Embed Size (px)
Citation preview
Digitális önprogramozás és urbanizációRab ÁrpádDigitális transzformáció: a digitalizáció társadalmi hatásai és következményei2016. február 11. MTA Díszterem, Budapest
Két nagy trend
▪ Urbanizáció– Robbanásszerű– Teljes világot érinti – USA 1-125, Hollandia 2%
▪ Digitális kultúra– Tudásszerzés– Valóság érzékelése– Hatékonyság
Smart city
A kultúra mint eszköz
▪ Válságok sorát éljük meg: gazdasági, ökológiai, természeti erőforrásbeli, energia, lélekszámbeli, társadalmi – eddig is voltak, de nem voltak globálisak
▪ Változások sorát éljük meg: interkonnektivitás, interaktivitás, vizualitás, multitasking, kommunikáció
▪ Látszik, merre halad a folyamat: személyre szabott, always on jelenlét és tudásszerzés
▪ A kultúra túlélési stratégia – az információs társadalom válaszokat ad
Korszakok
▪ 1454 - 1950 - a nyomtatott szó kora▪ 1950-es évektől - a televízió vizuális
forradalma ▪ 2000-es évektől - a digitális kultúra forradalma
Kommunikációs forma és mentális mintázat
Tizenhatodik század, vidék
▪ Izgalmas időszak– Amerika felfedezése, spanyol hódítások - Új Világ– vallás, vallás, vallás - reformáció, anglikán
▪ Látásmód– időérzékelés - teljesen természetközeli, teljesen rugalmas– térérzékelés - rengeteg minden van, amit nem lát, de ott van (népi
vallásosság)– környezet érzékelés - sötétség, erdő, mocsár– érzelmek megélése - felkorbácsolható/átállítható– szórakozás - ezerrel, mindig közösségi (zene, tánc)– sok minden más - étkezés rendje, de a kulcselem: időérzékelés
Gyorsuló változások
ITU 2014
A digitális kultúra jellemzői
▪ Szóbeli írásbeliség▪ Elszakadás a forrástól▪ Állandóság▪ Másolhatóság▪ Azonnaliság▪ Interaktivitás és
interkonnektivitás
▪ Érzékelés és tapasztalás▪ Identitás▪ Bizonytalanság▪ Sebesség és
megfoghatatlanság▪ Multitasking▪ Mikro-idő kihasználása
8
Milyen a digitális kultúra?
HatékonySzuper immerzív
Két nagy hatás:• eltávolodás a fizikai valóságtól• újfajta tudásszerzési rendszerek
Urbanizáció
▪ Először az emberiség történetében az emberek fele városban lakik (3,7 milliárd ember, 2050-re megduplázódik)
Az okos városok generációi
Első és második generációs okos
városok
Okos tárgyak
Technológiai-infrastrukturális védőháló
Helyi szolgáltatások igénybevételének „okos”
támogatása
Okos egészségügyi ellátó rendszer
Városi szolgáltatások igénybe vétele
Harmadik generációs okos
városok
Okos emberek
Közösségi védőháló
Közösségi fogyasztóvédelem
Közösségi segítségnyújtás
Közösségi időbank
Mire jó?
▪ Együttműködő és hatékony gépekké változtat a digitális kultúra – az erőforrások végessége miatt a hatékonyságot kell növelni
▪ A fejlett országokban harmadik (Szöul) - negyedik generációs (közösségi energiaszolgáltató), a fejlődő országokban az egyetlen kiút, a békaugrás
▪ Esély, hogy hosszabb távon ne csak az olcsó virtualitás vagy az olcsó drogok között kelljen választani
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]: rab.arpad
phone, Viber: 36203332302
Óbudai EgyetemDigitális Kultúra és Humán Technológia Tudásközpont
