Pannon Egyetem, Veszprém

Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar

Tanárképző Központ

Műszaki Informatikai Kar

Matematika Tanszék

Tanári mesterképzési szak

Informatikatanári szakképzettségi terület

Iskola honlapjának elkészítése

Készítette: Ördög Tibor

Témavezető: Lipovits Ágnes

Veszprém

2010

1

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ........................................................................................................... 1

Bevezetés ..................................................................................................................... 3

1. Az iskolai honlap megtervezése ............................................................................. 4

1.1. A honlap célja .............................................................................................................. 4

1.2. A honlap látogatói ....................................................................................................... 4

1.3. Amit be szeretnénk bemutatni ..................................................................................... 4

1.4. Kulcsfontosságú funkciók ............................................................................................. 5

1.5. A látogatók visszajelzései ............................................................................................. 5

1.6. Az oldal karbantartója ................................................................................................. 5

1.7. Látogatottsági statisztikák ............................................................................................ 6

2. Mivel készüljön a weboldal? .................................................................................. 6

2.1. A probléma .................................................................................................................. 6

2.2. A tartalomkezelő rendszerek ........................................................................................ 7

Jellemzők ....................................................................................................................... 8

A CMS rendszerek előnyei és hátrányai ........................................................................... 8

Melyik tartalomkezelő rendszert válasszam? ................................................................ 10

3. A Drupalról ......................................................................................................... 13

3.1. Bevezetés .................................................................................................................. 13

3.2. A Drupal rendszerigénye ............................................................................................ 13

3.3. A Drupal története ..................................................................................................... 14

3.4. Modulok .................................................................................................................... 14

3.5. Tartalomkezelés ........................................................................................................ 15

3.6. Blogolás ..................................................................................................................... 16

3.7. Tartalommegosztás ................................................................................................... 16

3.8. Felhasználók kezelése ................................................................................................ 16

3.9. Testre szabhatóság .................................................................................................... 17

3.10. Gyorsítótárazás ......................................................................................................... 17

4. A Drupal telepítése ............................................................................................. 18

4.1. Szerver választása ...................................................................................................... 18

4.2. Telepítés saját gépre .................................................................................................. 18

4.3. Telepítés online tárhelyre .......................................................................................... 19

4.4. Adatbázis beállítása ................................................................................................... 20

5. A Drupal használata ............................................................................................ 20

5.1. A weboldal felépítése ................................................................................................ 20

Blokkok ........................................................................................................................ 20

Tartalmak .................................................................................................................... 21

Modulok ...................................................................................................................... 22

Sminkek ....................................................................................................................... 22

Időzített feladatok (cron) .............................................................................................. 22

2

5.2. Modulok áttekintése.................................................................................................. 23

6. A honlap jellemzése különböző szempontok alapján ............................................ 26

6.1. Design ....................................................................................................................... 26

A honlap arculata, megjelenése .................................................................................... 26

Különböző felbontás .................................................................................................... 26

Stílus használata .......................................................................................................... 26

Tipográfia .................................................................................................................... 26

Menü felépítése ........................................................................................................... 27

Animációk .................................................................................................................... 27

Böngésző függetlenség ................................................................................................. 27

6.2. Technikai értékelés .................................................................................................... 28

Betöltődési sebesség .................................................................................................... 28

Szabványok alkalmazása .............................................................................................. 28

Hírcsatorna, RSS ........................................................................................................... 29

URL .............................................................................................................................. 29

Biztonság ..................................................................................................................... 29

Linkek .......................................................................................................................... 29

Elérhetőség, megtalálhatóság ....................................................................................... 30

Akadálymentesség ....................................................................................................... 30

Többnyelvűség ............................................................................................................. 30

6.3. Tartalmi értékelés ...................................................................................................... 31

Iskola bemutatása ........................................................................................................ 31

Iskolai eredmények ...................................................................................................... 31

Statisztikák .................................................................................................................. 31

Közoktatási törvény ..................................................................................................... 31

Kapcsolat ..................................................................................................................... 32

Kommunikáció, chat, fórum, hírlevél stb. ...................................................................... 32

Személyesség ............................................................................................................... 32

Aktualitás .................................................................................................................... 32

Felvételi, beiratkozással kapcsolatos információk ......................................................... 32

Oktatási anyagok ......................................................................................................... 32

E-learning .................................................................................................................... 33

Pedagógia program ...................................................................................................... 33

Eseménynaptár ............................................................................................................ 33

Diákélet ....................................................................................................................... 33

Munkatársak, pedagógusosok ...................................................................................... 33

Linkgyűjtemény............................................................................................................ 34

Összegzés ................................................................................................................... 34

A hivatkozott irodalom jegyzéke ................................................................................. 37

Ábrák, diagramok jegyzéke ........................................................................................ 39

3

Bevezetés

Dolgozatom témájául munkahelyem, a sárvári Szent László Katolikus Általános

Iskola honlapjának elkészítésének elkezdését választottam. A készülő oldal a

http://szlki.neobase.hu URL címen érhető el. Az iskolában a diákjainkkal elbeszélgetve

egyre gyakrabban került szóba, hogy az iskolának olyan régimódi a honlapja, néhány

közérdekű információn túl semmi érdekeset nem tartalmaz. Én egy ideig ezeket az

igényeket félvállról kezeltem, mert amit fontosnak éreztem, az rajta volt a honlapon.

Az a véleményem, hogy az iskolánk régi honlapja alapvetően jól megszerkesztett,

átlátható, sok hasznos információval állt a látogatók rendelkezésére. Viszont súlyos

hiányosságai voltak. Messze nem használta ki a weblapszerkesztésben rejlő lehetőségeket,

2003-as elkészülte óta alig fejlődött valamit, sok információt nyújtott, de nagyon sokat

nem találhattunk meg rajta (többek között törvény által előírtakat és közérdekűeket sem!),

sem a pedagógusok, sem a gyerekek nem használhatták, nem szerkeszthették, így senki

nem érezte a sajátjának nem volt „gazdája”, ami egy mai honlap esetében roppant súlyos

hiányosság.

Itt, a Pannon Egyetemen tanárainkkal beszélgetve felül kellett vizsgálnom régi

álláspontomat. Ugyanis a mai fiatalok legfőképpen már nem csak információforrásként

tekintenek az iskolai weblapokra, hanem abban is a kapcsolattartás eszközét látják.

Véleményt akarnak mondani az Őket érintő témákról, meg akarják határozni, mi az, ami

érdeklődésükre tarthat számot, satöbbi. Olyan szerteágazóan sok igény merült fel a régi

honlap bővítésével, korszerűsítésével kapcsolatban, hogy azokat mindet egy ember csak

„főállásban” oldhatná meg.

Emellett az iskolánk működtetője is szóvá tette, hogy már túl régi a honlap, ideje

volna felújítani.

Mindezek hatására döntöttem úgy, hogy szakmai záró dolgozatom témájául iskolánk

honlapjának modernizálását választom.

4

1. Az iskolai honlap megtervezése

Amikor elkezdtem a gondolkodni az iskola új honlapjának a felépítésén, először a

következő kérdésekre kellett választ találnom Nagy Gusztáv jegyzete alapján.1

1.1. A honlap célja

Első lépésként el kell dönteni, hogy mért van szükség a honlapra, mi a célja annak.

Elsősorban be kell mutatkoznunk, be kell mutatni, hogy mi egy oktatási intézmény, egy

általános iskola vagyunk. Ezen felül meg kell adnunk elérhetőségeinket, hogy fel tudják

velünk venni a kapcsolatot.

1.2. A honlap látogatói

Általános iskola lévén a honlap legvalószínűbb látogatói a tanulóink lesznek. A

megjelenést és a tartalmat is ehhez a legfőbb körhöz kell igazítani. Természetesen nem

csak a tanulókra számítunk. Majdnem ugyanilyen fontosságú a szülőkkel, valamint a

pedagógusokkal való kapcsolattartás is. Mindemellett az iskolánk iránt érdeklődők is a

látogatók közé sorolandók.

1.3. Amit be szeretnénk bemutatni

Ez a rész legfőképpen a tartalom elrendezésre van hatással. Mivel oktatási intézmény

vagyunk, a látogatók legfőképpen valamilyen információért keresik fel az oldalt. Ez az

információ általában már nem a régi, statikus lapokat takarja, hanem az állandóan

megújuló, változó és legfőképpen naprakész dinamikus weboldalakat jelenti. Persze

mondjuk az iskola névadójának életútja nem ezek közé tartozik, annak bemutatására

tökéletesen alkalmas egy állandó oldal.

1 Nagy Gusztáv: Webes tartalomkezelő rendszerek 1.0 -

http://nagygusztav.hu/sites/default/files/WebesTKRek_jegyzet_1.0.pdf (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.)

5

1.4. Kulcsfontosságú funkciók

Egy iskolában a honlap legfontosabb funkciója az információközlés. A

információhoz való jutás hatékonyságát segítik elő például a megfelelően megtervezett

navigáció, az alternatív navigációs funkciók, a keresés. Nálunk speciálisabb igény lehet a

közösségi tartalom-előállítás, aminek hagyományos eszközei a fórumok, hozzászólási

lehetőségek biztosítása. Mindezek kiegészülhetnek a következő funkciókkal is, szabad

választás alapján: a vendégek regisztrációja, beléptetése, automatizált hírlevél rendszer,

kapcsolati űrlap, látogatottsági statisztika, szavazás, multimédia (zene, kisfilm, interaktív

animáció), hírlevél, RSS csatornák, satöbbi.

1.5. A látogatók visszajelzései

A visszajelzés lehetőségét nem lehet kihagyni. Egyik – legkézenfekvőbb – módja a

kontaktszemély, a postai cím, telefonszám és az e-mail cím megadása. Sajnos a spam-ek

egyre elterjedtebbek, emiatt egy gyakrabban az e-mail címe helyett kapcsolati űrlapot

helyeznek el a honlapon. Másik módja a hozzászólási lehetőség, és bizonyos esetekben a

fórum vagy vendégkönyv is. Ma már azonban ennél sokkal több lehetőségünk van. Hosszú

szöveg helyett (amit kevesen írnak meg) hasznos információkkal szolgáló lehetőség a

szavazás, vagy annak speciális esete, az értékelés.

1.6. Az oldal karbantartója

Iskolánk régi honlapjának is egyik legnagyobb fogyatékossága az volt, hogy a

tanulókat és szüleiket érintő információk sokszor késve, vagy az utolsó pillanatban jelentek

meg rajta. A megbízási szerződéses iskolai rendszergazda nem iskolánk dolgozója,

ráadásul nagyon elfoglalt személy. A HTML-ben írt lapokat gyakorlatilag csak Ő tudta

átírni (sajnos az informatikatanárunk sem!), így adódott a szűk keresztmetszet az

információk megjelenésével kapcsolatban. Rajta kívül Én szerkeszthettem volna még az

oldalakat (ezt egyébként sokszor meg is tettem), de egy iskola igazgatójának legkevésbé

arra jut ideje, hogy az iskola honlapját – más helyett – karbantartsa.

6

Ezért tartom kiemelt fontosságúnak, hogy az új honlapot már minimális ismerettel is

karban lehessen tartani, tehát például az iskolatitkár is tudjon anyagot feltölteni, illetve a

megbízott hozzáértőbb tanulók is menedzselhessék.

1.7. Látogatottsági statisztikák

Egy iskolai honlapnak erre nincs feltétlenül szüksége, de nagyon hasznos funkció.

Sok számunkra fontos következtetést le tudunk vonni a különböző oldalak

látogatottságából például arra vonatkozóan, hogy milyen változtatásokat hajtsunk végre a

lapokon.

Ezeken túl természetesen még sok-sok lehetőséget figyelembe lehet venni egy

weboldal kialakításakor, de én ezeket tartottam a legfontosabbaknak, így ezek mentén

kezdtem kialakítani az iskolai honlapot.

2. Mivel készüljön a weboldal?

2.1. A probléma

Már volt róla szó, hogy kiemelt fontosságúnak tartom, hogy az új honlapot már

minimális ismerettel is karban lehessen tartani.

Előállítás szempontjából lehet egy weblap statikus, vagy dinamikus. A statikusság,

illetve dinamikusság azt határozza meg, hogy a weboldalt mi magunk állítjuk elő, vagy a

mi utasításunk alapján állítja elő azt a weboldal motorja.

A hagyományos honlapszerkesztőkkel készült oldalak is valamilyen szinten

megfelelőek lehettek volna céljaimnak, de egyrészt ezek az oldalak megint bizonyos

szakértelemmel rendelkező személyt igényeltek volna, másrészt a tanulóink által igényelt,

elvárt szolgáltatások, funkciók csak nagyon körülményesen lehettek volna

megvalósíthatóak, amelyhez ráadásul az én szakértelmem egyelőre még kevésnek

bizonyult volna. Tehát nem választhattam a Frontpage-t, a Dreamweaver-t, és a hasonló

honlapkészítő programokat.

Napjainkban az internet a kommunikáció egyik meghatározó eszközévé vált. Ebben

nagy része van annak, hogy mára mindenki számára elérhetővé vált, és ezt nagyon sokan ki

is használják. HTML nyelvben viszonylag könnyen létre lehet hozni, állandó tartalommal

7

rendelkező weboldalakat, de ezek karbantartásához is közel ugyanannyi idő kell. Ha valaki

más által készített oldal kódját akarjuk megváltoztatni, akkor igencsak bonyolulttá válhat

ez a folyamat. Az internet egyre emelkedő népszerűségének köszönhetően egyre jobban

emelkednek a tartalmat adó oldalakkal szemben támasztott igények is. Napjainkban már

csak az állandóan változó, nagy információtömeget hordozó oldalak számíthatnak igazán

nagy látogatottságra. Ezt a nagy információigényt és főképpen az interaktivitást már nem

lehet biztosítani egyszerű HTML oldalakkal, de még önmagukban a dinamikus oldalakat

előállító nyelvekkel sem, mint amilyen a PHP. Ezek megvalósításához szükségünk van az

adatok könnyű tárolását és elérhetőségét biztosító adatbázisszerverekre. A dinamikus

weboldalak könnyű létrehozása és kezelése érdekében alakultak ki a tartalomkezelő

rendszerek, melyek segítségével könnyen és gyorsan elkészíthetjük saját vagy más

honlapját.

A választásom így a tartalomkezelő rendszerek felé fordult.

2.2. A tartalomkezelő rendszerek

„A tartalomkezelő rendszerek (angolul Content Management System, CMS ) olyan

szoftverrendszer, amely nem strukturált információk mint például az internetes portálok

akár több felhasználó általi elkészítését, kezelését, és tárolását segíti. Továbbá

gondoskodik a tartalmak strukturált megjelenítéséről, statisztikák készítéséről, kiegészítő

funkciók integrálásáról.”2

A CMS rendszerek internetes alkalmazások. Általában kevés szaktudást igényelnek.

Vagyis rövid idő alatt akár közepesen bonyolult oldalak is létrehozhatóak segítségükkel.

Nagy előnyük, hogy a honlap fenntartását egy átlagos ismeretekkel rendelkező számítógép

felhasználó is meg tudja oldani.

Tartalmak bevitelére és rendszerezésére használható eszköz több felhasználó

támogatásával. Ez kicsit bővebben azt jelenti, hogy internetes publikációk, híroldalak

készítésére használható eszköz. A legtöbb mai CMS-nek nevezett eszköz ennél sokkal

többet tud, nem korlátozódik csak tartalmak kezelésére.

2 Wikipedia: Tartalomkezelő rendszer - http://hu.wikipedia.org/wiki/Tartalomkezel%C5%91_rendszer

(Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.)

8

Jellemzők

A legtöbb tartalomkezelő rendszerre jellemző, hogy platformtól független, vagyis

nem számít, milyen operációs rendszer működteti a számítógépet. Lehet ez akár

valamilyen Linux disztribúció, Windows verziók egyike, vagy akár egyéb más rendszer.

Az a fontos, hogy legyen a rendszerünkön a követelményeknek megfelelő PHP fordító,

amely elősegíti a CMS programjainak értelmezését.

Szükséges ezen kívül valamilyen adatbázis-kezelő rendszer. Tartalomkezelőtől függ,

hogy mely adatbázis-kezelőket támogatja a rendszer. A harmadik elengedhetetlen

összetevő egy CMS működése szempontjából egy webszerver. A legelterjedtebb és

legnépszerűbb az Apache webszerver. A GNU GPL (Általános Publikálási Licenc) alatt

álló rendszerek biztosítottan szabad forráskódúak, és ez nem is változtatható meg a

későbbiekben sem. Bárki letöltheti és megtekintheti a forráskódot, vagy akár módosíthatja

is azt. A GNU GPL alatt álló szoftverek szabadon felhasználhatóak, terjeszthetők és

módosíthatók. A tartalomkezelőkre jellemző, hogy az alaprendszerben lévő modulok

segítségével, egyedivé tehetjük oldalunkat. Fontos a portál egyszerű kezelhetősége és

könnyű karbantartása. A rendszert használók szempontjából ez az egyik legfontosabb.

Általános jellemző a CMS-ekre, hogy a több felhasználós rendszerek, vagyis egyszerre

többen szerkeszthetik a tartalmakat, telepíthetnek kiegészítőket, illetve további a rendszer

működését segítő beállításokat végezhetnek. A kiegészítő modulok segítségével az azonos

rendszerű honlapok is teljes mértékben testre szabhatók. A legtöbb rendszerben található

beépített keresőrendszer a honlapon elhelyezett tartalmak könnyű megtalálásához. A

szoftverek között mind az alap funkciók, mind pedig a bővíthetőség terén sok különbség

van.3

A CMS rendszerek előnyei és hátrányai

Mivel az iskola honlapját tartalomkezelő rendszerrel kívánom elkészíteni és

üzemeltettetni, meg kell azt is vizsgálni, hogy milyen előnyökkel (már többet

megemlítettem az előző pontban) és milyen hátrányokkal jár a választásom.

3 Nagy Gusztáv: Jegyzeteim - http://nagygusztav.hu/jegyzeteim (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.)

9

A CMS rendszerek előnyei: 4

1. Széles körű alkalmazási területek

2. Egyszerű tartalom feltöltés

3. Egyszerű tartalomkezelés

4. Bővíthetőség

5. Felhasználói jogosultságok kezelése

6. Cserélhető design

7. Adatbázis alapú adattárolás

8. Frissítések

A CMS rendszerek hátrányai:

1. Csak akkor működik, ha az adatbázis szolgáltatás (általában MySql) és a Php

hozzáférés biztosított a tárhelyen

2. Erőforrás igényesebb, mint egy normál honlap. Emiatt általában lassabban is

töltődik be (adatbázisból tölt be szinte mindent).

3. Limitált a kinézete. A tartalomkezelő rendszernél sablonok közül lehet

választani és nem lehet olyan rugalmasan megváltoztatni a kinézetét, mint egy

normál honlapnál. Hiába cserélhető le a design egy másikra rövid időn belül,

nem lehet oldalanként teljesen külön kinézetet változtatni. Ezért egy tapasztalt

szörföző rögtön felismeri, ha a weboldal tartalomkezelő rendszerrel készült.

4. Ha nem kész sablonból szeretné kiválasztani a kinézetet, hanem teljesen

egyedit szeretne készíttetni, akkor jóval drágább a design, mint a normál

honlapnál. (a menüket, űrlapokat, bannereket stb. időigényesebb elkészíteni

CMS rendszerben).

5. Jellegénél fogva a keresőoptimalizálást nehezebb megoldani.

Egy CMS sosem lesz teljesen olyan, mint amilyennek szeretnénk, hiszen mások

készítik. Amíg egy saját program a mi elvárásaink szerint működik, addig egy CMS úgy

működik, ahogy azt elkészítették. Természetesen a CMS rengeteg beállítási és

finomhangolási lehetőséget ad, de előfordul, hogy bizonyos speciális igényeket nem tud

kielégíteni. Ilyenkor még mindig van lehetőség modulok keresésére, legrosszabb esetben

elkészítésére.

4 Keresőbarát weboldal készítés - http://www.keresőbarát-weboldal-készítés.hu/cms-rendszerek.html (Utolsó

hozzáférés: 2010. május 17.)

10

Melyik tartalomkezelő rendszert válasszam?

Nagyon sokféle CMS körül választhatunk. Az alábbiakat érdemes figyelembe venni

a döntéskor.

Sokunknak az egyik legfontosabb szempont, hogy fizetős, vagy ingyenes-e a

program. Sokan a fizetőset választják, mert csak azokat tartják támogatottnak,

megbízható minőségűnek. Mások az ingyenes mellett döntenek, sokszor nem

anyagi okokból. Az ingyenes programok általában nyílt forráskódúak, és

sokan fejlesztik azokat. Ráadásul többen szintén rendelkeznek közülük

hivatalos támogatással.

Fontos szempont lehet az egyszerűség. Az egyszerű programok használatát

könnyű megtanulni, a bonyolultabbakét hosszabb ideig tart elsajátítani. De az

egyszerűség hátrány is lehet, mert kevesebb funkció érhető el benne, előbb-

utóbb hiányozni fognak belőle szükséges dolgok. Egy komplexebbet

választva nem kell minden funkcióját azonnal bekapcsolni, az alapbeállítások

általában egyszerű használatot biztosítanak. Később az igényeink és tudásunk

növekedésével fokozatosan birtokba vehetjük a többi funkcióját is.

Milyen szerver környezetben (Java, .Net, PHP, Python, Ruby platformon)

üzemeltethetők.

Vannak kiforrott és kezdetleges programok. Ha egy rendszerrel sokat

foglalkoznak mind a felhasználók, mind a fejlesztők, akkor idővel kiforrottá

válik. Nagy bizonyossággal nevezhető annak egy népszerű, jó hírű, és régebb

óta fejlesztett alkalmazás, hiszen a fejlesztési idő lehetőséget adott a

fejlesztőknek arra, hogy olyanná próbálják faragni a rendszert, ami a lehető

legtöbb embernek megfelel, a népszerűség pedig azt jelenti, hogy ez sikerült

számukra.

Nem mellékes, hogy milyen nyelvi beállítások tartoznak hozzá. Sajnos ma

Magyarországon még nem általánosan elterjedt a két- (esetleg három-)

nyelvűség. Én is csak középhaladó szintem beszélek például angolul, ami sok

esetben kevés a program üzenetinek megértéséhez. Egy egyszerű felhasználó

pedig lehet, hogy nem is tudja még kezelni sem a rendszert. Ezért Nekem

fontos, hogy tudjon magyarul kommunikálni és ismerje a magyar területi

beállításokat (dátum, idő, stb.).

11

Ezek a programok lehetnek még általános célúak, illetve specializáltak (blog,

fórum, e-learning, stb.).

A teljesség igénye nélkül felsorolok néhány népszerű tartalomkezelő rendszert.

Ilyenek például a PHP-Nuke (egy az elsők közül), a Joomla (általános kategóriában),

aMoodle (oktatási oldalaknál használatos), a Wordpress (blogok esetén a legnépszerűbb),

és a Drupal.

A Drupal ingyenes, nyílt forrású, komlex és jól kiforrott tartalomkezelő rendszer.

Nagyon fontos előnye, hogy szabványokon alapul és moduláris felépítésű, továbbá

jellemző rá, hogy stabil, biztonságos, teherbíró és könnyen lehet használni, valamint

programozni is. Használata rendkívül elterjedt, egyre több Drupal alapú weboldallal

találkozhatunk. Magyarországon is nagyon népszerű, ami nagyban köszönhető annak, hogy

néhány éve létrejött a Drupal hazai oldala,5 amelyről letölthetjük a mindenkori legfrissebb

verziót, a magyar fordítással együtt és rengeteg hasznos információt is szerezhetünk.

A Drupal nem csak tartalomkezelő rendszer, hanem tartalomkezelő keretrendszer is,

ami azt jelenti, hogy programozók tartalomkezelő rendszerek építését tudják vele

megvalósítani. Sőt, web alkalmazás fejlesztő keretrendszer is, vagyis általánosabb igényű

web alkalmazások fejlesztésére is használható.6 Kevés olyan összetett CMS rendszer van,

mint a Drupal, mivel amellett, hogy professzionális tartalmak kezelésében és

rendszerezésben, lehetőségünk van blogok (webnapló), hozzászólások és fórumok

megvalósítására is. Rendkívül fejlett a felhasználó és jogosultság kezelés, illetve a felület

megjelenés és testreszabhatóság tekintetében is. „Az alaptelepítésben szabványos XHTML

kimenet és keresőbarát URL-ek támogatása lehetővé teszi, hogy karcsú, és ugyanakkor a

keresőkben jó helyezéseket elérő oldalakat állítsunk elő, miközben nem kell a

szolgáltatások terén sem kompromisszumokat kötni.” 7

Az is a Drupal mellett szól, hogy ki lehet próbálni, úgy is ha előtte nem telepítettük

fel valamely tárhelyre, vagy saját webszerverünkre, hiszen például CMS Award oldalon8

megtekinthető a demonstrációs változata, melynek segítségével könnyen kipróbálhatjuk

rendszerünket.

Összehasonlítva más CMS-ekkel, azt mondhatjuk, hogy a Drupal magyar nyelven is

nagyon jól dokumentált és annyira ismert és elterjedt, hogy fórumokon, levelezőlistákon

5 http://drupal.hu

6 Mi a Drupal, mire használható? - http://drupal.hu/kezikonyv/tkr (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.)

7 Pentaschool Oktatási Központ: Drupal portál fejlesztés - http://pentaschool.hu/webmester/drupal.php

(Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.) 8 http://cmsaward.hu

12

szinte bármilyen kérdésünkre választ kaphatunk. Az általános CMS-ek között a Joomla9

rendszer említhető vele egy lapon. A Wordpress10

is rendkívül népszerű hazánkban, de ez

inkább blogok esetén közkedvelt. Szolgáltatásait tekintve a Drupal hasonlít a Nuke CMS

családhoz, de annak tagjainál (PHP-Nuke,11

PostNuke12

) egységesebb, összefogottabb és

alapjaiban biztonságosabb keretet nyújt.

„A Drupal keret a Nuke rendszerektől teljesen függetlenül fejlesztett, külső kódokat

nem igénylő, önállóan működő program. Alapja a szolid és jól karbantartott mag,

összefogott és aktív kiterjesztés készlettel. Minden nyílt forráskódú Drupal kódot a

központi CVS szerveren fejlesztenek, mely eleve értelmetlenné teszi egy új változat

kiválását. A legtöbb előre vivő gondolatot, kódot a fejlesztők beépítik az alaprendszerbe,

és mivel minden kód együtt van, különösebb probléma nélkül lehetséges alapvető

változtatásokat végrehajtani a belső API-ban. Az esetlegesen CVS-en kívül fejlesztett saját

modulok frissítéséhez segítséget adnak a kiadások közötti változások összegyűjtésével. Új

modulok vagy sminkek felvétele a CVS-be nagyon könnyen elvégezhető, azok letölthetően

is megjelennek a Drupal webhelyén.13

A közös verziókezelő rendszer arra sarkallja a

fejlesztőket, hogy egymás moduljaiban talált hibákat is javítsák, így a bejelentett hibák

hamar megoldódnak. A fejlesztők által készített projektkezelő modul teszi lehetővé a

hibajelentéseket, és a különböző csomagok letölthető változatainak publikálását. A teljesen

a Drupal csapat által fejlesztett kód célirányos megoldásokat tesz lehetővé, ugyanakkor azt

sem zárja ki, hogy az oldalak megjelenéséhez a Smarty vagy bármely más sablonkezelő

illesztését is lehetővé tegye, így egyszerre lehet kompakt és nyílt a rendszer. Ezzel együtt a

külső könyvtárakra épülés problémájától is megszabadul a Drupal.” 14

Mindezek alapján döntöttem úgy, hogy iskolánk honlapját a Drupal tartalomkezelő

rendszerrel fogom elkészíteni.

9 http://joomla.org és http://joomla.hu

10 http://wordpress.org és http://word-press.hu

11 http://phpnuke.org és http://php-nuke.hu

12 http://postnuke.com

13 http://drupal.hu és http://drupal.org

14 Hojtsy Gábor: Weblabor váltás: miért éppen Drupal? - http://weblabor.hu/cikkek/miertdrupal (Utolsó

hozzáférés: 2010. május 17.)

13

3. A Drupalról

3.1. Bevezetés

A Drupal egy nyílt forráskódú CMS rendszer. Az alaprendszer támogatja a modulok

illesztését, amelyek további funkciókkal bővíthetik a rendszert. A PHP ismerettel

rendelkezőknek a dokumentáció, a forráskód hozzáférhetősége és a modulos felépítés teszi

lehetővé a további funkciók írását.

A Drupal ráadásul nem csak CMS rendszerként működik kiválóan, felhasználhatjuk

tartalomkezelő keretrendszerként, és Webes alkalmazás fejlesztő keretrendszerként is.

A tartalomkezelő keretrendszer (Content Management Framework, CMF) „olyan

programozók számára készült rendszert jelent, mely tartalomkezelő rendszerek építésére

szolgál”15

Segítségével tartalomkezelő rendszerek építhetők könnyedén. A Drupal kiváló

dokumentációval rendelkezik, ezért a programozók szívesen használják.

A Drupal jelenleg a hetes verziónál tart, ami azonban fejlesztői változat. Éles

használatra a 6-os és az 5-ös verziók érhetőek el. Ezeket a fejlesztők folyamatosan

karbantartják, hibajavítások jelennek meg hozzájuk szükség esetén, azonban új funkciók

csak a fejlesztői változatban jelennek meg. Mivel a különböző verziók között felépítésbeli

különbségek vannak, ezért szükséges a korábbi két verzió párhuzamos fejlesztése.

Az 5-ös rendszer nagyobb kiforrottsága és szélesebb körű támogatottsága ellenére a

6. verzió használata mellett döntöttem, mivel ez tovább marad támogatott.

A Drupal szabad szoftver, nyílt forrású, ezen felül ingyenesen hozzáférhető és

használható. Ezáltal kiváló eszköz a használatra, tanulásra is. Forráskódja szabadon

hozzáférhető, tanulmányozható, emiatt programozók ezrei vesznek részt a fejlesztésben és

a különböző modulok írásában is, hogy a rendszer szinte kivétel nélkül mindenre

használható legyen.

3.2. A Drupal rendszerigénye

Bár a fejlesztők azon vannak, hogy lehetőség szerint minden platformra elérhető

legyen a rendszerük, néhány megkötéssel számolni kell.

15

Mi a Drupal, mire használható? - http://drupal.hu/kezikonyv/tkr (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.)

14

A Drupalt PHP nyelven programozták, ez talán az egyik legfontosabb megkötés: A

webszervernek támogatnia kell ezt a nyelvet. Azonban a PHP szabad szoftver lévén szinte

mindenhol elérhető, támogatja a Windows, Linux/Unix, Max OS X, BSD, Solaris

rendszereket, képes minden platformon futni, ahol Apache vagy IIS webszerver fut.

A Drupal adatbázis-független rendszer: Tartalmaz egy modult, ami az adatbázissal

történő kommunikációért felel, így a rendszer maga nem közvetlenül egyik vagy másik

fajta adatbázis kezelővel kommunikál, hanem ezzel a modullal, ami kis programozási

tudással bármilyen adatbázishoz alakítható. A legtöbb esetben azonban MySQL rendszert

használnak a Drupalt használók.

3.3. A Drupal története

Dries Buytaert fejlesztette ki ezt a rendszert. „A Drupal szó a holland druppel szó

angol fordítása, ami azt jelenti, hogy csepp. A név a drop.org weboldalról származik,

aminek a kódja volt a Drupal alapja. Dries tulajdonképpen "dorp"-nak (falunak) akarta

nevezni az oldalt, de elgépelte a szót és végül úgy gondolta, hogy ez jobban hangzik. A

projekt 2000-ben kezdődött.”16

3.4. Modulok

A Drupal sok rendszerhez hasonlóan moduláris felépítést követ, emiatt nagyon jól

testreszabható, bővíthető, alakítható. Egy Drupal rendszer a következő komponensekből

áll:

A Drupal alaprendszer – A rendszer „lelke”.

Modulok – Kiegészítő programcsomagok, amelyek a Drupal rendszerbe beleépülve

különböző funkciókkal látják el azt. Léteznek beépített és külső modulok is. A

Drupal alaptelepítése jó pár hasznos modult tartalmaz, amennyiben ez nem

megfelelő számunkra külső kiegészítők között tudunk böngészni, amelyeket a

Drupalt használó közösség készített el, és adott közre.

Sminkek – Az oldal megjelenéséről a sminkek gondoskodnak. A Drupal amikor

összeállítja az oldal tartalmát, azt egy sminkbe építi be, ami azért felel, hogy az

oldal úgy nézzen ki ahogy.

16

Wikipedia: Drupal - http://hu.wikipedia.org/wiki/Drupal (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.)

15

Nyelvi fordítások – A Drupal alapesetben angol, nyelvi modulokkal kiegészítve

azonban magyarra, vagy szinte akármilyen nyelvre fordíthatjuk. A közösségnek

köszönhetően nagyon jó fordítások érhetők el. Fordítás esetében meg kell különböztetni az

alaprendszer fordítását, és a modulok fordítását, az előbbi külön csomagban tölthető le,

utóbbi pedig (modultól függően) annak a csomagjában található. Az alaprendszer, a

kiegészítők és a sminkek is többnyelvű felület tudnak biztosítani.

3.5. Tartalomkezelés

A Drupal már alaptelepítéssel is sokféle tartalomtípust támogat. Tudunk írásokat

(cikkeket), aloldalakat létrehozni, írhatunk blogbejegyzést, könyvlapokat, amiket blogba és

könyvbe foglalhatunk, írhatunk ki szavazásokat is. Ha a felsorolt, beépített típusok nem

elegendőek számunkra, akkor saját típusokat is definiálhatunk. Új tartalomtípusokat a

Content Construction Kit segítségével, vagy önállóan leprogramozva tudunk létrehozni.

Tartalmat a rendszerbe többféleképp tudunk bevinni. Tartalom jellegétől és a

felhasználók jogosultságaitól függően változhat ez. Az alaprendszer csak HTML kódot

támogat (megfelelő jogosultsággal közvetlenül PHP kódot is illeszthetünk tartalmainkba),

de kiegészítőkkel más formátumokat, vagy akár vizuális szerkesztőket is hozzáadhatunk,

például a fórumokon népszerű BBCode formátumot, vagy a TinyMCE nevű nagyon

népszerű vizuális szövegszerkesztőt.

A Drupal rendelkezik verziókövetéssel, ennek segítségével egyrészt nyomon

követhetjük, hogy ki mit és mikor változtatott az egyes tartalmi egységeken, másrészt

segítségével bármikor visszavonhatjuk a változtatásokat.

A tartalmak közt kényelmesen kereshetünk, vagy az oldalunk látogatói kereshetnek a

Drupal beépített keresőjének segítségével.

Lehetséges kategóriacsoportok kialakítása, és azokban a tartalmak több kategóriába

való elhelyezése. Ezt taxonómiának nevezzük. A tartalmakat akár szabadon címkézhetjük

is, ez a későbbi visszakeresést teszi egyszerűvé.

Fórumokat is létrehozhatunk a Drupal segítségével. Többszintű beépített fórum

modullal rendelkezik, aminek tudását számos kiegészítővel bővíthetjük. A hozzászólások –

legyen akár fórumtémáról, blogbejegyzésről vagy egyéb tartalmi egységről – szó szálak

szerint rendezhetjük, ekkor ezek fastruktúrában látszanak, hogy nyomon követhessük ki

mire válaszolt pontosan. Ez egy hasznos és ritkán használt szolgáltatás.

16

3.6. Blogolás

Bár a Drupal nem kifejezetten blogolásra szánt tartalomkezelő, segítségével mégis

könnyen blogolhatunk. A Drupal ráadásul támogatja a Blogger APIt is, ami lehetővé teszi,

hogy a tartalmakat asztali, illetve webes környezetben, erre felkészített programokból

lehessen kezelni.

3.7. Tartalommegosztás

Az oldalaink tartalma RSS, Atom, vagy RDF formátumban is elérhetők. Ez azt

jelenti, hogy a blogunk frissülésének ellenőrzését nem kell az olvasóinknak megtenniük -

tehát nem kell mindig ellátogatniuk a webhelyre -, hanem a hírforrást egy hírolvasó

alkalmazás nyomon tudja követni számunkra.

Ráadásul a Drupal is rendelkezik hírolvasóval, aminek segítségével más weboldal

hírforrását tudjuk megjeleníteni saját oldalunkon, például lehetőségünk van egy hírportál

legfrissebb híreit szerepeltetni az oldalsávunkban.

3.8. Felhasználók kezelése

A Drupal weboldalra tetszőleges számú felhasználó regisztrálhat. A Drupal 6-ban

még arra is van lehetőségünk, hogy OpenID-vel bejelentkezni.

„Az OpenID egy nyílt, decentralizált, ingyenes internetes szolgáltatás, ami lehetővé

teszi a felhasználók számára, hogy egyetlen digitális identitással lépjenek be különböző

oldalakra.

Az autentikáció mellett az OpenID keretrendszer eszközöket is biztosít a

felhasználóknak ahhoz, hogy megosszák digitális identitásuk egyéb összetevőit. A

folyamatosan bővülő OpenID Attribute Exchange specifikáció alapján a felhasználók

képesek pontosan meghatározni az identitásszolgáltatójuk által megosztható információk

körét, így például a nevüket, címüket és telefonszámukat.”17

Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy ugyanazt a központi felhasználónevet és jelszót

használjuk több weboldalon, egy közös profilt alakítunk ki, és mi döntjük el, hogy ebből

az egyes oldalak mit látnak. Segítségével nyilvántarthatjuk, hogy hova vagyunk

regisztrálva, könnyen módosíthatjuk adatainkat.

17

Wikipedia: OpenID - http://hu.wikipedia.org/wiki/OpenID (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.)

17

A Drupal rendszerbe regisztrált felhasználók csoportokba szervezhetőek, Ezen

csoportok határozhatják meg azt, hogy az adott felhasználó mit tehet, és mit nem.

Minden felhasználó nyomon tudja követni az utolsó látogatásuk óta történt

változásokat az oldalba épített követő segítségével. Hasznos a fórum és a blogok

figyelésére.

3.9. Testre szabhatóság

A tartalmak külalakját sminkek segítségével változtathatjuk. Az interneten több ezer

kifejezetten Drupalhoz készült professzionális minőségű smink érhető el, fizetősek és

ingyenesek egyaránt.

Az adminisztrációs felületen az oldalon megjelenő tartalmak formája, a blokkok, a

sminkek specialitásai is testre szabhatóak. A felhasználók számára lehetőséget adhatunk

arra is, hogy egyedi beállításaik lehessenek a nyelvre, a blokkokra és a felületre

vonatkozóan is.

A Drupal több szolgáltatással könnyíti meg az adminisztrációt úgy, mint dinamikus,

AJAX-os űrlapok, melyek használatakor nem töltődik újra a teljes weblap - Drag and drop

(fogd és vidd) támogatással kezelhető felületek könnyűvé és gyorssá teszik a rendszer

használatát.

Minden beállítás webes felületen történik, így bárhonnan, bármelyik

internetkapcsolattal rendelkező gépről elérhető, nem kell hozzá semmilyen asztali

alkalmazást telepítenünk.

Bármit teszünk az oldalon, minden rendszeresemény és fontos tevékenység

eltárolódik a rendszernaplóban, amit az adminisztrátor áttekinthet. A hibák gyors javítása

érdekében a rendszer jelentéseket készít az állapotról.

3.10. Gyorsítótárazás

A Drupal egy átmeneti tárat használ, ami gyorsítja az oldal működését. Mivel egy

dinamikus tartalomkezelőről van szó, a weboldal a korábban feltöltött adatok alapján

generálódik minden egyes lapletöltéskor sokszor feleslegesen, hiszen amíg nem történik

változás az oldalon, addig nincs értelme újragenerálni. A gyorsítótárazás ebben segít

nekünk: bizonyos oldalelemeket legenerálásuk során elment, és amíg ezek nem változnak

meg, addig az úgynevezett gyorstárból elérhetők.

18

Ez az átmeneti tár használata javítja a sebességet és csökkenti a kiszolgáló terhelését.

A gyorstárazás bármikor állítható, akár az oldal terheltségének függvényében is.

4. A Drupal telepítése

4.1. Szerver választása

Mielőtt bárminek nekilátnánk, győződjünk meg arról, hogy meg van-e számunkra a

megfelelő szerverkörnyezet, ahova a Drupalt telepítjük.

Ha csupán tesztelnénk a CMS-t, próbálgatnánk a lehetőségeit, akkor javaslom egy

saját webszerver telepítését saját számítógépre, és azt használva dolgozni. Ez hatékony

megoldás, hiszen nem kell a fel és letöltésekre várni. Ha azonban munkák eredményét

szeretnénk publikálni célszerű közvetlenül a tárhelyen dolgozni.

4.2. Telepítés saját gépre

Ha saját gépünkre szeretnénk telepíteni a Drupalt, vagy akármilyen tartalomkezelő

rendszert, akkor egy webszervert kell beállítanunk a gépünkön. Ez azonban nem egyszerű

feladat. Külön fel kell telepítenünk a szerveralkalmazást, a PHP értelmezőt, esetleg egy

adatbázis szervert, ezeket be kell konfigurálni, hogy együttműködjenek.

Szerencsére számos olyan ingyenesen elérhető szoftver létezik, ami ezeket az

alkalmazásokat egybefogva, előre beállítva szállítják, pár kattintással telepíthetőek, és

azonnal használhatóak.

Az egyik ilyen szoftvercsomag a XAMPP. A csomag tartalmazza az Apache

webszervert, PHP és Perl értelmezőt – ezek közül számunkra a PHP érdekes, hiszen a

Drupal ezt használja - , MySQL és SQLite adatbázis szervert és számos hasznos

kiegészítést, úgymint FTP szerver, adatbázis-kezelő alkalmazás, letöltés vezérlő. A

csomagválaszték változik aszerint, hogy melyik operációs rendszerre telepítjük. A

XAMPP-nak ugyanis van OSX-re, Linuxra, Windowsra és Solarisra készített változata is.

19

4.3. Telepítés online tárhelyre

Ha weben szeretnénk tárolni az oldalunkat, akkor is több lehetőség közül

választhatunk. A webtárhely-szolgáltatók egy része a fizetős szolgáltatásaik mellett

nyújtanak ingyenes tárhelyeket is.

Az ingyenes szolgáltatásokkal általában, lassabbak, kevésbé megbízhatóak fizetős

társaiknál, azonban tökéletesen alkalmasak arra, hogy egyszerű weboldalainkat tároljuk

rajta. A legtöbb ingyenes szolgáltató a tárhelyünkhöz aldomaint ad. Ez azt jelenti, hogy a

szolgáltató domain neve elé kerül a saját magunk által választott név, például:

valasztott_nev.szolgatlato.hu.

Drupalos tárhelyek – NeoBase:

Jó pár olyan szolgáltató van, akik az ismertebb tartalomkezelő rendszerek telepítését

támogatják. Sok esetben ez azt jelenti, hogy a tárhelyünk vezérlőpultjában valamilyen

menüpont segítségével a Drupalt, vagy egyéb tartalomkezelőket automatikusan

telepíthetünk, nem kell nekünk letölteni, kicsomagolni, beállítani.

Kiemelném a NeoBase.hu szolgáltatót, ami kifejezetten a Drupal rendszert

támogatja, ráadásul ingyenes.

A NeoBase előre telepített Drupal rendszert nyújt tagjai számára. A weboldalhoz

10 GB tárhelyet biztosítanak. A regisztráció nagyon egyszerű: Csupán e-mail címünket, és

az oldalunk választott címét kell megadnunk. Oldalunk címe lesz a weboldal URL-jében a

neobase.hu előtti tag, tehát ha szlki néven regisztrálunk, akkor a szlki.neobase.hu lesz a

weboldalunk elérhetősége. Később lehetőségünk nyílik arra, hogy az oldalhoz domain

nevet vásároljunk. Regisztráció után egy aktivációs linket kapunk e-mailben, amire

kattintva ismét e-mailben megkapjuk a weboldalunk kezeléséhez szükséges jelszót. A

NeoBase oldalán ezzel tudunk bejelentkezni, és kezelni az oldalunkat.

A NeoBase szolgáltatását használva egy frissen telepített magyar nyelvű Drupal

rendszerhez jutunk, tehát nem kell végigmennünk a telepítési lépéseken, nem kell

foglalkoznunk másolással, adatbázis beállítással sem. Az oldalt két helyen kezelhetjük: A

neobase.hu oldalról bejelentkezve tudjuk frissíteni a rendszerünket, a saját oldalunkon

bejelentkezve pedig – a Drupal adminisztrációs felületét használva – tudjuk testre szabni az

oldalt.

Modulokat, sminkeket FTP eléréssel tudunk feltölteni az oldalra, ennek mikéntjét a

NeoBase adminisztrációs felületén tudjuk meg.

20

4.4. Adatbázis beállítása

Mivel a Neobase-zel internetes tárhelyszolgáltatást választottunk, az adatbázist nem

szükséges beállítani, hiszen ezek a tárhelyünkkel együtt elő vannak készítve számunkra.

5. A Drupal használata

Ha a frissen telepített weboldalunkat megnyitjuk, egy üzenetet kapunk, ami

tájékoztat arról, hogy mi a teendőnk az oldallal. Lényegében két feladat vár ránk: Testre

kell szabni az oldal beállításait, és el kell kezdeni tartalommal feltölteni. E két művelet

sorrendje nem kötött, akár több felhasználó egyszerre dolgozhat az oldal beállításain,

tartalmának bővítésén.

Alapesetben egy felhasználónévvel és jelszóval rendelkezünk, ez a felhasználó teljes

körű jogosultsággal rendelkezik az oldal felett. Természetesen a későbbiekben adhatunk a

rendszerhez felhasználókat, akár új adminisztrátorokat is. A weblap oldalsávjában találjuk

a felhasználói menüt, ha még nem jelentkeztünk be, akkor itt tehetjük meg, ha már

bejelentkeztünk, akkor itt érjük el a felhasználói menüpontokat: megtekinthetjük

profilunkat, megfelelő jogosultságok esetén itt tudunk tartalmat beküldeni, és ha

adminisztrátorok vagyunk, akkor az adminisztráció menüpontot is itt találjuk.

5.1. A weboldal felépítése

Blokkok

A weboldalunk egy lapja egy tartalmi egységből, és az azt körülölelő blokkokból áll.

Blokkok lehetnek a fejléc alatt, a lábléc felett, a tartalom előtt, után, és az oldal melletti bal

illetve jobb oldalsáv is blokkok tárolására szolgál. Lényegében minden tartalom, ami nem

az oldal törzsét alkotja, blokknak számít.

A blokkokat az Adminisztráció › Webhelyépítés › Blokkok menüpont alatt tudjuk

menedzseli. Lényegében egy listát kapunk az elérhető blokkokról. A blokkok különböző

területek alá vannak sorolva (bal-, jobb oldalsáv, fejléc, lábléc, tartalom), vagy ha tiltottak,

akkor nem jelennek meg a weboldalunkon. Legegyszerűbben úgy engedélyezhetjük ezeket,

hogy egyik területről a másikra áthúzzuk.

21

Létrehozhatunk új blokkot is, vagy a már meglévők beállításait módosíthatjuk. A

legfontosabb beállítások között szerepel az, hogy melyik felhasználói csoport láthatja az

adott blokkot, melyik oldalakon jelenjen meg, illetve a felhasználók beállíthatják-e a blokk

megjelenését egyénileg.

Tartalmak

Weboldalunkat tartalmak tömege építi fel. Egy Drupalos weblapon minden tartalom,

más néven node. Ezek a node-ok általában egy lapon jeleníthetők meg, és névvel, címmel,

szerzővel rendelkeznek. Ezen felül tartalomtípustól függően jó pár számos tulajdonsággal

jellemezhetők.

Egy alap Drupal telepítés kétféle tartalmat támogat: létrehozhatunk vele oldalt és

írást. Az oldal és írás sok tekintetben hasonló, szinte ugyanazok a beállítások elvégezhetők

rajta. Ami megkülönbözteti őket az a felhasználásuk: Az írás általában az, amivel egy

weboldal élete során folyamatosan bővül:

Különböző kiegészítők, modulok bekapcsolásával többféle tartalomtípushoz is

juthatunk, például könyv, fórumtéma.

A tartalmak kezelését több helyen végezhetjük el. Egyrészt létrehozhatunk újakat a

Tartalom beküldése menüpontot kiválasztva. Ezeket később – ha van jogunk hozzá –

tudjuk módosítani úgy, hogy a tartalom fölött lévő szerkesztés gombra kattintunk.

Tartalmak adminisztrációjára az Adminisztráció › Tartalomkezelés menüpont szolgál.

Itt az RSS közzététel menüpont alatt állíthatjuk be, hogy saját hírcsatornánk miképp

nézzen ki. Megszabhatjuk, hogy hány elemből álljon a hírcsatorna (gyakran frissülő

weboldalnál érdemes nagyobbra venni), illetve azt, hogy mit tartalmazzon pontosan.

A Tartalmak beállításai menüpont segítségével beállíthatjuk azt, hogy tartalmaink

pontosan milyen formában jelenjenek meg akkor, ha egy oldalon több felsorolásra kerül.

Beállíthatjuk azt is, hogy hány karakter számít a szöveg elejétől bevezetőnek, a

listaoldalakon és a hírforrásban csak ez a bevezető fog látszani. Ez a beállítás azonban csak

az újonnan létrehozott tartalmakra vonatkozik. Beállítható még az, hogy a felhasználók

tartalmak beküldése előtt lássák-e kötelezően az oldal előnézetét arra késztetve őket, hogy

nézzék át a beküldendő tartalmat.

A Tartalomtípusok menüpont segítségével magukat a tartalomtípusokat

szerkeszthetjük, vagy akár létre is hozhatunk új tartalomtípust. Egy tartalomtípusnak a már

meglévők valamelyikére kell épülni, például létrehozhatunk a Story (írás) tartalomtípusra

22

alapulva egy Közlemény tartalomtípust, és beállíthatjuk, hogy (szemben az írással) erre

nem érkezhetnek hozzászólások, valamint formázás nélküli szöveget tartalmazhat csak. A

tartalomtípusok létrehozásánál nem csak annak beállításait adhatjuk meg, hanem azt is,

hogy a Tartalom beküldése menüpontnál milyen leírás jelenjen meg a tartalomtípusról,

hogy mi legyen a felirata a címnek, a bejegyzés törzsének, megadhatjuk hány szónak kell

minimum lennie, írhatunk magyarázatot, vagy tartalom beküldési irányelveket, ami a

tartalom beküldési űrlap felett megjelenő szöveg, melyben a felhasználókat segítő szöveg

adható meg. Szabályozhatjuk is, hogy ezek a tartalomtípusok megjelenhetnek-e a

címoldalon, közzé legyenek-e téve. Így például lehetőségünk van a beküldött cikkeket

utólag – még a megjelenés előtt – moderálni, és elfogadás után kiküldeni.

Modulok

A Drupal moduláris rendszer, ez azt jelenti, hogy funkcionalitása modulok

segítségével bővíthető. A fejlesztők annyira komolyan veszik a moduláris felépítését, hogy

már az alapfunkciók is modulokkal vannak megvalósítva, ezért a Drupal rendelkezik

néhány modullal, amelyek az alaprendszer részei, és nem kikapcsolhatóak. A modulok az

Adminisztráció › Webhelyépítés › Modulok menüpont alatt tekinthetők meg kapcsolhatók ki

és be, illetve – bár a rendszer önállóan telepíteni nem tudja őket – el is tudjuk távolítani a

feleslegessé váltakat.

Modulokat telepíteni úgy tudunk, hogy a modul kódját bemásoljuk a Drupal

weboldalunk modules mappájába.

Sminkek

A weboldalunk kinézetéért az úgynevezett sminkek felelősek. A sminkek csak úgy,

mint a modulok külön telepíthetőek. Az interneten rengeteg Drupal smink található.

Időzített feladatok (cron)

Mint azt a későbbiekben látni fogjuk a Drupal nagyban épít az időzített feladatok

futtatásának lehetőségére. Az időzített feladatokra több esetben szükség lehet. Például

ennek segítségével történik a frissítések ellenőrzése, vagy az oldal olyan részeinek

23

frissítése, aminek felhasználói beavatkozáskor nélkül kell frissülnie, például ilyen az

e-mailek kiküldése, frissítések ellenőrzése.

Az időzített feladatok futtatása a drupal a cron.php fájlt használja, tehát ezt kell

meghívnunk időnként ahhoz, hogy az időzített feladatok futtatása megtörténjen.

5.2. Modulok áttekintése

A Drupal alapesetben a nem kikapcsolható rendszermodulokkal, és jó pár hasznos,

választható modullal érkezik, amelyek ugyan az alaptelepítés részei, de ki/be

kapcsolhatóak igény szerint. A következő modulok érhetőek el a friss Drupal telepítésben:

Block Az oldalak fő tartalma körül megjelenő dobozokat kezeli.

Filter A tartalmak szűrésének kezelését végzi, megjelenítésre előkészítve

azokat.

Node Tartalmak beküldését és megjelenítését lehetővé tevő alapmodul.

System A webhely általános beállításait kezeli, az adminisztrátorokat segítve

User Felhasználók regisztrációját és beléptetését teszi lehetővé.

A következő modulok is az alaptelepítés részei azonban ki-be kapcsolhatók. Ezek

funkcionalitását tekintjük át az alábbiakban.

Aggregator – Hírlapolvasó: Az Aggregator modul segítségével más weboldalak

tartalmát köthetjük be sajátunkba. A weboldalak többségének van valamilyen csatornája,

amelyen a tartalmát közzéteszi. Ezeket a csatornákat feed-eknek nevezzük, segítségükkel

a weblap meglátogatása nélkül tudunk értesülni annak frissüléseiről. Ezeket a feed-eket

különféle feedolvasó alkalmazások segítségével követhetjük, ezek az alkalmazások pedig

időnként ellenőrzik az általunk követett csatornákat, értesítenek bennünket, ha új tartalom

érhető el, nyilvántartják, hogy mit olvastunk el és mit nem. Az Aggregator modul is ezekre

épít, segítségével különféle feed-ek válnak követhetővé weboldalunkon.

Blog: A blog modul segítségével felhasználói blogokat hozhatunk létre

weboldalunkon.

Blog API: A Blog API-nak jelen esetben nincs köze a blogoláshoz. Nevét onnan

kapta, hogy többnyire blogok írására használják ezt a megoldást. Lényegében arról van

szó, hogy a rendszerünk egy felületet biztosít, amelyen ezek a programok kommunikálni

tudnak vele.

24

Book – Könyv: A Book modul hierarchikus tartalmak közlését teszi lehetővé.

Segítségével könyvek, dokumentációk hozhatók létre könnyedén. A könyvet itt nem a

klasszikus értelemben kell érteni. A könyvlap, amit létrehozunk, szövegmennyiségtől

függetlenül egy tartalmi egységet jelent, például egy fejezetet, alfejezetet.

Color – Színek: Az oldal megjelenését a sminkek határozzák meg. Jó pár smink

konfigurálható, a Color modul segítségével az arra felkészített sminkek színeit állíthatjuk

át. Érdemes bekapcsolva tartani.

Comment – Hozzászólások: A Comment modul segítségével a felhasználók

hozzászólásokat fűzhetnek a bejegyzésekhez. A felhasználók bejegyzést fűzhetnek fórum

topicokhoz, blogbejegyzésekhez, írásokhoz, akár könyvlapokhoz is. A kommentezés

lehetősége fontos eleme a közösségépítésnek.

Contact – Kapcsolatfelvételi űrlap: A Contact modul segítségével a felhasználóink,

látogatóink egymással, vagy az oldal karbantartójával tudnak kapcsolatba kerülni. A

személyes kontaktűrlap segítségével a felhasználóink küldhetnek egymásnak e-mailokat,

és az oldal kapcsolat-felvételi űrlapja segítségével az általunk megadott e-mail címre

érkezhetnek üzenetek a látogatóktól.

Fórum: Szálakkal követhető eszmecseréknek biztosít teret. A fórum modul

segítségével fórumok hozhatók létre a weboldalunkon. A fórumok hasznosak, mert

segítségével az oldalunk látogatói különféle témákban beszélgetéseket folytathatnak.

Help – Súgó: A súgók megjelenítését biztosítja. Segítségével az Adminisztráció

menüponton belül egy Súgó menüpontot találunk, ami ehhez a fejezethez hasonlóan

bemutatja az egyes modulok működését.

Locale – Nyelvek: Nyelvkezelési képességekkel ruházza fel a rendszert, lehetővé téve

a felhasználói felület angoltól eltérő nyelvre fordítását és nyelvek tartalmakhoz rendelését.

Ha a rendszer telepítésekor hozzáadtuk a magyar nyelvet, akkor nem szükséges foglalkozni

ezzel, hiszen automatikusan alapértelmezettre van állítva az.

Menü: Lehetővé teszi navigációs menük egyedi beállítását. Segítségével menüket

hozhatunk létre, a menükbe menüpontokat tehetünk. A Drupal hierarchikus menük

létrehozását támogatja, ez azt jelenti, hogy egy menü tartalmazhat további menüket és

menüpontokat is.

OpenID: Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy OpenID-vel is be tudjanak

lépni a webhelyre.

Path – Útvonal álnevek: A Path (útvonal) modul segítségével a webcímekhez

álnevek rendelhetőek. Ha már rendelkezik egy struktúrával az oldalunk, akkor érdemes

25

használnunk ezt a lehetőséget azért, hogy a keresők jobban fel tudják dolgozni

weboldalunkat az URL alapján.

PHP filter – PHP kód futtatása: Beágyazott PHP forráskódok futtatását teszi

lehetővé. Segítségével a tartalmakba PHP kódot írhatunk be, ami a tartalom

megjelenésekor lefut. Létrehozhatunk így dinamikus bejegyzéseket, blokkokat, például

kitehetünk weboldalunk oldalsávjába egy visszaszámlálót.

Poll – Szavazás: Egyszerű szavazások lebonyolítását teszi lehetővé. Feltehetünk egy

kérdést, válaszokat adhatunk rá, az oldal látogatói pedig szavazhatnak. Az eredményeket

megtekinthetjük sordiagram formában.

Profile – Személyes profilok kialakítása: Testre szabható felhasználói profilok

létrehozását támogatja. Lényegében a felhasználó profiljához adhatunk hozzá új mezőket.

Search – Keresés: Kulcsszavas keresést tesz lehetővé a webhely teljes tartalmában.

A modul bekapcsolt állapotában lehetőségünk van egy Keresés blokkot kitenni oldalunkra,

melynek segítségével látogatóink az oldal tartalmában kereshetnek.

Statistics – Statisztika: Nyilvántartja a webhely olvasottsági adatait. A modul

bekapcsolásával az Adminisztráció > Jelentések menüpont bővül néhány lehetőséggel.

Megtekinthetjük a gyakori látogatókat, a népszerű bejegyzéseket, és egyéb statisztikai

adatokat az oldal látogatottságával kapcsolatban.

Taxonómia: Tartalmak kategorizálását teszi lehetővé. A taxonómia kifejezés a

kategóriák, címkék közös gyűjtőneve. A modul segítségével szótárakat hozhatunk létre,

amelyek különféle kifejezéseket tartalmazhatnak. Tartalom publikálásakor ezen

kifejezések közül választhatunk ezzel kategorizálva, vagy kézzel megadhatunk

kifejezéseket, ezzel címkézve a tartalmat.

Update status: A Drupal alaprendszer és a kiegészítő modulok illetve sminkek

frissítéseinek elérhetőségét és szükségességét figyeli.

Upload: Fájlok feltöltését és tartalmakhoz csatolását teszi lehetővé.

Engedélyezésével megjelenik a tartalmak beküldésekor egy plusz beállítási lehetőség,

mellyel fájlokat tudunk feltölteni.

További modulok: Trigger: Akciók rendszer eseményekhez kapcsolódó (pl. új

tartalom beküldése) futtatását teszi lehetővé, Syslog – Rendszernapló: A Drupal által

kiadott üzeneteket naplózza a rendszer naplóba, Database logging – Adatbázisnaplózás: A

rendszer által kiadott üzeneteket naplózza az adatbázisba…

26

6. A honlap jellemzése különböző szempontok alapján

6.1. Design

A honlap arculata, megjelenése

A felhasználó az első benyomását a nyitóoldalon keresztül szerzi egy-egy honlappal

kapcsolatban. A jól áttekinthető lap önmagában is fél siker. Az oldal jól áttekinthető

egyszerűen kezelhető. Az oldal négy részre tagolódik. A felső részben az iskola neve és

elérhetősége látható. Ezt a rész minden oldal fejlécében látható, ha bele is lépünk az egyes

menüpontokba. A baloldalon a menüpontok érhetők el, melyek szintén állandóan láthatók.

Mivel a menürendszer szerkezete egyszerű – kevés az almenü, így nincs szükség a bejárt

útvonalak pontos mutatására. Középen mindig az aktuálisan kiválasztott menüpontnak

megfelelő tartalom látható. Az oldal jobb oldalán keresés, Az oldal arculata minden lapon

tükröződik, azonos stílusban készülnek az egyes menüpontokhoz tartozó tartalmak is.

Különböző felbontás

Az oldalt különböző felbontásokkal tesztelve (800*600, 1024*768,…) azt

tapasztaljuk, hogy az oldal képe nem esik szét, de a használat néha körülményesebbé válik.

Az oldalak „kilógnak” a képernyőről és ezért szükségessé válik a gördítő-sávok használata.

Nem tapasztaltam olyan hibát, hogy az oldal képe ne töltené ki az egész oldalt a

különböző felbontások esetén.

Stílus használata

Az oldal valamennyi lapjához ugyanazt a stílust használja, mely biztosítja az

egységes arculatot. Az oldalak megjelenésének egységessége ezen alkalmazásnak

köszönhetően általában nem hagy kívánnivalót maga után.

Tipográfia

Az oldalon belül a szövegek jól olvashatók. Az egyes szövegek színezése a háttérrel

jól harmonizál és az olvashatóságot nem zavarja. A színek segítenek a tájékozódásban is.

27

(Címek, szövegek, listák stb. méretezése és színezése segít a tartalom elkülönítésében.) Az

oldalak elrendezése jól tagolt, nincsenek ömlesztett, túl sűrű szövegek. A képek szövegbe

való beillesztése is megfelelő. A lap jól szkennelhető, a főmenüben megadott elemek

egyértelműek, a képernyő bal oldalán megfelelő nagyságú, észrevehető módon jelzik a

látogató számára az általuk meghatározott nagyobb egységeket. Az oldalakon használt

betűtípus is egységes. Talpatlan betűtípust használata figyelhető meg minden oldalon, csak

a stílusa (döntött, félkövér, aláhúzott) és a mérete változik. Talpas betűtípus kiemelésre van

használva. A linkek színük alapján jól elkülöníthetők az oldalakon belül.

Menü felépítése

A menürendszer felépítése egyszerű, de jól áttekinthető. A menü felépítése lehetne

összetettebb is, hiszen egyes tartalmakon belül szükség lenne további almenüpontok

definiálására is. Az egyes lapokon belül nincs szükség a menü elérésének biztosításra, mert

a menürendszer folyamatosan látható a keretes elrendezésnek köszönhetően. Maga

menürendszer viszont jól átfogja az oldalakon elhelyezett tartalmat.

Animációk

Az egyes lapokon belül egyáltalán nem találkozunk animációkkal. Ez viszont

színesebbé, a diákok számára érdekesebbé tehetné az egyes oldalakat. Nem is beszélve

arról, hogy az újdonságokra is jobban fel lehetne hívni a figyelmet.

Böngésző függetlenség

Az oldalt több böngészővel (IExplorer. Firefox, Opera) is teszteltem. A legtöbb

elemet tekintve nem volt különbség az oldal megjelenésében e három különböző böngésző

esetében. De például az Indavideo honlapról beágyazott videó csak IE alatt volt lejátszható,

ellenben sem Firefox, sem Opera alatt nem jelent meg (még akkor sem, ha például az adott

böngészőben végeztem el a videó kódjának beillesztetését).

28

6.2. Technikai értékelés

Betöltődési sebesség

Az egyes webhelyek betöltődésének gyorsasága ma már alapvető igény. A

teszteléshez nem csak a személyes tapasztalatra hagyatkoztam, hanem az alábbi weboldal

szolgáltatásait vettem igénybe a tesztelést illetően:

http://www.websiteoptimization.com/services/analyze/ A teszt eredményei alapján

elmondható, hogy az oldalak gyorsan betöltődnek, de jelzett lassan betöltődő tartalmat is.

Gondot jelzett a képeknél, javasolta, hogy rendszerezzem azokat. A másik gond a scriptek

méretével volt, a legnagyobb több mint kétszer volt nagyobb méretű a weblap által

maximálisnak ajánlott20 kB-nál.

1. ábra: Figyelmeztetés a scriptek méretére

Szabványok alkalmazása

A W3C által készített ajánlásokhoz való igazodást a http://validator.w3.org/ oldal

segítségével végeztem. Az ellenőrzés 3 hibát jelzett az oldallal kapcsolatban. Ezek

súlyossága eltérő és a működést csak kis mértékben korlátozzák, de kijavításuk

mindenképpen indokolt, bár mindhárom kódot a Drupal rendszer automatikusan kódolta.

2. ábra: Részlet a W3C hibajegyzékből

29

Hírcsatorna, RSS

Ilyen típusú alkalmazás van az oldalon, és jól működik. Iskolai honlapon is

szükséges meglétük.

3. ábra: Az RSS szolgáltatás elérhetősége a címlapon

URL

Az oldal URL címe az intézmény nevének kezdőbetűiből áll össze, így könnyen

megjegyezhető. Az egyes aloldalak címében sincs nehezen elérhető karakter így azok

alkalmazása sem nehézkes.

Biztonság

Az egyes könyvtárak nem listázhatók.

Linkek

Az oldlak belső és külső hivatkozásai is egyaránt korrektek, vagyis élő oldalakra

mutatnak. Ezt ellenőrizhetjük is a http://validator.w3.org/checklink oldal segítségével, ahol

azt is pontosan beállíthatjuk, hogy pontosan mire vagyunk kíváncsiak a linkekkel

kapcsolatban. A legtöbb hibát a webes erőforrások azonosításával kapcsolatban találta meg

(URI).

30

4. ábra: Részlet a linkek ellenőrzésének hibajegyzékéből

Elérhetőség, megtalálhatóság

A kulcsszavakkal való keresésnél még nem találják meg a keresők az oldalt. Ennek

kijavítása fontos, bár a célcsoport (diákok, szülők, pedagógusok) ismerik a honlap

elérhetőségét. A teszteléshez használt oldalak: www.google.hu, www.bing.hu, www.ok.hu.

Akadálymentesség

Jelenleg nincs az iskolának sem hallás, sem látássérült tanulója, alkalmazottja, illetve

a szülők között sincs ilyen. Ilyen jellegű felületre tehát egyelőre nincs szükség, de a

jövőben ennek a felületnek a kialakítása ajánlott.

Többnyelvűség

Az iskolának jelenleg nincsenek külföldi kapcsolatai, de ennek ellenére sem ártana

legalább az oktatott nyelveknek megfelelő verziók elkészítése.

31

6.3. Tartalmi értékelés

Iskola bemutatása

Az iskolák - mint szolgáltatók – számára talán ez a legfontosabb tartalmi elem, amit

a honlapjukon meg kell jeleníteniük. Ezt fogják áttekinteni a leendő tanulók szülei, egy

pályázat esetén a bíráló bizottság, a társintézmények és a fenntartó.

A vizsgált honlapon megtaláljuk az intézmény történetét, amelyből kiderül, hogy egy

átmenetileg szünetelő nagy múltú iskoláról van szó. Elérhető a tanárok és diákok névsora.

Sajnos itt hiányoznak az email címek, elérhetőségek, fogadóórák időpontjai. Az sem derül

ki, hogy ki milyen tantárgyat tanít.

Sajnos hiányoznak a leírásokból az iskola szakköreinek leírása is, így igazából nem

kaphatunk arról képet, hogy milyen speciális oktatási igényeket tud az iskola kielégíteni.

Iskolai eredmények

Elektronikus naplót nem használnak az iskolában, így ez a honlapon sem érhető el.

Sajnos az osztályátlagokról, vagy az egyes tantárgyakon belül elért eredményekről sincs az

oldalon információ. A versenyeken és egyéb pályázatokon elért eredmények sincsenek

visszamenőleg tárolva. Ez azért is sajnálatos, mert az iskola több országos versenyen elért

rangos helyezéssel is büszkélkedhet.

Statisztikák

Az egyéb statisztikák teljes egészében hiányoznak az oldalról, sem a tanulói

létszámról, sem az iskola felszereltségéről nincs információ.

Közoktatási törvény

A website-on belül egyetlen menüponton belül sem találunk hivatkozást a

közoktatási törvény egyes paragrafusaira és a linkgyűjteményben sem található hivatkozás

a törvény elérhetőségére. A különös közzétételi lista menüpont egy sajnálkozó üzenettől

eltekintve üres.

32

Kapcsolat

Az „Elérhetőségeink” menüpont alatt találjuk azokat az információkat, amelyek

segítségével az iskolával fel lehet venni a kapcsolatot. Ezek az információk pontosak és

teljesek. Egyetlen hiányosságként azt lehet felróni, hogy csak egy központi email cím

érhető el, ezen túl személyekre lebontott email nem érhető el.

Kommunikáció, chat, fórum, hírlevél stb.

Sajnos az oldalról a fórum kivételével hiányoznak ezek a webszolgáltatások,

amelyek jelentősen lecsökkentik annak hatékonyságát. A jövőben feltétlenül pótolni kell a

hiányosságokat.

Személyesség

Az oldalakon elhelyezett információk általánosak és nem találunk speciális

személyes tudnivalókat.

Aktualitás

Az iskolára vonatkozó további információk rendszeresen aktualizálva vannak, az

adott időszaknak megfelelően. Így például az eseménynaptár aktualizálása is folyamatos.

Felvételi, beiratkozással kapcsolatos információk

Az oldalon pontos leírást találunk arról, hogy kik és milyen feltételekkel

iratkozhatnak be az intézménybe. Egy listában felsorolják a szükséges dokumentumokat is.

Külön ki kell emelni, hogy a nyílt napokkal kapcsolatos információk is itt érhetők el. Az

oldalra felkerül a felvételt nyert tanulók névsora is.

Oktatási anyagok

Az oldalon csak nagyon kevés oktatási anyagot találunk. Ez azért is sajnálatos, mert

a hálózaton több kidolgozott tananyag érhető el, amire elég lenne hivatkozni is. A

pedagógusok saját anyagai hiányoznak.

33

E-learning

Sajnos ennek lehetőségét sem használja ki az iskola annak ellenére, hogy a neten

több ingyenesen is hozzáférhető szoftver is rendelkezésre áll.

Pedagógia program

Az iskola pedagógiai programja csak nyomtatott formában az intézményben érhető

el. Ennek oka, hogy az iskolának még nem áll rendelkezésére olyan szoftver, amellyel

védeni tudnák ezt a dokumentumot.

Eseménynaptár

Az eseménynaptár a menüben külön menüpontból érhető el. A naptár nem csak

megtekinthető, de le is tölthető. Pozitívumként értékelhető, hogy a naptár rendszeresen

frissítve van. Ami viszont hiányosságként értékelhető, hogy az egyes eseményekhez

köthető beszámolók és albumok a táblázatból nem elérhetők. Almenüjében a

beiskolázással kapcsolatos minden fontos információt elérhetnek a jövendőbeli elsősök

szülei.

Diákélet

Sajnos a diákéletről szóló oldalak teljesen hiányoznak az oldalról. Pedig néhány

felsős diák is bevonható lenne annak szerkesztésébe.

Munkatársak, pedagógusosok

A „Névsorok/Munkatársaink” menüpont alatt érhetjük el a pedagógusok, lelki

vezetők és a munkatársak névsorát. Sajnos elérhetőségükről nincs semmilyen információ.

Ezen kívül hiányosságként lehet azt is megemlíteni, hogy a fogadóórák időpontja sem

elérhető.

34

Linkgyűjtemény

A „Kapcsolataink” menüpont alatt találhatunk egy linkgyűjteményt mely a katolikus

egyházzal kapcsolatos linkek érhetők el. Ezen kívül megtaláljuk a régióban működő

egyházi és világi iskolák elérhetőségét. A katolikus sajtó elektronikus formában megjelenő

kiadványai is ezen az oldalon érhetők el.

Ezen kívül lehetett volna egy oktatási linkgyűjteményt is összeállítani.

Összegzés

Dolgozatomban arra vállalkoztam, hogy elkészítsem iskolámnak, a sárvári Szent

László Katolikus Általános Iskolának a modern kor elvárásait kielégítő honlapját. Ezt egy

tartalomkezelő rendszer, a Drupal segítségével oldottam meg egy ingyenes webtárhelyen.

Ez utóbbival kezdve ezt eldönteni sok fejtörésembe került, és nemegyszer szembesültem

választásom korlátaival. Előfordult, hogy a honlapot nem tudtam szerkeszteni, sőt időnként

elérni sem. Természetesen az lett volna az ideális állapot, ha iskolánk webszerverén tudtam

volna elhelyezni az iskola honlapját. Azon egy Debián fut, és sajnos a rendszergazda

hallani sem akart arról, hogy ahhoz én is hozzáférjek ilyen-olyan céllal. A saját

számítógépemen telepítve villámgyors működést érhettem volna el, de ekkor meg pontosan

az életszerű működést nem tudtam volna modellezni. Így jutottam el végül a Neobase

oldalára, ahol elkészült a honlap.

A készítés előtt többször beszélgettem a tanulóinkkal, hogy milyennek szeretnék Ők

látni a honlapot. Sorra mondták igényeiket, elvárásaikat, Én meg csak pislogtam a pontos

meghatározások tömegén. Azt mindjárt az elején láttam, hogy a hagyományos HTML-es

világomban a kívánságok jelentős része nem, vagy csak nagyon bonyolult módon

valósítható meg. Ez motivált arra, hogy egy CMS rendszerhez forduljak.

Sajnos csak a közelmúltban jöttem rá, hogy nem is a gyerekek előzetes listája segített

a legtöbbet, hanem az, ha a rátermettebbeket bevonom a fejlesztésbe, a webhely

létrehozásába. A felsőben simán lenne 5-6 olyan „mini informatikus”, aki már otthon így is

saját honlapot üzemeltet. Ezzel a csapattal sokkal nagyobb léptékben és sokkal

szerteágazóbban haladhattam volna. Ráadásul a későbbiekben elláthatták volna a

karbantartás, illetve a tartalomfeltöltés és frissítés nem túl nehéz, de időigényes feladatát.

35

A mai állapot szerint a honlap tartalommal, friss információkkal való feltöltése az

iskolatitkár, illetve az én feladatom lesz (a számítástechnika szakos tanárnőnk a

közelmúltban ment el szülési szabadságra). Az igazgatói teendők mellett Nekem nem sok

időm lesz ezekkel a dolgokkal foglalkozni, ezért is volt fontos, hogy az iskolatitkár

minimális ismeretekkel is tudjon tartalmakat feltölteni a honlapra.

A honlapra a feltöltések mellet még a bővítés feladata is vár. Például az oktatási

törvény által előírtak jelenleg nem érhetőek el rajta, ezek elkészítésre és feltöltésre várnak.

Mindenképpen meg kell majd valósítanom a hozzászólások írásának lehetőségét és chat-et.

Ennek óriási igényével most találkoztam iskolánkban. Beneveztünk a Hangfoglaló

versenyre, ahol az iskolások előadnak egy népszerű slágert és feltöltik az Indavideo

megfelelő helyére. Ehhez a honlapunk menüjén keresztül is eljuthatunk. Szóval a feltett

videókat rengetegen kommentálták, egymást agitálták a nézettség és a szavazás növelése

érdekében, mondhatni egész iskolánkat egy közös cél mozgatta e tekintetben.

Régebben nem sokra becsültem az ilyen lehetőségek közösségépítő hatását, de be

kell vallanom, nagyot tévedtem. És továbbfűzve a gondolatot, a szavazáson túl még sok

mindenre lehetne használni, hogy az iskola tanulói főleg nem a Facebookon, nem az

Iwiwen, nem az MSN-en, hanem a saját iskolájuk honlapjához kapcsolódóan válnak

közösséggé. Itt már csak egy veszélyt kell megelőzni. Nem szabad hagyni, hogy a virtuális

kapcsolatok erősebben legyenek a hagyományos, személyes kapcsolatoknál. A kettő jól

kiegészítheti egymást. A mi felelősségünk, hogy hagyjuk élni az informatika adta

lehetőségekkel a gyerekeket, de engedjük meg, hogy visszaélhessenek vele, tanítsuk,

mutassuk meg nekik e veszélyes helyzet elkerülésének technikáit.

Végezetül még a menükről szólnék pár szót. Az elsődleges menürendszer használata

helyett saját menürendszert kell készítenem. A kiinduláskor még bőven megfeleltek

igényeimnek a rendszer nyújtotta lehetőségek. Viszont ahogy egyre haladtam előre a

honlap építésének folyamatában, úgy kaptam újabb ötleteket a gyerekektől és újabb

igényeim támadta. Szóval kinőttem a menüt, ha ma készíteném, már az alapoktól másképp

valósítanám meg.

Összefoglalva nagyon sokat tanultam és fejlődtem a honlap készítése közben. Nem

egy dolgot már másképp csinálnék, vagy más módon állnék neki a megvalósításnak, és

legfőképpen nem egyedül csinálnám azt. Megerősödött a régi tapasztalatom, hogy a

honlapkészítés egy folyamat, amit csak abbahagyni lehet, befejezni viszont nem. Felmerült

bennem, a rövidebb URL cím és a folyamatos elérhetőség érdekében mégis meg kell

36

valahogy győznöm a rendszergazdánkat, hogy az iskolai szerveren helyezhessük el a

honlapot.

És legfőképpen megerősödött bennem, hogy az informatika (és annak oktatása)

területén még rövidebb időszakokat sem szabad kihagyni az önképzésben, mert a

folyamatos fejlődés miatt az ember teljesen el tudja veszíteni a naprakészségét, ami ma

már egy iskolában sem megengedhető.

37

A hivatkozott irodalom jegyzéke

1) Chris Mills: Bevezető a webes szabványokba - http://dev.opera.com/articles/view/1-

bevezeto-a-webes-szabvanyokba (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.)

2) Granc Róbert: Apache és PHP telepítése kezdőknek Windows rendszereken -

http://weblabor.hu/cikkek/apachephptelepites

3) Granc Róbert: MySQL telepítése kezdőknek Windows rendszereken -

http://weblabor.hu/cikkek/mysqltelepites

4) Hojtsy Gábor: Weblabor váltás: miért éppen Drupal? -

http://weblabor.hu/cikkek/miertdrupal (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.)

5) Keresőbarát weboldal készítés - http://www.keresőbarát-weboldal-készítés.hu/cms-

rendszerek.html (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.)

6) Mi a Drupal, mire használható? - http://drupal.hu/kezikonyv/tkr (Utolsó

hozzáférés: 2010. május 17.)

7) Nagy Gusztáv: Webes tartalomkezelő rendszerek 1.0 -

http://nagygusztav.hu/sites/default/files/WebesTKRek_jegyzet_1.0.pdf (Utolsó

hozzáférés: 2010. május 17.)

8) Nagy Gusztáv: Jegyzeteim - http://nagygusztav.hu/jegyzeteim (Utolsó hozzáférés:

2010. május 17.)

9) Pentaschool Oktatási Központ: Drupal portál fejlesztés -

http://pentaschool.hu/webmester/drupal.php (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.)

10) Wikipedia: Drupal - http://hu.wikipedia.org/wiki/Drupal (Utolsó hozzáférés: 2010.

május 17.)

11) Wikipedia: OpenID - http://hu.wikipedia.org/wiki/OpenID (Utolsó hozzáférés:

2010. május 17.)

12) Wikipedia: Tartalomkezelő rendszer -

http://hu.wikipedia.org/wiki/Tartalomkezel%C5%91_rendszer (Utolsó hozzáférés:

2010. május 17.)

38

Felhasznált honlapok

1) http://cmsaward.hu

2) http://drupal.org

3) http://drupal.hu

4) http://joomla.org

5) http://joomla.hu

6) http://phpnuke.org

7) http://php-nuke.hu

8) http://postnuke.com

9) http://wordpress.org

10) http://word-press.hu

39

Ábrák, diagramok jegyzéke

1. ábra: Figyelmeztetés a scriptek méretére ................................................................. 28

2. ábra: Részlet a W3C hibajegyzékből ........................................................................ 28

3. ábra: Az RSS szolgáltatás elérhetősége a címlapon ................................................. 29

4. ábra: Részlet a linkek ellenőrzésének hibajegyzékéből............................................ 30