Élőhely-urbanizáció hatásának vizsgálata a széncinegék (Parus major) ragadozóval

és emberrel szembeni viselkedésére

Készítette:

Németh Brigitta ELTE TTK Környezettudomány MSc

2015

Témavezető:

Vincze Ernő PhD hallgató

Pannon Egyetem, Limnológia Intézeti Tanszék

Belső konzulens: Dr. Török János

Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem

Urbanizáció hatása madarakra • Élővilágra

Populációk összetétele • Természetes élőhely urbanizált környezet

Szaporodás befolyásolása

• korábbi költéskezdés, fióka- és tojásszám (CHAMBERLAIN, D. E. et al. 2009)

• Ragadozóval szembeni viselkedésre

Predátor-préda kapcsolata

• Menekülési távolság (MOLLER, A. P. 2012)

• Ragadozótól való félelem (SERESS G. et al. 2011)

• Predációs kockázat – utódgondozás (FONTAINE , J. J. & MARTIN, T. E. 2006)

Urbanizáció hatása madarakra

• Emberrel szembeni viselkedésre

Ember jelenléte

• Menedékfoltban töltött idő , táplálkozási idő (VALCARCEL , A. & FERNÁNDEZ-JURICIC, E. 2009 )

• Madarakkal szembeni viselkedés (CLUCAS , B. & MARZLUFF, J. M. 2012 )

Ember közvetett hatása

• Mesterséges fény: szülői gondoskodás ,fitness (TITUALER, M. et al. 2012)

Célkitűzés Etetési viselkedés:

Élőhelyek közötti különbség a zsákmány utódgondozásában

Mit várunk?

HA városban rosszabb táplálékminőség, kompenzáció –> magasabb etetési gyakoriság

HA városban kevesebb táplálék –> alacsonyabb etetési gyakoriság

Ragadozóra adott válasz:

Függ az urbanizációtól?

Mit várunk?

HA városban stresszhatásra tolerancia és/vagy kisebb predációs nyomás –> ragadozóval szembeni félelem csökken

HA városban predációs nyomás nagy –> ragadozóval szembeni félelem nő

Célkitűzés

Viselkedés az ember jelenlétében:

Függ az urbanizációtól?

Mit várunk?

HA városban emberrel szembeni tolerancia és/vagy eleve bátrabb egyedek

–> emberrel szembeni félelem csökken

Vizsgált fajok Préda faj:

Széncinege (Parus major) • Egyaránt költ erdei és

urbanizálódott területen

• Kockázatvállalás megváltoztatása környezeti hatásra (HOLLANDER, F. A. et al. 2008)

-> alkalmas modellfaj

Ragadozó faj:

Karvaly (Accipiter nisus)

Kontroll faj:

Balkáni gerle (Streptopelia decaocto)

Vizsgálati terület

2013 május 15- július 12

Két városi helyszín:

Veszprém (81 odúban 41 költés) Balatonfüred (49 odúban 11 költés)

Két vidéki helyszín:

Szentgál (97 odúban 38 költés) Vilma-puszta (89 odúban 11 költés)

Mintavétel

• Karvalyteszt

• Fészekodú ellenőrzés, szülők gyűrűzése

• Videó-felvétel készítése

• Videó-felvétel alapján etetések rögzítése

Mintavétel

• Emberteszt

• Fészekodú ellenőrzés, szülők gyűrűzése

• Videó-felvétel készítése

• Videó-felvétel alapján etetések rögzítése

Adatok feldolgozása R statisztikai szoftver (3.0.3)

6 függő változó:

• Etetési viselkedés: Etetési gyakoriság kontroll alatt (karvalyteszt + emberteszt)

• Ragadozóra adott válasz: Etetési gyakoriságok a gerle és karvaly makett jelenlétében és eltávolításukat követően (frekvencia válasz)

• Emberrel szembeni viselkedés: Etetési gyakoriságok az ember jelenlétében és az ember jelenléte után

Magyarázó változók:

• Élőhely

• Zavaró magyarázó változók (fiókaszám, fiókakor, napszak, dátum (CHAMBERLAIN, D.E. et al. 2009; BARBA, E. et al. 2009) , + hím és tojó gyűrűzöttsége, kontroll alatti etetés)

• Random faktor (pár azonosító)

Eredmények KONTROLL

Karvalyteszt: (χ2=18,02; n=84; p

Eredmények Ragadozóval szembeni viselkedés vizsgálata KARVALY és GERLE makett összehasonlítása

Makettek jelenléte: Makettek eltávolítása után:

Kontroll-karvaly: (V=1800; p

Eredmények Ragadozóval szembeni viselkedés vizsgálata

Makett jelenlétében:

Makett eltávolítása után

(χ2=3,95; n=53; p=0,267) Zavaró változók: Fiókaszám (χ2=4,16; p=0,041)

(χ2=1,68; n=61; p=0,641)

Zavaró változók: Napszak (χ2=5,49; p=0,019) Fiókaszám (χ2=5,36; p=0,021)

Eredmények Emberrel szembeni viselkedés vizsgálata ELSŐ és MÁSODIK ember összehasonlítása

Első ember után-második ember után: (ICC=0,692; p

Eredmények Emberrel szembeni viselkedés vizsgálata

Ember jelenlétében

(χ2=12,35; n=87; p=0,006)

Zavaró változó: Dátum (χ2=3,72; p=0,054)

Eredmények megvitatása Etetési viselkedés -> élőhelybeli táplálékforrás elérhetőségének és minőségének különbsége

– Városban táplálék kisebb méretű (SINKOVICS CS. 2014)

-> neofóbia, kísérleti körülményekkel szembeni félelem

Ragadozóra adott válasz

-> a karvaly jelentős ragadozó mindkét élőhelyen – Karvaly urbanizálódott faj, emberi zavarásra toleráns

(BÉRCES J. 2013; PAPP S. 2011)

Emberrel szembeni viselkedés -> városban alkalmazkodás az emberhez

– Habituáció – bátor egyedek kolonizálnak (CARRETE, M. & TELLA, J. L. 2011) – mikroevolúció – madarakkal szembeni barátságos viselkedés

(CLUCAS , B. & MARZLUFF, J. M. 2012 )

Kitekintés

További vizsgálatok:

• Etetési latencia vizsgálata

• Ivarok külön-külön elemzése

• Emberek közötti különbségtétel

Köszönetnyilvánítás

• Témavezetőmnek: Vincze Ernőnek (Pannon Egyetem, Limnológia Intézeti Tanszék, PhD hallgató)

• Pannon Egyetem Ornitológiai Kutatócsoport tagjainak

• Dr. Bókony Veronikának és Dr. Liker Andrásnak

• Belső konzulensemnek: dr. Török Jánosnak (ELTE, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanár)

Jelen dolgozat a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064 projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kutatás infrastrukturális hátterét az OTKA K84132 pályázat biztosította.

Köszönöm a figyelmet!

• Hivatkozások: BÉRCES J. 2013: A karvaly (Accipiter nisus) költésbiológiája és védelmének lehetőségei urbanizált és természetes élőhelyeken. – Szakdolgozat. Szent István Egyetem,

Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi mérnöki szak, Gödöllő. 58 p. CARRETE, M., & TELLA, J. L. (2011): Inter-individual variability in fear of humans and relative brain size of the species are related to contemporary urban invasion in

birds. PLoS One, 6(4): e18859. CHAMBERLAIN, D.E.– CANNON, A.R.– TOMS, M.P.– LEECH, D.I.– HATCHWELL, B.J.– GASTON, K.J. 2009: Avian productivity in urban landscapes: a review and meta-

analysis. – Ibis, 151(1), pp. 1-18 CLUCAS, B., & MARZLUFF, J. M. (2012): Attitudes and actions toward birds in urban areas: Human cultural differences influence bird behavior. - The Auk, 129(1): 8-16. FONTAINE, J. J., MARTIN, T. E. (2006): Parent birds assess nest predation risk and adjust their reproductive strategies. – Ecology Letters, 9: 428–434 HOLLANDER, F. A.– OVERVELD, T. V.– TOKKA, I.– MATTHYSEN, E. 2008: Personality and Nest Defence in the Great Tit (Parus major) – Ethology, 114.4, pp. 405-412. MOLLER, A. P. 2012: Urban areas as refuges from predators and flight distance of prey. – Behavioral Ecology, ars067, pp. 1030-1035 PAPP S. 2011: Breeding of Eurasian Sparrowhawks (Accipiter nisus) in two Hungarian towns. – Aquila, 118, pp. 49-54 TITULAER, M.– SPOELSTRA, K.– LANGE, C. Y. M. J. G. – VISSER, M. E. 2012: Activity Patterns during Food Provisioning Are Affected by Artificial Light in Free Living Great

Tits (Parus major). – PLoS ONE 7(5): e37377 SERESS G.– BÓKONY V.– HESZBERGER J.– LIKER A. 2011: Response to Predation Risk in Urban and Rural House Sparrows. – Ethology, 117.10, pp. 896-907 SINKOVICS CS. 2014: A fiókatáplálék mennyisége, minősége és szezonalitása városi és erdei széncinege (Parus major) populációkban. – Diplomamunka. Szent István

Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Biológiai Intézet, Ökológia Tanszék, Budapest. 46 p. VALCARCEL, A., & FERNÁNDEZ-JURICIC, E. (2009): Antipredator strategies of house finches: are urban habitats safe spots from predators even when humans are

around? -Behavioral Ecology and Sociobiology, 63(5): 673-685.

Bírálati kérdések I. Dr. Pogány Ákos, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Etológia Tanszék

1. A gerle és karvaly makettek mindig rögzített sorrendben kerültek bemutatásra. Ez a módszer (szemben a random sorrenddel) nem teszi lehetővé a sorrend hatás (habituáció, szenzitizáció, fiókák motivációjának [éhség] változása) és a gerle-karvaly makettek által kiváltott különbségek szétválasztását. Mi volt a rögzített sorrend választásának oka, és vizsgáltátok-e egy adott pár első és második reakciója közötti különbségeket, bármelyik teszthelyzetre nézve?

– eredeti terv, hogy a kontroll minden esetben megelőzze a tényleges stimulust

– utólag mi is úgy gondoljuk, hogy szerencsésebb lett volna a sorrendet cserélgetni

Bírálati kérdések I. Dr. Pogány Ákos, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Etológia Tanszék

2. A karvaly-makett jelenlétében szinte egyáltalán nem etettek a madarak. Ez arra utal, hogy nagyon erős stimulus lehetett a cinegék számára, ami esetleg nem engedte felszínre kerülni a csoportok közötti enyhébb különbséget. Finomítva a tesztet pl. egy kevéssé halálos fenyegetést jelentő stimulussal (macska, esetleg harkály) és kicsit távolabb kihelyezve a makettet elképzelhető-e, hogy a vizsgálat a vidéki-városi helyszínek között különbséget tár fel a reakciókban?

– Igen, elképzelhető, a kutatócsoport már tervezett vizsgálatot erre (jövőre, Németország)

Bírálati kérdések II. Dr. Farkas János, ELTE, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék

1. Madarak viselkedésében milyen gyorsan következik be a megszokás fázisa? Nem lett volna jobb mégis hosszabb vizsgálati idő? Miért nem tesztelték az időfüggést?

– Technikai akadályok; tesztszakaszok hossza standardizált; percenkénti etetési gyakoriságokat számoltunk

2. Mi lehet az oka az etetési gyakoriságbeli különbségnek vidék és város között? Más a táplálék mennyisége vagy jellege, minősége?

– „A Szentgál és Veszprém közt az etetési rátában mutatkozó különbségben az élőhelybeli táplálékforrás elérhetőségének és minőségének lehet leginkább szerepe (Sinkovics 2014).”; + neofóbia?

Bírálati kérdések II. Dr. Farkas János, ELTE 3. Hogyan értelmezhető pl. a 10. ábra, ahol az etetési

gyakoriságot ábrázolta ember jelenlétében?

10. ábra. Élőhely hatása az etetési gyakoriságra ember jelenlétében.

– "Az élőhelyek hatását a függő változókra boxplotok segítségével ábrázoltuk, ahol a középső vastag vonal a mediánt, a doboz az interkvartilis terjedelmet, a bajuszok a kilógó értékek nélküli adattartományt jelölik."