Magadura - Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások ...kozossegimodszertar.nmi.hu/storage/upload/Kiadvanyok/5. Magadura_v2.pdf · Köz-Könyv-Tér Köz-könyv-tér Olvasásfejlesztés

Módszertani kézikönyvközösségi szolgáltatások működtetéséhez 5.

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 1.Közösségi művelődés

I� úságfejlesztésKözösségi művelődésKözösségfejlesztés

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 2.Közösségi információ

InfópontKultúrnetErőforrás térképAdatbánya

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 3.Közösségi tanulás

TankörFelnőtt tankörSzépkor Kör

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 4.Közösségi erőforrások

Civil térÖnkéntesÉrtékőrző

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 5.Magadura

KarrierMagadura

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 6.Egészséges közösség

BabaklubEgészségfejlesztés

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 7.Közösségi problémakezelés

PárbeszédVillámhárítóSorsfordító

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 8.Köz-Könyv-Tér

Köz-könyv-térOlvasásfejlesztésKönyvtári tudásközpont

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 9.Agórák és térségük

Agóra integrálAgóra térségközpont

További kiadványaink:

szolgáltatások működtetéséhez 5.

5Magadura

Magadura• Karrier Klub

• Magadura – Vállalkozásfejlesztés

Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 5.

Nemzeti Művelődési Intézet2015

Impresszum

A kiadványsorozat a TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001, Többcélú közösségi terek fejlesztése

projekt keretében készült.

Írta és szerkesztette: Ditzendy Károly Arisztid

Szakértő közreműködők: Kátai Gábor †Ditzendyné Frank Mariann

Lektorálta: Kiss Gábor Boldizsár, Hegedűs Katalin Korrektorok: Mirtse Zsuzsa, Szabó Judit Nikoletta

A kötetben ismertetett modellek a Nemzeti Művelődési Intézet megbízásából a

HROD Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központban készültek.

Felelős kiadó: Polyák Albert mb. főigazgatóISBN 978-963-651-497-6

© HROD 2015© Nemzeti Művelődési Intézet 2015

Magadura

• Karrier Klub• Magadura – Vállalkozásfejlesztés

szolgáltatásfejlesztési modell

TARTALOM

Karrier Klub

A szolgáltatási modell tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Tervezés és előkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8Tér és eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13Bevezetés lépésről lépésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14

A szolgáltatás megvalósítása és működtetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15Munkaerőpiaci képzés, tréning . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16Egyéni tanácsadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18Csoportos tanácsadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19Álláskereső klub . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19

Javasolt irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

Példatár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22Országos KID Egyesület – OKIDE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22

Magadura – Vállalkozásfejlesztés

A szolgáltatási modell tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

Tervezés és előkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28Tér és eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .32Bevezetés lépésről lépésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .33

A szolgáltatás megvalósítása és működtetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35A kompetenciafejlesztő szolgáltatások, programok keretei, formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .39

Javasolt irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43

Példatár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44Junior Achievement Magyarország (JAM) – Diákvállalkozási program . . . . . . . . . . . . . . . . .44AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – Vidék Kaland Program . . . . . . . . . . . . . .45NESsT – Társadalmi Vállalkozások Napja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .47TEDxYouth@Budapest . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .49Üzleti tanácsok gazdálkodók, kistermelők részére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50Kamra-Túra tanyai gazdaudvar hálózat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .53

Nemzeti Művelődési Intézet • 2015

Magadura 7

Karrier Klubszolgáltatásfejlesztési modell

Karriertervezés, karrierépítés segítése,

munkaerőpiaci kulcskompetenciák

fejlesztése

A szolgáltatási modell tartalma

Általános társadalomfejlesztési megállapítás, hogy a társadalmi befogadás legfontosabb területei az oktatás, a munkapiac és a szociális-egészségügyi terület. Az életpályát meghatá-rozza a képzettség, a munkaerőpiacon, illetve a gazdasági újratermelésben elfoglalt pozíció, valamint a polgárok szociális-egészségügyi helyzete, szolgáltatásokhoz való hozzáférése.

1. ábra: Ellentmondás az életpálya jelentősége és tudatos tervezési gyakorlata között

Életpályáról szólunk, a személyiség és a közösség fejlődésének egy kulcsfolyamatáról, amelyre az egyes személyek és családjuk, hozzátartozóik élete felfűződik, amely meghatároz-za a közösségi, társadalmi részvétel kereteit, tartalmát és minőségét. Természetes igény, hogy az életpályánk magasan ívelve segítse elérni az álmainkat, a bennünk érlelődő lehetőségeket. Életpályánk kézben tartását, tervezhetőségét, a fiatalok és idősebbek, a leszakadó csoportok munkához, karrierhez jutását megannyi intézkedés hivatott segíteni akár az Európai Unió szint-jén, de számos fontos eszköz áll rendelkezésünkre országos és önkormányzati szinten is. A ta-pasztalatok mégis azt mutatják, hogy a karrierépítés, a munkapiacon, az érvényesülésben való előrejutás ritkán tudatosan tervezett, hosszú, de legalább középtávra átgondolt tevékenység. A tudatosság szintje általában alacsony.

Miért? Mert fiatalon nehéz elképzelni, tervezni a jövőt, az 5-15 év múlva adódó lehető-ségeket, a betöltendő munkahelyeket, amelyeknek jelentős része még létre sem jött. Dolgo-zó emberként a hétköznapok problémáival foglalkozunk, s ritkán latolgatjuk, milyen hatással lesznek munkahelyünkre a jelen változásai, elvétve rendelkezünk a továbblépésre vonatkozó karriertervvel. A munkahelyet elveszítve a napi gondok kötik le az ember figyelmét és sokkal inkább figyel az adódó lehetőségekre vagy azok hiányára, mint a tervezett álláskeresésre. A tartós munkanélküliek, a megélhetésükben veszélyeztetettek, a lehetőségektől elsodródók a

Az életpálya a személyiség és a

közösség fejlődésének kulcsfolyamata.

Ritka a tudatos, hosszú távra átgondolt karrierépítés, az

életpálya-‐tervezés

8 Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 5.

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001

mindennapok problémáján túl gyakran veszítik el a hitüket magukban, reményüket az újrakez-désben, az anyagiakban, társadalmi és gazdasági értelemben vett felzárkózásban.

A jelen tanulmányt is magában foglaló program keretében több modell foglalkozik az élet-minőség fejlesztésének fent vázolt aspektusaival. Külön munka tárgyalja az ifjúságfejlesztés, az egészségfejlesztés, a fiatalkori és felnőttképzés, a vállalkozóvá válás lehetőségeit, eszközeit, módszereit, amelyek kiegészítik, erősítik a tudatos életpálya-építést. Modellünkben olyan esz-közöket és módszereket ismertetünk, amelyekkel a közösségi művelődés keretében a karrier-építést, a munkapiacion való érvényesülést segíthetjük.1

A karriertervezés, karrierépítés, mint szolgáltatás három fontos területre fókuszál:a) A karrier tervezése, újratervezése (alapok, előkészítés, tervezés, önéletrajz, képzések

stb.)b) Munkatapasztalat-szerzés, gyakorlati referencia megszerzésének segítése. Az első ta-

pasztalat megszerzése (egyszerűsített foglalkoztatás, adminisztráció, önkéntesség, rész-munkaidő, szerződéskötés stb.)

c) Belépés a konkrét munkapiacra

2. ábra: A karriertervezés, karrierépítés szolgáltatás fókuszai

A szolgáltatás igazi kihívását (és Magyarország versenyhátrányát) az alacsonyan képzett munkaerő jelenti. Ezen alulképzett munkaerő elérése (felkeresése) kulcs lehet a szolgáltatás társadalmi megtérülésében.

A munkaerőpiaci kulcskompetenciák fejlesztésea kapu a munkaerőpiacra való sikeres belépéshez. Régen volt az az idő, amikor a teljes foglalkoztatottság zászlaja alatt minden isko-lából kikerülő fiatalnak megmondták, hogy melyik cégnél fogadják őt. Óriásit fordult a világ a munkaerőpiacon a rendszerváltás után. A modellben azokról a munkaerőpiaci kompetenciák-ról lesz szó, amelyek nélkül a magasan képzett, akár gyakorlattal rendelkező munkavállaló sem tud elhelyezkedni.

A munkaerőpiaci kulcskompetenciák fejlesztésének formája lehet képzés, tréning, egyé-ni vagy csoportos tanácsadás. A munkaerőpiaci fejlesztés megoldható klub formájában is, de mindenképpen szükséges egy olyan tanácsadó munkatárs jelenléte, aki segítséget tud adni a szolgáltatást igénybe vevőknek az álláskeresést érintő kérdésekben.

Tervezés és előkészítés

Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrásokKarrier, karriertervezésKarrier szavunk francia eredetre tekint vissza (carrière = pálya, pályafutás), az életpályát, az

életpályán való érvényesülést, a szakmai pályafutást jeleníti meg.A karriertervezés olyan tudatos tervező tevékenység, amelynek során az egyén érvénye-

sülésének, pályafutásának lépéseit, ívét tervezzük meg, a belső igények, motívumok, adott-

1 DITZENDY Károly Arisztid (szerk.): Kontaktpont kézikönyv. A Kontaktpont irodahálózat szolgáltatási kézikönyve. Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft., Budapest, 2014

Karrierterv előkészítése, majd

felépítése Tapasztalatszerzés Belépés a

munkaerőpiacra


Magadura 9

ságok, illetve a külső környezeti feltételek, közösségi, társadalmi, gazdasági szükségletek és lehetőségek figyelembevételével.

A karrierre, illetve a karrier tervezésére ható meghatározó tényezők:- Személyes képességek és családi erőforrások

= adottságok, készségek, képességek, szakmai gyakorlat= anyagi lehetőségek, kapcsolatrendszer= családi minták (szülők végzettsége, karrieríve), elvárások és erőforrások (anyagi,

kapcsolati, kulturális tőke)- A környezet által kínált lehetőségek

= gazdasági, munkaerőpiaci, vállalkozási lehetőségek és korlátok= társadalmi, kulturális közösségi környezet adottságai, elvárásai és korlátai

- Személyes szándékok és törekvések= Vágyak, álmok, célok – a motívumok karakterisztikája és intenzitása= Személyes és szakmai jövőkép, kapcsolódó célok és értékek

3. ábra: A karriert meghatározó tényezők

Kompetencia, kulcskompetenciákA kompetencia fogalmát és összetevőit részletesen tárgyaljuk sorozatunkFelnőtt tankör

című kötetében. A kulcskompetenciák a kompetenciák olyan készletét jelentik, amelyekre minden személynek szüksége van ahhoz, hogy az adott értelmezési rendszerben (esetünkben elsősorban a munkaerőpiacon) képessé váljon a hatékony, versenyképes részvételre, együtt-működésre, céljai megfogalmazására és megvalósítására, a fejlődésre és értékteremtésre. A munkaerőpiaci kulcskompetenciák esetén ez az értelmezési rendszer értelemszerűen a mun-kaerőpiac, a gazdasági-társadalmi értékteremtés, a karrierív, az életpálya befutásának színtere.

Melyek ezek a kulcskompetenciák?

Karrier

Személyes képességek és

családi erőforrások

A környezet által kínált

lehetőségek

Személyes szándékok és törekvések



4. ábra A munkavállaló munkaerőpiaci kulcskompetenciáinak térképe

- Munkaerőpiaci alapvető ismeretek= A munkaerőpiac alapvető jellemzői= A munkáltatók viselkedésének mozgatórugói= A munkáltatók általános elvárásai= A munkavállalók közötti verseny= A kapcsolati rendszerek hálózata

- Helyes önkép, önismeret= Saját célkitűzések és elvárások megfogalmazása= Saját képességek, készségek és kompetenciák meghatározása, tudatosítása= Olyan életvezetési formák ismerete, amelyek átsegítik a munkanélküli léten

- Álláskeresési módszerek ismerete= Az álláskeresőket segítő információs rendszerek ismerete és használata= A célzott állásnak megfelelő álláskeresési formák kiválasztása, alkalmazása= Az álláskereséshez kapcsolódó szolgáltatások ismerete

Munkaerőpiaci alapvető ismeretek

• A munkaerőpiac alapvető jellemzői • A munkáltatók viselkedésének mozgatórugói • A munkáltatók általános elvárásai • A munkavállalók közö< verseny • A kapcsola> rendszerek hálózata

Helyes önkép, önismeret

• Saját célkitűzések és elvárások megfogalmazása • Saját képességek, készségek és kompetenciák meghatározása, tudatosítása • Olyan életvezetési formák ismerete, amelyek átsegí>k a munkanélküli léten

Álláskeresési módszerek ismerete

• Az álláskeresőket segítő információs rendszerek ismerete és használata • A célzoG állásnak megfelelő álláskeresési formák kiválasztása, alkalmazása • Az álláskereséshez kapcsolódó szolgáltatások ismerete

Önéletrajz és mo?vációs levél

készítésének ismerete

• Képesség a célállásnak megfelelő, jó önéletrajz készítésére • Képesség a mo>vációs levél elkészítésére

Állásinterjúra való felkészültség

• Megjelenés • Testbeszéd • Kommunikáció • Telefonos és személyes interjú alapvető jellemzőinek ismerete • Az „eladás” képessége, béralku ismerete, szabályai

Munkaszerződés és alapvető

munkavállalói jogok ismerete

• Munkaszerződés formai és tartalmi követelményei • Munkavállalói alapvető jogok és kötelességek ismerete

Munkahely megtartásának

képessége

• Konfliktuskezelési készségek • Beilleszkedés képessége • Viselkedési normák betartásának képessége


Magadura 11

- Önéletrajz és motivációs levél készítésének ismerete= Képesség a célállásnak megfelelő, jó önéletrajz készítésére= Képesség a motivációs levél elkészítésére

- Állásinterjúra való felkészültség= Megjelenés = Testbeszéd= Kommunikáció= Telefonos és személyes interjú alapvető jellemzőinek ismerete= Az „eladás” képessége, béralku ismerete, szabályai

- Munkaszerződés és alapvető munkavállalói jogok ismerete= Munkaszerződés formai és tartalmi követelményei= Munkavállalói alapvető jogok és kötelességek ismerete

- Munkahely megtartásának képessége= Konfliktuskezelési készségek= Beilleszkedés képessége= Viselkedési normák betartásának képessége

Életpályaszakaszok, karrierperiódusokAz életpályaszakaszok és karrierperiódusok a személy általános és szakmai életpálya-fej-

lődésének tipikus szakaszai. Mint minden tipológia, ez sem alkalmazható mindenkire. Egy-egy életpályára, élettörténetre tekintve az itt vázolttól merőben eltérő sorsokat is láthatunk. A mo-dell nyilván másképp alakulhat a különböző kultúrákban, kulturális, gazdasági környezetben, de akár a hazai környezetben is komoly eltéréseket tapasztalhatunk az egyéni személyiségje-gyektől, adottságoktól, szándékoktól függően, sajátos élethelyzetekben. Az egyes periódusok definíciója és életkorhoz rendelése tehát az „átlagot” mutatja, amelyhez az életpálya-tervezés, a karriertanácsadás, munkaerőpiaci kompetenciafejlesztés során viszonyítani tudunk, s minden-ki számára jól vázolja azokat az életkori szakaszokat, amelyekkel a karrier, az életpálya tervezése során számolnunk kell.

ÉLETPÁLYASZAKASZOK, KARRIERPERIÓDUSOK

ÉLETPÁLYASZAKASZ

életkor szerinti csoportosításban

SZÜKSÉGLETEK

amelyekre az egyénnek a személyi-ségfejlődéshez, az elvárások teljesíté-

séhez szüksége van

ELVÁRÁSOK

amelyeket a társadalmi intézmény-rendszer, a munkaerőpiaci szereplők, a helyi és családi közösség az egyén-

nel szemben megfogalmaz

ÉLETPÁLYA ELŐKÉSZÍTÉSE

Gyermekkor

12-14 éves kortól

- Alapvető ismeretek, tudás, a tanuláshoz és fejlődéshez szüksé-ges képességek megszerzése

- Személyes adottságok megisme-rése, érdeklődési fókuszok azono-sítása, erősítése

- Önkép formálódása

- Különböző foglalkozási területek megismerése

- Társas kapcsolatépítés és együtt-működés képességeinek kiala-kulása

- Alapértékek megismerése és elsajátítása

- Kompetenciák, kulcskompetenci-ák azonosítása, felfedezése

- Gyermekrangúság (ráhagyatko-zás külső családi és intézményi szereplőkre)



ÉLETPÁLYASZAKASZOK, KARRIERPERIÓDUSOK

ÉLETPÁLYASZAKASZ

életkor szerinti csoportosításban

SZÜKSÉGLETEK

amelyekre az egyénnek a személyi-ségfejlődéshez, az elvárások teljesíté-

séhez szüksége van

ELVÁRÁSOK

amelyeket a társadalmi intézmény-rendszer, a munkaerőpiaci szereplők, a helyi és családi közösség az egyén-

nel szemben megfogalmaz

KORAI ÉLETPÁLYA

Fiatalkor

huszonéves korcsoport

- Az érdeklődési területek azono-sítása

- Szakmai felkészülés és munkata-pasztalat-szerzés

- Különböző munkaterületek meg-ismerése

- Személyes és szakmai jövőkép kialakítása

- Személyes kapcsolati háló kiépí-tése, elmélyítése

- Az értékek próbája és belsővé válása

- Személyes és szakmai kompeten-ciák, kulcskompetenciák meg-szerzése

- Fiatalrangúság (a határok fesze-getése, felfedezése; állandó külső értékelési, megerősítési szükség-let)

ÉLETPÁLYACSÚCS

Felnőttkor

30-as, 40-es éveiben járó korcsoport

- Az életpálya előmozdítása (csa-lád, otthon, közösség-közélet, jólét)

- Érvényesülés a szakmai karrie-rúton

- Önállóság és saját életstílus, életmód kialakítása (amely meg-határozza a növekedés és fejlődés további lehetőségeit)

- A szakmai-közéleti kapcsolati hálózat építése, kiszélesítése, személyes kapcsolatok szelekció-ja, elmélyítése

- Anyagi-fizikai, közösségi-közéle-ti-kulturális és személyes-családi értékteremtés, reprodukció

- Kompetenciák kiterjesztése a sze-mélyes és szakmai környezetben

- Felnőttrangúság (autonómia, innováció, kreativitás, határozott önértékelés)

KÉSŐI ÉLETPÁLYA

Középkor

50-es éveiben járó korcsoport

- Ismeretek, készségek korszerű-sítése

- Életvitelbeli megállapodás

- Elfogadott vezetői, önálló értéke-lő képesség

- Személyes kapcsolati hálózat erősítése, szakmai, közösségi-köz-életi kapcsolatok kiaknázása

- Újraértékelés, a hiteles értékelő szerep megerősödése

- Személyes és szakmai kompeten-ciák kiaknázása

- Tanítói rang (értékelő, vezető szerep, példa, szilárd viszonyítási pont)

ÉLETPÁLYA LEZÁRÁSA

Időskor

60-as, 70-es éveiben járó korcsoport

- Nyugalomba vonulás előkészítése

- A munkatevékenységen kívüli érdeklődési területek feltárása, felfedezése

- A jóllét biztosítása

- Újraértékelt, támogató, megtar-tó személyes kapcsolati háló; a szakmai-társadalmi háló operatív kapcsolatainak regressziója a szimbolikus kapcsolatok megtar-tása, erősödése mellett zajlik

- Értékek tapasztalatokkal egyezte-tett összegzése, átörökítése

- Kompetenciák átadása

- Bölcs szerep (tudásforrás, közös-ségi integráció, konszolidáció)

5. ábra: Életpályaszakaszok, karrierperiódusok


Magadura 13

IsmeretforrásokA karriertervezési, illetve munkaerőpiaci tájékoztató tanácsadó munka előkészítésekor leg-

alább az alábbi ismeretforrások feltárása és naprakész követése, valamint az ügyfelek számára elérhetővé tétele szükséges:

- a munkaerőpiaci szolgáltatásokat biztosító hatóságok, szervezetek szolgáltatásai, adat-bázisai és elérhetőségei

- az álláskeresőkre, pályakezdőkre, fiatal munkavállalókra, a gyakornoki és önkéntes mun-kavégzésre vonatkozó jogszabályok, támogatási formák

- a munkatapasztalat-szerzés szempontjából legfontosabb foglalkoztatók, általános és diákmunka-szervezők és -közvetítők, önkéntes és közösségi munka küldő és fogadó szervezetek szolgáltatásai és elérhetőségei, aktuális ajánlatai

- a folyamatosan változó munkaerőpiaci tendenciák követése, szakirodalom- a célcsoport számára hasznos továbbtanulási, munkavállalási információkat tartalmazó

kiadványok, tájékoztatók, adatbázisok, információs anyagok

6. ábra: A karriertervezési, munkaerőpiaci tájékoztató, tanácsadó munka ismeretforrásai

Tér és eszközök

Bármelyik fejlesztési forma elengedhetetlen feltétele a tanácsadói vagy képzői tér felkészí-tése. Az előkészítést meghatározza a forma és a létszám, ám minden esetben feladat a szolgál-tatáshoz elengedhetetlen intim, azaz a zavaró körülményeket (mint pl. az irodában zajló egyéb szolgáltatásokat igénybe vevő forgalom) kizáró tér kialakítása, székek és íróeszközök biztosítá-sa. Az információszolgáltatáshoz szükséges továbbá egy olyan sarok, ahol számítógép és inter-netelérés biztosítása megoldott.

A tanácsadó szolgáltatáshoz, a képzésekhez, tréningekhez, illetve műhely jellegű munká-hoz szükséges tér, környezet és feltételrendszer előkészítésének lépéseit és eszközeit a megfe-lelő szolgáltatási típusokra vonatkozó köteteinkben fejtettük ki.

Tanácsadói ismere.orrások

Hiva

talos

elérhe

tősége

k,

szolgá

ltatáso

k

Jogszabály

ok,

támogatások

Foglalkoztatók,

munka-‐

közveBtők Trendek,

szakiro

dalom

Kiadványok, adatbázisok



Bevezetés lépésről lépésre

A fejlesztési folyamat lépései

7. ábra: A munkaerőpiaci kompetenciafejlesztés lépései

1. Igények és szükségletek felmérése

- Összegeznünk kell, mit tudunk az ügyfelünkről.- Elegendő információnk van-e róla? Szerezzük meg beszélgetés útján!- Tisztázni kell, miért keresett meg minket. Honnan tud a szolgáltatásunkról, és miben kér

segítséget?2. Problémák feltárása

- Tudjunk meg minél többet az ügyfélről:családi háttere, támogatottsága, képzettsége, végzettsége, nyelvtudása, gyakorlata és az eddig megszerzett kompetenciái.

- Tudjuk meg, milyen tapasztalatokkal rendelkezik a munkaerőpiacról, milyen sikerei és kudarcai voltak eddig. Kérdezzük meg arról, ő hol látja a problémákat.

- Beszélgessünk vele arról, hogy mit szeretne igazán elérni. Fiataloknál a kérdéseinkre gyakori a „Nem tudom” vagy „Fogalmam sincs” válasz, előfordul, hogy több oldalról kér-dezve sem jutunk előrébb abban, mit csinálna szívesen. Ilyenkor érdemes elgondolkod-ni az érintett pályaorientációs szolgáltatásba vonásán is.

3. komPetencIafejlesztés módjának meghatározása

- Fel kell vázolni az ügyfélnek, hogy milyen formában tudunk neki segíteni.- Az ügyfélnek magának kell választania a javaslataink közül (klub, képzés, tréning, egyéni

vagy csoportos tanácsadás).Mindegyik szolgáltatásról el kell mondani, hogy milyen kö-rülmények között zajlik, mik a keretei, feltételei és mennyi időt kell rászánnia.

4. Időtartam és ütemezés egyeztetése

- Miután megbeszéltük, hogy melyik fejlesztési folyamatba kapcsolódik be az ügyfél, tá-jékoztatnunk kell arról, hogy várhatóan mikor kezdődik és mikor lesz vége annak.

- Csak abban az esetben állapodjunk meg az ügyféllel a fejlesztésbe vonásáról, ha az megfelel az ő időbeosztásának, elfoglaltságának.

1. Igények és szükségletek felmérése

2. Problémák feltárása

3. Kompetenciafejlesztés

módjának meghatározása

4. Időtartam és ütemezés egyeztetése

5. Szakmai erőforrás felmérése és bevonása 6. Megállapodás


Magadura 15

5. szakmaI erőforrás felmérése és bevonása - A szolgáltatás indítása előtt mindenképpen mérlegelendő, hogy a tervezett fejlesztés

vezetéséhez rendelkezünk-e megfelelő végzettséggel, tapasztalatokkal, kompetenciá-val, vagy külső közreműködőt kell bevonni.

- Ha szakértő, tréner, előadó, illetve csoportvezető bevonása mellett döntünk, egyebek között a következő kérdésekre kell választ keresnünk:

= Ki fogja vezetni a tanácsadást, tréninget, képzést vagy csoportot?= Ha van ilyen szakemberünk, vállalja-e, és milyen feltételekkel a konkrét felada-

tot?= Megfelel-e neki a tervezett időpont?= Mit hoz a külső szakember, és mi az, amit az intézményünknek kell biztosítania? = Tisztázott-e, hogy kinek mi a dolga? (Kapcsolattartás, érintettek értesítése, terem

előkészítése, anyagok sokszorosítása stb.)6. megállaPodás

- Az előkészítés utolsó lépéseként megállapodás kötünk a szolgáltatásba vont ügyfelünk-kel, amelyben ő a szándékát megerősíti a részvételre, és jelzi, hogy elfogadja a kereteket.

- Ha a szolgáltatás csoportos formában történik, akkor először az egyes érintett ügyfelek-kel, majd a csoport indulásakor a csoport vezetőjének irányítása mellett közösen kötünk megállapodást.

A szolgáltatás megvalósítása és működtetése

Az intézményünkben megvalósított szolgáltatások a szolgáltatási formáknak megfelelően különbözőek lehetnek.

8. ábra: A munkaerőpiaci, karriertervezési szolgáltatások alapvető formái

Munkaerőpiaci

képzés, tréning

Egyéni tanácsadás

Csoportos tanácsadás

Álláskeres

ő klub



Munkaerőpiaci képzés, tréningKépzés és tréning. Nagyon hasonló dolgot jelentenek, mégis eltérnek egymástól. Nem

mindegy, hogy munkaerőpiaci kulcskompetencia-fejlesztő képzést vagy tréninget hirdetünk meg. A képzés azt jelenti, hogy a résztvevőket képessé tesszük valamire. A tréning az angol ere-detiből történő szabad fordításban edzést jelent, ami nem más, mint gyakorlás. A képzésben nagyobb arányban szerepel az elméleti oktatás, a tréning ennél sokkal gyakorlatorientáltabb, kevés elmélet mellett nagyon sok gyakorlat szerepel. A képzés azoknak való különösen, akik az érintett területen egyáltalán nem rendelkeznek tapasztalattal, illetve munkaerőpiaci gya-korlattal, a tréning pedig inkább olyanoknak, akik a meglévő gyakorlatukat, tapasztalatukat fejlesztenék magasabb szintre. A tréning a képzésen megszerzett ismeretek megerősítését, el-mélyítését, játékos gyakorlását is segítheti. A képzésben résztvevők létszáma 15-20 fő között ideális, a tréningen ennél alacsonyabb. Egy intenzív tréning esetében 3-6 fő, egy átlagos tré-ningen pedig 8-12 fő az ideális. A tréningen a résztvevőknek aktív szerepet kell vállalniuk, a képzésben akár végig passzívak maradhatnak. A közösségi ház munkatársainak először meg kell határoznia azt, hogy melyikre van szükség.

A munkaerőpiaci képzés vagy tréning az ügyfelekkel történő beszélgetésekből, felmérés-ből eredő igényekre és szükségletekre kell, hogy választ adjon. A tematikus egységek számától és nagyságuktól függően, valamint az elérendő célok figyelembe vételével határozható meg a képzés időtartama és ütemezése. Az összes fentebb felsorolt kompetencia együttes átadásá-hoz legalább 4-5 intenzív napot kell tervezni.

Az alábbi példában egy ilyen, 5 napos (napi 4 órás) tréning programját foglaltuk táblázatba.

1. nap

Időpont Program, téma Cél

9:00–9:15 Érkezés

9:15–9:25Bemutatkozás, elvárások és félelmek tisztá-zása

A műhelyvezetők számára fontos informáci-ók a csoportról.

9:25–9:40 Ismerkedési gyakorlat Egymás megismerése.

9:40–10:30 Jövőtervezés – Múlt és jelen A jelen helyzetének tudatosítása.

10:30–11:30 Az ideális munkahely Az elvárások tudatosítása.

11:30–11:50 Szünet

11:50–12:50 A munkaerőpiacA munkaerőpiac jellemzői, követelmények, törvények megismerése.

12:50–13:50 Mérleg: kompetenciák és elvárásokSaját ismereteink, tudásunk, kompetenciáink összegyűjtése és mérlegre tétele.

13:50–14:00 Zárás, rövid áttekintésVisszajelzés adása egymás és a műhelyveze-tők számára.


Magadura 17

2. nap



9:15–9:25 Mi maradt meg a múltkori alkalomból? Emlékek felfrissítése

9:25–10:00Álláskeresés formái. Hogyan töltik be az állásokat valójában?

Gyakorlati tapasztalatok megosztása

10:00–10:30 Tapasztalatok megbeszélése Egymás tapasztalatainak megismerése

10:30–10:45 Ismerősök rendszerezése A kapcsolati tőke feltérképezése

10:45–11:30 Álláshirdetések jellemzői, elemzésük Gyakorlati tudás átadása

11:30–11:45 Szünet

11:45–13:30 Önéletrajzok Gyakorlati tudás átadása

13:30–14:00 Kommunikációs gyakorlat Tapasztalatszerzés

3. nap




9:25–10:00 Előítélet gyakorlatGyakorlat során a szimpátia és az előítéletek megtapasztalása

10:00–10:30 Interjú Gyakorlati tudás átadása az állásinterjúra való felkészülésről

10:30–11:30 InterjúgyakorlatGyakorlat során állásinterjú szimulálása, vi-deofelvétellel

11:30–11:45 Szünet

11:45–12:45 Interjúgyakorlat folytatásaGyakorlat során állásinterjú szimulálása, vi-deofelvétellel. A felvételek kiértékelése

12:45–14:00 Önéletrajzok áttekintése Az elkészített önéletrajzok kiértékelése

4. nap



9:15–9:30 Mi maradt meg a múltkori alkalomból? Emlékek felfrissítése.

9:30–11:00 Együttműködést segítő gyakorlatTréninggyakorlat a csoportban betöltött szerepekről.

11:00–11:20 Szünet

11:20–12:30Munkaszerződések (kötelező formai és tartalmi elemei)

Gyakorlati tudás átadása a munkaszerződé-sek csapdáiról.

12:30–13:00Tapasztalatok megbeszélése a munkaszer-ződésekkel kapcsolatosan

Saját tapasztalatok átadása.

13:00–13:40 Kommunikációs gyakorlatTréninggyakorlat során a kommunikációs nehézségek és különbségek vizsgálata.

13:40–14:00 Értékelés és zárásVisszajelzés adása egymás és a műhelyveze-tők számára.



5. nap




9:30–10:00 KonfliktuskezelésTudás átadása a munkahelyen történő konfliktusok kezeléséről

10:00–11:00Konfliktuskezelés fontossága a munkahely megtartásában

Tapasztalatok megbeszélése

11:00–11:20 Szünet

11:20–12:15 Konfliktuskezelési gyakorlat Gyakorlat konfliktuskezelésre

12:15–13:00 ÖsszefoglalásAz elmúlt alkalmakon történtek feleleveníté-se, a szerzett ismeretek átismétlése

13:00–14:00 ÉrtékelésVisszajelzés adása egymás és a műhelyveze-tők számára

9. ábra: Munkaerőpiaci tréning vázlatos programja

Egyéni tanácsadás

Az egyéni munkaerőpiaci kulcskompetencia-fejlesztés személyes beszélgetés formában valósítható meg. Az egyéni fejlesztés lépései a következők:

10. ábra: Az egyéni fejlesztés lépései

1. Adatfelvétel A tanácsadó az iroda eljárásrendjének megfelelően felveszi az álláskereső személyes adatait.2. Az álláskereső helyzetének felmérésea) A tanácsadás céljának meghatározása és menetének felállítása- A tanácsadó kérdésekkel méri fel az ügyfél élethelyzetét, céljait, eddigi sikereit és buká-

sait. - A kérdések kitérnek az iskolai végzettségre, a képzettségekre, az eddig pályafutásra,

megszerzett gyakorlatra, tapasztalatokra. - A tanácsadó felméri az ügyfél motivációit, elképzeléseit is. - A tanácsadó és az ügyfél megállapodnak a tanácsadás további menetében, ütemezé-

sében.b) A tanácsadás tartalmának meghatározása, a helyzet és az igények figyelembevételével- A tanácsadó kérdések által felméri az ügyfél családi hátterét, a támogató vagy akadályo-

zó körülményeket, az ügyfelének álláskereséssel kapcsolatosan megszerzett tapasztala-tait, tudását, a tanácsadásban való részvételre való hajlandóságot.

- A korábban rögzített cél és ütemezés figyelembevételével megállapodás születik a ta-nácsadó és az ügyfél közös munkájának tartalmáról.

Ada$elvétel Helyze$elmérés • Célok, ütemezés • Tartalom

Tanácsadás Összefoglalás, értékelés


Magadura 19

3. TanácsadásA munkaerőpiaccal és az álláskereséssel kapcsolatos hiányzó ismeretek átadása, gyakorlati

tudnivalók ismertetése- A tanácsadási alkalmak száma függ a helyzetfelmérés és igényfeltárás alapján meghatá-

rozott területek számától és nagyságától. - A tanácsadások alkalmával sor kerül a célállás és a meglévő tudás összevetésére, az el-

várások és a velük szemben nyújtott értékek mérlegelésére. - Az ügyfél megismeri az álláskeresési technikákat, segítséggel kiválasztja a számára leg-

megfelelőbbet. - Ha az álláskereséshez életmód-változtatásra van szükség, az is megbeszélésre kerül. - Az önéletrajz és a motivációs levél elkészítése után a tanácsadó az ügyféllel közösen

elkészíti a kívánt állásra szóló álláspályázatát. - A tanácsadó felkészíti az ügyfelet az állásinterjúra, annak technikáira, a béralkura. - Igény szerint sor kerül a munkaszerződés alapvető tartalmi és formai követelményeinek

ismertetésére, valamint a munkahely megtartását segítő viselkedési normák és konflik-tuskezelési ismeretek átadására.

4. Összefoglalás és értékelés Az utolsó lépés célja az összefoglalás és a tanácsadás értékelése- Visszatekintés a közös munkára, a legfontosabb tapasztalatokra. - Az összefoglalás ügyfél által ismertetett tapasztalatokra épít. A tanácsadó feladata a

megerősítő visszacsatolás, segítő kérdések megfogalmazása, illetve szükség esetén a homályos vagy hiányzó ismeretek megvilágítása.

- A tanácsadó és az ügyfél is értékeli a közös munkát.

Az egyéni tanácsadási alkalmak időtartama ne legyen több 1 óránál! Az egyéni tanácsadási alkalmak számának meghatározása az egyén helyzetének és szükségleteinek figyelembe vé-telével történik, de ne legyen több 8-10 alkalomnál. Egy hosszabb folyamat leterheli a tanács-adót, az ügyfél pedig elveszítheti motivációját.

Csoportos tanácsadás

A csoportos tanácsadás folyamata hasonló az egyéni tanácsadás menetéhez. A tanácsadó felméri a csoport tagjainak igényeit, szükségleteit, és azok ismeretében tanácsadási tervet épít fel. A csoportos tanácsadást kiegészíti a résztvevők egymással való mélyebb megismerkedése, amelynek célja, hogy egymást segítsék a résztvevők az álláskeresésben, valamint kialakuljon egy szorosabb, egymás segítését szolgáló kapcsolat.

Álláskereső klubA szolgáltatás működtetéséhez szükség van egy olyan sarokra, eldugott zugra, ahol a részt-

vevők nyugodt körülmények között készülhetnek az álláskeresésre. A klub működésének to-vábbi feltétele a számítógép és egyéb irodatechnikai eszközök (pl. fényképezőgép, fénymásoló, szkenner, nyomtató) hozzáférhetőségének biztosítása. A szolgáltatás tartalma:

- számítógéphez és irodatechnikai eszközökhöz való hozzáférés biztosítása- internethez való hozzáférés biztosítása- információnyújtás (álláskeresési oldalak elérhetőségének biztosítása, az egyes ál-

láshirdetésekkel kapcsolatos információnyújtás, munkakörökkel kapcsolatos infor-mációnyújtás)

- önéletrajz és motivációs levél készítésében való segítségnyújtás (adott esetben gépe-lés, szerkesztés, nyomtatás)



Míg korábban a szolgáltatáshoz elegendőek voltak azok a hirdetési újságok, amelyek ál-láshirdetéseket tartalmaztak, ma a szolgáltatást biztosítónak ismernie kell azokat az információs oldalakat, amelyeken az ügyfél valószínűleg neki szóló álláshirdetést találhat. Az álláskeresést szolgáló oldalakról érdemes egy külön tájékoztató lapot készíteni, vagy kifüggeszteni a szá-mítógép mellé, hogy azonnal elérhetővé váljék az érdeklődők számára. Legalább a következő weboldalak elérhetőségeinek szerepelnie kell a tájékoztató lapon:

Profession.hu – http://www.profession.hu/ Álláshirdetések, önéletrajz- és motivációs levélminták, munkaügyi kirendeltségek elérhe-tőségei, álláskeresési tippek, nyelvtudásteszt. Az oldalra való belépéshez és a szolgáltatá-sok igénybevételéhez regisztráció szükséges.Jófogás.hu – http://www.jofogas.hu/magyarorszag/allasajanlatok-allaskereses Az online hirdetési újságban a részletesebb információk eléréséhez regisztráció szükséges. Az oldalon iparáganként és régiónkénti keresés is lehetséges.Jobline.hu – https://jobline.hu/ Az egyik legrégebbi álláskereső portál. Szolgáltatásai regisztrációt követően érhetők el.Monster – http://allasok.monster.hu/ A nagy közösségi portálokhoz hasonlóan működő közösségi álláskeresési oldal. A regiszt-ráltak közül az álláskereső személy az oldalon keresztül közvetlenül elérheti ismerőseit. Az oldalon elérhetőek karriertanácsok, érdekes cikkek, önéletrajzminták, állásinterjúval és a fizetéssel kapcsolatos hasznos információk. Az oldal foglalkozik a munkába állás utáni hely-zetekkel, kihívásokkal és veszélyekkel is. Közösségi álláskereső – http://allas.club/,https://www.facebook.com/munkakozvetito Az oldal civil kezdeményezésből indult, több ezer taggal rendelkező közösségi álláskereső oldal. A regisztrált tagoknak jogi tanácsadást, országos adatbázishoz való hozzáférést, se-gítségnyújtást adnak. Az álláskeresők regisztrált tagként maguk is részt vehetnek az oldal fejlesztésében, az információk megosztásában. A weboldal 2013 tavaszán jött létre. A non-profit közösségi álláskereső csoport a Facebookon is jelen van. A csoport nyitott, bárki csat-lakozhat hozzá.Workania – http://www.workania.hu/ Az internetes állásbörze oldal a korábbiakhoz hasonlóan nemcsak információkat nyújt, ha-nem egyéb, kiegészítő szolgáltatásokat is. A hagyományos információszolgáltatáson túl álláskereső fórum működik. A tanácsadó cégek link alatt megtalálhatóak azok a tanácsadó cégek, amelyek fejvadászattal, munkaerő-közvetítéssel, munkaerőpiaci tanácsadással fog-lalkoznak. CareerJet.hu – http://www.careerjet.hu/ Az álláskeresési portálon lehetőség van az önéletrajz feltöltésére, valamint állásértesítési szolgáltatásra. Az álláshirdető cégek számára fizetős szolgáltatásokat biztosítanak. Az ol-dalon speciális keresőket és szűrőket találunk, amelyek segítségével a nemzetközi és hazai munkapiac álláshirdetései között kutathatunk. Lehetőség van a relevancia szerinti szűrésé-re: kulcsszó, illetve a település, térség, ország megjelölésével indítani álláskeresést.CV-Online.hu Job Network – http://www.cvonline.hu/ A CV-Online önéletrajz-adatbázis és állásportál széleskörű, professzionális, egyedi szol-gáltatásokat nyújt álláskeresők és munkaadók számára egyaránt. A CV-Online önéletrajzi adatlapját kitöltve a felhasználó egy teljes körű önéletrajzot kap. A befejezett önéletrajzzal aztán jelentkezhet a portálon és más médiumokon meghirdetett pályázatokra is. Az adat-bankban böngésző munkaadó is rátalálhat a megfelelő önéletrajzokra, amelyek a felhasz-nálók által bármikor frissíthetők.


Magadura 21

Kelly Services – http://www.kellyservices.hu/ A Kelly egy évtizede nyitotta meg irodáit Magyarországon. A cég munkaerő-közvetítéssel, kiválasztással, külső menedzsmentszolgáltatásokkal és HR tanácsadással foglalkozik több más tevékenysége mellett. A Karrierközpont menüpont alatt megtalálhatóak mindazon szolgáltatások, amelyek egy komoly álláskeresési portáltól elvárhatók.EURES The European Job Mobility Portal – https://ec.europa.eu/eures/public/hu/homepage Az EURES az Európai Unió foglalkoztatási, mobilitási portálja. Az oldal tartalma magyarul is elérhető. Az EURES-hálózat szolgáltatásai: állásajánlatok32 európai uniós ország munka-erőpiaci információi alapján, az érdeklődő jelentkezők önéletrajzainak tárolása, tájékozta-tás a külföldi élet- és munkakörülményekről,továbbá számos egyéb szolgáltatás.

A lista természetesen nem teljes, számos új portál és szolgáltató szervezet születik az állás-keresők elhelyezkedésének segítésére. Az információszolgáltatás kapcsán nagyon fontos meg-jegyezni, hogy a tájékoztató oldal vagy a portálok listája nem helyettesíti a tanácsadó, illetve az erre kiképzett információs munkatárs segítségét. Az internetes keresés során az ügyfelek számos vonatkozó oldalt, információt érnek el, ám ezeknek csak töredéke az, amely a számukra megfelelő. A tanácsadó munkatárs feladata segíteni az érintetteket, hogy az információk ten-gerében a számukra kellő információkat találják meg.

Az álláskereső klub szolgáltatásaiban szerepelnie kell az önkéntes munkára vonatkozó in-formációknak és tájékoztatásnak is. A munkaerőpiaci kompetenciák fejlesztésében nagy lehe-tőséget jelentenek mind a hazai, mind pedig a külföldi önkéntes programok.

A hazai önkéntes programokról az Önkéntes Központ Alapítvány oldalán lehet tájékozódni, de részletesebb tájékoztatást adunk tanulmánysorozatunknak az önkéntességről szóló köteté-ben is.

Az európai önkéntes tevékenységek közül az egyik legismertebb az Európai Unió Bizott-ságának ifjúsági programja keretében működő Európai Önkéntes Szolgálat (EVS), amelyről az EuroDesk európai ifjúsági információs hálózat magyarországi portáljáról (http://www.euro-desk.hu/evsonk), illetve számos küldő és fogadó szervezet oldalairól tájékozódhatnak az érdek-lődők.

A program keretében a fiataloknak (16-30 éveseknek) van lehetőségük hosszabb időt (max. 1 évet) külföldi szervezetnél önkéntes munkában eltölteni. Az önkéntes munka során megszer-zett munkatapasztalatokat, a fejlesztett képességeket és készségeket a munkavégzés végén kiállított Youth Pass igazolvány tartalmazza, amelyet a fiatal az álláskeresés során referencia-ként is használni tud. Az önkéntes program keretében a fiatalok fizetést nem, csak ellátást és zsebpénzt kaphatnak.

A szolgáltatás része az önéletrajz és kísérőlevél (vagy motivációs levél) írásában való segít-ségnyújtás. Bár nagyon sok fiatal rendelkezik számítógéppel és internetes elérhetőséggel, aki mégsem, az jelentős hátránnyal indul a társaihoz képest. A klubban található számítógépen álljanak rendelkezésre különböző önéletrajz- és kísérőlevél-minták, hogy a fiatalok könnyen és egyszerűen hozzáférhessenek a szerkesztőprogramokhoz. Az elkészült önéletrajzokat és leve-leket egy külön álláskeresési mappán tárolja az iroda, hogy a fiatal számára bármikor elérhető és módosítható legyen a saját dokumentuma.



Javasolt irodalom

• NÉMETH Andrea: Digitális Életpálya Térkép – Módszertani kézikönyv a képzéssorozat 3. moduljához. Artemisszió, Budapest, 2011 (Letölthető)

• HEVES A. – KOPPÁNY J. – NÉMETH A.: Munkaerő-piaci tanácsadás a Digitális Életpálya Térkép segítségével – Módszertani útmutató. Artemisszió, Budapest, 2008 (Letölthető)

Példatár

Országos KID Egyesület – OKIDE

Összefoglalás

A KID mozaikszó Komplex, Integrált és Differenciált, alternatív munkaerőpiaci, szol-gáltató programokat jelöl, amelyek hátrányos helyzetű csoportok integrációját, illetve reintegrációját segítik elő. Az OKIDE és tagszervezetei az ifjúsági szolgáltatók segítségére lehetnek a helyi munkaerőpiaci szolgáltatások, tájékoztatás, kompeten-ciafejlesztő foglalkozások megszervezésében, megvalósításában.1

Kapcsolat

- Országos KID Egyesület- 4025 Debrecen, Arany János u. 2.- Telefon: 52-597-110- [email protected] www.okide.hu

A KID mozaikszó Komplex, Integrált és Differenciált, alternatív munkaerőpiaci, szolgáltató programokat jelöl, amelyek hátrányos helyzetű csoportok integrációját, illetve reintegrációját segítik elő. A módszertant 2002 és 2005 között dolgozták ki az OKIDE alapító szervezetei és szakértői.

Az Országos KID Egyesület ernyőszervezet, tagszervezeteinek bővítésével, szakmai munká-jával segíti a munkanélküliség csökkentését. Tagsága nyitott.

Az OKIDE és tagszervezetei a közösségi szolgáltatók segítségére lehetnek a helyi munka-erőpiaci szolgáltatások, tájékoztatás, kompetenciafejlesztő foglalkozások megszervezésében, megvalósításában.2

KID-programAz Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) az európai uniós és a hazai követelmé-

nyekkel összhangban alakította ki azt a támogatási programját, amely kísérletet tesz az érin-tettek munkaerőpiaci és – ezen keresztül – társadalmi kirekesztődésének megelőzésére.3 A KID-program célja az volt, hogy nyolc, munkaerőpiaci szempontból átlátható térségben a mun-kanélküliség veszélyének kitett fiatalok munkaerőpiaci és szociális kirekesztődésének preven-ciójára kísérleti programokat dolgozzanak ki, illetve valósítsanak meg. A közvetlen célkitűzés mögött az az összetett módszertani elképzelés áll, mely szerint

- komplex eszköztárral, a különböző részterületeken dolgozó szervezetek összefogásán, - integrált együttműködésén alapuló, és az egyéni, valamint a rétegszükségleteknek

megfelelően,- differenciáltan megvalósult fejlesztési programok induljanak.

2 OKIDE, Országos KID Egyesület, Bemutatkozás. On: OKIDE Online www.okide.hu3 KENDERFI Miklós Dr. (szerk.): KID kézikönyv. CSAT Egyesület, Debrecen, 2010


Magadura 23

11. ábra: A KID-program fő módszertani elemei

A komplex, az integrált és a differenciált szavaknak a szempontunkból releváns értelmezé-se azt jelenti, hogy a program

- komplex, mert a fiatalok problémáit összetett módon kezeli, vagyis minden munkaerő-piaci integráció szempontjából fontos szükségletet figyelembe vesz;

- integrált, hiszen az adott térségben illetékes, érintett vagy szerepet vállaló önkormány-zati és állami intézmények, valamint „non- és forprofit” szervezetek (civilek és munkaadók) együttműködésén alapul;

- és differenciált, vagyisa fiatalok meghatározott csoportjai szükségleteinek kielégítésére törekszik, illetve hogy mindenki számára egyéni megoldási utakat, módokat keres, tehát a szol-gáltatást az egyéni igényekre építi.

A támogatási program céljaAzok a fiatalok, akik a tanköteles kor végének eléréséig nem fejezik be az általános iskolát,

aligha számíthatnak arra, hogy stabil álláshoz jutnak, sőt időszakos foglalkoztatásuk is eléggé bizonytalan. Esetükben az alapfokú végzettség hiánya a későbbi képzésnek, ismeretszerzésnek is gátja. Hasonlóan nehéz helyzetbe kerülnek azok is, akik a középfokú végzettség megszerzése nélkül lépnek ki az iskolarendszerből, vagy olyan szakmát tanulnak, amire lakókörnyezetükben nincs igény. Ezeknek a fiataloknak a beilleszkedését a munka világába csak speciális, a réteg igényéhez szabott programok segíthetik elő. A KID-program ezekre a kérdésekre kíván válasz-képes alternatívát nyújtani az érintettek számára.

A program célkitűzései összességében arra vonatkoztak, hogy javuljon a fiatalok képezhe-tősége, foglalkoztathatósága, és így visszavezethetőek legyenek az iskolarendszerű, illetve az iskolarendszeren kívüli szakképzésbe, vagy pedig tartósan el tudjanak helyezkedni, képesek legyenek gondoskodni megélhetésükről.

A támogatás közvetlen célja egyrészt a fiatalok visszavezetése a képzésbe, hogy ott (újabb) végzettséget szerezve nagyobb eséllyel induljanak a munkaerőpiacon, másrészt a munkavég-zéshez kapcsolódó kompetenciáik javítása annak érdekében, hogy eredményesebben és tar-tósabban maradhassanak ott. Mindezekért növelni kell a munkaerőpiaci tájékozottságukat, rendezni a foglalkoztathatóságukat akadályozó szociokulturális, családi viszonyaikat, személy-

Komplex eszköztár

Integrált együ5-‐

működés

KID Program

Differenciált programok



közi kapcsolataikat, valamint pszichológiai, életvezetési és alkalmazkodási problémáikat. Igény szerint támogatni kell életpálya-tervezésüket, erősíteni a tanulási és munkamotivációikat, fej-leszteni a munkaerőpiacon szükséges kulcsképességeiket.

Esetleírás egy munkatapasztalattal nem rendelkező fiatallal végzett munkáról

12. ábra: Az egyéni esetkezelő munka elemei

1. A KID-ügyfél bemutatása (A helyzetelemzés eredménye)a) Bevonás Gábor az alternatív munkaerőpiaci programhoz történő csatlakozása előtt töltötte be

20. életévét. Szabad elhatározásából, az illetékes munkaügyi kirendeltségen álláske-resőként történő regisztrálást követően kereste fel a KID-programot. Nem fogalmazott meg konkrét elképzeléseket, elvárásokat az együttműködés tartalmára vonatkozóan, azonban egyértelműen jelezte, hogy változtatni szeretne életén, és az eddig megélthez képest más típusú aktivitással töltené ki mindennapjait.

b) Családi háttér A programmegvalósítás helyszínén, Szombathelyen élt szellemi foglalkozású édesany-

jával, valamint nyugdíjas korú anyai nagyapjával együtt az anya saját tulajdonú lakóte-lepi ingatlanában. Gábor édesapja gyógyíthatatlan betegségben hunyt el a fiú serdülő korában. Erősödő függetlenedési törekvéseit a családtagok nehezen tudták kontrollál-ni, ezért viselkedésére, attitűdjére – számára elfogadható referenciaszemély híján – leg-inkább az iskolai közösségen kívüli kortársai, barátai voltak befolyással.

c) Iskolai pályafutás Középiskolai tanulmányait 9. osztályban – elmondása szerint beilleszkedési nehézségek

miatt – szakította félbe. A felnőttképzés keretein belül, a Vas Megyei Munkaügyi Köz-pont Kirendeltsége által felkínált lehetőséggel élve, képzési támogatással eljárás szerin-ti hegesztő szakképesítést szerzett.

Helyzet-‐elemzés

• Bevonás • Családi há7ér • Iskolai pályafutás • Készségek, képességek, kompetenciák • Munkatapasztalat

Fejlesztés

• Segítő beszélgetés • Kulcsképesség-‐fejlesztés • Életvezetési tanácsadás • Pályaorientáció • Munkatapasztalat-‐szerzés • Programban tartás

A pályaterv megvaló-‐sítása


Magadura 25

d) Készségek, képességek szintje, kompetenciák Az állapotfelmérés során kitöltött tesztek, kérdőívek kiértékelt eredményei alapján el-

mondható, hogy Gábor meglehetősen jó képességekkel bír. Kiemelkedő nyelvi kifejező képességgel, megfelelő absztrakciós készséggel és logikai gondolkodással rendelkezik, helyes a helyzetfelismerése, inkább reaktív, mint proaktív cselekvés jellemzi, számolási készsége az átlag körüli tartományban mozog. Az együttműködést feltételező feladatok megoldása azonban gondot, feszültséget okoz számára, kooperatív készsége meglehe-tősen gyenge. Teljesítményét, viselkedését nagyban befolyásolja aktuális kedélyállapo-ta, hangulata. Önértékelése alacsony.

e) Munkatapasztalat Gábor két, jellemzően alkatrész- és acélszerkezet-gyártással foglalkozó munkáltatónál

állt alkalmazásban, amelynek során három hónap időtartamú munkatapasztalatra tett szert. A munkaviszony megszakítására mindkét alkalommal az ő kezdeményezésére ke-rült sor. A felmondás Gábor által felvállalható okai között szerepelt a három műszakban végzett munka jelentette megterhelés, illetve a jellemzően idősebb munkatársak mun-kavégzést megszakító italozása, erőszakossága. Helyzetleírásából, elmondásából azon-ban kitűnt, hogy sok esetben alkalmazkodási készségének alacsony szintje nehezítette vagy lehetetlenítette el beilleszkedését az adott munkahelyi közösségbe.

2. A Gondozási-fejlesztési terv tartalmaAz állapotfelmérést, a fejlesztés kiinduló állapotának meghatározását, a változásra érett

helyzetek, körülmények, attitűdök beazonosítását követően elkészült gondozási-fejlesztési terv tartalmazta azon szolgáltatások és feladatok körét, amelyek hozzásegítették Gábort az érett, motivált munkavállalói szerep kialakításához.

Gábor négy hónap terjedelmű (23 alkalomból álló, 34 óra időtartamú) intenzív fejlődési folyamatát hat hónapon át tartó közvetlen, a munkavállalói szerepre való felkészülés, a munka-erőpiacra történő kihelyezésre irányuló fejlesztés, azaz a munkakipróbálásban, a munkatapasz-talat-szerzésben való részvétel követte.

f ) Segítő beszélgetés Ennek hatására Gábor alacsony önértékelése, problémaazonosítási képessége pozitív

irányba mozdult el. A segítő beszélgetésekre az ő kezdeményezésére, illetve mentori ajánlásra került sor (6 alkalommal, 9 órában).

g) Kulcsképesség-fejlesztés Egyénileg és csoportoskeretekközött különösen nagy hangsúlyt kapott a konfliktuske-

zelési technikák elsajátíttatása, az együttműködési és kapcsolatteremtő-készség erősí-tése, a konstruktív problémamegoldási módszerek megismertetése (8 alkalommal, 12 órában).

h) Életvezetési tanácsadás Kiemelten fontos feladat volt az új iránti fogékonyság és a pozitív életszemlélet kialakí-

tása, a strukturált napirend fontosságának elfogadtatása és megtervezése (4 alkalom-mal, 6 órában).

i) Pályaorientáció Ezek vizsgálata során a meglévő, illetve a további speciális fejlesztésekkel elérhető kész-

ség- és képességkvalitást fókuszpontba helyezve körvonalazódott a munkatapaszta-lat-szerzésben való részvétel szükségessége.

j) Munkatapasztalat-szerzést biztosító tranzitfoglalkoztatás Gábor segédmunkásként hat hónap időtartamban állt alkalmazásban a KID-progra-

mot megvalósító szervezet fenntartásával működtetett kerékpárszerelő műhelyben. A foglalkoztatás speciális, ám piaci viszonyokhoz közelítő körülményei, a folyamatos munkáltatói kontroll, az állandó szakmai támogatás, valamint az aktív mentorálás le-



hetővé tették azt, hogy a Gábort ért kedvező hatások személyiségmódosító mélysé-gekbe épüljenek. A szociális érzékenységgel bíró műhelyvezető teljesítményt követelő, pozitív megerősítést biztosító, kiszámíthatóságot, stabilitást tükröző személye pozitív mintaként, referenciaszemélyként állt Gábor előtt. A foglalkoztatás speciális jellegéből adódóan, a lakosság felé nyitott szolgáltatások biztosítása, a kerékpárjavítás és -szerelés során Gábor közvetlen kapcsolatba került a szolgáltatás igénybevevőivel, a vásárlókkal, akiktől a munkájára vonatkozó pozitív visszajelzéseket, megerősítést kapott. A műhely-vezető meglátásai szerint a hat hónap időtartama alatt alkalmazkodási és együttműkö-dési készsége jelentősen javult, hangulatingadozásainak negatív hatása a vásárlókkal folytatott kommunikációjában kevésbé volt észlelhető. A manuális munkavégzés hatá-sára kézügyessége, szem-kéz koordinációja javult, a munkavállalói kötelezettségeinek – mint például pontosság, gyors, precíz, biztonságos munkavégzés, problémák és szük-ségletek időbeni jelzése – eleget tett.

k) Programban tartás támogatása Az aktív kapcsolattartás mellett havi rendszerességgel került sor motivációs tréningre,melynek soránmegtörtént a Gáborban lévő ösztönző erők felszínre hozása, erősítése, azinnovatív kezdeményezések katalizálása és fogadása.

3. Összegzés, a pályaterv megvalósulásaGábor halmozódó, többrétegű problémáinak oldása, szociális készségeinek fejlesztése,

munkatapasztalat-szerzése, valamint a munkavállalói szerepre való felkészítése az egyéni szük-ségletekre és képességekre alapozó, intenzív fejlesztést biztosító alternatív munkaerő-piaci programban, a KID-programban valósult meg. A támogató, képessé tevő fejlesztő folyamatot követően Gábor megtette az elsődleges munkaerőpiacra vezető első önálló lépéseket, felké-szült álláskeresőként képessé vált betanított munka megpályázására és betöltésére.


Magadura 27

Magaduraszolgáltatásfejlesztési modell

Vállalkozásfejlesztés

A szolgáltatási modell tartalma

A valamilyen feladatra vállalkozás kulcsa egy sikeres településnek, országnak. A vállalko-zó szellem azt is jelenti, hogy valaki céget alapít, vesz át, de azt is, hogy egy feladatot kreatív, újszerű módon akar megoldani. Fontos arról a szemléletváltoztatásról beszélnünk, amelyben az alkalmazotti lét mellett megjelenik a vállalkozói életforma. Mindegyik megközelítés olyan területekre mutat rá, amelyek erőteljes fejlesztésre szorulnak a magyarországi fiatalok körében. Ebben a fejezetben a vállalkozóvá válásra, a vállalkozásra mint munka- és életformára gondo-lunk, a „fancy start-up-októl” az autófényező műhelyeken át egészen a zöldségesekig.4

A vállalkozói kompetenciafejlesztő tevékenység lehetséges formái a közösségi házakban: - kompetenciafejlesztő foglalkozások- előadások- tréningek- képzések- vállalkozásfejlesztési, illetve ifjúsági vállalkozási, vállalkozói klubok- tanácsadások- tanulmányutak- mintaprojektek indítása, segítése, támogatásaA fejlesztő, segítő munka célja egyrészt, hogy a közösség tagjai a vállalkozásokkal, a vállal-

kozói életformával kapcsolatos ismeretekhez jussanak, másrészt, hogy fejlődjenek a vállalkozás indításához és működtetéséhez, a vállalkozói életpálya viteléhez szükséges kompetenciáik. A közösségi ház egyéb szolgáltatásait és képzéseit is át kell hatnia ennek a gondolkodásnak, jelen kell lennie rendezvényeink, foglalkozásaink gyakorlataiban, a feliratokon, hirdetményeken, a falra kitett szövegekben és a példáinkban.

A vállalkozói, gazdálkodói megközelítés megjelenik ezért a módszertani sorozatunk több darabjában is, így fontos aspektusa az Ifjúságfejlesztés, az InfoPont, Értékőrző, az Önkéntes kör, a Közösség és művelődés, az Erőforrástérkép, az Adatbánya, a Felnőtt tankör és a Sorsfordító modelleknek is.

4 DITZENDY Károly Arisztid: BIZNISZ-KOMP Vállalkozói kompetenciafejlesztés. In: DITZENDY Károly Arisztid (szerk.): Kontaktpont kézikönyv – A Kontaktpont irodahálózat szolgáltatási kézikönyve. Új Nemzedék, Budapest, 2014 (347-375. o.)



1. ábra: A vállalkozói kompetenciafejlesztés fókuszai a közösségi munkában

Tervezés és előkészítés

A társadalom és a gazdaság, így azok fejlesztési területei is elválaszthatatlan rendszert al-kotnak. A XXI. század legalapvetőbb erőforrásai az ember és a tudás. A tudás, a tudássá formált információ kimeríthetetlen – feltéve, ha hordozója, a társadalomalkotó ember részese, résztve-vője a gazdaságnak. A tudás csak társadalmi-gazdasági közegben értelmezhető. Az ember és a kultúra pedig a közösségben, a közösséghez szóló ember által terem, fejlődik.

Egy-egy település fejlődése, fejlesztése akkor biztonságos, fenntartható, ha annak lakosai, vezetői megfelelően támaszkodnak a helyi energiákra, erőforrásokra. Kulcskérdés, hogy ismer-jék saját értékeiket, erőforrásaikat és legyenek tisztában azzal, hogy miképpen mobilizálhatják, hasznosíthatják azokat saját közösségük társadalmi-gazdasági fejlődése, fejlesztése érdekében. Ha minden település tisztában lenne a gazdaságfejlesztését megalapozó kincseivel, és tudná azok kiaknázásának módját, akkor fenntartható alapokra tudnánk helyezni nemzeti fejlődésün-ket is. A közösségi művelődési intézmény- és szolgáltatásrendszere ekkor érheti el lényegi kül-detését, ekkor válhat a helyi fejlesztési folyamatok erőforrásközpontjává.5

Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrásokA vállalkozásokhoz kapcsolódó alapvető jogi szabályozást a jogi személyiségű gazdasági

társaságokra vonatkozóan a Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv-ről), az egyéni vállalkozókra és egyéni cégekre vonatkozóan pedig a 2009. évi CXV. törvény tartalmazza. A gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások működésére számos egyéb jog-szabály is vonatkozik, attól függően, hogy milyen tevékenységet végez a vállalkozás.

5 BEKE M.- DITZENDY K. A. (szerk.): Közös jövőnk – Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról. Méli-usz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ, Debrecen, 2011 (7. o.)

Vállalkozás, vállalkozó

Ötle%ől a vállalkozásig -‐ Vállalkozásból

vállalat (alapfogalmak,

tőke, hitel, folyamat)

Diákvállalkozások, diákvállalkozók, vállalkozó diákok

Egyéni és társas vállalkozások,

családi vállalkozások

Forrásbevonás: kezdő vállalkozó

támogatási formái,

beszállítók, pályázatok

Támogatók, lehetőségek: partnerek,

képviseletek, inkubátorház, coworking stb.


Magadura 29

Fontos, hogy a vállalkozási, gazdasági, gazdálkodói tevékenységgel kapcsolatos segítő, tájékoz-tató, tanácsadó tevékenységet vállaló közösségi házban legyenek elérhetők a vállalkozás indítására vonatkozó alapvető és gyakran használt jogszabályok (elérhetőségek, webcímek), a vállalkozás indításához szükséges teendők, eljárások listája, dokumentációk. (Utóbbiakhoz is elég az elérhe-tőségeket összefoglalni, a nyomtatványok elektronikusan is megtalálhatók a kereskedelmi és ipar-kamarák, a NAV vagy más szervezetek oldalain). Fontos, hogy az érdeklődők tájékoztatást kapjanak arról, milyen szervezetek és intézmények tudják segíteni őket, milyen kérdésekkel hova fordul-hatnak. Legyenek elérhetők például a munkaügyi hivatalok, kamarák, vállalkozásfejlesztési alapítvá-nyok, civil szervezetek, tanácsadó cégek és személyek címei, illetékes kapcsolattartói.

A szolgáltatás működtetéséhez szükséges a térség legismertebb, legsikeresebb vállal-kozóinak gyűjteménye, a térség vállalkozásainak listája, száma, működési területük. Az adatokat a kereskedelmi és ipakamaráknál, az agrárkamaránál, a vállalkozásfejlesztési alapítvá-nyoknál, a KSH oldalain, a gazdasági sajtóban és egyéb gyűjtőoldalakon érhetjük el.

Kiemelten fontos közösségi szolgálat előkészítése során olyan gyűjteményt összeállítani, amely tartalmazza a helyi és térségi vállalkozásfejlesztő szervezetek, központok, szakmai és képviseleti civil szervezetek, vállalkozási tanácsadók elérhetőségét. A széleskörű és naprakész adatbázis, gyűjtemény – kiegészítve közösségi ház tanácsadóinak és a foglalkozásokon talál-kozó résztvevők releváns tapasztalataival – óriási segítséget jelenthet a vállalkozás indítását komolyan tervező érintetteknek.

2. ábra: A vállalkozói információszolgáltatás fókuszai

AlapfogalmakVállalkozásA vállalkozás a gazdaság mikroegysége, amely anyagi javakat, szellemi értékeket állít elő,

illetve szolgáltatásokat nyújt, s azokkal szolgálja közvetlenül a fogyasztókat, vagy azokkal be-kapcsolódik a más gazdálkodókkal közös külső értékláncokba. A vállalkozás célja a fogyasztói igények, társadalmi szükségletek kielégítése, nyereség mellett. Rövid távon a piacon való meg-maradás, a piaci pozíció erősítése a cél, hosszú távon pedig a minél magasabb profit elérése. A vállalkozás fontos jellemzője, hogy piaci döntéseit önállóan hozza meg, s önállóan viseli a piaci szereplés kockázatait.

Információ-‐szolgáltatás

Helyi jó példák, vállalkozások, szervezetek

Teendők, eljárások

Jogszabályok, szabályozók, adminisztráció



A vállalkozás elsősorban gondolkodásmód. Magában foglalja az egyén motivációját és képességét, hogy függetlenül vagy egy szervezet keretein belül azonosítsa a lehetőségeket és kihasználja azokat új érték teremtése és gazdasági siker elérése érdekében. Kreativitást és innovációt igényel egy létező piacra való belépéshez, annak megváltoztatásához, a piaci ver-senyhez, vagy új piac létrehozásához. A gazdasági tevékenység teremtésének és fejlesztésének folyamata, ötvözve a kockázatvállalást, a kreativitást és az innovációt a józan menedzsmenttel, egy új vagy már működő vállalaton belül.6

VállalkozóA vállalkozó a vállalkozás irányításáért, üzleti döntéseiért felelős, azokért anyagi kockáza-

tot vállaló személy. Ide kell érteni az egyéni vállalkozót is, aki egy személyben tulajdonos, vál-lalatvezető, üzletember és újító, de a társas vállalkozások tulajdonosait is, akik személyesen, vagy tulajdonrészük arányában közvetve vesznek részt a vállalkozás irányításában, részesülnek nyereségéből, illetve vállalják a veszteség kockázatát. A vállalkozók, a vállalkozói tevékenység résztvevői új és értékes, illetve keresett dolog gyártására, termék vagy szolgáltatás, eljárás, tu-dás, képesség vagy információ létrehozására (érték teremtésére) és értékesítésére törekszenek. Az értékteremtő, illetve értékesítési folyamat elindításához és működtetéséhez biztosítják a megfelelő anyagi, tárgyi, személyi, pénzügyi és szellemi erőforrásokat, vállalják a pszichikai, társadalmi-közösségi, s különösen a pénzügyi kockázatot, siker esetén pedig arányosan része-sülnek az anyagi, személyes, közösségi és erkölcsi elismerésből, megbecsülésből.

Vállalkozói kompetenciákAz európai referenciakeretben7 „a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia” egyi-

ke azoknak az egész életen át tartó tanulás szempontjából fontos nyolc kulcskompetenciának, amelyekre a polgároknak a tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az ak-tív állampolgári részvételhez, a társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz szükségük van.

6 Green Paper – Enterpreneurship in Europe. Commission of the European Communities, Brussels 21. 1. 2003 COM (2003) 27 final (5-6. o.) http://ec.europa.eu/invest-in-research/pdf/download_en/entrepreneurship_europe.pdf 7 Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskom-petenciákról (2006/962/EK) In: Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2006. 12. 30. (394/10-18. o.)http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32006H0962&from=HU


Magadura 31

3. ábra: A vállalkozói szellemre nevelés kulcskompetenciái és legfontosabb tanulási eredményei8

A keret fogalommeghatározása szerint: - A kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia az egyén azon képességére utal,

hogy elképzeléseit meg tudja valósítani. - Ide tartozik

= a kreativitás, = az innováció és a kockázatvállalás, = valamint annak képessége, hogy az egyén célkitűzései érdekében terveket ké-

szít és visz véghez. - Segíti az egyéneket – nemcsak a mindennapi életükben otthon és a társadalomban,

hanem a munkahelyükön is – abban, hogy megértsék a munkájuk tágabb környeze-tét, és képessé teszi őket arra, hogy megragadják a lehetőségeket, valamint az olyan speciálisabb készségek és tudás alapját képezi, amelyre azoknak van szükségük, akik társadalmi vagy kereskedelmi tevékenységet hoznak létre, vagy ilyen tevékenységhez járulnak hozzá.

- Magában foglalja az etikai értékekkel kapcsolatos tudatosságot, és ösztönzi a jó vezeté-si gyakorlatot.

8 A vállalkozói szemlélet és készségek fejlesztése az Európai Unióban. Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2012 (14. o.)

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/regional-sme-policies/documents/no.1_entrepreneurial_mindsets_hu.pdf

Az ötletek gyakorla.

megvalósítása

Krea.vitás, innováció,

kockázatvállalás

Tudás • A gazdaság és a munka világának megértése • A lehetőségek megértésének képessége • Az üzle9 e9ka ismerete • Az üzle9 vállalkozás alapításával és üzle9 eljárásokkal (például gyártással, igazgatással vagy marke9nggel) kapcsolatos kérdések ismerete

Készségek és szakmai ismeretek

• Önálló és csapatmunkára való képesség • Az erősségek és gyengeségek felismerése és megítélése • Kockázatértékelés • ProjekGervezés és projek9rányítás • Pénzügyi irányítás • Tárgyalás és érdekképviselet

Viselkedésformák, személyiségjegyek

• Kezdeményezőkészség • Proak9vitás • Önállóság, kitartás • Krea9vitás • Innováció • Mo9váció a célkitűzések elérésére • Felelősségvállalás (beleértve a társadalmi felelősségvállalást, a felelős társadalmi részvételt is) • Vezetői aOtűd



Az ehhez a kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen ismeret, készségek és attitűd:- A szükséges tudás magában foglalja az elérhető lehetőségek felismerésének képessé-

gét a személyes, szakmai, illetve üzleti tevékenységek esetében, ideértve a „szélesebb palettát” érintő olyan kérdéseket, amelyek az emberek életének és munkájának hátterét biztosítják, mint például a gazdaság működésének átfogóbb megértése és azok a lehe-tőségek és kihívások, amelyek a munkaadóval vagy szervezettel szemben merülnek fel.

- Az egyénnek továbbá tudatában kell lennie a vállalkozások etikai helyzetével és azzal, ahogyan a jó érdekében fel lehet őket használni, például a tisztességes kereskedelem vagy a társadalmi célú vállalkozás révén.

- A készségek a proaktív projektmenedzsmenthez (ideértve például a tervezés, a szerve-zés, az irányítás, a vezetés és a delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a beszámolás, az értékelés és rögzítés képességét), az eredményes képviselethez és tárgyaláshoz, vala-mint annak képességéhez kapcsolódnak, hogy egyénileg és csapatban együttműködve is képes legyen valaki dolgozni.

- Elengedhetetlen az egyén erős és gyenge pontjai megítélésének képessége, valamint az, hogy az egyén a kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja.

- A vállalkozói attitűdöt a kezdeményezőkészség, a proaktivitás, a függetlenség és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Magában foglalja továbbá a célkitűzések elérését szolgáló motivációt és eltökéltséget, legyenek ezek személyes vagy másokkal közös célok vagy törekvések, beleértve a mun-kával kapcsolatosakat is.

Tér és eszközök

A vállalkozói kompetenciafejlesztéshez annak formája határozza meg a szükséges teret és az előkészítést.

A kompetenciafejlesztő foglalkozások általában gyakorlati formában történnek, amelyhez hosszabb idő, tér és eszközök kellenek. Az előadásokra, tréningekre és képzésekre is ez vonat-kozik.

Szükséges tér: legalább 10-15 fő befogadására alkalmas terem, amelyben mozgathatóak a berendezési tárgyak. Legyen a teremben asztal, szék, kivetítő vászon vagy vetítésre alkalmas üres falfelület. A teremben szükséges még flipchart tábla, vagy olyan felület, amelyre óriás pa-pírokat lehet feltenni. A terem legyen elkülöníthető, legyen lehetőség a közösségi színtér min-dennapi forgalmától való elvonulásra, intimitásra.

A vállalkozásfejlesztési klubokhoz és tanácsadáshoz elegendő egy kisebb, néhány főt be-fogadni képes tér, amely – hasonlóan a képzési helyszínekhez – legyen elkülönített a közösségi színtér forgalmas tereitől, valamint legyen lehetőség benne a komoly, zavartalan beszélgetés-re. A klub szolgáltatásához szükség van egy számítógépre és egyéb irodatechnikai eszközökre (üzleti terv készítése számítógépen, nyomtatás, fénymásolás, faxolás stb.)

A vállalkozásokat megmutató, sikeres példák megismerését szolgáló tanulmányutak több-nyire az irodán kívül valósulnak meg, ezért a szervezési munkálatokon kívül nem szükséges külön helyiség biztosítása hozzá.

A „minta” projektek indításához részben külső, részben pedig irodai terek és eszközök szük-ségesek. A projektmegbeszélésekhez megfelel az a terem, amelyben a képzések zajlanak, a tervezéshez pedig használhatóak azok az eszközök, amelyek akár az álláskeresési klub, akár a vállalkozásfejlesztési klub látogatóinak állnak a rendelkezésére. A terem- és eszközhasználatot az egyes szolgáltatások igénybevételének megfelelően kell beosztani.


Magadura 33

Bevezetés lépésről lépésre

4. ábra: A vállalkozói kompetenciafejlesztést célzó szolgáltatások bevezetésének alapvető lépései

1. Adatbázis-építésA tudnivalók és ismeretforrások leírásakor már részleteztük azokat az információköröket,

amelyekből építkezve egy közösségi szolgálat munkatársainak fel kell építeniük a szolgáltatás adatbázisát. A Nemzeti Művelődési Intézet országos hálózata, a vállalkozásfejlesztő szerveze-tek, kamarák komoly segítségére lehetnek a vállalkozói tevékenységre, ifjúsági vállalkozásokra vonatkozó országos relevanciájú információk összegyűjtésében, a helyi és térségi adatok, sza-bályok, szervezeti elérhetőségek és képességek felmérését azonban minden helyi közösségi szolgálatnak önállóan, illetve helyi partnereivel közösen kell megoldania.

2. Igények és szükségletek felméréseA szolgáltatás indítása előtt fel kell mérnünk és át kell gondolnunk, milyen igényeket és

szükségleteket támasztanak a helyi emberek és csoportjaik, illetve közösségi házunk társadal-mi, gazdasági környezete. Az átgondolás során az első pontban leírt adatbázisra, valamint a vállalkozásokra, vállalkozási tevékenységre és természetesen a célcsoportokra vonatkozó helyi, térségi statisztikai adatokra, kutatási eredményekre tudunk támaszkodni. A statisztikai adatok a KSH, illetve a munkaügyi hálózat rendszerein kérhetők le megyei bontásban. Ha fiatal cél-csoporttal dolgozunk, ifjúsági kutatási adatokat egyrészt az országos ifjúságkutatási program térségi szintű adatainak áttekintésével, másrészt a térségünk megyei, települési ifjúságkutatási programjain keresztül nyerhetünk és elemezhetünk.

5. ábra: Az igény- és szükségletfelmérés fő tényezői

1. Adatbázis-‐építés

2. Igények és

szükségletek felmérése

3. A szolgáltatás megtervezése

4. Megvalósítás és

működtetés

Adatgyűjtés, elemzés

Strukturált konzultáció

Igények és szükségletek



Már az adatbázis-építés során találkozunk a vállalkozási kompetenciafejlesztés szempont-jából legfontosabb érintettekkel. Érdemes ezeket az érintetteket külön is összegezni, elemezni. (A szükségletfelmérések során gyakran készítünk úgynevezett érintettelemzést, angol eredetű szakszóval stakeholder analízist.) A legmeghatározóbb érintettek képviselőivel azután struk-turált beszélgetést kezdeményezünk, amelynek során bemutathatjuk saját elképzeléseinket, tapasztalatot cserélhetünk, mélyebben megismerhetjük a működési sajátosságokat, együtt-működési lehetőségeket, egyeztethetünk a szolgáltatások minél sikeresebb megvalósítása ér-dekében szükséges munkamegosztásról.

A legmeghatározóbb érintettek körében a legtöbb térségben ott találhatjuk a kamarákat, a vállalkozásfejlesztési szervezeteket, a nagy beszállítói körrel dolgozó vállalatokat, a vállalkozói képzéssel foglalkozó közép- és felsőfokú, valamint felnőttképzési intézményeket. Mindenképp figyelemmel kell lennünk a civil szervezetekre, amelyek között különösen fontosak az olyan kezdeményezések, amelyeknek kiemelt céljai között szerepel a fiatal vállalkozók képviselete, támogatása (FIVOSZ – Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége, JAM Junior Achievement Ma-gyarország, AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége stb. helyi szervezetei, partnerei, tagjai).

3. A szolgáltatás megtervezéseA vállalkozói kompetencia fejlesztésével kapcsolatos szolgáltatások elindítása előtt az érin-

tettek mind szélesebb körének bevonásával kell megterveznünk a tevékenységet. A bevonás köréről és módjáról az érintettekkel folytatott, az előző pont alatt tárgyalt találkozón egyeztet-hetünk. A bevonás, illetve együttműködés az közösségi szolgáltatás szempontjából lehet

- belső együttműködés, amikor a partner a saját szolgáltatásunk működtetésében vállal segítő szerepet;

- külső együttműködés, amikor mi vállalunk szerepet a partner szolgáltatásának, prog-ramjainak megvalósításában;

- felénk irányuló közvetítés, amikor a partner a vonatkozó ügyekben hozzánk, illetve szol-gáltatásaink, programjaink felé irányítja a hozzá forduló ügyfeleket;

- kifelé irányuló közvetítés, amikor saját szolgáltatásunk részeként mi irányítjuk, adjuk át vagy tovább a külső partner felé az ügyfeleket olyan ügyekben, amelyek megoldásában ők az illetékesek, vagy nyújthatnak további, illetve hatékonyabb segítséget.

A tervezés során, az igények és szükségletek, valamint a partneri együttműködések, a part-nereink jóvoltából már rendelkezésre álló, illetve térségünkben hiányt jelentő szolgáltatások figyelembevételével alakítjuk ki a szolgáltatás, a fejlesztő munka tartalmát, amelynek körét a vállalkozói kompetenciarendszer ismertetésekor tárgyaltuk. Meghatározzuk a szolgáltatások és programok során alkalmazott módszereket és munkaformákat, amelyeket a jelen fejezet elején, a szolgáltatás általános ismertetésekor írtunk le.

Az előkészítő munka fontos része az erőforrások azonosítása és tervezése. Miután a fejlesztési cél alapján meghatározott tartalomhoz hozzárendeltük a megfelelő munkaformát (információszolgáltatás, tanácsadás, előadás, képzés, klub stb.), meg kell keresnünk az annak működtetéséért felelős belső vagy külső szakértőt, munkatársakat. A tervezés e szakaszában a szóba jöhető erőforrások jobbára ismertek kell, hogy legyenek, hiszen saját munkatársaink és külső segítőink, önkénteseink mellett már megismerhettük a lehetséges együttműködők szakembereit, szolgáltatásait is.

A cél, a tartalom, a forma és az erőforrások rögzítését követően, azok figyelembevételével kell megterveznünk szolgáltatásaink, programjaink időzítését, ütemezését, gyakoriságát, a meg-valósítás, illetve rendelkezésre állás hosszát, a tevékenységekre és az ügyfelekre számított időt.

A vállalkozói kompetenciafejlesztő szolgáltatások és programok ezt követően kerülhetnek be a közösségi ház munkatervébe, működési gyakorlatába.


Magadura 35

6. ábra: A vállalkozói kompetenciafejlesztés szolgáltatási ciklusa

4. Megvalósítás és működtetésA vállalkozói kompetenciafejlesztő tevékenységek megvalósításáról és működtetéséről az

alábbiakban külön fejezetben szólunk. Itt csak azért ejtünk szót a témáról, hogy rávilágíthas-sunk a teljes szolgáltatási ciklusra, amelyet a munka első elindítását, bevezetését követően is működtetni kell. Az itt felsorolt lépéseket tehát időszakonként (lehetőleg legalább évente) ismételnünk kell, hogy szolgáltató, segítő munkánk naprakész, a fiatalok számára a leghatéko-nyabb támogatás lehessen.

Az információs adatbázis felülvizsgálatát és frissítését követően a megvalósítás és a működtetés tapasztalatait tehát időszakonként újra össze kell vetnünk az igényekkel és szükségletekkel, majd ennek megfelelően erősíteni, megújítani, szükség esetén újratervezni tevékenységünket.

A szolgáltatás megvalósítása és működtetése

A vállalkozói kompetenciafejlesztő tevékenység a közösségi háztól nem kívánja meg külö-nös eszközrendszer kialakítását. Az ismertetett kompetenciák fejlesztése, az azokhoz kapcsoló-dó szolgáltatások és programok megvalósítása során a korábbi fejezetekben leírt eszközöket és módszereket használjuk, a megfelelő célokhoz, tartalomhoz igazítva.

Valamennyi egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység során figyelmet kell fordítanunk az ügyfelekkel kialakítandó személyes kapcsolatok, illetve a fejlesztő tevékenység tervezésére, kialakítására és követésére. Az ügyfelekkel közösen formált fejlesztő tevékenység menetét az alábbiakban vázoljuk.

Adatbázis-‐építés

Igények és szükségletek felmérése

A szolgáltatás megtervezése

Megvalósítás és

működtetés



7. ábra: A vállalkozói kompetenciafejlesztő tevékenység menete

1. Igények felméréseAz érdekeltekkel való kapcsolatfelvétel, majd a személyes segítő beszélgetések, esetleg

csoportos foglalkozások keretében fel kell tárnunk, milyen motivációval rendelkeznek ügyfele-ink. Milyen igényeik, elvárásaik vannak?

Az igények, szükségletek, elvárások tisztázása mindig az ügyfelek oldaláról indul. A segítő folyamatos visszacsatolással, majd a környezeti elvárások, lehetőségek, a különböző külső, illet-ve belső eszközök, jó példák, minták ismertetésével segíti, egészíti ki a feltáró, helyzetelemző folyamatot a kölcsönös, szükség szerint bővülő vagy fókuszáló reflexió, párbeszéd során.

2. Kompetenciafejlesztés módjának meghatározásaEl kell mondani az ügyfélnek, milyen lehetőségek állnak rendelkezésére a tervei segítésében. A ügyfélnek magának kell választania javaslataink közül (foglalkozás, előadás, képzés, tré-

ning, klub vagy tanácsadás, illetve ezek kombinációi). Mindegyik szolgáltatásról el kell mon-danunk, hogy milyen körülmények között zajlik, mik a keretei, feltételei és mennyi időt kell rá szánniuk a résztvevőknek, igénybe vevőknek.

3. Tevékenység tartalmának meghatározásaAz igényfelmérésnek és a szolgáltatás formájának megfelelően tisztázni kell a szolgáltatás

tartalmát. A szolgáltatási palettát a korábban (a fejezet Lépésről lépésre címe alatt) már leírt előkészítő munka során alakítjuk ki, de az intézményi adottságokat az ügyfelek aktuális egyéni és csoportos igényeihez kell igazítanunk, amennyire az erőforrásaink, a lehetőségek és a többi ügyfél, csoporttag igényei engedik.

4. Időtartam és ütemezésMiután megbeszéltük, hogy melyik fejlesztési folyamatba, programba kapcsolódik be az

ügyfél, tájékoztatnunk kell arról, hogy várhatóan mikor kezdődik meg és mikor lesz vége annak. Csak abban az esetben állapodjunk meg az ügyféllel a fejlesztésbe vonásáról, ha az megfelel az ő időbeosztásának, elfoglaltságának. A fejlesztés folyamatáról, az igénybe vett szolgáltatások-ról, programokról vázlatos időtervet készítünk, amelyet a közösségi ház és az ügyfél is beilleszt az időbeosztásába.

5. MegállapodásAz ütemezést követően tudatosítjuk, hogy a fejlesztő folyamat komoly erőforrásokat igé-

nyel a közösségi háztól, de ügyfelünktől is. Fontos, hogy ezeket az erőforrásokat, a ráfordított időt, energiát a leghatékonyabban használjuk ki, de legalábbis ne hagyjuk elveszni. Legyünk

1. Igényfelmérés 2. A fejlesztés módjának

meghatározása 3. Tartalom

meghatározása

4. Időtartam és ütemezés 5. Megállapodás 6. Követés

7. Értékelés


Magadura 37

ezért pontosak, figyeljünk egymás segítésére az együttműködés során. Különösen nagy figyel-met kell fordítanunk a kölcsönösségre abban az esetben, ha az ügyfél csoportos fejlesztő fog-lalkozásokban, alkalmakon, találkozókon vállal részvételt, hiszen ebben az esetben valamennyi résztvevő elvárásait, adottságait figyelembe kell vennünk.

A megállapodás többnyire jelképes, de számos segítő szervezet gyakorlatában kötnek írá-sos szerződést is, amelyben összefoglalják a segítő együttműködés kereteit, főbb vonatkozása-it, néhol – szigorúan tájékoztató jelleggel, tudatosításként – még a szolgáltatások forintosítható értékét is, amelyet az ügyfél természetesen támogatásként kap meg. Ha írásbeli szerződés nem is születik, fontos, hogy a megállapodás minden fél számára érthető legyen, és kategorikusan kimondja annak elfogadását.

6. KövetésLehet szó egyéni vagy csoportos fejlesztésről, esetleg komplex fejlesztési folyamatról,

amelyben az ügyfelek és csoportjaik egyéni és csoportos fejlesztésben, különböző külső és belső programokon, találkozókon fejlesztik képességeiket, minden esetben figyelnünk kell a megvalósuló folyamat és a megállapodásban szereplő célok, keretek összhangjára. Figyelnünk kell arra, hogy ügyfeleinkkel ne szakadjon meg a kapcsolat. Fontos, hogy a fejlesztésben részt vevő szakemberekkel a szolgáltatások és az esetek szintjén is kövessük a munkát. Ha eltérése-ket találunk az eredeti tervektől, a segítőkkel és segítettekkel közösen kell megvizsgálnunk az eltérés okát, és szükség szerint korrigálni a folyamatot, annak egyes részleteit, de – ha az ügyfél, a csoport érdekeit az szolgálja legjobban – akár át is dolgozhatjuk a fejlesztés tartalmát, kerete-it, és új megállapodásra alapozva folytathatjuk a munkát.

A követést, a kapcsolódó feladatokat a közösségi ház statisztikáiban, a segítők szolgáltatási naplóiban, az esetmegbeszélések emlékeztetőiben rögzítjük, figyelemmel a közösségi szolgá-latnak az anonimitás, önkéntesség és más feltételek kapcsán vállalt szakmai-etikai szabályaira.

7. ÉrtékelésMár a tervezés és megállapodás során rögzítenünk kell az ügyfelekkel közösen, mikor

kezdődik és mikor, milyen feltételek mellett ér véget a fejlesztő folyamat, program, amikor az együttműködést lezárjuk, illetve értékelést követően újragondoljuk. Ha elértük az együttmű-ködés egy-egy ilyen határkövét, az ügyfél és az érintett segítő, tanácsadó, szakértő, csoportve-zető közösen értékeli a munkát.

Fontos, hogy elsőként megbeszéljük az együttműködéssel – annak egészével és fontos momentumaival – kapcsolatos és a jövőbe mutató érzéseinket, érzelmi benyomásainkat.

A közös munkát, illetve az együttműködés adott szakaszát, az érintett programot aztán konkrét kimeneti, eredmény és hatás szintű értékeléssel kell lezárnunk:

- Kimeneti szinten a szolgáltatás tervezése során, illetve a megállapodásban specifikált, indikálható feltételek teljesülését vizsgáljuk.

Összefoglaló és segítő kérdések az alábbiak lehetnek például:= Mennyiben teljesültek a megállapodásunkban foglaltak?

• Teljesült-e, s ha igen, megfelelt-e a megállapodásban foglalt tartalom?• Működtek és tetszettek-e a kiválasztott szolgáltatások, programok?• Hány alkalommal, milyen szolgáltatásokat, programokat vett igénybe?• A tervezettekhez képest alakult-e az időzítés, ütemezés? Hány alkalommal

maradt el a program, illetve hány alkalommal maradt távol az ügyfél? Mi volt ennek az oka?



- Eredmény szintjén azt vizsgáljuk, teljesültek-e a tervezés során kijelölt, közösen –vagy az érintettek (a segítő és a segített) által – megfogalmazott célok, elvárások.

= Milyen eredményei születtek az együttműködésnek? Teljesültek-e a tervezéskor és később megfogalmazott céljaink?• Milyen ismeretekkel, információval gazdagodott az ügyfél? Maradt-e feltá-

ratlan, ismeretlen terület a tervezéskor meghatározottak közül?• Megismerkedett-e, s ha igen, milyen új eljárásokkal? Szerzett-e új tudáso-

kat, képességeket, jó példákat, amelyeket hasznosnak érez? Hol érez hiányt a fejleszteni kívánt képességeiben?

• Milyen új kapcsolatok születtek az együttműködésben (csoportban, klub-ban, találkozókon, programokon), vagy azon kívül (szervezetek, külső se-gítők, munkáltatók, információs források, támogatók stb.), a közös munka eredményeként? Milyen irányban kell még bővíteni a kapcsolatrendszert?

- A hatásszintű értékelés arra terjed ki, hogy a közös munka, a szolgáltatások, a fejlesztő folyamat várhatóan milyen hatással lesz az ügyfél későbbi életére.

= Hogyan hat az együttműködés a fiatal későbbi életére?• Érdemes áttekinteni a kezdeti helyzetelemzés során érintett területeket,

problémákat, s rákérdezni, milyen hatással lesz azokra a közös munka, az ügyfél jövőjét érintően.

• Tekintsük át azokat az eszközöket, eredményeket, amelyeket az ügyfél hosz-szú távon használhat céljai elérése, jövőképe teljesülése (vagy ha még nem rajzolódott ki, felvázolása) érdekében.

• Beszéljünk arról is, mire van még szükség ahhoz, hogy az ügyfél sikeres vál-lalkozó legyen, mi hiányzik még ahhoz, hogy az álmai megvalósuljanak, s mi az ezek közül, amelynek kialakításában, elsajátításában, megszerzésében a közösségi szolgálat is a segítségére lehet.

A fenti kérdések, szempontok csak javaslatok az értékelés elvégzéséhez. Mindenképp ér-demes az értékelés tartalmát és folyamatát előre strukturálnunk, de tartsuk szem előtt, hogy az „éles” kérdések, szempontok gyakran az értékelő beszélgetés közben fogalmazódnak meg.

Az értékelés során egyértelműen tisztáznunk kell, mennyiben és mely területeken sikerült hozzájárulnunk ahhoz, hogy az ügyfél a jövőben önállóan, saját terveire és erőforrásaira tá-maszkodva tudjon válaszolni a vállalkozói élet kapcsán körvonalazódó kihívásokra, a kialakuló problémákra, s mely területek azok, ahol további segítségre van szüksége. Utóbbi területen közösen azonosíthatjuk azokat a területeket, ahol a közösségi ház munkatársai és segítői a se-gítségére lehetnek, s új tervezési folyamatot, megállapodást készíthetünk elő.

Az értékelés tapasztalatait először a közösségi szolgálat belső körében, majd az érintettek lehető legszélesebb körének bevonásával érdemes áttekinteni, a tapasztalatokat, az azokból adódó feladatokat megfogalmazni és rögzíteni.


Magadura 39

A kompetenciafejlesztő szolgáltatások, programok keretei, formái

8. ábra: A Fejlesztő szolgáltatások, programok formái

Korábban már kifejtettük, hogy a vállalkozási kompetenciafejlesztés nem, vagy alig kíván sajátos eszközöket. A kereteket, módszereket a korábbi fejezetekben már tárgyaltuk. A vállalko-zási területre vonatkoztatva az alábbiakban részletezünk néhány jellemző, ajánlott fejlesztési, szolgáltatási formát, amelyek hatékonyan szolgálhatják a közösségi ház munkatervében sze-replő, s az ügyfelekkel közösen kitűzött céljaink megvalósulását.

InformációszolgáltatásAz információszolgáltatással kapcsolatos általános teendőket és módszereket, jó példákat

az InfoPont, az Adatbánya, illetve az Erőforrástérkép modellekben fejtettük ki. A szolgáltatások információs körét a jelen modell Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások címe alatt körvona-laztuk.

A vállalkozási információk kapcsán különösen fontos, hogy az ügyfelekkel megosztott ada-tok, ismeretek naprakészek legyenek. A „profizmussal” egyrészt példát mutatunk a hozzánk fordulóknak, másrészt így biztosíthatjuk, hogy első lépéseik, idejük, bizalmuk, de akár a vállal-kozás indítására szánt tőkéjük megtérülhessen.

TanácsadásA vállalkozásfejlesztés esetében a tanácsadás az egyéni ötleten alapul és személyre szabott.

A tanácsadást megelőzi a személyes felmérés, azaz meg kell tudni, hogy ügyfelünknek milyen ötlete, milyen motivációja és milyen háttere van a vállalkozással kapcsolatban. Olyan személyt, akinek nincs ötlete és motivációja, nem érdemes tanácsadásba bevonni. Neki érdemes első körben tréningen vagy foglalkozáson részt vennie.

Fejlesztés

Információ-‐szolgáltatás

Tanácsa

dás

Előadások, konzultációk

Képzések Tréningek, játékok,

vetélkedők

Vállalko

zás-‐

fejleszté

si klub

Tanulmányutak, rendezvények

Mintaprojektek



A tanácsadásba bevont ügyféllel először egy hosszabb, felmérő beszélgetést kell megvaló-sítani. Tudni kell, hogy hol tart a vállalkozási folyamatban (álmai vannak, üzleti terveket vázolt, utánajárt már a lehetőségeknek, támogatásoknak stb.). A felmérést követően a fent már vázolt utat bejárva születik meg a tanácsadási terv, amelyben a tanácsadó és az ügyfél meghatározzák a tanácsadási folyamat alkalomszámát, pontos tematikáját. A tanácsadási folyamat maximum 4-5 alkalomból áll, ennyi idő alatt el kell jutni a tanácsadónak és az ügyfélnek a közösen meg-határozott célig.

Abban az esetben, ha az ügyfél konkrét adózási, jogi vagy egyéb pénzügyi, marketinges kérdésekkel jelenik meg, segíteni kell neki abban, hogy megfelelő szakembert találjon. Az in-tézménynek rendelkeznie kell olyan adatbázissal, amely tartalmazza a szaktanácsadókat. Az ügyfélnek innentől kezdve saját felelőssége, hogy felkeresi-e az adott szaktanácsadót. Adott esetben előfordulhat, hogy a szaktanácsadás pénzbe kerül, ezt az ügyfélnek tudnia kell.

Előadások, konzultációkA vállalkozói kedv erősítéséhez nagyon fontos a jó példák bemutatása. Tanulmányutak

előkészítése és levezénylése, sikeres vállalkozások meglátogatása csak ritkán fér bele a közös-ségi ház erőforrásaiba és költségkeretébe. Egyszerűbben és gyakrabban tervezhetünk ellen-ben a „kiszemelt” vállalkozók, menedzserek, szakemberek meghívásával az IKSZT-be. Sikeres, fiatal vállalkozókat, jó példákat, kapcsolatokat, együttműködéseket felmutató vállalatok kép-viselőit, a vállalkozásokat segítő szervezetek munkatársait, amennyiben csak lehetséges, hely-ből vagy a térségből kell meghívni, ezzel erősítve azt, hogy az érintettek lakhelyén, a közelben is vannak lehetőségek, csak meg kell találni őket.

Ha a ház adatbázisában, munkatársainak, önkénteseinek körében akadnak előadóként, fó-rumok, konzultációk szakértő résztvevőiként meghívható ismerősök, célszerű közülük válasz-tani. Amennyiben nincs, vagy kevés a kapcsolatunk, ötleteket meríteni érdemes internetről is. Sok követendő minta, segítő szervezet mellett példaképeket is találhatunk. A Példakép Alapít-vány által kezelt www.peldakep.blog.hu oldalon például több mint 50 sikeres, fiatal vállalkozó vall magáról és a vállalkozásáról. Őket pályázat alapján választja ki évente a neves szakmai zsűri. Az Év Példaképe címre és a többmilliós díjakra a gazdaság különböző szektoraiból, és az ország minden részéből érkeznek pályázatok.

A meghívottakat fel kell készíteni arra, hogy pontosan miről szól a találkozó, előadás, be-szélgetés, mi a találkozó célja. Meg kell tervezni velük az esemény menetét, valamint fel kell készíteni őket arra, hogy milyen kérdésekre számíthatnak. Az előadás ne legyen hosszabb 40-45 percnél, legyen színes, képes prezentáció hozzá, s mindenképp hagyjunk elég időt az elhangzottak megbeszélésére, a kérdésekre, s ha lehet, a résztvevőkkel való csoportos, esetleg személyes konzultációra.

Az előadások, konzultációk szervezéséhez a Tankör, a Felnőtt tankör, valamint a Helyi nyil-vánosság, párbeszéd című modellekből kaphatunk segítséget.

KépzésekA vállalkozói, vállalkozási képzések célja az alapfogalmak között ismertetett vállalkozói

kompetenciák, kulcskompetenciák fejlesztése. A képzések elsődleges célja új ismeretek átadá-sa, rendszerbe foglalása, valamint azok alkalmazási lehetőségeinek megismerése. A képzése-ken megszerzett tudás első próbája a képzési tevékenységekhez kötődő tréningek, szituációs játékok, vetélkedők során történhet. A gyakorlattal való összevetés, a praktikus információk megszerzése szintén a kapcsolódó szolgáltatások és események keretében lehetséges. Képzé-seink történhetnek az irodában, külső helyszíneken, közöttük kiemelten a közép- és felsőfokú intézményekben is.

A képzések szervezéséhez a Tankör, illetve a Felnőtt tankör modellek adnak segítséget.


Magadura 41

Tréningek, játékok, vetélkedőkA tréningek, az azok keretébe vagy a közösségi ház fejlesztési folyamatába másképp illesz-

kedő, esetleg a klubok, csoportfoglalkozások keretében megvalósuló szituációs játékok, a ház szervezésében vagy együttműködésével zajló vetélkedők, a fejlesztési folyamat többi eleme során elsajátított ismeretek elmélyítését, kipróbálását, ezen keresztül a vállalkozni vágyó fiata-lok motívumainak gazdagítását, bátorítását a vállalkozói kompetenciakörbe tartozó, vagy ah-hoz kapcsolódó képességeinek, készségeinek elsajátítását szolgálja.

A tréningekkel, szituációs játékokkal, vetélkedőkkel fejleszteni kívánt kompetenciaterü-leteket, kompetenciaelemeket az alapfogalmak között, a Vállalkozói kompetenciák alcím alatt vettük leltárba.

Vállalkozásfejlesztési klubA vállalkozói, vállalkozásfejlesztési klub rendszeres találkozásnak helyet adó szolgáltatás,

ahol olyan érdeklődők jönnek össze, akik vállalkozni szeretnének, illetve vállalkozásba kezdtek. A klub elsődleges feladata az érintettek találkozásának helyet adni, segíteni őket abban, hogy az információikat, tapasztalataikat megosszák egymás között, adott esetben együttműködje-nek egymással. A klubfoglalkozás ideje alatt előadásokat lehet szervezni, meg lehet nézni egy-egy, a témába vágó kisfilmet, beszélgetni lehet az aktuális lehetőségekről, változásokról.

A klub jellegét és folytonosságát a közösségi ház közösségi terében zajló rendszeres, idő-szaki együttlétek adják. A helyszín azonban kiegészülhet a vállalkozói léttel, egyrészt, mint „szakmával”, másrészt, mint polgári, civil „életformával” kapcsolatos külső rendezvényeken való csoportos jelenléttel. A szakmai rendezvények keretében a vállalkozók elsősorban pro-fesszionális információt, eljárásokat, mintákat, modelleket, példákat ismerhetnek meg, illetve kapcsolódhatnak be azok gazdagításába. A vállalkozók, vállalkozói csoportok által civil módon szervezett, illetve támogatott kulturális, jószolgálati, közéleti eseményeken kapcsolataikat gaz-dagíthatják, a társadalmi felelősségvállalás, illetve a társadalmi kapcsolatok és a protokoll, a környezete, szélesebb közössége, a közélet iránt elkötelezett és azt formálni akaró, illetve képes polgár viselkedési mintáit sajátíthatják el a résztvevők.

A kapcsolatok és az ismeretek további bővítése érdekében érdemes időnként találkozókat szervezni a fiatalok vállalkozói klubja és a felnőtt, „befutott” vállalkozói csoportok között, párbe-szédet kezdeményezni, segíteni a személyes és csoportos konzultáció rendszeressé válását. A lehetőségeket, a „terepismeretet” bővíthetik a más térségek vállalkozói csoportjaival szervezett találkozók, rendezvények is. A klub életét virtuális eszközökkel is gazdagíthatjuk. A személyes találkozókat a közösségi oldalakon indított fórumok működtetésével, az élmények, sikerek, gondok és kérdések belső megosztásával segíthetjük.

Tanulmányutak, külső rendezvényekA tanulmányutak megvalósítása többféle célt szolgálhat. Szolgáltatási, fejlesztési eszköz-

ként való alkalmazásának előnyeire már több helyen hivatkoztunk, de adjuk azoknak itt is egy rövid leltárát:

- A résztvevőket inspirálja, hogy kimozdulnak megszokott környezetükből, a lelkesítő, ösztönző környezet segít a problémák, lehetőségek felismerésében, a fókuszálásban.

- Az út során a vállalkozók és csoportjaik jobban megismerik egymást, kialakulhatnak kö-zöttük szorosabb kapcsolatok is, amelyek a későbbi együttműködések, kapcsolati háló erős alapját képezhetik.

- A tanulmányút során bemutatott vállalkozásokat jobban meg lehet ismerni, mint egy előadásból (helyszínbejárás, termékismertetés, egyes vállalati szintek, a vállalkozásban végzett tevékenységekhez szükséges kompetenciák megismerése stb.)

- A résztvevők ötleteket kapnak a saját terveikhez, új területeket fedezhetnek fel az üzleti tervek, az üzleti jövőkép megalkotásához.



- A személyes élmények számos közvetlen (kapcsolatok, szakismeret, eljárások, kapcso-lódás értéklánchoz stb.) és közvetett (értékek, emberi modellek, viselkedésminták, szer-vezeti kultúra) hatással lehetnek a vállalkozások tényleges elindítására, működtetésére.

A távoli tanulmányutak szervezési költségei (az utazási, étkezési és szállásköltségek) magas-ra rúghatnak, de megéri a befektetés, ha a közösségi szolgálat a részvételi díjat saját forrásaival, pályáztatók, pályázatkezelők, illetve vállalkozásfejlesztési, önkormányzati és üzleti szervezetek támogatásával tudja részben vagy egészében kiváltani. A nagy költségvetésű külföldi és több-napos hazai utak mellett érdemes alacsonyabb forrásigényű egynapos látogatásokkal, konzul-tációkkal is tervezni. Nagy lehetőségeket rejtenek azok az eseti vagy tematikus tanulmányi célú látogatások is, amelyeket közvetlen térségünkben szervezünk, hiszen az egyszeri tapasztalat-szerzésen túl rendszeres kapcsolatok is könnyebben kialakulhatnak a vállalkozópalánták és a megtekintett vállalkozások, kezdeményezések között.

A más szervezetek által szervezett külső rendezvények között vállalkozói konferenciákra, termékbemutatókra, vásárokra, vállalatok, intézetek, kormányzati szervezetek nyílt napjaira ér-demes figyelnie a vállalkozói kompetenciafejlesztéssel foglalkozó munkatársaknak, és segíteni az azokon való egyéni vagy csoportos részvételt.

Nagy erőforrásokat igénylő, de nagy hatású kezdeményezés lehet, ha a közösségi szolgá-lat – lehetőleg a területen legfontosabb üzleti, civil és önkormányzati partnerek bevonásával – maga szervez olyan nagyobb rendezvényeket, amelyeken a vállalkozók bemutatkozhatnak, kapcsolatokat gyűjthetnek, illetve amely az érdekeltek széles köre számára mutathat pozitív vállalkozói példákat, lehetséges életpályát, autonóm, kreatív eszközrendszert az álmaik meg-valósításához.

Vállalkozásfejlesztési mintaprojektekEgy közösségi háznak nem feladata ilyen típusú projektek indítása, segítésük, támogatásuk

viszont igen. Különösen fontos feladat, hogy a közösségi szolgálatok működtetői képet alkos-sanak, ha lehet, térképet készítsenek a térség vállalkozásairól, diák- és iskolaszövetkezeteiről, és azok bekerüljenek az előző cím alatt tárgyalt tanulmányutak célpontjai, a vállalkozói klub, konzultációk meghívottai közé.

A közösségi ház hátteret (infrastruktúra, eszközök, tanácsadás) tud biztosítani azoknak, akik valamilyen fejlesztési projektet indítanának. Az ilyen típusú projektek születhetnek akár önerőből, akár valamilyen támogatási forrásból.

Az Európai Unió ifjúsági programja, a gazdaságfejlesztési, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap is támogat olyan programokat, amelyek keretében vállalkozók, gazdák, vállalkozni szándékozó fiatalok nyerhetnek pénzügyi vagy más erőforrásokat (képzés, techno-lógiai, műszaki és K+F+I eszközök, kapacitás, piac stb.) felkészülésükhöz. A közösségi szolgálat a vállalkozói kompetenciafejlesztés céljára rendelt eszközrendszerével segítheti a vonatkozó pályázatok elkészítését, a partnerkeresést, szervezést, megvalósítást.


Magadura 43

Javasolt irodalom

- SZIRMAI Péter (szerk.): Ifjúság – Vállalkozás – Vállalkozásoktatás – Az Ifjúsági Vállalkozá-soktatás Műhely zárókonferenciájának előadásai. AULA, Budapest, 2012

- A vállalkozói szemlélet és készségek fejlesztése az Európai Unióban. Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2012

- G. MÁRKUS György (szerk.): Vállalkozás, személyiség, kultúra. Általános Vállalkozási Főis-kola, Budapest, 2010

- SZŰCS István: Áttörés a vállalkozók képzésében. In: Új Pedagógiai Szemle 2001. június - A siker titka – Hasznos tippek európai vállalkozóktól. Az Európai Közösségek Hivatalos

Kiadványainak Hivatala, Luxemburg, 2009 - Diákvállalkozás – Útmutató a Junior Achievement Magyarország Diákvállalkozási prog-

ram indításához. Junior Achievement Magyarország, Szeged, 2010)- ETCHART, Nicole (szerk.): A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon 2011.

NESsT, Budapest, 2011 - SZENES Gábor (szerk.): Üzleti tanácsok gazdálkodók, kistermelők részére. Pressonline,

Budapest, 2012- CZENE Zs. Dr. – RICZ J. Dr. (szerk.): Helyi gazdaságfejlesztés – Ötletadó megoldások, jó

gyakorlatok. VÁTI, Budapest, 2010



Példatár

Junior Achievement Magyarország (JAM) – Diákvállalkozási program

ÖsszefoglalásA JAM diákvállalkozási program olyan hosszú távú, egész tanéven átívelő projekt, amelyben az általános és középiskolás diákok megtapasztalhatják, hogyan kell mű-ködtetni egy vállalkozást.2

Kapcsolat

- Junior Achievement Magyarország- 6721 Szeged, Csongrádi sugárút 7. 1. emelet 1.- http://www.ejam.hu/ - [email protected]

A Junior Achievement Magyarország Oktatási, Vállalkozásszervezési Alapítvány (JAM) a világ mintegy 124 országában, évente 9,7 millió fiatal vállalkozói képzését összefogó Junior Achievement Worldwide tagja. A JAM közhasznú nonprofit szervezet. 1993 óta van jelen hazánkban. Munkatársai és partnerei annak érdekében dolgoznak együtt a szervezet kereté-ben, hogy az hidat képezzen az oktatás és az üzleti világ között. A JAM kormányzati és uniós tá-mogatások felhasználásával, valamint szakmai partnerei, támogatói és szponzorai segítségével működteti a szervezetet.9

Az alapítvány célja, hogy elméleti és gyakorlati oktatóprogramjaival hozzájáruljon a magyar fiatalok kompetens, önálló és felelősségteljes vállalkozóvá válásához, illetve a leendő munkál-tatók igényihez minél inkább igazodó felkészüléséhez. A JAM küldetése egyrészt a felnövekvő generáció sikeres felnőtté, a társadalom aktív, hasznos tagjává válásának elősegítése, másrészt elméleti és gyakorlati ismeretek átadása a fiataloknak a vállalkozások szerepéről, a piacgazda-ság működéséről, és a gazdaság saját jövőjükre gyakorolt hatásáról.

A JAM alapítói a magyarországi vállalkozásfejlesztés ’90-es években meghatározó támoga-tói, szereplői voltak: a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Fusion Befektetési Rt., a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, az Ernst&Young Kft., valamint a Philip Morris Magyarország Kft.

A JAM diákvállalkozási program olyan hosszú távú, egész tanéven átívelő projekt, amely-ben az általános és középiskolás diákok megtapasztalhatják, hogyan kell működtetni egy vál-lalkozást.10 Valós környezetben ismerik meg az üzleti élet alapvető szabályait, a vezető pozíciók betöltésével járó felelősségeket, a pontos adminisztráció és a határidők betartásának fontossá-gát, a munkavállalók jogait és kötelességeit. A program során a szervező, tervező, előadó, dön-téshozó, információfeldolgozó, elemző képességeik mellett szükségük van a kreativitásukra, kritikai gondolkodásukra, nyitottságukra is.

A program különlegessége, hogy a diákok – Magyarországon egyedülálló módon – valós pénzforgalmat bonyolíthatnak, nyugtát állíthatnak ki termékeikről és szolgáltatásaikról. Az „éles gyakorlatra” a NAV és a JAM közötti keretmegállapodás ad lehetőséget.

A JAM minden évben két alkalommal rendezi meg Budapesten a Diákvállalkozások Orszá-gos Vásárát a húsvét és a karácsony előtti héten. A diákok valós piaci környezetben értékesítik termékeiket és szolgáltatásaikat.

Egyedülálló lehetőség a diákvállalkozások bemutatkozására a Szegeden minden évben megrendezett Hídivásár, az egyetlen közép-európai nemzetközi vásár diákok részére, amely egybeesik a nagy nemzetközi kézműves vásárral. Az elmúlt években a vásárra több száz fiatal, a hazai és környékbeli diákvállalkozásokon kívül norvég, albán, szerb, román, és angol fiatalok is érkeztek az általuk készített termékekkel.

9 A JAM, híd a közoktatás és a vállalati szféra között. On: Junior Achievement Magyarország Online www.ejam.hu 10 JAM Diákvállalkozás. On: Junior Achievement Magyarország Online www.ejam.hu


Magadura 45

9. ábra: VTV – JAM Hídivásár 2012

A JAM által támogatott magyar és külföldi diákvállalkozások a 2012-es szegedi Hídivásáron (Videolink)

AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – Vidék Kaland Program

Összefoglalás

Az AGRYA hirdette meg a Vidék Kaland Programot, amelynek célja, hogy személyes példákon keresztül bemutassa a mezőgazdaság működését, az élelmiszer-előállítás-ban, a gazdaságban és a társadalomban betöltött szerepét, tájékoztasson az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokról.3

Kapcsolat

- AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége- 1138 Budapest, Váci út 134/C. VI./28.- http://www.agrya.hu/ - [email protected]

Az AGRYA 1996-ban alakult, országos agrár- és vidékfejlesztési szervezet, jelenleg több mint 3000 fiatal gazdával áll kapcsolatban.11 Célja a fiatal gazdák érdekeinek képviselete, meg-jelenítése. Mint érdekképviseleti szervezet, részese a szakmai döntés-előkészítési folyamatok-nak, egyeztetéseknek is. Az AGRYA másik kiemelkedő célja, hogy segítséget nyújtson abban, hogy a falusi, de nem mezőgazdasági termelést folyatató fiatalok ne hagyják el a falujukat. A helyben maradó fiatalok erősítsék a helyi közösséget, vállaljanak részt és felelősséget a telepü-lés életében.

Az AGRYA szoros partnerséget alakított ki a Fiatal Gazdák Dél-alföldi Szövetségével, a Fiatal Gazdák Észak-alföldi Szövetségével, a Fiatal Gazdák Közép-dunántúli Szövetségével, a Pannon Vidék Fiatal Gazda Szövetséggel, a Második Hullám Vidéki Ifjúsági Szövetséggel és a „Fiatal Gaz-dák az Agrárium Jövője” Alapítvánnyal. Az AGRYA hagyományosan jó kapcsolatot ápol az euró-pai szakmai szervezetekkel. Így tagja a Fiatal Gazdák Európai Tanácsának (CEJA) és a Rural Youth Europe nevű vidékfejlesztési ifjúsági ernyőszervezetnek.

Az AGRYA és együttműködési hálózata az integrált közösségi és szolgáltató terek, közös-ségi házak komoly partnere lehet a fiatal mezőgazdasági vállalkozók segítése, illetve az agrárt-erületen vállalkozni szándékozó fiatalok támogatása területén az egyes régiókban, de akár a nemzetközi kapcsolatok, együttműködések terén is.

A szövetség 2014-ben már negyedik alkalommal hirdette meg a Vidék Kaland Programot, amelynek célja, hogy személyes példákon keresztül mutassa be a mezőgazdaság működését,

11 Az AGRYA. On: AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége Online www.agrya.hu



az élelmiszer-előállításban, a gazdaságban és a társadalomban betöltött szerepét, tájékoztatást adjon az agrár- és vidékfejlesztési támogatások működéséről, indokoltságáról.12

A Programot az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főbizottságának kom-munikációs versenyén a legjobb EU-társfinanszírozású kommunikációs programjának válasz-tották 2012 decemberében.

A városi fiatalokat megszólító programelem részeként gyakorló fiatal gazdák (35 év alatti fiatalok) fogadják a 35 év alatti, de 18 évnél idősebb városi fiatalokat egy-egy hétre a gazda-ságukban. Az ott-tartózkodás 5 munkanapján a programban részt vevő városi fiatalok aktívan bekapcsolódnak a gazdaságban zajló munkába a fiatal gazda mellett, annak irányítása és fel-ügyelete alatt. A résztvevők a fiatal gazda munkarendjéhez igazodva dolgoznak, így munkaide-jük hosszabb lehet napi 8 óránál. A közös munka biztosítja, hogy megismerjék egy-egy családi gazdaság mindennapi működését, a gazdálkodók valós életét, tevékenyégét. A városi fiatalok fogadása a mezőgazdasági betakarítás június második felétől augusztus elejéig tartó csúcsidő-szakára esik.

A program részeként lehetőség van arra is, hogy a részt vevő városi fiatalok Székelyföldre, Hargita és Maros megyébe utazzanak, és ott kapcsolódjanak be székely fiatal gazdák által ve-zetett gazdaságok mindennapjaiba. A székelyföldi kiutazásnál a gazdaságban töltött idő hosz-szabb, az utazással együtt 8 nap időtartamú.

10. ábra: AGRYA – Vidék Kaland 2014 – Résztvevők

Egy a 2014-es program résztvevőit bemutató kisfilmek közül (Videolink)

12 Vidék Kaland Program pályázati felhívás 2014. On: Vidék Kaland Online www.videk-kaland.hu


Magadura 47

NESsT – Társadalmi Vállalkozások Napja

Összefoglalás

A NESsT 2011 óta rendezi meg a Társadalmi Vállalkozások Napját, amelyen a szakmai és szélesebb közönség megismerheti a társadalmi vállalkozás koncepcióját, pél-dákat, jó gyakorlatokat, a hazánkban és a térségben működő vállalkozásfejlesztési programokat és finanszírozási mechanizmusokat.4

Kapcsolat- NESsT Magyarország- 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 58.- http://www.nesst.org/magyarorszag/

A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. Küldetését úgy éri el, hogy pénzügyi támogatást, képzést, szakmai tanácsadást nyújt, és emellett lehetőségeket kí-nál széles társadalmi hatást elérő társadalmi vállalkozásoknak a piacok elérésére.

A közelmúltig 10 országban (Magyarország, Csehország, Horvátország, Románia, Szlovákia, illetve Argentína, Brazília, Chile, Ecuador és Peru) mintegy 50 munkatárssal működő szervezet hazánkban 2001 óta képviselteti magát.

A társadalmi vállalkozások olyan tudatosan tervezett és működtetett vállalkozói tevé-kenységek, amelyek a társadalmi problémák innovatív megoldására jönnek létre.13 A társadal-mi vállalkozásokat kettős cél vezérli: a szervezet pénzügyi fenntarthatóságának javításán túl céljuk jelentős társadalmi hatás kifejtése. Mindezt folyamatosan, felelős módon és magas szín-vonalon nyújtott termékek és szolgáltatások értékesítésén keresztül érik el.

A NESsT hagyományosan nonprofit szervezetek által létrehozott társadalmi vállalkozásokat támogat, de 2009 óta már az üzleti szektorban működő társadalmi vállalkozások fejlesztésével is foglalkozik. A NESsT-módszertan az úgynevezett „aktív jótékonyság” (venture philanthropy) filozófiájára épül. Ez azt jelenti, hogy a támogató általában nem egyszeri pénzügyi támogatás-sal, hanem hosszabb távon vállal szerepet a vállalkozás életében. Testre szabott finanszírozás-sal, szakmai tanácsadással, készségfejlesztéssel és kapcsolati tőkéjével egyaránt segíti az induló vállalkozásokat. A támogatási filozófia ismérve a támogatottal való közös kockázatvállalás, és a teljesítmény nyomon követése is. A NESsT programja két egymásra épülő, de elkülönülő sza-kaszból áll: a tervezési és a megvalósítási szakaszból. Az első szakaszban a társadalmi vállalko-zás felmérése és megtervezése, a másodikban inkubáció zajlik, vagyis a társadalmi vállalkozás létrehozásának, a tervek kivitelezésének és növekedésének támogatása, segítése.14

A vállalkozások, amelyek sikeresen elérik céljaikat az inkubációs fázisban, és üzleti modell-jük lehetőséget ad a növekedésre, vagy más formában történő terjeszkedésre, a későbbiekben további támogatásban részesülhetnek a NESsT-től, a megnövekedett társadalmi és üzleti meg-térülés reményében.

13 ETCHART, Nicole (szerk.): A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon 2011. NESsT, Budapest, 2011 (5-8. o.) http://www.eukn.org/dsresource?objectid=26341614 Uo. (61-62. o.)



11. ábra: NESsT & Social Enterprise

A NESsT társadalmi vállalkozások körében végzett tevékenységét promotáló kisfilm (angol) (Videolink)

A szervezet célja az is, hogy fórumokat teremtsen a működő és induló társadalmi vállalkozá-soknak, ahol találkozhatnak, megoszthatják tapasztalataikat, ösztönözve egymást és a poten-ciális vállalkozókat. Hagyományteremtő céllal 2011 óta rendezi meg ezért a NESsT nyaranként a Társadalmi Vállalkozások Napját, amelynek révén a szakmai, szakpolitikai és érdeklődő közönség szélesebb köre ismerheti és vitathatja meg a társadalmi vállalkozás koncepcióját, si-keres magyar és más közép-európai példákat, jó gyakorlatokat, valamint a hazánkban és a tér-ségben működő vállalkozásfejlesztési programokat és finanszírozási mechanizmusokat.

- Kiállítás és vásárA szakmai konferencia mellett a résztvevőknek lehetőségük van személyesen megismer-

kedni társadalmi vállalkozásokkal és termékeikkel, szolgáltatásaikkal. A rendezvényen való be-mutatkozásra a NESsT-portfólió, vagyis a szervezet által támogatott vállalkozások mellett más kezdeményezések is pályázhatnak.

- Jó gyakorlatok bemutatásaA konferencia programjának része egy olyan szekció, ahol társadalmi vállalkozások sikeres

példái, jó gyakorlatai mutatkoznak be. A beérkező jelentkezések alapján néhány olyan társa-dalmi vállalkozás oszthatja meg tapasztalatait és levont tanulságait tömören, amely sikeresen vette vagy az indulás, vagy a továbblépés kihívásait.

- Társadalmi vállalkozási ötletek – Pitching sessionA „pitch” – amelyre egyelőre nem létezik találó magyar kifejezés15 – az induló vállalkozások

eszköze a potenciális befektetők figyelmének felkeltésére. Lényege, hogy úgy kell öt percben összefoglalni a vállalkozási vagy fejlesztési ötletet, hogy az megragadja a befektető figyelmét, és kíváncsivá váljon a részletekre. Társadalmi vállalkozási ötlet esetében természetesen a figye-lem felkeltésének eszköze nemcsak az üzleti siker lehetőségének prezentálása, hanem a társa-dalmi haszoné is.

15 A „pitch” kifejezés a baseballból ered. A pitch, vagyis dobás során a pitcher (a dobó játékos) a batter (az ütő játékos) felé hajítja a labdát. Ha a dobás jól sikerül, a batter nagy íven, hosszan tudja felütni a labdát. A kifejezés az irodalmi élet közvetítésével érkezett az üzleti világba. Eredetileg a szerző és a lehetséges kiadó közötti rövid interakcióra használják, amikor a szerzői ötlet opti-mális esetben találkozik a lehetséges kiadó szándékaival.


Magadura 49

Az évente megrendezésre kerülő Társadalmi Vállalkozások Napjára pályázati úton lehet je-lentkezni, a kezdeményezés Facebook oldalán.16

A közösségi munkások számára a kezdeményezés több szempontból is figyelemre méltó lehet. A NESsT és a Társadalmi Vállalkozások Napja ajánlható azoknak a feltörekvő közösségi kezdeményezéseknek, amelyek támogatást, fejlődési lehetőséget kaphatnak a szervezettől. A rendezvény a civil és üzleti alapon szerveződő vállalkozások számára tapasztalatszerzés, kap-csolatbővítés céljából szervezett tanulmányút célpontja is lehet. Megfontolandó az is, hogy a támogató szervezet példáján indulva – nyilván jóval kisebb, helyi, térségi léptékben – kezde-ményezzen támogató, segítő programokat egy-egy közösségi összefogás a NESsT módszereire, tapasztalataira építve, és akár annak szakmai támogatását kérve.

TEDxYouth@Budapest

Összefoglalás

A TEDxYouth színpadán a szó világszerte azoké a fiataloké volt, akikre érdemes oda-figyelni, akik innovatív, friss ötleteikkel és újszerű nézőpontjukkal kitűnnek kortársa-ik közül, és mondanivalójuk van a világ számára. A budapesti konferenciát minden novemberben megrendezik.5

Kapcsolat- TEDxYouth@Budapest

http://www.tedxyouthatbudapest.com/hu-HU/ [email protected]

A TED egy 1984-ben alapított, kezdetben exkluzív értelmiségi, majd nemzetközivé széle-sedő nonprofit szervezet és konferenciasorozat. Nevét a Technology (technológia), Entertain-ment (szórakoztatás) és Design (dizájn) szavak kezdőbetűiből kapta. A TED eredeti küldetését az „Ideas Worth Spreading” („Terjesztésre érdemes ötletek”) mottóval fogalmazta meg.

A TED konferenciák legfeljebb 18 perces előadásai rendkívül intenzív és inspiráló élményt jelentenek. Az előadói szerepre a szervezők a tudományos, kulturális, művészeti, valamint a politikai és gazdasági élet meghatározó személyiségeit, gondolkodókat, alkotókat, trendépítő-ket kérnek fel. A TED megváltoztatta, új dimenzióba emelte a korábban megszokott, gyakran unalmas konferenciaélményt, így vált a világ talán legizgalmasabb, legkeresettebb, ugyanak-kor egyik legkomolyabb, bár nem szigorúan szakmai jellegű konferenciájává. A TED konferenci-ákon az előadásokról videó készül, amelyek az események után elérhetőek a TED.com oldalon.

A TEDxYouth a TED-del szoros kapcsolatot ápoló, mégis önálló új kezdeményezés, amely a TED szellemiségében gondolkodó és cselekvő fiatalokat mutat be. A mozgalom egyre több fiatalt ragad magával, akik nem elégszenek meg az előző generációk tapasztalataival, de gon-dolataik megismerése mellett saját, a fiatalok különleges látásmódjával, érzékenységével, nyi-tottságával fűszerezett ötleteikkel is gazdagítani akarják egymást és a világot.

A TEDxYouth@Budapest megrendezésére először 2010. november 20-án került sor, amikor az ENSZ Egyetemes Gyereknap aktualitására is építve a világ számos pontján (Tokió, Melbourne, Amsterdam…) rendeztek TEDxYouth eseményeket. A TEDxYouth színpadán a szó világszerte azoké a fiataloké volt, akikre érdemes odafigyelni, akik innovatív, friss ötleteikkel és újszerű nézőpontjukkal kitűnnek kortársaik közül, és mondanivalójuk van a világ számára. A budapesti konferenciát azóta minden novemberben megrendezik.

16 NESsT Magyarország – Társadalmi Vállalkozások Napja 2014: https://www.facebook.com/NESsT.Magyarorszag



12. ábra: TEDxYouth@Budapest – Szántó Péter: Sikeres kudarcok (Videolink)

A prezentációk sorában számos olyan fiatal előadóval találkozhatunk, akik saját vállalkozá-sukban, vagy más szervezetekben értek el kiváló eredményeket, teremtettek jó példákat, fo-galmaztak meg trendformáló kérdéseket. Előadásaik, amelyeket évenkénti bontásban, rövid ismertetővel találhatunk meg a TEDxYouth@Budapest honlapján17 kiváló háttéranyagként ins-piráló ötletekkel, vitaindító, elemezhető gondolatokkal szolgálhatnak a közösségi házak által gondozott vállalkozói eseményeken, képzéseken, klubokon, konzultációkon, de motiváló „házi feladatként” felhasználhatók a perszonális fejlesztés, tanácsadás során is.

Üzleti tanácsok gazdálkodók, kistermelők részére

Összefoglalás

Az Üzleti tanácsok gazdálkodók, kistermelők részére című könyv az élelmiszeriparban, mezőgazdaságban tevékenykedő mikro- és kisvállalkozások számára nyújt a gazdál-kodásukkal, üzletvitelükkel kapcsolatos naprakész, érthető, rendszerezett informáci-ókat.

Kapcsolat- Pressonline Kommunikációs Tanácsadó Kft.- Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

http://www.pressonline.hu/startupguideprogram/kistermelok

Ha már minden szempontból sikeresen működik a vállalkozásod, nyugodtan tedd félre ezt a könyvet. Ha azonban mégsem így lenne, ha még bizonytalan vagy abban, hogy mit és hogyan kellene tenned, kihez fordulj, miben változtass, akkor hasznos lesz a számodra ez a kiadvány.

17 A TEDxYouth@Budapest konferenciáinak előadásairól készült kisfilmek: http://www.tedxyouthatbudapest.com/Korabbi_esemenyek/TedxYouth_Budapest.aspx


Magadura 51

13. ábra: Az Üzleti tanácsok gazdálkodók, kistermelők részére című könyv fedőlapja (Letölthető)

Ezekkel a gondolatokkal kezdődik az Üzleti tanácsok gazdálkodók, kistermelők részére című könyv, amely közérthető formában, gyakorlati tanácsokat nyújt az agrárvállalkozóknak. A hi-ánypótló kötet a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat támogatásával, a Pressonline gondozásában jelent meg.18

Felmérések szerint Magyarországon változatlanul a vállalkozási ismeret- és információhi-ány a legfőbb gátja a helyi termelők, gazdálkodók fejlődésének. A közvetlen nyelvezettel írt kiadvány ezen kíván változtatni. Célja, hogy segítse a vidéki mikro- és kisvállalkozókat a gaz-dálkodással, üzletvitellel kapcsolatos tudás megszerzésében, legyen szó akár üzleti terv készí-téséről, a finanszírozási, adózási és jogi alapkérdésekről vagy marketingről. Már az ötletesen megfogalmazott címek is képet adnak a könnyen áttekinthető kézikönyv tartalmáról.

A vázolt témaköröket járták körül a szerzők, képekkel, ábrákkal és táblázatokkal is segítve az olvasó eligazodását. Az általános ismeretek mellett speciális, az egyes tevékenységekhez köthető tartalmak is megjelennek a kiadványban, így hasznos segítséget kapnak az érdeklő-dők például az élelmiszerek jelölésének kötelező és nem kötelező elemeiről, a mezei leltárról, az agrárhitelekről, közraktárakról, a legfrissebb pályázatokról vagy akár az agráriummal össze-függő intézmények és hivatalok elérhetőségéről.

A könyv a megjelenést követően nagy sikert aratott mind a gazdálkodók, mind az őket se-gítő szakmai szervezetek körében. A kiadvány ingyenesen letölthető19, nyomtatott formában pedig a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége irodahálózatában érhető el.

18 Jó gyakorlatok a magyar vidékfejlesztésben – Válogatás a megvalósult projektötletekből. MNVH Hálózati és Projektkoor-dinációs Igazgatóság, Budapest, 201319 http://www.pressonline.hu/upload/pdf/Uzleti_tanacsok_gazdalkodok_es_kistermelok_reszere_2012.pdf



14. ábra: Az Üzleti tanácsok gazdálkodók, kistermelők részére című könyv tematikája

Mindennek az alapja: az üzle/ terv

• Üzle/ tervezés • Mi az a SWOT analízis • Piackutatás házilag • A marke/ngterv elkészítése • A számok nyelvén: a pénzügyi terv

Hogyan juthatsz finanszírozáshoz?

• Mit jelent a forrásbevonás? • A finanszírozás alapekérdései • Idegen forrás, saját forrás • Mire számíthatsz, ha hitelt vennél fel? • Hogyan fogj neki? -‐-‐ Út a hitelhez • Mitől más, ha agrár? • Hitel helyeP lízing?

Állami források

• Mire jó az állam? • Állami programok, szolgálatodra • Kedvezményes vállala/ hitelek • Európai uniós pályázatok • Hasznos honlapok finanszírozáshoz

A vállalkozás működtetése

• Adózási és számviteli alapfogalmak • Tanácsok munkaadóknak • Hogyan kezeld kinnlevőségeidet? • Cégautó, céges telefonű • Biztosítás, biztonság

Üzlet a mindennapokban

• Mit és mennyiért értékesítesz? • Hogyan tárgyalj? • Mutasd be, amit csinálsz! • Az üzle/ élet közös nyelve • Élelmiszerbiztonsági követelmények

A kommunikáció alapjai

• Mi van a reklám előP? • A kommunikáció eszköztára

Az internet haszna

• Bevezetés az internet világába • Technikai alapok • Mobil eszközök • Az internetes keresőkről • Hogyan jelenhetsz meg az interneten? • Hogyan találják meg a honlapod? • Online kommunikáció: a honlapon túl • Kapcsolat az állammal • Házi piackutatás online szközökkel • Légvárak helyeP: felhő • Üzletvitel az interneten


Magadura 53

Kamra-Túra tanyai gazdaudvar hálózat

Összefoglalás

A homokhátsági projekt azt célozta, hogy létrejöjjön egy gazdaudvar hálózati kez-demény, ahol a tagok közösen alakítják ki a működési szabályokat, a hálózati tagság feltételeit, közös internetes felületen jelenítik meg termékkínálatukat és kihasználják a közösségi marketing nyújtotta lehetőségeket.

Kapcsolat- Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága

[email protected] http://www.kamra-tura.hu/

15. ábra: Versenyelőnyt jelent a Homokhátság védjegy – A TrióTV tudósítása a Kamra-Túra projekt

kapcsán (Videolink)

A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara a Kamra-Túra Homokháti Gazdaudvar Hálózatot 2006-ban, a homokháti Célprogram keretében hívta életre. A Hálózatnak napjainkra közel 100 tagja van. A Hálózat a tagok által megtermelt élelmiszerek (zöldség, gyümölcs, méz, tojás, hús, fel-dolgozott termékek stb.) piacra jutásának segítését tűzte ki célul. A Kamra-Túra tagjai árukíná-latukat a www.kamra-tura.hu internetes felületen mutatják és teszik elérhetővé a fogyasztók számára.

A Hálózatot működtető Agrárkamara feladatának tekinti a piaci kapcsolatok építésén túl a tagok aktuális információkkal való ellátását, a tevékenységükhöz kötődő új ismeretek tanfo-lyami keretek között való átadását.

A Kamra-Túra projekt lényegében útkeresés. A tanyai gazdaságok számára nem hagyomá-nyos eszközökkel és módszerekkel próbál alternatívát kínálni a megmaradás, az előrelépés ér-dekében. A projekt több, egymásra épülő tevékenységet ölelt fel, amelyek azt célozták, hogy létrejöjjön egy gazdaudvar hálózati kezdemény, ahol a tagok közösen alakítják ki a működési szabályokat, a hálózati tagság feltételeit, közös internetes felületen jelenítik meg termékkíná-latukat és kihasználják a közösségi marketing nyújtotta lehetőségeket.



16. ábra: A Kamra-Túra Egyesület Termékkínálója, a Homokhátság védjeggyel (Letölthető)

Első lépésként feltérképezték azokat a tanyai gazdaságokat, amelyekben friss gyümölcsöt, zöldségféléket, mézet, tojást, feldolgozott termékeket (például tejtermékeket, füstölt árut) ál-lítanak elő. A tanyás gazdák, illetve gazdaasszonyok számára térségi fórumokat tartottak, ahol a résztvevők tájékoztatást kaptak a projektelképzelésről, a tevékenységhez kötődő állategész-ségügyi, higiéniai előírásokról, elvárásokról.

A hálózathoz való csatlakozási szándékukat kifejező tanyákon a projektmenedzsment gazdaudvar szemlét tartott, áttekintette, hogy milyen módon képes a gazdaság a hálózathoz csatlakozni, milyen tennivalók vannak a termékfeldolgozás, a direkt értékesítés feltételeinek megteremtése szempontjából, fotókat készített, és felvette a tanya megközelítését segítő GPS-koordinátákat.

A hálózathoz csatlakozó gazdálkodók a kistermelői élelmiszer feldolgozás és értékesítés témakörben képzésen és egy burgenlandi tanulmányúton vettek részt, eligazodásukat egy gyakorlati tudnivalókat tartalmazó ismeretterjesztő füzet is segítette. A gazdaságok minőség-biztosítási tevékenységük segítésére, képzés keretében módszertani segítséget kaptak a tevé-kenységükhöz igazodó kockázatelemzés lefolytatásához.

A tanyai gazdaságok termékkínálata a www.kamratura.hu internetes felületre került. A hon-lapon a gazdák saját maguk tudják frissíteni az aktuális kínálatukra vonatkozó információkat, az érdeklődő látogatók pedig tájékozódhatnak a gazdaságról, a kínálatról, a tanya elérhetősé-géről (térkép és GPS-koordináta segíti az eligazodást). A „válassz terméket, válassz programot!” szlogen teljesülését a www.homokhatsag.hu társhonlappal való átjárhatóság biztosítja. A háló-zat piaci célcsoportjának azokat a családokat tekinti, akiknek fontos a megbízható, friss termék beszerzése, hajlandók hosszabb-rövidebb utazást tenni a beszerzés érdekében, szívesen kötik össze a vásárlást egy környék megismerésével, a szabadidő ilyen módon való eltöltésével.

A honlap népszerűsítését a közösségi marketing eszközeivel oldották meg, televíziós reklá-mok formájában vagy például az „Itthon, otthon” rádióműsor keretében. Egy középiskolás diák rajzverseny ötleteire támaszkodva, professzionális reklámgrafikus bevonásával készült el a ho-mokháti termékek logója és alkalmazási felületei (csomagolás, ládacsík, reklámtáska, árukísérő termékismertető, címke stb.). A gazdaságok különböző kiállításokon, rendezvényeken, közös-


Magadura 55

ségi standokon mutathatták be, kóstoltathatták termékeiket.A munkát mindvégig három civil szervezet segítette, amelyek kontrollt is gyakoroltak a

működési rendszer kialakítása során, ügyeltek a lefektetett alapelvek (partnerség, nyitottság, helyi közösségekre való támaszkodás, környezeti tudatosság, innovatív megoldások) érvénye-sítésére. A civil kontroll lényegében a hálózat működtetéséhez tartozó szabályzat, a különböző intézkedések előzetes véleményezését, javaslatok megtételét célozta, de e három civil szerve-zet képviselőiből álló fórum dönt a hálózati tagok szabályellenes működése esetén hozandó intézkedésekről is.

A megvalósítás során használt eszközök:- tanyai gazdaságok feltérképezése- tájékoztató fórum- gazdaudvar szemle- hálózatépítés – civil szervezetek bevonásával történő szervezés- helyi rendezvényekhez való csatlakozás- információk célcsoporthoz történő közvetlen eljuttatása- tanfolyam, képzés- kiadvány- tanulmányút- közös logó- Kamra-Túra honlap- közösségi marketing (termékbemutató, gazdaságok ötperces prezentációja stb.)- homokháti termékek mintaboltja

A kezdeményezés eredményeként Kialakult a homokháti gazdák direkt értékesítő hálózata, a Kamra-Túra tanyai gazdaudvar hálózat, amely jelenleg 95 tagot számlál, és 129-féle kínálatot jelenít meg. A hálózat a tagok által közösen alkotott és elfogadott szabályok szerint működik.

Az elszigetelten működő tanyai gazdaságok képesek voltak az összefogásra, kínálatuk kö-zös honlapon való megjelenítésére. A hálózat több mint egy webes felületet működtető cso-port, mivel a fejlesztés lépéseiről közösen döntöttek. Kialakították az önálló arculatot, elkészült a közös logó és annak alkalmazási elemei, számos marketingakció valósult meg. A résztvevők gyakorlatot szereztek az együttműködés és a közösségi marketing területén, a településeken saját kezdeményezésű bemutatókat tartottak. Az együttműködő partnerek megismerték egy-más tevékenységét, más területeken is nyitottakká váltak a további együttgondolkodásra, a közös cselekvésre.20

20 CZENE Zs. Dr. – RICZ J. Dr. (szerk.): Helyi gazdaságfejlesztés – Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok. VÁTI, Budapest, 2010

Módszertani kézikönyvközösségi szolgáltatások működtetéséhez 5.

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 1.Közösségi művelődés

I� úságfejlesztésKözösségi művelődésKözösségfejlesztés

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 2.Közösségi információ

InfópontKultúrnetErőforrás térképAdatbánya

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 3.Közösségi tanulás

TankörFelnőtt tankörSzépkor Kör

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 4.Közösségi erőforrások

Civil térÖnkéntesÉrtékőrző

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 5.Magadura

KarrierMagadura

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 6.Egészséges közösség

BabaklubEgészségfejlesztés

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 7.Közösségi problémakezelés

PárbeszédVillámhárítóSorsfordító

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 8.Köz-Könyv-Tér

Köz-könyv-térOlvasásfejlesztésKönyvtári tudásközpont

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 9.Agórák és térségük

Agóra integrálAgóra térségközpont

További kiadványaink:

szolgáltatások működtetéséhez 5.

5Magadura

Documents

Magadura - Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások ...kozossegimodszertar.nmi.hu/storage/upload/Kiadvanyok/5. Magadura_v2.pdf · Köz-Könyv-Tér Köz-könyv-tér Olvasásfejlesztés