Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
A szenzoros rendszerÉlettan- Tanulási Támpontok 92-93-94-95.
102.,103.104.,105.
Rosta Judit
2019 04. 15.
SZENZOROS RENDSZER SZENZOROS AFFERENS
Szenzoros (afferens) neuron
Stimulus
Receptor aktiváció
afferens rost: receptorpotenciál/AP
közp.idegrendszer: érzet
Inger továbbítása
Inger feldolgozása
Inger felfogása
(kémiai, mechanikai,hő)
Inger átalakításaSzignáltranszdukció
• idegélettan
• anatómia
az idegrostok átmérője korrelál a funkciójukkal
Klasszifikáció: Lloyd-Hunt (Erlanger-Gasser ism.)
• Ia és Ib-(Aa): izomorsók primer végz., Golgi-ínorsó
• II-(Ab): izomorsók szekunder, érintési, nyomás aff.
• III (Ad): nyomási és fájdalmi aff.
• IV-( C): fájdalmi aff.
SZENZOROS AFFERENS
SZENZOROS RENDSZER RECEPTOROK
carotis sinus
baroreceptorok
SPECIALIZÁLT
RECEPTORSEJTEK
SZABAD IDEGVÉGZŐDÉSEK
bőr nociceptorok
ENKAPSZULÁLT IDEGVÉGZŐDÉSEK
PRIMER SZENZOROS
NEURON VÉGZŐDÉSE
Olfactoryreceptor cell
Glomus sejt
Taste cell
Szőrsejt
Olfaktorikusszenzoros neuron
bőr
mechano-
receptorok
SZENZOROS RENDSZER RECEPTOROK
Receptorok csoportosítása inger alapján
Inger Receptor
Oxigén, pH, molekulák (pl. glü) Kemoreceptor
Nyomás (baroreceptorok), sejt feszülés (ozmoreceptorok), vibráció, akceleráció, hang
Mechanoreceptor
foton Photoreceptor
hőmérséklet Thermoreceptor
Izomorsó receptorok-mechanoszenzitív kationcsatornák
MechanoreceptorGlomus caroticum Chemoreceptor
RECEPTOROK TRANSZDUKCIÓ
RECEPTORPOTENCIÁL (lokális pot.- Ismétlés)
receptor potenciál akciós pot.receptor potenciál neurotranszmitter felszabadulás változás (ld.látás)
Transzdukció
Ingerküszöb
Adekvát stimulus
Receptív mező
kationcsatorna működése receptorpotenciál
amelyre típusú stimulusra nézve legkisebb az ingerküszöbe az adott receptornak(„csillagokat lát”- fotoreceptorok ingerlése pl.
nyomással)
akciós pot. alakul ki az afferens axonon központ
perceptuális küszöb
konvergencia
RECEPTOROK RECEPTÍV MEZŐ
Primer szenzoros
neuron
Másodrendű szenzoros
neuron
Két-pont diszkrimináció
kis receptív mező-jobb felbontóképességnagy receptív mező- kis felbontóképesség
Küszöb alatti stimulusokszummálódhatnak a sec.neuronon=> érzékenységfokozása
Receptív mezők átfedése
Receptív mezők átfedéseA másodlagos neuronreceptív mezője kisebb
Két külön stimulus= egy neuront aktivál= egy
pontujjbegyek: 2 millim
receptorsűrűség
Az idegrendszer a stimulus négy tulajdonságát különbözteti meg:
• MODALITÁS
• LOKALIZÁCIÓ
• INTENZITÁS
• IDŐTARTAM
SZENZOROS FELDOLGOZÁS
SZENZOROS FELDOLGOZÁS MODALITÁS
• Vonalspecifikus továbbítás
• Aktiválódott receptor típusa
az egy receptorhoz tartozó afferensrostok specifikusan csak egy típusú ingert (modalitást) továbbítanak
Szubmodalitások (íz, szín…)
Ízérzés kódolása vonalspecifikusan ízlelőbimbóban
Az inger természete eltérő ingerek azonos válasz (akciós potenciál) eltérő érzetek
Az idegrendszer a stimulus négy tulajdonságát különbözteti meg:
• MODALITÁS
• LOKALIZÁCIÓ
• INTENZITÁS
• IDŐTARTAM
SZENZOROS FELDOLGOZÁS
Receptorok perifériás topografikus elrendeződése megőrződik a központig
Szomatotopia (Homunculus)
SZENZOROS FELDOLGOZÁS INGER LOKALIZÁLÁSA
SZÉLI GÁTLÁS
Kontrasztképzés
Precízebb lokalizálást tesz lehetővé
Szomatoszenzoros pálya: nyúltvelőben relémagokban
SZENZOROS FELDOLGOZÁS
Az idegrendszer a stimulus négy tulajdonságát különbözteti meg:
• MODALITÁS
• LOKALIZÁCIÓ
• INTENZITÁS
• IDŐTARTAM
Az aff. rost akciós potenciál mintázata alapján
SZENZOROS FELDOLGOZÁS INGER INTENZITÁSA
FREKVENCIAKÓD
Weber-Fechner-inger intenzitása ~ érzet
POPULÁCIÓKÓD
Hosszabban tartó stimulus- több neurotranszmitter felszabadulása
Receptor ADAPTÁLÓDÁSA- (ioncsatornák működése; fotopigment lebomlása)
SZENZOROS FELDOLGOZÁS INGER IDŐTARTAMA
Fázisos
(pl. olfaktorikus neuron)
gyorsan, lassan adaptálódó receptorok
Gyo
rsan ad
aptáló
dó
mech
ano
recepto
r
Habituáció vs. Adaptáció (csökkenő válasz-inhibitoros moduláció vs. Receptor tulajdonsága)
Tónusos(pl. art. Baroreceptor)
Szag, íz adaptáció: centrális mechanizmusok
Somatoszenzoros rendszer
• Testfelszínről és izmokból, ízületekből (csontból) származó szenzoros információk
Szomatoszenzoros rendszer
A primer szomatoszenzoros neuron
Szomatoszenzoros rendszer
Szomatoszenzoros modalitások
Fájdalmas
ingerek
Mechanikai
ingerek
Hőm
érséklet
érzet receptor
tapintás
fájdalom
meleg
hideg
Szomatoszenzoros receptorok- BŐR
Szomatoszenzoros rendszer
Közvetített modalitás alapján szerveződő pályarendszerek
(Vonalspecifikusság)
Protopathia-csak erős ingerekre reagáló afferensek tulajdonsága
Fájdalom vs. Tapintás
Nociceptorok
Mechano-receptorok
Proprio-ceptorok
Szomatoszenzoros rendszer
Tapintás vs. Fájdalom
Hátsókötegi lemn. med.
Közvetített modalitás alapján szerveződő pályarendszerek
(Vonalspecifikusság)
vs. Anterolaterális pálya
Stereognosis (tapintás alapján történő felismerés)Propriocepció
Melyik állítás hamis?
a) A hátsókötegi felszálló pályák kontralaterálisan a gerincvelő hátsó szarvának
fehérállományában haladnak
b) A hátsókötegi felszálló pályák ipszilaterálisan a hátulsó fehérállományban haladnak fel.
c) A hátsókötegi felszálló pályák az un. epikritikus érzetekről szállítanak információt
d) Másképp Goll és Burdach, ill. gracilis és cuneatus kötegnek hívjuk őket
e) A hátsókötegi felszálló rendszert a primer szenzoros neuronok centrális axonjai alkotják
Hátsókötegi (Lemniscus medialis) pályarendszer 93.
Finom (Epikritikus) tapintás, nyomás, kinesthesia Fájdalom, hőmérséklet, erős nyomás
Hátsókötegi (lemn.med.)
Anterolaterális(spinothalamicus)
Thalamus VPL
Thalamus VPL
A hátsó kötegi rendszer működésére HAMIS: (E)
a) a hátsó köteg főként az ipsilaterális taktilis és proprioceptív információkat szállítja
b) a rendszer első átcsatolódása a gerincvelőben van
c) a másodlagos érző neuronok a túlsó oldalra kereszteződnek át
d) a szomatotópiás elrendezés a pályán belül is érvényesül
Hátsókötegi (Lemn.med.) pályarendszer 93.
Anterolaterális (Spinothalamicus) pályarendszer 94.
Melyik állítás a legjellemzőbb az anterolaterális pálya széles dinamikus sávú (wide dynamic range)
neuronjaira? (E)
a) az agykéregből a gerincvelőbe szállít a szomatoszenzoros rendszer működését beállító rostokat
(efferens kontroll)
b) axonjaik alkotják a neospinothalamikus pályát
c) nem modalitásspecifikus afferens információkat szállít (multimodális rostok)
d) a polimodális nociceptorok által közvetített információk specifikus szállításáért felelős rostok
Anterolaterális (Spinothalamicus) pályarendszer 94.
• Modalitásspecifikus vs. Wide dynamic range afferensek (sec. szenzoros neuronok)
Melyik állítás a legjellemzőbb az anterolaterális pálya széles dinamikus sávú (wide dynamic range)
neuronjaira? (E)
a) az agykéregből a gerincvelőbe szállít a szomatoszenzoros rendszer működését beállító rostokat
(efferens kontroll)
b) axonjaik alkotják a neospinothalamikus pályát
c) nem modalitásspecifikus afferens információkat szállít (multimodális rostok)
d) a polimodális nociceptorok által közvetített információk specifikus szállításáért felelős rostok
Neospinothalamicus-Paleospinothalamicos pálya
• Nociceptorok
• Kisugárzó fájdalom
• Analgesia, paresthesia, szenzitizáció, allodynia, hyperalgesia
• Kapu teória
• Leszálló endogén analgetikus pálya
Anterolaterális (Spinothalamicus) pályarendszer 94.
FÁJDALOMÉRZÉS
Allodynia: fájdalomérzés az eredetileg nem fájdalmas stimulusra
Hyperalgesia: megnövekedett fájdlomérzet a fájdalmas ingerre
Paresthesia: fizikai inger hiányában fellépő érzet
Thalamus intralaminárismagok
VPL Thalamus
SPINOTHALAMIKUS PÁLYA:
Paleo-, Neo-
formatio retic.
PAG
Neospinothal.: Ad, lamina-I, gyors fájdalom, gluPaleospinothal.:C, laminae II-III=subst.gel., SP
tectum
SI kéreg hiányában van fájdalomérzet?
Fájdalomérzet-alvás
Hol nincsenek nociceptorok: (E)a) a bőrbenb) a csontbanc) a csonthártyáband) az agyi parenchymábane) a fogbélben
Fájdalomérzés 95.
NOCICEPTOROK
Szabad idegvégződés- specif. kationcsatornák
Ad és C gyors és lassú
Polimodális
TRPV-receptor család
KISUGÁRZÓ fájdalom
Head zónák, vs. Dermatoma-Sherrington
Fájdalomérzés 95.
Fájdalomérzés 95.
A következő állítások közül melyik NEM igaz? (E)
a) a periaqueductalis szürke állomány afferentációt kap az anterolaterális felszálló
fájdalomrostoktól
b) a periaqueductalis szürkeállomány ingerlése hosszan tartó analgéziát eredményez
c) a béta-endorphin az opiát-receptorok endogén liganduma
d) a periaqueductalis szürkeállomány analgéziás hatását, legalábbis részben, a nucl. raphe
magnus szerotoninerg rostjai közvetítik
e) naloxon adása növeli az endogén ópiátok fájdalomcsillapító hatását
Fájdalomérzés 95.
Leszálló analgetikus pályarendszer
Fájdalomérzés 95.Leszálló analgetikus pályarendszer
ANALGETIKUMOK
• "opioid-szerű„ hatások
(m-receptor agonisták)
• Szerotonin felszabadítása
• Noradrenalin visszavétel gátlása
• Gabaerg neurotranszmisszió
feed back loop
Guyton and Hall- Textbook ok Medical Phys
PAG és Nucl. Raphe ingerlése
Szerotonin
Felszálló fájdalomérző pályák
Primer, sec. fájdalomérző rost gátlása
Analgézia
A gerincvelői opioid hatás
Fonyó –Életan, Meicina (2011)
Fájdalomérzés Endogén opioid rendszer
Opioidok: morfium (heroin)
Ópiát opioid
Ópium (morfium)
Endorfin, Enkefalin, Dynorfin
Common precursor to corticotropins
and endorphins
m-receptor Antagonista-Naloxone
Ha van receptor- van endogén ligand
A következő állítások közül melyik NEM igaz? (E)
a) a periaqueductalis szürke állomány afferentációt kap az anterolaterális felszálló
fájdalomrostoktól
b) a periaqueductalis szürkeállomány ingerlése hosszan tartó analgéziát eredményez
c) a béta-endorphin az opiát-receptorok endogén liganduma
d) a periaqueductalis szürkeállomány analgéziás hatását, legalábbis részben, a nucl. raphe
magnus szerotoninerg rostjai közvetítik
e) naloxon adása növeli az endogén ópiátok fájdalomcsillapító hatását
Fájdalomérzés 95.
Leszálló analgetikus pályarendszer
A következő állítások a fájdalom kapu-theoriájának részei. Melyiket NEM tudták kísérletesen igazolni?
(E)
a) a taktilis ingerek (A-béta rostok) csökkenthetik a fájdalomérzést akkor is, ha a taktilis és a
fájdalominger helye több szegmentum távolságban van
b) a fájdalomingerek közvetítését a hátsó szarvban gátolhatják leszálló gátló rendszerek
c) vastag, nem-nociceptív afferensek (A-béta) kiválthatják a bőr nociceptív afferenseinek preszinaptikus
gátlását a hátsó szarvban
d) a gerincvelőben a nociceptív bemenetek jelentős moduláción mennek keresztül
Fájdalomérzés 95.
A fájdalom kapu-theoriája
Wall and Melzack, 1965
• Alapállapot: nociceptív bemenet
tonikus gátlás alatt=> inhibitoros
interneuron a „kapu”=> csökkenti a
transzmissziót, másodlagos neuronon)
• C-rost aktiválódás feloldja a gátlást (A.)
• C-rost aktiválódással szimultán beta-
rostok aktiválódása elnyomja a
nociceptív információt (?) (B.)
A fájdalom kapu-theoriája
Fájdalomérzés
A. B.
A következő állítások a fájdalom kapu-theoriájának részei. Melyiket NEM tudták kísérletesen igazolni?
(E)
a) a taktilis ingerek (A-béta rostok) csökkenthetik a fájdalomérzést akkor is, ha a taktilis és a
fájdalominger helye több szegmentum távolságban van
b) a fájdalomingerek közvetítését a hátsó szarvban gátolhatják leszálló gátló rendszerek
c) vastag, nem-nociceptív afferensek (A-béta) kiválthatják a bőr nociceptív afferenseinek preszinaptikus
gátlását a hátsó szarvban
d) a gerincvelőben a nociceptiv bemenetek jelentős moduláción mennek keresztül
Fájdalomérzés 95.
A fájdalom kapu-theoriája
BROWN-SEQUARD SYNDROM
csökkent két pont diszkriminációvibráció,propriocepció
csökkent Fájdalom, hőérzékelés
teljes érzéskiesés
GYULLADÁSOS FÁJDALOM
ALGOGÉNEK (fájdalomkeltő anyagok):
• Sérült sejtből kálium
• Trombocytákból serotonin
• Hízósejtekből hisztamin
• Szöveti kallikrein
Szenzitizáció Hiperalgézia
Bradykinin, H+, …
AXONREFLEX
Viszketés
Szenzitizáció
ÍZÉRZÉS 105.
Koncentráció !: magas cc., specificitás elveszik
Chandrashekar et al. 2006 Nature Rev.
íz-térkép ?
Az ízérző pályákra igaz: (T2)
a) az afferens neuronok axonjai a nucleus tractus solitarii-ban végződnek
b) a nucleus tractus solitarii-ból lépnek ki olyan rostok, amelyek az ízleléssel
kapcsolatos vegetatív reflexeket közvetítik
c) a primer corticalis ízérző area a gyrus precentralisban található, közel a
Sylvius árokhoz
d) az ízérző pálya nem kapcsolódik át a thalamusban
ÍZÉRZÉS 105.
ÍZÉRZÉS 105.
Az ízérző pályákra igaz: (T2)
a) az afferens neuronok axonjai a nucleus tractus solitarii-ban végződnek
b) a nucleus tractus solitarii-ból lépnek ki olyan rostok, amelyek az ízleléssel
kapcsolatos vegetatív reflexeket közvetítik
c) a primer corticalis ízérző area a gyrus precentralisban található, közel a
Sylvius árokhoz
d) az ízérző pálya nem kapcsolódik át a thalamusban
ÍZÉRZÉS 105.
OLFAKTORIKUS RENDSZER 104.
az egy receptorfehérjét kifejező szenzoros sejtek axonjai képeznek egy glomerulust
mitrális (M) éspamacsos (T, tufted) projekciós neuronok
Gátló interneuronok szerepe: Periglomeruláris (PG)Szemcse (Gr, granuláris)
EPITÓPTÉRKÉP
Centrum:Prepyriform, amygdalapaleocortex: Thalamus érintése nélkül!
TONOTÓPIA
TRANSZDUKCIÓ
HALLÓRENDSZER 104.
Perilympha vs. Endolympha= szekréciós
termék, magas K+, scala media
Protektív reflex: musc.tensor
tympani,stapedius
Tonotópia: nucl.cochlearis, CGM
Cochlearis magok után-BINAURÁLIS reprezentáció
HALLÓRENDSZER 104.
Ggl. spirale
OTOAKUSZTIKUS EMISSZIÓ
Külső szőrsejtek efferens beidegzése (Nucl. Oliv. sup.)
Melyik igaz? (E)
a) A mindkét oldalon Rinné pozitív személy kétoldali vezetéses típusú halláskárosodásban
szenved
b) A halláskárosodás oldalára lateralizált Weber teszt azonos oldali vezetéses
halláscsökkenést jelenthet
c) Ha a vizsgálati alany a Weber tesztet nem lateralizálja az halláskárosodás jele
d) A Weber-teszt képes pontos diagnózist adni a halláskárosodás helyéről és okáról
HALLÓRENDSZER 104.
Melyik igaz? (E)
a) A mindkét oldalon Rinné pozitív személy kétoldali vezetéses típusú halláskárosodásban
szenved
b) A halláskárosodás oldalára lateralizált Weber teszt azonos oldali vezetéses
halláscsökkenést jelenthet
c) Ha a vizsgálati alany a Weber tesztet nem lateralizálja az halláskárosodás jele
d) A Weber-teszt képes pontos diagnózist adni a halláskárosodás helyéről és okáról
HALLÓRENDSZER 104.