1

Logisztikai rendszerek (KOKUA116)

Bevezetés

- a tantárgy oktatásának célja: a logisztika fogalmának meghatározása, a logisztikai szemléletmód megismertetése, a logisztikai rendszerek és folyamatok összetevőinek felvázolása

- a tantárgy felépítése: I. rész: technológia, II. rész: informatika

- irodalmak:

� Dr. Tarnai Júlia: Logisztikai rendszerek I., + Ábrák (elektronikus tananyagok)

� Dr. Prezenszki J. (szerk.): Logisztika I. (Bevezető fejezetek) Tankönyv („Kék könyv”)

� Előadási óravázlat (elektronikus anyag)

� Informatikai anyagok (Dr. Tokodi Jenő adj. adja meg)

- számonkérés: félévközi jegy, az első zh. az I. rész, a második zh. a II. rész anyagából

A logisztika fogalmának levezetése

1. A logisztika kialakulása MÉRFÖLDKÖVEK!!! A logisztika fogalma (kiemelni a lebonyolítást!)

LOGISZTIKA: anyagok, energiák, információk stb. rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának létrehozásával, irányításával és lebo-nyolításával kapcsolatos tevékenységek összessége.

LOGISZTIKA = EGYÜTTM ŰKÖDÉS!!!

2

2. A szolgáltatási színvonal és a logisztikai költségek összefüggése Költség

Összes költség

Logisztikai költségek

A logisztikai szolgáltatásokhiányosságai, hibái miattitöbblet költségek

Optimális érték Szolgáltatási színvonal

3. A logisztikai fejlesztések célkitűzései - a logisztikai hatékonyság növelése - a logisztikai szolgáltatási színvonal növelése - a logisztikai teljesítmények növelése - a logisztikai költségek csökkentése - környezetvédelmi célok (légszennyezés, zaj stb.) - humanitárius célok (ergonómia, gépesítés stb.)

4. A logisztika rohamos fejlődésének okai - a piacgazdaság térhódítása - a termelés technikai, technológiai fejlesztése nehéz és drága (lásd fenti

ppt!) - a globalizáció kiterjedése - a gyártási mélység csökkenése - a logisztika területén jól felhasználhatók a már kipróbált és bevált

eljárások (operációkutatás, szimuláció stb.) - az információtechnika (IT) fejlődése, elterjedése

LOGISZTIKA = LEHET ŐSÉG/KÉNYSZERŰSÉG!!!

3

5. A logisztikai rendszerek struktúrája

6. A logisztikai folyamatok struktúrája

A logisztikai folyamatok alapvetően két fő csoportba sorolhatók:

- az anyagáramlást megvalósító fizikai folyamatokra és - az anyagáramlással kapcsolatos információs folyamatokra.

Az anyagáramlást megvalósító fizikai (röviden anyagáramlási)

folyamatok további két csoportba sorolhatók:

- a logisztikai alapfolyamatokra, és az ezekkel kapcsolatos

- kiegészítő folyamatokra.

A logisztikai alapfolyamatok: a rakodás (R), a szállítás (S) és a tárolás (T).

Logisztikai rendszer

Makrologisztikai Mikrologisztikai Metalogisztikai

Vállalati Katonai Egyéb szervezethez tartozó

Iparvállalati Kereskedelmi vállalati

Szolgáltató vállalati

Logisztikai rendszerLogisztikai rendszer

Makrologisztikai Mikrologisztikai Metalogisztikai

Vállalati Katonai Egyéb szervezethez tartozó

Iparvállalati Kereskedelmi vállalati

Szolgáltató vállalati

Logisztikai rendszer

Makrologisztikai Mikrologisztikai Metalogisztikai

Vállalati Katonai Egyéb szervezethez tartozó

Iparvállalati Kereskedelmi vállalati

Szolgáltató vállalati

Logisztikai rendszerLogisztikai rendszer

Makrologisztikai Mikrologisztikai Metalogisztikai

Vállalati Katonai Egyéb szervezethez tartozó

Iparvállalati Kereskedelmi vállalati

Szolgáltató vállalati

4

A kiegészítő logisztikai folyamatok: a csomagolás, a komissiózás, az egységrakomány-képzés, illetve -bontás, az ellenőrzés.

7. A logisztika fejlődésének irányai Megatrendek: - globalizáció - az információs és kommunikációs (I+K) technológiák fejlődése - az e-gazdaság kialakulása, elterjedése - a termékek életciklusának rövidülése - vevőintegráció

Megrakás

Logisztikai alapfolyamatok

Rakodás

R

Szállítás

S

Tárolás

T

Kirakás Átrakás Külső

szállítás

Üzemi bel-

ső szállítás

(anyag-

mozgatás)

Tartós

(hosszú

időtarta-

mú) tárolás

Átmeneti

(rövid idő-

tartamú)

tárolás

Munka-

helyi anyag-

mozgatás

Munka-

helyek

közötti

anyag-

mozgatás

Üzemré-

szek (rész-

legek) kö-

zötti anyag-

mozgatás

5

A termékek életciklusának alakulása

Mindezek hatására a logisztikai követelmények átalakulnak:

- világméretű ellátási/termelési/elosztási HÁLÓZATOK jönnek létre - a gyártási mélység csökken - az e-kereskedelem elterjed - az idő szerepe felértékelődik - a minőségi követelmények szigorodnak - megnövekszik az igény a KOMPLEX logisztikai szolgáltatások iránt.

Vállalati logisztikai rendszerek

1. A vállalati logisztika feladata A vállalati logisztikai rendszerek feladata a vállalat és a beszerzési, valamint az értékesítési piacok közötti, továbbá a vállalaton belüli anyagáramlás, és a hozzá kapcsolódó információáramlás megtervezése, megszervezése, lebonyolítása, irányítása és ellenőrzése.

6

Keresztmetszeti funkció: ÁBRA!!! A legáltalánosabban megfogalmazható cél: a vevői elégedettség biztosítása, ezáltal a versenyképesség és a piaci részesedés megtartása, ill. növelése.

2. A vállalati logisztika részterületei - ellátási (beszerzési) logisztika: a beszerzési piacok és a vállalat

(alapanyag raktára) közti kapcsolatok - termelési (gyártási) logisztika: a vállalaton belüli (alapanyag raktártól

a késztermék raktárig) kapcsolatok - elosztási (értékesítési) logisztika: a vállalat (késztermék raktára) és az

értékesítési piacok közötti kapcsolatok - hulladékkezelési logisztika: a hulladékok gyűjtése, szétszerelése,

válogatása, a nem felhasználható anyagok megsemmisítése

AZ EGYIK LEGKEMÉNYEBB MÉRFÖLDKŐ: A KÍNÁLATI PIAC !!!

3. A vevőkiszolgálás színvonalát meghatározó tényezők - a szállítási (logisztikai) szolgáltatások színvonala - a fizetési feltételek - a garanciális szolgáltatások színvonala - az alkatrész utánpótlás megbízhatósága - a vevőszolgálat minősége

Beszerzésipiac

Értékesítésipiac

Vállalat

Megrendelések 2

Piaci adatok

Alap-, segéd-, ésüzemanyagok,

félkész- és késztermékek

Megrendelések 1

Áruadatok

Félkész- éskésztermékek

+ HULLADÉKKEZELÉSI LOGISZTIKA

Logisztikai-, költség- és teljesítményellenőrző rendszer

VEZETÉS

TERMELÉSILOGISZTIKA

BESZERZÉSILOGISZTIKA

ÉRTÉKESÍTÉSILOGISZTIKA

anyagáramlásinformáció áramlás

7

4. A logisztikai szolgáltatási színvonal fő meghatározó elemei - szállítási idő - a szállítások megbízhatósága - szállítóképesség - szállítási készenlét (promt szállítások) - a szállítások rugalmassága - a szállítások minősége

5. A vállalati logisztikai rendszerek irányítási szintjei - stratégiai szint: hosszú távú célkitűzések - taktikai szint: a célok elérési módja - operatív szint: az anyag- és információáramlás lebonyolítása

6. Ellátási lánc menedzsment (SCM) Beszállítók + Termelők + Logisztikai szolgáltatók + Vevők logisztikai rendszerének hatékony összekapcsolása: értékteremtő folyamat. Ennek irányítása az SCM lényege. Kétféle magatartás: - versenyszellemű a konkurensekkel szemben - együttműködő a láncon belül.

Az értékteremtő folyamat irányításának feladata: a vevők igényei szerint alakítani az ellátási láncot: CRM (Costumer Relationship Management) stratégia.

Csomagolás, egységrakomány-képzés

Csomagolás (A termékek 98 %-a eredeti állapotában alkalmatlan a rakodásra,

szállításra, tárolásra, értékesítésre).

- Főbb árucsoportok -- darabáruk

-- ömlesztett tömegáruk

-- folyadékok

8

-- gázok

-- egyéb áruk (pl. élő állat)

- Darabáruk: szilárd, vagy szilárd burkolattal ellátott áruk, egyedileg, vagy ER formájában szállítva, alakjukat nem, vagy csak

kis mértékben változtatják meg.

- Ömlesztett tömegáruk: különböző szemnagyságú részekből álló, de

egynemű anyagok (pl. szén, sóder, termények),

amelyeket egyszerre, nagyobb tömegben,

csomagolatlanul szállítanak.

- Veszélyes áruk Tulajdonságaik révén veszélyeztetik az RST folyamatok során az emberek,

állatok életét, egészségét, és/vagy károsak a környezetre. Kezelésük külön

szaktudást és engedélyt igényel.

- Csomagolási alapfogalmak

-- csomagoló eszközök (dobozok, ládák, zsákok, palackok stb.)

-- csomagolási segédeszközök (kötözők, párnázó anyagok, címkék

stb.)

-- csomagoló anyagok (papír, fa, fém, üveg, műanyag, textil és

ezek kombinációi)

A csomagolás feladatai

- védelmi � áru védelme az RST igénybevételektől (mechanikai,

klimatikus, biológiai, sugárzási), és a tudatos károkozástól

(lopás, termékcsere)

� környezet védelme a veszélyes, mérgező, szóródó árukkal

szemben

- raktározási, szállítási, árukezelési

9

� könnyű kezelhetőség

� biztonságos megfogás

� egymásra rakhatóság

� egységes méretek

� gépesített, ill. automatizált am-ó, rakt-ó rendszerekben való

alkalmazhatóság

- áruazonosítási, információ hordozó (aut. áruazonosítás, jelölés, nyomon

követés, elektronikus adathordozó)

- értékesítési, marketing szerep („néma eladó”)

- felhasználói (jó megfoghatóság, nyitás, zárás)

A csomagolás fajtái rendeltetés szerint

- fogyasztói (amiben megvesszük, közvetlenül érintkezik a termékkel)

- gyűjtő (meghatározott mennyiségű azonos termék, vagy fogyasztói

csomagolás védőburkolata, a log-ai és ker-i tevékenységek

támogatására)

- szállítási (raktározási, szállítási, árukezelési funkció)

Az egyes kategóriák átfedhetik egymást (TV fogyasztói csom-a egyben

szállítási is).

A csomagolásokra és újrahasznosításukra nemzetközi előírások (EU, ISO,

CEN /Európai Szabványügyi Szervezet/).

Egységrakomány képzés

Egységrakományok: kisebb méretű és tömegű árukat nagyobb méretű és

tömegű, géppel kezelhető egységekké fogunk össze.

10

Az egységrakomány lehetővé és egyben szükségessé teszi a gépesítést.

Egységrakomány-képző eszközök:

- szállító- és tárolóládák, rekeszek

- rakodólapok

- konténerek

Anyagmozgató rendszerek

1. Feladatuk A mikrologisztikai rendszereken belüli anyagáramlás megvalósítása (az

ehhez kapcsolódó információáramlással együtt).

- fő funkció: helyváltoztatás

- kiegészítő funkciók:

-- gyűjtés

-- elosztás

-- tárolás

-- osztályozás

2. Főbb csoportjai - Termelési rendszereket kiszolgáló anyagmozgatási rendszerek

-- feladatai:

* üzemrészek közötti (pl. épületek közötti) anyagmozgatás

* üzemrészeken belüli (pl. munkahelyek közötti) anyagm.

* munkahelyi anyagmozgatás, anyagkezelés

-- csoportjai:

* hagyományos gyártási rendszereket kiszolgáló am-ó r-ek

* integrált, rugalmas gyártórendszereket kiszolgáló am-ó r-ek

- Raktári rendszereket kiszolgáló anyagmozgató rendszerek

11

-- áruelőkészítő téri anyagmozgatás

* áru fogadása, betárolásra való előkészítése

* áru kiszállításra való előkészítése

-- tárolótéri anyagmozgatás

* be- és kitárolás

* tárolótéri komissiózás

Rakodóhelyi anyagmozgató rendszerek

-- üzemi rakodóhelyek – kapcsolatot létesít a külső szállítással

-- közlekedési rakodóhelyek

* be- és/vagy kirakóhelyek

* különböző közlekedési alágazatok kapcsolódási helyein (átrakás!)

* különböző nyomtávú vasutak kapcsolódási helyein (átrakás!)

* kombiterminálok

- Egyéb anyagmozgató rendszerek Pl. kórházi, könyvtári, banki, színházi, múzeumi stb.

3. Az anyagmozgató rendszerek összetevői - Az anyagmozgató rendszerek al- és részrendszerei

-- alrendszerek: egymástól függetlenül, elkülönülten működő rendszerek

* „ember”

* gép-eszköz

* szállítópálya

-- részrendszerek: valamennyi alrendszer együttműködését koordinálja,

szervezi, keresztmetszeti funkciót tölt be

* információs

12

* irányítási

- Ember alrendszer

- Gép-eszköz alrendszer -- kézi anyagmozgató eszközök

* egyszerű segédeszközök (horgok, fogók, tapadókorongok,

görgők, emelőrudak stb.)

* szállítóeszközök (kézi kocsik, kézi targoncák)

* emelőeszközök (alátámasztva emelők, függesztve emelők)

-- anyagmozgató gépek

*folyamatos működésű anyagmozgató gépek

A folyamatos működésű szállítógépek általános jellemzői:

- az üres és a rakott menet nem választható szét - a szállítóképesség nem függ a szállítási távolságtól - a szállítóképesség nem függ a kezelő gyakorlottságától - az anyag felvétele és leadása a gép működése (mozgása) közben történik - többnyire azonos nyomvonalon, azonos irányba szállít - kis helyigény.

** hordozóelemes (szállítószalagok, konvejorok stb.) gépek

** helyben maradó alátámasztáson továbbító gépek

i) vonóelemes (kaparószalag, rédler)

ii) vibrációs

iii) forgóelemes (szállítócsiga)

iv) hajtott szállítópályák

v) gravitációs szállítópályák (csúszdák, görgősorok)

** áramló közegben továbbító (pneumatikus, hidraulikus)

gépek

13

* szakaszos működésű anyagmozgató gépek

** padlószinti, sínpályához nem kötött gépek

i) önjáró daruk (autódaru, önjáró daru)

ii) szakaszos működésű rakodógépek (homlok-,

fejfölötti- és forgórakodók, géplapátok)

iii) gépi hajtású targoncák (vontató-, szállító és

emelőtargoncák)

** padlószinti, sínpályához kötött gépek

i) bakdaruk

ii) híddaruk, rakodóhidak

iii) portáldaruk

iv) toronydaruk

v) raktári felrakógépek

** nem padlószinti, sínpályához kötött gépek

i) futódaruk

ii) függősínpályák

** helyhez kötött anyagmozgató gépek

i) álló oszlopos forgódaruk

ii) konzolos daruk

iii) felvonók

-- kiegészítő segédeszközök pl. tehermegfogó eszközök, ER képző

eszközök

- Szállítópálya alrendszer Az ember és az eszköz-gép alrendszer aktív elemeinek, illetve maguknak

az áruknak, anyagoknak helyváltoztatását lehetővé tevő kiépített

létesítmények. Pl. burkolt utak, sínpályák.

14

Nem minden esetben lehet elválasztani a gép-eszköz alrendszert és a

szállítópálya alrendszert pl. görgős szállítópálya, hevederes szállítószalag

stb.

- Információs és irányítási részrendszer -- feladatai:

* a szükséges információk feldolgozása

* az anyagáramláshoz kapcsolódó információ-áramlás

megvalósítása

* a folyamatok beindítása, befolyásolása, nyomon követése,

leállítása

-- csoportjai:

* emberi (hagyományos)

* számítógépes

Raktározási rendszerek

Alapfunkció: a termelés és a fogyasztás időbeli eltolódásának áthidalása.

Egyéb logisztikai funkciók: csomagolás, árazás, címkézés,

válogatás stb.

A raktári rendszerek összetevői:

- alrendszerek:

-- tárolóberendezések alrendszere

-- anyagmozgató alrendszer

-- épület- és létesítmény alrendszer

-- energiaellátó alrendszer

-- karbantartó-javító alrendszer

15

- részrendszerek:

-- információs részrendszer

-- irányítási részrendszer

Darabáru raktározási rendszerek

Darabárus tárolási rendszerek

Egyedi áruk EgységrakományokTárolási egységek

Állvány nélküli

statikus

Állványos

statikus

Állványos

dinamikus

Tárolási rendszer

Anyagmozgató rendszer

Kézi vagy kézi eszközös

Targoncás DarusÁllvány-

kiszolgáló-

gépes

Egyéb (pl.robotos)

Tárolási rendszerek

Az állványok nélküli tárolás feltételei:

- halmazolhatóság (vagy az áru, vagy a csomagolás, vagy az ER-képző

eszköz teherviselő)

- egy –egy árufajtából nagyobb mennyiség tárolandó

16

- nem szükséges minden egységhez közvetlenül hozzáférni

- nem lényeges a fi-fo

- a belmagasság jól kihasználható

A tárolandó terület felosztása, elrendezése

Soros, tömbös és vegyes tárolás

Állványos, statikus tárolási rendszerek

- polcos állványos

- tárolóládás állványos

- rekeszes állványos

- át- illetve bejárható állványos

- különleges állványos

Állványos, dinamikus tárolási rendszerek

- utántöltős állványos

- gördíthető

- körforgó

Magasraktárak

- egylégterű

- darabárut tároló

- állványos

- különleges kiszolgáló rendszere van

- magasabb, mint a „szokványos” targoncákkal kiszolgálható raktárak

17

Raktári anyagmozgató rendszerek

- kézi

- targoncás

- darus

- felrakógépes

- különleges

Ömlesztett anyagok tárolási rendszerei

- zárttéri tárolás

-- hombárban

-- csarnokban

- szabadtéren

Raktári készletszabályozási rendszerek

Mikor: állandó időközönként (t), vagy egy minimális szint (s) elérésekkor.

Mennyit: a megrendelési tételnagyság állandó (q), vagy annyi, hogy egy adott

max. szintet (S) elérjen.

Készletgazdálkodási alapstratégiák:

- (t;q): állandó időközönként azonos mennyiséget rendelünk

- (t;S): állandó időközönként olyan mennyiséget rendelünk, amellyel egy

adott maximális (S) készletszint elérhető

- (s;q): egy minimális (s) készletszint elérésekor adott, állandó (q)

mennyiséget rendelünk

- (s;S): egy minimális (s) készletszint elérésekor olyan mennyiséget

rendelünk, amellyel egy adott maximális (S) készletszint elérhető

18

Áruszállítási rendszerek

Az áruszállítási feladatok főbb jellemzői

- a szállítandó áruk, illetve a szállítási egységek jellemzői (alak, méret,

tömeg stb.)

- az egyszerre szállítandó árumennyiség nagysága (mekkora szállítóeszköz

kell)

- a feladási és leadási helyek földrajzi elhelyezkedése – szállítási távolság

- a szállítások gyakorisága, rendszeressége

- a szállítások időtartamával, időpontjával kapcsolatos korlátozások

Az áruszállítási rendszerek fejlesztésének fő irányai (hazai)

- az infrastruktúra (pálya) és az eszközök fejlesztése

- a kombinált szállítás preferálása

- a logisztikai központok országos hálózatának kiépítése

- a városi áruszállítások fejlesztés

- EU-konform, integrált logisztikai információs és szállításirányítási

rendszerek bevezetése és alkalmazása

Szállítási láncok

Egymással műszaki és szervezési szempontból összekapcsolt (összehangolt) RST

folyamatok sorozata az áruáramlás megvalósítása céljából.

Közvetlen és közvetett (összetett) szállítási láncok

- közvetlen: nincs átrakás!

- közvetett (összetett)

• hagyományos: az árut, vagy az ER-képző eszközt

rakják át

• kombinált: intermodális egységet raknak át

- integrált szállítási (logisztikai) láncok: belső mozgatás + külső szállítás + IT

= egységes anyagáramlási rendszer

19

Kombinált áruszállítási rendszerek

- konténeres szállítás

- tágabb értelemben vett huckepack szállítás

• közúti/vasúti

• közúti/vízi

• vasúti/vízi

• folyami/tengeri

Közúti/vasúti kombinált szállítási rendszerek

- rakszelvény probléma

- megoldások

• Ro/La

• csereszekrényes szállítás

• félpótkocsik szállítása (daruzható, nem daruzható)

• bimodális rendszerek

Logisztikai/áruforgalmi központok

1. A logisztikai központok kialakulása

- az anyagáramlásban bekövetkezett változások okai

-- korszerű technikai, technológiai módszerek kiterjesztése az

ellátás-elosztás területére

-- az ellátás-elosztás JIT-elv szerinti megszervezése

-- a gyártási mélység csökkenése → az ellátási-elosztási kapcso-

latok fokozódó jelentősége

-- áttérés a megrendelésre gyártás rendszerére

- az anyagáramlásban bekövetkezett változások következményei

20

-- bonyolult, sok résztvevős kapcsolatok az ellátási és az elosz-

tási oldalon egyaránt

-- korszerű tervezési, szervezési, irányítási módszerek alkalmazása

az integrált anyagáramlás megvalósítása céljából

-- az ellátó és a fogyasztó közötti kapcsolatok szelektált fejlesztési

igénye mind a közvetett, mind a közvetlen szállítási kapcsolatok-

ban

- a közvetlen szállítás hagyományos (raktárból-raktárba) módja

nagy készletek, magas költség de egyszerű szállítás, bizton-

ságos ellátás

- a közvetlen szállítás JIT-elv szerint (mozgótárolás, minimális bizton-

sági készlet) → csak nagy szállítási intenzitás esetén gazdaságos, koc-

kázatos ellátás

- közvetett szállítás ún. kihelyezett raktár bekapcsolásával

A kihelyezett raktár a közvetlen szállítás adaptálható előnyeit kihasználva,

valamint a termelésidegen feladatokat (szolgáltatásokat) átvállalva és

koncentrálva válik logisztikai szolgáltató központtá.

A kihelyezett raktárak először a felhasználó, majd az ellátó feladatait vették át.

A logisztikai központok több közlekedési alágazat találkozási pontjainál

alakultak ki.

A kezdetektől fogva törekvés mutatkozik a logisztikai központok országos,

illetve nemzetközi hálózat(ok)ba való kapcsolására.

21

2. A logisztikai központok szolgáltatásai

- logisztikai alapszolgáltatások

-- szállítás-előkészítés

-- szállítás

-- rakodás

-- raktározás

-- informatikai szolgáltatások

-- finishing szolgáltatások

- logisztikai kiegészítő szolgáltatások

-- járművek, rakodógépek bérbeadása, javítása, karbantartása

-- vámkezelés

-- tanácsadás

-- biztosítás

-- oktatás

- egyéb szolgáltatások

-- posta

-- bank

-- étterem

-- szálloda

-- vagyonvédelem

-- reklám

22

-- csomagküldő

-- kiállítás-szervezés és -rendezés

-- stb.

3. A logisztikai központok főbb típusai a közlekedési kapcsolatok szerint:

- közúti/vasúti, illetve

- közúti/vasúti/vízi

kapcsolattal rendelkező LSZK alakítható ki.

4. A hazai logisztikai központok kialakításával kapcsolatos elképzelések

5. Virtuális logisztikai központok