Integrált vad-és élőhely- Fácán gazdálkodás I ... · – Galagonya, kökény, vadrózsa, gyalogbodza – Sásfélék, libatop, apró szulák, madár keserűfű, lapulevelű

1

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I.

Apróvadgazdálkodás

Gazdálkodás a fácánnal

Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás

Fácán

l Rend: Tyúkalakúakl Család: Fácánfélékl Faj: Fácán (Phasianus colchicus)l Felismerés

– kakas: 75-85 cm, hosszú hegyes farkú, feje sötétzöld, csupasz szemtája piros, tarkó tájon sötétkék fülszerű tollak, tömege 1-1.5 kg;

– a sokféle telepített változat miatt színezete különböző;– tyúk: 53-62 cm, világosbarna, sötét foltozással, farka

rövidebb, tömege 0.8-1 kg


Fácán

l ázsiai faj hat géncentrumban összesen 31 alfaja ismertl Európába, Észak-Amerikába (1730), Új-Zélandra (1842), Ausztráliába

(1864) is betelepítették.l A legendák szerint Európába először Krisztus előtt 1300 évvel az ókori

Görögországba telepítettékl A Római Birodalomban számos helyre telepítettékl Magyarországon - vadászfácán

– Közönséges fácán – örv nélküli– Kínai örvösfácán – éles, fehér gyűrű a nyakon, amely a toroknál kissé

megszakad– Mongol fácán – széles örv a nyakon ami határozottan megszakad– Japán fácán – fémes-zöld, sötét alapszín– Angol fácán – barna alapszín, nyakörv nincs– Törökfácán – félalbínó– Fehér fácán – albínó



Fácán

l Elterjedés - állományhelyzet– a mediterránum délebbi részeit és Skandinávia jórészét

kivéve egész Európában;l Mo.-on gyakori költő, nem vonul;l törzsállománya 1990-ben 1 millió pld. körül, 1.8 millió

pld.bocsájtottak kil Legnagyobb létszámú apróvad

– Teríték: 380-600 ezer pld – 377 704 2009-ben– Kibocsátás: 500-800 ezer pld – 465 894 2009-ben– Becslés: 700-900 ezer pld – 761 729 2010-ben


2



Fácán

l Az országban mindenütt megtalálható– az állomány 2/3-3/4-e az Alföldön él– Mezőgazdasági térségekhez köthető– a mezgazdasági területeket erdőkkel ligetes,

bozótos erdőket kedveli– Nádas és bozótos területek


Fácán - becslés




Fácán

l Élőhelye– Nem pusztai madár– Táplálék és búvóhely együtt kell, hogy meglegyen– Búvóhely: erdő, nádas bozótos jelleg– Táplálék: mg. terület

l A fácán a szegélyeket kedveli– Az erdős szegélyből max. 30-50 métert használ

l Táplálkozása– Gyommagvak, termesztett növények magjai– Pillangósok és más növények levelei, hajtásai– esetenként mezgazdasági kárt okozhat (magok kiszedése)– Rovarok (főleg csibekorban fontos)– mindenféle állat, amit le tud nyelni

3


A fácánállomány csökkenésének okai


l Mezőgazdasági változások– Szegélyek felszámolása (biztonság, költôhelyek)– Táplálékok

l Herbicidek használata (tápláléklánc megszakítása)– Kétszikű gyomok– Rovartáplálék a csibenevelés kezdetén

l Inszekticidek és fungicidek– Táplálékrovarok létszámcsökkenése

l Nem csak a fácán, hanem a hasonló igény más madárfajok létszáma (fogoly és védettek) csökkent!

l A fácánnak végzett élőhelyfejlesztés a hasonló igény madarak számára is kedvező



l Ragadozók– Minden ragadozó madárfaj védett– A fészekrablók részben védettek, a vadászatuk alacsony

szintű– Az emlős ragadozók apasztása alacsony szintű

l A lőfegyveres vadászat nem sűrűségfüggől A csapdázást elfelejtettékl Róka

– Nem a megfelelő időszakban van az apasztás csúcsa– Veszettség elleni per os immunizálás– Növekvő állomány



l Nevelt fácánok kihelyezése– Természetes állomány szaporodási

képességének tönkretétele– Túlhasznosítás

l A “megtérülést” a természetes állomány biztosítjal Tyúkok lövése

– Ragadozókl A kibocsátott fácán vonzza a ragadozókatl A feldúsult ragadozó mennyiség a vad fácánokra is

több/nagyobb veszélyt jelent



Fácán

l Táplálkozás– csibék első hónapban: állati eredetű táplálék

(ízeltlábúak)– adult: alapvetően növényevő (3-4% állati eredetű)– Márc-ápr (költés előtt): egyszikű 75%,– termesztett magok 8-22%, gyommagok: 1-6 %,

kétszikűek: 2-8% ---– kevés energia dús természetes magtáplálék ---

etetés


Fácán

A csibék első életheteiben az állati eredetű táplálékok döntőek

– 1-5 napig kizárólag rovar– 5-15 nap: domináns a rovartáplálék– 50 nap – mint az adult madár– Kisméretű, puhavázú rovarok– A fehérje hiány jelentős mortalitási faktor– A kifejlett fácán fitofág– Adult madarak rovartáplálékot elsősorban tavasszal

fogyasztanak

4


A fácán szárazanyagra vonatkoztatott szezonális táplálék-összetétele mezőgazdasági területeken Magyarországon (n = 777) (FARKAS, 1983)

Táplálék nemek (%)Tavasz Nyár Ősz Tél Összes

n=292 n = 136 n = 310 n = 39 N=777

Magvak 82,60 83,14 98,09 98,21 92,52

Zöld növényi rész 9,86 4,48 1,24 1,60 3,90

Növényi anyag 92,46 87,62 99,33 99,81 96,42Rovarok 6,38 8,48 0,64 - 2,85Tojás + csigahéj 0,75 3,62 0,01 - 0,55Állati anyag 7,13 12,10 0,64 - 3,40Homok, kavics 0,41 0,28 0,03 0,19 0,18Összes 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 Vadgazda mérnök

mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás

Felnőtt fácánok táplálék-összetételének havi változása Magyarországon (HAVASI ÉS VÁRADI, 1988)

HónapNövényi rész Állati rész

(%) (%)

Január 99,95 0,05

Február 99,98 0,02

Március 99,97 0,03

Április 99,86 0,14

Május 96,23 3,77

Június 94,83 5,17

Július 99,92 0,08

Augusztus 98,40 1,60

Szeptember 99,06 0,94

Október 99,98 0,02

November 100,00 -

December 100,00




Kedvelt növények– Gabonafélék, kukorica, bab, borsó– Galagonya, kökény, vadrózsa, gyalogbodza– Sásfélék, libatop, apró szulák, madár keserűfű,

lapulevelű keserűfű, fakómuhar

– Az élőhely forrásai döntően befolyásolják a táplálékválasztást

Fácán


Fácán

Ø A fészkelőhely választásánál előnyben részesíti a fás, cserjés vegetációt

Ø A mezőgazdasági növények közül az őszi vetésű gabonaféléket a rozsot és az őszi búzát választotta

Ø Táplálkozó helynek a művelt mezőgazdasági területeket választja

Ø Territórium centrumok ritkán esnek mezőgazdasági területekre

5


Ø Téli hóborításos időszakban fontos a nádasok és a fás-cserjés vegetációk szerepe

Ø Betakarítási időszakban kedvelt hely a gabonatarló

Ø Kedveli a laza, könnyen melegedő homoktalajokatØ Optimális: változatos, mezőgazdasági táblák,

füves területek és fás-cserjés foltok váltakozásából álló élőhely komplex

Fácán


Fácán Anglia Hill 1985 5 átlag

9 maximum

488 maximum

Anglia Hill 1988 10 territórium nélküli

5 territoriális

Svédország Göransson et.al. 1991 0,017 költés alatt

0,056 nevelés alatt

A fácán területhasználata


A fácán élőhelyhasználata a Lajta projektben (Faragó 1998)


A fácán élőhely használata a biharkeresztesi mintaterületen, 1998-2002 (Szendrei 2005)


Téli időszakban


Téli időszakban

6


Téli időszakban


Téli időszakban




Téli veszteségek


Téli veszteségek

7


Csoportnagyság - szaporodás

l A kakas a dürgésen kívül külön éll A tojó és a csibék családi csoportokban

élnekl A csibéket a tojó vezeti a kakas nem vesz

részt az utódnevelésbenl Ősztől vegyes csapatokban gyűlnek összel A kakasok néha kisebb csoportokban

elkülönülnekVadgazda mérnök



l Éjszaka lehetőség szerint felgallyaznakl Az átlagos csoportnagyság 2-5l A kakasok csoportjai kisebbek (2-3), mint a

tyúkoké (3-5)l A vegyes csoportok mindig nagyobbak mint

a homogénekl A kakasok viszonylag gyakran vannak

magányosan a tyúkok szinte soha



l A csoportok ősszel-télen nagyobbak, mint tavasszall Megfelelő élőhelyen (jó takarásnál) a tojók általában

nagyobb csoportokat alkotnak, míg a kakasok inkább soliterek lesznek

l A tojó csapatokban általában vannak olyan öregebb tojók akik végig ugyanabban a csapatban vannak, míg a fiatal tojók gyakran csapatot váltanak

l A téli csapatok március-áprilisban bomlanak fell Télen a csoportok mozgás körzetei között nagy átfedés

van, a szaporodási időszakban azonban a mozgáskörzetek elkülönülnek




l A csapatok öregebb tagjainak szaporodási időszakának mozgáskörzetei a téli mozgáskörzethez szignifikánsan közelebb vannak, mint a fiataloknak

l A szaporodási időszakban a tojók a téli fedettebb élőhelyekről nyitottabb területek felé mozdulnak el

l A szaporodási időszakban a kakasok a fedett (erdős) és a nyitott (mg.művelés) területek határán (szegélyén) foglalnak territóriumot

l Nem minden kakasnak lesz territóriuma, de egy adott területen belül a territóriumok száma közel állandó az évek között

l A nem territoriális kakasok száma erősen fluktuál



l A nem territoriális kakasok a téli mozgáskörzettől messzebb foglalják el nyári mozgáskörzeteiket, mint a territoriálisok.

l A már előző évben is territoriális kakas foglal territóriumot legközelebb a téli mozgáskörzethez

l A territoriális kakasok többsége idősebb és nagyobb, mint a nem territoriális, átlagos mozgáskörzete viszont kisebb

l A tojók diszperziója a téli mozgáskörzetektől nagyobb, mint a kakasoké

l A kakasok szegélyekben foglalnak territóriumot a tyúkok keresik őket

8



l Április elejéig a tyúkok cserélődése a csoportok között gyakori

l Ennek ellenére egy-egy hárem tagjai többnyire egy csoportban voltak a tél folyamán

l A tojó idejének 60-65%-át tölti a kakas territóriumában, és mozgáskörzete nagyobb, mint a kakasé



l Általában a fészkelési hely is kívül van a kakas territóriumán

l A hárem nagyság változatos és nem bizonyítható, hogy függ az élőhely minőségétől.

l A már másodszor territórium gazda kakasok háreme nagyobb, mint az először territóriumot foglaloké

l A tojó aktivitása általában egy territoriális hím területéhez kötődik egy szaporodási időszakban



l szaporodási időszaka a dürgésl a kakas territóriumot foglal és háremet gyűjt maga

köré (2-7 tojó)l a kakas territóriumát jellegzetes hangjával jelöli, a

kakasok a territóriumokért verekszenekl földön fészkel, az elpusztult első fészket

sarjúfészekkel pótolja– a tojásrakás 15-20 nap– átlagos fészekalj: 10-16 tojás– a csibék 24 nap költés után kelnek ki– a csibék fészekhagyók


A territórium védelme

l Fenyegető séta: magasra tartott fejjel és farokkal. A behatoló általában lekuporodik, vagy elrepül.

l Csípés: ha a behatoló nem megy el, akkor megpróbál odamenni és csípni

l Oldalazó séta: a szárny a földet sepri a behatoló felé

l Elűzés a levegőben - rárepülés



A territórium védelme

9


Az udvarló viselkedés

l Rituális közeledés: a territoriális kakas elindul a tyúk felé magasra tartott fejjel

l Oldalazó mozgás: az oldalát mutatva halad el közvetlen közel a tojó feje előtt, szétterjesztett farok tollakkal, a szárnyak közel a tojóhoz.

l Táplálék kínálás: a kakas a fejét lent tartja és hívja a tyúkot


A tojó választása

l Farokhossz– pozitív korreláció: súly, méret, kondició– a tyúkok a kondicióra, nem a farokhosszra

szelektálnakl Arcrózsa

– nem elônyösebb, ha nagyobb– territoriális és szatellita hímek: a hímek közti

dominanciát jelzi



l Arcrózsa fekete pöttyei– erősebb preferencia– hormonális összefüggés: tesztoszteron - melanin lerakódás

l Tollpamacsok hossza– rangsor & udvarlás: hormonális állapotot jelzi a tojók és a

versenytársak felé– megbízható jelzés a fizikai kondició/ tesztoszteron szintre nézve– nagyon sérülékeny: a dürgés végére az alárendelt hímek teljesen

elvesztikl Életképesség

– parazitákkal való fertőzöttség– az őrzött tyúkok többet táplálkoznak és kevesebbet figyelnek– Jobb a kondíciójuk és a túlélésük– Ezt a domináns erősebb kakasok biztosítják





l A táplálékforrások elérhetőségel A megfelelő fészkelőhely elérhetőségel A territórium gazda és korábbi tapasztalatal Védelem a szaporodási időszakbanl Ha a tojó először szaporodási (fészkelési) helyett

választ – a kakas szaporodási sikere a territórium minőségétől függ

l Ha a territórium minősége a szaporodási időszak alatt gyorsan változik (pl. új vetés megerősödése) a tyúk kakast válthat.


Fészkelés

l A kakas folyamatosan őrzi a tojót amíg az készül a szaporodásra – tápanyagot gyűjt

l A tojók mozgása intenzívebb addig míg meg nem találja a megfelelő fészkelőhelyet

l A fészkelési időszak elején a fészkek többsége fás-bokros részeken, a második felében többségükben a nyitott területeken találhatók

l A váltás a lágyszárú vegetáció növekedésének köszönhető

l A mezőgazdaságilag művelt területeken így pont az aratás/kaszálás időszakában lesz sok fészek

10




Fészkelés

l A fészkek általában a tojók mozgáskörzetének határán helyezkednek el.

l Átlagosan 1.4 nap kell egy tojás lerakásáhozl Ha az első fészekalj elveszik akkor sarjúfészkelés

figyelhető meg.l A korai fészkelés előnye, hogy nagyobb az esélye a

sarjúfészeknekl A sarjúfészek nagysága nem függ az első fészekalj

nagyságátólVadgazda mérnök


Fészkelés

l Átlagosan 10-12 tojás/fészekl A fészkelési időszak alatt az átlagos fészekalj

nagyság csökkenl A kotlási időszak alatt a tojók ritkán is rövid időre

hagyják el a fészketl Naponta 1-2 alkalommal általában a reggeli és az

esti órákbanl A fészkelési időszak elején és végén különösen

ritkán hagyják el a fészketl A táplálkozás a fészektől többnyire 50-150 méteres

távolságban történik



11



Fácán szaporulat és becslése

l Fészkek felkutatása és átlagos tojásszám meghatározása

l Felnevelt szaporulat becslése – augusztusbanl Az élőhely kedvező hatásal Kedvező élőhelyen 40-47%, kedvezőtlenen 79-80%

a szaporulatot nem vezető tyúkok arányal Kedvező élőhelyen 2.3-2.9, kedvezőtlenen 0.8-1.6 a

felnevelt szaporulatl Intenzív ragadozógazdálkodással a felnevelt

szaporulat látványosan (3.7-ig is) növelhetől Száraz években a szaporulat jobb (Farkas 1981)


Ragadozók hatása a fészkelési időszak alatt

l A ragadozók veszélye a fészkelési időszak elején nagyobb mert akkor a takarás kisebb

l A sikeres fészkelések aránya általában alacsony: 10-51%

l A sikertelenség okai között egyaránt megtalálható a ragadozás, a zavarás, a fészek elhagyása

l A ragadozó madarak hatása a fészekrakási időszakban háromszorosa a költési időszaknak


Csibenevelés


Csibenevelés


Csibenevelés

12


A fácántenyésztés és hatásai


7.1.


l Veszteségek a kibocsátás után– A kibocsátás és a hasznosítás között jelentős

veszteségek– A kibocsátott madarak hasznosítás aránya

növelhető a kibocsátás és a vadászat között eltelő idő rövidítésével.

– Szélsőséges megoldás: kirakás közvetlen vadászat előtt (put and take release)



l A közvetlen vadászat előtt kirakott fácánok vadászainak jellemzői (Peterle 1967):

– Nem tagjai egyetlen a természettel, vagy sporttal kapcsolatos civil szervezetnek

– Nem olvasnak szakirodalmat a vadászattal, vadgazdálkodással, természetvédelemmel kapcsolatban

– Minden elé kerülő vadat lelő, ha a szabályok ezt engedik– Feladja a vadászatot ha jelentősebb erőfeszítést kell tennie



l 446 kibocsátott és szárnyjelölővel ellátott fácán túlélését vizsgálták

l Kibocsátás hathetes korban – nyomon-követés 600 napon keresztül

l Az első 30 napba viszonylag kevés veszteség – a madarak többsége a védett (bekerített területen belül volt)

l 30 és 80 nap között kezdték el felfedezni a madarak a kerítéses kívüli részeket



l A veszteség ebben az időszakban nagyon nagy

l Az összes veszteség 60%-a ebben az időszakban volt

l 80 nap után a halálozási arány lassult és nagyjából állandó lett

l Az egy évet megért madarak veszteségei a legalacsonyabbak


13


A veszteségek okai (n=446)

Ok n %Róka 166 64Karámon belüli veszteség 50 19Gázolás 12 5Vízbefulladás 11 4Macska 6 2Borz 5 2Héja 1 1Nem azonosított 8 3

Összesen 259Vadgazda mérnök


l A veszteségek függenek:– Az élőhelytől– Az időjárástól– A nevelés és a kibocsátás módjáról– A genetikai háttértől

l Szelekció az agresszivitás ellen– Alfajok és azok adaptációs problémái– Imprinting hiánya– A kibocsátás ideje alatti gazdálkodástól– De a veszteségek arányos időbeni alakulása általánosnak

tűnik



l A kibocsátás a ragadozókat is koncentrálja l A fácán nem a legfontosabb tápláléka a

rókánakl De rá lehet szoktatni…



l A kibocsátás a ragadozókat is koncentrálja


l Tenyésztett fácánok télen és a szaporodási időszak előtt

– A felnőtt vad kakasok általában nehezebbek (február-márciusban) mint a kibocsátottak, a fiatalok és a tojók esetében nem volt különbség.

– A vad és a kibocsátott tojók téli élőhely használatában nem volt különbség

– A kibocsátott fácánok télen nagyobb csoportokban voltak, mind a vad egyedek

– A kibocsátott tojók kora tavaszi mozgáskörzete kisebb mint a vad egyedeknek



l A tenyésztett madarak szaporodási sikere– A vad kakasok túlélése február 1 és május 1

között valamivel nagyobb, mint a tenyésztésből származóké

– A szaporodásban viszont majdnem kétszer annyian vesznek részt (96% és 57%) !!

– A vad kakasok háreme is nagyobb (4-5 az 1-3-al szemben


14



l A tenyésztett madarak szaporodási sikere– Minél nagyobb a szaporodó állományban a

tenyésztésből származó tojók aránya, arányaiban annál kevesebb a felnevelt fióka

– A kibocsátott tojók esetében a ragadozó okozta veszteség szignifikánsan nagyobbl Fészekpusztulásl Tojópusztulás

– Szignifikánsan kisebb felnevelt szaporulat











15






Fácán hasznosítás tervezés

l A vadon élő állomány populáció mérlege ésl A kibocsátott fácánok megtérülési aránya alapjánl Tavaszi törzsállomány (Fácán Létszám)= KL + TL

(Kakas Létszám + Tojó Létszám– Szaporulat nagysága– Természetes elhullás– Hasznosítás– Következő tavaszi létszám (FL1)



l A tojó állomány változása

– Elhullás tavasszal-nyáron - et1

– szaporulatot (SZ) aminek a fele tojó– Téli elhullás – et2 – természetes mortalitás + ha van

vadászat– TL1=/TL x (1-et1) + TL x (1-et1) x SZ x 0.5/ x (1-e t2)

l A kakas állomány változása– KL1=/TL x (1-ek1) + TL x (1-et1) x SZ x 0.5/ x (1-e k2)

l Hasznosítható mennyiség ha a KL1 > KL illetve az FL1 > FL


l Ha a területen kibocsátás is van, akkor hasznosítás a kibocsátott madarak hasznosításával növekszik

l H(asznosítás)K(ibocsátás)= K(ibocsátás) x m(egtérülés)

l T(eljes)H(asznosítás)=KH+TH+HKl A tojók hasznosítása nem javasolt!



A kibocsátás hatásának modellezése

l Megtérülés– Mire vonatkoztassuk?

l H/B vagy H/Kl Mérni kell a tényleges

megtérülést!– Lábgyűrű– Szárnyjelölők– Ujjperc lecsípés

16











l Le lehet-e mondani a kibocsátásról?– Valószínűleg nem,– de át kell értékelni.

l Megváltoztathatók-e a módszerek?– Nincs tyúkkibocsátás.– A megtérülés ismerete.– Felnevelt szaporulat ismerete.– Tömeges kibocsátás elkerülése.

l Természetes módszerek:– Élőhely-javítás– Ragadozók szabályozása


17






Fás, cserjés vegetációk

l Menekülési lehetőségl Menedékl Nyugaloml Vadgazdálkodási berendezések elhelyezése

– Etetők– Lesek– Csapdák


Erdősávok vadvédelmi berendezései

18


Erdősávok vadvédelmi berendezései



l fasor: meghatározott fajú, egy sorban lévő fák összessége, ahol a fák tőtávolsága nem nagyobb a fák idős korban várható korona átmérőjének kétszeresénél;

l facsoport: 60%-ban záródó koronaszint időskorban és 1500 m2-nél kisebb területen;

l erdőterület: 1500 m2-nél nagyobb üzemtervezett terület;



l terület kiválasztás– “saját” tulajdon v. hosszú távú bérlet– Fa csoportok tervezése és telepítése ajánlott

l A fa és cserjefaj kiválasztás– maximális védőhatást jelentő sávszerkezet kialakítása– gyorsan és jól fejlődjenek– társulás képesek– ellenáll a betegségeknek– bírja a gyomkonkurenciát– nem vegyszer érzékeny– jó gyümölcstermésű– jó mézelő Vadgazda mérnök


Csenderesek, vadrejtők

l Facsoport vagy ültetvényerdől létrehozható

– elhagyott, romos tanyahelyen;– szeles, porveréses dombhátakon;– erdők nagyobb tisztásain, ahol a talaj savanyú és erodált,

ezért hasznos takarmánytermelésre, gyepesítésre nem alkalmas;

– Duna-Tisza közi, nyírségi homokvidékeken, nagytáblák közötti szegletekben az Alföldön.

l Mérete és alakja a helytől függl Érdemes a sávszerű kialakítás


Mezővédő fásítás - erdősávok

l Zárt: áttörtségi tényező<0.35)l Hézagos: áttörtségi tényező 0.35-0.7 között)l nyitott: áttörtségi tényező >0.7)l széles - 21-30 m széles, 14-20 sorl közepesen széles - 12-20 m széles, 8-13

sorl keskeny - 6-11 m széles, 3-7 sor


l az évi átlagos szélsebesség nagyobb, mint 2.5 m/sec,

l a tenyészidőszakban 340 mm-nél kevesebb csapadék

l a nyári napok száma (25 foknál melegebb) több, mint 75

l A főfafaj termőhelytől függő, a cserje kiválasztás a korábban javasoltak szerint,


19


l Erdősávrendszer: fő + melléksávok– a fősáv az uralkodó szélirányra merőlegesen, a

melléksávok párhuzamosanl fősávok távolsága:

– mezőségi talajon: 800-1000 m;– szikes talajon: 4-500 m;– homok, láp talajon: 400 m;

l melléksávok távolsága: a fősávok 1.5-2 X



l kedvező hatás– Vadgazdálkodási– szélsebesség csökkenés– párolgás és a defláció csökken– tárolt víz mennyiség növekszik.

l kedvezőtlen hatás– az erdősáv mellett nedvesség és tápanyag elszívás

l karógyökerű fákl szélen cserjesorl a sáv mellett árok és földút

– árnyékolás az északi oldalral áttört lombozatú fafajok alkalmazása

– Zárt, széles sáv esetén a déli oldalon kedvezőtlen hősugárzás is tapasztalható.




l sík terepenl Minimum 200-300 hal ökológiai szigetl természetes vízl ne legyen túlságosan nedvesl ne legyen kötött, agyagos, esetleg kövesl nyiladékokkal tagoljuk

– Közlekedési– vadföld gazdálkodási– vadászati célok

Apróvadas vadászerdő



l Minden feltétel az utóneveléstől a hasznosításig

l 10-15% vadföldl Ragadozógyérítésl Állategészségügyi feltételekl Vadászatszervezés

– Hajtásirány, lőállások, leállók


l az utónevelő és kibocsátó helyeket kerítéssel kell körülvenni

l 2-3000 csibére legalább 1 hektárl kibocsátó helyek felén mezőgazdasági, másik felén

bokros-fás vegetáció legyenl 3-400 fácánra egy fedett etető és itatól homokfürdőzésre, napozásra, szárítkozásra

alkalmas tiszta, száraz terület.


20






Az élőhelykezelés egy másik következménye



Bodzafélék (Fekete bodza Sambucus nigra, Fürtös bodza S. racemosa)

l Búvóhely + táplálékforrás;l Síksági-hegyvidéki (FBD.), hegyvidéki

(FÜBD);l Melegkedvelő, árnyéktűrő (FBD.), hűvös

klíma, fényigény (FÜBD.), N-jelzők;l Tápanyagdús, üde talaj;l Sarjadzóképesség, növekedés kiváló;l Szaporítás →.dugvány, télen át rétegelt mag


21


Vesszős fagyal (Ligustrum vulgare)

l Búvóhely + táplálékforrás;l Síksági - dombvidéki;l Fényigényes, DE árnyéktűrő, meleg- és

mészkedvelő (savanyú talajon is!);l Tápanyagdús talaj → erdőtenyészet

optimuma az Alföldön;l Növekedés, sarjadzóképesség kiváló;l Szaporítás →.dugvány, gyökérsarj, magját

rétegezni kell.Vadgazda mérnök



Galagonya (Egybibés galagonya C. monogyna, Cseregalagonya C. oxiacantha)

l Inkább búvóhely (kivéve a harmadrendű fa), kismértékben táplálékforrás;

l Síksági – hegyvidéki, EGA gyakoribb, CSG ritka az Alföldön;

l Nagy alkalmazkodóképesség → termőhelyigény csekély, hőmérséklet szélsőségeit jól tűri;

l Levegő páratartalma → CSG;l Lassú növekedés;l Mag átfekszik → vetés az őszi gyűjtést követő 2.

tavasz.




Kökény (Prunus spinosa)

l Inkább búvóhely → nagyvad, termés → apróvad;

l Síksági, dombvidéki;l Meleg- fénykedvelő, szárazságtűrő,

mészkedvelő, kötött talaj. l Erodált területek megkötése;

22



Gyepűrózsa (Rosa canina)

l Szegély;l Védősűrűk szerkezetének kialakítása;l Mindenütt → termőhelyi igényei ∅ (inkább

mészkedvelő, fényigényes, kötött, száraz talaj);l Jól sarjadzik;l Madarak terjesztik, magja csak kedvező

körülmények között csírázik;l Pionír → melegkedvelő erdők szekunder

szukcessziójában jelentős szerep.



Szeder-félék (Rubus spp.)

l Táplálékforrások;l Síksági-dombvidéki, alacsony félcserjékl Mészkedvelő, N-igényes, rövid elárasztást

tűri, árnyéktűrő (HSZ), mindenütt előfordul (ÚSZ);

l Nedves, mély agyag- és öntéstalaj (HSZ)l Növekedés gyors;l Dugványról, gyökérsarjról jól szaporíthatók!;


Meggy-félék (Prunus spp.)

l Búvóhely + táplálékforrás;l Meleg-, fényigény, szárazságtűrők,

mészkedvelők. Közepes termetű fa (- 15 m) DE jó minőségű homoktalajon elbokrosodik!

l Növekedés, sarjadzóképesség kiváló;l Homokon fenyő kisérőjeként! l Szaporítás magról.


CL1700 Szárnyas évelő keverék

l Hosszú élettartaml pillangósokat, fűféléket és gyógynövényeket

tartalmazl Ideális szegélynövényzetnekl gazdag élőhelyet biztosít a rovarvilágnak, az

apróvadnakl Erős acatfertőzés esetén az acat maghozása

előtt célszerű magas tarlóval levágni

23


CL1700 Szárnyas évelő keverék

l kétévente egyszer, augusztusban elegendő kaszálni.l Vetésidő áprilistól szeptemberigl vetőmagmennyiség 10-20 kg/hal Vetést megelőzően 400 kg/ha komplex műtrágyal első évben magról kelő gyomok esetén magas tarlóval lehet

kaszálnil Összetétele: pohánka, csomós ebír, réti csenkesz,

vöröshere Salino, lucerna Europe, cérnatippan, szarvaskerep, svédhere Aurora, réti perje Balin, fehérhereHuia, fehérhere Milkanova, pántlikafű, somkóró, nyúlszapuka, mezei katáng, széleslevelű utifű, sárgarépa, pitypang, parlagi ligetszépe, petrezselyem, cickafark


CL1100 Szárnyasvadkeverék

l Már a fiókanevelés időszakában gazdag növényi és rovartáplálékot biztosít

l Kora őszig folyamatosan érnek a magvakl energiagazdag szemtermésl Téli időszakban menedéket, jó takarást

biztosítl Télen a sorok közé érdemes kukoricát, búzát

szórni


CL1100 Szárnyasvadkeverék

l A télire kifejlődő káposzták és repcék levélzete jó takarás táplálék

l Vetésidő áprilistól augusztus közepéigl Szükséges vetőmag 20-30 kg/hal Vetés előtt 300 kg/ha komplex trágyázásl Ha erősen gyomos, akkor magas tarlóval kell kaszálni.l Összetétele: édes csillagfürt, évelő rozs, vöröshere Salino,

olajlen Taurus, svédhere, alexandriai here, édeskömény, takarmánykáposzta Gr. Angeliter, inkarnáthere Diogene, őszi káposztarepce Akela, fekete zab, napraforgó, pohánka


Fácántenyésztés

l Törzsanyag kiválasztás

A tenyésztés szempontjailTojástermelő képességlTojás keltethetőségelKotláslIvarérés idejelTermelés -gazdaságosság

A vadászat szempontjailJó röpkészséglÉlénkség,spontán aktivitáslSzociális viselkedéslvadság


Fácántenyésztés

l Törzsanyag kiválasztás– Tenyésztés

l sok tojásl jó keltethetőségl termékeny tojásokl jó kotlási hajlaml csekély agresszivitás

l Kiválasztás intenzív technológiákban?– nincs egyedi tojatás– nem követhető nyomon a tojók teljesítménye


Fácántenyésztés

l Gond még az alacsony örökölhetőség:– Keltethetőség– Tojáshozam– Fertilitás– Életképesség

l Hogyan szelektáljunk?– Egészséges, jó kondíciójú egyedek kiválogatása– Tenyészcsoportok kialakítása– csibéket tovább külön nevelve

l Gazdaságossági értékelések

24


Fácántenyésztés

l Tojástermelő képesség– Perzisztencia = a tojástermelés időszaka– Intenzitás = összes tojás/ciklusok száma– Kotlás

l Korai kotlás rossz a tenyésztésben– tojásrakás hamarabb befejeződik

l Korai kotlás természetben jó– a csibék hamarabb felnőnek, több idejük jut felkészülni a

télre

– Ivarérettség – korai


Fácántenyésztés

l Tojástermelő képesség– Átlagos tojástermelés = tojások száma/tojók száma

l Mikori létszámok?– Átlagos tojástermelés = tojások száma/átlag létszám– Termelési index = átlagos tojástermelés (db)/ perzisztencia

(nap)– Termékenységi index = gépbe rakott tojások (db) * 100 / 10

napos lámpázásnál még termékeny tojások (db)– Kelési % = gépbe rakott tojások (db) * 100 / kikelt madarak

(db)


Fácántenyésztés

l Tojatás– Megvilágítás - nappalok hosszabbodnak

l tobozmirigy → nemi aktivitás– Tojásrakás megindulása– Tojásrakási időszak: április eleje – július eleje– Tojások elszedése mindennap– Természetben 12-18 – tenyésztésben 40-45– Egy tojás 32-35 gramm– Intenzív rendszerekben fényprogram is lehetséges


Fácántenyésztés

l Tojatás– 6-7 fős kiscsoport– nagy csoport (28 -– Kiscsoport

l ketrecekben sodronyonl kis volierben

– Nagy csoportl nagy volierben

– + 10 % cserekakas együtt tartva– Kiscsoportban lehet egyenként cserélni– Nagy csoportban csak az összes kakast lehet lecserélni– egy/egy kakast a többiek agyonverik– Nagy csoportban inkább több kakas legyen,


Fácántenyésztés

l Keltetés– Mesterségesen létrehozott és szabályozott

páratartalom és hőmérsékletl Kr.e. 1000 évvel már voltl Kína → érlelődő trágyarakás/agyagtapasztású kosárüst

faszénparázsonl Egyiptom → agyagtéglákból épült kemencébenl Gépi keltetés → Franciaország 1749.l 1895. nagykapacitású keltetőkl 1922. Ohio → légkeveréses keltető


Fácántenyésztés

l Keltetés– nagykapacitású keltetők - keltető házakban.– Önálló üzem → szigorú technológiai fegyelem – Keltetőház → mindig könnyen megközelíthető– Egyéb forgalom/baromfitelep távol– Nyugalom, csend, szélvédett– Keltetőgépek → National, Viktória

25


Fácántenyésztés

l Keltetés– márciusban javítások, próbaüzem → takarítás +

fertőtlenítés– Áprilistól üzemel– fácán/fogoly/vadkacsa ?– Víziszárnyast nem lehet együtt keltetni

fácánnal/fogollyal– Állathigiénia → egy gépbe csak egy helyről

származó tojásokat rakjunk!Vadgazda mérnök


Fácántenyésztés

l Tojás fogadás– törött tojások kiválogatása– tisztítás → hűtés → fertőtlenítés (merítés, gázosítás) →

osztályozás (lámpázás) → tálcázás → tárolásl 4 napig → 16-18 ºCl 6 napig → 15-16 ºCl - 10 napig → 12-13 ºCl >10 nap → 8-10 ºCl Páratartalom: 75-80 %, bár mások szerint 60-70 %l A 2 és 20 fok közötti változó h őmérsékleten tárolt tojások

keltethetősége jobb – közelebb a természeteshez


Fácántenyésztés

l Keltetés– heti berakás– 1-7 nap tárolás állandó 12-13 ºC és 70-75 % rel.

Páratartalom– Hegyes végével felfelé a tálcán– forgatás 2 óránként min. 45º-kal (a tojás sárgája ne

süllyedjen le)– Forgató állvánnyal rakjuk át a keltető tálcára– tompa vég felfelé → előmelegítés– Előkeltetés 20-21, bújtatás 3-4 nap, sum: 24 nap.


Fácántenyésztés

szárnyasvadfaj hőmérséklet o C relatív páratartalom

előkeltetésfácán 37.8 48-52 %fogoly 37.8 45-49 %

vadkacsa 37.6 60-65 %bújtatás

fácán 37.5 65-80 %fogoly 37.5 75-80 %

vadkacsa 37.5 75-80 %


Fácántenyésztés

l Keltetés– Kelés alatti teendők → gázosítás (K-permanganát és

formalin gáz keverék), forgatás, lámpázás, átrakás a bujtatóba

– Lámpázás a 10. napon → gyorsan– Lehetőleg azonos időszakra essenek az egyes műveletek

l Berakás → hétfől 10. napon (csütörtök) → lámpázásl 20. nap után (hétfőn vagy kedden) → bújtatóbal Leszedés → péntek


Fácántenyésztés

l Leszedés után– csibe szárítás, osztályozás, csomagolás, szállítás– Szárító → válogatás → szállítás– Fertőtlenített szállítóketrec saját felhasználásra– szállítás zárt kocsiban kartondobozban– légkondicionált jármű – pontosan tervezett és szervezett

szállítás– Indulás előtt 1 órával a gépkocsi beüzemelve, légkondi

megy– 29 ºC + légcsere → hely a felrakott dobozok között

26


Fácántenyésztés

fácán fogoly vadkacsatenyésztojás optimális tömege

32 - 34 g 14 -15 g 52 - 70 gtojás index

1,15 - 1,39 1,23 - 1,36 1,28 - 1,41tojástároló relatív páratartalma

60 - 70 % 60 - 70 % 65 - 75 %kelési eredmény

65 - 75 (95) % 66 - 70 (88) % 70 - 75 %termékenység tíznapos lámpázáskor

85 - 98 % 90 - 93 % 94 - 96 %csibe (kiskacsa) napos kori tömege

20 - 22 g 10 - 12 g 33 - 46 g


Fácántenyésztés

l Napos állatok fogadása– Tiszta, kifestett, fertőtlenített, 1 napja előre felfűtött épület.– 70 % rel. páratartalom– 45 lux/m2 fényerősség– Nevelőtérben a fogadási hőmérséklet a műanya alatt:

l fácán → 36 ºCl fogoly → 37 ºCl vadkacsa → 32 ºC

– Alom → szitált faforgács– De - sodronyos nevelésnél:

l etázsfűtésnél a csövekre rakott battériákl alatta 1 cm vastag homok + zeolit


Fácántenyésztés

l Napos állatok fogadása– Előre feltöltött itatók – vagy önitatók– 2,5 % szőlőcukor tartalmú kamilla forrázat –

jobban koszolja az itatót– Elhullott állatok gyűjtése– Beteg, sérült, bágyadt állatok → félrerakása – A kartondobozok egy részéből → etetők– Magas fehérjetartalmú dercés indító táp


Fácántenyésztés

l Előnevelés (1-30 nap)– Időjárástól óvjuk → zárt tér → megfelelő hőmérséklet és

páratartalom– Rel. páratartalom → 1. héten 70 %; a 2. héttől 60 % →

amikor már kijárnak a kifutóba → nem kell beállítani– Hőmérséklet → terem és nevelőtér külön– Nevelőtér → battéria/műanya– Etetők, itatók nem a műanya alatt.– Berendezések → 400 csibe/műanya; 200 csibe/kúpos

önitató; 150 csibe/önetető


Fácántenyésztés

l Előnevelés (1-30 nap)– Legalább 2 héttel a fogadás előtt → ellenőrizni az

elektromos hálózatot és a fűtést! → takarítás (meszelés), fertőtlenítés, felfűtés a fogadási hőmérsékletre

– A kifutóban kaszálni, vagy kapálni!– 1,5 hétig az épületben vannak a csibék → fedett kifutó →

szabad kifutó jó idő esetén (4 hetesen már szabadon mozoghat)

– 8 hetesen átrakhatók a volierbe– Helyigény: 21-25 csibe/m2


Fácántenyésztés

l Előnevelés (1-30 nap)– Mélyalom + kúpos önitató– 1-2 napig folyamatosan legyen táp, amíg megtanulnak enni!– A kibúvó nyílásokat 5-7 napos korban nyitjuk ki– minden nevelőtérhez saját kifutó → könnyebb

visszaterelhetőség– Etetés → napi 4, majd 3 alkalom + csengő hang → segíti a

terelést– Vihar idején fontos a gyors visszaterelés → ha kint

rekednek egy sarokban → nem mennek már be → a kupac alján lévők megfulladnak + megfázás

– Három hetes kortól kint etehetünk

27


Fácántenyésztés

Relatív páratartalom

Fény igény Hőmérséklet igény ° C

nevelő térben

teremben

1. héten 70 % 45 lux/m2 1-5 nap 36 262. héttől 60 % 20 lux/m2 6-10 nap 33 24

5 lux/m2 11-15 nap 30 22

5 lux/m2 16-20 nap 28 20

5 lux/m2 21-28 nap 25 20Vadgazda mérnök


Fácántenyésztés

l Középnevelés (30-60 nap):– Fokozatos takarmányváltás és kifutóba szoktatás.– Eleinte még 1 hétig éjszakára vissza az épületbe.– 7 hetes kortól már éjszakára is a kifutóban tartjuk őket.

– 8 hetes kor → volier


Fácántenyésztés

l Utónevelés:– 50*60 m-es bekerítés, negyede fás-cserjés– 2-6 m magas kerítés, alul bebújó nyílások– 1-2 hétig csak a kerítésen belül takarmányozunk.– napi 2 alkalom takarmányozásra → táp, majd csak szemes– Ivóvíz mindig legyen– Ha már helyhez szoktak → nyitjuk a voliert– Sokszor csak a vadászat előtt nyitják ki → felülről is fedni kell– Megnyitás után → etetés a szóróutakon– Itatás, ha nincs természetes vízforrás!– Szőrmés és szárnyas ragadozók kontrollja!


Fácántenyésztés

l Kibocsátás– Kibocsátás → vadászat → megtérülés– Zárttéri tartás → nagyobb teríték– gyenge a visszavadászási százalék– időeltérés a kibocsátás és a vadászat között– a koncentrált fácán állomány vonzza a ragadozókat!– Ragadozók elleni védelem– Élőhely – elvándorlás – helybenmaradás– Átjárható kerítés– Etetetés – természetes módon – helyben tartás,

összegyűjtés


Fácántenyésztés

l Törzstartás, törzskiválasztás– Tenyészállomány kiválogatása → ismert módon, célok,

szempontok és lehetőségek szerint– Ősz elejére kialakul a törzsállomány– A keltetés első feléből válasszunk, de nem az első

keltetésből → ált. 2-4. keltetés– A tervezett létszám 1,5-2-szeresét neveljük– A tenyészidőszakig tárolás volierben


Fácántenyésztés

l Törzstartás, törzskiválasztás– A kiválasztott madarakból 6 hetesen → 1. válogatás– 8-10 hetesen → csőrkarika/csőrsisak → nemenként külön

tároló volierbe– Növendékek → 2,5 m2/fácán; felnőttek → 5m2/fácán– Ivarérettség: 22-24 hetesen – válogatás küllem alapján– A tárolás előtti válogatás szempontjai:

l kakas → 1100-1250 gl tyúk → 850-1000 gl jó testfelépítésl egészséges, kifejezett másodlagos nemi jelleg

28


Fácántenyésztés

l Törzstartás, törzskiválasztás– Etetés → szemes (táp) + zöld + gyök/gumós - fedett etetők

- napi egyszeri etetés– Napi ellenőrzés etetéskor– Itatás → automata/kúpos önitató de fagy esetén

hagyományos itatók– 35 fácán/itató– Épület nem kell, csak féltetők, ami alá kényelmesen

beférnek az állatok.


Fácántenyésztés

l Törzstartás, törzskiválasztás– Hó eltakarítás → fedő hálóról + talajról– Tollcsipkedés ellen → szemüveg (ritka),

csőrkarika, csőrsisak → beleakadhat a hálóba → elpusztul a madár

– Tojótörzsek kialakítása l nagycsoportosnál januárl kiscsoportosnál 3-4 héttel a tojásrakás megindulása

előtt (legkésőbb február végére)l Tartalék kakasok → 20 %/teljes létszám


Fácántenyésztés

indító nevelő tojó

Metabolizálható energia MJ

10-11 10-11 11-12

Keményítőérték % 67-68 67-68 68-69Nyersfehérje % 25 20-21 19-20

Ca % 1,3-1,5 1,3-1,5 3-4

P % 1,0 0,9-1,0 0,9


Fácántenyésztés

indító nevelő tojó

Gabona 60,5 68,5 64,0

Növényi fehérjetakarmány 27,0 21,0 22,0

Állati fehérjetakarmány 9,0 7,0 7,0

Ásványi kiegészítés 3,0 3,0 6,5

Egységes premix 0,5 0,5 0,5

Documents

Integrált vad-és élőhely- Fácán gazdálkodás I ... · – Galagonya, kökény, vadrózsa, gyalogbodza – Sásfélék, libatop, apró szulák, madár keserűfű, lapulevelű