Logisztika (KOKUM207)

1. Az anyagmozgató rendszerek szerepe a logisztikai rendszerben

• feladata:

o mikrologisztikai rendszeren belüli anyagáramlás megvalósítása,

o térbeli különbségek áthidalása,

o mindig valamilyen kiszolgáló funkciót lát el, (önmagában nem létezik)

• funkciói:

o helyváltoztatás

o kiegészítő: gyűjtés, elosztás, osztályozás, tárolás

• főbb csoportjai (a kiszolgált rendszer típusa szerint):

o termelési rendszert kiszolgáló

� hagyományos gyártórendszert kiszolgáló:

• üzemrészek, (épületek) közötti

• munkahelyek közötti

• munkahelyi anyagkezelés

� rugalmas vagy integrált gyártórendszeri kiszolgáló:

• gyártócellák közötti

• gyártócellán belüli

o raktári anyagmozgató rendszer

� tárolótéri anyagmozgató rendszer

� áru-előkészítőtéri anyagmozgató rendszer

⇒ komissiózás, be-, kitárolás (és ezek előkészítése)

o rakodóhelyi anyagmozgató rendszer

� üzemi rakodóhely:

üzemi belső és külső szállítás közötti kapcsolatot teremti meg

� közlekedési rakodóhely, (átrakó):

• különböző közlekedési alágazatok közötti

• különböző nyomtávú vasutak kapcsolódási helye

• kombiterminálok

o egyéb anyagmozgató rendszerek

2. Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása

2.1 Anyagmozgató rendszer összetevői

Alrendszerek:

• ember alrendszer:

o kézi anyagmozgató rendszerben: erőforrás

o gépi anyagmozgató rendszerben:

� gépkezelő

� közreműködő

o anyagmozgató irányító

• gép-eszköz alrendszer:

az anyagáramlást megvalósító, illetve annak megvalósításában közreműködő

o kézi anyagmozgató eszközök

o anyagmozgatógépek

o kiegészítő segédeszközök:

� tehermegfogó eszköz

� anyagmozgatást segítő eszközök (pl.: ER-képző eszköz)

• szállítópálya alrendszer:

az aktív elemek (ember, gép-eszköz alrendszer), illetve maguknak az anyagoknak az

anyagmozgatási útvonalon való helyváltoztatást lehetővé tevő, a mozgatási folyamat

során általában helyben maradó (passzív), kiépített rendszerelemekből áll,

pl.: sínpálya, közutak

A gép-eszköz és a szállítópálya alrendszert nem mindig lehet szétválasztani (pl.: gravitációs

pálya, csővezetékes szállítás).

Részrendszerek:

• információs és irányító részrendszer:

o az anyagáramláshoz kapcsolódó információáramlás,

o alrendszerek összekapcsolása,

o irányítás: az anyagmozgató rendszerek esetében a folyamat beindítását, a

beindított folyamat befolyásolását, valamint a folyamat leállítását jelenti; az

irányításhoz szükség van információra → információs folyamatok

2.2 Anyagmozgató rendszerek elemei és fő csoportjai

Az anyagmozgató rendszer elemei funkció szerint:

• feladó (F): bemeneti határelem; nincs a rendszerben egy további olyan elem, amely

az adott elemnek anyagot ad át

• szállító (SZ): a feladó és leadó elemeket köti össze

• leadó (L): kimeneti határelem; környezettel való kapcsolat

• összetett

Példa reducibilis csomópontra:

Indukciós vezérlésű szállító rendszer – komplex csomópont

E1, E2: elágaztató elem

Ö1, Ö2: összeterelő elem

Szállító elemek

Egyszerű elemek (anyagtovábbító funkció)

Szakaszos működésű (az anyagot megszakításokban,

ciklusokban továbbítja)

Szállító eszköz jellegűek, pl.: targoncák

Áthelyező jellegűek (kisebb távolságok áthidalása, rakodási funkció), pl.: rakodógépek, daruk

Folymatos működésű (folyamatos anyagtovábbítás

a feladási és leadási hely között)

aktív (saját erőforrás), pl.: hevederes szállítószalag

passzív (nincs saját erőforrás), pl.: gravitációs, görgős pályák, csúszdák,

surrantók

Bonyolult (csomópont jellegű; anyagtovábbító +

egyéb funkciók)

reducibilis ( további elemekre bontható): n>1, m>1

irreducibilis (további elemekre nem bontható)

elágaztató: m=1; n=2

elosztó: m=1, n>2

összeterelő: m=2, n=1

gyűjtő: m>2, n=1

Ö1

E1 Ö2

E2

Az anyagmozgató rendszerek főbb csoportjai:

• működési jelleg, (anyagtovábbítás jellege) szerint:

o folyamatos,

o szakaszos,

o kombinált (vegyes);

• funkció szerint:

o szállító,

o gyűjtő,

o elosztó,

o osztályozó,

o tároló.

2.3 Folyamatos működésű anyagmozgató rendszerek

Általános jellemzés:

• valamennyi szállítóelem folyamatos működésű szállítógép, (feladás-leadás lehet

szakaszos)

• megszakítás nélküli folyamatos vagy ütemes anyagáramlás

• egyéb technológiai művelet is elvégezhető az anyagmozgatással párhuzamosan

o szerelési műveletek

o festés, szárítás, mosás, hűtés

• modulokból, építőelemekből állnak

• helyhez kötött vagy gördíthető

• különböző módon kapcsolódnak össze, (a szállítóelemek elrendezésétől függően):

o párhuzamos

o soros

• alkalmazási terület:

o azonos jellegű áruk

o azonos útvonal

o viszonylag nagy mennyiség szállítása

o rendszeres szállítás

o nagy anyagáramlási intenzitás

A folyamatos működésű szállítógépek általános jellemzői:

- az üres és a rakott menet nem választható szét - a szállítóképesség nem függ a szállítási távolságtól - a szállítóképesség nem függ a kezelő gyakorlottságától - az anyag felvétele és leadása a gép működése (mozgása) közben történik - többnyire azonos nyomvonalon, azonos irányba szállít - kis helyigény.

Ömlesztett anyagokat szállító rendszer:

• géplánc: egymással sorba kapcsolt folyamatos működésű szállítógépekből áll

• főbb típusai:

o egyszerű géplánc:

� soros kapcsolás

� ha egy elem leáll, nem működik a rendszer

� pl.: bányában alkalmazzák

o tárolót is tartalmazó gépláncok

� teljes anyagfolyam áthalad a tárolón

� részleges tárolás

o gyűjtőszalag típusú rendszerek

o egyéb típusú rendszerek (többszörös elágazások)

Darabáru szállító rendszerek:

Elemei:

Megnevezés Feladat Elvi vázlat

Folyamatos működésű pályaszakasz

rakomány-továbbítás, helyváltoztatás

Torlasztó pályaszakasz szállítás közbeni megállítás, várakoztatás

Átadó elem két párhuzamos vagy merőleges pályaszakasz közötti rakomány-átadás

Elágaztató elem egy irányból két irányba való rakomány-továbbítás

Összeterelő elem két irányból egy irányba való rakomány-továbbítás

Kiszolgáló elem

valamilyen művelet elvégzését teszik lehetővé (rakomány ellenőrzés, címkézés)

Átadó, elágaztató, összeterelő elemek:

Megnevezés Funkció

Vázlat Átadás Tárolás Összeterelés

GFA GP⊥GP + + +

GEA GP⊥SZL + + +

LKÁ GP∥GP + - -

Pusher (áttoló)

SZSZ∥SZSZ + - -

Jelölések: GFA – görgős fordítóasztal, GEA – görgős emelőasztal, LKÁ – láncos keresztátadó, GP – görgős pálya,

SZL – szállítólánc-pálya, SZSZ - szállítószalag

Felépítésük:

• a fenti elemek kombinációjából állíthatók elő

• magasraktári beszállító rendszerek

• munkahelyek:

2.4 Szakaszos működésű anyagmozgató rendszerek

Általános jellemzés:

• szállító elemeik szakaszos működésű anyagmozgató eszközök/gépek

• ciklusosan, megszakításokban végzik az anyagmozgatást

• egymástól függetlenül, párhuzamosan működnek

• alkalmazási terület:

o különböző árufajták

o különböző le- és feladó helyek között

o eltérő intenzitás esetén

o eltérő rendszerességgel

o változó jellegű feladatok esetén

3. Anyagáramlás jellemzői

3.1 Alapjellemzők

• út, (s): hosszal jellemezhető; vonalvezetés; kezdő- és végpont egymáshoz viszonyított

térbeli helyzete

• idő, (t):

o időtartam:

� eljutási idő (folyamatos működés)

� mozgatási ciklusidő (szakaszos működés)

o időpont: időbeni kötöttség (pl.: legkorábbi, legkésőbbi kezdési és befejezési

időpont)

• anyagmennyiség, (M):

o térfogat (ömlesztett áru)

o tömeg (ömlesztett és darabáru)

o darab (darabáru)

3.2 Mozgásjellemzők

Sebesség:

• pillanatnyi sebesség:

� = ���� = �� • átlagos sebesség

o műszaki fogalom:

� = 1� − �� |�(�)|��

��

��

o közlekedés, logisztika:

� = ��������

T

T/2

t

v

a a+-

vmax

v

T/2

Gyorsulás:

• pillanatnyi gyorsulás:

� = ���� = ��

Mozgásjellemzők közötti összefüggések:

• a maximális sebességet (vmax) elértük:

T: teljes mozgás időtartama

� ≥ 2�"#$�

� ≥ �"#$�

� = 2�%�&�% + �&

�� = �"#$� = �

� = �"#$ ∙ � − �"#$�

� = ��"#$ +

�"#$�

• a maximális sebesség nem kerül elérésre:

� < �"#$�

� = � ∙ �2

� = � ∙ �

4

� = 2+��

Az anyagáramlás intenzitása (I):

• az az anyagmennyiség, amely a rendszer egy adott keresztmetszetén egy viszonylag

hosszabb időtartam (óra, műszak, év) alatt áthalad

, = -�

• az intenzitás tekinthető hosszabb időszakra vonatkozó átlagnak, ismerete elégséges

a folyamattervezéshez

Az anyagáramlás egyéb jellemzői:

• szállítási, anyagmozgatási munka (B):

. = - ∙ �[�0] • szállítási, anyagmozgatási teljesítmény (C):

2 = - ∙ �� 3�0é�5 o globális mutatószám

o az árujellemzők nagymértékben befolyásolják

o cél: C minimalizálása ← elrendezési, tervezési módszerek alkalmazása

4. Anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége

4.1 A teljesítőképességről (Q) általában:

• az időegység alatt (általában egy óra) mozgatható vagy szállítható anyagmennyiséget

értjük alatta

• mérőszáma:

o ömlesztett áru esetén: [m3/h], [t/h]

o darabáru esetén: [t/h], [db/h]

• megválasztás szempontja:

Q > I ← zökkenőmentes anyagáramlás biztosítása érdekében

6 = ,7 ≤ 0,8…0,9

• az anyagmozgató rendszer teljesítőképességét befolyásoló tényezők:

o az egyes rendszer elemek teljesítőképessége

o a rendszer struktúrája

� soros kialakítás esetén (folyamatos működésű rendszer)

7> = min{7�} ahol QR - a rendszer teljesítőképessége

Qi - egyes elemek teljesítőképessége (i = 1 … n)

� párhuzamos kialakítás esetén (szakaszos működésű rendszer)

7D =E7�F

�G�

4.2 Folyamatos működésű rendszerek teljesítőképessége

Ömlesztett anyag szállítása:

• megszakítás nélküli anyagáramlás esetén (pl.: hevederes szállítószalag):

elméleti teljesítőképesség:

7 = 3600 ∙ J ∙ � ∙ 6[�/ℎ] A [m2] – hasznos anyagkeresztmetszet

v [m/s] – szállítási sebesség

ρ [t/m3] – fajlagos tömeg

csökkentő tényezők figyelembe vétele:

7 = 3600 ∙ J ∙ � ∙ 6 ∙ M� ∙ M[�/ℎ]

c1 – emelkedési szögtől függő állandó,

c2 – az anyagfeladás módjától függő állandó

c1 értékei c2 értékei

A szállítószalag emelkedési szöge [°]

c1 Az anyagfeladás

módja c2

0 1,0 Csatlakozó szállítószalagról

1,0

4 0,99 Tolattyús adagolóval 0,7 … 0,9

⋮ ⋮ Lapátos (cellás) adagolóval

0,9 … 0,98

10 0,95 Kézi lapátolással 0,5 … 0,7

⋮ ⋮

24 0,71

• adagokra bontott mozgatás esetén (pl.: serleges elevátor)

7 = 3,6 O�P ∙ 6 ∙ � ∙ Ψ[� ℎR ] Vs [dm3]- serlegtérfogat

i [m] – a serlegosztás

v [m/s] – szállítási sebesség

ρ [t/m3] – az ömlesztett anyag fajlagos tömege

Ψ – töltési tényező (Ψ = 0,5 … 0,9)

Darabáruk szállítása:

• hevederes szállítószalag:

7 = 3600 �M"�F [�S/ℎ] v [m/s] – a szállítási sebesség

cmin [m] – a darabáruk minimális követési távolsága

• függőkonvejor:

7 = 3600 �P T�[�S/ℎ] v [m/s] – a szállítási sebesség

i [m] – a függesztékosztás

z1 – egy függesztéken szállított darabszám

t [s] – a függesztékek követési időköze

� = �U

Folyamatos működésű, darabárut szállító rendszerek elemeinek teljesítőképessége:

• folyamatos működésű pályaszakasz:

7V" = 3600 �M"�F [�S/ℎ] M"�F = W + �"�F

• torlasztó pályaszakasz:

7�X = 3600�> + 2+M"�F�

tr [min] – két egymást követő egység mozgásba lépése közötti időtartam

reakció idő + kapcsolási idő ≈ 3 – 5 s

a [m/s2] – az elem gyorsulása

• átadó elem:

7á = 3600 ∙ Y�Z� + �[� + �> + 2�(J.)

k – egyszerre kezelt mozgatási egységek száma

tbe [min] – behaladási idő

tki [min] – kihaladási idő

2t(AB) [min] – A-ból B-be való fordítás ideje és a visszafordítás ideje

• elágaztató/összeterelő elem:

7� = 7V"

7 = 7á \ = ,�7� +

,7

ϱ – az elem kihasználtsága

• kiszolgáló elem:

7[�^ = 3600 ∙ Y�Z� + �[� + �> + �"

tm [min] – műveleti végrehajtási elem

4.3 Szakaszos működési anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége

• az elemek egymástól függetlenül, párhuzamosan működnek ⟹7D = ∑ 7�a�G�

N – a rendszerelemek száma

Qi [db/h], [m3/h] – egyes elemek teljesítőképessége

7� = b� ∙ 60�cd

qi – egyes ciklusokban mozgatott anyagmennyiség

�cd [min] – egy mozgatási ciklus átlagos időigénye

4.4 Anyagmozgató rendszerek tervezhető teljesítőképessége (QT)

• a rendszerrel egy viszonylag hosszabb naptári időszak alatt mozgatott mennyiség

7� = 7D ∙ e ∙ �ü

QR – a rendszer óránkénti teljesítőképessége

η – az óránkénti teljesítőképesség várható átlagos időbeni kihasználtsága (max:

0,8…0,9)

Tü – a rendszer várható üzemideje a vizsgált időszakban

�ü = �F − �á Tn – naptári időalap (Tn = 8760 óra)

Tá – állás idő

Tü számítása a gyakorlatban:

�ü = �gD ∙ e�[ ∙ e^ ∙ e�^

Állás idő

Tervezett (TÁT)

Munkarend miatt kieső idő

Tervszerű javítási, karbantartási idő

(TMK)Üzemi tartalék idő

Csúcsidőszaki terhelésekre vonatkozó

Átállási idő (pl.: megfogó eszköz

csere)

Nem tervezett (TÁN)

Üzemzavarok miatt kieső idő

A gép saját zavara miatt

A másik elem zavara miatt

Szervezési, személyi okok miatt kieső idő

TMR – munkarend szerinti időalap

�gD = �"F ∙ 0 ∙ �"

Tmn – munkanapok száma

m – a műszakok száma

tm – a műszak időtartama

e�[ = 0,9 … 0,95 (a javítási, karbantartási időt figyelembe vevő tényező, ha a

munkarenden belül végzik a javítást)

e^ = 0,8 … 0,85 (az üzemzavart figyelembe vevő tényező)

e�^ = 0,8 … 0,9 (személyi, szervezési okok miatt kieső időt figyelembe vevő tényező)

A szükséges gépek száma:

h = 3��ü + 15iaj

T – a vizsgált időszaki gépterhelés

� =EM� ∙ �c�F

�G�

n – eltérő ciklusok összes száma

ci – munkaciklusok száma egy cikluson belül

tci – a munkaciklus időtartama

Kézi anyagmozgatás esetén: Tü= 6,4 h/műszak

6. Az anyagmozgatás időszükségletének meghatározása

6.1 Általános megállapítások

• alapvető feltétele az anyagmozgatási és raktározási folyamatok tervezésének

• lehetővé teszi:

o gép-eszköz és létszámigény meghatározását

o tervváltozatok összehasonlítását

o tevékenységek időrendjének meghatározását

o munkateljesítmények értékelését

6.2 Módszerei

• becsléssel: korábbi gyakorlati tapasztalatok alapján

• számítással: anyagmozgatógépek tapasztalati tényezőkkel korrigált műszaki

paraméterei (gyorsulás, sebesség adatok) alapján; (anyagmozgatási feladatok

jellemzői: távolság, magasság)

különböző mozgások esetén:

o egyidejűleg nem végezhető mozgások, (csak egymás után végezhetők):

� = �$ + �k

o egymással párhuzamos mozgások:

� = max{�$, �k} • időméréssel:

o csak nagyszámú mérés ad megbízható eredményt

o nagy ráfordításigény

o tervezés esetén nem tudjuk alkalmazni

6.3 Időtáblázat használatán alapuló módszerek:

• nagyszámú időmérés alapján megállapított időnormákat tartalmaz a gyakran

ismétlődő elemi tevékenységek időszükségletére vonatkozóan

• MTM módszer (Gilberth):

elemi mozdulatokból összetevődő mozgások nagyszámú vizsgálata alapján

(tömeggyártás esetén alkalmazandó, pl.: szerelés)

Fokozatok:

1. Mozdulat (∑ 400 időelem):

• kéz

• szem

• test

2. Mozdulatcsoport (∑ 39 időelem)

3. Műveletek (∑ 10 időelem)

Módszerek:

• 3M módszer (mozdulatelemzés, munkatanulmányozás, munkakialakítás)

• SMA módszer (Francia Anyagmozgató Intézet, IFTIM)

• SMB módszer → AIM (anyagmozgatási időszükséglet meghatározása)

9. Hagyományos darabáru tároló rendszerek

ppt-anyagok:logrendIraktar:

10. Magasraktári rendszerek

logfolyIIMR:

11. Ömlesztett anyagokat tároló raktári rendszerek

• Ömlesztett anyag: különböző szemnagyságú részeket tartalmazó homogén anyag,

melyet nagy tömegben, csomagolatlanul tárolnak, szállítanak

• Szabadtéri:

o időjárási hatásokra nem érzékeny áruk

o tárolás garmadákban

o garmada alakja, mérete függ:

� a tárolt anyag jellemzőitől (természetes rézsűszög (ρ), öngyulladásra

való hajlam),

� a tárolási magasságtól (3 m az anyagtól függően)

� kiszolgáló gép (markolós daru, kanalas rakodógép, felszedő gép)

halmazolási magasságától

� tárolt mennyiségtől

• Zárt téri:

o időjárásra érzékeny anyagok

o tároló csarnok:

� időjárásra érzékeny anyag, de átforgatást nem igényel

� támfal nélküli: követi a természetes anyaghalmaz alakját

� támfalas: kis alapterületű, kis fesztávú, magasabb tárolási lehetőség

� szállítószalagos kihordó rendszer

o hombár, siló

� alapterület:

� lehet felül nyitott

� Hmax = 25…30 m

� siló: no > 1,5…2

� jelenségek: felboltozódás

• a fal súrlódás miatt az anyag feltapad

• cél: megszűntetése→bolygatórúd (vibrációs, pneuma[kus)

• beereszkedés balesetveszélyes:

o 2 ember + 1 felügyelő

o biztonsági öv, függesztő kötél

o légzésvédő készülék

� zárószerkezet:

• szelepes

• fogasléces

� ürítés: gravitációs úton

12. Komissiózó raktárak anyagmozgatási és komissiózási folyamatai

12.1 A raktári komissiózási feladatok jellemzése

A komissiózás fogalma:

• egy meghatározott áruválasztékból, adott árufajták, előre megadott megrendelések

(árukigyűjtési jegyzék) szerinti kigyűjtése

• egy vevő rendszerint több árufajtát rendel, ugyanakkor az egyes árufajtákból igényelt

mennyiség kisebb, mint a tárolási egységben lévő mennyiség

A komissiózással kapcsolatos fejlesztések:

• fő okai:

o a vevőkiszolgálás színvonalának növelését befolyásolja a komissiózás

minősége

o a vevő rövid idő alatt szeretné megkapni azt, amit rendelt

o készlet csökkenése: a vevők gyakran kis mennyiséget rendelnek, ezért nő a

komissiózási feladat

o e-kereskedelem is növeli a komissiózási feladatot

o élőmunka igényes, üzemeltetési költségek fele komissiózási költség

• főbb célkitűzések:

o komissiózási teljesítmény növelése

o a dolgozók munkakörülményének javítása

o komissiózási útvonal csökkentése

o komissiózási munka minőségének növelése, (hiányos, téves rendelések

csökkentése)

• fejlesztési irányok:

o műszaki megoldások fejlesztése

o megfelelő komissiózási eljárások alkalmazása

o szervezési megoldások fejlesztése

o rendelések számítógépes feldolgozása

o munkafolyamatok számítógépes irányítása, (optimalizálási feladat)

o bizonylat nélküli komissiózás elterjesztése (fény-, és hangvezérelt)

12.2 A komissiózó raktárak tipikus kialakítási lehetőségei

• a komissiózás helye befolyásolja a komissiózási munkafolyamatot

• a komissiózás történhet:

o a tárolótérben

o áruelőkészítő térben: ER visszaszállítása a tárolótérbe komissiózás

után/műszak végén

o külön komissiózó raktárban

• komissiózás helyének eldöntését befolyásoló tényezők:

o tárolási technológia: NGT, FT nem alkalmas komissiózásra, csak kézi

kiszolgálás esetén

• komissiózás helyének megválasztása:

Komissiózás a raktár tárolóterében

Komissiózás az áruelőkészítő térben

Komissiózás külön komissiózó raktárban

Alkalmazási terület

• a tárolandó tárolási egységek N száma közel azonos az áruféleségek C számával (N ≈ C)

• viszonylag könnyűek a kigyűjtendő áruegységek, az árukivétel segédeszközök nélkül lehetséges

• az egy árufajtából egyszerre igényelt mennyiség viszonylag kis hányadát teszi ki az egy tárolási egységben levő mennyiségnek

• viszonylag nagy (> 10) a megrendelésenkénti átlagos tételszám

• viszonylag rövid megrendelési átfutási idők

• gyakoriak a sürgős (soron kívül teljesítendő) megrendelések

• a tárolandó tárolási egységek N száma jóval nagyobb az áruféleségek (cikkelemek) C számánál (N >> C)

• viszonylag súlyosak és/vagy terjedelmesek a kigyűjtendő áruegységek, az árukivételhez segédeszközök szükségesek

• az egy árufajtából egyszerre igényelt mennyiség viszonylag nagy hányadát teszi ki az egy tárolási egységben levő mennyiségnek

• viszonylag kicsi (< 10) a megrendelésenkénti átlagos tételszám

• viszonylag hosszú megrendelés átfutási idők

• ritkán fordulnak elő sürgős (soron kívül teljesítendő) megrendelések

• a tárolandó tárolási egységek N száma jóval nagyobb az áruféleségek (cikkelemek) C számánál (N >> C)

• viszonylag könnyűek a kigyűjtendő áruegységek, az árukivétel segédeszköz nélkül lehetséges

• az egy árufajtából egyszerre igényelt mennyiség viszonylag kis hányadát teszi ki az egy tárolási egységben levő mennyiségeknek

• nagy (> 10) a megrendelésenkénti átlagos tételszám

• viszonylag rövid megrendelés-átfutási idők

Főbb előnyök

• egyszerű az anyagáramlás

• egyszerű az információáramlás

• rugalmasan alkalmazkodni lehet a változó igényekhez

• viszonylag rövidek a megrendelés-átfutási idők

• könnyen megszervezhető a sürgős megrendelések soron kívüli kielégítése

• viszonylag kicsik a beruházási költségek

• igen nagy komissiózási teljesítmények érhetők el

• optimálisan alakíthatók ki a komissiózási munkahelyek

• a komissiózással párhuzamosan egyéb tevékenységek is lehetségesek

• az árukivételhez egyéb segédeszközök is alkalmazhatók

• automatizálható a tárolótéri anyagmozgatás

• teljes mértékben automatizálható a tárolótéri anyagmozgatás

• jó az elérhető tárolótéri terület- illetve térkihasználás

• jó az elérhető tárolótéri terület-, illetve térkihasználás

Főbb hátrányok

• nagy tárolótér-méretek esetén viszonylag kicsik a komissiózási teljesítmények

• nem alakítható ki optimálisan a komissiózási munkahelyek

• a komissiózás miatt kedvezőtlen tárolástechnikai és szervezési megoldásokra lehet szükség

• bonyolult az anyagáramlás

• bonyolult információáramlás

• viszonylag hosszúak a megrendelés-átfutási idők

• kevésbé rugalmasan igazodik a változó igényekhez

• nehezen szervezhető meg a sürgős megrendelések soron kívüli kielégítése

• viszonylag nagyok a beruházási költségek

• bonyolult az anyagáramlás

• bonyolult információáramlás

• több anyagmozgatási és szervezési feladatot kell megoldani

• viszonylag nagyok a beruházási költségek

• áruutántöltés és komissiózás tárolótéren belüli komissiózás esetén

o térben kombinált: azonos közlekedési folyosóról történik

o térben szétválasztott:

� UÁ esetén automatikusan megvalósul

� komissiózás gyűjtőfolyosókról:

� árukigyűjtés komissiózási szintekről:

• komissiózási zónák kialakítása

o cél: komissiózási útvonal csökkentése

o N>>C esetén

o tartalék-raktárrész: minden árufajtából egy tárolási egység (pl.: diszkont

áruházak)

o előny:

� lerövidítjük a komissiózási útvonalat

� nagyobb teljesítmény

o hátrány:

� többlet anyagmozgatási feladat

� csoportosítani kell az árukat

12.3 Komissiózási szervezési megoldások:

• eltérhetnek a komissiózási lépések számában, és ezzel összefüggésben a rendelés

feldolgozási módok tekintetében

Komissiózási lépések száma:

• egylépéses komissiózás:

o közvetlenül a vevői megrendelések alapján gyűjtik ki

• kétlépéses:

1. lépés: a vevők által igényelt azonos árufajták kigyűjtése gyűjtő megrendelés

szerint

2. lépés: gyűjtő megrendelések szétválasztása, külső megrendelések

összeállítása

• megválasztás szempontjai:

Egylépéses komissiózás Kétlépéses komissiózás

Alkalmazási terület

• nagy (≥ 10) a rendelésenkénti • kicsi (< 10) a megrendelésenkénti

tételszám

• az egy tételben igényelt árumennyiség viszonylag nagy

• rövidek a megengedett megrendelési-átfutási idők

• viszonylag állandó a megrendelési struktúra

tételszám

• viszonylag kicsi az egy tételben igényelt árumennyiség

• megengedettek a viszonylag hosszú rendelés-átfutási idők

• változó megrendelési struktúra

• magas a gépesítési, automatizálási fok

Főbb előnyök

• kisebbek a szervezési munkaráfordítások

• rövidebbek a megrendelési-átfutási idők

• könnyen kielégíthetők a sürgős (soron kívüli) igények

• könnyebben korrigálhatók a tévedések

• nagyobbak az elérhető komissiózási teljesítmények

Főbb hátrányok

• kisebbek az elérhető komissiózási teljesítmények

• viszonylag nagyok az egy tételre jutó átlagos menetidők

• több a szervezési és anyagmozgatási ráfordítás

• hosszabbak a megrendelés-átfutási idők

• nehezebben elégíthetők ki a sürgős (soron kívüli) igények

A rendelés-feldolgozás különböző változatai:

• vevői megrendelések száma:

o = 1 → egyenkén[ feldolgozás

o > 1 → sorozatonkén[ feldolgozás

• egyes megrendelések komissiózási dolgozók közötti felosztása szempontjából

o egy ember – egy megrendelés (teljes vevői vagy gyűjtő komissiózás esetén):

kis alapterületű, homogén árukat tároló raktárak esetén, amikor a kigyűjtés

azonos funkciójú tároló zónákból történik

o egymás utáni: több tároló zónából több dolgozó egymás után végzi az

árukigyűjtést, a megrendelést és az árukigyűjtő eszközt is tovább adva

o párhuzamos: több dolgozó több tároló zónából egymással párhuzamosan

végzi a kigyűjtést

Egymás utáni feldolgozás Párhuzamos feldolgozás

Alkalmazási terület

• viszonylag kis komissiózási teljesítmény • viszonylag nagy komissiózási

• egy megrendelés viszonylag kisszámú (n < 10) tételből áll

teljesítmény

• egy megrendelés viszonylag nagyszámú (n > 10) tételből áll

Főbb előnyök

• viszonylag kis szervezési munkaráfordítások

• az egyes tárolási zónákban elérhető komissiózási teljesítőképesség jó kihasználtsága

• viszonylag rövid az egyes – sok tételből álló – megrendelések átfutási ideje

Főbb hátrányok

• az egyes tárolási zónákban elérhető komissiózási teljesítőképesség kisebb mértékben használható ki az előforduló esetleges várakozások miatt

• sok tételből álló megrendelések esetén viszonylag hosszúak a megrendelés-átfutási idők

• nagyobb szervezési munkaráfordítások

• rendelés-feldolgozás különböző változatai:

Példa: kétlépéses, párhuzamos rendelés-feldolgozással történő komissiózás folyamata

12.5 A komissiózás főbb anyagmozgatási részfolyamatai

Áruelőkészítés:

• statikus: a dolgozó megy az áruért

• dinamikus: az áru „megy” a dolgozóhoz (görgős asztal)

o komissiózási helyek különböző elrendezési változatai:

o a komissiózási munkahely kialakítása függ: a dolgozó egyszerre egy vagy több

megrendelés összeállítását végzi (több összeállítása kisebb forgalom esetén)

� egy dolgozó egyszerre egy megrendelés (A vagy B vagy …)

összeállítását végzi

� egy dolgozó egyszerre több megrendelés (A, B, C, D …) összeállítását

végzi

Árukivétel:

• kézi

• gépi: komissiózó robot

o dinamikus:

� helyhez kötött komissiózó robot

� portálrobot (sínpályán mozgó)

o statikus

� felrakógépre szerelt komissiózó robot

• kis mozgásterű, helyhez kötött komissiózó robottal működő raktári komissiózó

rendszer:

• „Romeo” nevű robottal működő komissiózó rendszer:

• „Komissioner Peters” márkanevű komissiózó robot elvi vázlata:

• ma a robotok alkalmazása még nem elterjedt

• alkalmazási feltétel: kellő szilárdságú, homogén módon kezelhető áruegységek

• előny: nagy komissiózási teljesítmény, kedvezőtlen környezeti feltételek esetén is

alkalmazható

Árumozgatás és –leadás:

• centralizált áruleadás: egy központi helyen történik a leadás

• decentralizált áruleadás: folyamatos működésű szállítógépre történik a leadás

• statikus áruelőkészítés esetén:

o H ≤ 2 m → KK, KET, KGT, FM

o H > 2 m →KOT, FG

• dinamikus áruelőkészítés esetén

o anyagmozgatási feladatok:

� TE szállítása a komissiózási munkahelyre

� megbontott TE-ek visszaszállítása a tárolótérbe

� kigyűjtött áruk szállítása az áru leadási helyre

12.6 Komissiózási eljárások, módszerek

• komissiózás főbb anyagmozgató részfolyamatoknak térbeni és időbeni kombinációs

lehetőségei eredményezik a különböző komissiózási eljárásokat

• az árukivétel lehetővé tétele érdekében egy helyre kell összehozni a komissiózó

rendszer elemeit:

o áruelőkészítési egységet, E (TE)

o árukigyűjtő eszközöket, ÁK (ÁÜ: üres; ÁT: teli)

o komissiózást végzőket (dolgozó, robot)

• a komissiózási eljárások alapvetően abban különböznek, hogy hol és hogyan hozzák

össze a komissiózó rendszer elemeit, hol történik az árukivétel, mely elemek azok,

amelyek állandóan az árukivételi helyen vannak, és melyeket kell oda eljutatni

• komissiózási eljárások:

o hagyományos komissiózás – statikus áruelőkészítés

o decentralizált komissiózás – statikus áruelőkészítés

o hagyományos komissiózás – dinamikus áruelőkészítés

o inverz komissiózás – dinamikus áruelőkészítés

o mobil komissiózás – statikus áruelőkészítés

A „hagyományos komissiózás – statikus áruelőkészítés” komissiózási módszer

Főbb előnyök Főbb hátrányok Alkalmazási terület

• kis beruházási költségigény

• egyszerűen, számítógép nélkül is megszervezhető

• rövidek a megrendelési-átfutási idők

• nagyfokú az alkalmazkodóképesség a teljesítményigények és

• széles áruválaszték és nagy készletek esetén hosszú komissiózási útvonalak, nagy létszám- és eszközigény

• nagy készletek esetén külön tartalék-raktár létesítése válhat szükségessé

• az áruutánpótlással

• rakodólapról rakodólapra komissiózás viszonylag kis áruválasztékből és árukészletből (a komissiózó zónában tárolt árukészlet max. 10 rakodólap/cikkelem), pl.: ipari és kereskedelmi központi raktárakban

az áruösszetétel változásaihoz

kapcsolatos munkafolyamatok zavarhatják a komissiózást, ha térben nem szétválasztott a két munkafolyamat

• komissiózás soros vagy utántöltős állványokon előkészített kis térfogatú áruegységek széles választékából; pl.: csomagküldő áruházi, gyógyszer-, kereskedelmi raktárakban az 1. komissiózási lépés végrehajtására

A „decentralizált komissiózás – statikus áruelőkészítés” komissiózási módszer

Főbb előnyök Főbb hátrányok Alkalmazási terület

• rövid komissiózási útvonalak, folyamatos munkavégzés

• minimális előkészítési, befejezési idők

• nagy komissiózási teljesítmények

• optimálisan alakíthatók ki az áruelőkészítési és leadóhelyek

• egymás melletti komissiózó zónákban dolgozók kölcsönös függősége

• csekély alkalmazkodóképesség a teljesítményigények változásához

• viszonylag nagy beruházási költség- és területigény

• nagy készletek esetén külön tartalék-raktár létesítése válhat szükségessé

• nagy komissiózási teljesítményigény kis térfogatú áruk széles választékából (> 10 ezer cikkelem); pl.: gyógyszer-, kozmetikai cikk- és irodaszer-kereskedelmi raktárak

A „hagyományos komissiózás – dinamikus áruelőkészítés” komissiózási módszer

Főbb előnyök Főbb hátrányok Alkalmazási terület

• nagy komissiózási teljesítmények

• ergonómiai szempontból kedvezően alakíthatók ki a komissiózási munkafeltételek, az árukivétel különböző segédeszközökkel könnyíthető meg

• nagyfokú az alkalmazkodóképesség az áruösszetétel változásaihoz

• helytakarékos tárolási megoldások

• a be- és kiszállító rendszer nagy beruházási költségigénye

• az áru előkészítési folyamat költséges

• kétlépéses komissiózás esetén viszonylag hosszúak a rendelés-átfutási idők

• az áruelőkészítés korlátozott teljesítménye miatt kevésbé rugalmasan tudja követni a teljesítményigények

• nagy komissiózási teljesítményigény és széles választék esetén, ha az azonos cikkelemet tartalmazó külső megrendelések sorozatban dolgozhatók fel (azaz különösen alkalmas a kétlépéses komissiózás első lépésére)

• ha kivételi egységek nagy tömegűek és/vagy terjedelmesek

• ha az árukivétellel párhuzamosan egyéb

alkalmazhatók a tárolótérben

változását ráfordításigényes tevékenységet (pl.: számlálás, mérlegelés, levágás) is el kell végezni

12.7 Bizonylat nélküli komissiózási rendszerek

• a dolgozók online kapcsolatban állnak az irányítási rendszerrel

• előnye:

o könnyebb árukigyűjtés, nem kell állandóan az árukigyűjtési jegyzéket nézni

o nagyobb (50 %-kal) komissiózási teljesítmény, mint a papíralapúnál

o hibák, tévedések száma csökken

o azonnal jelezhető az áruhiány az irányító rendszer számára

o elmarad a nyomtatvány, papírbeszerzési költség

o dolgozók teljesítménye könnyen értékelhető

Vezetékes átvitellel működő rendszer:

• decentralizált komissiózás - statikus áruelőkészítés esetén alkalmazható

o fényvezérelt rendszerek (pick to light)

• árukigyűjtő eszközön megjelenik a megrendelés azonosító, ezt leolvassák a vonalkód

scannerrel, ezután a rendszer bekapcsolja a tárolóhelyek kijelzőlámpáit

• alkalmazási terület:

o nagy komissiózási teljesítmény esetén (> 10.000 tétel/nap)

o nagy cikkelem szám (> 600 áruféleség)

o apró gyógyszerek, alkatrészek stb.

• hátrány:

o nagy beruházási költség

o nagy kábelezési-szerelési ráfordítás

o kevésbé rugalmas rendszer, (de a komissiózó zóna változtatható)

o csak decentralizáltnál lehet alkalmazni

Vezeték nélküli adatátvitellel működő rendszer:

• rádiós adatátvitel

• infravörös fénnyel való átvitel csökken, mert optikai rálátás szükséges, kisebb (max.

50-60 m) hatótávolság

• mobilterminálok:

o kijelzőjén megjelennek a komissiózási utasítások (mennyiség, tárolóhely

kódja)

o a dolgozó kapcsolatot tud tartani a számítógéppel (billentyűzettel, lézeres

vonalkód leolvasóval)

o hordozható mobilterminál

o komissiózó gépre/eszközre szerelt (Data Mobil)

• hangvezérelt komissiózási rendszer (Voice Picking)

o a dolgozó mobil számítógépekbe épített rádiós adatátviteli egység

segítségével tartják a kapcsolatot az irányítással (övtáska, fejhallgató,

hangszóró, mikrofon)

o az utasításokat a dolgozó szóban kapja meg

o előny:

� nem kell kijelzőt nézni

� nincs szükség adatbevitelre

� kicsi a hibák és tévedések aránya

o hátrány:

� nagyobb odafigyelés szükséges

13. Raktári elrendezés

13.1 A raktári áruelhelyezés lehetséges módjai

Kötött helyfoglalásos áruelhelyezés (fixed location, feste Lagerplatzordnung):

• jellemzés:

o minden egyes cikkelemnek előre meghatározott tárolóhelye van, és csak ott

tárolhatók

o más áruféleség nem helyezhető ezekre a helyekre, ha azok éppen üresek

• előnye:

o kisebb szervezési munkaráfordítás

o számítógépes nyilvántartás nem szükséges (gyakorlott dolgozó számítógépes

támogatás nélkül is megtalálja az áru helyét)

• hátrány:

o nagy tárolókapacitás/helyigény → nem vehetők igénybe az üres tároló helyek

más cikkelemek tárolására

Szabad helyfoglalásos áruelhelyezés (random location, caotische Lagerplatzordnung):

• jellemzés:

o az üres tárhelyekre (ha ezek fizikailag alkalmasak) bármelyik cikkelem

betárolható

• előnye:

o kisebb tárolási kapacitás igény

• hátránya:

o számítógépes raktári nyilvántartási rendszer szükséges, amely mindenkor

tudja mely cikkelemet, illetve mely részmennyiségét melyik tárolóhelyen és

mióta tárolják (FIFO elv alkalmazása)

Zónás kötött helyfoglalás:

• egy meghatározott cikkcsoport egy meghatározott tároló zónában tárolható

• a zónán belül egyes cikkelemek bárhol elhelyezhetők

13.2 Alkalmazási területek

Szabad helyfoglalás:

• nagy tartalékkészletet tároló raktárak esetében

• fontos szempont a helytakarékos megoldás

• automatizált magasraktárakban

Kötött helyfoglalás:

• komissiózó raktárakban, statikus áruelőkészítés esetén

• számítógépes támogatás nincsen

Zónás kötött helyfoglalás:

• nem nagyobb a tárolóhely igény, mint a szabad helyfoglalásnál

• a zónák száma nem túl nagy (egyes zónák tárolókapacitása helyesen van

megállapítva)

o fontos a villamagasság helyes beállítása (magasság-előválasztó berendezés)