Magyar Elektrotechnikai EgyesületMagyar Elektrotechnikai Egyesület

Békéscsabai SzervezeteBékéscsabai Szervezete

Felülvizsgálói klub

Készítette: Garai Tamás

Aktualitások

• Visszaérkezett Brüsszelből az OTSZ módosítása, a jogszabálytervezetek között 2019. január 21-ig lehetett véleményezni

• 2018.07.02. megjelent a villamos TvMI• 2018.07.02. megjelent a villamos TvMIlegújabb módosítása

• 2019. december 31-ig teljesíteni kell a felülvizsgálók hatósági jellegű továbbképzését

40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet

az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos

berendezésekről és védelmi rendszerekről

• 5. § (1) A szakmai követelmények változásait figyelembe véve a (2) bekezdésben meghatározott munkakörök betöltése meghatározott munkakörök betöltése továbbképzéshez kötött, amelyről továbbképzési igazolást kell kiállítani. Aki a szervezett továbbképzésen részt vett, és eredményes vizsgát tett, erről a továbbképzés szervezőjétől igazolást kap.

• 5. § (2) Az alábbiakban felsorolt, a műszaki biztonság szempontjából jelentős munkakörök betöltéséhez ötévenként kötelező a továbbképzés, a szakterületre vonatkozó hatályos jogszabályi előírások, érvényes műszaki jogszabályi előírások, érvényes műszaki szabványok megismerése, valamint a felülvizsgálathoz szükséges korszerű műszaki-biztonsági szakmai anyag elsajátítása céljából:a) az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló,b) az erősáramú berendezések felülvizsgálója ésc) a villámvédelmi berendezések felülvizsgálója.

• 8. § (2) Annak az 5. § (2) bekezdésben meghatározott munkakört betöltő személynek, akinek a szakképesítését igazoló bizonyítványa e rendelet hatálybalépését megelőző 3 évnél régebbi, annak e rendelet hatálybalépését követő két éven belül kell részt vennie a továbbképzésen, két éven belül kell részt vennie a továbbképzésen, és vizsgáznia kell.

• A rendelet 2018. január 1.-jén lépett hatályba,

tehát annak aki 2015. január 1 előtt vizsgázott

2019. december 31-ig teljesíteni kell a

továbbképzést!

Hatósági jellegű továbbképzés időpontjai

• Érintésvédelem: 2019. február 16.

• Erősáramú berendezés: 2019. április 13.• Erősáramú berendezés: 2019. április 13.

• Villámvédelem: 2019. június 15.

Robbanásbiztos berendezés kezelője

• Robbanásbiztos berendezés kezelője tanfolyam indul Békéscsabán

– 2019. március 22-én indul

12 alkalom, péntek és szombat– 12 alkalom, péntek és szombat

– Kb. 200.000 Ft + 70.000 Ft vizsgadíj

OTSZ 5.1.

Módosítás

• A jogszabálytervezetek között megtalálható az OTSZ várható módosítása, amelyet 2019. január 21-ig lehetett véleményezni.

• Várhatóan néhány héten belül kihirdetésre is • Várhatóan néhány héten belül kihirdetésre is kerül.

• Alapjaiban nem változik, de azért sok változást és pontosítást tartalmaz

Tűzveszélyességi osztályba sorolás

• Robbanásveszélyes osztály

Tűzveszélyes osztály

Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes osztály

Mérsékelten tűzveszélyes • Tűzveszélyes osztály

• Nem tűzveszélyes osztály

Mérsékelten tűzveszélyes osztály

10

Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartoznak

a) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) szerinti

a) instabil robbanóanyagok, továbbá az 1.1.-1.5. alosztályba tartozó robbanóanyag,

b) 1. és 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gáz, valamint az A. és B. kategóriába b) 1. és 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gáz, valamint az A. és B. kategóriába tartozó kémiailag instabil gáz,

c) 1. és 2. kategóriába tartozó aeroszol,d) 1. és 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes szilárd anyag,e) A, B, C vagy D típusú önreaktív anyagok és keverékek, f) 1. kategóriába tartozó piroforos folyadék,g) 1. kategóriába tartozó piroforos szilárd anyag,h) 1. vagy 2. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat

kibocsátó anyagok és keverékek, i) 1. kategóriába tartozó oxidáló folyadék, j) 1. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyag vagyk) A, B, C vagy D típusú szerves peroxid,

b) a CLP rendelet szerinti az 1., 2. vagy 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok közül

a) a 21 oC alatti zárttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék, b) a legalább 21 oC zárttéri és legfeljebb 55 oC nyílttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék, az

olyan vizes diszperziós rendszer kivételével, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb,

c) az a folyadék, amelynek üzemi hőmérséklete meghaladja a 35 oC-ot és nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 oC-kal csökkentett értéke,

d) a legalább 50 oC nyílttéri lobbanásponttal rendelkező gázolaj, tüzelőolaj és világításra használt petróleum kivételével,

c) az a) és b) pontba, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjába nem tartozó anyagok és keverékek közül

a) az éghető gáz, b) az éghető gőz, köd,c) a por, valamint egyéb kisméretű szilárd anyag levegővel képzett robbanásveszélyes keveréke,d) a 21 oC alatti zárttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék és olvadék, e) a legalább 21 oC zárttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék és olvadék, ha nyílttéri

lobbanáspontja legfeljebb 55 oC, valamint f) az a folyadék és olvadék, amelynek az üzemi hőmérséklete meghaladja a 35 oC-ot és

nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspontjának 20 oC-kal csökkentett értéke.

Mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartoznak

a) a CLP rendelet szerinti veszélyességi osztályok egyikébe sorolt anyagok és keverékek közül

a) az 1.6. alosztályba tartozó robbanóanyag, b) az 1. kategóriába tartozó oxidáló gáz, c) az E, F és G típusúak önreaktív anyagok és keverékek,d) az 1. és 2. kategóriába tartozó önmelegedő anyagok és

keverékek,e) a 3. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes

gázokat kibocsátó anyagok és keverékek, f) a 2. és 3. kategóriába tartozó oxidáló folyadék, g) a 2. és 3. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyag,h) az E, F és G típusú szerves peroxid,

b) a CLP rendelet szerinti veszélyességi osztályok egyikébe sorolt anyagok és keverékek közül az 1., 2. vagy 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok közül

a) az 55 oC-nál nagyobb nyílttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék, b) az a folyadék, amelynek az üzemi hőmérséklete meghaladja a 35 oC-ot és a nyílttéri

lobbanáspontjánál legalább 20 oC-kal kisebb, c) az olyan vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem

állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb, valamint

d) a legalább 50 oC nyílttéri lobbanásponttal rendelkező gázolaj, tüzelőolaj és világításra használt petróleum,

c) az (1) bekezdés a) és b) pontjába, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjába nem tartozó anyagok és keverékek közül

a) a szilárd éghető anyag, amely nem tartozik fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba,

b) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével,c) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 °C-nál magasabb

gyulladási hőmérsékletű, B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag,d) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem

állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb.

e) az 55 oC feletti nyílttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék és olvadék,f) az a folyadék és olvadék, amelynek üzemi hőmérséklete meghaladja a 35 oC-ot és a nyíltéri

lobbanáspontjánál legalább 20 oC-kal kisebb.

Nem tűzveszélyes osztályba tartozik

a) a nem éghető anyag, ha nem tartozik a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes, vagy a mérsékelten tűzveszélyes osztályba,

b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és

c) a CLP rendelet szerinti 3. kategóriába tartozó aeroszol.

Kockázati osztályba sorolás

• MK osztálynál a létszám nem releváns, és az „előkészítéssel vagy azzal sem menthető” személyek esetén 5 fő felett lesz csak MK

• Ipari rendeltetések kockázati osztályának meghatározása egy külön tűzvédelmi műszaki irányelvbe fog kerülniirányelvbe fog kerülni

• Tárolási rendeltetésnél megkülönbözteti az aktív és passzív tárolást

• Lényegesen nagyobb mennyiségben engedi meg a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolását

• Külön kategóriában megjelenik a gázpalack tároló helyiségek kockázati osztálya

A B

1 Tárolási alaprendeltetésű kockázati egység tárolóhelyiségében tárolt anyagok, termékek, tárgyak jellemzői

A kockázati egység kockázata

2 Kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy; éghető anyagú csomagolás, tárolóeszköz nélkül

NAK

3 Mérsékelten tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy a mennyiségtől és a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és/vagy tárolóhelyiségenként legfeljebb 300 liter vagy kg (a továbbiakban: l/kg) mennyiségű fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag

a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag passzív tárolása esetén

NAK

4 egyéb esetben AK

5 Mérsékelten tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy a mennyiségtől és a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és/vagy

a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag passzív tárolása esetén

AK

a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és/vagy tárolóhelyiségenként 300 l/kg-nál nagyobb, de legfeljebb 3.000 l/kg mennyiségben fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag

6 egyéb esetben KK

7 Mérsékelten tűzveszélyes és nem tűzveszélyes anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy a mennyiségtől és a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és/vagy tárolóhelyiségenként3.000 l/kg-nál nagyobb mennyiségben fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag

a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag passzív tárolása esetén

KK

8 egyéb esetben MK

9 Gázpalacktároló kizárólag semleges és nem mérgező gázok NAK

10 éghető, oxidáló, mérgező gázok legfeljebb 1000 kg gázmennyiségig

KK

11 éghető, oxidáló, mérgező gázok, ha a gáz mennyisége meghaladja az 1000 kg-ot MK

Aktív és passzív tárolás

• Az MSZ 15633 szabvány 1992 óta megkülönbözteti az éghető folyadékoknál az aktív és passzív tárolást

• Aktív tárolásnál megbontott szállítóedények is • Aktív tárolásnál megbontott szállítóedények is vannak, amíg a passzív tárolásnál csak lezárt csomagolás van.

Tűzgátló tömítések• Az e rendelet által előírt E és I tűzállósági teljesítménnyel

rendelkező, helyiségek közötti építményszerkezetekben a szerkezeten átvezetett villamos vagy gépészeti vezetékrendszerek átvezetési helyein, a vezeték és az építményszerkezet közötti résben, nyílásban, hézagban a tűz átterjedését az átvezetéssel érintett építményszerkezetre előírt tűzállósági teljesítménykövetelmény időtartamáig, de legfeljebb 90 percig meg kell gátolni, kivévekell gátolni, kivévea) a lakáson belüli átvezetéseket,b) a legfeljebb 5 cm átmérőjű villamos vagy gépészeti áttörést, ha az

átvezetéssel érintett építményszerkezet nem minősül tűzgátlóalapszerkezetnek és a tűzvédelmi osztálya A1 vagy A2,

c) a tűzgátló válaszfalakat.

• A kivételnek minősülő átvezetések esetében az átvezetési helyen a vezeték és az építményszerkezet közötti rést, nyílást, hézagot A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyaggal tömören le kell zárni.

„technológiai tűzszakasz”

• A szomszédos, technológiailag nem kapcsolódó helyiségektől az adott épület mértékadó kockázati besorolásának megfelelő tűzgátlóépítményszerkezetekkel kell határolni

d) a normál és biztonsági tápellátással is rendelkező d) a normál és biztonsági tápellátással is rendelkező főelosztó vagy kisfeszültségű, 3 x 250 A-nél nagyobb áramerősségű betáplálással rendelkező főelosztó elhelyezésére szolgáló villamos kapcsoló helyiségeket és a több tűzeseti fogyasztó megtáplálására szolgáló, a megtáplált tűzeseti fogyasztóval nem egybeépített biztonsági tápforrás berendezéseit tartalmazó helyiséget,

Biztonsági világítás felülvizsgálata

A B C D1 Üzemeltetői ellenőrzés Időszakos felülvizsgálat Karbantartás2 Érintett műszaki megoldás ciklusidő

dokumentálás

szükségessége és módja

ciklusidődokumentálás szükségessége

és módja

ciklusidődokumentálás szükségesség

e és módja

12 Biztonsági világítás beleértve az 1 hónap tűzvédelmi 12 hónap (+ 1 tűzvédelmi az időszakos tűzvédelmi 12 Biztonsági világítás beleértve az annak részét képező, kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jeleket,irányfényvilágítás

1 hónap tűzvédelmi üzemeltetési

napló

12 hónap (+ 1 hét)

tűzvédelmi üzemeltetési

napló

az időszakos felülvizsgálattal

egyidejűleg

tűzvédelmi üzemeltetési

napló

22 Biztonsági tápforrásnak minősülődízelaggregátor

1 hónap(+ 3 nap)

tűzvédelmi üzemeltetési

napló

12 hónap (+ 1 hét)

tűzvédelmi üzemeltetési

napló

az időszakos felülvizsgálattal

egyidejűleg

tűzvédelmi üzemeltetési

napló23 biztonsági tápforrásnak minősülő

akkumulátor, szünetmentes tápegység

1 hónap(+ 3 nap)

tűzvédelmi üzemeltetési

napló

12 hónap (+ 1 hét)

tűzvédelmi üzemeltetési

napló

az időszakos felülvizsgálattal

egyidejűleg

tűzvédelmi üzemeltetési

napló

Napelem• A napelem modulok közelében, a DC oldalon villamos

távműködtetésű és kézi tűzeseti lekapcsolási lehetőséget kell kialakítani.

A DC oldali lekapcsolás lehetőségeit a TvMItartalmazza

• A távkioldó egység kapcsolóját az építmény villamos • A távkioldó egység kapcsolóját az építmény villamos tűzeseti főkapcsolója közvetlen közelében kell elhelyezni, vagy a tűzeseti főkapcsolónak kell működtetnie azt.

Az MSZ EN 62116 szabvány szerinti invertermegfelel ennek a követelménynek

• A kapcsolónál a rendeltetésére utaló feliratot, piktogramot kell elhelyezni.

Robbanás elleni védelem(létesítési követelmények)

• A fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítása, feldolgozása, használata, tárolása és forgalmazása során az érintett térrészben, helyiségben, építményben, ipari technológiai egységben a robbanás elleni védelmet biztosítani kell. A létesítés (tervezés és kivitelezés) során dokumentált védelmi intézkedéseket kell végrehajtani.

• A robbanás elleni védelem kialakításához a robbanásveszélyes terek • A robbanás elleni védelem kialakításához a robbanásveszélyes terek robbanásvédelmi zónába sorolását el kell végezni.

• Ott, ahol fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítása, feldolgozása, használata, tárolása és forgalmazása történik, a robbanásveszélyes zónák nagyságát, alakját, minőségét és a telepített berendezések megengedett legmagasabb felületi hőmérsékletét meg kell határozni.

• Robbanásveszélyes térben csak olyan villamos és nem villamos berendezések alkalmazhatóak, amelyek a robbanásveszélyes zónának megfelelő robbanásbiztos védelmi zónának megfelelő robbanásbiztos védelmi móddal rendelkeznek.

• A robbanás elleni védelem témájában folyamatban van egy új tűzvédelmi műszaki irányelv kidolgozása

Elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem

• Ezen alcím hatálya nem terjed ki azon technológiai berendezések elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmére, amelyek a robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra tanúsítással rendelkeznek.

• Azokon a területeken, szabadtereken, robbanásveszélyes zónákban, – beleértve az előző pontban meghatározott berendezések környezetét is – ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat állítanak elő, dolgoznak fel, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak és az elektrosztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet kell biztosítani. A tervezés és kivitelezés során az elektrosztatikus gyújtás megakadályozása érdekében dokumentált védelmi intézkedéseket kell végrehajtani és fel kell mérni az elektrosztatikai kockázatot.kockázatot.

• Nem szükséges az elektrosztatikai kockázat meghatározása, ha a létesítés során alkalmazott intézkedések nyomán a burkolatok levezetési ellenállásértéke nem haladja meg a 12. melléklet 2. táblázatban rögzített határértékeket. A határértékek a 2 és 22 zónára vonatkoznak, az 1 és 21 zóna esetén azokat 50 %-kal kell csökkenteni.

• A villamos tervezés és kivitelezés során biztosítani kell az elektrosztatikai földelések megfelelő biztonságú és minőségű kialakítását az antisztatikus burkolatok, az elektrosztatikai célú potenciálkiegyenlítések számára minden olyan helyen, ahol az elektrosztatikus kisülés nem engedhető meg.

• Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem megfelelő, ha a tervezést, létesítést, üzemeltetést és karbantartást a vonatkozó műszaki követelmény szerint vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó módon végzik és az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet a felülvizsgálatot követően a felülvizsgáló megfelelőnek minősíti.

A B C D1

A feltöltődés forrása

Zónában a veszélyes anyag csoportja:2 ÁSZ NSZ RSZ

3 IIAIIB IIC

4 Levezetési ellenállás értéke (RLE)

5 Emberi test 160 MΩ 100 MΩ 80 MΩ

6 Kis jármű 15 MΩ 10 MΩ 5 MΩ

7 Nagy jármű 6 MΩ 3 MΩ 1 MΩ

RLE: levezetési ellenállás értéke (MΩ)RSZ: Rendkívül nagy szikraérzékenység (0,1 mJ –nál kisebb minimális gyújtási energia (MIE))NSZ: Nagy szikraérzékenység (0,1 mJ és annál nagyobb, de 4 mJ –nál kisebb MIE)ÁSZ: Átlagos szikraérzékenység (4 mJ és annál nagyobb, de 20 mJ –nál kisebb MIE)IIA, IIB, IIC: a robbanásveszélyt okozó anyag gázcsoportja (ATEX)

Villámvédelem• 140. § (1) A villámcsapások hatásaival szembeni

védelmet norma szerinti villámvédelemmel (jelölése: NV) kell biztosítania) új építménynél,b) a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása

során,során,c) a meglévő építmény olyan bővítése esetén, melynek

következtében az eredeti tetőfelület vízszintes vetülete 40%-ot meghaladó mértékben növekszik.

• (3) A meglévő építmény, nem norma szerinti villámvédelmének bővítésének meg kell felelnie a villámvédelem létesítésekor, az utolsó felülvizsgálatakor vagy a kivitelezéskor érvényes műszaki követelménynek.

Nem kötelező villámvédelmet létesíteni

a) az épület terepszinti csatlakozásának legalsó és a tetőfedés legmagasabb pontja között legfeljebb 10 m magasságú

a) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületen,

b) legfeljebb 200 m2 alapterületű – a 12. melléklet 1. táblázatában nem szereplő – közösségi épületen,

c) legfeljebb 400 m2 alapterületű, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, ha a tető anyaga A1-A2 tűzvédelmi osztályba tartozik,

b) olyan műtárgyakon, amelyek esetében az emberélet elvesztésének villámvédelmi b) olyan műtárgyakon, amelyek esetében az emberélet elvesztésének villámvédelmi kockázata az építmény kialakításából, rendeltetéséből következően hasonló ahhoz, mint amekkora kockázatnak a személyek a természetes környezetben is ki vannak téve,

c) a nyomvonalas műszaki létesítményeken, kivéve d) a felszín feletti nagynyomású, illetve fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes

osztályba tartozó anyagot szállító, elosztó csővezetékek, e) az olyan kötélpályás felvonók vagy egyéb nyomvonalas műszaki létesítmények,

amelyek villámvédelmét önálló, kifejezetten az adott típusú nyomvonalas műszaki létesítményre vonatkozó szakmai műszaki előírás szabályozza.

Tűzvédelmi műszaki irányelv változása

Legfontosabb változások

• Napelem lekapcsolások

• Napelemek villámvédelme

• Szabadtéri rendezvények villámvédelme

• Ponyvaszerkezetű építmények villámvédelme

• Robbanásveszéllyel rendelkező épületek villámvédelme

Napelem lekapcsolások

• Pontosításra került, hogy mi fogadható el AC és DC oldali lekapcsolásnak

• Az AC oldali lekapcsolás szöveges részében csak minimális pontosítás van

• A DC oldali lekapcsolásnál továbbra is elfogadható az A DC oldali lekapcsolásnál továbbra is elfogadható az inverterbe épített lekapcsolás, ha a belépési ponttól 5 méteren belül van és nem megy át több szinten….persze ha elérhető!!

• Részletesen benne van többféle esete, hogy hogyan kell értelmezni az 5 métert és mi fogadható el.

• Benne van a nem építményre telepített napelemes rendszerekre vonatkozó követelmény is.

DC leválasztás

• A DC-leválasztás elhelyezésére olyan esetben is szükség van, ahol a napelem modulok közötti DC-kábelszakaszhossza meghaladja a 10 métert, amelyet úgy kell kialakítani, hogy leválasztáskor a napelem modulok között se maradhasson 10 m-nél hosszabb feszültség nél hosszabb feszültség alatt maradó DC kábelszakasz. (3c. ábra)

• Megjegyzés: A DC-oldali kábelszakaszba a PV-modulsaját (tartozék) kábele, valamint a PV-modulok által fedett területen és az attól legfeljebb 0,5m-es távolságon belül haladó DC-kábelszakasz nem tartozik bele!

3.c. ábra

Napelemek villámvédelme

• Az első kiadásban egyáltalán nem szerepelt a 2016.07.01-én kiadott TvMI-ben van benne először.

• Napelemes rendszer telepítése esetén a hibavédelem, az üzemi földelés és a villámvédelem potenciálkiegyenlítési szempontjait is figyelembe kell venni, és a közülük legszigorúbb feltételt támasztó vezeték keresztmetszetet kell választani.

• Új építményekre, illetve talajra telepítendő napelemes rendszerekre a norma szerinti villámvédelmi követelmények előírásai vonatkoznak.

• A tetőre telepített napelemeket lehetőség szerint olyan elszigetelt felfogórendszerrel kell védeni a közvetlen villámcsapás ellen, amellyel a napelemek és a villámvédelem között az „s” biztonsági távolság be-tartható.

Napelemek villámvédelmének lehetőségei

• Nincs villámvédelem

• Az épületen van villámvédelem

– A napelemek a védett térbe kerülnek

A napelemek nincsenek a védett térben– A napelemek nincsenek a védett térben

– A napelemek fém tetőn vannak

• Elszigetelt villámvédelem

• Földre telepített napelemek

Nem szükséges az épületre villámvédelem

• A napelem modul fém tartószerkezet földelésének kialakítását a lenti ábra alapján kell megvalósítani.

• A DC- és AC-oldali rendszerbe 2. típusú túlfeszültség-védelmi készüléket kell beépíteni.

A napelem és a villámvédelmi rendszer között a „s” biztonsági távolság tartható

• A napelem tartószerkezeteit be kell kötni a helyi potenciálkiegyenlítő sínbe, és az egyes modulsorokat egymással is össze kell kötni.

• A DC- és AC-oldali rendszerre 2. típusú túlfeszültség-védelmi készüléket kell kötni.

A napelem és a villámvédelmi rendszer között a „s” biztonsági távolság nem tartható

• A napelem fém tartószerkezeteit a külső villámvédelmi rendszer vezetőivel több helyen össze kell kötni

• Az épület fő földelő sínjébe be kell kötni.

• A természetes levezetőkre érvényes szakmai előírásokat be kell tartani a tartószerkezetek egyes előírásokat be kell tartani a tartószerkezetek egyes elemeire, a levezetők keresztmetszetére, a lemezvastagságra, továbbá a csatlakozásoknak illetve kötéseknek alkalmasnak kell lenniük a villám-részáramok vezetésére.

• A DC- és AC-oldali rendszerre 1. vagy 1.+2. típusú túlfeszültség-védelmi készüléket kell kötni.

Tetőre telepített napelemes rendszer fém tartószerkezetének villámvédelmi földelése

• összekötések miatt az építményben és a napelemes rendszer elemeiben villám-részáramok folynak.

Napelem fém tetőszerkezeten

• A fém tetőre telepített napelemeket a közvetlen villámcsapások ellen felfogókkal kell védeni.

• Fém tetőre telepített napelemek esetén, ha a • Fém tetőre telepített napelemek esetén, ha a külső villámvédelmi rendszer és a napelemes rendszer komponensei között az „s” biztonsági távolság nem tartható be, akkor ugyanaz, mint az előző dián

Napelem fém tetőszerkezeten• Ha a napelem villamos vezetékei nem árnyékoló csőben

vagy fém kábelcsatornában haladnak az építmény külső homlokzatán olyan kábeleket kell alkalmazni a napelemes rendszernél, amelyek képesek a villámáram vezetésére.

• Ha a vezetékek árnyékoló csőben vagy fém kábelcsatornában haladnak az építmény külső homlokzatán, akkor a fém csatornát az épületbe való homlokzatán, akkor a fém csatornát az épületbe való belépési pont előtt a földelő rendszerrel össze kell kötni. Ily módon a fém árnyékoláson folyó villámrészáram nagy része elfolyhat a föld felé.

• Elszigetelt villámvédelem létesítése esetén az egész fém tetőszerkezet és a villámvédelem között szükséges betartani az s biztonsági távolságot. Ilyenkor az építményben és a napelemes rendszer elemeiben villám-részáramok nem folyhatnak, és a túlfeszültség-védelem tervezésénél elegendő 2. típusú védőkészülékeket beépíteni.

Földre telepített napelem

• A földre telepített napelemes rendszereknél a napelem táblák közvetlen villámcsapás elleni védelmére LPS III szerint kialakított felfogórendszer kialakítása ajánlott.

• A napelem táblák fém tartószerkezetéhez rögzített felfogórendszernél a tartószerkezetnek a vonatkozó felfogórendszernél a tartószerkezetnek a vonatkozó szabvány természetes levezetőkre vonatkozó keresztmetszeti követelményeit kell betartani és az egyes elemeket egymással tartósan és villámáram-vezetőképes kapcsolatokkal kell összekötni.

• A földelés részleteit a TvMI tartalmazza.

Építésügyi műszaki irányelvek

• Napelemes rendszerek tervezése, kivitelezése, üzemeltetése című irányelv

Véleményezhető január 30 ig:• Véleményezhető január 30-ig:

http://www.emi.hu/EMI/web.nsf/Pub/KNISWW.html

Korlátozott mértékű robbanás veszéllyel rendelkező épületek

• Abban az esetben, ha az épület rendeltetéséből adódóan nem a teljes területe szolgál robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok gyártására, feldolgozására, tárolására, használatára, de a normál tevékenység vagy de a normál tevékenység vagy technológiai folyamatok során olyan robbanásveszélyes térrészek alakulnak ki az épületben, valamint annak tetején vagy homlokzatán, amelyek kiterjedése az épület egészéhez képest a korlátozott mértékű, akkor a következőkben leírtak alkalmazása kielégíti az OTSZ követelményét.

• Korlátozott mértékű a robbanásveszélyes térrészek kiterjedése, ha az épület egészéhez képest az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: – A tető feletti szabad légtérben csak

Ex 1, Ex 2, Ex 21, Ex 22 zóna van.

– A homlokzaton csak Ex 1, Ex 2, Ex A homlokzaton csak Ex 1, Ex 2, Ex 21, Ex 22 zóna van.

– A tetőn és a homlokzat felső 20 %-án, de legalább 6 méteren megjelenő Ex 2, Ex 22 zóna összesített kiterjedése (vetülete) -a tető felülnézeti vetületében - a tető vetületének legfeljebb 20 %-a

– Az épületen belül (egyes) helyiségek légterében csak Ex 1, Ex 2, Ex 21, Ex 22 zóna kialakulásával kell számolni és ezen helyiségek összesített alapterülete nem nagyobb, mint az épület nettó alapterületének 20 %-a.

– Az épület alatti (de felszín feletti) robbanásveszélyes térrész esetén (pld. épület robbanásveszélyes térrész esetén (pld. épület alatti üzemanyagtöltő állomás) az Ex 2, Ex 22 zónába tartozó robbanásveszélyes térrészek összesített kiterjedése (vetülete) az épület függőleges vetületi alapterületének legfeljebb 20 %-a.

• Az értékelés és a kockázatkezelés szempontjából "helyiség"-nek tekinthetőek az épületen belül elhelyezett olyan technológiai berendezések, amelyeken belül robbanásveszélyes térrész alakul ki, de amelyeken kívül az épület (vagy annak része, helyisége) belső szabad légterében robbanásveszélyes térrész nem alakul ki.

• E berendezés(ek) alapterületét vagy vetületét "helyiség alapterület" ként kell figyelembe venni. alapterület"-ként kell figyelembe venni.

• Ilyen technológiai berendezések jellemzően az elszívással rendelkező, épületen belül felállított festőkabinok.

Különleges építmények és szerkezetek villámvédelme

• Építési állványzatok

• Daruk és hasonló szerkezeti kialakítású telepített gépek, berendezések

Szabadtéri rendezvények villámvédelme • Szabadtéri rendezvények villámvédelme

• Ponyvaszerkezetű építmények (sátrak)

villámvédelme

Ponyvaszerkezetű építmények

(sátrak) villámvédelme

• villámvédelmi kockázatkezelés számítást az építmény dokumentációja figyelembevételével szükséges elvégezni.

Megjegyzés: Megjegyzés:

– Szabadtéri rendezvények területén kialakított

ponyvaszerkezetű építmény esetében a szabadtéri

rendezvények villámvédelme pontban foglaltakat

is figyelembe kell venni.

Sátrak csoportosítása

• Villámvédelem szempontjából a sátrak szerkezeti kialakítás szerinti csoportosítása:

– levegővel fenntartott szerkezet

belső tartószerkezettel felépített sátrak, kívül a – belső tartószerkezettel felépített sátrak, kívül a ponyvaszerkezet

– külső tartószerkezettel felépített sátrak, ill. a ponyvaszerkezeten áthatoló fém tartószerkezet

• Amennyiben a kockázatkezelés számítás szerint villámvédelem létesítése szükséges, akkor valamennyi LPS fokozat esetén legalább „A” típusú földelési rendszer kialakítása szükséges, az egyedi földelő szondák földfelszín feletti egyedi földelő szondák földfelszín feletti összekötésével.

• Az építményben lévő villamos és elektronikus berendezések esetén, ezek túlfeszültség- és a belső kisülések elleni védelméről intézkedni szükséges.

levegővel fenntartott szerkezet

• nincs tartószerkezet, így a ponyvaszerkezet felületéhez ragasztással lehet szigetelt tartókat elhelyezni, amelyen villámvédelmi felfogó és összekötő vezetők elhelyezhetők, és a összekötő vezetők elhelyezhetők, és a földelőkhöz csatlakoztathatók.

belső tartószerkezettel felépített sátrak, kívül a ponyvaszerkezet

• Amennyiben a sátor ponyvaszerkezete B tűzvédelmi osztályú, akkor a belső fémszerkezet természetes felfogóként használható. használható.

• Egyéb esetben a ponyvaszerkezeten kívül kell a felfogókat elhelyezni, és a földelőkhöz csatlakoztatni.

külső tartószerkezettel felépített sátrak, ill. a ponyvaszerkezeten áthatoló fém tartószerkezet

• Vagy a tartószerkezet természetes anyaga, vagy a tartószerkezetre telepített mesterséges villámvédelem biztosítja a megfelelő kialakítást, a természetes vagy mesterséges kialakítást, a természetes vagy mesterséges levezetőkhöz a földelőknek kell csatlakozniuk.

Szabadtéri rendezvények villámvédelme

• Az április 1. és október 31. közötti tömegrendezvények esetén villámvédelmi kockázatkezelést szükséges készíteni a rendezvényhez tartozó olyan ideiglenes jellegű építményekre, amelyek nem tartoznak a KVK építmények körébe. A kockázatkezelést a tervező az OTSZ ideiglenes építményekre vonatkozó szabályai szerint végzi. építményekre vonatkozó szabályai szerint végzi.

• KVK-építmények (kis villámvédelmi kockázatú): Olyan építmények, amelyek esetében jogi vagy műszaki szempontból a villámvédelmi kockázat elhanyagolható, és ezért az OTSZ villámvédelmi biztonságra vonatkozó előírása teljesítettnek tekinthető

KVK építmények• A KVK-építmények körébe tartoznak

– a talajszinten létesített parkolók, – az épített terek, térbútorok, – legfeljebb 15 m magas, legfeljebb 10 m2 felszíni vetületű műtárgyak, melyeknek jellemzően

legfeljebb csak a környezetében kell személyek jelenlétével számolni (pl. közterületen álló villanyoszlop, hirdetőtábla, buszmegállóban létesített esővédő),

– védőhálók, kerítések, zajvédő falak, – fóliasátrak, amelyek nem haladják meg a 3 m magasságot (vízszintes kiterjedésüktől

függetlenül), és amelyekben villamos és gépészeti rendszerek nincsenek.

Megjegyzés 1: – Nem vonatkozik ez a felmentés olyan esetekre, amelyekben a személyek jelenlétét az

építményben, annak tetején, vagy annak 3 m sugarú környezetében az építmény rendeltetésével vagy használati módjával összefüggő, előrelátható kényszer befolyásolja. Ilyen kényszernek tekinthető például a menekülés nehézsége (kifejezetten tömegrendezvények céljára épült létesítményekben),

– a munkavégzés (ha a munkavégzés helye kifejezetten az építményben, az építményen, vagy annak 3 m sugarú környezetében van,

Megjegyzés 2: – Nem vonatkozik ez a felmentés olyan építményekre sem, amelyeknél vegyi-, biológiai-, sugár-,

vagy robbanásveszéllyel kell számolni.

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!