A Zalaegerszegi Járás Esélyegyenlőségi Fejlesztési Programjazalaegerszeg.hu/dokumentum/25669/Zalaegerszeg... · 7 demográfiai, gazdasági, mind egyéb tényezőket tekintve

2015.

A Zalaegerszegi Járás Esélyegyenlőségi Fejlesztési Programja

1

Tartalom

HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................................. 3

A Zalaegerszegi járás bemutatása ........................................................................................................... 3

I.1. Területi jellemzők ......................................................................................................................... 3

I.1.2. Demográfiai jellemzők ............................................................................................................... 5

I. 1.3. Munkanélküliségi adatok .......................................................................................................... 7

I.1.4. Foglalkoztatási problémák a zalaegerszegi járásban: ............................................................... 12

I.1.5. A Zalaegerszegi Járásban élők egészségi állapota ................................................................... 14

Befejezett felsőfokú iskola ................................................................................................................ 16

Befejezett középiskola ....................................................................................................................... 16

Befejezett szakmunkásképző vagy szakiskola .................................................................................. 16

Befejezett felsőfokú iskola ................................................................................................................ 16

Befejezett középiskola ....................................................................................................................... 17

Befejezett szakmunkásképző vagy szakiskola .................................................................................. 17

I.1.6. Szociális ellátórendszer ............................................................................................................ 21

A JÁRÁSI TELEPÜLÉSEK HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJAINAK

PRIORITÁSELEMZÉSE .......................................................................................................................... 28

II.1. A család és munkahely összeegyeztethetősége kapcsán végzett járási kutatás ............................. 29

II.2. A közfoglalkoztatottak teljes munkaerő-piaci reintegrációjának lehetőségeit vizsgáló kutatás .... 37

II. 3. Priorizált esélyegyenlőségi témák a járásban ............................................................................... 47

II. 4. A földrajzi eloszlás pontosító eredményei .................................................................................... 53

II.5. Célok, javaslatok ............................................................................................................................ 55

1. járási szintű esélyegyenlőségi cél .............................................................................................. 55





II.6. Releváns 2014-2020-as Operatív Programok ................................................................................ 57

Terület- és Településfejlesztési OP ................................................................................................... 57

Emberi Erőforrásfejlesztési OP ......................................................................................................... 63

Közigazgatás- és közszolgáltatás- fejlesztési OP .............................................................................. 67

2

Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP ............................................................................................... 69

Rászoruló Személyeket Támogató OP .............................................................................................. 70

II. 7. Kommunikációs/nyilvánossági terv .............................................................................................. 75

II. 8. Záró gondolatok ............................................................................................................................ 76

3

HELYZETELEMZÉS

A Zalaegerszegi járás bemutatása

I.1. Területi jellemzők

A Zalaegerszegi járás Magyarország Nyugat-dunántúli régiójában található, Zala megyében. A

megye 6 járása közül a legnagyobb területű és lakosságszámú, mint ahogy az az 1. ábrán is

látható. A járáshoz 84 települési önkormányzat tartozik. Településszámát tekintve az ország

legnagyobb járása.

1. Ábra: Zala megye járásainak térképe

4

A Zalaegerszegi járás illetékességi területe, mint ahogy azt a 2. ábra is megjeleníti:

Alibánfa, Almásháza, Alsónemesapáti, Babosdöbréte, Bagod, Bak, Baktüttös, Becsvölgye,

Bezeréd, Bocfölde, Boncodfölde, Böde, Búcsúszentlászló, Csatár, Csertalakos, Csonkahegyhát,

Csöde, Dobronhegy, Egervár, Gellénháza, Gombosszeg, Gősfa, Gutorfölde, Gyűrűs,

Hagyárosbörönd, Hottó, Iborfia, Kávás, Kemendollár, Keménfa, Kisbucsa, Kiskutas, Kispáli,

Kustánszeg, Lakhegy, Lickóvadamos, Milejszeg, Misefa, Nagykapornak, Nagykutas,

Nagylengyel, Nagypáli, Nemesapáti, Nemeshetés, Nemesrádó, Nemessándorháza,

Nemesszentandrás, Németfalu, Orbányosfa, Ormándlak, Ozmánbük, Pacsa, Padár, Pálfiszeg,

Pethőhenye, Petrikeresztúr, Pókaszepetk, Pölöske, Pusztaederics, Pusztaszentlászló, Salomvár,

Sárhida, Söjtör, Szentkozmadombja, Szentpéterfölde, Szentpéterúr, Teskánd, Tilaj, Tófej,

Vasboldogasszony, Vaspör, Vöckönd, Zalaboldogfa, Zalacséb, Zalaegerszeg, Zalaháshágy,

Zalaigrice, Zalaistvánd, Zalalövő, Zalaszentgyörgy, Zalaszentiván, Zalaszentlőrinc,

Zalaszentmihály, Zalatárnok

A Zalaegerszegi járást jellemző adatok:

Járáshoz tartozó települések száma: 84

Terület, km²: 1045

Népsűrűség, fő/km²: 101,4

Lakónépesség 2010. év végén, fő: 105.919

14 év alattiak aránya, %: 13

15-64 évesek aránya, %: 70,1

65 év felettiek aránya, %: 16,9

Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből, %: 8

Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem, ezer Ft: 1740

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma ezer lakosra: 275

Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma ezer lakosra: 2,7

Óvodával rendelkező települések aránya, %: 39,3

Általános iskolával rendelkező települések aránya, %: 32,1

Középiskolával rendelkező települések aránya, %: 1,2

Regisztrált vállalkozások száma ezer lakosra: 161

5

2. ábra: a Zalaegerszegi járás térképe

A járás székhelye Zalaegerszeg Megyei Jogú Város, amely egyben megyeszékhely is.

I.1.2. Demográfiai jellemzők

A járás területén 81 község és 3 Város található: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város 50.000 fő

feletti, Zalalövő és Pacsa 5.000 fő alatti lélekszámú.

A 2015. évi településsoros népességi adatok 84 településre vonatkozóan az 1. sz. táblázatban

megtalálhatók.

1. sz. táblázat: A Zalaegerszegi Járás településeinek lakosságszáma

6

Tele-

pülés

Lakosságszám

(2015. április) Tele-

pülés

Lakosságszám

(2015. április) Tele-

pülés

Lakosságszám

(2015. április)

1 Alibánfa 439 29 Kemendollár 506 57 Pókaszepetk 957

2 Almásháza 69 30 Keménfa 93 58 Pölöske 889

3 Alsónemesapáti 690 31 Kisbucsa 466 59 Pusztaederics 175

4 Babosdöbréte 490 32 Kiskutas 200 60 Pusztaszentlászló 599

5 Bagod 1 304 33 Kispáli 283 61 Salomvár 596

6 Bak 1 632 34 Kustánszeg 499 62 Sárhida 806

7 Baktüttős 352 35 Lakhegy 475 63 Söjtör 1 499

8 Becsvölgye 818 36 Lickóvadamos 210 64 Szentkozmadomb

ja

68

9 Bezeréd 150 37 Milejszeg 329 65 Szentpéterfölde 152

10 Bocfölde 1 160 38 Misefa 304 66 Szentpéterúr 1 070

11 Boncodfölde 340 39 Nagykapornak 929 67 Teskánd 1 120

12 Böde 307 40 Nagykutas 473 68 Tilaj 191

13 Búcsúszentlászló 807 41 Nagylengyel 534 69 Tófej 703

14 Csatár 530 42 Nagypáli 482 70 Vasboldogasszon

y

581

15 Csertalakos 39 43 Nemesapáti 523 71 Vaspör 368

16 Csonkahegyhát 362 44 Nemeshetés 264 72 Vöckönd 86

17 Csöde 80 45 Nemesrádó 315 73 Zalaboldogfa 383

18 Dobronhegy 147 46 Nemessándorház

a

326 74 Zalacséb 554

19 Egervár 1 040 47 Nemesszentandrá

s

285 75 Zalaegerszeg 58 978

20 Gellénháza 1 548 48 Németfalu 184 76 Zalaháshágy 393

21 Gombosszeg 36 49 Orbányosfa 132 77 Zalaigrice 135

22 Gősfa 307 50 Ormándlak 119 78 Zalaistvánd 371

23 Gutorfölde 1 048 51 Ozmánbük 203 79 Zalalövő 3 001

24 Gyűrűs 105 52 Pacsa 1 748 80 Zalaszentgyörgy 426

25 Hagyárosbörönd 315 53 Padár 127 81 Zalaszentiván 1 061

26 Hottó 331 54 Pálfiszeg 164 82 Zalaszentlőrinc 287

27 Iborfia 12 55 Pethőhenye 452 83 Zalaszentmihály 1 028

28 Kávás 254 56 Petrikeresztúr 379 84 Zalatárnok 658

ÖSSZESEN 102 851

Forrás: Kormányhivatalok weboldala, Zala megyei önkormányzatok adatai és elérhetőségei

2015.05.20. http://www.kormanyhivatal.hu/hu/dok?source=19&type=101#!DocumentBrowse

A települések lakosságszám szerinti összetétele a következő:

• 1000 fő felett: 13 település 15 %

• 500-999 fő: 17 település 20 %

• 100-499 fő: 46 település 55 %

• 100 fő alatti: 8 település 10 %

A járás jellemzően aprófalvas szerkezetű, hiszen a települések 65%-a 500 fő alatti

lakosságszámú, 10%-a pedig törpefalu, azaz lakosságszáma nem éri el a 100 főt. Mind

7

demográfiai, gazdasági, mind egyéb tényezőket tekintve észrevehetően nagy a kontraszt a

megyeszékhely és az azt körülvevő törpe- és aprófalvak között.

I. 1.3. Munkanélküliségi adatok

A járás átlagos munkanélküliségi rátája a 2014.december 31-i adatok szerint 9 %, mely a

megyei átlagnál (10,1%) alacsonyabb. Ez annak tudható be, hogy Zalaegerszegen, mint

megyeszékhelyen összpontosul a vidéki lakosság foglalkoztatása. A járásban a nyilvántartott

álláskeresők száma a 2. sz. táblázat szerint alakult Zala megyében. Az adatokból látható, hogy

mind a megyében, mind a zalaegerszegi járásban folyamatosan csökken a munkanélküliség.

2.sz.táblázat: A nyilvántartott álláskeresők átlagos száma és aránya a megyében Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők, fő Álláskeresők aránya,

%

2013.

I. félév

2014.

I. félév

Változás,% 2013.

I. félév

2014.

I. félév

Változás,

%-pont

Keszthely 2 415 1 870 -

22,6

11,7 8,3 -3,4

Lenti 1 101 771 -

30,0

11,0 8,8 -2,2

Nagykanizsa 5 627 4 285 -

23,8

15,0 11,9 -3,1

Zalaegerszeg 5 984 4 445 -

25,7

12,3 9,0 -3,3

Zalaszentgrót 1 217 832 -

31,6

15,8 12,0 -3,8

Letenye 1 331 995 -

25,2

17,3 14,3 -3,0

Zala összesen 17 675 13 198 -

25,3

13,4 10,1 -3,3

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat weboldala, Zala megye 2014. III. negyedév,

2015.05.07.

,http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=afsz_negyedev_munkaero_megy

ei_2014IIIne

A 3. sz. táblázatból látható, hogy a járás területén nyilvántartott álláskeresők 27,6 %-a (1027

fő) 1 évnél hosszabb ideje munkanélküli. Ugyanez az arány Zalaegerszeg Megyei Jogú

8

Városban is hasonló (26%), hiszen 1945 álláskeresőből 513 fő egy évnél hosszabb ideje

álláskereső.

3. sz. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők száma a tartózkodási helyük szerint,

településenként 2015. 02. 20-i állapot szerint

S.sz. Zalaegerszegi járás

települései

Nyilvántartott

összesen (fő)

Folyamatos

nyilvánt.

hossza >365

nap

Járadék

típusú

ellátás

Segély

típusú

ellátás

(fő)

FHT,

RSZS

(fő)

Munkav.

korú

népesség

(fő)

1. ALIBÁNFA 11 1 0 0 2 296

2. ALMÁSHÁZA 7 2 3 1 1 46

3. ALSÓNEMESAPÁTI 41 9 3 2 13 527

4. BABOSDÖBRÉTE 17 7 1 2 3 344

5. BAGOD 35 5 6 4 4 946

6. BAK 39 7 6 2 12 1 150

7. BAKTÜTTÖS 43 11 2 0 27 252

8. BECSVÖLGYE 41 15 3 2 15 571

9. BEZERÉD 10 1 4 1 1 100

10. BOCFÖLDE 45 16 3 5 10 879

11. BONCODFÖLDE 10 1 1 0 3 227

12. BÖDE 13 3 1 3 5 202

13. BÚCSÚSZENTLÁSZLÓ 10 3 1 1 1 587

14. CSATÁR 15 6 2 2 0 375

15. CSERTALAKOS 3 0 0 0 2 27

16. CSONKAHEGYHÁT 10 1 2 1 2 270

17. CSÖDE 2 0 0 0 0 52

18. DOBRONHEGY 8 1 1 1 2 119

19. EGERVÁR 37 10 9 6 4 732

20. GELLÉNHÁZA 27 4 4 2 0 1 126

21. GOMBOSSZEG 0 0 0 0 0 26

22. GŐSFA 11 3 0 1 5 207

23. GUTORFÖLDE 27 5 4 3 2 733

24. GYŰRŰS 7 0 0 0 2 74

25. HAGYÁROSBÖRÖND 13 5 1 0 2 206

26. HOTTÓ 4 0 0 0 0 239

27. IBORFIA 0 0 0 0 0 7

28. KÁVÁS 7 4 1 2 1 167

29. KEMENDOLLÁR 10 3 0 0 0 350

30. KEMÉNFA 3 2 0 0 1 60

31. KISBUCSA 23 4 1 1 8 329

32. KISKUTAS 14 8 2 1 4 149

33. KISPÁLI 9 1 1 0 3 189

34. KUSTÁNSZEG 25 8 1 0 12 338

35. LAKHEGY 18 8 5 2 3 332

36. LICKÓVADAMOS 7 2 0 0 1 140

37. MILEJSZEG 22 10 1 0 9 226

38. MISEFA 16 4 3 1 2 242

39. NAGYKAPORNAK 33 12 1 2 7 630

40. NAGYKUTAS 22 7 4 2 3 339

41. NAGYLENGYEL 12 3 2 1 3 376

42. NAGYPÁLI 13 2 3 2 0 347

43. NEMESAPÁTI 27 2 2 1 5 341

44. NEMESHETÉS 19 3 1 0 5 179

45. NEMESRÁDÓ 21 13 2 0 11 223

46. NEMESSÁNDORHÁZA 14 2 1 0 3 214

9

47. NEMESSZENTANDRÁS 17 3 1 2 1 192

48. NÉMETFALU 4 1 0 0 2 137

49. ORBÁNYOSFA 4 0 0 0 2 96

50. ORMÁNDLAK 7 0 0 0 4 83

S.sz. Zalaegerszegi járás

települései

Nyilvántartott

összesen (fő)

Folyamatos

nyilvánt.

hossza >365

nap

Járadék

típusú

ellátás

Segély

típusú

ellátás

(fő)

FHT,

RSZS

(fő)

Munkav.

korú

népesség

(fő)

51. OZMÁNBÜK 9 1 1 1 2 140

52. PACSA 112 23 9 5 45 1 201

53. PADÁR 8 1 2 1 2 89

54. PÁLFISZEG 13 4 2 0 3 119

55. PETHŐHENYE 20 2 3 1 5 324

56. PETRIKERESZTÚR 13 3 0 2 3 269

57. PÓKASZEPETK 30 4 4 1 3 673

58. PÖLÖSKE 39 9 3 2 7 645

59. PUSZTAEDERICS 14 2 1 0 11 121

60. PUSZTASZENTLÁSZLÓ 13 3 3 2 5 424

61. SALOMVÁR 23 2 3 0 5 410

62. SÁRHIDA 43 16 4 0 18 545

63. SÖJTÖR 94 33 5 12 22 1 029

64. SZENTKOZMADOMBJA 3 0 0 0 0 44

65. SZENTPÉTERFÖLDE 5 0 0 0 1 89

66. SZENTPÉTERÚR 113 25 14 2 33 678

67. TESKÁND 26 4 6 3 5 813

68. TILAJ 18 7 3 0 11 119

69. TÓFEJ 29 9 3 0 20 497

70. VASBOLDOGASSZONY 29 89 1 1 10 429

71. VASPÖR 29 4 5 2 6 274

72. VÖCKÖND 1 0 1 0 0 63

73. ZALABOLDOGFA 24 11 3 3 6 278

74. ZALACSÉB 12 1 3 0 0 399

75. ZALAEGERSZEG 1 945 513 207 129 439 41 189

76. ZALAHÁSHÁGY 13 5 4 2 3 288

77. ZALAIGRICE 10 4 2 1 4 100

78. ZALAISTVÁND 7 0 0 0 1 254

79. ZALALÖVŐ 77 11 9 6 16 2 085

80. ZALASZENTGYÖRGY 20 0 6 1 3 290

81. ZALASZENTIVÁN 27 6 4 0 6 761

82. ZALASZENTLŐRINC 7 0 0 0 0 190

83. ZALASZENTMIHÁLY 35 8 3 2 14 709

84. ZALATÁRNOK 25 9 4 1 5 461

Összesen: 3 719 1 027 407 236 922 71 998

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat weboldala 2015.04.13

http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_telepules_adatok_2015

Bár a Nyugat-Dunántúli Régióban 13 évvel ezelőtt Zala megye a foglalkoztatottak 29%-át adta -

amely arány minimális eltérésekkel napjainkig megmaradt -, kevesebb, mint egyéves

időintervallumot vizsgálva a számok jelentős eltéréseket mutatnak. A járást meghatározó, egyik

legnagyobb foglalkoztatói ágban, az elektronikai iparban (is) érzékelhető piaci mozgások miatt a

foglalkoztatotti létszám időszakosan (akár hónapokra) 3-4%-kal is csökken.

10

Zala a gazdasági mutatókat tekintve a többi megyéhez viszonyítva a középmezőnyben

helyezkedik el. 2012. I. félévének végén a megyében a regisztrált vállalkozások száma 48,6 ezer

volt, ebből 11,9 ezer volt a társas és 36,7 ezer az egyéni vállalkozás. Az ezer lakosra jutó

vállalkozások száma 170, ami a 8. legmagasabb a megyék között. (Első Magyar-Dán Termelő

Iskola Alapítvány, Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás, Zalaegerszegi

Kistérségért Fejlesztési és Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. konzorciuma, 2010.)

A munkaerő-piaci tendenciákat vizsgálva, a járás 2010-ben a foglalkoztatási mélypontra került,

ebből sajnos természetszerűleg következően a munkanélküliség csúcspontra jutott. 2011-ben

lényegesen javultak a foglalkoztatási mutatók, és a 2012. II. negyedévi változások ellenére a

foglalkoztatottak száma magasabb, a munkanélkülieké alacsonyabb lett a két évvel korábbinál.

2013-2014. években folyamatosan fejlődés mutatható a foglalkoztatás alakulásában, de hozzá

kell tenni, hogy ezen a közfoglalkoztatási statisztikák nagyban javítottak. 2014-ben 367 fő

kapcsolódott be a közfoglalkoztatásba. (Zalaegerszegi Kistérségért Fejlesztési és

Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft., 2010-2014.)

Az álláskeresők átlagos aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva a 2011. évi 11,7%-

ról minimálisan, 11,6%-ra mérséklődött 2013-ra, 2014-re ez az arány 10,8 %, volt. Napjainkban

– ahogy a 3. táblázatból is látható - 71.998 fő munkavállalási korúra 3.719 fő nyilvántartott

álláskereső jut, így ez az arány mindössze 5,1 %.

A zalaegerszegi járás adottsága folytán alapvetően mező- és erdőgazdasági jellegű vidék.

Különösen a vonzott településeken fontos az agrár- és erdészeti tevékenység. A szántóföldi

növénytermelés mellett hagyományai vannak a gyümölcskertészetnek, különösen az

almatermesztésnek. Az ipari tevékenység alapvetően a városokba, azon belül is különösen a

megyeszékhelyre koncentrálódik, vidéken inkább a helyi igényeket kielégítő kisipari

tevékenységek fontosak. A gazdasági és foglalkoztatási központnak tekinthető Zalaegerszeg

iparának szerkezete az elmúlt időszakban átstrukturálódott, igazodott a piaci igényekhez, bár

kevésbé jelentek meg a magas hozzáadott értékű tevékenységet folytató üzemek, a

foglalkoztatásban pedig számottevő maradt a betanított munkaerő alkalmazása. A

vonzáskörzetben élő gazdaságilag aktívak ugyanakkor többek között e cégek munkaerő

szükségleteinek biztosításához járulnak hozzá.

11

A megyeszékhely mellett a közlekedési folyosók mentén elterülő településeken – különösen a

közút- és vasúthálózati fejlesztések által érintettek környezetében – fokozatosan erősödnek a

kereskedelmi, logisztikai, gazdasági jellegű és személyi szolgáltatások. A vonzó természeti

környezet és gazdag kulturális örökség miatt a falvakban egyre inkább kitörési pontnak számít a

turizmus.

A zalaegerszegi járásban regisztrált vállalkozások főtevékenység szerinti struktúrája egyaránt

magán hordozza a fejlett piacgazdaságra jellemző viszonyokat és a térségi adottságok és

lehetőségek jegyeit. Összességében kétharmaduk szolgáltatási feladatok nyújtására,

egyharmaduk pedig valamilyen termelő tevékenység végzésére jött létre.

A gazdaságban és a társadalomban lezajlott folyamatok következtében jelentősen módosult az

elmúlt két évtizedben a népesség gazdasági aktivitása. Szűkült a munkaerőpiac, módosult a

foglalkoztatás struktúrája, és megjelent a munkanélküliség. A kedvezőtlen demográfiai

folyamatok miatt csökkent a munkaerő-utánpótlást biztosító fiatalkorúak száma. A folyamatos

öregedés és a korai nyugdíjazás lehetőségeinek megteremtődése pedig az inaktívak állományát

szélesítette ki, növelve ezzel együtt a társadalomra háruló terheket is.

Zalaegerszeg város foglalkoztatási helyzetében nem következett be éles törés a gazdaság

gyökeres átrendeződése nyomán, miközben vidéken a korábban fő megélhetési lehetőséget

biztosító mezőgazdasági közép- és nagyüzemek megszűnése és átalakulása következtében

jelentős számban szűntek meg munkahelyek. Szerencsére a megyeszékhelyen a korábbi főként a

fővárosból vidékre telepített gyáregységek megszűnése ellenére dinamikus vállalkozás-alapítási

hullám indult meg, a külföldi érdekeltségű vállalkozások megtelepedése révén pedig nemcsak a

helyi szabad munkaerő, hanem a vonzáskörzet egy részében élők számára is teremtődtek új

álláslehetőségek. A közlekedési kapcsolatok javítása és a megélhetési kényszerből adódó napi

ingázás felvállalása így összességében azt eredményezte, hogy vidéken sem ugrott meg

számottevően a munkanélküliség szintje. Ennek ellenére az ingázási feltételek kedvezőtlenek a

térségben.

Piaci viszonyok között a munkanélküliség szintje elsősorban a gazdasági folyamatok függvénye,

amelyet jelentősen befolyásolhatnak a központi és helyi szabályozások, intézkedések.

12

2014-ben a vállalatok közel 40%-a tapasztalta, hogy nehezen talál megfelelő szakembert. Az

elsődleges kiválasztási szempontok között szerepelt a megfelelő szakmai nyelvismeret, és az

önálló munkavégzés képessége. A vállalatok döntő többsége még mindig személyes kapcsolatok

alapján keresett új, az előbbi kritériumoknak megfelelő munkaerőt, ám ez a módszer sokszor

nem vezetett eredményre. Meg kell jegyezni, hogy munkaerő-kölcsönzés adta lehetőségekkel

csak a nagyobb létszámú vállalatok élnek.

A járás szinte összes önkormányzatára jellemző a munkanélküliség és főleg az aprófalvakban a

fiatalok elvándorlása, az elöregedő lakosság, amelynek összetételében minden esélyegyenlőségi

célcsoport megtalálható. Különösen magas a 45 év feletti munkanélküliek száma. (Első Magyar-

Dán Termelő Iskola Alapítvány, Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás,

Zalaegerszegi Kistérségért Fejlesztési és Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.

konzorciuma, 2010.)

A kisebbségek közül a járásban elsődlegesen roma kisebbség él. Komoly probléma e népességi

csoportnak az alacsony iskolázottsága, a tartós és többgenerációs munkanélküliség. Az

előítéletek a falvak társadalmának perifériájára sodorják a romákat, miközben nehéz feladatokat

adnak az önkormányzatoknak.

I.1.4. Foglalkoztatási problémák a zalaegerszegi járásban:

alacsony iskolai végzettség, elavult szakmák

nem piacképes szakmai ismeretek, hiányszakmák kialakulása

az elsődleges munkaerő piaci viszonyok változása (cégbezárások miatti

létszámleépítések)

GYES-ről, GYED-ről visszatérők újbóli elhelyezkedése, a gyermekek elhelyezésének

problémája

mentális problémák

nem megfelelő utazási feltételek

A vidéki nők számára is gondot jelent az állásuk megtartása vagy elvesztése. A legnagyobb

nehézséggel a 45 év feletti, és a GYES-ről, GYED-ről visszatérő vidéki nők küzdenek, mivel

nekik a munka mellett a családot is el kell látni.

13

A nagyobb gyárak bezárásával elindult egy folyamat, az innen kikerülő 45 év feletti

munkavállalóknak az elhelyezkedési esélyei a mai napig alacsonyak. Fontos lenne ezen

célcsoport képzése, továbbképzése, átképzése, azonban a többség az új ismeretek elsajátításához

öregnek érzi magát. Jellemző a célcsoportban a többéves munkanélküliség, a közmunka-

közfoglalkoztatás, főleg a férfiak körében, akik a nőktől eltérően nem tudják „hasznosítani”

magukat a családban, a munkanélkülivé válást követően gyors mentális leépülés következik be.

A kisebb vállalkozások a képzett, fiatal vagy középkorú munkaerőt keresik. Az idősebbek,

különös tekintettel a nyugdíj előtt állók nagyon kicsi eséllyel találnak munkát.

A munkanélkülivé válást követően sokan vélt vagy valós egészségügyi problémáikra hivatkozva

nem vállalnak munkát. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására csak kevés

cég vállalkozik. Kimondottan ennek a célcsoportnak a foglalkoztatását támogatja a Zalalövőn és

Zalaegerszegen működő 4M iroda. A fogyatékkal élők az élet minden területén, így a

foglalkoztatásban is hátrányt szenvednek. A mozgásszabadság korlátozottságának mértéke az

egyes településeken a városoktól mért távolság arányában nő. Ez részben összefügg a települési

önkormányzatok és a cégek, vállalkozások anyagi helyzetével. Problémát jelent az is, hogy a

„fogyatékkal élő” kifejezést a „mozgássérült, mozgáskorlátozott” kifejezéssel azonosítjuk.

Ennek megfelelően a középületek, közterületek akadálymentesítése is ilyen irányban zajlik. A

hallás-, látás-, és értelmi sérültek mindennapjait megkönnyítő akadálymentesítéssel falvakban

egyáltalán nem, városokban pedig csak elvétve találkozni. Ugyanez jellemző a munkahelyek

helyzetére is

Részmegoldást jelentenek a különböző pályázatokból megvalósuló foglakoztatási projektek, a

támogatási és kötelező továbbfoglalkoztatási idő letelte után viszont ezek többsége sajnos

megszűnik.

Az aprófalvas településszerkezetből adódóan rengeteg utazási nehézséggel küzdenek a

munkavállalók. Sok esetben a munkába járás a tömegközlekedéssel nem összeegyeztethető,

annak hiányosságai miatt. Sok az elszigetelt, ún. zsákfalu, ahova az autóbuszjáratok csak

naponta egyszer, maximum kétszer jutnak el. Így a reggeli munkába eljutás és hazatérés csak

egyéb módon (pl. falugondnok vagy saját gépjármű) oldható meg.

14

A térség munkaerő-piaci helyzetének elemzése alapján látható, hogy bizonyos tényezők,

úgymint az alacsony iskolai végzettség, a képzettség és az alkalmazkodóképesség hiánya,

hajléktalanság, rossz egészségi állapot, hátrányos helyzetű településen lévő lakóhely, etnikai,

nemi, fogyatékosság vagy életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetés, a diszkriminatív

munkáltatói attitűdök jelentős munkaerő–piaci hátrányok kialakulásához vezetnek. Bizonyos

társadalmi csoportok – köztük a roma és a fogyatékos emberek - körében, fenti hátrányok

előfordulása sokkal gyakoribb. (Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás, 2009.)

I.1.5. A Zalaegerszegi Járásban élők egészségi állapota

A Zalaegerszegi Járás lakosainak egészségi állapotának jellemzőit az összehasonlíthatóság

érdekében egy szintén Zala megyében található járás (Lenti) adataival vetettük össze.

I.1.5.1. A születéskor várható élettartam

A születéskor várható átlagos élettartam egy olyan demográfiai mutató, mely arról ad

tájékoztatást, hogy az újszülött hány életévet élhet meg, feltételezve azt, hogy az egészségügyi

ellátás színvonala és a halálozási mutatók ugyanolyan szinten maradnak mindvégig.

férfiak nők

80,4179,572,65 72,92

0

20

40

60

80

100

Születéskor várható átlagos

élettartam 2013

Lenti járás Zalaegerszegi járás

Forrás: keidata.unideb.hu 1. ábra

A születéskor várható átlagos élettartamon kívül következtethetünk különböző életkorokban is a

várható átlagos élettartamra.

15


Az első két oszlopcsoport Lenti, míg a harmadik és negyedik oszlopcsoport Zalaegerszeg járás

1, 25, 45 és 65 éves életkorban várható élettartamát szemlélteti. Látható, hogy 45 és 65 éves

korban megemelkedett értéket mutat a grafikon, valamint láthatjuk azt is, hogy a nők esetében a

várható élettartam megközelítően 6 évvel több, mint a férfiaknál. A két vizsgált járásunk közül

mindkét grafikon szerint Zalaegerszeg járásában magasabb a különböző életkorokban várható

élettartam.

I.1.5.2. A halálozás főbb jellemzői

Korai halálozás

Korainak, idő előttinek a halálozások azon részét nevezzük, amely megelőzhető, elkerülhető lett

volna az orvostudomány mai eredményei mellett, azok megfelelő alkalmazásával.

Korai halálozás (fő) 2012-2014

2012 2013 2014

Zalaegerszeg járás 305 317 287

Lenti járás 66 71 68

Országos 32991 31302 30518 Forrás: keidata.unideb.hu 2. táblázat

http://fogalomtar.eski.hu/index.php/Hal%C3%A1loz%C3%A1s

16

Ahogy az a táblázatból is látszik, összességében 2014-re csökkent a korai halálozások száma

2012-es évhez képest, országos szinten is megfigyelhető a csökkenő tendencia.

Összességében Zalaegerszeg járásban 5,9%-kal csökkent, Lenti járásban 3,03%-kal nőtt, míg

országosan 7,49%-kal csökkent a korai halálozások száma.

Halálozás

Képzettség szerinti okspecifikus halálozás:

Zalaegerszegi járás:

Befejezett felsőfokú iskola

A kor - és nem szerint standardizált okspecifikus halálozás esetén nem volt szignifikáns

kockázatemelkedés egyik nem tekintetében sem a 2013. évekre vonatkozóan.

Befejezett középiskola



Befejezett szakmunkásképző vagy szakiskola

Az általunk vizsgált 6 indikátor közül 2013-ban 2 esetében tapasztaltunk szignifikáns

kockázatemelkedést.

- Összhalálozás (A00-Y99)

- Keringési rendszer betegségei (I00-I99)

Lenti járás:

Befejezett felsőfokú iskola



17

Befejezett középiskola



Befejezett szakmunkásképző vagy szakiskola



- Daganatok (C00-D48)

Standardizált okspecifikus halálozás:

A rendelkezésünkre álló standard halálozási adatok alapján a járási sorrendek

kedvezőtlenségét figyelembe véve, a legjelentősebb halálokok a következők.




Agyérbetegségek (I60-I69)

Myeloma multiplex és plazmasejtes rosszindulatú daganatok (C90)

A halálozás esetszámait figyelembe véve a következő halálokok esetében találunk szignifikáns

kiemelkedést:

Keringési rendszer betegségei (I00-I99)

Daganatok (C00-D48)

Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25)

Agyérbetegségek (I60-I69)

Légcső; hörgő; tüdő rosszindulatú daganata (C33-C34)

18



Az általunk vizsgált indikátorok közül 2013-ban a következő esetekben tapasztaltunk

szignifikáns kockázatemelkedést.

A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85)

A szemlencse betegségei

A vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos

rendellenességek (D50-D89)

Alkohol okozta mentális és viselkedészavarok

Alkoholos májbetegség (K70)

Glomerularis betegségek, renalis tubulointerstitialis betegségek (N00-N08), (N10-

N16)

Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91)

Zöldhályog(glaucoma) (H40-H42)

19

Az megbetegedés esetszámait figyelembe véve a következő megbetegedések fordultak elő

nagyobb számban:

Magasvérnyomás-betegségek (I10-I15)

Spondylopathiák (M45–M49)

A lipoprotein-anyagcsere rendellenességei (E78)

Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25)

Diabetes mellitus (E10–E14)



A megbetegedések közül 5 esetében tapasztaltunk szignifikáns kockázatemelkedést, az országos

átlaghoz viszonyítva.

Campylobacteriosis

Kullancsencephalitis

Lyme-kór, erythema migrans és heveny neuroborreliosis

20

Varicella (bárányhimlő)

Listeriosis

A kor-és nem szerint standardizált incidencia hányados alapján a Campylobacteriosis esetében

találtunk az országoshoz képest szignifikánsan magasabb kockázatot nők esetében (és a két

nemet együtt vizsgálva figyelhettünk meg magasabb kockázatot. Az országos alapján

várhatóhoz képest a nőknél 16,19-al, míg mindkét nem esetében 27,48-al több megbetegedés

fordult elő. A járás nők és a két nemet együtt vizsgálva is a felállított sorrend 8. helyén található.

Az országos átlaghoz képest magasabb kockázatot láthatunk férfiak és mindkét nem

vonatkozásában, Kullancsencephalitis esetében. Az országos alapján várhatóhoz képest

férfiaknál 1,77-al, míg mindkét nem esetében 1,68-al több megbetegedés fordult elő. A járás a

férfiak és mindkét nem esetében is a sorrend 3. helyét foglalta el 2014-ben.

Lyme-kór, erythema migrans és heveny neuroborreliosis esetében az országos átlaghoz képest

magasabb kockázatot láthatunk nők és mindkét nem tekintetében. Az országos alapján

várhatóhoz képest a nőknél 4,43-al, míg mindkét nem esetében 6,63-al több megbetegedés

fordult elő. A járás nők körében a 8. míg mindkét nem esetében a 9. helyen található.

Varicella (bárányhimlő) esetében az országos átlaghoz képest magasabb kockázatot

tapasztaltunk férfiak, nők és mindkét nem vonatkozásában. Az országos alapján várhatóhoz

képest a férfiaknál 64,98-al, a nőknél 51,01-al több megbetegedés fordult elő. A járás mindkét

nem esetében a 14. helyen található (férfiak 13. hely, nők 15. hely). Az emelkedett kockázat

2012-ben és 2013-ban is megfigyelhető volt.

Az országos átlaghoz képest magasabb kockázatot figyelhettünk meg nőknél Listeriosis

esetében. A járás a többi járás között az 1. helyet foglalta el.

A regisztrál esetszámok vonatkoztatásában is a legmagasabb regisztrált esetszámot a

Campylobacteriosis esetében tapasztaltuk, ez 110 főt jelent. A Salmonellosis esetében 53, míg a

Rotavírus által okozott megbetegedések esetében 37 fő lett regisztrálva. Jelentős indikátorokkal

rendelkezik még a járásban a Scarlatina (vörheny), Lyme-kór, erythema migrans és heveny

neuroborreliosis, a Kullancsencephalitis és a Hepatitis E vírus által okozott heveny májgyulladás

is.

21


I.1.6. Szociális ellátórendszer

Az 1993. évi III. törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról alapján a szociálisan

rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják.

Ez magába foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat, melyek a

következők:

Szociális alapszolgáltatások:

- falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,

- étkeztetés,

- házi segítségnyújtás,

- családsegítés,

- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

- közösségi ellátások,

- támogató szolgáltatás,

22

- utcai szociális munka,

- nappali ellátás.

Szakosított ellátások:

- ápolást, gondozást nyújtó intézmény,

- rehabilitációs intézmény,

- lakóotthon

- átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény

- támogatott lakhatás,

- egyéb speciális szociális intézmény

Valamennyi települési önkormányzat köteles biztosítani a fenti szolgáltatások közül az

étkeztetést és a házi segítségnyújtást.

Állandó lakosainak számától függően:

- kétezer főnél több állandó lakos él családsegítést,

- háromezer főnél több állandó lakos él idősek nappali ellátását

- tízezer főnél több állandó lakos él nappali ellátást (idősön túl)

- harmincezer főnél több állandó lakos él időskorúak gondozóházát, éjjeli menedékhelyet,

hajléktalan személyek átmeneti szállását

Az állam - kijelölt szerv útján - köteles gondoskodni:

a) a harmincezer főnél nagyobb állandó lakosságszámú településeken a fogyatékos személyek

gondozóháza, a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek átmeneti otthona megszervezéséről

és fenntartásáról,

c) a megye területén a szakosított ellátások megszervezéséről és fenntartásáról, azzal, hogy a

megyei jogú város területére is kiterjedően köteles gondoskodni azokról az ellátásokról,

amelyek megszervezésére a megyei jogú város a 90. § (2) bekezdése alapján nem köteles.

A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási feladatokat, éjjeli

menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását, idősek otthonát, valamint –

amennyiben a lakossági szükségletek indokolják – hajléktalanok otthonát és hajléktalan

személyek rehabilitációs intézményét megszervezni és fenntartani.

23

Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás:

A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy

egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak

enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz

valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi

szintű szükségletek teljesítésének segítése.

A falugondnoki szolgáltatás hatszáz lakosnál kisebb településen működtethető.

A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú – külön

jogszabályban meghatározott – külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető.

A szolgáltatás a Zalaegerszegi járás területén 54 településén biztosít ellátást.

Étkeztetés:

Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg

étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy

átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk,

fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.

A szolgáltatás a Zalaegerszegi járás területén 79 településen biztosít ellátást.

Házi segítségnyújtás:

A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében

kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek

megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való

segítségnyújtást.

A szolgáltatás a Zalaegerszegi teljes területén biztosít ellátást.

24

Családsegítés

A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt

segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a

krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott

szolgáltatás.

A szolgáltatás, illetve az ahhoz való hozzájutás a Zalaegerszegi járás teljes területén biztosít

ellátást.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális

helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy

fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett

felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.


Közösségi ellátások

AKözösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére közösségi alapellátás,

valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás.

A pszichiátriai betegek közösségi ellátása a zalaegerszegi járás területén 4, a szenvedélybetegek

közösségi ellátása 2 településen biztosít ellátást.

A szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása a Zalaegerszegi járás területén 2 településen

biztosít ellátást.

Támogató szolgáltatás

A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása,

elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük

önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.


Utcai szociális munka

25

Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy

helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának

kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét.

Nappali ellátás

A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő,

a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és

mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,

b) a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő

pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,

c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de

felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek

részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az

alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak –

ide nem értve az idős személyeket – napközbeni étkeztetését.

Időskorúak nappali ellátása:


Szenvedélybetegek nappali ellátása:


Fogyatékos személyek nappali ellátása:


Pszichiátriai betegek nappali ellátása:


Hajléktalan személyek nappali ellátása:


Szakosított ellátási formák

26

Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult

személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat

állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni.

Formái:

Ápolást, gondozást nyújtó intézmények

(az idősek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos

személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona.)

Rehabilitációs intézmények

(a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, a fogyatékos személyek, a hajléktalan személyek

rehabilitációs intézménye.)

Támogatott lakhatás

(A fogyatékos személyek, a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek részére biztosított ellátás)

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények

( időskorúak gondozóháza; fogyatékos személyek gondozóháza; pszichiátriai betegek átmeneti

otthona; szenvedélybetegek átmeneti otthona; éjjeli menedékhely; hajléktalan személyek

átmeneti szállása)

Lakóotthonok

(fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek lakóotthona.)

A Zalaegerszegi járásban az alábbi szakosított ellátások biztosítottak:

Település Ellátás típusa Emelt szintű

férőhelyszám

Összes

férőhelyszám

Boncodfölde Fogyatékos személyek otthona 0 14

Búcsúszentlászló Fogyatékos személyek otthona 0 20

Búcsúszentlászló Pszichiátriai betegek otthona 0 60

Nagykapornak Idősek otthona 0 29

27

Zalaegerszeg Idősek otthona 0 34

Zalaegerszeg

Támogatott lakhatás pszichiátriai

betegek részére 30

Zalaegerszeg Fogyatékos személyek otthona 0 120




Zalaegerszeg Pszichiátriai betegek otthona 0 100

Település Ellátás típusa Emelt szintű

férőhelyszám

Összes

férőhelyszám

Zalaegerszeg

Fogyatékos személyek

gondozóháza 0 10

Zalaegerszeg Fogyatékos személyek otthona 0 29


Zalaegerszeg Időskorúak gondozóháza 0 42

Zalaegerszeg Éjjeli menedékhely 0 30

Zalaegerszeg

Hajléktalan személyek átmeneti

szállása 0 40

1. táblázat

Fenntartó tekintetében:

- 3 egyházi

- 7 központi kormányzati

- 2 nonprofit nem állami

- 3 önkormányzati

- 2 egyéb nem állami

28

A JÁRÁSI TELEPÜLÉSEK HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI

PROGRAMJAINAK PRIORITÁSELEMZÉSE

A Zalaegerszegi járás 84 településéből a projekt során szakértőink valamennyit személyesen

felkeresték, hogy segítséget nyújtsanak a Helyi Esélyegyenlőségi Programok felülvizsgálatában.

A 84 településből 52 igényelték a szakértők aktív segítségét, 32 településen önerőből kívánták a

felülvizsgálatot megoldani, a projektbe való bevonást elutasították.

A HEP felülvizsgálatába bekapcsolódó települések esetében azt kértük, hogy tegyék számunkra

elérhetővé a felülvizsgált programom fejlesztési prioritásait. Ezen kérésünknek végül 41

település tett eleget, a többiek, elsősorban „projekt-féltésre” hivatkozva, nem kívánták

nyilvánosság elé tárni fejlesztési jövőképüket. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a

járási esélyegyenlőségi javaslatok, és stratégia megfogalmazásában a járás településeinek alig

fele volt aktív, és együttműködő. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a járás településeinek

szociális, gazdasági környezete, infrastrukturális állapota, fejleszthetőségi attribútumai

szignifikáns eltérést nem mutatnak, a kapott eredményeket a járás egészére relevánsnak

tekinthetjük.

Az eredmények bemutatása előtt ugyanakkor két további megjegyzéssel kell élnünk, melyek

ismerete nélkül a továbbiak félrevezetőek lehetnek. Egyrészről a megyeszékhely, járási központ

Zalaegerszeg adatai nem szerepelnek a táblákban, mivel Zalaegerszeg, s a járás többi

település viszonya speciális. A járás lakosságának 57%-a, míg gazdasági potenciáljának 78%-a

erre az egyetlen településre koncentrálódik. Zalaegerszeg a járás második legnépesebb

településénél (Zalalövő) hússzor népesebb, a járás települési átlagos lakosságszáma pedig 500 fő

alatt van. Mindezek okán úgy véltük, hogy a megyeszékhely jelentősen torzítaná az

eredményeket.

Másrészről meg kell jegyeznünk, hogy az esélyegyenlőségi prioritások meghatározásánál a

települések egyfajta interpretációs csapdába kerülhettek. Úgy véljük, hogy az „esélyegyenlőség”

kifejezés szűkebb, köznyelvi szempontú jelentéshorizontja predestinálta a „hagyományos”

esélyegyenlőségi témák (romák, fogyatékosok, SNI-s gyerekek, tartós munkanélküliek stb.)

markáns megjelenését. Nem vitatjuk természetesen, hogy ezen célcsoportok erős relevanciával

bírnak, ugyanakkor a javaslatok megfogalmazásánál kiterjesztő módon igyekeztünk ezt a

felismert torzító hatást kompenzálni.

29

Fontos a prioritáselemzés kapcsán kitérni először a projekt során készült két kutatás alapvető

következtetéseire, mivel ezen kutatások jól árnyalják, illetve megalapozzák a további

vizsgálódásunkat, továbbá az ezek nyomán megszületett javaslatok beépíthetőek a jelen terv

intézkedési javaslatai közé.

II.1. A család és munkahely összeegyeztethetősége kapcsán végzett járási kutatás

A zalaegerszegi járás területén működő kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító

intézményekben - 4 zalaegerszegi és 3 települési bölcsődében - végeztük a kérdőíves

lekérdezést, összesen 530 szülő körében. A kutatás javaslatokat fogalmaz meg döntéshozók

számára a kisgyermeket nevelő szülők esélyegyenlőségi szempontjainak érvényesítéséhez, a

munkaidőn túli „láthatatlan munka” szerepére hívja fel a figyelmet a munkaerőpiaci re-

integrációban, vizsgálja a családbarát intézkedések meglétét és a kisgyermekes szülők

munkaerőpiacra való visszatérését leginkább akadályozó tényezőket. Összességében a

kutatásban megállapítható, hogy sokkal több részmunkaidős álláshelyre lenne szükség a

térségben a gyesről, gyedről visszatérők elhelyezkedési lehetőségeinek növelése érdekében.

Az előzetesen rendelkezésre álló adatok elemzéséből az alábbi eredményeket tártuk fel,

következtetéseket vontuk le és javaslatokat tesszük:

A munkanélküliségi adatokat, azok változását vizsgáltuk, a nők elhelyezkedési lehetőségei

szempontjából. A regisztrált munkanélküli nők aránya 45 és 48 % között mozgott az utolsó 3

évben, így lényeges elmozdulás, arányváltozás a nők-férfiak vonatkozásában nem történt.

A bölcsődék járási szinten 448 gyermek számára kínálnak férőhelyet. A járás területén működő

bölcsődékbe azonban csak 366 kisgyermeket írattak be december 31-ig. Fontos megemlíteni

azonban, hogy a járás területén nem egyenletes a bölcsődék elhelyezkedése, hanem

Zalaegerszegtől északra koncentrálódnak.

A járás területén több bölcsődére lenne szükség, különösen a Zalaegerszegtől délre eső

részeken, ahol egy intézmény sem működik, az ellátás teljes mértékben megoldatlan. Alternatív

megoldásként családi napközi létrehozásának és működtetésének támogatása javasolt a járás déli

részén élők esélyegyenlőségi szempontjainak érvényesítéséhez.

30

Fontos, hogy a családi napköziket az önkormányzatok is támogassák, hiszen a napközik

költségvetése szűkös állami normatívákat tartalmaz, így önkormányzati hozzájárulás nélkül

nagy terheket róna a szülőkre.

A jelenlegi helyzet javulását eredményezi majd a bölcsődék lehetséges formáinak változása. A

Gyermekvédelmi törvény várható módosításai kapcsán bizonyos feltételek mellett

a 10.000 fő lakosságlétszám alatti településeken is kötelező lesz bölcsődét működtetni

új ellátási formák jelennek meg: mini bölcsőde, családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde.

A várható rendelkezések kapcsán a kistelepüléseken is megjelenhetnek a 3 év alattiak ellátását

biztosító intézmények, amelyek működési módja nem jelent majd akkora anyagi terhet a

fenntartó kisebb önkormányzatok számára, mint a jelenleg működtetett hagyományos

bölcsődéké.

Megszűnik a családi napközik jelenleg tapasztalható működési anomáliája, hiszen a

gyermekvédelmi törvény ezt az ellátási formát – könnyebb kialakíthatósága, kevésbé szigorú

személyi és tárgyi feltételei kapcsán – szolgáltatáshiányos kistelepülésekre „találta ki”, ahol nem

megoldott a 20 hetestől akár 14 éves korig bezárólag a gyermekek napközbeni felügyelete.

Ezzel szemben a családi napközik nagyobb számban a városokban – bújtatott magánbölcsőde,

magánóvoda formájában – jelentek meg. Azokon a településeken, ahol a bölcsődétől az óvodán

át az iskolai napköziig megoldott a gyermekek napközbeni felügyelete. Szolgáltatásaikat magas

státuszú családoknak kínálják, hiszen a sok esetben rendkívül magas térítési díjat csak ők tudják

megfizetni.

A gyermekvédelmi törvény várható módosításai tehát ezt az anomáliát is rendezik, illetve újabb,

a kistelepülések számára is fenntartható ellátási formákat vezetnek be.

A zalaegerszegi, bagodi, teskándi és zalaszentiváni bölcsődékben végzett kérdőíves

megkérdezés eredményeképpen 274 anya és 256 apa válaszai alapján végeztünk primer kutatást

a család és munka összeegyeztethetősége témakörében. A megkérdezett 530 fő válaszai alapján

az alábbi kutatási eredményekre jutottunk:

A megkérdezettek munkaerő-piaci státuszát összevetettük a végzettséggel nemek szerint, így

fontos következtetésekre jutottunk. Bár lényegesen több a megkérdezett anyák között a

felsőfokú végzettségű (54%), mint az apák között (38%), mégis az anyák jelentős része (74%)

alkalmazott státuszban dolgozik, csak 11 %-a tölt be vezetői pozíciót és csak 6 %-a vállalkozó.

Ezzel szemben az apák 64%-a dolgozik alkalmazottként, 15% tölt be vezetői pozíciót és 17%-a

31

vállalkozó. Jellemző tehát a társadalmi beágyazottsága a férfi nemű vezetők és vállalkozók

többségének. A nők közül tehát hiába többen magasabban kvalifikáltabbak, mégis kevésbé

jellemző rájuk a vezetői pozíció betöltése és a vállalkozás indítása, mint a férfiak esetében. Az

összefüggés szoros azzal a „láthatatlan munkával”, és a gyermekek számával, amelyeket a

szociális helyzetük, a jellemző pénzkereseti modellek és a munkahelyi és családi feladatok

elemzése során tártunk fel.

Fontos lenne a női vezetők és vállalkozók nagyobb társadalmi elismertsége ösztönzése

érdekében helyi női vállalkozói klubok működtetése, különböző marketing eszközök

segítségével a női vezetői/vállalkozói minta propagálása, a helyi, megyei sajtóban szakmájukban

sikeres nőkről szóló rovat indítása. Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Iparkamara, Agrárkamara

segítségével egy nőknek szóló vállalkozásösztönző rendszer kidolgozása, stb.

Feltártuk, hogy a vizsgált mintában már nem jellemző több generáció együtt élése, a válaszadók

mindössze 7 %-a él együtt egy vagy két nagyszülővel és 1 %-a egyéb rokonnal. Így a

nagyszülők, vagy más családtag által a gyermekek nevelésében, felügyeletében nyújtott segítség

mennyisége is korlátozottabb, mint korábban a többgenerációs családok együttélése esetében.

Több feladat hárul tehát az anyákra és apákra, mint korábban.

Az anyák döntő többsége (48%-a) nem szeretne otthon maradni gyermeke 2 éves korát követően

- szeretne dolgozni -, de azt tartaná ideálisnak, ha részmunkaidőben dolgozhatna. Az apák közül

legtöbben (38%) ugyanazt szeretnék, mint az anyák, hogy az édesanyák részmunkaidőben

dolgozzanak.

Az apák közül kevesebben (34%) vannak azon a véleményen az anyákhoz képest (38%), hogy

mindkét szülő dolgozzon teljes munkaidőben. Az apák közül az anyáknál többen tartanák

ideálisnak, ha csak a férfi dolgozna a családban, vagy a nő csak az első gyermek születéséig

dolgozna, utána nem.

Az anyák döntő többsége – 65%-a –a 2-3 év otthon a gyermekkel eltöltött időt tartja ideálisnak.

Ehhez képest az anyáknak csak 27%-a tudott otthon maradni a többségük által ideálisnak tartott

2-3 év időtartamig. A legtöbb anya -45%-a az anyáknak – 1,5-2 év időtartamot töltött otthon

ténylegesen a gyermekével szülés után. Az apák válaszából is azt a következtetés vontuk le,

hogy döntő többségük – 55% – a 2-3 év otthon töltött időt tartaná ideálisnak. A gyermek apák és

anyák által is ideálisnak tartott 2-3 éves korig való otthonmaradása helyett a valóságban a

gyermekek többsége sokkal korábban, tehát 1,5 -2 éves kora között kerül a bölcsődékbe, mivel

az anyáknak ekkorra vissza kell mennie dolgozni.

32

Kutatásunkban feltártuk, hogy a gyermekelhelyezés lehetőségeinek kiválasztásánál a szülők

döntő többségben az ismerős, rokon ajánlása vagy a nagyobb gyermekükkel szerzett tapasztalat

alapján döntöttek. A saját vagy ismerős személyes tapasztalata, jó kapcsolata az intézményekkel

tehát rendkívül fontos már a bölcsődeválasztásnál is. Marketing szempontból tehát fontosabb az

oda járó gyermekek és szüleik érzelmi kötődésének, jó benyomásainak erősítése a külső

marketing eszközök, pl. hirdetések helyett.

A munkavállalást motiváló tényezőket vizsgálva mindkét szülő esetében a leginkább fontos

motiváció az anyagi kényszer: anyáknak és az apáknak is 46%-a ezt jelölte meg első helyen. Az

önállóságra, függetlenségre való törekvés az apák esetében szintén leginkább 1-es fontosságú,

míg az anyáknál ez a motivációs tényező leginkább 2-es fontosságú.

A választ adó apák számára tehát fontosabb az önállóságra való törekvés a munkavállalás során,

mint a választ adó anyák számára. Az önmegvalósítás, szakmai siker lehetőségét az apák

legnagyobb arányban 2-es, míg az anyák legnagyobb arányban 3-as fontosságúnak ítélték meg,

tehát az apákat a szakmai siker lehetősége is jobban motiválja, mint az anyákat. A megfelelő

munkafeltételeket mindkét nem tagjai egyaránt közepes fontosságúnak, míg a társadalom nem

dolgozókkal szembeni megítélését csak 5-ös fontosságúnak - tehát egyáltalán nem fontosnak -

tartották.

A bölcsődés korú gyermekek anyukáinak 87%-a 8 órában dolgozik, emellett kell megoldania a

gyermekneveléssel, háztartással összefüggő feladatait. A megkérdezett anyák mindössze 10%-a

dolgozik részmunkaidőben, amely európai viszonylatban rendkívül alacsony arány. Míg

Ausztriában a 12 év alatti gyerekkel rendelkező párok 50 %-nál az egyik szülő (többnyire a

férfi) teljes munkaidőben dolgozik, a másik szülő (többnyire a nő) részmunkaidőben, addig a

zalaegerszegi járás területén ez a szám mindössze 10%.

Szükséges a részmunkaidős állások számának emeléséhez a munkáltatók tájékoztatása a

jogszabályi kötelezettségekről, a GYES után visszatérők után járó kedvezmények

igénybevételének lehetőségeiről, akár a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány segítségével.

Kutatásunkban feltártuk, hogy az apák mobilabbak, az anyáknál nagyobb arányban dolgoznak

Zalaegerszegen kívül és külföldön. Ami szembetűnő, hogy minden 10. bölcsődés gyermek

édesapja külföldön dolgozik, amely fontos szempont a családok mindennapi életének

alakulásában, a hétköznapok szervezésében, a gyermek körüli teendők ellátásában.

33

A válaszadó édesanyák számára a munkavállalást leginkább befolyásoló tényezők a stabil

párkapcsolat és a családbarát munkahely. Az egyéb családtagok által nyújtott segítség áll a

fontossági ranglétra következő fokán. A bölcsőde, óvoda közelsége csak közepes fontosságú. A

családbarát munkahely tehát a ranglétra legmagasabb fokán áll az édesanyák megítélése alapján.

Az édesapák számára a munkavállalást leginkább a stabil párkapcsolat befolyásolja, a második

helyen az egyéb családtagoktól kapott segítség áll. Szintén közepes fontosságúnak ítélték meg a

bölcsőde, óvoda közelségét. Érdekes tény, hogy a családbarát munkahely számukra csak a nem

fontos kategóriába került.

A választ adó anyák 50%-ának igen, 50%-ának nem okoz gondot a család és munka

összeegyeztetése. A választ adó apák 70%-ának nem okoz gondot, míg 30%-nak igen. A

válaszoló anyák felének, míg a válaszoló apák csak közel egyharmadának okoz nehézségeket,

hogy összeegyeztesse a munkáját a családi élet mindennapjaival.

Az anyák többségét (71%-át) visszavárták a GYES/GYED után a korábbi munkahelyükre, de

legtöbbet - 46%-ot- nem a korábbi munkakörébe.

A munkába való visszatérésnél a legnagyobb nehezítő tényező, azaz a válaszadó anyák 50%-a

szerint az, hogy a gyermek betegsége esetén a felügyelete nehezen oldható meg. Megítélésük

szerint a munkáltatók nehezen tolerálják, ha a munkahelyi feladatok elvégzése háttérbe szorul,

vagy elmarad a gyermekkel otthon töltött betegszabadság miatt. A válaszadó nők 34,3%-ának a

túlterheltség okoz problémát, azaz a családi és munkahelyi feladatok összeegyeztetése.

Az anyák munkahelyén a családbarát intézkedések közül leginkább a gyermek utáni

pótszabadság kiadását alkalmazzák (53%). Ez jogszabályi kötelezettség, ahogy a családi

adókedvezmény érvényesítése is, ezt az anyák 55%-a veheti igénybe. Rugalmas munkaidőt az

anyák 33%-a esetében alkalmaznak, 17,5%-a munkahelyén részmunkaidővel segítenek.

A GYES-en lévő anyák csupán 4%-át segítik hírlevelekkel, információkkal, pedig ez egy

hatékony megoldási forma lehetne a munkavállalók számára a munkáltatók által nyújtott

információszolgáltatásban, felzárkóztatásban, kapcsolattartásban. Az állásmegosztás nem

elterjedt forma, mindössze 5 anya (1,8%) esetében alkalmazzák a munkáltatók.

A válaszadó anyák 10%-a dolgozik részmunkaidőben, bár 17 %-a munkahelye ezt lehetővé

tenné. Annak a 7,5%-nak, aki nem a részmunkaidőt választotta, motivációja nem ismert, de

valószínűsíthető, hogy anyagi okokra vezethető vissza, hiszen a csökkentett napi munkaidő

arányosan csökkentett bérezéssel is társul.

34

A munkamotiváció életkor szerinti bontásából kutatásaink alapján látható, hogy a fiatalabb (18-

25 éves) anyák számára az önállóságra, függetlenségre való törekvés és a szakmai siker

lehetősége a legfontosabb motiváló tényező, míg az idősebb (35 év feletti) korosztály számára

az anyagi kényszer.

Az anyák körében végzett kereszttábla elemzés során kutatásunkban feltártuk, hogy az

„önállóságra és függetlenségre való törekvés” elsősorban a középfokú végzettségűeknek a

legfontosabb. Az „Önmegvalósítás, szakmai siker lehetősége” a felsőfokú és alapfokú

végzettségűek számára közepes fontosságú. A „megfelelő munkafeltételek megléte” a felső és

középfokú végzettségűek számára közepesen fontos, az alapfokú végzettségű és még tanuló

anyák esetén nem fontos. Az „anyagi kényszer” minden kategóriában a legfontosabb motiváló

tényező a munkavállalásnál, a „társadalmi ítélkezés” pedig egyik végzettségtípus szerint sem

fontos.

Az anyák körében végzett további kereszttábla elemzés során feltártuk, hogy az „önállóságra és

függetlenségre való törekvés” a vezető beosztásban dolgozóknak a legfontosabb. Az

„Önmegvalósítás, szakmai siker lehetősége”a vállalkozóknak a legfontosabb, és a vezető

beosztásúaknak is fontos. A „megfelelő munkafeltételek megléte” a főállású anyáknak fontos

szempont, míg a többi kategóriában közepes fontosságú. Az „anyagi kényszer”alkalmazottként

dolgozóknak, a főállású anyáknak és az álláskeresőknek a legfontosabb motiváló tényező a

munkavállalásnál. A vezető beosztásban dolgozóknak és a vállalkozóknak nem motiváló

tényező az anyagi helyzete, a „társadalmi ítélkezés” pedig egyik munkaerő-piaci státusz-típus

szerint sem fontos.

Apák esetében is összevetettük a válaszadók életkorát a munkamotivációjukkal. Az anyagi

kényszert, mint motiváló tényezők tartják a fiatalok (18-25 év közöttiek) kevésbé fontosnak,

míg a többi korcsoport szerint ez a legfontosabb tényező. A többi szempont, mint motivációs

tényező fontosságában nincs lényegi eltérés életkorok szerint.

Az apák iskolai végzettségének összevetése a munkamotivációval is érdekes kutatási

eredményeket hozott. Az alap-, a középfokú végzettségű és a jelenleg tanuló apák számára az

önállóságra, függetlenségre való törekvés a legfontosabb munkamotiváció, míg a felsőfokú

végzettségűeknek nem annyira, de fontos. A másik legfontosabb motivációs tényező az anyagi

kényszer minden végzettség-kategória esetén, kivéve a jelenleg tanulókat.

Az apák munkaerő-piaci státuszát összevetettük a munkamotivációjával. Az önállóságra,

függetlenségre való törekvés az alkalmazotti beosztásban lévő apáknak a legfontosabb tényező,

35

a vezetőknek és a vállalkozóknak fontos. Az anyagi kényszert a vezetők nem tartják fontosnak,

a többi kategória mindegyike szerint a legfontosabb tényező.

Kutatásunk eredményeképpen feltártuk, hogy a nők részmunkaidős foglalkoztatását az alapfokú

és felsőfokú végzettségű szülők tartanák ideálisnak, míg a középfokú végzettségűek mindketten

dolgoznának. Munkaerő-piaci státuszukat megvizsgálva arra az eredményre jutottunk, hogy a

vezető és alkalmazott beosztású anyák és apák is a részmunkaidős foglalkoztatást tartanák

ideálisnak, míg a vállalkozó anyák és apák egyaránt mindkét szülő teljes foglalkoztatását tartják

ideálisnak.

Általánosan megállapítható, hogy a legnagyobb nehézséget a legtöbb otthoni teendő/

feladattípus a felsőfokú végzettségű anyáknak okozza legnagyobb mértékben. Ez természetesen

összefügghet azzal, hogy a legnagyobb arányban (54%) felsőfokú végzettségű anyák adtak

választ a teljes kérdőív mintában.

A munkaerő-piaci státusz szerint vizsgálva a feladatok megszervezésének nehézségét arra a

következtetésre jutottunk, hogy a vezető beosztású, az alkalmazott, és vállalkozó anyáknak több

tényező okoz nagyon nehéz feladatokat, amelyek a főállású anyáknak és az álláskeresőknek nem

jelent nehéz feladatot.

Vizsgáltuk, hogy a GYES alatt az édesanyáknak megmaradt-e a munkahelye. Akiknek megszűnt

a munkahelye, vagy a munkáltatója felmondott mindannyian 26 és 45 év közöttiek, ők a

válaszadók 11,4%-át képviselik. Azok között, akiknek megszűnt a munkahelye, a legnagyobb

arányban a középfokú végzettségűek vannak (58%), akiknek pedig felmondtak a GYES alatt, a

legnagyobb része (57%-a) szintén a középfokú végzettségűek közül kerül ki.

Azoknak a legnagyobb része, akiknek megszűnt a munkahelye, alkalmazott státuszú volt,

(64%), akiknek pedig felmondtak a GYES alatt, a legnagyobb része (57%-a) szintén alkalmazott

(86%) volt. Tehát a munkahelyüket elvesztő anyák többsége alkalmazott státuszú volt a gyes

előtt.

A munkába való visszatéréskor az anyák minden korcsoportja azt a választ jelölte meg

legnagyobb problémaként, hogy a gyermek felügyeletét nem tudja megoldani a betegsége

esetén, a túlterheltség – a család és munka összeegyeztetése - pedig egységesen a második

legnagyobb probléma. A harmadik helyen a 18 és 35 év közöttiek legnagyobb része a

36

gyermektől való érzelmi elszakadást jelölte meg, míg a 36 év felettiek a szakmai ismeretek

elavultságát tartják problémának.

A munkába való visszatérést a végzettségekkel összevetve érdekes eredményt kaptunk. Az

alapfokú és a középfokú végzettségűek számára a munka és a családi élet összeegyeztetése

miatti túlterheltség a legnagyobb probléma a munkába való visszatéréskor. A felsőfokú

végzettségűek a gyermek betegsége esetén történő felügyeletet jelölték meg a legnagyobb

problémának.

Megállapítható, hogy a gyermekvállalás után a munkaerő-piaci visszatérés legnagyobb gátja a

gyermek betegsége esetén történő felügyelete, a gyermektől való érzelmi elszakadás, a

túlterheltség valamint a szakmai ismeretek elavultsága.

A gyermek betegsége esetére a bölcsődék és óvodák számára javasolt egy adatbázis készítése és

működtetése, amely a járás területén elérhető szakképzett vagy tapasztalattal rendelkező, otthoni

gyermekfelügyelet is vállaló gyermekfelügyelők, gondozók, nyugdíjas dajkák elérhetőségét

tartalmazza.

A gyermektől való érzelmi elszakadás megkönnyítése érdekében javasoljuk, hogy a bölcsődék

az édesanyáknak a gyermek intézménybe való elhelyezése előtt egy egynapos felkészítő

programot szervezzenek.

A GYES-ről visszatérők szakmai ismereteinek frissítése céljából a kormányhivatal munkaügyi

szervezete, vagy más civil szervezetek pályázati forrásból kifejezetten édesanyák számára

szervezhetne délelőtti időpontban gyermekfelügyelettel egybekötött ingyenes képzéseket.

Összességében a munkahelyek családbaráttá válásához és a részmunkaidős és más atipikus (pl.

távmunka) foglalkoztatási formák elterjesztéséhez országos összefogásra, marketingre és a

munkaadók számára anyagi ösztönzők kormányzati szintű bevezetésére lenne szükség.

A jóléti állami és intézményes keretfeltételek szoros kölcsönhatásban állnak a munkaerőpiac-

specifikus és munkáltatói keretfeltételekkel; ezek a munka és a magánélet

összeegyeztethetőségének fő meghatározói.

Korábban ezt az összeegyeztethetőséget egyfajta kérdésként fogalmazták meg. Idővel az iparilag

fejlett országokban, az emancipáció jegyében ez abba az irányba fejlődött, hogy gyakorlatilag

összeegyeztethetővé vált a gyerek nevelésével is. Ez a vita azt feltételezi, hogy a szülők

dolgozni akarnak, sőt nem akarnak, hanem napjainkban már dolgozniuk kell, és szubjektív

37

módon, gyakorlatilag értékesnek tekintik a kereső tevékenységet. Egyrészt elégedettséget ad,

illetve a gazdasági lét, és az élet színvonalának a biztosítását is alátámasztja.

Jelenleg egy paradigmaváltás megy végbe a foglalkoztatási modellekre vonatkozólag, valamint

az annak alapjául szolgáló gazdasági-, családi-, és társadalmi modellek esetében. Ma vita tárgyát

képezi az, hogy mennyire kívánatos az, hogy mindkét szülő teljes mértékben, vagy csak

részmunkaidőben dolgozzon illetve, hogy gyakorlatilag milyen fajta támogatást kapnak azok,

akik egyedül nevelik gyermeküket.

A család és munka összeegyeztethetőségében a törvényi szabályozások igen jelentős szerepet

játszanak. Lehetséges jó gyakorlatok kifejlesztése, ha az állam a közösségi intézmények és

szervezetek a vállalkozásoktól és más szereplőktől is impulzusokat kap annak érdekében, hogy

cselekedjen. Az állam nem magától lép akcióba, hanem jelezni kell a szükségletet, a változási

igényt.

A kutatás ezeket az igényeket foglalja össze, a kisgyermeket nevelő szülők véleményének

közvetítésével. Reményeink szerint direkt vagy indirekt változásokat indukál, rávilágít a

kisgyermekesek problémáira. A kutatás eredményeinek döntéshozókkal történő megismertetése

közvetlenül elősegíti a bölcsődei férőhelyek magasabb számának biztosítását, az egyes

területeken hiányzó intézményi háttér biztosítását, a rugalmas, részmunkaidős állások, az

atipikus foglalkoztatási formák elterjedését, a nők munkaerőpiacra történő visszatérésének

megkönnyítését, a női vezetők és vállalkozók nagyobb társadalmi elismertségének ösztönzését

és a családbarát munkahelyek kialakítását.

II.2. A közfoglalkoztatottak teljes munkaerő-piaci reintegrációjának lehetőségeit

vizsgáló kutatás

A kutatás célja, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál

fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely foglalkoztatási formában, annak érdekében,

hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. Az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók

számára ugyanis a nyílt munkaerőpiacra való visszakerülés első lépcsőjét a

közfoglalkoztatásban való részvétel jelentheti. Hosszú távú cél, hogy a program befejezését

követően a közfoglalkoztatottak az elsődleges munkaerőpiacon tudjanak elhelyezkedni. Önálló,

a munkaerőpiacon hiánypótló primer kutatásunkban 22 önkormányzatot mélyinterjúk során és

primer kutatásban 494 álláskeresőt Életút interjúban kérdeztünk meg. Köztük 132 fő

zalaegerszegi válaszadó volt. A kutatásban feltárt eredmények elemzésével fontos

38

következtetéseket vontunk le a járás munkaerőpiaci helyzetéről és javaslatokat fogalmaztunk

meg döntéshozók részére. Kutatásunkban feltártuk, hogy 2014-ben a vállalatok közel 40%-a

tapasztalta, hogy nehezen talál megfelelő szakembert. Az elsődleges kiválasztási szempontok

között szerepelt a megfelelő szakmai nyelvismeret, és az önálló munkavégzés képessége, amely

a közfoglalkoztatotti célcsoport nagyobb részénél sajnos hiányzó kompetenciák. Feltártuk,

hogy a válaszadók között minél magasabb végzettségű az egyén, annál korábban kerül vissza a

munka világába. Mind országos, mind megyei, mind járási szinten az összes regisztrált

álláskeresőből a közfoglalkoztatásban résztvevők aránya folyamatosan növekszik.

Az ország legnagyobb - egy 58.000 fős megyei jogú város székhellyel rendelkező -, mégis

nagyrészt apró– és törpefalvas településszerkezetű járásában a megyei átlagnál is alacsonyabb a

munkanélküliségi ráta. Az álláskeresők átlagos aránya a gazdaságilag aktív népességhez

viszonyítva a 2011. évi 11,7%-ról napjainkra 5,1 %-ra csökkent. Figyelemre méltó adat

azonban, hogy a munkanélküliek számának folyamatos csökkenése mellett az összes álláskereső

27%-a egy éven túli munkanélküli. A közfoglalkoztatottak közül legtöbben a tartósan

munkanélküliek csoportjából kerülnek ki. Ezen személyek visszavezetése a munka világába nem

könnyű feladat.

A járás gazdasági szereplői ugyanakkor a hiányszakmák kialakulásának problémájával kell,

hogy szembenézzenek. 2014-ben a vállalatok közel 40%-a tapasztalta, hogy nehezen talál

megfelelő szakembert. Az elsődleges kiválasztási szempontok között szerepelt a megfelelő

szakmai nyelvismeret, és az önálló munkavégzés képessége, amely a közfoglalkoztatotti

célcsoport nagyobb részénél sajnos hiányzó kompetenciák. Kutatásunk során feltártuk, hogy a

megkérdezett közfoglalkoztatottak több mint fele (56%) életében nem tanult idegen nyelvet.

A térség munkaerő-piaci helyzetének elemzése alapján látható, hogy bizonyos tényezők,

úgymint az alacsony iskolai végzettség, a képzettség és az alkalmazkodóképesség hiánya,

hajléktalanság, rossz egészségi állapot, hátrányos helyzetű településen lévő lakóhely, etnikai,

nemi, fogyatékosság vagy életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetés, a diszkriminatív

munkáltatói attitűdök jelentős munkaerő–piaci hátrányok kialakulásához vezetnek. A

zalaegerszegi járás településeinek nagy része önhibáján kívül gazdasági és társadalmi

szempontból hátrányos helyzetű. Ezen településeken természetesen az említett tartós

munkanélküliek aránya is közel duplája a térségi átlagnak.

39

2013 évtől a közfoglalkoztatási programok elindítása nagymértékben befolyásolta a hátrányos

helyzetű, tartós munkanélküliek, segélyezettek munkaerőpiaci reintegrációját. A program célja a

munkára ösztönzés, a munkanélküliek visszavezetése a munka világába, az elsődleges munkaerő

piacon való aktív megélhetésre.

Kutatásunk célkitűzései között szerepelt annak elősegítése, hogy a munkára képes, tartósan

munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely

közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak.

Az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók számára ugyanis a nyílt munkaerőpiacra való

visszakerülés első lépcsőjét a közfoglalkoztatásban való részvétel jelentheti. Rendkívül fontos,

hogy a szociális ellátórendszerben lévő és bekerülő emberek foglalkoztatása szervezett keretek

között történjen.

Fenti hipotézisünk beigazolódott a közfoglalkoztatottak számának elemzése során.

Megállapítható, hogy mind országos, mind megyei, mind járási szinten az összes regisztrált

álláskeresőből a közfoglalkoztatásban résztvevők aránya folyamatosan növekszik.

A zalaegerszegi járásban a közfoglalkoztatási programok közül is a hosszabb időtartamú

közfoglalkoztatás támogatása a jellemző, valamint az országos közfoglalkoztatási programok is

népszerűek a járás területén. A járási startmunka mintaprogramokban tevékenykedők száma

emelkedést mutat, amelyen belül elsősorban a mezőgazdasági mintaprogramokban dolgozók

aránya magas, akik elsődlegesen valamilyen zöldség, gyümölcstermesztéssel foglalkoznak.

Tekintettel arra, hogy a közfoglalkoztatási programokban elsődlegesen a foglalkoztatást

helyettesítő támogatásban részesülőket vonják be az önkormányzatok, így ezen célcsoport

száma folyamatos csökkenést mutat.

Önálló, a munkaerőpiacon hiánypótló primer kutatásunkban 22 önkormányzatot mélyinterjúk

során és 494 álláskeresőt- többségében közfoglalkoztatottakat- Életút interjúban kérdeztünk

községekben, 26,7 % városban él, így nagyobb arányban a kistelepülési problémákkal

sze -a nő 46,4 %-

között a legmagasabb a munkanélküliséggel leginkább érintett korosztály, a 36-45 év közötti

középkorúak aránya (36,1%). A 45 év felettiek aránya is rendkívül magas (41,5%).

Vizsgáltuk a tartósan munkanélküli személyek számát, arányát. Kutatásunk alapján

megállapítható, hogy az egy éven túli tartósan munkanélküli személyek aránya a teljes

40

sokasághoz képest jelentős (56 %), tehát a válaszadók több mint fele minimum egy éve nem

talál állást, azaz tartósan munkanélküli.

Az együttélési formák vizsgálatánál elemzéseinkből megállapítható, hogy magas azon

munkanélküli személyek aránya, akik feltételezhetően egyedülállóak, és nincs olyan családi

motivációjuk ezáltal, amely a tartós munkavállalást ösztönözné. Kutatásunk során feltártuk,

hogy a válaszadók 28%-a egyedül él. Az egyedül élők 58%-a férfi, 42%-a nő. Figyelemre méltó

adat, hogy az összes megkérdezett 2,8%-a hajléktalan, akik között több a nő (57%), mint a férfi

(43%). Tehát a megkérdezett közfoglalkoztatottak legnagyobb része a járásban nem a

nagycsaládos, többszörösen hátrányos háztartásokból érkezett.

Jövedelmi helyzetük elemzése kapcsán kutatásunk eredményeként megállapítottuk, hogy a

megkérdezett közfoglalkoztatottak több mint fele egyedüli kereső a családban, ebben az esetben

ő biztosítja a család megélhetését. A válaszadók egyharmada pedig olyan családban/egyedül él,

ahol nincs rendszeres kereső. A válaszadók legnagyobb részénél (55,6%) az 1 fő segélyes a

jellemző a háztartásban.

Hátrányos helyzetük jellegének (pl. várostól távoli lakóhely) besorolásakor legtöbben 50,5 % azt

válaszolták, hogy nincsenek ilyen helyzetben. Akik erre igennel válaszoltak, azok közül a

várostól távol lakók szenvednek a legnagyobb hátrányt a munkaerőpiacon. A várostól távoli

községekben élő álláskeresők 30%-a már 4-5 éve nem talál állást. A rossz egészségügyi

állapotukat hátrányként megjelölők 32%-a is már 4-5 éve munkanélküli. Az 5-10 éve

munkanélküliek 55%-a is a várostól távoli lakóhelyet jelölte meg elsődleges hátrányaként.

A családi háttér, iskolai tanulmányok elemzése fejezetben kutatásunk eredményeképpen

feltártuk, hogy a válaszadók egyharmada megszakította iskolai tanulmányait, legtöbb esetben a

család szociális helyzete miatt, vagy azért, mert rossz jegyei voltak és dolgozni akart. A

válaszadók iskolai végzettségét tekintve a közfoglalkoztatottak közül legtöbben (52,8%)

középfokú végzettséggel rendelkeznek.

Az eredményeink alapján kimutattuk, hogy az alapfokú végzettségű munkavállalók legnagyobb

része (26,25 %) 4-5 éve munkanélküli, összességében pedig 69 %-uk egy éven túli álláskereső.

A középfokú végzettségűek legnagyobb része (27,9%) fél és egy év közötti ideje álláskereső,

összességében pedig 50,4%-uk egy éven túli álláskereső. A felsőfokú végzettségűek legnagyobb

része (66,7%) csupán pár hónapja álláskereső, összességében pedig 50%-uk egy éven túli

álláskereső. Azok, akik nem fejezték be az általános iskolát legtöbben (40,9%) csupán pár

hónapja munkanélküliek, amely a közfoglalkoztatási programokban való folyamatos

41

részvételükre utal. Kutatásunkban feltártuk tehát, hogy a zalaegerszegi járásban van összefüggés

az iskolai végzettség és az álláskeresés időtartama között: a válaszadók között minél magasabb

végzettségű az egyén, annál korábban kerül vissza a munka világába.

Családi hátterükbe nyer betekintést az a tény, hogy míg a megkérdezettek több mint fele

középfokú végzettséggel rendelkezik, addig a szülők esetében az alapfokú (8 általános)

végzettség a legjellemzőbb. A válaszadók közel felének vagy egyik, vagy mindkét szülője

maximum 8 általánost végzett és egyötödük szülei közül legalább egyik nem fejezte be az

általános iskolát sem. Kutatásunkban reális képet kaptunk a tanulási nehézségekről is. A

válaszadók közel felének az otthoni tanulás okozta a legnagyobb problémát, amely legtöbb

esetben a rossz otthoni körülményekre, családi háttérre vezethető vissza.

A szülői befolyásolás a pályaválasztás során elengedhetetlen. Ezt támasztják alá a tény-adatok

is: ahol a szülők nem tartották fontosnak, hogy az általános iskola után tanuljon az egyén, ott

86,5%-nak csak alapfokú iskolai végzettsége van. Ahol a szülők segítségével, de saját variációk

közül választottak maguknak szakmát, 81,3% azoknak az aránya, akik középfokú végzettséget

szereztek. Ahol a szülők határozták meg, hogy milyen szakmát válasszon, 90,5% azoknak az

aránya, akik középfokú végzettséget szereztek. Fenti kutatási eredmények feldolgozása során

látható, hogy a szülői befolyás növekedésével nőtt a válaszadók iskolai végzettsége is.

Munkavállalási szokásaikról is megkérdeztük az álláskeresőket. Feltártuk, hogy az iskolát

elhagyó válaszadók nagy része dolgozni akart, és nem tanulni, mégis a végzettek közül is csak

39%-a helyezkedett el a szakmájában. Elemzéseink során megállapítottuk, hogy a válaszadók

mindössze 11 %-a dolgozott már vezetői pozícióban. Kutatásunk során feltártuk, hogy a

zalaegerszegi járásban megkérdezett álláskeresők körében a középfokú végzettségűekre

leginkább jellemző a vezetői pozíció betöltése (15,4%-uk dolgozott már vezetőként).

Kutatásunk során feltártuk, hogy a válaszadók közül legtöbb embernek (80%) a gazdasági

válság miatt szűnt meg a munkahelye. Azok közül, akik maguk mondtak fel, a legfőbb indok az

volt, hogy a munkát a családi élettel nem tudta összeegyeztetni. Elemzésünkből megállapítjuk,

hogy családi okokból munkaviszonya főként alapfokú végzettségűeknek (61%) szűnt meg, a

gazdasági válság pedig főként a középfokú végzettségű réteget (61%) érintette munkája

elvesztésével.

Elemzéseinkből megállapítható, hogy a regisztráció a munkaügyi szervezetnél megkérdezetteink

körében közismert és alkalmazott álláskeresési módszer (93%). Sajnos az álláskeresők fele

(52,8%) a közfoglalkoztatásban talált elhelyezkedési lehetőséget az elsődleges munkaerőpiac

42

helyett. Mindössze 15 %-uk vett részt képzésben, a munkanélküli helyzete megváltoztatása

céljából.

Több nő (57,9%) keresett saját maga állást, mint férfi (42,1%). Alkalmi munkát közel

ugyanazon arányban vállaltak nők (49,4%) és férfiak (50,6%). Közmunkát többen vállaltak

férfiak (56,3%), mint nők (43,7%). Képzésen inkább nők vettek részt nagyobb arányban

(69,7%).

Felmérésükből látható, hogy a munkaügyi szervezetnél főként az alap- és középfokú

végzettségűek regisztráltatják magukat álláskeresőként. A felsőfokú végzettségűek jellemzően

önállóan keresnek állást. Képzésbe legfőképpen az alapfokú végzettségűeket lehet bevonni.

Közfoglalkoztatásba is jellemzően az alap-és középfokú végzettségű réteg kerül.

Kutatásaink során feltártuk, hogy a válaszadók több mint fele (54,6%) egyáltalán nem vett részt

felnőttképzésben, a tanulmányait követően élete során. Megállapítható, hogy aki egyszer részt

vett képzésben annak a munkanélküliségben töltött idejét számottevően nem befolyásolta a

képzésben való részvétel. Elemzéseinkből megállapítottuk, hogy azok, akik többféle képzésben

vettek részt, azok kisebb arányban munkanélküliek hosszú távon, tehát előbb találtak munkát.

Adatainkból megállapítjuk, hogy a képzéseken való részvétel csak a képzésen részt vett

válaszadók felének volt hasznosítható élete során.

Megállapítjuk, hogy az egy képzésen való részvételt a válaszadók kevésbé ítélték meg

hasznosnak, ezért érdemes az álláskeresőket minél több alkalommal bevonni a képzésekbe

annak érdekében, hogy minél jobban hasznosítani tudják tudásukat.

Vizsgáltuk azon személyeket is, akik nem akartak képzéseken tanulni, vagy nem volt

lehetőségük a képzéseken való részvételre. Akik nem tudtak tanulni, azok legnagyobb arányban

5-10 éve munkanélküliek. Összességében az 5-10 éve munkanélküliek 63,1%-a, a 4-5 éve

munkanélkülieknek pedig 72,7%-a nem vett részt felnőttképzésben élete során. Szükséges tehát

a tartósan munkanélküliek - akik valószínűleg elavult szakmával rendelkezők is egyben –

képzésekbe való bevonása. Kutatásunkban feltártuk, hogy van összefüggés a képzésekben való

részvétel és a munkanélküliség időtartama között.

A felnőttképzésben legtöbben (69%) a könnyebb elhelyezkedés érdekében vettek részt,

másodsorban pedig a kompetenciáik fejlesztése, azaz informatikai (23%) és idegen nyelvi (16%)

ismeretek elsajátítása érdekében. Adatainkból megállapítjuk, hogy a képzéseken való részvétel

43

csak a képzésen részt vett válaszadók felének volt hasznosítható élete során. Elemzéseink során

tehát feltártuk, hogy a válaszadók legnagyobb részének (59%) a képzését a munkaügyi központ

finanszírozta.

Megállapítható, hogy fontos lenne megvizsgálni a képzések, átképzések, tanfolyamok kínálati

lehetőségeit a vállalkozások igényei igazodóan, a további, elsődleges munkaerőpiacon való

munkavállalás megkönnyítése céljából. Szükség lenne a 8 általános végzettségűek és végzettség

nélküliek nagyobb arányú bevonására a felnőttképzésbe, szakirányú középfokú szakma

betanításával, motivációs tréningek szervezésével a közfoglalkoztatási programban való

részvételük során.

Megállapítható, hogy a válaszadók több mint fele (56%) életében nem tanult idegen nyelvet.

Kutatásunk eredményeképpen feltártuk, hogy a falvakban élők hátrányos helyzetét tükrözi –

egyben munkakeresésüket nehezíti – az a tény, hogy a városban élőkkel (42%) ellentétben a

falvakból érkező válaszadók többsége (62%) nem tanult idegen nyelveket eddigi élete során.

Fent kapott eredményeink alapján megállapítjuk, hogy az idegen nyelv ismerete, mint

kulcskompetencia jelentősen befolyásolja az álláskeresőket a mielőbbi munkához jutásban,

hiszen az idegen nyelvet tanultak között kevesebb a tartósan munkanélküli egyén.

Elemzéseink alapján tehát feltártuk, hogy a válaszadók alig egynegyede (24%) használta

munkája során a számítógépet, és közel fele (45%) egyáltalán nem ért hozzá. Kutatásunk

eredményeképpen feltártuk, hogy a falvakban élők hátrányos helyzetét tükrözi – egyben

munkakeresésüket nehezíti – az a tény, hogy a városban élőkkel ellentétben a falvakból érkező

válaszadók többsége nem ért a számítógéphez.

Kutatásunk során feltártuk, hogy szoros az összefüggés a számítógép használata és a

munkavállalás időtartama között. A computer felhasználói ismerete a minél rövidebb idejű

álláskeresés elengedhetetlen feltétele. A válaszadók azon csoportjában, akik számítógépen már

dolgoztak, nincs 4-5 éve és 5-10 éve munkanélküli, így megállapíthatjuk, hogy azon személyek,

akik dolgoztak már számítógépen, sokkal nagyobb eséllyel sokkal hamarabb találnak állást.

Szabadidős elemzésünkből kiderül, hogy a férfiak legnagyobb része a napi 1-2 és a napi 3 óránál

több választ jelölte meg a saját magára fordított idő vonatkozásában, addig a nők a napi fél

óránál nem több és a napi 1-2 óra kategóriák szerint tudnak magukra időt szánni. A nőknek az

otthoni teendők ellátása miatt kevesebb ideje jut magára.

44

Kutatásunk során feltártuk, hogy a válaszadók legnagyobb részének (61%-uk) napi fél és 2 óra

közötti szabadideje van, amelyet legnagyobb részük (87%) szeret egyedül eltölteni pl. televízió

nézésével, kertészkedéssel. Nagyobb részük (58%) szintén szeret társaságban lenni pl. közös

programok az ismerősökkel. A megkérdezettek mindössze egyharmadának (33%) van kreatív

hobbyja. Elgondolkodtató, hogy az álláskeresők 14%-ának egyáltalán nem jut magára ideje,

amely valószínűleg nagyobb mennyiségű családi, otthoni teendőinek köszönhető. pl. gyed-ről

visszatérő édesanyák esetében. A válaszadók 11%-a szerint csak magával kell foglalkoznia,

amely elszigeteltségre, magányra utal.

A közfoglalkoztatási program átmeneti megoldást nyújt, azonban ez nem az elsődleges

munkaerőpiacra jutást segíti elő. Hiányolják a polgármesterek, hogy ezeknek a programoknak a

kidolgozása során konzorciumi partnerként nem vagy csak ritkán szólítják meg őket.

Járási szinten megfigyelhető, hogy a vállalkozások és az önkormányzatok között az

információáramlást és az együttműködést tekintve kevés a kapcsolat, a Megyei Jogú Várost

kivéve.

A településvezetők szerint a járásban szükség lenne egy olyan komplex fejlesztési programra,

melynek keretében partnerkapcsolatok alakultak ki a munkaadók, a képző intézmények, a

települési önkormányzatok között, amely együttműködés hosszú távon biztosíthatja a célcsoport

felkészítését a munkába állásra, a mintaértékű projekt mostani és későbbi megvalósításának

feltételeit (pl. térségi foglalkoztatási paktum).

Szükséges lenne az elsődleges munkaerőpiaci szereplők (pl. HR szakemberek, gazdasági

szakemberek, munkavezetők) érzékenyítő tréningje a közfoglalkoztatásból kikerülők megfelelő

fogadására

A célcsoport csak akkor vihető vissza eredményesen a munkaerőpiacra, ha a tervezett komplex

program - a célcsoport jellemzőit figyelembe véve - az alábbiakat tartalmazza:

- megélhetést biztosító anyagi támogatást (képzési támogatás, munkabér)

- közismereti és kommunikációs felzárkóztatást

- pszicho szociális és mentális támogatást

- személyiség és életvitel pozitív irányú fejlesztést (életviteli tréning)

- szakmai elméleti és gyakorlati képzést

- a munkavállaláshoz szükséges kulcsképességeik fejlesztését

45

- munkaerőpiaci felkészítést, - utógondozást

- szakmabegyakorló foglalkoztatást

- befogadó munkahelyek kialakítását

- segítségnyújtást a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésben és a munkahely megtartásban.

A kutatásunkban megkérdezett önkormányzati vezetők, polgármesterek a személyes

mélyinterjúk során az alábbi javaslatokat tették a közfoglalkoztatás hatékonyabb szervezéséhez:

Szükség lenne szakirányú végzettségű munkaszervezők biztosítására egyes kötelező

önkormányzati feladatok megfelelő szintű ellátásához közfoglalkoztatottak által.

Útellenőri feladat biztosításához pl. OKJ-s útfenntartó szakmunkás végzettségű egyén

biztosítása szükséges. Az önkormányzat kifizetné az anyagköltséget és a szükséges

eszközök bérleti díját, de szükség van az eszközök megfelelő használatához szakirányú

végzettségű egyénre.

A közfoglalkoztatottakat munkáltató önkormányzati nonprofit cégek kölcsönözhetnének

eszközöket és szakirányú munkavezetőket egymásnak a szakirányú munkák

elvégzéséhez. (pl. MJV város közfoglalkoztató cége kölcsönözhetne a települési

közfoglalkoztatáshoz)

Szükség lenne külső szakemberek munkájára az ellenőrzéshez. Rendszeres

munkaellenőrzés történne heti 2 alkalommal, amelyről jegyzőkönyv készülne.

Véleményük szerint a közfoglalkoztatottak így talán jobban dolgoznának.

Településvezetők szerint jobb, ha egy idegen írja le a látottakat, mert a polgármester

helyben nem mondhat fel senkinek, - még ha nem is dolgozik megfelelően, vagy

megfelelő állapotban – mivel helybéliek foglalkoztatása történik.

Értékteremtő céllal a parlagon álló önkormányzati területek hasznosításának

koordinálása bevételszerzés céljából közfoglalkoztatottak bevonásával minden

településen hasznos lenne. (pl. faültetés, erdősítés, zöldségtermesztés)

A nyári karbantartási munkákhoz a közfoglalkoztatás megszervezése

költséghatékonyságot eredményezne (pl. intézmények festése), akár brigádoknak (pl.

festő, stb.) a települések közti átirányításával.

Több település összefogásával, pl. közös önkormányzati hivatalonként lenne ésszerű az

alábbi feladatok megszervezése:

46

o kül- és belterületi, önkormányzati tulajdonú csapadékvíz és belvízelvezető

csatornahálózatának kialakítása, helyreállítása, karbantartása

o a háztartási és egyéb kommunális hulladék összegyűjtése, elszállítása kijelölt lerakóhelyre, o

állami és önkormányzati közintézmények felújítása, karbantartása

o értékteremtő tevékenységek

o info-kommunikációs feladatok ellátása, o június-szeptember hónapokban parlagfű mentesítés

o Vis maior helyzetek (pl. időjárási viszontagságok, károk utáni helyreállítás, megelőzés)

o házi segítségnyújtás, szociális gondoskodás keretében ellátandó feladatok megvalósítása,

jelzőrendszeres házi segítségnyújtás segítése, egyéb szociális feladatellátás

o közművelődési és ifjúsági feladatok

A közfoglalkoztatásba bevontak számának folyamatos emelkedésével feltétlenül szükséges a

programba bekerülők egyes jellemzőinek vizsgálata. Primer kutatásunkban számos elemzést

végeztünk. A feltárt eredmények a munkaügyi szervezet, az önkormányzatok, a képző

intézmények, a gazdasági és a szociális szféra számára is hasznos tanulsággal szolgálhatnak.

A kutatási eredmények alapján fontosnak tartjuk a szükséges módosítások átvezetését, az egyes

megoldási javaslatok kidolgozását.

2013 évtől a közfoglalkoztatási programok nagymértékben hozzájárultak a hátrányos helyzetű,

tartós munkanélküliek, segélyezettek munkaerőpiaci reintegrációjához, azonban az is

egyértelműen látható, hogy nem ezek a programok fogják megoldani hosszútávon a

munkaerőpiaci problémákat, a hátrányos helyzetűek visszavezetését az elsődleges

munkaerőpiacra.

A közfoglalkoztatottak több mint fele egyedüli kereső a családban, ebben az esetben ő biztosítja

a család megélhetését, tehát a közfoglalkoztatási programok ezen problémát átmenetileg ugyan,

de áthidalják. A kutatásban feltártuk, hogy a 36-45 év közötti középkorúak aránya és a 45 év

felettiek aránya rendkívül magas az álláskeresők között. Ez a korosztály jól képezhető,

átképezhető. Nagy részük részt vett képzési programokban, de az nem oldotta meg, vagy csak

átmenetileg a munkanélküliségi problémájukat. Ezen célcsoport azonban aktív, munkaképes

állapotú, így a hiányszakmákra való átképzésükkel megoldható lenne a piaci szereplők igénye.

Megvizsgálandó a képzések, átképzések, tanfolyamok kínálati lehetőségeit a vállalkozások

igényeihez igazodóan, a további, elsődleges munkaerőpiacon való munkavállalás

47

megkönnyítése céljából. A kutatás során feltárásra került, hogy a 8 általános végzettségűek és

végzettség nélküliek nagyobb arányú bevonására a felnőttképzésbe, szakirányú középfokú

szakma betanításával, motivációs tréningek szervezésével lehetőséget biztosítana arra, hogy egy

felkészült, kellően motivált, és képzett munkaerő álljon rendelkezésre.

A közfoglalkoztatás hatékonyabb megszervezésére, a járás önkormányzatainak egymással való

együttműködése, az értékteremtő munka szervezése egy közös menedzsment szervezettel

biztosítható lenne.

Javasoljuk egy komplex térségi foglalkoztatási program, egy járási szintű foglalkoztatási paktum

kidolgozását, amely együttműködési lehetőségeket és közös megoldási javaslatokat kínál a

gazdasági szereplők, az önkormányzatok, a civil szféra, a képzőintézmények és a munkaügyi

szervezet számára a járás munkaerőpiaci problémáinak megoldására.

II. 3. Priorizált esélyegyenlőségi témák a járásban

Az alábbiakban bemutatjuk az egyes megvizsgált Helyi Esélyegyenlőségi Programokban

megjelenő települési fejlesztési célokat, valamint azok megjelenési gyakoriságát. A megjelenési

gyakoriság fontos mérőszáma annak, hogy a járás települési az adott témát mennyire tartják

általánosan fontosnak.

Az egyes, települési HEP-ekben megjelenő prioritásokat 14 kategóriába rendeztük, amely

kategóriák egy általánosabb fejlesztési cél felé mutathatnak. Megtartottuk ugyanakkor több

helyen az egyedi tartalmakat, ha azok világosan valamely helyi sajátosságokra irányuló célokat

fedtek.

Az összegző, szintetizáló vizsgálat eredményekét az alábbi prioritásokat, vagy helyi fejlesztési

témákat kaptuk:

1. Roma nők iskolai és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése

2. Fogyatékosok részére a minőségi szolgáltatások egyenlő hozzáférésének

megteremtése

3. Települési infrastruktúra fejlesztése (utak, járdák, közművek, akadálymentesítés)

4. Kulturális, sport, oktatási célú fejlesztések, felújítások

48

5. Lakosság munkaerő-piaci kompetenciafejlesztése nem formális oktatással,

képzéssel, tanácsadással

6. Falugondnoki szolgáltatás fejlesztése

7. Helyi munkahelyteremtés aktív eszközökkel (szociális szövetkezet, vállalkozói

környezet javítása)

8. Turisztikai vonzerő növelése (szálláshelyek, attrakciók fejlesztése, falusi turizmus)

9. Óvodai, bölcsődei ellátás, családi napközik fejlesztése (munkaerő-piaci céllal is)

10. „Egészséges élelmiszer, egészséges élet”- Önkormányzati termőföldek

felmérése,tájékoztató előadások rendezése, közös majd egyéni föld megmunkálás,

vetőmag beszerzés

11. „Családtervezéssel a sikeres jövőért”- Felvilágosító előadások szervezése,

családtervezés, oktatás, tanácsadás

12. Időskorúak ellátásának fejlesztése

13. Lakhatási gondok csökkentése - Önkéntes munkák szervezése, adományok

gyűjtése a rászoruló családoknak.

14. Családon belüli erőszak kezelése - Krízisotthon létrehozása önkéntes munkával.

49

50

A diagramon már az egyes prioritások, témák megjelenési gyakoriságát ábrázoltuk, vagyis azt,

hogy az adott téma a 41 együttműködő településből hánynak szerepel fejlesztési célként az első

három prioritási kategóriában. A megjelenési gyakoriság alapján három alapvető kategóriát

állíthatunk fel az egyes témák között:

ERFA típusú célok az Európai Uniós források által használt terminológiát használva –

hisz az egyes lehetséges forrásokkal kapcsolatos szinergiák a

későbbiekben így könnyebben megállapíthatóak – ezek a

ingatlanfejlesztési, infrastruktúra fejlesztési, beruházási célok,

amelyek jellemzően építési tevékenységre irányulnak.

ESZA típusú célok ugyancsak az Európai Uniós források által használt terminológiát

használva ezek humánerőforrás fejlesztésére, a szociális környezet

javítására, a szolgáltatási kosár bővítésére irányuló célok.

Különösen a gyermekekkel, idősekkel, munkanélküliekkel

kapcsolatos oktatási, kulturális, adott esetben turisztikai, valamint

a vállalkozási környezetet javító intézkedések.

Település-specifikus célok ezt a kategóriát azoknak a HEP prioritásoknak tartottuk fenn,

amelyek legfeljebb néhány esetben jelennek meg a prioritási

sorban. E célok éppúgy lehetnek ERFA, mint ESZA típusúak,

ugyanakkor legfontosabb jellemzőjük, hogy valamilyen konkrét,

helyi sajátosságra reflektálnak, így érdemes külön kezelni őket. E

célok jellemzője, hogy 1, vagy legfeljebb 2 település esetén

jelennek meg.

Fontos még megjegyezni, hogy van néhány olyan települési prioritás, ami egyszerre tartalmaz

ERFA és ESZA tartalmakat, ezeket a kétféle tartalom közötti dominancia alapján soroltuk be.

Település-specifikus fejlesztési célok:

51

Roma nők iskolai és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése

Fogyatékosok részére a minőségi szolgáltatások egyenlő hozzáférésének megteremtése

Falugondnoki szolgáltatás fejlesztése

„Egészséges élelmiszer, egészséges élet”- Önkormányzati termőföldek felmérése,

tájékoztató előadások rendezése, közös majd egyéni föld megmunkálás, vetőmag

beszerzés

„Családtervezéssel a sikeres jövőért”- Felvilágosító előadások szervezése,

családtervezés, oktatás, tanácsadás

Lakhatási gondok csökkentése - Önkéntes munkák szervezése, adományok gyűjtése a

rászoruló családoknak.

Családon belüli erőszak kezelése - Krízisotthon létrehozása önkéntes munkával.

ERFA típusú célok:

Települési infrastruktúra fejlesztése (utak, járdák, közművek, akadálymentesítés)

Kulturális, sport, oktatási célú fejlesztések, felújítások

ESZA típusú célok

Lakosság munkaerő-piaci kompetenciafejlesztése nem formális oktatással, képzéssel,

tanácsadással

Helyi munkahelyteremtés aktív eszközökkel (szociális szövetkezet, vállalkozói környezet

javítása)

Turisztikai vonzerő növelése (szálláshelyek, attrakciók fejlesztése, falusi turizmus)

Óvodai, bölcsődei ellátás, családi napközik fejlesztése (munkaerő-piaci céllal is)

Időskorúak ellátásának fejlesztése

A teljes járásra érvényes fejlesztési cél-koncepciót természetesen az ERFA és ESZA típusú

célok között kell keresnünk, ezért érdemes megvizsgálni, hogy melyek azok a prioritások,

amelyeket a legnagyobb arányban tartottak fontosnak a települések:

52

A táblázatból az látszik, hogy legfontosabbnak azokat az ERFA típusú beruházásokat tartják az

egyes települések, amelyeknek hosszú távon kevéssé relevánsak. A települési közérzet javítására

nyilvánvalóan rapid módon alkalmas a járdaépítés, vagy a sportpálya fejlesztése, az ilyen típusú

fejlesztések ugyanakkor kevés hatással vannak a települések lakosságmegtartó erejére, a helyi

társadalom gazdasági erejének megerősítésére.

A harmadik-negyedik helyen ugyanakkor azok az ESZA típusú intézkedések állnak, amik

éppen a hosszú távú eredményekre irányulnak, vagyis valódi stratégiai céloknak ezeket

nevezhetjük. A helyi munkaerő-piac kompetenciafejlesztése, a gyermeküket nevelőknek az

aktív munkaerő-piacra visszakerülését támogató napközbeni ellátások kialakítása,

fejlesztése éppen ezért meg fog jelenni intézkedési javaslatink között.

Az alábbi pályázat a középmezőnyt mutatja, vagyis azokat a prioritásokat, amelyek alacsony

számban jelentek ugyan meg, de mégsem település-specifikusak:

A táblázatból az látszik világosan, hogy több település felismerte a helyi gazdaságban való aktív

szerepvállalás szükségszerűségét, s ennek három jó irányát,

a helyi lakosság szociális szövetkezetben történő összefogásának, foglalkoztatásának

lehetőségét,

a helyi vállalkozások inkubálásának fontosságát,

Piroritás

Települési

infrastruktúra

fejlesztése (utak,

járdák, közművek,

akadálymentesítés)

Kulturális,

sport, oktatási

célú fejlesztések,

felújítások

Lakosság munkaerő-

piaci

kompetenciafejlesztése

nem formális

oktatással, képzéssel,

tanácsadással

Óvodai, bölcsődei

ellátás, családi

napközik

fejlesztése

(munkaerő-piaci

céllal is)

Megjelenés 30 33 17 18

Piroritás

Helyi munkahelyteremtés aktív

eszközökkel (szociális szövetkezet,

vállalkozói környezet javítása)

Turisztikai

vonzerő

növelése

(szálláshelyek,

attrakciók

fejlesztése, falusi

turizmus)

Időskorúak

ellátásának

fejlesztése

Megjelenés 4 5 5

53

a helyi turizmus, helyi termékekben rejlő lehetőségeket

is kijelölték. Úgy véljük, hogy utóbbi három iránynak lényeges helyen kell a javasolt

intézkedések között szerepelnie, hisz éppúgy stratégiai célok, mint a korábban jelzettek.

II. 4. A földrajzi eloszlás pontosító eredményei

Lényeges pontosító tényező az egyes piroritások megjelenését földrajzi eloszlását megvizsgálni,

mivel így az egyes települési célok megvalósulásának potenciális partnerségi hálózatára

vonatkozó felismeréseket is tehetünk.

Esetünkben a vizsgálatot jelentősen megkönnyíti, a helyes stratégiai javaslatok

megfogalmazását ugyanakkor megnehezíti, hogy a földrajzi eloszlás egyértelmű mintázatot

mutat. Ez a mintázat pedig nem más, mint az, hogy az egyes körjegyzőségekhez tartozó

települések nagyobb arányban jelenítenek meg a Helyi Esélyegyenlőségi Programjukban

egymással egybecsengő célokat, mint a más körjegyzőségekhez tartozó települések.

A Zalaegerszegi Járásban az alábbi körjegyzőségek működnek:

1. Bagod – Hagyárosbörönd – Ozmánbük - Vaspör,

2. Bak – Sárhida - Bocfölde,

3. Egervár – Lakhegy - Csatár,

4. Nagypáli – Kispáli – Alsónemesapáti – Nemesapáti – Pethőhenye – Gősfa -

Vasboldogasszony,

5. Zalaszentiván – Alibánfa – Zalaszentlőrinc – Nagykutas - Kiskutas,

6. Pókaszepetk – Gyűrűs – Kemendollár – Vöckönd - Zalaistvánd,

7. Zalaszentmihály – Pölöske - Szentpéterúr,

8. Söjtör – Pusztaszentlászló – Gutorfölde – Csertalakos - Szentpéterfölde,

9. Tófej – Baktüttös – Pusztaederics – Zalatárnok - Szentkozmadombja,

10. Zalalövő – Csöde – Keménfa – Zalacséb – Zalaháshágy - Salomvár ,

11. Teskánd-Boncodfölde-Csonkahegyhát-Milejszeg-Németfalu-Dobronhegy-Pálfiszeg-

Kustánszeg,

12. Gellénháza-Iborfia-Gombosszeg-Nagylengyel-Ormándlak-Lickóvadamos-Petrikeresztúr

–Becsvölgye,

13. Búcsúszentlászló – Nemessándorháza – Nemesszentandrás – Kisbucsa - Nemeshetés

14. Nagykapornak-Bezeréd-Misefa-Padár-Nemesrádó-Orbányosfa-Almásháza-Tilaj

54

15. Pacsa

16. Zalaszentgyörgy – Kávás – Zalaboldogfa - Böde – Babosdöbréte - Hottó

A 16 körjegyzőség esetében azt láthatjuk az adatokat megvizsgálva, hogy a HEP célok

körjegyzőségenként jellemzően 2/3 arányban azonosak egymással. Számos településnél szó

szerint azonos célok kerültek megjelenítésre fejlesztési célként. Csupán néhány olyan település

van (Zalaszentgyörgy, Egervár, Baktüttős, Salomvár, Hottó, Alibánfa, Búcsúszentlászló), ahol a

megjelenített célok inkább a helyi igényekhez, mintsem a „trendhez” köthetőek.

A feltűnő azonosságok kisebb valószínűséggel jelentenek szomszédos települések közötti

együttműködési hálózatok, közös stratégiai fejlesztések kialakítására irányuló szándékot,

valószínűbben arra utalnak, hogy ezen települések HEP programját ugyanazon körjegyzőségi

szakember készítette.

Ez a „hendikep” ugyanakkor a járási szintű stratégiai tervezésnek inkább előnyére, mintsem

hátrányára válhat, mivel azt semmiképp sem feltételezzük, hogy a települési HEP célok

semmiféle helyi igényre nem reagálnak. Az egyezőség az azonos, vagy nagyon hasonló

adottságokból származok elsősorban, így kisebb tájegységi, településcsoporti szinten

egybecsengő, egymással szinergiában lévő tervezési alkörnyezetekben gondolkodhatunk az

alábbiak szerint:

55

(Az ábra az adott települési környezet jellemző céljait ábrázolja, nem képezi le valamennyi

település teljes prioritás rendszerét!)

II.5. Célok, javaslatok

Amint azt korábban megállapítottuk, az ESZA típusú célok alkalmasak arra, hogy hosszú távú

változásokat legyenek képesek előidézni, tehát alábbi, stratégiai javaslatainknál a magasabb

megjelenési gyakoriságú, ESZA típusú célokra építkezünk:

1. járási szintű esélyegyenlőségi cél

Lakosság munkaerő-piaci kompetenciafejlesztése nem formális oktatással, képzéssel,

tanácsadással

Javaslatok:

a) Járási szintű munkaerő-piaci koordináció létrehozása a Munkaügyi Kirendeltségek,

valamint a foglalkoztatók bevonásával.

b) Engedéllyel rendelkező képző szervezetek járási szintű kiválasztása, egységes

képzésfejlesztési megbízások.

56

c) Körjegyzőségi szintű képzésmegvalósítás.

d) Járási szintű munkaerő-piaci, képzési tanácsadó hálózat létrehozása.

e) Járási szintű foglalkoztatási paktum.


Helyi munkahelyteremtés aktív eszközökkel (szociális szövetkezet, vállalkozói környezet

javítása)

Javaslatok:

a) Helyi termelő, szolgáltató vállalkozások járási szintű koordinációja, közös

termékfejlesztési, piacfejlesztési, és marketing együttműködések létrehozása.

b) Vállalkozói inkubátorházak létrehozása települési együttműködésben, melyek nyitva

állnak a szociális szövetkezetek előtt is.

c) Szociális szövetkezetek létrehozását segítő, támogató mentorhálózat létrehozása jogi,

gazdasági, szervezettervezési, üzletviteli, humánerőforrás tanácsadással.

d) Járási szociális szövetkezetek koordinációjának megteremtése piacfejlesztési,

humánerőforrás, termékstratégia, marketingstratégia szakterületekkel.

e) Helyi termék és Rövid Ellátási Lánc Stratégiák járási szintű kidolgozása, védjegyezés,

minőségirányítás.


Turisztikai vonzerő növelése (szálláshelyek, attrakciók fejlesztése, falusi turizmus)

Javaslatok:

a) Göcsej turisztikai márkanév és védjegy létrehozása.

b) Járási szintű szálláshely-fejlesztési koncepció kialakítása.

c) Járási szintű attrakció-kutatás, közös kommunikáció és látogatófogadási rendszer

kidolgozása.

d) Göcsej látogatóközpont létrehozása, amely egyúttal járási szintű turizmusszervezési

tevékenységet is végez.

e) Helyi termék és Rövid Ellátási Lánc Stratégiák járási szintű kidolgozása, védjegyezés,

minőségirányítás.

57

f) Közös kiadványozás, internetes megjelenés.


Óvodai, bölcsődei ellátás, családi napközik fejlesztése (munkaerő-piaci céllal is)

Javaslatok:

a) Körjegyzőségi szintű koordináció és stratégia a napközbeni ellátások kialakításában,

megszervezésében.

b) Szociális szövetkezetek, helyi foglalkoztatók bevonása az ellátások biztosításába (ellátó

intézmény működtetése, munkahelyi napközi program)


Időskorúak ellátásának fejlesztése

Javaslatok:

a) Körjegyzőségi szintű koordináció és stratégia ellátások kialakításában,

megszervezésében.

b) Szociális szövetkezetek bevonása az ellátások biztosításába (ellátó intézmény

működtetése, otthonsegítési rendszer)

II.6. Releváns 2014-2020-as Operatív Programok

Terület- és Településfejlesztési OP

Magyarország Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) rögzített átfogó

és hosszú távú fejlesztési irányai alapján a Partnerségi Megállapodás (PM) kijelöli a 2014–2020-

as időszak öt fő nemzeti fejlesztési prioritását. Az ötödik nemzeti fejlesztési prioritás, a

gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása. E nemzeti prioritás a

58

helyi adottságokra és erőforrásokra építve célul fogalmazza meg a térségi versenyképesség és a

foglalkoztatás növelését, hozzájárulva a teljes foglalkoztatottságra és munkaalapú társadalomra

vonatkozó nemzeti célokhoz. E nemzeti célkitűzés fontos üzenete a munkavállaló lakosság

helyben boldogulásának biztosítása, a leszakadó térségek, köztük a leszakadó vidéki térségek

fejlesztése, társadalmi-gazdasági potenciáljuk kibontakoztatása, a népesség megtartása, a

társadalmi együttműködés erősítése. E prioritás megvalósításának legfontosabb biztosítékát a

területi operatív programok jelentik. Magyarország a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan

elkötelezte magát egy erős gazdaságélénkítő fejlesztési program megvalósítása mellett, így az

ebben az időszakban rendelkezésre álló európai uniós források és hazai társfinanszírozás 60%-át

gazdaságfejlesztésre fordítja. A területi operatív programok ezen gazdaságélénkítő csomag

részét képezik. Ezek közül is kiemelkedik a jelentős forráskeretekkel rendelkező, a fejlett

Közép-Magyarországi régión kívüli összes megyére kiterjedő Terület- és Településfejlesztési

Operatív Program (TOP).

Az operatív program hozzájárulása az Európai Unió fejlesztéspolitikai céljaihoz

A TOP stratégiai célja és a hozzájuk kapcsolódó beavatkozási irányok több, az Európa 2020

Stratégia alapján meghatározott uniós tematikus célkitűzés elérését támogatják, ezáltal

hozzájárulnak az EU 2020 célkitűzések teljesüléséhez, kiemelten a fenntartható és az inkluzív

növekedéshez kapcsolódó stratégiai célokhoz. A TOP az alábbi EU2020 stratégiai célokhoz

járul hozzá, összhangban a Nemzeti Reform Programban (NRP) és a Partnerségi

Megállapodásban (PM) rögzítettekkel:

Foglalkoztatás növelése: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon

célkitűzését, hogy 2020-ra a foglalkoztatási szintet a 2010/11-es 61% alatti szintről 75%-ra

emeli (EU cél: 75%). Jelenleg a foglalkoztatási ráta Eurostat /2013/ adatok szerint

Magyarországon 63,2%, EU átlag 68,3%. E célkitűzéssel összhangban történt a 8. tematikus

célhoz illeszkedően a TOP gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási szerepvállalásának

meghatározása, amelynek révén a TOP közvetlenül hozzájárul a foglalkoztatási szint

növeléséhez, elsősorban a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bővítést szolgáló helyi

feltételek biztosításával.

Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti

Magyarország azon célkitűzését, hogy 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányát 14,65 %-

ra növeli (EU cél 20%) a teljes bruttó energiafogyasztáson belül (Eurostat /2012/ adatok szerint

jelenleg 9,6%, míg az EU átlag 14,1%) és 18%-os (EU cél 20%) teljes energia-megtakarítást ér

59

el. További nemzeti cél az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok

kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10%-os növekedése (EU cél üvegházhatást

okozó gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése, 1990-es szinthez képest, vagy akár 30%-kal,

ha a feltételek ehhez adottak). E célkitűzéssel összhangban történt a 4. tematikus célhoz

illeszkedően a TOP megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó szerepvállalásának

meghatározása, amely közvetlenül hozzájárul az EU 2020 célok teljesítéséhez. E célhoz

kapcsolódik a klímaadaptív városfejlesztés támogatása is.

Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen: A PM az NRP-vel összhangban

rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy a szegénységben vagy társadalmi

kirekesztettségben élő, ezzel veszélyeztetett népesség számát (Eurostat adatok /2012/ alapján

32,4%, amely a 24,8%-os uniós átlagot meghaladja) csökkenti 2020-ra, 2008-as bázisértékhez

képest országosan 450 ezer fővel (EU cél 20 millió fő). E célkitűzéssel összhangban történt a 9.

tematikus célhoz illeszkedően a TOP szegénység és társadalmi kirekesztés csökkentésére

vonatkozó szerepvállalásának meghatározása, elsősorban az egészségügyi és szociális

alapellátást nyújtó önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének

fejlesztésével és a szociális város rehabilitációval. E célt segíti a TOP 8. tematikus célhoz

kapcsolódva rögzített gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási küldetése, amely a szegénységben

élők munkahelyhez és rendszeres jövedelemhez juttatásában is szerepet vállalva ugyancsak

segíti az EU 2020 cél teljesítését.

60

61

62

63

Emberi Erőforrásfejlesztési OP

A magyar Partnerségi Megállapodás fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre

és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, továbbá az ezt megalapozó társadalmi

összetartozás biztosítása. Nemzetközi elemzések (pl. Bruegel Intézet) esettanulmányokkal,

illetve statisztikai adatokkal támasztják alá, hogy a gazdasági növekedés eléréséhez nem

elegendőek a klasszikus gazdaságfejlesztési eszközök. Ezen eszközök sikerességét ugyanis

nagyban befolyásolják az adott ország vagy régió rendelkezésére álló strukturális tényezői.

Magyarország komoly elmaradással küzd a hosszabb távon ható strukturális tényezők terén. A

legnagyobb elmaradás (ebben a sorrendben) az általános infrastruktúrában, a humán tőkében és

az innovációs környezetben mutatható ki. A Partnerségi Megállapodás fő célkitűzéséhez tehát az

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: EFOP, vagy operatív program)

a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával tud a legeredményesebben

hozzájárulni. Az EFOP a Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti prioritásában, azaz a társadalmi

felzárkózási és népesedési kihívások kezelése téma alatt valósítja meg, az alábbi hét fő

beavatkozási irányon keresztül:

I. Társadalmi felzárkózás

II. A család társadalmi szerepének megerősítése és a társadalmi összetartás erősítése

III. Egészségfejlesztés és betegségmegelőzés, egészségügyi fejlesztések

IV. A köznevelés minőségének fejlesztése, kiemelt tekintettel a végzettség nélküli iskolaelhagyás

csökkentésére

V. A munkaerő-piaci változásokhoz alkalmazkodni képes felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának

növelése

VI. Utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a

kutatás-fejlesztésben. Mindezeket kiegészíti a lelki egészség és megújulás horizontális

kezdeményezés, melynek célja a lelki egészség fejlesztése, a mentális betegségek megelőzése és

ezáltal az életminőség javítása, s így több beavatkozási irányban is megjelenik. E hét

beavatkozási irány részint a magyarországi társadalmi kihívások, részint az Európai Unió

kapcsolódó stratégiai célkitűzései alapján került rögzítésre. Alább beavatkozási irányonként

bemutatjuk az egyes társadalmi kihívásokat és a rájuk adandó válaszokat, végül az uniós

stratégiai dokumentumokkal való kapcsolatot.

64

65

66

67

Közigazgatás- és közszolgáltatás- fejlesztési OP

Az operatív program 1. prioritási tengely a közigazgatási fejlesztéseket, 2. prioritási tengely a

közszolgáltatási rendszer fejlesztéseit fedi le. Az operatív program ad egyben helyet a 2014-

2020 idő- szakban az ESZA, ERFA és KA végrehajtásához szükséges tagállami funkciók

finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak a harmadik prioritási

tengelyben.

A TERVEZETT KÖZIGAZGATÁSI, KÖZSZOLGÁLTATÁSI FEJLESZTÉSEK

STRATÉGIAI MEGALAPOZOTTSÁGA

Az operatív program prioritási tengely fejezeteinél kifejtett specifikus célok stratégiai

környezetét a következő dokumentumok határozzák meg:

- Magyarország Partnerségi Megállapodása;

- Magyary Program 2014-2020;

- Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020;

- Országspecifikus ajánlások és Nemzeti Reformprogram.

68

69

Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP

Az Európai Unió regionális politikája alapvető célként a fejlődésben elmaradott területek

felzárkóztatását, illetve strukturális átalakítását jelöli meg a gazdasági és társadalmi kohézió

erősítése érdekében. E cél elérését az Unió elsősorban a Strukturális Alapok (ESB) rendszerén

keresztül segíti elő, mely a nemzeti fejlesztési igények európai szintű összehangolását is végzi

annak érdekében, hogy az EU teljes területe a világ fejlettebb régiói közé tartozzon a jövőben is.

Magyarország - a Budapestet és Pest megyét magába foglaló Közép-Magyarország Régiót

leszámítva - nem éri el az EU átlag GDP-jének 75%-át, ezért a 2014- 2020-as költségvetési

időszakban a korábbi hat konvergencia régió mostantól kevésbé fejlett régiónak minősül. Ez azt

jelenti, hogy az összes többi régió Magyarországon a Strukturális Alapok elsődleges földrajzi

célterületébe tartozik. A támogatás felhasználására vonatkozó szabályokat az Európai Parlament

és a Tanács 1303/2013 rendelete – továbbiakban: 1303/2013 (EU) rendelet – szabályozza.

Ennek keretében a Magyar Kormány elkészítette a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó

Partnerségi Megállapodást (PM), amely kijelöli a fejlesztések fő céljait, stratégiáját és a nemzeti

fejlesztési prioritásokat. A Partnerségi Megállapodás általános célkitűzése a fenntartható

növekedés és a magas hozzáadott értékű termelés és a foglalkoztatás bővítése, melyek elérésére

a kormány öt nemzeti prioritást jelölt ki:

1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk

fokozása

2. A foglalkoztatás növelése a gazdasági növekedés elősegítése révén és a társadalmi

felzárkóztatás réven

3. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése

4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése

5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása

Ezen célok végrehajtását, a Partnerségi Megállapodás megvalósulását 7 db operatív program

segíti elő. Ezek közül a legnagyobb forrásaránnyal bíró program a Gazdaságfejlesztési és

Innovációs Operatív Program (GINOP). Az operatív program tartalmát az Európai Parlament és

a Tanács 1303/2013 Rendeletének I. Mellékletét képező Közös Stratégiai Keret alapján, a

Tanács 2010/410/EU sz. a tagállamok számára adott ajánlását figyelembe véve, illetve az Unió

gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokat szem előtt tartva készült. Az operatív

program a Strukturális Alapok közül kettő, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az

Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásaiból részesül. A program céljai, prioritásai és

70

intézkedései összhangban állnak az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013 az Európai

Regionális Fejlesztési Alapról szóló Rendeletében – továbbiakban 1301/2013 (EU) ERFA

rendelet – rögzített szabályokkal. Ennek értelmében az ERFA fő feladata a regionális fejlődés

elősegítése, a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható

fejlesztése, valamint a versenyképesség magas fokához, a foglalkoztatottság magas szintjéhez, a

férfiak és nők közti esélyegyenlőséghez és a környezet védelméhez történő hozzájárulás. A

program emellett összhangban van az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013 az Európai

Szociális Alapról szóló Rendeletével – továbbiakban 1304/2013 (EU) ESZA rendelet. Ennek

értelmében a GINOP a foglalkoztatás bővítését, a folyamatos tanulást és a leszakadó társadalmi

rétegek felzárkóztatását tűzi ki célul. A Partnerségi Megállapodás, valamint a strukturális alapok

integrált jellegéből adódóan, az egymást erősítő hatások kihasználása érdekében a program épít

valamennyi operatív program eredményeire is. A GINOP a fenti magasabb szintű célok elérése

érdekében 8 prioritástengelyt jelöl ki, melyek értelmében a (1) kkv, a (2) K+F+I, az (3) IKT, az

(4) energia, (5) a foglalkoztatás, (6) a szakképzés, (7) turizmus, illetve a (8) pénzügyi eszközök

alkalmazásának területeire terjednek ki.

Rászoruló Személyeket Támogató OP

A szegénység komoly társadalmi probléma: 2011-ben a lakosság 31%-a volt érintett, szemben a

24,2%-os uniós átlaggal. A népességet három fő életkori csoportra osztva a legnagyobb

mértékben a 18 év alatti korosztályt érinti a súlyos anyagi depriváció. Az EU tagállamok

kétharmadában (19 tagállamban) 6,2-8,1%-kal nőtt a gyermekeket érintő szegénység 2008-

2012 között, Magyarországon 7,5%-kal az Eurostat adatai szerint. Az RSZTOP hozzájárul a

2014-es országspecifikus ajánlások 4. pont utolsó mondatában foglalt szegénység csökkentési

célhoz. Magyarországon elsősorban azon szegény gyermekek étkezését szükséges megoldani,

akik nem részesülnek gyermekek nappali ellátása keretében megvalósuló vagy iskolai

étkeztetésben, ami a 3 év alatti korosztály 91%-ára jellemző, míg a 3-18 éves korosztály

esetében ez az arány 25%. Kutatásokkal bizonyított, hogy a 3 év alatti korban megkezdett

rendszeres, egészséges, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étkezés az egészség

hosszú távú megőrzésének fontos része. Éppen ezért az egyik célcsoportot a szegény gyermekes

családok és azok a szegény várandós nők alkotják, akiknek születendő gyermekük is szegény

lesz. A legkiszolgáltatottabb helyzetű rétegek közé tartoznak a hajléktalanok, a fedél nélküli és

az átmeneti szállón élő személyek, akik közül rendszeres munkából eredő jövedelemhez 8%,

71

alkalmi munkából származó jövedelemhez 20% jut. A helyzetre jellemző, hogy tíz hajléktalan

ember közül három gyűjtögetésből, kukázásból, kéregetésből élt, csupán kettő kapott

önkormányzati segélyt, egyet mások segítettek, míg tíz hajléktalan ember közül négyen még

nem voltak hajléktalan helyzetben egy évvel korábban. (forrás: Február Harmadika

Munkacsoport – Gyorsjelentés a 2014. évi hajléktalan-adatfelvételről). Éppen ezért a

hajléktalanok, a fedél nélküli és az átmeneti szállón élő személyek alkotják a második

célcsoportot közterületen élő személyek összefoglaló néven. A felnőttek körében a súlyos

anyagi depriváció gyakoribb a szegénységi küszöb (a medián ekvivalens jövedelem 60%-a) alatt

élők esetében. Az alsó jövedelmi ötödben található családokban az EU tagállamokban 87,1%,

Magyarországon 86,8% a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetett

emberek aránya az Eurostat szerint. A megfelelő étkezés és a lakás megfelelő fűtésének hiánya a

teljes népességhez képest mind arányaiban, mind abszolút értékben magas a szegénységi küszöb

alatt élők között, ami a mindennapi életfeltételek megteremtése miatt kockázati tényező. A

szegénységi küszöb alatt élő emberek körében megfigyelhető anyagi depriváció elsődlegesen a

szociálisan rászoruló embereket érinti, ezen belül is különösen azokat, akik jövedelemszerzésre

fizikai állapotuk vagy koruk miatt nem képesek, és nem részesülnek bentlakásos intézményi

ellátásban. Így a harmadik célcsoportot a szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű

személyek, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek alkotják.

Az e célcsoportok elérése céljából megvalósított programok sorában külön kell említeni az

Európai Unió által finanszírozott Élelmiszersegély Programot, amit Magyarországon a

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szervezett. A program célja „a közösség

legrászorulóbb személyeinek intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő

ellátása” az Európai Unió az agrárintervenciós készletének karitatív célokra fordításával. 2006-

2013 között évente körülbelül 950.000 fő rászorulót ért el a program (25% rászoruló idősek,

75% létminimum közelében élők). A program megvalósításában részt vett a Gyermekétkeztetési

Alapítvány, a Katolikus Karitász, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, a Magyar Ökumenikus

Segélyszervezet és a Baptista Szeretetszolgálat. A segélyosztó szervezetek az Élelmiszerbankok

Európai Szövetségének képviseletében részt vesznek a program európai szintű konzultációján is.

2006 és 2013 között eddig összesen 21,1 milliárd forint támogatás került felhasználásra.

Az OP-hez kapcsolódó anyagi nélkülözés típusának megjelölése:

1. Élelmiszersegély biztosítása szegény gyermekes családok számára

2. Alapvető fogyasztási cikkek biztosítása szegény gyermekes családok számára

3. Élelmiszersegély biztosítása közterületen élők csoportjába tartozók számára

72

4. Élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű, valamint

rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára

73

74

75

II. 7. Kommunikációs/nyilvánossági terv

A programterv célrendszerének érvényesüléséhez hatékony kommunikáció szükséges, amely a

térség felvázolt érdekeinek nyilvános megjelenését – és ezzel annak elfogadottságát – biztosítja.

Pályázati finanszírozás esetén az adott projektet vezető, koordináló szervezet felel az adott

projekt kommunikációjáról egyeztetve a menedzsment szervezettel a közös és hatékony fellépés

érdekében. A tájékoztatást és nyilvánosságot biztosító tevékenységek célja, hogy segítse elő a

programterv átfogó és specifikus céljainak megvalósulását és biztosítsa, hogy az

intézkedések/projektek előrehaladásáról, eredményeiről az esélyegyenlőségi célcsoportok, a

tágabb környezet és a finanszírozásában közreműködő szervezetek megfelelő tájékoztatásban

részesüljenek.

A fejlesztésekhez kapcsolódó nyilvános eseményeken az alkalmazott kommunikációban és

viselkedésben a projektgazda vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít

szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket.

A programterv megvalósítási időszakában nagy hangsúlyt kap a helyi társadalom tájékoztatása.

A tájékoztatási tevékenység célja ebben az időszakban az intézkedések/projektek megvalósítása

által bekövetkező kedvező változások tudatosítása a célcsoportban, a helyi/térségi

döntéshozókban, ill. a pozitív fogadtatás elősegítése.

A megtervezett kommunikációs tevékenység mozzanatát képezi az is, hogy a különböző

célcsoportokhoz igazítsuk a rendelkezésre álló kommunikációs eszközöket, meghatározzuk,

hogy kinek, hogyan kommunikálunk, milyen csatornákon keresztül, és hogy mindezek miért

javasoltak, illetve milyen eredményeket, hatásokat vonnak maguk után. Az elsődleges

célcsoportok esetében leghatékonyabb kommunikációs eszköznek, módszernek vélhetően a

személyes, folyamatos kapcsolattartás és együttműködés keretében végezhető közvetlen egyéni

tanácsadás lehet, mivel az infokommunikációs technológiák használata a hátrányos helyzetűek

körében még nem eléggé elterjedt, a hozzáférés pedig nehézkes. Nagy hangsúlyt fektetünk a

programterv megvalósítása során a valódi partnerség alapfeltételét jelentő kétirányú

információáramlásra, azaz a tényleges kommunikációra. Törekszünk rá, hogy a tájékoztató

anyagok, hírlevelek a nyelvi, megértési nehézséggel küzdő, szociálisan hátrányos helyzetű

lakosok számára is könnyen érthetőek legyenek. Így a tevékenységek között szerepel ábrákat,

rajzokat tartalmazó elektronikus és papíralapú kiadványok, plakátok készítése, terjesztése,

sokszorosítása.

76

A programterven belüli intézkedések és projektek megvalósítása során az alábbi módszertani

eszközöket javasolt használni a kommunikációs és nyilvánossági tevékenységeknél (ezeket

lehetőség szerint a pályázati támogatással megvalósuló projektekbe is be kell tervezni):

* Folyamatos tájékoztatás az Interneten (honlap, Facebook, hírlevelek stb.);

* Sajtómegjelenések folyamatos összegyűjtése és közzététele a partnerségen belül;

* Fogyatékos-barát, kismama-barát, pályakezdő-barát stb. munkahely térségi díjak odaítélése;

* Tájékoztató anyagok (szórólapok, plakátok stb.), hírlevelek készítése a célcsoportok számára

az induló projektekről, tevékenységekről (a különböző hátrányokkal rendelkező célcsoportok

igényei szerint);

* Helyi médiában (újság, TV, online portálok) rendszeresen megjelenő esélyegyenlőségi témájú

műsorok, riportok, egyéb tartalmak megvalósításának támogatása, helyi média érzékenyítése;

* Személyes és folyamatos kapcsolattartás és időközi összejövetelek a célcsoport tagokkal;

* Workshopok, konferenciák, szakmai összejövetelek;

* Fotódokumentáció készítése a teljes programterv megvalósulásának eseményeiről;

* Információs, tájékoztató alkalmak szervezése a projekt eredményeiről

II. 8. Záró gondolatok

Úgy véljük, hogy a fentebb megfogalmazott öt járási szintű szél, s az ezek eléréséhez tett

javaslataink együttesen képessé tehetik a Zalaegerszegi Járás településeit a régiós felzárkózásra,

a sikerre. Mindezt úgy, hogy azt a helyi erőforrásokra alapozva, a helyi sajátosságok megtartása

mellett érhetik el e célokat.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy van számos előfeltétele annak, hogy mindez a

valóságban is megvalósulhasson:

A járás valamennyi településének együttműködésére szükség van, tehát a megyeszékhely

Zalaegerszeg partneri bekapcsolódása elkerülhetetlen.

A településeknek a kölcsönös előnyök mentén szervezett, a saját erőforrások

megosztásán alapuló hálózati együttműködést kell kialakítania.

A településeknek el kell engednie az egymással szembeni vetélytársi szerepet, s együtt

kell működniük a „Szövetkezz a vetélytársaddal és nyerj!” gondolat jegyében.

77

A megfogalmazott javaslatok egyértelmű szinergiában vannak a Vidékfejlesztési Program nem

agrárgazdaságot érintő fejlesztési prioritásaival, valamint a Zala Megyei Integrált Területi

Programnak Észak-Zala területre vonatkoztatható fejlesztési céljaival. Ennek okán a jelen

javaslatok elfogadását követően azokat könnyen lehet e célokhoz kötni, s a fejlesztési célok

forrásoldalát megtalálni. A projekt során megerősödött a járási szintű partnerség, és elkészült a

további akciókat megalapozó járási esélyteremtő programterv is. A kerekasztal és a kapcsolódó

szervezeti egységek összehangolt munkája révén az esélyegyenlőségi területen meglévő

feladatok szervezése, projektek megvalósítása is koordinált módon tud megvalósulni, amellyel

el lehet kerülni az intézkedések (és a tevékenységeken belüli) párhuzamosságokat, javulhat a

problémakezelés és a költséghatékonyság is. A járási esélyegyenlőségi kerekasztalban való

részvétellel a kisebb települések is megfelelő szakmai támogató hátteret kapnak saját

esélyegyenlőségi feladataik elvégzéséhez. Az önkormányzatok és intézményeik mellett

kiemelten fontosnak tartjuk a civil, egyházi és vállalkozói szervezetek aktív részvételét a

Kerekasztalok során, hogy minél szélesebb körű partnerség működjön a térségben.

A Zalaegerszegi Járás Esélyegyenlőségi Kerekasztal tervezett működése

A járási szintű esélyegyenlőségi kerekasztal működését célszerű lenne Zalaegerszeg Megyei

Jogú Város Önkormányzatának tovább gondoznia, hiszen ez a járás központi települése,

valamint a projekt során is sikeresen koordinálta a munkafolyamatokat, aktivizálta a térség

érintett szereplőit és célcsoportjait. A projekt végeztével a kerekasztal egyik legfontosabb

tevékenysége a járási esélyegyenlőségi programterv társadalmasítási folyamata lesz.

Documents

A Zalaegerszegi Járás Esélyegyenlőségi Fejlesztési Programjazalaegerszeg.hu/dokumentum/25669/Zalaegerszeg... · 7 demográfiai, gazdasági, mind egyéb tényezőket tekintve