Lund Anépfőiskola gyemekkora0001

8/20/2019 Lund Anépfőiskola gyemekkora0001

http://slidepdf.com/reader/full/lund-anepfoiskola-gyemekkora0001 1/6

A nepfoiskola gyermekkora

(Fordit6: Dan Mark)

A dan nepfOiskola tortenete a mozgalmas 1848-as esztendo elott veszi kezdetet. Az indu-

las feltetele azon gondolatok letrejotte, amik Gnmdtvig nepfOiskolai irasaibanjelentek meg

eloszor, valamint a politikai mozgol6das legkore, ami kiHonbozo m6dokon ebresztgette ne-

piinket abban az idoben. A negyvenes evek a komoly elokesziilet ideje is volt va lamely az if-

jusagnak sz616 iskola alapitasar61, es egyes kiserletek is tortentek a megval6sitasra, de csak

egy maradt eletkepes a teljesen llj fOlmatlmlll iskolak koziil, a Redding Nepfoiskola.

A provinciak tanacsad6 testiileteinek letrehozasa, valamint a nagyobb politikai szabad-

sag igerete, egyiitt az onkOlmanyzatisag kezdeteivel megteremtette az igenyt a parasztsag-

ban, - kiilonosen ott, ahol ellentetek voltak koztiik es a hivatalnokok koz6tt - olyan nepfel-

vilagosftasra, amire a hivatalos altalanos iskola nem volt kepes. Ez t6bb helyen kiserletek-

hez vezetett az esti iskolakkal, valamint egy fajta ut6iskolazassal ezekben az atmeneti evek-

ben. A paraszti korok iskola koriili vitai kozi.il jelentos volt az, amely a "Bevezeto javaslat

egy oktatasi intezmeny erdekeben a paraszti ifjusag szamara" cimet viselte, anlit a nyugta-

lan, es eleszto agitator Rasmus S0rensen tanar adott ki 1843-ban, es aki korbe utazvan az or-szagban pr6balt ehhez penzt is gyiijteni. A Falster-i Foldmllves egyesiilet, es a Randers me-

gye deli reszen, es Holbrek-ben tevekenykedo onkormanyzati egyesi.iletek megsziUtek az is-

kolai tervekkel foglalkoz6 vitak6r6ket, ami ugyan nem vezetett gyakorlati eredmenyhez.

MagaRasmus S0rensen szi.ilOfoldjen pr6balt letrehozni egy nepfOiskolat Uldum-ban, ami ki-

tartott egy par h6napig 1848-49 telen.

Egy a parasztok altai Roskilde-ben a hat6sagokhoz beadott kerveny kapcsan megvitattak

egy magasabb parasztiskola lehetosegenek kerdeset, es ket evvel kesobb Viborg fObiraja

With megfontolta nepfOiskolak alapitasat, aminek eredmenyekepp javaslatara bizottsag ala-

pittatort negy eszakjyllandi nepfoiskola alapitasanak elomozditasara.

Hatalmas jelentosege volt annak, hogy Grundtvig gondolatai egy ifjaknak sz616 iskola-

r61 ily korai idopontban erdeklodest keltettek, es inspiraltak orszagszerte valamit tenni. A

Viborg-ban zajl6 egyezkedeseket a Redding NepfOiskola tapasztalatai dominaltak, es azok

a tezisek, amiket Flor professzor adott kozre az iskola 1846-os mllkodesevel kapcsolatban.

Ugyanezen tapasztalatok alapjan targyaltak az ifjllsagi iskolak lehetosegenek kerdeset az

orszagos foldmllves talalkoz6n Odese-ben I 846-ban, miutan a bevezetot tmt6 sz6nk C.M.

Poulsen tanitott a R0ddillg N epfOiskolan, es Flor is reszt vert a targyalasokon. A nepfoiskola

pedig Gl1.mdtvig befolyasa alatt miik6d6tt.

Az iskolaalapitast nem az 0 gondolatai inspiraltak ugyan, de peldat mutatott mindenfeIe.

Egy pelda ene, hogy 1840 szeptembereben Klenze (aki a huszitaknal tanult korabban Chris-tiansfeld-ben) a Hamburg k6zeleben fekvo Uetersen-ben nyilt levelet kiildott a Slesvig-

Holstein-i hat6sagoknak, amiben utalva a paraszti tarsadalom tudasigenyere, es ennek sziik-

segessegere, hogy megfeleloell viselkedhessellek a polgari nyilvanossaggal kapcsolatban,

88



javasolta egy n6venytenneszto iskola alapitasit ligyes 6nkonnanyzati vezetok, es kepvise-

lojel6ltek szamara. Gondolatait tamogatta a rendsborg-i F6ldmiives egyesiilet, es 1842 ok-

t6bereben megkezdhette mllnkajat a Rendsborg NepfOiskola 29 tanul6val. Klenze javaslata-

rareflektalt egy bizonyos "Eszakslesvigi" aInevu (val6szinuleg P. Hiort Lorenzen) a Danne-

virke lljsagban, es hozzafuzte az iskolaalapitas hirehez, hogy az orszagban talan sehol nem

volt ekkora sZiikseg hason16ra, mint Eszakslesvigben, ahol minden magasabb szintil oktata-si intezmeny nemet volt, es javasolta, hogy errol a kerdesrol nyilvanos targyalasokat folytas-

sanak. Evvel a cikkel kezdod6tt S~mderjylland-on a nepfOiskola iigy megvitatasa. Nyugat-

. slesvig-ben pedig egy sor lelkesz foglalkozott az ilggyel, akik k6ziil t6bben Grlldntvig tanit-

vanyai voltak, de az 0 igyekezetiik zatonyra futott az erintett parasztok ertetlensegen. Csak

amikor a nemzeti ebresztes felelesztette, es megmozditotta a keleti teriiletek parasztjait volt

kepes az iskolat az ifjusagnak gondolat va16va vaIni. Egy nepfOiskolamegnyitasa volt a leg-

elso feladata az 1843-ban alapitott Slesvig Egyesiiletnek, es a nepfOiskola, k6sz6nhetoen

Flor befolyasanak egy grundtvigi iskola lett. Ehhez az aldast Skamling-ban adta, ott tmtott

beszedeben 1844. julius 4-en.

Az uj iskolanak Haderslev megyeben kellett lennie, ahol a dan ebredes meg korlatozott

volt, es ott talaltak egy udvarhazat R0dding-ben, anli a celkituzesekhez kepest ugy-ahogy

k6zponti helyen alit a megyeben, es megfelelt minden szempontb61, ugyhogy megvettek.

T6bbek k6z6tt az is elony6s volt, hogy reszben egy kiralyi enklave teriileten fekildt, es igy a

kiralyi t6rvenyhozas ala taltozott. Megtalaltak a megfelelo embert is, a nagytekintelyil teo-

l6g11Stlohan Wegenert, aki megkezdhette uj munkajit a slesvigi politikai eletben. A lakos-

sag k6reben az erdeklodes nem volt nagyobb, minthogy sikeriilt nagy nehezsegek k6zepette

6sszetoborozni aresztvevoket, 22 ifjllt, es 1844. november 7-en az elso dan nepfOiskola meg-

nyitotta kapuit. Ingemann bevezeto verse Valdemart es embereit sz6litja [nyersforditas]:

Keljetek fel sirotokb6l halottrokonsagunk,nyilvanitsa.tok ki bukastok, es valljitok meg biineitek,

figyelmeztessetek a kihalas veszelyere

es mutassatok meg honnan j6tt megvaltastok.

Wegener temperamentllma erosen kilengo erzelmekkeljart, es a teljesen uj lassan fonna-

16d6 munkak6rben sziiksegszedien fellepo nehezsegeket nehezen bitta. Elso teli leveleben

igy festi Ie az elso nepfOiskola tanul6it es sajat magat: "Az oktatas a kezdetektolletompit6-

dott mindahhoz kepest, amit hitti.ink es remeltiink. A legt6bb tanu16 nem jobban eleresztett,

mint egy atlagos, konfilmalt parasztgyerek egy dan falusi iskolaban. - Sokkal nyersebbek,

es tudatlanabbak, mint feiteteleztem, es a pozitfv szakeltelem nem erdekli oket. Ez engem le-

hangol, es kii16n tudomimy olyan blltan es gyerekesen beszeIni nekik, hogy az ember biztos

legyen benne, meg is ertettek." De fokozatosan raereztek tanu16i tanitasa izere, kivalt 61'6-

met okoztak neki a dan k6lteszet atvetele soran, - es a telut6n mar igy iteli meg a helyzetet:

"Szorgalmasak, es a legjobb szellemben, a legnagyobb szeretettel viseltetnek iranyomban.

Borzaszt6an tudatlanok, de a szellemUk meg is oly eros, hogy legtObbjiik kepes felfogni a leg-

kisebb amyalatot es celzast is. Mindez tObb, mint amit vartmn." A tel elejen, az elso nehezse-

gek felbukkanasakor csabit6nak talaita elfogadni a lelkeszi hivatast Lollandon, de amikor

1845 majusaban el kellett hagynia R0dding-et fajt neki, hogy el kell valnia egy munkM61,

mni olyan sikeresen alakult a vegere. A nyaron pedig a slesvigi parasztok, akik elosz6r hagy-

tak a nernzeti erzelmii koppenhagai k6r6ket fizetru az iskolat, 6sszeadtak annyi penzt, hogyegy uj epiiletszamyat lehetett felhuzni, ugyhogy a tanu16k, akiket az elso telen a yaros k6r-

nyeki gazdasagok szallasoltak el, innentol kezdve az iskolaban lakhattak, igy a k6vetkezo te-

len mar 42 taoul6 erkezett.

89



Wegener tavozasa utan az igazgat6 Flor professzor lett, aki a Kieli egyetemi katedrajat

adta fel, hogy most kozvetlen felelosseget vatlaljon azet az iskolaert, aminek tenyleges letre-

hoz6ja 0 volt. Az elso beszamo16ban, ami a "Beszamo16 a R0dding NepfOiskola miikodese-

rol" cirnet viselte, es 1846-ban tette kozze, - amirol P. LaW'idsen azt mondta, hogy aligha-

nem a legkiilonosebb iskolai program, ami yalaha danulleiltak - igy sz61 az iskola celjat il-

letoen: "Nepfoiskolank oktatasanak igazi celja nem valami szakeltelem megszerzese, nemszakkepesitest adunk tanul6il1knak, hanem sokkal inkabb a szeJlemi elet igenye az, amit fel-

ebresztiink benniik, es amit igyeksziink kielegiteni. Amitol elesedik az eSziik, ftelokepesse-

giik erettebb lesz, a sziviik nyitottabb, es nemesebb, felebred erzekiik a rend, a szepseg egy

izleses eIet irant. Kedvvel foglaljak el magukat a szokasos aluszekonysag helyett, elmejiik

szabadabba vatik, ami altai egesz lenyiik felszabadul, a haza es a bajtarsiassag irant fogeko-

nyabbak lesznek, mely kozerziiletet tfunogatjuk, es erositjiik". Flornak mag{mak a fo tan-

targy a dan irodalom volt, a tortenelem mellett, de az iskola egyesitett munkaterveben a ter-

meszeti targyak egy 'teoretikus videki kozigazgatas'-sal kapcsolatban elokelo helyet foglal-

tak el, es elenjar6 tanarok gondoztak az oktatas ezen reszet; pld. Flor idejen, Dr. Phil. C. M.

Poulsen, aki lemondott a Tudomanyos Tarsasag azon ajanlatar61, hogy mint termeszettud6sreszt vegyen a Galathea haj6 foldkoriili utjan, azelt, hogy R0ddingben megval6sithassa ked-

venc gondolatat a nepfelvilagosit6 tenneszettudomanyos oktatasr61. A tenneszettud6s tana-

rok amugy nem osztottak teljesen Flor iskolakepet, es ellene voltak peldaul annak, hogy

nem eroltette az eloadasok napi kikerdezeset, valamint annak, hogy elhagyta a vizsgakat.

Egy hivatalos bizonyitvany velemenye szerint semmi m6don Hem mutatta volna ki az iskola

fO celjat, es csak zavar61ag hatott volna mind a tanarokra, mind a diakokra. "Lehetetlen,

hogy a tanari szoba megtartsa tiszta es szent j elleget, amikor mindket felnek joga van adni es

kapni, elvezni az igazsag es felvilligositas gyiimolcseit."

Flor csak 1846 oszeig maradt R0ddingben, amikor is cando teo I. Fr. Helveg vette at azigazgat6sagot, es Flor szellemeben vitte tovabb az iskolat. Arnikor azonban kitort a harom

eves haborU be kellett zarniuk.

A negyvenes evek vegen azutan egy a nepfOiskola jovojet dontoen befolyaso16 dontes

sziiletett. GlUndtvig gondolatai arr61, hogy a Som Akademiat nepfoiskolava alakitsak at,

megertesre talaItak a kiraIynal VIII. Keresztelynel, es 1843-ban az Egyetem direkci6ja, es a

magasabb iskolakmegkaptak a feladatot, hogy egy ilyenjellegii iskola tervetkidolgozzak. A

direkci6 allasfoglalasa nyoman a kiraIyi elrendelte a Som real-nepf6iskola megnyitasat

1847 marciusaban, es 1847. december 31-en ujabb rel1deletben rogzitette a k6zelebbi okta-

tasi programot. Fo vonalakban Gnmdtvig terve va16sultak meg, es evvel kapcsolatban oro-

mel1ek hangot is adott, noha volt ez az, amit maskepp szeretett volna.DE eppel1 ebben a pillanatban, amikor a nagyszeru terv megva16sulasa elott allt, kiilso

esemenyek nyomasara feh'etetetett az ugy, ami utan lehetetlennek latszott az lljrafelvetele.

VIII. Keresztely meghalt 1848 elejen, es llj idokjottek, amikor is az igazi hatalommal a mi-

niszteriumok, es a Parlament bilt. A "marciusi miniszterium" kultuszminisztere D.G.

Monrad nem ertette Grundtvig Som terveit, es elerte a korabbi Som Akademiara vonatkoz6

rendelkezes feh'e tetelet. Nem volt teljesen erzeketlen a polgari nepfelvilagositas - mint a

nepuralom tamogat6ja - gondolata irant, de az 0 tervei egeszen mas iranyba mutattak. Egy

korlevelben, amit az osszes megyei iskoladirekci6, es megyei tanacstestiilet megkapott,

felvazolt egy tervet a megyei iskolakkal kapcsolatban, melyeknek minden evben kotelezolenne felvenl1i egy-egy parasztfiut az ujonnan konfirnlaltak koziil. A tanterv szerint danra,

tortenelemre, foldrajzra, alkotmal1ytanra, allamgazdasagtanra tanitjak oket, es termeszete-

sen foldmuvelest-gazdalkodast keU tanulniuk, a tanulasi idoszak pedig akar hat evig is elhu-

90



z6dhat. Ezekhez az iskolakhoz foldmiiveles is kell, hogy tartozzek, amely az ifjak munka-

erejere szamithat. Am Morad terve nem talalt nagy visszhangra azon autoritasok koreben,

akikhez fordult, es amikor visszavonult miniszter posztjar611848 oszen, ut6da J.N. Madvig

professzor ezt az iigyet is elfektette.

Aszabad alkotmany bevezetese amugy tovabb novelte a lakossag igenyet valamely az 31-

talanos iskolan tUlmutat6 iskolai kepzes irant, es ez a smkseglet a haromeves haborU utanfiiggetleniil R0dding peldaj:it61, avagy Grundtvig gondolatait6l tobb helyen saj:it utat talalt.

Egy sor iskola nyilik, amelyek fO vonasai kozosek abban, hogy az altalanos iskola program-

jat viszik tovabb, am bOvitik valamely polgari nevelessel, es foldmi.ivelesi felvilagosit:issal,

a tanu16ik igen fiatalok, tobbnyire 18 even aluliak, nagy sulyt fektetnek a szakkepzesre, es a

zar6vizsgara. Sok esetben az altalanos iskola tanarai adjak ezt az oktatast is, az llj tipusu is-

kola a helyi tanit6 koriil viragzik fel. Nines llj latasm6d mogottiik, es ugy kiilonboztetik el

magukat a nepfoiskolakt61, hogy "magasabb parasztiskolaknak" nevezik magukat.

Az elso ezek koziiil851-ben nyilik Beliel N0fgaard nagygazda es parlamenti kepviselo

birtokan Kjerbergben, kozel Skive-hez; kesobb Odensebe koltozik az iskola. Eszreveheto a

szoros kapcsolat az 31talanos iskolakhoz az iskolai szabalyzatban, ahol is tobbek kozott ez

all: "A tanul6knak allva kell iidvozolniiik a tanarokat, es az a rend, hogy hoI ki iii, aMI fiigg

milyen a a havi fOosztalyzata a szorgalmat es j6 magatatiast illetoen."

A legismertebb ezen iskolak koztil Lars Bjm-bank nevehez fiizodik Viby-ben, kozel

Aarhus-hoz, de a kozelebbi mintakep a Smidstrup-i iskola Vensyssel-ben, amit Lars batyja

Thomas iranyitott 1855 6ta. Ennek az iskolanak a fO celja az altalanos iskola oktatasanak

megszilarditasa, es kitagitasa volt, amely programot Viby is kovette; peldau1 tovabb folyat-

tak az altalanos iskola vallasi oktatasanak vonalat. Lars Bj0mbak celja a parasztoknak a tob-

bi polgalTal val6 egyenjogllsitlsa volt, ami ben fontos szerepet j:itszottak a szaktargyak, de

Lars azt is megkivanta, hogy megszabaduljanak a parasztsagukt61, es a tanult osztalyok szo-kasait vegyek fel, amihez az is hozzatartozott volna, hogy leszokjanak a dialektusukr6l.

Ezen a ponton is ellentetbe keliilt a grundtvigianus iskolaval, amely kovetve Gmndtvig

ajanlasait, tudatosan vedelmezte a nepnyelvet, es bevonta a tanul6kat az anyanyelvoktatas-

ba (tobbek kozott lL. Knudsen R0dding-ben, es C.l Brandt Marielyst-ben.)

Az Odder-hez kozeli Sakskild-ben, Nimtofte-ben Djursland-on, a Randers kozeli Ger-

levben, es Lumby-ben Fyn szigeten miikodo iskolak tatoztak ehhez a tipushoz. AnepfOisko-

lak elterjedeserol, es fejlodesi.ikrol sz616 munkajaban Sofus H0gsbro azt itja 1868-ban, mi-

utan osszeszamlalta az iskolakat: "Egyedi.il a szamukat tekintve azt mondhatrla az ember,

hogy az eredeti terv a nepfOiskolakat illetoen csOdot mondott, mert kozelebbrol megnezve

sem a tanul6i letszamban, a lakossagi befolyasat, vagy tamogatottsagat tekintve nem merhe-

ti ossze magat a mas vonalat koveto iskolakkal." Lenyegeben tOrtenetiik veget er az l070-es

evek vege fele, es az eletkepes iskolakat ezutan mashol muszaj keresni - osszegzi.

De vegytik eloszor a R0dding NepfOiskolat, amely ujra nyitott 1850-ben. Igazgat6kent a

ROdding-ben sztiletett lelkeszcsaladba sztiletett cando ceol. Sofus H0gbro-t alkalmaztak, aki

Flor tanitvanya volt, es H. N. Clausen, valamint Grundtvig is ajanlotta., ami dontonek bizo-

nyult a szamara, mert "olyan ritka volt, hogy ez a ket ember meg tudott egyezni valakivel

kapcsolatban. A meg nem egeszen veget ert haborU nyomasztott az elso telen, es csak 1851

oszen volt eloszor a szokott, nonnalis meneteben. A dan polgari felvilagositas domin31ta az

oktatast. H0gsbro maga a 'haza leirasa' targyat oktatta."Olyan muveltseg adatik amott" amint irta az egyik eves beszamo16ban, "ami a tanul6-

kat kivaltkeppen idegen orszagokkal, tavoli idokkel ismerteti meg, igy azutan amikor kilep-

nek az eIetbe, nem ismerik azokat a viszonyokat, amik kozott mozogniuk, es dolgozniuk

91



kelL De az ilyesfajta miiveltseg idegen a nepfOiskola ceIja szempontjab6L Alnely azon

igyekszik, hogy a fiatalok otthon erezzek magukat a sajM korukban, orszagukban, sajat ne-

piikben, es viselkedesiikben." Ezert kell reszletesen bemutatni a baza viszonyait az eloada-

sok soran. De ezeknek "nem szabad egyoldaluan ptuiosoknak lenni Uk.A nepfOiskola nern el-

vakult fanatikusokat kepez, hanem felviUlgosult, lelkiismeretes allampolgarokat. Amennyi-

re csak lehetseges a val6sag hii kepet kell bemutatni a tanu16knak, figyelmesse kell oket ten-ni a kUlonbozo felfogasokra, kiemelve a legfontosabb megokolasokat, amik melletrtik, vagy

ellenuk sz6lnak, meg kell pr6balni felebreszteni az erzekiiket a kiUonbozo m6don val6 ker-

dezesre, es a megoldasok irant val6 erdeklOdesre. Amint ki kell miivelni mind az esz, mind a

sziv kepessegeit, eszkozoket adni a kezUkbe, de a megoldast nekik kell kitalalniuk. Csak im-

igyen valhat sajMjukka a szellemi elet, csak igy tudnak majd egyszer, mint cselekvokepes,

gondolkod6 emberkent belepni a polgari eletbe. Mindenhol ervenyes, de az ifjusag tanit6ja-

nak kotelezo teljesseggel biznia az igazsagban, mint gyozedelmes hatalomban."

A hazaleiras targya mellett Hogsbro tortenelmet is oktatott, amihez az elso evben hozza-

vette a vilagtOrtenelmet, az egyhaz, es a haza totienetet, meghozza egy osszefiiggo bemuta-

t6kent, miutan kiUon hangsttlyt helyezett a legujabb idakre, es a kulrnrtortenetnek, valaminta kiemelkedo szemelyek eletrajzanak elokelo helyet biztositott. Raadasul az oktatasban sa-

jMos szerepet kaptak az eszaki ostottenetrol sz6l6 eloadasok, miutan ezt j61 meg tudta tamo-

gatni az iskola kicsiny, de taltalmas vas es bronzkori gyiijtemenye, ami minden evben bOvult

a tanarok vezette helyi magasdombi sm feltar6 asatasok nyoman. "Ez a gyiijtemeny aligha-

nem az elso olyan volt Koppenhagan kiviil, amit oktatasi celokra hasznaltak" iIja H0gsbro

emlekirataiban az iskolaban vegzett munkajavaI kapcsolatban.

Ide tartozott meg az anyanyelv bemutatasa a dan kolteszettel egyiitt, amit az '50-es evek-

ben cando teol. 1. L. Knudsen tanitott.

A termeszeti targyak eppolyan kimntetett helyet kaptak az iskola prograrnjaban, mint a'40-es evekben, es kivaI6 tanarok oktattak oketo Az '50-es evek elso feleben cando phaml.

Th. Schi0tz, es a foldmero Edv Thomsen. Amde ugyanazon ellentetekjelentkeztek a tantes-

tilleten beliil az iskola tovabbi ininyultsagat tekintve, mint Flor idejen, amely valsagot elme-

lyitette az a teny, hogy az iskollit iranyit6 tesmletben is fellepett mindez. A temleszeti targya-

kat oktat6k, kivaltkeppen Edv. Thomas, es a vezetoseg egy resze, a baromeves habortl ve-

geztevel, amikor is a dansagot kozvetlenill nem fenyegette semmi, es mas iskolak az orszag

killonbozo reszein megoldottak azt, ami eredetileg R0ddinngnek volt kitalalva, azt kivanta,

hogy az iskolat tegyek egy foldmiives-allattenyeszta kepzave. Egy idaben azt tervezgettek,

hogy elkoltoztetik az iskolat a Graasten kastelyba, amelynek komyeken a nernzet meg nyo-

mas alatt volt, es ott folytatja nepfOiskolai tevekenyseget. Mig R0dding f6ldmiives iskola-kent miikOdott volna tovabb. De mindezen tervek zatonyra futottak, az ellentmondasok vi-

szont felold6dtak azaItal, hogy a temleszeti targyakat oktat6k felmondtak allasaikat, es ma-

sok j ottek helyetrtik.

Mint annyian masok az elsa nepfOiskolakb6l H0gbro is vonz6dott a politikusi paIyahoz,

ugyhogy I 858-ban hagyta magat bevaIasztani a Parlamentbe, ahol is az enkhivekat kepvi-

selte. Egy ideig pr6balta osszeegyeztetni a nepfOiskolai munkajat a politikaival, de miutan

nyilvanval6va lett a szamara, hogy ez az iskola rovasara megy vegiil is feladta az igazgat6i

mi.ikodeset 1862-ben, amit cando teol. Ludvig Schmder vett M, aki egy evvel korabban erke-

zett az iskolaba tanarkent.A R0dding-i vonalat elkezdte kovetni tobb iskola, vagy a peldajan okulva, vagy ugyan-

azon ideaIok befolyasa aItaL

Peldaul a nepfOiskola Staby-ben, Ringk0bing-hez kozeL Ezen a kornyeken mar a negy-

92



venes evekben megmozdultak egy ifjllsagi iskola erdekeben, es ket vezeto helyi ember, a he-

lyi kepviseloje16lt Gdrt. Ole Kirk, es Tang birtokos N01Te Vosborg-b61 1847-ben megla-

togatta R0dding-et, ahol Ole Kirk £la tanult. I 846-ban pedig egyike azon lelkeszeknek, akik

maguk is munkalkodtak R0dding beirlditasan, Vilbelm Seb0ler Staby-ben lett lelkesz, es a

paplakban elkezdte az ifjak oktatasat, leginkabb a demokraeiaboz vezeto atmeneti evekben.

Amikor egy masik helyre ktildtek 1857-ben folytatta a munkajat cando teol. AlbrektS0rensen, aki azutanl858-banlett lelkesz ugyanazon belyen, es az 0 idejeben az oktatas na-

gyon basonlitott a R0dding-ben foly6 iskolai munkaboz. I 859-ben a Ringk0bing-i megyei

tanacs atvette az iskolat, es a teten tanit6kra bizta az oktatast.

A Herlev kozeli Gedved-ben egy szliz parasztb61 all6 reszvenytarsasag nyitott egy nep-

fOiskolat. Igazgat6nak egy meg tanul6 tanaljeloltet, szeminaristat Lucianus Kofod-ot ne-

veztek ki, aki j61 tette a dolglit, de I 856-ban visszatert sziilofOldjere, Bomholm szigetere,

abol par evig vitt egy nepfoiskolat Aakirkeby-ben, de kozben Gedved-ben megsziint az is-

kola. Egy evig zarva is maradt, de 1859-ben P. Bojsen orszagfeltigyelot neveztek ki igazga-

t6nak' aki tanitott mind R0dding-ben, mind Uldum-ban, es gyorsan beinditotta az iskolat.

I 862-ben meg ki is bovitette egy tanit6i szeminariummal.

Amint korabban emlitetttik Rasmus S0rensen nebany b6napig vitt egy iskolat 1848-49-

ben Uldum-ban; a kozeli B0gballe-ben Kold 1851 telen tanitott Jes J0rgensen biltokan (ke-

sobb BjelTeggard Alle-ben.) A nepfOiskolai gondolat ewe I megfogant a kornyeken, es ami-

kor Rasmus S0rensen ra tudott mutatni, bogy egy tigyes £latal tanit6 Rotwitt Lasby-ben,

Skandeborghoz kozel kesz volt egy nepfoiskolat inditani, a helyi parlamenti kepviselo Tber-

kel Tberkelsen (Kallebave Hornborgban), es Jens J0fgensen f6ldbirtokos vezetesevel egy

kor megvett egy telket az iskola szamara, es Rotwitt lett az igazgat6ja a leendo iskolanak. Az

eptilet 1852-ben lett teljesen kesz, de mar 1851 novembereben elkezdte az igazgat6 a tanitast

19 tanul6val. Azutan egy fel tueat evig, ugy atlag 30 tanul6val mllkodott tovabb rendesen,mignem Rotwitt is parlamenti kepviselo lett, es fel kellett adnia az igazgatlist.

Rotwitt-nak egyebkent a tOltenelem volt a legfontosabb a nepfOiskola tantargyai koztil,

es miutan kival6 kepessegG eload6 volt, llgy tudott beszelni a tarsadalmi fejlOdesrOl, es a po-

litikai, valamint nemzeti viszonylatokr61, bogy az magaval ragadta a tanul6it. Grommel, es

lelkesen vett reszt az iskola napi eleteben, es alland6an a tanul6k kozott nyi.izsgott, hogy se-

githesse oket minden m6don. Politikailag felebredt emberek alltak az iskola mogott, es az

Uldum NepfOiskola lett gylljt6pontja a videknek. Amikor a parlamentben f011tOSugyeket tar-

gyaltak, a komyek lakosai osszegytiltek az iskolaban, bogy megforgassak maguk is a lebeto-

segeket, ami az erettebb tanul6k szamara, akik reszt vebettek ezeken a konzultaci6kon mer-

hetetlentil gyi.imolcsozo lehetoseg volt.

Uldm szomszedsagaba11, Uth-ban, Horsenshez kozel Morten Eskesen vitt egy nepfOis-

kolat 1853-54telen.

Ami a munka tmtalmat illeti, R0ddinghez kozel fekszik a Grundtvig NepfOiskola Marie-

lyst-ben. Grundtvig 70-edik sztiletesnapjara baratainak egy kore osszegyiijt6tt egy szep sum-

ma penzt, bogy meg tudjon alapozni egy igazi "Nepi iskolat", ami az 0 nevet viseli, es ugy in-

ditja be, abogy esak akarja.

93

Documents

Lund Anépfőiskola gyemekkora0001