül a Révai Gimnáziumba. 1988-tól Szombathelyen, a Nyugat-Magyarországi Egyetem

bölcsészkarán a Nyelv és Irodalomtudományi Intézet docense. Irodalomtörténész.

103. Gacs Judit (Győr, 1955. aug. 7.)

Német-történelem szakos hallgatóként 1974-ben lesz collegista. Főiskolai docens a Budapesti

Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának Német Nyelvi tanszékén.

104. Gajdó Tamás (Dunaújváros, 1964. jún. 6.)

1983-ban, magyar-történelem szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. 1988-ban a Százhalombattai

Művelődési Központban népművelő. 1988-tól 1994-ig a Magyar Színházi Intézetben könyvtáros,

muzeológus. 1994 és 1995 között az Akadémiai Kiadó szerkesztője. Tanársegéd a Veszprémi Egyetem

Színháztudományi Tanszékén. 2004-től az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

muzeológusa. Kutatási területe a XX. Századi magyar színháztörténet.

105. Galántai Ambrus (Nagydém, 1945. dec. 4.)

Magyar-olasz szakos hallgatóként 1965-ben kerül a Collegiumba. 1970 és 1972 között olasz

tolmácsként dolgozik Dunakeszin. Általános iskolai tanár, majd a művelődési ház igazgatója

Dunakeszin. 1976 és 1988 között a Fóti Gyermekváros tanára. (Kiváló pedagógus.) 1979-től 1983-ig az

amerikai Lousiana állam egyetemeinek vendégtanára. 1988-ban és 1989-ben a Gödöllői

Agrártudományi Egyetemen tanít, közben óraadó a SOTE idegennyelvi lektorátusán. Népművelés-

felnőttoktatás szakon diplomázik a debreceni KLTE-n. Jogi végzettséggel az Országos Társ. Biztosítási

Főigazgatóságon vállal munkát. Innen kerül áthelyezéssel a Külügyminisztérium állományába. 2007

óta nyugdíjas.

106. Galavics Géza (Győr, 1940. nov. 30.)

Művészettörténet-történelem szakos hallgatóként lesz collegista 1958-ban. 1963-tól 1971-ig a

Magyar Nemzeti Múzeum Tört. Képcsarnokának munkatársa. 1971-től az MTA Művészettörténeti

Kutató Csoport, majd Kutatóintézet munkatársa. Jelenleg a Régi Magyar Művészettörténeti Osztály

vezetője. Kutatási területe a barokk és felvilágosodás kori magyar művészettörténet. 1994 és 2000

között az MTA közgyűlési képviselője, az építészettörténeti és régészeti szakbizottság titkára.

Akadémikus.

107. Gál Róbert (Rimaszombat, 1973.)

1992-ben, matematika-fizika szakos hallgatóként nyer felvételt. 1997-től az Allianz Biztosító

aktuáriusa.

108. Gángó Gábor (Székesfehérvár, 1966)

1985-ben lesz collegista, magyar-történelem szakos hallgató. Az 1988-89-es tanévben a Diákbizottság

titkára. 1988-tól 1989-ig cserediákként az École Normale Supérieure-ön tanul. 1991-től 1997-ig az

MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozik. 2002-ben a habilitál a Debreceni Egyetemen. 1997 és

2004 között az SZTE-n tanít, egy évig a Bécsi Egyetemen vendégtanár. 1999-ől 2002-ig az ELTE

Filozófiai Doktoriskoláját végzi, mellette az ELTE latin-ógörög szakán tanul. 2004-től az MTA Filozófiai

Kutatóintézetének munkatársa. Kutatási területe a kultúrfilozófia, a politikai filozófia és a Közép-

Európa eszmetörténete. Vámosmikolán él.

109. Géra Eleonóra (Pécs, 1977.)

Történelem szakos hallgatóként lesz collegista 1996-ban, később felveszi a latin és levéltár szakot.

1999-től 2001-ig a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattárában dolgozik. 2000-ben a Magyar

Történelmi Társulat tudományos titkára. 2005 és 2010 között a Budapest Főváros Levéltárának

levéltárosa. 2006-tól az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola Művelődéstörténeti

programjának akkreditált oktatója, tudományos munkatárs. Jelenleg az ELTE BTK Művelődéstörténeti

Tanszékének adjunktusa. Kutatási területe: városi életmód és mentalitás a 18-19. században.

110. Gereben Ferenc (Szolnok, 1942.)

1963-ban magyar-könyvtár szakos hallgatóként nyer felvételt a Collegiumba. A könyvszakmában, a

könyvtárügyben, majd a felsőoktatásban dolgozott. Művelődésszociológiával (főleg olvasás- és

könyvtárszociológiával; ezek mellett tudatszociológiai jelenségek kutatásával, mindezek

kisebbségszociológiai aspektusával foglalkozik. 1998 óta a PPKE Bölcsészettudományi Karán a

Szociológiai Intézet docense. Huszonkét könyv írója és szerkesztője.

111. Gergely András (Sopron, 1946)

Történelem-filozófia szakos hallgatóként kerül a Collegiumba 1965-ben. 1969-től 1975-ig a

Történettudományi Intézetben dolgozik, jelenleg az ELTE Újkori Magyar Történeti Tanszékének

tanára. Az Andrássy Gyula Németnyelvű Egyetem professzora 2000 és 2007 között, 2007-től a Károli

Gáspár Református Egyetem tanára. Diplomáciai szolgálat: Pretoria (Dél-Afrikai Köztársaság; 1995-

1998), ill. Hága (Holland Királyság; 1998-2002).

112. Gergely Attila (Celldömölk, 1950.)

1969-ben lesz collegista, történelem, angol és szociológia szakon. 1975 és 1992 között az MTA

Szociológiai Kutató Intézet, 1992-től 2006-ig a Magyar Külügyi Intézet, ill. a Teleki László Intézet

munkatársa. 2006-tól a Károli Gáspár Református Egyetem Japán Tanszékén tanít.

113. Gerencsér Mária (Gabronc, 1943. szept. 14.)

1962-től 1964-ig Ráday Kollégium, azt követően 1966-ig collegista. Magyar-orosz szakos hallgató. A

keszthelyi Szendrey Júlia Általános Iskolában dolgozik 1967-től 1990-ig, 1977 és 1990 között orosz

szakos szakfelügyelő. 1990-től a Nagyváthy János Szakközépiskolában tanít 2005-ig.

114. Gilicze Gábor (Kaposvár, 1947.)

1970-ben, magyar-latin szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. Később felveszi az arab szakot. Az

egyetem elvégzése után az Akadémia Könyvkiadónál dolgozik mint korrektor, szerkesztő. Ő Gárdonyi

Géza rejtjeles írással készült naplójának megfejtője.

Budapesten él.

115. Glatz Ferenc (Csepel, 1941. ápr. 2.)

1959-ben történész szakos hallgatóként lesz collegista. 1968-ig a Századok szerkesztőségében

dolgozik, majd 1968-tól az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, csoportvezetője. 1976

és 1985 között a Historiográfiai és Módszertani Osztály vezetője. Igazgatóhelyettese, majd 2003-ig

igazgatója az intézetnek. A Történelmi Szemle szerkesztője, a História főszerkesztője. Az ELTE BTK-n a

’70-es évek közepétől folyamatosan tanít historiográfiát, művelődéstörténetet és újkori forrástant.

1989-1990 között művelődési miniszter, 1996-tól 2002-ig az MTA elnöke.

116. Gutbrod Gizella (Szentendre, 1959 jan. 6.)

1979-ben kerül a Collegiumba, mint magyar-francia szakos hallgató, de 1983-ban magyar-

közművelődés-francia szakon végez. Az egyetem elvégzése után az ELTE Jogtudományi Karának

Lektorátusán francia lektor. 1995 és 2005 között a PPKE Francia Tanszékének oktatója, jelenleg az

egri Eszterházy Károly Főiskola Francia Tanszékének docense. Tanítási területe a XX. századi francia

irodalom és jelenkori civilizáció. Szakmai érdeklődés, kutatás: Pilinszky János és Simone Weil

életműve.

117. Gózon Ákos (Veszprém, 1969.)

1989-ben lesz collegista, magyar-történelem szakos hallgató. Collegistaként Essexben tanult és

dolgozott, mint gyakornok-újságíró. Többekkel együtt alapító tagja a Collegiumban szerkesztett

Kikötő című irodalmi folyóiratnak. Szerkesztőségvezetőként 14 évig dolgozott a Magyar Rádióban,

szerkesztő-riporterként a Duna TV-ben, gyakran az MTV-ben. Nyomtatott (pl.: Kémiai Panoráma) és

online ismeretterjesztő folyóiratok, portálok, netrádiók szaktanácsadója, valamint a Magyar Géniusz

Program kommunikációs vezetője. A Magyar Katolikus Rádió munkatársa, az Élet és Tudomány

főszerkesztője. Budapesten él.

118. Gyetvai Alexandra ( Budapest, 1982. dec. 20.)

2002-ben lesz collegista; végzett szakok: történelem (ELTE BTK), média-kommunikáció (MMC),

biológia, környezetvédelem (NYME TTK, MNSK). Az egyetem után egy környezetbiztonsággal

foglalkozó mérnök irodánál dolgozik, környezetvédelmi munkatársként, mellékállásban anatómiát és

élettant tanít.

119. Győri László (Orosháza, 1942. jan. 29.)

1960-ban magyar-könyvtár szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. Könyvtáros Salgótarjánban,

Kaposváron, majd 1972-től Tatabányán. A tatabányai Új Forrás szerkesztőségének tagja. 1980-tól a

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1981-től a Központi Sajtószolgálat munkatársa. Tagja az Elérhetetlen

föld című antológiának. Verseit a nyelvi kísérletezés és a folklorisztikus érdeklődés jellemzi. Radnóti

és József Attila-díjas költő.

120. Győri Róbert (Csorna, 1976.)

1994-ben földrajz-történelem szakosként lesz collegista. 1999 és 2002 között PhD tanulmányokat

folytat az ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskolájában. 1998-tól 2009-ig az MTA Regionális Kutatások

Központja Budapesti Osztályán dolgozik tudományos munkatársként, majd osztályvezető. Az ELTE

TTK FFI Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszékének adjunktusa. Az Eötvös Collegium Mendöl Tibor

Földrajz-Földtudományi Műhelyének vezetője.

121. Gyurica Veronika (1978.)

Biológusként 1997-ben kerül be a Collegiumba. Az egyetem elvégzése után angol nyelvű Msc

diplomát és francia nyelvűt szerzett, valamint egy mérnöki Phd-t a leuveni egyetemen. Jelenleg az

International Energy Agency-nél diplomata. Franciaországban él.

122. Gyuris Ferenc (Szolnok, 1985.)

Geográfusként kerül 2003-ban a Collegiumba. 2008-tól az ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék

tanársegédje, jelenleg a heidelbergi Ruprecht-Karls Egyetem Földrajzi Intézetében folytat doktori

tanulmányokat PhD hallgatóként. Tanársegédi státusza az ELTE-n továbbra is fennáll.

123. Gyurgyák János (Dorog, 1956.)

1978-ban kerül a Collegiumba, történelem-néprajz-antropológia szakon végez. 1958-ban szociológus

diplomát szerez. 1986-tól 1987-ig az oxfordi Nuffield College-ben tanul politikaelméletet. Az ELTE

Bölcsészkarán 1987-től politikaelméletet oktat. Tanít a Bibó István Szakkollégiumban, majd 1991-től

az ELTE Jogi Karán. 1993-tól a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Corvinus Egyetem)

tanít politológiát. Tíz éven át a Századvég Kiadó főszerkesztője, majd 1994-ig a Századvég Kiadó

vezetője. 1994-ben létrehozza és azóta is vezeti az Osiris Kiadót.

124. Hajdú Zsigmond (Hajdúböszörmény, 1959. aug. 16.)

1978-ban lesz collegista, történelem-régészet-latin szakon végez. 1983-tól 1987-ig az MTA

Régészettudományi Intézetében dolgozik, 1987-től napjainkig a debreceni Déri Múzeum régész-

muzeológusa, 2009-től szakmai igazgató helyettese. A nagyfelületű feltárásokat szervezi és irányítja

Hajdú-Bihar megye területén. Kutatási területe az újkőkor-rézkor, vallástörténet, kognitív régészet.

125. Hajmási Erika (Hosszúpereszteg, 1950.)

1969-ben történelem-latin szakon lesz collegista. 1970-ben latin-régészet-néprajz szakos hallgató,

aki régész- néprajz szakosként végez. Az egyetem elvégzése után Szombathelyen, a Vas Megyei

Múzeumok Igazgatóságán középkoros régészként helyezkedik el, s itt dolgozik 2008-ig. Jelenleg

nyugdíjas.

126. Hamvas Edit (Tatabánya, 1975.)

Német-latin szakos hallgatóként 1994-ben nyer felvételt a Collegiumba. Német nyelvtudását

kamatoztatja különféle cégeknél.

127. Hankiss Elemér (Debrecen, 1928. május 4.)

1947-ben mint angol-francia szakos hallgató kerül a Collegiumba. Ő is a politikai, ideológiai okokból

eltávolított hallgatók közé tartozik. 1953-tól 1962-ig az OSZK tudományos munkatársa, 1963-tól

1965-ig az Európa Könyvkiadó angol-amerikai, német szerkesztőségének vezetője. 1965 és 1975

között az MTA Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa. 1975 és 1990, valamint 1994 és 1995

között az MTA Szociológiai Kutatóintézetének Értékszociológiai és Módszertani Osztályának vezetője.

1990 és 1993 között az MTA elnöke. Tanár az ELTE magyar és angol tanszékén. Számos külföldi

egyetem (Stanford, Firenze, Bruges) vendégprofesszora. Kutatási területe az 1960-as évektől

kezdődően az irodalomelmélet, később szociológia, elsősorban értékszociológia. Az utóbbi években

érdeklődése a globális civilizációs kérdések felé mozdult el, de továbbra is folyamatosan kommentálja

a hazai társadalomfejlődés problémáit.

128. Hankó Ágnes (Budapest, 1968. júl. 9.)

1987-ben lesz collegista magyar-történelem szakon. 1989-ben felveszi a néderlandisztika szakot.

1993-tól 1995-ig az MTA TMB ösztöndíjasaként az ELTE Néderlandisztika Intézetében dolgozik.

Tudományos területe a 17. századi holland-magyar diplomáciai kapcsolatok, valamint Németalföld

története. Ez utóbbit holland szakos hallgatóknak tanítja. Részt vesz a holland-magyar kéziszótár

szerkesztésében. 1996 és 2000 között a Kraft Foods Hungaria munkatársa, humán erőforrás

menedzsment, majd marketing és értékesítési területen dolgozik. 2004-től 2005-ig a Mindentudás

Egyeteme Kht. marketing tevékenységét vezeti. 2007-től 2010-ig Varsóban él, mint stratégiai tervező.

2010-ben Párizsba költözik, ahol marketing területen helyezkedik el.

129. Hankovszky Katalin (Budapest, 1970.)

1988-ban magyar-orosz-német szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. Az egyetem végzés után a

tanártovábbképzés területén kezd el dolgozni. 2002-ben a heidelbergi egyetemen M.A. fokozatot

szerez neveléstudományból és germanisztikából. Ezután Svájcban él. A St. Galleni egyetem biztosítási

intézetének munkatársa, önálló trénerként, coach-ként és szervezetfejlesztőként dolgozik.

130. Harangi Mária (Pécs, 1975. nov. 15.)

1994-ben lesz collegista mint magyar francia szakos hallgató. A Collegiumban működő Drámakör

létrehívója, alapító tagja. A Bölcsészkari tanulmányait abbahagyva átjelentkezik, és felvételt nyer a

Színház és Filmművészeti Egyetem Színházrendező szakára és ott diplomázik 2004-ben. Azóta

szabadúszó színházrendezőként dolgozik. Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Veszprémben rendez

operát (Trubadúr, Varázsfuvola, Székelyfonó). Figyelmét nem kerülik el a musicalirodalom

klasszikusai. Újabban prózai produkciókat is rendez.

131. Harsányi Emese (Miskolc, 1968.)

Újgörög-német-latin szakos hallgatóként 1988-ban kerül a Collegiumba. Az egyetemi végzés után

tolmácsolással, fordítással, kineziológiával foglalkozik.

132. Havas László (Budapest, 1939. május 1.)

Magyar-latin-görög szakos hallgatóként 1958-ban lesz collegista. 1962 szeptemberétől mind a mai

napig a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen dolgozik. (ma: Debreceni Egyetem) Először az

Ókortörténeti Tanszéken gyakornok, tanársegéd, adjunktus, majd docens. 1979-től a Klasszika-

filológiai Tanszék docense, 1995-től 2004-ig ugyanitt tanszékvezető egyetemi tanár. 1994-től irányítja

mint alapító a klasszika-filológiai doktori programot, mely a DENYDI programjának része. 2009-től

nyugdíjba vonul, de a professor emeritus cím elnyerésével még jelen van az egyetem oktatásában.

Klasszika-filológiai folyóiratok alapítója, szerkesztője, az Agatha, a Paedagogus, a Classica-

Mediaevalia-Neolatina kiadványsorozatok szerkesztője.

133. Heltai György (Nagyszalonta, 1946. aug. 21.)

2965-ben, kémia-fizika szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. Az egyetem elvégzése után a

Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Kémiai Tanszékén (mai nevén: Szent István Egy.

Környezettudományi Intézet Kémia és Biokémia Tanszék.) dolgozik. Jelenleg egyetemi tanárként

vezeti a tanszéket, a SZIE Környezettudományi doktori iskoláját. A környezetmérnöki képzés gödöllői

meghonosítása nevéhez fűződik.

134. Heltai János (Kaposvár, 1950.)

Collegiumba kerülésének éve: 1970; magyar-latin szakos hallgató. 1975-től, mind a mai napig az OSZK

Régi Magyarországi Nyomtatványok Szerkesztőségénél dolgozik. Közreműködője a Régi

Magyarországi Nyomtatványok kiadványsorozat II. kötetének, szerkesztője és munkatársa e sorozat

III. és IV. kötetének. E mellett 1992 óta egyetemi tanári minőségben tanít a Miskolci Egyetem Régi

Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén. Több régi magyar irodalommal, művelődéstörténettel

foglalkozó könyve jelent meg. A két legfontosabb: Alvinczi Péter és a heidelbergi peregrínusok és a

Műfajok és művek a XVIII. Század magyarországi könyvkiadáséban. (1601-1655)

135. Heltai Miklós (Budapest, 1941. júl. 9.)

Történelem-latin szakos hallgatóként 1960-ban lesz Collegista. Már utolsó évesként tanítani kezd a

frissen alapított péceli gimnáziumban. (jelenlegi neve: Ráday Gimnázium), 1973-ban a gödöllői Török

Ignác Gimnázium igazgatója lesz, melyet 2003-ig vezet. Karácsony Sándor életművével foglalkozik,

pedagógia szemináriumokat tart a Károli Református Egyetemen. Publikál.

136. Heltai Pál (Budapest, 1944.)

Angol-orosz szakos hallgatóként 1963-ban kerül a Collegiumba. Az egyetem végzése után a Gödöllői

Agrártudományi Egyetem nyelvtanára, az JTK (Rigó utca) egyetemi adjunktusa, az ELTE TFK főiskolai

tanára, tanszékvezető, a SZIE Nyelvi Intézet egyetemi docense, igazgatója. Jelenleg a Pannon

Egyetem Angol-Amerikai Intézetének docense, angol nyelvészeti tárgyakat tanít. Kutatási területe: a

fordítástudomány.

137. Hermann István (Pápa, 1977. nov.22.)

1996-ban nyert felvételt a Collegiumba mint történelem és latin szakos hallgató. 1998-ban felvette a

régészet szakot. 2002-ben szerzett diplomát történelemből és latinból, 2006-ban abszolutóriumot

régészetből. 2002-től az ELTE BTK Atelier Francia–Magyar Társadalomtudományi Doktori alprogram

hallgatója volt, disszertációját 2011-ben nyújtotta be. A Collegiumban 1999–2000-ben mint a

Diákbizottság titkára, valamint a Kuratórium tagja tevékenykedett. Kigondolója, és Papp István

collegistatársával együtt alapító szerkesztője volt az Eötvös Műhely könyvsorozatnak. 2002 óta

levéltárosként dolgozik. Munkahelye a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, majd 2008 óta a

Veszprém Megyei Levéltár, amelynek igazgatója. Nős, három kislány édesapja, Nemesvámoson él.

138. Hetyei Gábor (Pécs, 1965.)

1984-ben lesz collegista matematikus szakon. 1988-89-ben a Collegium csereösztöndíjasaként az

École Normale Supérieure vendéghallgatója Párizsban. Ezt követően a Florida Atlantic University-n

doktorandusz. Pályázik a Massachusetts Institute of Technology-ra, ő a MIT első magyar

állampolgárságú PhD diplomása. Posztgraduális ösztöndíjjal vendégkutatója a Quebec-i és Berkeley-i

egyetemeknek. Három évig volt tanársegéd a University of Kansason.

139. Hetyei Judit (Pécs, 1967.)

Matematika-fizika szakos hallgatóként 1985-ben kerül a Collegiumba, de matematika-német szakon

végez. A Pécsi Tudományegyetemen német irodalmat oktat. (Doktori, PhD fokozat megszerzése.)

Nyelvvizsgáztatásban vesz részt, fordít, tolmácsol. Az intézet honlapját szerkeszti.

140. Hiller István (Sopron, 1964. máj. 7.)

1983-ban lesz collegista, történelem-latin szakos hallgató. Egyetemi tanulmányai után az ELTE BTK

Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékén MTA-ösztöndíjas, 1989 és 1994 között

tanársegéd, majd 2001-ig adjunktus, végül docens. 1997-ben a Bécsi Egyetemen XVII. századi

diplomáciatörténetet kutat. 2002-től 2003-ig az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára. A 2002-

es és 2006-os országgyűlési választáson egyéni képviselőként beválasztják az Országgyűlésbe. 2004-

ben az MSZP elnöke. 2006 és 2010 között oktatási és kulturális miniszter, 2004-től 2007-ig az MSZP

elnöke.

141. Hódi Sándor (Nagytószeg, ma Szerbia, 1943. okt. 30.)

1967-ben pszichológus szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. 1978 és 1981 között Adán munkapszichológus, klinikai pszichológus. 2001-től a Széchenyi István Stratégiakutatási és Fejlesztési Intézet alapító igazgatója. 2004-től a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium pszichológusa. Politikai szerepet vállal: 1990-94 között a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke, a MVSZ elnökségi tagja, 1994-től az MVSZ Jugoszláviai Országos Tanácsának elnöke, 2002-től a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács tagja.

142. Horváth Eszter (Veszprém, 1952)

Magyar-orosz szakos hallgatóként 1971-ben lesz collegista. Az egyetem elvégzése után középiskolai

tanárként dolgozik. Jelenleg a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola tanára.

143. Horváth Éva (Tata, 1960.)

1979-ben, magyar-orosz szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. Székesfehérváron a Tóparti

Gimnáziumban és Szakközépiskolában tanít magyar és német nyelvet.

144. Horváth Géza (Veszprém, 1956. júl. 12.)

Magyar-német szakos hallgatóként 1975-ben kerül a Collegiumba. 1980-tól 1998-ig a Collegium

tanára, 1981-től 1985-ig az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Csoport oktatója. 1990 és 1998 között az

Eötvös József Collegium Deutsches Seminar-jának a vezetője. Meghívott vendégtanára a JATE Német

Nyelv és Irodalom Tanszékének. 1998-ig, négy éven át az Eötvös Collegium igazgatóhelyettese. Az

Osiris Kiadó felsőoktatási igazgatója. Jelenleg az SZTE BTK Germán Filológiai Intézet

Irodalomtudományi Tanszékének vezetője. Jelentősek Nietzsche- és Hesse-fordításai.

145. Horváth Hilda (Veszprém, 1959.)

1977-ben történelem-művészettörténet szakos hallgatóként lesz collegista. 1982-től mind a mai

napig a budapesti Ipaművészeti Múzeum a munkahelye. Művészettörténész-muzeológus; az

intézmény főosztályvezetője (1998), majd 2008-tól tudományos főigazgató-helyettes. Kutatási

terület: XIX.-XX. Század fordulójának művészete, grafikatörténet, magyar műgyűjtés története.

146. Horváth Katalin (Pécs, 1975.)

1993-ban angol-matematika szakosként kerül a Collegiumba, de angol-német szakon végez. Az ELTE

BTK Német Nyelvészeti Tanszékén tanársegéd, PhD-disszertációját 2009-ben védi meg.

147. Horváth László (Sopron, 1967.)

1986-ban lett collegista. Latin-ógörög-történelem szakokon 1991-ben és 1992-ben szerzett diplomát.

PhD fokozatát a University College London (University of London) intézményben szerezte. 1995-től az

ELTE Görög Tanszékének oktatója, 2011-től habilitált docens. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem

óraadó tanára (1996-2002), az Eötvös Collegium Klasszika-filológia műhelyének tanára, később

vezetője, 2009-től a Collegium igazgatója. Kerényi Grácia-, Marót Károly- díjas klasszika-filológus. Az

Antik Tanulmányok szerkesztője. A BTK Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének titkára, az ELTE

szenátusának tagja. Kutatási területe a görög ékesszólás és historiográfia története, nemzetközi

tudományos hírnevet szerzett az Archimédés-palimpsestus Hypereidés szövegeinek megfejtésével és

gondozásával.

148. Horváth Sándor (Takácsi, 1939. júl. 2.)

1958-ban lesz collegista, magyar-pedagógia szakos hallgató. Az egyetem elvégzése után a Nyíregyházi

Tanítóképző Intézetbe (1963-1970), a Tanárképző Főiskolára (1970-1972), majd a Szombathelyi

Tanárképző Főiskolára (1972-2001) kerül. 1963 és 1990 között zömében pszichológiai tantárgyakat,

később 2001-ig neveléstani tárgyakat oktat. A Pedagógiai Társaság Pszichológiai Albizottságának

tagja, részt vesz az OTDK munkájában. Szombathelyen a TIT Pszichológiai-Pedagógiai

Választmányának tagja. A tanulás motivációjának tárgykörében jelentek meg könyvei, publikációi.

149. Hóvári János (Kiskorpád, 1955. máj. 9.)

1974-ben lesz collegista, történelem-török szakos hallgató. 1979-től 1992-ig az MTA

Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa. Tanít a Janus Pannonius

Tudományegyetem Tanárképző Karán. 1992-től 1997-ig referensként dolgozik a

Külügyminisztériumban. Ezt követően egy évig a Tel-avivi Magyar Nagykövetség első beosztottja.

1998 és 2000 között tel-avivi nagykövetként dolgozik. 2004 és 2007 között az Afrikai és Közel-keleti

Főosztály vezető főtanácsosa. A szlovén EU elnökség ideje alatt, egy évig a szlovén

Külügyminisztériumban dolgozik. 2008-tól 2010-ig kuvaiti nagykövet. Jelenleg a Globális ügyekért

felelős helyettes államtitkár.

150. Hukaya Sitosi (Japán, 1952. szept. 16.)

1972-ben lesz collegista. A-szak: magyar nyelv és irodalom, B-szak: általános és alkalmazott

nyelvészet, C-szak: eszperantó nyelv és irodalom. 1977-től 1979-ig magyar-japán államközi

ösztöndíjasként tanult tovább az ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészet Tanszékén és az MTA

Nyelvtudományi Intézetében. Hazatérése után fordításból, tolmácsolásból élt. 1993-tól a Tokiói

Tudományegyetemen egyetemi docens, magyar nyelvet és kultúrát tanít.

151. Huszár Pál (Várpalota, 1941. jún. 26.)

1959-ben kerül a Collegiumba, történelem-német-orosz szakos hallgató. Az egyetem elvégzése után a

várpalotai Thuri György Gimnázium tanára. 1969-től 1991-ig Veszprém megye idegennyelvi

szakfelügyelője, vezetési szaktanácsadója. 1992-ben a Veszprémi Egyetem Német nyelv és irodalom

Tanszékén adjunktus. A Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke, egyházügyi tanácsadója. 1994-től a

várpalotai református egyházközség presbitere, később gondnoka. 1970-es évek végén a Collegium

baráti körének vezetőségi tagja.

152. Huszár Tamás (Békéscsaba, 1968. jan. 8.)

Biológia-földrajz szakos hallgató, 1988-ban lesz collegista. Dolgozott a Magyar Állami Földtani

Intézetben, mint műszaki ügyintéző, tanított a Pázmány Péter és a József Attila Gimnáziumban,

tudományos főmunkatárs az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetében. Tanársegéd az ELTE-n,

programigazgató a Nemzetközi és Határon túli Felsőoktatás Fejlesztési Programirodán. Ennek

keretében vesz részt a révkomáromi Sellye János Egyetem előkészítésében. Az MTA Delta

szerkesztőségében ismeretterjesztő kisfilmeket készít. Tanár az Alternatív Közgazdasági

Gimnáziumban. Projektvezető a Panem Kiadó Kft-nél, jelenleg az LSI Informatikai Oktatóközpont

Alapítványnál osztályvezető.

153. Hutvágner Mária (Nádasladány, 1958. márc. 7.)

1976-ban lesz collegista, magyar-történelem szakos hallgató. Az egyetem után az MTA Eötvös

Könyvtárában dolgozik, majd egy óvónői szakközépiskolában tanít magyart, történelmet és

gyermekirodalmat. Könyvkiadói szerkesztő a Pallas Könyvkiadóban, majd 1990-től a Magyar Rádió

külső, három év múlva belső munkatársa. 1999 óta a „Magyarországról jövök…” című belpolitikai

magazin felelős szerkesztője. Megszűnéséig vezeti az Élhető világ c. esély egyenlőségi műsort.

Szerkesztője a Hely című műsornak, és rendszeresen dolgozik az Arcvonások, a Disputa és a Szombat

Délelőtt műsoraiban. 2005-ben egy évig az ifjúsági Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi

Minisztérium sajtófőnöke.

154. Ilieva Maruszja Alexandrova (Plovdiv /Bulgária/ 1952. okt. 15.)

Magyar-néprajz szakos hallgatóként kerül 1974-ben a Collegiumba. A kisdoktori címet még az ELTE-n

szerzi meg: Kosztolányi Dezső, Csáth Géza, Cholnoky László és Cholnoky Viktor novellisztikája

disszertációja témája. Bulgáriában él, műfordítással és újságírással foglalkozik. /Kosztolányi Dezső,

Esterházy Péter műveit ülteti át bolgár nyelvre./ Az édesapja által 1994-ben alapított Volnni Novini

(Katonai hírek) című hetilapnál főszerkesztő. Jelenleg egy bolgár utazási irodának a képviseletén

dolgozik.

155. Inotai András (Szombathely, 1943.)

Német-spanyol szakos hallgatóként 1963-ban lesz collegista. 1967-től az MTA Világgazdasági

Kutatóintézetbe kerül, melynek 1991-től az igazgatója. Munkaterülete a nemzetközi gazdaság,

magyar gazdaság.

156. Ittzés Dániel (Pápa, 1974. júl. 30.)

Latin-magyar-ógörög szakos hallgatóként 1992-ben lesz collegista. (PhD hallgatóként 2001-ig lakik a

Collegiumban.) Egyetemi évei alatt elvégzi a középkori latin filológiai programot. 1998-tól 2001-ig

latin tanár a budapesti Lónyai utcai Református Gimnáziumban. 2001-től latin nyelvtanár a

Semmelweis Egyetem Nyelvi Kommunikációs Központjában. 2003-tól latin nyelvi vizsgáztató (ELTE

ITK), 2006-ban megszerzi a PhD fokozatot (nyelvtudomány-ókortudomány).

157. Ittzés Máté (Pápa, 1976. márc. 1.)

1994-ben lesz collegista, latin-magyar-ógörög szakon végez. Az ELTE BTK Indoeurópai

Nyelvtudományi Tanszékén adjunktus. Indoeurópai összehasonlító nyelvészettel, görög és óind.

nyelvtörténettel foglalkozik. Latin, görög és indológiai szakosoknak tart órákat. 2007-ben szerez PhD

fokozatot.

158. Ivanics Mária (Budapest, 1950. aug. 31.)

1969-ben lesz collegista, orosz szakos tanári, valamint török (oszmanisztika) szakos előadói diplomát

szerez. 1973 és 1974 között orosz tanár a budapesti Kossuth Zsuzsa Gimnázium és Egészségügyi

Szakközépiskolában. 1974-től a JATE Finnugor Tanszéke mellett működő Altajisztikai Tanszéki Csoport

előadója. 1976-tól egyetemi doktor, tanársegéd. 1983 és 1986 között posztdoktori tanulmányokat

folytat; német nyelvű oszmanisztikai munkák kiadásában vállal szerepet. 1987 és 1992 között

egyetemi adjunktus a JATE Altajisztikai Tanszékén. A Kőrösi Csoma Társaság, a Magyar Török Baráti

Társaság, az MTA Orientalisztikai Bizottság tagja. 2009-től a Szegedi Egyetem Altajisztikai

Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.

159. Jakab Sándor (Gecse, 1941.)

1964-ben került a Collegiumba mint filozófia-történelem szakos hallgató. A későbbiekben

közművelődési szakosító specializációt (1978) és tanügyigazgatási szakértő (1999) képzettséget

szerzett. Az Építésgazdasági és Szervezési Intézet, majd az ÉVM Továbbképző Központ tudományos

munkatársa (1970-1980). 1980 és 1985 között a Művelődésügyi Minisztérium Közművelődési

Főosztályának szakreferense, 1980-tól 1985-ig az I. kerületi Tanács oktatási-kulturális

elnökhelyettese. A Fővárosi Közgyűlés Oktatási Bizottsága mellett (1990-2006) titkári teendőket lát

el. Az Országos Béketanács tagja.

160. Jámbor Eszter (Győr, 1979.)

1998-ban nyer felvételt a Collegiumba német nyelv és irodalom és spanyol nyelv és irodalom szakon.

A Zaragozai Egyetem Spanyol Nyelv és Irodalom Szakán kezdi meg a doktori képzését, elvégzi a

Sevillai Egyetem Német-spanyol fordítói posztgraduális képzését. Jelenleg nyelvtanárként,

fordítóként, tolmácsként dolgozik a Centro de Estudios Hispanoniában, saját fordítóirodájában a

spanyolországi Sarinena városában.

161. Jancso Daniella (Szeged, 1974.)

Angol-német szakos hallgatóként, 1995-ben kerül a Collegiumba. 1999-től féléves ösztöndíjjal

Münchenben tanul a Ludwig-Maximilians Egyetemen. Azóta ezen az egyetemen tanít angol

irodalmat. Münchenben él.

162. Janzsó János (Szombathely, 1951.)

Orosz-latin szakos hallgató, 1970-ben lesz collegista, 1995-ben német nyelvtanári diplomát szerez.

Nemzetközi szakközgazdász, politológiai tanulmányokat folytat. Fordítótolmácsként kezdi

pályafutását a Belkereskedelmi Kutató Intézetben, ahol KGST-s ügyekkel foglalkozik. 1977-től

mindmáig a Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Corvinus Egyetem) tanít orosz, majd később

német nyelvet. Az 1990-es évektől bekapcsolódik a közéletbe; MDF-esként polgármesterjelölt és 12

évig önkormányzati képviselő.

163. Jekkel (Lantos) Ilona (Nagyréde, 1955.)

1978-ban lett collegista mint magyar-angol szakos hallgató. Angol nyelvet tanít általános iskolában,

majd 1987-ben Ausztriába költözik, ahol menekülteket tanít angolul. 1989-ben az Egyesült Államokba

kerül, az Amerikai Külügyminisztérium nyelviskolájában tanít magyar nyelvet. 1996-ban

oktatástechnológiából diplomázik, később Internet technológiával foglalkozik egy amerikai cégnél.

Jelenleg oktatástechnológiát tanít nyelvtanároknak és tanulóknak az Amerikai Külügyminisztérium

nyelviskolájában.

164. Jermy Tibor (Lőcse, 1917. jan. 31.)

1935-ben, természetrajz-vegytan szakos hallgatóként lesz collegista. Az Országos Ampelológiai

Intézetben vegyészként dolgozik. 1945-től két évig orosz hadifogoly. Ezt követően a Földművelési

Minisztérium Növényvédelmi Szolgálatánál, majd 1949-től az FM Növényvédelmi Kutatóintézetében

vállal munkát, melynek igazgatójaként vonul nyugdíjba. Egy évig meghívott kutatója, előadója a

University of Pennsylvania biológiai tanszékének; nemzetközi konferenciák előadója. 8 könyve és

számtalan tudományos és ismeretterjesztő közleménye jelent meg. Feleségével a Magyar

Református Egyház Kálvin János Idősek Otthonának lakója.

165. Juhász Erika (Pápa, 1976)

Történelem-matematika szakos tanár, ógörög-latin szakos bölcsész. 2007-ben lett collegista. 2010-től

a Bollók János Klasszika-filológia Műhely titkára. Doktori tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus

Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájában végezte. Fő kutatási területe a bizánci történetírás.

2008-tól az MTA-ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, a PPKE

óraadó oktatója. 2010-től a Byzantinische Zeitschrift magyarországi bibliográfiai referense.

166. Juhász Katalin (Kazincbarcika, 1978. okt. 14.)

1998-ban angol-orosz szakos hallgatóként nyer felvételt a Collegiumba, ahol az Angol-Amerikai és a

Szlavisztika műhely tagja lesz. Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának angol-amerikai doktori

programjának részese. Külföldi intézményekben (Lycée La Providence, Avicenna International

College) tanít. Angol íráskészség-fejlesztést oktat 2006-tól 2008-ig a Mathias Corvinus Collegiumban,

az ELTE BTK Angol-Amerikai Intézetében. A Kodolányi Főiskolán a brit történelem és civilizáció

előadója, 2008-ban moszkvai ösztöndíjas, 2009 óta Franciaországban él. Fordít.

167. Juhász Krisztina (Tatabánya, 1958. máj. 31.)

1976-ban kerül magyar-történelem szakos hallgatóként a Collegiumba. Az egyetemi diploma

megszerzése után, 1981-től 2001-ig a tatai Eötvös és a tatabányai Árpád Gimnáziumban tanít. Az

utóbbiban szakmai igazgatóhelyettesi megbízást kap. Szaktanácsadói és szakértői feladatokat lát el.

2001 és 2006 között a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézetét vezeti. 2006

óta a suliNova, majd jogutódja, az Educatio Kft. hálózatkoordinátoraként, majd a szakreferensként

közoktatás-fejlesztéssel foglalkozik. Jelenleg az alternatív és reformpedagógiák irodájában, Lóránd

Ferenc csoportjában a komprehenzív iskolák szakmai támogatásával, szervezésével foglalkozik.

168. Jurecskó László (pásztó, 1954.)

1973-ban, történelem-népművelés szakos hallgatóként lesz collegista. 1986-ban végez az ELTE művészettörténet szakán. 1982 és 1990 között a Miskolci Galériában dolgozik mint művészettörténész. 1990-ben Kishonty Zsolttal megalapítja a Missionart Galériát, melynek profilja a nagybányai művészet, a 20.századi klasszikus modern és kortárs művészet. Miskolc mellett 1998-tól Budapesten is nyit galériát a Falk Miksa utcában.

169. Kádas Géza (Püspökladány, 1939.)

Magyar-orosz szakos hallgatóként 1959-ben lesz collegista.. A Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetem Nyelvi

Intézetének igazgatójaként ment nyugdíjba. Doktorált, PhD fokozatot szerzett, habilitált.

170. Kálmán (Borsi) Béla (Csengerbagos; Románia, 1948. márc. 22.)

1968-ban lesz collegista, történelem-román nyelv- és irodalom szakos. Az egyetem végzése után az

OSZK Szakozó Osztályán dolgozik 1973 és 1975 között. Ezt követően szabadúszó műfordító és

szinkrontolmács. Az Európai Könyvkiadó lektora, majd 1976-től 1981-ig tanársegéd az ELTE Román

Tanszékén; 1981-től az ELTE Kelet-Európa Tanszékének oktatója (1981-től 1993-ig adjunktus; 1993 és

2009 docens, 2009-től professzor). A ’80-as években a Nagyvilág és a JAK-füzetek szerkesztője. 1990

és 1995 között a bukaresti magyar nagykövetség tanácsosa és politikai elemzője. Történelmi és

sporttörténeti tárgyú könyvek szerzője.

171. Kánnai Magdolna (1955. nov. 29.)

1974-ben kerül a Collegiumba, magyar-orosz szakos hallgatóként. Kormánytisztviselő a Szociális és

Családügyi Minisztériumban. A Család és Gyermekvédelmi Főosztály tanácsosa.

172. Karáth Tamás (Szombathely, 1977. máj. 28.)

Angol-történelem szakos hallgatóként 1995-ben lesz collegista. 1999óta: óraadó, tanársegéd, majd

adjunktus a PPKE Angol Intézetében. 2008: doktori fokozat megszerzése középkori angol

irodalomból. Angolból fordít; jeles kamarazenész.

173. Kardos Katalin (Keszthely, 1961.)

Magyar-orosz szakos hallgatóként 1979-ben kerül a Collegiumba. Az egyetem után Budapesten az

István Gimnáziumban (Szent István) tanít, közben a Collegiumban oktat orosz nyelvet és dolgozik a

Collegium könyvtárában. 1996-tól a Tertia Kiadó szerkesztője és lektora. Zürichbe költözik családjával

1999-ben. A Zürichi Magyar Iskolában tanít felnőtteknek, gyerekeknek magyar nyelvet.

174. Károlyi Mária (Berhida, 1951.)

1969-ben került a Collegiumba, mint angol-orosz szakos hallgató. 1974-től 2009-ig a győri Révai

Miklós Gimnázium angol-orosz szakos tanára, jelenleg nyugdíjas.

175. Károly Márta (Budapest, 1958.)

1976-ban magyar-történelem szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. Az egyetem után, 1981-től a

Szépirodalmi Könyvkiadóban felelős szerkesztő 10 éven át. Klasszikus és kortárs szépirodalommal

foglalkozik. Később, a Nemzeti Tankönyvkiadónál az Európai Iskola esszésorozatának szervezőjeként

dolgozik a könyvkiadásban. 1992 és 1994 között a KDNP egyik alelnökének tanácsadója. Cikkeket ír a

Köztársaság című lapnak (itt ír az Eötvös Kollégiumról), majd a Respublika hírmagazinnál újságíró. A

Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap, a Film, Színház, Muzsika szak- és napilapok fogadják írásait. Vitray

Tamás műsoraiban újságíró-szerkesztőként tevékenykedik. Jelenleg a Wesley János Lelkészképző

Főiskolának dolgozik; szakdolgozatokról készít bemutató, értékelő, elemző szöveget. Önálló kötete

Wespublika címmel 2007-ben jelent meg. Budapesten él.

176. Kató Eszter (Ajka, 1977.)

1997-ben kerül a Collegiumba. Alapképzésben angol nyelv és irodalom, valamint kulturális

antropológia szakon szerez diplomát. Modern angol irodalom Phd programon vesz részt 2006-ig,

később az EMCI (európai uniós konferenciatolmács) szakirányú továbbképzést végzi el. 2006-tól

2009-ig vezeti a Collegium Angol-Amerikai műhelyét és a Beloit College, valamint az E. C. közti

csereprogram budapesti részét. Tolmácsol, oktat és idegenvezetőként is dolgozik.

Konferenciatolmács magyar-angol-olasz nyelvi kombinációban.

177. Kecskés Mihály (Kisterenye, 1945. május 27.)

1965-ben lesz collegista, francia-spanyol szakos hallgató. A diploma megszerzése után a budapesti

Dózsa György Gimnáziumban franciatanár. 1972-től francia és spanyol nyelvterületen a

külkereskedelemben dolgozik. 1972-től a Pannónia Külkereskedelmi Vállalat munkatársa, 1977-ben a

Medicor Külkereskedelmi Vállalathoz kerül. 1978-tól 1989-ig a BUDAVOX Külkereskedelmi Vállalat a

munkahelye. Tíz éven keresztül a Kerflex kft. alkalmazottja. 2005-től nyugdíjas.

178. Kertész Zsuzsa (Kazincbarcika, 1978.)

1997-ben lesz collegista, orosz-angol szakos. Az ELTE Angol Nyelvészeti Tanszékének Phd

ösztöndíjasa, majd óraadó. Az Alkalmazott Logikai Laboratóriumban dolgozik két évig, kutató

munkatársként. Jelenleg egy multinacionális cég alkalmazottja.

179. Keserü Katalin (Pécs, 1946. okt. 4.)

1966-ban mint latin-magyar szakos hallgató kerül az Eötvös Collegiumba. Művészettörténész

diplomát is szerez, 1972 óta az ELTE Művészettörténeti Tanszékén (ma: Intézet) dolgozik. A

századforduló, a modernizmus, a kortárs művészet a kutatási területe, melyekkel kapcsolatban

könyveket, tanulmányokat írt és kiállításokat rendez. 2000-ben Simonyi ösztöndíjas, 2000-től 2006-ig

a budapesti Ernst Múzeum igazgatója. 1992 és 1995 között a Műcsarnok vezetője. Széchenyi-díjas

egyetemi tanár.

180. Keszthelyi Lajos (Kaposvár, 1927. február 15.)

1946-ban lesz collegista, matematika-fizika szakos hallgatóként kerül be az egyetemre. 1948-ban

több más collegista társával együtt lemond collegiumi tagságáról. 1950 és 1954 között az MTA

aspirátusa. Ezt követően, 1963-ig a Központi Fizikai Kutató Intézet tudományos munkatársa, majd

1973-tól 1993-ig igazgató helyettes és igazgató, majd főigazgató a Szegedi Biológiai Központban.

Éveken át külföldi egyetemek vendégprofesszora Amerikában. 2007-től professor emeritus. Az MTA

Elnökségének tagja. Az évek során az Eötvös Loránd Fizikai Társulat alelnöke, a Magyar Biofizikai

Társaság elnöke. 1993-ban megkapja a Széchenyi-díjat. Tudományos kutatási területe többek között

a gyorsított nyalábokkal végzett magreakció, a biomolekulák homokiralitása, eredetének kutatása.

Tudományos eredményeit könyvekben, tanulmányokban publikálta.

181. Kiss Angéla (Budapest, 1939. május 1.)

Magyar- latin görög szakos hallgató, 1958-ban kerül a Collegiumba. 1962-től mind a mai napig

Debrecenben, a KLTE (ma Debreceni Egyetem) Ókor-történeti Tanszékén, majd a Klasszika-filológiai

Tanszékén tanít. Gyakornok, tanársegéd, adjunktus, majd docens. 1979-től mint egyetemi tanár

dolgozik ugyanitt és vezeti 1979-től 2004-ig a tanszéket. Létrejöttétől irányítja, mint alapító a

klasszika-filológiai doktori programot, amely jelenleg a DENYDI programjának része. A professor

emeritus cím elnyerésével jelenleg is részt vesz az egyetemi munkában. Szakfolyóiratok alapítója,

szerkesztője.

182. Kiss Benedek (Akasztó, 1943. március 19.)

Magyar-német szakos hallgatóként lesz collegista 1963-ban. Nevelőtanár, majd szabadfoglalkozású

író. Tagja az „Elérhetetlen föld” antológiának. Több verskötete mellett önálló fordításkötetekkel

jelentkezik. Hosszabb időt tölt Bulgáriában. Utassy Józseffel és Rózsa Endrével együtt bolgárból

fordít.

183. Kiss Erika (Örkény, 1979. március 2.)

Magyar szakos hallgatóként 1997-ben lesz collegista. Közben, egyetemi évei alatt a Bárczi Gusztáv

Gyógypedagógiai Főiskolán elvégzi a látássérült szakot és a sztomatopedagógiát. Gyógypedagógus-

gyógytornászként a budapesti Vakok Iskolájában dolgozik terapeutaként, részállásban az ELTE Bárczi

Gusztáv Gyógypedagógiai Karán oktat.

184. Kiss Ildikó (Újvidék, Jugoszlávia, 1956.)

Néprajz-népművelés szakos hallgatóként 197-ben lesz collegista. Újságíró-szerkesztő: Újvidék, Fórum

Könyv- és Lapkiadó Vállalatnál, a Jó Pajtás gyermeklapnál (1984-1991). Tájékoztató könyvtáros:

Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Központi Könyvtár, Tájékoztató Osztály (1992-1993); könyvtáros:

Szociológiai Osztály (12993-1994). Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Olvasószolgálatának

könyvtárosa.

185. Kiss Irén (Budapest, 1947. szept. 25.)

1967-ben lesz collegista, magyar-olasz szakos hallgató. 1972 és 1983 között a Magyar Rádió

munkatársa. 1983-tól 1989-ig a The New Hungarian Quarterly szerkesztője. Vizuális költészeti műveit

New Yorkban, San Franciscóban, Rómában, Budapesten állította ki. Mai olasz és amerikai költőket

fordít, művészettörténeti kritikákat ír. 1990-től az ELTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi

Tanszékén adjunktus, docens. Kutatási területe a romantika és az avantgárd. Állókép címmel az 1960-

as, 70-es évek Eötvös-collegistáiról Kiss Irén ír dokumentum értékű kisregényt 1978-ban.

186. Kiss Jenő (Mihályi, 1943. febr. 1.)

1962-ben másodéves hallgatóként kerül a Collegiumba, mint magyar-latin szakos hallgató. 1963-ban

a latin szakot leadja, s a magyar mellé felveszi a finnugor szakot. Az ELTE Magyar Nyelvtudományi

Tanszékére kerül (mai nevén: Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai és Dialektológiai Tanszék), s

ott tanít azóta is. Egyetemi tankönyvek szerzője. 2001 óta az MTA tagja.

187. Kiss József Mihály (Eger, 1960. szept. 19.)

1980-ban nyert felvételt a Collegiumba történelem-levéltár szakos hallgatóként. A Magyar Országos

Levéltár Középkori Főosztályán dolgozik 1985-tól. 1986-ban az ELTE Levéltára lesz a munkahelye, ahol

igazgatóhelyettesként végzi feladatát. 2004-től a KSH Levéltárának főlevéltárosa, jelenleg 2006

júniusától a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár igazgatója.

188. (M.) Kiss Sándor (Budapest, 1943. jún. 25.)

1963-ban kerül a Collegiumba, magyar-történelem szakos hallgató. 1967-től 1972-ig a Hadtörténeti

Intézet és Múzeum munkatársa. 1973 és 1990 között a Népművelési Intézet, majd annak jogutódja, a

Művelődéskutató Intézet Kutatási Osztályán dolgozik. 1990 és 1991 között a Művelődési

Minisztérium kabinetirodájának osztályvezetője. 1992-től öt éven át ismét a Hadtörténeti Intézet és

Múzeum a munkahelye. 1997-től a PPKE Bölcsészettudományi Karának Történeti Intézetében

intézetvezető egyetemi tanár. Kutatási körébe tartozik a két világháború közötti népi írói mozgalom,

a mozgalmon belüli csoportok politikai irányultságának, eszmei tájékozódásának vizsgálata, az 1956-

os forradalom.

189. Klein Vilmos (Várcslőd, 1944. okt. 7.)

1964-ben lesz collegista, magyar-német-orosz szakos hallgató. Először Budapesten majd

Veszprémben újságíró. Veszprémben középiskolai tanár és az Új Horizont című irodalmi folyóirat

olvasószerkesztője. A Collegiumban bontakozik ki a műfordítói munkássága, az itteni rendezvényeken

hangzanak el első versfordításai. A klasszikus és modern német, illetve orosz prózából húsz

műfordításkötete jelent meg. Összegyűjtött versfordításai A lélek határai címen láttak napvilágot

2000-ben. Legutóbb Heiner Müller összes versét fordította magyarra. Négy regénye jelent meg, kettő

közülük külön díjjal jutalmazott. Ircsik Vilmos néven publikál.

190. Klobusovszky István (Ózd, 1978. máj. 25.)

1996-ban lesz collegista, magyar-angol szakos hallgató. 2002-től az ELTE Apáczai Csere János

Gyakorlógimnáziumba kerül, mint magyar-angol szakos tanár. A 2010/ 2011-es tanévtől a gimnázium

magyar szakos vezetőtanára.

191. Knapp Ilona (Bácsa/Győr, 1954.)

A Collegiumba – német-orosz szakos hallgatóként – 1972-ben nyer felvételt. 1977-től gimnáziumi

tanár, 1988-tól a Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában vezetőtanár. 1992-től szakdidaktikát oktat a

Germanisztikai Intézetben, ugyanitt 2007-től tanszékvezető egyetemi docens.

192. Kocsis Aranka (Bálványszakállas, Csehszlovákia, 1953. dec. 8.)

1972-ben kerül a Collegiumba mint néprajz szakos. 1977-től a somorjai Honismereti Ház vezetője.

1978-tól 1981-ig a pozsonyi Állami Levéltár alkalmazottja. 1982 és 1989 között a Nő című újság

riportere és az Ügyes kezek rovatvezetője. 1989 és 1991 között a CSEMADOK néprajzi előadója

193. Komár Erzsébet (Budapest, 1951.)

1973-ban lesz collegista, magyar-népművelés-esztétika szakos hallgató. 1981-től a Magyar

Filmtudományi Intézet és Filmarchívum (2000-től Magyar Nemzeti Filmarchívum) munkatársa.

Jelenleg is ebben az intézményben dolgozik. 1996-tól CD-ROM-on jelennek meg azok a magyar

filmtörténetről szóló MozgóKépTár kiadványok, melyeknek tervező-szerkesztője és programvezetője.

A sorozat kétnyelvű, melyet nemcsak a hazai, de külföldi egyetemeken is használnak.

194. Komoróczy Géza (Budapest, 1937. aug. 11.)

1956-ban lesz collegista magyar-történelem szakon, később felveszi az ókori keleti történelem és

görög szakot. Egyetemi tanulmányai után a prágai Károly Egyetem hallgatója. 1961-től 1962-ig a

Magyar Helikon Könyvkiadó szerkesztője. 1962 óta az ELTE BTK-n tanít. 1985-ben létrehozta és

hosszú időn át vezette az ELTE Asszirológia és Hebraisztikai Tanszékét. 1981-ben, 1983-1984-ben és

1987-ben Portlandben, 1991-ben és 1993-ban a Brown Egyetemen vendégprofesszor. 1989-ben a

berlini Wissenschaftskolleg, 1994-ben a bécsi Embertudományi Intézet tagja lesz. 1989-től a Zsidó

Tudományok Nemzetközi Uniójának vezetőségi tagja. A Társadalomtudományi Társaság elnöke. A

Magyar Helsinki Bizottság elnöke 1992-től 1998-ig

195. Konczek József (Magyarnándor, 1942. február 14.)

1960-ban kerül a Collegiumba mint magyar-orosz szakos hallgató. A Kilencek költői csoportosulás

tagja. 1965-től 1972-ig a Vas Népe munkatársa. 1972-től az Ifjúsági Lapkiadó Vállalatnál dolgozik.

1974 és 1981 között az Agentszvo Pecsatyi Novosztyi munkatársa. 1982-től a Pallas Kiadó

szerkesztője. Oroszból fordít. Önálló verskötetekkel rendelkező költő. Magyarnándorban él.

196. Korcz Ilona (Budapest, 1960.)

Harmadévesként, 1980-ban kerül a Collegiumba, könyvtár-orosz szakos hallgató. Az egyetem

elvégzése után a dunaharaszti Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskolában helyezkedik el.

Oroszt tanít 1983-tól 1987-ig. Négy év gyed után visszakerül gimnáziumába, s azóta is itt oktat

könyvtáros tanárként.

197. Kósa László (Cegléd, 1942.)

Magyar-néprajz szakos hallgatóként 1963-ban kerül a Collegiumba. Az MTA Néprajzi

Kutatócsoportjában dolgozik 1967-től 1981-ig. Az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének

docense – 1981, egyetemi tanára – 1990, tanszékvezetője 1987-től 2007-ig. Az MTA levelező, majd

rendes tagja. Kutatási területe a társadalomnéprajz, a népi kultúra táji megoszlása, valamint a 19-

20.századi magyar művelődéstörténet: életmód- és mentalitástörténet, tudománytörténet,

egyháztörténet.

198. Kosztolánczy Tibor (Szombathely, 1967. ápr. 17.)

1986-ban kerül a Collegiumba, magyar-általános és alkalmazott nyelvészet szakon diplomázik. Az

egyetem elvégzése után három évig a Magyar Külügyminisztériumban dolgozik. 1995-től az ELTE

Tanárképző Főiskolai Karán, 2005-től az ELTE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén tanít.

Rendszeresen publikál. Kutatási területe a Nyugat első évtizedei. (Osvát Ernőről külön könyve jelenik

meg). Még collegista évei alatt lát napvilágot az Eötvös Füzetek sorozatban A Viziváros titkos élete

című novelláskötete.

199. Kottmayer Tibor (Győr, 1964.)

1982-ben lett collegista. Magyar-pedagógián kezdett, egy év múlva felvette a néprajz szakot, és

magyar nyelv és irodalom, néprajz-muzeológia szakon diplomázott. Általános iskolában tanít, majd

2000-ig, mint műemlékvédelem felügyelő dolgozik. Közben a BME-en műemléki szakmérnöki

diplomát szerez. 2000-től a Széchenyi Egyetemen, Győrben tanít építészetet, műemlékvédelmet és

népi építészetet.

200. Kovács Gizella (Laskó, Jugoszlávia, 1959.)

1980-ban, magyar-szerb-horvát szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. Az egyetem elvégzése után egy évig Horvátországban tanít magyar nyelvet, majd nyolc évig a Vajdaságban, ahol igazgató is. 1993 óta Pécsett él férjével, Burján Istvánnal (collegista). Gimnáziumban tanár, magyar irodalmat és drámát tanít.

201. Kovács István (Budapest, 1945. aug. 19.)

1964-ben kerül a Collegiumba, történelem-lengyel szakon végez. 1971 és 1972 között Illyés Gyula

Herder ösztöndíjasaként a bécsi egyetem hallgatója. 1972-től 1981-ig az MTA Kelet-európai

Irodalmak kutatócsoportjában dolgozik. 1981-től az ELTE Lengyel Filológiai Tanszékén tudományos

munkatárs. 1990-től kulturális attasé Varsóban, később Krakkói főkonzul. 1995 és 1999 között a

PPKE, általa alapított, Lengyel Tanszékének vezetője. A lengyel - magyar kapcsolatok kutatója, a

lengyel történelem avatott ismerője. A Kilencek költői csoportosulás tagja, több irodalmi műfajban is

sikerrel kipróbálta magát. Budapesten él.

202. B. Kovács István (Rimaszombat, 1953. júl. 4.)

1972-ban lesz collegista, néprajz-régészet szakon végez. 1977-től 1988-ig a rimaszombati Gömöri

Múzeum régésze. 1988 és 1990 között a rimaszécsi földműves szövetkezet alkalmazottja, a

Honismereti Ház vezetője. 1990-től a Gömöri Múzeum igazgatója. Régészeti Társulat, a Magyar

Néprajzi Társaság, a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság elnökségi tagja. Honismereti

monográfiák szerzője, népmesegyűjtő. Rimaszombatban él.

203. Kovács István János (Miskolc, 1980. ápr. 4.)

1998-ban geológusként lesz collegista. Ausztráliában doktorált, jelenleg a Magyar Állami Eötvös

Loránd Geofizikai Intézetének tudományos munkatársa.

204. Kovács Mária (Sárbogárd, 1951.)

1969-ben, magyar-orosz szakos hallgatóként lesz collegista. Másodéves korában az orosz szakot

leadja, és a népművelést veszi föl helyette. 1974-től 1976-ig népművelési előadó a sárbogárdi

Művelődési Házban. 1977 és 1981 között a Ganz Villamossági Művekben (Budapest) oktatási előadó.

1981 óta a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban muzeológus-numizmatikus.

205. Kovács Márta (Szentes, 1958.)

1978-ban magyar-francia-eszperantó szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. Gimnáziumi tanár

Budapesten.

206. Kovács Máté (Debrecen, 1941.)

Külsős, magyar-francia-spanyol szakos hallgatóként 1960-ban kerül a Collegiumba. 1973-ban filozófiai

diplomát kap, 1975-ben neveléstudományból doktorál. A kulturális politika, kulturális fejlesztés és

nemzetközi kulturális együttműködés kérdéseivel foglalkozik. 1963-tól 1979-ig a Magyar UNESCO

Bizottság munkatársa, majd főtitkárhelyettese. 1980 és 2001 között Párizsban, mint az UNESCO

Kulturális Politikai Osztályának munkatársa, majd vezetője dolgozik. 2002-ben három évre szóló

ügyvezető igazgatói megbízást kap az Afrikai Kulturális Politikai Obszervatórium létrehozására.

Cikkek, tanulmányok, könyvek szerzője, társszerzője.

207. Kovács Miklós (Fűr, Csehszlovákia, 1949.)

1970-ben, magyar-angol szakos hallgatóként lesz collegista. Angol nyelvet tanít,fordít és tolmácsol.

Budapesten él.

208. Kozma Judit (Budapest, 1982.)

2001-ben lesz collegista, magyar - német szakos hallgató. 2007 és 2010 között az ELTE BTK-án magyar

nyelvészetből PhD-képzést végez. 2010 októberétől az MTA Nyelvtudományi Intézetének Szótári

Osztályán tudományos segédmunkatárs. Jelenleg a Magyar Nyelv Nagyszótárának szócikkein

dolgozik.

209. Kőrösi Ilona (Kiskunhalas, 1953. dec. 18.)

1972-ben történelem-népművelés szakos hallgatóként lesz collegista. Később a néprajz, majd

posztgraduális muzeológus- képzés keretében a heraldika szakot is elvégzi. A Bács-Kiskun Megyei

Múzeumigazgatóság Katona József Múzeumában dolgozik, először történész-muzeológusként,

néprajzkutatóként, népművelőként, később tudományos titkárként. Jelenleg történész

főmuzeológus, osztályvezető, 1997 óta a Katona József Emlékház vezetője.

210. Kövendi Tünde (Nemti, 1951. febr. 19.)

1969-ben kerül a Collegiumba, magyar-német szakos hallgatóként. Pásztón tanít a gimnáziumban,

majd házassága után Ausztriában, Grazban telepszik meg. Esti tanfolyamon tanítja a magyar nyelvet,

már 27 éve. Közben tolmácsdiplomát szerez, a helyi rádió munkatársa, ahol önálló, kétnyelvű

műsorában a magyar kultúra terjesztője.

211. Kövér András (Debrecen, 1954.)

Fizikus hallgatóként kerül 1973-ban a Collegiumba. Az egyetem elvégzése után egy évig az MTA

Műszaki Fizikai Kutatóintézetében és az MTA Atommagkutató Intézetében dolgozik. Segédmunkás,

majd tíz évig nevelőtanár egy szakmunkásképző, és egy szakközépiskolai kollégiumban. Fizikatanári

kiegészítőt végez az ELTE-n. 1999-ben az ELTE BTK-án héber szakon szerez diplomát. Tanár a PPKE és

az ELTE Héber Tanszékén, az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán és a Zsigmond Király Főiskolán. Az MTA

Judaisztikai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa. Szakterülete a héber kódextöredékek

kutatása.

212. Krász Lilla (Mosonmagyaróvár, 1971.)

Collegiumba kerülésének éve: 1989. Történelem-német szakos hallgató. 1995 és 1998 között PhD

ösztöndíjas az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszékén. 1998-tól

tanársegéd, majd 2001-től adjunktus ugyanitt. 1995 óta folyamatos kutatói ösztöndíjak, Bécs,

Wolfenbüttel, Göttingen, Párizs, Firenze városaiban. Kutatási területe: kora újkori európai és magyar

társadalomtörténet és kultúratudományok.

213. Kucsman Árpád (Budapest, 1927. okt. 27.)

1945-ben lesz collegista, kémia-fizika szakos hallgató. 1950-től 1967-ig az ELTE Szerves Kémia

Tanszékén tanársegéd, adjunktus, 1967 és 1972 között docens, 1972-től 1997-ig egyetemi tanár. /

Huszonhárom éven át a tanszék vezetője./ Kutatási területe a szerves kénvegyületek elektron-és

térszervezetének felderítése, reakciómechanizmusok vizsgálata. Egyetemi jegyzetek, tudományos

dolgozatok szerzője. Széchenyi-díj, Akadémiai díj, Zemplén Géza fődíj tulajdonosa többek között.

1984-től kezdődően több alkalommal részt vett és elnökölt a Collegium felvételi vizsgáin.

214. Kugler Katalin (Veszprém, 1948.)

1966-ban kerül a Collegiumba, orosz-magyar-eszperantó szakos hallgató. Az egyetem elvégzése után

egy évig tolmács Moszkvában. Ezt követően a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán az Orosz

Tanszéken tanársegéd. 1979-ben a JATE Orosz Tanszékén a Tolmácsképző Részleg vezetője. Jelenleg

az SZTE Orosz Filológia Tanszék docense.

215. Kulhanková, Lucie (Karlovy Vary, Csehszlovákia, 1967.)

1986-ban lesz collegista mint magyar-finn, később lengyel szakos hallgató. Az egyetem elvégzése

után a Prágai tükör című csehországi kisebbségi folyóirat újságírója, szerkesztője. Cseh irodalmat

fordít magyarra. Házassága révén Maciek Szimanowskival (ugyancsak eötvös-collegista)

Lengyelországba kerül, és azóta is a lengyel diplomáciában tevékenykedik. Férjével együtt Varsóban

él.

216. Kurucz György (Veszprém, 1959. febr. 24.)

1978-ban lesz collegista, történelem-angol szakos hallgató. Az egyetem elvégzése után az ELTE BTK Új

és Legújabbkori Történeti Tanszékére kerül, az MTA TMB ösztöndíjasa 1983 és 1986 között. 1986-tól

1989-ig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársa, 1989 és 1991 között a Londoni Egyetem Szláv

és Kelet-európai Tanulmányok Intézetében dolgozik. 1991 és 1993 között a BBC Monitoring Service

alkalmazásában áll. 2006-ig ismét a Mezőgazdasági Múzeum a munkahelye. Jelenleg a Balassi Intézet

MÖB irodavezetője.

217. Laczkó Kriszta (Budapest, 1967.)

1985-től a Collegium tagja. Egyetemi tanulmányait 1985 és 1990 között végezte az ELTE-n magyar-

latin szakon. 1990-ben az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékén tanársegéd, 1994-ben adjunktus, majd

2006-ban docens lett. 1992-ben védte meg egyetemi doktori értekezését, 1996-ban PhD-fokozatot

szerzett. 1990 és 1992 között a Miskolci Bölcsészegyesületben, 1996 és 1998 között a Pázmány Péter

Katolikus Egyetemen volt vendégtanár. 2004-ben a Groningeni Egyetemen tartott órákat, 2005-ben

pedig a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen. Tagja volt az ELTE leíró grammatikai kutatócsoportjának

(Magyar grammatika, 2000), jelenleg az ELTE funkcionális-kognitív nyelvészeti műhelyében végez

kutatómunkát. Tagja továbbá a Szemere Gyula módszertani kutatócsoportnak is. Tanít a funkcionális

nyelvészeti, valamint a névtani doktori programban. 1990 óta részt vesz az MTA Magyar Nyelvi

Bizottságának a munkájában, 2007 óta titkára az MTA Magyar Nyelvészeti Munkabizottságának.

Szerkesztőbizottsági tagságok: Magyar Nyelvőr, Magyar Orvosi Nyelv, Névtani Értesítő. 1997-ben

Gombocz Zoltán-díjat, 2009-ben Nagy J. Béla-díjat kapott. 1992-ben elnyerte a Magyar Tudományért

Alapítvány egyéves ösztöndíját, 2001 és 2004 között az MTA Bolyai-ösztöndíjasa volt. 2004-ben

Mártonfi Attilával megjelentette az első magyar helyesírási kézikönyvet (Osiris-helyesírás). 2006 óta

részt vesz az MTA Nyelvtudományi Intézetben a magyar nagyszótár munkálataiban. 2009-ben Bősze

Péterrel kidolgozta a magyar orvosi helyesírás kézikönyvének alapjait (A magyar orvosi nyelv

tankönyve, 2009). Rendszeres előadó külföldi nyelvészeti konferenciákon. 2011-től az Eötvös

Collegium magyar műhelyének a vezetője.

218. Lakatos Bálint (Budapest,1983.)

2001-ben lesz collegista, történelem-latin szakos hallgató. A 2002/2003-as tanévben levéltár és

legújabb kori muzeológia szakos. Az egyetem elvégzése után, a 2006/2007-es évben a PPKE BTK

Történelemtudományi Doktori Iskolájában a középkori egyháztörténet programon doktorandusz.

2007 és 2010 között az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola Középkori magyar történelem

doktori programjának ösztöndíjasa. Jelenleg disszertációját írja.

219. Laki László (Öreglak, 1944)

Magyar-történelem szakos hallgatóként lesz collegista 1964-ben. 1969 és 1970 között a

Szakmunkásképző Pedagógusok Klubjának szervezője. 1970-től 1972-ig az ELTE BTK Tanulmányi

Osztálya esti levelező tagozatának vezetője. 1972 és 2010 között a Társadalomtudományi Intézet és

az MTA Politikai Tudományok Intézetének szociológusa.

220. Lángi Péter (Zámoly, 1942. nov. 2.)

Magyar-orosz szakosként lesz collegista 1963-ban. 1967-től a keszthelyi Nagyváthy János

Mezőgazdasági Technikumban tanított 2006-ig, mely iskolának igazgatóhelyettese is volt

negyedszázadig. A nyelvészet érdekli, elsősorban a hangtan. E témában doktorált, publikál. Most

jelent meg első verseskötete, Késői invokáció címmel.

221. Láng József (Baja, 1937. aug. 8.)

Magyar-történelem szakos hallgató, 1956-ban lesz collegista. 1961 és 1963 között az MTA Irodalomtudományi Intézetében gyakornok, 1963-tól előadó a Művelődési Minisztérium Irodalmi Osztályán. Az ELTE Egyetemi Könyvtár, majd a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárának a munkatársa. Később ugyanitt osztályvezető. A múzeumban 22 évet tölt el, párhuzamosan az MTA Irodalomtudományi Intézetben vállal feladatokat. 1991-ben harmadmagával megalapítja az Argumentum Kiadót, melynek jelenleg vezetője, tulajdonosa.

222. László Klára (Dorog, 1947. jan. 15.)

Magyar-filozófia szakos hallgató, 1966-ban került a Collegiumba. 1979-ben elvégzi a szociológia

szakot. A SOTE Társadalomtudományi Intézetében dolgozik. Filozófiát, majd 20 évig szociológiát tanít,

kutat. Elméleti, gyakorlati kutatási területe, munkája: a holokauszt túlélők terápiája, segítése;

családterápia, devianciák.

223. Lator László (Tiszasásvár /Csehszlovákia/, 1927. nov. 19.)

1947-ben lesz collegista, magyar-német szakos hallgató. 1949-ben több collegista társával együtt

mint "deklasszált elemet" kizárják a Collegiumból. Tagságáról önként lemond. Az egyetem elvégzése

után 1950-től 1955-ig a körmendi gimnázium tanára lesz. 1955-ben mint lektor az Európai

Könyvkiadóhoz kerül, melynek később főszerkesztője is. Már collegista korában költőként tartják

számon. Verseit a Magyarok és a Válasz folyóiratok közölték először. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi

és Művészeti Akadémia alapító tagja. Jelentős műfordító. Német, francia, angol költőket fordít.

Antológiák, esszékötetek szerkesztője. 1984-től kezdődően több alkalommal részt vett és elnökölt a

collegiumi felvételi vizsgán.

224. Limpár Péter (Dunaszerdahely, Csehszlovákia, 1973.)

Történelem szakos hallgatóként 1993-ban lesz collegista. A révkomáromi Selye János Egyetemnek

indulása óta óraadó tanára. Kutatási területe az egyetemes és magyar hadtörténet. Digitális

középiskolai történelmi tananyagok tervezésével, készítésével foglalkozik,

225. Lipóczy Berta

Pszichológia szakos hallgatóként nyer felvételt 1974-ben a Collegiumba. 1979-ben férjével, aki

szintén collegista, Hukaya Sitosival Japánba költözött. „Nulla szociális tőkével” indult. Megtanult

japánul írni-olvasni, 19 évig szerződéses alkalmazottként dolgozott, mint óvodai pedagógus, majd

2007-ig főiskolai docens lett egy óvodai pedagógusképző főiskolán. Pszichológiát tanít egy nőket

oktató egyetemen. Tokióban él.

226. Liptay Katalin (Salgótarján, 1950. máj. 13.)

1968-ban kerül az Eötvös Collegiumba, mint magyar-angol szakos hallgató. 1973-tól fordító és

tolmács a Kultúra Vállalatnál, ill. a KGMTI-nél. Az 1973-74-es tanévben angol nyelvet tanít a

Németvölgyi úti Általános Iskolában. 1974 augusztus 15-től mind a mai napig a Magyar Rádióban

dolgozik, mint irodalmi szerkesztő és kulturális újságíró.

227. Lóska Lajos (Csomatelke, Csehszlovákia, 1951. dec. 10.)

1970-ben kerül a Collegiumba. Magyar-művészettörténet szakos. Művészettörténész-kritikus, az Új

Művészet folyóirat rovatvezetője, a székesfehérvári Városi Képtár Deák Gyűjteményének

munkatársa.

228. Losonczy István (Pécs, 1942. nov. 9.)

Magyar-angol szakos hallgatóként kerül 1963-ban a Collegiumba. Az egyetem elvégzése után az MTV

Művészeti és Film Főosztályán helyezkedik el, mint filmszerkesztő. 1973-ban a Vietnami Nemzetközi

Ellenőrző és Felügyelő Bizottság katonai részlegében a kontingens titkáraként teljesít szolgálatot.

Hazatérése után a Tömegkommunikációs Kutató Intézet Tervezési csoportjában dolgozik tudományos

titkári minőségben 1996-ig. Innen az MTV Személyzeti és Oktatási Osztályára kerül, ahol

szaknyelvoktató vezető tanárként fordít, tanít (a TIT TELC rendszerében), lektorál. 1993 és 1995

között a Wallenberg Egyesület elnöke, előtte 2 évig ügyvivője.

229. Lőrincz László (Szilvásszentmárton, 1939. jún. 15.)

1957-ben kerül a Collegiumba. Történelem-mongol szakon végez 1962-ben. Az MTA Orientalisztikai

Munkaközösségének tagja, a Kelet-kutató Intézet tudományos főmunkatársa, az ELTE oktatója.

Tanulmányai során éveket tölt Távol-Keleten, ösztöndíjasként tanul az ulánbátori Állami Csojbalszan

Egyetemen, valamint a bonni Friedrich Wilhelm Egyetemen. A tibeti és mongol folklór és irodalom

képezi munkásságának fő területeit. E témakörben látnak napvilágot Leslie L. Lawrence álnéven írt,

széles olvasótábort vonzó regényei. Burját és mongol eposzokat fordít.

230. Lukács Edit Anna (Kazincbarcika, 1978.)

1999-ben, német-francia szakos hallgatóként lesz collegista. Az Alexander von Humboldt ösztöndíj

elnyerése révén kutató a berlini Freie Universitaet-en.

231. Madas Edit (Budapest, 1949.)

1970-ben kerül másodévesként a Collegiumba. Magyar-latin szakos hallgató. Kezdetektől látogatója

Mezey László paleográfiai és kodikológiai kurzusának. 1976-tól az MTA Fragmenta Codicum

Kutatócsoport munkatársa, jelenleg annak vezetője.

232. Magyar Marianna (Zirc, 1959.)

1978-ban lesz collegista, könyvtár -orosz szakos hallgató. Az egyetem elvégzése után Budapesten, a

Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtárában dolgozik, mellette orosz nyelvet tanít.

Családi okokból Petőházára költözik. Fertőszentmiklóson az általános iskolában kap állást, ahol az

iskolai könyvtár létrehozásával bízzák meg. Közben a Szombathelyi Főiskolán német nyelvből

másoddiplomát szerez, és német nyelven tanít. Külföldi tanulócseréket szervez Németországba.

Jelenleg a fertődi Popráczy Középiskola tanára. A Fertőszéplaki Tájházaknál német idegenvezetést

tart, s ugyanitt gyógynövényes foglalkozásokat vezet magyar és osztrák diákoknak.

233. Major Éva (Mosonmagyaróvár, 1953.)

1971-ben magyar-orosz szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. Az egyetem elvégzése után

Kecskeméten 2 évig általános iskolában tanít, majd 1978-ban ugyanitt, a Bányai Júlia Gimnáziumban

lesz tanár. Jelenleg is ez a gimnázium a munkahelye.

234. Marafkó László (Győr, 1944.)

1963-ban, mint magyar-orosz szakos hallgató Collegiumba. Az egyetem elvégzése után a Pécsi

Tanárképéző Főiskolán tanársegéd, a Dunántúli Napló munkatársa, a pécsi Universitas c. egyetemi

lap felelős szerkesztője, a Magyar Ifjúság, a Világ Ifjúsága olvasószerkesztője, 1981-től 2000-ig a

Magyar Nemzet munkatársa, főszerkesztő-helyettese, majd szerkesztője. Mint a Heti Válasz

olvasószerkesztője vonul nyugdíjba. Mintegy húsz szépprózai, riport-, esszékötet szerzője. Árulás

című kisregénye az l960-as évek Eötvös Kollégiumát, az akkori légkört idézi meg érzékletesen.

235. Margócsy József (Nyíregyháza, 1919. ápr.8.)

1937-ben kerül a Collegiumba, magyar-francia szakos hallgató. 1941 és 1951 között középiskolai

tanár, majd 1962-ig szakfelügyelő. 1962-től 1980-ig a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző

Főiskola tanára, majd főigazgatója. 1977-ben jelenik meg Az irodalom története 1905-1919 című

munkája. Részt vesz a Jókai kritikai- kiadásban. Pedagógiai könyvek, tanulmányok szerzője. Apáczai

Csere János díjas. Mint helytörténész, Nyíregyháza múltjának legjobb ismerője, kutatója. Személyes

jelenlétével, tanácsaival, mint elnökségi tag, éveken át segítette a Collegium Baráti Körének

munkáját.

236. Máhr Zoltán (Csór, 1956.)

1978-ban lesz collegista. Magyar-népművelés szakon végez. Székesfehérváron dolgozik a Megyei

Művelődési Központ szakmai igazgatóhelyettese.

237. Márkus Csaba (Sopron, 1963.)

1982-ben kerül a Collegiumba mint orosz-német szakos hallgató. Hat évig a balatonfüredi Lóczy Lajos

Gimnáziumban tanít, főként németet. 1994 óta a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban tanár.

Német irodalom oktatásával foglalkozik a gimnázium német nemzetiségi tagozatán.

238. Marosi Ernő (Miskolc, 1940. ápr. 18.)

Magyar-művészettörténet szakos hallgatóként lesz collegista 1958-ban. 1963-ban az ELTE

Művészettörténeti Tanszékének oktatója. 1991-ben egyetemi tanár. 1974-től 1991-ig az MTA

Művészettörténeti Kutató Csoport, majd Kutatóintézet igazgatóhelyettese, később 2000-ig, az Intézet

igazgatója. 1991 és 1996 között az UNESCO nemzetközi művészettörténeti bizottságának vezető

tagja. Az MTA elnökségének tagja, 2002-től alelnöke. Kutatási területe: a középkori magyar és

egyetemes művészettörténet; különösen a középkori építészet és szobrászat. 2010-ben professor

emeritus.

239. Máté Zoltán (Kaposvár, 1966. okt. 7.)

Német-japán szakos hallgató, 1986-ban lesz collegista. Az egyetemi végzés után (1992) egy évet

Japánban tölt, majd 1994-ben a Károli Gáspár Református Egyetem Japán (jelenleg Japanológia)

Tanszékén helyezkedik el. Jelenleg is itt oktat. Kutatási területe a japán nyelvtudomány. 1997 óta a

Nemzetközi Japán Nyelvvizsga hazai koordinátora, 2009-től a Collegium Orientalista Műhelyének

vezetője.

240. Mátyus Alíz (Zalalövő, 1948.)

1967-ben, magyar-orosz szakos hallgatóként lesz collegista. / Másodévtől veszi föl a népművelés

szakot. / 1972 és 1973 között népművelési felügyelőként a Szentendrei Járási Hivatal Művelődési

Osztályán dolgozik. 1973-tól a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (korábban

Népművelési Intézet) a munkahelye. Kísérleti programok témavezetője, falukutató. Szociográfiai

könyvei, tanulmányai az 1980-as évek elejétől jelennek meg. 1986-tól – megalapításától -

főszerkesztője a Szín-Közösségi Művelődés című folyóiratnak. Szociográfiái mellett jelentős

szépirodalmi munkássága is. 2007-től Eötvös kollégisták voltak… címmel Bakos Istvánnal együtt

beszélgetéssorozatot szervez.

241. Mayer Gyula (Budapest, 1956.)

1974-ben lett collegista. Tanulmányait ugyanebben az évben a TTK matematikus és a BTK latin-görög

szakán kezdte. Szakdolgozatait Szabó Árpád illetve Harmatta János vezetésével írta. 1979-ben

matematikusi és görög-latin filológusi diplomát szerzett, s tudományos ösztöndíjas gyakornok lett az

ELTE Latin Tanszékén. Bölcsészdoktori disszertációját Borzsák Istvánhoz írta 1982-ben. 1984 óta az

MTA Ókortudományi Kutatócsoportjának munkatársa. 1979 óta az ELTE-n, 1992, azaz megalakulása

óta pedig a Pázmány Péter KE-en tanít különféle klasszika-filológiai tárgyakat. Az ELTE-től 1997-ben

doktori (PhD) fokozatot nyert. Révay József-, Marót Károly- és Klaniczay Tibor-díjas, 1992 óta az

Ókortudományi Társaság elnökségének tagja, 2010-től az MTA választott klasszika-filológus

közgyűlési képviselője.

242. Mayer Rita (Székesfehérvár, 1949. máj. 23.)

1967-ben magyar-orosz szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. 1972 és 1975 között a szolnoki

Kilián György Műszaki Főiskolán orosz nyelvet és irodalmat tanít. Az MTA Irodalomtörténeti

Intézetének Kelet-Európai Kutatócsoportjának ösztöndíjasa. 1975 és 1980 között a Kulturális

Minisztérium orosz, majd lengyel kulturális referense. 1980-1987 között lektor a Moszkvai Állami

Lomonoszov Egyetemen. 1987-től 1991-ig a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kulturális

referense. 1991 és 1999 között a moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ

igazgatója, kulturális tanácsos. 2004-től 2009-ig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának

vezető főtanácsosa.

243. Mechler Katalin (Budapest, 1964. jún. 14.)

1982-ben lesz collegista, magyar-történelem szakos. 1987-től középiskolai tanárként tanított, először

Sopronban, a Széchenyi István Gimnáziumban, majd Egerben a Neumann János Közgazdasági

Szakközépiskolában és Gimnáziumban. Jelenleg, 1999 óta az Esztergomi Főszékesegyházi

Könyvtárban dolgozik.

244. Mecsnóber Tekla (Várpalota, 1970.)

1988-ban, magyar-angol szakon nyer felvételt a Collegiumba. Később felveszi az angol elméleti

nyelvészet szakot. Tanársegéd az ELTE Angol-Amerikai Intézetében, majd egy oxfordi ösztöndíj után

ugyanitt évekig PhD-hallgatóként óraadó. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen angol nyelvet és

irodalmat tanít, jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem Angol-Amerikai Intézetében docens.

Balatonalmádiban és a hollandiai Groningenben él.

245. Méder Zsombor (Nagyvárad, 1984.)

Filozófia szakos hallgatóként, 2003-ban lesz collegista. Gazdaságmatematikusként dolgozik.

246. Mészáros Tamás (Mohács, 1972.)

Ógörög-latin szakos, 2000-től collegista. Diplomát szerzett: ógörög (2003), latin (2007); PhD-

disszertáció (2011); 2002-ben a Magyar Ókortudományi Társaság Kerényi Grácia-díjasa. 2007-től a

MTA Ókortudományi Kutatócsoportjának tudományos segédmunkatársa. 2008-tól a PPKE-BTK

Klasszika-filológia és Medievisztika Intézetének oktatója. 2005-től a Bollók János Klasszika-filológia

Műhely helyettes műhelyvezetője, majd 2009-től vezetője. Kutatási területe a görög próza

(történetírók és attikai szónokok).

247. Merényi Hajnalka (Nagykároly, Románia, 1974. máj. 31.)

Mint magyar szakos hallgató 1993-ban lesz collegista, de magyar-történelem szakon végez. 1999 és

2000 között az Oktatási Minisztérium Felsőoktatási Főosztályán dolgozik. 2000-től 2001-ig

tájékoztató könyvtáros a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. Közben, 2000 és 2003 között

doktorandusz az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Doktori Iskolájában, ahol 2006-ban PhD fokozatot

szerez. 2003 óta adjunktusi minőségben tanít (főleg gyermekirodalmat) az ELTE Tanító- és Óvóképző

Karán.

248. Merva Mária (Gödöllő, 1951. ápr. 10.)

1970-ben lesz collegista. Magyar-francia szakos. 1974-től 1975-ig tudományos továbbképzési

ösztöndíjas az ELTE BTK XX. századi Irodalomtörténeti Tanszékén. 1975 és 1993 között muzeológus a

Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Hangtár osztályvezető-helyettese. 1993-tól múzeum igazgató a

Gödöllői Városi Múzeumban.

249. Mezey Katalin (Budapest, 1943. máj. 30.)

Magyar-népművelés szakos hallgatóként lesz collegista 1961-ben. 1964-ben a zürichi egyetemen

tanul. Tanít, majd a tatai faipari ktsz, 1968-tól az OKISZ népművelési előadója. Orosz, német, amerikai

szerzőket fordít. Tagja az Elérhetetlen föld című antológiának. Költő, több önálló verskötet, regény

szerzője. 1987-ben az ő kezdeményezésére alakul meg az Írók Szakszervezete, melynek titkára, majd

főtitkára. A kilencvenes évek elején létrehozza a Széphalom Könyvműhelyt.

250. Mihályfalvi László (Kaposvár, 1941. jan. 14.)

Magyar-orosz szakos hallgatóként kerül a Collegiumba, 1963-ban. 1966-tól 1970-ig a nagybajomi

Csokonai Vitéz Gimnázium, 1970 és 1971 között a kaposvári Mezőgazdasági Szakközépiskola tanára.

Ugyanitt 1976-tól a Táncsics Gimnázium tanára, majd igazgatóhelyettese, 1990-től 2006-ig –

nyugdíjazásáig – igazgatója. Óraadó tanár 2008-ig. Ír, publikál.

251. Mikesy Gábor (Budapest, 1963.)

1983-ban, magyar-történelem-finnugor szakos hallgatóként lesz collegista. Könyvtáros az MTA

Irodalomtudományi Intézetben (1989), majd a Földmérési és Távérzékelési Intézetbe kerül (1990),

ahol földrajzi nevekkel, térképi névírással foglalkozik. A nagyméretarányú térképek névrendezési

programját irányítja, vezeti a Magyarország Földrajznév-tára c. állami adatbázist.

252. Miklós Ágnes Kata (Sepsiszentgyörgy, 1975.)

Magyar szakos hallgatóként 1995-ben lesz collegista. Főiskolai docens az Általános Vállalkozási

Főiskola Társadalomismereti Tanszékén. Bűnös szövegek című esszékötete a krimikről 2009-ben

jelenik meg. Irodalmi műveit rendszeresen közli a Korunk.

253. Mizera Ferenc (Dunaszerdahely, Szlovákia, 1976. jan. 12.)

Fizika szakos hallgatóként nyer felvételt a Collegiumba 1996-ban. Számítógépes programozó, alkalmazottként, vállalkozóként is.

254. Mohai V. Lajos (Nagykanizsa, 1956.)

1974 és 1979 között az Eötvös Collegium hallgatója. 1979-ben végez az ELTE Bölcsészettudományi

karának magyar-történelem szakán, ahol 1989-ben doktorál. Tanulmányait követően 1980-tól 1990-

ig kiadói szerkesztőként dolgozik. Kosztolányi Dezső és Krúdy Gyula műveinek sajtó alá rendezője. A

rendszerváltozás után, 1992-ben rövid ideig a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője. 1996 és 2000

között a HVG munkatársa. 2000-2001-ben az MTA Irodalomtudományi Intézet szerződéses

munkatársa. 2006-2010: az EGYENLÍTŐ társadalomkritikai és kulturális folyóirat főszerkesztő-

helyettese, jelenleg szabadfoglalkozású író.

255. Mók Mihály (Dunavecse, 1956.)

Magyar-történelem szakos hallgatóként 1977-ben kerül a Collegiumba. A nyelvtanulás és a

zenetanítás gyökereit, kapcsolatait keresi és vizsgálja a Yahim stúdióban.

256. Molnár (Ördögh) Csilla (Székesfehérvár, 1949 febr. 17.)

1968-ban kerül a Collegiumba. Magyar-francia szakos, de magyar-néprajz szakon végez. Két évig az

ELTE BTK Folklore Tanszékének gyakornoka. 1975-től 2004 áprilisáig, majd 2004 őszétől 2007-ig a

Magyar Rádió szerkesztő-műsorvezetője. Budapesten él.

257. Molnár Éva (Budafok, 1947. nov. 24.)

1966-ban orosz-történelem szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. A cseh szakot 1985-ben veszi

fel. Az egyetem elvégzése után az MTI-ben újságírómunkatárs és szerkesztőségvezető-helyettes. Cseh

művek (drámák, életrajzi regény, mesék) magyar nyelvű fordítója. A cseh kultúra magyar barátai

egyesületének – 1988-tól Amicus, majd 1993 óta Bohemia néven – egyik alapítójaként tevékenykedik

ma is. Szerkeszti, írja, fordítja a Bohemia című folyóirat cikkeit. 2006 óta a Magyar Elektronikus

Könyvtár munkatársa és a Szépművészeti Múzeum közönségszolgálati munkájának önkéntes

támogatója.

258. Molnár (Péntek) Imre (Lenti, 1942. febr. 27.)

1960-ban lesz collegista, magyar-filozófia szakos hallgató. Tagja a „Kilencek” nemzedéki

költőcsoportjának, versei az „Elérhetetlen föld” című antológiában szerepelnek. Költői munkássága

mellett irodalomszervező, aki több folyóirat szerkesztésében is részt vett. 1970-től 1973-ig a Napjaink

munkatársa, 1978-tól a Fejér-megyei Hírlap, majd 1979-től az Életünk munkatársa. 1990-től tíz éven

át a székesfehérvári Árgus szerkesztője. 2003-tól a Pannon Tükör kulturális folyóirat főszerkesztője. A

Kilencek költői közül a groteszkhez ő viszonyul legerőteljesebben. Jelenleg Zalaegerszegen él.

259. Molnár István (Szolnok, 1952.)

1971-ben lesz collegista, orosz-német szakos hallgató. Rövid újságírói, fordítói és könyvszerkesztői

tevékenység után a Kertészeti Egyetem Nyelvi Lektorátusán tanít orosz és német nyelvet, majd a

Műszaki Egyetem Nyelvi Intézetének adjunktusa lesz. Egyetemi doktori s irodalomtudományi

kandidátusi címet szerez. A PPKE BTK-n oktat: szakterülete a germanisztika. Jelenleg a Miskolci

Egyetem Modern Filológiai Intézete Német nyelv és irodalomtudományi Tanszékének docense.

Kutatási területe a komparatisztika, a szó és a kép, az irodalom és a képzőművészet kölcsönhatása.

Dosztojevszkij-kutató.

260. Molnár Katalin (Gyula, 1959.)

1978-ban lesz collegista, magyar-spanyol szakos hallgató. Az egyetem elvégzése után férjével, az

ugyancsak collegista Somos Róberttel Pécsre kerül. 1983-tól mindmáig a Ciszterci Rend Nagy Lajos

Gimnáziumának és Kollégiumának tanára.

261. Molnár Margit (Abony, 1956.)

Orosz-német szakos hallgatóként kerül 1974-ben a Collegiumba. Az egyetemi végzés után egy évig

szellemi szabadfoglalkozású, majd két tanévig a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium tanára. 1982-ben kerül

a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolára, ahol jelenleg is dolgozik. Három főiskola

integrációjából, melynek a Kandó is tagja volt, alakult meg az egyetemi rangra emelkedett Óbudai

Egyetem 2000-ben. Itt, mint idegennyelvi szakcsoportvezető, szervezi és felügyeli a nyelvoktatást.

1974 óta tagja az ELTE Bartók Béla Énekkarának. 2009-ben kórust alapít az Óbudai Egyetemen és

rendszeresen fellép a biatorbágyi Pászti Miklós Énekkarban is.

262. Móser Zoltán (Szekszárd, 1946. márc. 11.)

Magyar-történelem szakos hallgatóként kerül a Collgiumba 1965-ben. 27 évig a budapesti Somlói úti

középiskolai kollégium tanára, nevelőtanára volt. 1998-tól a PPKE Bölcsészettudományi Karán a

Kommunikációs Intézetben tanított. 2006 óta nyugdíjas. Könyvei a magyar és európai

néphagyomány, irodalom, zene témaköréből merítik tárgyukat. Ismert és elismert fotóművész.

263. Mudri Mária (Debrecen, 1965. okt. 23.)

1983-ban lesz collegista, magyar-latin szakos hallgató. Az egyetem elvégzése után 7 évig Budapesten

és Angliában (Epsom) él családjával. A budapesti József Attila Gimnáziumban (mai BCSZIG) lesz

magyar-latin szakos tanár. Itt tanít jelenleg is, immár 18 éve.

264. Nagy András (Budapest, 1926.)

1945-ben kerül a Collegiumba, angol-francia szakos hallgató. Az egyetemi mozgalomban dolgozott,

majd segédmunkás lett a sztálinvárosi építkezésen. Elvégzi a Közgazdaságtudományi Egyetemet,

majd az MTA Közgazdasági Intézetében kutató. 1958-ban politikai okokból eltávolították, a KOPINT-

ban dolgozik, majd visszakerül az MTA Intézetbe. Külföldi egyetemeken vendégtanár, 1976-ban MTA

doktor. Budapesten él.

265. Nagy Edit (Budapest, 1951. jún. 12.)

1969-ben, magyar-orosz szakon kezdi meg collegista éveit. 1974-ben szerez magyar nyelv és irodalom

tanári és népművelési előadói diplomát. A Népművelési Intézet Kutatási Osztályán kap elhelyezést,

majd 1977-től 1993-ig a Magyar Film és TV-művészek Szövetségének előadójaként, végül ügyvezető

titkáraként dolgozik. Segédkezik 1991 és 1993 között a Magyar Mozgókép Alapítvány (ma:

Közalapítvány) létrehozásában. 1993-tól 2000-ig a Duna Televízió irodavezetője, műsorigazgatója,

majd alelnöke. 2002-ben részt vesz az Uránia Nemzeti Filmszínház előkészítésében. A Filmszínház

programigazgatója, majd 2005-től ügyvezető igazgatója.

266. Nagy Erzsébet (Paks, 1953.)

Magyar-orosz szakos hallgatóként 1971-ben lesz collegsita. Az egyetem befejezése után az MTA

Nyelvtudományi Intézetének lesz munkatársa 1976-ban. Tudományos főmunkatársi minőségben

szótárak, nyelvhelyességi kézkönyvek társszerzője, jelenleg a Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó

Kutatócsoport vezetője. 1995-től a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója is, a Magyar

Nyelvtudományi Tanszék egyetemi docense. Szakterülete: a mai magyar nyelv, stilisztika, jelentéstan.

Kutatási témái: a magyar nyelvművelés elmélete és története, nyelvbölcseletek; a 20. századi

irodalmi nyelv rétegei. Könyvei, tanulmányai e témakörben jelentek meg. Külön könyvben foglalkozik

Sinka István költői nyelvével és stílusával.

267. Nagy Éva (Budapest, 1983.) 2001-ben mint orosz-német szakos hallgató lesz collegista. PhD képzés, jelenleg GYES.

268. Nagy Gergely (Veszprém, 1982)

2001-ben kerül a Collegiumba mint fizikus szakos hallgató. Az egyetem befejezése után, 2006-tól az

ELTE Fizika Doktori Iskolájában, majd 2007-től egy francia kormányösztöndíjnak köszönhetően a

Grenoble-i Université Joseph Fourier doktori iskolájában folytatja tanulmányait. Kutatómunkáját az

MTA Szilárdtestfizikai Kut. Intézetében és Grenoble-ben végzi.

269. Nagy (Ágh) István (Felsőiszkáz, 1938. márc. 24.)

1956-ban lesz collegista, magyar-könyvtár szakos. 1961 és 1962 között az Építők Szakszervezetének,

majd 1968-ig a Népművelési Intézetnek főkönyvtárosa. 1968 és 1970 között a Munka szerkesztőségi

tagja. 1971-től szabadfoglalkozású író. Az Új Írás versrovatvezetője, a Hitel munkatársa. Tizenhét

verskötete, ugyanennyi prózakötete (szociográfia, esszé, tanulmány) szerzője. Jelentősek lengyel,

cseh, bolgár, szlovén, macedón, finn versfordításai.

270. Nagy István (Bag, 1947. jún. 13.)

Magyar-orosz szakos hallgatóként 1967-ben került a Collegiumba. Az ELTE Orosz Filológiai Tanszékén

tanít, majd 1975 és 1980 között magyar nyelvi lektor a Moszkvai Lomonoszov Egyetemen. 2000-től

2004-ig a Szentpétervári Egyetem Finnugor Tanszékének lektora. Jelenleg a Moszkvai Magyar

Kulturális Intézet igazgatója. Több éven keresztül a Collegium nevelőtanára, a Szlavisztikai Műhely

vezetője. Filológiai kutatásai a szövegértelmezés kérdéseit érintik

271. Nagy József Zsigmond (Bicske, 1946. máj. 1.)

1965-ben kerül a Collegiumba, történelem-filozófia szakos hallgató. 1970 őszétől az MTA

Történelemtudományi Intézetének gyakornoka lesz, majd 1971-től 1991 tavaszáig tudományos

munkatárs. 1987 és 1990 között a Collegium történelem-szakvezető tanára. 1991-től 2007-ig a

Külügyminisztérium köztisztviselője. 1995 és 1998 , illetve 2003 és 2007 között kulturális

tanácsosként tevékenykedik a Bécsi Magyar Nagykövetségen. 2007-től nyugalomba vonulásától

szerkesztői és tudományszervezői megbízást lát el a Székesfehérvári Kodolányi János Főiskolán. 2010

júliusától a Külügyminisztérium Dokumentációs Főosztályát és Könyvtárát vezeti.

Kötetszerkesztőként, történeti tárgyú publikációk szerzőjeként ismert.

272. Nagy László – később Szelestei előnévvel (Szombathely, 1947.)

1967-ben lesz collegista, magyar-latin-levéltár szakos. 1973-tól 1996-ig az OSZK Kézirattárában

dolgozik. 1996-tól a PPKE Bölcsészettudomonyi Karán a régi magyarországi irodalom oktatója.

Szakíró, könyvszerző.

273. Nagy Marianna (Gyöngyös, 1977.)

Német-latin szakosként 1995-ben lesz collegista. 2003 óta egy fordítóirodánál dolgozik, német-

magyar fordítóként. Budapesten él.

274. Nagy Mihály (Kaba, 1957. jan. 29.)

1977-ben lesz collegista, történelem-régész szakos hallgató. Az egyetem elvégzése után 1983-tól

1986-ig a Magyar Nemzeti Múzeum aspiránsa, 1986 és 1998 között a római gyűjtemény vezetője.

1991-ben British Council-ösztöndíjas. 1989 és 1990 között Szobon, 1991-ben Somlóvásárhelyen

folytat ásatásokat. 1990-től 1996-ig a Seuso-per szakértője. 1998 és 1999 között a Nemzeti Kultúrális

Örökség Minisztériumának műemléki főosztályvezető helyettese, 2003-ig főosztályvezetője. 2003-tól

stratégiai EU-koordinációs főosztályvezető. Az Archeológiai Értesítő és a Magyar Múzeumok

szerkesztője.

275. Nagy Vera (Sárvár, 1954.)

1972-ben, magyar-orosz szakos hallgatóként lesz collegista. Az egyetem után tanárként dolgozott egy budapesti általános iskolában, majd a Madách Imre Gimnáziumban, ezt követően Dunakeszin a

Radnóti Miklós Gimnáziumban. Német szakos átképzés után az újpesti Bródy Imre Oktatási Központ tanára. Jelenleg is itt tanít.

276. Nagy Zsuzsa (Budapest, 1954. dec. 8.)

1973-ban lett collegista, angol-magyar szakos külföldi hallgatóként. Visszaköltözött az USA-ba és

magyar-nyelvet oktatott a kaliforniai Defense Language Institute-ban, majd az American Hungarian

Foundationnál (New Brunswick, New Jersey) dolgozott mint kutató és fordító. Ugyanekkor magyar

nyelvet tanít a Bessenyei György Kör által fenntartott hétvégi nyelviskolában és a Rutgers University-

n 1982-től a Honolulu, Hawaii Galériában dolgozik, képzőművészettel foglalkozik. Galériaigazgató.

Kiállításokat rendez, szervez világszerte.

277. Nádor Petra (Veszprém, 1967. jún. 9.)

1987-től bejáró, 1988-tól bentlakó collegista, angol-francia szakos. 1992 és 1994 között a Madách

Gimnáziumban tanít, mellette elvégzi az amerikanisztika szakot és a kulturális antropológiát. 1994-től

2000-ig a Károli Gáspár Ref. Egyetem Idegennyelvi lektorátusán oktat francia és angol nyelveket.

Közben a francia kormány ösztöndíjasaként a Sorbonne-on végez doktori tanulmányokat. 2000 és

2006 között a Szociális és Családügyi Minisztériumban nemzetközi referens. 2007-től fordítóként

dolgozik Brüsszelben, az Európai Unió Tanácsánál.

278. Nelu Bradean-ebinger (Arad, 1952. júl. 22.)

Magyar-finnugor-általános germanisztika (skandinavisztika) szakos hallgatóként 1973-ban kerül a

Collegiumba. Egyetemi tanár a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetében.

279. Nemes Tibor (Pápa, 1938.)

Francia-magyar szakos hallgatóként 1956-ban lesz collegista. Kilenc évet egy katonai főiskolán tanít,

majd 1970-től 1995-ig a Collegium főállású francia tanára és a nyelvoktatás irányítója. Feladata a

nyelvoktatás anyagi és szervezeti feltételeinek kialakítása valamint tartalmának kidolgozása. 1975 és

1980 között Párizsban kulturális attasé a Magyar Intézetben. Tolmácsol, fordít ma is.

280. Németh István (Tapolca, 1960.)

Magyar-könyvtár szakos hallgatóként 1979-ben kerül a Collegiumba. Az egyetem elvégzése után

iskolakönyvtáros és magyartanár. Balatonfüreden, Balatonalmádiban, Balatonbogláron és Zánkán

tanít. Szerkeszti a Szíjártó István által útjára indított Balaton Akadémia Könyvsorozatot. Rendszeresen

ír verseket, tanulmányokat, esszéket. Könyvei többsége saját kiadásában jelenik meg. Németh István

Péter néven publikál. Tapolcán él és könyvtárosként dolgozik.

281. Németh István Emánuel (Szombathely, 1964.)

1983-ban magyar nyelv és irodalom-történelem szakos hallgatóként lesz collegista. Az egyetemi

végzés után 13 év középiskolai tanárkodás következik (1+12 év), közötte könyvtárkiadói

szerkesztőségi titkár, jelenleg az államigazgatásban dolgozik egy minisztériumi határintézmény

oktatási területén.

282. Németh Klára (Iván, Győr-Moson-Sopron megye, 1947.)

1966-ban kerül a Collegiumba. Orosz-angol szakon végez. Az egyetem elvégzése után a Zrínyi Ilona

Gimnáziumban, majd ennek megszűnése után jogutódjában, a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban

tanít, ahol 15 évig igazgatóhelyettes is volt.

283. Németh Tihamér (Győr, 1940.)

1958-ban nyer felvételt a Collegiumba. Német-orosz szakos. 1963 és 1974 között a Győri

Közgazdasági Technikum német-orosz tagozatán idegen nyelvű levelezést tanít. 1974-től 2005-ig a

Széchenyi István Egyetem Idegennyelvi Lektorátusának munkatársa. 1982 és 1991 között

lektorátusvezető. Német nyelvi jegyzetek szerzője. 1968-tól 1991-ig továbbképzési kurzusokon vesz

részt Moszkvában, Nünbergben, Münchenben és Augsburgban.

284. Novák Ádám (Eger, 1982.)

Mint programtervező matematikus hallgató 2001-ben kerül a Collegiumba. 2003-ban felveszi a

biológus szakot. Az ELTE-n előrelátatóan 2011-ben doktorál (Informatika Doktori Iskola). Jelenleg

bioinformatika kutatással foglalkozik az Oxfordi Egyetemen.

285. Oláh János (Nagyberki, 1942. nov. 24.)

Magyar-népművelés szakos hallgatóként kerül a Collegiumba 1964-ben. Könyvkereskedő, majd

művelődési házi propagandista. 1971-72-ig a Testnevelési Főiskolán edzőképző szakra jár.

Cselgáncsedző. A Remetei Kéziratok c. irodalmi és művészeti folyóirat kiadója, vezetője. 1994-től a

Magyar Napló főszerkesztője. Nemcsak önálló verskötetek szerzője, drámákat is ír. A „Kilencek”

költője.

286. Ódor Péter (Tatabánya, 1973.)

Biológia-kémia szakos hallgatóként lesz collegista 1991-ben. Az ELTE Növényrendszertani és Ökológiai

Tanszékén tanít és kutat. Kutatási területe: erdőökológia, mohaökológia.

287. Őze Sándor (Szentes, 1963. júl. 9.)

1982-ben lesz collegista, magyar-történelem szakos. Kézirattárosként dolgozik a Központi Statisztikai

Hivatalban, majd régi magyar irodalmat tanít a KLTE-n. Hosszabb időt dolgozott muzeológusként a

Magyar Nemzeti Múzeumban. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi

Intézet docense. Vendégtanár a müncheni és a lipcsei egyetemen. 1996-ban művelődéstörténészként

kandidált, 1999-ben kiállítási biztosa az Europalia Hungaria központi kiállításának Brüsszelben. 2000-

ben a kialakításra kerülő Terror Háza muzeológiai projekt vezetője. Kutatási területe a magyar

nemzettudat alakulástörténete.

288. Paksa Rudolf (Ajka, 1981. aug. 30.)

Történész hallgatóként veszik fel a Collegiumba 2000-ben. Egyetemi évei alatt filozófia és könyvtár

szakot végez, utóbbiakat azonban félbehagyja. Az egyetem elvégzése után PhD ösztöndíjasként

továbbra is collegista 2009-ig, majd az MTA Történettudományi Intézetébe kerül. Jelenleg is ott

dolgozik.

289. Pál Annamária

Orosz-történelem szakos hallgatóként kerül 1983-ban a Collegiumba. 1988 és 1990 között tanár

Budapesten (Rózsa Ferenc Élelmiszeripari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola). 1990 óta Svájcban

él, Lausanne-ban, Fribourgban, később 1997 óta Zürichben. Nyelvtanár és idegenvezető a Zürich

Tourismusnál.

290. Palatinszky Márton (Pécs, 1980.)

1999-ben biológusként lesz collegista, 2004-től 2007-ig biológus PhD hallgató. Az ELTE mikrobiológiai

Tanszékén doktorandusz, majd tudományos segédmunkatárs.

291. Pálinkás Katalin (Tiszaföldvár, 1974.)

Angol-magyar szakos hallgatóként 1993-ban lesz collegista. Gimnáziumban tanított, fordított. Az ELTE

Angol-Amerikai Intézetének doktori iskoláján végzett két évet, majd felvételt nyert a bloomingtoni

Indiana University összehasonlító irodalom tanszékének doktori iskolájába. Torontóban él.

292. Pál József (N.) (Petőhenye, 1957.)

Magyar-történelem szakos hallgatóként 1979-ben lesz collegista. 1985 óta az ELTE

Bölcsészettudományi Karának Huszadik Századi Magyar Irodalmi, majd a Modern Magyar Irodalmi

Tanszékének oktatója. Kötetekbe rendezett tanulmányai az irodalom élethez kötött szerepének

fontosságát hangsúlyozzák. Egyéni hangvételű és szemléletű könyvben foglalkozik a magyar sporttal.

293. Pálvölgyi Márta (Miskolc, 1952.)

Magyar-népművelés szakos hallgatóként lesz collegista 1971-ben. 1977-ben a Komárom megyei

Művelődési Központban előadó, később a filmforgalmazásban dolgozik (1977-1987: FŐMO; 1987-

1990: Pest Megyei Moziüzemi Vállalat). Közvélemény kutatásokban vesz részt, 1991 és 1993 között

főállásban is. 1994 óta családgondozó. Publikál: a Vigíliában és a Magyar Szemlében jelennek meg

írásai.

294. Pálvölgyi Mihály (Szarvas, 1947.)

1966-ban lesz collegista, könyvtár-német-orosz szakon végez. 1971-től 1974-ig az Országos

Vezetőképző Központ könyvtárosa, majd dokumentátora. 1974-től mind a mai napig a szombathelyi

Tanárképző Főiskola (mai nevén: Nyugat-Magyarországi Egyetem) Savaria Egyetemi Központ

Könyvtár és Információtudományi Tanszékén tanársegéd, főiskolai tanár.

295. Panajotu Kosztasz (Budapest, 1957. )

1976-ban lesz collegista, történelem – orosz szakos hallgató. 1983 –ig gimnáziumban tanít, 1983-tól

1988-ig a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián, majd 1988-tól 1995-ig az ELTE Tanárképző Főiskola Karán

oktató tanár. 1988-ig szabadúszó. 1998 óta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Békepartnerségi

Központjában angol nyelvet tanít. Az angol szakos tanári másoddiplomát 1993-ban szerzi meg.

296. Pápai Júlia (Túrony, 1949.)

Biológia-pedagógia szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. 1987-ben pszichológus diplomát szerez.

Első munkahelye a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, tanári pályája végén ugyancsak itt tanít. Közben,

23 évig az ELTE Főiskolai Karán oktat testnevelés szakos hallgatókat. 1983-tól tudományos

ösztöndíjasként három évet tölt az ELTE Embertani tanszékén. Kutatásai a gyermekek növekedésének

és testfejlődésének területéhez kapcsolódnak. Jelenleg a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézetben

dolgozik.

297. Papp Árpád (Somogyaszaló, 1937 - 2010)

Magyar-latin szakos hallgatóként lesz collegista 1955-ben. 1959 és 1990 között a kaposvári Táncsics

Mihály Gimnázium tanára. 1974-től ugyanott az archív könyvtár vezetője. Az MTA aspiránsa három

évig. 1985-től a Collegium óraadó, 1991 és 1992 között rendes tanára. 1993-tól a vörösberényi

Balaton Akadémia alapító tagja és tanára. A Somogy alapító szerkesztője (1970-74.) Kutató és

vendégelőadó az athéni és máltai egyetemen. Újgörögből és olaszból fordít. Kazantzakisz Zorbász, a

görög c. regényének társfordítója. Jelentős és számontartott költői munkássága. Kaposváron élt,

2010. aug. 10-én hunyt el.

298. Papp Diána (Szolnok, 1983.)

Biológus szakosként kerül a Collegiumba, 2002-ben. A Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani,

Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézetében PhD tanulmányokat folytat. Budapesten él.

299. Papp István (Mezőtúr, 1979.)

1997-ben kerül a Collegiumba. Történelem-politikaelmélet szakos hallgató. 2002-től 2005-ig

szeniorként élt és tanított a Collegiumban. 2005-től az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti

Levéltárában dolgozik. Levéltárosként kezdett, 2007-ben megszerzi a Phd fokozatot, 2009-től az

intézmény tudományos munkatársa. Az 1945 utáni magyar történelemmel foglalkozik, részben az EC

históriájával is.

300. Papp Kornélia (Tapolca, 1980. febr. 2.)

1998-ban nyer felvételt a Collegiumba, magyar-skandinavisztika szakos. Jelenleg Svájcban dolgoik, a

SVOX AG-nál, nyelvi szoftverek fejlesztésével foglalkozik.

301. Pásztor Gábor (Ózd, 1971.)

Matematikus hallgatóként lesz collegista 1989-ben. Az egyetem után a Hungária Biztosítónál (ma

Allianz) helyezkedik el, elemző matematikusként. A budapesti közgazdaságtudományi egyetemen

elvégzi a külgazdasági posztgraduális szakot. A Magyar Aktuárius Társaság ügyvezetőségének tagja

több éve, 2011-től a társaság elnökének választották.

302. Pataki Zsuzsa (Sátoraljaújhely, 1951. jún. 15.)

Collegiumba kerülésének éve: 1969. Magyar-angol szakos hallgató; a magyar nyelvet, mint idegen

nyelvet tanító kiegészítő képzésben részesül. 2002 és 2004 között EU-szakértőként Szombathelyen

szerez másoddiplomát. Szombathelyen tanít középiskolákban. 2009 decemberétől nyugdíjas.

303. Pécskői Judit (Orosháza, 1976.)

1995-ben mint angol nyelv és irodalom szakos bölcsész lesz collegista. Az egyetem után elvégzi a

Budapesti Gazdasági Főiskola Külgazdasági szakát. Angolt és üzleti angolt tanít, majd sales

managerként helyezkedik el. Brüsszelben él.

304. Pelyach István (Tiszalök, 1959. okt. 26.)

1979-ben kerül a Collegiumba, történelem-pedagógia szakos hallgató. Az egyetemi végzés után a

Szegedi Tudományegyetemen tanít tudományos munkatársként, az Új- és legújabb kori Magyar

Történeti Tanszéken. Történészként kutatási területe a reformkor, az 1848/49-es magyar forradalom

és szabadságharc, valamint a Kossuth-emigráció története. Az oktatás mellett kutat, publikál,

előadásokat tart. Egyik legfelkészültebb Görgey szakértő. Budakeszin él.

305. Péterffy András (Monor, 1946. okt. 30.)

1966-ban mint magyar-angol szakos hallgató kerül a Collegiumba. Még egyetemi éveiben elkötelezi

magát a filmrendezéssel. A PPKE ITK művészeti tanára, az ELTE címzetes egyetemi docense, az

Euromozaik Alapítvány elnöke. A MAFILM rendezője, a MOVI igazgatója, az MTV főszerkesztője.

Tanított vizuális kultúrát, filmtörténetet, filmrendezést Bolsano-ban, a Kodolányi János Főiskolán, s a

kolozsvári Sapientiá-n

306. Pethő László (Sátoraljaújhely, 1945. máj. 7.)

1964-ben néprajz-történelem szakos hallgatóként lesz collegista. A Déryné Művelődési Központ

népművelője, majd igazgatója (1968-1976), A Jászberényi Tanítóképző Főiskola Közművelődési

Tanszékének adjunktusa, majd tanára ( 1976-1999). 1999-től az ELTE Tanárképző Kőiskolai Karán,

majd a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Andragógiai Tanszékén tanít. Az ELTE Neveléstudományi

Doktori Iskolája andragógiai programjának vezetője, osztrák, svájci és német egyetemek ösztöndíjasa,

vendégtanára. Falu-, család- és oktatás-szociológiai kutatásokkal foglalkozik.

307. Pikli Natália (Mór, 1972.)

Magyar-angol szakos hallgatóként lesz collegista 1990-ben. Ösztöndíjasként elvégzi az ELTE Doktori

Iskolájának Angol Reneszánsz és Barokk Irodalom Doktori Programját. 1996-tól a dunakeszi Radnóti

Miklós Gimnáziumban magyar-angol szakos tanár. Az itt töltött 13 év alatt a diákújság szerkesztője és

a diákszínpad vezetője, rendezője. Közben megbízott óraadó az ELTE Anglisztika Tanszékén és az

Eötvös Collegiumban. Jelenleg Az ELTE Anglisztika Tanszékének főállású adjunktusa. Kutatási területe:

Shakespeare és korunkbeli recepciója és a drámatörténet.

308. Pingiczer Klára (Győr, 1960. jún. 1.)

1978-ban lesz collegista, történelem-német szakos hallgató. Először a budapesti Móricz Zsigmond

Gimnáziumban tanít, majd a Pasaréti Nyelviskola következik. Innen kerül a Prohászka Ottokár

Katolikus Gimnáziumba, Budakeszire. Jelenleg is itt tanít. Az oktatás mellett rendszeresen fordít is.

Budakeszin él férjével Pelyach Istvánnal és gyerekeikkel.

309. Pintér Erzsébet (Monor, 1955. ápr. 20.)

Mint magyar-olasz szakos hallgató kerül 1973-ban a Collegiumba. 1978-ban tudományos ügyintéző az

MTA Nyelvtudományi Intézetében. 1981-től 1983-ig a Semmelweis Egészségügyi Szakközépiskola

tanára. 1989 és 1992 között magyar-olasz szakos tanár a Móricz Zsigmond Gimnáziumban. A Zrínyi

Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Nyelvi Intézetének olasz tanára. 2001 és 2004 között fesztiváltitkár a

Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Kht-nál. 2004-től asszisztens a Pázmány Péter Katolikus

Egyetemen, 2008-tól a Szerb Antal Gimnázium olasz tanára.

310. Pintér Károly (Veszprém, 1970.)

1989-ben lesz collegista mint angol szakos, 1994-ben angol-történelem szakon diplomázik. Egy éves

leuveni posztgraduális ösztöndíj után két évig a Britannica Hungarica Világenciklopédia szerkesztője.

1998-ban a PPKE Angol Intézetében tanársegéd, jelenleg docens. 2003 és 2004 között az EC. Angol-

amerikai Műhelyének vezetője. Brit és amerikai történelmet, országismeretet tanít

311. Pintér Lajos (Szeged, 1953.)

1971-ben lesz collegista magyar-népművelés szakos hallgatóként. 1976-ban Kecskemétre, a Forrás

folyóirat szerkesztőségébe kerül. Azóta is ott szerkesztő. Költő, író, 18 kötete jelent meg.

312. Poleszák György (Érd, 1944.)

Collegiumba kerülésének éve: 1963. Magyar-orosz szakos. Középiskolai tanár és megyei

szaktanácsadó. Jelenleg nyugdíjas.

313. Pongrácz Mária (Szombathely, 1958.)

Magyar-francia szakos hallgatóként kerül a Collegiumba 1976-ban. 1981-től 1984-ig anyanyelvi lektor

a Hanoi Idegennyelvi Egyetem Magyar Tanszékén. 1984 és 1992 között felelős szerkesztő a

szépirodalmi Könyvkiadóban. 1991-től 1993-ig a strasbourgi székhelyű Európai Katolikus Információs

Központ magyarországi képviselője, majd Magyar Szervezetének igazgatója. Az Európai Szemmel

főszerkesztője (1993-1999.) 2000 és 2002 között az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs

Központ munkatársa. Jelenleg a Magiszter Könyvesbolt ügyvezető igazgatója.

314. Poór Anikó (Hajdúböszörmény, 1957.)

1975-ben lesz collegista, történelem-orosz szakos hallgató. Az egyetem elvégzése után a

hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumba kerül történelem-orosz szakos tanárnak. 1980 és

1990 között tanít a gimnáziumban, 1994-től magántanár.

315. Poór János (Budapest, 1953.)

1973-ban kerül a Collegiumba mint történelem-orosz szakos hallgató. Jelenleg az ELTE BTK Történeti

Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára. Oktatási területe a XVI.-XVIII. századi egyetemes

történelem, kutatási területe a Habsburg-magyar viszony a XVIII.-XIX. században. Ez utóbbi

tárgykörben jelentek meg könyvei.

316. Pusztai Ferenc (Monostorapáti, 1940. okt. 25.)

1958-ban lesz collegista mint magyar-történelem szakos hallgató. 1963-tól 2005-ig az ELTE BTK

Magyar nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszékének (mai nevén: Magyar Nyelvtörténeti,

Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék) tanára.

1963-től 1970-ig nevelőtanár a Collegiumban. Nyelvtörténeti órákat tart ugyanitt 1992 és 1996

között. Részt vesz A magyar nyelv történeti – etimológiai szótárának megírásában, a Magyar Nyelv

szerkesztő bizottságának tagja, a Magyar Szinonimaszótár átdolgozott kiadásának főszerkesztője,

1980 és 1990 között több politikai és közigazgatási tisztséget visel.

317. Rancz Ede (Nagyvárad, Románia, 1978.)

1996-ban biológus szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. University College London (2007.), a Phd

fokozat megszerzése. Jelenleg a londoni National Institute for Biomedical Research Idegélettani

részlegének munkatársa. Kutatási területe: a különböző szenzoros modalitások agyi feldolgozása az

idegsejtek és idegsejthálózatok szintjén.

318. Rácz György (Budapest, 1967.)

Történelem-magyar szakos hallgatóként 1986-ban lesz collegista. Az egyetem elvégzése után az

Országos Levéltárba kerül, jelenleg is itt dolgozik. A középkori oklevelek adatbázisát szerkeszti, 2007-

től a középkori gyűjtemény őre. 1994 és 1997 között a Károly Gáspár Ref. Egyetemen, 1996-tól a

Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanít középkori magyar történelmet és történeti

segédtudományokat.

319. Rácz Judit (Békéscsaba, 1950.)

1968-ban lesz collegista, Francia-német-skandináv szakos. Fordító és tolmács. 1982-től 1993-ig a

Zeneműkiadónál (Editio Musica Budapest) dolgozik. 1993 óta könyveket fordít a Muzsika, a Színház, a

Hungarian Quaterly számára. Menedzsmentet tanít az IBS-en, ESSCA-ban, BGF-en, Corvinuson,

Szociálpszichológiát a PPKE-n.

320. Reisinger János (Mosonmagyaróvár, 1952.)

1974-ben lesz collegista, magyar-francia szakos hallgató. Az egyetemi végzés után az MTA

Irodalomtudományi Intézetének munkatársa. Érdeklődése egyre mélyebben a Biblia ismerete felé

tereli. A bibliai igehelyek pontos kibontását tekinti feladatának előadásaiban, melyek megértésében a

társművészeteket (zene, képzőművészet) is segítségül hívja. Megalapítja a Bibliaiskolák közösségét,

az Oltalom Alapítvány létrehívója.

321. Reisz T. Csaba (Veszprém, 1968.) 1987-ben lesz collegista, először mint történelem-orosz, 1990-től orosz helyett levéltár, majd 1991-

től új és legújabb kori történeti muzeológia szakos hallgató. 1993 és 1996 között az ELTE BTK

Történelem Segédtudományai Tanszéken TMB ösztöndíjas, 1996-ban és 2003-ban MTA

Történettudományi Intézetében tudományos segédmunkatárs. 1997 és 2001 között, majd 2003 óta a

Magyar Országos Levéltárban dolgozik. Igazgatóhelyettese volt 2001 és 2002 között a Neumann

János Digitális Könyvtárnak és Multimédia Központnak.

322. Repiszky Tamás (Kassa, Csehszlovákia, 1959.)

Magyar-régész szakos hallgatóként 1978-ban lett collegista. Jelenleg a szentendrei Ferenczy Múzeum

régésze.

323. Ress Imre (Horvátkimle, 1947.)

1966-ban nyer felvételt a Collegiumba, történelem-német szakos. 1971-től 1995-ig levéltáros a

Magyar Országos Levéltárban, 1995-től az MTA Történettudományi Intézet történész-munkatársa.

Kutatási területe: A Habsburg Monarchia és a délszláv térség politikai és szellemi kapcsolata a 19.

században, az Osztrák-Magyar Monarchia közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek kiadása. (1872-79) A

Collegium szakkollégiumi tanára (1994-2000), címzetes egyetemi docens. A Collegium Baráti Körének

évtizedek óta vezetőségi tagja.

324. Révész Andrea (Dombóvár, 1975.)

Angol szakos hallgatóként 1993-ban lesz collegista. Angliában él, alkalmazott nyelvészetet tanít a

Lancaster University-n.

325. Révész (Rapcsák) László (Jakobshof, 1942) - B. Révész László

1960-ban lesz collegista mint magyar-latin szakos hallgató. Pályáját amatőr filmesként kezdi, később

a Magyar Televízióban dolgozik. Elvégzi a Színház- és Filmművészeti Főiskola adásrendező szakát és a

szociológia kiegészítő szakot. 1970 óta önálló rendező. Több mint 1500 stúdióműsort és előadást

rendez (Antenna, Kalendárium, Tudósklub, Jogi esetek, Ablak). Történelmi és mai tárgyú

dokumentumfilmek és filmszociológiák fűződnek a nevéhez. Ő készít filmet a Kilencekről is.

326. Réz Pál (Arad, /Románia / 1930. júl.25.)

1948-ban lesz collegista, román-magyar-francia szakos hallgatóként kerül a Collegiumba, de magyar-

francia szakosként tanul tovább. Kizárását 1949-ben rendeli el a Collegium vezetősége; mint polgári

elemet, személyét alkalmatlannak ítéli a közösségben. Tagságáról önként lemond. 1951-től a

Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője. 1989-től a Holmi főszerkesztője. A 19. és 20. századi francia és

magyar irodalom fő érdeklődési és kutatási területe. Francia, német, román prózát és lírát fordít.

(Balzac, Saint Simon, Baudlaire, Semprun, Sartre, Malraux, Maurois, Hans Fallada, Calinescu

műveinek fordítója.) Kosztolányi összes műveinek szerkesztője.

327. Ritoók Zsigmond (Budapest, 1929. szept. 28.)

1948-ban lesz collegista, görög-latin szakos hallgató. 1952 és 1958 között az ELTE Görög Tanszékén

tanársegéd, 1958-tól 1970-ig a Martos Flóra Gimnázium tanára. 1970 és 1986 között az MTA

ókortudományi tanszéki kutatócsoportjának tudományos munkatársa, később főmunkatársa. 1986-

ban az ELTE Latin nyelv és irodalom tanszékének tanára, tanszékvezetője, mely tisztséget 1993-ig tölt

be. 1999-ben professor emeritus címet kapott, és változatlanul folytatja oktatói tevékenységét. Az

MTA levelező, majd rendes tagja. A római Academia Latinati Fovendae, az Európai Akadémia és az

Osztrák Tudományos Akadémia tagja. A Magyar Ókortudományi Társaság főtitkára, majd elnöke

1997-ig. 1993 és 2003 között az Acta Antiqua című tudományos folyóirat főszerkesztője. Kutatási

területe a görög és római irodalom, az antikvitás esztétikája és az ókortudomány története.

328. Rosonczy Ildikó (Szekszárd, 1953.)

Történelem-orosz szakos hallgatóként lesz collegista, de történelem-levéltár szakon végez. A Magyar

Napló Folyóirat- és Könyvkiadóban dolgozik. Több forráspublikációja jelent meg az 1948-49-es

magyar szabadság elleni orosz katonai intervencióval kapcsolatban.

329. Rozs András (Pécs, 1947.)

1967-ben történelem-orosz szakosként lesz collegista, majd történelem-népművelés szakos hallgató,

harmadévben megszakítja tanulmányait; az egyetemet levelező tagozaton 1983-ban fejezi be.

Tanított általános iskolában. 1973-tól 1975-ig a csurgói művelődésházban dolgozik, levéltáros a

Veszprémi Megyei Levéltárban (1975-79.), művelődési házat vezet Alsóőrsön (1979-80). A Baranya

Megyei Levéltárban (Pécs) levéltáros 8 éven át, majd kisebbségi referens a Pécsi önkormányzatnál,

végül főlevéltáros ugyanitt. Tanulmányokat ír, köteteket szerkeszt.

330. Ruzsa Ágota (Kapuvár, 1956.)

1975-ban magyar-angol-skandinavisztika szakon kerül a Collegiumba. Óraadó-szabadúszó tanár a

Radnótiban és a Közgazdaságtudományi Egyetem Angol Tanszékén. 1981-ben a budapesti Szent

István Gimnázium magyar-angol szakos tanára. 1983-ban státuszt kap a Közgazdasági Egyetem Nyelvi

Intézetében. Közben 1983 és 1989 között az International House (IH) – angliai nyelviskola hazai

kialakításában vesz részt, mint tanulmányi vezető. 1988-ban az angliai Surrey Egyetemen tanul

közösségi és személyes fejlesztés témakörben, melynek eredményeként itthon személyiségfejlesztő

és kommunikációs tréner, majd coach és faciliator lesz. E témakör a kutatási- és szakterülete jelenleg

is. 2007-ben támogatásával megalakul a Tanuló szervezetek a fenntarthatóságért, SOL Mo.

Alapítvány, melynek elnöke is egyben, és a SOL Intézetben szakmai igazgató. A fenti témákban

óraadóként is dolgozik a PPKE BTK Kommunikációs Intézetben, 2011-től a CEU vezetésfejlesztési

képzésén.

331. Sághy Katalin (Mosonmagyaróvár, 1964.)

Collegiumba kerülésének éve: 1982; magyar-történelem szakos hallgató. Kezdetben könyvtárakban

dolgozik (MTA Néprajzi Kutatócsoport, a Collegium könyvtára), majd az újrainduló egyházi

oktatásban helyezkedik el. 1993 óta tanít magyart és történelmet a Deák Téri Evangélikus

Gimnáziumban. Az iskolában munkaközösség vezető, az evangélikus egyházban magyar szakos

tantárgygondozó. A PPKE magyar szakos kistanáraival foglalkozik.

332. Salamon Konrád (Pécs, 1941.)

Magyar-történelem szakos hallgatóként, 1960-ban lesz collegista. 1965-től 1971-ig a dunaújvárosi

múzeum történész-muzeológusa. 1971-től az ELTE BTK-n, majd 1978-tól az ELTE Tanárképző Főiskolai

Karán tanít történelmet. Történész, tankönyvíró. Kutatási területe: a népi-falukutató írók mozgalma,

valamint az 1918-1920 közötti magyar történelem.

333. Sarbak Gábor (Pécs, 1955.)

1973-ban kerül latin-történelem szakos hallgatóként (ez utóbbiból alapvizsgával rendelkezik) a

Collegiumba, és latin-görög szakon végez. 1978 óta dolgozik a Mezey László professzor alapította

Fragmenta Codicum Kutatócsoportban. A magyarországi kódextöredékek feldolgozása mellett a pálos

rend történetével foglalkozik. Munkahelye az MTA-OSZK Res libraria Hungariae, Fragmenta Codicum

Kutatócsoport, Országos Széchenyi Könyvtár. A Szent István Társulat elnöke.

334. Sarbu Aladár (Budapest, 1940.)

1958-ban, magyar-angol szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. 1963-tól az ELTE BTK Angol Nyelv

és Irodalom Tanszékén tanít angol és amerikai irodalmat. 2010-től (nyugdíjasként) professor

emeritus.

335. Sarbu Ildikó (Budapest, 1955.)

1973-ban orosz-német szakos hallgatóként lesz collegista. Az egyetem elvégzése után férjhez megy,

Svédországba költözik, ahol elvégzi a svéd szakot. Kezdetben oroszt, németet és magyart, később a

svédet, mint idegen nyelvet tanítja különböző iskolákban bevándorlóknak. Jelenleg is egy

gimnáziumban tanít svédet bevándorlók gyerekeinek.

336. Schaffhauser Franz (Lókút, 1951.)

1970-ben lesz collegista, filozófia-német-pedagógia szakos hallgató. 1972-től 1982-ig az ELTE BTK

Pedagógia Tanszékén tanársegéd, a Collegiumban nevelőtanár és németet tanít. 1982 és 1987 között

filozófiát, etikát pedagógiát, német nyelvet tanít különböző iskolákban.1987 és 1989 között az MTA

aspiránsa Moszkvában. A ’90-es években a Kertészeti Egyetem oktatója, az ELTE Neveléstudományi

Tanszékének (Intézet) adjunktusa, docense. 2003-tól a PPK oktatója, majd 2001-től 2003-ig a Nyugat-

magyarországi Egyetem Tanárképző Intézetének igazgatója. 2003 és 2006 között az ELTE PPK

Neveléstudományi Intézet Neveléselméleti Tanszékének vezetője. 2007-től a Mozgássérültek Pető

András Nevelőképző és Nevelőintézetének rektora, oktatója. Logoterapeutaként szerzett

másoddiplomát Németországban. Nevelésfilozófia és elmélet, pedagógiai antropológia tárgykörében

jelennek meg könyvei, publikációi.

337. Schnell Ildikó (Dorog, 1964.)

Német-magyar szakosként került 1983-ban a Collegiumba. Végzése óta mindkét szakját tanítja, 1993-

tól a kecskeméti Bolyai János Gimnázium tanára.

338. Schuth János (Siklós, 1947.)

Németh-történelem szakos hallgató, 1965-ben lesz collegista. 1970 óta a Neue Zeitung, a

magyarországi németek hetilapja szerkesztőségében dolgozik, főszerkesztőként. A Magyarországi

Német Írók és Művészek Szövetsége elnöke, a Magyarországi Német Önkormányzat tagja, Újbuda

Német Kisebbségi Önkormányzatának elnöke. A ’70-es évek elején néhány évig németet oktatott a

Collegiumban. Számos kiadvány szerkesztője, kiadója.

339. Sebestyén György (Csorna, 1957.)

1976-ban történelem-latin szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. Középiskolákban tanít, jelenleg

is.

340. Sebők Géza (Pozsony, Csehszlovákia, 1950. szept. 20.)

1971-től collegista, néprajz szakos. 1975 és 1981 között Pozsonyban a Szlovák Tudományos

Akadémia Néprajzi Osztályának tudományos aspiránsa. 1979-től 1981-ig tolmács. 1982-ben Svájcban

telepedett le. Benzinkútkezelő, piackutató. Feleségével a zürichi magyar néptánccsoport vezetője.

Luzernben a Migros Klubschule magyar nyelvtanára. Zürichben az ORYX Pharmazeutika német-svájci

képviselője. Néprajzi kutatásai főleg a paraszttáncokra irányulnak.

341. Sepsi Enikő (Székesfehérvár, 1969.)

Magyar-francia szakos hallgatóként lesz collegista 1988-ban. 1995-től 2009-ig az Eötvös Collegium

tanára és Francia Műhelyének vezetője. 1999-től 2009-ig igazgatóhelyettese, 2001-ben ügyvezető

igazgatója. 2003 és 2005 között a Francia Egyetemközi Központ Tudományos Tanácsának tagja. 2010-

ben a francia miniszterelnök az oktatás, a kutatás és a francia kapcsolatok építésében elért

eredményeiért az Akadémiai Pálmák lovagi fokozata kitüntetésben részesíti. 2002-ben és 2003-ban a

Balassi Intézet általános főigazgató-helyettese. 2005 és 2007 között a Mindentudás Egyeteme

nemzetközi kapcsolatainak vezetője. 2009-től a Károli Gáspár Ref. Egyetem főtitkára, a

Kommunikáció és Médiatudomány Tanszék docense.

342. Serkédi Orsolya (Pápa, 1982.)

2000-ben lesz collegista angol-olasz szakos. Angol nyelvet tanít, mellette PhD hallgató az ELTE BTK

Irodalomtudományi Doktori Iskola Italianisztikai irodalom és művelődéstörténeti program keretében.

Budapesten él.

343. Siklér Ferenc (Győr, 1971.)

Fizikusként kerül a Collegiumba 1990-ben. PhD fokozat megszerzése 1998-ban. Bolyai ösztöndíjban

részesül 2001-től 2004-ig. (MTA akadémiai ifjúsági díj, 2004; Eötvös Loránd Fizikai Társulat, Jánossy

díj 2009; MTA fizikai díj 2010) A CERN CMS kísérleti kvantumszíndinamika csoportjának vezetője. Az

MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Kutatási területe:

kísérleti részecskefizika.

344. Simon Anita (Kecskemét, 1967.)

Történelemtanár-könyvtár szakon végzett az egyetemen. 1991-től lexikonszerkesztőként dolgozott,

majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának munkatársa lett. 2006-2008

között tudománykommunikációs projekteket koordinált, jelenleg a Iosephinum Kollégium és

Szakkollégium tanulmányi asszisztense.

345. Simon István (Kecskemét, 1962.)

1982-ben még a budai várban lévő épületben kezdte collegista pályafutását, majd 1983-tól a

felújított Collegium épület lakója. Az egyetemen magyar-történelem-könyvtár szakon végzett, 1988-

2009 között lexikonszerkesztő (Magyar Nagylexikon), jelenleg levéltáros az Állambiztonsági

Szolgálatok Történeti Levéltárában.

346. Simon István (Eger, 1970.)

1991-ben történelem szakos hallgatóként lesz collegista. Pénzügyi szektorban helyezkedett el;

jelenleg a K Pannonlízing belső ellenőrzési vezetője. Könyvkiadója van, mely ez idáig főleg

képregények kiadására összpontosított. Terve egy saját mesekönyv megjelentetése.

347. Slíz Marian (Mezőtúr, 1979.)

1998-ban lesz collegista, magyar, történelem, általános és alkalmazott nyelvészet szakon végez. 2003

és 2006 között az ELTE Magyar Nyelvészeti Doktori Program ösztöndíjas hallgatója, 2004-től az ELTE

Tanító- és Óvóképző Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén óraadó tanár, majd 2006-tól

tanársegéd. A Károli Gáspár Református Egyetem óraadó tanára (2006-2009). 2009-től az ELTE BTK

Magyar Nyelvtörténeti Szociolingvisztikai, Dialektikai Tanszékén tanársegéd.

348. Solymosi László (Veszprém, 1944.)

1964-ben lesz collegista. Magyar-történelem szakos hallgató, harmadéves korától történelem-

levéltár szakos. 1968 és 1992 között kutató az MTA Történelemtudományi Intézetében. 1992-től a

Debreceni Egyetem oktatója, mellette 2002 óta tanár az ELTE-n A PPKE oktatómunkájában is részt

vesz. Középkori / főleg Árpád-kori / magyar történelemmel, oklevél és pecséttannal, valamint

forráskiadással foglalkozik. Az MTA levelező tagja, egyetemi tanár.

349. Somfai Balázs (Bakonybél, 1951.)

1969-ben collegista, történelem-orosz szakos. 1979-ben levéltárosi diplomát kap az ELTE-n. Az

egyetem elvégzése után a Veszprém Megyei Levéltárba kerül, 1979-től 2008-ig igazgatóhelyettesként

szolgálta intézményét, 2008-tól az intézmény pápai fióklevéltárának vezetőjeként. A levéltárosi

hivatás valamennyi területével megismerkedett, az iratbegyűjtéstől, a forráspublikáción át a

nemzetközi szakértői tevékenységig.

350. Somogyi Erika (Bugyi, 1957.)

1976-ban magyar-orosz szakos hallgatóként lesz collegista. Dunaharasztira kerül az egyetem

elvégzése után, a Baktay Ervin Gimnáziumba, ahol azóta is tanít. 1996-ban német nyelvtanári

diplomát is szerzett, jelenleg magyart és német nyelvet is oktat.

351. Somogyi Gyula (Kaposvár, 1976. nov. 4.)

1997-ben lesz collegista, magyar szakos hallgatóként. 1998-ig a Kortárs munkatársa, 1997-ben

társszerkesztője a Fodor András emlékére készült tanulmánykötetnek; Fisli Évával együtt alapítója a

collegium Portus című irodalmi folyóiratának. Írásainál Szeredy Ádám írói álnevet használ. 2003-tól a

Külügyminisztérium referense biztonságpolitikai területen, 2006–2011. között a genfi Magyar Állandó

ENSZ Képviselet leszereléssel foglalkozó beosztott diplomatája. 2009-ben leszerelési témájú

dokumentumfilmet ír és rendez az ENSZ számára „Before the blast” címmel. Jelenleg a

Külügyminisztérium Afrikai és Közel-keleti Főosztályán vezető tanácsosként dolgozik.

352. Somos Róbert (Eger, 1958)

Filozófia-történelem szakos hallgatóként 1978-ban lesz collegista. Az egyetemi végzés után

feleségével, Molnár Katalinnal (ugyancsak collegista) Pécsre kerül. 1983-tól folyamatosan mindmáig a

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója. Az MTA doktora, a filozófiai tanszék

munkatársa, egyetemi tanár.

353. Sonnevend Gergyely (Budapest, 1974. szept. 9.)

Latin-levéltár szakosként 1993-ban lesz collegista. 1999-2000 MÖB ösztöndíj, Róma; 2000-2001

polgári szolgálat (Veszprém, Érseki Levéltár) ; 2001-2007 ELTE BTK olasz és portugál szakok; közben

latin óraadó tanár a Könyves Kálmán Gimnáziumban, majd az Eötvös József Gimnáziumban

(Budapest) ; 2005-ben ásatási segédmunkás (Szentendre-Castrum), 2006-ban Putignano

(Olaszország) ; különféle ösztöndíjak. 2009-től levéltáros, ÁBTL

354. Soós Eszter (Kecskemét, 1984.)

2002-ben, francia nyelv és irodalom szakosként kerül a Collegiumba. Tanácsadókánt dolgozik és

várhatóan 2010-ben kezdi meg politikatudományi doktori tanulmányait az ELTE ÁJK-n.

355. Soós Gábor (Veszprém, 1969.)

1991-ben magyar-angol szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. Az egyetemi végzés után a párizsi

Sorbonne hallgatója 1997-től 1999-ig. 2000-ben a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem

Angol Tanszékének oktatója. Itt tanít 2008-ig. (Közben "Angol reneszánsz és barokk irodalom" doktori

iskola; PhD fokozat megszerzése: 2010.) Diplomata a Magyar Köztársaság UNESCO képviseletén. A

Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkárságán

nemzetközi referens.

356. Spiró György (Budapest, 1946.)

Magyar-orosz-szerb-horvát szakos hallgató, 1965-ben kerül a Collegiumba. Az egyetem elvégzése

után a Magyar Rádióban, a Corvina Kiadóban, az MTA Kelet-Európai Kutatócsoportjában, az ELTE

Világirodalmi, majd Esztétikai Tanszékén, a Színház és Filmművészeti Főiskolán dolgozott, tanított.

Dramaturg a Nemzeti Színházban, majd Kaposvárott, színigazgató Szolnokon. Negyven dráma, hét

regény, két novelláskötet szerzője. Monográfiákat, esszéket, kritikákat ír. Szerbből, lengyelből,

oroszból, angolból fordít verseket, drámákat.

357. Standeisky Éva (Pécs, 1948.) Történelem-orosz szakos hallgatóként 1966-ban lesz collegista. 1971-től 1991-ig a Párttörténeti Intézet (Budapest) tudományos munkatársa. 1991 és 1993 között a Magyar Lajos Alapítvány, 1993-tól 1995-ig az 1956-os Intézet munkatársa, főmunkatársa. Az MTA-OSZK 1956-os Dokumentációs és Kutatóhely tudományos főmunkatársa 2001-ig, 2001-től a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense.

358. Stefanovits Péter (Békés, 1976.)

1996-ban német szakosként kerül a Collegiumba. Németet és angolt tanít a békési Szegedi Kis István

Református Gimnáziumban, több kiadónak fordít angolról magyarra.

359. Suba Ferenc ( Mosonmagyaróvár, 1969. szept. 17.)

1989-ben nyer felvételt a Collegiumba, történelem - angol szakos hallgató. A bölcsészkari diploma

megszerzése után az ELTE Jogtudományi Karának hallgatója lesz. / 2000 - ben állam- és

jogtudományi doktor, 2002 - ben közgazdasági , 2004 - ben jogi, 2006 - ban tőzsdei szakvizsgával

rendelkezik. / Tolmács és szakforditó, majd középiskolai tanár a budapesti Pasaréti Gimnáziumban.

1998 és 2000 között Németországban vesz részt szakmai gyakorlatokon. 2000 -től 2001 - ig

ügyvédjelölt, s párhuzamosan tanársegéd a Károly Gáspár Református Egyetemen. Alapító igazgatója

az Andrássy Gyula Budapesti Németnyelvű Egyetemnek. 2001 és 2002 között főosztályvezető a

Miniszterelnöki Hivatalban és az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban. 2005 - től két éven át a

Cert - Hungary Központ főigazgatója, később, 2010 - ig testületi elnöke. A Hamilton Tőzsdeügynökség

Zrt. elnökségi tagja.Részt vállalt a banki és energia hálózatbiztonsági munkacsoportok

létrehozatalában. Közgazdasági, jogi és történeti tárgyú kutatási eredményeit több tanulmányban

publikálta.

360. Suhai Pál (Berzénye, 1945.)

Magyar-történelem szakos hallgatóként 1964-ben kerül a Collegiumba. A TIT Budapesti

Szervezetében dolgozik, majd 1971-ben a 31. számú Arany János Szakmunkásképző Intézetben tanár.

1986-tól 2005-ig a Széchenyi István Kereskedelmi Szakközépiskolában tanít. 1983 és 1987 között

mellékállásban az OPI munkatársa. Alternatív tantervi koncepció vázlatát dolgozza ki, melynek

eredménye könyvek formájában is megjelenik. Pedagógiai munkája mellett verseket ír,

irodalomtörténészként részt vesz a Mikszáth kritikai kiadásban. Versei négy önálló kötetben jelentek

meg.

361. Szabics Imre (Szentes, 1942.)

1960-ban, francia-orosz szakosként lesz collegista. Az 1965-66-os tanévben a francia kormány

ösztöndíjasaként folytatja tanulmányait az École Normale Supérieure-ön a francia nyelv történetéről

és a középkori francia irodalomról. 1966-tól 1973-ig az ELTE BTK Francia Tanszékén tanársegéd.

Jelenleg, 1996-tól egyetemi tanár. Kutatási területe, szakszemináriumainak témája: a középkori

francia irodalom, a trubadúr- és trouvére-költészet, a középkori francia udvari regény. 1986 és 1990

között másodállású docensként a szegedi Francia Tanszék vezetője. 2010 óta a Collegium Francia

Műhelyét vezeti. A toulouse-i Szépirodalmi Akadémia külföldi levelező tagja.

362. Szabó András (Balassagyarmat, 1953.)

1971-ben, magyar-népművelés szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. Az Eötvös Klubban

közművelődési előadóként, majd az Egyetemi Lapoknál mint újságíró dolgozik. Az Eötvös Collegium

nevelőtanára évekig, majd 1989-ben a Collegium könyvtárosa lesz. 1992-ben és 1993-ban a Pozsonyi

Kulturális Intézet igazgatóhelyettese. Külszolgálatából visszakerülve ismét átveszi a collegiumi

könyvtár vezetését. Mindvégig részt vállal a Collegium kulturális életének alakításában. Radnóti és

Kazinczy díjas előadóművész, önálló irodalmi estek szerkesztője, előadója. A Magyar Katolikus Rádió

irodalmi szerkesztője, műsorvezetője.

363. Szabó András (Derecske, 1954.)

1973-ban lesz collegista, magyar-latin szakos hallgató. Irodalom- és egyháztörténész. Az aszódi

gimnáziumban tanít, majd 1979-től az OSZK, 1989-től a Ráday Gyűjtemény, 1992-től az MTA

Irodalomtudományi Intézet munkatársa. 1999-től a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető

tanára, dékánja.

364. Szabó Andrea Eszter (Balassagyarmat, 1965. jún. 22.)

1983-ban lesz collegista, magyar-angol szakon. 1988-tól 1996-ig tanár az Óbudai Gimnáziumban.

Családi okokból 1996-ban visszaköltözik szülővárosába és a helybeli Balassi Bálint Gimnázium tanára

lesz. 2001-től újságíró a Nógrád Megyei Hírlapnál. Rendszeresen publikál a Palócföldben, 2008-ban

novelláskötete jelenik meg.

365. Szabó Gábor (Szombathely, 1969. márc. 9.)

1988-ban került a Collegiumba mint fizikus. A budapesti Zsigmond Király Főiskolán tanít tudomány

filozófiát. Budapesten él.

366. Szabó Gábor (Miskolc, 1969. ápr. 17.) Jelenleg Sonkoly Gábor

Történelem-angol szakosként 1987-ban kerül a Collegiumba. Az ELTE BTK Történeti Intézetének

igazgatóhelyettese, az Atelier Európai Társadalomtudományok és Historiográfiai Tanszék

tanszékvezető egyetemi docense.

367. Szabó (Szentmártoni) Géza (Tiszanagyfalu, 1950. okt. 1.)

1974-ben másodévesként, mint történelem-latin szakos hallgató lesz collegista. Az OSZK munkatársa,

közben 1983-tól 1986-ig az MTA Irodalomtudományi Intézetének ösztöndíjasa. 1987-től az ELTE BTK

Régi Magyar Irodalom Tanszékének oktatója. 1996-tól szerkesztője a Régi Magyar Költők Tára XVI.

századi sorozatának. Fő kutatási területe: Balassi Bálint életműve és a XVI. század irodalma, újabban

Janus Pannonius.

368. Szabó Lilla (Pozsony, 1952.)

1970-ben magyar nyelv és irodalom-filozófia szakos hallgatóként kerül a Collegiumba, 1975-ben

magyar-művészettörténet szakon végez. l975 és l979 között szabadúszó; Lengyelországban,

Pozsonyban, Budapesten él. Tanulmányokat fordít cseh, német, szlovák nyelvből, könyvkiadók

(Corvina, Magvető, Móra Ferenc) részére lektorál. 1979-től a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa,

főmuzeológus. Hazai és külföldi szaklapokban rendszeresen publikál művészettörténeti tárgyú

írásokat. l983 és l987 között a Képzőművészeti Szakközépiskola esti tagozatán tanít. l99l-ben a

Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társaságának alapító tagja. l998-tól a Magyar

Képzőművészek és Iparművészek Társaságának elnöke. Kiállításokat rendez. Kutatási területe a 20.

századi magyar képzőművészet, a közép-európai képzőművészeti és kulturális kapcsolatok,

összefüggések.

369. Szabó Lilla (Karakószörcsök, 1953.)

Pszichológia szakos hallgató, 1974-ben kerül a Collegiumba. Pszichológusként az Érd Városi Nevelési

Tanácsadóban kezd el dolgozni. Jelenleg is ez a munkahelye, melynek mai neve: Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat. Az intézményben háromtól tizennyolc éves korig fogadják a gyerekeket. Szakmai

munkája során előfordul, hogy esetenként egykori páciensei gyerekeivel is ő foglalkozik. Férjével,

Molnár Istvánnal (volt collegista) és két gyerekével Diósdon él.

370. Szabó Miklós (Szombathely, 1940.)

1958-ban kerül a Collegiumba, régész-latin szakos hallgató. 1963-tól 1966-ig a Magyar Nemzeti

Múzeum régészeti osztályának muzeológusa. 1966 és 1985 között a Szépművészeti Múzeum Antik

Osztályának muzeológusa, majd tudományos titkára, fő igazgatóhelyettese. 1973-tól az ELTE Ókori

Régészeti Tanszékének oktatója, majd 1989-től ugyanitt tanszékvezető egyetemi tanár; 1991 és 1993

között az ELTE általános rektorhelyettese, 1999-ig rektora. 1994 és 2005 között a Régészeti Intézet

igazgatója. Kutatási területe az ókori görög és kelta régészet. Vendégoktató a Sorbonne-on, az École

Normale Superieure-ön. A Régészeti Bizottság, a Doktori Tanács tagja. Akadémikus.

371. Szabó Péter (Balassagyarmat, 1957. szept. 25.)

1977-ben lesz collegista, történelem-művészettörténet szakos hallgató. Az egyetem elvégzése után a

MTA Művészettörténeti Kutatócsoport tud. munkatársa. A Károli Gáspár Egyetem Középkori Magyar

és Egyetemes Tanszékének adjunktusa, az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti

Tanszékének habilitált egyetemi docense. Művészettörténészként indul, s ennek inspiráló hatása

történeti tárgyú könyveiben is jelen van. Kutatási területe a középkori Magyarország, az Erdélyi

Fejedelemség és a Magyar Királyság reprezentációs eseményeinek (házasság, temetés stb.)

vizsgálata. E témakörben önálló kötetek, tankönyvek szerzője.

372. Szabó T. Anna (Kolozsvár, 1972.)

1991-ben kerül a Collegiumba, magyar-angol szakos hallgatóként. Költőként, szerkesztőként,

kritikusként, műfordítóként dolgozik. Verskötetei számon tartottak.

373. Szakály Sándor (Törökkoppány, 1955. nov. 23.)

Történelem-könyvtár szakos hallgatóként került a Collegiumba 1980-ban. 1980 és 2000 között a

Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos segédmunkatársa, később főigazgatója. 2001-től 2004-

ig a Duna Televízió kulturális igazgatója és alelnöke. 2004 és 2006 között a Magyar Országos Levéltár

főlevéltárosa, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatója. A SOTE

tudományos szaktanácsadója és tanára. 2009-től a Pannon Egyetem (Veszprém) tanára.

374. Szalai Lajos (Kaposvár, 1947. dec. 28.)

1966-ban lesz collegista, orosz-német szakos. 1971-től az ELTE BTK Német Nyelv és Irodalom tanszékén továbbképzési ösztöndíjas, tanársegéd, majd adjunktus. 1989 és 2003 között a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán vezeti az általa alapított Német Nyelv és Irodalom Tanszéket. 2003-tól a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának Nyelvi Kommunikációs Intézetében dolgozott. Jelentősek német és bolgár szépirodalmi fordításai.

375. Szalay László (Csorna, 1965.)

1984-ben matematika-fizika-számítástechnika szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. Matematikát

tanított a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, a saarbrückeni Universität des

Saarlandes egyetemen, jelenleg Sopronban, a Nyugat-magyarországi Egyetem tanára.

376. Szamák Ágnes (Pozsony, 1951.)

1970-ben lesz collegista, magyar-latin szakos hallgató. Az egyetem elvégzése után az Akadémia

Kiadónál dolgozik, mint korrektor és szerkesztő. Budapesten él.

377. Szanyi Mária (Jánok – Szepsi, most Kassa-vidéki járás, 1945.)

1969-ben kerül néprajz szakosként a Collegiumba. Az egyetem elvégzése után Rozsnyón a Bányászati

Múzeumban, majd a galántai Járási Honismereti Múzeumban dolgozik mint néprajzos. Matematikát,

fizikát tanít, 1991-ben a Nyitrai Pedagógiai Fakultáson (most Konstantin Filozófus Egyetem) néprajzi

speciális kollégiumot vezet. A Pedagógus-fórum c. havilap szerkesztője.

378. Szarvas László (Bátor, 1941.)

Történelem-tudományos szocializmus szakos hallgató, 1959-ben lett collegista. KISZ beosztásokban

dolgozik (ELTE); 1968-tól 2003-ig a Corvinus Egyetem jogelődjének Tudományos szocializmus, majd

Politikaelmélet, végül Politikatudományi Tanszékén volt alkalmazásban. Kandidátus; jegyzetek,

tankönyvfejezetek írója. Nyugdíjas, de óraadó a Corvinus, a Nyugat-Magyarországi, valamint a

Széchenyi István Egyetemen.

379. Száva-Kováts Endre (Budapest, 1928.)

1947-ben lesz collegista, történelem-földrajz szakos hallgató. 1948-ban, Keresztury Dezső eltávolítása

után elhagyja a Collegiumot. 1950 és 1988 között különböző vállalatoknál dolgozik. 1965-ig politikai

okokból Magyarországon nem publikálhat, de külföldön már 1960 óta jelennek meg tanulmányai.

1991 és 1996 között az Országgyűlési Könyvtár főigazgatója. 1979 óta folyamatosan jelennek meg

könyvei, tanulmányai. Írásait a hazai szakfolyóiratokon kívül Amerika, Anglia, India, Németország,

Svájc és a Szovjetunió 9 vezető szerepű földrajztudományi és informatikai folyóirata publikálta. MTA

kandidátus /1977/, MTA doktor /1992/. Rendszeresen ajándékozott könyveket a Collegium

könyvtárának.

380. Székely Gábor (Kecskemét, 1983.)

2002-ben kerül történelem-művészettörténet szakos hallgatóként a Collegiumba. 2008 óta az ELTE

BTK Történelemtudományok Doktori Iskola Kora Újkori Magyar Történeti Programjának

doktorandusza. Ösztöndíjas gyakornok az Oktatási és Kulturális Minisztériumban 2008-tól 2009-ig.

2010-től a Károli Gáspár Református. Egyetem Rektori Hivatalában hazai és nemzetközi PR

referensként dolgozik.

381. Székely György (Hódmezővásárhely, 1955. máj. 7.)

1973-ban magyar-történelem szakon kezdi az egyetemet, másodévtől történelem-régészet szakon

folytatja. Tanulmányai végeztével Kecskemétre kerül, ahol a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

Múzeumi Szervezetének munkatársaként régész-numizmatikus főmuzeológusként dolgozik. Kutatási

területe: középkori régészet, magyar pénztörténet.

382. Szent-Györgyi Katalin (Massachusetts, USA, 1950. aug. 25.)

Néprajz szakos hallgatóként lesz collegista 1970-ben. Az egyetem elvégzése után Angliában két éves

posztgraduális képzésen vesz részt az University College London antropológiai tanszékén. 1976-tól

1980-ig antropológiai PhD kutatást végez Szabolcs-Szatmár megyében. 1981-től 2007-ig a BBC-nél

dolgozik, min magyar fordító, majd később mint közép-európai, európai és iráni csoportvezető.

Jelenleg tolmácsként dolgozik.

383. Szepessy Tibor (Budapest, 1929. jan. 7.)

1949-ben lesz collegista, görög-latin-magyar szakos hallgató. 1951-ben általános iskolai tanár

Fegyverneken, 1952-ben gimnáziumi tanár Jászapátiban. Ezt követően 1953 és 1959 között az ELTE

BTK Görög Tanszékének tanársegédje. Aláírásokat gyűjt a később kivégzett, ugyancsak collegista

Brusznyai Árpád felmentéséért; eltávolítják az egyetemről. Az Irodalomtudományi Intézet

alkalmazza. 1984-ben rehabilitálják, visszakerül az ELTE-re, ahol az újonnan alakult Ógörög Tanszék

élére kerül. 1992- és 2005 között a PPKE oktatójaként tevékenykedik. Az Ókortudományi Társaság

alelnöke. Antológiák szerkesztője, önálló könyvek írója. Az Eötvös Collegium újkori történetének

egyik meghatározó alakja, a Klasszika-filológiai Műhely vezetője, jelenleg az Eötvös Collegium

kurátora.

384. Szigeti Lajos (Szabadhídvég, 1940.)

Magyar-angol szakos hallgatóként 1959-ben kerül a Collegiumba. Idegennyelvi Intézet, ill.

lektorátusok munkatársaként angol nyelvet tanított, tanít. Költő, hat verseskötete jelent meg.

385. Szijártó István (Kaposvár, 1942.)

1963-ban magyar-történelem szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. Az egyetem elvégzése után a

kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium, majd a helyi Tanárképző Főiskola tanára. 1984-től 1992-ig az

Eötvös Collegium igazgatója. A Balaton Akadémia felsőoktatási intézmény létrehívója, igazgatója. A

Balaton Akadémia könyvsorozat elindítója, az iskola keretei között működő Írók, Műfordítók

Nemzetközi Találkozójának szervezője.

386. Szilágyi Csaba (Győr, 1959.)

1982-ben történelem-latin szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. Hat évig tanít a budai Szilágyi

Erzsébet Gimnáziumban, majd 1994-től igazgatója a Krisztinavárosi Szent Gellért Iskolának. 1997-ben

PhD hallgatója az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékének. Ugyanekkor latint oktat a PPKE

Bölcsészettudományi Karán. A Faludi Ferenc Akadémia Pray György Egyháztörténeti Műhelyének

vezetője. Jelenleg a PPKE Jog és Államtudományi Karán oktat docensi beosztásban.

387. Szili Katalin

Magyar-orosz szakosként lesz collegista, 1970-ben. Az ELTE Bölcsésztudományi Karán

lektorátusvezető egyetemi docens, habil. prof. Tudományterület: Nyelvészet.

388. Szlukovényi Katalin

Angol-magyar szakon lesz collegista 1996-ban. Ösztöndíjas, köztisztviselő, nyelvtanár az egyetem

elvégzése után. Műfordítással, szakfordítással és versírással foglalkozik. Az ELTE Irodalomtudományi

Doktori Iskolájában a Modern Angol-Amerikai Irodalom program végzős doktorandusza. Első

verseskötete („Kísérleti nyúlorr”) Gérecz Attila-díjat kapott.

389. Szokolay Zoltán (Hódmezővásárhely, 1956.)

1975-ben lesz collegista, magyar-orosz szakos hallgató 1980-tól nevelőtanár, klubvezető, könyvtáros

Budapesten. 1982-től a szekszárdi, 1987-től a békéscsabai Tanítóképző Fősikola tanársegédje, 1989-

90-ben a Dél-kelet c. hetilap belpolitikai rovatvezetője. 1988-ban politikai pályára lép. 1990-től 1992-

ig országgyűlési képviselő; 1992 és 1994 között belügyi kabinettitkár. 1994 és 2000 között az Irmag

Könyvkiadó vezetője, iskolaigazgató Vecsésen, sajtófőosztályi szóvivő. 2003-tól Pécel, Ecser és Isaszeg

oktatási referense. Több verskötet szerzője.

390. Szondi György (Feffernitz; Ausztria, menekült-ill. hadifogolytábor, 1946.)

1971-ben lesz collegista, magyar-bolgár szakos hallgató. Az Országos Idegennyelvű Könyvtár

munkatársa (fő könyvtáros, főtanácsos), majd a szófiai egyetem lektora 1975-től négy éven át.

Külföldi MTA aspiráns (1981-1984). 1999-től 2004-ig a szófiai Magyar Kulturális Intézet igazgatója,

2004 és 2009 között a szófiai egyetem magyar szakának vendégdocense. Az Európa Kiadó bolgár

szerkesztője (1980-1990). A Polisz főszerkesztője, a Masszi Kiadó ügyvezetője, majd a Napút

főszerkesztője (1999-, 2003-tól tulajdonosa, igazgatója. A nyelvtudomány kandidátusa. Jelenleg

nyugdíjas.

391. Szőcs Ferenc (Szentendre, 1946.)

1969-ben magyar-francia szakos hallgatóként lesz collegista. Az egyetem elvégzése után a

Külügyminisztériumba kerül. 2008-tól nyugdíjas.

392. Szőke Béla Miklós (Győr, 1950.)

Történelem-orosz szakos hallgatóként veszik fel a Collegiumba. Első év végén leadja az orosz szakot,

felveszi a régészetet. 1973-tól dolgozik MTA Régészeti Intézetben. Szakterülete a népvándorlás kori,

kora középkori régészet.

393. Szövényi Zsolt (Dombovár, 1944.)

1963-ban lesz collegista, biológia-pedagógia szakon. 1968 és 1971 között a Gödöllői Agrártudományi

Egyetemen pedagógiai tárgyakat oktat. 1971-től 1977-ig a Művelődési és Közoktatási

Minisztériumban a pedagógusképzés irányításával foglalkozó szervezeti egység vezetője, 1977 és

1995 között a felsőoktatási igazgatási és gazdasági kérdéseivel foglalkozik. A Nemzeti Erőforrás

Minisztérium főosztályvezetője.

394. Szvorák Katalin (Losonc, 1958.)

1978-ban mint magyar-könyvtár szakos hallgató kerül a Collegiumba. Népdalénekes, előadóművész.

1983-tól a Honvéd Művész Együttes magánénekese, 1988 és 1995 között a Csámborgó, a Bekecs

együttes szólóénekese. Jelenleg a Zeneakadémián és a szentendrei Vujicsics Zeneiskolában tanít.

Önálló lemezei, CD-k, kazetták őrzik műsorait.

395. Szymanowski Maciej (Poznan, 1966.)

1987-ben kerül a Collegiumba délszláv szakosként. Később felveszi a magyar és történelem szakot. Az

egyetem elvégzése után újságíró Lengyelországban, majd 2000-től a Lengyel Külügyminisztérium

munkatársa lesz. 2001 és 2006 között a budapesti Lengyel Intézet igazgatója, 2006-tól 2010-ig a

prágai Lengyel Intézetben tölti be ugyanezt a tisztséget. Feleségével, Lucie Kulhankovával (volt

collegista ő is) Varsóban élnek.

396. Takács Imre (Körmend, 1959.)

Művészettörténet-történelem szakos hallgatóként 1978-ban kerül a Collegiumba. 1983-tól 1997-ig a

Magyar Nemzeti Galéria művészettörténész muzeológusa, 1989-től a Régi Magyar Gyűjtemény

vezetője. 1997 és 2006 között a Szépművészeti Múzeum tudományos titkára. 2006-tól 2007-ig az

Iparművészeti Múzeum főigazgatója. Ugyanitt 2010-ig főmuzeológus, 2010-től (jelenleg is) az

Iparművészeti Múzeum főigazgatója.

397. Takács László (Eger, 1968.)

1988-ban lesz collegista, latin-magyar-ógörög szakos hallgató. Egyetemi oktató a Pázmány Péter

Katolikus Egyetem bölcsészkarának Klasszika-filológiai és Mediévisztika Intézetében. 2000-től a latin

nyelvi OKTV Bizottság tagja. Fő kutatási területe: a Nero-kori Róma irodalmi élete. 2001-től 2009-ig az

Eötvös Collegium igazgatója. Docens.

398. Takács Miklós (Újvidék, 1960.)

1979-ben kerül a Collegiumba egyszakos régészként, majd régészet-speciális középkori tanulmányok

szakon végez. Az egyetemi végzés után hazaköltözik Újvidékre, ahonnan két év munkanélküliség után

1988 szeptemberében doktori ösztöndíjasként visszaköltözik Budapestre. Senior státuszban ismét

tagja lesz a Collegiumnak 1991-ig. 1993-ban az MTA régészeti Intézetének lesz tudományos

munkatársa, 1995-től tudományos főmunkatársa. Kutatási és érdeklődési területe a magyar középkor

régészete, ezen belül is a 8. és 13. század falusias települései, valamint az Észak-Balkán középkor-

régészete.

399. Tamás Zsuzsanna (Győr, 1955.)

1973-ban kerül a Collegiumba, magyar-orosz szakos hallgató. 1978-tól 1992-ig a Szépirodalmi

Könyvkiadó munkatársa, 1983-tól szerkesztője. 1992-től a Cédrus Kiadó, 1993-tól a Balassi Kiadó

szerkesztője; 2003-tól ugyanott a Magyar Művelődéstörténeti Lexikont szerkeszti.

400. Tari János (Makó, 1957. szept. 16.)

1976-ban lesz collegista, néprajz-magyar-szociológia szakon végez. Az egyetem elvégzése után a

Néprajzi Múzeumba kerül, majd a Színház és Filmművészeti Egyetem rendező-operatőri szakát végzi

el. Több dokumentumfilm rendezője. Docensi minőségben a Károli Gáspár református Egyetemen

tanít filmkészítést.

401. Tefner Zoltán (Kötcse, 1949.)

1969-ben történelem-német szakos hallgatóként került a Collegiumba. 1973-ban a siófoki Ságvári

Endre Általános Iskolában tanít, majd népművelőként dolgozik ugyanitt, Szentendrén s

Százhalombattán 19991-ig, ezután kerül a Közgazdaság Tudományi Egyetemre (ma Corvinus)

oktatónak. Társadalomtudományt, történelmet tanít magyarul és németül.

402. Téringer István (Pápa, 1946.)

Orosz-spanyol szakos hallgató, 1965-ben kerül a Collegiumba. Öt év általános iskolai tanárkodás

következik ezután Sóskúton. Az ELTE TTK Idegennyelvi Lektorátusának munkatársa harminc évig.

Jelenleg nyugdíjas.

403. Thullner Zsuzsanna (Mosonmagyaróvár, 1970.)

1988-ban magyar-történelem szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. 1991-ban leadja a történelem

és felveszi az olasz szakot. (részt vesz a Collegium irányításában). A Collegium olasz nyelvtanára.

Ugyancsak olaszt tanít a Pasaréti Gimnáziumban. 2002 és 2010 között a Balassi Intézet nemzetközi

referense. 2010-től a Magyar Kurír szerkesztőségében dolgozik, fordító, író, szerkesztő. Közben

folyamatos fordítás, tolmácsolás, lektorálás. Folyóiratokban, újságokban publikál, operaszövegeket

fordít a Fesztiválközpont és az Operaház részére.

404. Tímár András (Nagyvárad, 1942.)

Történelem-orosz-eszperantó szakos hallgató, 1966-ban lesz collegista.

405. Tivolt Tímea (Zalaegerszeg, 1974.)

Német-magyar szakon 1993-ban került a Collegiumba. Azóta az Apáczai Csere János

gyakorlóiskolában tanít. Budapesten él.

406. Tolnai Gyula (Szombathely, 1940.)

1959-ben lesz collegista, magyar-történelem szakos. A Collegium szeniorja, nevelőtanára 1964 és

1966 között. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem munkatársa, szociális munkásképzés vezetője

(PTE IGYFK, Szekszárd); intézetigazgató, főiskolai tanár.

407. Torma István (Tamási, 1940.)

Régész-történelem szakos hallgatóként 1959-ben lesz collegista. 1964-től 2003-ig az MTA Régészeti

Intézetében dolgozik. Kutatási területe: őskor, régészeti topográfia.

408. Torma Péter (Győr, 1977.)

Programtervező matematikusként kerül a Collegiumba 1995-ben. A PhD végzése közben és mellett

mesterséges intelligenciával, számítógépes látással kapcsolatos prototípus-projektekben vesz részt

irányítóként.

409. Tóth Gábor (Szombathely, 1967.)

1986-ban kerül a Collegiumba, latin-magyar szakos hallgató. Herder-ösztöndíj (Universittat Wien)

1988-1989; Soros-ösztöndíj: 1993-1994; TMB-ösztöndíj: 1992-1996; PhD-ösztöndíj: 1998-1999. 1992

és 1993 között a Miskolci Bölcsész Egyesület szerződéses oktatója. 1995-től 1996-ig fordító a Magyar

Világ Kiadónál. 1996-tól az MTA Könyvtára Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményének könyvtárosa,

1998-tól régi könyves könyvtáros, 2010-től ugyanitt osztályvezető-helyettes. Érdeklődési és kutatási

területe többek között a középkori történetírás és történelemszemlélet.

410. Tóth Gyula (Szombathely, 1938.)

Történelem-könyvtár szakos hallgatóként 1956-ban kerül a Collegiumba. Egyetemi végzés után a

szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár munkatársa lesz, csoportvezető, majd igazgatóhelyettes.

1973-ban a Pécsi Tanárképző Főiskola Szombathelyi Tagozatán lett a Könyvtár Tanszék alapító

vezetője főiskolai docensként, majd 1998-ig tanszékvezetője. 1986 és 1988 között ugyanitt

főigazgató-helyettes. 2004 óta nyugdíjas. Kutatómunkával, könyv- és tanulmányírással tölti

szabadidejét.

411. Tóth Károly (Hódmezővásárhely, 1984.)

Művészettörténet-történelem szakos hallgatóként 2002-ben lesz collegista. Az egyetem elvégzése

után 2007 és 2010 között az ELTE Művészettörténet-tudományi Doktori Iskolájának ösztöndíjas

hallgatója. A három év alatt heti egy alkalommal a Művészettörténeti Intézet könyvtárában dolgozik

és bentlakó seniora a Collegiumnak. 2008 óta a budapesti MissionArt Galéria félállású

művészettörténészeként dolgozik. Fülep Lajos díjas. 2008 óta tagja a hódmezővásárhelyi Őszi Tárlat

éves zsűrijének.

412. Tóth Zsuzsanna (Debrecen, 1973.)

Magyar-német szakos hallgatóként 1991-ben kerül a Collegiumba. 1996-ban magyar, 1997-ben

német szakos diplomát szerez. Egy évig tanít a II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági

Középiskolában. Dunakeszin laknak, majd férjével (Gyergyádesz Lászlóval) Kecskemétre költöznek. Itt

a Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolájában kap állást. Magyart tanít,

osztályfőnök. Drámapedagógiával, tankönyvírással, tananyagfejlesztéssel foglalkozik. Férje

művészettörténeti témájú könyveit fordítja németre.

413. Török János (Zalaegerszeg, 1972.)

1996-ban kerül a Collegiumba, fizikus hallgatóként. Az egyetem elvégzése után a BME és a Paris IX

Egyetemen doktorál 2000-ben fizikából. Poszt doktor, adjunktus, ill. kutató (Izrael Weizmann Intézet,

BME Elméleti Fizika Tsz., BME Kémiai Informatika Tsz., BME Informatikai Központ, jelenleg Duisburg-

Essen Egyetem Elméleti Fizika Tsz.)

414. Trieb Tharan Marianne (Vác, 1951.)

1969-ben, francia-német szakos hallgatóként lesz collegista. Londonban, Svájcban, Malajziában,

Zürichben élt és dolgozott 21 évig. Elvégezte a Dolmetscherschule fordítószakát. Folyamatosan tanít,

fordít, német, francia, holland nyelveken. Elbeszéléseket ad közre malájból, könyvei jelennek meg.

1996 óta Nagymaroson él. Változatlanul fordít angol, francia, német, holland, maláj nyelveken.

Újságíró.

415. Trombitás Endre (Noszlop, 1949.)

1968-ban nyer felvételt a Collegiumba, magyar-orosz szakos hallgató. 1973-ban az Erdészeti

Tudományos Intézet orosz nyelvű dokumentátora. 1974-től 1980-ig a Művelődési Minisztérium

(később Oktatási Minisztérium) nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező főelőadója. 1980-ban a

Külkereskedelmi Főiskola (jogutódja a Budapesti Gazdasági Főiskola) Orosz Nyelvi Tanszékének

adjunktusa, docense, majd tanszékvezetője. Jelenleg a Dékáni Hivatal vezetője is.

416. Turczi István (Tata, 1957.)

1978-ban kerül a Collegiumba mint magyar-angol szakos hallgató. Később felveszi a finnugor szakot.

1983-tól 1988-ig a Művelődési Minisztérium főelőadója, 1988-tól szellemi szabadfoglalkozású, 1988

és 1993 között a Kilátó című világirodalmi rádiómagazin műsorvezető szerkesztője. 1993-tól 1995-ig a

Parnasszus c. irodalmi TV-vetélkedő műsorvezetője, szerkesztője. 1995-től a Parnasszus c. folyóirat

főszerkesztője. Író, költő, műfordító. Versei, drámái, regényei, hangjátékai jelentek meg.

417. Tusor Péter (Gödöllő, 1967.)

Történelem-latin szakos hallgatóként lesz collegista 1990-ben. 1999-től a PPKE Bölcsészettudományi

Karán latint oktat. 2001-től a Történettudományi Intézet adjunktusa, 2007-től docense. 2001-ben a

PhD fokozat megszerzése az ELTE BTK-n. Kutatási területe Magyarország és Róma kapcsolata.

418. Tüskés Gábor (Pécs, 1955.)

1975-ben lesz collegista német nyelv és irodalom-történelem szakon. Később felveszi a néprajz

szakot. MTA TMB ösztöndíjas az MTA Néprajzi Kutatóintézetében, azt követően belföldi és külföldi

ösztöndíjas. Az l998/99-es tanévben megbízott előadóként szakszemináriumot tart a Collegiumban.

1990 óta az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, főmunkatársa, 2000-től

osztályvezetője. Fő kutatási területe a XVII-XVIII. századi irodalom- és művelődéstörténet.

419. Ugrin Aranka (Balassagyarmat, 1948.)

Magyar-orosz-indológia szakos hallgató, 1970-ben nyer felvételt a Collegiumba. 1974-től a Petőfi

Irodalmi Múzeum kézirattárában dolgozik. 1978-tól a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője,

főszerkesztője. 1993-tól 2006-ig a Duna Televízió szerkesztője, főszerkesztője. Jelenleg nyugdíjas, a

Tamási Áron Alapítvány elnöke. Könyveket szerkeszt.

420. Utassy József (Ózd, 1941– 2010)

Magyar-népművelés szakon 1964-ben lesz collegista. Diákotthoni nevelőtanár, majd 1972-től írói

munkásságából él. József Attila-díjas, Kossuth-díjas költő. Az Elérhetetlen föld c. antológia

legmarkánsabb egyénisége. Zúg Március c. emblematikus verse nemzedékek meghatározó élménye

lett. Rédicsen élt utolsó éveiben, 2010. aug. 28-án hunyt el.

421. Vadvári Tibor (Zalaegerszeg, 1965.)

1984-ben kerül a Collegiumba, matematika-fizika szakos. Az egyetem elvégzése után a zalaegerszegi

Zrínyi Miklós Gimnáziumban tanít matematikát és fizikát. 2001-től a Budapesti Gazdasági Főiskola

Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézetében oktat ugyancsak matematikát. A tanítás mellett

az intézet igazgatóhelyettese.

422. Vajda János (Szabadka, 1949.)

1969-ben kerül a Collegiumba, mint pszichológia és biológia szakos hallgató. Pszichológusként

kórházi szakrendelőben és nevelési tanácsadóban dolgozik. 1991-ben a szolnoki Nevelési Tanácsadó,

majd a pesti Gyermek és Ifjúságpszichiátriai szakrendelő munkatársa. Jelenleg a Vakok Állami

Intézetének pszichológusa.

423. Vajnági Márta (Budapest, 1980.)

2000-ben, történelem-angol nyelv és irodalom szakon kerül a Collegiumba. Doktori képzés, majd

2008-ban az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszékén kap állást. Jelenleg is

itt tanársegéd. Oktat és kutat (főleg a 18. század történelmi-társadalmi viszonyait és a Német-római

Birodalmat) Budapesten él.

424. Vándorfi László (Veszprém, 1951.)

Magyar-orosz szakos hallgatóként 1971-ben kerül a Collegiumba. A budapesti Egyetemi Színpadon

játszik és rendez. 1976-tól 1978-ig a kecskeméti Katona József Színházban segédszínész. 1978 és 1983

között a Népszínház és a Várszínház tagja. 1983-tól 1986-ig Kecskeméten színész és rendező. 1986 és

1990 között a veszprémi Petőfi Színház dramaturgja és rendezője, később 2000-ig a rendezője.

Jelenleg a veszprémi Pannon Várszínház igazgató-rendezője.

425. Varga Dezső (Miskolc, 1976.)

Fizikus szakos hallgatóként 1995-ben lesz collegista. Fizika Doktori Iskola (2000-2003); CERN Marie

Curie kutatási ösztöndíjas 2004 és 2006 között. 2006 óta az ELTE TTK KRFT-n adjunktus (optika,

informatika, részecskefizika oktatása). A doktori iskola alatt és azóta is részecskefizikusként dolgozik.

426. Varga Júlia (Mezőberény, 1954.)

1973-ban lesz collegista, történelem-magyar szakos hallgató. Az egyetem elvégzése után a budapesti

Árpád Gimnáziumba kerül magyar és történelem szakos tanárnak.

427. Varga Lajos Márton (Debrecen, 1942.)

Magyar-könyvtár szakos hallgatóként 1964-ben lesz collegista. 1967-től az Élelmiszeripari Dolgozók

Szakszervezetének közművelődési munkatársa. 1972-től aspiráns az MTA Irodalomtudományi

Intézetében. 1975-től a SZOT Központi Iskola filozófiai tanszékének tanára. A Magyar Rádió irodalmi

műsorainak szerkesztője, 1991-től főszerkesztő. Közben a Népszava (1972-től 1977-ig), majd a

Kortárs kritikai rovatának vezetője (1986-tól 1992-ig). Négy éven át a Magyar Írószövetség kritikai

szakosztályának titkára. 1992-től a Népszabadság kulturális rovatának helyettes vezetője. Két önálló

kötete jelent meg.

428. Varga Norbert (Dunaújváros, 1978.)

Biológia szakos hallgatóként 1997-ben lesz collegista. 2004-ig az Országos Onkológiai Intézetben

dolgozik tudományos munkatársként. 2007-ben kerül a GenoID Kft., humán diagnosztikai

magánvállalkozás, Kutatási Fejlesztési Osztályára, ahol jelenleg is dolgozik. Méhnyakrák kutatással

foglalkozik.

429. Vargha Gábor (Pécs, 1946.)

1964-ben lesz collegista, történelem-olasz szakos hallgató. Az egyetem elvégzése után a POTE

Marxizmus-Leninizmus Intézet tanársegédje, 1971-től 1981-ig. Ezt követően, 1981 és 1992 között a

BME Politikaelméleti és történeti Tanszékén adjunktus. 1992 és 1995, illetve 1999 és 2002 között a

Külügyminisztériumban, a Személyzeti ill. Konzuli Főosztályon dolgozik. 1995-től 1999-ig konzul a

Milánói Főkonzulátuson, és követségi titkári, konzuli minőségben tevékenykedik a Pretoriai

Nagykövetségen 2002-től 2006-ig. 2007-től nyugdíjas.

430. Várhegyi Anna (Baja, 1942.)

1961-ben, másodéves magyar-olasz szakos hallgatóként kerül a Collégiumba. 1965-ben az ELTE Olasz Tanszékének könyvtárosa, majd 1966-tól 1997-ig a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban tanít Budapesten, magyart és olasz nyelvet, később művészettörténetet is. /Hat félévet végez el az ELTE Művészettörténet szakán./ Tanára a Magyarországi Olasz Kultúrintézetnek. Jelenleg nyugdíjas.

431. Várkonyi Gábor (Salgótarján, 1962.)

1983-ban mint magyar-történelem szakos hallgató kerül a Collegiumba. 1991-től az ELTE

Művelődéstörténeti Tanszékének lesz munkatársa, jelenleg egyetemi docens. A 2004-es Balassi-év

kurátora, ugyancsak kurátora a 2008-as Reneszánsz évnek. A 2009-ben a Kálvin év kurátora, a

Kulturális Minisztérium könyvgyűjteményi Főosztályának szakértője. Kutatási területe az angol-

oszmán diplomácia, a 17. századi művelődés- és társadalomtörténet, a történeti ökológia.

432. Végh László (Zalaegerszeg, 1940.)

Orosz-pedagógia szakos hallgatóként 1958-ban kerül a Collegiumba. Később pszichológiából

tudományos doktori fokozatot szerez (Summa cum laude). Az egyetem elvégzése után gimnáziumi

tanárként dolgozik. 1966 és 1979 között a Zrínyi Ilona Gimnázium (Győr) francia-orosz tanára. 1981-

től 1985-ig a Megyei Nevelési Tanácsadó munkatársa. 1985 és 2005 között a győri Gyermek és

Ifjúságpszichológiai Központ pszichológusa. A Megyei Nevelési Tanácsadó megalapítója. A

Pszichológia Szabadegyetem alapító tanára, előadója (1972-1986). A lelki segélyszolgálat

létrehozásában (1973-86), mint pszichológusnak elévülhetetlen érdemei vannak. A Miniszterelnöki

Hivatal gyermek és ifjúság koordinációs tanács előadója. Pszichológiából rendszeresen publikál. Tagja

a TIT Pszichológia Országos Választmánya elnökségének. Francia nyelvvizsga (Sorbonne).

433. Végh László (Debrecen, 1981.)

Matematika-filozófia szakos hallgatóként 1999-ben kerül a Collegiumba. Tudományos

segédmunkatárs az MTA-ELTE Egerváry Jenő Kombinatorikus Optimalizálási Kutatócsoportjába.

434. Vekerdi József (Debrecen, 1927.)

1945-ben lesz collegista, latin-görög-orosz szakos hallgató. A "szakmailag kétségtelenül kitűnő"

collegistát, mint a régi "destruktív szellem" képviselőjét 1949-ben kizárják az Eötvös Collegiumból.

1950 és 1956 között az ELTE Orosz Tanszékén adjunktus. 1960-tól 1963-ig a Chinoin segédmunkása.

1963-tól 1995-ig az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa, később a nemzetközi Csereszolgálati

Osztály vezetője. 1992 és 1993 között a Collegium igazgatója. Szanszkrit irodalomból fordít. Kutatási

területe a cigány néprajzi és nyelvészeti gyűjtések. E témakörben jelentek meg könyvei, népmese

gyűjteményei.

435. Venásch Eszter (Budapest, 1981.)

Magyar-történelem szakos hallgatóként 1999-ben lesz a Collegium tagja. 2006 és 2009 között a KRE-

BTK PhD hallgatója. Jelenleg a Szent Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium történelem tanára

Budapesten.

436. Verasztó Lajos (Orosháza, 1945.)

1966-tól 1971-ig volt Eötvös Kollégista. Angol-magyar szakos. A Pilinszky-díjas Dover Nyelviskola

társtulajdonosa és vezetője. Amellett fordít, lektorál, kulturális és társadalmi eseményeket szervez,

természetvédelemmel, műemlékek megóvásával foglalkozik. Budapest, VII. kerület, Király utca 9. sz.

házát példásan rendbe hozott és rendben tartott jelentős műemlék lakóépületeként tartják nyilván.

437. Veres Gábor (Eger, 1975.)

1993-ban fizikusként lesz collegista. 1998-2001 között PhD tanulmányok, ELTE TTK; 2002-2004 között

postdoctor és 2005-ben vengégkutató a Massachusetts Institute of Technology-n az Egyesült

Államokban. 2002-től egyetemi adjunktus, ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék; 2009-2010 Research

Fellow, CERN, Genf; 2011-2016 Research Staff, CERN, Genf.

438. Veres Máté (Nyíregyháza, 1985.)

Filozófia szakos hallgatóként veszik fel a Collegiumba 2004-ben. Tanulmányi évei alatt a Collegium

Filozófia Műhelyének egyik legaktívabb tagja. Jelenleg Budapesten doktorandusz hallgató.

439. Veres Sándor (Tatabánya, 1978.)

1996-ban kerül a Collegiumba, történelem szakos hallgatóként, de történelem-levéltár szakon végez.

Az egyetem után levéltárosként dolgozik. A BTK mellett jogot is végez, jelenleg ügyvédjelölt.

440. Vida István (Mosonmagyaróvár, 1963.)

Magyar-történelem szakos hallgató, 1983-ban lett collegista. Az egyetem elvégzése (1988) után a

mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnáziumba kerül. Itt tanít, majd a helybeli Piarista Gimnázium

tanára lesz. A Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári karán óraadó, ugyanebben a

minőségben a Széchenyi Egyetem (Győr) tanára. A kisalföld napilap szerkesztőségvezetője, újságírója.

441. Villangó István (Kömlő, 1940.)

1960-ban lesz collegista, könyvtár-muzeológia szakon végez. Az egyetem elvégzése után a budapesti

bölcsészkaron és Collegiumban /ITI/ könyvtáros. 1969-től 1972-ig a Központi Múzeumi Igazgatóság

csoportvezetője, 1972 és 1977 között a Művelődési Minisztérium főelőadója, 1977-től két éven át a

Fővárosi Művelődési Ház igazgatója. 1979-től 1990-ig a Művelődési Minisztérium Közgyűjteményi

Főosztály vezetője. 1991 és 2005 között az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum igazgatója.

442. Villányi Dániel (Győr, 1980.)

1998-ban kerül a Collegiumba, magyar szakos hallgatóként (két évig olasz szakos is). Jelenleg filmes

újságíróként és forgatókönyvíróként dolgozik, és a Színház- és Filmművészeti Egyetemre jár

forgatókönyvíró szakra. Két rövidfilmet készített. Budapesten él.

443. Vincze Pap Mária (Eger, 1961.)

1980-ban lesz collegista, német-orosz szakos. 1985-ben férjével Wild Róberttel (ugyancsak collegista)

Mezőberényben kap állást, a Petőfi Sándor Gimnáziumban. 1989 és 1991 között történelem szakos

diplomát szerez az ELTE-n. 1991 és 1993 között a nemzetiségi német szakos diploma megszerzésével

német nemzetiségi tantervi szakértő. 1991-től máig a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus

Gimnáziumban tanít német nyelven történelmet, társadalomismeretet, nemzetiségi népismeretet és

német irodalmat.

444. Visi Tamás (Kaposvár, 1974.)

Történelem-filozófia-hebraisztika szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. Csehországban él, az

olomouci Palacky Egyetem Judaisztikai Intézetében dolgozik, tanít.

445. Visy Zsolt (Szeged, 1944.)

1963-ban kerül a Collegiumba, régészet-latin szakos hallgató. 1967-től 1983-ig a Dunaújvárosi

Múzeum munkatársa, 1969 és 1970 között a szentesi Koszta József Múzeumba kerül. 1983-ban

Weisenburgban vezet régészeti-műemléki feltárást. 1984-től a pécsi Janus Pannonius

Tudományegyetem Ókortörténeti és Régészeti Tanszékének oktatója. 2001-től az Ókori Phd Program

vezetésével bízzák meg. Kutatási területe a római hadtörténet, a latin epigráfia, limes-kutatás (ennek

megfelelően ásatások Dunaújvárosban, Dunakömlödön és másutt), ókori technikatörténet, régészeti

műemlékvédelem.

446. Völgyes Gyöngyvér (Csobánka, 1947.)

Magyar-francia szakos hallgatóként lesz collegista 1966-ban. Francia nyelv, ill. nyelvészeti oktató. 1972 és 1998 között tíz éven keresztül a Külkereskedelmi Főiskola Francia nyelvi tanszékének vezetője, kilenc évig a Külkereskedelmi Főiskola főigazgató-helyettese, alapítója az intézmény francia nyelvű tagozatának. Tagja az Állami Nyelvvizsgát Akkreditáló Testületnek. 1998-tól 2010-ig a Külügyminisztériumban dolgozik, majd 4 évig a párizsi magyar nagykövetség politikai tanácsosa ugyanebben az időben.

447. Vörös Hajnalka (Veszprém, 1962.)

1983-ban nyer felvételt a Collegiumba, történelem-néprajz szakos hallgatóként. Veszprémbe, a

Veszprém Megyei Levéltárba került az egyetem elvégzése után, jelenleg az intézmény igazgató-

helyettese.

448. Weisz Csaba (Kaposvár, 1971.)

1990-ben lesz collegista, matematika-fizika-angol szakon végez. Informatikus lett. Az egyetem

elvégzése után 5 évig a Collegium és az Irodalomtudományi Intézet rendszergazdája. Az elmúlt tíz

évben informatikai tanácsadóként, és informatikai vezetőként dolgozott, jelenleg az IT biztonsági

területén tevékenykedik. Időközben MBA diplomát is szerzett a BME-n.

449. Weisz Melinda (Győr, 1955.)

1974-ben, magyar-orosz szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. 1979-ben a budapesti

Villamosenergiaipari Szakközépiskolában orosz, majd magyartanár. 1988-tól a Leövey Klára

Gimnázium és Szakközépiskola magyar-orosz szakos tanára. 1989 és 1994 között az ELTE-n angol

szakos középiskolai tanári diplomát szerez. A gimnáziumban színjátszókört vezet, a magyar-

művészeti munkaközösség vezetője.

450. Wekler Ferenc (Mecseknádasd, 1955.)

1977-ben lesz collegista, történelem-népművelés szakos hallgató. 1982 és 1985 között a Janus

Pannonius Tudományegyetem Filozófia Tanszékének tanársegédje. 1985-ben Mecseknádasd

tanácselnöke. 1986-ban a Mecseknádasd melletti Ófaluban leállítja a Paksi Atomerőmű tervezett

atomtemetőjének építését. 1989-ben a Baranya megyei Faluszövetség alapító elnöke. Az 1990. évi

választásokon a Szövetség a Faluért és a Vidékért és az Agrárszövetség támogatottjaként bekerül a

Parlamentbe. . Az Országgyűlés megalakulásakor az SZDSZ frakciójához csatlakozik és belép az SZDSZ-

be. 1998 és 2004 között az Országgyűlés alelnöke. 2002-től a Községi Önkormányzatok

Szövetségének elnöke.

451. Wild Róbert (Sopron, 1961.)

1980-ban kerül a Collegiumba mint magyar-német szakos hallgató. 1985-ben feleségével Vincze Pap

Máriával (ugyancsak collegista) Mezőberénybe költözik és a Petőfi Sándor Gimnáziumban tanít. 1991-

től 1997-ig a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium tanára. 1995-től máig a Magyarországi

Németek Országos Önkormányzata Nyugat-magyarországi Regionális Irodájának vezetője. Győr-

Moson-Sopron, Vas és Zala megye németségének iskolai felelőse. 2007-től Győr-Moson-Sopron

Megyei Német Önkormányzat elnöke.

452. Zana Ferenc (Szolnok, 1949.)

Magyar-népművelés szakos hallgatóként 1970-ben kerül a Collegiumba. 1978-ig népművelődési

előadó. 1978-tól 1982-ig az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa. 1982 és 1988 között az

Akadémiai Kiadó korrektora. 1988-tól 2008-ig középiskolai tanár.

453. Zarnóczki Attila (Budapest, 1960.)

Régészet-történelem szakosként nyer felvételt a Collegiumba 1980-ban. A Fejér Megyei Múzeumok

Igazgatóságán, majd Dunaújvárosban régész-történész-muzeológus. Jelenleg a Hadtörténeti Intézet

és Múzeum régész-történész-muzeológus munkatársa. 1995-től családi vállalkozásban egy

könyvkereskedelmi céget üzemeltet. Helytörténettel foglalkozik.

454. Zergi Nóra (Miskolc, 1978.)

2002-ben lesz collegista, filozófia, latin-ógörög szakon. Az egyetemi végzés után orvosként

helyezkedett el a sürgősségi és intenzív ellátásban. Ókor és középkor orvos-, gyógyszerészet- és

botanikatörténettel foglalkozik.

455. Zöldi Miháy (Dunakeszi, 1948.)

1967-ben, magyar-olasz szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. 1972-ben olasz referens a Kulturális

Kapcsolatok Intézetében, majd 1998-ig a Művelődési Minisztériumban dolgozik főtanácsosként.

1983-tól 1989-ig a Római Magyar Akadémia igazgatóhelyettese. 1998-tól szabadúszó fordítóként

tevékenykedik. Elsősorban szépirodalmat, ismeretterjesztő műveket, filmforgatókönyveket fordít

magyarról olaszra és fordítva.

456. Zsellér Anna (Kiskunhalas, 1981.)

Magyar-német szakos hallgatóként 1999-ben kerül a Collegiumba, 2006-ban német-filozófia szakon

végez. Német irodalomból PhD-zik az ELTE-n (R.M.Rilke, Raoul Schrott életmű). A Pannon Egyetem

germanista tanársegédje.

457. Zsilák Mária (Nagybánhegyes, 1949.)

1968-ban lesz collegista, magyar-szlovák-cseh szakos hallgató. Az egyetem elvégzése után az ELTE

Tanulmányi Osztályán dolgozik kilenc évig, majd a Szláv Filológiai Tanszék oktatója lesz. A szlovák

szakon tanít nyelvészetet, mint habilitált docens.

458. Zsupán Edina (Zalaegerszeg, 1973.)

Latin-ógörög-újgörög szakosként 1991-ben kerül a Collegiumba. A OSZK Kézirattárában dolgozik,

reneszánsz, görög és latin nyelvű kéziratossággal foglalkozik, különös tekintettel a Korvina

Könyvtárra.

459. Zsuppán Sándor (Zalaegerszeg, 1973.)

Matematika-fizika szakos hallgatóként, 1991-ben lesz collegista. A soproni Berzsenyi Dániel

Evangélikus Gimnáziumban tanít matematikát és fizikát. Másodállásban a Nyugat- Magyarországi

Egyetem Közgazdaságtudományi Karának Matematikai és Statisztikai Intézetében oktat matematikát.

Közben Phd fokozatot szerzett az ELTE TTK Matematika Doktori Iskolában.

460. Zsurka Ágnes (Veszprém, 1949. szept. 23.)

Történelem-francia szakos hallgató, 1968-ban kerül a Collegiumba. Harmadéves korától levéltár

szakos is. Az École des Chatres de Paris 9 hónapos szemeszterére nyer felvételt. Az egészségügyi

szakközépiskolától a mezőgazdasági középiskoláig a pedagógia minden lépcsőfokát végigjárja. 1986

óta mint ELTE vezetőtanár az Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban tanít, itt igazgatóhelyettes

is. Férje révén a külügyi szférába is belekapcsolódott, Németországban és Svájcban a külügyes

kollégák gyerekei számára állít össze szöveggyűjteményt. Jelenleg a Nemzeti Erőforrás

Minisztériumban a Felsőoktatásért Felelős Helyettes Államtitkárság vezetője.